2000. március 30.
(XII. évfolyam, 75. szám)

Egyes sajtótermékekben megjelent híresztelések szerint Tordát az a veszély fenyegeti, hogy a földcsuszamlások következtében a várost maga alá temetheti a föld. Ezeknek a (rém)híreknek eredtünk a nyomába tegnap reggel.

A városházán Virgil Blasiu polgármester elmondotta: 10–12 évvel ezelôtt kezdôdtek a földcsuszamlások, amelyeket egy idôre sikerült megállítani. Tavaly több bejelentés is érkezett a polgármesteri hivatalba, miszerint a föld ismét csúszni kezdett. A polgári védelmet is mozgósították, bizottságot hoztak létre, amely helyszíni szemlét tart, és jelentést állít össze a kialakult helyzetrôl. Ennek függvényében döntik el a tanácsban a további intézkedéseket a helyzet javításának érdekében.

A földcsuszamlás Torda észak-nyugati részében, a Dörgô-hegyen történt. Összesen három utcát, a Cãlãrasit, Agricultoriit és Vânãtoriit érinti. A helyszínre érkezve két, romokban heverô házat láthattunk, a Cãlãrasi utca 40 és 42 szám alatt. A szomszédok elmondása szerint ezek a házak évek óta lakatlanok, éppen a gyakori földcsuszamlások miatt.

Ioan Turdean helybéli lakos szerint a nagyobb bajok a tavalyi záporesôk és az idei hóolvadás miatt következtek be.

A Cãlãrasi utcát keresztezô, domb tetején lévô, Agricultorii utcában a helyzet valamivel rosszabb. A 37. szám alatt Maria Ferghete lakik tizenegy tagú családjával. A házukat kettészeli egy hatalmas repedés. Négy éve laknak benne, de a gondok itt is tavaly kezdôdtek. A ház keleti oldala egy hatalmas beomlástól alig öt méterre van, a nyugati fele pedig csúszik lefelé a domboldalon. — Két évvel ezelôtt még út vezetett erre — mutatott a beomlásra Maria. — Azóta egyre omlik a föld, és már a gyerekeket is féltjük kiengedni az utcára — tette hozzá az asszony. Veszélyben van a közeli magasfeszültségû kábeleket tartó oszlop is.

Valamennyire értehetô és szakszerû magyarázatot a földcsuszamlás okairól Ovidiu Mera geológus-mérnöktôl kaptunk. Elmagyarázta: a házakat egy sóhegyre építették. Mivel a földréteg elég vékony, a víz beszivárog, és amikor eléri a sóréteget, a föld megcsúszik. Becslései szerint eddig mintegy 30 köbméter föld omlott be. Ovidiu Mera, aki egyben a tordai Salina sókitermelô vállalat igazgatója is, tagadja azokat a sajtóban megjelent vádakat, melyek a bányát hibáztatják a földcsuszamlások miatt. Mint elmondotta: a sóbányákban már nagyon régen megszûnt a termelés, a járatok pedig éppen azokat a helyeket kerülik el, ahol a földmozgások megtörténtek. A járatokban egy csepp víz nem található — tette hozzá a mérnök.

Visszatérve a polgármesteri hivatalba, kézhez kaptuk a sürgôsségi intézkedéseket tartalmazó dokumentációt. Elsô helyen szerepel egy olyan terv kidolgozása, amely biztosítja a pénzalapokat a veszélyeztetett domboldal konszolidációjára. Ugyanakkor a helyszínre érkezett egy szakértôkbôl álló csoport is, amely felülvizsgálja a kialakult helyzetet, és további intézkedéseket hoz.

Nánó Csaba

Sokak szerint az év leglátványosabb rendezvényét nyitották meg szerdán az Expo Transilvania Rt. kiállítási csarnokában. A VIII. Nemzetközi Mûszaki Vásár és a II. Nemzetközi Autóvásár feltehetôen nagyszámú látogatót vonz majd nemcsak a szakemberek, hanem a korszerût, az elegáns formatervezésû termékeket kedvelô hétköznapi emberek körébôl is.

A mûszaki vásáron 29 kiállító cég 360 négyzetméteren mutatja be kínálatát: szerszámgépeket, alkatrészeket, géptartozékokat, ipari automatizációt, robottechnikát, villamosipari és elektronikai termékeket, mérô- és kontrollmûszereket, vegyipari készülékeket, vegyipari tervezéshez szükséges berendezéseket. A hazaiakon kívül osztrák, olasz, szlovén, cseh, német, francia, tajvani és japán vállalatok képviseltetik magukat. Újdonságként jelentkeznek az idén a munkavédelmi felszerelést bemutató és a tûzvédelmi látnivalókat felvonultató szalonok.

A rendezvényt azonban a gépkocsik és alkatrészeik, tartozékaik uralják. 30 román és magyarországi gyártó cég, továbbá közvetett úton, képviseleteik-forgalmazóik révén neves német, cseh, spanyol, amerikai, koreai és japán vállalatok 1335 négyzetméteren (ebbôl 335 m² külterületen) mutatják be termékeiket. A látogatók április 2-ig naponta 10–18 óra között a következô márkájú „gépkocsikölteményekben" gyönyörködhetnek: BMW, Ford, Volkswagen, Skoda,Seat, Hyundai, Citroën, Peugeot, Nissan, Yamaha, Opel, Rover, Mercedes. Szombaton 10 és 12 óra között az expón résztvevô gépkocsikat egy reklámjellegû autókaraván révén Kolozsvár utcáin is megtekinthetjük. Ezek a következô útvonalat járják be, és rövid megállóikon ismertetô anyagot osztanak ki: Expo Transilvania — A. Vlaicu — Magyar/1989. December 21. — Unió/Memorandumului — Béke tér — Jókai/Napoca — Deák Ferenc/Hôsök — Budai Nagy Antal/Dorobantilor — A. Vlaicu — Expo Transilvania.

A megnyitási ceremónián Gheorghe Muresanu, a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara elnöke bejelentette: nemhivatalos értesüléseik szerint a kolozsvári rendezvénnyel párhuzamosra tervezett bukaresti nemzetközi autóvásár elmarad, ezért a kincses város remélhetôleg ôsszel is gazdája lesz egy hasonló jelentôségû rendezvénynek.

Ördög I. Béla

A Közoktatási Szakszervezet Kolozs megyei fiókjának (SLIPC) már tavaly el kellett volna hagynia Kossuth Lajos utcai (21. Decembrie), az Unitárius Egyház tulajdonába visszakerült, a Brassai-líceumnak is otthont adó ingatlanban levô székházát, de a költözést mindmáig nem sikerült kivitelezni.

— Lényegében már tavaly ôsszel el kellett volna költöznünk — mondta Lucia Cojocaru szakszervezeti alelnök —, de a munkáltatónak (a Megyei Tanfelügyelôségnek) még nem sikerült olyan székhelyet biztosítani számunkra, amely többé-kevésbé megfelelne egy olyan dinamikus közoktatási szakszervezetnek, mint a SLIPC. A Monostor negyedi Könnyûipari Iskolaközpont bentlakásában kapott szobákat nem lehet szakszervezeti irodaként használni, hiszen több milliós felújítási munkálatokat kellene itt beindítani. A szobák csak október elsején szabadulnak fel, így ilyen szempontból sem tûnik rózsásnak az ügy. Az egykori Gyárfás Jenô utcai (Beszterce utcai) Szállítási Iskolaközpont bentlakásában felajánlott szobák már csak azért sem megfelelôek, mert nincs mosdója, illemhelye. A természetes az lenne, ha a Megyei Tanfelügyelôség a Tanítók Házában szorítana helyet maga mellett a szakszervezetnek is. Mi nagyon reménykedünk abban, hogy a keddi tanfelügyelôség-szakszervezet vegyesbizottsági munkálatok során — ahol különben a leépítési listákat is kérni fogjuk a tanfelügyelôségtôl — újra felvethetjük a székház ügyét. Ez többek között azért nagyon is aktuális gond, mert a szakszervezet és a munkáltató között pereskedés folyik a Tanítók Háza tendeltetése ügyében. Mindenesetre köszönettel tartozunk az Unitárius Egyháznak a megértésért: lovagiasabb magatartást nem is tanusíthattak volna.

Szabó Csaba

— A Romák Pártja (RP) is állít polgármesterjelöltet a júniusi helyhatósági választásokra — tudtuk meg Aurel Rosianutól, a párt helyi szervezetének elnökétôl. — Mind ’92-ben, mind ’96-ban volt jelöltünk, az utóbbi választásokon képviselônk huszonnégybôl a tizenegyedik helyen végzett.

A Romák Pártja ezúttal a 47 éves Doru Avram vegyészmérnököt jelölte a polgármesteri tisztségre. Rosianu szerint a három jelentkezôbôl kiválasztott Avramnak jelentôs esélyei vannak arra, hogy jól szerepeljen a helyhatósági választások elsô fordulójában, ugyanis várhatóan az egész roma közösség ôt támogatja majd. Ha második fordulóra is sor kerül, a Román Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött protokollum értelmében a romák annak a pártnak a jelöltjét támogatják majd, amelyik kettôjük közül jobb helyezést ért el.

A Szabadság értesülései szerint Doru Avram nem tartja magát romának; ezt a román lapok szerint Rosianu is megerôsítette, hozzátéve: neki azért tudomása van arról, hogy Avram ôseinek vérében „cigány vér is csörgedez".

E. R.

A Megyei Statisztikai Igazgatóság adatai szerint 2000 elsô két hónapjában a megyei gazdasági egységek 1381,5 milliárd lej értékben állítottak elô termékeket.

Az ipari termelés 7,4 százalékkal haladta meg az 1999 elsô két hónapjában elért termelést, illetve 15,4 százalékkal volt nagyobb a tavaly februári termelésnél.

A tavalyi év elsô két hónapjához viszonyítva 2000 januárjában és februárjában az alábbi termékek esetében történt növekedés: vasérc, acélhuzal, gépek és felszerelések a könnyûipar számára, fafeldolgozó szerszámok, cellulóz, színesfém— és öntöttvas-alkatrészek, papír, egészségügyi és porcelán tárgyak, háztartási kerámiák, üvegáru, kötöttáru, kelmeáru, hús, vaj, illetve friss tejipari termékek.

Ezzel szemben csökkent a termelés volumene a konyhasó, a nyers acél, a hengeráru, az öntöttvas, az élelmiszeripari felszerelések, a csiszoló testek, a csempe és a padlócsempe, a fûrészáru, a mûanyagból készült termékek, a szövôipari termékek, a faburkolatok, a borítólemez, a lábbeli, a televízió-készülékek, a zöldség konzervek, a hústermékek, a fogyasztási tej, a búza és a rozs, a kenyér, az édességek, illetve a sör elôállítása esetében.

Február folyamán a gazdasági egységek 736,2 milliárd lej értékben szállítottak és számláztak félkészárut, illetve ipari jellegû szolgáltatásokat, ami 140,9 milliárd lejjel volt nagyobb a januári forgalomnál.

A termelôk 517,1 milliárd lej értékben halmoztak fel készleteket, ami 15,9 milliárd lejjel haladta meg a januári szintet.

2000. februárjában összesen 52 020 személyt foglalkoztattak ezen a területen, vagyis 0,3 százalékkal kevesebbet, mint idén januárban. Az év elsô két hónapjában az egy fôre esô munkatermelékenység 26,1 százalékkal haladta meg az 1999. január-februári eredményt.

2000. február végéig a tavaszi megmunkálásra betervezett 131 217 hektár termôföldbôl 42 096 hektárt szántottak fel és végezték el a vetési elômunkálatokat. Ezzel egyidôben 171 ezer tonna istálótrágyát szórtak szét, illetve mûtrágyával látták el az ôszi terményeket, a búzát és a rozst. A gyümölcsösökben és szôlôültetvényekben kezelési és vágási munkálatokat hajtottak végre.

Február végén az állatállomány a következô volt: 109 079 szarvasmarha (3,2 százalékkal kevesebb, mint 1999. februárjában), 233 041 sertés (3,7 százalékkal kevesebb), 353 067 juhféle (-3,1%), 1 181 748 szárnyas (-2,5%). A tehéntej-termelés 0,7, a tojástermelés pedig 5,6 százalékkal volt kisebb az 1999. februárihoz viszonyítva.

Az év második hónapjában 2,2 százalékkal volt nagyobb az infláció, mint ez év januárjában, és 6,6 százalékkal haladta meg az 1999. decemberi inflációt. Az élelmiszeripari termékek esetében 10,4, a nem élelmiszeripari termékek esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 5,4 százalékos áremelkedést észleltek.

1990. októberéhez viszonyítva az árak 2000. február végére 994,3-szorosára emelkedtek. Az élelmiszeripari termékek 870,6, a nem élelmiszeripari termékek 966, a szolgáltatások pedig az 1990-es év októberéhez viszonyítva 1 577,5-szörösére növekedtek.

2000. februárjában az 1999. decemberi árakhoz viszonyítva az alábbi területeken észlelhetô a legnagyobb árnövekedés:

— az élelmiszeripari termékek esetében: kenyér és pékárú (17,5%), zöldség és zöldségkonzervek (14,8%), gyümölcs és gyümölcskonzerv (18,5%), tej (12,3%), vaj (17,4%), margarin (10,9%), túrótermékek (17%), alkohol (4,9%), kávé és kakaó (3,2%) és húsipari termékek (7,9%);

— a nem élelmiszeripari termékek esetében: kötöttáru (3,8%), lábbeli (2,5%), hûtôszekrények (3,1%), aragáz és gázpalackok (4%), mosóporok (4,9%), vegyipari termékek (4,6%), higiéniai és kozmetikaipari termékek (9,9%), gyógyszerek (14,2%), újságok, folyóiratok (7,5%), üzemanyagok (4,5%), dohányipari termékek (1,4%). Az elektromos energia, a központi fûtés, és a hôenergia ára ebben az idôszakban nem változott;

— a szolgáltatások területén a lábbeli-elôállítás ára 4,6, az orvosi ellátás 6,1, a víz-, csatorna— és szemétdíj 6,2, az autószerelés 5,9, a közúti szállítás 14,7, a városközi szállítás 6,2, a vasúti szállítás 10,2, a posta és a telefonszolgáltatás 8,1, a szállodai elszállásolás ára 4,7 százalékkal növekedett. A szállítások közül egyedül a légi szállítás ára maradt változatlan a december-februári idôszakban.

Februárban a vizsgált gazdasági egységeknél a nettó átlagfizetés 1 812 270 lej volt, megközelítôleg 1,3 százalékkal több, mint 2000. januárjában.

Március 10-én Kolozs megyében 40 321 munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta pedig 11,5 százalékos. A munkanélküli lakosság 60,5 százaléka munkás, 54,6 százaléka pedig nô.

T. K.

A Kolozs megyei Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint ma reggel 9 és délután 15.30 óra között — mûszaki ellenôrzés miatt — szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Grigorescu negyedbeli CT 7-es, illetve CT 8-as hôközpontokhoz tartozó lakásokban, és gazdasági egységekben: Fântânele 40., bl. V5, Fântânele 40., bl.V6, Fântânele 44., bl. V1, Fântânele 44., bl.V4, Fântânele 46., Fântânele 63–65., Dónát út 109., Dónát út 113., Dónát út 115., Dónát út 117., Dónát út 170., Dónát út 172., Dónát út 174., Dónát út 176., Dónát út 180., Dónát út 182., Dónát út 192., Dónát út 194., Dónát út 186., Dónát út 188., Dónát út 200., Bucura út 1., illetve a Bucura út 3. szám alatt.

Az ember sokmindenrôl hall életében. Vízipadról azonban nemigen. Mert, ugye, van víziló, vízibicikli, vízipisztoly, vizigót, vízizsarú, vízilabda... De vízipad!

Pedig igen, vízipad is van. Kolozsváron. Két szép szememmel láttam a sétatéri tóban. A parttal párhuzamosan sziesztázott a vízben, mintegy másfél méterre attól, a valamikori zenepavilon irányában. Még azokból az idôkbôl maradt ott, amikor a tavat — más hely hiányában — jégkorcsolyázni használták a gyerekek. A pad a lejáró szerepét töltötte be, hisz a víz szélén vékony volt a jég, nem lehetett rálépni.

Aztán jött a meleg, elolvadt a víz, a pad pedig elsüllyedt, mint a Titanic. Ennek már jó pár hete, de még senki sem próbálta kivenni. Minek is az? Hisz ha majd nyáron elfárad a vízibiciklizô, kiszáll és leül a padra megpihenni: a feje még éppen kint lesz a vízbôl.

Habár lehet, szimbolikus jelentése is van a ritka tüneménynek: a víz alól kikandikáló piros-sárga-kék pad a hazai szomorú helyzet jelképe.

Balázs Bence

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA havi felolvasó ülését tartja március 31-én, pénteken du. 5 órától az EME-házban (I. Ghica utca 12.). Dr. Bartók Katalin egyetemi elôadótanár Mit mutatnak környezetünkrôl a zuzmók címmel és dr. Patkó Ferenc tanár A rovar ökológia mai állapota és kérdései címmel tart elôadást. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

AZ RMDSZ MAGYARBIKALI SZERVEZETE április 2-án, vasárnap, a déli istentisztelet után tisztújító közgyûlést tart. Bitay Levente megyei ügyvezetô elnök és Szentandrási István bánffyhunyadi RMDSZ-elnök vesz részt a gyûlésen.

EMLÉKEZÉS ÉS ÚTKERESÉS címmel az 1990-ben alakul Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elsô választmánya ünnepi találkozót tart március 31-én, pénteken du. 5 órától a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, amelyre tisztelettel meghívja volt híveit és minden érdeklôdôt.

Milyen kihatása van az adópolitikának a gazdasági növekedésre és a külföldi befektetések vonzására? Milyen tapasztalatok és programok vezettek a magyarországi gazdasági fellendüléshez? Mit ígér Románia középtávú gazdasági stratégiája? Mit várnak el és mire számíthatnak a vállalkozók?

Ezek a témái annak a tanácskozásnak, melyre a Szabadelvû Kör szervezésében kerül sor Az adópolitika stratégiai szerepe címmel. Meghívott elôadók:

— Bauer Tamás — országgyûlési képviselô — SZDSZ, Magyarország: A magyar gazdaságpolitika tapasztalatai és teendôi;
— Paul Mitroi — helyetes fôtitkár, NLP: Adórendszer-fékezô vagy -serkentô tényezô;
— Kerekes Gábor — alelnök, Román Fejlesztési Ügynökség: Külföldi beruházások szerepe a középtávú stratégia megvalósításában.

A tanácskozás moderátora
Péter Pál, az RMDSZ ügyvezetôalelnöke.

A tanácskozásra 2000. március 31-én, 17.30 órakor kerül sor a Continental Szálló éttermében. Az elôadások magyar és román nyelven hangzanak el, szinkrontolmács biztosított.

Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

A Kolozs Megyei Statisztikai Fôigazgatóság adatai szerint 2000. január 1-jén a megye lakossága 723 939 fôt tett ki, ebbôl a városi lakosság részaránya 69%, a nôké pedig 51,2% volt. Az egy évvel azelôtti helyzethez képest a lakosság száma 1538 fôvel nôtt, azonban a természetes szaporulat visszaesése miatt 1991–98-ban a megyében évente átlagosan 1920 személlyel lettünk kevesebben. Az 1992. január 7-i népszámlálás eredményéhez viszonyítva a megye lakossága 12 362 személlyel volt kevesebb, városon a változás +3152, falun pedig –15 514.

Amint azt már jeleztük, április 1-jétôl a RomTelecom új telefonkártyákat hoz forgalomba. Ezek értéke 100 000 lej és két évre érvényesek, rajtuk a kiadás dátuma és egy kék színû azonosító csík. Minden 1998. április 1. elôtt kiadott telefonkártya csak szombatig használható.

A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztôsége ma délután 6 órai kezdettel rockkoncertet rendez a Donát út 160. szám alatti stúdió nagytermében négy zenekar részvételével: Yesterdays, Voices of Silence, Islands és Knock-Out. Ebbôl az alkalomból mutatja be új lemezét, Mindent megtehetsz a szerelemért címmel, az Islands, valamint második albumát — Második kiütés — a Knock-Out. A belépés ingyenes.

legújabb, március 25-i számának tartalmából: Bertha Zoltán Psalmus transsylvanicus — Vallásélmények és transzcendenciaképzetek az újabb erdélyi lírában; Utassy József és Létay Lajos versei; Fodor Sándor Levél a 80 éves Hornyák Józsefnek; Csíki László A túszejtô; Lászlóffy Csaba (Hófehér illúziók); Szôcs István Futamok változatokra; Orbán János Dénes két novellája; Beszélgetés Margócsy Istvánnal az irodalom funkciójáról; Symphonia Ungarorum — Szokolay Sándor mûvének ôsbemutatója Budapesten; Terényi Ede Lutoslawski — az ezermester.

A zenelíceumi rendezvények csúcspontja a filharmónia koncerttermében tartott március 26-i hangverseny volt. A koncert ezúttal nem kizárólagosan az iskola csúcstehetségeit mozgatta meg, hanem azt a nagy létszámú, szintén tehetséges középréteget is, amelybôl a líceum zenekara és kórusa felépül. Mûsorkezdésnek a líceum nevét adó S. Todutã két mûvét hallottuk: a Vonószenekari Adagiót, a IX–XII. osztály zenekarának elôadásában, Francisc Muresan vezényletével, és a Rondót a IX. osztályosokból alakult Arcangelli kamarazenekar elôadásában. A Rondó mûvészeti irányítása, betanítása Guttman Mihály érdeme, akinek személyisége egybeforrt a zenelíceum létével. Akadémiák, operaházak, színházak megtisztelô kitüntetése az örökös taggá avatás. Ha iskolarendszerünknek is lenne ilyen kitüntetése, gondolom, Guttman Mihály joggal részesülhetne ilyen megtiszteltetésben, hiszen 50 éve a kolozsvári zenelíceum szívvel-lélekkel elkötelezett tanára. Todutã mindkét mûve a lassú román népdal jegyeit hordozza, így a mûsorkezdésnek súlyosabb ünnepélyességet kölcsönzött. Haydn D-dúr gordonkaversenyét a már szinte sztárként emlegetett Marica Mihai (Gabriela Todor növendéke) játszotta a IX–XII. osztály zenekarával és Francisc Muresan vezényletével. Ezt a mûvet németorszégi turnéjukon is többször, nagy sikerrel adták elô, nem csoda, ha szinte csukott szemmel is el tudták volna játszani. Marica Mihai biztos technikai tudású tehetséges csellista, néhány becsúszott hamiskás hang az ünnepi hangulat okozta feszültséggel magyarázható. A IX–X. osztály zenekara Mozart D-dúr Vonószenekari divertimentóját adta elô Victoria Sofei vezényletével. A különbözô zenekari részlegek közötti szinkroneltolódás feszültséget keltett, s így az elôadásból éppen a szórakoztató jelleg hiányzott. Meggyôzôdésem, hogy ezt a könnyed, csillogó muzsikát a zenekar nagyobb precizitással is képes megszólaltatni. A hangverseny kiemelkedô mûvészi teljesítménye Vivaldi Gloria címû vokál-szimfonikus mûve volt. A IX–XII. osztály zenekara és vegyes kara Ciprian Para vezényletével remekül oldotta meg ezt a profi mûvészeknek is igényes felemelô mûvet. Sámson Melinda (szoprán), aki vasárnap hajnalban tért haza Ploiesti-rôl, ahol az M. Negrea énekversenyen országos II. díjat kapott, fáradtságát legyôzve szép hangszínnel oldotta meg a technikailag nehéz áriát, Merca Iulia áriái már egy érett mûvésznô teljesítményeként szóltak. A zenekar fegyelmezetten reagált Ciprian Para biztos kezû beintéseire, külön dicséret Boros Melinda (XII. o.) érzékeny, meleg tónusú, hibátlan oboajátékáért és Pálffi Kinga (XII. o.) magabiztos, tisztán intonált csellószólójáért. Az énekkar tiszta csengése, harmonikus beilleszkedése, érett hangzása Francisc Muresan szakértelemmel végzett munkájának eredménye.

A Vivaldi Gloria magas színvonalú elôadása az 50 éves zenelíceum múltjának és jelenének dicséretét is sugallta.

Kulcsár Gabriella

Az elsô világháborút követô mozgalmas években mindinkább szükségessé vált egy, a romániai magyar írókat tömörítô egységes, de kötöttségeket nem jelentô tábor megalakítása, melynek összefogó jelszava az „erdélyi gondolat", a transzszilvanizmus.

Az írói közösség tervének megvalósítására a fiatal báró Kemény János vállalkozott, aki akkoriban örökölt erdôbirtokainak jelentôs részét áldozta fel a romániai magyar irodalom támogátására. 1926 nyarán küldte el meghívóját huszonhét írónak és alapította meg a marosvécsi Helikont.

A helikoni munkaközösség a két világháború között a hazai írók legszámottevôbb és legjelentôsebb irodalmi csoportulása volt. Megszûnésekor, 1944 ôszén, 55-en vallották magukat helikonistáknak.

Az Erdélyi Szépmíves Céh Kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt mûködött mindvégig. Ebben a periódusban 166 kötet jelent meg, zömében a helikonisták mûvei. Ez a szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát.

A 2000 tavaszán megalakult és törvényesen bejegyzett Helikon–Kemény János Alapítvány legfontosabb célkitûzései között szerepel: Kemény János és a marosvécsi Helikonba tömörült írók szellemi örökségének megôrzése és széles körû ismertetése, mûveik újrakiadása, könyvtárlétesítés, a jeles évfordulók méltó megünneplése és egy idôszaki lap beindítása.

Kemény János annak idején egybegyûjtötte Erdély íróit, az alapítvány egy emlékparkot szeretne létesíteni az 55 író számára. A tárgyi emlékek megôrzésére Marosvécsen, egy Kemény János-emlékházat szándékszik létrehozni.

Az alapító: Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, a kuratórium tiszteletbeli elnöke Sütô András író, tagjai: Bogyó Levente elnök, Nagy Miklós Kund alelnök, Adamovits Sándor titkár, Böjte Lídia, Kilyén Ilka, Lokodi Edit, Marosi Ildikó, Mészáros József, Spielmann Mihály tagok, reményüket fejezik ki, hogy céljuk megvalósításában sokan állnak melléjük, elsôsorban a helikonisták leszármazottai, rokonok, szimpatizánsok, legyenek a világ bármely sarkában.

Akik a marosvécsi Helikon szellemi értékeit becsülik, kérjük, legyenek az alapítvány segítségére, hogy a céljainkhoz nélkülözhetetlen anyagi bázist létrehozhassuk.

A bemutatkozó összejövetelrôl és késôbbi tevékenységünkrôl a sajtó útján rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklôdôket.

Felajánlásokat belföldön (lej) a marosvásárhelyi Román Fejlesztési Bank (Banca Românã de Dezvoltare Tg. Mures) 25110099066069 számú bankszámlára, valutában ugyanazon bank 251100296066069 számú számlára fogadunk köszönettel.

Helikon–Kemény János
Alapítvány kuratóriuma

Az új román miniszterelnök ôszinte ember. Az idei költségvetéssel kapcsolatban elmondta: Románia legfôbb bevételét az adók képezik. És ezt a pénzügyminiszter hajtja be. Csakhogy a Decebal és Traian neve mögé rejtôzködô rémes Remes úr mindent meg akar adóztatni, amit csak lehet. A víz után holnap talán a levegôt meg a napfényt is. És meg is tette: óriási adót vetett ki azokra, akiknek a város peremén valahol egy kis kertjük van. És már újabb adót akar kivetni a kerttulajdonosokra: aki salátát termel, diót meg cseresznyét vagy tojást, és abból valamit elad, az után is adót kell fizetnie. Hisz ez jövedelem, és Romániában minden jövedelem után adót kell fizetni.

*

A napokban kérdôívet kaptam egyik napilap szerkesztôségétôl, ahova írok néha. Ebben köteleznem kell magamat, hogy a cikkdíjakat bevallom és év végén ezután is adót fizetek. De hát minden egyes cikk után levonják az adót! Ezután vajon kétszer vonjuk le? Akkor már valóban jobb oda írni, ahol eddig sem fizettek cikkdíjat. Legalább itt nem kell évi adót fizetni!!!

*

Románia állampolgárait két nagy csoportba osztják a 2000. esztendôben. Az elsô csoportba tartoznak azok, akik még félnek, hogy elveszthetik állásukat. A másik csoport tagjai már nem félnek, hisz elvesztették állásukat.

És még vannak az iskolások, akiket keresô és munkanélküli szüleik tartanak el, meg a nyugdíjasok, akiket az államnak kellene eltartani (???), hisz az vonta le 30–35–40 év alatt leendô nyugdíjalapjukat, csakhogy ezekkel az összeggel valami baj történhetett, mert állam bácsi most úgy viselkedik, mintha ô jótéteményként tartaná el a nyugdíjasokat. És úgy tartja ôket, mint a szegény ember a kutyáját: kenyéren és vizen. Szerencse még, hogy az öreg nyugdíjas a kutyával ellentétben a füvet is megeszi. És még nagyobb szerencse, hogy itt a tavasz és burjánzik a burján. Valami zöldséget csak találunk a burjánok között!!!

*

A Román Televízió bemondói, az 1-es mûsor sztárjai csak úgy szólítják meg bedolgozóikat, hogy Ana, Remus, Ion. Legújabban már a politikusokat is keresztnevükön nevezik meg. Egy Marinescu nevû bemondó Markó Bélát egyszerûen csak Bélának hívta (még szerencse, hogy nem Bellának, mint eddig, sokáig). És most Mircea Radu az egészségügyi minisztert egyszerûen Gábornak mondta!... Vajon mikor ittak pertut?

*

Szemben velem egy gyermekóvoda látszik. Lapos tetôvel. De az ôszön leszedték a mindig átázó lapos tetôt és szabályos padlást képeztek ki, cseréptetôvel. De februárban egyes helyeken leszedték a cserepeket és ablakot csináltak, mert rájöttek; a padlásnak ablak is kell. Vajon az építôk és az építtetôk ezt nem tudták?

Nálunk mindenütt valahogy így dolgoznak és így menedzselnek a menedzselôk... Kicsiben és nagyban egyaránt: majdnem mindent kétszer csinálunk meg!

*

Most már majdnem mindenki szidja a hozzánk „benyomuló" magyar élelmiszerárut. Csak éppen az nem, aki fogyasztja. Mert semmivel sem drágább, mint a hazai, és sokkal jobb! A hivataliaknak inkább azon kellene gondolkodniuk, hogy kedvezôvé tegyék a termelési körülményeket! Tavaly például a brassói traktorgyár mindössze két traktort adott el itthon! Igaz, itt van a kuppon, de azt is akkor dobják piacra, amikor már késô. Visszaadjuk a földeket, de nem gondoskodunk arról, hogy meg is tudják mûvelni. A gazdák sem nagyon gyúródnak, mert a most városról munkanélküliként hazakerülôk elszoktak a komoly munkától. És építeni kellene! Jó munkával! De ahhoz jó munkásember is kellene!

Kovács Ferenc

Négyévenként ismétlôdô választásra készülünk. A mostani választáson dôl majd el: kincses városunk fölött továbbra is a „visszarendezôdés" nyomasztó, sötét felhôi gyülekeznek-e, vagy kitisztul végre az ég.

El kell érnünk, hogy ez utóbbi lehetôség váljon valóra. Lehetôvé kell tenni, hogy az itt élôk megértsék egymást, hogy egyik ne nézzen görbe szemmel a másikra, hogy a befolyásolhatók ébredjenek, ne ragadják el ôket a szélsôségesek „szépen csengô" szónoklatai, hogy olyan vezetôk kerüljenek a város élére, akik sok egyéb mellett az itteni magyarság érdekeit is szem elôtt tartsák és jogos igényeinek biztosításáért is fáradoznak.

E lehetôségek elérésében nem kis feladat hárul az RMDSZ helybeli vezetôségére. Meg kell értetni a választókkal: nem babra megy a játék! Szavazatuk számarányától függ, hány emberünk jut majd be a városi tanácsba, s minél többen lesznek, annál inkább jó irányba terelhetik a magyarságot, s a várost érintô határozatokat egyaránt.

Igaz, a felvilágosítás, magyarázat hatásosabb lenne, ha látható eredmények felmutatásával párosulna. Mert a jó eredmény a legnagyobb ösztönzô erô. Sajnos, a „sikerszuszék" nálunk üres. A hatalom semmi jót, semmi kapaszkodót nem tud a választóknak felmutatni. A gazdaság, az életszínvonal szinte elôre meghatározott ütemben halad a lejtôn lefelé. Mintha ôk, a hatalom birtokosai nem arra vállalkoztak volna, hogy törôdjenek az ország, a lakosság sorsával, azokéval, akik a bársonyszékbe ültették ôket. Gyengekezûség, határozatlanság, hataloméhség jelemzi ôket. A koalíción belüli széthúzás, civakodás is félremagyarázhatatlanul ezt bizonyítja.

Azért él még bennünk valamicske remény. S a felvilágosítás, biztatás a még megmaradt reményfoszlányt talán életben tartja, serkenti... Napilapunk az elôzô választások alkalmával is megtette a magáét. Szemléltetô, jól érthetô módon ismertette a választáson való részvétel szerepét, fontosságát, s a szavazás mikéntjét. Bizonyára most sem lesz másként. S akinek van füle, hallotta és fogja hallani, mit kell tennie. De eljut-e az újság valamennyi választóhoz? Sajnos, nem. Sokan nem olvassák az újságot. Ezért kell más módon is felhívni választóink figyelmét (például szórólapokkal!) például a félreszavazás vagy távolmaradás következményeire.

Családommal együtt félretesszük a csüggedést, élesztgetjük magunkban a még pislákoló reményt, és „csak azért is" elmegyünk majd szavazni.

Mihály Béla

Megszovjetlenedve és alaposan megkarcsúsodva Oroszorszország birodalom maradt. Gyarmatbirodalom. Kaukázusi és ázsiai csatározásai a múlt századokban, annak rendje és módja szerint, leigázó háborúk voltak.

A valamikori, szovjet korban kikiáltott, száznál is több nemzetiséget felölelô „népek paradicsoma" a fáradtság jeleit mutatja. A lenini ideológia gazdasági kudarcai beláthatatlan következménnyel járnak tudati téren is. Jól, rosszul, de az általa hirdetett nemzetiségi politika kezelni tudta azokat a feszültségeket, amelyeket a cári birodalom csupán a fegyverek erejével volt képes féken tartani. Más kérdés, hogy a merôben humánus szólamok mögött következetes beolvasztó és elnemzetlenítô gyakorlat bújt meg. Még akkor is, ha ez nem közvetlen központi utasításra történt, a helyi közigazgatás mindenhol jelen lévô nagyorosz képviselôi a felsô hatalmak hallgatólagos beleegyezésével, esetenként bátorításával, töretlenül folytatták ez irányú „áldásos" ténykedésüket. Szem- és fültanúk tanúsága szerint a beláthatatlan ország elhagyatottabb vidékein még mindig a szovjet kor kánonjai szerint folyik az élet. De valószínûleg már nem sokáig. A csecsen háború nem csupán Csecsenföldért folyik. Az ottani történéseket az orosz nagyhatalmi álom megfélemlítésnek szánja minden más kisebbség irányába. A csecsenek függetlensége ugyanis láncreakciót indítana, melynek következményei nem csupán Oroszországot érintenék.

A „civilizált" világ ódzkodása a csecsenek melletti nyílt kiállástól nem csupán a terrorakciókat szervezô, túszokat szedô muszlim fundamentalisták nem túl rokonszenves megítélésébôl következik, hanem a józan felismerésbôl, hogy az orosz fegyverek esetleg még jó ideig elodázhatnak egy káosszal fenyegetô végkifejletet. Csakhogy ami késik, nem múlik. Egyszer, elôbb vagy utóbb, ismét terítékre kerül az orosz birodalom kérdése. A nagyhatalmi elvakultság nem jó tanácsadó. Ezzel, minden bizonnyal, számolnak az orosz politikusok és maga Putyin is. Mert a birodalmi nosztalgia jegyében lehet választásokat nyerni, de birodalmat összetartani kevésbé. A megoldás csak az okos lazítás lehet, a szövevény olyanszerû feloldása, amely a nosztalgikusoknak meghagyja az álmait, a kisebbségeknek viszont olyan szabadságokat biztosít, amelyek a birodalomhoz tartozást elviselhetôvé teszik.

S hogy mennyire történelemalakító a nagyhatalmi nosztalgia, azt mi sem igazolja jobban, mint a közelmúlt két gyarmati háborúja és a nekik köszönhetô két látványos választási gyôzelem. Nagy-Britannia falklandi hadjárata a valamikori óriási gyarmatbirodalom hátvédharca volt egy utolsó, gazdaságilag jelentéktelen, kietlen földért, több ezer mérföldre az anyaországtól. De még az ottani pirruszi gyôzelem is jól jött az akkori miniszterelnöknek, a vaslédinek, Thatcher asszonynak, akit további négy évre szóló mandátumhoz juttatott. Merôben más képet fest a csecsen háború. Itt a tét is más, a gazdasági hatás is különbözô, csupán a hatalmi nosztalgia mûködési mechanizmusa azonos. Amely az „erôs kezû" Putyint juttatta elnöki mandátumhoz. Hogyan sáfárkodik majd vele, ez a jövô titka. S a kijózanodási folyamaté, amely az orosz polgárt lassan a hideg mérlegelésre vezeti rá, a számadásra, a nyereség és a veszteség rubrikáinak józan összevetésére. De addig lejár Putyin elnöki mandátuma.

Németh Júlia

A kérdés továbbra is idôszerû, bár Szabadság 2000. márc. 22. számában két cikkecske jelent meg „Samu bácsiról" (Nánó Csaba Ki volt Samu? és Turánitz F. Lajos Fényes Samu [1863–1937] szobra Kolozsváron? címmel). Ezek ugyanis kizárólag lexikon adatokra támaszkodva egyedül csak azt kívánják igazolni (Nánó esetében ez egyik RMDSZ-es városatya megállapítását cáfolandó, miszerint „csak a fene sem tud róla"), hogy Fényes „nem volt a maga idejében jelentéktelen ember", Turánitz szerint pedig „markáns alak" volt. Az ilyen írásocskák még lovat is adhatnak a város elsô embere alá, lám csak, még a magyarok is elismerik, miszerint „nem jelentéktelen", hanem „markáns" személyt akarok megtisztelni.

A lexikonok, sajnos, pontatlanok és hiányosak. Esetünkben nem szólnak Fényes politikai tevékenységérôl, márpedig e nélkül kihull a kezünkbôl a szoborkészítés elleni fô érvünk. (Apropó: Miért nem használták fel Újvári Péter Zsidó lexikon [Bp. 1929.] címû kötetét?) Ugyanbizony mit lehet kiolvasni abból, hogy valaki ilyen meg olyan címmel írt könyvet, cikkeket, vagy adott ki folyóiratot? A körme alá kell nézni a szócikkben (és nem címszóban, miként Turánitz írja) megjelölt személynek, mit írt, milyen tartalmú folyóiratot szerkesztett.

Hadd tegyük górcsô alá Fényes Samut nem aszerint, milyen címet adott írásainak, folyóiratainak, hanem hogy mit fejtett ki bennük.

Munkálkodásának nagyobb szakaszai ezek voltak: 1918 elôtt élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki Magyarországon, lapot alapított, számos írása jelent meg; a magyarországi ôszirózsás majd proletárforradalom idôszakában politikusi minôsége került elôtérbe; az ezt követô bécsi emigrációban számos közlés, újabb folyóirat indítása; végül a dicstelen romániai tartózkodása, ugyancsak folyóirat-szerkesztôként, könyvek szerzôjeként. E periódusokban útnak indított gondolataiban gyakran jelen van a folytonosság, de nemegyszer feltûnô ellentmondások tapasztalhatók.

Ami a kezdetet illeti: a maga korában valóban elismert író volt, nem egy színdarabját sikerrel játszották. (Igaz, hogy az egyik elôadás — minden bizonnyal a szabadgondolkodásra jellemzô mondanivalója miatt — botrányba fulladt, verekedés tört ki, s a katonáknak kellett beavatkozniuk.) Ekkor adta ki az Úttörô címû folyóiratát. Kevés azt mondani, hogy ez harcos, antiklerikális sajtótermék volt. A klerikalizmus ugyanis a klérus és az államhatalom összefonódását jelenti, Fényes folyóirata viszont nemcsak ezt, hanem általában az egyházakat, magát a vallást ostorozta, ritkán tapasztalható vehemenciával. Az ortodoxiáról azért nem szólt külön, mert a korabeli Magyarországon ez nem jelentett számára ellenfelet. De a kereszténységre ráolvasott átkokat az ortodoxok is magukra vehetik. Íme, egy kis szemelgetés az Úttörôbôl: „A klerikálisok a tudományos álláspontot nemcsak keresztényellenesnek, hanem zsidónak is szeretik nevezni, pedig ha igazán új erkölcsi rendet és világszemléletet plantált a kereszténység, vagyis különbözik az antik pogányságtól, az mind zsidó elem benne, nemcsak tartalmára, hanem formájára, stílusára, sôt, szóhasználatára nézve is." (IV. évf., 52. sz., 3.). Vagy: „A biblia, mint hiteles könyv, elveszítette tekintélyét". (IV. évf., 52. sz., 9.) „Az embereket istenélvezettel tehetetlenné, élhetetlenné gyúró egyházat igazán tûzzel-vassal ki kellene irtanunk a föld színérôl." (IV. évf., 47. sz., 9.) „Történelmileg, azaz hitelesen nem lehet bizonyítani, élt-e Krisztus, vagy sem." (IV. évf., 52. sz., 10.) Kérdem én: ezek után Funar felkérhetné Bartolomeu Anania ortodox érseket, szentelje meg Fényes Samu szobrát?

Fényes ebben az elsô korszakában írt egy érdekes könyvet Háborús jegyzetek címmel. Az elsô világháború kellôs közepén, 1916-ban jelent meg. Ne holmi háborús élményekre gondoljunk. Ez a tanulmány magukról a háborúkról szól, persze, idôszerûsítve — az akkor még nem elsônek nevezett — világháborúra. A szoborállítók figyelmébe ajánlom, miként képzelte el a szerzô a világégés után kialakulandó helyzetet, s ebben Románia szerepét. „A Balkán (...) kétségtelenül a bolgár nép szellemi és politikai hegemóniájának a színtere és természetes medencéje. Bulgária a magyar végekkel határos." „Közép-Európában — folytatja — a Budapesttôl Stambulig terjedô terület csak a magyar–bolgár–török hegemónia színtere lehet. Helyesebben ez a terület csak akkor lehet Közép-Európává, ha így lesz." (134.) Ismét egy kérdômondat: mit szólnak a Funar fülébe súgó történészek ahhoz, hogy Fényes még csak meg sem említi Romániát, s a „magyar végek" határát ki akarta tolni Bulgáriáig?

Fényes érdemei között szokták emlegetni azt, hogy nagy népnevelô volt, számtalan elôadást tartott a köznép okulására. Ez így igaz. Kérdés azonban, milyen tartalmú elôadásokat? S itt ugrik be filozófusi minôsége. A lexikonokból vett idézetek szerint ateista volt. Ez nem ilyen egyszerû. Ô materialista-monistának nevezte magát, ami az istentagadástól annyiban „különbözött", hogy számára a világnak egyetlen magyarázó elve van: az anyag, erre vezethetô vissza minden, ez a világ „istene". Ez azonban alapvetôen különbözött a személyes, transzcendens istenbe vetett vallásos hittôl. Senkit sem lehet elmarasztalni elveinek megfogalmazása miatt, a sokféleség elfogadásának szellemében tudomásul kell vennünk, hogy ez a bölcseleti alapvetés is létezett, sôt, létezik. Az más kérdés, hogy a magát ortodoxnak kikiáltó államban szoborral kell honorálni ezt a másságot, s püspöki áldást kell adni rá. Figyelembe véve, hogy Fényes ezekrôl a „felvilágosító" elôadássorozatokról elmondta: „Püspökök léptek a felolvasóasztal elé a mi elôadásaink ellensúlyozására". (IV. évf., 53., 6.)

(Folytatjuk)

Balázs Sándor

Az elmúlt napokban három sportágban ifjúsági, serdülô vagy gyerekbajnokságra került sor, a kolozsvári szakosztályok képviselôi elismerésre méltó eredményeket értek el. Az ifik

SZABADFOGÁSÚ BIRKÓZÁSBAN

voltak a legeredményesebbek, a sepsiszentgyörgyi bajnokságról 5 bajnoki címmel és további 3–3 éremmel és negyedik helyezéssel tarsolyukban tértek haza. A fiúknál a 63 kg-os súlycsoportban a válogatott kerettag László Szabolcs tûnt ki, nagy fölénnyel gyôzte le minden ellenfelét. A 130 kg-os súlycsoportban is kolozsvári ölthette magára a bajnoki mezt, Rares Chintoané lett az aranyérem. Mindketten jogot szereztek a júliusi szófiai ifjúsági Eb-n való indulásra. Hasonló teljesítményt ért el a lányok versenyében Lorena Precub (43 kg), Aurelia Râsnitã (46 kg) és Ioana Olar (58 kg), ám az ôk kontinentális bajnokságon való részvételük egy esetleges szponzor találásától függ.

A többi jó helyezést a következôk érték el: fiúk: 2. hely: Radu Alexoaie (50 kg) és Páll Dénes (97 kg), 4. hely: Mircea Cublesan (63 kg) és Adrian Roman (50 kg) — utóbbitól jobb helyezést vártunk, hiszen a tavalyi angliai serdülô világbajnokságon alig maradt le a dobogóról; lányok: 3. hely: Camelia Cãspreac (50 kg), 4. hely: Livia Cãrbune (75 kg). Az említett sportolók a KMSC-Jövô ISK-Tehnofrig szakosztályát képviselik, eredményeik pedig Vasile Visan, Aurel Suteu, Aurel Poputa és Dorin Hãrãngus edzôk munkáját dicséri.

CSELGÁNCSBAN

az U-KMSC-ARDAF néven induló ifjúsági leány együttes csapatbajnoki címet szerzett.

Egyéniben Ana Maria Marcu a serdülôk versenyében a 70 kg-os súlycsoportban lett elsô. Ugyanebben a korcsoportban Marius Bucsa a 81 kg-osok súlycsoportjában nyert bronzérmet, akárcsak Bianca Sângeorzan

(22 kg) a gyermekeknél. Nem sokkal maradtak le a harmadik helytôl Ioana Bodea, Elisabeta Muresan, Alina Rotar és Cristina Fãrcas, valamennyien az 5. helyen végeztek.

Többet vártunk

ASZTALITENISZBEN

a serdülô bajnokságon részt vevô George Coroiantól, aki egyéniben éremesélyesként indult, be kellett érnie az 5. helyezéssel. Ugyanígy végzett Dragos Termure is a fiú párosban (a buzãui Ioan Feraru oldalán). Ebben a sportágban az egyetlen KMSC-s érmet a vegyes párosban az említett Coroian szerezte az ugyancsak buzãui Mariana Borãndellel.

(radványi)

Az országos mezeifutó bajnokság döntôit rendezik április elsô hetében, majd szerte az országban, így Kolozsvárt is, beindulnak a korcsoportos pályaversenyek. Sajnos, a felnôttek kénytelenek a „nagy ifjúságiak" versenyén indulni, az elenyészô szám miatt.

A nemzetközi versenyidényben nincs megállás. Már április 1-jén Lisszabonban találkoznak a világ legjobb tízezresei, 9-én Párizs rendez nagy maratont, 16-án pedig éppenséggel 3 helyen egyszerre lesz maratoni verseny (hogy mindenkinek jusson: Rotterdamban, Londonban és Hamburgban). Rá egy napra Boston rendez nagy tavaszi maratoni futást, a hónap végén, 30-án pedig Duisburg ad otthont egy hasonló pénzdíjas versenynek. Szintén 30-án, Belvésben (Franciaország) rendezik a 100 km-es Európa-bajnokságot.

Május elsô napjaiban egyetemi, többpróba és más tavaszi bajnokságokkal a román versenygépezet is beindul. Nemzetközi szinten a Grand Prix I. és II. sorozata kezdôdik meg: Osakán 13-án, Rio de Janeiróban 14-én, Hengelóban (Hollandia) 28-án lesz ilyen vetélkedô, utóbbi az Adrian Paulen-emlékverseny nevet viseli. Zentán 6-án, a Ludvik Danek-emlékverseny Turnowban 20-án, ezenkívül Dublinban, Nove Mestóban, Wörrstadtban, Saaléban és San Antonióban lesz még nagyobb verseny. Május 13–14-én felnôtt utcai futó vb Valladolidban (Spanyolország), majd21-én ismét három maraton: Bécsben, Koppenhágában és Prágában.

Nagy Péter

A 2002-es labdarúgó-világbajnokság elsô dél-amerikai selejtezôjén Bogotában, 45 ezer nézô elôtt Kolumbia gól nélküli döntetlent ért el Brazília ellen.

A közönség egy része már 12 órával az összecsapás elôtt elfoglalta helyét a nézôterén, a zuhogó esô és a mindössze 8 fok ellenére több ezren egész éjjel vártak a találkozóra.

A 45 ezer jegyet már napokkal ezelôtt eladták, a feketepiacon csak négyszeres áron lehetett belépôhöz jutni. 1500 rendôr felügyelt a szurkolókra a közelmúltban hárommillió dollárért felújított stadionban.

Eseménydús volt a március vége harminc esztendeje, 1970-ben a magyar vívósportban. Elôbb tájékoztató, voltaképpen válogató jellegû versenyen vettek részt az 1968-as, mexikóvárosi, illetve 1972-es müncheni nyári olimpiai játékok közötti négyéves idôszak, az olimpiász közepéhez közeledve. A versenyen Schmitt Pál, az elôzô (s mellesleg az utána következô) ötkarikás játékok bajnokcsapatának tagja szerezte meg a gyôzelmet. Már ekkor megnyugtatónak tûnt formája a viszonylag távoli, de végtére máris nagyon közeli újabb megmérettetésre. S bár gondolom, a kedves olvasók is tudják: a gyôztes nem más, mint a Magyar Olimpiai Bizottság késôbb megválasztott, jelenleg is tisztségét betöltô elnöke, hosszú ideig a Nemzeti Olimpiai Bizottság elnökének, Juan Antonio Samaranchnak az elsô helyettese, manapság a NOB protokollfônöke — s nem árulunk el nagy titkot: a leköszönô katalán elnök után a bizottság legfelsôbb posztjának egyik várományosa. Bár a választáson is olyan jól szerepelne, mint hajdan csörtéiben a páston!

L. F.

A tavasz beálltával újra kezdôdnek a szamosújvári Orizont 84 turisztikai klub szervezte versenyek. Oláhszentgyörgyön került sor a 12. alkalommal kiírt, Gentiana-kupával díjazott tájékozódási vetélkedôre, a házigazdákon kívül még aradi, nagyváradi, gyulafehérvári és nagybányai fiatalok küzdöttek a pontokért. A szamosújvári versenyzôk minden kor-osztályban elôkelô helyezéseket értek el.

Legközelebb Nagyenyed környékén versenyeznek az Orizont 84 klub tehetséges fiataljai.

Erkedi Csaba

Bécsben elkészítették az európai kupák sorsolását. A nôknél az elôdöntôket, a férfiaknál a finálékat rendezik. Az egyetlen talpon maradt román csapat, a Bukaresti Rapid nôi együttese horvát ellenfelet kapott a City-kupában, Eszéken lép pályára. A ZRK elleni visszavágóra egy héttel késôbb kerül sor. A másik ágon: Byasen (norvég)–Randers HK (dán).

A magyar együttesek közül a Dunaferr SE férfi csapata jeleskedett, a dunaújvárosiak a KEK-döntôbe jutottak, ahol a Portland San Antonio elleni páros mérkôzés vár rájuk (elsô mérkôzés idegenben). A két csapat útja a döntôig: Dunaferr: a 32 között: Maccabi Raanana (izraeli) 23–23 és 29–15, nyolcaddöntô: PTA Bécs (osztrák) 36–21 és 27–19, negyeddöntô: TBV Lemgo (német) 23–26 és 23–16, elôdöntô: Kolding IF (dán) 22–19 és 28–22; Portland: a 32 között: Kadetten Schaffhausen (svájci) 26–25 és 38–25, nyolcaddöntô: Bukaresti Steaua 25–18 és 29–17, negyeddöntô: CB Cantabria (spanyol) 35–29 és 25–21, elôdöntô: Prule 67 Ljubljana (szlovén) 28–27 és 23–24.

A további párosítások: férfiak: Bajnokok Ligája: THW Kiel (né- met)–FC Barcelona (spanyol); EHF-kupa: Metkovic Jambo (horvát)–Flensburg-Handevitt (német); City-kupa: Grosswallstadt (német)–Valladolid (spanyol); nôk: Bajnokok Ligája: Kometal Skopje (macedón)–AKVA Volgograd (orosz) és Buducsnoszt Podgorica (jugoszláv)–Hypo Niederösterreich (osztrák); KEK: Ikast Bording (dán)–L’Eliana Valencia (spanyol) és Kubany Krasznodar (orosz)–Szpartak Kijev (ukrán); EHF-kupa: Borussia Dortmund (német)–Tertnes Idrettslag (norvég) és Ferrobus Mislata Valencia (spanyol)–Slovan Duslo Sala (szlovák).

Az elsô mérkôzéseket április 22-én vagy 23-án, a visszavágókat egy héttel késôbb rendezik.

(Folytatás a március 23-i számból)

Négy forduló után így festett 1943. szeptemberének végén az NB I.-ben szereplô erdélyi csapatok helyzete:

1. NAC 4 4 0 0 14:5 8

............................................................

9. KAC 4 2 0 2 6:9 4

Míg a nagyváradiak uralták a mezônyt, a kolozsváriak szereplése nem úgy indult, hogy valóra válik az új mestertôl remélt elôretörés. De Opata Zoltán nem esett kétségbe, nyugodtan, a maga kijelölte módon készítette fel továbbra is a csapatot, nem kapkodott, nem csereberélt a posztokon. Változatlanul bizalmat szavazott a bentmaradást bebiztosított magnak.

Így meglepetést keltett, hogy az ötödik fordulóban ugyanazt a csapatot állította ki, amely Salgótarjánban csôdöt mondott. Ez a tizenegy állt ki a nevét késôbb Tisza SK-ra változtató, akkor még Szegedi VSE ellen: Márky — Szaniszló II., Vass — Páll, Szántay, Csákány — Radnai, Kovács IV., Váczi, Beke, Tolnai (emlékeztetôül: az elôzô évi gólkirály, Bonyhádi Lajos ekkor már a Gammához igazolt; kissé elôremutatóan: ott egyáltalán nem játszatták az ôszi idényben, és ennek köszönhetôen tavaszra visszaigazolhatta ôt a KAC, s nem kis része volt a csapat ’44-es diadalmenetében). A szegedi vasutascsapat így érkezett a Sétatéri Stadionba: Papp — Péli, Sajtos — Pakó, Kolozsi, Borbély — Fábián II. József, Pétervári, Koppány, Fáskerti, Bundik.

Csupa ismeretlen név, egyetlen kivétellel. Lehet, hogy ma már kevesen emlékeznek rá, de Fábián Jóska Kolozsvárról indult! Miután ’40 nyarán a városba került, a Húsosban játszott, majd Nagybányán folytatta. Kolozsvárott a Rákóczi úton ugyan-azon házban lakott Bokor Öcsivel, továbbá bátyjával, az ellenfelet az ôrületbe kergetô, kiismerhetetlenül cselezô (és éppen ezért országszerte Trükkösnek nevezett) játékossal, a késôbbi kiváló, ma Tordán élô edzôvel, Fábián Ferenccel, valamint... e sorok írójával. Jóska már akkor nagy ígéret volt, Szegeden tovább fejlôdött, a háború után a Bukaresti Carmenben szerepelt, s négy ízben helyet kapott Románia válogatottjában is. A 40-es évek végén Olaszországba tá-vozott.

Opata Zoli bácsi jól döntött, hogy nem változtatott a SZVSE ellen, a KAC Beke 2, Radnai és Váczi 1–1 góljával, valamint a vendég Borbély öngóljával 5:1-re gyôzött. S hogy nem csak az eredmény mutatott jó játékra, azt bizonyította, hogy a szaklap szokásos hét végi válogatottjában: Aknavölgyi — Balogh II., Ónody — Szegedi, Nagy II. (DVSC), Csákány — Egresi, Tisza, Fûzér, Zsengellér, Tolnai Csákány Jenci az újpesti Balogh I. Bonzót,Tolnai Béla pedig a válogatott NAC-csatárt, Tóth III. Matyit szorította hátra a tartalékcsapatba! Rajtuk kívül dicséretet kapott még Márky, Szaniszló II., Vass és Radnai is!

Eközben a NAC a pesti Megyeri úton 2:1-re kikapott az Újpesttôl, s bár elvesztette veretlenségét, de jobb gólarányával megôrizte vezetô helyét a vele azonos pontszámú Kispest, illetve Gamma elôtt. A KAC 6 pontjával és 11:10-es gólaránnyal felugrott a hatodik helyre!

Nyilvánvaló volt tehát, hogy a soron következô, abban a bajnokságban elsô budapesti kiruccanására változatlan összeállításban futott ki a kolozsvári gárda, és a fôvárosi személyszállító vállalat, a BSZKRT csapatával szemben megállta a helyét. 3:3-as döntetlent harcolt ki az elôzô fordulóban a diósgyôri oroszlánbarlangnak nevezett miskolci pályán a DiMÁVAG-gal 2:2-re végzett csapattal szemben. Gólokban gazdag, látványos és a sajtó szerint is élvezetes mérkôzést játszott a két együttes, a Nemzeti Sport szerint: „A Kolozsvár kapott jobban lábra (a 18. percben már 2:0-ra vezetett; L. F. megj.) és 20 percig olyan fölényben játszott, hogy akár több gólt is rúghatott volna. Késôbb feljött a villamoscsapat, s a fél-idô második felében ugyancsak beszorította a vidékieket. Ezek védelme azonban biztosan állt a lábán. A második félidôban Szôke II. játékvezetô kissé túl szigorúan kilenc fôre apasztotta a KAC létszámát (kiállította Pállt és Szántayt, a védelem két oszlopát; L. F. megj.), s ez érthetôen megzavarta a vendégeket." A BSZKRT nemcsak kiegyenlített, de a vezetést is megszerezte. Ám a befejezés elôtt 5 perccel Tolnai góljával ki-alakult a 3:3, s az újság szerint is„végeredményben a döntetlen megfelelt az erôviszonyoknak".

Jellemzô egyébként, hogy a fegyelmi bizottság is indoktalannak találta a két KAC-játékos kiállítását. Egyikük játékjogát sem függesztette föl, s ennek már csak azért is örvendtek Kolozsvárott, mert a következô két fordulóban olyan rangos vetélytársak látogatását várták, mint a legtöbb bajnokságot nyert Ferencvárosét, majd a szintén jeles Újpestét! És Zoli bácsi váratlan taktikai húzást tartogatott a két pesti csapat ellen!

(Folytatjuk)

László Ferenc

Eltelt három hónap az idei esztendôbôl, de a vidéki települések polgármesterei még nem ismerik a helyi költségvetést. Különösen azokban a községekben vannak gondok, ahol az idei évre nagyobb méretû munkálatokat terveztek, mint például Ördöngösfüzesen. Itt a tavaly elkezdték a földgáz bevezetését. A munkálatok 40 százalékát már elvégezték, de a beruházás nagyobb része hátramaradt. A folytatáshoz szükséges pénzalap hiányzik. Az utcai vezetékek és a csövek lefektetése nehéz feladat elé állítja a községgazdákat. A munkát felvállaló szakvállalat hiába erôlködik a beruházással, ha a földgáz bevezetését a nehéz anyagi gondokkal küzdô családok nem tudják fizetni. A polgármesteri hivatal tehetetlen. A földgáz bevezetésére több mint hatszáz ördöngösfüzesi és füzesmikolai család iratkozott fel, de alig a fele fizette ki a teljes összeget. Kaczka Albin mérnök, a gázmûvek szamosújvári fônöke gondterhelten nyilatkozta: ilyen körülmények között egyre nehezebb lesz befejezni a munkálatokat. Azt is hozzátette: ahogy lesz pénz, rövidesen befejezik a munkálatokat.

Erkedi Csaba

Az elmúlt hét végén ismét terepre mentek az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetôi. Bitay Levente ügyvezetô elnök és Molnos Lajos kolozsvári tanácsos Kidében vett részt tisztújító közgyûlésen. Itt rég nem választottak RMDSZ-vezetôséget, így a tevékenység is alábbhagyott. Ezúttal hét vezetôségi tagot választottak. Elnöki megbízatást kapott Szabó Árpád, alelnök lett, Jakab Berta tanítónô, Érsek Árpád, a borsaújfalusi önkormányzat tanácsosa és ifj. Csákány Árpád. A választmányban helyet kapott a falu református lelkésze, Darai Sándor is.

A választás után egész sor kérdést vitattak meg, amelyekkel nap mint nap szembesülnek a helybéli lakosok. Az egészségügyi ellátás hiányosságáról, az áldatlan útviszonyokról, a telefonhiányról beszéltek többek között, s az is elhangzott: az RMDSZ megyei vezetôi a jövôben gyakrabban kellene jöjjenek. A helyiek felvállalták, hogy a szomszédos szórványmagyar települések (Csomafája, Bádog és Borsa) lakosságát támogatják RMDSZ-tevékenységükben, identitásuk megôrzésében.

A hét végén Tordaszentlászlóra, Magyarfenesre, Bikalra, Kalotaszentkirályra és Vajdakamarásra fognak kimenni parlamenti képviselôink és az RMDSZ megyei vezetôi.

Barazsuly Emil

Csütörtöki ülésén a kormány úgy döntött, hogy 18 200 tonna búzát kivon az állami tartalékokból. Ennek a mennyiségnek a kivonását tulajdonképpen 1999-ben elhatározták, de mivel az ôszi vetésekre mindössze 16 188 tonna búza vetômagot használtak el, a fennmaradt 2012 tonnát a belföldi piacon értékesítik. Ez a búza már nem használható vetômagként, de a malom- és sütôipar minden további nélkül értékesítheti.

Tegnap a kolozsvári Sanitas szakszervezet részérôl száz szakszervezeti tag utazott Bukarestbe, hogy részt vegyen a fôvárosi kollégák mai tiltakozó felvonulásán — tudtuk meg Stefan Roman szakszervezeti vezetôtôl. A tüntetôk 11 órakor a Forradalom téren gyûlnek össze, majd levonulnak az Országos Egészségügyi Biztosító Pénztár épülete elé. A tiltakozó megmozdulás a kormány épülete elôtt ér véget.

Mint arról már beszámoltunk, a Sanitas szakszervezet tagjai és elsôsorban a középkáderek március 15-tôl japán sztrájkba léptek a keretszerzôdés be nem tartása miatt. Amennyiben a fôvárosi tiltakozó felvonulás nem jár eredménnyel, áprilisban általános sztrájkba lépnek.

H. Gy.

A Kolozsvári Amatôr Barlangászkör az idén is megszervezte a téli nagytábort a Szelek barlangjában. Ezt a hatalmas rendszert felkutatni, feltérképezni óriási munka volt, fôleg ha figyelembe vesszük, hogy semmiféle segítséget nem kaptunk. A kezdeti 4500 méterrôl 43 év alatt eljutottunk a 44 km-hez. (Eddig nyolc nemzedék váltotta egymást a kör történetében. 1995-ben elhatároztuk, hogy újratérképezzük a barlangot.)

2000. február 18-án reggel 7 órakor találkoztunk az állomáson: Dascal Tibor (Tibike), Fogarasi József (Jocóka), Szász Péter (Puci), Fülöp Zsolt, Görög István (Göri). A vonaton elôkerültek a gitárok és lelkes hangulatban telt az út Vársonkolyosig, ahol már vártak ránk Balog Boglár (Bogi), Czibulák János (Fóka) Váradról és Tompa Károly (Pivó) Magyarországról. Biztosan csak azt tudtuk, hogy otthonról még jön Felfalusi Árpád (Árpa), Vremir Mátyás (Matyi) és Fekete Sándor (Kefe). Késôbb befutottak négyen a magyarországiak közül is: Lengyel János (Janó), Jancsó Gy. (Kuszma), Bolváry Ágnes és Gábor.

Beöltöztünk, búcsút vettünk a Naptól, és beindultunk. A zsákjainkat a Karácsonyfa Teremben hagytuk, s megindultunk a barlang mélye felé a Hypodromig, a táborhelyre. Kétszer fordultunk, amíg sikerült mindent bevinnünk. A becipelt hat primusz közül három már az elsô pillanatokban felmondta a szolgálatot. Aki nem volt még barlangban, el sem tudja képzelni, milyen a 100%-os páratartalmú és 6-7 C fokos hômérsékletû levegôben, ahol csak a karbidlámpa sápadt fénye világít, reggelente pedig fel kell venni a vizes ruhákat és indulni túrára. Vízeséseken, szakadékokon, kôomlásokon át bebarangolni Cseppkôországot, csak azért, hogy még néhány kilométert térképezzünk, és felkutassuk e csodálatos világ titkait. Erre csak kemény, megszállott emberek képesek. Amit csinálunk, az már-már a hülyeséggel határos. Az is igaz, hogy a föld alatt életre szóló kapcsolatok, barátságok alakulnak, ahol elsôsorban nem magadra, hanem a társadra vigyázol, itt értelmet nyer a kicsit talán elkoptatott mondás: egy mindenkiért és mindenki egyért.

Kiadós reggeli után indultunk el térképezni a Vörös Folyosót és az Aktív Járatot. Estefelé jöttek vissza, elmesélték a napi munkát, azután meg újra elôkerült a gitár, és akármilyen fáradtak voltunk, nótáztunk még vagy két órát.

Reggel 8-kor ébresztô, reggeli után szitkozódva bújtunk a vizes ruhákba, és elindultak a megkezdett méréseket folytatni. Szerdán befejeztük az Aktív mérését az Elôretolt Táborig. A Vörösön is jól haladt a munka, a két kémikus vízméréseket végzett. Csütörtökön már meglehetôsen utáltuk magunkat, ezért meggyôztük Tibikét, hogy úgyis sztrájkol az egész ország, mi is sztrájkolhatunk egy napot. Akkor kiadta a napi parancsot: szabad foglalkozás. Egy hátizsákból elôkerült egy üveg alkohol, és az ördöngös kémikust elküldtük, hogy preparáljon valamit belôle. Jocóka feldob egy ötletet: Ha az egyik csapat nekifog és felméri az összekötést az Elôretolttól a Fehér-folyosón keresztül a Vörössel, akkor a másik csapat be tudná fejezni a Vöröst a Nagy Cseppkôgátig. Így ellenôrizni tudnánk a mérések eredményességét és egyúttal kész lenne a barlang elsô felének a váza, amelyre ezután már csak a mellékjáratokat kell feltenni. Színpadra illô jelenet következett. Néztünk egymásra, mint Buridán szamara, hogy senkinek nem jutott eszébe egy ilyen kézenfekvô ötlet. Pillanatok alatt beöltöztünk, amihez normális körülmények közt 30–40 perc szükséges. Mire Kefe visszajött a pálinkával, enyhén szólva meglepôdött, de amikor megértette, hogy mirôl van szó, csatlakozott hozzánk. Ennyit a szabadnapról.

Ez volt a leghosszabb túra. 12 órát tartott, de melóztunk is keményen. Az „elôretoltosok" befejezték, ám a „vörös folyosósok" még másnap is visszatértek. Éjjel kettô után jöttek be a túrák. Mohón fogyasztottuk a Fóka fôzte ebédet, utána pedig a Bálinka is sorra került, ha már Kefe megcsinálta, no meg a gitárok sem pihentek a tokban. Másnap reggelifôzés közben Pivó odaszól Kefének: tegnap a kalciumionokkomplexometriás titrálásánál murexidindikátort használtunk az ekvivalencia pont indikálására. Erre az egész tábor elcsendesedett. Kinyíltak a bicskák a zsebekben, fenyegetôen körülfogtuk ôket és megkértük, hogy ugyan már kedves kémikus barátaink, ha nem akarjátok, hogy félreértések legyenek, beszéljetek valami érthetôbb nyelven, például japánul, mert azt talán jobban megértjük, mint ezt a bizonytalan, káromkodásszerû halandzsát, és esetleg próbálják meg lefordítani vagy feliratozni a szövegeiket. Többen eldöntötték, hogy vízmérésben nem vesznek részt. Szombaton megérkeztek a kihordócsapatok, és segítettek kivinni a cuccokat. Este a tábor kiértékelése után buli a Szanatórium Teremben. Vasárnap kimentünk és hunyorogtunk a napfényben.

Még két-három nap kell, amíg visszaszokunk a civilizált világba. Még hiányzik a Hypodrom minden sarka, a társak jelenléte, Bogi reggeli öltözködése, mikor minden srácnak kocsányon lóg a szeme, Puci világmegváltó szövegei, Fülöp szerszámostáskája, amelyben a gyûszûtôl a villanyvarrógépig mindent megtalálsz, Tibikének a bárgyú képpel mondott viccei, Jocóka esti gitározásai, Fókának a fôztje, Árpikának a hülyesége, a két kémikus titokzatos szövegei, meg úgy az egész hangulat. Kicsit szomorúan ülünk fel a vonatra. Megint elmúlt valami, ami nagyon jó volt. De sebaj, fel a fejjel. Jövôre együtt, ugyanitt.

Görög István

• Villany- és telefonhuzalok lopására szakosodott az a három fiatal, akit a tordai rendôrség fogott el: Florin Doront (17), Ene Gârlea (28) és Laurentiu Gorvoda (17) tordai, munkanélküli, büntetlen elôéletû lakosok több ízben loptak az aranyosgyéresi ACSA Rt.-tôl villanyhuzalokat — 19 millió lej összértékben — és a Romtelecomtól — 16,9 millióra. Az elkövetôket szabadlábon vizsgálják minôsített lopás vádjával.

• Figyelmetlenül kelt át az úton Száva József tordai nyugdíjas, s a Péter Zoltán (43) vezette, CJ–05–WXM rendszámú 1310-es Dacia már nem tudta kikerülni. A március 28-án, 9.30-kor a Bogata úton bekövetkezett baleset áldozatát a városi kórházba szállították, komatikus állapotban, fejsérülésekkel és egyéb ütôdésekkel.

• Iskolából lopott két iskolázatlan kiskorú: L. Alexandru (13) és S. Codruta (12) — mindketten tordaiak — még 1999. november 10-rôl 11-re virradólag tört be a tordai Ioan Opris elnevezésû iskolába, ahonnan kávéfôzôt és egyéb, összesen egymillió lej értékû javakat tulajdonítottak el. A kár nem térült meg, a kis elkövetôket a kolozsvári javítóintézetbe szállították.

• Négy kiskorút értek tetten március 27-rôl 28-ra virradólag, éjjel 1 órakor, amikor, leszerelve egy lemezgarázs falának egy darabját, az ott parkoló autóból kiszerelték az autórádiót, hangfalakkal együtt. Ismét tordai kiskorúakkal állunk szemben: Gheorghe R. (11 éves), Daniel R. (13) és Sebastian R. (11) iskolázatlan tordai testvérek mellett Aurel L. (15) tordai, VII. osztályos tanulóból állt össze a banda, amely, mint kiderült, az említett éjszakán még öt lopást követett el. Az öt esetben házakból, járulékos épületekbôl vittek el különféle javakat; a zsákmány értéke 3,5 millióra tehetô.

• Zárba találó kulccsal hatolt be Nicolae Ambrus 51 éves gyalui lakos egyik falubelijének a házába. A március 22-i betörés alkalmával 18 gramm súlyú, 2,5 millió lejt érô aranyékszert tulajdonított el. Minôsített lopásért számíthat a törvény szigorára, szabadlábon védekezhet.

• Gyomirtó okozhatta halálát Marius Ferent 35 éves kajántói lakosnak. Esetében — melyet tegnapelôtti lapszámunkban ismertettünk — a boncolás kiderítette, hogy a halál oka valamilyen mérgezô anyaggal — valószínûleg gyomirtóval — való huzamosabb ideig tartó mérgezés. A férfin talált két ütésnyom — amit elôzôleg fejszeütésnek véltek — ugyanis nem veszélyeztethette életét, ráadásul önkezûleg mérte magára az ütéseket.

Szintén mérgezésben, de ezúttal gázmérgezésben vesztette életét lakásában Nicolae Iuliu 69 éves aranyosgyéresi nyugdíjas. Tetemére kedden talált rá ismerôse.

Balázs Bence

Zsúfolt programujuk van ezekben a napokban a Szamosújvári RMDSZ vezetéség tagjainak. A helyi választások elôkészítése körül a Kis-Szamos menti városban is sok a teendô. Napirenden szerepel a három helyi tanácsos tevékenységének kiértékelése, valamint a jelöltlisták véglegesítése. Az utóbbi közléséig méág várni kell. Amint azt lapunk számára $Major Melinda& tanítónô, a Szamosújvári RMDSZ elnöknpje kijelentette, április elején döntik el a helyi tanácsosok listáját. Nem mintha nem lettek volna megelégedve eddigi munkájukkal, de ezúttal sokkal jobban meg akarják fontolni a kérdést. A városi kampánysátb javában dolgozik a választások elpkészítésén. Elkezdôdtek a választókkal való találkozók, amelyeken számos közérdekû kérdést tárgyalnak meg. Különösen a földvisszaigénylés körül sok a tisztázatlan dolog, de a lakosság bôven kitért a városgazdálkodási problémákra is. Itt a tavasz és a kisváros utcái, terei szemetesek, az útburkolat gidres-gödrös. A munkanélküliség napról-napra nô, az útburkolat pedig szaporodnak. Egyszóval: a választók elégedetlenek.

A múlt hónapban közöltük a Gazdaverseny elsô fordulójának kérdéseit. Ezúttal a további négy forduló kérdései következnek összevonva. A helyes válaszokat április 20-ig lehet beküldeni a szerkesztôség címére: Napoca u. 16 sz. A borítékra kérjük ráírni: Gazdaverseny.

A helyes választ beküldôk között a Poliam és az Algot cég növényvédôszer, illetve zöldségvetômag ajándékcsomagjait sorsoljuk ki. További támogatóink: Kovács Gyula és Kun Attila.

l.–lV. forduló

1. Hogyan nevezik azt az EU-programot, amely 2000–2006 között támogatja a hazai mezôgazdaságot?

2. Hány éves a kolozsvári magyar nyelvû mezôgazdasági felsôfokú oktatás?

3. Soroljon fel két-két hazai és külföldi elismert új burgonyafajtát.

4. Mirôl szaporítják a korai zöldhagymát?

5. Soroljon fel két hazai, két amerikai és ugyanannyi magyar korai hibridkukoricát.

6. Hol mûködik Erdélyben téli mezôgazdasági népfôiskola?

7. Milyen kritériumok szerint történik a szántás minôségének elbírálása?

8. Milyen almafajták tartoznak a bôralma csoportba?

9. Mikor alakult ki a mangalica disznófajta?

l0. Mivel kezelhetô a juhok büdössántasága?

11. Célszerû a búza szántóföldjét vetés elôtt istállótrágyázni?

12. Ha vöröshere- vagy lucernamagot akarunk termelni, elsô kaszálás után mivel permetezzük?

13. Milyen sortávolságra és milyen mélyre vessük a petrezselyemet? 10 négyzetméter területre mennyi vetômag szükséges?

14. Miért kell kora tavasszal elvetni a cukorrépát?

15. Mikor alakultak meg Erdélyben a hangyaszövetkezetek?

16. Mikor van mûsoron a Kolozsvári Rádió magyar adásában a Gazdafórum?

17. A bivalytej sokkal koncentráltabb, mint a tehéntej. Ez mit jelent?

18. Sorolja fel a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó hektáronkénti kedvezô növénysûrûségét.

19. Mikor létesült gyümölcsfaiskola a székelyföldi Oroszhegy községben?

20. Az utóbbi tíz évben hogyan alakult a háziállatok száma a gazdaságokban?

Jelentôs felújítási munkálatok kezdôdnek a gyulafehérvári katolikus katedrálison. A költségek nagyobb részét a magyar kormány, illetve külföldi katolikus szervezetek fedezik.

A gyulafehárvári székesegyház helyreállítása szerepel a kétoldalú magyar–román kulturális megállapodás munkatervében, amelyet tavaly írt alá a két ország.

A XIII. században épült templom a szakértôk szerint az egyedüli Európa közép-keleti részén, amely majdnem teljesen megôrizte eredeti építészeti stílusát. A lassan 800 éves katedrálist eddig csak egyszer, a múlt század végén renoválták.

A mostani munkálatok öt szakaszban folynak majd. A tervek szerint 2009-re készülnek el, amikor Gyulafehérvárott annak millenniumát fogják ünnepelni, hogy Szent István király megalapította itt az elsô katolikus püspökséget.

Áradások idején Romániában rendszeresen átszakadnak az ipari derítôk gátjai — jelentette ki Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter.

A miniszter úgy jellemezte a helyzetet, hogy „ha valakinek méreggel teli vödör van a kertjében, attól még nem halnak meg az emberek, csak akkor, ha esik az esô, áradás keletkezik és a méreg kiömlik".

Berceanu a Máramaros megyei, nováci derítô sorozatos gátszakadásait a pénzhiánnyal és a derítô építésénél alkalmazott technológiával magyarázta. Véleménye szerint a környezetvédelmi minisztériumnak nem azt a kérdést kellene feltennie, hogy az ipari minisztérium miért nem tett semmit a felügyelete alá tartozó vállalatoknál a környezeti balesetek megelôzésére, hanem a derítôk üzemelését engedélyezô környezetvédelmi hatóságoknál kellene érdeklôdnie, hogy miért szakadt át a gát.

Az ipari minisztérium felügyelete alá tartozó nagybányai REMIN társaság borsabányai bányaüzemének nováci derítôje március 10-én szakadt át elôször, majd vasárnap a víz ismét áttörte az ideiglenesen elzárt gátat. A környezetvédelmi minisztérium szóvá tette, hogy a borsabányai üzem vezetése az újabb balesetrôl nem tájékoztatta az illetékes szerveket.

A REMIN vezérigazgatója, Staicu Bãlãnescu kedden azt közölte, hogy az elsô baleset után alakult borsabányai bizottság nem tájékoztatta a társaság vezetését arról, hogy bármiféle újabb rés támadt volna a gáton. A REMIN vezérigazgató-helyettese a március 10-i baleset óta Borsabányán tartózkodik és személyesen irányítja a mentési és a helyreállítási munkálatokat.

Bogdan Cerghizan, Kolozs megyei prefektus bejelentette, hogy a megyei környezetvédelmi hivatal bírósági feljelentést tett egy ott mûködô derítôt, az alsójárai derítôt üzemeltetô vállalat ellen, mivel az nem tájékoztatta a hatóságokat, hogy a tartalékként használt derítô gátja március 25-én átszakadt, és mintegy ezer köbméter iszapos meddôt tartalmazó víz jutott a szabadba. A prefektus közölte, hogy levélben tájékoztatta Radu Berceanu ipari minisztert az alsójárai derítônél tapasztalható hiányosságokról, és azt a reményét fejezte ki, hogy a minisztérium a gondok ismeretében megtesz mindent az újabb balesetek megelôzésére.

Az elmúlt hét a tolerancia nemzetközi hete volt. A témát több országos és helyi szintû, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szeminárium járta körül. Bukarestben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron különbözô, elsôsorban roma problémákkal foglalkozó rendezvényre került sor. Gabriel Andreescu politológust, a Helsinki Bizottság képviselôjét a román köztudatban élô kisebbségképrôl faggattuk.

— Romániában az igazi gond elsôsorban a román köztudatban élô roma- képpel van. Ezt pontosan tükrözik a cigányokról szóló közvélemény-kutatások mutatói is. A magyarságról alkotott kép egészen más kérdés. A román–magyar viszonyról is készült több felmérés, és, sajnos, azt kell mondanom, hogy mind a magyarok, mind a románok tudatában egyfajta „ellenségkép" él a másik nemzetrôl. Ezt az ellenségképet bizonyos mértékig kedvezôen befolyásolta az RMDSZ kormányzati szerepvállalása.

A romániai nemzetiségek egymásról kialakított képe elsôsorban a sajtó „ténykedésének" köszönhetô. A „gyûlölet nyelvezete", az úgynevezett „hate speach" továbbra is megtalálható a romániai média eszköztárában.

— Az elmúlt napokban több, a romániai kisebbségekkel foglalkozó szemináriumon vett részt. Ön szerint milyen üzenetet közvetítettek ezek?

— Elsôsorban a kisebbségvédelmi hivatal múlt heti rendezvényét említeném, ahol a romániai nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényes keretek megerôsítésérôl tárgyaltunk. A szeminárium szinte valamennyi résztvevôje egyetértett abban, hogy az állam által jelenleg biztosított törvényes keret hiányos, amit ki kellene egészíteni bizonyos jogszabályokkal.

A szeminárium egy másik témája a tömegkommunikációs eszközök által közvetített kisebbségképek, a sajtóban használt nyelvezet volt. Mint elhangzott, a kormány asztalán heverô, a diszkrimináció minden formáját kiküszöbölését célzó törvénytervezet megpróbálja javítani e téren a kezünkben levô kommunikációs eszközök hangvételét. A jelen levô roma képviselô egyébként büntetô intézkedéseket követeltek azon sajtótermékek szerzôi ellen, akik cikkeikben — a szólásszabadság határain túlmenô — cigányellenes hangvételt ütnek meg.

— A Romák Romániai Szövetségének elnöke, I. Iulian császár azt nyilatkozta a napokban, hogy a belügyminisztérium múlt heti razziájának cigányellenes pogrom jellege volt. Ön hogy vélekedik errôl?

— Szó sincs cigányellenes pogromról, jóllehet valóban voltak gondok a rendôrök akcióival kapcsolatban. A sajtó úgy dolgozta fel az eseményt, mintha az ország bajainak és a bûnözésnek elsôsorban a prostituáltak, a cigányok, s ritkábban a szekták lennének az okai. Természetesen néha szükség van konkrét rendôri akciókra a bûnözés felszámolása érdekében, de nem ilyen formában. Ismét kihangsúlyozom, nem pogromról van szó, hanem olyan eszközök alkalmazásáról, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben az elôírásoknak, s amelyeket a média nem közvetített kellô tárgyilagossággal. Azok a képsorok például, amelyeket véletlenszerûen láttam a televízióban, romák lakta negyedekben folyó kemény rendôrségi akciókat mutattak, s ezek valóban azt érzékeltették, mintha egy zsigereiben bûnözô közösség elôtt állnánk.

Erdei Róbert

Még nem tudták megállítani a víz kiömlését a borsabányai bányaüzem nováci derítôjébôl.

A folytatódó esôzések miatt az várható, hogy továbbra is fokozottan zavaros lesz a Vasér patak, a Visó és a Tisza folyó vize.

A környezetvédelmi minisztérium közleménye szerint a Tiszán — Máramarossziget térségében — hétfôn délután végzett mérések azt mutatják, hogy a vízben lévô ólomkoncentráció az engedélyezett mérték kétszeresét érte el, a többi nehézfém-koncentráció az engedélyezett mértéken belül volt.

A nováci derítô gátja hétfôre virradó éjjel szakadt át ismét, de errôl a borsabányai üzem vezetése nem tájékoztatta az illetékes helyi és központi szerveket.

A derítôbôl iszapos meddô nem folyik, csak víz. Az elsô balesetnél azonban a kiömlött 40 ezer tonnányi meddô nagyobb része a gát alatt maradt, s most ezt a meddôt mossa az olvadó hó és az esô a környékbeli patakokba és ezeken keresztül a Visó folyóba, majd a Tiszába. A szabadba jutott meddôt el lehetne takarítani, de ez olyan költséges lenne, hogy kérdésben tájékoztatott illetékesek szerint soha nem fogják megcsinálni.

Az üzem és a város legnagyobb gondja továbbra is, hogy a baleset miatt nehogy leállítsák a borsabányai vállalatot, mert a helybélieknek ez jelenti az egyetlen munkalehetôséget, megélhetési forrást — mondta Sallak András, a borsabányai üzem nyugdíjas termelési igazgatója az MTI-nek.

Az utcai pénzváltóknál a forint 76/78, a márka 9400/9600, a dollár pedig 19 200/19 400 lejbe került.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]