 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. november 13.
(XII. évfolyam, 266. szám)
A múlt héten kitört sztrájk következményeként átlagban 65 százalékkal növelték a gyermekgyógyászat alkalmazottainak fizetését. Az intézmény vezetôsége pénteken egyhangúlag döntött a 2000/24-es, az állami intézmények alkalmazottainak jövedelmezését szabályozó sürgôsségi kományrendelet gyakorlatba ültetésérôl. A mintegy nyolcszáz alkalmazott jövedelmezésére a kórház eddig havi 2,3 milliárd lejt költött. A 65 százalékos fizetésemelés havi 1,4 milliárdos többletkiadást jelent. A döntést ellenzô Mircea Mãrgescu vezérigazgató benyújtotta lemondását, a kórháznak tehát versenyt kell kiírnia az igazgatói szék betöltésére. Mãrgescu a sajtónak elmondta, döntését elsôsorban személyes okok indokolják, és nem csupán a gyermekgyógyászat alkalmazottainak kikényszerített fizetésemelése. — Azt viszont hangsúlyoznom kell, hogy a sürgôsségi rendelet gyakorlatba ültetése tovább fogja nehezíteni a kórház helyzetét — nyilatkozta az igazgató.
Molnár B. Géza megyei tanácsos, az Egészségügyi Biztosítási Pénztár adminisztratív tanácsának tagja a Szabadságnak elmondta, jogosnak tartja a fizetésemelések megejtését. Molnár kétségbe vonta Mãrgescu azon kijelentését, miszerint a 2000/24-es sürgôsségi rendelet gyakorlatba ültetése pénzalapokat vonna el a kórháztól. — A pénzügyi költségvetés kiegészítésénél lépcsôzetesen — októberre, novemberre, decemberre — elfogadott pénzalapokból Kolozs megyének 93 milliárd lejt utaltak ki. A megye kórházainak 153 milliárd lejes tartozása van a gyógyszerforgalmazók felé. Minden Kolozs megyei egészségügyi dolgozó fizetésének a sürgôsségi kormányrendelet alapján történô emeléséhez 17 milliárd lej szükséges, a fennmaradó összegbôl pedig elkezdhetô az adósságok törlesztése — jelentette ki a tanácsos.
A Bethlen Kata Református Diakóniai Központ adott otthont a Gábor Dénes Fôiskola erdélyi konzultációs központja szombati díjkiosztó ünnepségének. Az ünnepségen a fôiskola idén végzett 42 hallgatójának nyújtották át a magyar címerrel ellátott mérnöki okleveleket. A díjátadás hangulatát az Állami Magyar Színház mûvészeinek rövid elôadása tette ünnepélyessé.
Nyitó beszédében dr. Zárda Sarolta fôigazgató hangsúlyozta, kimutatások szerint a mai világban átlagban háromszor kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. A fôigazgató szerint a magyarországi magánfôiskolák, államilag elismert felsôoktatási intézmények rendszere merôben különbözik a romániai rendszertôl, mivel ugyanazok a jogok és megszorítások érvényesek a magán tanintézmények számára, akár az állami egyetemekre. — A magyar akkredittációs bizottság nagyon szigorúan ellenôrzi a felsôoktatási intézményeket, így az elsô három, hivatalosan is elismert magán felsôfokú tanintézmény megalapítására 1992-ben került sor; azóta is csupán további két intézményt akkredittáltak, és a jövô hónapra várható három újabb egyetem elismerése. A Magyarországon kívüli központjaink közül az erdélyi központ mûködése a legintenzívebb, mert Erdély politikai légköre szabadabb, mint például Szlovákiáé — nyilatkozta a Szabadságnak Zárda Sarolta.
Dr. Kötô József oktatásügyi államtitkár felszólalásában kiemelte, Erdély hagyományosan tudásközpontú társadalmában az oklevélkiosztó ünnepség egyet jelent a hely szellemének megünneplésével. Az államtitkár szerint a Gábor Dénes Fôiskola erdélyi konzultációs központja csírája az erdélyi magyar mûszaki képzésnek, ami — a hamarosan létrehozandó magyar magánegyetemmel együttmûködve — egyetemi szintû oktatást eredményezhet. Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese elmondta, kételyei voltak a fôiskola beindulásának pillanatában, mert úgy vélte, azzal, hogy magyarországi diplomát oszt, a kivándorlást támogatja. — Az a tény, hogy a Gábor Dénes Fôiskola átesett a romániai akkredittációs folyamaton, gyökeresen változtat az eddigi helyzeten — állította a rektorhelyettes. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke kijelentette, a megálmodott magyar magánegyetem partnere akar lenni minden olyan kezdeményezésnek, amely az erdélyi, magyar nyelvû felsôoktatás terén már létezik, és reményét fejezte ki, hogy a fôiskola jelen levô végzôsei majdan a magánegyetemen folytatják tanulmányaikat, pályájukat. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondta, sok vita folyt a sajtóban is 1990 óta a magánegyetem létesítésérôl, de mindeddig nem sikerült sem magán-, sem állami, magyar nyelvû egyetemet létrehozni. — Selinger Sándor, a Gábor Dénes Fôiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója eközben csendben, kitartó munkával megszervezte az erdélyi magyar mûszaki képzés tanintézményét — méltatta Boros az igazgató munkáját. Dr. Selinger Sándort a fôiskola idén szeptemberben tüntette ki nívódíjával, melyet „az erdélyi hálózat megszervezéséért, magas színvonalú szakmai munkájáért" ítéltek oda.
Mindössze négy pártnak — az RTDP-nek, a Nagy-Románia Pártnak, az RMDSZ-nek és a Nemzeti Liberális Pártnak — van esélye bekerülni a parlamentbe — jelentette ki szombaton Valeriu Stoica liberális alelnök Aradon. Stoica sajnálatosnak nevezte, hogy a Romániai Demokratikus Konvenció-2000 nem lesz képes megütni a választási szövetségként szükséges 10 százalékos szintet. A liberális politikus cáfolta ugyanakkor azokat a híreket, miszerint az NLP az RTDP-vel kötött volna együttmûködési egyezményt. — Ezek a híresztelések az NLP szavazótáborának elidegenítését hivatottak szolgálni — jelentette ki Stoica.
November 12-én, vasárnap 11 órakor kisorsolták, hogy melyek a pártok közül képviseltetik magukat a választási szavazókörzetekben. Az eseményen részt vevô Pálfi Zoltán megyei tanácsostól megtudtuk: a sorsolást azon pártok között tartották meg, amelyek elsôként tették le a parlamenti jelöltlistákat. Ezek a Demokrata Párt, a Romániai Nyugdíjasok Pártja, a Câmpeanu-féle Nemzeti Liberális Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját és a Román Szociáldemokrata Pártot tömörítô Román Demokrata Pólus, az RMDSZ, a Szövetség Romániáért, a Román Demokratikus Konvenció 2000, a Nagy-Románia Párt, a Román Élet Pártja, a Romániai Szabaddemokrata Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Román Nemzeti Párt.
A szavazókörzetek elnökét és alelnökét a prefektus és a kolozsvári bíróság elnöke nevezi ki. Az említett tisztségeket betöltô személyek nem lehetnek egyetlen párt tagjai sem. A szavazókörzeteket vezetô bizottságot még hét személlyel egészítették ki, az említett 12 párt képviselôi közül. A vasárnapi szavazás hivatalos eredményeit ma ismertetik. Eldôlt ugyanakkor, hogy a képviselôlistákat tartalmazó szavazólapon az RMDSZ az elsô helyre került, a szenátusi jelöltlistákat tartalmazó lapon pedig a 25., tehát az utolsó elôtti helyen található meg.
Az RMDSZ egyik kiemelt célkitûzése az életszínvonal emelése. Ehhez szükség van többek között a tulajdonjogi kérdések végleges és megnyugtató rendezésére. Így harcolni fogunk az egyházi és közösségi, államosított, elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáért, a magánszemélyektôl eltulajdonított ingó és ingatlan javak visszaadásáért, az errôl szóló törvény véglegesítéséért.
Továbbra is megkülönböztetett figyelemmel tekintünk a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatására. Az RMDSZ folytatni fogja a harcát a magángazdálkodás igazi megbecsüléséért, az adóterhek csökkentéséért.
A jogi stabilitás alapfeltétele a tartós gazdasági növekedés beinduláának. Ezért az RMDSZ szorgalmazza, hogy a következô mandátum elején szülessenek meg az általános pénzügyi, adóügyi szabályozások és ezek ne módosuljanak majd a mandátum alatt.
Kezdeményezni fogom, hogy mindenkinek lehetôsége legyen 1–2%-át a saját fizetési, illetve jövedelemadójának saját döntése szerint megajánlani egyházaknak, iskoláknak, civil szervezeteknek. Hiszem, hogy fontos lépés ez a gazdasági-pénzügyi autonómia megteremtéséhez.
Szavazzunk együtt, egymásért november 26-án!
Mátis-Halmágyi Jenô
Képviselôjelölt
(Választási anyag)
Miss Millennium 2000: Csôsz Boglárka, Sepsiszentgyörgy (Rédai Attila felvétele, Hargita Népe) Részletek a kampánykaravánról a 8. oldalon.
AZ RMDSZ SZENÁTOR- ÉS KÉPVISELÔJELÖLTJEI: Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly és Mátis Jenô találkoznak az RMDSZ hidelvi körzetének tagságával november 16-án, csütörtökön du. 5 órakor, a hidelvi református egyház tanácstermében.
ELSÔ MEGBESZÉLÔ ÜLÉSÉT TARTJA az újjáalakuló Római Katolikus Nôszövetség ifjúsági ága november 14-én, kedden du. 4 órakor a Szentegyház utca 6. szám (I. emelet) alatti új székházban. Minden szellemi megújulást igénylô fiatalt vár az igazgatóság.
NÉPI JÁTSZÓHÁZI FOGLALKOZÁST VEZETÔ KÉPZÉSÉT indítja újra pedagógusoknak november 24-tôl a Kallós Zoltán Alapítvány. Bôvebb felvilágosítást a 198-819-es telefonszámon kaphatnak az érdeklôdôk.
WIM WENDERS filmjét lehet megtekinteni november 14-én, kedden este 7-tôl az Apáczai-líceumban, az Oedipus Kvartett Filmklub keretén belül. A film címe Buena Vista Social Club, — zseniális öreg kubai zenészek, egy hanyatlóban levô életérzés, kubai poétika.
Segítô tábor szenvedélybetegeknek
A református mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány segítô tábort szervez 2000. november 27. és december 8. között Marosvásárhelyen. Ez az alkalom is segítségnyújtás azok számára, akik alkoholfogyasztással vagy más önpusztító szenvedéllyel küzdenek. Mivel az ilyen jellegû bajok a közvetlen hozzátartozókra is kihatnak, ebben a táborban szívesen látják a házastársakat is, vagy azt a személyt, aki kész támogatni a bajbanlévôt.
A tábor ideje alatt biztosított az állandó orvosi ügyelet és tanácsadás.
Mindenkit szeretettel fogadunk, a részvétel feltétele az elsô naptól az utolsóig való jelenlét.
Érdeklôdni, jelentkezni a következô telefonszámokon lehet: a Maros-, Beszterce–Naszód, Fehér- és Szeben megyeiek Bodó Tóth Gyulánál, tel.: 065/165-089, hétfôtôl szombatig, de. 10–14, du. 18–20 óra között; a Kolozs-, Szilágy-, Bihar-, Arad-, Szatmár- és Temes megyeiek a Református Mentô Misszió irodáján: tel.: 064/441-969, naponta 10–14 óra között, máskor Adorján Kálmán lakásán, tel.: 064/199-734. Jelentkezési határidô november 21.
Kolozsvári siker Svájcban
Pöllnitz Boróka fuvolás, a Gh. Dima Zene Akadémia II. éves hallgatója (vezetô tanár G. Costea), a Magyar Opera zenekarának tagja, a Lyceum Club International de Suisse által ez év október 23–29. között Bernben megtartott Nôi Zeneversenyen a 20. éven aluliak „Ifjúsági díját" nyerte el.
Gratulálunk!
Ingyenes vércukorszintmegállapító akciót
tart november 14-én, kedden, 9-12 óra között, a Cukorbetegek Világnapján, a kolozsvári diabetikus központ. Bárki hozzájuk fordulót szívesen kiszolgálnak a Széchenyi téri piaci kereskedelmi központnál található Mega Supermarketnél és a Central áruháznál berendezett standjaiknál.
Pénteken délelôt, vetítés keretében, a magyar színház termében megcsodálhattuk Osztrovszkij Vihar címû darabját Harag György kiváló rendezésében. A mûvet a Gyôri Kisfaludy Színház adta elô 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott. A fôszerepben viszontláthattuk Bács Ferencet. Kiváló partnerei voltak Simon Géza, Nagy Sándor Tamás és Baranyi Ibolya. Este 7 órakor a bukaresti Vígszínház lépett színpadra Corneille: Komédiaszínház címû drámájával, amelyet Alexandru Darie rendezett. A Harag György emlékének szentelt rendezvénysorozat egyik legjobb elôadását láthatták a nézôteret zsúfolásig megtöltô színházkedvelôk. Marian Rãlea színmûvészt és társait felállva tapsolta, ünnepelte hosszú perceken át a kolozsvári közönség.
Szombaton, a rendezvények zárónapján, két változatban is megnézhettük Csehov Cseresznyéskertjét. A délelôtti vetítésen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös elôadásában láthattuk Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelôadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színmûvet Vlad Mugur rendezô elképzelésében. Két kiváló színmûvésznôt láthattunk a fôszerepben. Vásárhelyen Silvia Ghelan, Kolozsváron Stief Magda játszotta — helyesebben, élte át — Ranyevszkaja szerepét.
A déli órákban két újonan megjelent könyv került bemutatásra. Gerge Banu, franciaországban élô író La cerisaie notre théâtre címû munkáját, és A buszmegállótól a játszma végéig címû kritikai összeállítást (amelyet Kelemen Kinga szerkesztett) lapozhatták fel és vásárolhatták meg az érdeklôdôk.
Az esti Cseresznyéskert elôadása után záróünnepségre került sor a színház emeleti elôcsarnokában. Tompa Gábor igazgató köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak a Harag György-emléknapok zökkenômentes lebonyolításához. Ígéretet tett arra, hogy ezt a rendezvényt a kolozsvári Állami Magyar Színház rendszeresíteni fogja.
Élményekben, csodálatos elôadásokban gazdag hét volt. A legszebb momentumai a rendezvénynek a régen külön utakat járó emberek újratalálkozása és a búcsú pillanatai voltak.
Vasárnap a Gál Kelemen Oktatási Központ és a Házsongárd Alapítvány képviselôi, valamint Mezei Katalin írónô (a pályázatot támogató Széphalom Könyvkiadó részérôl) a Báthory István Líceum dísztermében ünnepélyes külsôségek között jutalmazták a Jósika Miklós pályázaton részvett középiskolai diákokat.
Az eseményen jelen volt Kötô József oktatásügyi államtitkár, aki tordai gyermekéveire emlékezve annak a szellemiségnek a feltámasztására hívta fel a figyelmet, amelyet a Jósika Miklós személyisége és munkássága sugall az utókornak. A mai ífjúságnak szüksége van a Jósika-életmodellre, amely megkönnyítheti felzárkózásunkat Európába.
A pályázat irodalmi részét Molnár Bodrogi Enikô zsûritag értékelte ki. Az öt témakörre 12 dolgozat érkezett be, ezek, hiányosságaikkal együtt, szerzôik problémaérzékenységérôl, értekezô stílusáról, a források szakszerû hasznosításáról, egyéni tálalási próbálkozásokról tanúskodtak. A sok befektetett munka jutalmául valamennyi indulót díjazták. I. díjasok: László Lilla, Sipos Dávid, Enyedi Sarolta, Török Dani Erzsébet; II. díj: Ágoston Andor, Tóth Orsolya, Gáspár Róbert István, Dénes Emese; III. díj: Tárkány Andrea, Rónai Boglárka; dicséret: Szász Edina, Kozma Erika Andrea. A képzômûvészeti pályázatokat Essig Klára zsûritag jellemezte. Valamennyi versenyzô derekasan teljesített, nem is lehetett pontos rangsort felállítani. I. kategória: Kiss Orsolya, Gyuricska Imola, Gergely Lóránt, Hajdú Beáta, Albert Anna, Boér Alíz, Al Natour Róbert, Török Zoltán, Szabó András, Virág Kriszta, Benedek Éva. II. kategória: Vallasek Aletta, Nagy Réka, Apáczai Emôke, Czikó Timea Zsófia, Molnár Csaba, Tunyogi Tünde, Sajgó Nándor. Négy kiemelkedô pályázó a szponzor kiadó különdíjat kapta.
A díjazottak könyv- és pénzjutalomban részesültek, emléklapot vehettek át. A szervezôk remélik, hogy a következô hasonló pályázaton még többen és nagyobb kedvvel vesznek részt. A vasárnapi ünnepségen zongorán közremûködött Gutmann Csengele. A díjkiosztás után a Házsongárdi temetôben megkoszorúzták Jósika Miklós sírját.
Az egyháznak az a küldetése, hogy megvigye az embereknek Krisztus örömhírét. Ebbe a feladatba beletartozik az is, hogy az evangélium szellemével áthassa és tökéletesítse az evilági dolgok rendjét. „A 89-es fordulatot követô átalakulást súlyos nehézségek, a társadalom életét megrendítô válságok kísérték és kísérik. Ennek terhét a társadalom jelentôs része vesztességként, nem ritkán súlyos áldozatként kénytelen elszenvedni. Az átmenet korának áldozata a betegségtôl, a magánytól, a létbizonytalanságtól, a megélhetési gondoktól, nemritkán a jogfosztottságtól, a hajléktalanságtól, a munkanélküliségtôl és a kitaszítottságtól szenvedô emberek sokasága." — fogalmazta meg a nemrég befejezôdött egyházmegyei zsinaton a szociális-karitatív tevékenységrôl szóló dokumentum az általános helyzetképet.
„Az az öröm és remény, az a szomorúság és gond, amelyet a mi korunkban az emberek, különösen a szegények és a szenvedôk éreznek, öröme és reménye, szomorúsága és gondja Krisztus tanítványainak is." (GS 1) — mondták ki a II. vatikáni zsinaton.
Egyházunk évi karitatív ténykedésével, a Szent Erzsébet napján megrendezett gyûjtéssel is a rászorulókon akar segíteni. Helyzetüket egy alkalmi akció ugyan nem tudja megoldani, de egyrészt örömöt szerez, a feléjük is forduló figyelmet mutatja meg, másrészt a tágabb közvélemény figyelmét helyzetükre tereli. Ugyanakkor a náluk jobb helyzetben levôk adományaikkal együttérzésüket fejezhetik ki az ilyen alkalmakkor.
Az általános szegénységben a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A családok számára a szegények közé kerülés kockázata növekszik az eltartott gyermekek számával. A gyermekvállalás elszegényítô hatásai az utóbbi években a gazdasági és szociális helyzet romlásával erôsödtek. Pedig a jó családi környezet nemcsak a boldog gyermekkor biztosítéka, hanem társadalmunk, vallási és népi közösségünk számára is hasznos.
„Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok ôket, mert ilyeneké az Isten országa." (Lk 18,16) — mondta Jézus, ám ma az elszegényedés következtében éppen a gyermekek nem tudnak Krisztushoz, az ô egyházához és az örömhírhez eljutni, nem tudnak emberi körülmények között, az emberi élet minimumához szükséges szinten fejlôdni, növekedni „bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek elôtt" (Lk 2, 52).
Kérem ezért a fôegyházmegye minden jóakaratú krisztushívôjét, a tevékeny felebaráti szeretet e nagyszerû szentjének ünnepén váljon maga is a cselekvô szeretet hôsévé. Kevesébôl egy kis részt fordítson azokra, akik zsenge korukban már nélkülöznek, akik életük kezdetén a vesztes helyzetébôl indulnak, s mindannyiunk figyelme és segítsége híján verseny nélkül, esély nélkül kizáratnak a méltó élet lehetôségei közül. Anyagi nehézségek miatt egy gyerek se maradjon ki az iskolai oktatásból, ne maradjon írástudatlan!
Áldozatukat a Mindenható áldása kísérje.
Jakubinyi György
érsek
Kérjük, az összegyûjtött adományokat a központi Caritas-irodába juttassák a BCR. Alba Iulia, cont 2511.1-46.1/ROL bankszámlára, illetve a körzeti Caritas-kirendeltség vezetôjének adják át.
Pénteken délután az ODFIE (Országos Dávid Ferenc Ífjúsági Egylet — az erdélyi unitárius ifjúság és más szabadelvû vallásos fiatalok szervezete) rendezésében zajlott a harmadik Nemzet- és egyháztörténelmi verseny. Az Unitárius Püspökség dísztermében Lakatos Csilla harmadéves teológushallgató nyitóbeszéde után Szabó Árpád püspök és Solymosi Zsolt mûsorvezetô köszöntötte az egybegyûlteket. Az idei vetélkedôn a diákokelôször mérhették össze tudásukat csapatban Kolozs-Torda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Maros-Küküllô, Háromszék-Felsôfehér egyházkerületek, valamint a kolozsvári Unitárius Kollégium ötfôs csapatai mutatták meg, hogy mennyit is tudnak Szent Istvánról és Dávid Ferencrôl, valamint a korról amelyben éltek. A rendezvénysorozat szombaton a dévai várban folytatódott. A zászlóbontást istentisztelet, várjáték, fáklyagyújtás és koszorúzás követte. Ezután a református templomban az erdélyi reformáció társadalom-politikai hátterét ismertették, majd korabeli zenét és a kolozsvári Unitárius kollégium énekkarát hallhatták az érdeklôdôk. Végül sor került a pénteki vetélkedô eredményhirdetésére és a díjkiosztásra is. A versenyzôk közül senki sem távozott üres kézzel.
Úgy tûnt, hogy a mûanyag nyomott mintájú terítôk végleg kiszorítják az ünnepi asztalról a himzetteket. Az utóbbi években azonban a kézimunka, a himzés, a csipke, a gyöngyözés, vagy faragás újra teret hódított.
A kézimunkázás hasznossága mellett nem szabad megfeledkeznünk szociális szerepérôl: magányt oldó, örömöt, anyagi sikert hozó tevékenység. Erre érzett rá az Unitárius Nôszövetség, amikor a tavaszi kolozsvári tanfolyam után október utolsó hetében Torockón is tanfolyamot rendezett a nôszövetség tagjai és a kör vezetôje, Váló Irén kérésére. A mintakincsrôl Orbánné Forrai Erzsébet (Kolozsvár) és Harmath Márta (Torockó) beszélt. A tûcsipke készítés, varrás, csipkeverés és babaöltöztetés is, szerepelt a tanfolyamon, de meglátogatták a községi múzeumot, Vígh Ida magángyûjteményét, Lazsádiné Székely Aranka pedig bemutatta saját népviseleti darabjait. A tanfolyam szakmai szerepét és fontosságát messze felülmúlja szociális jelentôsége, volt olyan család ahonnan három generáció is részt vett.
Zsakó Erzsébet javaslatára három néprajz szakos egyetemi hallgatót is meghívtak: Ágoston Emese, Kosztandi Adél, Osváth Imola, akik új színt, friss életet hoztak a kör munkájába.
Csonkáné Rácz Katalin a Torockó Vendégház tulajdonosa, bár a vendégház már október elején bezárt, nem sajnálta a fáradságot visszajönni a tanfolyam kedvéért.
A tél folyamán Torockószentgyörgyön is szeretnék megismételni ezt a tanfolyamot.
Egy zárójelbe tett bôvített mondat késztetett e rövid cikk megírására, amely a Szabó Csaba Zsibongó erdélyi prófétabörze címû írásában olvasható a Szabadság november 7-i számában: („A katolikus vallás világvallás — ezért nem jött Erdélybe a pápa —, így a magyarság megmaradását nem tûzheti ki célul: ezt minden olyan magyar szórványtelepülés érzi, ahová magyarul nem tudó papot neveznek ki"). Érzésem szerint túlzottan (le)egyszerûsítô, de ugyanakkor gondolatébresztô is a szerzô megállapítása.
Az idézett szöveg elolvasása legelôször is azt a logikában tanult régi szillogizmust juttatta eszembe, mely szerint: „Minden ember halandó (I). Szokrátesz ember (II). Tehát Szokrátesz is halandó (III)". Olyan ismert logikai következtetési forma ez, amely mindig két elôzménybôl (premisszából) vonja le a lényeget összefoglaló harmadik állítást, a konklúziót. Pihentetôül egy kis irodalmi adalékkal is szolgálok. Tolsztoj egyik elbeszélésében a halálos ágyán fekvô Ivan Iljics szintén erre a szillogizmusra gondol, s a fenti konklúziónál is jóval messzibbre jutva, a múló földi élet legvégsô határán rádöbben arra, hogy a kevés szóból álló, de mély értelmû bölcselkedés alanya nem az általános (absztrakt) ember, s nem is a filozófus Szokrátesz, hanem ômaga. Másképpen és konkrétan szólva: ô az, aki halandó, ô az, aki meghal.
E rövid bevezetô után sietek kijelenteni, hogy a Szabó Csaba zárójelébôl kiemelt fenti állítás-sorozat nem szillogizmus, legalábbis formálisan nem az, de elsô olvasásra mégis úgy hat, mintha az volna. Ô ugyanis egyetlen premisszából, amely szerint „a katolikus vallás világvallás", két konkluziót von le írásában: 1. „ezért nem jött Erdélybe a pápa", 2. „így a magyarság megmaradását nem tûzheti ki célul". Mintegy levont konklúzióinak az alátámasztásául hozzáfûzi még: „ezt minden olyan magyar szórványtelepülés érzi, ahová magyarul nem tudó papot neveznek ki".
Érdemes sorba venni a zárójel közt leírtakat és rendre értékelni/értelmezni azokat:
1. „A katolikus vallás villágvallás". Ez bizonyításra nem szoruló, a médiumok révén legalábbis nap mint nap látványosan megtapasztalható tény. Lásd a pápa szerepét és szereplését.
2. „ezért nem jött Erdélybe a pápa". Megvallom, figyelemreméltó részigazság rejlik ebben a megállapításban. A „világvallás" legfôbb pásztora ugyanis, esetünkben II. János Pál pápa mint Péter utóda, romániai látogatása alkalmával a katolicitást (az egyetemességet) tartotta legfôbb és szinte kizárólagos szempontnak. Az ô víziójában ugyanis az egyesült keresztény Európa nem pusztán a „schengeni határig", hanem Rómától Bizáncig tart! Következésképpen a Róma és Bizánc közötti évezredes feszültség valamelyes „enyhítését", illetve egymáshoz való testvéri közeledésének az elômozdítását tartotta — a politika nyelvén szólva — „prioritásnak". Más kérdés persze az, hogy megvalósult-e ebbéli szándéka és mekkora „haszonnal". De, és ezt a szóbanforgó pápai látogatás kapcsán a teljes igazság kedvéért kell itt és most kimondanunk: erdélyi magyar katolikus híveinek a jövôbeni meglátogatásáról nem mondott le! A részükrôl megnyilvánuló lelkipásztori látogatás iránti valós igény teljesítését nem hárította el, nem utasította vissza, hanem csak elnapolta, illetve mérlegelve a körülményeket egy késôbbi idôpontra halasztotta. Tulajdonképpen ezen gesztusa volt az, ami a hangulatkeltôk nem titkolt propaganda-akciója nyomán még a tisztábban látó emberekben is a kedélyeket személye irányában érzelmileg és átmenetileg fölkavarta.
3.„a magyarság megmaradását nem tûzheti ki célul". Ezt az állítást egyszerûen nem tudom elfogadni. Indoklásul elég talán, ha hivatkozom az erdélyi katolikus egyház közel ezeréves múltjára és jelenére, hamarosan kimúló véres XX. századunkban például Márton Áron püspök sokrétû munkásságára és az ô szellemében dolgozó katolikus papság közösség- és nemzetmentô tevékenységére, példás helytállására, valamint kiváló világiak elkötelezett vállalásaira és az élet különféle területein elvégzett értékes munkájára. Az egyház, jelesül az erdélyi katolikus egyház, mind a religiót, mind a nációt, anélkül hogy rangsorolná ôket (melyik az elsô és melyik a második) egyformán fontosnak és egymástól elválaszthatatlan értékeknek tartotta a múltban, és a jelenben is annak tartja.
4. „ezt minden olyan magyar szórványtelepülés érzi, ahová magyarul nem tudó papot neveznek ki". Annak ellenére, hogy jóideje erdélyi fôegyházmegyénkben is jelentôs paphiány van, nem tudok olyan szórványtelepülésrôl ebben a pillanatban, ahol magyarul nem tudó pap szolgálna. Az idézett megállapításba belefoglalt és jogosnak „vélt" kritikát egyébként elôszeretettel a szórványban élô csángókkal kapcsolatosan szokták egyházunk szemére vetni, számonkérôen hangoztatva, hogy „annak idején olaszul beszélô papokat küldött a katolikus egyház (sôt, egyenesen a pápa!) a csángó-magyarok közé, Moldvába". Csakhogy elfelejtik az így és hasonlóképpen kritizálók hozzátenni azt, hogy alig volt papja akkoriban az erdélyi katolikus egyháznak. Isten ments, hogy felekezeti vitát robbantsak ki soraimmal, de történelmi tényként annyit talán mégiscsak leírhatok, hogy a reformáció villámgyors terjedése következtében a 16. század végére teljesen lesújtó helyzet alakult ki az erdélyi katolikus egyházban. A számok tükrében — és most tessék jól figyelni — így nézett ki a valós helyzet akkoriban: a több mint 1000 (!) katolikus egyházközségbôl 47 (!!) maradt meg katolikusnak, ennél is kevesebb plébánossal!! Ilyen helyzetben ugyan bizony honnan, kik közül választhatott és küldhetett volna „magyarul tudó katolikus papokat" egyházunk a Kárpátokon túli „szórványba", Moldvába?! Hiszen, mint kitûnik az említett számokból, maga sem rendelkezett elegendô számú papsággal! Nemo dat quod non habet! — tartja a régi filozófiai és jogi axióma. Magyarul: senki sem adhatja azt, amivel nem rendelkezik!
„Bizony, bizony", kezdhetném talán én is Krisztus szavaival az elmondottak után megfogalmazott alábbi megállapításomat: ha a magyar népesség-fogyás és ezen belül a katolikus papi hivatások jelenlegi drasztikus számbeli csökkenése tájainkon megállíthatatlanul tovább tart, idôvel Erdélyben is számolhatunk a csángókéhoz hasonló szituációval, egyfajta „lelki halállal", egyházi közösségünk nyelvi halálával. S engem ez aggaszt. Gondolom, joggal. S akkor majd kit fogunk bûnbakká tenni? Egy sokatmondó információ jól érzékeltetheti ebben a vonatkozásban a fájdalmas valóságot: a jelenlegi iskolai év elsô évfolyamára mindössze négyen (!) iratkoztak be a gyulafehérvári teológiára. (Viszonyításul hadd mondjam el, hogy Áron püspök börtönbôl való kiszabadulása évében, 1955-ben, ötvenhárman (!) kezdtük ugyanezen a teológián az elsô iskolai évet). Isten mindenkori népének pedig, s ezt nem szabad felednünk egy pillanatra sem, bármilyen nyelven is beszéljen, elidegeníthetetlen joga van és lesz a jövôben is, mindig és mindenütt, a lelkét tápláló liturgia celebrálására és az eukarisztia „létrehozására", illetve kiosztására.
Hát, egyelôre ennyit és szomorúan, Szabó Csaba sommásan elmarasztaló megállapítására reflektálva.
Hogy kerül a csizma az asztalra — kérdezhetnék, azaz milyen kapcsolat állhat fenn a közkedvelt sportág (amelyhez, akárcsak a politikához, mindenki ért) és az elmúlás között.
Sajnos, van kapcsolat. Az olyan filmtörténeteknek, mint például az erre a témára készített Két félidô a pokolban, vagy ennek a sokkal finomítottabb változatának (Menekülés a gyôzelembe) van valós alapja, de azért mégiscsak fikcióként tekintünk rá. A valóság azért más: az idôk folyamán változatos okokból került néha egy pályára labdarúgás és halál.
Az már történelem, hogy a futball miatt háború is kitört, mégpedig 1969-ben, mikoris a júniusi Homduras–Salvador világbajnoki selejtezô mérkôzések után július 14-én kezdôdô véres események következtek. Haltak meg emberek a pályán, mellett, avagy miatt, s az okok között elôfordult: verekedés szurkolók között, nézôtéren kitört pánik miatt, lelátó összeomlása következtében (Algír, 1982. november), földrengés eredményeként, stadionban keletkezett tûzvész miatt, szándékos gyújtogatás nyomán (Bradford, 1985. május) és még sorolhatnám.
Külön fejezetet érdemelne az az eset, amely Belgium fôvárosában történt 1986-ban. A Heysel-stadionban 1985. május 29-én, a Juventus–Liverpool BEK-döntô elôtti eseményekrôl van szó. Személyes élményem is kapcsolódik az esethez: szerencsére nem láttam élôben a történteket. Az akkor még dühöngô Ceausescu-korszakban ugyanis ilyen mérkôzést nem közvetíthetett a televízió. Mégis, volt Kolozsvárnak több olyan része, ahova — nem tökéletesen bár, de — betört a nyugat, azaz magyar tévé mûsora az éter hullámain. Fociimádó nagyapámnak pedig volt olyan ismerôse, aki az állomás környékén lakott, és néha elôfordult, hogy különleges alkalmakkor — világ- és Európa-bajnokság, nagy jelentôségû válogatott mérkôzés — célirányos látogatást tettünk az ilyen „kedvezményezettek"-nél. A BEK-döntô megtekintését is tervbe vettük, ám hál’ istennek valamilyen okból elmaradt, és nem láthattam a brüsszeli véres eseményeket. Amelynek során harmincnyolc szurkoló vesztette életét... (A Heysel-stadion ma már nincs többé, lerombolták. S közelében új létesítmény épült: a Baldvin-király Stadion).
Napjainkban szélesedik a kör, más okok is felkerülnek a listára. Felejthetetlen például a kolumbiai Andreas Escobar, aki, szegény, csak annyit vétett, hogy öngólt lôtt egy világbajnoki mérkôzésen. Otthon pedig valószínûleg a helyi maffia lemészárolta. Dél-Amerikában egyébként is könnyebben osztják a halált, hallottam már meglincselt játékvezetôrôl, leszúrt játékosról, avagy gólmámora után a tribünrôl lelôtt csatárról.
Szûkebb hazánkba érve: Romániában nem történtek ilyen méretû katasztrófák. Viszont az utóbbi idôkben, mintha átok ülne a romániai sporton, versenyzôk halnak meg váratlanul, gépkocsibalesetben, banális tévedéseknek esve áldozatul, vagy egyszerûen csak a tehetetlenség miatt. Témánál maradva: két futballista halt meg a pályán, elsô osztályú mérkôzésen, egyetlen év leforgása alatt. S ha Vrãbioru esetében még rá lehetett fogni az orvosi hiányosságra, arra hogy indoktalanul sokat kellett várni a kórházba szállítására, Cãtãlin Hâldan esetében nincs mentség: felelôtlenség történt. Hiszen volt elôzetes orvosi vizsgálat, amelynek nem várták meg az eredményét, s amelybôl kiderült volna, hogy a játékos nem képes pályára lépni. Sôt egy barátságos mérkôzésen nem is lett volna olyan egetverôen fontos játszania, és, ráadásul, bevallottan rosszul érezte magát. Valaki(k), valahol nagyot tévedtek, viszont az eredmény: meghalt egy fiatal, válogatott játékos. De tévedni emberi dolog — másra kenni még emberibb, egészíti ki Murphy —, csak éppen most mintha senkinek nem állna érdekében kideríteni, ki hibázott.
Mind Vrãbioru, mind Hâldan esetében, utólag és nem bizonyítottan felmerült az ajzószerek használata is. Ez pedig a román sport rákfenéjévé kezd válni, mert most már lassan úgy emlegetik Romániát, mint egykoron az NDK-t, majd Kínát.
Azért nem olyan fekete az ördög, s az ilyen egybegyûjtött esetek felsorolása nem azt jelenti, hogy az ép testben ép lélek elve immár nem érvényesül. Csak amikor a sport és az elmúlás keresztezi egymás útját, egy kissé más szemmel tekintünk rá.
Brikleni úr nagyapai szolgálatban van, a játszótér szélén silbakol. Dumálunk azért, osszuk a semmit, vagyis politizálunk, választási esélyeket latolgatunk, közben fél szemével a szereken lógó unokáját tartja szemmel.
— Ha egy pillanatig nem figyelek rá, nyomban valami galibába keveredik.
Bólogatok, hogy bizony így van, ezek a mai gyermekek mások, mint amilyenek mi voltunk. De azért szeretem a játszóterek hangulatát, a lengô hinta ívét, a lipinka ritmustalan ritmusát. Legfôképpen azt a mohóságot, ahogyan az emberkék egyik szertôl a másikig rohannak, s valósággal kiutálják égô szemükkel — akár a felnôttek világában! — a boldogan szállongót. Azt is szeretem, hogy itt halálosan komoly minden, s a még szócskának van a legtöbb esélye. Ugyanis a hintára följutottat aztán hihetetlenül nehéz levakarni a suhanó magasságból. Még! — süvöltik boldogan. Még, még, még! — gurgulázik minden felöl. A sóvárgó tekintetek izzása egyedül engem zavar, a szállongó diadalát és élvezetét ez csak fokozza. Minél több a sóvár tekintet, annál inkább! Még! Még! A mamák, papák helyett itt strázsáló nagyik pilanatok alatt belefáradnak, beleszédülnek az önfeledten röpködô unoka nyomonkövetésébe. „Hû, ha leesik!" Nincs reménytelenebb kísérlet, mint ilyenkor bátortalanul azzal próbálkozni: „Elég lesz már! Gyere sétáljunk egyet"... Nem! A kisöreg maradéktalanul ki akarja élvezni a diadalmas repülés minden csodáját. Még! Még! Még! „Beteg leszel! Elszédülsz..." Ennél okosabb tanácsnak sincs foganatja, de értelme sem. „Ne rohanj! Csöndesebben! Lassabban!"
— Mi a Horthy-parkban csúszkáltunk annakidején — mondja Brikleni úr. — Szürke huzatú, elrongyolódott párnákat tettünk a fenekünk alá, s aztán ereszdd! A vályú olyan fényes volt, mintha ezüstbôl öntötték volna.
— Az ám, de ott fizetni kellett!
— Fizetni, ha volt mivel! Ha meg nem volt, belógtunk. Annyi lyuk volt — ajaj — a drótkerítésen... Á, ezek nem tudják — int állával a játszótéri forgatag felé. — Itt a játszótér az ablak alatt: Bent a tévé... Többet ülnek a tévé elôtt, mint az iskolában. Okosabbak, de mulyábbak nálunk.
— Az nem lehet, hogy csak mi látjuk mulyábbnak ôket? — kötekedem.
Brikleni úr kifordítja a tenyerét:
— Ki tudja. Az ember elfelejti, hogy ô milyen volt. Azt hisszük, hogy mi találtuk föl a spanyolviaszt.
— Egyik nemzedék sem jobb a másiknál — bölcsködöm — csak a körülmények másak. Ezek talán már nem fognak annyit hazudni...
Brikleni úr rám néz:
— Ezt hogy érti?
— Hallgatom ezeket az elnökjelölteket, mindenik Kánaánt ígér. Persze, ha rá szavazunk. Földi paradicsom lesz, nem egyéb. Az egyik éppenséggel 48 óra alatt felszámolja a korrupciót. Úgy hazudnak, hogy kinyílik a bicska a zsebemben. Ha rájuk szavazunk, nekik sikerülni fog mindenki arcát a napfény felé fordítani... Így hazudni...! Fölfordul a gyomrom.
— Egyáltalán nincs igaza — mondja Brikleni úr és rosszalóan ingatja svájcisapkás fejét, miközben a megszokott briklenis mosoly táncol az ajka körül. — Dehogy hazudnak! Miért lenne bûn, ha arra biztatják s népet, hogy rájuk szavazzanak, mert ôk képesek minden gondfelhôt leradírozni az arcukról? Maga tán nem azt akarja, hogy valakinek végre sikerüljön?
— Mi tagadás...
— Na, ugye! Nem, egyáltalán nem hazudnak. Mert akit megválasztanak, az egészen biztos, kivétel nélkül csak elégedett arcokat lát majd maga körül!
— No, de Brikleni úr!?
Brikleni úr összecsippenti a szemét, s így a huncutan vibráló mosolyával olyan, mint egy csínytevô gyermek, aki a hintánál kiszabadult a nagyapai felügyelet szorítása alól:
— Ott is úgy van, mint a játszótéren. Aki egyszer valamelyik hintára feljutott nem még akar leszállni... Aki elnök lesz... Az elnöki palota masszív kerítése úgyanis teljes mértékben és biztonságosan eltakarja elôle a kapun kívül rekedt arcokat...
Szombaton, a forduló elsô napján, egyetlen vendégsiker szakította meg az otthon játszók sikersorozatát. De ez a kivétel ugyancsak nagy meglepetést jelentett. A fôvárosban a Dinamó 4–0-s (!!) elôny után engedte ki a kezébôl a mérkôzést, s engedte át a gyôzelmet a Suceavai Forestának, amely sallangmentes játékával, a sakk-matt helyzetek kihasználásával teljes mértékben megérdemelten nyertek.
Eredmények és góllövôk: l Dinamó–Foresta 4–5 (Tinel Petre, Mihalcea, Tames és Marius Nicolae, illetve Robert Nitã 2, Botan 2 és Pãcurar) l Bukaresti ROCAR–Besztercei Glória 4–3 (Vrãjitoarea 2, Buia és Iacob, illetve Miszti — 11-esbôl, Bârsan és Marian Alexandru) l Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó–Brassói FC 2–1 (Axinia II. — 11-esbôl és Dulca, illetve Ivan) l Ploiesti-i Petrol–Krajovai Universitatea 1–0 (Pancovici) l Pitesti-i Arges FC–Bukaresti National 3–1 (Mora 2 és Chiritã, illetve Sabin Ilie) l Bákói MFC–Ploiesti-i Astra 2–1 (Bãdoi és Cireadã, illetve Ciorea) l Medgyesi Gázmetán–Bukaresti Rapid 0–0 l Galaci Otelul–Bukaresti Steaua 0–1 (Dãnciulescu — 87. perc).
A táblázaton:
1. Steaua 13 8 3 2 25–16 27
2. Krajova 13 7 3 3 15–11 24
3. Petrol 13 7 2 4 19–14 23
4. Brassó 13 6 3 4 8— 6 21
5. Arges 13 6 3 4 18–17 21
6. Foresta 13 5 5 3 22–21 20
7. Rapid 13 4 6 3 13–11 18
8. Dinamó 13 5 3 5 25–24 18
9. Astra 13 5 3 6 14–14 17
10. ROCAR 13 5 2 6 22–24 17
11. Bákó 13 4 4 5 18–19 16
12. Otelul 13 4 3 6 17–18 15
13. Glória 13 4 3 6 15–19 15
14. National 13 4 2 7 18–21 14
15. Csalhó 13 3 4 6 14–22 13
16. Gázmetán 13 1 4 8 7–13 7
A forduló érdekessége: a hét közben anyagi okok miatt a bajnokságból visszalépett Nagyszebeni Inter eredményeit törölték. Így azok a csapatok jártak rosszul, akik ponto(ka)t szerzett(ek) ellene.
Eredmények: l Vajdahunyadi Corvin–Marosvásárhelyi HSK 3–0, Dévai Cetatea–Resicabányai MSC 1–2 l Turnu Severin-i Drobeta FC–Krajovai Extenzív 0–0 l Szatmárnémeti Olimpia–Temesvári UM 2–0 l Aradi UTA–Gyulafehérvári Apullum 2–0 l Krajovai Electroputere–Râmnicu Vâlcea 3–1 l Petrozsényi Zsil–Nagybányai FC 2–2 l Nagyváradi Bihar FC–Târgu Jiu-i Pandúrok 1–1. A Temesvári Politechnika szabadnapos volt.
Az állás:
1. Nagybánya 14 10 3 1 26–12 33
2. Tem. UM 14 9 2 3 36–16 29
3. Resicabánya 14 8 3 3 17–12 27
4. Olimpia 14 8 0 6 18–15 24
5. UTA 14 7 2 5 22–19 23
6. Poli 14 7 1 6 20–12 22
7. Pandúrok 14 6 4 4 20–18 22
8. Electroputere 15 7 0 8 16–19 21
9. Extenzív 14 5 4 5 13–13 19
10. Drobeta 14 5 4 5 21–22 19
11. Bihar 14 4 5 5 13–11 17
12. Corvin 14 5 1 8 14–15 16
13. Zsil 14 4 4 6 14–20 16
14. Apullum 15 5 1 9 15–25 16
15. Mv. HSK 14 4 3 7 15–23 15
16. Rm. Vâlcea 14 3 4 7 12–21 13
17. Déva 14 2 1 11 19–387
Ion Moina Stadion, 4000 nézô. Vezette: Andrei Ciolocu (Pitesti).
U FC: Mare — SANDRU (47. RUS), Astilean, Truscã, Vãsie — SABÃU (47. perc Marian Popescu), Pãcurar, Costea, Olariu — CRISTI POP, ILIE LAZÃR (50. perc Codreanu). Edzô: Ioan Ovidiu Sabãu.
Acél: Câmpan (25. perc Vigh) — Ioan Popa, Naidin, Bunea, Turcas — Mos, Doru Pop (46. perc Lucaciu), Clepcea, Galea — Luca, Nete (65. perc Sciop). Edzô: Viorel Bãcutã.
Gólszerzôk: Ilie Lazãr 3 (14., 21. és 30. perc), Sandru (46. perc, büntetôbôl) és Rus (84. perc), illetve Galea (87. perc).
Szögletarány: 5–2 (2–0); lövések: 23–7 (kapura: 11–4); sárga lap: Costea és Galea.
Annak ellenére, hogy hûvös, ködös idô volt, ismét sok szurkoló látogatott ki a sétatéri stadionba. Az Acél, sajnos, semmilyen szempontból nem volt méltó ellenfele a kolozsvári csapatnak. Az, hogy csupán öt góllal megúszták, nem rajtuk múlott. Négygólós elônynél az U FC leállította a motorokat, és egy kis pihenôt is megengedett magának. Azt a tényt, hogy az Acél középpályásai és csatárai mennyire tehetetlenek voltak jól érzékelteti, hogy Mare kapus tizenhatosán belül, több mint harminc percen át, galambok pihentek. És ez nem vicc! A mérkôzésnek tulajdonképpen nem volt története, izgalmat pedig, mint említettük, még a madaraknak sem okozott. Ilie Lazãr — kis tulzással úgy is mondhatnánk — akkor lôtt gólt, amikor kedve támadt. Codreanu és Vãsie ugyanabban a percben, egymást leutánozva, három méterrôl, az ellenfél kapusát találta el. A vaskohsziklásiak gólja egy hatalmas kapushibának köszönhetô, amikor Mare, saját kapuja elôtt, be akarta mutatni cselezô technikáját, ami végül kárára sült el.
A kolozsváriak sem mutattak sokat, de ez is elég volt ahhoz, hogy gond nélkül gyôzzenek.
Aranyosgyéres, 200 nézô. Vezette: Adrian Heidiner (Vajdahunyad).
Sodronyipar: Ceclan — KERESZTES (74. perc Oroian), Gatea (60. perc Kállai), ROSU, Kiss — Simon, Rus, HUNYADI (70. perc Tímár), Fodor — Bratu, Forró. Edzôk: Adrian Coca és Mihai Cuc.
Romradiatoare: Iszák (70. perc Boglescu) — Marin, Constantinescu, GÁLL, Ciumas — Bálint, Hârsan, Nãstase, Ciobãnitã (60. perc Vlad) — BENEA, Márton (70. perc Osman). Edzôk: Decebal Câmpean és Adrian Hârsan.
Gólszerzôk: Rosu (6. perc), Hunyadi (37. perc), Keresztes (52. perc, 11 m) és Forró (59. perc).
Szögletarány: 5–2 (1–1); lövések: 14–7 (kapura: 10–4); kiállítva: Iszák (30. perc).
A ködös hideg idô sem tántorította vissza a hûséges Sodronyipar-szurkolókat a mérkôzés megtekintésétôl. Az idei bajnokság talán második legjobb mérkôzését láthattuk, a sok gól és gólhelyzet felmelegítette a nézôket (s a végére még a nap is kisütött).
Sorozatos támadások után szerezte meg Rosu az elsô gólt, 20 m-es bombalövés után. Az elsô félóra után pedig 10 fôre fogyatkozott a vendégegyüttes: két gyéresi csatár ugrott ki, s az utolsó védôként kiszaladó Iszák kapus kézzel mentett a 16-oson kívül. A piros lap után Nãstase ment le a pályáról, s a brassóiak kénytelenek voltak végrehajtani a kapuscserét.
Keresztes magánszáma következett az 37. percben: alapvonalig cselezte magát, a szögletzászlótól adott be, Marin röviden szabadított föl, s a kifejelt labdára Hunyadi csapott le és 16 m-rôl kilôtte a bal pipát.
A második félidôben, az 52. percben a Forró felvágásáért megítélt büntetôbôl növelte elônyét a hazai gárda, majd a 61. percben két helyzete is volt a vendégeknek egy támadáson belül, de Márton lövését védte Ceclan, a duplázást pedig Benea bikázta a kapu fölé.
Az utolsó találat szintén szépségdíjat érdemelne, mint korábban a Hunyadié: ezúttal Fodor ment el a jobb szélen, pontos beadását pedig Forró5 m-rôl, kapásból lôtte a hálóba.
A „rájátszás" második fordulójának eredményei: l Kispest-Honvéd–Lombard FC Tatabánya 3–1 (Faragó 2 — 23. és 63., valamint Szalma — öngól, 52. perc, illetve Vámosi — 5. perc; az utolsó percben a Lombard 10 fôre fogyatkozott, Gelbmant állították ki) l Ferencváros TC–Gyôri ETO FC 2–0 (Horváth Péter — 18. és Fülöp — 83. perc) l Vasas Danubius Hotels–Székesfehérvári Videoton 0–2 (Korsós — 30. és Balassa — 53. perc) l Zalahús Zalaegerszegi TE FC–Debrecen VSC 3–2 (Csóka — 28., Gliha — 51. és Filó — 89. perc, illetve Siklósi — 30. és Flick — 40. perc; kiállítva: a debreceni Alekszics — 63. perc) l Dunaferr SE–Újpest FC 2–1 (Zavadszky 2 — 56. és 67. perc, illetve Urbán — 11 m, 29. perc) l MATÁV Compaq Sopron–MTK Hungária FC 0–0.
Az állás:
1. Ferencváros 2 1 1 0 2–0 8 (4)
2. Dunaferr 1 1 0 0 2–1 8 (5)
3. MTK 1 0 1 0 0–0 7 (6)
4. Vasas 2 1 0 1 2–3 7 (4)
5. Lombard 2 0 1 1 3–5 7 (6)
6. Videoton 2 1 1 0 2–0 6 (2)
7. Újpest 1 0 0 1 1–2 5 (5)
8. Gyôr 2 1 0 1 3–4 5 (2)
9. Kispest 2 1 0 1 5–4 4 (1)
10. ZTE 1 1 0 0 3–2 4 (1)
11. Sopron 2 0 2 0 2–2 5 (3)
12. Debrecen 2 0 0 2 3–5 3 (3)
Zárójelben az alapszakaszból hozott pontszámok.
Két egymás utáni vereség után vasárnap újból gyôzött otthonában az idei bajnokságban mérsékeltebben szereplô Olimpia. A szintén ködös idôben lejátszott találkozót végig a hazaiak uralták, de a vendégek védelmének köszönhetôen csak egyetlen góllal nyertek.
Az elsô találat már a mérkôzés elején megszületett: a 3. percben a szemfüles Bartos (a mezôny legjobbja) négy méterrôl talált be a hálóba. A hirtelen szerzett vezetés inkább a szamosújváriak lábába öntött ólmot, jobbnál jobb helyzeteket hagytak ki.
Szünet után Mihai Pop tanítványai ismét rákapcsoltak, a 47. percben növelték elônyüket: Cupsa precíz beívelését ezúttal is Bartos értékesítette. A cementgyáriak a mérkôzés folyamán egyetlen lövést küldtek kapura, az viszont betalált: nagy kavarodás nyomán Pancu „kaparta be" a pettyest a kapuba. Végül a házigazdáknak reszketniük kellett a gyôzelemért, az utolsó percekben a vendégek hosszú elôreíveléseit kellett megszûrniük. A 92. percre a nap is kisütött, addig sûrû köd lepte be a stadiont.
Az Olimpia a következô felállításban szerepelt: Pãdure — Varga, Zah, Giurgiu — Munteanu, Papp, Roman (68. perc Marchis), Oltean — Cupsa, Bartos. A találkozót a nagyváradi Erdei Imre vezette.
Erkedi Csaba
A két Kolozs megyei érdekeltségû csoport további eredményei és táblázatai:
VII. csoport: Bethleni Laminorul–Nagyszebeni Sólymok 3–0 (játék nélkül, a Sólymok nem jelentek meg),Prázsmári Textil–Fogarasi Nitramonia 4–2, Viktóriavárosi Viromet–Tordai Aranyos FC 0–1 és Dicsôszentmártoni Kémia–Alsójárai Bányász 3–2. A Kolozsvári CFR és a Marosvásárhelyi Gázmetán szabadnapos volt. A táblázat:
1. Marosvásárhely 11 8 1 2 20— 6 25
2. Aranyosgyéres 11 8 0 3 21— 3 24
3. D. Kémia 12 7 1 4 19–13 22
4. Prázsmár 12 7 1 4 23–17 22
5. Viromet 11 6 1 4 13— 9 19
6. Szamosújvár 11 5 1 5 14— 9 16
7. Bethlen 12 6 0 6 19–17 15
8. Olthévíz 11 4 2 5 8–14 14
9. Fogaras 11 4 1 6 11–18 13
10. Torda 11 4 0 7 16–18 12
11. Romradiatoare 11 4 0 7 12–20 12
12. Alsójára 11 4 0 7 14–20 12
13. Kv. CFR 11 3 3 5 8–14 12
14. Nagyszeben 12 3 1 8 11–25 10
VIII. csoport: Dési Egyesülés–Aradi West Petrom 3–0 (gól: Pop — 4. perc, 11 m és Budean 2 — 45. és 77. perc), Avasfelsôfalui Avas–Désaknai Bányász 5–0, Nagysomkúti Progresul–Sarmasági Bányász 1–0, Aradi Telecom–Magyarláposi Lápos 6–1, Élesdi Körös–Zilahi Kémia 5–0 és Aradi Astra–Szatmárnémeti Sólymok 2–0. A Szatmárnémeti Szamos szabadnapos volt. Az állás:
1. U FC 12 10 1 1 32— 6 30
2. Telecom 12 8 2 2 35–15 25
3. Astra 12 7 0 5 26–17 21
4. West Petrom 12 6 3 3 23–19 21
5. Avas 12 7 0 5 20–19 20
6. Bányász 13 5 3 5 18–17 18
7. Egyesülés 13 4 5 4 19–11 17
8. Lápos 12 4 4 4 19–23 16
9. Szatmár 12 5 0 7 11–17 15
10. Zilah 12 5 0 7 14–19 15
11. Désakna 124 2 6 12–21 14
12. Nagysomkut 12 4 2 6 10–23 14
13. Vaskohsziklás 12 3 3 6 13–28 12
14. Sólymok 12 3 1 8 9–25 10
15. Élesd 12 2 2 8 13–225
Soha annyi pontot nem értek még el nemzetközi kosárlabda-mérkôzésen, mint a 17. nôi Afrika-kupán a Kongói Demokratikus Köztársaság, amely 208:39-re gyôzte le Nigériát.
Pedig a nigériaiak nagyon fogadkoztak, hogy nem szenvednek olyan nagy különbségû vereséget, mint az elôzô, Tunézia elleni mérkôzésükön, amikor a házigazda 131:42-re nyert ellenük.
Azok a nézôk, akik a következô mérkôzésre érkeztek, meglepôdve tapasztalhatták, milyen kevés pont esett. Mivel az eredményjelzô csak 200 pontra volt kalibrálva, amikor a kongóiak elérték a bûvös határt, egyszer csak 0 jelent meg náluk. A további nyolc pontjukat ugyanis csak a jegyzôkönyvben tudták vezetni.
A gyôztes egyébként már eddig is csúcstartó volt, igaz, csak az Afrika-kupán: 1997-ben 100 pont különbséggel, 151:51-re verte Tanzániát.
New Yorkban kisorsolták a hétfôn kezdôdô nôi világbajnokság párosítását. A két legnagyobb esélyes — Martina Hingis és Lindsay Davenport — egyaránt olyan ellenfelet kapott, akitôl még soha nem szenvedett vereséget.
Az 1. forduló párosítása: Martina Hingis (svájci, 1.)–Julie Halard-Decugis (francia), Nathalie Tauziat (francia, 6.)–Amy Frazier (amerikai), Conchita Martinez (spanyol, 4.)–Jelena Lihovceva — az orosz versenyzô a visszalépett francia Amelie Mauresmo helyett ugrott be, Anna Kurnyikova (orosz, 7.)–Jennifer Capriati (amerikai), Chanda Rubin (amerikai, 8.)–Amanda Coetzer (dél-afrikai), Szeles Mónika (amerikai, 3.)–Sandrine Testud (francia), Arantxa Sanchez-Vicario (spanyol, 5.)–Kim Clijsters (belga), Lindsay Davenport (amerikai, 2.)–Jelena Gyementyijeva (orosz).
Tavaly egyesben — két nyert játszmáig tartó mérkôzésen — az amerikai Lindsay Davenport gyôzött, párosban a svájci Martina Hingis és az orosz Anna Kurnyikova volt a legjobb.
l Véget ért a Nemzeti Liga ôszi küzdelme, bár a 11 fordulóra múlt vasárnap sor került, egy találkozót a Körös-parti csarnok elfoglaltsága miatt hét közben bonyolítottak le — ezen a Nagyváradi Repcon és a sereghajtó Bákói MSK csapott össze. A 60 perc után, a várakozásnak megfelelôen, a vendéglátók nyertek, de elég szoros eredménnyel, 29–26-ra. A táblázat élén a sorrend változatlan maradt: 1. Steaua 31, 2. Fibrex 29, 3. Buk. Dinamó 26, 4. Galac 25, 5. Konstanca 23, 6. Minaur 22 pont. A tabella második felében:
7. Kolozsvár 11 5 0 6 271–266 21
8. Pitesti 11 3 4 4 222–231 21
9. Nagyvárad 11 4 1 6 241–288 20
10. Br. Dinamó 11 3 1 7 213–242 18
11. Temesvár 11 3 0 8 221–262 17
12. Bákó 11 0 0 11 230–292 11
A bajnokság 2001. februártól folytatódik.
l Lejátszották a férfi elsô osztályú bajnokság utolsó fordulójának összes mérkôzéseit. Amint arról már beszámoltunk, a Kolozsvári Armãtura gárdája a múlt hét szerdáján elôre hozott találkozón 28–22 arányban nyert a Nagybányai Phoenix ellen, s így tavaszig a táblázat élén várhatja a küzdelmek folytatását.
Szombaton még két összecsapást bonyolítottak le: Resicabányán a helybeli MSK nagyon kiegyensúlyozott mérkôzésen 17–18 arányú vereséget szenvedett az ugyancsak feljebb jutást óhajtó volt nemzeti ligás Târgu Jiu-i Pandúroktól. A Segesvári Kézilabdaklub pedig otthonában simán gyôzött 35–17-re a gyengébb színvonalat képviselô Turnu Severin-i CILDRO ellen. Így a táblázat az ôszi idény után:
1. Armãtura 8 7 1 0 223–174 23
2. Arad 8 7 0 1 255–199 22
3. Tg. Jiu 8 6 0 2 216–174 20
4. Segesvár 8 4 1 3 203–195 17
5. Nagybánya 8 4 0 4 208–209 16
6. Fogaras 8 3 0 5 199–225 14
7. Resicab. 8 1 1 6 191–199 11
8. Tr. Severin 8 1 1 6 154–218 11
9. Nagyszeben 8 1 0 7 158–214 9
A Nagyszebentôl egy pontot levontak.
A vetélkedô tavaszi idénye 2001. március 10-én kezdôdik.
Pénteken, lapzárta után, hivatalosan is megnyitotta kapuit a Horia Demian Sportcsarnok közvetlen szomszédságában a Napoca 2000 elnevezésû központ, amelynek célja a sérülések, betegségek, mûtétek után lábadozó sportolók felépülésének, erôvisszanyerésének elôsegítése. A sportcsarnok melletti „lyukban" — Dorin Andea doktor, a központ társtulajdonosa és az ötlet kigondolója így minôsíti azt a helyet, ami a központ helyén volt pár hónapja — péntek óta szauna, masszázs, hidromasszázs (hôszabályozható medencében), aerobic, fitness, erôterem, és nem utolsósorban orvosi felügyelet és szaktanácsadás várja a sportolókat, mindez a legigényesebb elvárásoknak is megfelelô felszereléssel, kivitelezéssel.
A nyugat-európai színvonalú központ mintegy 2 milliárd lejbe került, Dandea doktor mellett a Megyei Sportigazgatóságé az érdem, hogy elkészült. A központ azért is különösen hasznos, mert a helyi sportolók, akik komolyabb egészségügyi gondokkal küszködtek, eddig csak Bukarestben — vagy távolabb — találtak hasonló felépülési körülményeket, lehetôségeket.
A Napoca 2000, bár elsôsorban a sportolóknak szól, a nagyközönség számára is nyitott.
Brassóban rendezték a csapatbajnokságok döntô szakaszát, amelyen 8 férfi és 6 nôi együttes vett részt. Ha a nôi mezônyben igazolódott a papírforma — nagy kolozsvári fölényben zajlottak a találkozók —, a férfiaknál meglepetésre a Buk. Dinamó nyert. A legváratlanabb sikert a csíkszeredai gárda érte el, amely három idegenlégióssal az együttesben elütötte a továbbjutástól a tavalyi BEK-gyôztes Nagyváradi Libertyt, de még így sem tudták megelôzni a Dinamót, be kellett érniük ezüstéremmel.
A nôi mezôny hat csapata már a mérlegelésnél ötre csökkent, ugyanis a Dévai Michelin versenyzôit kizárták. A sportág nôi élvonala a Szamos-parti városban van — ezt ez a vetélkedô is bizonyította.
Florin Berceanu mester két csapatot is indított, amelyek bajnoki címet és ezüstérmet szereztek. Az A csapat élén a nemzetközi porondon jól szerepelt három dzsúdós lány kiválóan helyt állt. Mind a sydneyi bronzérmes Simona Richter (78 kg), mind az olimpiai játékokon ötödik helyet elért Ioana Diana (52 kg), mind a májusi wroclawi felnôtt nôi Eb-n aranyérmes Laura Moise (48 kg) tizedmásodpercek alatt nyerte találkozót, ipponnal. Eredmények: Kolozsvári U-KMSC-ARDAF A: 4–2 a klub B csapatával, 5–1 a Turnu Severin-i Energeticával, 6–1 a Bukaresti Steauával és 7–0 a Szatmárnémeti Unióval,; U-KMSC-ARDAF B: 4–2 a Steauával, 5–1 az Energeticával és 6–1 az Unióval.
E hét végén újabb megmérettetés elôtt állnak Berceanu edzô tanítványai, ezúttal Románia válogatottjának színeiben Belgiumba utaznak az Európa-csapatbajnokságra.
Négy évtizede, 1960-ban a Bajnokcsapatok Európa Kupájában két találkozó keltett nagy érdeklôdést földrészünkön. Madridban, a Bernabeu-stadionban 120 ezer nézô elôtt 2:2-es döntetlennel végzôdött a Real Madrid és az FC Barcelona spanyol házi rangadója. A fôvárosi királyi csapat részérôl Mateos és Gento, a katalán piros-kékektôl pedig két ízben is Luis Suarez — késôbb a milánói Internazionale csillaga — volt eredményes. A másik látványos mérkôzésen a Bécsi Rapid 3:1-re gyôzte le az NDK-bajnok KMS Wismut-ot. Ezen a találkozón osztrák részrôl Dienst, Milonovics és a legendás Gerhard Habappi, a kelet-német bajnokcsapatból pedig Wagner volt eredményes.
Szombat délután a Horia Demian Sportcsarnok adott otthont a férfi bajnokság 9. fordulójában megrendezett Kolozsvári U-Modena–Brassói Traktor mérkôzésnek. Az újoncok összecsapása fordulatos mérkôzést hozott, s végül a diákcsapat 3–2 (19, –23, –24, 20, 13) arányú sikerét hozta. A kereken másfél órás találkozó legizgalmasabb játszmájában, a harmadikban, az U-Modena 24–23-as állásnál már szettlabdánál tartott, ám a hajrát a vendégek nyerték. Az Ovidiu Vasu által ezúttal kezdôemberként bevetett Stefan Filip volt a mérkôzés legjobbja, rajta kívül kolozsvári részrôl Lobont (csapatkapitány, feladó), Boroianu, Colcer, Verdes, Lotei és Moldovan (libero), valamint csereként Stanca lépett pályára. A Traktor összeállítása: Ghimes (csapatkapitány, feladó), Szombati (Mititelu), Hagiu, Bãlhãceanu, Cãsvean (Arniceru), Ferariu, Marinescu (libero); edzô: Adrian Pustiu és Constantin Zamfir. A mérkôzést a nagybányai Cornel Butoi–Dumitru Gigi páros vezette.
A forduló többi mérkôzésén: Bukaresti Dinamó–Dési Szamos 3–0 (18, 18, 19), Tulceai Deltacons–Nãvodari-i Midia 3–0, Bákói U–Ploiesti-i Petrom 3–1, Krajovai U–Nagybányai U-BRD 3–1 és Sãvinesti-i Rifil–Galaci Arcada 3–0. A táblázaton:
1. Deltacons 9 9 0 27— 7 18
2. Dinamó 9 7 2 22— 8 16
3. Petrom 9 7 2 24–10 16
4. Rifil 9 6 3 20–13 15
5. Bákó 9 6 3 21–16 15
6. Krajova 9 5 4 19–18 14
7. U-Modena 9 4 5 18–22 13
8. Nagybánya 9 4 5 14–20 13
9. Traktor 9 2 7 14–22 11
10. Dés 9 2 7 13–23 11
11. Midia 9 2 7 11–23 11
12. Arcada 9 0 9 6–27 9
Szombaton és vasárnap a Szuperligában nem voltak rangadók, a 6. fordulóban a táblázat elsô felében álló csapatok ellenfelei gyengébb színvonalú együttesek voltak. Sajnos, ezek közé tartozott a KMSC is: az ismét „otthonában", azaz Gyulafehérvárott játszó kolozsvári együttes a Bukaresti Dinamótól szenvedett elôbb 14–3 (4–0, 6–1, 1–2, 3–0), majd 14–2 (1–0, 4–1, 2–1, 7–0) arányú vereséget. A kolozsváriak 5 gólján László, Alexandrescu és Mãlai, illetve Ghetie és Nandra osztozott. A vendégek legeredményesebb játékosainak Geambasu (4 + 3), Juravle (2 + 3), Hagiu és Jozep (egyaránt 3 + 1) bizonyultak. A további eredmények: Bukaresti Rapid–Bukaresti Sportul Studentesc 13–3 és 20–5, Bukaresti Steaua–Aradi Astra 13–1 és 9–1, ’83-as Ifjúsági válogatott–Nagyváradi Körös 5–19 és 2–14 (ez utóbbi két összecsapást elôzôleg lejátszották). Pénteken sor került az elhalasztott Rapid–Astra mérkôzésekre is: 7–1 és 20–2 lett a vége.
A táblázaton:
1. Steaua 12 11 0 1 116— 27 33
2. Dinamó 12 10 0 2 136— 43 32
3. Rapid 12 9 1 2 139— 46 28
4. Körös 12 8 1 3 146— 48 25
5. Astra 12 3 1 8 40–108 10
6. KMSC 12 2 1 9 38–134 7
7. Sp. Stud. 12 1 0 11 46–143 3
8. Ifj. vál. 12 0 1 11 28–139 1
November 18–19-én, a 7. fordulóban a következô kettôs mérkôzésekre kerül sor: Astra–KMSC, Sportul–Ifj. válogatott és két rangadó, Körös–Rapid és Dinamó–Steaua.
A sötéttel játszó Polgár Judit és Almási Zoltán vezényletével 3–1-re gyôzött a magyar férfi csapat az isztambuli sakkolimpia 13. fordulójában Hollandia ellen.
A magyar nôi válogatott pedig az Egyesült Államok csapatát gyôzte le 2–1-re. A sötéttel játszó Lakos Nikoletta nyert, míg Gara Anita és Mádl Ildikó egyaránt remizett.
A zárófordulóban a férfi csapat Szlovéniával, a nôi együttes az éllovas Kínával (30,5 pont) találkozik. A férfiak Oroszország (36 pont) és Németország (34,5) mögött a 3. helyen állnak 33,5 ponttal. A nôk a befejezés elôtt holtversenyben Németországgal és Kubával a 7–9. helyet foglalják el 23,5 ponttal.
A keresztény család: eszmény és valóság címmel, november 10–11. között a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt.
Az elôadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében címû értekezésével. Az elôadó kiemelte: a keresztény családokban a családi kötelék relatívvá válik, fölértékelôdik: megvalósul ily módon az Isten akaratához való hûség, mely abban nyilvánul meg, hogy a szeretet már nem birtoklásszerû, hanem feltétel nélkülivé válik eszköze lesz az emberi kibontakozásnak.
Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról címû elôadása nagy érdeklôdést keltett a hallgatóság körében, már csak azért is, mert olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közimertek. A professzor megvilágosításában Márton Áronban nemcsak a teológust kell látni, hanem a népéért aggodó szociológust is, aki így vélekedik a római katolikus lelkészeknek a házassághoz való viszonyáról: „a házasságról nemcsak beszélhetünk, hanem beszélni kell". Az elôadásból kitûnt: a mai ember egyre jobban mechanizálódik — ez léleköléshez vezet; az emberek egyre jobban vonakodnak a házasságtól, mindenféle ürüggyel menekülnek a köteléktôl, a gyermekvállalástól ez utóbbit inkább kutyák tartásával pótolják. Ilyen mentalítással a népben megfogyatkozik az életakarat, hûség és türelem, mely az új nemzedék felneveléséhez szükséges.
Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katólikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. Elmondta: a házasság évszázadokig viták tárgya volt, ugyanis ez a legvilágibb szentség a hét közül. A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes pasztorális konstituciójának értelmében a házasságot egy Krisztussal vállalt közös útként, a házastársi szeretet sok dimenziójaként, szövetségként és történelem fölöttiként kell értelmezni.
A rendezvény elsô napjának utolsó elôadását A családetika aktuális kérdései címmel Jean-Yves Brachet francia lelkész tartotta. Értekezésének gerincét a sajátos keresztény életfelfogás és a valódi szabadság — az igazság és szeretet közötti kapcsolat — kérdéskörének körüljárása képezte. Kiemelte: keresni azt, ami igazán jó, annyit jelent, mint túllépni az individualizmus határán. A gyermek igényli a foglalkozást — mondta —, de az emberek általában mozgásterük korlátozását látják ebben. Ezen túl kell lépni, ugyanis „az ember sohasem annyira szabad, mint egy szabadon elvégzett kötelességben."
Az elsô nap elôadássorozatához dr. Jakubinyi György római katolikus érsek hozzáfûzte: a mai élet kríziseinek, kihívásainak kitett ember számára a házasságnak nem szabad lelki diktatúra jelleget öltenie.
A Keresztény család: eszmény és valóság nemzetközi teológiai értekezlet szombaton újabb elôadásokkal, majd fórummal ért véget.
Patrubány Miklós MVSZ-elnök szerint Magyarország „nem adhatja át magát az Európai Unió ölelésének" anélkül, hogy magával vinné a határon túli magyarokat.
A magyar nemzet határmódosítások nélküli egységes ülésének legfôbb eszköze a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének megteremtése lehet — hangsúlyozta Patrubány. A tervezet lényege az, hogy a határon túli magyarok útlevelet kaphassanak, ami jogközösséget teremthetne az anyaországbeli és az azon kívül élô magyarok között.
A tervezett törvény lehetôséget adna a határon túli magyarok megmérettetéséhez az anyaországbeli munkaerôpiacon. Úgy vélekedett: ha a külhoniak Magyarországon jövedelmet termelhetnének, és az abból származó adójukat egy külön alapba gyûjthetnék, abból finanszírozhatnák magyarországi egészségügyi, szociális ellátásaikat és oktatási költségeiket.
Patrubány Miklós hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok nem státustörvényt vagy külhoni állampolgárságot akarnak, hanem olyan státustörvényt kívánnak, amelynek lényege a külhoni magyar állampolgárság. Véleménye szerint a több szintû állampolgárság jogintézményével az az erôtér is kialakulna Magyarországon, amely jogbiztonságával, kiszámíthatóságával és hûségével vonzaná a globalizálódó tôkét.
Az MVSZ elnöke bejelentette: Erdély és a Vajdaság után pénteken Magyarországon is megkezdték az aláírásgyûjtést annak érdekében, hogy megszülessék a külhoni magyar állampolgárság jogintézménye.
A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiójának küldöttei szerint valódi tagságra kell épülnie a szervezetnek, ezért a tagnyilvántartási rend megváltoztatását szorgalmazták szombati tanácskozásukon, Budapesten.
Szíjártó István régióelnök közölte: 2001 decemberének végéig teljesen meg kell újulnia a szervezetnek, úgy, hogy annak személyesen vállalt tagságra kell alapulnia. Elhangzott: nincs hivatalos tagnyilvántartás, jelenleg nem lehet tudni, valójában hányan tagjai a világszervezetnek, ugyanis a három régió közül kettôben — a Nyugatiban és a Kárpát-medenceiben — nincs tagnyilvántartás, és valószínûleg fantomszervezetek állnak a küldöttek mögött.
A tanácskozás nem kapott helyet az MVSZ székházában Patrubány Miklós elnöktôl.
Szíjártó elmondta: több küldött nem kapott meghívót az MVSZ december 1-jei küldöttgyûlésére. A régióelnök szerint Patrubány ezzel újabb törvénytelenséget követett el, és így az összehívott gyûlés is jogszerûtlen lesz.
Bejelentették: több kulturális szervezet szombaton megalakította a Magyar Kultúra Fórumát, és errôl együttmûködési megállapodást is kötöttek egymással.
— Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Székelyföldi Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Mûvelôdési Szövetség és a Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Szövetség által létrehozott Magyar Kulturális Fórum nem kíván az MVSZ ellenintézménye lenni, ez kizárólag egy kulturális szövetség — hangzott el — jelenti az MTI.
Kötô József oktatásügyi államtitkár, az EMKE elnöke a Szabadság kérdésére úgy nyilatkozott, a Magyar Kultúra Fóruma kimondottan a kárpát-medencei magyar közösségek közmûvelôdési fóruma kíván lenni, és semmiképpen nem lép fel olyan széles igénnyel, mint amilyen szerepkört a Magyarok Világszövetségének be kell töltenie. A cél a közmûvelôdéssel foglalkozó egyesületek koordinációja, a magyar–magyar integráció kérdésének megoldása, a kulturális nemzet kialakítása.
Az elmúlt évtizedben Erdély magyarságának sikerült visszaszereznie múltját, hagyományait, méltóságát. A következô 10 év nagy feladata a magyarság és az RMDSZ számára, hogy a visszanyert önbizalmára, erejére alapozva visszanyerje jövôjét, az itthonmaradásba vetett hitét — hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ nagyszabású székelyföldi körútja elsô napján. A székelyföldi megyék számos települését érintô négynapos kampánykörúton az RMDSZ elnöke mellett, többek között, részt vesz Frunda György szenátor, elnökjelölt, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter, Borbély László ügyvezetô alelnök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Birtalan József és Kelemen Hunor államtitkárok.
A karaván tagjai szombaton parajdi lakossági fórumon vettek részt, majd Korondra látogattak. Farkaslakán a szövetség politikusai részt vettek a Tamási Áron emlékét idézô ünnepségen. Máréfalva és Zetelaka után a körút elsô napja Székelyudvarhelyen zárult, ahol a karaván résztvevôi a Millenniumi Szépségversenyre voltak hivatalosak.
A vasárnapi útvonal: Bögöz, Barót, Nagyajta, Bölön, Sepsiszentgyörgy.
Az RMDSZ-kampánykaravánnal párhuzamosan az RMDSZ országos ifjúsági kampánystábja BEUGRÓ–Egyetemek körútja címen találkozó-sorozatot szervez. Ennek célja, hogy a romániai magyar egyetemista szférának eljuttassák az RMDSZ választási üzenetét. Az Egyetemnek körútja azonban túlmutat az ôszi választási kampányon: az RMDSZ a fiatalok bevonásával akarja kialakítani az új alapokra helyezett ifjúságpolitikáját. Kolozsváron a fórumra november 16-án, csütörtökön délután 6 órakor kerül sor a központi Egyetemi Könyvtár Muslea Termében.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |