2001. április 11.
(XIII. évfolyam, 84. szám)

Sokkal szerényebb húsvéti juttatásokban részesülnek az idén az állami alkalmazottak, mint tavaly. A legnagyobb különbség a közoktatásban tapasztalható, hiszen tavaly a húsvéti idôszakra esett a több hónapra érvényes bérkiegészítések kiutalása, így a tanárok úgy érezték, húsvéti prémiumot kaptak. A húsvéti prémium azonban nem foglaltatott be a közoktatásbeliek kollektív munkaszerzôdésébe, az idén hiába várnak erre a pedagógusok. Amolyan húsvéti prémiumként fogható viszont fel a fizetésemelésbôl származó többlet, amely lényegében nem más, mint a múlt hónapra történô elszámolás.

Az egészségügyben sincsenek rózsás kilátások. Egyes egészségügyi intézményekben ekkor utalják ki az elmaradt 13. fizetést, de a kórházak, poliklinikák alkalmazottjainak zöme csak a napokban esedékes, minden állami alkamazottra érvényes hét százalékos fizetésemelésre számíthat. A közszállítási vállalatok prémiumösszege változó, de a 800 000 lejt nem haladja meg. A postások kb. 500 000 lejes húsvéti kiegészítést kapnak, a vasutasok viszont — az egykori szállításügyi miniszterrel, Traian Bãsescuval kötött szerzôdés alapján — egymillió lejt. Az élelmiszeriparban dolgozók valamivel jobban járnak: általában minden ágazatbeli intézmény alkalmazottja egy átlagfizetésnyire rugó prémiummal a zsebében ünnepelhet; azok a vállalatok, ahol ezt nem tudják kifizetni, élelmiszeripari termékeket osztanak ki alkalmazottaiknak.

A szegénység bizonyítottan növeli az emberi találékonyságot: a nagybányai Urbis és a Drusal vállalat élelmiszerjegyeket oszt ki prémium gyanánt. A város bányászai sem kapnak báránypótlékot; szerencséjükre éppen ebben az idôszakban vehetik fel az esedékes harmadév-juttatásokat. Szakszervezetük jóvoltából nemcsak hétfôn, de kedden is szabadnapjuk lesz, így gyönyörködhetnek a napfényben.

Aradon a Recons és az Aris vállalat alkalmazottjai kb. félmilliós prémiumot kapnak: a Recons munkásai élelmiszerre váltható jegyekhez jutnak. A szatmári Samus Electrolux aragázgyártó üzem vezetôsége — bár nem kötelezi erre a kollektív munkaszerzôdés — egymillió lejt utal ki mintegy 500 alkalmazottnak. Az adakozó kedv magyarázata: az utóbbi idôben megkétszerezôdött a vállalat termelése.

Erdély egyik legszegényebb megyéjének, Hunyadnak a székhelyén, Déván egy építkezési vállalat a mintegy 800 000 lejes pénzbeli juttatás mellett négy kiló disznóhússal kedveskedik alkalmazottjainak. A dévai Avicola üzem alkalmazottjai járnak a „leghangosabban": a jónéhány tucat tojás mellé egy kakast is odacsapott a vállalat vezetôsége.

A Mediafax révén kiragadott példáknál sajnos sokkal nagyobb azoknak a vállalatoknak a tábora, ahol a gyenge gazdasági teljesítmény miatt sem fizetésemelésre, sem húsvéti prémiumra nem futja.

Újabb állomáshoz érkezett az 1989-es kolozsvári események kapcsán indított per. A hét elején a Legfelsôbb Bíróságon tartott meghallgatáson Constantin Degeratu, a 4. Erdélyi Hadsereg volt tisztje elmondta, 1989 után egyetlen kormánynak sem volt bátorsága megoldani a kérdést.

A honvédelmi minisztérium jelenlegi fôtitkára dilemmában van: nem vonhatja kétségbe az utcára vonuló emberek szándékát, hogy leváltsák a politikai hatalmat. Ugyanakkor nem állhat ki a katonák azon szándéka mellett, hogy ne tartsák be a felettesüktôl kapott parancsot. Degeratu elmondta: a decemberi eseményekig a hadsereg nem avatkozott be a közrendet és közbiztonságot veszélyeztetô eseményekbe, nem volt felkészülve ezek kezelésére. Egy idô után a belügyminisztérium alakulatai nem tudták kezelni a kialakult helyzetet, ezért, a törvény értlemében, a honvédelmi minisztérium segítségét kérték. Degeratu szerint az 1989-es események kapcsán felmerülô kérdésekre csupán az igazságszolgáltatás nem tud választ adni. A magasrangú tiszt úgy véli, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnkságát becsapták, hiszen olyan jelentések érkeztek, amelyek szerint külföldrôl irányított akcióról van szó. Degeratu úgy tudja, a belügyminisztérium egységei mellett Kolozsvár utcáin a titkosszolgálat különbözô alegységei is jelen voltak.

A tábornok nem tudja, ki a felelôs a Kolozsvár utcáin elesett 26 forradalmár életének kioltásáért.

A következô tárgyalásra május 7-én kerül sor.

Doina Cornea asszony szerint Degeratu sokkal többet tud, mint amennyit mond. — A tábornok mindig is bizalmat gerjesztett bennem, a tanúk vallomásai is alátámasztják nyilatkozatainak nagy részét. A Fôtéren katonaruhába öltözött, de fehéringes és nyakkendôs alakok is voltak. A belügyminisztérium már december 18-án, 19-én és 20-án kérte a honvédelmi minisztérium támogatását. Az 1989-es decemberi eseményeket kivizsgáló ügyészek a dolgok politikai vonulatát nem akarják figyelembe venni. Iliescunak és társainak meg kell mondaniuk kivel szervezték az összeesküvést. Szerintem nem a katonasággal, hanem a szekuritátéval szerveztek mindent — nyilatkozta a Szabadságnak Doina Cornea.

Tegnap elkészült a jövô kedden kezdôdô, Mikes Kelemenrôl elnevezett magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia országos szakaszának vándorzászlaja. A kis kék asztali zászlóból kettô készült: az egyik a hagyományalapító Kolozsváron marad, a másikat pedig annak a megyének a képviselôi veszik magukhoz, ahol a 2002-es magyar olimpiát rendezik majd.

— 1986 óta nem volt Kolozsváron magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntô, így nagy izgalommal figyeljük, hogyan fordul nyílegyenesbe a versenyszervezés — mondta Péter Tünde szaktanfelügyelô. — Jó ötletnek tartom a vándorzászló-alapítást, hiszen a mai világban egyre komolyabb szerepet töltenek be mindennapjainkban a szimbólumok. A zászló szó mindenki számára valami magasztosat, valami szépet jelent... Ôszintén remélem, hogy húsvét másodnapján, amikor már megjönnek a csapatok, ôszinte örömmel fogunk majd a zászló mellett ünnepelni. Számításaim szerint 178-an leszünk, 15 megyébôl. Sajnos Bukarest „nem nevezett be" az idén. Örömmel tapasztaltam, hogy a kolozsvári civil társadalom megérezte ennek a döntônek a fontosságát — szimbólumértékét —, és nem ódzkodott támogatni a rendezvényt. Megjegyzem, nem csak a magyar olimpia döntôje zajlik a jövô hét folyamán Kolozsváron, hanem más öt tantárgyé is. Kitesz tehát magáért e hetekben a város!

Sz. Cs.

A márciusi infláció nem haladta meg a 2 százalékot, ami a januári 3,7 százalékos pénzromláshoz viszonyítva jelentôs elôrelépés. Míg januárban a legtöbb szolgáltatás ára 7-8 százalékkal növekedett, februárban a drágulás mértéke 3 százalék körülire esett vissza. Egyedül a marha- és a disznóhús áremelkedése haladta meg az átlagot.

A kormány idénre 25 százalékos inflációval számol, az év elsô 3 hónapjában az inflációs ráta 8,2 százalék volt, jelenti a Mediafax.

Kedden helyszíni terepszemlére hívta az újságírókat a polgármesteri hivatal. A városháza ellenôrzô és városrendészeti osztályának képviselôi megpróbálták bebizonyítani, hogy Ioan Rus belügyminiszternek és Grigore Zanc RTDP-s szenátornak valóban van telke a Bükkben. Minodora Fritea, az ellenôrzô testület igazgatónôje csupán a szomszédok vallomásával tudta bizonyítani, hogy a telkek a szóban forgó személyek tulajdonában vannak. Fritea azt is elmondta, hogy a miniszter és a szenátor nem fizetett adót a Kolozsvár belterületéhez tartozó telkekért. Fritea becslése szerint Zanc telke fél-, a Rusé pedig negyed hektár.

(k. o.)

Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében a városháza sajtóosztálya arról értesít, hogy a polgári védelem kolozsvári igazgatósága és a helyi polgármesteri hivatal szerdától szombatig ingyen ételt biztosít a nemrég leégett Gilovics-ház 30 lakójának. Ugyanakkor sátrat állítanak fel a póruljártaknak.

Amint arról lapunk április 5-i számában beszámoltunk, a romák lakta, barokk polgári ház ismeretlen körülmények között leégett.

A tordai közlekedésrendészet egyik fiatal altiszjét, a 25 éves Alexandru Cristian Rotaru ôrmestert tegnap 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.

Azzal vádolják a tordai rendôrt, hogy egy nyolc évnél idôsebb Jepp Cherokee terepjárót íratott be a forgalomba aranyosgyéresi ismerôsének. Mivel törvény szerint 8 évnél idôsebb jármûvet nem lehet beíratni, a kocsi külföldi forgalmi engedélyét meghamisította. Biztonság kedvéért, hogy feletteseinek ne szúrjon szemet az akció, a jármûvet Hargita megyében jegyezték be. Ügyészségi források szerint a bûneset kapcsolatba hozható a közelmúltban letartóztatott hargitai rendôrrel, Dumitru Cãtãlin Rachieruval, aki egy Kolozsvárról ellopott Audi 80-as személygépkocsi csíkszeredai forgalombahozatala miatt került a rácsok mögé.

Reményik Sándor Galéria

A Hargita Visual Art képzômûvészeti csoport kiállítása nyílik meg április 14-én, szombaton de. 11 órakor a Reményik Sándor Galériában (Kossuth/1989. december 21. u. 1. szám). A magyar színház elôcsarnokában pár héttel ezelôtt tartott sikeres bemutatkozása után a csíkszeredai mûvészcsapat kínálata most újabb alkotók munkáival egészül ki. A már ismert képzômûvészek alkotásai mellett Tompos Opra Ágota, Antal Imre, Csillag Imola, Csillag István, Randják József és Vorzsák Gyula festményeit, Ferencz M. Lajos számítógépes grafikáját, Bara Barnabás és Kövér Oszkár szobrait és Márton József kerámiáit is megtekintheti a kolozsvári közönség.

KRISTÓF KATALIN- ÉS THE COOL PROJEKT-KONCERT lesz Körösfôn a Kurucz diszkóban 2001. április 16-án 23 órától. Visszavárlak téged, mert te vagy az igazi — bemutatja az Euro Music és a Hyper Music Group (HMG).

KERTBARÁTOK TALÁLKOZÓJA lesz április 12-én délután 5 órakor az EME-házban (Ion Ghica 12.). Jelenlegi teendôk a kertben címmel elôadást tart Orbán Sándor agronómus és Jablonovszky Elemér kertész. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Több élelem a véradóknak

Kormányhatározat értelmében új élelemkvóták járnak az önkéntes véradóknak. Minden egyes véradáskor 152 000 lejnyi élelmiszert vagy élelmiszerekre váltható értékjegyeket kapnak, és minden ötödik alkalommal 379 000 lejes élelmiszerjegyben részesülnek.

— Milyen az idei húsvéti bárány?

— Nem béget, mert fáj a szája, nem kapar, mert fáj a körme és nem hisz az emberekben, mert azok minden tiltás ellenére belôle akarnak falatozni.

(öbé)

A szervezôk, a Mensáros László Alapítvány, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Versmondásért Alapítvány meghirdeti a hagyományteremtô céllal kétévente megrendezésre kerülô MENSÁROS LÁSZLÓ nemzetközi vers- és prózamondóversenyt, melyen a legjobb versmondó Mensáros-díjban részesül.

A nevezés feltételei:

— A versenyre nem hivatásos vers-és prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket és befejezték általános iskolai tanulmányukat.

— Négy szabadon választott vers vagy próza a magyar irodalomból.

— Egy vers vagy próza Mensáros László XX. század címû elôadóestjének anyagából.

A versenyt két korosztály számára hirdetjük meg: ifjúsági 14–20 év, és felnôttek számára.

A jelentkezések függvényében — több helyszínen — elôdöntôkre kerül sor, ahonnan a versenyzô a szakmai zsûri döntése alapján jut be a döntôbe. A szervezôk az elmúlt évek legjobb versmondóit levélben hívják meg a rangos esemény döntôjére.

A Mensáros-díj, valamint a szponzorok által felajánlott különdíjak a Madách Kamara Színházban a verseny gálaestjén kerülnek átadásra.

Jelentkezési határidô 2001. szeptember 15.

Az október, novemberi elôdöntôkrôl írásban értesítjük a jelentkezôket.

A verseny döntôje 2002. január 24–26.

Jelentkezni név, lakcím, életkor feltüntetésével, valamint a választott öt vers vagy próza megnevezésével az alábbi címen levélben, faxon vagy e-mailen:

Magyar Versmondásért Alapítvány, 1201 Budapest, Hatvani út 33. Telefon/fax: 284-2780, e-mail: szodyszi@iroda.radio.hu. Bôvebb felvilágosítás: Virág László 06/30/950-8256 Mensáros László XX. század címû elôadóestjének anyaga ugyancsak Virág Lászlótól szerezhetô be.

A Kolozs Megyei Pedagógus Szövetség kezdeményezésére ôsztôl képzômûvészeti osztályba iratkozhatnak a magukban tehetséget érzô, jó rajzkészséggel rendelkezô ötödikes gyermekek. Jeles grafikusmûvészünknek, Székely Gézának, a líceum rajztanárának ötlete máris élénk érdeklôdést váltott ki az érdekeltek körében. A dicséretes kezdeményezéssel megoldódni látszik azon szülôk dilemmája, akik mûvészhajlamú gyermekeiket kénytelenek voltak román iskolába beíratni. A képzômûvészeti líceumban ugyanis nincs magyar nyelvû oktatás. A szeptemberben beinduló ötödik osztály ilyenformán ugyancsak hiánypótló. Annál is inkább, hogy, sajnos, közismert a hazai mûvészeti oktatás távolról sem rózsás helyzete. Amiért korántsem a szaktanárok hibáztathatók, hanem a rajzot és az éneket következetesen másodrendû, melléktantárgyként kezelô, a köztudatba begyökeresedett, és a döntôképes hivatalos szervek hozzáállását is befolyásoló felfogás.

Minden támogatást megérdemel tehát a helyzeten most változtatni óhajtó kezdeményezés. A tanfelügyelôségre eljuttatandó típuskérvényeket az Apáczai-líceum titkárságánál lehet beszerzeni. Az érdekelteknek április 30-ig kell jelentkezniük. Bôvebb felvilágosítással Székely Géza rajztanár szolgál. A líceum címe: Király/I. C. Brãtianu 26. Telefon: 064/197-251.

Kedvcsinálóként közreadjuk a líceum két tehetséges diákjának, Kiss Andrea Borókának és Varró Andreának a linómetszeteit.

N. J.

Az Egyetemi Könyvesboltban mutatta be Corina Jiva írónô Herbert von Karajánról, a XX. század egyik legjelentôsebb karmesterérôl írott könyvét.

Corina Jiváról áruljuk el, hogy nem más mint Horia Andreescu kiváló bukaresti karmester felesége. Karajánról írott életrajzi mûve nem az elsô ilyen jellegû munkája, mert elôzôleg kiadta a nagy német karmesternek, Wilhelm Furtwänglernek, Karajan elôdjének naplóját.

Dr. Cornel Tãranu zeneszerzô, a Gh. Dima Zeneakadémia tanára közvetlen szavakkal ismertette Corina Jiva könyvét, rámutatva arra az óriási, haláláig tartó aktivitásra, amit a nagy karmester a Berlini Filharmonikusoknál és más intézményeknél kifejtett. Karajan mûvészetét több mint egymillió lemez és nagyszámú videokazetta örökítette meg. Világrekord!

Azt is elmondotta Cornel Tãranu, hogy a Bécsi Filharmonikusok bukaresti hangversenye alkalmával sikerült „újságíróként" közvetlen kapcsolatba kerülnie Karajánnal.

Karajan gyakran vezényelt a milánói Scalában, ô indította el az immár hagyományos salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékokat. Az Otello, a Carmen és Richard Strauss Rózsalovagja videofelvételeinek nemcsak karmestere, hanem rendezôje is, többször vállalkozott operák rendezésére. Karajan, mûvészeti tevékenysége mellett, kiváló üzletember és menedzser volt.

László Ferenc muzikológus, a Gh. Dima Zeneakadémia tanára régebbi személyes kapcsolatait elevenítette fel Corina Jivával, amikor még az Aria koncertiroda keretében dolgozott. László Ferenc rámutatott, nagy pozitívuma a könyvnek, hogy kitér Karajan negatív vonásaira is: tagja volt a náci pártnak és igazi diktátorként viselkedett, ami nemegyszer munkatársaival való konfliktusokhoz vezetett.

Zenei körökben nagy érdeklôdést váltott ki Corina Jiva könyve, az elsô kiadás 20 000 példánya a fôvárosban elfogyott, Kolozsvárra már csak kevés jutott a könyvbôl, és minden példány azonnal gazdára is talált.

Morvay István

A román színház vezetôsége márciusban a CD Rádió munkaközösségét, és annak igazgatóját, Marius Marchist kérte fel, hogy jelölje ki a hónap legjobb színészét. A választás a fiatal színmûvészre, Emanuel Petranra esett, aki 1969-ben született, és két éve tagja a kolozsvári színház társulatának. A sajtó képviselôinek elmondotta: egyik kedvenc partnere Cornel Rãileanu, a februári nyertes.

Februárban a közönség véleménye megegyezett a szakemberekével (mindkét fél Cornel Rãileanura adta szavazatát), ezúttal azonban a nézôk Dorin Andonét látták március legjobbjának. 431-en voksoltak, a véleménynyilvánítók többsége a diákság körébôl került ki. Andonét a sorban Dragos Pop és Cornel Rãileanu követi. A színházlátogatók szavazatai alapján Miriam Cuibus a negyedik, míg Emanuel Petran az ötödik helyen végzett.

Nánó Csaba

egy igazi szabadtéri ünnepi nagygyûlésérôl közöl riportot, a helyszín Budapest, Hôsök tere. Kovács Zoltán képviselô parlamenti élményeit osztja meg az olvasóval, Papp Kincses Emese Hargita megyei tanácsos az RMDSZ pártosodásával elégedetlen, a 70. évét töltött Tempfli József megyés püspök a kanadai magyarok körében szerzett tapasztalatairól beszél. Három, nemrégiben megjelent könyvrôl, illetve a tetoválás történetérôl és technikájáról is olvashatnak a hetilap legfrissebb számában, nemkülönben a székelyföldi és felvidéki magyarellenes áskálódásokról. A magyar költészet napja és a közelgô húsvét is megihlette a lap állandó publicistáit.

Kereszteltünk vasárnap. Virágvasárnapi díszbe öltözött a kapu, a kerítés, fehér-rózsaszín-naplementevörösbe a fák-bokrok. A reggel még nem sok jót ígérô égen késô délelôttre a nap is kisütött. Elhangzott az istentisztelet végét jelzô áldás, és a gyermeki ártatlanság fuvallata áradt szét a termet zsúfolásig megtöltô ünneplô gyülekezetben. Az áhítatos csöndben gyönyörködô összesúgás morajlott fel egy pillanatra. Számomra természetesen csodálatos ez az ajándékba kapott új kis élet, de rácsodálkozó örömmel fedeztem fel a padokban tömörülôk szemében azt az örömteli ragyogást. Nem hittem, hogy valóban akad még ennyi magyar ember, akinek boldogság egy keresztelô. Akad még ennyi magyar keresztény, aki önszántából részt vesz egy tulajdonképpen idegen keresztelôn, aki együttesen ígéri és fogadja, hogy a kisdedet lehetôsége szerint igyekszik majd a megfelelô útra, a megfelelô módon segíteni. Rendkívüli érzés volt a szeretet áradása, a sok ôszinte mosoly. Nem hittem, hogy ilyen létezik. Köszönöm.

A fiatal lelkész szintén ragyogó mosollyal sorolta zsúfolt napja eseményeit: keresztelô után konfirmálás, délután újabb keresztelô (!). Napjainkban — talán nem is kell mondanom — egyetlen keresztelô egy hónapban már ritkaságszámba megy, ám lassan, de biztosan apadó közösségeinkben két keresztelô egyetlen napon már valóságos csoda.

Sajnos, bármennyire mosolyog minden borús nap is, mióta ô megszületett, ez önmagában már túlságosan kevés ahhoz, hogy egyre több apróság lássa meg a napvilágot: Erdélyben, magyarként.

ke

Nánó Csabával, a magzatelhajtás és fogamzásgátlás problémakörét érintô Halászati intelmek címû írás (Szabadság április 2) szerzôjével, illetve tájékozatlanságot és emberi butaságot megbélyegzô mondataival messzemenôen egyetértek. Ugyanakkor alkalmat kínál számomra, hogy e kettôs lelkiismereti kérdésben „az egyre hangosabban szóló egyházak" közül a magaménak elvi jelentôségû morális tanítását az érdeklôdô olvasó számára röviden összefoglaljam. A téma szakszerû taglalása és a fogalmazás pontossága végett A katolikus egyház katekizmusából idézek szószerinti részleteket:

Ad 1.

„Az emberi életet a fogamzás pillanatától kezdve teljes mértékben tisztelni és védeni kell. Az emberi lénynek létezése elsô pillanatától kezdve tapasztalnia kell a személyiség jogainak elismerését, köztük minden ártatlan élôlény sérthetetlen jogát az élethez. Az egyház az elsô századtól kezdve hangsúlyozta minden erôszakos terhességmegszakítás erkölcsi rossz voltát. Ez a tanítás nem változott. Változatlan marad. A közvetlen, azaz akár célként, akár eszközként szándékolt terhességmegszakítás súlyosan ellenkezik a természeti törvénnyel: Ne öld meg az embriót abortusszal és ne pusztítsd el az újszülöttet (Didache). A születés elôtti diagnózis erkölcsileg megengedett, »ha tiszteletben tartja az életet és az emberi embrió és magzat sértetlenségét és ha oltalmára vagy egyéni gyógyítására indul. Súlyosan ellenkezik azonban az erkölcsi törvénnyel, ha az eredményektôl függôen a terhességmegszakítás elôidézését tûzi ki célul. A diagnózisnak nem szabad a halálos ítélettel azonosnak lennie.«"

Ad 2.

„Az idôszakos megtartóztatás, a születésszabályozásnak az önmegfigyelésen és a terméketlen periódusok kihasználásán alapuló módszere megfelel az erkölcs objektív ismérveinek. Ezek a módszerek tiszteletben tartják a házastársak testét, bátorítják az egymás közötti gyengédséget és elôsegítik az igazi szabadságra való nevelést. Ezzel szemben önmagában rossz minden olyan aktus, amely akár elôvételezve a házassági aktust, akár lefolyásában, akár természetes következményeinek alakulásában a megtermékenyítés megakadályozását célként vagy eszközként irányozza elô. Egyébként is legyen arról meggyôzôdve mindenki, hogy az ember életét és az életfakasztás feladatát nem lehet ennek a világnak keretei közé szorítani, ennek mértékével mérni és abból kiindulva értelmezni, hanem mindig figyelembe kell venni az ember örök rendeltetését is."

A közelgô húsvét elôtt, a változó de meg nem szûnô (!) életnek a magasztos ünnepe illetve állelújás ünneplése elôtt, az idézett mondatok „az ember örök rendeltetését" illetôen még akkor is meggyôzô erôvel csengenek fülünkben, ha menetközben sok-sok egzisztenciális nehézséggel és súlyos lelkiismereti problémákkal kell megküzdenie a hite révén céltudatosan élô, „küzdve-küzdô és bízva-bízó" embernek. Egy biztos azonban: az élettel szemben a halál soha sem lehet „alternatíva"!

Jakab Gábor

Tordán 127 országgyûlést tartottak. 1568-ban itt mondták ki a világon elôször a vallásszabadságot.

A vallásszabadság törvénybe iktatásával Torda lakóinak többsége áttért az unitárius vallásra és a városunk központjában lévô nagy templom az unitáriusok kezébe került. E templomot 1601-ben Básta csapatai, 1706-ban pedig a labancok felgyújtották és lerombolták. Az unitáriusok mindkét alkalommal újjáépítették.

1721. november 22-én a templomot át kellett adni az ellenreformációnak. Az unitárius istentiszteleteket az unitárius gimnáziumban tartották. Elôdeinknek tilos volt új templomot építeni.

II. József 1781. október 20-i türelmi rendelete szabaddá tette a templom építést. 1791–1792-ben nagy anyagi áldozatokkal, sok munkával a Rákos patak mellett felépült a most is álló templom. (A lelkész Sárdi János, a gondnok Balogh Zsigmond volt.)

E templomot több alkalommal is javították: de a legnagyobb külsô-belsô javítás 1999–2000-ben történt. A hívek nagy része anyagilag, de közmunkával is támogatta e nemes munkát. A legnagyobb támogatást a wesztoni unitárius testvérgyûlekezettôl kaptuk, de egy hollandiai keresztény szervezet is besegített, sôt a tordai városháza is szép összeggel járult hozzá egyházi épületeink rendbetételéhez.

A nôszövetség varrottasokkal új perzsa- és futószônyegekkel szépítette a templomot. Pataki József mûvészi faragásai teszik meghittebbé templomunk belsejét. A templom festése, javítása mellett sikerült a lelkészi lakást és két bérlakást rendbetenni.

Fazakas Ferenc 33 évig tartó lelkészsége (1968–2001) alatt fedték be bádoggal a templomot és villamosították az orgonát (1971); járda készült és újrapadolták a padlást (1979); bádogozták a tornyot (1980); villamosították a harangokat (1993); javították az orgonát (1998); kopjafát állítottak a templomunk udvarán, Tôkés Gyula és munkatársai 10 napig dolgozva javították meg az orgonát, de Tôkés Gyula több mint 30 éve önkéntesen végzi a villamosság és minden felszerelés, így a harangok karbantartását is.

Az elmúlt 33 év alatt a következô gondnokai, buzgó segítôtársai voltak lelkészünknek: Borbély N. György, Balogh László, dr. Gáll Miklós és jelenleg Fodor Béla.

Fazakas Ferenc lelkészünk 2001. január 1-jétôl nyugdíjba vonult, de ingyenesen tovább folytatja munkáját, amíg az új lelkész megérkezik.

Tompa Sándor

Egyik ismert regényének a címe ez: Minden jog a szerzôé, és akik nemcsak a köteteit, de a sorsát is ösmerték, rögtön hozzágondolták: bizony így van, még az a jog is az övé, hogy miközben a megváltáson fáradozik, órabérben ácsolhassa a maga keresztjét.

E jelkép aligha illik ahhoz az aszkétikus és az érzelem krajcáraival fukarul bánó természetéhez, amit sokan tapasztaltak, a párhuzam mégis fölkínálkozik. Hiszen nem elsô ízben láttuk, hogy aki az élet fájának kemény kérge alól akarta elôbontani a közösség álmait, veszélyesen közel került a kereszthez, vagy a bitófához.

Igen, az érzelem szavait mindig módjával használta, de vajon remélhet kegyelmet az erôszaktól az, aki hangosan elsírja magát, avagy lelkének megbicsaklásával csak bátorítja ellenségeit? S mutathatta magát gyengének ô, akit az új nép, a másfajta raj épp azért küldött, hogy egy osztályról hírt adjon?

Így hát inkább fenntartotta magának a halálmakacs hallgatás és a megkínzattatás jogát, a türelem és a titoktartás jogát, az örök vándorlás és az örök elbukás jogát, miközben éhségét reménykedéssel, szomjúságát ecettel csillapította.

Ebben a kálváriában alakult ki egyénisége teljessé, törhetetlenné: az arc, amely egymásra torlódó redôivel a vulkanikus szigetek ôsgyíkjaira emlékeztetett — talán azért, mert számára mindig is forró talaj volt a valóság —, és a tekintet, amely annyi gyalázatot látott, de nem tudott bosszúállón meredni senkire. Mert a bátrakat a szenvedés fölmagasztalja.

Mint ahogy a mondatait is fölragadta és kisodorta az iskolásfüzetek szorongatóan szûk és dülingélô ösvényei közül az egyetemesség tág országútjaira. Már ebbôl is láthatjuk, hogy számára az írás mindig cselekvés volt, s hogy szavait a szükségszerûség tûfokán kényszerítette át. Talán emiatt voltak mindig egy kissé érdesek és szabálytalanok, de a szabadulás örömével vonultak a Boldog utca felé, A szomszédság nevében...

Minden jog a szerzôé — ismételjük végül elszoruló torokkal —, annak az iszonyú csalódásnak a joga is, hogy még életében lássa, mint kezdenek omladozni a hamis eszmékre épült kommunista paloták, amelyeknek ô is hûséges kômûvese volt évtizedeken át...

Bálint Tibor

Rokonszenves külügyminiszterünk, Mircea Geoanã egy napra — Magyarországra látogatott. Javíthatatlan bizakodóként, ha sokat nem — valami kézzelfogható eredményt is vártam volna ettôl a látogatástól, olyan kérdésben-kérdésekben, amelyek bennünket, romániai magyarokat is érintenek. Nézzük hát meg, mivel járt Budapesten Mircea Geoanã külügyminiszter úr?

Mind Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a volt magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Az elôzô kormányzat idején a kérdésben létre is jött egy elvi megegyezés, akkori külügyminiszterünkkel, az európai rangú értelmiségivel, Andrei Plesuval. Amikor azonban lépni kellett volna — Plesu külügyminiszter urat leváltotta Petre Roman úr, a Demokrata Párt elnöke, aki nem magyarbarátságáért híres és akinek három kemény esztendôn át oroszlánrésze volt abban, hogy a koalíciós kormány lejáratta magát választói elôtt. Amint a külügyminiszteri bársonyszékbe ült — már tudtam, hogy Csíkszeredában nem lesz magyar konzulátus belátható idôn belül. Sajnos nekem lett igazam, nem a kérdésben zavarbaejtôen magabiztos Németh Zsolt úrnak, Magyarország külügyminisztériuma politikai államtitkárának. Petre Roman ugyanis azt mondta, hogy a politikai akarat igenis megvan a román kormányban az új magyar konzulátus megnyitásához. Mindössze a pillanat nem alkalmas reá. Aztán — a választásokat követô kormányváltozásig nem is lett alkalmas. A pillanat.

Mircea Geoanã külügyminiszter úr legalább nem hazudozik. A kérdésrôl kifejtette, hogy Bukarest „e téren a földrajzi szempontból egyenlôen megoszló képviseletek híve". Holmi tiszteletbeli konzulátusok kölcsönös megnyitásának a lehetôségét is emlegette. Szép elmélet, dicsérnivaló gondolat. Mégis megkérdezném külügyminiszter urat (ha közelébe férkôzhetnék): Hogy van az, hogy a román külpolitikának ez a szimmetriára törekvô elve egyáltalán nem érvényesül az országunk területén lévô német konzulátusok esetében? Tudtommal ugyanis, két német konzulátus is van az országban, a Kárpátok koszorúján belül: egyik Szebenben, a másik Temesvárott. Nyilván azért, mert gyarló ismereteim szerint konzulátust (más állam területén) természetesen a fogadó ország egyetértésével — minden ország ott nyit, ahová valamilyen (fôleg gazdasági, esetleg más) érdeke fûzi, nem ott, ahová a fogadó ország szeszélye diktálja. A székelyföldi konzulátus fôként azért lenne indokolt, mert onnan igen sok román állampolgárnak akadna ügyes-bajos dolga a magyar külképviselet hivatalában, különösen tartózkodási, munkavállalási engedély szerzése végett. Avagy talán ilyen kérdésekben illetékesek lehetnek a „tiszteletbeli konzulátusok" is?

A romániai magyar tannyelvû állami magyar egyetem kérdése — úgy tûnik — már szóba se került Budapesten. A magánegyetemé — igen. Geoanã külügyminiszter úr ez esetben se tett könnyelmû ígéretet (a megoldás különben se reá tartozik). Azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. De hogy a vizsgálat körülbelül mikor zárul valamilyen eredménnyel — arról már nem mondott semmit. A többit — gondolom — tudjuk, vagy legalábbis sejtjük. Az ide hegyezô parlamenti viták ugyanis semmi jóval se biztatnak.

Úgy egyébként a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak tovább kell fejlôdniök. Hogy miképp? Dinamikusan. De addig is, az olcsó és jó minôségû magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Ezt nem külügyminiszterünk mondja. Ezt valamennyien tudjuk. Egyebekben külügyminiszter úr teljes joggal és okosan felvetette a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlan kérdését, továbbá érthetô módon érdeklôdést mutatott a magyar kormány által megfogalmazott, határon kívüli magyarokat érintô státustörvény iránt is — amennyiben ebben román állampolgárok is érdekeltek. Ezenkívül kölcsönös udvariaskodások, amelyek senkit semmire se köteleznek. Martonyi János külügyminiszter úr ezúttal is hangsúlyozta, hogy Magyarország minden eszközzel támogatja Románia euroatlanti csatlakozását, bár én ezt a már ki tudja hányadszor ismétlôdô fogadkozást megspóroltam volna. Tartok tôle ugyanis, hogy a román fél nem tart rá igényt. Inkább a nagy latin testvérek — egyáltalán a nagyhatalmak támogatására számít: Magyarország részérôl beéri annyival, ha nem akadályozza ezt.

Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista idôkére emlékeztetô, semmitmondó külügyminiszteri vizitre?

Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival.

Ennyi — és nem több.

Fodor Sándor

l Az olasz Il Calcio 25. fordulójának hétfôi mérkôzésén: Fiorentina–AS Róma 3–1. A találkozó elôtt a biztonságiak a stadion közelében rábukkantak egy gyanús csomagra, amelyben petárdák voltak. A rendzavarások elkerülése miatt 2500 rohamrendôr teljesített szolgálatot az arénában és környékén. A mérkôzés elôtt a vendégszektorból megdobtak egy fotóriportert, aki csak könnyebben sérült meg.

A heves esôzés miatt szombaton elmaradt SS Lazio–AC Parma találkozóra április 18-án kerül sor.

l A Serie B 30. fordulójának zárótalálkozóján: Piacenza–Pescara 2–1.

l Az angol Premier League 32. fordulójában a nemzetközi kupaszereplést érô helyezésért küzdô Sunderland gólnélküli döntetlent ért el a kiesés elôl menekülô Middlesbrough otthonában. Az élcsoport nem változott.

(pja)

Fosztó Erzsébet Gabriella, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzô Fôiskola tanára a hagyományos tavaszköszöntô tornaünnepélyen állt elô az ötlettel: szervezzék meg a református kollégiumok elsô sporttalálkozóját. Álma valóra vált, a múlt héten rendezték meg a vetélkedôt.

Az udvarhelyi Református Kollégium háromnapos rendezvénysorozatán hat református gimázium vett részt. A kosárlabda-vetélkedôt a kolozsváriak nyerték, a további sorrend: 2. Székelyudvarhely, 3. Kézdivásárhely, 4. Nagy-enyed, 5. Marosvásárhely, 6. Sepsiszentgyörgy. A találkozó másik sportrendezvénye az asztalitenisz volt. A gyôzteseket serlegekkel és különbözô díjakkal jutalmazták.

Késôbb mûveltségi vetélkedôn is részt vettek a csapatok (bibliaismeret, nyelvhelyesség, irodalmi tájékozottság, történelem, zene, sport: az olimpiák története) — itt is a kolozsváriak jeleskedtek.

Antal Sándor, a székelyudvarhelyi református gimnázium igazgatója házigazdaként a sporttalálkozót sikeresnek, folytatásra érdemesnek minôsítette. A kolozsváriak az iskolájuk vezetôsége nevében is megígérték, hogy jövôre ôk lesznek a második sporttalálkozó szervezôi.

Erdélyi Áron

Nem mindennapi jubileumhoz érkezett a múlt héten a manapság már az egész földkerekséget (nem csak sportszempontból) átfogó jelentôs olimpiai mozgalom. Az ôsi hellén birodalom fôvárosában, Athénban az 1896-os esztendôben április 6-án kezdôdött el az I. újkori olimpia versenyei.

Már egy nappal korábban, 5-én, vasárnap együtt voltak a játékokra összesereglett fiatalok — az ókori mintához ragaszkodva még csak kizárólag férfi versenyzôkrôl volt szó —, a kimondott rajtra, az elsô versenyekre csak másnap, hétfôn került sor. Ekkor valósult meg mindaz, amit a játékok újjáélesztôje, a francia Pierre deCoubertin báró 1892. november 25-én, a párizsi Sorbonne-on Renaissance Olimpique (Olimpiai újjászületés) címmel tartott elôadásában javasolt hallgatóságának. Mármint azt, hogy újítsák föl az ókori játékokat, természetesen az adott kor követelményeinek megfelelôen.

A párizsi elôadás óriási sikert aratott, a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta ötletét. Két évre rá, 1894-ben már nemzetközi értekezletre hívta meg a sportvilág akkor legismertebb szakembereit, valamint tudósokat, történészeket és régészeket. Ekkor határozták el, hogy 1896-tól szökô-évenként megrendezik a már nemcsak egy ország, hanem az egész világ legjobb sportolóinak találkozóját.

Végül is sikerült elhárítani a nehézségeket, és a játékok színhelyéül a görög múlt elismeréseként kijelölt Athén az ókorból megmaradt, újjáépített, mûvészileg átalakított stadionnal és különféle létesítményekkel várta a világ ifjúságát.

Eredetileg 34 ország jelezte részvételét, végül mindössze 12 küldöttség érkezett a megnyitóra. Nem árt felidézni az alapító nemzeteket (zárójelben az országokat képviselô sportolók száma): Ausztria (4), Ausztrália (1), Bulgária (1), Dánia (19), Egyesült Államok (14), Franciaország (19), Magyarország (8), Nagy-Britannia (8), Németország (19), Svájc (1), Svédország (1) és a vendéglátó Gö-rögország (230).

Az elsô újkori játékok néhány érdekessége:

l A késôbb ötkarikás jelzôvel illetett játékok elsô bajnoka az amerikai James Brendan Conolly (1868–1957), aki a nyitónapon ma már serdülô lányokat is megmosolyogtató 13,71 m-es eredménnyel nyerte a hármasugrást. Másnap a tá-volugrásban 611 cm-rel a harmadik, majd négy nap múlva magasugrásban 165 cm-rel második helyen végzett. Az akkori idôkre jellemzô mellékzönge: Connolly, a híres Harvard-egyetem diákja nem rendelkezett intézete engedélyével, és hazaérkezése után kizárták a fôiskoláról! Jó késôre, 1949-ben az akkor már 81 éves, közben ismert írót volt egyeteme díszdoktorrá avatta!

l Magyarország részérôl Kemény Ferenc dr. mint az elsô Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsô 12 fôs testületének tagja kísérte el a 8 versenyzôt. A versenyzôk közül Hajós (Guttman) Alfréd szerepelt a legsikeresebben: megnyerte a 100 és az 1200 m-es gyorsúszást. A késôbbi kiváló mûépítész az 1924-es párizsi olimpia szellemi versenyein az építészi csoportban stadiontervével ezüst-érmet szerzett (az elsô helyet megilletô aranyérmet nem adták ki).

l Az elsô játékok legtöbb arany-érmét az Egyesült Államok szerezte (11), a magyar küldöttség pedig egy ezüst- és két bronzérmet vihetett haza Hajós aranyérmei mellett.

László Ferenc

A várakozásokat felülmúló eredményességgel ért véget a szamosújvári RMDSZ tisztújító közgyûlése. Az emelkedett hangulatot a szokásosnál népesebb részvétel, a régen nem tapasztalt egészséges vitaszellem biztosította.

Az elmúlt idôszak tevékenységének kiértékelése során kiderült, hogy fôleg kulturális téren értek el sikereket, a helyi magyarságot kitûnôen összefogó, de nemzetközi téren is remekelô Téka Alapítványnak köszönhetôen. Gondolunk itt a sikeres magyarországi és szlovákiai kiszállásokra, a nagy sikerû hazai néptánctalálkozókra, amelyeknek egyikét éppen a népnevelô munkát is végzô Téka Alapítvány szervezi már évek óta Szamosújváron.

Oktatási szinten is történtek pozitív változások. Bár Feketelakon megszûnt a magyar óvoda, a református parókián mûködik egy magyar óvodáscsoport, ugyanakkor Melegföldváron is anyanyelvükön tanulhatnak a magyar kisgyerekek. Kérôben — a helyi lelkész-házaspár kitartásának köszönhetôen — többéves szünet után ismét mûködik magyar óvoda, amely 1999 óta hivatalos engedéllyel nem a romhalmazzá vedlett régi óvodaépületben, hanem a református parókia egyik tiszta, takaros, meleg, világos és családias helyiségében üzemel, ahova még a falu román lakosai is szívesen küldik gyermekeiket, unokáikat, tudtuk meg Szabó Hajnal tiszteletes asszonytól.

— Az állami óvodába 22 gyerek jár, közülük csupán hárman református magyarok, a többiek vegyes vagy színtiszta román családokból származnak. A román gyerekek is jól értenek-beszélnek már magyarul — mondta Szabó Csongor lelkész.

Itt még a vakáció ideje alatt is foglalkoznak a gyerekekkel, különféle érdekes programokat szerveznek. Ezeken a Kérôben nyaraló unokák is részt vehetnek.

Szigorú önkritikát gyakorolva az RMDSZ-tisztségviselôk elismerték, hogy az elmúlt két esztendôben elhanyagolták a környezô magyarlakta falvakat. Sok környezô községben nem támogatják eléggé a magyarokat, nemcsak a közoktatás vagy mûvelôdés terén, hanem szociális gondjaikat sem mindig orvosolták. Dr. Debreczeni János helyi tanácsos javaslatára az eddigi kettô helyett négy alelnököt választottak, akiktôl az eddiginél is eredményesebb munkát remélnek a jövôben. A szamosújvári RMDSZ-szervezet élére ismét Major Melindát választották.

E. Cs., K. E.

Három évtizede nem rögzítettek annyi veszettségi gócot Kolozs megyében, mint az idén — közölte a Kolozs Megyei Állatorvosi Hivatal vezetôje.

Ioan Fritea elmondta, hogy a megye területén már tíz veszettségi gócpontot azonosítottak. Kajántó községben egy birkanyájban is találtak beteg állatot. Ugyanitt korábban egy veszett csikó több embert is megharapott. Azokon a településeken, ahol veszettség fordult elô, a hatóságok karantént léptettek életbe.

Az állatorvos szerint a veszettség ilyen arányú elterjedését a rókák elszaporodása okozza, mivel az utóbbi években nem vadászták a ragadozókat. Fritea hangsúlyozta, hogy a rókák kilövése mellett végezni kell a veszettség ellen be nem oltott kóbor kutyákkal is.

Az elmúlt hónapokban több erdélyi megyébôl is veszettséget jeleztek. A fertôzés okozói szinte minden esetben rókák voltak. A veszettségi esetek elszaporodásával egyidôben a sajtó arról adott hírt, hogy több romániai megyében kifogyóban van a veszettség elleni szérum.

A Kolozs Megyei Egészségügyi Igazgatóságtól megtudtuk, az intézmény 1000 adag veszettség elleni oltószert vásárolt a franciáktól. Habár egy dózis ára 800 ezer lejbe kerül, erre a lépésre égetô szükség volt, mivel már több mint két hete nem tudták a megharapott személyeket beoltani. Aki félt a veszettségtôl, az más megyékbôl volt kénytelen beszerezni az oltószert. A dési, illetve a tordai kórház 100-100 dózist kapott, a többi 800 adagot a kolozsvári Járványtani Intézetnél helyezték el. A pénzalapot az oltóanyag beszerzésére a Egészségügyi Minisztérium biztosította. Ugyanakkor a minisztérium ígéretet tett a helyzet javítására, mivel a jelenség kezd országos méretûvé válni, a megmart emberek száma pedig — minden intézkedés ellenére — egyre növekszik.

H. Gy.

A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint februárban 147 937 állami társadalombiztosítási nyugdíjasunk volt, 153-mal több, mint januárban. Ezek átlagnyugdíja elérte az 1 087 832 lejt. A testi fogyatékos és háborús veterán nyugdíjasok száma 512, átlagosan 1 290 332 lejes jussal. Mezôgazdasági nyugdíjban

53 109 személy részesült, átlagosan 231 135 lejjel.

Március 10-én 36 440 személyt tartottak nyilván munkanélküliként, ami a munkaképes lakosság 11%-át tette ki (0,5%-kal kevesebbet, mint 2000 februárjában). A munkanélküliek 63%-a munkás és 49,7%-a nô.

Olyan új iskolaszabályzaton dolgozik a Nevelési és Kutatási Minisztérium, amely részletesen kitér az iskolai dohányzás problémakörére is. A tervbe vett, nagy dérrel-dúrral „megszellôztetett¯ rendelkezés eredményességével kapcsolatban viszont eléggé borúlátóak az iskolák vezetôi.

Az iskolaszabályzat számos megszorító intézkedést is tartalmaz a diákok, illetve a tanárok iskolán belüli dohányzása ügyében. Ily módon — legalábbis a tervek szerint — ôsztôl nem szabad majd a pedagógusoknak a diákok elôtt rágyújtani, sôt, szegény tanároknak még a folyósón sem lesz maradásuk. A diákoknak ezentúl szigorúan tilos az iskola területén cigarettázni, és az „illemhely-fumoárokat" az iskola vezetôségének kötelezôen ellenôriznie kell.

A Szabadságnak az új szabályzat vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos villámfelmérése nyomán kitûnt: az iskolák vezetôi nem sok értelmét látják a felülrôl jövô megszorításoknak, már csak azért sem, mert minden iskolának joga van belsô szabályzatában kedve szerint eljárni az ominózus ügyben. A diákság iskolai dohányzását pedig korszerû nevelési módszerekkel, de fôleg diplomáciával lehet visszaszorítani, de semmiféleképpen nem „túlneveléssel". Az ugyanis senkinek sem lehet célja, hogy arra kényszerítse a nagykorúság küszöbén álló fiatalokat, szünetekben „iskolán kívüli" területekre vonuljanak.

Szabó Csaba

A kolozsvári városi tanács köz- és magánterületeinek igazgatósága szerint sürgôsen bôvíteni kellene a Monostori negyedben található temetôt, mivel újabb temetkezésekre alig maradt már hely. A problémát a városi tanács egyelôre úgy próbálja megoldani, hogy a temetôvel szomszédos — magánkézben levô — földterületeket megvásárolja, illetve tulajdonosaiknak a város más részében ajánlottak telket cserébe.

A szóbanforgó temetôt Kolozs megye néptanácsának 535. rendelete alapján hozták létre. A rendeletet 1976. december 31-én fogadták el. A temetô építése — amelyre annak idején 8640 ezer lejt szántak — 1980-ban fejezôdött be, amikor használatba adták.

A Temetôket Igazgató Iroda 1997-ben felmérést végzett, melynek alapján kiderült, hogy az igényelt sírhelyek száma jóval meghaladja a temetô befogadó képességét. Az illetékesek elhatározták, hogy területi bôvítést hajtanak végre. Mivel a monostori temetô közelében található területek magánkézben vannak, 1998-ban olyan javaslat született, miszerint a helyi tanács ezeket vásárolja meg, vagy adjon cserébe más területeket. A kolozsvári városi tanácsban elhangzó 1998/37878-as javaslat szerint elsô lépésként a temetôt mintegy öt hektárral bôvítették volna. A bôvítésre területcserék alapján került volna sor a városi tanács beleegyezésével. Ezért elôzetes felméréseket végeztek, melyek során megállapították a szóban forgó területek értékét.

A földtulajdonosok kérésére 1998 és 2000 között öt ilyen cserét vitt véghez a városi tanács. Tavaly áprilisig 3007 négyzetméterrel bôvült a monostori temetô, ide 409 új sírhely került. Jelen pillanatban a temetô 253 sírhellyel rendelkezik, ezért a városi tanács továbbra is ajánlatokat tesz magánszemélyeknek földterületeik elcserélése érdekében.

Nánó Csaba

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának (RIF) legutóbbi heti vezetôségi gyûlésén a fô napirendi pont a szervezet ez évi tevékenységének megvitatása volt. A tervek között szerepel mindenekelôtt az elsô kolozsvári magyar közgazdász bál megszervezése. Ugyancsak ebben az évben indul útjára a Pro Business elnevezésû program, amely a közgazdász szakmának a középiskolások körében való népszerûsítését szolgálja elôadások, játékok által. Több konferencia is szerepel terveikben, ezek közül májusban e-business, júniusban pedig a FAO (Élelmezési és Mezôgazdasági Világszervezet) társszervezésében környezet és mezôgazdasági témában. A RIF a közeljövôben szeretne beindítani egy gazdasági témájú sajtófigyelô szolgálatot, amelynek tartalmát internetes formában bocsátaná az érdeklôdôk rendelkezésére.

A RIF központi vezetôsége célul tûzte ki a helyi szervezetekkel való kapcsolattartás felélénkítését, ennek elsô lépését egy országos körút keretében szándékszik megtenni. Ugyanakkor pályázatot ír ki a helyi szervezetek tevékenységeinek anyagi résztámogatására, valamint a IV. Ifjú Közgazdász Találkozó megszervezésére. A kolozsvári helyi szervezet mielôbb sort szeretne keríteni tisztújító közgyûlésére, amelyre minél nagyobb számban elvárja a régi és új kolozsvári RIF-tagokat.

A következô megbeszélés fô témájaa RIF alapszabályának módosítása.

A RIF-rôl további információkat az RMKT székházában lehet kapni: Pietroasa utca 12 szám, tel. 431-488.

Boga Emese

Közlekedési baleset történt az Aurel Vlaicu utcában. Hétfôn délután 4 óra körül Mircea Dorel Cosmin Popa (38), a Cj 16 GTX Dacia vezetôje Szamosújvárról érkezett Kolozsvárra. Az Aurel Vlaicu és a Siretului utcák keresztezôdésénél hirtelen be akart fordulni, és megütötte a szabályosan közlekedô Harasz Zsolt (20) dési egyetemista Cj 90 AGS rendszámú Honda motorkerékpárját. A balesetben megsérült a Honda utasa, Adrian Barta. Az anyagi kár több, mint 8 millió lej.

Akasztott emberre bukkantak a Bükkben. Szintén hétfôn Técsi Roland István riasztotta a rendôrséget, hogy a bükki erdôben sétálva egy akasztott, 62 év körüli férfira talált. Erôszakra utaló nyomokat a rendôrség nem talált. A férfinél semmilyen irat nem volt, így azonosítása folyamatban van.

Mérget ivott pálinka helyett. Április 3-án Lucian Leonida (48) testvérével Vasilével, és a rokonság több tagjával kilátogatott Fenesen lévô üdülôjébe. Lucian bement a házba, és amikor testvére tíz perc elteltével utánament, a lépcsôkön talált rá. Azonnal értesítették a rendôrséget, akik megállapították, hogy a férfi véletlenül abból az üvegbôl ivott, amely rovarirtó szert tartalmazott. Sürgôsen kórházba szállították, de április 6-án Lucian meghalt.

(nánó)

Kolozsváron 8–15 óra között a következô utcákban szünetel az áramszolgáltatás: április 11-én, szerdán — Siretului, Aurel Vlaicu (a 16. és 124. házszámok között), Muresului, Oltului, Aurel Vlaicu az új híd és a Petrom benzinkút között a páratlan házszámsoron a Ialomitei utcáig; április 12-én, csütörtökön — CT 13 Mãrãsti AVS, Aurel Vlaicu A3, A4, A7, A8, P1, P2, P3, P4, P5, Nirajului P4, N1, N2, N3, N4, N6, 7. és 9. szám.

A kormányzás száznapos mérlegét ismertette Adrian Nãstase a Mediafax hírügynökségnek adott terjedelmes interjúban. A kormányfô kijelentette: nagyjából mindazt, amire a kormányprogramban vállalkoztak, teljesítették.

Így, szerinte, felgyorsult a gazdasági reform, javult az üzleti környezet és a gazdasági növekedés ritmusa. Mindezt elsôsorban a kis- és közepes vállalatok megerôsítésével magyarázta, illetve a rájuk vonatkozó jogszabály és kedvezmények maradéktalan alkalmazásával. Ennek nyomán, a termelékenység megtartásával és az ipari termelés növelésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliség, végsô fázisba jutott a vállalkozás-bejegyzés bürokráciáját visszaszorító szabályozás kidolgozása, s az öntözôrendszerek helyreállításával, illetve a termékszerkezet változtatásával javultak a mezôgazdaság kilátásai. Elmondta: mezôgazdasági termelôknek biztosított hektáronkénti egymillió lejes támogatás, a vetômag-akció, a melegházak felújítása, a tejtermelés szubvencionálása és az állatállomány felleltározása révén minden remény megvan arra, hogy az idei eredmények a tavalyiaknál sokkal jobbak legyenek.

Szintén a megvalósítások közé sorolta az országos energiaipar zavartalan téli mûködtetését és szerkezeti átalakítását, az ipari körbetartozás és az állami költségvetés követeléseinek csökkenését. De pozitív eredmény, szerinte, a privatizációs elképzelések módosítása, e folyamatot ugyanis nem csupán a tulajdon átruházására, hanem a tôkeinjekciók és a korszerûsítés feltételeihez kapcsolták.

A felsorolt intézkedések révén sikerült az év elsô két hónapjában az ipari termelést 17,5 százalékkal, a termelékenységet 20,2 százalékkal, az exportot pedig 31,1 százalékkal növelni, miközben a munkahelyek száma decemberhez képest 76,5 ezerrel növekedett. A kormányfô elégedett az inflációval, amelyet csökkenônek vél, s különösképpen a lakásépítések megkezdésével Râmnicu Vâlceában, Focsani-ban és Bákóban. Kijelentette: idén 38 ezer új lakást adnak át, fôképp fiataloknak. Folytatják az országutak, a Bukarest–Câmpina vonalon megkezdik a vasút korszerûsítését, illetve beindítják a Bukarest–Konstanca autópálya munkálatait. Ezzel párhuzamosan folyik a TAROM szerkezeti átalakítása és a cég magánosítási elôkészítése.

Nãstase elismerte: sok mindent nem tudtak megvalósítani mindabból, amit ígértek. A sikertelenségek okát abban látja, hogy az elmúlt kormányzás sok adóssággal adta át az országot az új kabinetnek, az Isãrescu-kormány ugyanis utolsó hónapjaiban rengeteg fedezet nélküli költségrôl döntött, amelyek az idei költségvetés lehetôségeit korlátozzák, s annak parlamenti elfogadását késleltették. Ezt is megoldották azonban, hiszen sikerült finanszírozniuk a több mint 30 ezer milliárd lejes belsô adósságot, s közben megôrizték és erôsítették a külsô hitelképességet. Ennek köszönhetôen Románia csaknem félmilliárd dolláros hitelt kapott a nemzetközi pénzpiacokról.

Kormánya prioritásai között a miniszterelnök a hazai és a külföldi tôke segítségével történô beruházások serkentését, új munkahelyek teremtését, a jogharmonizációt, az üzleti bürokrácia csökkentését, a privatizáció, a pénzügyi reform és az ipari szerkezet-átalakítás felgyorsítását, a NATO-integrációhoz szükséges nemzetvédelmi reform végrehajtását, a korrupció és a bûnözés visszaszorítását említette. Külön beszélt a decentralizációról, amelynek megvalósításához a Világbanktól várnak pénzügyi segítséget.

Az év elsô két hónapjában 43 vállalatot adtak el, összesen 117 milliárd lejért, s ugyanebben az idôszakban sikerült privatizálásra elôkészíteni az Agrárbankot is, amelyet az elôzô kabinet fel akart számolni. De privatizálni kívánják a Román kereskedelmi Bankot (BCR) is, és nemsokára kezdetét veszi az Eximbank és a CEC korszerûsítése.

A tervekhez a kormány megfelelô szociális védôintézkedéseket kíván hozzárendelni, a felszabaduló munkaerô további foglalkoztatását azonban a kis- és közepes vállalatok házatáján látja. Úgy vélte, idén a reálkeresetek 4 százalékkal növekszenek majd, miközben a munkanélküliség 9,9 százalékra csökken. Az idei költségvetés útján pedig további szociális juttatásokat terveznek a rászoruló családoknak, a gyermekeknek és a diákságnak. A hat hónapnál kisebb csecsemôknek belföldi termelésbôl ingyenes tejport kívánnak biztosítani. Ugyanakkor új jogszabály elfogadását tervezik, amely minimális jövedelmet garantálna a lakosságnak.

A nyugati államok életszínvonalának utolérése terén Nãstase az elmúlt négy évet elveszett idônek minôsítette, s kifejtette, hogy az 1996-os színvonalat csak 2004-ben fogjuk ismét elérni. A tervek közé tartozik az is, hogy 2004-ben 7400 dolláros, 2010-ben pedig tízezer dolláros legyen lakosonként a bruttó nemzeti össztermék mértéke. A miniszterelnök tudatában van annak, hogy a tízezer dollár is csak a legszegényebb uniós országokban elért szint felének felel meg, ennek ellenére, az uniós betagolódást 2007-ben vagy még annál is korábban elképzelhetônek tartja.

A kormányfô a legnagyobb gondnak a körbetartozást és a tôkehiányt nevezte. Elismerte, hogy egyedül a galaci Sidex kombinát egymilliárd dolláros adósságot halmozott fel. Úgy vélte, hogy a gazdaság szanálásához évi 10 százalékos beruházási ütemre és 1,7–1,8 milliárd dolláros külföldi befektetésre van szükség. Párhuzamosan felgyorsítják az ipar szerkezeti átalakítását, és gyökeresen javítani kívánják a SAPARD, a RICOP, PSAL és más, eddig kihasználatlan külföldi segélyprogramok felhasználását.

Nãstase úgy vélte, Románia csak májusban, a költségvetés elfogadása után tárgyalhat újra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy újabb készenléti hitelmegállapodásról. Elismerte azt is, hogy nem volt sikeres a városi hôközpontokhoz való lakossági újrakapcsolási programjuk, nem sikerült véghezvinniük a TVA tervezett csökkentését és a kisvállalatok adókedvezményeinek bevezetését. A felelôsséget a miniszterelnök mindezekért az elôzô kormányzatra hárította. Derûlátónak mutatkozott azonban a vízumkérdésben, s úgy vélte, a keleti határok biztosítása, az új útlevelek bevezetése megfelelô ütemben halad annak érdekében, hogy az EU június végén végképp levegye Romániát a vízumköteles államok listájáról.

A kormányfôi beszámolót valamennyi gazdasági miniszter igyekezett saját szakterületének eredményeivel kiegészíteni. Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter elismerte, hogy a nagyprivatizáció továbbra is várat magára. A megoldást erre a magánosítás decentralizációjában, illetve a titkosszolgálatoknak a magánosítási folyamatba történô bevonásában látja. Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter, Dan Ioan Popescu iparügyi miniszter és Dan Nica kommunikációügyi és információtechnológiai miniszter szerint tárcáik különbözô jogi keretek kidolgozására, a valós helyzet felmérésére koncentráltak a kormányzás elsô száz napjában. Miron Mitrea szállítási miniszter a már kidolgozott tervek kivitelezési tempóját gyorsítaná, Dan Matei Agathon turisztikai miniszter pedig 51 turisztikai céget szeretne mielôbb privatizálni, a tengerpart rehabilitációját végzi, s nagyszabású turisztikai tervek (Európa üdülô a tengerparton, Dracula Land Törcsvár környékén vagy Segesvár mellett, Predeal–Azuga üdülôtelepek fejlesztése, Gerovital-kezelések újrakezdése) beindítására törekszik.

Az ellenzéki pártok közül elsôként a Demokrata Párt bírálta a kabinet elsô száz napját. Petre Roman kijelentette: az eltelt idôszakban a kormány egyetlen dolgot bizonyított be — hogy képtelen a kormányzásra, s nincsenek konkrét tervei és prioritásai. A liberálisok arra készülnek, hogy felmondják a parlamenti támogatásra kötött szerzôdést. Erre a kormányfô azzal reagált, hogy amennyiben ez megtörténne, a kormánypárt nem támogatná a Stoicáék által sürgetett alkotmánymódosítást, illetve azt saját prioritásai alapján vinné véghez.

(t)

Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter kedden jelképesen átsétált a bolgár–görög határon abból az alkalomból, hogy Bulgária állampolgárai ettôl a naptól kezdve vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió azon tagállamaiba, amelyek aláírták a schengeni szerzôdést.

A külügyminiszter a Kulata–Promahonasz határállomáson lépett a schengeni határok túloldalára, sétáját fotóriporterek hada kísérte és az állami televízió is közvetítette. „Ez a határozat a bulgáriai reformokba vetett bizalmat mutatja" — kommentálta Mihajlova asszony az EU döntését a vízumkényszer eltörlésérôl.

Az AP jelentése szerint a döntés még a múlt hónapban született, amikor a 15 tagállam igazságügy- és

belügyminiszterei közös találkozójukon megegyeztek abban, hogy felveszik Bulgáriát azon nem EU-országok sorába, amelyek polgárai legfeljebb három hónapos idôtartamra vízum nélkül utazhatnak a schengeni határokon belül. (A schengeni szerzôdést, Írország és Nagy-Britannia kivételével, valamennyi uniós tagállam aláírta.)

Bulgária 2000 márciusában kezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, a valóságos felzárkózás esélye azonban évekig elérhetetlennek tûnt a bolgárok számára. Az utazási megkötések ellen többször az utcán tüntettek az emberek.

A francia Renault autógyár számításai szerint több mint 350 millió eurót kell majd 2004-ig áldozniuk a pitesti-i Dacia autógyárra, s ezek kiadások felett jelentkeznek majd az új Dacia modell ugyancsak 2004-ben esedékes piacra dobásának költségei. Eddig a francia gyártó közel 90 milliót áldozott a 80 százalékban birtokolt hazai vállalatra.

A Dacia reménykedik abban, hogy még exportra is tud szállítani, mégpedig az évtized végétôl évente mintegy félmillió jármûvet. Most egyelôre évekig nem számítunk profitra — jelentette ki a Dacia jelenlegi elnöke, Manuel Gomez.

Amint közölte, az új autómodell projektje egyelôre „X90" név alatt formálódik, s az már biztos, hogy gyártásához egy teljesen korszerû új üzemre lesz szükség, mint ahogy az új Skodákhoz is. Akkor majd megismételhetô lesz a Renault számára is a Volkswagen sikersztorija a cseh autógyártóval — ezúttal Romániában a Dacia kocsikkal.

A Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ tevékenységének támogatásáról írt alá stratégiai együttmûködési szerzôdést Michelberger Pál akadémikus, a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke és Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Elmondták: az MTESZ nemrégiben elindított programjának gerincét képezi a mûszaki tudományos együttmûködés a határon túli régiókkal. A tervek szerint a határon túli régiókban a reáltudományok népszerûsítése érdekében a magyarországihoz hasonló technikaház-hálózatot kívánnak kiépíteni. Michelberger Pál kifejtette, hogy ehhez nem pénzügyi támogatást ad az MTESZ, mivel az anyagi dotáció államközi keretek között oldható csak meg.

Az MTESZ elsôsorban szellemi támogatást nyújt a programhoz, amelynek elsô lépéseként a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központtal való együttmûködés szorosabbá tétele. Michelberger Pál szerint az MTESZ határon túli programja — a mûszaki szakemberek, a kutatók, a fejlesztôk, azaz a tudásipar aktivizálásával — a regionális innovációt szolgálja.

A területi, helyi önkormányzatok támogatásával megvalósított fejlesztések, innovációk célja a határon túli régiók jólétének és gazdasági versenyképességének növelése, az ott élô szakemberek bekapcsolása a nemzeti és az európai együttmûködés hálózatába. A magyarországi tudomány és technikaházak gyakorlatára alapozva egy olyan program elindítását tûzték ki célul, amelynek végeredményeként a határon túl technológiai ügynökségek jönnek létre, s különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá az adott térség gazdasági, mûszaki, tudományos fejlesztéséhez.

Zsombori Vilmos az együttmûködési megállapodás kapcsán azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a személyes kapcsolatok a mérnökök és a mûszaki szakemberek között a jövôben a technikaházak segítségével intézményes kapcsolattá alakulhat.

Bíró Zoltán, a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ szervezôje, a humánantropológiai mûhely vezetôje azt emelte ki, hogy az együttmûködés keretében a csíkszeredai és a város környéki mûszaki szakemberek magyar nyelven juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen szakmai ismeretanyaghoz, és olyan Internet-kapcsolathoz, amely segítheti ôket munkájukban.

Az utcai pénzváltóknál a forint 93/95, a márka 12 700/12 800, a dollár pedig 27 800/27 900 lejbe került.

Április 11., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 719 lej,1 USD = 27 755 lej.

Ion Iliescu államfô szerint a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvény kérdésében Magyarországnak körültekintôen kell eljárnia és ajánlatos konzultálnia a szomszédos országokkal is.

Iliescu a közszolgálati televízió egyik politikai vitamûsorában azt hangsúlyozta, hogy a Magyarországon készülô törvény a szomszédos országok állampolgárait érinti.

— Elvárható lett volna Magyarország részérôl, hogy konzultáljon az érintett országokkal, amint ezt Mircea Geoanã külügyminiszter legutóbbi budapesti látogatása során szóvá is tette — mondta.

Iliescu szerint a törvénnyel összefüggésben „számolni kell a román állampolgárokat érintô diszkriminatív bánásmód bizonyos következményeivel".

— A romániai magyarok, akár tagjai a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, akár nem, mindenekelôtt román állampolgárok. A (státus)törvényben megfogalmazott bizonyos elemek kellemetlen helyzeteket teremthetnek még a magyar etnikumú román állampolgároknak a számára is — hangsúlyozta.

Az államfô úgy értékelte, hogy Mircea Geoanã külügyminiszter észrevételeire „bizonyos fogékonyság volt tapasztalható" a magyar kormány részérôl.

Iliescu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bizonyos dolgokról a románoknak is érdemes lenne elgondolkozniuk. „Például arról az állhatatosságról, amellyel Magyarország jár el a határon túli magyarokkal való kapcsolatainak ápolása ügyében" — mondta.

Ion Iliescu szerint a múlt kormánykoalíció a hibás amiatt, hogy nem teljesültek az Európai Unió Romániával szemben támasztott feltételei az országnak a vízumköteles államok listájáról való törlésére. Az államfô szerint Romániának még van esélye arra, hogy júniusig teljesítse ezeket a feltételeket, akkor pedig a románok is — a bolgárokhoz hasonlóan — vízum nélkül utazhatnak a Schengen-országokba.

Hétfô esti tévéinterjújában Ion Iliescu azt is elmondta: véleménye szerint a nyomor, a korrupció és a bûnözés jelenti a legnagyobb veszélyt az ország biztonságára nézve. A lakosság kétségbeesése olyan feszültségekhez vezethet, amelyek nehezen ellenôrizhetôk. Iliescu szerint a belsô fenyegetettség a legveszélyesebb, de léteznek külsô veszélyforrások is, mint például a dél-kelet-európai feszült helyzet.

Az erdélyi magyar magánegyetem mûködésére beadott kérelmeket a román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) a jelenleg érvényben lévô akkreditációs törvény alapján fogja elbírálni — jelentette ki kedden Ioan Mihãilescu professzor, a CNEAA elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Mihãilescu szerint semmilyen összefüggés nincs aközött, hogy az akkreditációs bizottság február eleje óta ülésrôl ülésre halasztja a döntést a magyar egyetem ügyében, s ezzel párhuzamosan a román törvényhozásban vita kezdôdött az akkreditációs törvény módosításáról.

Február elején — a CNEAA-elnök tájékoztatása szerint — azért halasztották el a döntést, mert a jogi szakbizottság véleményét várták. Egy hónappal késôbb — a CNEAA szóvivôje szerint — „azintézményi ellenôrzés hiányzott". A hétfôi CNEAA-ülésen napirendre sem tûzték a magyar magánegyetem kérdését.

A CNEAA elnöke szerint a kérdést a testület május 7-i ülésén vitatják meg. Az elnök szóvá tette, hogy az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány „az utolsó akkreditációs kérelmeket csak öt nappal ezelôtt nyújtotta be".

A parlamenten kívüli pártok közül a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szövetség Romániáért nevû párt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség és a Jobboldali Erôk Szövetsége arra szólítja fel a parlamenti képviselôket, hogy ne fogadják el az idei költségvetést. A törvénytervezetre egyáltalán nem jellemzô az átláthatóság, ezért fennáll a visszaéléseknek, politikai klientúrák kialakításának a veszélye — hangzott el azon a tanácskozáson, amelyen Andrei Marga, Teodor Melescanu, Victor Ciorbea, Varujan Vosganian, Viorel Cataramã, Adrian Iorgulescu, Ion Caramitru és Nicolae Noica a Nãstase-kabinet elsô száz napjának a megvalósításait-kudarcait, illetve a költségvetési törvénytervezetet elemezték. Megítélésük szerint íme, bebizonyosodott: az RTDP-nek a választási kampányban tett ígéretei alaptalanok. Ami pedig a költségvetési törvénytervezetben foglaltakat illeti: ez semmivel sem viszi közelebb Romániát az EU-hoz, gazdasági fejlôdés helyett a nyomor elmélyüléséhez vezet. Elsôsorban a kis- és középvállalkozásokra, a tanügyre, egészségügyre, kultúrára és kutatásra kiutalt csekély összegek ellen emeltek kifogást. Élesen bírálták a Nemzeti Liberális Pártot, amelyik ahelyett hogy komoly ellenzéki szerepet vállalt volna fel, felsorakozott a kormánypárt mögött.

Mãdãlin Voicu (RTDP) szerint elsôsorban Rãzvan Theodorescu minisztert terheli a felelôsség azért, amiért a mûvelôdési tárca csak ilyen csekély mértékben részesedik az idei költségvetésbôl. Ez ugyanis nem több mint a tavalyi összeg fele, ezért Voicu azt tartaná méltányosnak, ha Theodorescu lemondana tisztségérôl. Az idén a kultúrára alig 0,15%-a jut a GDP-nek, ami 1630 milliárd lejnek felel meg. Ezzel ellentétben tavaly a GDP 0,33 százalékát utaltak ki a tárcának. Emlékeztetett: Theodorescu eredetileg 2100 milliárd lejt kért a büdzsébôl, majd amikor látta, hogy mi maradt, azt hangoztatta, hogy a parlamenti vita alkalmával követelni fogja az összeg 900 milliárd lejjel való növelését. Ehelyett az egyedüli tiltakozó e méltánytalanság ellen egyedül Voicu volt, aki jelenleg is japánsztrájkot tart.

Románia EU-csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete — jelentette ki tegnap Stockholmban Adrian Nãstase. A kétnapos svédországi látogatáson levô kormányfô szerint jelen pillanatban a románok életszínvonala az EU leggyengébb

tagországában mért életszínvonal felénél van. Goran Persson svéd kormányfôvel folytatott tárgyalásán kifejezte Románia elkötelezettségét az integrációs feltételek teljesítése mellett, és Svédország — amely az EU soros elnöki tisztét tölti be — támogatását kérte mind az unióval, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal soron következô tárgyalásokban.

Mintegy 100 milliárd lejjel egészítette ki a parlament a mezôgazdaság költségvetését. Az Ilie Sârbu vezette tárca tehát az idén 9,718 milliárd lejes kerettel gazdálkodhat. A Demokrata Párt eredetileg 2000 milliárd lejes kiegészítést javasolt, a demokraták szerint ezt az összeget az utakra szánt különalapból kellene átcsoportosítani. Az NLP 200 milliárd lejjel növelte volna az exporttevékenység ösztönzésére szánt összegeket. Mind a demokraták, mind a liberálisok javaslatát leszavazták.

Nem volt sikere az RMDSZ kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványának sem. Mint ismeretes, a szövetség, többek között, ennek a javaslatnak az elfogadásától tette függôvé a költségvetés megszavazását. Amint azt Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselôtôl megtudtuk, az RMDSZ javaslatára azt válaszolták, hogy az 1999/30-as törvény alkalmazásával, amely különbözô kedvezményeket biztosít a kis- és középvállalkozások számára, amúgy is mintegy 1000–1200 milliárd lejjel jut több erre a területre. Az RMDSZ által különbözô fejlesztési programokra kért 500 milliárd lej többletet a parlament visszautasította. A szövetség másik javaslatának is „felemás" volt a fogadtatása: 5 százalék helyett csupán 1,5 százalékkal sikerült növelni a közigazgatási egységek költségvetését a személyi jövedelemadóból.

Visszautasították a DP és az NLP azon javaslatát, hogy a Román Mûvelôdési Alapítvány támogatását 17,6-ról 26,6 milliárd lejre növeljék. Az indítványt leginkább Mitzura Arghezi (NRP) ellenezte, aki szerint az alapítvány „moldova köztársaságbeli románellenes tevékenységeket" támogatott. Ugyanakkor a parlament ellenszavazat nélkül elfogadta Leonida Lari (NRP) azon javaslatát, hogy a Románia–Moldova Köztársaság közti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére szánt 57,5 milliárd lejes alapból 2,25 milliárd lejt utaljanak ki négy moldovai sajtókiadványra.

A parlament 90 milliárd lejjel csökkentette a honvédelmi és nemzetbiztonsági alkalmazottaknak szánt béralapot, az így felszabaduló összeget a román hadsereg NATO-kompatibilitásának növelésére szánják.

Több képviselô javaslatára a mûvelôdési költségvetés végül 10 milliárd lejjel növekedett.

Visszautasításban volt része az NLP azon javaslatának, amelyet a DP és az NRP egy része is támogatott, hogy a veszteséges állami vállalatoknál ne lehessen béremelést, vagy prémiumokat kiutalni. Az indok: hasonló szabályozásra különben is sor kerül a Nemzetközi Valutaalappal kötendô egyezményben.

— Ha nem is túlzottan, de elégedettek vagyunk a nemzeti bruttó össztermékbôl (GDP, PIB) az oktatásra elkülönített négy százalékkal — nyilatkozta a Szabadságnak Stanca Constantinescu, a Közoktatási Szabad Szakszervezet Kolozs megyeifiókjának elnöke. — Örömmel tölt el bennünket, hogy ebben a négy százalékban benne foglaltattak a közoktatásban dolgozók fizetéskiegészítéséhez szükséges anyagiak is. Jó hír, hogy a négy százalék kiszámításakor minden olyan személyt figyelembe vettek, aki jelenleg közoktatásbeli, így nem kerül sor tömeges elbocsátásokra. Ha tehát a továbbiakban állások szûnnek meg, akkor senki nem mondhatja azt, hogy ez a költségvetés miatt történik. Amivel viszontelégedetlenek maradtunk: az élelmiszerjegyek költségei nem foglaltatnak benne a négy százalékban. A kormánynak kiváló alkalma nyílt arra, hogy a közoktatásbeliek fizetését — közvetlen módon — megemelje ily módon, de úgy látszik, nem tartották ezt annyira fontosnak. A húsvéti kéthetes meg a nyári nagyvakáció alatt — a törvény szerint — nem jár a közoktatásbelieknek élelmiszerjegy, így a kormánynak viszonylag könnyû dolga lett volna ezen a téren. Fontos viszont megjegyezni, hogy a szakszervezetünk felkérte a megye honatyáit, hogy az augusztusra tervezett költségvetés kiegészítéskor — ha egy mód van rá — támogassák az élelmiszerjegyek ügyét. Ha ez a támogatás eredményes lesz — mint ismeretes, a Kolozs megyei honatyák fontos szerepet töltenek be a parlament oktatási bizottságaiban —, akkor szeptemberre, októberre, novemberre és decemberre ki lehet már utalni az élelmiszerjegyeket. Amennyiben minôsítenem kellene a költségvetésnek az oktatásra vonatkozó vetületét, legfeljebb hetest adnék. Átmenôjegyet tehát, hiszen ne feledjük: biztosítva van a bérkiegészítési folyamat, és garancia létezik arra, hogy nem következnek tömeges elbocsátások. Elégedetlenkedünk a közoktatás bérkiutalási rendszerének az önkormányzatok hatáskörébe történô átutalása miatt is. Ez utóbbi ellen hiába tiltakoztunk: most már veszett fejsze nyele az egész... A mi dolgunk vigyázni arra, hogy az átutalás körüli hercehurca ne zavarja meg az iskolák munkáját. Fô védekezési pontunk e téren a bérkiutalás módszertanának kérdésköre maradt. Tegnap már tárgyalóasztalhoz is ültek a közoktatási szakszervezetek és a Nevelési és Kutatási Minisztérium képviselôi, hogy az önkormányzatok által kiutalt fizetések ügyében olyan módszert dolgozzanak ki, amely zökkenômentessé teszi majd ezt az átállást.

Szabó Csaba

Kedden délelôtt parlamenti döntés született arról, hogy a Nevelési és Kutatási Minisztérium 2002 és 2004 között évente 800 milliárd lejig terjedô hiteleket vehet fel, amelyekkel kiegészítheti a nemzeti bruttó össztermékbôl (GDP) a számára elkülönített 4 százalékot. Florin Georgescu, a képviselôház pénzügyi szakbizottságának elnöke a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a szaktárca a hiteleket kizárólag csak az általa irányított kutatási programok finanszírozására használhatja fel.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]