 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. augusztus 22.
(XIII. évfolyam, 194. szám)
Készületlenül éri a községet a közelgô iskolakezdés, hiszen több faluban is fontos javításokat kellene végezni az iskolaépületeken. A büdzsé azonban még a fûtôanyag biztosítására sem elegendô — panaszolja Fekete P. P. János polgármester. Várják a költségvetés újratárgyalását és a megyétôl a benyújtott pályázatok megválaszolását. Az elöljáró tanácstalan: — Amíg hivatalosan meg nem kapjuk a leosztott összeget, nem foghatunk hozzá a szükséges munkálatokhoz.
Az inaktelki és az argyasi iskolákat tataroztatni kellene, a jegenyeiben pedig a csempekályhákat kell megjavítani... pénz nélkül nem lehet dolgozni.
Az esôs idô miatt a község az aratással is lemaradt. — A múlt hét közepéig Inaktelkén egyetlen szem búzát sem arattak le még. Az aratás elkezdését részben az esô, részben az aratógépek hiánya akadályozta. A többi faluban azonban már a vége felé jár a munkálat — mondta Fekete P. János.
Községszinten körülbelül 210 hektár ôszi búzát arattak le a múlt hét végéig. A hozam 2300 kg átlagban hektáronként. Az ôszi árpából 20 hektárnyit, a tavaszi árpából 100 hektárnyit arattak. A hozam átlaghektáronként 2200 kg, illetve 2500 kg. A polgármester szerint a termôföld minôségéhez viszonyítva a termés a közepesnél valamivel jobb.
A Beszterce-Naszód megyei Magyardécse történelmi gyökerei Gyécsa, azaz Géza nagyfejedelem (Szent István apja) koráig nyúlnak vissza, de a települést nem az ezerévnyi múltja kötötte véglegesen a világhírhez, hanem egy ártatlan gyümölcs — a cseresznye. A közigazgatásilag Árpástóhoz (Branistea) tartozó település mindennapjai finom szálakkal kapaszkodnak a jelenbe.
Olyan hirtelen válik ki Árpástó központjából a Magyardécse felé vezetô földút, hogy a Dacia kombi majdnem kétlábra áll. Poros, gidres-gödrös úton döcög az autó jó néhány kilométeren át, aztán kitágul a völgy, és jobb oldalt megjelennek az elsô cseresznyefák. Amint meglátjuk az elsô létrákat meg kosarakat, azonnal megállunk hangulatot szívni. A szedôk décsei származásúak, de már régen Besztercén laknak, így nem tudnak semmiféle cseresznyetitokba beavatni. A cseresznye sem valami szenzációs:van ilyen tonnaszámra Kolozsváron minden lakótelepi zöldség- és gyümölcsüzletben. Egyvalamit viszont már itt, az út menti fák közt megérzünk: a cseresznye szónak errefelé sokkal gazdagabb a jelentése, mint bárhol Erdélyben. A szedés pedig errefelé nem egyszerû fizikai munka, hanem rituálé. A rossz földútról sokáig nézzük, hogyan másznak fel-le a létrán a szedôk — fiatalok és meglepôen nagy számban — hogyan akasztgatják fûzfakosaraikat ágról ágra. Autó közeledik felénk: amint megelôz, a homokos porfelhôn keresztül is látom, hogy sötétvörös, aprószilva nagyságú cseresznyével telt ládákat szállít. Összefut a nyál a szánkban: ahá — gondoljuk —, ez lesz az igazi, a décsei...
A falu központja felé közeledve valamelyest javul az út — itt-ott javítások nyomai. Fiatal pár siet el mellettünk: szorongatják egymás kezét, a másikban mindketten kosarat tartanak. Aztán újabb fiatalok, újabb kosarak. A templomtéren a környékbeli falvakból érkezett napszámosok várják, hogy a jómódú magyar falu munkát adjon nekik. Kapa a kezükben — ezt otthonról hozták, hogyha kapálni viszik ôket, akkor ne idegen munkaeszközzel kelljen majd megkeresni a napszámot. Ha cseresznyére viszik ôket — a nôk és a gyerekek ezt szeretnék — akkor meg kapnak a décseiektôl kosarat. Ha ki nem kosaraznak bennünket — jegyzi meg egy barnabôrû, keménykötésû, románul beszélô legény. A másik világlátottabb: azt mondja, a templom elôtti térséget mindenki Moszkva térnek hívja. Nemcsak a jó munkavállalási lehetôségek miatt, de a délutáni nagy cseresznyevásárért is. Meglátom — bizonygatják —, hogy mi lesz itt délután! Annyi lesz a cseresznyésszekér, meg az ország minden tájáról idesereglett ARO terepjáró, hogy alig lehet majd átvergôdni a teren. Arges, Dolj, Bukarest... Maros, Brassó, Szeben...
Odébb roma munkavállalók színesítik a décsei Moszkva teret. Ôk sokkal olcsóbban dolgoznak, mint a konkurencia. Kapájuk sincs, de van jó néhány eleven purdéjuk, így hát érthetô az "árleszállítás": a munkavásárban ugyanis az ebéd is benne van, meg ez-az; a purdéknak is kell adni... Abban viszont megegyeznek: ez egy ügyes magyar falu, ahol pénzt lehet keresni. Bárcsak náluk, odahaza is lennének ilyen lehetôségek — mondja az egyik román fehérnép, gyerekkel a karján.
A falu központja rendezett, a templom melletti impozáns emlékmû — amely a világháborús halottaknak állít emléket — kisvárosi jelleget adna a térnek, ha nem ütközne az ember szemébe mindenütt az országutaktól leszakított, színmagyar települések átka, a rossz út. Az emlékmûvön székelyharisnyás emberalakot vélek felfedezni; eszembe jut a helység székelyek általi betelepülésének elmélete, de egy másik is: a magyardécsei és csángó népdalkincs néhány közös elemére alapozó, a két régió közös gyökereire utaló teória is. Ez utóbbinak Beke György is nyomába eredt a Búvópatakokban. Az ott olvasottak — bizony, bizony — egészen meg- gyôzôek. Székelyek, csángók vére folyik a magyardécseiekben? Ki tudja...
A köztudatban elég nagy a zavar a település földrajza körül: sokan összetévesztik a közigazgatásilag Miriszlóhoz tartozó Fehér megyei Marosdécsével (Decea), ahol különben nemigen van cseresznye, és a magyar–román lakossági arány sem annyira magyar irányba hajló, mint Magyardécsén (Ciresoaia). A másik tévedésnek a Décse-Géza azonosság a gyökere: míg az elôbbi a Szent István elôtti idôszaknak, a magyar-erdélyi birtokhatárnak állít emléket, addig a Maros menti település neve Géza, Árpád-házi nagyfejedelem nevéhez fûzôdik. Az összemosódás másik oka valószínûleg a Maros menti Árpád-kori emlékek (marosgombási honfoglaló sírok, a Magyarlapádhoz tartozó Asszonynépe mint Gizella királyné birtoka stb.) összefonódása. Vagy — ki tudja — talán egyszerûen a "megyek Décsére" kijelentés puritánsága ébreszti az emberekben azt a képzetet, hogy egyetlen hazai Décse létezik.
Magyardécsén két sajátos közösségi viselkedési formát is megfigyelhet a néprajz iránt érdeklôdô vándor. Elôször is: a házak elôtt nincsenek padok. 2. A gyerekek — néhány nap kivételével — a templomból indulnak iskolába. Az elôbbinek többféle magyarázatát adják a helybéliek, az utóbbi viszont egyértelmû utalás a falu vallásos életére — és persze a jó, közösségformáló pap jelenlétére.
(Folytatjuk)
A sajtóban felröppentett hír, miszerint a pedagógusok és nem csak a közoktatási pótszemélyzet (TESA) egy része várja immár jó néhány napja a júliusi fizetések kiutalását, élô példája annak, hogy mennyi a félreértés, és milyen méretû kommunikációs rövidzárlatok akadályozzák a közoktatás adminisztrációjának munkáját — mondta a Szabadságnak Lucia Cojocaru, a Kolozs megyei Közoktatási Szakszervezet (SLIPC) alelnöke. — Nem a tanárokról, a pedagógusokról van szó — figyelmeztetett —, hanem a pótszemélyzet azon tagjairól, akik nem jogosultak szabadságpénzre, és júliusban is dolgoztak. A gondok gyökere — mondta — nem utolsósorban a megyei tanfelügyelôség rossz könyvelési stratégiájában keresendô. Az iskolák könyvelôit fel kellett volna készíteni arra, hogy a július-augusztusi fizetési kimutatásokat ne úgy készítsék el, mint a május-júniusit. Ha ezek a kimutatások pontosak, talán sikerült volna a Megyei Tanácsnak kölcsönt felvennie a Pénzügyminisztériumtól.
A szakszervezeti vezetô úgy tudja, hogy a fizetések fedezésére szükséges pénzt átutalta a megye a helyi tanácshoz, de a Polgármesteri Hivatalban — pihenôszabadságok miatt — nem volt ki aláírja a hitelcsomagot.
Boros János alpolgármester elmondta: a megye lényegében nem kölcsönt, hanem a IV. pénzügyi évnegyed összegeinek elôrehozását kérte a Pénzügyminisztériumtól, ugyanis bebizonyosodott, hogy most, a III-ikban van igazán szükség az anyagiakra, nem az elôbbiben. A minisztérium félt a deficitnöveléstôl, ezért nem adott zöld utat a kérésnek. — Közben érkezett hozzánk egy átirat a megyétôl — mondta Boros —, hogy a fûtéspótlékokra szánt pénzeket átutalják a Városi Tanácshoz, és ezt a pótszemélyzet fizetéskielégítésére lehet majd fordítani. Ezt jómagam még nem ellenôriztem le, de félek tôle, hogy egyrészt további adminisztrációs bonyodalmak következnek, másrészt nem elég az összeg a fizetések fedezésére. Ettôl függetlenül hétfôre összehívtam a Városi Tanácsot, hogy költségvetés-kiegészítéssel próbáljuk az ügyet megoldani.
Különösebb gondok nélkül zajlott le kedden délelôtt az érettségi pótvizsga magyar nyelv és irodalomból. A fô tétel az Új vizeken járok értelmezése volt (40 pont), a Bánk bán-idézet stilisztikai sajátosságainak felfedéséért 20, a Radnóti Hetedik eclogája alapján megírt naplójegyzetért 10, a többszörösen összetett mondat elemzéséért (humán szak), illetve az adott fogalmak helyes meghatározásáért (reál szak) 20 pontot lehetett szerezni. Péter Tünde szaktanfelügyelô a következôképen összegezte az írásbeli vizsga nehézségi fokát: aki szereti az irodalmat, annak könnyû dolga volt.
A kisérettségi fô magyar tétele Körösi Csoma Sándor jellemzése volt; az Egy katonaének elemzése 20 pontot a mondatelemzés/szövegalkotás 30 pontot ért; a kifogástalan helyesírásért 10 pontot lehetett szerezni.
Az egész országot hatalmába kerítette az ingatlan-visszaigénylési hullám. Az utóbbi idôben szerte az országban kastélyokat, nagykövetségi épületeket, pártszékhelyeket, kórházakat kérnek vissza, de egy tó, egy temetô és egy repülôtér visszaszolgáltatására is tettek le kérvényt. A visszaigénylés lavináját Mihály királynak a Peles kastély visszaszolgáltatására vonatkozó kérése tovább fokozta. A királyi család továbbra is jogosnak és törvényesnek ítéli kérését. A királyi ház ügyvédje kijelentette, hogy elméletileg bármilyen megoldás lehetséges, ugyanakkor cáfolta az állítást, miszerint a kastély ügyeit az állam, nem pedig a királyi család igazgatta. Adrian Vasiliu ügyvéd azt is elmondta, a királyi család által benyújtott iratokban a kastélyt minimálisan 20 millió dollárra értékelték. Ugyanakkor hozzátette, amennyiben kárpótlás kifizetésére vonatkozó érvényes döntés születik, természetszerûen szakvizsgálat során értékelik fel majd a kastélyt.
Szeptember elsejétôl a Rendôrség Országos Parancsnokságánál leszerzôdött ezer rendôrt helyeznek át a Határrendôrség Fôfelügyelôségének hatáskörébe, közölte tegnap a belügyminisztérium. Az intézkedés célja az országhatár biztonsági fokának növelése, az európai uniós kérésekkel összhangban. Az áthelyezett rendôrök megfelelô kiképzésére a határrendôrség katonai központjainál, intenzív tanfolyam által kerül sor.
Az aranyosgyéresi rendôrség gazdasági ügyekkel foglalkozó osztálya tegnapelôtt tartóztatta le a Neamt megyei Gheorghe Drãgãnescut (33), 1,93 milliárd lejes csalás vádjával. Drãgãnescu még 2000-ben vette fel a kapcsolatot két aranyosgyéresi személlyel, Filip Alexandruval (56) és Miklós Adinával (24), akiknek felajánlotta: alapítsanak kft-ket, amelyeknek tevékenységét majd ô irányítja. Cserébe heti 5 millió lejt kapnak a cégek létrehozása után.
A két cég meg is alakult, Santeron és Adin Fex nevekkel, Drãgãnescu pedig — aki a Valdova cég tulajdonosa — átvette az irányítást: a két cégen keresztül nagykárolyi kft-tôl vásárolt nagymennyiségû lisztet, amelyekért csekklapokkal fizetett — természetesen a két cégnek a bankszámlája üres volt. A Szatmár megyei cég 1,93 milliárd lejes kárral zárta az üzletet, de nem ô volt az egyedüli kárvallott: Drãgãnel négy Espero márkájú autót vásárolt, amelyekkel a két aranyosgyéresi az országot járta, és különféle vásárokat kötöttek Drãgãnescunak, továbbra is fedezetlen csekklapokkal fizetve. A vásárolt portékát a gyors bevétel érdekében jóval áron alul eladták. Ily módon két buzãu-i cégnek 156, illetve 213 millió lejes kárt okoztak.
A becsapott cégek számának a pontos meghatározására tovább folynak a nyomozások. Megjegyzendô, hogy Drãgãnescunak már van két dossziéja az aranyosgyéresi rendôrségen, amelyekben összesen 1,1 milliárd lejes csalással vádolják.
Drãgãnesut 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, a másik két elkövetô szabadlábon védekezik a minôsített csalás vádja ellen, amelyért 10-tôl 20 évig terjedô börtönbüntetéssel sújthatók.
A kolozsvári prefektúra dísztermében találkozót tartottak a JULIS (Német Liberális Ifjak Szervezete) és a Romániai Nemzeti Liberális Ifjak Szervezetének képviselôi. A JULIS a Friedrich Naumann Alapítvány, illetve a Román Egyesület a Szabadságért és a Fejlôdésért (ARLD) támogatásával jött Romániába.
A küldöttség tagjai: Michael Link, dr. Klaus Kinkel, valamint Jonas Renz, a IFLRY (Liberális és Radikális Ifjak Nemzetközi Szervezetének) elnöke.
"Ez a program a Német Liberális Ifjak Szervezete és a Romániai Nemzeti Liberális Ifjak Szervezete gyümölcsözô együttmûködésének eredménye. Nekünk német liberálisoknak érdekünk, hogy ápoljuk a kapcsolatokat olyan országok liberális pártjaival, amelyek az Európai Unió tagjai lesznek. Elsô alkalommal vagyunk Kolozsváron, nagyon tetszett a Bánffy-palota. Korábban Temesváron jártunk, most egy napot Kolozsváron töltünk, aztán Piatra Neamtra, majd Bukarestbe látogatunk" — mondta el lapunk kérdésére Michael Link.
Jonas Renz szerint a Nemzeti Liberális Párt rendkívül tevékeny szervezet, fôképp Kolozsváron és környékén. Látogatásuk elsôdleges céljának Renz a román ifjak szövetségének megsegítéset tartja.
A talákozón elsôsorban a fiatalság politkai szerepérôl esett szó. A szeminárium elsô felében Michael Link osztotta meg tapasztalatait és gondolatait a résztvevôkkel, a második felében pedig Ioan Petran, az NLP kolozsvári szervezetének képviselôje, valamint Adrian Mihalcioiu, a román fiatal liberálisok egyik tagja tartott elôadást a romániai fiatalság politikai tevékenységérôl.
A konferencián részt vett Anton Ionescu, az NLP kolozsvári szervezetének elnöke is, aki rövid bemutatkozó beszédében elmondta: tapasztalatai szerint Románia egyik legnagyobb problémája a fiatalság hiánya a politikai életben. Ezért Ionescu a legfontosabb teendôt az ifjuságnak a politikába történô bevonásában látja. A fiatal liberálisok szervezete egyébként ezt a hiányt igyekszik pótolni, s ennek érdekében határon túli fiatalokkal is felvették már a kapcsolatot.
A Friedrich Naumann Alapítvány 1990 óta mûködik Romániában. Tevékenysége elsôsorban a demokratikus alapok megerôsítését, és Románia támogatását célozza, azt, hogy Románia mielôbb a NATO, illetve az Európai Unió tagja lehessen. Olyan fiatalokat karolnak fel, akik nyitottak a változtatásra, a szabad gondolkodásra.
Magyarország véghezvitte, ami csak keveseknek sikerül, azzá lett, ami lenni akart: szabad, független, erôs, gyarapodó nemzetté — mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a millenniumi évet záró augusztus 20-i budapesti állami ünnepségen hétfôn a Parlament elôtti Kossuth téren.
A miniszterelnök úgy látja, a millenniummal "lezártuk a hosszú,beteg, nagyképû és keserves XX. századot", amelynek eszméi nem állták ki az idô próbáját, ezért elvéreztek, elbuktak vagy a szemétdombra kerültek. Orbán kijelentette: mostantól idôt álló eszmékben hiszünk megint, és lesz közös rend, amely felé mindannyian szabadon törekedhetünk. — A hegy magas, de van út a tetejére — vélekedett.
A kormányfô megjegyezte: egy új korszakot nem a háborúk, nem a politika és nem a gazdaság indít el, hanem az emberek lelkületének és gondolkodásának megváltozása. Mint mondta, az új század kezdetén a bizakodás, a remény, a munka és a szeretet híveinek száma napról napra gyarapodik. — Úgy volt eddig, hogy amit egy nemzedék felépített, a következô elvesztette. Millióknak kellett azt látniuk, hogy elveszik tôlük, amiért egész életükben dolgoztak. Ezentúl úgy lesz, hogy amit felépítünk, azt meg is tartjuk — hangoztatta.
A kormányfô kitért a magyar nyelv és a magyarság fontosságára is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország határain kívül a Kárpát-medencében születni korábban keserû sorsot, másodrendûséget, megvetést és kigúnyoltatást jelentett. — Most úgy lesz, hogy végrehajtjuk a magyar nemzet határokon átívelô újraegyesítését, mert a jövô nem ismer határokat — mondta.
A miniszterelnök azt ígérte: magyarnak születni emelkedô, erôs, polgárait megvédeni képes, megbecsült nemzethez tartozást jelent ezentúl. Kiemelte: Magyarország határai térben és idôben szabottak, ezért "ha tágasabb országra vágyunk, akkor hazánkat fölfelé, az ég felé kell építenünk".
A kormányfô szavai szerint "eddig úgy volt, hogy a történelem formálta jellemünket, most úgy lesz, hogy a jellemünk formálja történelmünket, és saját történelmünk lesz megint". — Most úgy lesz, hogy ismét az európai történelem fôutcáján haladunk — szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva: a jövô elkezdôdött.
Ünnepi szentmise és körmenet a Szent István-bazilikánál
Sok ezer hívô jelenlétében, egyházi és állami vezetôk részvételével tartották meg a hagyományos Szent István-napi ünnepi szentmisét hétfôn délután Budapesten, a Szent István-bazilika elôtti téren. A Szent Jobb ünnepélyes elhelyezésével megkezdôdött koncelebrációs szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezetésével mutatták be, szentbeszédet mondott Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
A bíboros kiemelte, hogy Szent István megkoronázása meghatározta az ország történelmét, kultúráját és nemzeti tudatát, egyben egyenrangú tagként beiktatta Magyarországot az európai államok nagy közösségébe.
Seregély érsek minden magyar nevében köszönetet mondott Szent Istvánért, a magyarság elmúlt ezer évéért és arra buzdított mindenkit: ne féljen embernek, kereszténynek, magyarnak lenni Magyarországon, a Kárpát-medencében és az egész világon.
Az egyházi eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, a magyar országgyûlés elnöke, valamint — II. Alekszij orosz pátriárka képviseletében — Kirill metropolita is.
A hagyományos Szent István-napi mise után elindult a Szent Jobb-körmenet a budapesti Szent István-bazilika elôl; az ereklyét egyházi és közjogi méltóságok, továbbá a hívôk hosszú sora kísérte, köztük a Habsburg-család, illetve a diplomáciai testület több tagja.
Pártünnepségek
A nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke augusztus 20-i ünnepi beszédében a budapesti Óhegy parkban. Úgy fogalmazott: "történelmünk egyik megszívlelendô tanulsága, hogy nem lehetünk sikeresek nemzeti összefogás nélkül".
A pártelnök hangsúlyozta, hogy államalapító István királyunk a fennmaradás érdekében igazította az európai fejlôdéshez az akkori Magyarországot, ma pedig a továbblépés természetes szükségletévé vált a demokrácia, a hatalomgyakorlás, a politikai kultúra tekintetében a fejlett európai államok szokásainak, szabályainak meghonosítása. Kitért arra: egy demokratikus jogállamban a kormány nem uralkodik, hanem szolgál, és nem terjeszti ki mindenre a hatalmát.
— Nem az ország képét, hanem az országot kell építeni — hangoztatta az ellenzéki politikus. Majd így folytatta: — A Szent István-i hagyomány jegyében kell kijelenteni, hogy nemzetellenes az a magatartás, amely az itt élôk és a magukat magyarnak vallók közül bárkit, bármilyen indokkal megpróbál kirekeszteni a magyarság, a nemzet soraiból. Nemzetellenes az a hatalom, amely cinkos hallgatásával bátorítja az ilyen erôket, ahelyett, hogy teljes súlyával fellépne velük szemben.
A pártelnök — Szent István fiához intézett intelmeit idézve — azt mondta: "semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gôg és a gyûlölség". — Ez ma azt jelenti, hogy a demokrácia lényege a hatalom megosztása, mértéktartó gyakorlása és demokratikus ellenôrzése — vélekedett a politikus.
A magyarság megmaradása szempontjából jelenleg a legfontosabb reálpolitikai cél a kommunisták és liberálisok újbóli kormányra kerülésének a megakadályozása, azaz a nemzeti oldal gyôzelme és ezen belül a minél nagyobb arányú MIÉP-jelenlét — hangsúlyozta Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke a párt augusztus 20-i rendezvényén a Margit-szigeten.
Szavai szerint egy Fidesz-MSZP nagykoalíció ugyanolyan nagy veszély a nemzetre nézve, mint ha a szociál-liberálisok gyôznek az országgyûlési választásokon. Kifejtette: a MIÉP úgy véli, az újabb jobboldali kormányalakítás, az MSZP és az SZDSZ újabb négy évre való háttérbe tolása elfogadható célkitûzés, amely elvezethet a majdani teljes rendszerváltáshoz, a "nómenklatúra-burzsoázia, a bankárkaszt" hatalmának megtöréséhez, a kétharmados törvényekkel való alkotmánymódosításhoz és a magyarság megmaradását szavatoló teljes nemzeti érdekérvényesítéshez. — Most a megmaradás, holnap a gyarapodás, holnapután a visszaszerzés. Kevesebbel nem érhetjük be! — szögezte le.
Csurka álláspontja szerint a magyarság "létveszélyben" van. Jellegzetesen magyar jelenségnek nevezte, hogy a nemzet legbefolyásosabb felsô tízezre, a pénztulajdonos-gazdasági és médiaelitje "nemzetidegen". — Ez a Kádár-korszakban képzôdött és uralomra került vezetôréteg akkor szovjet, ma globalista zsoldban áll. Ez a nagytôkés-fôbankár-képernyôsztár réteg nem tud és nem is akar azonosulni a nemzet életcéljaival, sôt a maga érvényesülését, további gazdagodását minden erkölcsi gátlás nélkül hajlandó a nemzet ellenére, idegen segítséggel és a magyarság pusztulása közben kihajszolni — fogalmazott a MIÉP elnöke.
Szavai szerint ez a réteg két pártot tart fenn, egy szocialistát és egy liberálist és — mint megjegyezte — uralma alá tud kényszeríteni más erôkbôl álló kormányokat is, 1994-tôl 1998-ig pedig az általa felállított kormány szolgálta ki minden igényét. — Ez volt a XX. századi magyar történelem talán legpusztítóbb négy éve — tette hozzá Csurka. Ezzel szemben a MIÉP nyíltan kimondja, hogy programjának elsô tétele a társadalmat uralma alatt tartó pénzoligarchia hatalmának megtörése, jövedelmének elvonása, erôs megadóztatása. Csurka véleménye szerint az igazságos, arányos teherviselésen és a kirívó vagyoni jövedelmi különbségek megszüntetésén alapuló társadalom igényét nem lehet teljesíthetetlen radikális igényként, antiszemitizmusként és rasszizmusként félretolni, ugyanis ez a magyarság megmaradásának alapfeltétele — mondta.
A pártvezetô hangsúlyozta: a MIÉP arra kér felhatalmazást és ahhoz keres szövetségeseket, hogy ennek a néhány tízezernyi "haszonélvezônek, szálláscsinálónak" a hatalmát törvényes eszközökkel megtörje. Csurka István közölte: a MIÉP arra kéri a választókat, hogy hatalmazzák fel akkora országgyûlési erôvel, amellyel kellô nyomást tud gyakorolni a jelenlegi legnagyobb kormánypártra is.
Pompás tûzijáték
Az augusztus 20-i ünnep fénypontjaként este kilenc órakor a Margit híd és az Erzsébet híd közötti Duna-szakaszról bonyolították le a tûzijátékot Budapesten. A rakpartok a Duna mindkét oldalán zsúfolásig teltek. A tûzijátéknál több mint húszezer darab, összesen 25 tonnányi pirotechnikai eszközt használtak fel. A félórás programban a különbözô pirotechnikai termékeket négy, a Dunán állomásozó uszályról lôtték ki. A tûzijátékban megjelenítették a négy évszakot, a Lánchíd közepére elhelyezett szerkezeten a Szent Koronát ábrázolták. Az általános forgalmi adó nélkül 247 millió forint ráfordítást igénylô budapesti tûzijátékot követôen a fôváros több pontján felállított színpadokon koncertek és utcabálok zárták az egész napos ünnepséget és a millenniumi évet.
Állásbörze végzôsöknek
A Kolozs megyei munkaügyi hivatal 2001. augusztus 31-én 9 órai kezdettel a Diákmûvelôdési Házban állásbörzét rendez szakiskolát, líceumot, posztliceális oktatást és felsôoktatási intézményt végzettek számára.
Eddig Kolozsváron száz üres munkahelyet sikerült erre az alkalomra azonosítani, melyeket húsz kereskedelmi társaság ajánl a biztosítások, az informatika, a készruhagyártás, az építôipar terén. Az érdekelt személyek segítséget kapnak dossziéjuk összeállításában, és szaktanácsadásban is részesülnek, ami megkönnyíti a késôbbiekben a kapcsolatteremtést jövôbeli esetleges munkaadójukkal.
A kolozsvári állásbörzével egyidôben Bánffyhunyadon, Tordán, Aranyosgyéresen, Désen és Szamosújváron is rendeznek hasonló akciót.
AZ EGÉSZSÉGES ÉS HOSSZÚ ÉLET TITKA címmel dr. Alãmoreanu Ildikó tart tudományos elôadást augusztus 23-án, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.).
Ünnepi CEC-betétek
Fennállásának 135. évfordulója alkalmából az Országos Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) 2001. augusztus 22-én, évi 30%-os kamattal, különleges betéteket dob piacra. Minimális összeg 1 millió lej, ennek többszörösét is lehet ilyen célra szentelni. Visszatérítési határidô 2001. szeptember 24. A betétek megvásárlásához csak a személyazonossági igazolvány szükséges.
Áramszünet
Kolozsváron augusztus 23-án, csütörtökön, a következô utcákban szünetel az áramszolgáltatás: Dosztojevszkij (a Kövespad és a Branistei közötti szakaszon); Bacãu, Ortopéd Kórház.
— Mirôl szólt ünnepi beszédében Orbán Viktor?
— Az ezeregy év legszebb igaz történeteirôl.
Suba László szobrászmûvész egyéni tárlatának adott otthont a nyár folyamán a szolnoki Damjanich János Múzeum idôszaki kiállítóterme. A tordai mûvész az utóbbi évek termését, szobrait és kerámiáit mutatta be a magyarországi városban. "Suba László megtalálta azt a nyelvet, amellyel beszélni tud a világról, rólunk és magáról. Alkimistaként transzmutációkat hajt végre az agyagon" — olvasható a kiállítás katalógusában Keszeg Vilmos tömör méltatása.
A kolozsvári tárlatairól is jól ismert mûvész rendkívül sokoldalú mind a mûfajok, mind a felhasznált anyagok vonatkozásában. Egyszerû, letisztult, nyugalmat árasztó formái fában, márványban vagy fémben fogalmazva egyaránt kifejezôek, hosszas mûvészi elvonatkoztatás eredményei. Kerámiái már mozgalmasabbak. Dombormûsorozatai általában a magyar folklórból ihletôdtek.
A magyarországi Lakiteleki Népfôiskolán a Szent István-kápolna elôtt ünnepi szentmise és ökumenikus istentisztelet keretében vasárnap felavatták Márton Áron püspök mellszobrát, Ungor Csaba szobrászmûvész alkotását.
A szentmisét Bábel Balázs metropolita, a Kalocsa-Kecskeméti Fôegyházmegye érseke celebrálta. Avató beszédet mondott Hajdok István gyergyószentmiklósi fôesperes, aki felidézte Márton Áron életútját. Beszédében hangsúlyozta azokat az érdemeket, amelyekkel az erdélyi püspök kivívta más keresztény felekezetek tiszteletét és megbecsülését is.
— Szent István ezer esztendeje tüzet gyújtott Magyarországon, és Márton Áron a haláláig ôrizte ezt a tüzet — mondotta a fôpap, majd így folytatta: a háború alatt szilárdan védelmezte az emberi méltóság és a magyarság érdekeit, 1945 után pedig szembeszállt a hitet és az egyházat romboló, magyarok millióit üldözô kommunista diktatúra ellen. Ezért 1949-ben letartóztatták és hosszú idôre bebörtönözték, de hitét nem tudták megtörni — fejezte be avatóbeszédét Hajdok István.
A szobor felavatását követôen különbözô felekezetek vezetô lelkészei beszéltek arról, hogy Márton Áron példája erôsítette bennük a kereszténységbe és a magyarságba vetett hitet, majd P. Szôke Sándor római posztulátor számolt be a néhai püspök boldoggá avatásáról.
Az Erdélyi Napló 34. számának egyik riportja a Marosfôn tartott "antitusványos" háttérzajából kiszûrôdô magyarellenes hangokra is figyelt, egy másiknak a bihari földvárban rendezett ifjúsági buli a témája. Szász Jenô és Szentgyörgyi László írása a magyar millenniumhoz kapcsolódik, kultúrtörténeti témájú cikkekkel Borbély Gábor és Kupán Árpád van jelen a lapban. A szám interjúalanya Borbély Emma Kis-Küküllô menti közösségszervezô. Sebnyalogatásos népszolgálat címmel Szász István Tas jegyez publicisztikát, mellette Molnár Judit, Nits Árpád, Fábián Tibor a jegyzetírók.
Ha nekem kellene ennek a kötetnek* a mûfaját meghatároznom, akkor a kiáltványkönyv definícióra voksolnék. A fiatal kritikus ugyanis nem véletlenszerûen válogatta össze azokat a köteteket, amelyek tanulmányai, kritikái tárgyát képezik:Balázs Imre József (BIJ) csak bizonyos kiadóknál megjelent köteteket recenzál, és gumikesztyûs kézzel nyúl a kilencvenes évek utolsó éveiben publikáló szerzôk Piroska-kosarába is. Sajátos romániai magyar irodalmi vázlat születik meg így: a szerzô olyan biztonsággal építi fel saját ezredvégi romániai magyar irodalomélettan elméletét, hogy a kötet többé, kevésbé avatott olvasójának az az érzése támad, hogy ezzel a kiáltványkötettel BIJ letette az irodalmi magánhadsereg fogalmának alapjait is. A bizonyos kritériumok alapján kiválasztott szerzôk sorában vannak elismert írók és közírók, de meglepôen sok pályakezdô is, vagy olyan szerzôk, akiknek mûvei csak szûk szakmai körökben olvasottak. Ehhez a rendkívül eredeti "válogatáshoz" több olyan tanulmány is társul, amely irodalomelméleti/irodalomtörténeti jellegû ugyan, de valójában a kötet szerzôi lánca lazább szemeinek erôsítését szolgálja. A Balázs Imre József-féle irodalomélettan teóriái — természetesen — szorosan kapcsolódnak a kiválasztottakról írt recenziókhoz: így válik kerekké, szinte teljessé a kötet; így lesz belôle csendes kiáltvány — kiáltványkötet.
Érdekes: a válogatásnál, a kosárba nyúlásnál mutatott eredetiség nem mindig tükrözôdik az egyes mûvek megközelítésénél. Balázs Imre József jóindulattal, bizalommal közeledik recenziói tárgyához; nagyon óvatos és megfontolt: sokat konstatál és összegez — érzôdik, hogy itt van igazán itthon, itt érvényesül félelmetes tárgyismerete. BIJ ritkán mond ellent: szinte teljesen hiányzik belôle az a borzosság, amely korosztályát jellemzi. Balázs Imre József úgy ír már most fiatal fejjel az irodalom hazai álarcosbáljáról, mintha egész életében ezt csinálta volna. Fiatal folyó öreg, biztos mederben. Meglepô: BIJ tudatában van ennek, ezt bizonyítják azok a "borzos" idézetek , amelyeket saját maga "válogatott be" a kötetbe, talán éppen azért, hogy jelezze: igen, van, aki másképpen, más temperamentum kelepcéjében látja az ezredvég hazai irodalmának értékgúláját. Van, aki örökös harcot, ütközetet lát a gúla emeletein — van aki, rég véget ért, múlt szépítette jelképes hajtóvadászatok, boszorkányüldözések nyomain edzôdik. BIJ-t "másfajta edzés" csábítja, és errôl maga is vall — "lábjegyzeteken edzôdött olvasóként".
A szerzô érettségének legfôbb bizonyítéka elvonatkoztatási eszközrendszerének fejlettsége, kifinomultsága. A kivándorlás fogalmának megközelítése iskolapéldája ennek: nem a kivándorlónévsor érvényessége köti le a szerzô figyelmét, hanem ennek esetleges dimenziói jelentenek kihívást számára — "bizonyos értelemben Szilágyi Domokos is kivándorló — írja. — Vagy akár Székely János is, a hallgatásba vándorló költô". E téren — bizony-bizony — sokan tanulhatnának tôle. Balázs Imre József rég túl van a fiatal tehetségek vállveregetés-igénylô stádiumán, így kötetét, látásmódját — irodalmi magánhadseregét — komolyan kell venni. Ez a kötet figyelmet, vitát érdemel. Kérdés: mennyire zárkóznak fel mellé (mögé?), és hányan írnak majd népszerûsítô/elemzô cikkeket errôl a kiáltványkötetrôl, amely — véleményem szerint — jó néhány ismeretlen szerzô ismeretlen mûvét is kiemelte a szürkeségbôl — "Lássuk a mûveket." (JTI).
Persze, az igazi nagy kérdés — az én meglátásom szerint — nem abban rejtezik, hogy mennyire kiáltványkötet ez, és hogy magánjellegû-e a BIJ-féle irodalmi hadsereg, hanem abban: kiadó- és mûhelyfüggetlen kritikussá válik a továbbiakban Balázs Imre József, vagy csendben leteszi a fegyvert — irodalmi magánhadserege elôtt.
Amikor Kolozsváron megjelent a Metro, egy kicsit mintha közelebb kerültünk volna a Nyugathoz — legalábbis ezt érezte mindenki, aki a bevásárló szekeret maga elôtt tolva kerengett a polcok között. El kell ismernünk, nagyon kényelmes, hiszen egy helyen megkapható bármi.
A bevásárlóközpontok magukkal hozták az "akció" jelenségét, ami hab a tortán, növeli a csábítást. Engedmény mindenen, 40, 50%-os kedvezmények ruhákon, iskolatáskán, írószeren, tolltartón. Két ilyen akciós, "felszerelt" tolltartót néztem ki iskolakezdô keresztfiamnak, elképesztôen alacsony áron.
Roskadásig pakolt kosárral álltam be a pénztárhoz, ahol unalmamban azt figyeltem, miket ír be a pénztáros és mennyiért. A meglepetés akkor ért, amikor a két tolltartó helyett három jelent meg a képernyôn, elképesztô áron. Szóltam is mindjárt, hogy ez most nem ennyi, mert annyi, hiszen "akciós" így meg úgy. Miért nem voltam szíves jobban megnézni, hiszen az más termékre érvényes, és különben is, neki nehéz észben tartani minden akciós árat — így a pénztárosnô.
Elfogadtam. Igaza van. Csak egy valamit nem sikerült semmilyen módon megértenem: hogyan lett a kettôbôl három?!
Az utóbbi években szinte nap nap után évfordulókat ünnepelünk. Mondhatni, divattá váltak a megemlékezések. A csendes, bájos torockói tájak felé haladva, gondolataimba egyszer csak belevillant, hogy most augusztusban Torockónak is van egy irodalomtörténeti évfordulója. 125 évvel ezelôtt nagy regényírónk, Jókai Mór látogatott el Torockóra.
A Borrév felôl érkezô írót ünnepélyesen fogadták, diszkapu is készült a tiszteletére, majd az unitárius parókián az akkori unitárius tiszteletes, Koronka Antal látta ôt vendégül. Történt mindez 1876. augusztus 6-án. A neves író itt ismerkedett meg a ’48-as volt községi bíróval, az akkor már 70-es éveiben járó Zsakó Istvánnal, aki meghívta az írót saját kúriájába, amelynek tornácáról pazar kilátás nyílt a Székelykôre. Valószínûleg ezek az élmények ihlették meg Jókait az "Egy az Isten" c. regényének megírásakor, amelynek fôhôsét, Adorján Manassét egykori házigazdájáról, Zsakó Istvánról mintázta.
Ma emléktábla hirdeti az eseményt mind a parókián, mind az egykori Zsakó házon. A jelenlegi tulajdonos pedig éppen árulja a házat.
Írásom célja nem az egykori kis bányászváros történetének a megírása, ez az arra hivatott szakemberek feladata, hanem az érdekel, hogy miként történik a hagyományôrzés és ez hogyan kapcsolódik a jelenkor emberének mindennapi életéhez. A hagyomány megôrzése szorosan kapcsolódik a történelemhez.
A "Torockói gyász" c. regényében Ignácz Rózsa megírja, hogy miért voltak pirosak az ablakkeretek Torockón. Ez a szabadságért vívott harc egyik szimbóluma volt. 1702-ben egy osztrák generális emberei 12 szabad bányászt végeztek ki. A birgejben (így nevezik Torockón a temetôt) a sírokat az asszonyok ásták meg, és könnytelenül temették el ôket. De emlékeztetôül a gyászolók házaik ablakkeretét pirosra festették. Így gyászoltak a torockói asszonyok.
A Zsakó házzal szemben egy takaros kis házacska áll (most 305. sz.), a Botár porta. A jelenlegi tulajdonosok Botár Árpád, Botár Jutka, Kômíves Árpádné és férje nem szóban, hanem tettekben ôrzik a hagyományt. A ház szemöldökfáján jól olvasható a bevésett 1717-es dátum, amikor a ház épült. Ez az egyetlen piros ablakkeretû ház egész Torockón. A múltat megbecsülni, tiszteletben tartani, a jelenben megôrizni, a jövôbe átmenteni a feladata a mai kor emberének. Építészek véleménye is, hogy a Botár porta Torockó leghagyományôrzôbb épülete.
Évekkel ezelôtt még nem voltak virágok a házak elôtt, azért mert "ellegelik a kecskék". Szorgalmazásunkra (virágmagokat adtunk), ma szemet gyönyörködtetô virágszônyeg díszíti a házak elejét, sajnos nem mindenütt.
A mezôkön élénk a mozgás: az emberek hosszú hónapok munkájának gyümölcsét igyekeznek betakarítani. Az idei év idôjárásának tréfálkozásai ellenére sem mondható rossznak a termés. Érik már a mák, és ha egy ideig nem lesz esô, akkor idejében a zsákokba kerül a termés.
A kora délutáni órákban egyenes, délceg tartású ember jött velem szembe, vállán kasza meg villa. B. Jani bácsit, aki már nyolcvanas éveiben jár, régmúlt gyerekkorom óta ismerem, amikor még Kolozsvárt kômûveskedett. Idôs kora ellenére még most is gazdálkodik. Hordja a tehénkének a vágott ennivalót, mert a juhait már felszámolta.
Jellegzetes színfoltja a község központjának Való Irén fagylaltos standja. Nagy keletje van ebben a kánikulában jó minôségû árujának. Volt alkalmam úgymond szakértôi szemmel megtekinteni kis fagylaltkészítô mûhelyét. Tisztaság, rend jellemzi a kis laboratóriumot. Sok városi fagylaltkészítô tanulhatna tôle.
Éppen fagylaltoztam, mikor arra járt Feri barátom. Király Ferencrôl tudni kell, hogy ôshonos torockói bútorfestô. Használati bútordarabokat fest (asztalokat, székeket, kelengyés ládákat, törlôtartókat stb.). Bútorait mélyzöld alapra kézzel rajzolt, piros, sárga, fehér, okker színû növény- és virágmotívumokkal díszíti. Igazi hagyományápoló módra felhasználja és továbbfejleszti a régi, hagyományos formákat, technikát, motívumokat és színezést. Az öröm pírját látom az arcán, amikor elmondom neki, hogy Németországban egy lakásban fedeztem fel egyik mûvét.
A mindig készséges, barátságos, újabb mandátumát töltô polgármestertôl, Szôcs Ferustól megtudtam, hogy ebben az évben eddig nyolc torockói polgár került a "birgejbe" (temetô), három gyerek született, a negyedik útban van, egy lakodalom volt, most lesz a következô.
A Polgármesteri Hivatal épületében levô Néprajzi Múzeumban Lasszel Ági nagy hozzáértéssel mutatja be a kiállított tárgyakat, fia, Csaba, Bethlen kollégiumbeli felsôs diák, pesti egyetemistákat vezet a Székelykôre a Nagyárok irányából. A kiállító teremben Mathis Ibolya festményeit lehet megtekinteni.
Az elôzô periódushoz viszonyítva fellendülôben van a faluturizmus, egyre többen jönnek rá, hogy ésszerûen kell felhasználni az adott lehetôségeket (tiszta levegô, szép környezet, kiváló kirándulóhelyek). Az immár nyolcéves ún. Tóbiás ház a helyi faluturizmus központja, ahol mindig telt ház van. A kiváló menedzseri tulajdonságokkal rendelkezô Kiss Dénes irodavezetôje, Andrea irányításával szorgos kezû lányok és asszonyok gondoskodnak a vendégekrôl, azok legnagyobb megelégedésére.
Pár évvel ezelôtt még nyolc-kilenc koporsógyártó mûhely volt Torockón, ma már csak egy mûködik. Akkoriban említettem, hogy nem fog sokáig menni az a szokás, hogy minden mûhely termel és értékesít is. Szó volt egy értékesítô szövetkezet létrehozásáról, de nem történt semmi ebben az irányban, így elkerülhetetlen volt a bukás, a mai szomorú helyzet kialakulása.
Ottjártamkor észleltem, hogy az átmenô turistaforgalom kiszolgálása nagyon gyerekcipôben jár. Négy kiskocsi és egy mikrobusz utasai éttermet kerestek (kb. 30 személy számára), de hiába, így a 24 km-re levô Nagyenyedre mentek ebédelni. Jó lenne a nyári szezonban egy éttermet mûködtetni az átmenô turistaforgalom számára, esetleg a Tobiás ház védnöksége alatt, valamilyen megoldást kellene találni a következô nyárra.
Mintegy hatvan éve épült a község központjában a bizánci stílusjegyeket viselô ortodox templom. Túlméretezett építkezés volt a néhány hívô számára, már akkor is és most is. Mintegy 2–3 éve Torockó határában, Borrév irányában ortodox apácakolostor épült. Valószínûleg nagyon unalmas lehetett az életük, mert egy éve megkezdték és most már befejezéshez közeledik egy ortodox férfikolostor építése. Ez úgy történhetett ma, hogy egyes torockói polgárok eladták földjeiket, jóval értéken felül, az építkezési engedélyt is valakinek ki kellett adnia, amiért valamiképpen szintén a helyiek a felelôsek. Most a fejleményeket, az okozatot kommentálják, de az okokra nem gondolnak. Idôvel majd lesznek hívek is, lehet, búcsújáró helyet alakítanak majd ki. Ez ennek a keleti egyháznak a valláspolitikája, beszivárogni, ahova csak lehet.
Az ilyen rafinált terjeszkedési manôvereket szerintünk csak jól átgondolt, céltudatos gazdasági fejlôdéssel és megerôsödéssel lehet, nem feladni a terepet, megvédeni, mint ahogy egykor a betelepített kézdi székelyek tették a büszke Székelykôn levô várukban.
Elfogott a büszkeség annak hallatán, hogy országunk parlamentje felülvizsgálja a magyar parlament által elfogadott, szomszéd országban élô magyarokra — Magyarország területén érvényes státustörvényt. Megvizsgálja elsôsorban abból a szempontból, hogy ez nincs-e ellentétben országunk törvényeivel — alkotmányával. És dönt arról is, milyen lépéseket kell tennie országunknak. Ez utóbbi (kifejezett!) szándéknak külön nemzeti színû bája is van. Parlamentünk még meg se vizsgálta a kérdéses státustörvényt, meg se hallgatta a három (valószínûleg nemzetközi) jogász jelentését — de már "intézkedések"-rôl beszélnek, amelyet majd a státustörvénnyel szemben foganatosít országunk.
Ez még rendben is volna. Ami azonban tovább keleszti állampolgári keblemet, mint élesztô a kenyértésztát, az a szándék, hogy parlamentünk megvizsgálja, összeegyeztethetô-e a státustörvény az európai normákkal. Ezek után már csak biztatni tudom honatyáink gyülekezetét. Itt se torpanjon meg. Intézkedjék.
Abban ugyanis, hogy mi felel meg — és mi nem — az európai normáknak, ha egy másik ország parlamentje által jóváhagyott törvényrôl van szó — Románia parlamentjénél senki se illetékesebb. Hiszen országunkban példamutatóan érvényesülnek ezek a normák, kiváltképpen mert még senki se fogalmazta meg pontosan, mit is értünk a szép kifejezés alatt. Példamutatóknak bizonyultunk a korrupció letörésében elért eredmények tekintetében (már nem egy vasúti kalauzt és közlekedési rendôrt megbüntettek, felbontották munkaszerzôdését, mert baksist fogadott el). Példamutatóan mûködik — majdnem olyan tökéletesen, mint a Kárpátok Géniusza idejében — független igazságszolgáltatásunk is. Már közvetlenül a rendszerváltás után így indult: amikor Ion Iliescu elnök úr általános amnesztiát hirdetett a forró napokban elkövetett atrocitásokra — (a Kudzsiron bestiális kegyetlenséggel meggyilkolt milicista vagy szekusparancsnok haláláért nem is vontak felelôsségre senkit), a Székelyföldön, néhány közönséges bûnözô-milicistán végrehajtott (vagy végrehajtani vélt) népítélet gyanúsítottjait felelôsségre vonták és elítélték, sôt ismét elôpiszkálták a kézdivásárhelyi Agache-ügyet is. És példamutatóan oldották meg — Emma Nicholson bárónô megelégedésére — a kallódó utcagyerekek ügyét, akik, mihelyt "begyûjtötték" ôket, alig várják, hogy megszökhessenek és ismét utcára kerüljenek a szeretô gondoskodásból. Továbbá példát mutatunk a világnak abban is, mint kell harcolni a leánykereskedôk üzelmei ellen — akik a tetejében még adót se fizetnek. Példamutató, ahogyan a görögkatolikus egyháznak és a nemzeti kisebbségek történelmi egyházainak a kommunizmus által elorzott ingó és ingatlan vagyonát fokozatosan visszaszolgáltatják. Még alig adtak ugyan vissza valamit, de az ilyesmit nem szabad elkapkodni, mert — milyenek a papok? Elherdálják a visszakapott vagyont egykettôre. Megeszik. Elisszák. Vagy — tudom is én. Az is példamutató, nagylelkû türelemre utaló tény, mekkora gondot fordít a mindenkori tanügyminisztérium, mennyit ellenôrzi, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén tanító iskolákban a zsenge nemzedék elég jól elsajátítja-e a román nyelvet. Példamutató az országunkban dúló szociális gondoskodás, kórházaink ellátottsága, egészségügyi hálózatunk mûködése, de annak mondhatjuk a nyugdíjasokról, általában az öregekrôl való gondoskodást is. Az energia és energiahordozók árainak a kellô emelésével akár világszínvonalon is élen járunk. Országunk népe bizakodón tekint a jövôbe "csak rosszabb ne legyen" jelszóval. Ezek után, hogy saját országának a szénáját ilyen szépen rendben tartja, ugyan ki lehetne alkalmasabb a magyar státustörvény felülvizsgálatára és megfelelô ítélet hozatalára a vizsgálat eredményeképpen — a román parlamentnél, amelyik mindig és mindenben az ország, annak állampolgárai, továbbá Európa javát szolgálja?
Ezek után javaslom, sôt állampolgári jogon követelem, parlamentünk ne álljon meg itt. Lépjen tovább, bátran. Utasítsa az ország kormányát — hogy az, elsöprô nemzetközi tekintélyénél fogva rendelje el a NATO-nak, zárja ki soraiból a nemrég felvett Magyarországot, továbbá indítson vizsgálatot, amelyik kideríti majd a felelôsséget (egyénekét és országokét egyaránt) a szomszéd elhamarkodott meghívásáért a katonai szövetségbe. Ugyanakkor utasítsa országunk kormánya az Európai Uniót is, törölje Magyarországot a tagjelöltek listájáról. Magyarország kormánya pedig — kérjen bocsánatot.
Idegnyugtatóul — használjunk Diazepamot.
Én máris beveszek egy marékkal.
Nagy érdeklôdéssel olvastuk a Népszabadság és a Szabadság egyik elnökségi ülésünkkel foglalkozó írását. Azt nem állítjuk, hogy a két újság valóban a Reform Tömörülés elnökségi ülésérôl ír, ugyanis az idézgetett "emlékeztetô" és a június végi elnökségi ülésünkön tárgyaltak között az idôpont mellett egyetlen azonosságot fedeztünk fel: a helyszínt.
A havonta összeülô Elnökségünk júniusi ülését valóban Székelyudvarhelyen tartottuk, ez a Bálványosi Nyári Szabadegyetem elôkészítô megbeszélése volt. Amint azt a tények is igazolták, a megbeszélés és — a szabadegyetem is — sikeres volt.
Mindazok a légbôl kapott állítások, amelyek az egyes szerkesztôségek "birtokába jutottak", csak általuk ismert irományból kihámozhatók, a leghalványabb összefüggésben sincsenek a tusnádi tábort elôkészítô megbeszéléssel — és a valósággal.
Annál világosabb viszont a szerzô célja: megpróbál bizalmatlanságot és kétkedést kelteni az RMDSZ-platformok között, árnyékot vetni bizonyos magyarországi intézményekre, illetve Tôkés Lászlót belerángatni egy újabb, nemtelen vitába. Teszi mindezt — természetesen — a Reform Tömörülést lejárató szándékkal.
Az, hogy elégedetlenek vagyunk az RMDSZ jelenlegi vezetôségével, az tény. Ezt rengetegszer elmondtuk, és fenntartjuk. A Reform Tömörülés politikai célja, a Romániában élô magyarok politikai érdekképviseletének nyitott, mindenki számára vállalható, egységes és törvényekkel garantált megvalósítása, szemben áll a ma gyakorolt balkáni kijárás-politizálással.
A negyedik, sepsiszentgyörgyi Kongresszusunk kinyilvánította értékrendünket, megfogalmazta a célokat, amelyekért síkra szállunk, és az eszközöket, amelyekkel ezeket a célokat meg akarjuk valósítani.
(Érdekes módon a kongresszus dokumentumai nem jutottak az illetô lapok birtokába. Ajánljuk figyelmükbe a www.reform.ro honlapot.)
Teljes mértékben elhatárolódunk a tôlünk szellemében és formájában is idegen eszközöktôl, és az RMDSZ sokszínûségét, a nemzeti közösség szolgálatában álló érdekképviseletet meghiúsítani szándékozó alantas próbálkozásnak tekintjük. A Reform Tömörülés nem kíván ebben a titkosszolgálati manôverben semmilyen szerepet vállalni — még a hírbe hozottét sem.
Ugyanakkor sajnáljuk, hogy a cikkek szerzôje, a sajtóetika szabályait semmibe véve, minden valóságtartalmat nélkülözô "információkat" tárt nyilvánosság elé. Ezúton, helyette kérünk elnézést mindazon személyektôl és intézményektôl, akiket a szerzô nevesít a cikkben.
A Reform Tömörülés Elnökségének tevékenysége nem titkos, az érdeklôdôknek bármilyen információval szívesen állunk rendelkezésére: következô elnökségi ülésünk idôpontja szeptember 8–9, helyszíne Kézdivásárhely, napirendje az alkotmánymódosítás és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése.
A Reform Tömörülés Elnöksége 2001. augusztus 21.
A szerk. megjegyzése:
A birtokunkban lévô dokumentum hitelességéhez és eredetiségéhez nem fér kétség. A teljes terjedelmû dokumentumot a szerkesztôségben bárki megtalálja.
Több mint 160 országból mintegy hétezer sportolót várnak a kínai rendezôk a ma kezdôdô 21. nyári fôiskolai világbajnokságra, ami csúcs az egyetemisták világjátékainak történetében.
A magyar sportolók legnépesebb csoportja hétfôn reggel indult a kínai fôvárosba. Hetvenegy magyar versenyzô méri majd össze tudását tíz sportágban — többek között vívásban és vízilabdában — a világ legjobb egyetemista-fôiskolás sportolóival, és a magyar csapat reméli, hogy megszerzi 100. aranyérmét is — az eddigi játékokon a magyarok 96 aranyérmet gyûjtöttek be.
A házigazda kínaiak ennél jóval vérmesebb reményeket táplálnak. Az éremtáblázat élén szeretnének végezni. Tizenkét sportágban 265 sportolót indítanak, köztük kilenc olimpiai bajnokot is.
Ami Romániát illeti, hazánk 53 fôs küldöttsége még szombaton utazott el Beijingbe. Képviselôink öt sportágban állnak rajthoz: atlétikában, cselgáncsban, tornában, úszásban és vívásban. Az indulók között oly román kiválóságok vannak, mint az olimpiai bajnok Mihai Covaliu (vívás), a vb-bronzérmes Camelia Potec (úszás) vagy a volt kontinens-bajnok és idei Európa-bajnoki ezüstérmes Laura Moise (cselgáncs). S ha ez utóbbiról esett szó, említésre méltó, hogy ô lesz az egyetlen kolozsvári sportoló, aki kínai földön fog versenyezni, ugyanis kellett volna indulnia ugyancsak cselgáncsban egy másik U-KMSC-ARDAF-os lánynak, Ioana Dineának is, de ô nem tarthatott a csapattal, mert ezen a héten tanügyi versenyvizsgája lesz Kolozsvárott: ôsztôl a 20-as iskolában induló dzsúdó-osztályoknak ô lesz a szaktanárnôje.
Ez az esemény az elsô nagyszabású nemzetközi rendezvény, amely a kínai fôvárosban kerül sorra miután Peking megkapta a 2008-as Olimpiai Játékok rendezési jogát. Mondhatni: a 21. nyári Universiadét kifejezetten a 2008-as nyári ötkarikás játékok referenciájának szánják.
Rohamléptekkel közeledik a 2001–2002-es bajnoki évad ôszi idényének a rajtja kézilabdában is. Szeptember elsô vasárnapján rajtol a Férfi Nemzeti Liga, egy héttel késôbb kezdôdnek az elsôosztályú bajnokság küzdelmei, míg szeptember közepén csatlakoznak a bajnoki pontokért folyó küzdelemhez az ifjúsági csapatok. A nyitányt a Nôi Nemzeti Ligában szereplô 12 csapat játssza augusztus 31–szeptember 2. között, amikor is Nagyszebenben rendezik meg az elsô háromfordulós úgynevezett teremszakasz küzdelmeit. A másik két 4–4 napos torna idôpontjai szeptember 25–29., illetve november 5–9., a semleges házigazda városokat késôbb határozzák meg.
A nôi mezônyt illetôen szolgálhatunk egy bombahírrel: a résztvevôk között ismét találkozunk a Jászvásári MSK XXI csapatával, amely, bár az elmúlt szezonban normális körülmények között 12. helyével kiesett, mégis bentmaradt, ugyanis a 11. helyen záró gárda, a Bukaresti RAT-Antilopa feloszlott, akárcsak a tavalyi bronzérmes, a Piatra Neamt-i Fibrex! Ez utóbbi csapat vezetôsége anyagi nehézségekre hivatkozva csak az egyesület férfi együttesét tartotta meg.
A továbbiakban ismertetjük a nôi mezôny részletes mûsorát, azzal a megjegyzéssel, hogy a hetenkénti bajnoki fordulók csak 2002. január 6-án kezdôdnek az alábbi párosítás szerint (ugyanez lesz a sorrend a lebonyolításra kerülô említett teremszakaszokon is):
1. és 12. forduló, augusztus 31., illetve 2002. január 6.: Kolozsvári U-Ursus–Bukaresti Rapid, Szászsebesi Ciserom–Zilahi Silcotub, Bákói Egyetem Kézilabda Klub–Râmnicu Vâlcea-i Oltchim, Nagyváradi Selmont–Jászvásári MSK XXI, Brassói Rulmentul–Dévai U-Remin, Galaci Otelul–Konstancai Hidrotechnika.
2. és 13. forduló, szeptember 1., illetve január 12.: Déva–U-Ursus, Silcotub–Bákó, Oltchim–Nagybánya, Jászvásár–Brassó, Rapid–Galac, Konstanca–Ciserom.
3. és 14. forduló, szeptember 2., illetve január 19.: U-Ursus–Jászvásár, Nagybánya–Silcotub, Brassó–Oltchim, Galac–Déva, Ciserom–Rapid, Bákó–Konstanca.
4. és 15. forduló, szeptember 25., illetve január 6.: Oltchim–U-Ursus, Silcotub–Brassó, Jászvásár–Galac, Déva–Ciserom, Rapid–Bákó, Konstanca–Nagybánya.
5. és 16. forduló, szeptember 26., illetve február 2.: U-Ursus–Silcotub, Galac–Oltchim, Ciserom–Jászvásár, Bákó–Déva, Nagybánya–Rapid, Brassó–Konstanca.
6. és 17. forduló, szeptember 27., illetve február 9.: Konstanca–U-Ursus, Silcotub–Galac, Oltchim–Ciserom, Jászvásár–Bákó, Déva–Nagybánya, Rapid–Brassó.
7. és 18. forduló, szeptember 28., illetve február 16.: U-Ursus–Ciserom, Silcotub–Déva, Oltchim–Konstanca, Jászvásár–Rapid, Galac–Nagybánya, Brassó–Bákó.
8. és 19. forduló, november 5., illetve február 23.: Nagybánya–U-Ursus, Déva–Oltchim, Rapid–Silcotub, Konstanca–Jászvásár, Bákó–Galac, Ciserom–Brassó.
9. és 20. forduló, november 6., illetve március 2.: U-Ursus–Brassó, Silcotub–Konstanca, Oltchim–Jászvásár, Déva–Rapid, Galac–Ciserom, Nagybánya–Bákó.
10. és 21. forduló, november 8., illetve március 6.: U-Ursus–Bákó, Oltchim–Rapid, Jászvásár–Silcotub, Konstanca–Déva, Brassó–Galac, Ciserom–Nagybánya.
11. és 22. forduló, november 9., illetve március 10.: Galac–U-Ursus, Silcotub–Oltchim, Déva–Jászvásár, Rapid–Konstanca, Nagybánya–Brassó, Bákó–Ciserom.
A hetenkénti visszavágó fordulók mérkôzései 2002. március 16–június 16. között lesznek.
Viszonylag zavartalanul telt a Forma 1–es Magyar Nagydíj három napja, jelentôs bûncselekmény nem történt. A Pest Megyei Rendôrfôkapitányság tájékoztatása szerint összesen 28 nôt állítottak elô tiltott kéjelgés miatt, akiket gyorsított eljárásban ítélt el a Gödöllôi Városi Bíróság. Közülük 23-an 15 napos elzárást kaptak, 5 fiatalkorút pedig pénzbírságra ítéltek.
Összesen 8 zsebtolvajlás történt, amelyeket román állampolgárok követtek el. Emiatt 11 embert állítottak elô, 8-at ôrizetbe is vettek.
A három nap során egyetlen — német rendszámú — személygépkocsit loptak el. Az autóval együtt elvitték a hozzá tartozó utánfutót és az azon lévô jet-skit. A tettesek még nem ismertek.
l Az amerikai Serena Williams nyerte az 1.2 millió dollár összdíjazású nôi tenisztornát, miután a döntôben legyôzte elsô helyen kiemelt honfitársát, Jennifer Capriatit. Eredmény: Williams (4.)–Capriati (1.) 6:1, 6:7, 6:3.
l Az amerikai Andy Roddick nyerte a 800 ezer dollár összdíjazású washingtoni férfi tenisztornát, miután a döntôben legyôzte az Andre Agassit búcsúztató holland Sjeng Schalkent. Eredmény: Roddick (9.)–Schalken (10.) 6:2, 6:3.
l A 800 ezer dollár összdíjazású washingtoni tornán diadalmaskodó amerikai Andy Roddick — 11 helyet javítva egy héttel ezelôtti pozícióján — már a 16. a férfi teniszezôk idei pontversenyében, az ATP Race-ben. Az élen továbbra is a brazil Gustavo Kuerten áll, aki a hagyományos világranglistát is vezeti.
ATP Race (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Kuerten (brazil) 705 pont, 2. (2.) Agassi (amerikai) 633, 3. (3.) Ferrero (spanyol) 537, 4. (4.) Rafter (ausztrál) 527, 5. (5.) Hewitt (ausztrál) 435, 6. (6.) Grosjean (francia) 359, 7. (7.) Henman (brit) 337, 8. (8.) Kafelnyikov (orosz) 298, 9. (9.) Federer (svájci) 294, 10. (10.) Corretja (spanyol) 288, 11. (11.) Ivanisevic (horvát) 280, 12. (12.) Clément (francia) 251, 13. (13.) Gambill (amerikai) 235, 14. (15.) Canas (argentin) 229, 15. (14.) Moya (spanyol) 226, 16. (27.) Roddick (amerikai) 225, 16. (17.) Santoro (francia) 225.
Hagyományos világranglista (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Kuerten 4505 pont, 2. (2.) Agassi 3870, 3. (3.) Szafin (orosz) 3175, 4. (4.) Hewitt 3145, 5. (5.) Ferrero 3105, 6. (6.) Rafter 2920, 7. (7.) Kafelnyikov 2575, 8. (8.) Grosjean 2245, 9. (9.) Henman 2200, 10. (11.) Sampras (amerikai) 1895.
l A torontói tornán döntôs amerikai Jennifer Capriati a harmadikról a második helyre jött fel a nôi teniszezôk világranglistáján. Az élen továbbra is a svájci Martina Hingis áll. WTA-világranglista (zárójelben az egy héttel korábbi pozíció): 1. (1.) Hingis (svájci) 5342 pont, 2. (3.) Capriati (amerikai) 4721, 3. (2.) Davenport (amerikai) 4544, 4. (4.) V. Williams (amerikai) 4342, 5. (5.) Clijsters (belga) 2883, 6. (6.) Henin (belga) 2707, 7. (8.) Szeles (amerikai) 2551, 8. (7.) Mauresmo (francia) 2480, 9. (9.) Tauziat (francia) 2235, 10. (10.)S. Williams (amerikai) 2125.
A mûanyag kiszerelésben piacon lévô borok legalább fele hamisított — jelentette ki Cornel Dicu, az állami borászati ellenôrzô hivatal fôellenôre. Elmondta: az év elején a hazai piacon lévô borok 80 százaléka hamisított termék volt.
A hétfôn Bukarestben tartott sajtóértekezleten a mezôgazdasági és élelmezési tárca illetékesei egy sor hamisított borterméket mutattak be. A termékek címkéjén hazai borfajták vannak feltüntetve, de a palackok tartalmának semmi köze a borhoz.
Dicu leszögezte: a borospalackokon lévô címkének tartalmaznia kell a fajtát, a termés évét, a bor származásának pontos helyét és a szóban forgó bortermék rövid történetét.
Ilie Sîrbu mezôgazdasági miniszter kijelentette: a belügyi és pénzügyi szervek nagyméretû akciókat rendeznek a közeljövôben a hamisított borok elôállítóinak felkutatása érdekében. A miniszter büntetôjogi eljárással fenyegette a borhamisítókat, mivel az általuk elôállított termékek a fogyasztók egészségére is veszélyt jelentenek.
A borászati ellenôrzô hivatal az utóbbi idôszakban az ország több megyéjében — így Kolozs megyében is — 24 borpalackozással foglalkozó kereskedelmi társaságot ellenôrzött. 18 esetben a termelôi engedélyt felfüggesztették, a minôségileg nem megfelelô termékeket felleltározták, és összesen 104 millió lej értékû bírságot szabtak ki.
A hazai hatóságok és a nemzetközi valutaalap (IMF) szakértôi megkezdték az új készenléti hitelszerzôdés feltételeinek megállapítását célzó tárgyalásokat. Az IMF képviselôi a tavalyi választások után több alkalommal is jártak már Bukarestben, de a kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutniuk a kölcsön feltételeirôl. A mostani küldöttség két héttel ezelôtt érkezett a fôvárosba, s azóta elsôsorban a pénzügyminisztérium szakértôivel tárgyalt.
Ez alkalommal fôképp a pénzügyi és költségvetési politikák alakítása, illetve a 2002-es évi költségvetés fôbb paraméterei vannak gyújtópontban, s a hét végére Bukarestbe várják Neven Mates IMF-fôtárgyalót is.
A jövô évi költségvetést a kormány 5,1 százalékos gazdasági növekedésre, 22 százalékos éves szintû pénzromlásra, átlagosan 36 ezer lejes dollárárfolyamra és a nemzeti bruttó össztermék 3 százalékát kitevô költségvetési hiányra alapozná.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
13 817/13 988 |
29 719/29 837 |
|
(valutabeváltó) |
13 000/13 950 |
29 500/29 950 |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
13 720/13 950 |
29 800/29 950 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 13 910 lej,1 USD = 29 785 lej, 1 euró = 27 206 lej.
A Szent István-napi néptánctalálkozó keretében szervezett Hagyomány és identitás címû konferencia jó alkalom volt arra, hogy minden csoport vezetôje elmondja saját közösségének nehézségeit, de sor került a pozitív dolgokra is. A magyarországi románok képviseletében a méhkeréki Nyisztor György nevét viselô együttes volt jelen a fesztiválon. Vezetôjük, Ruzsa Róbert elmondta, hogy a többi csoporthoz képest ôk más jellegû helyzetben vannak. Méhkeréknek 2700 lakosa van, emellett még tizenhét román falu létezik a határ mellett. A kis létszám ellenére Magyarország minden lehetôséget megad, talán még túl sokat — tette hozzá Ruzsa —, hogy gyakorolhassák kultúrájukat. Az iskolákban biztosítva van a román nyelvû oktatás, van televízió- és rádióadásuk. A tizenhét faluból a hagyományôrzésnek a legnagyobb nyoma Méhkeréken van. Itt 1949-ben alakult meg az elsô tánccsoport, amely aztán 1992-ben vette fel Nyisztor György nevét, aki a csoport legjobb táncosa volt. A román nyelvet már ôsidôk óta beszélik, kialakítottak egyfajta saját nyelvet is, de a fiatalok sajnos már nem beszélnek románul, és nem ismerik a hagyományokat. Annak ellenére, hogy számos fesztiválon részt vettek és díjakat nyertek, vezetôik, akik természetesen közülük kerülnek ki, hiszen Méhkerék 98 százalékban románok lakta település, minden öt meghívásból legfeljebb egyet fogadnak el és finanszíroznak. A fesztivál ideje alatt egyébként a méhkerékiek minden fellépése nagy sikert aratott.
A magyarországi német kisebbség is képviseltette magát a találkozón, a Dél-Baranyában fekvô Újpetrei Német Nemzetiségi Együttessel. Újpetre közel 1100-as lélekszámú, központi szerepet betöltô település. A konferencián részt vevô képviselôjük — akirôl két nappal késôbb tudtam meg véletlenül, hogy egyben Újpetre polgármestere is — elmondta, hogy a magyarországi németség szórványban a paraszti kultúrát képviseli, és a második világháború után a németség aránya 90 százalékról húsz százaléknyira csökkent. A település vezetése német kisebbségi önkormányzattal is rendelkezik, a kapcsolat pedig felhôtlen. Gerlach Gábor azt is tudomásunkra hozta, hogy a már csak nyomokban levô kultúrát a romokból sikerült újjáéleszteni, iskolákban, óvodákban német nyelvû oktatás folyik. Tánccsoportot hoztak létre és néhány éve megalakult az ifjúsági fúvós együttes is.
A Balti-tenger partjáról a lettországi "Venta" ifjúsági néptánccsoport jött el. Képviselôjük, Zanda Mürniece — aki egyben a csoport koreográfusa is — elmondta, hogy az orosz elnyomás megszûnte óta tíz éve szabadon építkezhetnek, és nagy öröm számukra, hogy jellegzetes néptáncaikat és hagyományaikat meg tudták ôrizni. Lettországban négymillió ember él, ebbôl mintegy két és fél millió lett nemzetiségû. A néptánc- és a népzene-hagyomány nagyon fejlett, 1200 gyerekegyüttes és mintegy 800 felnôtt csoport van. Munkájukat államilag támogatják, de ezt teszik a többi nemzetiséggel is.
Olaszország északi részérôl, Dél-Tirolból érkezett a ladin "Gherdeina" együttes. A ladin nyelv a régi kelta és a római nyelv egyesülésébôl keletkezett. A ladin nép 1985-ben ünnepelte kialakulásának 2000. évfordulóját. Az együttes vezetôje, Lukas Hofer elmondta, hogy Dél-Tirol autonóm terület, 400 000 összlakossággal, ebbôl 40 000 a ladin nemzetiségû. Egy ilyen kis népcsoportnak erôsnek kell lennie, hogy megôrizhesse nyelvét és identitását, annál is inkább, mert az olasz kormány megpróbálja megrövidíteni autonómiájuk jogkörét. Nos, láthatjuk, hogy még nagyon sokan élnek hozzánk hasonlóan kisebbségi sorsban, jobb vagy rosszabb helyzetben, de büszkén vállalva anyanyelvüket és hagyományaikat.
A Polgármesteri Hivatal és a Vízmûvek képviselôi lakóközösségek gondnokaival találkoztak, hogy megoldásokat találjanak a nagy pénzösszegekkel tartozó tömbházak vízellátásának további biztosítására. Aurel Bercea, a Vízmûvek igazgatója kijelentette, jelen pillanatban 10 és 15 között van azoknak a tömbházközösségeknek vagy tulajdonosoknak a száma, akik már a harmadik figyelmeztetést kapták meg, anélkül hogy adósságaikat kiegyenlítették volna. Az utóbbi idôben a vízszolgáltatási díjak ki nem fizetése miatt ismét több mint 300 lakás maradt hideg víz nélkül.
A 22 éves Dorin L. augusztus 20-án tett feljelentést a dési rendôrségen ismeretlen tettesek ellen, akik aznap éjjel a helyi Nicolae Titulescu utcában megtámadták és kirabolták. 18 grammos arany nyakláncát tépték le, amelynek értéke 4,5 millió lej.
A megadott személyleírások és egy tanú segítségével hamar elôkerültek az elkövetôk három dési fiatal személyében. A 24 éves Ioan Dorin Ciupan egy ôrzô-védô cég alkalmazottja, a 26 éves Daniel Matei Rus és a 16 éves Darius D. pedig munkanélküliek. Minôsített rablásért 5-tôl 20 évig terjedô börtönbüntetéssel számolhatnak. Szabadlábon védekeznek az ellenük felhozott vád ellen.
Kisipari szövetkezeteink komoly anyagi gondokkal küzdenek országszerte. A szolgáltatási egységek majd mindenütt megszûntek, a termelési részlegek pedig nem tartják a lépést a jelenlegi gazdasági követelményekkel. A szamosújvári Meseriasul kisipari szövetkezet is csak az exportnak köszönhetôen tartja fenn magát. A Szamos menti kisiparosoknak szerencséjük van a kivitellel, máskülönben ôk is bezárták volna egységeiket. De, a Meseriasul 500 alkalmazottjával manapság is nagy mennyiségben szállít készruhát és lábbelit külföldre. Az idei esztendô elsô 7 hónapjában 600 ezer dollár értékû árut küldtek Németországba és Olaszországba. Nagy keresletnek örvendenek a nyugati piacokon a gyermekruhák és a lábbelik. A cipôrészleg 400 dolgozója augusztusban szabadságát tölti. Ebben az idôszakban felújítják a gépeket és a felszerelést. Az idén több mint 500 millió lej értékben korszerûsítik a készruha- és cipôrészlegek felszerelését. Az utóbbi két évben többezer dollár értékben szereztek be új gépeket. Különösen a cipôrészleg újult meg, a termelôvonalat olasz segítséggel bôvítették. A németországi Hummelsheim céggel 25(!), az olaszországi megrendelôkkel hat esztendeje tartanak fenn szoros együttmûködési kapcsolatot.
Szamosújvárott, a háztartási üveggyár és a Sortilem Kft. mellett a kisiparosok dolgoznak a legtöbbet exportra. Az idei évre teljes exportfedezettel rendelkeznek, jövôre pedig már most kötik a szerzôdéseket. A szövetkezet dolgozóit nem fenyegeti tehát a munkanélküliség veszélye.
Az augusztus 20-i magyarországi ünnepi rendezvénysorozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök hétfôn az Országgyûlés Gobelin termében találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselôivel. A rövid megbeszélésen jelen voltak a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetôi, valamint Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.
A találkozót követôen Németh Zsolt újságíróknak elmondta: megvitatták a magyar–magyar kapcsolatok "forró kérdéseit", különös hangsúlyt fektetve a státustörvényre.
— A törvénnyel kapcsolatban teljes egyetértés van a magyar–magyar kapcsolatokban, a jogszabályt végre fogjuk hajtani — hangsúlyozta a külügyi államtitkár.
Hozzátette: a végrehajtás elôkészületei Magyarországon is elôrehaladott állapotban vannak, és a határon túli magyarok is készen állnak arra, hogy létrehozzák a magyarigazolvány kiadásához szükséges ajánló szervezeteket.
— A legfontosabb kérdés az, hogy a szomszédokkal sikerül-e a végrehajtási utasításokkal kapcsolatos nézeteltéréseket tisztázni — mutatott rá Németh Zsolt.
Kiemelte: ehhez komoly diplomáciai munkára lesz szükség, amelybôl a határon túli szervezetek is — mint jelezték — kiveszik majd a részüket.
Az államtitkár utalt arra: a tanácskozáson az aktuális kérdések között megvitatták a felvidéki magyar párt közeljövôben meghozandó döntését, a szlovák kormányból való kiválásról vagy a koalícióban való bennmaradásról.
— Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfô kinyilvánította, hogy a Magyar Koalíció Pártjának döntésérôl van szó, és a magyar kormány támogatja az MKP-t, bármilyen döntést is hoz — közölte Németh Zsolt.
Elmondta azt is: a vajdasági magyar vezetôk tájékoztatása szerint a közelmúltban lezajlott szerbiai látogatásnak rendkívül pozitív visszhangja volt, és a magyar–szerb kapcsolatokat hosszú távon pozitívan befolyásolja a szabadkai fôkonzulátus megnyitása.
Az államtitkár szólt arról, hogy az általános kérdések között felvetôdött a minôségi magyar nyelvû oktatás szükségessége a határon túli magyarok körében.
Rámutatott: a magyar szülôknek, amikor meghozzák azt a nagyon fontos döntést, hogy magyar iskolába vagy nem magyar intézménybe íratják gyermeküket, akkor a legfontosabb mérlegelési szempont az oktatás minôsége.
— Ezért a Kárpát-medencei kisebbségi oktatás minôségének fejlesztésére nagyon nagy hangsúlyt kell a következô idôszakban fektetni. A magyar kormány támogatáspolitikája figyelembe fogja venni a határon túli szervezetek ezen jelzését — mondta Németh Zsolt.
A képviselôház jogi bizottsága elnapolta a magyar státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásának kialakítását. Ion Olteanu, a jogi bizottság elnöke közölte: szerdára halasztották annak a három független jogi szakértô által összeállított jelentésnek a megtárgyalását, amelynek alapján a testület kialakíthatja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mennyiben egyeztethetô össze a hazai jogszabályokkal a magyar státustörvény alkalmazása.
A bizottságban eredetileg hétfôn kellett volna meghallgatni a szakértôi jelentést, amelynek megvizsgálását most két nappal késôbbre halasztották. Olteanu ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a bizottság csak konzultatív jellegû állásfoglalást dolgozhat ki a ház állandó irodája által ajánlott témáról.
Székely Ervin, az RMDSZ Bihar megyei képviselôje, a jogi bizottság tagja kijelentette: az RMDSZ képviselôi nem vesznek részt a státustörvénnyel kapcsolatos szakértôi elôterjesztés megvitatásában. Kifejtette: a téma megvitatásának nincsenek meg a bizottság mûködésére vonatkozó eljárás-szabályzati feltételei. A státustörvény bizottsági megvitatásának ráadásul semmi értelme, mivel a magyar országgyûlés szuverén, az általa megalkotott jogszabályokra semmilyen hatással sem lehet a román képviselôház jogi bizottságának állásfoglalása. Ennek csak politikai céljai lehetnek, nevezetesen, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, illetôleg az RMDSZ-re — mutatott rá Székely Ervin.
Veronica Sanda Popescu azt állítja, hogy apja, a Târgu Jiu-i Gheorghe Popescu a Corvinok egyenes ágú leszármazottja. A bukaresti román nô szerint Ecaterina Ioana nevû apai nagyanyját "George Corvin tábornok fogadta örökbe", aki a Corvinok családjából származott, aki végrendeletileg rá hagyományozta "a Corvinok magánpecsétjét és a Corvin-nemzetség összes vagyonát".
Gheorghe Popescu kijelentette: ha visszakapja a vajdahunyadi várat, "csaknem teljes egészében a román államnak adományozza". Popescuék pontosan tudják, hogy a Hunyadiaknak hatalmas birtokaik voltak Déva és Vajdahunyad környékén, de a környezô hegyek között is, elegészen Fogarasig.
A magyar anyanyelvû evangélikusok közötti testvéri kapcsolatok erôsítése és egymás segítése céljából hozták létre a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületét (METT) a III. országos evangélikus találkozón a magyarországi Orosházán. A testület a Magyarországi Evangélikus Egyház, valamint a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház elnökségébôl, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában és Vajdaságban szuperintendensébôl, a Külföldön Élô Magyar Evangélikus Lelkészek Munkaközösségének elnökébôl és titkárából, valamint az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia vezetôjébôl áll. A testülethez késôbb is csatlakozhatnak egyházközösségek.
A legalább kétévente ülésezô testület kiemelten fontos célkitûzése — a közlemény szerint — olyan lelkészek képzése, akik a trianoni határon kívül végeznének evangélikus lelkészi szolgálatot. A METT hangsúlyozottan ajánlja, hogy a kapcsolattartás érdekében minden határon túli evangélikus közösségnek legyen a magyarországi egyházhoz tartozó testvérgyülekezete.
A szélsôjobboldali Nagy-Románia Párt egyik képviselôje antiszemita és revizionista hangvételû cikkeinek gyûjteménye jelent meg a napokban az akadémia támogatásával.
A Nacionalista címû kötetben Vlad Hogea képviselônek azon cikkeit gyûjtötték össze, amelyek az elmúlt években a pártvezér, Corneliu Vadim Tudor által vezetett România Mare címû hetilapban jelentek meg.
A kötetben közölt írások címei közül kiemelkedik több antiszemita hangvételû cikk: "Milyen holokauszt?", "A zsidók, akik irányítanak minket", "A zsidó kisebbségi komplexus". Amint a könyv borítójáról kiderül, a cikkgyûjtemény "a román akadémia iasi-i tagozata", valamint az ugyanezen városban székelô Európai Történelmi és Kulturális Centrum támogatásával született meg.
Mindazonáltal Eugen Simion, az akadémia elnöke úgy nyilatkozott, hogy e könyv kiadásával kapcsolatban nem konzultáltak vele, és leszögezte: az akadémiának "nincs semmi köze" a kötethez.
A cikkgyûjtemény kiadása alig három hónappal azután történt, hogy két másik antiszemita botrány árnyékolta be a hazai könyvkiadást. Májusban a bukaresti könyvvásáron Adolf Hitler Mein Kampfjának román fordítását kínálták más náci propagandakönyvek mellett, egy héttel korábban pedig egy kolozsvári könyvkiadó olyan viccgyûjteményt publikált, amelybe több, a "zsidó népre sértô" viccet is felvettek. A Legfôbb Ügyészség május végén bejelentette, hogy mind a két ügyben vizsgálatot indít, de három hónappal az esetek után semmi nem történt. A román büntetô törvénykönyv értelmében 6 hónaptól 5 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtható a "nacionalista-soviniszta propaganda és a faji gyûlöletre való uszítás", eddig azonban egyik kötet szerzôje, illetve kiadója ellen sem indult eljárás.
Szkopje minden politikai és diplomáciai intézkedést megtett a macedóniai válság megoldásáért, de az ezzel kapcsolatos keretmegállapodás megvalósításának feltételei közé tartozik a harcok beszüntetése, az albán gerillák fegyverletételi szándékának egyértelmû kinyilvánítása és az egész mûvelet végrehajtására vonatkozó katonai terv megléte — jelentette ki hétfôn este Bukarestben a macedón külügyminiszter.
Ilinka Mitreva, a macedón diplomácia vezetôje román kollégájával és vendéglátójával közösen tartott sajtóértekezleten nyilatkozott. Mircea Geoana külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet soros elnöke hangoztatta, hogy a keretmegállapodás létrehozásában fontos szerepe volt az EBESZ-nek, amely 25 megfigyelôt küld Macedóniába a válság megoldására irányuló intézkedések nyomon követésére. Mint a térség stabilitásában közvetlenül érdekelt ország, a maga részérôl Románia is elküldi saját megfigyelôit Macedóniába — jelentette be Mircea Geoana.
A régiók szerepének erôsítése mellett emelt szót megnyitó beszédében Franz Fischler, az Európai Unió bizottságának a mezôgazdasággal foglalkozó osztrák biztosa az idei Alpbachi Fórum hivatalos vasárnapi megnyitásán, míg Wendelin Weingartner tiroli tartományi elöljáró a bôvítésrôl szóló népszavazás ellen foglalt állást.
Fischer szerint nem lehet megkerülni a régiókat, ha Európát újra közelebb akarják vinni a polgárokhoz. Ezek szerepének erôsítéséhez a szubszidiaritás — a döntések lehetô legalacsonyabb szinten való meghozatalát kimondó — elvének szigorú követése vezet — mondta, s úgy vélte, hogy a döntéseket, vagy legalábbis a regionális pozíciókat a lehetô legnagyobb mértékben a tagállamokban kell meghozni, illetve kidolgozni. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Régiók Bizottsága soha nem értékelôdhet fel annyira, hogy az Európai Parlament afféle harmadik házává váljon.
Wendelin Weingartner tiroli tartományi elöljáró (Osztrák Néppárt) határozottan bírálta pártja koalíciós partnerének, az Osztrák Szabadságpártnak azt a követelését, amely szerint népszavazást kell tartani Ausztriában az EU bôvítésérôl. Kifejtette: az ilyen elképzelések hátterében mindig az ellenségkép keresése bújik meg, s ez van amögött is, hogy Ausztriában ilyen rendkívül heves vita folyik a csehországi Temelínben épült atomerômûrôl. (Az erômûvet vasárnap újra leállították, miután a próbaüzem során bekövetkezett számtalan meghibásodás nyomán megkezdett több hónapos javítás után több gond változatlanul fennáll, s noha az Osztrák Néppárt elzárkózott attól, hogy az erômû miatt vétót emeljen Csehország EU-csatlakozása ellen, Wolfgang Schüssel kancellár a napokban úgy nyilatkozott a cseh sajtóban, hogy Ausztria addig nem járul hozzá az energiafejezet lezárásához a csatlakozási tárgyalásokon, amíg ezt a vitás kérdést nem sikerül megoldani.)
Az Alpbachi Fórum egyébként nem hivatalosan már a múlt hét végén megkezdte munkáját, ezúttal elsô ízben az építészet témájával. A Fórumot idén Európa — vízió és valóság címmel tartják, s a megszokottnál nagyobb figyelmet szentelnek a kultúrának, nem csupán az építészeti beszélgetésekkel, hanem számos koncerttel és kiállítással is. A jeles vendégek között a tiroli településre várják Louis Michel belga külügyminisztert, akinek országa most az EU soros elnökségének tisztségét tölti be, Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárt, Otmar Hasler liechtensteini, Mart Laar észt, Adrian Nãstase román és Janez Drnovsek szlovén kormányfôt, valamint Wladyslaw Bartoszewski lengyel, Goran Svilanovic jugoszláv és Jan Kavan cseh külügyminisztert.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |