2000. október 4.
(XII. évfolyam, 232. szám)

„Választassz, tehát létezel!" Ezzel a címmel folytat az ôszi általános választásokkal kapcsolatban felvilágosító kampányt a kolozsvári Pro Demokrácia Egyesület. Akciójuk — amelyet 20 ezer dollárral a National Endowment for Demokracy trámogat — Kolozs, Máramaros, Szatmár és Beszterce-Naszód megyékre terjed ki. Céljuk elsôsorban a falusi szavazóképes lakosság felvilágosítása.

Az elsô alkalommal szavazó fiatalok megnyerése érdekében a négy megye 65 líceumja közül 45-öt vonnak be a programba (Kolozs megyében 25-öt, a megyeszékhelyen 12-öt, Máramarosban 8-at, Szatmárban 7-et és Beszterce-Naszódban 5-öt). A tanfelügyelôség elôzetes egyeztetés szerint támogatja kampányukat, hogy a diákoknak legalább 2/3 részéhez eljussanak az egyesület aktivistái. A 220 ezer szórólap terjesztése mellett találkozókat szerveznek politikusokkal, diákokkal, a szavazóközönség minden rétegével. Kolozs megyében öt ilyen felvilágosító karavánt terveznek október második és november elsô felére. Ezek útvonalai: Kolozsvár–Szászfenes–Kiskapus–Körösfô–Bánffyhunyad; Kolozsvár–Tordaszentlászló–Kisbánya–Hideg- Szamos–Béles; Kolozsvár–Kisbács–Magyargorbó–Egeres; Kolozsvár–Erdôfelek–Torda–Alsó- és Felsôszentmihály–Aranyosgyéres; Kolozsvár–Apahida–Nemeszsuk–Dobóka–Bonchida–Szamosújvár.

A november 26-i választásokra a Pro Demokrácia Egyesület legalább száz megfigyelôt kíván toborozni, ugyanakkor a kampány idején nyomon követ két helyi és egy országos sajtóterméket. Meggyôzôdésük, hogy a lakosságnak fel kell készülnie erre a társadalmi méretekben fontos eseményre.

Ö. I. B.

Tegnap alig háromszázan vettek részt a kolozsvári szakszervezetek által meghirdetett tiltakozó megmozduláson. A tüntetôk kormányellenes jelszavakat skandáltak, hazugoknak, tolvajoknak nevezték a kormányt, az ország vezetôit. A felvonulók az állomás környékén gyülekeztek, a Horea úton végigvonulva érkeztek a Béke térre. A tüntetésen többek között részt vettek a Sanitas, IRIS, Unirea, Flacãra, Feleacul, az aranyosgyéresi Huzalgyár szakszervezetének, illetve a nyugdíjasok, a fogyatékosok egyesületének képviselôi. Az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezetének alelnöke, illetve a Közterület-fenntartó Vállalat szakszervezetének vezetôje, Olimpiu Tescar felszólalásában kijelentette: a politikusok kezdetben mindenfélét megígérnek, amikor viszont hatalomra kerülnek, nem tesznek semmit ezek megvalósítása érdekében.

A Sanitas szakszervezet nevében Stefan Roman elnök szólalt fel. Rámutatott: az egészségügyi dolgozók megpróbálták elkerülni azt, hogy kirobbantsák az általános sztrájkot, de az illetékes szervek passzív magatartása miatt kénytelenek voltak a munka beszüntetéséhez folyamodni. Ugyanakkor felháborodva állapítják meg, hogy a jelenlegi kormány nem kezelte prioritásként az egészségügyet, a szakszervezet követeléseit teljesen figyelmen kívül hagyta. Tiltakozásukat fejezték ki az egészségügy elégtelen finanszírozása és az alacsony életszínvonal miatt. Hangsúlyozta: nem hajlandók kompromisszumot kötni, és mindaddig folytatják a sztrájkot, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket.

Az Országos Szakszervezeti Tömb képviselôje szintén a nehéz életkörülményekre hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, teljesen abszurd, ami ebben az országban történik. Munkahelyek szûnnek meg, gyárak mennek tönkre, az árak magasak, a bérek alacsonyak, a jövô egyre bizonytalanabb. Az országban a nyugdíjasok száma 6 millióra tehetô, és több millió a munkanélküli. Egységre és összefogásra szólított fel. A Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége részérôl Constantinescu Stanca Maria szólt. Kifejtette: amíg az egyszerû embert felelôsségre vonják, mert ellopott egy darab kenyeret, addig azokat, akik milliókat sikkasztanak el büntetlenül hagyják. A CNSLR-Frãtia helyi szervezetének elnöke, Tont Florentina is elégedetlenségét fejezte ki az alacsony részvételi arány miatt. A nyugdíjasok és a fogyatékosok képviselôi szintén a jobb életkörülményekért, magasabb nyugdíjakért szálltak síkra. A felszólalások sorát Pop Grigore, az Alfa Kartell helyi szervezetének elnöke zárta. A tömeg jóváhagyását kérte, hogy a szakszervezetek pert indítsanak Mugur Isãrescu kormányfô és Decebal Traian Remes pénzügyminiszter ellen. Akárcsak az elôzô hozzászólók ô is elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy ilyen kevesen vettek részt a megmozduláson. „A szakszervezeti tagoknak nincs bátorságuk a kormányzás által kiváltott genocídium ellen harcolni " — mondta.

A tüntetôk a prefektúra elé vonultak, hogy a kormány helyi képviselôinek átadják a követeléseiket tartalmazó beadványt, amelyet a parlamenthez, az államelnökhöz és a kormányhoz is eljuttatnak. Ebben a minimálbér tiszteletben tartását követelik, nyolcvan dollárnak megfelelô össztöndíjak biztosítását, a 2000/24-es sürgôsségi kormányrendelet alkalmazását, étkezési jegyek kiutalását az egészségügyben dolgozó középkáderek és kisegítô személyzet számára, megfelelô anyagi alapok biztosítását az egészségügynek. Kérik az ellenôrizhetetlenné vált áremelkedések megfékezését a fôbb közszolgáltatási ágazatokban — távfûtés, villany, gáz, víz —, az ÁFA és a luxusadó eltörlését az alapélelmiszereknél, illetve az üzemanyagoknál szorgalmazzák, a munkaerô leépítésének megfékezését, új munkahelyek létrehozását, a feketemunka megfékezését, törvényes és átlátható privatizációs folyamat beindítását, az Állami Vagyonalap megszüntetését, a korrupció megfékezését és a szakszervezeti vezetôk biztonságának szavatolását.

H. Gy., P. A. M.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja már bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén elsôként a 2000/1-es földtörvényt módosítaná sürgôsségi kormányrendelettel, mert a mostani koalíció által elfogadott jogszabály, úgymond, alkalmazhatatlan, perek sokaságát indítja el. Az ellenzéki szándék alól, úgy tûnik, a földtörvény alkalmazására hivatott helyi hivatalnokok sem képeznek kivételt, hiszen több hónapos huzavona után még szó sincs törvényes tulajdonba helyezésrôl. A mai kormánypártokhoz közelebb álló hivatalnokok némelyike lehetôsége szerint mindent megtesz a törvény alkalmazásáért, a fôleg ellenzéki pártokból alakult helyi polgármesteri hivatalok azonban lépten-nyomon szabotálják a jogszabály életbe ültetését. Ugyanez történik Kolozsváron is.

A Gheorghe Funar polgármester elnökletével megalakult helyi földosztó bizottság visszautasította a Kataszteri és Területrendezési Hivatal, az Állami Földek Ügynöksége, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság, valamint az Agroindustriala Rt. szakemberei által több hónapos munka során összeállított tulajdonba helyezési dossziét a kolozsvári földekrôl, amelyek jogos tulajdonosai elsôsorban a helyi hóstátiak. A szóban forgó iratcsomó a volt kolozsvári állami mezôgazdasági vállalat (új nevén Agroindustriala Rt.) hatáskörében tartozó kb. 2150 hektár gyümölcsös és szántóföld adatait tartalmazta, amelybôl 583 hektárt kellene elsô lépésben az 1991/18-as földtörvény értelmében visszaadni az embereknek, hiszen ôk a régi földtörvény szerint csak részvényesek lehettek. Földjeikre immár birtoklevelet kéne kapjanak.

A törvényes tulajdonba helyezés azonban akadozik. Dorin Urcan, a volt megyei mezôgazdasági vezérigazgató, jelenleg az Agroindustriala Rt. új igazgatója érdeklôdésünkre elmondta: a földtörvény alkalmazásához elsôsorban a területek pontos felmérésére van szükség, hogy tudni lehessen, mennyi a részvényesek földje, és mekkora terület marad fenn állami földnek, amibôl az új földtörvény szerint 50 hektárig lehet kielégíteni a kérvényezôket. Az összegzést már elvégezték, a benyújtott dossziét pedig azért utasította vissza a polgármester, mert nem tisztázott a Zöld Sapka nevû határrész helyzete. Ehhez a szentgyörgyhegyi és a gellai földeknek mellesleg semmi köze nincs, a polgármester azonban egységesen elutasított mindenféle földrendezést, amíg a Zöld Sapka ügye szerinte nem oldódik meg. (Ide szeretne a Polus Center építkezni, a terület pedig telekkönyvileg Szászfeneshez tartozik.)

A Kataszteri Hivatal, az Agroindustriala Rt. és az Állami Földek Ügynökségének egy-egy szakembere ettôl függetlenül keményen dolgozik a szentgyörgyhegyi, a gellai és a Szénafüveken található földek mérésén. Egyelôre valamennyi földterület részletes feltérképezése folyik, mondotta az igazgató, de a volt tulajdonosoknak már mértek ki a részvényesi földekbôl. Elsôsorban a szántóföldeken, ahol nincs gond a gyümölcsösök miatt, és ahol a telekkönyvi kivonatok szerint egyértelmû a tulajdonos kiléte. Az igazgató szerint ott, ahol erróziógátló munkálatokat végeztek el annak idején (teraszosították a gyümölcsösöket), a birtokba helyezés nem történhet meg a földek eredeti helyén, így a tulajdonosok soronként kaphatják vissza területeiket. A fennmaradó több mint 1500 hektár területre várják a földtörvény elôírta valamennyi melléklet megérkezését a Kataszteri Hivatalból és a Polgármesteri Hivatalból azokkal a személyekkel, akik a régi földtörvény értelmében csak földjeik egy részét kaphatták vissza, illetve azokét, akiknek a területeit kisajátították, és cserébe más területet igényelnek. Az igazgató szerint a beadott kérvényekben visszaigényelt földek egy részét tudják csak kimérni, mivel sokkal több az igény, mint a kimérésre váró földterület.

Kérdésemre, hogy a tulajdonosok többsége visszahagyja-e földjeit az Agroindustriala Rt.-nek, az igazgató elmondotta: az emberek túlnyomó többsége nem is akarja visszavenni a gyümölcsösöket. Nekik az volna a megfelelô, ha egy hosszú távú bérleti szerzôdést köthetnének az új tulajdonosokkal, mert ennyi intenzív gyümölcsössel egyedül nem boldogulnak. A földek egy részére (400 ha-ra) egy új magáncég, az Agrofulger Rt. már szerzôdést is kötött a régi részvényesekkel, az állami vállalat azonban egyelôre privatizáció elôtt áll...

A Kataszteri és Területrendezési Hivatal igazgatóját, Pethô Zsigmondot arról kérdeztem, hogy a polgármesteri hiaval együttmûködése nélkül miként lehet minél hamarabb birtokba helyezni a volt tulajdonosokat az állami gazdaság területén?

— Mi teljes gôzzel elkezdtük a tulajdonba helyezés elôkészítését, és elsô lépésként azoknak szeretnénk birtoklevelet adni, akiknek helyzete már a 18-as földtörvénnyel tisztázódott, de csak részvényesek lehettek. A törvény elôírásai világosak, ezt életbe kell ültetni, attól függetlenül, hogy azt akarja-e a polgármester vagy sem. Embereink a helyszínen dolgoznak, és a részvényesek hamarosan megkapják földjeiket. Közben a polgármesteri hivatal keretében beindult helyi földosztó bizottság a Kataszteri Hivatal segítségével elkezdte a több mint 5000 kolozsvári kérvényezô földjeinek helyi terepszemléjét is. Ez abból áll, hogy sorra veszik a kérvényezôk kertjeit: utánanéznek, mennyi van beépítve, mennyit használnak belôle stb. Ez egy irdatlan hosszú munka, ami átnyúlik majd a jövô esztendôre, a teljes tulajdonba helyezést tehát idén nem lehet befejezni. Ameddig a mostani kormánykoalíció van hatalmon, minden tôlünk telhetôt megteszünk a földtörvény mielôbbi alkalmazásáért. A késôbbi esélyekrôl már nehéz egyértelmûen nyilatkozni... — mondotta Pethô Zsigmond.

Makkay József

Tegnap az NLP olyan alkotmány-módosító javaslatot tett, amelynek értelmében négy év múlva Románia parlamentáris köztársasággá válna. A módosítás-javaslatban többek között az államelnök hatáskörének csökkentése, a kormány és a miniszterelnök szerepének növelése, a két kamara jogköreinek szétválasztása, a szenátorok és képviselôk számának csökkentése szerepel, ugyanakkor az államelnököt a parlament választaná meg. Az a képviselô vagy szenátor, aki elveszti pártjának támogatását, mandátumát is elveszítené.

Valeriu Stoica igazságügyminiszter, az NLP alelnöke elmondta, hogy a módosító javaslatot pártja egyeztetni szeretné a KDNPP-vel, DP-vel, RTDP-vel és a Szövetség Romániáért pártokkal, majd rögtön a választások után megkezdenék az alkotmánymódosítási tárgyalásokat.

A módosítás értelmében az államelnök nem tudná feloszlatni a parlamentet, nem jelölheti ki a miniszterelnök, illetve a miniszter személyét, és nem vehet részt a kormány ülésein. Így a kormány lenne a végrehajtó erô birtokosa.

Az NLP a hazai törvénykezést az Európai Unióéval kívánja harmonizáltatni. A párt képviselôi elmondták, hogy ma egy elsô megbeszélést tartanak a többi pártok vezetôivel az alkotmánymódosítással kapcsolatosan .

A legújabb IRSOP-közvéleménykutatás szerint az RTDP és Ion Iliescu 45, illetve 40%-kal vezeti a népszerûségi listát. A felmérést különben éppen az RTDP rendelte meg, és kedden adta közzé Ioan Mircea Pascu, a párt alelnöke. A pártok népszerûségi listáján az RTDP után az RDK — 2000 következik 13%-kal, az NLP 12%, az NRP 10%, az RMDSZ 7%, a Szövetség Romániáért pedig 4%-ot szerzett. Az elnökjelöltek közül Iliescut Mugur Isãrescu 18%, Theodor Stolojan és Corneliu Vadim Tudor 12%, Frunda György 7%, Petre Roman 5%, Teodor Melescanu 4% százalékkal követi.

Kedden délelôtt Ioan Rus megyei tanácselnök, Serban Gratian, a megyei tanács alelnöke, illetve David Ciceo, a kolozsvári repülôtér igazgatója jelenlétében avatták fel a nemzetközi utasok fogadására alkalmas, útlevélellenôrzô fülkével és vámmal ellátott épületszárnyat.

David Ciceo elmondta: a kolozsvári reptér legtöbb utasa külföldi, a nehéz gazdasági helyzet miatt kevés hazai üzletember utazik. — A Kolozsvár–Frankfurt járat nagyon jól megy, a forgalom negyven százalékát az olaszországi járatok teszik ki. Ez év elsô nyolc hónapjában 34 ezer utas fordult meg a kolozsvári röptéren. A szám évrôl évre nô — mondta az igazgató. Azt reméli, 2015-re az utasok száma meghaladja az egymilliót. A tegnap felavatott, 778 négyzetméteres épületszárny 8,6 milliárd lejbe került.

Ioan Rus kifejtette: a repülôtér körüli telkek a közlekedési minisztérium tulajdonában vannak. A megyei tanácselnök azt szeretné, ha a telkeket magáncégek számára koncesszionálnák, a pénzt pedig a reptér további fejlesztésére fordítanák. Reményét fejezte ki, hogy a költségvetés kiigazításakor a megye több pénzhez jut, így lesz elegendô pénz a röptér többi részének befejezésére. A városi tanácsnak tízmilliárd lejjel kell hozzájárulnia a kifutópálya meghosszabbításához és korszerûsítéséhez. Mivel a városháza még nem fizetett, a munkálatok nehézkesen haladnak.

Kiss Olivér

A KOLOZSVÁRI PROTESTÁNS TEOLÓGIA szeretettel vár minden érdeklôdôt Akadémiai esték rendezvénysorozatának október 5-én, csütörtök este 7 órakor kezdôdô elôadására, melynek címe: Az idô mindent meggyógyít — Az augsburgi római katolikus–lutheránus nyilatkozat. Elôadó: dr. Juhász Tamás teológiai professzor.

ÔSZI HANGULATOK — nóta- és slágermûsor a Györkös-Mányi Albert Emlékház hagyományos közönségének október 5-én, csütörtökön du. 5 órától. Elôadók: Jakab Éva, Jakab Lajos és Mátyás Jenô. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak az emlékházba (Majális/Republici 5.).

EMLÉKEZÉS AZ ARADI VÉRTANÚKRA címmel Palkó Attila nyugalmazott tanár tart elôadást 2000. október 5-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének Párizs utca 17. szám alatti székházában. Az elôadás utáni ünnepi mûsorban Szekerén Anna, Albert Orsolya, Tóth Szende és Vancea Andrea szaval.

BALÁZS LÁSZLÓ BÔRMETSZETEIBÔL nyílik kiállítás október 8-án déli 12 órakor Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség tanácstermében. Munkáit szülôvárosa, Kolozsvár közönsége legutóbb a Korunk Galériában rendezett idei tárlatán láthatta.

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖZGAZDÁSZ TÁRSASÁG IFJÚSÁGI FRAKCIÓJA 2000. október 6–8. között kirándulást szervez Szindre. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak. Bôvebb információk a 064/431-448-as telefonszámon, e-mailen: rmkt@mail.dntcj.ro vagy a székházban: Pietroasa 12., Kolozsvár.

A MUSIC PUB KLUBJAINAK a programja: Cineclub — minden szerdán 19.30-tól; Dzsesszklub — október 5-tôl, minden második csütörtökön 19.30-tól; Flamencoklub — minden kedden 19.30-tól.

— Miért gyanús a kínai horoszkóp?

— Mert ferde szemmel írják.

(öbé)

A 24. számú Dobri János cserkészcsapat tízéves évfordulójának megünneplésére került sor a hét végén a kerekdombi református templomban. Szombaton Dobri András lelkész áhítatattal nyitotta meg az ünnepséget, majd zászlófelvonás után elôadások hangzottak el Dobri János életérôl, a Romániai Magyar Cserkészszövetségrôl és a csapat történetérôl. A cserkészet jövôje, a cserkészet szerepének tükrében címmel Dobri Réka vezetésével kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen Gaál Sándor RMCSSZ-elnök, Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, Kovács Lajos pedagógus, Demeter József ref. lelkész, az IKTHUSZ elnöke, Kiss Tünde és Fehér Judit biológusok, László András RMCSSZ külügyi megbízott és Jakab János vállalkozó, a cserkészekkel együtt társadalmi, vallási, pedagógiai, nemzeti, környezetvédelmi, gazdasági és nemzetközi kérdéseket tárgyalt meg. A nap hangulatos tábortûzzel zárult a Hója-erdôben. Vasárnap az istentisztelet keretében Dobri András lelkész megemlékezett a csapatnévadóról, majd sor került a Dobri János cserkészotthon felavatására. Jankó Zsolt, a csapat vezetôje röviden beszámolt a csapat egyedi jellegérôl, a csapatszellemrôl, valamint a hagyományokról. Elmondta, hogy tervei közt szerepel néptánctanítás és környezetvédelmi akciók szervezése.

Az RMCSSZ elnöke, Gaál Sándor, kérdésemre elmondta: ’A cserkészet a világifjúsági mozgalmak közül a legnépesebb, amely Isten, haza és embertárs iránti szeretetre tanítja a fiatalokat. A romániai magyar cserkészmozgalom 1990-ben alakult, és bár nem tagja a világszövetségnek, eredményes munkát végez, jelenleg 110 erdélyi magyar csapatot tart számon. A Dobri János cserkészcsapathoz régi emlékek fûznek, nagyon jól ismertem, sajnos, rövid ideig, a csapat névadóját, Dobri Janó bácsit, aki 1990 elsô napjaitól bábáskodott a szövetség születésénél. Emiatt nagy öröm volt számomra, hogy itt lehettem. Örvendetes, hogy ennek az évfordulónak alkalmából megalakult a cserkészotthon, a lelkész és a gyülekezet támogatásával. A cserkészek itt otthon érezhetik magukat és dolgozhatnak. Gondolom, nagyon sok csapat megirigyelhetné ezt a lehetôséget, meg a kis cserkészszoba mellett itt van a gyülekezet teljes infrastruktúrája, ahol bármilyen nagyszámú összejövetelt is rendezhetnek. Erre nagy szükség van, hogy a munka folyamatos legyen. A munkára pedig szükség van, mert ahhoz, hogy a világ jobb legyen, elôször az embereket kell jobbá tenni.’

Szováti Klári

Sokat panaszkodnak mifelénk a könyvkiadók — és nem minden ok nélkül —, hogy magasak a termelési költségeik, és az elszegényedett, betûrôl leszokott közönség sem pártolja különösebben ezt a szakmát. Éppen ezért nem értem, miért nem jut eszükbe két olyan termék kiadása, amely viszonylag kevés szellemi munkával járna, de teljes piaci sikerrel kecsegtetne. A magyar–román, illetve román–magyar szótárakól lenne szó. Utoljára jó öt évvel ezelôtt jelent meg a román–magyar, és a kereslet rövid idô alatt fölszippantotta.

Nemcsak munkánkban, hanem mindennapos apró-cseprô ügyintézéseink során is nagy szükségünk van ezekre a segédeszközökre. Úgy vélem, a kereslet, eme néhány újságsor révén, ezennel megtette a magáét. Most a kínálaton a sor, hogy a piac törvénye értelmében tettekkel válaszoljon.

Ö. I. B.

Térinformatikai munkamûhelyt rendez a Gábor Dénes Alapítvány 2000. október 5–6. között Kolozsváron, immár ötödik alkalommal, GIS Workshop 2000 névvel. A mûhely megnyitójára október 5-én, csütörtökön 9 órai kezdettel kerül sor, a Tineretului Hotel B. konferenciatermében. A szponzorok idén a Syscomp-Számalk Kft. és az EMKE.

A napokban lejátszott Krajova–Steaua mérkôzés után, az oltyán játékosok több mint 80 millió (!) lej prémiumot vágtak zsebre — fejenként! Persze a foci sem egyszerû tudomány. A krajovaiaknak meg kellett tanulniuk leköpni, felrúgni az ellenfelet, édesanyját szídni a játékvezetônek, lökdösni, megütni ôt. De mioritikus tájainkon a cél mentesíti az (aljas) eszközt. Ezzel szemben egy átlagnyugdíjasnak, aki élete során becsülettel megdolgozott szerény jövedelméért, aki életében nem köpött le, nem rúgott meg senkit, 7–8 év szükségeltetik a 80 millió eléréséhez. Amibôl félretenni akár 100 lejt is luxusnak számít.

Erre mondják: O tempora, o mores!

Nánó Csaba

A zilahi napok és a nemzetiségi fesztivál tíznapos ünnepségsorozata október 6-án kezdôdik, amikor — hasonlóan kétmilliónyi erdélyi magyarhoz — az aradi vértanúkra emlékezünk, a zilahi baptista imaházban megtartandó ökumenikus istentiszteleten. Vasárnap, október 8-án a krasznai napok záróaktusa lesz a tulajdonképpeni zilahi napok nyitánya. A délutáni szüreti felvonuláson a Kraszna utca–Nagy utca–Király utcána zilahi táncosok, valamint a Felvidéki Fülek táncosai vesznek részt. 18.30-tól néptáncbemutató lesz a Kálvineumban.

Október 10-én 16 órakor kezdôdik a sakkbajnokság a Kossuth utcai Szilágy Társaság házának gyûléstermében. Szerdán 15 órakor kezdôdik a Pro Zilah és a Pro Kémer csapatai közötti labdarúgó-mérkôzés a Fenyves negyedi általános iskola sportpályáján. Csütörtökön több program is fut párhuzamosan: 16 órakor lesz az Ezer év címmel meghirdetett rajzverseny kiállításának megnyitója ugyancsak a Kossuth utcai székház gyûléstermében, majd ugyanott 17 órától a zilahi bábosok mutatnak be mûsoraikból. Közben 16 órakor találkoznak az egykori Csalogányok, ma a Wesselényi leánykar tagjai a Gh. Sincai Tanítóképzôben, hogy próbát tartsanak ez esti emlékhangversenyükhöz, amikor is a fiatal tehetségek zilahi gáláján fennállásuk tízéves évfordulóját ünneplik. Ezért az alulírott alapító karnagy és a jelenlegi karnagy, Gáspár Enikô arra kéri a jelenlegi és egykori „Csalogányokat", hogy minél többen jöjjenek el erre a fontos találkozóra, és vegyenek részt a vasárnap 15 órakor kezdôdô kórusfesztiválon is a zilahi római katolikus templomban.

Pénteken, október 13-án 16 órakor a vállalkozók fórumán, este 20órától a szüreti bál lesz, amelyre a rendezôk meghívták elnökjelöltünket, Frunda Györgyöt és a nemzeti kisebbségek miniszterét, Eckstein-Kovács Pétert is, aki másnap a Nemzetiség — kisebbség — keresztyénség címû tudományos ülésszakon is részt vesz a rendezô Szilágy Társaság meghívottjaként. E rendezvény keretében tarjuk az Ippart képzômûvészeti kiállítást 15 órától a Megyei Múzeum kiállítótermében. Itt fellép a budapesti Ritornell együttes is. 16 órakor folytatódik a tudományos ülésszak a Kraszna utcai EMKE-házban, melyen — többek között — dr. Kerekes Károly zirci apát, Angi István, Gutmann Mihály, Kovács Kuruc János, dr. Vass Gergely, Müller Krisztina, Oláh Miklós, dr. Cornel Grad, Gheorghe Sisestean, Ioan Ciocean mutatnak be dolgozatokat.

Vasárnap, október 15-én szentmisén szolgálnak az énekkarok (pl. zilahon dr. Kerekes Károly celebrálja a szentmisét, a sárbogárdi ÁFÉSZ vegyes kórusa Huszics Vendel vezényletével Charles Gounod C-dúr miséjét mutatja be). 12.30 órakor kerül sor a Szent István-emléktábla-avatásra a róm. kat. templom elôcsarnokában. 15 órakor kezdôdik ugyanott a kórustalálkozó, melynek bevezetôjében egyházi zeneszerzôversenyünk eredményeit hirdetjük ki, majd az eddig bejelentkezett hét együttes mutatja be izgalmasan színes mûsorát.

Aki csak teheti, vegyen részt a szép rendezvénysorozaton. Megéri.

Gáspár Attila

— 1622. május 13-án meghal Kolozsvárt Bethlen Gábor felesége, Károlyi Zsuzsanna;

— 1622 májusában a súlyosan megrongált Farkas (Kogãlniceanu) utcai templomot és a mellette lévô kolostorépületet Bethlen Gábor kezdeményezésére az országgyûlés a reformátusoknak adja;

— 1622–1623-ban pestisjárvány pusztít Kolozsvárt;

— 1623. június 18-án Kolozsvárt kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezi a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, a szokásos zsidójel viselésétôl is mentesíti ôket;

— 1623. július 24-én leszerelik a már unitárius fôtéri templom tornyáról a keresztet, s helyére gombot tesznek;

— 1625-bôl való az ácsok céhének elsô szabályzata;

— 1626. március 22-én az Unitárius Kollégium diákjai a fejedelem és kísérete elôtt elôadják az Ulisszesz versengésérôl címû színdarabot, ez az elsô ismert nem bibliai tárgyú kolozsvári színielôadás;

— 1626–1634 között, haláláig itt él Szenczi Molnár Albert;

— 1627. augusztus 27-én villámcsapás felrobbantja a város — lôporraktárként használt — délkeleti saroktornyát, melyet a szabók céhe tartott karban és védelmezett; 1629-re építik újjá, s látják el az uralkodó, Bethlen Gábor címeres táblájával, azóta Bethlen-bástyaként emlegetik;

— 1628-ban himlôjárvány van Kolozsvárt;

— 1630. szeptember 28-án a kolozsvári országgyûlésen lemond a fejedelemségrôl Brandenburgi Katalin, helyébe Bethlen Istvánt választják;

— 1633–1634-ben pestis pusztít a városban, 1908-an halnak meg;

— 1637-bôl maradt fenn a szappangyártó céh elsô szabályzata;

— 1638-ban kezdik üldözni a szombatosokat Kolozsvárt;

— 1645–1646-ban ismét pestisjárvány pusztít.

Összeállította: Gaal György

A II. vatikáni zsinat tanítása és II. János Pál pápa legfôbb pásztori ajánlása alapján, négy éven át zajlott csoportos megbeszélések során próbáltuk felismerni és közösen értelmezni is saját egyházmegyénkben az „idôk jeleit". Munkára serkentô bibliai jeligénket Szent János evangéliumában Jézus maga fogalmazta meg: „Én azért jöttem, hogy életük legyen és bôségben legyen". (Jn. 10, 10).

Ebbôl a bátorító bibliai igazságból kiindulva, elemzéseink során mindvégig erôsen éreztük azt, hogy itt és most tényleg „életrôl", a mi életünkrôl, erdélyi katolikus keresztény és magyar jövônkrôl van szó.

Összesen huszonkét dokumentumtervezetben foglaltuk össze, majd taglaltuk és tárgyaltuk a megítélésünk szerint legidôszerûbbnek és legsürgetôbbnek számító témákat: 1. Nemzetiségek lelkipásztori szolgálata; 2. A tömegtájékoztatás; 3. A szociális-karitatív tevékenység; 4. Szórványpasztoráció; 5. Világi hívek a harmadik évezredben; 6. Ifjúság; 7. Hivatásgondozás és papképzés; 8. Lelkiségi mozgalmak; 9. Krisztusi közösség; 10. Katekézis; 11. Evangelizáció; 12. Katolikus oktatás, nevelés; 13. Anyagiak az egyház szolgálatában; 14. Az ökumenikus törekvések elvi alapjai; 15. Erdélyi sajátosságok; 16. Liturgia és szentségi élet; 17. Szerzetesi közösségek; 18. Hátrányos helyzetû testvéreink szolgálata; 19. Jelenlét a társadalomban; 20. A megújuló papi élet; 21. Fôegyházmegyei közigazgatás; 22. Keresztény család.

A négy év alatt fôegyházmegyénk híveinek és papjainak nagyobb része aktívan és eredményesen bekapcsolódott a zsinati munkálatokba, és ez segítette az egyének és közösségek megújulásának elindulását.

A megszavazott dokumentumok véglegesített szövege könyvben is megjelenik. A mindannyiunk életét valamilyen formában érintô következtetéseinket általános ÜZENET-ként közreadjuk, s minden jó szándékú embertôl azok alapos továbbgondolását és egyéni életükre vonatkozó alkalmazását kérjük.

1. Hittel VALLJUK, hogy Isten teremtett világa minden más látszat ellenére változatlanul jó. Fizikai és szellemi szennyezéséért, a különféle anyagi természetû pusztításokért és az erkölcsi jellegû rombolásokért, a paradicsomi boldog állapot elvesztéséért (Milton) és az ember tragédiájáért (Madách), vagyis a bûn egyéni és közösségi életünkben való eluralkodásáért a kísértôre hallgató, szabad akarattal rendelkezô ember a felelôs.

2. Ôszintén BEISMERJÜK, hogy gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással sokszor és sokat vétkeztünk, következésképpen Isten irgalmára és felmentô feloldozására kivétel nélkül rászorulunk.

3. Kínosan SZENVEDÜNK az emberi élet minôségét kikezdô problémák sokasodása miatt. Bánt az ifjúság körében egyre növekvô munkanélküliség, az erkölcsi szabadosság, a családok válsága, a válások növekvô irányzata. Fáj a sok zátonyra jutott házasság tragédiája, az emberi kapcsolatok megromlása, a keresztények megosztottsága, a liberális piacgazdaság kegyetlensége, a növekvô szegénység, a világnézeti tájékozatlanság, a nihilizmus, a mindent megbénító közömbösség, a gyakorlati materializmus és a nyomában járó lelki üresség, a nagyfokú életkedvvesztés és az egyén céltalanságának eluralkodása.

4. Ezzel szemben MEGÁLLAPÍTJUK, hogy megvan az emberek többségében a jobbra törekvés, a javulni akarás szándéka, s nemcsak a „jobb", de a „tartalmasabb" élet utáni vágy is. Lelkük mélyén keresik az emberek az igazságot, és a felelôtlen szabadosság helyett a felelôsséggel járó szabadságot. Vágynak a belsô békére, és ôszintén szeretnék, ha mind a családtagok, mind a népek, valamint a különféle vallási és nemzeti közösségek egymással békességben élhetnének. Mindez reményre jogosít fel bennünket.

5. Mélyen EGYÜTT ÉRZÜNK az említett helyzetekben élô testvéreinkkel, de tudjuk azt is, hogy ez még nem elég! Ezért az emberi személy méltóságának a tiszteletbentartásáért, az alapvetô emberi jogok biztosításáért, a tisztességes élet megteremtéséért és védelméért — a fogantatás pillanatától kezdve az utolsó leheletig — minden józan szemléletû embert, különösen a jövô ígéretét is magukban hordozó ifjakat és a jelen helyzetünkbôl kiutat megjelölni hivatott értelmiségieket, közös gondolkodásra, párbeszédre és cselekvésre hívunk meg.

Jézus megismert evangéliuma a fentiek lelkiismeretes átgondolására késztet és ugyanakkor felelôs cselekvésre kötelez valamennyiünket. Ô, és csakis Ô a bûnbôl szabadulni kívánó emberiség egyetlen Megváltója. Ebben az összefüggésben idézzük a nemzetek apostolát, Szent Pált: „...egy az Isten, egy a közvetítô Isten és ember között, az ember Jézus Krisztus, aki váltságul adta magát mindenkiért." (1Tim. 2, 4–6).

TESTVÉREK!

Az „idôk jeleit" látva és figyelve, merjünk saját életünk számára egyenként is következtetéseket levonni, merjünk egymással és Istenünkkel kiengesztelôdni, merjünk változni, s akkor talán másokat is segíteni tudunk — legalább egy kicsit — megváltozni. Most véget ért fôegyházmegyei zsinatunk megvalósítandó feladatul mindenki számára ezt a célt tûzte ki. Eléréséhez emberi erôfeszítéseink mellé kérjük a szentlélek Isten segítô kegyelmét!

Csíksomlyó — Gyulafehérvár, 2000. szeptember 24–29.

tisztelt kolozsváriak, ha ezekben a napokban fiatalok csengetnek, kopogtatnak be önökhöz. Ôk is az RMDSZ államelnökjelöltjének listájára gyûjtenek aláírásokat.

Az országos ügyvezetô elnökség megkeresésére vállalta huszonöt fiatal (egyetemi hallgató), hogy besegítenek a Kolozs megyei szervezetnek a szükséges „aláírásmennyiség" összegyûjtésében, az úgynevezett „megyei kvóta" teljesítésében.

Sokszor érte-éri vád a fiatalokat, hogy kivonják magukat a különbözô közösségi munkából. Nos, ezek a fiatalok (is) erre cáfolnak rá — ismét. Bíznak abban, hogy fiatalos lendületük felgyorsítja Kolozsváron is ezt a soros akciónkat — s erre a felgyorsulásra szükség is van, hiszen alig maradt már néhány nap a listák összesítéséig és az ügyvezetô elnökségre való letevéséig!

Ezek a fiatalok ingyen, szabadidejüket feláldozva vállalkoztak a besegítésre a közös cél elérése érdekében, vagyis, hogy összegyûlhessen Kolozsváron és Kolozs megyében is a megfelelô számú (30 000) aláírás.

Reméljük, lelkes önkéntes közremûködésük pezsdítôleg hat a kolozsvári aláírásgyûjtési akcióra, s meghozza a várt eredményt!

Fogadják bizalommal ôket, s mindahányan írják alá a „Frunda-listát"!

A fiataloknak köszönjük önzetlen, példás ügybuzgalmukat, önöknek pedig az aláírást!

Az RMDSZ országos kampánystábja

Idônkint szívesen olvasom az „Academia Catavencu"-t, Mircea Dinescu remek szatirikus lapját. Azét a Mircea Dinescuét, aki a diktatúra éveiben nemegyszer kiállt mellettünk, akit utolsó másfél-két évében házi ôrizetben tartott a „proletárhatalom", aki a rendszerváltás után kíméletlenül kifigurázta az Iliescu-rezsim ferdeségeit, ideértve a nacionalista túlkapásokat is, majd örömmel üdvözölve az 1996-os választások eredményeit — mihamar ismét „ellenzékbe" vonult, anélkül, hogy a politikai ellenzékhez csatlakozott volna. Nincs az országban politikai párt-mozgalom, amelynek valós (vagy vélt) ferdeségeit ne pellengérezné ki. Az RMDSZ-nek, egyik-másik vezetôjének is „be-beolvas", ha úgy adódik. Sôt: mostanság úgy veszem észre, akkor is „be-beolvasgat", ha „nem adódik úgy". Már azt kell hinnem, hogy egyes olvasói túlzott magyarbarátsággal vádolták.

No hiszen, zömében nem az RMDSZ-re figyel, az ország közéletét figurázza ki. A szeptember 19–25-i számában azonban két alkalommal is szerepelünk. A „Bula demnitarului" („méltóságok blöffjei"-nek fordítanám) címû rovatban Tôkés László fôtiszteletû urat idézi például az elnökválasztásokkal kapcsolatosan, aki szerint (állítólag, mert a pontos szöveget nem ismerem, románból fordítom „vissza"): „Egy magyar Cotroceni-ben — ugyanazt jelenti, mint egy néger a Fehér Házban". Ha-ha-ha, ugyebár de jó vicc! Mégsem az — mert igaz. Románia köztársasági elnökének ugyanis se magyar, se zsidó, se örmény, se más „idegen" származású nem képzelhetô el. Egyébként nem is azért állítunk jelöltet. Ennek a „tréfá"-nak egyetlen célja az volt, valamivel belékötni Tôkés Lászlóba, akinek még az egyébként európai módon gondolkodó román barátaink se szívesen bocsátják meg, hogy magyar létére — tôle pattant ki a ’89-es forradalom szikrája.

De van ugyanennek a számnak a „heti híradó" rovatában (Sãptãmâna românilor) még egy bennünket érintô hír is (fordításban idézem): „Frunda jelölésétôl felbátorodva, Cioabã király Mãdãlin Voicu karmestert kívánja jelölni, mint a rromák küldöttjét Románia elnöki tisztségébe..."

Drága Dinescu barátom, kedves szerkesztôség, ezt a megmosolyogtató hírt ôszintén szólva — szívesen venném komolyan. Nagy kár, hogy az európai értelemben vett, (írott) anyanyelvi mûveltséggel nem rendelkezô hazai cigányság — mai állapotában — alkalmatlan arra, hogy egységes fellépést várhatnánk tôle a választásokon. A legtöbben tán el se mennek majd, és akik el is mennek, jórészt ide-oda, szerteszét szavaznak. De...

Tessék csak megfigyelni: az utcákon (Kolozsvár utcáin legalábbis) egyre több, gondosan-tisztán öltözött „rromát" látunk, feketében lévô férfiakat széles kalappal, cifra ruhás nôket, pirospozsgás, jól táplált aprónépeikkel. Ezek — nem lopnak, nem koldulnak. Kereskednek, bádogosmunkát végeznek, ôk tudják, mivel foglalkoznak, de (nagyobb) gyermekeiket már iskolába járatják. Tíz-húsz év múlva ezek a gyerekek szüleiknél is tudatosabban vállalják majd a „másság"-ot. Idôközben bizonyára (országunkban is) megszületik és terjedni kezd közöttük az anyanyelvi írásbeliség. Szinte biztos vagyok abban, hogy a három hónap múlva kezdôdô XXI. évszázadunk végére már öntudatos, szervezett nemzeti kisebbséggé fejlôdnek — és megfelelô helyüket követelik, sôt vívják is ki maguknak „egységes nemzetállamunkban". Rólunk, magyarokról ugyanis tudni lehet, mennyien élünk az országban. Róluk — az elôzô népszámlálások — mindössze pár száz ezret mutattak ki. Közben beszélnek két és fél, sôt ötmillióról is. Nem tudom. Ám azt tudom, hogy az ôk családjaikban, istennek hála, legalább nem divat az „egyke" vagy az „egy se". Lesznek ôk többen is. És hátha majd akkor ôk is elnökjelöltet állítanak, akire ugyanolyan egységesen szavaznak, mint mi, magyarok, tesszük most — remélhetôleg.

De mi lesz, ha szót értve velük a jövô évszázadban közös jelöltet állítunk!? Ugye, uraim, nem is lesz az olyan rossz ötlet?

Tartok tôle azonban, hogy ha netán sor kerülne (majd) erre, az említett kiváló szatirikus lap olvasói már nem derülnének a híren olyan jóízûen!

Fodor Sándor

Az Apáczai Közalapítvány a Határon Túli Magyar Oktatásért augusztus 26-án írt ki pályázatot a szülôföldjükön tanulók támogatására. Az ösztöndíjban a szakoktatásban és a (fôiskolai és egyetemi) felsôoktatásban tanulók részesülhetnek. A 100 millió forintos alapból mintegy 1300 diák részesül majd. Az érdekeltek pontosabb tájékoztatásának érdekében az Apáczai-közalapítvány képviselôi Kolozsvárra is ellátogattak. Csete Örs, az alapítvány ügyvezetô igazgatója, Révész Máriusz, a magyar országgyûlés oktatási bizottságának alelnöke, az alapítvány kuratóriumának tagja és Bálint Gábor, az alapítvány erdélyi referense a Györkös-Mányi Albert Emlékházban találkoztak a sajtó képviselôivel.

Révész Máriusz képviselô elmondta: 1998 óta a magyar kormány fokozott figyelmet fordít a határon túli magyar oktatás támogatására. Ennek érdekében hozták létre az Apáczai-közalapítványt, ugyanakkor az Illyés Közalapítvány pénzalapját megkétszerezték, és sajátosan erdélyi célzattal létrehozták a Sapientia Alapítványt.

Csete Örs elmondta: ezekre a változásokra azért volt — és van ma is — szükség, mert a Magyarországon tanuló mintegy 16 000 határon túli magyar diák túlnyomó része (80%) saját költségén tanul, nem állami ösztöndíjjal, és ezeknek 70–80%-a nem tér vissza szülôföldjére. Tehát megpróbálják így is támogatni az itthonmaradást. A szakoktatásban havi 3000 forintot, a felsôoktatásban pedig 7000 forintot adnak havonta egy diáknak, tíz hónapig. A követelmények sem túl szigorúak. Mivel kifejezetten tanulmányi jellegû ösztöndíjról van szó, a tanulmányi átlag 7-nél magasabb kell hogy legyen. Ez a tényezô 60%-ban számít az elbíráláskor, a tudományos diákköri konferencián elért „dobogós" helyezés és a tanuló szociális helyzete pedig további 20–20%-ban számít. „Ebbôl is látszik — mondta az igazgató —, hogy az a bizonyos fogalmazás, amitôl a diákok annyira megriadtak, egyáltalán nem ér pontot. Egyszerûen arról van szó, hogy kellett valamit kérnünk a pályázóktól." A pályázók közül nem zárják ki azokat sem, akik olyan szakon tanulnak más nyelven, ahol lenne magyar nyelvû oktatás is. Kizáró jellegû viszont a szülôföldön való tanulás. Annyira, hogy a sikeresen pályázókkal kötött szerzôdés egyik leglényegesebb pontja, hogy a diák 3 éven belül nem kéri a letelepedést Magyarországon. Amennyiben igen, akkor az ösztöndíj teljes összegét vissza kell fizetnie.

Az alapítványnak nincsenek alkuratóriumai, ezért különbözô civil szervezeteket vontak be a pályázatok elbírálásába. Romániában ezzel az Iskola Alapítványt bízták meg. A szervezet elnöke, Somai József elmondta: a diákok létszámát figyelembe véve a teljes összeg felét Erdélybe várják. Még 12 nap áll az érdeklôdôk rendelkezésére, ezalatt a pályázati ûrlap letölthetô a www.apalap.hu Internet-címrôl, illetve beszerezhetô az Iskola Alapítvány székhelyén (Republicii utca 29. szám, programfelelôs: Piskolti Éva).

Rácz Éva

• Hatszáz kg szénát lopott a 19 éves Alexandru Ciprian Rus és a vele egykorú Gavrilã Gabriel Crisan. A két mezôcsáni fiatalember falubelijüknek, Maria Felecannak okoztak mintegy 6 millió lejes kárt.

• Többmilliós kárt okozott Dorel Mic (32) mezôcsáni juhász: a rábízott 50 juhot Susana Suciu kukoricaföldjére hajtotta legelni. Rongálásért indítanak vizsgálatot ellene, ezt a tettet a Btk. legtöbb 3 hónap börtönnel bünteti.

• Rendôrségi akciók szerte a megyében: Harasztoson (Cãlãrasi) 10 esetben büntettek a rendôrök (2,45 millió lej értékben), Nemeszsukon 13 büntetés (3,1 millió lej), Szászfenesen pedig 16 büntetés (4,5 millió lej) volt a végeredmény.

• A választások közeledtével a rendôrség figyelmezteti azokat a polgárokat, akinek esedékes a személyazonossági felújítása. A rendôrségi személyi nyilvántartó osztálya hétfôtôl péntekig 8.30 és 13 óra között fogad ügyfeleket, ezenkívül kedden és csütörtökön 15 és 19.30 óra között is nyitva tart. A helyben megtalálható típuskérvényen kívül az elôzô személyazonossági igazolvány, születési bizonyítvány, házasságlevél, illetve válást igazoló okirat, lakásról szóló igazoló irat, 1000 lejes okmánybélyeg, valamint 35 ezer lej készpénz (a CEC-nél vagy a helyszínen a rendôrségnél is befizethetô) szükséges.

(póka)

A Kósa Mária igazgatónô által tervezett újítássorozat, íme, kezdetét vette a napokban a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, ahol — nyugati mintára — bevezették a félbentlakásos rendszert. Az elemi osztályok diákjai ily módon délután ötig az iskolában maradhatnak, ahol az iskola tanítónôi elkészíttetik velük a házi feladatokat, külön foglalkoznak velük, sôt, étkeztetésüket is megoldják. A Brassaiban bevezetett félbentlakás havonta 500 000 lejbe kerül, és ebbe belefoglaltatik az étkezés is, amelyet a Protestáns Teológia étkezdéjében bonyolítanak le.

Sz. Cs.

A választási rendszer megváltoztatását kéri a politikai vezetéstôl a civil szféra. Közel 40 szervezet (nem kormányzati szervek, szakszervezetek) törvénytervezetet terjesztett elô a választási törvény módosítására. A kezdeményezôk szerint a listás választási rendszert fel kell váltania a vegyes választási rendszernek, így nem csak a különbözô pártok listájára, hanem egyénekre is szavazhatnának a román választók. A tervezet értelmében a képviselôházba 154 képviselôjelölt listán, 174 pedig személyre szóló szavazás útján jutna be. A szenátusba — áll a javaslatban — csak személyre szóló szavazással egyéni választókerületben lehetne bejuttatni. A javaslattevôk szerint ezzel a módszerrel a választóknak nagyobb lehetôségük van befolyásolni a törvényhozás személyi összetételét. A nem kívánatos, és közismerten alkalmatlan jelöltek így nem kerülhetnének be a „pártlista" leple alatt. Ezeken a sorrend sok esetben kemény „taksa" lefizetésének függvényében alakul. A törvénytervezet kezdeményezôi tudatában vannak: az idô rövidsége miatt nem lehet ily gyökeresen változtatni a választási rendszeren. Ennek ellenére kérik a kormányt, hogy használja ki a törvény adta kereteket, és tegye lehetôvé, hogy a választók valamilyen formában befolyásolhassák a jelöltek sorrendjének alakulását a személytelen pártlistákon.

Ahhoz, hogy törvény szülessen a választási rendszer módosításáról, 250 000 támogató aláírás szükséges. A kezdeményezésrôl tudósító román lapok emlékeztetnek: eddig valamennyi erre vonatkozó javaslat kudarcra volt ítélve a parlamentben. A civil szféra elégedetlenségét a pártlisták körül kirobbant botrányok váltották ki. A képviselôi és szenátorlistákra nem egy olyan személy került fel, aki különbözô csoportérdekek függvényében került a névsorba, kiszorítva más, alkalmasabb személyt. Ugyanakkor a román pártoktól — az RMDSZ-szel ellentétben — nem idegen az „ejtôernyôzés". A Kolozs megyei liberálisoknak és parasztpártiaknak is szembesülniük kellett például azzal a ténnyel, hogy a listavezetôk olyan — Bukarestbôl diktált — politikusok lettek, akik az elmúlt négy évben gyakorlatilag Kolozs megyében sem jártak.

Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-képviselô a Szabadságnak úgy nyilatkozott: a javasolt rendszer nem ismeretlen, Magyarországon és Németországban is hasonló az eljárás. — Kicsit megkésettnek tartom az indítványt, nem látok lehetôséget arra, hogy az ôszi választásokra ezt bevezessék. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a választások elôtt két hónappal megváltoztatható a választási rendszer. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy az ötlet nem jó — mondta a képviselô, aki úgy vélekedik: valószínûleg négy év múlva lenne ennek valós esélye. — Romániában még folyamatban van a pártrendszer kialakulása, itt még mindig túl nagy a zûrzavar, a listás rendszer egyelôre jobban tükrözi a viszonyokat. Az RMDSZ is támogatna egy vegyes rendszert, ahol nemcsak listákra, hanem személyekre is lehet szavazni. Ez a vegyes rendszer mindenféleképpen kiegyensúlyozottabb lenne. A listás rendszernek épp az az egyik hátránya, hogy elszemélytelenedik a kapcsolat a megválasztott személy és a választók között. Amennyiben nemcsak listára, hanem személyre is lehet majd voksolni, az urnákhoz járuló állampolgár nem csak „szavazna", hanem „választana" is — véli Varga Attila.

Sz. K.

Vezetô román fôszerkesztôk, valamennyien ismert publicisták mondták el a napokban az MTI bukaresti tudósítójának véleményüket a Romániai Magyar Demokrata Szövetségrôl: elemzéseik egymás mellé állítása tükrözi, hogy az RMDSZ négyéves részvétele a kormánykoalícióban kétségkívül árnyaltabb képet alakított ki a felelôs román sajtóban is a szövetség tevékenységérôl, politizálásáról.

Az MTI bukaresti irodája több mértékadó román központi lap fôszerkesztôjének tette fel ugyanazt a három kérdést: mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ önálló jelöltet indít a novemberi elnökválasztáson, miként értékeli az RMDSZ elmúlt négyévi kormányzati szereplését, és véleménye szerint változott-e a román közvélemény megítélése az RMDSZ-rôl.

Cãtãlin Popa, a Curentul fôszerkesztôje logikusnak tartotta, hogy az RMDSZ saját jelöltet állított. Egyrészt kiderült, hogy nem alakul ki a választások nagy esélyesének tartott RTDP-vel szemben egy olyan széles koalíció, amely közös jelöltet tudott volna állítani, másrészt az RMDSZ számára elfogadható jelölt, Mugur Isãrescu kormányfô túlságosan sokáig lebegtette indulását.

— Frunda György szenátor olyan politikus, aki képes arra, hogy illemet, eleganciát és pragmatizmust vigyen abba a politikai vetélkedésbe, amelyet az acsarkodás ural — legtöbb esetben azért, hogy e mögé rejthessék a hozzá nem értést, az ostobaságot. Frundát tisztelik, azok közé a politikusok közé tartozik, akik még a román választók szimpátiáját is élvezik. Különösen dicsérendô az a módszer, ahogy az RMDSZ kiválogatta jelöltjeit a mostani választásokra: példát nyújtott ezzel az egész román politikai osztály számára — mondta.

Az RMDSZ kormányzati szereplését nem ítélte túlságosan eredményesnek a Curentul fôszerkesztôje, szerinte a magyar miniszterek mindegyike gyenge teljesítményt nyújtott. Visszafogott volt Erôs Viktor jelenléte az Állami Vagyonalap vezetésében, de „benne legalább volt annyi jóérzés, hogy nem keveredett bele az intézet összes többi vezetôjét érintô botrányokba".

Popa szerint az RMDSZ-rôl továbbra is az a kép él, hogy kizárólag a magyar nemzeti kisebbség jogaiért küzd, vezetôi pedig nem adták jelét annak, hogy változtatni szeretnének ezen. Ehhez járult az is, hogy a szövetség politikusai csak az olyan kérdésekben léptek elôtérbe, mint a magyar nyelv használata a közigazgatásban, a multikulturális egyetem létrehozása és nem a kormánykoalíciót ténylegesen aláaknázó súlyos botrányokban, a lakosság széles rétegeit érintô kérdésben.

(Folytatjuk)

Tízévi börtönbüntetésre ítélte Mircea Horia Hossut, a Dacia Felix Bank egykori alelnökét a suceavai törvényszék. A Hossu ellen felhozott vádirat szerint az alelnök 20 millió lej csúszópénzt fogadott el, kölcsön folyósításának elôsegítése érdekében. A volt alelnök a Mediafaxnak kijelentette, a szóban forgó összeget kölcsön kapta, és egy hónapon belül visszafizette. Hossu azt nyilatkozta, az ítéletet megfellebbezi, és ügye akár Strasbourgig is eljut. A 47 éves Hossut 1998 júniusában tartóztatták le, és azzal vádolták, hogy 1993. augusztus 3-án 20 millió lejt fogadott el a kolozsvári Thetis Invest Kft. tulajdonosától, Dan Andronescutól annak érdekében, hogy a cég 225 millió lejes bankkölcsönt kapjon a Dacia Felixtôl. Andronescut 1998-ban szintén letartóztatták, és nyilatkozatában megerôsítette Hossu állításait.

A suceavai törvényszék döntésével egy idôben a Transilvania Jurnal terjedelmes anyagot közölt arról, hogy Liviu Mandler, az újjászervezett, izraeli tôkével felélesztett Dacia Felix alelnöke, majd az ügyviteli bizottság elnöke törvénytelenül foglalta el az alelnöki tisztséget. A lap szerint „amikor gyanús izraeliek vették át a többségi részvénycsomagot", David Shtoyer lett az elnök, Ioan Mânecan és Liviu Mandler pedig alelnökök. Hármuk közül mára csak Mandler maradt, majd, a Bancorex bukása után, Florin Ionescu és Eugenia Matis volt külkereskedelmi bankos tisztségviselôk jelentek meg a színen. A Román Nemzeti Bank azonban nem engedte meg, hogy a bancorexesek foglalják el a Dacia Felix vezetô tisztségeit, így Ioan Trenca egykori Transilvania Bank-alelnök lett az elnök, Dorel Cotet pedig az alelnök. Mandler egy ideig alelnöki tisztséget vállalt, viszont a Nemzeti Bank kifogásolta, hogy az izraelinek ellentmondások jelennek meg az életrajzában, és nem teljesíti azokat a követelményeket, amelyeket a központi pénzintézet az alelnökök és elnökök számára elôír. A Transilvania Jurnal anyaga néhány nappal elôzi meg azt a határidôt, amikor le kell tenni a csôdbíró asztalára a bank helyzetérôl szóló jelentést, aminek alapján eldôl, teret engednek-e a Dacia Felix hitelezôi — a Román Nemzeti Bank és a CEC — kérésének, és elindul a csôdeljárás, vagy pedig elfogadják a bank újjászervezési tervét.

Belsô banki hírforrások szerint „a Transilvania Jurnal jól idôzített lejáratási hadjáratot folytat a Dacia Felix Bank ellen, valahányszor közeledik egy határidô, és a cél a bank helyzetérôl születô döntések befolyásolása, ellenséges közhangulat teremtése. A cikkek írói mögött éppen azoknak az érdekei húzódnak meg, akik a bankot tönkretették, és akiknek pere éppen folyik".

S. M. L.

A szenátusban tegnap délig már több tíz szakaszt letárgyaltak az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetbôl, viszonylag gyorsan túljutva a vitatott szakaszokon is — nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Károly szenátor. A honatyák elfogadták mindazt, ami a parlamenti pártok frakcióvezetôinek egyeztetésén aláírt megállapodásban benne volt. Azoknál a vitás elôírásoknál, amelyek — amint arról lapunkban már többször beszámoltunk — sértik a restitúció elvét azáltal, hogy bizonyos ingatlanokat nem szolgáltatnak majd vissza egykori tulajdonosaiknak, hanem csupán bizonyos kártérítést tesznek lehetôvé, az RMDSZ szenátorai elmondták fenntartásaikat, megpróbáltak érvelni az illetô szakaszok ellen. A többség azonban a korábbi megállapodásban rögzítetteket elfogadta.

Az RMDSZ-frakció az ülés elôtt eldöntötte, hogy a végsô szavazásnál tartózkodni fognak. A többség azonban minden valószínûség szerint megszavazza a törvénytervezetet. Ez túl sokat még nem jelent — mondta Szabó Károly —, hiszen messze van még a törvény. Ezután ugyanis egy hosszú eljárás következik: egyeztetés a bizottságban, esetleg együttes ülés is. A mostani szenátusi hangulat azonban jól bizonyítja, hogy amennyiben az RTDP-nek (PDSR) a törvénytervezet szövege megfelel, mûködik a többség is, de egy egészen más többség, mint ami négy évvel ezelôtt összeállt — mondta a szenátor.

(újvári)

Nicolae Ceausescu szerepének újraértékelését követelte a szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt egyik szenátora.

Florea Preda igaz hazafiként és ügyes diplomataként méltatta Ceausescut. Véleménye szerint a diktátor „született intelligenciájának és bátorságának" köszönhetôen ügyesen manôverezett a világ nagyhatalmai között, és az ô közvetítésével jött létre a Kínai Népköztársaság

és az Egyesült Államok elnökének találkozója.

— Ceausescu azért tartotta Moszkva pályáján Romániát, hogy megôrizze az ország függetlenségét, és éppen azért végezték ki, mert az ország függetlenségének megerôsítéséért küzdött — hangsúlyozta a szenátor.

Florea szerint közvetlenül 1989 után népirtás kezdôdött Romániában. Ennek példájaként hozta fel, hogy csak 1999-ben 3500 ember lett öngyilkos Romániában.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]