2001. december 12.
(XIII. évfolyam, 290. szám)

A Tájékoztatási Minisztérium rendezvénysorozattal emlékezik meg Kolozsváron december 13. és 16. között december 18-ára, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napjára. A rendezvény keretében többek között elôadásokat hallgathatnak meg a romániai kisebbségek helyzetérôl és jövôjérôl, bemutatkoznak a Nemzeti Kisebbségi Tanácsában részt vevô különbözô szervezetek, a kisebbségek életérôl szóló fotó- és népmûvészeti kiállítást tekinthetnek meg, kerekasztalt szerveznek a kisebbségi sajtónak a román nyelvû sajtóban játszott szerepérôl, illetve a nemzeti kisebbségek és Románia csatlakozása az Európai Unióhoz témakörben.

Az eseményen jelentôs közéleti személyiségek vesznek részt, és tartanak elôadást. Többek között Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas miniszter, Markó Attila, Ovidiu Gant és Ivan Gheorghe a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkára, Vasile Soporan prefektus, Serban Gratian, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Varujan Pambuccian, a képviselôház kisebbségi frakciójának elnöke. (A rendezvénysorozat programjáról részletek a 2. oldalon.)

Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója tegnap nem jelent meg a Sebesi Karen Attila színmûvész által becsületsértésért és rágalmazásért ellene indított per elsô tárgyalásán. A magyar színház igazgatója átiratot küldött a bíróságra, amelyben arra kérte a taláros testületet, hogy hat hónapra halasszák el a tárgyalást. Kérését egyrészt azzal indokolta, hogy külföldön tartózkodik, másrészt pedig hogy Kolozsváron nincs állandó lakhelye és ügyvédje. Az ügyészség kérésére a bíró nem fogadta el a tárgyalás hat hónappal történô elhalasztását, és a következô tárgyalás idôpontját február 27-re jelölte ki. Ugyanakkor a kolozsvári rendôrségtôl kért felvilágosítást a színház igazgatója lakcímének pontosítása érdekében. A felperes ügyvédje Máté András Levente jogász.

Értesüléseink szerint december 20-ra idôzítették a Jancsó Miklós színmûvész által Tompa Gábor ellen indított per elsô tárgyalását. A kolozsvári színmûvész szintén becsületsértésért és rágalmazásért indított pert a színházigazgató ellen.

P. A. M.

A Kahó Kft. és egy "befektetô csoport" levédte a Hargita Népe nevet, és az e néven immár 12 éve jól menô Hargita megyei napilapot felszólította, hogy ne használja többé ezt a nevet — tudósít a MÚRE-hírek.

Az "új" névvel a székelyudvarhelyi Ferenczi Károly vezette csíki és udvarhelyi kábeltévé szerkesztôségeinek tulajdonosai új lapot indítanak. Fôszerkesztônek Székedi Ferencet, az anyagi gondokkal küszködô Csíki TV fôszerkesztôjét kérték fel, aki a megbizatást elvállalná. A Hargita Népe jelenlegi munkatársai meghívást kaptak az új laphoz, a fôszerkesztô, Borbély László, pedig úgy nyilatkozott, hogy még nem tudja, mi lesz a szerkesztôség sorsa, ô nem kíván az új lapnál dolgozni. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Hargita Népéhez látogatott, és közölte a lap munkatársaival, hogy a megyei tanács átvilágítást fog elrendelni, "a privatizációra politikai akarat van a tanács részérôl", és a kérdést a december 21-i tanácsülés tárgyalhatja. Borbély László szerint ez nem privatizálás, hanem új lap indítása, amely a konkurenciától átvenné a szerkesztôket.

A feketemunka kiszûrésére végzett ellenôrzések eredményének valamint a munkabaleseteknek az ismertetése szerepelt a Kolozs megyei munkaügyi felügyelôség tegnapi sajtóértekezletén. Ennek az évvégi beszámolónak egyúttal kiértékelés jellege is volt, az idei év adatokban összefoglalt eredményét összevetették az elôzô évek adataival.

A feketemunka esetében az összehasonlítás egyértelmûen a felszínre hozta, hogy a jogtalanul eljáró munkaadók számának növekedésével több mint kétszerese azoknak a száma is, akik törvényes forma nélkül dolgoznak. A felügyelôség ellenôrei decemberig 1609 (2000-ben 1109) vállalatot illetve céget ellenôriztek, 715 (2000-ben 252) munkaadót büntettek meg, 735 (elôzô évben 256) esetben bírságoltak, 647 (tavaly 211) olyan személyt találtak, akik törvénytelenül dolgoztak. Míg tavaly a felírt 487 millió lej pénzbírságból 177 milliót hajtottak be, az idei 1 milliárd 926 millió lejes büntetésbôl eddig 643 milliót fizettek ki a megbírságoltak, mondotta Valentin Puscas fôfelügyelô-helyettes. Dana Ioan, az ellenôrzési osztály vezetôje ismertette a novemberben ellenôrzött cégek közül azokat, ahol rendellenességet találtak: a Market Kft-nél 5 személy dolgozott hivatalos szerzôdés nélkül, a Cogrup cégnél 10 személy, a Togra Impexnél 10 személy, a Tehnotexnél pedig szintén 10 személy. Minden esetben 10 millió lejes büntetést alkalmaztak, és természetesen elrendelték, hogy a munkaadók kössenek egyéni munkaszerzôdést az érintettekkel. Dana Ioan és Valentin Puscas elmondták, nagyon sok esetben, az utóbbi idôben pedig egyre gyakrabban sértegetik a felügyelôség ellenôreit, a cégek által alkalmazott polgárôrök nem engedik be ôket, és sok tulajdonos azzal érvel, hogy magánterületrôl lévén szó, ott senki semmilyen kivizsgálást nem folytathat. Pedig a felügyelôknek törvényes joguk ellenôrizni a munkavállalók helyzetét, jogaiknak tiszteletben tartását, amikor pedig egyéb rendellenességet tapasztalnak a társadalombiztosítási járulék, a munkanélküli hozzájárulás visszatartását és be nem fizetését -, értesítik az érintett intézményeket is. Egyes esetekben a munkaadók arra hivatkoznak, hogy csupán próbaidôre alkalmaztak személyzetet. Ezzel könnyen megtévesztik az alkalmazottakat, akik sokszor nem tudják, hogy ilyenkor is kötelezô az egyéni munkaszerzôdés megkötése. A megbüntetett és figyelmeztetett cégeket újra ellenôrzik, és az a tény, hogy legtöbb esetben igyekeznek betartani a törvényes elôírásokat, igazolja a felügyelôk munkájának lényegét és eredményességét — hangsúlyozta Dana Ioan.

Marian Ciplea fôfelügyelô ismertette az idén bekövetkezett munkabaleseteket: decemberig a megyében összesen 193 baleset történt, ezekbôl 16 volt halálos, 10 pedig rokkantságot okozott. A halálos kimenetelû esetek közül 5 közlekedési baleset volt, ugyanis a munkahelyre menet vagy onnan jövet, a hazafelé vezetô útvonalon bekövetkezett baleset is munkaügyi, mondotta Marian Ciplea. A tragédiákat legtöbb esetben a munkaügyi szabályok be nem tartása, a frissen alkalmazottak hanyag vagy felszínes felkészítése okozza. A fôfelügyelô kiemelte, hogy a munkabalesetek száma fokozatosan csökkent az elôzô évekhez viszonyítva, hiszen 1990-ben 422 (halálos 24), 1991-ben 357 (halálos 21), 1992-ben 286 (halálos 12), 1998-ban 265 (halálos 16), 2000-ben pedig 216 (halálos 17) baleset történt.

(i)

A piros-sárga-kék padok, oszlopocskák, zászlótartók, járdák után Kolozsvár polgármestere új ötlettel rukkolt elô: trikolór parkolók. A polgármesteri hivatal illetékesei azt ígérték: Gheorghe Funar polgármester jövô heti sajtóértekezletén derülnek ki a részletek errôl a tervrôl.

Pálffy Károly RMDSZ-es városi tanácsos úgy kommentálta a tervet: jó lenne, ha a kérdést a városi tanács is megvitatná. Sajnálatát fejezte ki, hogy ezeket az ügyeket egyszerû polgármesteri rendelettel is el lehet intézni, ellenkezô esetben a tanácsosok "elutasítanák az ilyen jellegû ôrült ötleteket". — Ha az sem sérti egyesek önérzetét, hogy a piros-sárga-kékre festett padokra az emberek ráteszik feneküket, a kóbor kutyák pedig levizelik a nemzeti színre festett oszlopocskákat, akkor a polgármester azt tehet, amit akar. Személyesen nem érdekel a parkoló színe, nem zavarna — mondta a tanácsos.

Pálffy arról is beszámolt, hogy a polgármester kérte a tanácsosokkal való per áthelyezését. Mint ismeretes, a tanácsosok perbe fogták a polgármestert, mivel nem volt hajlandó kiadni nyári juttatásukat. A helyi közigazgatási törvény életbe lépését követôen a polgármester nem volt hajlandó elismerni tizenhét tanácsos mandátumát. Azzal érvelt, a városatyák nem lehetnek egyidôben a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó közüzemek vezetôtanácsának tagjai. Ezért Funar nem volt hajlandó fizetésüket kiutalni. Az önkormányzati képviselôk a bírósághoz fordultak.

— A perben csupán tízen veszünk részt, annak ellenére, hogy többünknek nem adta ki a honoráriumot — mondta Pálffy Károly. Hozzátette: a tízbôl hat RMDSZ-tanácsos, mivel a különbözô decentralizált állami intézmények igazgatói visszaléptek vezetô tisztségükbôl, az állítólagos összeférhetetlenség tehát megszûnt. A polgármester ebben az ügyben is kéri a per áthelyezését. Az áthelyezésrôl szóló tárgyalást február 20-án tartják.

K. O.

Mivel Eckstein-Kovács Péter pénteken sem jelent meg az önként és ingyenesen felvállalt Herédi-per tárgyalásán, újabb halasztást kértek. Utolsó határidô december 14. Ha ezen sem jelenik meg, a bíróság lezárja a pert.

Az ügy 2001 nyarán robbant ki, amikor Füsi Katalin Ildikót és Herédi Zsoltot nem adta össze a kolozsvári anyakönyvvezetô, mivel ez utóbbi "da–igent" mondott. Herédi elmondta, hogy a házasságkötésre kijelölt nap elött érdeklôdött, hogy lehet-e magyarul válaszolni. "Azt mondták, hogy pillanatnyilag nem. Jóindulatot éreztem ki a hangjából,és ezért mertem magyarul–románul válaszolni!" — tudtuk meg Heréditôl.Közben megjelent a közigazgatási törvény, amely engedélyezi a kisebbség anyanyelvén történô házasságkötést. Herédi elmondta, hogy már három éve együtt élnek Katalinnal, gyerekük van, tehát házastársaknak tekintik magukat. "Formaságból kellett volna a házasságlevél, hogy a feleségem kaphassa meg a tartózkodási engedélyt." — tette hozzá.

Miután többszöri kérésre sem volt hajlandó az anyakönyvvezetô összeadni a fiatal párt, úgy döntöttek, beperelik a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Herédi felkérte Máté András ügyvédet, hogy képviselje ôket, közben Herédi édesanyja kérésére Eckstein-Kovács Péter vállalta fel az ügyet.

"Amikor visszautasították Herédi Zsoltot, felhívott, hogy mit tegyenek. Elmondtam, hogy megvan rá a törvény, hogy mi az eljárás, hogyan kell megtámadni a törvényszéken azt az iratot, hogy nem adják össze. Arra a kérdésére, hogy vállalom-e az ügyet, mondtam, hogy elvállalom, természetesen honorárium nélkül. Újságból értesültem, hogy Eckstein-Kovács Péter szenátor úr vállalta fel a pert. Herédinek nagyon szívesen segítettem volna, de hogyha nem keresett meg, én nem kereshettem fel, hogy újból felajánljam a segítségemet." — nyilatkozta lapunknak Máté András, ügyvéd.

"Az eltelt hét hónap alatt három tárgyalásra került sor, Eckstein-Kovács Péter egyiken sem jelent meg."- tudtuk meg Heréditôl, aki nem ért egyet a vádiratban foglaltak egyes pontjaival sem. "Régóta próbálom felvenni a kapcsolatot a szenátor úrral, mivel szerettem volna változtatni a vádirat egyes pontjain."

"El vagyok kötelezve ennek az ügynek." — nyilatkozta lapunknak Eckstein-Kovács Péter.

"Pénteken képviselni fogom Herédit." Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem jelent meg egyik tárgyaláson sem, Eckstein elmondta: a bíróság által is elfogadott, jól indolkolt hiányzásról van szó.

Lázár Zsuzsánna

Több mint hárommillió nyugdíjat fognak kiigazítani fokozatosan 2004-ig. Ez körülbelül 1,9 millió olyan nyugdíjast érint, akiknek megvannak a munkaéveik és elérték a nyugdíjkorhatárt, illetve 640 ezer olyan személyt, akik 1999 elôtt kérték nyugdíjazásukat. Ugyanakkor 2004-ig az általános gyermeksegélyeket is növelik.

A kolozsvári Distrigaz keddtôl korlátozni fogja a gázszolgáltatást azon vállalatok esetében, amelyek nem tartják tiszteletben a megállapított fogyasztási kvótát, jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Viorel Timoce, a Distrigaz igazgatója. Tájékoztatása szerint az aranyosgyéresi Sodronyipari Mûvek és a kolozsvári Nehézgépgyár esetében már csak a vészhelyzetek elkerüléséhez szükséges minimális gázmennyiséget szolgáltatják. Azt is elmondta: több vállalatot figyelmeztettek arra, hogy hasonló sorsa jutnak, amennyiben nem tartják tiszteletben a kvótát, így a Tehnofrigot, Sinteromot, Remaurt, a kolozsvári Armãturat, a tordai üveg- gyárat és a szamosújvári Somvetrát.

2001. december 12–14 között a Német Mûvelôdési Napok rendezvényei zajlanak Kolozsváron. A rendezvénysorozatot szerdán délelôtt 9.30-kor a polgármesteri hivatal üvegtermében nyitják meg ünnepélyes keretek között a szervezôk: Wolfgang Breckner, a BBTE prorektora, Stefan Straub, a Német Mûvelôdési Központ igazgatója, Paul Porr, az Erdélyi Német Demokratikus Fórum elnöke és a BBTE Bölcsészkara német katedrájának egy képviselôje.

Az ünnepségen résztvevôk német nyelvû könyvek kiállítását tekinthetik meg, majd délután a Német Demokratikus Fórum székhelyén elôadás hangzik el a romániai német kisebbség helyi és központi képviseleteirôl.

Csütörtökön az Erdélyi Történelmi Múzeumban rendeznek kiállítást a németek Kolozsvár történetére gyakorolt hatásáról, Stefan Straub pedig a kolozsvári német kultúráról tart elôadást.

Pénteken a polgármesteri hivatal üvegtermében tartják meg azt a szimpoziumot, amelynek címe 25 év testvériség Köln városával, negyedévszázados aktív együttmûködés.

A polgármesteri hivatal 27 darab, több mint 10 méteres karácsonyfa elhelyezését tervezi városszerte. A tervek szerint karácsonyfát helyeznek el többek között a Fôtéren, a Bocskai téren, a gyermekparkban, a Hajnal negyedi körforgalomnál, a Kálvária-hídnál, a Kispiac, illetve Állomás téren. A központban (Deák Ferenc utca) levô fákat piros-sárga-kék fényfûzérekkel díszítik fel.

A legnagyobb fát a Bocskai (Avram Iancu) téren helyezik el. Ennek magassága eléri a 16–18 métert. A városháza illetékesei azt ígérték, a karácsonyfát december 20-ig feldíszítik, a domináns szín a fehér lesz — mondották. A karácsonyfákat gömbökkel, dobozokkal, szalagokkal, babákkal és 1500 égôvel díszítik fel.

Gheorghe Funar polgármester elmondta: a fákat az erdészeti hivataltól vásárolják.

K. O.

ELSÔ ERDÉLYI BETLEHEMES TALÁLKOZÓ lesz december 14-én Szamosújváron, a Téka Alapítvány rendezésében. Délután 3 órakor a Téka Házban válaszúti, visai, széki, vajdakamarási, mérai, buzai és szamosújvári hagyományörzô együttesek lépnek fel. Este 6 órától gálamûsor a mûvelôdési házban, 8-tól táncház a Téka Házban.

A KOLOZSVÁRI MAGYAR SZÍNHÁZ HELYZETE 2001. DECEMBERE VÉGÉN — kötetlen beszélgetés Sebesi Karen Attilával december 13-án, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének Párizs utca 17. szám alatti székházában.

KERTBARÁTOK TALÁLKOZÓJA december 13-án, csütörtökön du. 5 órától az EME-házban (Ion Ghica 12.). Az összejövetelen dr. Sebôk Péter a növényvédelemrôl beszél, Starmüller Géza Torockóról tart elôadást.

ERDÉLYI MÉHÉSZET címmel nyílik kiállítás a Csernátoni Néprajzi Múzeum anyagából december 13-án, csütörtökön délután 5 órakor a Kriza János Néprajzi Társaság székházában (Croitorilor utca 15.). Házigazda Dáné Tibor Kálmán, rendezte és megnyítja Haszmann Orsolya.

Buszjárat-ritkítás
Kihasználatlanság miatt az RATUC ritkítja járatait a 39B-s, a 42-es és a 49-es vonalakon, amelyek Kisbácsot, Kajántót és Szászfenest kötik össze a megyeszékhellyel. Ezeken az utakon csak nagy idôközökben közlekednek az autóbuszok.

HANUKA 5762 megünneplésére kerül sor 2001. december 14-én délelôtt 10 órakor a Deportáltak Emléktemplomában (Horea út 21.). Részt vesznek: Menachem Hacohen fôrabbi, Eliezer Glanz rabbi, a Romániai Zsidó Hitközség vezetôségének képviselôi. Közremûködik a hitközség Talmud Tora énekkara, vezényel Halmos Katalin.

Az Ad Libitum-kvartett 1988-ban létesült, 1999-tól a iasi-i Moldova Filharmónia társegyüttese. Tagjai profi zenészek: Adrian Berescu (hegedû), Serban Mereutã (hegedû), Bogdan Bisoc (mélyhegedû), és Filip Papa (gordonka). Az együttes aranykora 1996-ban kezdôdik el, amikor Sonderhausenben (Németország) a Max Reger versenyen elnyerik az I. díjat, valamint 1997-ben Evianban (Franciaország) a vonósnégyes versenyen megkapják a Nagydíjat, a Sajtó különdíját, és a Mecent Musical Societé Generale-díjat egy CD-felvételért. Azóta folyamatosan turnéznak, rangos fesztiválokon vesznek részt és számos lemez-felvételt készítenek.

December 10-én a Zeneakadémia stúdiótermében három Mozart-mûvet szólaltattak meg olyan mûvészi megfogalmazásban, hogy a hallgatók érezhették, hogy Mozart szelleme ott van közöttünk. A K. V. 134a (155)-os D-dúr Vonósnégyes (a mûsorfüzetben hibásan G-dúrként szerepel) három tételében a hegedûnek hangsúlyozott szerepe van, ami a kezdeti kvartettekre jellemzô. A hegedû szépen szárnyaló dallamai, a vidám száguldás a gyors tételben, a nyugodt-békés párbeszédek a lassú tételben és a rövid lélegzetû, derûs finálé, már a mûsor elején kivívta a közönség elismerését. A hangverseny meghívott vendége Dirk Schultheis klarinétmûvész volt Kölnbôl, aki a Kolozsváron töltött napjait maximumig kihasználta: koncertezett a filharmóniával, mesterkurzust tartott a zeneakadémiás diákoknak és a hétfô esti kamaraesten "besegített" az Ad Libitum-kvartettnek az A-dúr K. V. 581-es Klarinétötös megszólaltatásában. A közismert "Stadler-kvintett" elnevezés magától Mozarttól származik, aki ezt a mûvet "a kitûnô klarinétosnak és könnyelmû barátnak" Anton Stadlernek ajánlotta. Nem csoda tehát, ha a mûben, versenymûszerûen a klarinét fôszerepet kap. Az I. tételben Dirk Schultheis meleg tónussal, páratlan muzikalitással, csodálatos hangszíneket csalt ki hangszerébôl. A lassú tételben a szélesen ívelô klarinét-szólam pianóban indul, majd lírikus párbeszédet folytat a hegedûvel, a leheletnyi finom és a merészen telt hangzás között, minden fokozatot kihasználva. A kiegyensúlyozott hangulatú menüettben a klarinét vidám és hangulatos népi hangszerként mutatkozott be. A fináléban megcsodálhattuk Mozart zseniális variációs készségét, invenciózus megoldásaiban egyszerûség, áttetszôség, örömérzet, játékosság érvényesült. A K. V. 499-es D-dúr Vonósnégyes a két vonósötössel (K. V. 515, 516) méltó módon reprezentálja a Figaro és Don Giovanni között írt kamaramûveket. Ebben a kvartettben a négy hangszer egyenrangú, gazdag dinamikájú, hangulatos párbeszédeket folytat. A dialógusok folyamatosak, szellemesek, játékosak, az opera buffa hatásos fordulatait juttatják eszünkbe. A II. tétel derûs összhangú, kérdés-feleletekre alapuló menüett. A lassú tétel drámai színezetû, intim hangulatot áraszt, amelyben rendre minden hangszer vezetô funkciót tölt be. A virtuóz záró tételben a mozarti szárnyalás/száguldás a konfliktuspillanatok ellenére egészében optimista kicsengésû, amit az Ad Libitum vonósnégyes nagy bravúrral, csillogóan, stílusosan oldott meg.

Kulcsár Gabriella

Tegnap délben az eXtremeS hegymászó klub és a Napoca kerékpár klub Ararát expedíciójáról nyílt fényképkiállítás a Köztársaság mozi elôcsarnokában. A fényképeket Kupa László, az eXtremeS hegymászó klub elnöke készítette. Este a Diákházban diavetítést tartottak. A diákat Kádár Arnold, a Napoca Kerékpár Klub tagja készítette. A fényképkiállítás támogatója az Azomures. Kupa László lapunknak elmondta: a június 2–30. között lezajlott expedíción rajta kívül Bota Gabriel és Kádár Arnold is részt vett. A cél: az 5162 méter magas Ararát csúcs megmászása. — A törökországi katonai hatóságok nem adtak engedélyt, így az éj leple alatt, titokban kellett megmásznunk a csúcsot — meséli Kupa László. A fényképkiállítást két hétig lehet megtekinteni.

K. O.

December 13-án, csütörtök este fél 7 órai kezdettel a Magyar Opera társulata bemutatja stúdió-elôadás keretében Demény Attila Bevégezetlen ragozás — Haláltáncjáték címû kamaraoperáját a szerzô rendezésében. A librettót Örkény István hasonló címû egyperces novellája alapján Visky András írta. A kamaramû zenei anyagával megismerkedhettek az érdeklôdôk Demény Attila szerzôi estje alkalmával. A színpadi változat szereplôi: Hary Judit, Pataki Enikô, Molnár Mária, Takács András, Sándor Árpád és Szabó Bálint.

Kérésünkre Lászlóffy Zsolt, a bemutató zenei vezetôje a következô gondolatokat ossza meg a Szabadság olvasóival:

— 1993. december 6-án a Kolozsvári Operastúdió vendégeként Serei Zsolt budapesti zeneszerzô tartott szerzôi estet. Mindazok, akik akkor ott lehettek a zsúfolt színházi próbateremben, talán emlékeznek arra a városok és darabok közt hidat verô, nem mindennapi interjú-beszélgetésre, melyben a házigazda, Demény Attila, megteremtette a zeneszerzô-vendég alkotómûhelyébe való konkrét betekintés lehetôségét is. Az a beszélgetés azonban akkor és ott nem ért véget. De lássuk, miként emlékezik vissza arra a napra hat év távlatából Serei Zsolt, aki Egypercesek címû kamaraoperájának Bárka színházbeli bemutatója elôtt ezeket mondta: "1993-ban, kolozsvári szerzôi estem alkalmával Demény Attila biztatott színpadi mû írására. Elhatározta, felkér néhány zeneszerzôt, vigyék zenés színpadra Örkény négy-öt egypercesét. Végül nem szervezôdött meg a csapat. A Budapesti Kamaraopera azonban megkeresett: volna-e pódiumra szánható darabom. Ez frissítette fel ötletemet, s most a Budapesti Ôszi fesztivál a Bárka színpadán mutatja be a mûvet." (Hollós Máté: Mûvek bontakozóban — Serei Zsolt: Egypercesek. In: Muzsika, XLII/II., 1999. november) Demény Attila idén befejezett Bevégzetlen ragozásának mûfaji megjelölése szintén kamaraopera, melynek librettója ugyancsak Örkény-egypercesbôl merít. Felmerül a kérdés: vajon arra a beszélgetésre utal vissza a most felhangzó mû is? Elképzelhetô, hogy egy work in progress új láncszemét köszönhetjük? Netán az is lehet, hogy mégiscsak szervezôdik a csapat? Azt hiszem, igen.

Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy vajon mit tud egy zenész kezdeni Örkény híres egyperceseivel, válaszunk: döntse el a nézô.

Az est másik felében elhangzó mû a Parafarm címû kamaraopera, melyet 1992. december 14-én mutatott be az opera társulata Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A Parafarm a kolozsvári magyar hivatásos színjátszás 200. évfordulójára meghirdetett operapályázaton I. díjat nyert.

A librettót szintén Visky András írta George Orwell Állatfarm címû regénye alapján Cristian Morgenstern és Petri György szövegeinek felhasználásával. A december 13-i változatot a zeneszerzô Demény Attila újrarendezte, zenei vezetôje Incze G. Katalin. A Parafarm szereplôi: Szabó Bálint, Szakács Levente, Székely Zsejke, Popovics Zsófia, Lackó V. Róbert, Veress László, Sándor Árpád, Pataki Enikô, Páll Ildikó és Sz. Veress Ildikó.

Mindkét kamaramû díszleteit Dobre-Kóthay Judit, jelmezeit Starmüller Katalin tervezte.

Jó szórakozáést kívánunk minden kedves nézônknek.

Turánitz J. Lajos

címmel december 13–16. között a Tájékoztatásügyi Minisztérium A romániai kisebbségek napja alkalmával rendezvénysorozatot szervez Kolozsváron.

A rendezvények a következô mûsor szerint zajlanak:

December 13-án, csütörtökön du. 6 órától az Univers T szállóban köszöntik a szervezôk a jelenlévôket, este fél 8 órakor indul az autóbusz a Malom utcai Poalei Tzedek zsinagógához, ahol este 8 órától a kolozsvári Állami Magyar Színház mûvészei Mrozek Károly címû színmûvét tekinthetik meg a jelenlévôk (fordítás füllhallgatóval).

A pénteki, szombati és vasárnapi rendezvényekrôl következô lapszámunkban tájékoztatjuk olvasóinkat.

Kiadványunkból 10 darabot rendelt dr. Szilasi Lajos a kanadai Lethbridge-bôl (Alberta), aki, mint nekünk megírta, a távoli nagy prérin is mindig kolozsvárinak vallja magát.

Örülünk, hogy nekünk sikerül hozzájárulnunk ennek az érzésnek a táplálásához.

Elsô látásra ennek a két fogalomnak a lényege ugyanaz, csak a vonatkozási szférájukban különböznek egymástól. A valóságról érzékszerveinken keresztül veszünk tudomást vagy anyagi bizonyítékok alapján ismerjük el, míg az igazság az összetett folyamatok szintézisét, az érzelmi vagy eszmei valóságot jelenti, amit direkt módon már nem lehet érzékelni. Ehhez az emberi gondolkozás és helyes ítélôképesség is szükséges. Ha alaposabban, több szempontból vizsgáljuk a problémát, akkor a valóság és igazság között nagy eltéréseket fedezünk fel. Az anyagi valóság mindenki számára ugyanaz, de az igazság kiértékelésében fellépnek az egyéni szubjektív különbségek is, amelyek már különbözôképpen minôsítik az igazságot ugyanannak a problémának az elbírálásában.

Miért jöhet ez létre? Elsôsorban azért, mert az érzelmek és legfôképpen a vágyak torzítják az igazság elfogadását. Fôleg azt az igazságot, amely elmarasztalná vagy negatív és kellemetlen helyzetbe hozná az illetô személyeket. Ezért az a valóság, amit mi emberek létrehozunk vagy felmutatunk, gyakran nem felel meg az igazságnak.

Az átlagember motivációs rendszerében az egyéni érzelmek játsszák a döntô szerepet és kevesebb mértékben a magasabb rendû eszmék. Az emberek olyan környezetet hoznak létre maguk körül, amely elsôsorban anyagi érdekeiket és személyes vágyaikat helyezi elôtérbe. Ez az oka annak, hogy a társadalmi valóság sokszor nem igazságos. Például demokratikus elvnek és látszólag igazságosnak is számít az, hogy a különbözô emberi csoportokban a kisebbség alá kell vesse magát a többség akaratának vagy határozatának. Ez az elv azonban a nemzeti kisebbségek esetében veszedelmessé válhat, mert ezáltal a többségi nemzet hátrányos megkülönböztetésben tarthatja a kisebbséget. Hogy az igazságosság ebben a helyzetben is létrejöjjön, olyan elveket kell alkalmazni, amelyek magasabb szintre emelik az igazságosság fogalmát. Nyilvánvaló, hogy ez fontos és alapvetô szempont az élet bármilyen területén. Ennek hiánya konfliktusokat hozhat létre, ahol viszont megvan, nagy esélyt ad a kapcsolatoknak a békés fejlôdésre. Az általános igazságosság fogalma tulajdonképpen a vallásfilozófiából ered. Ennek alapja az, hogy minden ember Isten teremtménye, aki elôtt sem a gazdagság, sem a hatalom nem jelent elônyt, sôt a lelki fejlôdés szempontjából ezek inkább nehézséget jelentenek. Mindenkinek be kell tartania Isten törvényeit, aminek alapján az ember számadással is tartozik minden szóért, szándékért vagy cselekedetért. A vallásfilozófia igazságait úgy kéne elfogadni, mint az ember alapvetô nagy kérdéseit, amelyekre a tudomány nem tud feleletet adni. A vallásfilozófiák tézisei, amelyek az emberközi kapcsolatokat szabályozzák, mély igazságot fejeznek ki és erkölcsi, jogi normákként beépültek a társadalomba is. Az embereknek minden szinten szükségük van az igazságosságra. A korrekt és helyes igazságszolgáltatás az, amelyben az általános igazságosság elve és a joggyakorlat fedik egymást.

Például a bûnt elkövetô ember, aki valóban megbánja tettét és jó irányba megváltozik a büntetése letöltésének ideje alatt, az igazságosság elve különbözô szinteken ugyanazt a hatást hozhatja létre. Szellemi szinten kegyelmet kaphat Istentôl, az emberközi kapcsolatok szintjén pedig megbocsáthat neki az, aki ellen vétett, ugyanakkor jogi szempontból elengedhetik hátralevô büntetését.

Az a valóság, amelyik nem az igazságosságra alapul, elôbb-utóbb megváltozik és átalakul. A hamissággal csak ideig-óráig lehet eredményeket elérni. A tartós, jó kapcsolatú emberi viszonyok az igazságon alapulnak: ez az emberiség helyes fejlôdési útja.

Dr. Váradi G. János

Érdeklôdéssel olvastam Szilágyi N. Sándor cikkét a Szabadság 2001. december 3. és 4. számában.

Alapgondolataival teljes mértékben egyetértek: nem szabad senkit sem kirekeszteni ennek a törvénynek a hatáskörébôl, aki elhivatottan a magyar nemzet fennmaradásán és továbbfejlesztésén munkálkodik; ki kell küszöbölni a szubjektív ajánlásokat — általában bármiféle ajánlást –; nem szabad idôben elhúzni a tényleges kedvezmények gyakorlatba ültetését felesleges bürokráciával; a végrehajtási intézkedések költségeit a minimálisra kell korlátozni; ki kell küszöbölni bármelyik csoportosulás népszerûségének illetéktelen növelését a végrehajtáson keresztül.

A másfél újságoldalt kitöltô cikk igyekszik "gyôzködni" érvekkel nemzetünk illetékeseit a felvetett gondolatok helyességérôl, de, mint elôrevetíti, kevés reménnyel, mert az eddigi tapasztalatok igazolják nemzetünk politikusainál a politikai akarat erkölcsi alapjainak a hiányát, hogy változtassanak elgondolásaikon annak ellenére, hogy már induláskor elôreláthatók a végrehajtási bonyodalmak. Nemzetünk egyik alapvetô hibája, hogy minden elgondolást nagy hûhóval kezel, a tökéletességre való törekvésében idôben elhúzza, a szûk körû megvitatást választja, mellôzi a nem hivatottak "naiv" javaslatait, elôtérbe helyezve a személyes feltûnést és a bürokratikus végrehajtást.

Nemzetünk átka, hogy vezetôink összetévesztik megválasztott státusukat a kiválasztottakéval, elfelejtvén azt, hogy valóban kiket képviselnek.

Történelmünk számos példával szolgál a fentiekre és csak népünk érzékeli saját bôrén e visszásságokat, amikor az összefogás jelszavával igyekeznek általuk kiküszöbölni a csorbát.

Egyik cikkemben (Szabadság, 2001. augusztus 28.) ezeket az alapgondolatokat fogalmaztam meg tömören egy "naivnak" tünô ötletemmel: magyar igazolvány helyett vegyék figyelembe a magyar nemzetiségi alapon szervezett civil vagy egyházi szervezetek — kivéve a pártokat — igazolványait, amelyeket könnyen egységesíteni lehetne, és az elsô határátlépésnél nyilvántartásba venni azoknál, akik ezt igénylik, valamint sorszámmal és pecséttel ellátni. Hatalmas energiát és tetemes költséget lehetett volna megtakarítani.

A jelenlegi magyar diplomácia "sikerei" a románéhoz képest nagyon emlékeztetnek Grósz Károly országunkba tett "sikeres" baráti látogatására, amikor annyira "körülrajongták és féltették", hogy saját autójának a használatától is eltanácsolták. "Még egy ilyen siker, és a Tisztelt Ház forró dróton várhatja majd Bukarest utasítását, hogy mit is tegyen." A diplomácia eszközeinek a megválasztásánál ezért kéne figyelembe venni a másik fél tapasztalt hozzáállását. Amíg ez nem sikerül, kénytelenek vagyunk elviselni a bürokratikus és bonyolult megoldásokat a véget nem érô egyeztetésekkel és magyarázkodásokkal.

Remélem, hogy idôvel nemzetünknél is megjelenik a gordiuszi megoldás Nagy Sándora. Nagy szükség van erre, mert már nem létezik a székely virtus.

Simon Endre

Mostanában mindenki a demokrácia bajnoka. Kizárólag, csakis! És ez nem vicc. Mármint a bajnoki mivolt. Csodálkozni ezen sem kell. Hiszen voltak, ugyebár, az "ántiidôk" évtizedei, amikor nem a mienk volt a bajnoki tér. Aztán jöttek a "mái idôk" — amikor már a mienk. Mindenkié. Küzd és harcol is hát mindahányunk — s természetesen a demokráciáért; természetesen a nép, egyszem népünk; természetesen a közösség, egyszem közösségünk nevében, javára, érdekében és érette. Hogy ez a nagy "küzdés", "harcolás" egy kicsit tülekedô, taposó, könyöklô, törtetô, helyezkedô, és rókáskodás, farkaskodás, hernyóskodás, miegymás? Hát igen —, de mit meg nem tesz a küzdés bajnoka a demokráciáért, az egyetlen népünkért, egyetlen közösségünkért s önmagáért!? Mindent.

Még azt is, hogy olykor elcsodálkozik: ekkora nagy "küzdô" se-reg(let) és elszánt "küzdés" közepette, hogy a búbánatban nem megyünk ötrôl hatra (vagy legalább öt és félre)?! Tényleg!? Miért nem; nem nagyon; cseppet sem? Talán azért, merthogy ez az egész, indulatokkal felpaprikázott-megborsozott irdatlan "küzdés" igencsak belterjessé lett, szinte észrevétlenül? Ilyetén leginkább a fojtogatáshoz és szemkinyomáshoz hasonlatos. S az ember, ugyebár, kinek ragadja meg leghamarabb a gigáját, kinek nyomhatja ki legkönnyebben a szemét, ha nem az "övéinek", akik mindig kéznél vannak, és útban is.

Ja, szinte el is felejtettem: önmagunkról beszélek; a mi kicsiny, de nagyindulatú romániai magyar nemzeti közösségünkrôl. Többségi polgártársaink "küzdései" ugyanis más jellegûek, és másfajta céltáblákat céloznak (mely céltáblák egyik kiemeltje mi vagyunk, többek közt).

Gondolom, álmodozva: talán, ha kevésbé volnánk "harciasak" és "küzdôk" — akár csendes, nyugodt harcosok, eredményesen küzdôk is lehetnénk; s ha már nem is mindenben és mindig egymásért. de legalább nagyjából együtt, közösen, közösségként. Biony, egy kis házi békesség, nyugalom már ugyancsak ránkférne!...

Molnos Lajos

Mert joggal könyvelheti el sikernek Adrian Nãstase miniszterelnök úr, hogy a Schengen-államok eltörölték (végre) Románia állampolgárai felé a vízumkényszert, amelyet immáron kerek egy éve (eléggé megalázó módon) csak irántunk alkalmaztak a térségben. Akár gyôzelemnek is tekintheti ezt a magát szociáldemokratának valló kormány. Úgy — elvben. Mert különben ez a vízumeltörlés, országunk polgárainak a megalázó megkülönböztetésének felszámolása felé — valljuk be — félsiker. Az osztrák állampolgárnak ugyanis — ha Németországba–Franciaországba, ha a világon bárhová utazik — se a határon, se azon túl — senki se nézi meg a bugyellárisát, nem kérdik tôle, mennyi készpénze van, mennyit visz (esetleg) utazó csekken. De miért is kérdeznék? Ha nincs (elég) pénze — az osztrák állampolgár minden bizonnyal sehová se utazik. Bezzeg, a mi polgártársaink utaztak (amikor lehetett) fitying nélkül is Ausztriába, hogy ott — segélyekbôl — ebbôl-abból, akár lopásból is éljenek —, nem is beszélve a nyárson sült hattyúról, ami szintén ízletes, tápláló eledel lehetett "turistáink" számára. Nos, ilyen helyzet megelôzésére Románia kormánya — bölcsen, egyébként — elôírta, hogy a Schengen-országokba utazóknak legalább 500 euróval (valamivel több, mint tizenkét-tizenhárom millió lejnyi valutával) kell rendelkezniök, amit határrendészeti szerveink szigorúan ellenôriznek is. Aki tehát meg szeretné látogatni a Schönbrunn-i kastélyt, a Szent István dómot, esetleg a bécsi opera egy elôadását is látni szeretné, kurta 5–6 napos ausztriai látogatása során, annak egy tanárember több mint három hónapi fizetését kell dollárrá-euróvá váltania, hogy államunk megítélése szerint ne kelljen koldulnia se egyéb, eléggé el nem ítélendô pénzszerzési forrásokra fanyalodnia a Császárvárosban — más európai metropolisban, vagy kisvárosban. Elvben tehát utazhat, bármelyik nyugati (Schengen-országba) minden román állampolgár, tôrölmetszett román, de akár magyar, vagy bármilyen más nemzetiséghez tartozó, akár roma polgártársunk is. Ha van neki (vagy lesz), elég eurója — vagy dollárja.

Nekem van ugyan egy aggályom, nevezetesen az, hogy az immár szabaddá vált utazás lehetôségével fôleg azok a polgártársaink élnek majd, akik nem éppen a legtörvénytisztelôbb szándékkal kívánják átlépni a schengeni határt — amihez minden bizonnyal meglesz a pénzük. Ám ne fessük az ördögöt a falra, bízzunk abban, hogy az ország társadalmának az elitje, értelmiségiek és politikusok bármikor kiteszik a zsebükbôl a (minimum) 500 eurónyi összeget, hogy esetleg már az újesztendôben eltöltsenek Bécs városában egy kurta hetet — esetleg a húsvétot ünnepeljék a Keringôk Fôvárosában. Hiszen ez a lehetôség igencsak benne van a vízummentességben.

Szinte restellem kimondani: egyelôre, amíg felemelik elôttünk azt a bizonyos, egykori vasfüggönyt helyettesítô schengeni sorompót, nekünk, csupán Magyarországra utazni kívánó román állampolgároknak, akik barátainkhoz-rokonainkhoz mennénk, máris megnehezítették a dolgot. Kiderült — oda is euro-valuta kell: legalább fele, mint a Schengen-államokba. Nem a magyar kormány követeli, hanem a miénk (a magyar kormány beéri napi ezer forinttal). Így aztán a mi helyzetünk, még a vízummentesség kihirdetése elôtt lényegesen romlott, amennyiben százakat fordítottak vissza a határról (elôzetes bejelentés nélkül!) akiknek hiányzott a pénze, vagy az egészségbiztosítása, amit elôbb nem kértek. Vagy — más ürüggyel. Vagy — csak.

Bevallom, tartok attól, hogy mire kebelére ölel a NATO, befogad az Európai Unió — addigra már ismét olyan "könnyen" utazhatunk a szomszédországba, mint a némelyek által igencsak visszasírt diktatúra idején. Mert nincs olyan intézkedés, amelynek a rövidjét ne nekünk kellene húznunk, hiszen a szigorú Európát már Románia viszonylatában alig érdeklik az emberi jogok. Esetleg — a romáké. Nyugati jótevôink most azt vizsgálják szigorú szemmel, vajon eléggé felemelték a villamos, a hôenergia, az energiahordozók árát Romániában. Hát a közlekedés, a vonatjegyek ára "eurokonform"-e? Nem vesztegetik-e Romániában túlságosan olcsón az élelmiszert? Elegen fagynak-e meg, pusztulnak-e éhen a tél folyamán országunkban? (Vajon mennyi a "kvóta"?)

Tartok tôle, a vízummentesség csak az elsô lépés lesz újabb diadalok felé, amelyeket kormányzatunknak sikerül majd aratnia. — Európa sûrû bólogatása mellett — saját állampolgárai ellenében. Így aztán — egyre jobb lesz.

Fodor Sándor

Az év végeztével a Kolozsvári MSC is elkészítette 10 legjobb sportolójának a névsorát. Íme, a legjobbak:

1. Laura Moise — cselgáncs, edzôje: Florin Bercean. 2001-es eredményei: ezüstérem a párizsi Európa-bajnokságon a 45 kg-os súlycsoportban, részvétel a müncheni világbajnokságon, elsô hely az ottawai Frankofon Játékokon, 5. hely a pekingi egyetemi világbajnokságon. 5–8. helyezés a sevillai Grand Prix-n, országos bajnok egyéniben és összetettben.

2. László Szabolcs — szabadfogású birkózás, edzô: Vasile Visan. Eredmények: 4. a szófiai világbajnokságon a 69 kg-os súlycsoportban, 7. a budapesti Európa bajnokságon, 3. az országos bajnokságon egyéniben.

3. Ioana Dinea — cselgáncs, edzôje: Florin Bercean. Eredményei: bronzérem a párizsi Eb-n az 52 kg-os súlycsoportban, 7. hely a müncheni világbajnokságon, 5. hely az egyetemi világbajnokságon, 3. hely a Grand Prix tornán, elsô hely az országos bajnokságban, csapatban.

4. Nicoleta Mihalcea — cselgáncs, edzô: Florin Bercean, legjobb eredmény: aranyérem a budapesti ifi Eb-n.

5. Rares Chinteoan — szabadfogású birkózás, edzô: Vasile Visan, legjobb eredmény: 5. az ifi Eb-n.

6. Corina Indrei — vívás, edzô: Mugur Codreanu, legjobb eredmény: 5. hely a keszthelyi ifi Eb-n.

7. Radu Dãrãban — vívás, edzô:Mugur Codreanu

8. Simona Richter — cselgáncs, edzô: Florin Bercean

9. Miklós Éva — atlétika, edzô: Bogdán László

10. Ciprian Veres — torna, Ad- rian Coman

R. P.

A labdarúgó NB I-ben szereplô klubok ebben az évben 600 millió forintos veszteséggel gazdálkodtak — mondta Muszbek Mihály igazgató, a Magyar Labdarúgó Liga év végi sajtótájékoztatóján.

A sportágba idén összesen 1,8 milliárd forint áramlott, ami minden korábbit felülmúlt. A szponzoroktól, hirdetôktôl és televíziós jogdíjak értékesítésébôl származó bevételek az egyesületek mûködési költségének egyharmadát fedezik.

Muszbek elismerte: ebben a szezonban a csapatok nem egyenlô feltételekkel küzdenek egymással.

— A versenykiírás nagy vihart váltott ki és be kell látnunk: valóban lesznek csapatok, melyek többször játszanak idegenben, mint otthon és hátrányba kerülnek vetélytársaikkal szemben.

Az új kiírás három évre készül el: az MLL elképzelése szerint 12 csapat maradna az élvonalban, a 22 fordulós alapszakasz után a legjobb hat újabb két teljes kört játszana, majd az elsô két helyezett két gyôzelemig tartó bajnoki döntôben küzdene egymással az elsôségért. Az edzôbizottság 14 együttessel képzeli el a folytatást a legmagasabb osztályban.

A ligaigazgató az ôszi idényrôl azt mondta: a meccsek színvonala elmaradt a várakozásoktól, a nézôszám csökkent, a televíziós közvetítések nézettsége viszont nôtt.

A stadion-rekonstrukciós programról annyit mondott, hogy végrehajtása a vártnál lassabban halad. Ennek két oka van: még nem dôlt el, hogy a 2008-as Eb-pályázatban mely létesítmények szerepelnek (ezért nem kezdôdött el a munka az Üllôi úton és Debrecenben), illetve sok helyen a kivitelezôk a rendelkezésre álló keretnél drágábban vállalják a munkát, erre pedig nincs lehetôség. A 38 stadionból 26-ban már folyik a munka és legkésôbb nyárig mindenhol elkezdôdik az átalakítás.

A sportújságírók után a BBC televízió szakértôi is David Beckhamet választották az év legkiemelkedôbb brit sportszemélyiségévé.

A labdarúgó az angol válogatottban és a Manchester Unitedben nyújtott kiváló teljesítményével érdemelte ki az elismerést. Sikere annál is inkább értékes, mivel olyan vetélytársakat elôzött meg, mint például a vitorlázó Ellen McArthur, a kiváló évet záró, liverpooli labdarúgó Michael Owen, a teniszezô Tim Henman, a profi ökölvívó-világbajnok Lennox Lewis, vagy a hármasugró Jonathan Edwards.

McArthur — aki a leggyorsabb földkerülô nô a világon — a Vendée Globe-on elért második helyéért, illetve eltökéltségéért különdíjban részesült. A 24 éves hajós teljesítményét korábban mások is elismerték, a nemzetközi szövetség például az év nôi vitorlázójának választotta.

A BBC ünnepségén életmûdíjban részesült Sir Alex Ferguson, a Man-chester United vezetôedzôje.

Az év külföldi sportolója a wimbledoni tenisztornán gyôztes horvát Goran Ivanisevics lett.

A múltkori haláleset, majd a hétvégi súlyos baleset ellenére a sí legkiválóbb versenyeivel vonzza szerelmeseit. A múlt héten az alpesi és északi sí világkupákban Val d’Iséreben, Cogneban, Hochfilzenben, Zakopanéban, a Csorba tónál, Villachban, majd Madonna di Campiglioban zajlottak a versenyek.

Nehéz e versenyek közül választani. Itt van például az esti fényben megrendezett két fordulós, 56 kapus mûlesiklás a férfiak mezônyében. Sorra borult fel a papírforma, és az élmezôny teljesen átírta a legjobbak névsorát. Val d’Isére-i óriáslesiklás gyôzelme után az amcsi Bode Miller feltette a koronát a mûlesiklásban is. Olyasmit vitt véghez, amit a múltban csak Ingemar Stenmark tudott elérni — gyôzni óriásban és mûlesiklásban is. Bode 1:36,01-es idejével (25-ös rajtszám!) megnyerte az újabb 12 ezer eurót az olasz Giorgio Rocca (ki hallott róla?) 1:36,53 és Tom Stiansen (svéd) 1:36,92 elôtt. Ez utóbbi négy éve nem volt dobogón! De a további sorrend is meglepô: J. P. Vidal (francia), K. M. Palander (finn), Raich Benjamin (osztrák, ô volt az egyik favorit), K. Aamond (norvég) és Drag Grubenik (szlovén). A legnagyobb esélyes Mario Matt (osztrák) csak a 20. lett. Ezzel az idei mûlesiklásnak vége, legközelebb januárban találkoznak a sportág legjobb ûzôi.

Nagy ugró csatározás volt az osztrák délvidéken Villachban a kis, 90 K-s trambulinon. Malysz nagyszerû csúccsal, fölényesen nyerte el a babérokat (99,5 m). A csapat Vk-n a finnek gyôztek a japánok és a.lengyelek elôtt. A németek Schmitt nélkül csak 5. lettek a házigazdák után.

Az északi összetett lengyel (Zakopane) majd szlovák (Csorba tó) földön zajlott. Jól sikerült ugrás után a nagyon jól futó finn Sampa Lajunen vitte el a pálmát a VK-t vezetô Rooney Ackermann elôl, de ez utóbbi még mindig kényelmes elônnyel vezeti a mezônyt az összetettben.

A futás-váltók voltak soron a biatlonban. Itt a hölgyeknél a sorrend Németország, Oroszország, Bulgária (!), Norvégia volt. A férfiaknál is németek nyertek, ôket a norvégok, fehéroroszok (!), csehek és franciák követték.

A sífutóknál a norvég új király Andreas Auckland (norvég) gyôzött 10 km-en 23:18,6 perces idôvel a svéd Per Olaffson elôtt (23:28,8), s valószínû, hogy az olimpián is e két versenyzô dönti majd el egymás között az elsôbbséget a klasszikus futásban.

Apropó olimpia: még 59 nap van a megnyitóig. Egyes országok (Norvégia, Ausztria) nehezen tudják eldönteni, hogy kit is küldjenek a sok tehetség közül. Mi csak hírmondót küldhetünk. Hiába, ez a színvonal!

Ma délután 6 órától a Horia Demian Sportcsarnokban: U-Carbo-chim–Temesvári Elba férfi A osztályú kosárlabda-mérkôzés.

Nagy Péter

l Az orosz Garri Kaszparov (képünk) nyerte az 500 ezer dollár összdíjazású Botvinnik emlékversenyt Moszkvában honfitársa, Vlagyimir Kramnyik ellenében.

A két nagymester elôször négy klasszikus partit vívott, amelyek mindegyike remivel végzôdött. Hat rapid mérkôzés következett, ezek eredménye 3–3 lett (döntetlen nem volt).

Befejezésként a világranglista éllovasa tíz villámjátszmában 6,5— 3,5-re gyôzött a profi világbajnok Kramnyik ellen.

l A két férfi elôdöntô és a nôi döntô is 1–1-re áll két játszma után a 2,2 millió dollár összdíjazású moszkvai sakk világbajnokságon. A férfiak között — akárcsak az elsô partiban — újra döntetlennel zárult mindkét mérkôzés. A nôi fináléban a kínai Zsu Csen gyôzött, és így egyenlített az orosz Kosztenjuk ellen, aki korábban a világos bábukkal nyert. A párharcok négy játszmáig tartanak.

Férfiak, elôdöntô: Ivancsuk (ukrán)–Anand (indiai) döntetlen, az állás: 1–1, Szvidler (orosz)–Ponomarjov (ukrán) döntetlen, az állás: 1–1. Nôk, döntô: Zsu Csen (kínai)–Kosztenjuk (orosz) 1–0, az állás: 1–1.

A szamosújvári városgazdák már most gondolnak a 2002-es esztendô esetleges megvalósításaira. Esetleges, mert nem biztos, hogy a tervezett beruházások meg is valósulhatnak. Nem ötletszegénység, hanem inkább pénzhiány miatt. A legutóbbi tanácsülésen nem kevesebb mint 21 tervezett munkálatot említettek az idén igazán szorgalmas és újításokban bôvelkedô tanácsosok. Újból felvetôdött a 2-es és 3-as számú hôközpontok korszerûsítése, a Hesdát–Szilvás közötti útszakasz aszfaltozása, az úgynevezett Római Út rendbetétele (immár hat éve javítják...), a Cãlãrasi utca szennyvízcsatornázása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ha a helyi költségvetés lehetôvé teszi, ezer férôhelyes sportpalotát is építenek a Szamos menti városban. Régi álom ez, amely minden év elején felvetôdik, de mindig csak terv marad.

A tevékeny tanácsosok rendbe szeretnék tenni a kisváros iskoláit is. Különösen a Petru Maior Elméleti Líceum épületére férne rá a tatarozás, hogy ne is beszéljünk a magyar tagozatú 2-es számú általános iskoláról.

Erkedi Csaba

A világhálós szolgáltatások megjelenésével és térhódításával az átértékelés határára került az emberiség teljes kapcsolatrendszere. Néhány billentyû leütésével ma már bárki átléphet azokon a tér- és idôakadályokon, amelyek évezredek óta kordában tartják a rebellis bolygó, a Föld lakóit. A virtuális Internet-tér megszületése új lehetôségeket villantott fel azon népek kapcsolattartásában is, amelyek — bár egy nyelvet beszélnek — szétszórtan élnek a nagyvilágban. Természetes tehát az, hogy egyre gyakrabban vagyunk tanúi olyan értekezleteknek, amelyek kiindulópontját az internetes magyar–magyar kapcsolatok képezik. Minden egyes ilyen jellegû találkozón óhatatlanul felmerül a nagy kérdés: valóban forradalmasítja a világháló ezeket a kapcsolatokat?

— A Hungarian Human Rights Foundation mindig is fontos szerepet vállalt abban, hogy az internetes magyar–magyar kapcsolatok szorosabbra fûzôdjenek — nyilatkozta a nemrégiben Szatmárnémetiben mgszervezett világhálós értekezleten a Szabadságnak Kott Ferenc, az alapítvány budapesti képviselôje.

— A www.hhrf.org címen vagyunk elérhetôk, és korlátlan tárhelyet biztosítunk határon túli sajtóorgánumok, civil szervezetek valamint egyházi és oktatási intézmények számára. Közel negyven sajtóorgánum található a honlapunkon; számukra ingyen és bérmentve biztosítunk helyet, és segítünk nekik a világhálón való megragadásban. Meggyôzôdésünk, hogy alapítványunk szolgáltatásai során felgyorsul az információcsere az egymástól távol élô magyar közösségek/intézmények között. A honlapunkat 73 országból látogatják és havonta mintegy 30 000 számítógéprôl töltenek le bennünket, azaz a www.hhrf.org honlapon jelenlévô határon túli orgánumokat.

Íme egy érdekes példa. Kanadában hamarabb olvassák a határon túli lapokat, mint maguk a megrendelôk, vagy vásárlók, ugyanis a lapok tartalma már akkor felkerül az Internetre, amikor a nyomdagépek éjszaka dolgozni kezdenek a "papírváltozaton". Ezt valóban forradalomnak lehetne nevezni...

Kárpátalján az internetezés még gyerekcipôben jár, hiszen még a számítógép sem igazán népszerû a régióban. Árpa Péter, az ungvári internetesek egyik képviselôje egy kicsit másképpen látja a dolgokat.

— Véleményem szerint a magyar–magyar kapcsolattartásban komoly szerepet játszik a világháló — mondta. Meggyôzôdésem például az, hogy hazámban, Kárpátalján — amennyiben javul a felszereltség helyzete — meghatározó szerepet fog majd játszani — legalábbis az oktatás terén — a világháló. Reménykedünk mindnyájan abban, hogy az ukrán oktatási rendszer küszöbön álló reformja nem fogja tudni kikerülni az internet ügyét, és lassan növekedni fog a számítógépek és az Internetezôk száma. Az új közép- és keleteurópai politika változása és a státustörvény minden határon kívül élô magyarnak biztosítja majd az anyaországba való akadálytalan eljutást, de azt is tudjuk, hogy sok kárpátaljai polgár nem fog tudni élni ezzel a lehetôséggel. Az Internet viszont lehetôvé teszi azt, hogy bárki, bármikor virtuális látogatást tegyen Magyarországon.

Igen. Internet néven új csillag került fel a magyar–magyar kapcsolattartás egére. A kérdés most már csak az: tudunk-e élni a nagy lehetôséggel? Azaz: tudunk-e majd egy egyszerû klikkeléssel otthont, internetes közös hazát teremteni?

Szabó Csaba

• Hamis recepttel vásárolt kábítószert a kolozsvári Mihai Marian Suciu. A 25 éves kolozsvári fiatal több mint 1000 fiola Furtralt vásárolt a hamis receptek segítségével, több gyógyszertárból. A bevásárlások alkalmával sokszor barátainak segítségét kérte, a feltûnés elkerülése végett. Mihait éppen egy adag orvosság vásárlása közben érték tetten. Tettéért — csalás, kábítószerfogyasztás — akár 15 év börtönbüntetést is kaphat.

• Két banda verekedett össze vasárnap a Mos Ion Roatã utcai Casa Albã bár elôtt. A nézeteltéréseket tisztázni hivatott bunyóban hárman szenvedtek vágási sérüléseket a verekedésbe keveredett négy roma személy közül. Radu Fãrcas (32), Nicolae Rostas (19) és Augustin Rostas (27) sérült meg, mellkason illetve nyaki tájékon. A késelô, a 20 éves Ioan Kalai szabadlábon védekezik súlyos testi sértés vádja ellen, és akár 7 év börtönbüntetésre is számíthat.

(balázs)

Január elsejétôl elméletileg vízum nélkül, csupán valuta, egészségügyi biztosítás és menettérti jegy felmutatásával utazhatunk a schengeni országokba. A személygépkocsi-tulajdonosoknak a jármû zöld kártyáját kell felmutatniuk.

Mi, fiatalok máris azon gondolkozunk, hogyan utazhatunk legolcsóbban Berlinbe, Kölnbe vagy Utrechtbe. Itt a megoldás: Kenguru, azaz KingaKangaRoo iroda.

Lényege: az utazni vágyók személyesen vagy telefonon érdeklôdnek az irodánál, hogy jelentkezett-e számukra megfelelô autós, aki hajlandó elszállítani a diákot. Mondjuk, Amszterdamba. Ha igen, akkor az irodában kifizetik a közvetítési díjat, és kézhez kapják az autós adatait. Ezek után az utas kapcsolatba lép az autóssal, akivel megbeszéli a találkozást. Az utas a távolságtól függô benzinpénzt köteles fizetni, amit legkésôbb az utazás befejezéséig az autósnak odaad.

A kolozsvári Kenguru, azaz KingaKangaRoo irodát Luka Kinga nyitotta meg. Lapunknak elmondta: a közvetítési díj a legtávolabbi úticél esetében sem haladja meg a nyolcvanezer lejt. Az autósnak fizetendô legmagassabb összeg (mondjuk Párizs esetében) hatszázezer lej. Kingától azt is megtudtuk, hogy Magyarországon már több mint nyolc éva mûködik a Kenguru iroda (http://www.kenguru.hu), Nyugaton már közel húsz éve így utaznak a szûkös anyagi keretekkel rendelkezô egyetemi hallgatók. — Jómagam például a Budapest–Frankfurt útvonalra 2500 forintot fizettem a Kenguru irodának és 7500-at az autósnak. Ez a legolcsóbb utazási mód — mesélte Luka Kinga.

A KingaKangaRoo iroda a Széchenyi tér mellett levô Mikes (Croitorilor) utca 17. szám alatt található. Telefon: 130-563. A szám naponta 16–21 óra között hívható.

Kiss Olivér

Daniela Bartos egészségügyi miniszter úgy döntött, hogy felfüggeszti állásából a tordai kórház igazgatóját, Liviu Almast, mivel nem teljesítette az elvárásoknak megfelelôen a menedzseri feladatokat. Hasonlóképpen menesztették állásából Ion Stan gazdasági igazgatót és Felicia Tãtar fôkönyvelôt is. Az egészségügyi minisztérium azért döntött így, mivel a tordai kórházban végzett ellenôrzés során több rendellenességet találtak, többek között a megfelelô felszerelések hiányát, az épület rossz állapotát és a betegek hiányosellátását.

A kolozsvári Vöröskereszt szerdán délelôtt megsegítô programot szervez a kolozsvári rászorulóknak.

A szervezet tizenöt önkéntese 1075 személynek — magára maradt öregeknek, háborús veteránoknak, árva gyermekeknek, rászoruló családoknak — alapélelmiszerbôl és ruhanemûbôl álló csomagot oszt. A ruhanemût a németországi Vöröskereszt biztosította, míg az élelmiszert a kolozsvári kirendeltség vásárolta. Az ehhez szükséges pénzt a lakosság, valamint a tagok adományaiból gyûjtötték össze.

Súlyos gázmérgezés történt Magyarlónán. A Jakab család tragédiája valószínûleg még a hét közepén, kedden–szerdán történhetett, ám a három holttestre — anya két gyerekével — csak vasárnap találtak rá.

Az 51 éves Jakab Erzsébetet és két fiát, Imrét (31) és Leventét (9) kedd óta nem látta senki. Jakab Imre, a gyerekek apja külön él a családtól. Azon a napon éppen látogatóban volt otthon. Legközelebb csak a téli ünnepek alkalmával tért volna haza, ám pénteken éjjel furcsa álma volt: álmában a lónai gazdaság összes baromfija elpusztult. Rossz elôérzete támadt, így vasárnap ismét meglátogatta családját. A ház ajtaját nem tudta kinyitni: mögötte nagyobbik fiának teteme feküdt, utolsó erejével valószínûleg megpróbált kimenekülni a házból. Felesége az ágyban feküdt holtan, ölében a kilencéves fiúval. A tûz még mindig égett, irtózatos meleg és a bomló testek szaga csapta meg.

A szénmonoxid-mérgezésben elhunytak tetemét a kórbonctani intézetbe szállították.

(balázs)

Kedden a Magyar (21 Decembrie 1989) utca 152. szám alatt megnyílt a Pitesti-i Alprom Rt. fafeldolgozó kombinát saját gyártmányú bútorait bemutató és forgalmazó üzlete. A fôleg hálószoba és nappali bútorzatot kínáló egység tovább gazdagítja a város ilyen jellegû termékválasztékát.

Hétfôn reggel emberölés elkövetôje jelentkezett a mocsi rendôrségen. A 35 éves Rodica Ferar, miután feladta magát, elmesélte, hogy aznap reggel volt férjét arra kérte, hozzon be tûzifát, ám az nem engedelmeskedett. A feldühödött asszony ekkor felkapta a fejszét és fejbevágta vele a férfit, a 45 éves Mihai Antalt, aki azonnal belehalt a sérülésbe.

Az asszony bevallása szerint az önmagára nem adó férfi sokszor megverte, soha nem akart dolgozni, így ô két munkát kellett hogy vállaljon, hogy eltartsa a családot. Három évvel ezelôtt a nô két gyermekével a verések miatt otthagyta férjét, elváltak, majd összeállt egy másik férfival, akitôl nyolchónapos csecsemôje van. Mivel ez a férfi is verte, az asszony visszaköltözött volt férjéhez.

Antalék szomszédjai nem pártolják a háromgyerekes anyát, szerintük éppen az asszony volt lusta, s a férjének kellett látástól vakulásig dolgoznia, hogy elôteremtse a családnak a mindennapi betevôt.

A nôt elôzetes letartóztatásba helyezték, minôsített emberölés vádjával.

(balázs)

9,591 milliárd dollár értékben exportáltunk árut az év elsô tíz hónapjában, 12,6 százalékkal többet, mint a tavalyi elsô tíz hónapban — közölte a statisztikai hivatal.
Az év korábbi részében nagyobb növekedési ütem lassult: az októberi többlet 2,3 százalékos volt tavaly októberhez képest. Októberben 925,7 millió dollár volt a román kivitel értéke. A ruházat és a textiláru volt a legnagyobb tétel a kivitelben az idén: az elsô tíz hónapban a hazai export 26 százalékát adták ezek a cikkek.

Az elsô tíz hónapban 19,4 százalékkal bôvült az export a fejlett országokba. Ilyen országokba irányult a hazai export 74,4 százaléka, 67,8 százaléka az EU-ba került. Az ország legnagyobb exportpiaca, Olaszország a teljes kivitel 24,9 százalékát vette föl. Románia piacai között Magyarország a nyolcadik helyezett volt, holtversenyben az Egyesült Államokkal, a kivitel 3,2–3,2 százalékával.

Az elsô tízhavi import 12,76 milliárd dollár volt, 22,4 százalékkal több a tavalyi elsô tízhavinál. Az októberi behozatal 1,434 milliárd dollár lett, 28,2 százalékkal több a tavaly októberinél. Az elsô tízhavi import legnagyobb tételét, 22,7 százalékos részesedéssel, a gépek és a villamos berendezések adták.

A fejlett országokból származó import 24,7 százalékkal bôvült a tavalyi elsô tíz hónaphoz képest. AZ EU-ból érkezett a behozatal 57,3 százaléka, 20,1 százaléka az importban is fô partner Olaszországból. A volt KGST-országokból 15,7 százalékkal növekedett a behozatal az elsô tíz hónapban, és a teljes import 21,8 százalékát tette ki.

Országunk ellátói között, a 6,3 százalékos részesedésû Németország után, a harmadik volt Magyarország, 3,9 százalékos, az Egyesült Államok pedig az ötödik, 3,3 százalékos piaci részesedéssel.

A jelek szerint teljesül viszont az idei 4,5 százalékos növekedési célkitûzés. Összesen 771,8 billió lej volt a hazai össztermék (GDP) értéke az idei év elsô kilenc hónapjának végén, miután az elmúlt év azonos idôszakához képest 5,1 százalékkal nôtt. Tavaly 1,6 százalékkal bôvült az ország GDP-je.

Dollárban az idei érték 24,4 milliárd körüli. Elsôsorban a mezôgazdaság járul hozzá az idén a GDP növekedéséhez, a tavalyinál sokkal jobb termésnek köszönhetôen. A GDP 36 százalékát adja az ipar és az építôipar, növekedésük az idén 8,2 és 5,1 százalék volt. A szolgáltatások kibocsátásának értéke mindössze 1,1 százalékkal növekedett.

Október végén 742 400 munkanélkülit tartottak nyilván az országban, 226 900-zal kevesebbet, mint tavaly október végén — közölte a statisztikai hivatal. Ezzel októberben 7,7 százalékra csökkent a munkanélküliség a szeptemberi 7,8 százalékról. Tavaly októberben 10,1 százalékos volt a munkanélküliség Romániában.

December 11., kedd

December 12., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 14 479 lej, 1 USD = 31 773 lej, 1 euró = 28 318 lej, 1 magyar forint = 114 lej.

Hétfô délután Kolozsváron a svájci székhelyû OC Occident Holding AG romániai fiókja, az Eurolife Románia biztosítási brókercég elsô ízben találkozott a sajtóval. Josef W. Winsauer romániai és magyarországi területi menedzser, Bogdan Adoc romániai ügyvezetô igazgató, Bernula Árpád magyarországi eladási csapatvezetô és Nagy Csaba romániai területi igazgató elmondták, hogy az 1993-ban alakult holding Kelet-Európa egyik legjelentôsebb pénzügyi vállalkozása, biztosítási tanácsadással és közvetítéssel foglalkozik. Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Magyarország és Bulgária után idén júliusban Bukarestben nyitott irodát. Az Eurolife Románia nem javakat biztosít, hanem életbiztosítással és személyi pénzügyi tanácsadással foglalkozik. A gazdasági stabilitás növekedésével Romániában is számítani kell arra, ami Nyugaton már bekövetkezett: az állam nem képes egyedül biztosítani a nyugdíjakat, azokat részben magánnyugdíjforrásokból kell fedezni. Az Eurolife Románia jelenleg két biztosítócég, az amerikai AIG és az osztrák eredetû Grawe Románia partnere. Ezek kínálatukat a kereslethez igazítják, inkább kevesebb, de minôségileg kiváló termékskálát ajánlanak ügyfeleiknek.

Az Eurolife Románia hálózatot kíván kiépíteni az egész országban. Kolozsváron kezdi a munkát, és ha beválik, itt irodát fog nyitni. A kolozsvári tevékenység vezetôje, Nagy Csaba, elmondta, hogy a hét végén már 150, az egész országból, de fôleg a környékrôl érkezô részvevô számára rendeznek szemináriumot. A cél nemcsak a biztosítási termékek eladása, hanem az, hogy sokat igérô munkalehetôséget kínáljanak fel a fôleg fiatalokból verbuválódó brókerjelölteknek.

Ö. I. B.

Kuba 100 ezer tonna román gabonát akar vásárolni — közte búzát, árpát és kukoricát —, hogy áthidalja a Michelle hurrikán e havi pusztítása nyomán fellépô gabonahiányt.

Kuba 20 ezer tonnás egyenlô részletekben akarja a gabonát a fekete-tengeri Konstancából szállítva — közölte a hazai gabona-nagykereskedôk szövetségének vezetôje.

Az 50 éve nem látott súlyosságú vihar pusztításai nyomán Kuba — évtizedek óta elôször — az Egyesült Államoktól is vásárolna élelmiszert. Az amerikai törvények csak élelmiszer és gyógyszer eladását engedélyezik a négy évtizede fennálló embargó értelmében.

Romániának 2 millió tonnás exportálható gabonafeleslege van, de kemény versennyel kell számolnia a szomszédos Ukrajna részérôl.

Románia katonailag felkészül a NATO-csatlakozásra a jövô évi prágai csúcsértekezletig, jelentette ki George Maior, a honvédelmi minisztérium államtitkára, az Euroatlanti Integrációért és Védelmi Politikáért Osztály vezetôje tegnapi sajtóértekezletén.

George Maior vezetésével múlt héten Brüsszelben román küldöttség vett részt a NATO politikai és katonai testületének ülésén, amelynek témája a román hadsereg átszervezése volt. Az államtitkár szerint a találkozó fontos szerepet játszott Románia NATO-csatlakozását illetôen.

Maior a sajtónak beszámolt arról, hogy a NATO-t elsôsorban a román hadsereg megreformálásához szükséges állandó anyagi háttér közép- és hosszú távon való biztosítása foglalkoztatja. "Románia az Országos Nemzeti Össztermék 2 százalékát hagyta jóvá évente a hadsereg számára, a pénzügyminisztériumnak azonban nagyon jól meg kell értenie, hogy a román hadsereg fejlôdése érdekében rendkívül fontos a megfelelô anyagi háttér biztosítása" — mondotta Maior.

A brüsszeli tanácskozáson jelen lévô NATO-tagországok ugyanakkor érdeklôdést tanúsítottak a NATO-hadgyakorlatokban részt vevô román katonai egységek felkészültségének szintjét, a hadsereg modernizálásának ütemét, illetve az erôforrásokat illetôen.

Maior kifejtette: a román hadsereg átszervezésre valószínûleg 2002. februárjában kerül majd sor, amely alkalomból a NATO magasrangú képviselôibôl álló küldöttséget várnak Romániába.

A régiók Romániájának létrehozását javasolják magyar és román értelmiségiek abban a memorandumban, amelyet a román törvényhozáshoz, a jelentôsebb romániai pártokhoz, valamint az Európai Parlamenthez is eljuttattak. A dokumentumot tegnap bocsátották a sajtó rendelkezésére a kezdeményezôk, a Provincia nevû kiadvány szerkesztôi.

Az aláírók olyan közigazgatási reformot javasolnak, amely új politikai-közigazgatási formákat vezet be, ezek alapját pedig a 8 közismert fejlesztési régió, vagy a történelmi tartományok képeznék. Javaslatuk értelmében a régiók székhelyén regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek jönnének létre. A tegnapi sajtóértekezleten jelen levô Molnár Gusztáv filozófus, a Provincia szerkesztôje újságírói kérdésre hangsúlyozta: nemhogy megterhelést nem jelentene a regionális tanácsok, vagy tartományi parlamentek mûködtetése, hanem inkább megtakarítást: 24 megyei tanács helyett például legtöbb 8 regionális tanács mûködne.

A javaslattevôk mindenekelôtt Románia harmonikus fejlôdését tartják szem elôtt, figyelembe véve az ország tartományainak történelmi, gazdasági és társadalmi identitását. A régiók Romániája mellett szól az az érv is, miszerint az 1989 elôtti idôszakból átöröklött túlcentralizált közigazgatási rendszer csak a korrupciónak és bürokratizmusnak kedvez.

A memorandum felsorolja az alkotmányos alapokkal rendelkezô európai tartományokat (Skócia, Katalónia, Flandria, Vallónia, Bajorország). Úgy vélik: az európai regionális modellhez való igazodás Románia európai identitásának visszaszerzését, a kiélezôdött nacionalizmus meghaladását szolgálja.

A kezdeményezôk hangsúlyozzák: Románia regionális átalakítása tervének semmi köze az elszakadási, vagy irredenta törekvésekhez. Úgy vélik, hogy minden ilyen megközelítése a kérdésnek azt a célt szolgálja, hogy megrontsa az alapos és felelôs közvitákat. Lásd Ioan Stan kormánypárti szenátornak, a Román Hírszerzô Szolgálatot felügyelô parlamenti bizottság vezetôjének "Harkov-jelentését", amely a regionalizmus kérdését egyszerû diverzióként tünteti fel.

Ami pedig a régiók kialakítását illeti: alapelvnek tekintik, hogy az adminisztratív és politikai hatáskörök területi egységekhez és nem nemzeti vagy etnikai közösségekhez kerüljenek át. A kérdésre, miszerint a Memorandum szerzôit megihlette-e a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga statútumában foglaltak, Molnár Gusztáv ismételten elhatárolódott Sabin Ghermantól úgy fogalmazva: az Erdély-Bánság Liga vezetôje valóban érdekes egyéniség, az említett szervezet azonban gyakorlatilag nem létezik.

Az aláírók tudatában vannak annak, hogy az új regionális rendszer kialakítása a politikai rendszer újraalkotását is szükségessé teszi, ami nem valósítható meg — az európai alkotmány alapelveivel összhangban levô — alkotmánymódosítás nélkül. Úgy vélik, bármilyen szerkezeti átalakulásra vonatkozó döntésnek népszavazás eredményeként kell létrejönnie.

Adrian Nãstase kormányfô szerint, aki egy nyári szabadegyetemi beszéde alkalmával már "leirredentázta" a Provinciát, most eltévelyedetteknek minôsítette a lap szerzôit. A miniszterelnök kijelentette: a pártoknak és a civil szférának nem lenne szabad a "memorandisták" csapdájába esnie, és nyilvános vitát folytatni a regionalizmus kérdésérôl. Vannak valóban fontos problémák, amelyek megérdemlik a nyílt vitát, ilyen a gazdasági helyzet, a vízumkötelezettség eltörlése, Románia felzárkózása az EU- tagállamokhoz, stb.

— Íme bebizonyosodott, hogy a különbözô föderalizmust támogató irányzatok felbukkanásával kapcsolatos aggodalmaim, amelyeknek nyáron hangot adtam, megalapozottak voltak — hangoztatta Nãstase, aki szerint nem véletlen ennek a memorandumnak az idôzítése, és összefüggésbe lehet hozni az Orbán-kormány státustörvényével.

Sz. K.

Kedden Gheorghe Funar polgármester büntetô feljelentést tett a kolozsvári fellebbviteli bíróság mellett mûködô ügyészségen a "parlamenthez benyújtott, Románia regionális felépítését elôirányzó memorandum" aláírói ellen. A Nagy-Románia Párt fôtitkára szerint az aláírók az alkotmányossági rend elleni tevékenység bûncselekményét követték el. A polgármester úgy véli, a memorandum megszegi az alkotmány elsô cikkelyének 1-es és 2-es bekezdését, harmadik cikkelyének 3-as bekezdését.

(k. o.)

Kedden újabb tágyalást tartottak a Teodor Pop Puscas versus Gheorghe Funar polgármester rágalmazási perben. Az érintett személyekre való tekintettel a bíró titkos ülést rendelt el.

Megtudtuk: tanúként kihallgatták Ioan Marinescu és Eugen Pop nagyromániás tanácsost, Nelu Pop megyei rendôrparancsnokot, Moldovan Laurentiut, a városi rendôrkapitányság jogi osztályának vezetôjét.

Amint arról beszámoltunk, a villájánál tartott sorozatos ellenôrzések miatt, Teodor Pop Puscas rendôrparancsnok büntetô feljelentést tett Gheorghe Funar ellen, mivel veszélyeztetve érezte magát. Az ügyészek úgy vélték, nem lehet szó hatósági közeg megsértésérôl elutasítva Teodor Pop Puscas keresetét. A rendôrparancsnok rágalmazás és sértés vádjával beperelte a polgármestert. Ennek elsô tárgyalására került sor a tegnap.

A polgármester harminc, a város rendôrparancsnok vagyoni helyzetét és magánéletét firtató kérdést szeretett volna intézni Nelu Pop megyei rendôrparancsnoknak, a bíró viszont elutasította kérését. Azt viszont elfogadta, hogy a belügyminisztérium a bíróság rendelkezésére bocsássa a kolozsvári rendôrparancsnokságon végezett ellenôrzés eredményét.

A következô tárgyalásra 2002. január 22-én került sor.

Kiss Olivér

A Magyarok Világszövetsége sajnálatosnak tartja, hogy a bojkottáló "tizenkettek" néven elhíresült volt tisztségviselôi a demokrácia legfôbb értékei után a független magyar bíróság végzését is elutasítják.

November 19-én a Fôvárosi Bíróság összehívta jövôre a Magyarok Világszövetsége küldöttgyûlését és egyben Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét nevezte ki a világszövetség felügyelô biztosává. Határozatának meghozatalakor a bíróság birtokában voltak azok a bizonyítékok, amelyek igazolták, hogy az új küldöttgyûlés összehívását indokló formai hiányosság szabályszerû rendezését 1999-ben csupán Patrubány Miklós és a világszövetség Erdélyi Társasága kezdeményezte. A kezdeményezés az MVSZ akkori elnöke és Dobos László régióelnök mulasztása miatt bukott meg — áll az MVSZ közleményében.

Az elmúlt napok kemény hidege súlyos gondokat okozott a gázellátás biztosításában Romániában. Az ipari miniszter tegnap azt ígérte, hogy az ipari nagyfogyasztók és a nem fizetôk lekapcsolásával a hét végére mindenütt az országban lesz a lakások fûtéséhez elegendô gáznyomás a hálózatban.

Dan Ioan Popescu ipari miniszter az ilyenkor szokásosnál jóval hidegebb idôjárással, az oroszországi gázimport zavaraival, a szûkös tárolókapacitással, valamint az energetikai hálózat rossz állapotával magyarázta azt, hogy az ország számos térségében fûtés nélkül maradtak lakások, iskolák és kórházak.

|

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a francia Le Figaro újságnak nyilatkozva kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatok legnagyobb problémáját nem a státustörvény alkalmazása körüli bonyodalmak jelentik, hanem a román állampolgárok utazásának feltételeit szabályozó sürgôsségi kormányrendelet.

A státustörvényrôl szólva, a magyar miniszterelnök kifejtette: Magyarország figyelembe fogja venni a nemzetközi intézmények ajánlásait, hozzáfûzve, hogy a román fél kérésére Magyarország eltörölt néhány elôírást a törvény szövegébôl. Ugyanakkor közölte, hogy Románia a törvény módosítását kezdeményezi.

Orbán Viktor a román határátlépés megszigorításával kapcsolatban elmondta, hogy a román jogszabály elszigeteli a román állampolgárokat a világtól, a határátlépéshez szükséges 250 euró pedig súlyos terhet jelent számukra. Mint fogalmazott, emiatt két millió romániai magyar nem töltheti a karácsonyt magyarországi hozzátartozóival, a határok pedig olyan sívárakká váltak, amilyenek a kommunizmus ideje alatt voltak.

Adrian Nãstase kormányfô a státustörvénnyel kapcsolatban azt nyilatkozta: várják Magyarország visszajelzését a jogszabály további vitájának módjáról.

Rodica Stãnoiu igazságyügyi miniszter jóváhagyta Muresan Ioan volt mezôgazdasági miniszter elleni büntetô eljárás elkezdésére vonatkozó kérelmet. Ion Iliescu államfô csütörtökön azzal fordult az igazságügyi miniszterhez, hogy a miniszteri felelôssérôl szóló 1999/115-ös törvény értelmében hagyja jóvá a Muresan ellen benyújtott kérést. Mint ismeretes, Muresan 1999-ben részt vett egy ügylet lebonyolításában, amelynek során több ezer tonna olaj került az állam tulajdonából egy Konstanca megyei magáncéghez.

Kedden este a http://www.deltasoft.hu/agora/chat/ címen on-line sajtótájékoztatót szervezett az AGORA, vagyis a Kárpát-medencei Információs és Szolgáltató irodahálózat. A Kárpát-medence szerte létrehozott irodák célja többek között a határon túli magyarsággal kapcsolatos kulturális, oktatási, ifjúsági információk, rendezvények, kezdeményezések naprakész összegyûjtése és a nagyvilág (így az erdélyi magyar fiatalok) elé tárása, a határokon kívül élô magyar fiatalok Magyarországgal tartandó kapcsolatainak minél szélesebb körû ápolása.

Az Internet-alapú sajtótájékoztatón "elhangzott": az Agora irodák a legapróbb eseménytôl a pályázati lehetôségekig minden információt igyekeznek az érdekeltek rendelkezésre bocsátani.

A virtuális sajtótéjékoztató vendége, Szabó László, a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ifjúsági ügyekért felelôs helyettes államtitkára volt. Lapunk kérdésére kifejtette: az ISM anyagilag támogatja az Agora-irodák mûködését (ez ebben az évben 25 millió forintot jelentett) — és azzal, hogy az ISM ügykörébe tartozó információkat az AGORA irodákon keresztül is juttaja el a határon túli magyar fiatalokhoz és szervezeteikhez. — A kapcsolat tehát financiális és tartalmi egyaránt. Az információk gyors, pontos és hatékony eljuttatását várjuk az AGORA irodáktól — írta virtuális nyilatkozatában Szabó László.

Jelenleg Agora iroda mûködik Budapesten, Szabadkán, Eszéken, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Komáromban és Pozsonyban. A kolozsvári iroda, a Király utca 12. szám alatt mûködik. Telefon: 430-907.

Kiss Olivér

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]