2000. október 10.
(XII. évfolyam, 237. szám)

A még tisztázatlan jogi helyzetben levô szamosfalvi fürdô felújításáról szóló terveket ismertették a tegnapi városházi sajtótájékoztatón Gheorghe Funar polgármester, Mihai Ioan Nãstase helyi tanácsos, valamint a projekt iránt érdeklôdô francia küldöttség tagjai, Joseph Blethon, Cusset település polgármestere, Kolozsvár díszpolgára, Bruno Pinard-Legry, a Vichy Developpment ügynökség igazgatója és Pascal Fesneau, a kolozsvári Román–Francia Üzletkötô Központ (Centrafrom) részérôl. A sajtókonferencián elhangzott, hogy a szamosfalvi fürdô története 1927-ig nyúlik vissza, amikor a híres orvos, Dominic Stanca vezetésével elindult a fürdô kihasználása.

Nãstase nagy-romániapárti tanácsos elmondta, a Kolozsvár központjától alig 8 kilométernyi távolságra levô fürdô kérdése már évek óta foglalkoztatja a polgármesteri hivatal illetékeseit. A tanácsos tulajdonában levô CEVI Fürdôgyógyászati Társaság a városházával közösen dolgozta ki a szamosfalvi fürdô felújításának tervét, amely Ioan Nãstase szerint vetekszik a vichy-i, Karlovy Vary-i vagy baden-bBadeni hírneves fürdôközpontok tervével. A tanácsos hangsúlyozta, a tervek szerint 2–3 ezer új munkahely létesítésére nyílik lehetôség, és környezetvédelmi szempontokat is szem elôtt tart. A központi épület hét szintû lenne, körülötte a botanikus kert szakemberei segítségével pedig edendrológiai park kialakítására kerülne sor. Dr. Sorin Stoica kardiológus szerint a repülôtér közelsége biztosítani fogja az idegenforgalmat, ami pedig az alkalmazottakat illeti, a szakemberek a kolozsvári orvostudományi egyetem végzôsei közül kerülhetnek ki. Toader Septimiu, a CEVI igazgatója elmondta, a szamosfalvi ásványvízforrások napi 500 köbméteres hozamúak, de az Európában egyedülálló, cukorbetegeknek ajánlott gyógyvíz teljes mennyisége a Szamosba ömlik. A felújítási tervben elsô lépésként szerepel a gyógyvízpalackozó részleg mûködésbe helyezése, ami lehetôvé tenné a felújítás folytatásához szükséges pénzalapok elôteremtését.

A fürdô jogi helyzetével kapcsolatosan a polgármester elmondta, a minisztertanács 1949-ben hozott határozata alapján a gyógyvíz és iszap felhasználásanak koncessziós jogát 40 évre kapta a román állam, ami után a tulajdonjog is a zalatnai bányavállalatról az államra szállt. A ’89-es változások után Domonic Stanca örökösei, szám szerint 12 természetes személy, kérték a tulajdonjog visszaadását, ami a mai napig nem történt meg. 1991-ben a Mihai Ioan Nãstase tulajdonában levô CEVI megszerezte a polgármesteri hivataltól a fürdô kihasználásának exkluzív jogát, egyenes ajánlat útján (licit nélkül). Ioan Nãstase elmondta, 1995 óta adót fizet ezért a jogért, valamint a licenszjogokért az államnak, annak ellenére, hogy anyagi haszna nem származott, mivel az egykori OJT utódja, a Turism Transilvania rt. 1995-ig törvénytelenül használta ki a szamosfalvi fürdôt. Nãstase kijelentette, a polgármesteri hivatalnak tett ajánlata alapján a helyi tanács 20 százalékos részesedést kap a jövedelembôl, amelyet öt évig fejlesztésre fordítanak. Funar szerint a fürdô jogos tulajdonosai, Stanca professzor örökösei ismerik és támogatják a polgármesteri hivatal és a CEVI cég közös tervét, és a helyi tanács nemsokára megszavazza a munkálatok elkezdéséhez szükséges pénzösszegek kiutalását a városi alapokból. Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, a munkálatokhoz szükséges összegek nagyságrendje megegyezik a vichy-i fürdô megalapításához szükséges összegekével, amelyet Joseph Blethon mintegy 650 milliárd francia frankra becsült.

Salamon Márton László

A lakáskondok nem újkeletûek Romániában. A ’89-es változást követôen szinte szimbolikus összegért mindenki megvásárolhatta állami lakását. A gond akkor adódott, amikor a megkezdett építkezések befejezésére már nem jutott pénz, újakra még annyira sem. Kérvényezô egyre több akadt, lakás egyre kevesebb. Tapasztalhatjuk, hogy sok nagycsaládos házaspár lakik egy pár négyzetméteres garzonban. Ez még a jobbik eset. Mert vannak, akik — nem mindig önhibájukból — egyszerûen az utcára kerülnek. Mire számíthatnak a lakásigénylôk, hogyan juthatnak állami tulajdonban lévô lakáshoz? Errôl nyilatkozott Boros János alpolgármester, az állami tulajdonban lévô lakások kiutalásával foglalkozó vegyes bizottság elnöke.

A vegyes bizottság az állami lakásalapot kezeli, tagjai többségében tanácsosok, valamint a lakásgazdálkodási hivatal igazgatója, fôosztályvezetôje és egy jogász. Feladata: felülvizsgálni a városi tanácshoz benyújtott lakásigényléseket a tanács által elfogadott kritériumrendszer szerint. Ez a bizottság tartja nyilván a lakásigénylôk névsorát, és a megüresedô állami lakásokat kiosztja az arra jogosultak között.

A rendelkezésre álló lakások három feltétel szerint oszthatók ki: kiutalással (amelyet a bérlô a 112-es törvény értelmében meg is vásárolhat); szociális lakás (olyan családok számára, akiknek jövedelmük, életszínvonaluk nagyon alacsony). A szociális lakások lakbérének a felét a tanács fedezi, és maximum öt évre adható ki; szolgálati lakás szintén legtöbb ötéves szerzôdéssel. Ezek a lakások nem vásárolhatók meg, és a bérlô addig lakhat benne, ameddig az igénylô cégénél dolgozik.

Évente átlag ötven lakás jut kiutalásra (általában a bérlôk elhalálozása után, míg az igénylôk száma meghaladja az 1300-at. Fontos feltétele a bérlakás-igénylésnek, hogy az igénylônek nem volt és nincs saját tulajdonú lakása. Szolgálati lakást egy évben átlag négy-öt élsportoló kap, rajtuk kívül természetesen jogosultak rá a hadsereg, a rendôrség és egyéb, az állami költségvetésbôl fenntartott intézmények dolgozói. (Szolgálati lakást kaphatnak például a városháza alkalmazottai is.) Fontos tudni: lakást sem a polgármester, sem a két alpolgármester nem utalhat ki! A kiutalásról a vegyes bizottság dönt, de határozattervezetüket, a tanácsnak is el kell fogadnia. Bérlakást csak bérlakással lehet elcserélni. A bizottság felméri az igénylô lakáskörülményeit, pontozásos rendszert állít össze, és ezek után mérlegeli, kinek milyen lakás jár. Kis jövedelmûek, sokgyermekesek, vagy ha valamelyik családtag betegségben szenved stb. elônyös helyzetben vannak.

A lakások kiutalásával foglalkozó bizottság legközelebb szerdán ül össze.

Nánó Csaba

Hétfôn fennállásának 126. évfordulóját ünnepelte az Egyetemes Postaegyesület. Románia a 22 alapítótag közé sorolhatja magát, jelenleg a nemzetközi szervezet 190 tagállamot számlá. A Román Posta az utóbbi években jelentôsen korszerûsödött. 1992-ben fejezôdött be szerkezetváltásának elsô szakasza, amikor hosszú távú fejlesztési stratégiát dolgozott ki. Ennek elsô felében kilenc területi postaigazgatóságot létesítettek. A második szakaszban, 2000. október 1-jétôl 13 stratégiai egység (6 profittermelô és 7 szolgáltatási központ) alakult, amely lehetôvé teszi a hatékony gazdálkodást és minden egység teljesítményének a szigorú nyomon követését. A Román Posta fejlesztése az európai elvárások szellemében, az ügyfelek érdekeinek szem elôtt tartásával történik. Ezt az évet az intézménynek sikerült állami segítség nélkül, a saját lábán végigvinnie.

A postai világnap alkalmából hétfôn ünnepséget rendeztek a kolozsvári Területi Postaigazgatóságon. Ezen Petre Moldovan igazgató emlékeztetett arra, hogy a postai alkalmazottakkal együtt a posta ügyfeleit is ünneplik. Ugyanakkor bejelentette: október 4–8. között Brassóban rendezték meg a balkáni országok postásainak távgyalogló versenyét, amelyen a román lányok 1. és 2., a fiúk 3. helyezést, csapatban pedig elsô helyet értek el.

Ördög I. Béla

A FNI-ügy tisztázására alakult parlamenti bizottság elnöke, Alexandru Sassu, a Demokrata Párt alelnöke felszólította Decebal Traian Remes pénzügyminisztert, hogy váltsa be hétvégi fenyegetôzését és hozza nyilvánosságra az 500 milliónál nagyobb összeget a FNI-nél letétbe helyezettek listáját. A MEDIAFAX hírügynökséghez hétfôn eljuttatott közleményében Sassu úgy véli, kijelentéseivel Remes megfenyegette a parlamentet és ez nem más, mint zsarolás. Ugyanakkor az általános bizalmatlanság légkörét akarja kialakítani, hogy elterelje a figyelmet a bûnösökrôl. Ezek Sassu szerint a FNI, a CEC, a Pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Bank.

Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint megengedhetetlen, hogy a pénzügyminiszter olyan jegyzékekkel rendelkezzen, amelyet a választási kampányban politikai célokra használhat fel. Ezért úgy véli, Remesnek még a választási kampány hivatalos megkezdése elôtt nyilvánosságra kell hoznia a listákat.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter hétvégén érkeztek haza az Amerikai Egyesült Államokból, ahol három napos látogatásuk során mintegy huszonegy találkozót bonyolítottak le. Az RMDSZ bukaresti székházában tegnap tartott sajtóértekezletükön az RMDSZ képviselôi amerikai útjukról számoltak be a médiának.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a Szabadság kérdésére elmondta: a látogatás alkalmával tárgyalásokat folytattak a Fehér Ház, a Kongresszus, a Külügyminisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium képviselôivel, a Dél-Kelet Európáért felelôs helyettes államtitkárral, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanácsban a Romániért felelôs szakértôvel, továbbá pénzintézetek vezetôivel, a Világbank képviselôivel, Emanuel Zervoudakisszal, a Nemzetközi Valutalap Romániáért felelôs megbizottjával, a Helsinki Bizottságügyvezetô igazgatójávval és annak helyettesével, a Románia iránt érdeklôdést mutató nem kormányzati szervezetek képviselôivel. Végül meghitt hangulatú találkozóra került sor a Református Magyar Szövetség tagjaival, a Washingtonban és környékén élô magyarokkal.

A miniszter elmondta: a látogatás célja az volt, hogy hiteles tájékoztatást nyújtsanak az amerikai tárgyalópartnereknek a választások elôtti romániai helyzetrôl, az RMDSZ négyvéves kormányzási szerepvállalásáról, az elért eredményekrôl, sikertelenségekrôl, további tervekrôl. Eckstein-Kovács kifejtette: minden megbeszélésen hangsúlyosan jelen volt az önálló magyar állami egyetem létrehozása, a közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdése, a közigazgatásban a kisebbségi nyelvhasználat ügye. Az amerikai partnereket arról is tájékoztatták, hogy az elmúlt idôszakban több irányba is történtek pozitív lépések. Ezek teljes körû megoldása azonban még várat magára. Az elkövetkezôkben az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy a tett kezdeményezések tovább folytatódjanak, függetlenül attól, hogy ki kerül hatalomra a választások után. Az RMDSZ képviselôi kifejezték aggodalmukat, hogy amennyiben a kisebbségi jogok iránt ellenséges magatartást tanúsító párt kerülne hatalomra, gátolná a kisebbségi problámák megoldása terén elkezdett törekvéseket.

Eckstein-Kovács rámutatott: az amerikai tárgyalópartnerek szinte kivétel nélkül pozitívan értékelték az RMDSZ kormányzati szerepvállalását és az eddig elért eredményeket, és arról biztosították a szövetség képviselôit, hogy továbbra is figyelemmel fogják kísérni a romániai magyar kisebbség érdekében tett kezdeményezésket.

A sajtótájékoztatón feltett kérdésekre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök eloszlatta a román sajtónak azon kételyeit, hogy az óceánon túli partnerek monitorizálni fogják Romániát. Hangsúlyozta: erôl nincs szó, az amerikai fél csupán fokozott figyelemmel fogja kísérni az elkövetkezôkben a romániai eseményeket.

P. A. M.

címmel szervez konferenciát október 13–14-én, a Bocskai/Avram Iancu tér 13. szám alatti Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és az EMKE. A péntek reggel 9 órakor kezdôdô ülésszakot Egyed Ákos, akadémikus nyitja meg. A délelôtt folyamán, többek között, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, Csetri Elek akadémikus, dr. Kiss András fôlevéltáros, dr. Pozsony Ferenc docens, dr. Vekov Károly történész, dr. Kovács András docens, dr. Kovács Kiss Gyöngy történész, dr. Balázs Mihály egyetemi tanár (Szeged), dr. Sipos Gábor egyházkerületi levéltáros, dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár (Budapest), Bíró Gyöngyi doktorandus (Szeged), dr. Magyari András egyetemi tanár, dr. Egyed Emese docens, Benkô Samu akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, dr. Kötô József színháztörténész, Pölöskei Ferenc akadémikus (Budapest), dr. Sas Péter levéltáros tart elôadást. A szombati elôadások szintén 9 órakor kezdôdnek, és, többek között, dr. Gaal György irodalomtörténész, Balogh Ferenc építészmérnök, dr. Benkô András egyetemi tanár, dr. Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, dr. Vincze Gábor docens (Szeged), Pillich László író, Wanek Ferenc tudományos kutató elôadásait hallgathatják meg az érdeklôdôk. A rendkívül gazdag és átfogó tematika felöleli a város társadalmi, vallási, mûvelôdési, gazdasági és politikai életének jellemzô vonásait.

A HAJDÚSÁGI NEMZETKÖZI MÛVÉSZTELEP gyûjteményes kiállítása nyílik meg október 11-én 18 órakor a Mûvészeti Múzeumban. Bevezetôt mond Marczin István szociológus, a mûvésztelep vezetôje.

BOROS JÁNOS ALPOLGÁRMESTER SZERDAI ÜGYFÉLSZOLGÁLATA az elkövetkezô két hétben szünetel. Az RMDSZ-es köztisztviselôhöz legközelebb október 25-re lehet feliratkozni kihallgatásra a polgármesteri hivatal fôtéri épületében (a régi városházán).

Ünnepelt a hét végén az Isten-hegy alatti, kies fekvésû, aranyosszéki település, Harasztos. Református templomának háromszáz éves évfordulójáról kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg a református gyülekezet és az egész falu népe.

Szombaton, kora délután a templomudvart megtöltô helybeliek, valamint hazai és külföldi vendégek, köztük a budapesti Apostol Péter a rákosszentmihály-sashalmi gyülekezet presbitere, a szószék dombormû faragásainak elkészítôje, valamint Gamus Árpád, a Pécsi Galéria igazgatója jelenlétében a harasztosi református egyház nôszövetségének asszonykórusa mutatott be színvonalas mûsort. Majd Nagyi Márton lelkipásztor szólt az egybegyûltekhez, mintegy bevezetôjeként a faluban elsô alkalommal megrendezett képzômûvészeti kiállításnak. A Barabás Miklós Céh jeles képviselôje, az országhatárokon túl is ismert és elismert képzômûvész, a jelenleg Harasztoson élô és alkotó Nagy Enikô, a falu szülötte mutatta be tûzzománc munkáit a kamarakiállítások rendezésére is rendkívül alkalmas, hangulatos gyülekezeti teremben. A kiállítást e sorok írója nyitotta meg, és szólt a mûvész több évtizedes munkásságáról és a tûzzománc mûfajának sajátosságairól. A rendkívüli érdeklôdést kiváltó mûvészeti esemény arra enged következtetni, hogy a szombati premier hagyományteremtô is lehet Harasztoson.

Vasárnapra még inkább benépesült a falu. Egyházi, társadalmi és mûvelôdési életünk számos jeles képviselôje vett részt az istentiszteleten. Azt követôen egy asszony az úrasztala elé hozta a harasztosi református egyház zászlaját, amelyet Egri László képzômûvésznek erre az alkalomra tervezett címere ékesít. A gyülekezeti ének hangjainak kíséretében került a helyére a zászló. Nagyi Márton helybeli lelkipásztor ismertette a templom és a gyülekezet történetét. Széll Izabellának az alkalomhoz illô szavalata után Nagy Albert, a tordai egyházmegye esperese és Széll Gyula, a harasztosi református egyház fôgondnoka, Harasztos polgármestere mondott ünnepi köszöntôt. Az ezt követô vallásos ünnepély keretében a református egyház nôszövetségének kórusa énekelt, Köllô Katalin és Bartha Denise szavalt, Kiss Marika pedig orgonakísérettel énekelt. Széll Sándor, a harasztosi református egyház számadó gondnoka ismertette a sepsiszentgyörgyi Médium Könyvkiadó gondozásában megjelent, hét neves szerzô, Keszeg Vilmos néprajzkutató, Murádin Jenô mûvészettörténész, Murádin László nyelvész, Nagyi Márton lelkipásztor, Török Albert mérnök és Zsigmond Gyôzô néprajzkutató tanulmányát, valamint Jókai Mór regényes elbeszélését tartalmazó, Harasztos címû könyvet, és átadta a díszpéldányokat a szerzôknek. Ezután következett az elsô és második világháborúban elesett hôsök emlékmûvének a felavatása a templom elôtt. D. dr. Csiha Kálmán püspök ünnepi megnyilatkozása után Bartha Attila és Radó Andrea szavalt majd Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ és Pataky József, a tordai RMDSZ elnöke mondott beszédet. Ezt követôen az egybegyûltek megtekintették Nagy Enikô elôzô nap megnyílt kiállítását a gyülekezeti teremben. A kultúrotthonban tartott szeretetvendégség zárta a nagy érdeklôdéssel kísért, kétnapos rendezvénysorozatot, amelyet Köllô Katalin és a gyermekek mûsora egészített ki.

Németh Júlia

Október 7-én, a Gh. Dima Zeneakadémia stúdiótermében az aradi tizenhárom vértanú tiszteletére megtartott hangverseny több szempontból is premiernek számított, hiszen a meghívott budapesti Tungsram-Kodály Zoltán és a Vám és Pénzügyôrség-Liszt Ferenc egyesített férfikar elôször vendégszerepelt kincses városunkban, a zeneakadémia falai között pedig, ki tudja hány hosszú esztendô után csendült fel újból magyarul az ének?! A mûsort hallgatva is volt újdonságban részünk, mivel Liszt Ferenc Hungaria 1848 címû szerzeményét kolozsvári bemutatóként könyvelhetjük el. A mûsorban a már említett Liszt-mû mellett nemzeti zenekultúránk legismertebb, legszebb és legkedveltebb darabjai hangzottak el: Erkel Ferenctôl Éljen a haza és Dózsa esküje a Dózsa György címû operából, a Takarodó a Névtelen hôsökbôl, Keserû bordal a Bánk bánból, Cselszövôk kara a Hunyadi Lászlóból, Hazám, hazám és A honfi imája a Bánk bánból. Liszt Ferenc Libera me címû mûvét az énekkar kiemelten az aradi vértanúk emlékének szentelte. A szívbemarkoló liszti harmóniák hallgatása közben Szentimrei Jenô néhány verssora izzott fel bennem: „Ôket kivégeztette Haynau. / Hôsök akasztófán! Hóhéri ötlet! / De lelkeket föl még hóhér se köthet, / Hôs marad és szent minden vértanú."A XIX. századi nemzeti iskola jeles képviselôit a XX. század vokális zenéjének egyik kimelkedô csúcsa, Kodály Zoltán követte a Fölszállott a páva és Huszt címû kórusmûvekkel, valamint az Ébresztôvel és a Toborzóval a Háry János címû daljátékból. A hangverseny egyre forrósodó hangulatát nemcsak a mûvekbôl áradó nemzeti érzelmek hevítették, a koncert sikerét a tömör, szép összhangban éneklô férfikar — Pálinkás Péter karnagy és Tóth Csaba segédkarnagy vezetésével —, valamint B. Konrád Erzsébet, Bancsov Károly (Állami Magyar Opera), Cséplô Béla, Lenkefi Zoltán, Ormándy József és Pálinkás Péter magánénekesek mély érzelmektôl telített mûvészi produkciói biztosították. A hangverseny végére tartogatott immár közönségsikernek örvendô Vincze Zsigmond Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország, és Koltay Gergely Kell még egy szó címû szerzeményét a Honfoglalás címû filmbôl a lelkes publikum, helyérôl felállva, hosszan tartó tapssal üdvözölte.

Kulcsár Gabriella

Valóban többnyire éjszakai programok közül válogathattak azok, akik az idei Tranzitnapok rendezvényeire látogattak el, az elmúlt hét végén. A Malom utcát (Gheorghe Baritiu) a Szamos-parttal összekötô Névtelen utca megnyitása szolgáltatta az alkalmat a több napon át tartó ünnepségsorozat megszervezésére. A Névtelen utca közterületté avatásának várostörténeti szempontból is jelentôs eseményét a kortárs vizuális mûvészetek jelenléte tette hangulatossá. A szalagvágással hitelesített megnyitó után pedig bátran nevezhetô utcazenének a Harmonic Brass Quintet zenekar péntek esti elôadása. A Tranzit-alapítvány kezdeményezésére született Tranz-art in situ projekt módszerét a folyamatok megragadása jellemzi, az állandóság felfedezése az örök változásban, ezért esett úgy, hogy mûsor a felavatott utca és a mellette levô zsinagóga felújításának folyamatát is magába foglalja. Ezt a felfogást váltotta valóra a gyûjtött és újrafelhasznált építôanyagokból álló szimbolikus sétány építése is.

A szombat éjszakai program fényérôl Denis Tricot francia mûvész gondoskodott, aki lángra lobbantotta a Névtelen utca meghosszabbításában emelt virtuális hidat a Szamos felett. A happeninget rövidfilmvetítés követte a tranzitházként üzemelô régi zsinagóga falára kifeszített vásznon. Mivel a rendezvény a nemzetiségek össszefogásának és a mûvészet jegyében született, kelet-európai nôk rövidfilmjei kerültek bemutatásra, vasárnap este pedig az almási Rom Po Drom eggyüttes elôadása közben tánccal és talpalávaló cigányzenével zárult az ünnepség.

Szerencsés egybeesés, vagy tudatos szervezés? — valószínûleg mindkettô közrejátszott abban, hogy a Tranzitnapokkal sikeresen ötvözôdtek a Francia Intézet szervezésében megtartott Európa-napok rendezvényei. Az idei Európa-napokon Doina Cornea A dolgok rejtett oldala címû kötetének francia kiadása állt a középpontban, de a résztvevôk nem mulasztották el megtekinteni a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Háromszék néptáncegyüttes vendékjátékát (Federico Garcia Lorca, Vérnász), az Állami Magyar Színházban.

Boné Ferenc

— 1725. május 13-án felszentelik az új jezsuita templomot;

— 1725. június 13-án az erdélyi püspök átadja az óvári templomot és a rendház egy részét a Ferenc-rendnek (a rendházból a jezsuiták rendre költöznek ki);

— 1727-ben Altalfi János erdélyi püspök támogatásával jezsuita nyomdát létesítenek Kolozsvárt. Ezt késôbb a piaristák vezetik, majd 1812 táján beolvad a Lyceum Nyomdába;

— 1728. november 12-tôl conventi rangot kap a kolozsvári ferences kolostor;

— 1728–1743 között tart, a torony felhúzásával ér véget az óvári templom barokk átépítése;

— 1733 augusztusi összeírás szerint 1525 család él Kolozsvárt, ami körülbelül 9000 fônek felel meg; a családfôk közül 814 református, 301 római katolikus, 276 unitárius, 122 lutheránus, 12 görög katolikus;

— 1733-ban létesül Kolozsvárt elôször jogi tanszék, mégpedig a Református Kollégium keretében;

— 1733–1734 táján bontják le a fôtéri Szent Jakab-templomot, mely a Szent Mihály-templom déli oldalánál feküdt;

— 1734 júniusára Páter Pál, id. Pataki István, Gyergyai Pál városi tanácsosok és Füzéri György jegyzô elkészítik Kolozsvár elsô, latin nyelvû leírását (megjelent Márkos Albert fordításában 1944-ben az Erdélyi Ritkaságok sorozat 18. füzeteként);

— 1735-ben a fellegvári katonaság részére gyalogoshíd épül a Szamoson (Németek pallója), mely a mai Malom (Gheorghe Baritiu) utca közepe tájába torkollott;

— 1738–1739-ben valósággal megtizedeli a várost a pestis, 860-an halnak meg;

— 1739-ben Ioannes Fabritius de Gladis báró kertjét a lutheránus egyházközségnek adományozza temetô céljára.

Összeállította: Gaal György

A világ és azon belül Európa a teljes globalizáció küszöbén áll. Amennyi áldást hozhat ez a folyamat, annyi csapdahelyzetet is rejt. A jóléti társadalom a kultúrák identitásvesztését is elhozhatja, a kreatív személyiségek bérmunkásokkal való felcserélését is eredményezheti, ami egy falanszter világhoz vezethet. A kultúrák értékteremtô készsége megôrzésének tehát a XX. század Európájának szervezôelvévé kell válnia. Igen nagy kincsünk tehát az ezredvégen a multikulturalizmus, s az intézményesítésére tett mindenfajta kísérlet üdvözlendô, így Kolozsvárt, Kelet-Európa elsô „multikulturálisnak" nyilvánított egyetemén is úttörô „piacos" próbálkozást jelent. Az úttörés egyben kísérletezést is jelent. Hogy végül is a kísérlet valós európai eredményeket hozhasson, s ne a Kelet-Európában immár gyökeret vert félmegoldások sorát szaporítsa, elöljáróban le kell szögeznünk néhány alapelvet. Ma már a nemzetközi politikaelméletben és a gyakorlati politikában is, amint azt Kymlicka vagy nálunk Salat Levente megállapítja, világosan elhatárolunk egymástól két etnokulturális helyzetet: 1. ha egy korábban államalkotó vagy legalábbis önmagát igazgató, területileg koncentrált kultúra betagozódik valamilyen történelmi fordulat folytán egy új, nagyobb államkeretbe; 2. a kulturális pluralitás a más etnikumú egyének bevándorlásának a következménye.

Az elsô helyzetben a nemzetközösségek párhuzamos társadalmakat alkotnak a politikai nemzetek keretein belül, és az autonómia vagy az önkormányzat különféle változatainak kivívásán fáradoznak, mert csak annak révén látják biztosíthatónak létük és kulturális sajátosságaik fennmaradását.

A második helyzetben a bevándorlók célja ezzel szemben az állampolgársággal járó jogok minél szélesebb körét kívánja élvezni, és minél elôbb integrálódni akar a befogadó társadalomba.

Különbséget kell tennünk tehát, ahogyan a nemzetközi szakirodalom is ajánlja, a többnemzetiségû (multinational) és a több etnikumú (polyethnic) állam között. A romániai magyar nemzeti közösség ismérvei az elsô modellhelyzet kritériumaival mérhetôk, hisz önkormányzati hagyományai vannak, saját intézményrendszerrel rendelkezik, saját nyelve és kultúrája van, többnemzetiségû államban él.

Ha tekintetbe vesszük mindezt, a valós multikulturalizmus egyenlô kultúrák egyenlô esélyét kell jelentse. Egymást kölcsönösen gazdagító kultúrákról kell szólnunk, és ez volt az ok, amiért elégtétellel olvastuk a kolozsvári egyetem rektorának a kijelentését, miszerint a multikulturalizmust meg kell hosszabbítani egy valós interkulturalizmus irányába. Az interkulturalizmus, az értékek kölcsönös megismerése és cseréje azt feltételezi, hogy az érintett kultúrák ne alá- és fölérendelési viszonyban álljanak egymással, hanem jól körülhatárolt, maximális mértékben kifejlesztett, azonos értékkel használható kultúrák legyenek. Ebbôl az következik, hogy ilyen történelmi helyzetben, mint a romániai magyarságé, jogos a kérés a teljes vertikumában kiépített oktatásszerkezetre, amelybe beleértendô az önálló egyetem is, hisz éppen ez adja a valós interkulturális cserék létrejöttének a feltételét. Ezen premisszák megvalósulása esetén talán nem lesz utópia arról beszélni, hogy a kultúrák kölcsönhatása épp a regionális szolidaritás nem nyelvhez kötôdô erôsödését, Erdély mint többszínû, de ugyanakkor közös jegyekkel rendelkezô kulturális térség affirmálását segítheti elô.

Amíg a politikai akarat megérik e döntésre, addig a multikulturális szerkezetû egyetem is lehet a sajátos kultúra megôrzésének mûhelye. Az új egyetemi charta ilyen irányban nyit, tesz elsô ízben kísérletet egy jövôvel rendelkezô elv intézményesítésére. A hangsúly a kísérleten van. A chartából a 3. cikkely 6. alpontja akkor válik reális eséllyé, ha a tanulmányi vonalak képviselôi a mindenkori demokrácia, a szubszidiaritás jegyében maguk dönthetnek a maguk dolgairól az akadémiai szabályok keretében, s nem bonyolult struktúrákon és döntési mechanizmusokon keresztül kell érvényesíteniük érdekképviseletüket, például azt, hogy megvalósíthassák az állami oktatási formán belül is az anyanyelvû képzés teljes skáláját, így az ezredvégen húzóágazatoknak számító tudományágakban (mûszaki, mezôgazdasági) is.

A további kísérletezésnek tehát nagyon is helye van, a valós interkulturális intézmény megteremtése érdekében. Azonban földünk eme csücskében, ahol ritkán akad európai példa, mindenképp üdvözölnünk kell ezt a kísérletet, a fejlesztés, a jobbítás reményében. Maga az a tény, hogy anyanyelvemen szólok-szólhatok, bizonyítja, hogy ebben az intézményben megpróbálják tisztelni az alapvetô emberi jogokat. S ez a szellem végül is szavatolhatja a charta legfôbb célkitûzését, azt, hogy az oktatást és kutatást összekapcsoló Humboldt típusú egyetem legyen a Babes–Bolyai, így szolgálván leginkább szülôföldünket: a XXI. században is versenyképes magyar nemzeti közösség kialakítását.

Kötô József

* Elhangzott a Különbözôség a felsôoktatásban — Románia példája címmel rendezett szimpóziumon.

Ünnepelnek már és végre a szerbek, és óvatosabban ünnepélyes vagy még inkább csak elôkelôen drukkoló a nyugati demokratikus világ közvéleménye, illetve közvéleményének hangot adó vezetô személyiségei.

Mindeddig úgy tûnik, hogy gyôzött a Szerbiában hirtelen kirobbant „forradalom", és ezzel együtt érvényesült, hatalomra jutott a népakarat. Valójában már a szeptember 24-i elnöki választások „elôestéjén" érezni lehetett, mert éreztették, hogy ezúttal bekövetkezik a változás: az ellenzék megjósolta, hogy a választások eredményeit meghamisítják, csalások történnek, és egyáltalán Slobodan Milosevics mindenre képes lesz hatalmának megtartásáért. A jóslatot megerôsítette a külföldi megfigyelôkkel, újságírókkal szemben tanúsított magatartás is. De ennek ellenére biztosra vették az ellenzéki Vojislav Kostunica gyôzelmét. Ezt mutatta ki egyébként minden elôzetes felmérés.

Bár a szavazatszámláláskor ismertetett elôzetes adatok teljesen eltérôek voltak aszerint, hogy ki közölte, a szerb ellenzék már biztosként jelentette a demokratikusnak tartott Kostunica gyôzelmét. Mivel azonban a hatalom és érvényesítésének összes eszköze még mindig Milosevics kezében volt, a választásokat érvénytelennek nyilvánították, második fordulót akartak tartani, az alkotmánybíróság pedig csütörtökön kimondta, hogy újabb szavazásra már csak jövô júniusában kerülhet sor. Ezután számunkra ismerôs képek következtek: betört parlamenti épületablakok, teraszokra kapaszkodó fiatalok, zászlólengetés, felgyújtott gépkocsik, a fenyegetôzô tömegben elvonuló kék ruhás milicisták, hol megdobált, hol vállon veregetett katonák. Milosevics ellen több tízezren tüntettek Belgrádban, hogy kiharcolják, ha kell, az állítólag most már demokratikus ellenzék gyôzelmének elismerését.

A mostani események utóhatása valószínûleg még sokáig elhúzódik, amíg letisztulnak és áttetszôbbé válnak a valós eredmények, illetve szándékok. Még az ellenzéki vezetôk is hangsúlyozzák a fenntartás és elôvigyázatosság szükségességét, hiszen Milosevics évekkel ezelôtt is bebizonyította már „tehetségét" a tömegek és hatalmi eszközök irányításában. Egyelôre azonban még tart a gyôzelmi mámor, amelyet nemigen tudunk követni az ilyen eseményeket kísérô lelkesedéssel. Különbözô okokból. A román médiában megszólaltatott politikai elemzôk máris felfigyeltek a Nyugat és fôleg Amerika elismerô viszonyulására, amelybôl azt a gyakorlati következtetést vonták le, hogy Románia egyszeribôl elesik majd több külföldi pénzügyi támogatástól. Hiszen a nyugat elsôrendû feladatának most már a szerbiai demokrácia támogatását és megôrzését tekinti majd. A bolgárok pedig valószínûleg a szerbekkel való üzletkötést részesítik majd elônyben olyan tervek megvalósításában, amelyeket a románok évek óta halogatnak. Sejtésük jó felismerésnek bizonyult. A hét végén több ország nagylelkû pénzügyi ígéretet tett Szerbia felé, a romániai amerikai nagykövet pedig azzal nyugtatta Romániát, hogy ez az új helyzet közvetve jelent gazdasági elônyt számunkra: a térség politikai átalakulása és békéje biztonságosabb partnerként tünteti fel országunkat is a nyugati befektetôk elôtt. Mindemellett a túlzott lelkesedés már csak azért sem lenne illô, mivel a román politikusok nagy többsége nem titkolt szimpátiával viszonyult a most állítólag ellenzékbe kényszerülô Milosevics-rendszerhez.

Akkor, amikor a világ népakaratról és gyôzelmes forradalomról beszél, nem a legszebb ünneprontónak lenni és egy újszülött demokráciában kételkedni. De az olyannyira biztosan megjósolt ellenzéki siker, választási eredmény, Milosevicsnek eddigi szereplésétôl eltérô engedékeny félreállása inkább azt sejteti, hogy a szerb hatalom ráérôsen és megfontoltan megválasztotta az alkalmat, amikor viszonylag elegánsan megszabadulhat az esetleges komolyabb nyugati felelôsségre vonástól, a bárhonnan jövô számonkéréstôl és kártérítésektôl. Sôt, az olyannyira áhított demokrácia nevében most már ôk is anyagi és erkölcsi támogatást várhatnak el, engedékenységet, elnézést meg feledékenységet — több tíz meg százezer nemzeti kisebbség elûzése, meggyilkolása, vagyonának elsajátítása fölött. És emellett újra megkövetelhetik a többség jogainak megvédését. Hiszen Kostunica választási sikeréhez (?) nagymértékben az is hozzájárult, hogy biztosította a népét szerb nacionalista beállítottságáról, azzal a kijelentésével pedig, hogy Milosevicset nem szolgáltatja ki nemzetközi bíróságoknak igazolta, hogy ô bizony nem elkötelezettje a Nyugatnak.

Mert milyen egyszerû és szép lett volna, ha ez a hatalomváltás évekkel korábban, a nemzetiségek elûzése és kiirtása elôtt következett volna be, ha az elmúlt héten tüntetô tömeg a NATO-bombázásokkor nem a külföldi beavatkozás ellen és Milosevics mellett, hanem már akkor a demokrácia nevében és a bármilyen háborúskodás ellen hallatta volna szavát.

Újvári T. Ildikó

A szikár bürokrata benyomását keltô egykori emberjogi harcos, Max van der Stoel EBESZ-fôbiztos jelenlétében került sor a hét végén arra a szimpóziumra, amely Romániát hivatott követendô példaként állítani a világ elé. A lecke címe: a különbözôség a felsôoktatásban, a helyszín: a BBTE nagyterme, az ürügy: a Babes–Bolyai chartájának elfogadása.

Már az is furcsa volt, hogy — bár Andrei Marga tanügyminiszter foglalta el az ülésvezetôi „trónt", és végig megtartotta kioktató, leereszkedô, felsôbbrendûséget sejtetô magatartását — a közvetítô-házigazda szerepét az ottawai egyetem rektorhelyettese, Jean-Michel Beillard játszotta el. A Marga jobbján helyet foglaló Max van der Stoelról pedig mindvégig az volt az ember érzése, hogy elkalandozik, nem figyel arra, ami körülötte zajlik. A kávészünetben ôt megrohamozó újságírók hadát fiatal segédje volt hivatott megfékezni, mohó kérdéseikre a fôbiztos oda nem illô vagy semmitmondó válaszokat hevenyészett. „You heard my statement" — mondotta, amikor az önálló állami magyar egyetem kérdéskörében faggattam, és „yes or no" típusú választ igyekeztem kicsikarni belôle.

Kása prorektor nonkonform állásfoglalásához volt szükség ahhoz, hogy felrázza a hallgatóságot az egyetemnek a multikulturalitás terén elért eredményeit magasztaló felszólalók önelégült szónoklataiból. Az „i"-re Gabriel Andreescu tette fel a pontot: „Ha az EBESZ-fôbiztos közbelépésére van szükség, ez vészhelyzetet jelent; a közbelépés hasznos lehet, de olykor haszontalan is — lásd Koszovó —, vagy éppenséggel káros, amennyiben megváltoztatja a játék adatait, belép a ringbe. Fennáll annak a veszélye is, hogy jelenléte legitimálja a hatalmat, amely immár hivatkozhat rá" — dörögte a Román Helsinki Bizottság elnöke.

A szimpózium legérdekesebb része számomra az utolsó tíz perc volt. A hallgatóság soraiból valaki rákérdezett Margára: létezik-e politikai akarat annak a valós, létezô igénynek a kielégítésére, hogy ott, ahol a magyar kisebbség aránya jelentôs, a román iskolákban valamilyen formában sor kerüljön a magyar nyelv oktatására? A miniszter ötölt-hatolt, nem volt otthon a kérdésben; általánosságok szintjén maradva szónokolt: „Romániának fel kell újítania a nemzetiségek nyelvét beszélô románság hagyományát". Biztosított róla, nincs elvi vagy jogi akadálya annak, hogy a magyar nyelv fakultatív tárgyként bekerüljön a román oktatási tantervbe, sôt, minisztériumi program is létezik ebben a tekintetben, a regionális együttmûködés égisze alatt. Majd Kötô József államtitkár térfelére passzolta a labdát, aki szintén improvizálni volt kénytelen: „Sajnos, intézményesített formában magyar nyelvû oktatás a román iskolákban nem létezô fogalom, pedig valóban hasznos lenne abban az Erdélyben, ahol a román, magyar, német és más kultúrák hagyományosan egymást gazdagították. Ehhez azonban valós politikai nyitás szükséges" — ütötte vissza a labdát.

A kérdés velômig hatolt. Mindig is foglalkoztatott a gondolat, hogy kompromisszumos megoldást kellene keresni a vegyes házasságokból születô gyermekek számára, akik esetében — kevés, konjunkturális kivétellel — legjobb esetben az történik, hogy konyhanyelv szintjén a gyermek elsajátítja a kisebbségi szülô nyelvét, alfabetizálásra viszont — amire az iskola hivatott — csupán a többségi nyelven kerül sor. Így válnak késôbb ezek a gyermekek restellkedô felnôttekké, akik értik ugyan kisebbségi ôseik nyelvét, de beszélni nehezükre esik, írni-olvasni pedig nem képesek. Erre szolgáltathatna megoldást a kisebbségi nyelv fakultatív oktatása a többségi iskolákban, amelyre elsôsorban a vegyes házasságokból származó, de nem kevés román gyermek is „vevô" lenne, még akkor is, ha ez többletmegterhelést jelentene. Ami nem is feltétlen, ha a magyar nyelv egy másik fakultatív tantárgy helyett választható.

Temesváron vettem részt egy héttel ezelôtt a helyi Interkulturális Intézet által szervezett háromnapos szemináriumon, mely része az Erdélyt, Moldvát és a Bánságot átfogó, „Interkulturális nevelés többetnikumú közösségekben" nevû projektnek. A kiváló szervezés azonban nem tudta ellensúlyozni azokat a problémákat, amelyeket az Európa Tanács emberjogi iskoláiban „nevelkedett" temesvári szervezôk és elsôsorban a iasi-i résztvevôk közötti, mentalitásbeli különbségek okoztak. Az eredeti tervek szerint mindhárom térségbôl egy-egy tucat, minden nemzetiséget képviselô személynek kellett volna a helyszínre utaznia; ez Kolozsvár esetében — ahonnan két-két magyar, német, zsidó, örmény, roma és román nem kormányzati szervezeti képviselôt, illetve oktatót szemeltek ki Péter Tünde és Mircea Tivadar helyi vezetôk — meg is történt. Iasi-ból viszont egy roma és egy lipován kivételével románok képviselték a kisebbségeket (?!), túlnyomórészt tanfelügyelôk, iskolaigazgatók, ezeknek is a férgese...

Jacques Chevalier, az Európa Tanács „Bizalmi intézkedések" programjának szakértôje, a belgiumi Leonardo da Vinci Gimnázium tanára az interkulturális nevelés alapfogalmait ismertetô elôadása után elegánsan tért ki a rázúduló kérdések özöne elôl. Nem engedett a provokációnak, megmaradt az udvarias semmitmondás szintjén, amikor a kátyúba jutott román oktatás esélyeirôl kérdeztük — alighanem „halottakról jót vagy semmit" alapon... Kétségtelen azonban, hogy jelenléte emelte a rendezvény rangját és a rendezôk önbizalmát.

A kolozsvári csoport mindenképpen okosabban tért haza, és néhány ötlettel gazdagabban. Ambíciós célok megvalósítása vár az úttörôkre: mûködô, multikulturális gyermekklub létrehozása, ahol különbözô kisebbségi közösségekbôl származó gyermekek számára szervezett tevékenységek révén elevenedhetnek fel elveszôben levô hagyományok, kulturális értékek. A másik terv pedig egy civil vitafórum kialakítása a magyar nyelv fakultatív oktatásának szükségességérôl Erdély román iskoláiban, amit errôl szóló, a BBTE szociológusai által végzett közvélemény-kutatás elôzne meg, és aláírásgyûjtés követne. Ami megmozdíthatná a közvéleményt, és alkalmat szolgáltathatna Marga miniszter úrnak, hogy elmozduljon az általánosságok szintjérôl. A tettek mezejére.

Salamon Márton László

A Kolozsváron e hét végén zajlott Avram Iancu-ralin a papírformának megfelelôen Constantin „Titi" Aur gyôzedelmeskedett, ismét bizonyítva, hogy 1997 óta nincs jobb versenyzô nála az országban: kolozsvári gyôzelmével (vagy nélküle) ô az idei bajnok, karrierjében immár ötödszörre. A kolozsvári versenyen mögötte az egykori bokszbajnok, Mihai Leu végzett.

Szintén nagyon jó teljesítményt nyújtott a másik esélyes, Constantin Grigorescu, aki Renault Maxi Mégane-ja kormányánál, Titihez hasonlóan, már szintén korábban bebiztosította magának az idei ezüstérmet.

Az összetettben dobogós Bogdan Marisca Kolozsvárott is a dobogó harmadik fokára állhatott fel, s ezzel az N-kategóriában megszerezte a bajnoki címet, ugyanis a második helyen álló (és Kolozsvárott 4.-ként befutó) Ungur már nem érheti utol.

(-bb)

Nyolc csapattal rajtolt a Nemzeti Liga, a tavalyi hét együtteshez az 1983-as születésû ifjúsági válogatott is csatlakozott. Két kettôs fordulóra került sor — a 16 lejátszott mérkôzés a következôképpen alakult:

1. forduló: Ifjúsági válogatott–KMSC 2–2 és 2–7, Nagyváradi Körös–Bukaresti Sportul Studentesc 13–3 és 18–5, Bukaresti Dinamó–Aradi Astra 10–4 és 9–3, Bukaresti Steaua–Bukaresti Rapid 5–4 és 3–4;

2. forduló: Steaua–KMSC 13–1 és 12–1, Körös–Astra 18–6 és 18–5, Sportul Studentesc–Dinamó 2–15 és 2–16, Rapid–Ifjúsági válogatott 16–4 és 15–1.

A kolozsváriak csak pénteken szálltak elôször vízbe az ifjúsági válogatott elleni elsô összecsapáson, három nap alatt négy mérkôzést vívtak Ovidiu Pocol edzô tanítványai. Változások a tavalyi együtteshez képest: a megfelelô felkészülési körülmények és anyagi támogatás hiánya miatt Sabãu és Cosmatchi abbahagyta az aktív sportolást, Baloga István és Marius Câmpeanu az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik (nem sportvonalon). A KMSC célkitûzése: elkerülni a kiesést jelentô 8. helyet. Ez valószínûleg sikerülni fog. Kolozsvári fedett uszoda hiányában és továbbra is mostoha, szûkös anyagiak mellett többre nem is lehet számítani.

A táblázat állása:

1. Körös 4 4 0 0 67–19 8

2. Dinamó 4 4 0 0 50–11 8

3. Rapid 4 3 0 1 39–13 6

4. Steaua 4 3 0 1 33–10 6

5. KMSC 4 1 1 2 11–29 3

6. Ifj. vál. 4 0 1 3 9–40 1

7. Astra 4 0 0 4 18–55 0

8. Sp. Stud. 4 0 0 4 12–62 0

E hét végén, szombaton és vasárnap a következô találkozók lesznek: Rapid–KMSC, Ifjúsági válogatott–Steaua, Astra–Sportul Studentesc és Dinamó–Körös.

Radványi Pál

A hétközi forduló után vasárnap ismét pályára lépett a 12 együttes. A forduló nem hozott különösebb meglepetést, a listavezetô Steaua magabiztosan nyert ismét, a másik fôvárosi csapat, a Dinamó folytatta jó szereplését, a kolozsvári kézilabdázók 10 gólos vereséget szenvedtek Nagybányán, de hazai sikereiknek köszönhetôen továbbra is az élmezônyhöz tartoznak.

Eredmények: Nagybányai Minaur–Kolozsvári U-Nehézgépgyár-Agressione 28–18, Brassói Dinamó–Bákói MSK 23–18, Temesvári Egyetem-Politechnika–Bukaresti Dinamó UTI 13–20, Nagyváradi Egyetem-Repcon–Pitesti-i Dacia 21–21, Piatra Neamt-i Fibrex–Galaci Ulpimex 25–22 és Bukaresti Steaua–Konstancai Portul 35–25.

Az állás:

1. Steaua 7 7 0 0 203–155 21

2. Fibrex 7 6 0 1 181–156 19

3. Buk. Dinamó 7 5 1 1 272–143 18

4. Pitesti 7 3 3 1 143–133 16

5. Kolozsvár 7 4 0 3 172–174 15

6. Galac 6 4 0 2 128–110 14

7. Nagybánya 7 3 0 4 180–159 13

8. Konstanca 7 3 0 4 179–176 13

9. Br. Dinamó 7 1 1 5 136–160 10

10. Temesvár 7 1 0 6 138–172 9

11. Nagyárad 6 1 1 4 125–165 9

12. Bákó 7 0 0 7 144–189 7

Legközelebb, október 15-én, vasárnap, a 8. fordulóban: U-Nehézgépgyár-Agressione–Fibrex, Bákó–Konstanca, Galac–Steaua, Pitesti–Nagybánya, Bukaresti Dinamó–Nagyvárad és Brassói Dinamó–Temesvár.

(radványi)

Az 5. fordulóban a Kolozsvári Armãtura Fogarasra látogatott és jobb hajrával 26–22 (12–11) arányban legyôzte a helybeli Nitramonia együttesét.

További eredmények: Nagybányai Phoenix–Turnu Severin-i CILDRO 37–30, Aradi Maros–Târgu Jiu-i Pandúrok 29–24 és Segesvári Kézilabda Klub–Resicabányai MSC 26–22.

A következô forduló október 14-én szombaton lesz, a párosítás: Turnu Severin–Armãtura, Nagyszeben–Fogaras és Târgu Jiu–Segesvár. A sorrend:

1. Arad 5 4 0 1 166–139 13

2. Segesvár 4 3 1 0 108— 98 11

3. Phoenix 4 2 0 2 106–100 8

4. Armãtura 3 2 1 0 80— 78 8

5. Tg. Jiu 3 2 0 1 82— 66 7

6. Resicabánya 3 1 0 2 81— 82 5

7. Fogaras 3 1 0 2 70— 81 5

8. Turnu Severin 4 0 0 4 96–127 4

9. Nagyszeben 3 0 0 3 69— 89 3

(radványi)

Három és fél évtizede, 1965-ben ezen a napon fejezôdött be Szófiában a II. Asztalitenisz Balkán-bajnokság. Minden számot a Románia színeit képviselô sportolók nyertek. Akkoriban volt a Paneth Vilmos érdemes edzô irányította Kolozsvári MSC férfi csapatának fénykora! A kizárólag KMSC-játékosokból — Ghitã Cobârzan, Dorin Giurgiucã, Réthy Albert — álló együttes veretlenül nyerte a férfi csapatbajnokságot. Pedig a jugoszlávoknál olyan két híresség erôsítette a gárdát, mint Korpa István, Vojiszláv Markovics és Edvard Vecko. Az elsôséget eldöntô találkozón a kolozsváriak 5:3-ra gyôzték le Korpáékat. A férfi egyes végül is KMSC-házidöntôvel zárult: Giurgiucã 3:2-re nyert Réthy Bercivel szemben. És a vegyes párosban is döntôztek kolozsváriak: a bajnoki párban Maria Golopenta-Alexandrut Giurgiucã segítette elsôséghez az akkori Balkán-játékok szépségkirálynôjének választott, valóban roppant bájos és csinos Tira Catrinel-Folea, valamint Cobârzan kettôssel szemben (3:1). A férfi párosban is megismétlôdött a KMSC-házidöntô: Cobârzan, Giurcã–Réthy, Marius Bodea 3:1. A férfi egyes és páros döntôje volt a bajnokság két szépségdíjas mérkôzése.

L. F.

l Az olasz Serie B hét végi 6. fordulójának eredményei (a Ternana–Genoa mérkôzést lapzárta után játszották le): Chievo–Citadella 2–2, Cosenza–Ancona 3–2, Monza–Torino 2–3, Pescara–Ravenna 1–1, Piacenza–Cagliari 0–0, Pistoiese–Treviso 0–1, Salernitana–Siena 3–0, Sampdoria–Empoli 0–1, Venezia–Crotone 1–1.

A táblázaton:

1. Cosenza 6 4 1 1 10— 6 13

2. Cagliari 6 3 2 1 11— 6 11

3. Siena 6 3 2 1 10— 7 11

4. Chievo 6 3 2 1 8— 5 11

5. Salernitana 6 3 1 2 10— 7 10

6. Piacenza 6 3 1 2 8— 4 10

7. Venezia 6 2 4 0 9— 7 10

8. Empoli 6 3 1 2 5— 5 10

9. Citadella 6 2 3 1 9— 8 9

10. Pistoiese 6 2 2 2 9— 6 8

11. Sampdoria 6 2 2 2 7— 7 8

12. Ancona 6 2 2 2 6— 7 8

Torino 6 2 2 2 6— 7 8

14. Ternana 5 2 1 2 5— 5 7

15. Treviso 6 2 1 3 8–10 7

16. Monza 6 2 0 4 7— 9 6

17. Crotone 6 1 1 4 5–14 4

18. Genoa 5 0 3 2 3— 5 3

19. Ravenna 6 0 3 3 5–11 3

20. Pescara 6 0 2 4 5–10 2

l A C. osztály VII. csoportjának táblázata:

1. Gázmetán 7 5 0 2 12— 5 15

2. Textil 7 5 0 2 12— 6 15

3. Kémia 8 4 1 3 12— 9 13

4. Sodronyipar 7 4 0 3 7— 6 12

5. Olimpia 7 3 1 3 8— 5 10

6. Viromet 7 3 1 3 6— 7 10

7. Sólymok 7 3 1 3 9–11 10

8. Cement 7 3 1 3 6— 8 10

9. Laminorul 7 3 0 4 9— 9 9

10. Romradiat. 7 3 0 4 11–14 9

11. Alsójára 7 3 0 4 8–11 9

12. Kv. CFR 7 2 2 3 6— 9 8

13. Nitramonia 6 2 1 3 5— 7 7

14. Aranyos FC 7 2 0 5 8–12 6

l A C osztály VIII. csoportjának tabellája:

1. Kv. U FC 8 7 0 1 21— 4 21

2. Telecom 8 6 0 2 22–11 18

3. West Petrom 8 4 3 1 16— 8 15

4. Sarmaság 8 4 2 2 15— 8 14

5. Acél 8 4 1 3 10— 9 13

6. Astra 8 4 0 4 17–14 12

7. Szamos 8 4 0 4 7–11 12

8. Avas 8 4 0 4 10–16 12

9. Egyesülés 8 2 4 2 14— 8 10

10. Lápos 8 2 4 2 13–11 10

11. Phoenix 8 3 1 4 17–16 10

12. Progresul 8 3 1 4 10–22 10

13. Armãtura 8 3 0 5 11–13 9

14. Désakna 8 2 2 4 5–13 8

15. Körös 8 1 1 6 7–17 4

16. Sólymok 8 1 1 6 7–21 4

l A magyar NB I. alapszakaszának 10. fordulójából elmaradt mérkôzésen, a B-csoportban: Nagykanizsa–MTK Hungária 0–5 (gól: Bükszegi — 7., Füzi Ákos — 21., Ferenczi 2 — 57. és 70., valamint Popovics — öngól, 87. perc).

(balázs)

A félidejéhez érkezett vetélkedôsorozat legutóbbi játéknapját a döntetlen eredmények jellemezték, gól is kevés esett, az öt találkozón mindössze 12.

A listvezetô Sinai SE otthonában botlott, az egyre jobban szereplô magyarlónai FC West Ham 2–2-t ért el Nagyiklódon. Az Egeresi Bányász 2–0-ra gyôzött az Aranyosszentmihályi Ariesul ellen, csakúgy mint a Körösfôi Körös a Dési CFR ellenében.

A többi összecsapáson: Alsózsuki Unirea–Apahidai Somesul 0–0 és Patai Planeo SE–Kolozsvári Emanuel SE 2–2; a Szamoszentmiklósi Progresul szabadnapos volt.

Az állás:

1. Sinai SE 6 4 1 1 17— 8 13

2. Egeres 5 4 0 1 14— 5 12

3. Somesul 5 3 1 1 12— 6 10

4. Ariesul 6 3 1 2 11–10 10

5. Planeo SE 6 2 2 2 13–12 8

6. Körös 5 2 1 2 8— 9 7

7. Dési CFR 6 2 1 3 5–10 7

8. FC West Ham 5 1 3 1 7— 9 6

9. Progresul 5 1 1 3 11–17 4

10. Alsózsuk 6 0 3 3 6–13 3

11. Emanuel SE 5 0 2 3 6–11 2

R. L.

A rangadóra a szamosfalvi katonák pályáján került sor, a D osztály két jó képességû együttese élvezetes küzdelmet vívott, végül: ASA Victoria–Kolozsvári Apa SE 2–1. A Kolozsvári U FC II. ifjai keményen el-lenálltak az éllovas Kolozsvári Romsco SE-nek, s nem várt döntetlent csikartak ki. A Dési Unirea Selena II. hét közben vesztett pár játékost (ezek felsôbb osztályba igazoltak), de így is 1–0-ra legyôzte a Szászfenesi Unireát. Ugyanezzel az eredménnyel fejezôdött be a tordai „birkózás" a Turdeana és a Kolozsvári Romhills FC között. Tartalékcsapatok mérkôzésén: Kolozsvári U FC III.–Kolozsvári CFR II. 2–3.

További eredmények: Kolozsvári Egészség–Tordai Ronlit CFR 0–3 és Kolozsvári Motor IRA–Kolozsvári Dromex 5–0.

Az Alsójárai Bányász II. szabadnapos volt.

Lapzárta után fejezôdött be a hétközi rangadó, amelynek a Romsco SE–ASA Victoria találkozó volt a slágermérkôzése. Az állás:

1. Romsco SE 8 6 1 1 23— 8 19

2. ASA Victoria 7 5 2 0 25–10 17

3. Apa SE 8 5 1 2 17— 8 16

4. Selena II. 8 4 3 1 12— 8 15

5. Turdeana 8 4 2 2 12— 8 14

6. Romhills FC 7 4 1 2 14— 6 13

7. CFR II. 7 4 1 2 11–10 13

8. Ronlit CFR 8 3 3 2 16— 8 12

9. Motor IRA 8 4 0 4 15–16 12

10. U FC II. 7 3 1 3 13–13 10

11. U FC III. 8 3 0 5 19–17 9

12. Unirea 7 2 1 4 9–13 7

13. Egészség 7 1 0 6 9–16 3

14. Alsójára II. 7 0 0 7 6–29 0

15. Dromex 7 0 0 7 2–33 0

R. L.

A dél-amerikai csoport eredményei: Venezuela–Brazília 0–6 (Euller — 21., Paulista — 29., valamint Romario 4 — 31., 36., 39. — 11-esbôl és 64. perc), Argentína–Uruguay 2–1 (Gallardo — 28. és Batistuta — 42. perc, illetve Magallanes — 48. perc), Bolívia–Peru 1–0 (Suarez — 4. perc) és Ecuador–Chile 1–0 (Delgado — 75. perc).

Az állás: 1. Argentína 22 pont (20–8 gólarány), 2. Brazília 17 (20–9), 3. Paraguay 17 (13–8), 4. Kolumbia 14 (12–7), 5. Uruguay 14 (12–7), 6. Ecuador 13 (10–13), 7. Chile 10 (11–11), 8. Peru 8 (6–8), 9. Bolívia 8 (5–14), 10. Venezuela 3 (8–5).

A csoport elsô négy helyezettje automatikusan vb-résztvevô, az ötödik pótselejtezôt játszik az Óceániai-zóna gyôztesével.

Nem szokatlan és korántsem újszerû az egy, legtöbb két gyermek vállalásának jelensége az erdélyi magyar társadalomban, általános szinten a magyarság apadásának folyamata. Ennek megfékezéséért kezdeményezte két évvel ezelôtt Patrubány Miklós az utóbb Reményforrás ezredvégi nagycsaládos házépítô mozgalomnak nevezett programot, amelynek a lényege néhány kárpát-medencei nagy család házhoz juttatása. Érdekes módon az ötlet éppen az októberi szomorú megemlékezésekkor pattant ki: az aradi vértanúk mártírhalálára emlékezve ne csak keserûség éledjen, hanem remény is a magyarság számára. Az eredeti elképzelés, mely szerint, a mártírhalált halt hôsök számára rímelve, évente 14 házat avattak volna, pénzhiány miatt nem valósult meg. Mindeddig Nógrádverôcén, Magyarkanizsán és a múlt hét végén Körösfôn sikerült egy-egy népes családot fedél alá juttatni.

Mint azt Okos Márton, a program ügyintézôje elmondta, pályázat útján választják ki a családot, Magyarkanizsán például a két háromgyermekes család közül azt választották ki, amely nem zárkózott el a negyedik gyermek vállalásának lehetôségétôl. Magyarországon a program alkalmazását a Hazát-házat Alapítvány, az anyaország határain túl a Magyarok Világszövetsége látja el. Életbe léptetésekor a programigazgató szervezetek, az önkormányzat, az egyház szoros együttmûködésére van szükség. Így a beépítendô telket az önkormányzat szolgáltatná, ingyenesen, a falusi környezetbe illô, hagyományos ház felépítéséhez szükséges anyagiakat pályázatok, minisztériumi támogatások alapján igyekeznek biztosítani.

— Egy-egy nehéz sorban vergôdô nagy család megsegítése bizonyos helyi szociális feszültséget vált ki — mondta Okos Márton —, ennek elkerüléséért, a feszültség élének csökkentéséért a helyi lehetôségekhez, realitásokhoz, elvárásokhoz igyekszünk alkalmazkodni. Például a Nyárád mentén közösségi ház felépítésével és mûködtetésével biztosítanánk lakást a kiválasztott nagy családnak, amely a különféle attraktív programok bonyolítását ellátó központ gondnokaként lakná az épület egy részét.

Nógrádverôce, Magyarkanizsa és Körösfô mellett Madéfalván a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Szociális és Családügyi Minisztérium, a magyarországi Bakonyán, Székelyudvarhelyen és a délvidéki Zentán a Földmûvelôdésügyi Minisztérium vállalta a házak felépítésének költségeit, a programban szerepel még Nyárádszereda, valamint a magyarországi Petôfibánya, Tiszaladány, Bükkösd és Zalaegerszeg.

Körösfôn — a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium jóvoltából — 235 millió lejért vásároltak egy 1951-ben épült, hatalmas házat a Kalotaszeg vidékén csodaszámba menô kilencgyermekes Antal családnak, amely mindeddig egy kéthelyiséges szerény házikóban tengette napjait. Az „új" ház emeletén három nagy szoba, a földszinten további kettô, konyha és fürdôszoba, a padláson is „életképes" padozat, melléképületek, gyümölcsös és szántóföld, mindez összesen 1574 négyzetméteren. Az egyik földszinti helyiségben sütôkemence áll, takaros és tiszta az udvar, jó állapotban van a kerítés és maga a ház is. A kisebb tatarozások, a festés, asztalosmunka várat még magára, ehhez továbbra is a programirányítók biztosítják az anyagiakat, magukat a munkálatokat egyrészt a család, másrészt szakemberek végzik majd.

A ház avatását a Vasvári-kopjafánál megejtett, október 6-a eseményeire való emlékezés elôzte meg. Péntek László körösfôi RMDSZ-elnök szólt röviden a szomorú ünnep jelentôségérôl, külön említve Lebstück Máriát, azt a Mária fôhadnagyot, aki az aradi vártömlöcben szülte meg kisfiát, valamint Teleki Blankát és Lövei Klárát, a két kufsteini rabnôt. Az Ifjúsági és Sportminisztériumot Szakács Imre politikai államtitkár képviselte. Ez alkalommal átadták neki az Orbán Viktornak címzett levelet, amelyben Vasvári Pál szülôföldje, Tiszavasvári és a körösfôi ifjúság nevében arra kérik a miniszterelnököt, hogy a 48-as hôs születésének 175. évfordulóján kezdeményezzék egészalakos szobor avatását Budapesten; e kérésüket azzal indokolták, hogy Vasvári, a budapesti egyetemi ifjúság vezetôjeként elsô szónok volt a múzeumnál, ott volt a 12 pont felolvasásánál is. A Rákóczi balladacsoport alkalomhoz illô népdalokat énekelt, majd a Világszövetség Erdélyi Társasága, a sportminisztérium, a körösfôi helyi tanács, a körösfôi RMDSZ és a Rákóczi Kultúregylet koszorút helyezett el a kopjafánál.

Ezt követôen az ünneplô sereg átvonult a közelben lévô házhoz, ahol Okos Márton köszöntötte az egybegyûlteket, majd Szakács Imre mondta el, hogy az Antall József hajdani kijelentésének — miszerint 15 millió magyar elnöke kívánt lenni — mintegy folytatásaként a jelenlegi magyar kormány szeretne minden egyes magyart segíteni. (Egyébként oly nagy fontosságot tulajdonítanak e házépítô kezdeményezésnek, hogy egyes magyarországi politikusok kijelentései szerint akár kormányprogram szintjére való emelését kellene fontolgatni.) András Imre, a VET titkárának köszöntôje után Szakács Imre elvágta a bejáratnál kifeszített szalagot, az egybegyûltek — a ház hajdani tulajdonosainak és új lakóinak vendégszeretetét élvezve — meglátogatták a tíz éve lakatlan házat.

Antal János és Anna 1967-ben kötöttek házasságot. Legnagyobb gyermekük, a 32 éves Jánosnak és feleségének, Ildikónak kisfia, Szilárd három és fél éves. A második gyermek a 31 éves István, ôt követik sorban a Magyarországon dolgozó 29 éves Attila, a Gyöngyi nevû feleségével és Csongor nevû 5 és fél éves kisfiával Kalotaszentkirályon élô 25 éves Tibor, a 21 éves Levente, a 13 éves Csongor és a három iskolás: a 12 esztendôs Ferike, meg a két lány a tízéves Anna és a nyolcéves Csilla. Az édesanya és Anna lányuk kézimunkázik, a család apraja-nagyja napszámosként pótolja az asztalravalót. Az új hatalmas háznak nagyon örülnek, remélik, hogy a kertjében lévô szántóföld megmûvelésébôl valamivel gazdagabban tudnak majd asztalt teríteni.

Kerekes Edit

Románián van az Egészségügyi Világszervezet szeme. Az ország az egészségügyi ellátás terén az utolsó helyen áll Európában: az influenzajárvány és a hepatitis elleni oltások százaléka nálunk a legkisebb. Az egészségügyre vonatkozó jogszabályok hónaponként változnak, és annyira bonyolultak, hogy az egészségügyben dolgozók sem értik. Legjobban az egységes menedzsment hiányzik, amely az egészségügyi rendszert összefogná.

Legnagyobb bukást az 1997-ben bevezetett szociális egészségügyi biztosítási törvény jelentette, amely ma sem mûködik kielégítôen, sôt, lehetetlen helyzetbe hozta a háziorvosi rendszert.

Több háziorvost is megkérdeztünk ezzel kapcsolatban. A háziorvos számára havonta 10 millió lejt utalnak ki, amibôl gazdálkodnia kell. Egy beteg számára 1 millió lejes értékig lehet ingyenes, illetve térítésmentes gyógyszereket felírni. Krónikus betegek számára ez az összeg 5 millió lej. A háziorvos számára elegendô tíz krónikus beteg, és a kiutalt pénzalap elúszott. Ugyanakkor ott van még havi 400–500 konzultáció, ahol igényelik az ártámogatott gyógyszereket. Vekov Ildikó szerint betegei nem értik, hogy miért nem kapják meg azt, ami jogosan kijár számukra. — Már nem is tudok magyarázkodni, hogy harmincmillióval léptem túl a megengedett határt. Azt szeretném tudni, hogy ezt mi, orvosok fogjuk a zsebünkbôl kifizetni, vagy a biztosítási intézmény talál egy olyan megoldást, hogy sem mi, sem a betegek ne szenvedjék meg a havonta születô rendelkezéseket. Tízmillió lej egy súlyos beteg számára semmire sem elég.

Az európai megfigyelô intézmények véleménye az, hogy az illetékes személyek fokozott figyelmet kellene fordítsanak a gyógyszerpolitikára. Kelet-európai viszonylatban ugyanis a hazai gyógyszerfogyasztás 8–10 százalékát teszi ki a többi ország forgalmának.

Súlyos jelenség, hogy az olyan betegségek, melyek már lassan feledésbe merültek, 1990-tôl újra felütötték fejüket: például a TBC, különbözô fertôzô betegségek, a nemi betegségek, a hepatitis...

Egy másik aggasztó jelenség a betegágyi elhalálozás, illetve az újszülöttek elhalálozási arányának növekedése. Az életbenmaradás reménye öt évvel kisebb az európai országokhoz viszonyítva. A betegek jelenleg a legjobban teszik, ha hazulról hozzák a vattát, kötszert és a legolcsóbb fájdalomcsillapítókat, mert a kórházakban mindennel nagyon takarékoskodni kell.

H. Gy.

Bingó Liberty (TVR)

1. Újrahúzott (necâstigor) szelvények — 2 000 000 lej: Paul Iclezan, Kolozsvár; Liviu Macavei, Beszterce; George Andrei, Gyulafehérvár.

2. Ingyenes szelvények — 2 000 000 lej: Adina Bãrnutiu, Szilágysomlyó; Elena Zãgran, Kôfarka (Piatra); Corneliu Ionut, Aranyosbánya; Paraschiva Hodea, Torda; Augustina Roman, Kolozsvár.

3. Bingónyeremények: Kartonok: Sor: 1844; bingó: 2657; sorozatszám: 13359, 13426. Alsorozatok: 157; sorozatvég: 75 (13275–13475).

5. Tombola: Anica Geoagiu, Kolozsvár; Iuliu Schis; Pitic Maria, Kolozsvár; Doru Marele, Beszterce; Veres Elena, Nagyenyed.

Szuperbingó (PRO TV)

1. Újrahúzott szelvények — 2 millió lej: Pap Ferenc, Beszterce; Andrei Trebe, Zilah; Gabriela Bãlan, Beszterce; Veres Dezsô, Dés.

2. Bingónyeremények: PIROS kartonok. Sor: 602; bingó: 1416; Sorozatszám: 537. ZÖLD kartonok. Sor: 497; bingó: 976. Sorozatszám: 630. KÉK kartonok. Sor: 748; bingó: 1071. Sorozatszám: 633.

3. Telefonos játék: Dobra Ioan, Gyulafehérvár: 45 millió lej.

Teleeurobingó (Antena 1)

1. Ingyenes szelvények — 2 000 000 lej: Also Elena, Torda; Muresan Otilia, Naszód; Cãlãcean Ioan, Zilah; Cosova Elena, Gyulafehérvár; Vãltic Teodora, Torda.

2. Bingónyeremények: sor: 194; bingó: 306. Sorozatszámok: 189098, 187482, 187 640, 188 559, 189066.

3. Telefonos játék: Papp György, Zilah, Dacia személygépkocsi + 30 millió lej.

• Három tûzeset volt megyénkben a hét végén, közülük egy halálos kimenetelû. Utóbbi a vasasszentegyedi (Sântejude), 86 éves Hideg Ferenc lakásán tört ki szombaton reggel hét órakor, a kályha túlmelegedése, illetve az eldugult kémény miatt. A tüzet a szamosújvári katona-tûzoltók fékezték meg, de Hideg Ferencet már nem tudták megmenteni. Az anyagi kár mintegy 40 millióra tehetô.

A másik két tûzesetre péntek este riasztották a tûzoltókat. Kilenc órakor Füzesmikolán Emil Seu gazdaságában keletkezett tûz, amelyet egy eldobott cigaretta okozott, míg másfél órával késôbb Dinu Pãcurar kôtelendi (Gãdãlin) lakos szénatárolója lobbant lángra, még ismeretlen okok miatt. A kár 15, illetve 4 millió lej.

• Felakasztotta magát apósa lakásának padlásán Vasile Cristian Svait 33 éves kolozsvári lakos. Az eset vasárnapról hétfôre virradólag történt, kevéssel két óra után. Holttestét a kórbonctani intézetbe szállították, külsérelmi nyomokat nem találtak rajta.

• Iskolából sikkasztott Steluta Negru, az Alexandru Vlahutã Iskola fôkönyvelôje. Ô 1999 januárja és folyó év májusa között többször is anélkül költekezett, hogy a kiadott pénzt bevezette volna a könyvelésbe, de azokat az összegeket sem könyvelte el, amelyeket az iskola bevételezett. Az okozott kár több mint 30 millió lej, egyharmada megtérült. Negru szabadlábon védekezik okirathamisítás, sikkasztás és szolgálati mulasztás vádja ellen.

• Késsel fenyegették meg a Bálványosváralja polgármesteri hivatalában dolgozó földkimérô agronómusmérnököt, Victor Danciut. A tettes a helybéli Sãndel Albota, aki október 5-én azért fordult a megfélemlítés ezen válfajához, mert nem tartotta helyesnek, ahogyan a földtörvényt a hivatal szakfelügyelôje, azaz Danciu alkalmazza. Albota ez irányú „reklamációi" különben már régebb keletûek. Ez alkalommal Albota a rendôrök közbelépésére sem nyugodott meg, így kénytelenek voltak lefogni ôt. Az 1991/61-es törvény értelmében (rendbontásért) két hónapos szabadságvesztésre ítélték.

• Futballcsapat sportfelszerelését lopta el október 3-án Mihai Ioan Filip 17 éves kozárvári (Cuzdriora) fiatal a dési szakiskola bentlakásából. A Luceafãrul csapat 5,7 milliót érô felszerelése a tettes azonosítása és elfogása után visszakerült jogos tulajdonosához.

• Figyelmetlen gyalogost gázolt Tudor Martis 31 éves kolozsvári lakos. 1310-es, CJ–91–MNM rendszámú Daciájával az Állomás téren a nem a kijelölt helyen átkelô, 77 éves, szintén kolozsvári Miklós Ellát ütötte el. Az eset pénteken, 14.30 órakor történt.

• Ittas állapotban került teherautó alá Viorel Andone (46) magyarszentpáli férfi falujában. Amikor szombaton délután 5 órakor hirtelen felbukkant a szabályosan haladó, Alexandru Miron (29) vezette teherautó elôtt, annak vezetôje már nem tudta elkerülni a balesetet. Az áldozatot az idegsebészetre szállították, súlyos sérülésekkel, csonttöréssel.

Balázs Bence

A jövô héttôl a kolozsvári utazóközönség 250 lejjel fog többet fizetni egy utazásért: az eddigi 3000 lejes jegy 3250-re növekszik. A havi bérlet ára egy vonalra 77 000 lej, két vonalra 118 000 lej, minden vonalra 175 000 lej lesz. A közszállítási vállalat vezetôségének tájékoztatása szerint az áremelkedést az infláció növekedése okozza. A buszok és trolibuszok elôkészítése a téli hónapokra igen költséges befektetés a vállalat számára. Ahhoz, hogy az árdrágítás érvénybe lépjen, a kolozsvári helyi tanács jóváhagyására van szükség.

(horváth)

A vasárnapi istentisztelet után az aranyosgyéresi református templomban is megemlékeztek az aradi vártanúkról. A református vegyes énekkar a napot méltató dalokat adott elô. Szabó Hajnal magyar szakos tanárnô felkészítésével a 21-es Számú Általános Iskola tanulói az 1848–49-es eseményekre, az aradi vértanúkra emlékeztek verses-zenés összeállítással. Gitáron kísért Szilágyi Imre helyi református lelkész.

Schmidt Jenô

Mindig is értetlenül álltam azon újságírók elôtt, akik nem adnak annyit magukra, hogy egy magyar közéleti személyiség nevét helyesen írják le, illetve mondják ki. A hazai román sajtó hemzseg a rosszul leírt magyar nevektôl: a Gábor miniszterek (Hajdú Gábor), Kálmán püspökök (Csiha Kálmán) mindennaposak mifelénk; az sz és zs is komoly gondot okoz egy-egy újságírónak. Szomorú viszont az, hogy kevés román kolléga jegyzi be noteszébe egyszer és mindenkorra ezeket a fránya magyar neveket: a legtöbben harmadszor, negyedszer is elkövetik a hibát, jelezve, hogy lényegében nem tartják presztízskérdésnek a magyar nevek helyes ejtését-írását.

Hétfôn reggel viszont, amikor az NCN tévéadó sajtószemléjét néztem végig, rádöbbentem, hogy van rosszabb eset is.

Az történt, hogy az ingerült sajtószemlézô fiatalember egyenesen gúnyolódni kezdett Kása Zoltán prorektor nevével: valami Kosza, Kasza, Kászó — ilyenfajta „viccekkel" fûszerezte mondanivalóját, azt a látszatot keltve, mintha a világ legmulatságosabb dolga lenne az, ha valakinek magyar neve van.

A végigkínlódott sajtószemle után én is megvilágosultam: rájöttem, hogy az említett NCN-sajtószemléhez képest haladást jelent, ha Gábor minisztert, meg Kálmán püspököt mondanak román kollégáink.

Szabó Csaba

Románia ebben az évben valószínûleg már nem számíthat arra, hogy lehívhatja a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott készenléti hitel újabb részletét — jelentette ki Mugur Isãrescu kormányfô.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány és az IMF képviselôi folyamatos kapcsolatban állnak egymással, de „nem tudni, hogy megkaphatjuk-e a következô részletet az általános választások után". Isãrescu a november 26-án esedékes elnök- és törvényhozási választásokra utalt.

A kormányfô szerint az IMF-fel folytatott tárgyalásokon a közalkalmazotti szférában végrehajtott béremelések és a költségvetési kintlévôségek behajtásának lassú üteme jelenti a legnehezebb kérdést.

Az IMF úgy véli, hogy a közalkalmazotti szférában végrehajtott béremelések jelentôsen meghaladják azt a mértéket, amelyrôl a készenléti hitel-megállapodásban megegyeztek, s ez veszélyezteti Románia pénzügyi stabilitását.

A miniszterelnök szerint a kormány a bérek kérdését nem tartja ennyire nyugtalanítónak, mert a hazai gazdaság a vártnál jobban teljesít és ez alapot ad a fizetések emelésére. Isãrescu azt elismerte, hogy az állami nagyvállalatok költségvetési adósságai valóban gondot jelentenek.

A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy számos nagyvállalat költségvetési adósságának átütemezését, a felgyülemlett késedelmi kamatok és büntetések elengedését tervezi, hogy ezek a vállalatok könnyebben privatizálhatók legyenek.

A gazdasági-kulturális együttmûködésre interrégiót hoz létre a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a hazai Szatmár megye és Ukrajna kárpátaljai területe.

Az errôl szóló megállapodást pénteken Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke.

Az aláírás után tartott sajtótájékoztatón a megállapodó felek közölték: az interrégió kialakítására a magyar–román–ukrán szakértôk egy héten belül megkezdik munkájukat.

A pénteken aláírt megállapodáshoz tartozó mellékletben az együttmûködés elsô konkrét feladatait fogalmazták meg az érintettek: a határátkelôk fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását. A résztvevôk ezenkívül határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezésérôl.

Tervezik továbbá, hogy a magyar–román határ Csengersima–Pete közötti állomásán — ahol közúti teher forgalom zajlik — átvezetik a vasútvonalat is, egyelôre ugyanis a sínpálya mindkét oldalon öt kilométerrel a határ elôtt véget ér.

Az elgondolások szerint átkelôhely nyílna Vállaj és Csanálos között is. A magyar–ukrán határon a Záhony–Csap közötti állomást tovább fejlesztenék, a beregsurány–asztélyi átkelôhely a jelenlegi, úgynevezett kishatár-átlépés helyett megnyílna a nemzetközi forgalom elôtt is. A román–ukrán határon Djakovo–Halmi között nyitnának átkelôhelyet.

A Tisza mentén gátépítést és töltéserôsítéseket terveznek, illetve a folyó teljes vízgyûjtô területén információs elôrejelzô- és mérôrendszert hoznak létre. Kialakítanak egy környezetvédelmi központot, illetve háromoldalú monitoring rendszert is.

A hazai Avasfelsôfaluban síközpont, az ukrajnai Szojva településen gyógyüdülôhely épül ki, s fejlesztik a munkácsi turisztikai és sportcentrumot.

A munkácsi várat, annak helyreállítása után, UNESCO-védnökség alá szeretnék helyezni. Az erôsség védôjének, Zrínyi Ilonának emlékmûvet állítanak.

A három terület vezetôi elmondták még: bíznak abban, hogy az interrégiót elismeri majd az Európai Unió is, s a közösen kidolgozott, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési projekteket, természet-, környezet- és vízvédelmi, illetve turisztika, valamint kulturális programok megvalósítását Brüsszel támogatja majd.

A terveket munkacsoportok dolgozzák ki; az interrégiónak Nyíregyházán, Szatmárnémetiben és Ungváron lesz irodája, a közös munkaszervezet elhelyezését a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ajánlotta fel.

A Nemzetközi Vallások Bankja (BIR) betéteseit kártéríti tegnaptól a Bankbetéteket Szavatoló Alap. A kárvallottak az alap által szavatolt

65 169 000 lejig terjedô összegeket vehetnek fel a Román Fejlesztési Bank (Banca Românã de Dezvoltare — Société Générale — BDR) fiókjaitól. A kifizetéseket program és névsorok alapján végzik, s feltételük a szükséges dokumentumok benyújtása. A megfelelô listákat a BRD fiókjaiban lehet megtekinteni, s további információkkal is a fejlesztési bank fiókjainál szolgálnak.

A BIR-nek 295 ezer betétese volt, s ezeknek összesen 1880 milliárd lejt fizetnek vissza. A pénz nagy részét (1500 milliárd lejt) a Román Nemzeti Bank folyósítja a nemrég elfogadott sürgôsségi kormányrendelet alapján.

Az utcai pénzváltóknál a forint 78/80, a márka 10 700/10 900, a dollár pedig 24 300/24 600 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 10 700/10 800, az amerikai dollár 24 250/24 450, az olasz líra 10,72/10,75, az osztrák schilling 1503/1565 lejbe kerül.

Mugur Isãrescu reméli, hogy Jugoszláviában a helyzet stabilizálódik Vojislav Kostunicának az államfôi tisztségbe való hivatalos beiktatása után. „A román kormány készen áll arra, hogy teljes mértékben normalizálja viszonyát az új jugoszláv kormánnyal, s aztán közös erôvel hozzájáruljanak a délkelet-európai stabilitási egyezmény céljainak megvalósításához" — jelentette ki hétfôn Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Milos Zeman cseh miniszterelnökkel, akinek meghívására látogatást tett Csehországban.

Isãrescu nagyon fontosnak tartja, hogy a kedvezô jugoszláviai politikai változások mellett minél hamarabb felújuljon a dunai hajózás is, amelynek megszakítása súlyos gazdasági károkat okoz Bukarestnek.

Zeman és Isãrescu üdvözölte, hogy az Európai Unió megszünteti a Jugoszlávia elleni büntetôintézkedéseit.

A kormányfôk egyebek között véleményt cseréltek az Európai Unió és a NATO kibôvítésérôl is. Zeman biztosította a román miniszterelnököt, hogy Csehország támogatja Románia csatlakozási igényeit.

Isãrescut délután fogadta Václav Havel cseh államfô is. A Mediafax jelentése szerint Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari miniszter ma Belgrádba utazott, ahol Vojislow Kostunica államfôvel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezetô politikusával találkoznak.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) elsô alelnöke, Valeriu Stoica igazságügyi miniszter hétfôn a politikai pártoknak a kampány ideje alatt történô finanszírozásáról szóló törvénytervezetet terjesztett a képviselôház elé. A jogszabály célja átláthatóbbá tenni a finanszírozás kérdését. A törvénytervezet ugyanakkor szankciókat állapít meg bizonyos esetekben. Ebben a pártok által törvénytelenül felhasznált pénzösszegek elkobzását, illetve a politikai szervezetek felszámolását is kilátásba helyezik. Stoica elmondta: a törvénytervezet kidolgozására a szakszervezetekkel, valamint a civil társadalom képviselôivel folytatott tárgyalások alapján került sor. Ebben a munkában különösen nagy segítséget nyújtott a Pro Demokrácia Egyesület — hangoztatta.

Alig két órát tartózkodhatott Pekingben a bukott jugoszláv elnök, Slobodan Milosevics fia, mivel a kínaiak visszaküldték ôt Moszkvába.

Marko Milosevics hétfôn reggel érkezett az Aeroflot járatával a kínai fôvárosba, ám onnan rövid úton visszairányították az orosz fôvárosba, hivatalosan „vízumproblémák" miatt. Az ifjabb Milosevics, akit az amerikaiak nemrég vezetô szerb maffiózóként bélyegeztek meg, már Moszkvába is vízum nélkül érkezett az elmúlt hét végén, de segítségére sietett nagybátyja, Jugoszlávia oroszországi nagykövete, így repülhetett el hétfôn Pekingbe diplomata-útlevéllel.

Nem világos, hogy Marko Milosevics milyen céllal ment Pekingbe, s miért fordították vissza azok után, hogy a kínai kommunista kormányzat végig kitartóan támogatta apját.

Vojislav Kostunica jugoszláv elnök környezetébôl hétfôn közölték, hogy a fôbb pártok vezetôi elvben megállapodtak egy átmeneti, szakértôi kormány létrehozásáról. A megállapodás értelmében december 19-én parlamenti választásokat tartanak Szerbiában.

A vasárnap éjfélkor nyilvánosságra hozott újabb, nem hivatalos, részleges adatok szerint a lengyelországi elnökválasztást Aleksander Kwasniewski nyerte meg a szavazatok 54,5 százalékával. A második helyen Andrzej Olechowski (17,4), a harmadikon pedig Marian Krzaklewski (15,2 százalék) végzett. Lech Walesa volt államfô alig 0,9 százalékot szerzett.

Tekintettel a mind bizonytalanabb helyzetre, és annak veszélyére, hogy a konfliktus mindinkább kiterebélyesedik, a Közel-Keletre indult Kofi Annan, az ENSZ fôtitkára. Washingtoni források szerint Bill Clinton amerikai elnök is fontolóra vette, hogy a térségbe utazzék egy esetleges csúcstalálkozóra.

Hubert Védrine, az EU soros elnöki tisztét betöltô Franciaország külügyminisztere szintén megkérte Javier Solanát, az EU biztonságpolitikai fôképviselôjét: utazzon a helyszínre.

„Jeltovábbítás az idegrendszerben" témájú kutatásaiért három tudós, a svéd Arvid Carlsson és az amerikai Paul Greengard, illetve Eric Kandel kapja az idei orvosi Nobel-díjat — jelentették be hétfôn Stockholmban.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]