 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. december 14.
(XIII. évfolyam, 292. szám)
A Deutschland politikai, gazdasági, kulturális és tudományos fórum október–novemberi száma érdekes interjút közöl dr. Michael Weegennel, a németországi ISA-Pályaválasztási és Munkaerôpiaci Információs Rendszer vezetôjével.
Hat tézis a munka jövôjérôl a globalizált információs társdalomban — melyek lesznek a keresett szakmák, melyek a holnap menô állásai, hogyan fogunk dolgozni — ezekre a kérdésekre kapunk választ az interjú során.
Az igaz, hogy Németország munkaerôpiacát elemzi, adatokat hasonlít össze, de a manapság még iskolapadokban ülô erdélyi fiatalok számára nem érdektelen, hogyan is gondolkoznak a közös Európában és fôleg milyen tanácsokkal látják el pályaválasztás elôtt álló fiataljaikat.
Éppen ezért az átfogó interjúból kiemelek néhány elgondolkoztató adatot.
Az ISA egy meglehetôsen megbízható adatbázis alapján kínál tájékozódási segítséget. A felmérések alapján mondhatjuk, érdemes továbbtanulni. (Részletek az 5. oldalon)
A Kolozs Megyei Állategészségügyi Igazgatóság hat trichinózisos esetet fedezett fel. Két esetet Aranyoslónán észleltek, hármat Kolozsváron, Detrehemtelepen és Aranyosgyéresen, egyet pedig Szamosújváron a vadászok által elejtett vaddisznónál. Az igazgatóság vezetôsége arra kéri a disznót vágókat, hogy feltétlenül vigyenek vizsgálatra a levágott állatból húspróbát, hiszen ez a szolgáltatás ingyenes, és mindnyájuknak érdeke, hogy elkerüljék a megbetegedést.
A Német Kulturális Napok keretén belül tegnap a Történelmi Múzeumban megnyitották a Német jelenlét Kolozsváron címû kiállítást. Mint kiderült, a Kölnnel való 25 éves testvérvárosi viszony is ürügy a tárlatra.
Petru Iambor történész fôkutató rövid visszatekintôt mondott az erdélyi szászokról. Megtudtuk: Kolozsvárott már a kezdetektôl éltek németek, a magyarokkal kétévente váltakoztak a városvezetésben. Iambor elmondta, hogy habár sajnálatos módon a németek száma az elvándorlás miatt már igen alacsony az országban, annál inkább meg kell ezt a kultúrát becsülni és ápolni.
A Német Kulturális Központ vezetôje, Stefan Straub röviden ismertette a központ történetét, a kezdeti nehézségektôl egészen napjainkig,majd Norina Procopan a filológia német tanszékének mûködését mutatta be.
A kiállításon a kancsók, serlegek, gyógyszerészeti eszközök, ruhák, tálak és egyéb közhasználati tárgyak mellett egy kis sarkot kulturális rendezvények plakátainak, illetve a Dacia kiadó német nyelvû kiadványainak tartottak fenn.
A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlôdésben címmel tegnap kerekasztal-megbeszélést tartottak a prefektúra nagy gyûléstermében, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. Jobb idôpontot illetve alkalmat talán nem is lehetett volna választani ennek a megbeszélésnek, hiszen a hazai politikusokat és sajtót még mindig lázban tartja az a memorandum, amelyet pár nappal ezelôtt magyar és román értelmiségiek ismertettek, és amelyben régiók Romániájának létrehozását javasolják az aláírók. Az azóta vita tárgyát képezô témához sokan sokféleképpen, de fôleg politikai meggyôzôdés alapján viszonyulnak, az ezt tükrözô nyilatkozatok közvélemény-formáló szándéka pedig sokszor megtévesztô. A kerekasztal-megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlôdés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentôségérôl, az ezáltal a szervezési forma által elérhetô pályázati támogatásokról esett szó. (Részletek a 8. oldalon.)
A Régiók Romániája memorandum egyik szerzôje, Molnár Gusztáv politológus elhatároltamagát a regionalizálás terén már bizonyos sikereket elért Sabin Ghermantól, az Európai Parlament ernyôje alá juttatott Erdély–Bánság Liga elnökétôl. A két autonomista irányzat nézeteltéréseinek hullámai egyelôre még eltörpülnek a memorandum által keltettekmellett.
— Bizonyos fokig természetesnek találom azt, hogy a Provincia-csoport elhatárolta magát tôlem — nyilatkozta a Szabadságnak Sabin Gherman —, hiszen a mi Ligánk nem politikai/területi, hanem közigazgatási autonómiáért száll síkra, és nem kérdôjelezi meg sem az alkotmányt, sem Románia egységét. Véleményem szerint a Provincia-csoport fellépése inkább értelmiségi fórumra vall, mint politikai tömörülésre, hiszen a katalán példától a gyakorlatba ültetés bármelyik lépcsôjéig rendkívül hosszú — és egyáltalán nem "intellektuális" — az út. Intellektuális szinten könnyû regionalizálni; a gond akkor kezdôdik, amikor olyan reális politikai és adminisztrációs terveket kell felvonultatni, amelyekkel az alkotmányosság keretein belül lehet majd autonómia-sikereket elérni — abban a Romániában, ahol már lassan közismert a magyarok iránti tömegkomplexus. Nem vagyok biztos benne, hogy a Provincia-csoport fellépése elôbbre fogja lendíteni Románia regionalizálódását, ugyanis a politikai/területi autonómia fogalma egészen más jellegû közhangulatot teremthet, mint a közigazgatási. Úgy érzem, a Provincia-csoport nehezíti a decentralizációs folyamatokat Romániában. Székelyföldi fiókszervezeteink már jelezték, hogy mennyire kellemetlenül érte ôket a memorandum, hiszen a hirtelen felcsapó újabb gyanakvási hullám egész eddigi munkájukat tönkretette. Az Erdély–Bánság Liga úgy látja, hogy a regionalizálást reális szinteken kell elkezdeni. Persze mindezek mellett intellektuális párbajra — vitafórumra — is szükség van. (Részletek a 8. oldalon)
Csütörtök délután az ülésterem elhagyásáig fajult a városi tanácsosok közti vita. A polgármester egyik megjegyzése miatt a szociáldemokrata önkormányzati képviselôk úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt többet az ülésen. A tanácsosok azt nehezményezték, hogy felháborodásában (a szociáldemokraták nem akartak hozzájárulni egy lakáskiutalási határozattervezethez) a polgármester azt mondta: az egyik kollégájukhoz költözzön az a család, amely a negatív szavazat miatt lakás nélkül maradt.
A városi tanács illetékes bizottsága úgy döntött, az RADP alkalmazottjának utal ki egy lakást. Sürgôsségi esetre hivatkozva, a polgármester azonban úgy határozott: a rendkívül nehéz helyzetben levô Szász családnak utalja ki az illetékes bizottság által eredetileg az RADP-alkalmazottnak szánt lakást. Mi több, a határozatot úgy terjesztette elô, mintha azt a tanácsosok is kezdeményezték volna. Egyes tanácsosok nem értettek egyet az okirathamisításra hasonlító eljárással, de elismerték, hogy a Szász család rendkívül nehéz helyzetben van. A tanácsosok végül egyik félnek sem utaltak ki lakást.
A megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén közzétették a megye nyolcadikosainak továbbtanulási opcióit. Kiderült: továbbra is él a líceum-mítosz, ugyanis a megkérdezetteknek csak 16 százaléka szeretne szakiskolába/inasiskolába iratkozni.
Constantin Corega megyei fôtanfelügyelô elmondta: a megye nyolcadikosainak mintegy 40 százaléka elméleti, 18 pedig szaklíceumban szeretne továbbtanulni. A mûvészeti és a szakiskolai oktatás iránt a megkérdezettek 12, illetve 16 százaléka érdeklôdik komolyan. Az elméleti líceumok esetében a jelöltek kb. fele informatika/matematika osztályokba vágyik. A fôtanfelügyelô többször is megismételte: ha nem is kizárólag ezekre az adatokra fog épülni a kidolgozás elsô szakaszában levô, 2002–2003-as tanévre szóló beiskolázási terv, a szakemberek messzemenôen figyelembe veszik majd a kimutatást.
A fôtanfelügyelô röviden átfutotta a közeljövô beruházási eseményeit: kijelölték azt a 6 iskolát, amely részt vesz majd a Phare 2 programban, és rögzítették azon tanintézmények neveit, ahol a Világbank támogatásával teljesen felújítják az osztálybútorzatot (többek között Kalotaszentkirályon is).
Stanca Constantinescu, a kolozsvári közoktatási szakszervezet (SLIPC) elnöke elmondta: a megye néhány vidéki településén a helyi tanácsok ódzkodnak kiutalni a pedagógusok decemberi fizetését, pedig az ehhez szükséges pénzösszegek ügye már rég megoldódott. Az elnök a tanácsosok tapasztalatlanságát látta a jelenség mögött, Mariana Dragomir fôtanfelügyelô-helyettes pedig a polgármesteri hivatalokra zúdolt újszerû feladatok számlájára írta az ilyen jellegû kellemetlenséget. A SLIPC-elnök azt is elmondta: ettôl a naptól kezdve már nem a Brassai Sámuel Elméleti Líceum ad otthont a szakszervezeti székhelynek, hanem a Tanítók Háza. Az Unitárius Egyházzal kialakult mintegy három éves (1999-2001) "együttélési viszonyt" kitûnônek értékelte, és köszönetet mondott az egyháztanácsnak, hogy ez idô alatt jóindulatúan és jóhiszemûen kezelték a SLIPC-székhely ügyet.
A szakszervezeti elnök örömhírrel zárta felszólalását: valószínûleg januártól beindul az élelmiszerjegy-rendszer, és a hónap közepén kiutalják a 13-ik fizetést is.
Szembenézés a múlttal címmel ma kétnapos értekezlet kezdôdik Temesváron az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tôkés László, Erdélyi Géza püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Elôadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi elôadótanár, Tôkéczky László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselô. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselôi fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplôinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart elôadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református fôgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László elôadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul.
A SOKSZÍNÛSÉG NAPJAI
December 15-én, szombaton reggel 9 órától kezdôdnek a Györgyfalvi negyedi Univers T szállóban a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából szervezett rendezvények, a kisebbségek különbözô szervezetei által kiadott könyvek kiállításával. A tematika: Nyelvi és kommunikációs változatosság. A nemzeti kisebbségi sajtó szerepe a román mass-médiában. Moderátor: Dan Jurcan államtitkár. Délelôtt fél 10 és fél 12 óra között ebben a témakörben tart elôadást Vasile Dâncu miniszter és Dan Jurcan államtitkár. Déli 12 órától Markó Attila irányításával hivatalosan is lezárják a Nyelvek Európai Évének szentelt interetnikus tervezetek kampányát.
Délután 5 órától a nemzeti kisebbségekhez tartozó óvodás gyerekek elôadását tekinthetik meg a bábszínház amfiteátrumában, este 8 órától pedig a Malom utcai zsinagógában egy vajdasági népi együttes elôadása lesz.
December 16-án, vasárnap dolgozzák fel a rendezvénysorozat harmadik témakörét: A nemzeti kisebbségek és Románia Eu-s csatlakozási törekvései. Moderátor: Ovidiu Gant helyettes államtitkár. Reggel 10 órától Vasile Pus-cas, az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokkal megbízott miniszter, Vasile Dâncu miniszter és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek vezetôi részérôl hangzanak el elôadások. Déli 12 órától a nemzeti kisebbségek Románia Európai Unióhoz való csatlakozási erôfeszítését támogató közös állásfoglalását olvassák fel és fogadják el.
A rendezvénysorozatot Vasile Dâncu miniszter, Vasile Puscas, Markó Béla és Paul Philippi sajtótájékoztatója zárja.
AMERIKAI ESTET rendez az Amerikai Nagykövetség közösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel december 14-én, pénteken 14–20 óra között az Expo Transilvania gyûléstermében, a téli ajándékok vásárának keretében. Belépés díjtalan. A rendezvényen óriás képernyôre kivetített videofilmeket tekinthetnek meg az Egyesült Államokról, beszerezhetnek nyelv- és irodalmi könyveket, megtudhatják az ösztöndíj-újdonságokat valamint a Toefl, a GMAT és GRE nyelvvizsgák feltételeit. Délután 5 órától a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum A Christmas Carol elôadását tekinthetik meg, utána ajándékokat osztogatnak (az ajándékkészlet kimerüléséig).
VEKOV KÁROLY képviselô december 14-én, pénteken du. 4–6 óra között fogadja az érdeklôdôket a megyei RMDSZ Fürdô/Pavlov/Hossu utcai székházában.
A HETEDIK ZURBOLÓ TÁNCFÓRUMOT tartják december 15-én, szombaton este 7 órai kezdettel a Brassai-líceum dísztermében. Itt kerül sor az immár, a Brassai-líceum Bogáncs Néptáncegyüttesének és a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttesének hagyományos karácsonyi elôadására. Minden néptánckedvelôt szeretettel várnak.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság által beindított tudomány-népszerûsítô elôadássorozat keretében dr. Majdik Kornélia — A fehérjék sajátos szerkezeti felépítése és specifikus biológiai funkciója közötti összefüggés címmel tart elôadást december 14-én 18 órától a Báthory-líceum fizikumában.
A ROMÁNIAI MÁLTAI SEGÉLYSZOLGÁLAT keretében mûködô Van Gogh Klub szervezésében hallássérült gyerekek mutatnak be elôadást december 15-én 10.45 órai kezdettel a Heltai Alapítványnál (Mikó/Clinicilor u. 18.). Az elôadás vendége a Fritz Schramma fôpolgármester vezette kölni küldöttség.
A Davide penitente (A vezeklô Dávid) Mozart legnagyszabásúbb vallásos, de nem liturgiai célra írt remekmûve. Romániában ma hangzik el elôször — de nagyonis ismerôs, ugyanis jórészt a legnépszerûbb, c-moll Mozart-mise zenei anyagából készült. A leglényegesebb különbség a két mû között az, hogy a c-moll Mise befejezetlen, ez viszont lezárt alkotás. Akár úgy is mondhatni: csodálatos torzóját Mozart a Davide penitentében fejezte be.
C-moll mû a Szabadkômûves gyászzene is, amellyel Mozart 1785-ben két páholytársától búcsúzott. Emlékezetesen ma este Sándor Péterre, a torontói Mozart Társaság nemrég elhunyt elnökére, a Román Mozart Társaság tiszteleti tagjára, a kolozsvári Mozart fesztivál bôkezû támogatójára. Torontóban is ezt játszották az emlékére adott hangversenyen.
Csak természetes, hogy a két mûhöz a c-moll Zongoraverseny társul, a Németországban letelepedett hindu mûvésznô, Sheila Arnold elôadásában.
Ahhoz képest, hogy adventkor a keresztény emberiség örömünnepre készül, soknak tûnhet ennyi sötét c-moll. De a kolozsvári Mozart Fesztivál mindig is a zeneszerzô 1791 adventjén bekövetkezett, korai halálára emlékeztetett! Mûsorának elmaradhatatlan része a gyászzene.
Vashegyi György vezényel, Fesztiválunk rendszeresen visszatérô vendégkarnagya, akinek sok kimagasló mûvészi minôségû teljesítményért vagyunk hálásak.
A Bianco e nero ad otthont a 15. Cap de Afis koncertnek, péntek este 22 órakor a Taboo lép fel, elôzenekara a Jeans, a belépés ingyenes.
A Zulu Concerts tervezte sorozat hagyományosan fiatal, kezdô együttesek elsô fellépéseit támogatja. Talán a legjobban a mostani koncert igazolja ezt: a Taboo történetét az idén, május 3-tól jegyzik, mai napig hat saját dalt szereztek, nagyközönség elôtt csak rádióban és a tordai sörfesztiválon szerepeltek. Paul, Florutz és Pepe, azaz Paul-Daniel Cocis, Florin Zãhan és Petru-Claudiu Crisan alkotja az együttest, a dance stílust mûvelik house, freestyle, euro-dance és rythm & blues/soul beütéssel. Érdekesség: nevüket az elsô rádiómeghíváskor találta ki a... mûsorvezetô, aki tudta, hogy létezik már egy Tabu nevû gárda is, ezért cifrázta ki, egyéniesítette az együttes elnevezését.
A Mozart-mûvek elôadásának stilisztikai elemzése volt a tárgya annak a szimpozionnak, amelyet december 11-én a Zeneakadémia 20-as termében tartottak. A tudományos tanácskozáson a Zeneakadémia és a Zenelíceum tanárai megpróbálták több szempontból vizsgálni a Mozart-életmû stilisztikai vetületét.
Pavel Puscas a Mozart-mûvekben leggyakrabban elôforduló hangnemekrôl mutatott be statisztikai kimutatást, amelybôl kiderült, hogy a Mozart-életmûnek több mint fele dúr hangnemet és leginkább a b-elôjegyzésûeket használta. A moll hangnemek használatában a központi helyet a c-moll foglalja el Mozart mûvészetében. Angi István "az ejtett csattanókat" (die fallende Pointe), azokat a remek fantáziával és finom humorral megalkotott meglepetés-pillanatokat elemezte, amelyeknek gyökerét Mozart ludikus mivoltában kell keresnünk.
László Ferenc elôadásából megtudtuk, hogy a Mozart által használt sajátos kifejezésmód, zenei nyelvezet helyhez/helyzethez szabott volt, mûveit egy bizonyos zenekarnak vagy mûvésznek ajánlotta, de ugyanakkor új helyzetekben rendkívül könnyen feltalálta magát, ami kreativitását serkentette.
Aurel Marc az oboás-mûvek elôadásáról tartott beszámolót. Saját tapasztalatából kiindulva, mint elôadómûvész hangsúlyozta, hogy az élô elôadás minden esetben más, egyedi, a helyzettôl, pillanatnyi érzelmektôl, a hangversenyterem nagyságától, a közönségtôl függ. Jaap Schröder holland vendég több évtizedes mûvészi, elôadói tapasztalataiból vetett fel néhány fontos stilisztikai kérdést, rámutatva mindenekelôtt arra, hogy Mozart szellemét újraidézni az elôadómûvészetben azt jelenti, hogy újra fel kell fedezni azokat a stilisztikai elemeket, amelyeket a klasszicizmus utáni korok hangszertechnikai fejlôdése elködösített, megváltoztatott. Türk Gerda, Mozart zongorára írt mûveivel kapcsolatosan azt fejtegette, hogy mikor és hogyan használhatók az Urtex-kiadások, amelyek jelenleg a leghitelesebb kiadások, mivel több forrásból gyûjtik össze az adatokat és így próbálnak korhû, stílusos kottapéldányokat gyártani. Adriana Bera a kontinuitás és diszkontinuitás, a folytonosság és megszakítottság problémáit vetette fel a Mozart-mûvekben. Elôadásában hangsúlyozottan a különbözô díszítések, legfôképp a trillák stílusos megoldásaival foglalkozott.
December 12-én a Zeneakadémia stúdiótermében Sheila Arnold hangversenyezett. A fiatal zongoramûvésznô Indiában született 1972-ben. A zongoramûvészetet Karl-Heinz Kämmerling tanárral sajátította el a hanoveri Zeneakadémián. Már gyermekként nemzetközi versenyeken díjazzák: 1982-ben a Concertino Praga rádióversenyen, 1985-ben Senigalliában a Nemzetközi Zongoraversenyen. 1995-ben Salzburgban a Mozart Nemzetközi Zongoraverseny kitüntetettje. Neves zenekarokkal hangversenyezik Európában, az Egyesült Államokban, Közel-Keleten és Indiában. CD-felvételein Mozart, Szkrjábin, Granados mûveit örökítette meg.
Sheila Arnold szerda esti szólóestjén Mozart zongoramuzsikájából a legszebbeket fûzte csokorba. Mûsorában a fiatalkori Mozart-mûvek derûje és a késôbbi opusok drámai hangvétele tisztán, üdén, bájosan, könnyedén, vagy éppen lírai gyöngédséggel, bensôségesen mély érzékenységgel fogalmazódtak meg. A szólóestet Mozart fiatalkori mûvével, az Ah, vous dirai-je, Maman címû C-dúr variációkkal (K. V. 265) kezdte. A 12 variáció a közismert Hull a pelyhes fehér hó kezdetû francia gyermekdalt dolgozza fel zseniálisan. A természetességgel, gyermeki egyszerûséggel, csillogóan elôadott variációsorozat hangulatos, szép ajándék volt ebben a karácsonyváró adventi idôszakban. A szonátaformájú h-moll Adagio K. V. 540, hangszínekben gazdag, érzékeny vallomás, "szelíd panasz" amelyben a lírai bánat hangulata vonul végig. A D-dúr Szonáta K. V. 311, elsô tételét tisztaság, gördülékenység, játékosság jellemzi, a II. tétel bensôségét a díszítések szépsége teszi kifejezôbbé, a finálé briliáns ragyogás.
Mozart életmûvében a c-moll hangnem központi helyet foglal el, mindannak ellenére, hogy mûveinek javarésze dúrban íródott. A c-moll Fantáziában K. V. 475 Sheila Arnold Mozart több arculatát idézte: a mélyen drámait, a nosztalgikust, a nyugalmat árasztót, a csapongó gondolkodót, a megalkudni nem akarót. A lírai Esz-dúr K. V. 282 Szonáta lassú tétellel indul, a fiatal Mozart e remekbeszabott tételben nagy gondot fordított a frazírozás és dinamika kidolgozására. A mûvésznô játékában minden egyszerû, közérthetô és könnyed volt. A szólóest záró száma az F-dúr K. V. 332 Szonáta volt. A cantabile nyitó ütemeket követô szokatlanul hosszú válasz-frázis, dallamanyagában Haydnra emlékeztet. Az Adagio a variált ismétlések, a finom díszítések, az érzékeny lirizmus és elegancia mesteri példája. A záró tételben a virtuozitás, a lendület, a meglepetés-pillanatok játékossága, a technikai bravúrral párosult. Sheila Arnold játékát mindvégig a meleg tónus, a finom hangárnyalatok jellemezték, takarékos pedálhasználata a gördülékeny, tisztán pergô, áttetszô, csillogó mozarti hangszínt szolgálta, elôadása Mozart zsenije elôtti fôhajtás, alázat és csodálat volt.
Amint arról lapunkban már részletesen beszámoltunk a Kriterion Alapítvány kuratóriuma az idei Kriterion-koszorút Imreh István nyugalmazott egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjának ítélte oda. Az ünnepélyes díjátadásra ma du. 5 órakor kerül sor az EME Tamás András/Ion Ghica utca 12. szám alatti székházában. Laudációt dr. Benkô Samu mûvelôdéstörténész mond.
Asztalos Lajos és Tatár Zoltán érdekes eszmefuttatásai (Szabadság, 2001. okt. 2, illetve nov. 24. és nov. 26.) a kolozsvári New York szálló "békebeli" történetét ismertetik. A fenti írásokat szeretném néhány háborús adalékkal kiegészíteni. Adataimat A Kálváriától a tragédiáig címû, megjelenés alatt álló kötetembôl merítettem.
A háború éveiben nyílt meg — a Horthy Miklós (ma Horea) út 3. szám alatt — száz "teljes konfortú" szobával az Astoria. A New York szálló azonban továbbra is a fénykorát élte. Az 1943-ban kiadott Kolozsvári Lak- és Címjegyzék hirdetése szerint "Kolozsvár legpatinásabb szállodája a New York Szálloda. Folyó hideg-meleg víz. Központi fûtés. Családi kényelem." A vendéglátó egység étel- és mûsorkínálata az 1943. év elején valósággal meghazudtolta a háborús állapotokat, és fôleg azok számára nehezen elhihetô, akik még élénken emlékeznek a nyolcvanas évek hiánytársadalmára: "Naponta friss babkávé fekete, pontos és figyelmes kiszolgálás, a Grillben mûsor és tánc, valamint az étteremben ízletes finom ételek és cigányzene."
A New York szálló nevét értelmiségiek hosszú sora fémjelzi: itt találkoztak, vitatkoztak, alkottak a város szellemi életének vezéregyéniségei. Kultúrtörténeti kuriózum, hogy egy ideig az egyik kolozsvári folyóirat szerkesztôsége és kiadóhivatala a New York szállóban mûködött. Az Ellenôr címû — saját megjelölése szerint — politikai, társadalmi és közgazdasági lapról van szó. A valójában üzleti jellegû riportlap felelôs szerkesztôje és kiadótulajdonosa Tóth Sándor újságíró volt. A lapot a szálló második emeletén, a 39–40. számú szobákban készítették.1927-tól 1940-ig jelent meg, kezdetben hetenként, majd kéthetenként; 1940 szeptemberében szûnt meg. (Ugyanakkor tiltották be az Új Kelet címû cionista napilapot, a Korunk szerkesztôi pedig jobban látták nem is kérvényezni a folyóirat további engedélyeztetését.)
A New York szálló gyakori vendége volt Hunyady Sándor író, a város szülötte és népszerû alakja, aki már Budapestrôl hazalátogatva itt lakott, és több regényén is a szállodaszobában dolgozott. Szép város Kolozsvár… címû emlékiratában Petre Sbârcea így jellemzi Hunyadyt: "Elegáns, anélkül hogy dandys lenne. Nem sétálgat, csak épp hazatér dél fele a gôzfürdôbôl, vagy esetleg Bánffy Miklós várja Király utcai lakásán, hogy együtt ebédeljenek csirkepaprikást, túróscsuszát, bonchidai kajszibarackot." A rendkívül vonzó külsejû Hunyady aktív részese volt Kolozsvár éjszakai életének. A fiáker kocsisok, a szállodai személyzet, pincérek, szobaasszonyok, cigányok, krupiék imádták ôt. Méhes György írja róla a Bizalmas jelentés egy fiatalemberrôl címû regényében:
"Bár tartóztatták, Hunyadyt megmagyarázhatatlan nyugtalanság, honvágy, ki tudja mi, hazahozta Amerikából. Az utolsó személyszállító hajóval érkezett. Gyakran lejárt Kolozsvárra, ifjúkorának színhelyére. Az állomáson beült a fiákerbe, a kávéház elôtt kiszállt, míg a fiákeres [csomagjaival] továbbkocogott a New York szállodába." Meghalni tért haza; Hunyady Sándor 1942 ôszén, tüdômûtétét követôen halt meg.
Hosszú éveken át a New York kávéházban "mûködött" az úgynevezett "Duma-posta", ami a kávéház egyik törzsasztalának tréfás megjelölése volt. Leggyakoribb látogatói a város szellemi vezéralakjai voltak, többek között: Gaál Gábor szerkesztô, Kós Károly író, mûépítész, grafikus, Kovács Katona Jenô író, szerkesztô, Krenner Miklós, aki — Spectator néven — a kolozsvári újságírók valóságos fejedelmének számított, Kômíves Nagy Lajos rendezô, a háború után újraindult kolozsvári Magyar Színház igazgatója. Dr. Neumann Jenô ügyvéd, a törzsasztal egyik vezéralakja, szellemes vitázóként szerzett elismerést, és a "Duma-posta" nemhivatalos elnökének tekintették.
Az asztaltársaság további tagjai fôleg zsidó értelmiségiek közül verbuválódtak: Hexner Béla mérnök, a két világháború között tevékeny Magyar Párt egyik vezetôje, a Romániai Iparosok Szövetségében az ipari tagozat irányítója és az Az Erdélyi Színjátszás Megôrzéséért Egyesület vezetôségi tanácsának tagja, Lakatos Imre, a két világháború között Erdély egyik legnagyobb mûveltségû közírója, egy ideig az Erdélyi Helikon szerkesztôje, az Ellenzék külpolitikai rovatvezetôje, a Romániai Kisebbségi Újságírók Szervezete kolozsvári fiókjának vezetôségi tagja, dr. Wettenstein Oszkár orvos, aki írói nevén, Bárd Oszkárként ismert és Dobó Ferenc, a hírneves kolozsvári Lepage könyvesbolt és könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. Ide járt el Járosi Andor evangélikus esperes, író, színikritikus is. Dr. Podhrádszky László ügyvéd visszaemlékezése szerint Járosi Andor a zsidótörvények bevezetése után is a Fôtértôl a kávéházakig mindenütt zsidó társaságban mutatkozott. (A gettóztatás idején Járosi Andor dr. Kádár Imre író, színigazgató akkor tizennégy éves kislányát bújtatta, amiért — több mint fél évszázaddal a halála után — a Yad Vashem Igaz Kereszténynek ismerte el.)
A törzsasztal nyitott, befogadó jellegét bizonyítja, hogy a csúcsértelmiségiek társaságához közeli asztalhoz ülhetett a politika iránt érdeklôdô Péter Lajos cipészmester is, aki így közvetlen közelbôl követhette a vitákat. (A háború utolsó hónapjaiban Péter Lajos összesen huszon-nyolc — származásáért vagy politikai meggyôzôdéséért üldözött — személyt bújtatott Tamás András utcai házának alagsorában, közöttük Neumann Jenôt és Balázs Péter festômûvészt. Tiszteletére is fát ültettek Jeruzsálemben, az Igaz Keresztények sétányán.)
Gyakran fordult meg a New York kávéházban az Aradról idelátogató akkor már világtalan Szántó György író, aki igen kedvelte a sokak által magyar Dickensként számontartott Karácsony Benô társaságát. Bizonyára a már említett törzsasztalnál ültek. Egyik találkozásukat a kortanú George Sbârcea örökítette meg, nagy láttató erôvel:
"Te úgy mesélsz, [mondta Szántó György a mûveibôl felolvasó Karácsony Benônek] mintha havasi pakulár lettél volna csecsemôkorodtól fogva. Úgy írsz, hogy lepipálod az összes írástudókat. Prágai vagy lembergi zsidók voltak az ôseid?" Karácsony Benô kerek feje súllyal bólogatott, de ôseirôl nem nyilatkozott. "Aha — mondta ilyenkor Gyuri [Sz. Gy.]. — Biztosan Spanyolhonból vándoroltak Németalföldre, s ott szívták magukba Rembrandt meg van Ostade fényeit. Állítólag a régi németalföldiek úgy értettek a mesemondáshoz, hogy aki hallgatta ôket, mintha föld s az ég emlôibôl szopta volna a világ bölcsességét… Nna, de csak olvass tovább!"
A szálló a város tükre maradt a német megszállás idején
A német megszálló csapatok 1944. március 27-én (más források szerint március 30-án) vonultak be Kolozsvárra, a Gestapo a New York szállóban állította fel a fôhadiszállását, a Sicherheitsdienst (SD) székhelye pedig az Apáczai Csere János (ma Arges) utcai Péter és Pál villákban volt.
Kolozsvár hangulatát a német megszállás napján a kortanú Ferencz Dóra idézte fel közvetlenül a háború után megjelent KÁ-PÓ voltam címû regényében: a mozielôadást felfüggesztették, a New York kávéház máskor nyugalmas hangulatát szokatlanul nagy forgalom zavarja meg. "Mindenki suttogva beszél és mégis valami megmagyarázhatatlanul ideges zaj hullámzik a levegôben. […] Újságírók ülnek az asztaluknál és sápadt arccal vitatkoznak." "Német motorizált osztagok bevonulása, dübörgô, robogó teherautók, püffögô motorkerékpárok zaja adja értésünkre, hogy nincs menekvés […]"
Naplójában Kovács Katona Jenô leírja Kolozsvár feszült légkörét a németek bevonulása után és a New York szálló sajnálatos színeváltozását:
[1944. március 30-án] a New York szálló elôtt egy magyar rendôr és egy szuronyos német katona teljesít szolgálatot, maga a New York pedig […] zsidók helyett német katonákkal van tele. [Két héttel késôbb] a kávéház […] valóban üres és asztalunknál csakugyan kurvák és német katonák ülnek. Idôs csillagost nem találtam, csak ismeretlen szegényeket. [Május 12-én] a New York kávéházban fiatal suhancok az igen öreg zsidó törzsasztalnál heves karlendítéssel üdvözlik egymást, másik világ ez már. Ez már nem Kolozsvár, bizarabbnál bizarabb alakú német autóival, karlengetô német járôreivel, 1-3 közt riadtan sündörgô zsidóival, s blazírt magyarjaival.
A háborús történethez tartozik még dr. Schreiber Endre, a New York szálló tulajdonosának sorsa. Dr. Vásárhelyi László polgármester személyes okokból üldözte ôt, mivel Schreiber nem volt hajlandó a szálló kávézóját kocsmává alakítani, amelynek mûködtetésében Vásárhelyi érdekelt lett volna. A zsidótörvények alól kivételezett Schreibernek végül is el kellett menekülnie a városból. Feleségével együtt Erdôfeleknél, határátlépés közben elfogták, és Tordára szállították ôket. Ott öngyilkosságot kíséreltek meg. Kórházba szállították ôket, majd néhány nap múlva a határon átadták ôket a magyar hatóságoknak. A tordaiakban elôbb felmerült a kórházból történô megszöktetésük gondolata, de errôl — a várható, s a többi bújtatott menekült, illetve szállásadóik biztonságát veszélyeztetô házkutatások miatti félelmükben — lemondtak. Schreiberéknek végül Kolozsvárról sikerült Budapestre menekülniük, ahol azonban a nyilasok kezébe kerültek, és a Dunába lôtték ôket. Dr. Vásárhelyi Lászlót a kolozsvári népbíróság távollétében életfogytiglani szigorított börtönbüntetésre ítélte.
A Hivatalos Közlöny december 7-i számában napvilágot látott a helyi közigazgatási törvény alkalmazási elôírása. Ennek értelmében életbe kell léptetni a törvény rendelkezéseit, például a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozókat márciusig kell végrehajtani.
Túl azon, hogy itt-ott helyileg minden lehetôséget felhasználnak a törvény alkalmazásának kitolására, felvetôdik a központilag irányított szándékos idôhúzás gyanúja is. Hiába szavazták meg a törvényt már májusban, csak néhány helyen — például a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötô fôúton fekvô Pusztaújlakon, Mezôtelegden stb. — jártak el jóhiszemûen, és helyezték el máris a kétnyelvû helynévtáblákat tavasz óta. Máshol megvárták a törvény elnök általi kihirdetését, a Hivatalos Közlönyben történt közlését, a Román Akadémia helynévlistájának sokáig várt véglegesítését, a végrehajtási szabályok november 21-i megfogalmazását, végül a december 7-i megjelentetését — és egyes helyi polgármesteri hivataloknak ez még mindig nem elég az életbe léptetésére.
Kolozsváron a polgármester szabadon megengedheti magának, hogy nyíltan azt hazudja, a magyarság a város lakosságának 11 százalékát teszi ki, tehát rá nem érvényes a törvény. A legutóbb is azért fordult a kormányfôhöz, mert sokallta, hogy a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának bôvített adása 25 százalékban magyar nyelvû, holott az ország lakosságának csupán 7 százaléka magyar, s szerinte az is hamisított (és persze fölfelé kerekített) adat. Javasolja tehát, hogy csak heti 13 perc legyen magyar adás. A miniszterelnökhöz küldött felirat csak úgy hemzseg az egyszerû emberek megtévesztésére szánt csúsztatásoktól. A bôvített adásidô ugyanis heti 14 óra, ebbôl több mint 3 óra magyar, már ez kevesebb mint 25 százalék. Ha viszont azt vesszük tekintetbe, hogy erdélyi területi szórásban fogható ennek az adásnak a nagy része, akkor nem az ország összlakosságát, hanem Erdélyét kellene számításba venni, aminek pedig mintegy 22 százaléka magyar, vagyis a kolozsvári televíziótól nekik szánt adásidô nagyon is méltányos. De csak akkor, ha nem vesszük figyelembe, hogy ugyanezen a területen a közszolgálati televízió 1-es és 2-es mûsora, illetve a Temesvári Területi Stúdió adásai is foghatók. Ha mindezeknek a magyar nyelvû adásidejét összeadjuk, mindjárt kiderül, hogy a lakosságban jelentkezô súlyához képest kevesebb magyar nyelvû mûsort láthat Románia legnagyobb nemzeti kisebbsége.
A polgármester mindig szeretett játszani a népszámlálási adatokkal, durván meghamisítva azokat. Ilyenkor nem ismer el törvényt, fôhatóságot, hiába aggatta tele a várost a törvény tiszteletére felhívó nagy-romániás propaganda-táblákkal, ô mindig is csak azokat a törvényeket tisztelte, amik neki és a Kolozsvár további románosítását célzó politikának megfeleltek. Ô, ha érdekeivel egybevág, az 1992-es népszámlálási adatok meghamisításáról beszél, a magyarság számának eltúlzásáról, mikor közismert, hogy a nemzeti hovatartozás adatait ceruzával írták be, és senki sem tudja, hogy késôbb mit hamisítottak helyettük, de sejtjük, hogy nem a románság rovására. Azt is kevesen veszik figyelembe, amit annyiszor megírtam már, hogy az 1992-es népszámlálás napján, amikor már a számlálóbiztosok munkájukat befejezték, hány és hány magyar hívta fel a Szabadság szerkesztôségét, és panaszolta a Mócok útjáról vagy máshonnan Kolozsvárról, hogy "nálunk sem voltak", "nálunk sem", "minket nem számolt meg senki!"...
Az egészben az ijesztô a saját városi tanácsával is dacolni merô polgármester és a kormánypárt összekacsintása a kérdésben. Mindegy, hogy ez tudatos vagy csak a véletlen hozza így — az eredmény számít. Adrian Nãstase ugyanis többször kijelentette, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot a népszámlálás alapján érvényesítik, mindenütt, ahol a kisebbség meghaladja a helyi lakosság 20 százalékát. A hivatalosan majdnem 23 százalékban magyarok lakta Kolozsvárnak tehát mindenképpen járna kétnyelvû tábla a városban és magyar szó a városházán. Csakhogy az akadémia helynévlistájának és az alkalmazási szabályoknak a közzétételét úgy elhúzták, hogy utóbbiak szerint például márciusig kell a kétnyelvû táblákat kihelyezni.
Addig a márciusig, amikor újabb népszámlálást tartanak.
Olyan népszámlálást, amelyet Kolozsváron nagyon Funar akar megszervezni, lebonyolítani, az adatok fölött rendelkezni, és amelynek a bizottságából nagyon rövid úton kizárta Boros János alpolgármestert. Természetesen minden hátsó szándék nélkül. Ha viszont ehhez figyelembe vesszük, hogy Vasile Soporan prefektus mindhiába ígérte meg lapunknak, hogy már több héttel ezelôtt "a jövô héten" személyesen meggyôzi Funart a közigazgatási törvény tiszteletben tartásáról, és mellétesszük, hogy az új népszámlálás bevárása lehetôséget teremthet újabb adatok lefelé kerekítésére esetleg a magyarság rovására, akkor felmerül a gyanú, hogy miért nem sietnek jobban a törvény végrehajtásával.
Mindenki minden irányból kommentálta Adrian Nãstase ama kijelentését, hogy az RMDSZ-tagságkönyvet használják magyar igazolvány gyanánt a státustörvény esetében. Támadták román és magyar részrôl egyaránt. Csak azt nem vette észre senki, hogy ez éppen a magyarság csekély számának látszatát volt hivatott alátámasztani. Egyszerû a logika: nem minden, magát magyarnak valló román állampolgár kérne magyar igazolványt, de még kevesebben RMDSZ-tagok. Ha tehát 1,7-2 millió helyett csak pár százezer magyar igazolvány készülne, olyan, ami RMDSZ- tagsághoz kötôdik, akkor a nemzetközi közvélemény elôtt azzal lehet majd érvelni, hogy lám, milyen kevés magyar is él Erdélyben, milyen kevesen akarják magyarságukat igazolni.
Nemrégiben alkalmam nyílt több kormánypárti politikusnak a magyarázatát meghallgatni a státustörvénnyel kapcsolatban amerikai újságíró elôtt. Miniszter és szenátor érvelése egybecsengett: minek kellett nem létezô problémákat kreálni a státustörvénnyel? Vagyis miért kellet beszélni valamirôl, amirôl ôk örvendtek, hogy nem tud róla a nagyvilág? Miért kellett az egész romániai kisebbségi kérdéskört nemzetközi szintre emelni? Miért kellett úgy felháborodni az SZDP Erdély-programjának magyarellenes propagandisztikus pontjaiért? Nem tudjuk, csak sejtjük az aggály okát. Csendben jobban lehetett volna folytatni a románosítást, vagy legalábbis a nacionalista szavazók megszólítását.
Körülbelül egy hónap maradt még az RMDSZ és az SZDP együttmûködésének januári újratárgyalásáig. Mivel indokolt a gyanú, hogy Kolozsvárt a kisebbségi nyelvhasználat törvény biztosította joga nélkül akarja hagyni egy csak félig látható, összekacsintó igyekezet, érdemes lenne az együttmûködés egyik feltételéül Kolozsvárt megszabni: ha — persze más, ennél fontosabb feltételek mellett — érvényesül végre a valóságban is itt a kisebbségi nyelvhasználat, akkor érdekvédelmi szervezetünk folytassa az együttmûködést a kormánypárttal.
De ha még mindig nem képes, gyenge az SZDP szembeszállni a különbözô frusztrációkkal küszködô kolozsvári kiskirállyal, és még mindig a törvény csak az ország töbi részére érvényes, Kolozsvárra nem, akkor az RMDSZ vonja meg a kormánypárt parlamenti támogatását.
Szerda délután a kolozsvári BU Poli Carbochim újabb gyôzelmet szerzett, az A osztályú férfi kosárlabdabajnokság 11. fordulójában. Az otthoni pályán játszó kolozsváriak a Temesvári ELBA csapatát fogadták.
A meccs elejét a temesváriak uralták, a hazaiak dobásait rendre blokkolták (Sãftescu, Dumitrescu és Pintea is kapott sapkát), támadásban pedig Czmor minden dobása betalált (11 pont ebben a negyedben). A kolozsváriak csak Pintea hibátlan büntetôinek és a fiatal Crãciun (aki kezdôember volt a gyengélkedô Marin helyett) jó játékának köszönhették, hogy az elsô negyed végén csupán 1 ponttal voltak lemaradva a vendégektôl.
A második negyedre azonban magukra találtak a fiúk, 11:2-es rohammal kezdtek, Pintea mellett Dumitrescu és a csereként beállt Schiopu is remekelt, így az elsô félidôt 17 pontos különbséggel zárták, és ezzel el is dôlt a találkozó sorsa.
A második félidôben Horia Rotaru edzô a cseréknek szavazott bizalmat, és itt látszott meg a két csapat közötti különbség: a Carbochim cserepadja 43 pontot szerzett a mérkôzésen az ELBA-cserék 10 pontjával szemben.
A temesváriak védelme szétesett, helyzeteiket nem tudták értékesíteni, így a hazai csapat a mérkôzés végére megduplázta félidei elônyét.
Kolozsvári BU Poli Carbochim–Temesvári ELBA 110:75 (21:22, 33:15, 25:20, 31:18).
A kolozsvári pontszerzôk: Pintea 30 pont, Dumitrescu 24 (4 x 3), Grünwald 14 (4 x 3), Schiopu 13, Crãciun 8, Popa II. 7 (1 x 3), Popa I. 6, Sãftescu 3, Szilágyi 2, Kulcsár 2, Drãgus 1. A temesváriak legjobbjai: Czmor 18 pont (2 x 3), Viciu 13 (3 x 3), Pãltini- sanu 13, Rãducanu 12 (1 x 3).
Játékvezetôk: Radu Vaida (Nagyvárad) és Bukaresti László (Marosvásárhely).
A 11. forduló többi eredménye: Bukaresti Rapid Isover–Brassói Romradiatoare 82:81 (hosszabbítás után), Nagyszebeni CSU–Bukaresti Sportul Studentesc 97:63, Ploiesti-i Vega Soced–Bukaresti BC Steaua 109:48, Pitesti-i CSU ISA–Fieni-i Cimentul 77:62 és Jászvásári Politechnika–Marosvásárhelyi Herlitz 74:77.
Szerdán Nyonban kisorsolták a labdarúgó UEFA Kupa nyolcad- és negyeddöntôinek párosítását. A legérdekesebb párharcnak a Glasgow Rangers–Feyenoord Rotterdam találkozó tûnik.
A nyolcaddöntô párosítása:
AC Milan (olasz)–Roda Kerkrade (holland), Lille (francia)–Borussia Dortmund (német), FC Valencia (spanyol)–Servette (svájci), PSV Eindhoven (holland)–Leeds United (angol), Olympique Lyon (francia)–Slovan Liberec (cseh), Hapoel Tel-Aviv (izraeli)–AC Párma (olasz), Internazionale (olasz)–AEK Athén (görög) és Glasgow Rangers (skót)–Feyenoord (holland).
Az elsô mérkôzéseket február 21-én, a visszavágókat egy héttel késôbb rendezik.
Ezt követôen a negyeddöntôben így folytatódik a kupasorozat: Hapoel Tel-Aviv vagy AC Parma — AC Milan vagy Roda Kerkrade Interazionale vagy AEK Athén — FC Valencia vagy Servette PSV Eindhoven vagy Leeds United — Glasgow Rangers vagy Feyenoord Olympique Lyon vagy Slovan Liberec — Lille vagy Borussia Dortmund
Az elsô találkozókat március 14-én, a visszavágókat egy héttel késôbb játsszák.
l A címvédô Manchester United három vesztes mérkôzés után hazai pályán kiütéses gyôzelmet aratott a Derby County ellen az angol labdarúgó Premier League 16. fordulójában, s ezzel a táblázaton feljött az 5. helyre.
Az éllovas FC Liverpool gólnélküli döntetlent játszott a Fulham vendéglátójaként.
Premier League, 16. forduló: Manchester United–Derby County 5–0 és FC Liverpool–Fulham 0–0.
Az élcsoport állása: 1. FC Liverpool 33 pont/15 mérkôzés, 2. Arsenal 29/15, 3. Leeds United 28/15, 4. Newcastle United 27/15, 5. Manchester United 24/16 (36–27), 6. Chelsea 24/16 (19–12),..., 9. Fulham 23/16,...18. Derby County 13/16.
Férfi elsôosztályú röplabda-mérkôzés 16.30-tól a Horia Demian Sportcsarnok mûsorán: Kolozsvári U–Slatinai Electro.
VÍVÁS
Lánygyermeknek adott életet Laura Badea-Carlescu, az 1996-os atlantai olimpia tôrvívó bajnoka. Az újszülött 53 cm és 3 kiló. Badea április 1-jén még Világ Kupa-versenyt nyert Göppingenben.
SÚLYEMELÉS
Édesapjának köszönheti, hogy életben maradt Ronny Weller súlyemelô, az 1992-es barcelonai olimpia nehézsúlyú bajnoka. A 32 éves német sportoló Los Angeles-i edzôtáborozása alatt megmártózott a tengerben, amikor egy hullám elragadta.
— Csak annyit éreztem, hogy begörcsöl a lábam és egyre beljebb sodródom. Próbáltam integetni a parton ülô édesapámnak, de elég messze voltam, ezért nem igazán hittem benne, hogy észreveszi szorult helyzetemet. Sok vizet nyeltemm, és pillanatok alatt lepergett elôttem az életem. Fogalmam sincs, hogyan keveredtünk ki a szárazföldre.
Weller édesapja több mint 30 évig vízi mentôként dolgozott, ezért rögtön tudta, mit kell tennie. A 11-szeres világcsúcstartónak másodszor múlt hajszálon az élete: 1989-ben egy közlekedési balesetben szenvedett nagyon súlyos sérüléseket.
KOSÁRLABDA
Hetvenéves korában elhunyt Larry Costello, aki játékosként és edzôként is megnyerte az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságot (NBA).
A legendás bedobó 12 évet töltött a parketten, és 1967-ben Wilt Chamberlainnel együtt sikerre vezette a Philadelphia Warriorst (a 76ers elôdjét).
A következô idényben visszavonult, és kilenc évig dolgozott a Milwaukee Bucks edzôjeként, amellyel 1971-ben szerzett bajnoki aranygyûrût.
Játékosként 706 mérkôzésen 8622 pontot dobott, szakvezetôi mûködése során pedig 430 gyôzelem és 300 vereség volt a mérlege.
LABDARÚGÁS
A harmadosztályú Hospitalet labdarúgói nem álltak ki a Deportivo La Coruña ellen a Spanyol Kupa nyolcaddöntôben. A mérkôzés idôpontjában egy bárban söröztek. Így tiltakoztak az ellen, hogy nem fogadhatták saját pályájukon élvonalbeli riválisukat.
A Bajnokok Ligájában szereplô Deportivo La Coruña játék nélkül jutott be a következô fordulóba. A kiscsapatnak csak mûfüves pályája van és a versenykiírás értelmében ilyen talajon csak akkor lehet játszani, ha az érdekelt klubok errôl külön megállapodnak egymással.
— Csak akkor lettünk volna hajlandóak költözni, ha a spanyol király személyesen kér meg minket erre — mondta Miguel Garcia, a Hospitalet elnöke. — Nem értem, hogy a Deportivo miért szórakozik velünk. Sokkal erôsebb nálunk, sajnáljuk, hogy a játéktudás nem párosul sportszerûséggel.
— A mûfû veszélyes, nem kockáztathattuk a futballistáink testi épségét. A szabályok azért vannak, hogy mindenki betartsa ôket — jelentette ki a Deportivo La Coruña szóvivôje.
A Hospitalet elvileg a következô kupasorozatban nem vehet részt. Az elôzô kiírásban az FC Barcelona sok sérültjére hivatkozva nem állt ki az Atletico Madrid ellen. A szövetség a szabályok értelmében egy évre kizárta a kupából a katalán klubot. Késôbb azonban a döntést visszavonta.
Eredeti cím: O. Színes amerikai filmdráma, 2001, 94 perc. Rendezte: Tim Blake Nelson; fôbb szerepekben: Mekhi Phifer, Martin Sheen, Josh Hartnett és Julia Stiles.
O, mint Otelló, illetve O, mint Odin — a film egy újabb Shakespeare-adaptáció, ezúttal az Otellót dolgozta át az amerikai filmipar. A 18 éves, színesbôrû Odin (Mekhi Phifer) egy déli középiskola kosárlabdacsapatának sztárja, akit ôszinte, tiszta és mély kapcsolat fûz az iskolaigazgató gyönyörû lányához, Desihez (Julia Stiles).
A kosárlabdaedzô fia, Hugo (Josh Hartnett), aki szintén tagja a csapatnak, irigykedik a népszerû Odinra. A titokzatos és befele forduló Hugo Odin bizalmába férkôzik, és elhiteti vele, hogy barátnôje megcsalja egyik csapattársukkal, Michaellel.
A történetet ismerjük: a barátok közti konfliktus kiélezôdik, a szerelem tragédiába torkollik. Az ismerôs történet ellenére a film drámai fináléja mégis sokkolni képes, végre egy olyan fiatalokról, fiataloknak szóló filmet láthatunk, amely nem sorolható be a tinikomédiák és tinihorrorok végtelennek tûnô sorába.
A történetet a középiskolai kosárbajnokságok világába ültették át, a shakespeari párhuzamok mellett az O teret ad a modern kor problémáinak bemutatására is: a drogoknak, a faji elôítéleteknek, az iskolai erôszaknak. A film zenéje is illeszkedik a képbe: a dübörgô hip-hop zenét operaáriák ölelik körbe.
Favorit mozi, vetítési idôpontok: 13; 15; 17; 19. Csütörtökön árcsökkentés.
Eredeti cím: Belphégor Phantom of the Louvre. Színes, szélesvásznú francia horrorfilm, 2000. Rendezte: Jean-Paul Salomé; szereplôk: Sophie Marceau, Michel Serrault, Frédéric Diefenthal, Julie Christie, Lionel Abelanski, Jean-Francois Balmer.
A harmadik évezred hajnalán egy sötét erôkkel bíró múmia életre kelti a Belphegor nevû fantomot. A kísértet a világ legnagyobb múzeumában, a párizsi Louvre-ban garázdálkodik, ôrületbe kergetve mindenkit.
Arthur Bernéde hasonló címû regényének nem ez az elsô filmváltozata: a hatvanas évek közepén a Belphegor címû sorozat egész Franciaországot lázban tartotta, a négy héten át sugárzott sorozatot a mai napig a francia televíziózás egyik legnagyobb sikereként tartják számon.
Mûvész mozi, vetítési idôpontok: 12; 14,30; 17. A filmet kedden kedvezményes áron lehet megtekinteni.
Eredeti cím: Legally Blonde. Színes, szélesvásznú amerikai vígjáték, 2001, 96 perc. Rendezte Robert Luketic, szereplôk: Reese Witherspoon, Luke Wilson, Selma Blair, Matthew Davis, Victor Garber, Raquel Welch.
Elle Woods (Reese Witherspoon) szôke hajfürtjei eddig csak sikert hoztak számára: nagyon népszerû a környezetében, Miss Júniusnak választották, szerepelt Ricky Martin videóklipjében. Ráadásul aranyszíve van és imádja barátját, Warnert.
Amikor Warner meghívja vacsorázni, mindenki azt hiszi, hogy az eljegyzés következik, de e helyett a fiú bejelenti: szakítani akar, mivel a Harvardra megy jogot tanulni és ott nem jelenhet meg egy szôke barátnôvel.
Elle teljesen magába roskad, egy hétig ki sem mozdul a szobájából, de aztán kipattan fejébôl az isteni szikra: elhatározza, hogy ô is felvételizik a Harvardra.
És csodák csodája, a szôkeségbôl joghallgató lesz. Csakhogy az új környezetben a rózsaszínben pompázó lány mindenkinek szúrja a szemét, mindenki vele kekeckedik, mintha az egész világ azt akarná bebizonyítani: a szôkék buták.
Nos, lehet, hogy néha valóban azok, de ez egyáltalán nem érvényes Ellenre, aki egyre jobban feltalálja magát a szürke, merev joghallgatók között, ráadásul úgy, hogy közben egyéniségét is sikerül megtartania.
Robert Luketics szôkéket dicsôítô tinikomédiája a Gyôzelem moziban tekinthetô meg naponta 11, 13, 15, 17 és 19 órától. Szerdán kedvezmény.
A hirtelen beállt hideg és a havazás nem érte váratlanul a szamosújvári városatyákat. Különösen a hóeltakarítást szervezték meg jól. Még az ôsz végén a polgármesteri hivatal, a Közterület-fenntartó Vállalat és a rendôrség közlekedésrendészeti osztálya külön munkatervet dolgozott ki a téli idôszakra vonatkozóan. Ez lehetôvé teszi a város 102 utcájának, tereinek és járdáinak tisztán tartását. A múlt napokban lehullott hó sem okozott gondot a városgazdáknak. A Közterület-fenntartó Vállalat három traktora és hóekéje folyamatosan takarította az útfelületet. A Szamos menti kisvárosban eddig nem is volt gond a közlekedés terén. Csupán a Füzesi úton tapasztaltunk néhány kisebb rendellenességet. A városon kívüli útszakaszt a Megyei Útigazgatóság gépeinek kellett volna takarítaniuk, de ezeket a részeket is a városi Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói tartják karban. Így jártak el az elmúlt esztendôkben is.
Különben, a szamosújvári városatyák a téli hónapokra 220 tonna homokot és sót tároltak a helyi kertészet udvarán, ahol állandóan készenlétben állnak a hóeltakarító erôgépek is.
Hetek óta dolgoznak a Romgaz alkalmazottjai a Liviu Rebreanu utcában, ahol egy új vezetéket fektetnek le. Emiatt az utóbbi idôszakban az egész város területén csökkent a gáznyomás: 4 atmoszféra helyett csak 2 atmoszféra. Ilyenkor télidôben ez kellemetlen. A Kétvizközt és az 1-es számú Mikrorajon lakónegyedekben a tömbházlakások fûtését is befolyásolja ez a helyzet. A hideg miatt a Romgaz dolgozói leálltak a munkálatokkal, így néhány napig újból lesz nyomás. De, ahogy kicsit felmelegszik az idô, tovább folytatják a gázcsövek kicserélését a Liviu Rebreanu utcában és a Füzesi úton.
Az idén összesen 8 kilométeres szakaszon újították fel a gázvezetéket Szamosújvár utcáin. Ha a beruházások terén jól állnak a Romgaz helyi munkaalakulatának szakemberei, a gáznyomás szempontjából már több a panasz. Megtörténhet, hogy az elkövetkezô napokban a város 6 hôközpontját nem tudják mûködtetni.
Tegnap Szamosújvárott minden út a városvégi állatvásárra vezetett. Itt került sor a hagyományos évvégi disznópiacra. A környék állattartó gazdáinak szokásos találkozója az idén is ünnepnek számít a helybeli lakosok körében, hiszen ilyenkor szerzik be a karácsonyi ünnepekre nélkülözhetetlen sertéshúst. Az elmúlt években a környék falvaiból érkezett árusok és vásárlók mellett, a vásárt megtisztelték a szomszédos Maros és Beszterce-Naszód megye termelôi is. Az elmúlt napokban Szamosújvárott az élô disznó ára 40 000 lej volt kilónként, de a hagyományos vásár alkalmával még ennél jóval olcsóbb is volt.
A december 13-i állatvásárt a polgármesteri hivatal szervezte. A piacon jelen voltak az állategészségügyi szervek képviselôi is.
A magyar helyesírási szabályok "irányították" azt a versenyt, amelyet a Kolozs Megyei Tanfelügyelôség szervezett a Brassai Sámuel Líceumban. Az osztályok és az iskolák közötti szakaszon már továbbjutott diákok közül két-két V–VIII. osztályos és két-két IX–XII. osztályos tanuló birkózott a feladatokkal, gyakorlatokkal — kiváló eredménnyel:
V. osztály (19 versenyzô):
1. díj Deák Anna (90,50 pont); 2. díj Nagy Ágnes (89,50 pont, mindketten a tordai T. Muresanu Iskola tanulói — tanárnôjük Mihályfalvi Zsuzsa); 3. díj Adorjáni Mária (84,25 pont, Apáczai-líceum — Farmati Anna); dicséret Dragán Ágnes (84 pont, Brassai-líceum — dr. Málnási Ferenc); Kudor Júlia-Renáta (81 pont, Körösfôi Általános Iskola — Vincze Ibolya).
VI. osztály (22 versenyzô):
1. díj Dobridán Edgár (100 pont, Báthory-líceum — Tulogdy Mónika); 2. díj Starmüller Péter (96,50 pont, S. Todutã Líceum — Székely Katalin); 3. díj Serestély Noémi (92,50 pont, Brassai-líceum — dr. Málnási Ferenc); dicséret Kispál Erika (92 pont, Kalotaszentkirályi Általános Iskola — Mihály Erzsébet); Balázs Éva (89,50 pont, D. Prodan Iskola — Kovács Varga Eszter); Farkas Zsuzsa (89,50 pont, 16-os Általános Iskola — Cseke Irén).
VII. osztály (20 versenyzô):
1. díj Balogh Endre (111,50 pont, 1-es Általános Iskola, Dés — Tárkányi Margit); 2. díj Simon Vivien (100,50 pont, 5-ös Általános Iskola, Dés — Varga Ildikó); 3. díj Stanca Vass Szabolcs (99 pont, Báthory-líceum — Moldován Erika); dicséret Nagy Orsolya (98 pont, Györgyfalvi Általános Iskola — Jaskó Gyöngyi); Varga Réka (96,50 pont, 5-ös Általános Iskola, Dés — Varga Ildikó).
VIII. osztály (18 versenyzô):
1. díj Boldizsár Zeyk Zsuzsa (81 pont, Tordaszentlászlói Általános Iskola — Boldizsár Zeyk Zoltán) és Rácz Tímea (81 pont, 2-es Általános Iskola, Szamosújvár — Márkosi Klára); 2. díj Jancsó Noémi (80,50 pont, Brassai-líceum — Iszlai Enikô); 3. díj Sebestyén Pál Katalin (74,50 pont, Báthory-líceum — Tímár Ágnes); dicséret Bitay Csilla (70 pont, Báthory-líceum — Tímár Ágnes); Gödri Veronika (70 pont, O. Ghibu Líceum — Varga Tünde).
IX–X. osztály (20 versenyzô):
1. díj Boros Ildikó (195 pont, Apáczai-líceum — Darvasi Gyöngyi); 2. Hatházi Sára (192,50 pont, Báthory-líceum — Tímár Ágnes) és Szutor Adél (192,50 pont, A. Muresanu Líceum, Dés — Kalapáti Jolán); 3. díj Enyedi Sarolta (188 pont, Apáczai-líceum — Misztrik Jolán); dicséret Varga Borbála (187,50 pont, Római Katolikus Gimnázium — Gáspár Mária), Veress Boglárka (186 pont, S. Todutã Líceum — Virág Erzsébet).
XI–XII. osztály (16 versenyzô):
1. díj Dénes Emese (105 pont, Unitárius Kollégium — Máté Ildikó); 2. díj Sütô Csilla (102 pont, Unitárius Kollégium — Molnos Sára); 3. díj Varga Csilla (97,70 pont, Brassai-líceum — Molnos Sára); dicséret Bartha Helén (96 pont, Református Kollégium — Rácz Melinda); Bálint B. Réka (96 pont, Unitárius Kollégium — Molnos Sára); Péter Enikô (95 pont, Református Kollégium — Rácz Melinda); Balogh Xénia (94,75 pont, Báthory-líceum — Nagy Magdolna).
Amint már arról lapunk beszámolt az Önkéntesek nemzetközi napja alkalmából, a kolozsvári Pro Vobis Önkéntesek központja decemberben országos konferenciát tartott. A találkozón több romániai önkéntes szervezet is részt vett. A konferencia témája a önkéntesek törvénye, kapcsolatok kiépítése stb. volt.
Az önkéntesség a civil szellem kialakulásának és a közösség megerôsítésének egyik alapeleme — fogalmazták meg nyilatkozatukban. Támogatják az önkéntesség egyetemes nyilatkozatát és a 2001–2010 évtized önkéntességi évtizeddé való ENSZ általi nyilvánítását.
A konferencia fô célja egy olyan Országos Tanács létrehozása volt, amelynek feladata összefogni és fejleszteni a romániai önkéntes szervezeteket. Az Országos Tanács tagjait több önkéntes szervezet képviselôi közül választják ki.
Jelenleg nincs tôke a tanács mûködtetésére, az összes költséget a tanácsban képviselt szervezetek állják.
• Élettársa lakását tette tönkre Székely Miklós (34) kolozsvári férfi. Kedden, december 11-én behatolt Silberleitner Beatrix lakásába, megeresztette a gázt, majd meggyújtott néhány tárgyat. A ház leégett. Elôzményeket nem lehet tudni, miért cselekedte ezt, de egy táskát "gondosan kimentett" a helyszínrôl. Az anyagi kár mintegy 30 millió lej. Rongálás és minôsített lopás vádjával vizsgálják, szabadlábon védekezhet.
• Engedély nélküli építkezés és átépítés miatt indítanak vizsgálatot Maria Rusu (38) ellen, aki a Virág/Inocentiu Micu Klein utcában mûködô Ema mulató ügyvezetôjeként változtatásokat végzett a mûemléknek nyilvánított épületben.
• Adó és más illeték kifizetését "spórolta" meg Alexa Ioan Baba (20) szilágytôi (Salatiu) lakos, a dési Niadan Exim Kft. 2001. augusztus–szeptember közötti idôszakban különbözô szállítóktól beszerzett, mintegy 20 millió lej összértékû árut nem könyvelt el. Adócsalásért és közokirathamisításért vizsgálják.
• 45 m telefondrótot (!) lopott el egy oszlopról a tordai Viorel Rus (53) és Ioan Chis (46). Minôsített lopás vádjával indítanak eljárást ellenük, a drótot visszaszolgáltatták a RomTelecomnak.
• Egy kis statisztika. Tavaly összesen 4399 személy ellen indítottak vizsgálatot, ez a szám kettôvel kevesebb, mint amennyi ellen az idén kezdtek eljárást. Ezek kor és más szempontok szerinti megoszlása (az elsô szám a 2000-es, a második a 2001-es adatot jelöli): kiskorúak 322/301, 14 év alattiak 17/22, 14–16 év közöttiek 305/279, foglalkozás nélküliek 2014/1965, büntetett elôéletûek: 1037/1136.
Csütörtökön az Expo Transilvania Rt. Kiállítási Központban a hagyományokhoz híven az idén is kiosztották a Semper Fidelis díszokleveleket, melyeket a kolozsvári sajtó azon munkatársai vehettek át, akik a leköszönô esztendôben a céggel együttmûködtek. Ioan Avram ügyvezetô igazgató, Remus Albu és Radu Codor kereskedelmi kamarai alelnökök, Adina Scaringi szakreferens kifejezték meggyôzôdésüket, hogy a jövôben ez az együttmûködés, mindkét fél érdekében, tovább javul. Hasonló vélemények hangzottak el a kitüntetettek részérôl is.
A kormány szerdán megkezdte a majdani Drakula-park építését irányító segesvári idegenforgalmi fejlesztési alap 25 százalékának elsôdleges nyilvános kibocsátását.
A tranzakcióból 155 milliárd lej bevételt várnak, amibôl meg lehet kezdeni a Segesvárra tervezett park építését. A részvények kibocsátási ára 10 200 lej, a Román Kereskedelmi Banknál kapható és a jegyzési idôszak 45 napig tart.
A kormány azt reméli, hogy a Drakula kétes emlékének szentelt "vidám" park — amelynek építése 31,5 millió dollárba kerül — évente több mint 1 millió látogatót vonz majd, és segít életet lehelni a gyengélkedô hazai idegenforgalomba. A tervek szerint a parkot egy német cég fogja megtervezni és mûködtetni.
Elsôként Adrian Nãstase kormányfô vásárolt a Drakula-részvénybôl, mintegy százmillió lejre, ezzel is bizonyítva, hogy a kormány teljes mértékben bízik a terv életképességében.
Fejlesztési terveket dolgoznak ki a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a hazai Szatmár megye és az ukrajnai Kárpátalja közötti, határ menti együttmûködésre.
Ezt Helmeczy László, a Szabolcs megyei önkormányzat elnöke jelentette be szerdán Nyíregyházán, nemzetközi konferencián. A magyarországi önkormányzati vezetô közölte: a közös tervek megvalósításához az együttmûködôk az Európai Unió fejlesztési forrásaira is pályázatot nyújtnak be.
Kupa Mihály, a Zempléni Településszövetség elnöke szerint az Európai Uniónál 5 beruházási forrás áll rendelkezésre a határokon átnyúló gazdasági együttmûködés erôsítésére. Az érintettek pályázhatnak a PHARE, a Sapard, az ISPA, a TACIS és az Interreg alapokra. Ezek a források 2006-ig biztosítanak pénzügyi lehetôséget a közös tervek valóra váltásához. A magyarországi Széchenyi-terv szintén segítheti a kapcsolatok erôsítését. Magyar minisztériumi forrásokat, a területfejlesztési tanácsok alapjait szintén be lehet vonni a finanszírozásba.
Kupa Mihály úgy vélekedett: az együttmûködés jogi keretei már kialakultak, s azokat most már tartalommal kellene megtölteni.
Az ipari alapfém-árak tétova novemberi emelkedése arra utal, hogy enyhülhet az amerikai feldolgozóipar visszaesése, de jelentôs költségvetési ösztönzésre is szükség lehet a gazdasági aktivitás új keletû élénkülésének életben tartásához — áll a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminôsítô keddi jelentésében.
Az összefoglaló szerint a nyersolajjal ellentétben, amely október vége óta 28 százalékkal lett olcsóbb, a Moody’s átfogó iparifémár-indexe ugyanezen idô alatt 7,8 százalékkal nôtt.
Mindazonáltal az átfogó index — amelyet a Moody’s a feldolgozó-ipari teljesítmény egyik barométereként használ — jelenleg még mindig 12,8 százalékkal alacsonyabb az év eleji szintnél és 10,9 százalékkal az egy évvel ezelôttinél, ami jelzi a szeptemberi merényletek által csak súlyosbított globális feldolgozó-ipari recesszió mértékét — áll a jelentésben.
A New York-i árutôzsde fémrészlegének (COMEX) szakértôi éppen a héten hívták fel a figyelmet arra, hogy az alapfémek áralakulása az idén jóval elôbb jelezte a gazdaság lassulását, mint bármi más, és a határidôs árakból most arra lehet következtetni, hogy a fellendülés jövô nyár elôtt aligha kezdôdik, bármit jósoljanak is a politikusok januári fordulatról.
A réz ára például az idén mindvégig esett, eddig 20 százalékkal. A rézfogyasztás 2,5 százalékkal csökkent idén az Egyesült Államokban.
Két hete hozták nyilvánosságra, hogy októberben 1,1 százalékkal — 11 éve nem mért havi ütemben — esett az amerikai ipar termelési értéke. Október volt megszakítás nélkül a 13. olyan hónap, amelyben csökkent az amerikai ipar kibocsátása. Ez a leghosszabb ipari recesszió a 30-as évek nagy válsága óta; akkor — 1932 júliusáig — 15 hónapon át esett folyamatosan az ipari termelés az Egyesült Államokban.
Az alumínium világpiaci ára jövôre mintegy 9 százalékkal nô az idei átlagárhoz képest a fémfajta iránti keresletbôvülés hatására — véli a BB and T Capital Markets.
A BB and T alumíniumágazati szakértôje most nyilvánosságra hozott havi jelentésében azt írta, hogy jövô áprilisban kezd majd nôni az alumínium iránti kereslet, majd a nyáron és az év hátralevô részében igen gyorsan tovább bôvül, miután az amerikai gazdasági élénkülést Európa és Ázsia is követi majd.
A szakértô azzal számol, hogy a londoni fémtôzsdén (LME) az alumínium tonnánkénti ára jövôre 1568 dollár lesz az idei 1440 dolláros átlagár után, ami 8,8 százalékos drágulást jelentene 2002-ben. Csütörtökön az LME-n 1403 dolláron állt a fémfajta tonnánkénti ára.
A BB and T azzal számol, hogy jövôre a globális alumíniumfogyasztás 5,5 százalékkal bôvül az idei 4,9 százalékos visszaesés után.
December 13., csütörtök
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint(Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
14 300/14 450 |
31 700/31 850 |
112/114 |
December 14., péntek
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 14 529 lej, 1 USD = 31 662 lej, 1 euró = 28 417 lej, 1 magyar forint = 115 lej.
Tegnap Romániába látogatott Lord George Roberston, a NATO- fôtitkára. A Cotroceni palotában Ion Iliescu államfôvel folytatott megbeszélés után kijelentette: Románia fontos elôrelépéseket tett a NATO-csatlakozás útján. Robertson úgy véli, a román hadsereg reformja jó úton halad, a fontos döntések egész sorát már meghozták az illetékesek.
A fôtitkár azt is értékelte, ahogyan Románia teljesítette feladatát az EBESZ elnökségi székében. Szerinte ez idô alatt nôtt az EBESZ szerepe a régióban. — Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Mircea Geoanã, jómagam és Javier Solana elértük, hogy Macedóniában elmaradjon egy újabb véres háború — mondta.
Robertson ugyanakkor üzenetét tolmácsolta a NATO-hoz csatlakozni kívánó országokhoz. Mint elmondta, a tagságot nem díjként, prémiumként kell felfogni, hanem olyan státusként, amely nagyon sok felelôsséget igényel, de amely nyereséget is hozhat.
A fôtitkár nem volt hajlandó elárulni azoknak az országoknak a névsorát, amelyeket a 2002-es prágai csúcsértekezleten meghívnak a csatlakozáshoz. A kérdésre kitérô választ adott: "sok jelölt van és mindegyiknek megvan a maga esélye".
Az államelnök és a NATO-hivatalosság találkozóján részt vett még Mircea Geonã külügy-, és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, valamint Ioan Talpes, Simona Miculescu és Corina Cret elnöki tanácsadók.
Ion Iliescu államfô és Adrian Nãstase kormányfô részt vesznek az Európai Unió (EU) tagállamainak belgiumi Laekenben összehívott szombati csúcsértekezletén, amelynek témája az Unió bôvítése lesz — tájékoztat a kormány tegnap kiadott sajtóközleménye. Csütörtöki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung leszögezi: az Európai Bizottság Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bôvítés elsô körébe.
A lap értesülései szerint ugyan a két balkáni ország további EU- segítségben és gyorsított tárgyalásokban reménykedhet felvételük elôkészítése érdekében. Fôként Franciaország fáradozik a színfalak mögött azon, hogy ilyen értelmû ígéret hangozzék el Laekenben a balkániak címére. Várhatóan szó lesz az EU-csúcson a Szófiával és Bukaresttel folyó csatlakozási tárgyalások "új menetrendjérôl" is, amelyet a bizottság is támogat. Egyúttal azonban úgy véli: a két országnak nincs esélye arra, hogy részese legyen a 2004-re kitûzött elsô bôvítési hullámnak.
A német újság rámutat: noha Bulgáriának a legutóbbi, szerdán véget ért tárgyalási fordulóban sikerült lezárnia három újabb fejezetet, 13-ra növelve a lezárt témák számát, a távolság közte és az élen haladók között alig csökkent. Még rosszabbul áll Románia, amely mindössze kilenc lezárt tárgyalási fejezettel rendelkezik.
"A francia külügyminiszter novemberi nyilatkozata után mindkét ország pénzt szimatolt" — írja a lap. Hubert Védrine fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább némi "szépségtapaszra" számíthatnak nagyobb összegû Uniós segítség formájában.
Románia és Magyarország külügyminiszterei tegnap telefonon folytattak megbeszélést, amelynek során sikerült megegyezniük abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetôen. A két ország államtitkára a két miniszterelnök megbízásából folytat majd tárgyalásokat a jogszabállyal kapcsolatos alapvetô kérdésekrôl. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nãstase román miniszterelnök között valószínûleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten.
Dragos Seuleanut nevezte ki tegnap a parlament mûvelôdési bizottsága a román közszolgálati rádió ideiglenes igazgatójává. Mint ismeretes, a rádió vezetése távozni kényszerült, miután a parlament nem fogadta el a rádió tavalyi tevékenységérôl szóló jelentést. A döntés a parlament két házának szerdai együttes ülésén született, maratoni vita után.
A nyolc órányi heves szóváltásokat követôen az ellenzéki demokrata és liberális párti törvényhozók, a Nagy-Románia Párt honatyáinak kíséretében kivonultak és nem vettek részt a szavazáson. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselôi egyetlen szavazatnyi többséggel elfogadta a parlament kulturális bizottságának a rádió beszámolóját elutasító jelentését.
A szavazást bojkottáló pártok szerint a közszolgálati rádió vezetésének eltávolításával az SZDP monopolizálni szeretné a közszolgálati sajtót. Felemlegették, hogy a román nemzeti hírügynökség, a Rompres a kormánynak alávetve, a tájékoztatási minisztérium felügyelete alatt mûködik.
Az SZDP szónokai elismerték, hogy a román közszolgálati rádió lényegesen javította az elmúlt évben gazdasági tevékenységét, közel 30 milliárd lejt kitevô nyereséggel zárta az évet, de a felmérések szerint hallgatottsága csökkent.
Az RMDSZ azzal indokolta szavazatát, hogy míg az év közepén még úgy tartotta, a közszolgálati rádióval minden rendben van, most úgy látja, az elmúlt idôszakban olyan feszültségek támadtak az intézmény vezetésében, amelyek már a rádió tevékenységét fenyegetik.
Az ideiglenes igazgató kinevezését a parlament jövô keddi ülésén hagyja majd jóvá. A román közszolgálati tévéadók és rádiók mûködését szabályozó 41-es számú törvény értelmében a törvényhozásnak az intézmény vezetôségének menesztését követô hatvan napon belül ki kell neveznie a rádió új igazgatótanácsát.
A nemzetközi sajtószervekhez, az Európai Tanácshoz, az Európai Unióhoz és a Szocialista Internacionáléhoz fordul a Demokarat Párt (DP), mivel a Szociáldemokrata Párt (SZDP) "durva és perverz" eszközökkel próbálja meg ellenôrzése alá vonni a román médiát — jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Ioan Onisei, a párt alelnöke. Szerinte a kormánypárt magatartása a sztalinista ideológiára emlékeztett: "aki nincs mellettünk, ellenünk van". Elmondta: a DP még nem döntött arról, hogy jelöl-e valakit a rádió vezetésébe. "Valószínûleg, hogy az SZDP és az RMDSZ már terveket szônek a rádió jövôjét illetôen" — mutatott rá Onisei.
A Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ) Országos Tanácsának elnöke tegnapi kolozsvári látogatása alkalmával Románia regionalizálását indítványozó memorandummal kapcsolatban kifejtette: a dokumentum elôterjesztésének okai valósak, ellenben Románia számára nem a regionalizálás jelenti a megoldást, hanem a helyi önkormányzati rendszerek javítása, az emberi mentalitás fejlesztése és a gazdasági piac kiszélesítése.
Vosganian ugyanakkor nem ért egyet a politikusok hozzállásával sem, akik sértôen viszonyulnak a memorandumhoz. A politikus szükségesnek tartja a párbeszédet, még abban az esetben is, ha a dokumentum nem szolgáltat elég alapot a dialógusra. Az JESZ más megoldásokat kínál, ugyanis szerintük a regionalizálást gazdasági, intézményi, kulturális és politikai okokból nem lehet alkalmazni.
Vosganian arról is beszámolt, hogy a JESZ-en belül átszervezôdések folynak, amelynek során a vezetôség nagy hangsúlyt fektet a helyi rendszerek megerôsítésésre, a pártideológia terjesztésére, az önellátásra, valamint a belsô intézményi rendszer megváltoztatására.
A megbeszélést Vasile Soporan prefektus nyitotta meg, aki a regionális fejlesztés elônye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttmûködés fontosságát, amely végsô soron elôfeltétele egy vidék, régió elôrehaladásának, jobb fejlôdésének. Kerekes Sándor alelnök a Kolozs Megyei Tanács szempontjainak alapján elemezte a régiófejlesztést. Felszólalásában példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot is. Emlékeztetett rá, hogy a közigazgatás megszervezése során a régiók a deszcentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat pedig az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdôdött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek az újkori politikai és jogi szervezési folyamatok pedig nem kerülhetik el Romániát sem. A régiókat — mint a jóléti államforma alternatíváját — több okból kell kialakítani, ilyenek például a régiók közötti kiegyensúlyozottság hiánya, az államközpontúság, az európai politizálás szocializálódása. A regionalizmus egy lentrôl felfele tartó folyamat, ahol a közösségben tudatosul egy bizonyos régióhoz való tartozás, kötödés, az, hogy megoldhatja a központi kormányzástól távoli problémáit. A regionalizálás során pedig magában az államban is tudatosul, hogy nem lehet mindent központilag megoldani, ezért bizonyos elôjogokat átad a helyi hatóságoknak, amelyek természetesen a törvényes határok között cselekedhetnek. Kerekes Sándor ezután ismertette az 1998-tól kezdôdôen elfogadott jogszabályokat, amelyek megalapozták Romániában is a regionális politika megvalósítását.
A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és elôadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés nem divat, nem önmagáért történô valami, hanem egy eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények teljesíthetik céljukat, tehát megoldhatják saját problémájukat. Sajnálatosnak tartották, hogy ebben a témában politikusok vitáznak, elpolitizálva a dolgok lényegét, egyesek tudatlanságból, mások pedig szándékosan föderalizálásról beszélnek, összetévesztve a fogalmakat és árulóknak nevezve a regionalizmust szorgalmazókat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának gondolata és lehetôsége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. Helyi szinten két fô felfogásnak kell kialakulnia: a helyi fejlôdést ösztönzô konkurencia és az együttmûködés gondolatának kell meghonosodnia. Többen felvetették, hogy nehézséget okoz az információhoz való nehézkes hozzájutás a helyi intézményeknél, az aranyosgyéresi titkár pedig jelezte, hogy sok esetben a pontosan kidolgozott, befektetéseket is igénylô pályázatokat visszautasítják, majd magyarországi és lengyelországi példákra hivatkozott, ahol sokkal egyszerûbben és hatékonyabban folytatják le a különbözô programokat. Kolozs polgármestere szerint rövidíteni kellene a szándék és cselekvés közötti távolságot, és végképp el kellene különíteni a közigazgatástól a politikát.
A Civitas alapítvány igazgatója, Hajdó Csaba ismertette azt az elképzelésüket, hogy egy program keretén belül fiatal szakembereket készítsenek fel, akik egy ideig a helyi önkormányzatoknál tevékenykednének, pályázatokat kezdeményezzenek és vezessenek le, amelyek anyagi forráshoz is hozzájuttathatnák a településeket.
(U. I.)
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |