A kormány nagyrészt beváltotta a kormányzás elsô évére vonatkozó igéreteit — jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök tegnap, a szenátus és a képviselôház együttes ülésén, amelyen a kormány a parlament elôtt politikai felelôsséget vállalt az elmúlt egy év kormányzásáért. Hangsúlyozta: precedens nélküli, hogy egy kabinet egy év kormányzás után bizalmi szavazást kér a parlamenttôl.

Az Alkotmány ételmében a kormány felelôsséget vállalhat egy törvénytervezetért, vagy egy politikai nyilatkozatért. Amennyiben az elôterjesztéstôl számított három napon belül nem nyújtanak be, vagy leszavazzák a benyújtott bizalmatlansági indítványt, a törvény, vagy a politikai nyilatkozat elfogadottnak tekinthetô. Az elôterjesztés kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a kormány megbukik.

A miniszterelnök úgy értékelte: bár nehéz örökséget hagyott rájuk az 1996–2000 között kormányzó koalíció, a kabinet 2001 végére elérte azt, hogy Románia most már komoly lépéseket tudhat maga mögött a fejlett európai államokhoz való felzárkózás terén, és reális esélyei vannak arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz. Ezt — mondotta — a nemzetközi szervezetek is alátámasztják, itt a hitelminôsítô intézetek és az Európai Bizottság pozitív országjelentését említette, valamint a vízumkötelezettség eltörlésére vonatkozó döntést. Nastase másfél órás elôterjesztésében tételesen is összehasonlította az 1996–2000 közötti idôszak, illetve a hatalomváltást követô egy év megvalósításait arra a következtetésre jutva, hogy az ország mind szociális, mind gazdasági szempontból felívelô pályán van.

Ezt megelôzôen százkilencven képviselô és szenátor írta alá azt az ellenzéki bizalmatlansági indítványt, amely képtelennek mondja a Nastase-kabinetet az ország kormányzására és a nemzeti érdekek védelmére, aminek következtében Románia 1989 óta a legsúlyosabb gazdasági és szociális válságban van. A dokumentum szerint a kormánynak a kampányban hangoztatott, a szegénység és a munkanélküliség felszámolására vonatkozó ígéretei csupán választási szemfényvesztésnek bizonyultak, hiszen az ország soha nem volt még ennyire a mélyponton. Egy életképes szociális és gazdasági program hiánya, a kormányon levôk inkompetenciája miatt az életszínvonal alacsonyabb mint valaha, veszélybe került az állampolgárok egészsége, javai, megnôtt a munkanélküliek száma, az elhatalmasodó korrupció miatt az ország integrációs esélyei csökkentek az elôzô évekhez képest.

A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt képviselôi és szenátorai által aláírt, stílusosan Hideg és éhségnek címzett bizalmatlansági indítványt kedden nyújtották be a parlamentben, közvetlenül azt megelôzôen, hogy Adrian Nastase miniszterelnök másfél órás beszédében felelôsséget vállalt a törvényhozás plénuma elôtt kabinetje egy éves tevékenységéért. A szenátus és a képviselôház állandó bizottságai azt javasolják: a bizalmatlansági indítvány megvitatására december 21-én, az 1989-es decemberi forradalom tizenkét éves évfordulója alkalmából tartott együttes ülésen kerüljön sor. A Mediafax jelentése szerint a bizalmatlansági indítvány kezdeményezôi nem ellenzik az említett dátumot.

A Távfûtési Vállalat (RAT) ismét korlátozta a meleg víz szolgáltatását Kolozsváron. A központi fûtési rendszerhez kötött lakásokban a nagy hideg, valamint a gáz csökkent nyomása miatt ismét csak néhány órára vehetô igénybe a téli idényben újból luxuscikknek számító meleg víz.

A vállalat vezetôségének közleménye alapján az elkövetkezô idôszakban csak napi öt órán át fog meleg víz folyni a csapból: reggel 7 és 9, valamint este 5 és 8 között. A nap többi szakában a hôszolgáltatás élvez elsôbbséget.

Ugyanakkor Viorel Timoce, a kolozsvári Distrigaz igazgatója kijelentette, hogy a gáz minimális nyomással érkezik a városba, és arra kérte a gazdasági egységeket, hogy a gázfogyasztást a lehetôségek szerint csökkentsék a minimálisra. Timoce azt is elmondta, hogy az elôzô naphoz képest kedden a gázfogyasztás megyei szinten megduplázódott.

Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében Kolozsvár polgármestere arról tájékoztat, hogy „valószínûleg az RMDSZ utasítására" Vasile Soporan prefektus arra kérte ôt, vonja vissza a november 29-én kiadott rendeletet. Mint ismeretes, a polgármester Kolozsvár területén betiltotta a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött Országos Felügyelô Tanács mûködését.

Funar szerint kérésével Soporan bebizonyította, hogy a „budapesti kormány irredenta érdekeit képviselô" szervezet, illetve az Országos Felügyelô Tanács törvényesen fejti ki tevékenységét Románia területén.

(k. o.)

Erdély-szerte decemberhez képest szokatlanul hideg idô, tartósan fagypont alatti hômérséklet állandósult. Tegnap éjjel Csíkszeredában rekord értékû –32 Celsius fokot mértek, amire a télnek ebben az idôszakában emberemlékezet óta nem volt példa. Nagybánya, Kolozsvár, Beszterce és Nagyszeben –20 Celcius fokos hômérséklete szintén negatív rekord, amit a lakosság nehezen visel. A kormány ígéretei ellenére a lakások melegítéséhez szükséges földgázfogyasztás egyre nagyobb gond: a nagyvárosokba érkezô földgázvezetékekben a nyomás a normális szint töredéke. A távfûtési vállalatok a legtöbb városban a melegvíz-szolgáltatás róvására próbálják biztosítani a távfûtést.

Ez alól Kolozsvár sem kivétel, hiszen immár napok óta naponta mindössze öt órán át biztosítják a tömbházlakások melegvíz-ellátását. A nagy hideget tegnap Kolozsváron az ellehetetlenült közlekedés is tetôzte. A helyi közszállítási vállalat autóbuszai közül sokat nem sikerült beindítani, így a járatok túlzsúfoltak voltak, több jármû meg sem állt a megállókban. Az állandó hószitálás a legtöbb utat nehezen járhatóvá, vagy járhatatlanná tette, a homokos sót kiszóró jármûvek pedig eltûntek a város utcáiról. A Kerekdomb hegyre kapaszkodó útjai a jármûvek számára napok óta megközelíthetetlenek, mindez azonban a város elöjáróit, úgy tûnik, nem érdekli.

(m. j.)

Az Európai Unió tagországainak nagykövetségei és a EU belga elnöksége nevében az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége a következô tájékoztatót juttatta el szerkesztôségünkbe: folyó év december 7-én az Európai Unió Tanácsa kidolgozta a Schengen-országokba (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország és Svédország) vízum nélkül utazó román állampolgárok esetében alkalmazandó szabályzatot. Ennek értelmében hat hónap alatt legtöbb 90 napot tölthetünk Schengen-országokban. A vízummentesség bármely célú látogatásra érvényes: turisztikai, üzleti, szakmai, tudományos, kulturális vagy sport-utazásra, esetleg barátok vagy rokonok meglátogatására. Függetlenül a Schengen-országokban való tartózkodás idôtartamától, a dolgozni szándékozó román állampolgároknak külön engedélyre van szükségük. A tehergépkocsi-vezetôknek egyes országokban bizonyos esetekben szükségük van vízumra. Utóbbi két esetben ajánlatos kapcsolatba lépni az érintett Schengen-ország nagykövetségével.

A tájékoztató szerint a Schengen- országokba történô belépéshez olyan útlevél szükséges, amelynek érvényessége legalább három hónappal meghaladja az ott tartózkodás idôszakát. Valamely Schengen-országba történô belépéskor, a határôrség kérésére, a látogatónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a megélhetéshez, illetve a hazatéréshez szükséges pénzösszeggel. Egyes tagországok pontosan meghatározták az egy napra szükséges minimális összeget. Az elsô schengeni ország határánál szükséges a valamely államba történô látogatás megindoklása. Az elôzôleg kitoloncolt román állampolgárokat nem engedik be a schengeni országok területére. Ugyanez érvényes azokra, akiktôl megtagadták az újrabelépést. Amennyiben alapos gyanú merül fel az utazó szándékáról, a schengeni ország határôre visszautasíthatja a román állampolgár belépését. A tájékoztató felhívja a figyelmet: indulás elôtt nagyon fontos az utazási biztosítás megkötése. Egyes schengeni országokban kötelezô az utazási biztosítás megkötése. A tartózkodási és munkára feljogosító engedélyekrôl a Schengen-országok nem kötöttek megállapodást. Az érdeklôdôknek az érintett országok nagykövetségéhez kell fordulniuk. A hat hónap leforgása alatt több mint 90 napot valamely Schengen-országban töltése, vagy a szabályzatban foglaltak megszegése a kitoloncolást vagy a visszatérés megtiltását vonhatja maga után.

További felvilágosítással az érintett nagykövetségek szolgálnak. Január elsejét követôen a külképviseletek órarendje módosulhat. Indokolt a nagykövetségek tájékoztatási irodájához fordulni felvilágosításért.

A Mediafax hírügynökség szerint a norvég hatóságok szigorítások bevezetésén gondolkoznak egy eseteges menekülthullám megakadályozására. Az információ a The Norway Post napilaptól származik. Tavaly tavasszal az Európai Unió belügy- és igazságügyminiszterei feloldották a vízumkötelezettséget Bulgáriával szemben. Ezt követôen számtalan bolgár állampolgár menedékjogot kért Norvégiában. A norvég bevándorlási hatóságok nem akarnak ugyanilyen helyzetbe kerülni a román állampolgárokkal. Frode Forfanf, a bevándorlási iroda vezetôje, úgy nyilatkozott, szívesen látják a román állampolgárokat, de valamennyiüknek tudnia kell, hogy a menekült státus megszerzése nagyon nehéz.

(k. o.)

Hétfôn este a kolozsvári rádió nagytermében került sor annak a díszoklevélnek az átadására, amelyet a kolozsvári írott és elektronikus sajtó ezúttal Christiane Botbolnak, a Francia Kulturális Központ vezetôjének ítélt oda, a Kelet és Nyugat közötti kulturális párbeszéd terén végzett munkájáért.

Különösen fontos pillanat ez a kolozsvári sajtó életében, hiszen ritka, hogy teljes legyen az egyetértés a döntésben résztvevô mintegy húsz mass-media-képviselô között. Valamennyien nagyra értékelik a központnak a kulturális párbeszéd és kultúrcsere terén kifejtett tevékenységét. Mint kiderült, csupán 2001-ben több mint 70 rendezvénynek volt társszervezôje, együttmûködött több szervezettel, mint a Tranzit Alapítvánnyal, a Sindan Mûvelôdési Központtal, valamint a Német Kulturális Központtal, megszervezte több alkotó- és elôadómûvész, valamint kiállító cseréjét, s így a hagyományos román–francia barátságot még jobban elmélyítette.

Christiane Botbol néhány román nyelvû köszöntô szó után anyanyelvén köszönte meg Kolozsvár lakóinak és a média képviselôinek a magas rangú kitüntetést. Ezt követôen kolindákat hallgathattunk helyi népmûvészek elôadásában — fokozva ezáltal az ünnepi hangulatot.

(benke)

Hagyományos támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum díszterme adott otthont hétfô délután a Szabadság decemberi nyilvános nyereménysorsolásának. Hûséges elôfizetôinket és rejtvényfejtôinket jutalmaztuk ezúton. Mivel éppen decemberben múlt hat éve, hogy szerkesztôségünk — támogatók segítségével — értékes ajándékokkal jutalmazza elôfizetôinket, jubileuminak számított a hétfôi lapzártánk után befejezôdött hangulatos összejövetel. A teremben közel 100 ember gyûlt össze (képünk), hogy tanúja legyen az izgalmas sorsolásnak, mûvészeti produkcióként pedig munkatársunk, Köllô Katalin kiselôadásának, amelynek során nagy tetszést arató kolozsvári vonatkozású anekdotákat olvasott fel

Szerencsés decemberi elôfizetôink 31 díjban részesültek. Amint tegnapi számunkban már jeleztük, a fôdíj Türébe került, a 196. szám alatt lakó Szabó Hajnalka örülhet a Ditco cég felajánlotta lemezes 1000-es gázégônek. A további nyertesek: 2–3. Némethi Róza (Mehedinti 51–53/60.) és Teodor Mária (Borsec sétány 2/9.) — kishátizsák; 4–6. Gábor Attila István (Bácsi út 7.), László Imre (Bizusa sétány 2/19.) és Erdély Kamilla (Király/Bratianu 33.) — ezüstgyûrû; 7–9. Márton Irma (Pacsirta u. 42/43.), Papp J. (Vlahuta A pengetömb 27.) és Kálmán P. István (Inaktelke 130.) — gyógytermékek: svédcseppes kenôcs, gesztenyés és aloé-kivonatot tartalmazó anticellulitisz gél; 10–12. György László (Meses 6/18.), Lészai Tibor (Gr. Alexandrescu 28/7.) és Lakatos György (Oltului 41/9.) — gyógytermékek: ausztráliai teafa olaj, bôrápoló, reumaellenes oldat, szúnyogtapasz, tea szoptatós anyáknak; 13–14. Székely Vass Ilona (Busteni 6/3.) és Kun-György Béla (Duna u. 55/19.) — viaszosvászon asztalterítô és két csempelehúzóskép; 15–16. Balázs Zita (I. Vulcani 41.) és Kajcsa Ferenc (Anton Pann 28.) — háztartási mûanyagtermékek: mércéskanna, gyümölcsöstál, tálka; 17. Dénes Gyula Zsombor (Gr. Alexandrescu 33/24.) — karácsonyi szórakoztató csomag: szilveszteri kalap, bohócorr, anyósnyelv, álbajusz; 18–20. Gál Árpád (Baisoara 13/125.), Bihari Ferenc (Vasile Lupu 41.) és Bartalis András (Tasnad 24/23.) — díszhalak; 21. Nürnberger Ernô (Decebal 2/18.) — övtáska; 22–31. Boér Miklós (Rovine 4/17.), Vincze Endre (Decebal 27.), Kovács István (Decebal 5/1.), Gombás Mária Jolán (Donát 105/40.), Darabont Sándor (Nyárfasor 34/11.), Horváthy Sándor (Muscel sétány 7/11.), Deritei Edit (Türe 132.), Péntek Béla (Egeres), Hirschfeld Ida (Napoca 19.) és Szabó Margit (December 21. u. 19/2.) — ajándékkönyv.

Ugyancsak hétfô este sorsoltuk ki a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin novemberi közös rejtvénypályázata helyes megfejtôinek jutalmait. A pályázatokért lapunkban levô három rejtvényt és a Corvina támogatta Rejtvényturmix egyik rejtvényét kellett megoldani, de díjaztuk azokat is, akik csak a Szabadságban szereplô feladványokat fejtették meg.

A nyertesek névsora:

Négy rejtvény megfejtôi: 1. Darabont Sándor (Nyárfasor 34/11.) — videokazetta; 2–10. Bázsa Jolán (Lacului 8.), Kiss Ildikó (Fôtér 5.), Kiss Cornelia (Micus sétány 1/130.), Bartos Sándor (Dimitrie Cantemir 13.), Dömös Antal (Nagybánya u. 33.), Páll András (Toplita 3/5.), Kocsis Annamária (Ilie Macelaru 22.), Horváthy Sándor (Muscel sétány 7/11.) és Socaciu L. Krisztina (Postakert/Cuza Voda 8.) — ajándékkönyvek.

Három rejtvény megfejtôi: 1–2. Kulcsár Erzsébet (Rousseau 10/9.) és Kis Mária (Jugoszlávia u. 22.) — Szabadság-elôfizetés; 3–10. Kiss Margit (Brâncusi 202.), Erdélyi Ildikó (Scarisoara sétány 10/11.), Scrob Judit (Izlazului 2/93.), Csornyenszky Sándor (Crisan 31.), Sajgó Edit (Méhes u. 76.), Rigmányi Berta (Lunii 13/22.), Fülöp Ferenc (Dés, Unirii 3.) és Prunner János (Kvár, Unirii u. 29/2.) — ajándékkönyvek.

A Szabadságban megjelent rejtvények helyes megfejtései:

1. forduló: Fenét, akkor amikor oda akarok menni!

2. forduló: Én meg fütyülök az egész családra!

3. forduló: Az igaz lehet, de biztos, hogy nem egyszerre!

Az összejövetel, ilyenkor szokásos módon, egy adott pillanatban újságíró-olvasó találkozóvá is vált. Az olvasóink közül volt, aki a státustörvény helyi alkalmazásáról igényelt több tájékoztatást, mások több történelmi évfordulót, olvasói levelet, a Herédi Zsolt perének mindenki számára érvényes következtetéseit, a támogató cégek üzleteinek címét stb. szeretnék hasábjainkon olvasni. Külön elhangzott, hogy a magyar nyelv ápolása érdekében kevesebb idegen szót használjon az újság, és volt, aki egy baleset által kivert kerítés visszaállítását kérte. Dicsérô szó is érte a Szabadságot, mi pedig a megjelentek érdeklôdésére elmondhattuk, hogy az utóbbi egynéhány évben a Szabadság példányszámát megôrizte, sôt olykor valamennyivel növelte is, mely közös erôfeszítéshez a köszönet mindenképpen az olvasónak jár.

Köszönjük a támogatást a Ditco, VSA, Holdmann & Charles, Quantum Pharm, Tapet-Center, Divertis Shop, Sky Dome és Hélcne cégnek, Bartis Ferencnek és az Apáczai Csere János Líceumnak. Nyerteseinknek gratulálunk.

A sorsoláson elnyert díjak átvehetôk naponta a szerkesztôségben.

NYEREMÉNYEINK TÁRGYAK VAGY SZOLGÁLTATÁSOK, PÉNZBELI ELLENÉRTÉKÜKRE ÁT NEM VÁLTHATÓK.

P. J. A., B. Á.

Az elmúlt napokban több agyhártyagyulladásos esetet jeleztek Kolozsváron, és a betegség már több halálos áldozatot követelt. Az utóbbi 48 órában egy 13 éves gyerek és egy 44 éves nô vesztette életét városunkban — ôket Gyulafehérvárról szállították át a kolozsvári kórházba gennyes agyhártyagyulladással.

Dumitru Cârstina, a kolozsvári járványkórház igazgatója szerint tegnap egy 21 éves kolozsvári diáklányt is beutaltak kómában, kevés túlélési eséllyel. Szintén kritikus állapotban van az a 40 éves nô, akit már egy hete kezelnek, s aki ugyanebben a betegségben szenved. Egy héttel ezelôtt pedig 16 éves fiú vesztette életét a nehezen kezelhetô betegségben.

Mint azt kérdésünkre dr. Löwy Károly elmondta, az agyhártyagyulladás nagyon súlyos betegség, ám az elhalálozások ellenére nincs ok pánikra. Semmiképpen sem beszélhetünk még járványról, bár a fertôzés valóban ragályos. Az agyhártyagyulladást okozó mikróba elsôsorban azokat fenyegeti, akiket nem kezelték ki megfelelôen egy elôbbi betegségbôl, például grippébôl. Ezeknek a személyeknek az ellenállóképessége csökkent, s a virózis — laikusan szólva — utat nyit a fertôzésnek. Az agyhártyagyulladás másodlagos fertôzés, megelôzés, mint olyan, nincs, de a grippéellenes oltás még mindig hasznos lehet.

Az agyhártyagyulladás tünetei a grippéhez hasonlóak, így ajánlott, hogy akik erôs fejfájással, magas lázzal küszködnek, azonnal forduljanak orvoshoz. Ezek ugyanis a betegség kezdeti tünetei, majd hányás lép fel, majd kóma. Az elhalálozási arány 50% feletti, a betegség igen gyors lefolyású.

(balázs)

Legutóbbi ülésén a közlekedésrendészeti bizottság megállapodott abban, hogy a következôket fogják javasolni a megyei és városi rendôrkapitányságnak a Tordai úton történô balesetek elkerülésére: a Feleki-tetôn a város felé tartó valamennyi teherkocsit ellenôrzik. Amennyiben ezek mûszaki állapota nem felel meg az elôírásoknak vagy vezetôjük fáradt, a rendôrségnek meg kell tiltania a továbbhaladást; állandó radarállomást létesíteni a Tordai úton, a Buna Ziua és a Csillagvizsgáló utca között és ellenôrzô pont felállítása a Tordai út és a Csillagvizsgáló utca keresztezôdésénél.

A polgármesteri hivatal vállalta, hogy angol és román nyelvû táblák segítségével figyelmeztetik a sofôröket, hogy motorfékkel ereszkedjenek le a Feleki-tetôn. Ugyanakkor felkérik a mûszaki egyetem diákjait, tervezzék újra a Tordai út és a Csillagvizsgáló utca keresztezôdését. A polgármesteri hivatal felveszi a kapcsolatot a Tordai út 17. szám alatti ingatlan tulajdonosával annak érdekében, hogy a ház helyén sürgôsségi esetekben használt kifutót létesítsenek.

(k. o.)

VILÁG VILÁGOSSÁGA címmel tart jótékonysági koncertet az Erika Karitatív Egyesület 2001. december 21-én, 14.30 órakor a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében valamint december 23-án 18.30 órakor a Farkas utcai református templomban.

ILYENKOR DECEMBERBEN címmel tart elôadást a Római Katolikus Nôszövetség Szent Raffael és Szent Gábriel Köre 2001. december 21-én, pénteken du 4 órakor a Szentegyház/I. Maniu utca 6. szám alatti székhelyén. Karácsonyi köszöntôt mond Mikes Borbála a nôszövetség tiszteletbeli elnöke. Az ünnepi mûsort összeállította és elôadja Rekita Rozália és Jancsó Miklós színmûvész. Közremûködik Ruha István érdemes mûvész, a Magyar Köztársaság kiváló mûvésze. Kíséri Magyari Zita karnagy valamint a Római Katolikus Gimnázium énekkara. Vezényel Majó Julianna.

SUHÁRT TERÉZ vallástanár Hit, vallás, vallásosság címû elôadás-sorozatának következô részét december 20-án, csütörtökön hallgathatják meg az érdeklôdôk a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

TORDAI PETÔFI TÁRSASÁG december 21-én, csütörtökön du. 2 órakor nyílt közgyûlést tart az IKE-teremben. Az Aranyosvidékrôl Tordára ingázó diákok sajátos problémáit beszélik meg. Ugyanakkor az utazási költségek részleges fedezésére kiírt, az Illyés Alapítvány által is támogatott pályázat eredményhirdetésére is sor kerül. Az IKE teremben a résztvevôk Vana Cornel tordai képzômûvész vallásos tárgyú alkotásaiból rendezett kiállítását is megtekinthetik.

A GRÓF MIKÓ IMRE KÖNYVTÁR az ünnepi héten 2001. december 27-én és 28-án várja olvasóit, az új esztendôben pedig 2002. január 3-tól.

MOZART ZONGORA- ÉS KAMARAZENE MÛVEI címmel Horváth Zoltán zongoratanár tart zenehallgatással egybekötött elôadást december 20-án du. 5 órától a Mikó/Clinicilor utca 18. szám alatti Gróf Mikó Imre Könyvtár olvasótermében.

KARÁCSONYI GÁLAMÛSORT rendez a szamosújvári Téka Alapítvány és a 2-es számú Általános Iskola december 19-én du. 6 órakor a helyi Mûvelôdési Házban. Fellépnek a néprajzkörök tanulói. A bevételbôl a 2-es számú Általános Iskola tanulóinak vásárolnak jutalomkönyveket.

A millenniumi évben alapított Péterfi Vilmos Irodalmi Díjat kiemelkedô alkotói életmûvének elismeréséül elsô alkalommal Lászlóffy Csabának és Varga Domokos budapesti írónak ítélte oda a Péterfi Vilmos Irodalmi Díj Alapítvány Kuratóriuma. A kitüntetettnek ünnepélyes keretek között Pomogáts Béla, az Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyújtotta át a díjat a múlt héten.

A díjat és az alapítványt Péterfi Vilmos író, a Magyar Irószövetség tagja alapította. A díj célja a kortárs magyar irodalom olyan kiemelkedô alkotói életmûveinek az elismerése, amelyek sokoldalúan kifejezik a magyarság és Európa történelmi értékrendjét.

Harmadik alkalommal rendezték meg Szegeden, december 13–16. között a televíziós mûsorok fesztiválját, a Kamera Hungáriát. A szemlére 383 pályamû érkezett, az elôzsûrik döntése alapján 15 kategóriában 187 alkotás került a döntôbe. A legtöbb alkotással a Duna Televízió képviseltette magát, hiszen a döntôben 51 Duna Televízió által készített vagy támogatott produkció kapott helyet. A december 16-i díjkiosztó gálaesten a zsûri a Duna Televízió alábbi alkotásainak, alkotóinak ítélte a legjobbnak járó díjat:

Riport, interjú, stúdióbeszélgetés kategóriában:

Tálentum — Eötvös Péter (szerkesztô: Major Eszter, rendezô: Sára Balázs)

Tematikus magazin, ismeretterjesztô mûsor kategóriában

Isten kezében — 2001. II. 24. (szerkesztô: Fabinyi Tamás,Fialovszky Magdolna, Frivaldszky Bernadett, rendezô: Wiegmann Alfréd)

Fôcím, szignál kategóriában

DTV Híradó (alkotók: Iváncsics Judit, Kázsmér Kálmán, Lakatos András, Marcell Tamás, Simon József, Bikics Tibor, Takács Viktória, Karajz Zsolt, Takács Alíz)

Elismerô oklevélben részesült az:

„Egy kastély anatómiája — Keszthely" címû alkotás (szerkesztô: Szigethy Gábor, rendezô: Farkas György)

Hodgyai Mátyás arra a kevesek által ismert 1918. december 22-ei kolozsvári nagygyûlésre emlékezik, ahol a több ezres tömeg Erdély Magyarországtól való elszakítása ellen emelte fel szavát. Az idei Tamási Áron-díj kitüntetettjével, Nagy Pállal Szentgyörgyi László beszélgetett, Szilágyi Zsolt képviselô a csángómagyarok elnyomásáról nyilatkozik, Matekovits János a székelyudvarhelyi IKOS készruhagyár sikertörténetét vázolja. Tudósítások olvashatók a lapban az SZKT-ról, Sabin Ghermanék marosvásárhelyi zászlóbontásáról, egy sepsiszentgyörgyi templomavatóról, a váradiak Molicre-bemutatójáról, illetve a hajdani fiatfalvi téli népszokásokról. Indig Ottó vezércikkének címe: Európa felé — vakvágányon?

Mint tudjuk, a Télapó (Angyal) és a Mikulás közeli rokonok, mindkettôt akár egyidôben is lehetett keresni mostanában a boltokban, az utcákon. És mivel az elôbbi sok helyen megrendeléses lista alapján készül a nagy eseményre, gondoltam, idejében besegítek neki. Egyik ilyen fontos és igényelt tétel a „6455 Lego System Space Simulation Station" feliratot magán viselô termék, amelyre szinte rá is találtam ebben a decemberi tumultusban. Csakhogy az a legojáték 1 számmal kisebbet „hordott", jóllehet a modell szintén ûrtémájú. De amikor az árára esett a pillantásom, és felfogtam az egy millió lejhez közelítô összeg értelmét, végképpen gondolkodóba estem.

Azóta is töröm a fejem, milyen kompromisszummal lehetne megoldani ezt a súlyos problémát. Netán a Mikulást kérem fel, akinek már úgysincs jobb dolga, mint kölcsönözni a nemes célra. Akár jövô évi elôlegként is.

Ö. I. B.

A kolozsvári Állami Magyar Opera csütörtök estére meghirdetett Carmen elôadásának meghívott vendége Don Josc tizedes szerepében Tudor Florenta a jászvárosi Román Opera megánénekese.

Tudor (Feodor) Florenta 1958-ban született Filipeni nevû helységben a Moldovai Köztársaságban. A kötelezô tíz osztály elvégzése után a kisinyovi négyéves Stefan Neaga Zenei Kollégiumban befejezi a canto szakot 1983-ban. Tanulmányait a kisinyovi Gavril Musicescu Állami Konzervatóriumban folytatja, ahol 1989-ben államvizsgázik. Ezt követôen egy évadra (1989–1990) a kisinyovi operához szerzôdik.

1991. január elsejétôl már mint román állampolgár a jászvárosi Román Opera tagja. Az ott eltöltött tíz évad alatt repertoárja az egyetemes operairodalom legszebb tenor szerepeivel bôvült. Emlékezetesebb szerepalakításai Izmael (Nabucco), Alfredo (Traviata), Pinkerton (Pillangókisasszony), Sámson (Sámson és Delila), Don Josc (Carmen), Canio (Bajazzók) és Cavaradossi (Tosca).

Tudor Florenta vendégfellépte az Állami Magyar Operában igéretes mûvészi esemény.

A francia nyelvû elôadás címszerepét Georgescu Mária énekli. Escamillo, a toreádor szerepében Bancsov Károlyt hallhatjuk. Micaelát Hary Judit szólaltatja meg. A csempész-kvintet szerepôiként színre lépnek még: Kovács Ferenc (Dancairo), Dumitrana Dan m.v. (Remendado), Molnár Mária (Mercedes), Pataki Enikô (frasquita), Szilágyi János (Zuniga hadnagy), Sándor Árpád (Morales szakaszvezetô, debüt), Mányoki László (Lillas Pastia). Vezényel Hary Béla, operaházunk örökös tagja. Díszlet- és jelmeztervezô Witlinger Margit, koreográfus Valkay Ferenc, karigazgató Horváth József. A rendezô munkatársa Gy. Tatár Éva. Rendezte Ionel Pantea m.v. Luxemburg.

Turánitz J. Lajos

Versánszky Ernô debütkötetének a Kolozsvári hétköznapoknak tavalyi bemutatóján Király László nagy bátorságként értékelte a nagyapa korú, közismert régiségkereskedô Versánszky Ernô azon döntését, hogy eddig megjelent jegyzeteit, karcolatait kötetbe gyûjtve tárja a kolozsvári olvasóközönség elé. Király László tollrajzokként határozta meg az írások mûfaját, és a Versánszky prózáját a századelô hasonló jellegû publicisztikai irányzatával hozta kapcsolatba. — Az író úgy lát, ahogy más nem lát; Versánszky is ilyen: elképesztô, mit lát meg a kolozsvári hétköznapokból — mondta többek között az akkori bemutatón.

A Kolozsvári hétköznapoknak — annak ellenére hogy a szakma alig vett tudomást róla — sikere volt, és ez érthetô is, hiszen az olvasók ki vannak éhezve minden olyan prózára, amely élménybôl fakad, és nem viseli nyomát semmiféle ködösítô posztmodern bigyuszoknak. Elsô kötetében a kolozsvári kisembereknek állított szobrot a szerzô, ôket, a hozzá legközelebb állókat leste meg élet közben.

Míg az elsô kötet erôssége a hamvasság, és az a fajta kedves/naiv nosztalgia volt, amely néhol már a férfias melankólia zöldhatárára is kifutott, addig a másodikon* már egyértelmûen érezni a tudatos formázást, a csiszolást, az irodalmi kamaszhangok ülepítését. E komoly munka gyümölcseként a Virág a töltésen 39 karcolata közül csak alig egy tucatnyinak van másodlagos, azaz redaktációs szerepe, a többi írás kiforrott, egyéni hangvételû és eredeti életszemléletet tükrözô.

Az elsô kötet — mint azt Király László is megjegyezte — a századelô sajátos publicisztikai irányzataival mutat rokonságot, a második könyv mûfajgyökere viszont már sokkal „felszínesebb": a karcolatok témái a 20. század utolsó harmadának összirodalmi sugárútjai mellett rögzülnek. A gyerekkori/kamaszkori emlékek leltározása az 50-es 60-as évek ifjúsági íróit juttatja az olvasó eszébe (Bede Olga, Marton Lili, Tóth Kálmán), a gyári/társadalmi pillanatfelvételek Mózes Attila korai írásait. A távolról figyelt gyermekkor technikája Bazsó Zsigmond és Cserés Ferenc becserkészô/újraátélô módszereivel mutat rokonságot, a régi Kolozsvár hétköznapi történetei pedig Kolozsvári Papp László Holló urainak — s mint arra az új kötetet méltató Murádin Jenô is utalt rá — Bálint Tibor sikátorból — az alapoktól — építkezô regényeinek sajátos hangulatait idézi.

A karcolatok mintegy fele már magán viseli azt a jelet, amely valószínûleg névjegye lesz majd a szerzônek: Versánszky ugyanis függetlenül a történet idô–, illetve térbeli mélységétôl elfojtja tollrajzait. Az ôrtornyok a láthatáronban a Hold, a Színekben a kék égbolt, a kötet címét adó Virág a töltésenben a bújkáló Nap, a Múló nyárban a múló nyár, az Ott túl a rácsonban pedig a vastag hótakaró kulcsolja a történet torkára végtelenül sajnálkozó, de irgalmatlan ujjait.

Egyfelvonásos, kétszereplôs jelenet ez: a szerzô benne a kívülálló sajnálkozó, a szerzô benne a kíméletlen végrehajtó. Az egyfelvonásos kolozsvári történet így lesz kerek: saját életét, saját magát járja körül a szerzô — így válik önkéntelenül Versánszky önmaga világjárójává. Nyughatatlanul, derûsen, komoran, nosztalgiázva, emlékezve, tiltakozva — önmagát elárulva.

Akárcsak a Város, amely minden áldott nap gyûjt magának annyi erôt, hogy napi 24 órát modellt álljon neki.

A kérdés csak az: meddig?

Szabó Csaba

Alig egy héttel elôbb mesélte a szociáldemokrata kormány egyik illetékese, hogy az idén nem lesznek fûtési gondjaink, minthogy ez a mesekormány, az elôzôkkel ellentétben, idejében beszerezte a téli készletet, megkötötte a szállítási szerzôdéseket, ráadásnak bôven van bespájszolt tartalék fûtôanyagból. Nekem azonban úgy tûnik, hogy ezt a mesésen szép és derûs nyilatkozatot nem hallhatta az idôjárásért felelôs gonosz boszorkány, vagy ha éppenséggel hallotta is, azt rikácsolta: nosza akkor, hadd lássuk! És külde ránk hideget (eleget), amitôl rendesen elvarázsolódtunk és visszakerültünk a régi kerékvágásba, s ebbôl azt az elévülhetetlen mesetanulságot szûrhetjük le újólag, hogy színre, nemre, vallásra és egyéb hovatartozásra való tekintet nélkül, itt minden kormányt VÁRATLANUL ér a télvarázslat. Még az a tél is, amelyik november végén, december elején futott be, s amelyik egyelôre csak hasonlított ahhoz a télhez, amely normális meseországban mínusz harminc fokos hidegen és amolyan 30–50 centiméteres hórétegen túl kezd zavart kelteni, de Hamupipôke galambjai két-három óra alatt úgy helyrebillentik ott a rendet, hogy az kitart egész tavaszig. Ám e mioritikus országban is volt hó, s ez nem mese, különösen azokon a helyeken, ahol a gonosz boszorkány szélmanói ellenôrizhetetlenül hordták össze, de ezért ennyitôl is összement a tej, elakadt a forgalom és az ellátás, no meg néhányan, éppen úton lévôk, két-három napra odarekedtek két hótorlasz közé, amíg aztán hadsegédlettel valahogy kiszabadították ôket. Ámbátor az ügylet magától is megoldódott volna — ahogy ezt a mioritikában szeretik —, minthogy ugyanaz a szél ezt a kevéske havat aztán le is fújta az utakról. Így viszont az arra illetékes vitéz szabólegények döngethették a mellüket: erôfeszítéseik nem valának hiábavalók!

No, de ahogy tíz fok felé ereszkedett a hômérô higanyszála, kiderült, hogy a gáztartalékok is befagytak (vagy valami ehhez hasonló) az elvarázsolt tartályokban, mert lakások ezreit nem tudták fölfûteni, még annyira sem, amennyire az elôzô télen sikerült, mikor mínusz tíz fok alatt volt a hômérséklet. De azt a telet nem ez a kormány adminisztrálta.

És most, mint eddig már annyiszor, ismét a meséknél tartunk: a tél váratlanságánál, az orosz exportôr hiányosságainál, az ukrán földön áthaladó vezetékrendszer hézagainál, a hideg okozta mûszaki micsodánál — mindmegannyi „kedvelt" mesefigurájuknál. De a kormány, az a helyén van! És semmi gond — mesélik —, a jövô héten, csütörtöktôl felmelegszik az idô! Ugye, hogy ugye! Fölmelegszik bizony — már ha nem hûl le. Úgyhogy semmi izgalom és semmi fölösleges vacogás, a kormány kézben tartja a kézbentartandókat, hiszen láthatjuk, hogy 2002 valamikortól kezdve vízum nélkül utazhatunk Európába! Szabadon, mint mindenki más. Nekünk csupán szépen és illedelmesen kell viselkedni, nehogy Európa valami kivetnivalót találjon. Európában ugyanis nem szokás illetlenül vacogni!

Hát erre kell figyelni és nem a hômérôre!

Amúgyis tudhatnánk, hogy minden rendes mesében gyôz az igazság, s a fehér paripás királyfinak számító kormány leállítja majd (ha fagy?) a förtelmesen sok fûtôanyagot, energiát pocsékoló üzemeket, nem hagyja megfagyni derék választópolgárait!

De ha ez a mese sem segít, akkor drága didergô sorstársak, nézzék figyelmesen és elragadtatással a mesemondó tévét, ahol minden létezô csatornán látni fogják, hogy a Cotroceni palotában, a Victoria palotában, a parlament böhömnagy épületében vagy a szenátus régi meleget tartósító épületében nincs fûtési gond, s ez hazafias lelkesedéssel tölthet el minden mesére éhest, merthogy választottjainknak nem kell vacogniuk, akár ingujjra is vetkôzhetnek.

Csak föl a fejjel! Már csak 2002 április végéig kell kibírni, mert addigra bizonyosan sikerül e paloták derék dolgozóinak legyôzniük a télsárkányt! S akkor végre mi is ingre vetkôzhetünk, és megtapasztalhatjuk, hogy itt minden, de minden kizárólag értünk történik.

Azonkívül a még hátralévô téli napokon amúgy is gondoskodnak egy-két 30–40–50 százalékos áremelésrôl, meg a hozzátartozó mesékrôl idôszakos kimelegedésünkrôl.

Úgyhogy, ha már nem dideregnek annyira, hadd juttassam azt is a kedves mesehallgatók eszébe, amit amúgy is régóta tudnak: hogyha minálunk a mikrofonba mondható mesével mindent meg lehetne oldani, akkor a nagy üveghegyi Amerika is lepipálódna, de Andersen mester is biztosan belesápadna a mérhetetlen irigységbe.

Kiss János

Örömmel olvastam, hogy „hozzá nem értô lakók" is kezdik kifejteni a véleményüket a turbó mikrokazánokkal kapcsolatosan, és így alkalom adódhat sok téves információ vagy éppen az információk hiányának pótlására. Talán helyesebb lett volna azért a kijelentéseket, nem mint bizonyosságokat közölni, félrevezetve ezáltal a többi újságolvasót, és a problémáit kérdések formájában feltenni, amelyek feleletet várnak.

Ön említi, hogy lakása jól szigetelt, tehát eltérô sok más rosszul hôszigetelt lakástól, és említi a gázfogyasztását is. Ezzel pont azt igazolja, hogy nem lehet általánosítani, kinek mennyi hasznot hoz a mikrohôközpont, mert ez sok tényezôtôl függ. A négy év múlva megtérülô költségbe egyelôre nem lehet beszámítani az esetleges meghibásodási vagy karbantartási költségeket sem, amelyeket csak évek múlva fog tudni figyelembe venni a számításainál, és amelyek teljesen egyéniek.

A lakrészek közötti hôáramlás tömbházak esetében valóban vezet ingyen kapott meleghez, ha a gyengébben fûtött lakást jól fûtött lakások veszik körül. Ez nem egy felmérésnek a témája, mind külföldi, mind pedig hazai szinten. A témát kivonatosan tárgyalja az Instalatorul szakfolyóirat is, 2000-ben megjelent 4. és 5. számában, amelyet figyelmébe szeretnék ajánlani.

Mint évek óta égéstechnikai problémákkal, és az égésgázakból származó káros anyagok csökkentésével foglakozó kutató és vegyész, nagyon jól ismerem, elsôsorban a nyugati tudományos közleményekbôl, az égésgázak káros hatásait, mind az aragázkályhák, mint pedig a kazánok vagy vízmelegítôk esetében. Mindez tudományos szempontból teljesen helytálló. Ön is idézi és felsorolja cikkében az égésgázaknak a káros hatásait a légzôszervre, keringési rendszerre, rákkeltô, genetikai elváltozásokat okozó, immunitást gyengítô hatásaikkal együtt. Sajnálom, hogy nem vett részt az elmúlt három hét alatt városunkban lezajló szimpóziumon, ahol az égésgázakban keletkezett mérgezô és rákkeltô anyagok hatásait neves külföldi kutatók, orvosok, mikrobiológusok, de kiváló hazai szakemberek is ismertették, mint például dr. Nicolae Ghilezan professzor, a Román Akadémia levelezô tagja, az Orvostudományi Egyetem onkológiai tanszékének vezetô professzora. Számos anyagot tudnának adni Önnek a szervezôk, akár a PRO-ECO SANITAS szervezet vagy akár jómagam is, amennyiben más információk is érdeklik, mint az említett 10–11-ik osztályos tankönyvekben levôk.

Ami a földgáz égéstermékeit illeti, az idézett tankönyvbôl vett reakció elméleti jellegû, és a metán oxigénben való teoretikus égésre vonatkozik.Viszont a földgáz, amely nem is tiszta metán, levegôben ég (oxigén+nitrogén keverék), innen vannak a nitrogénoxidok, amelyek toxikusak, agresszívek savas jellegük miatt, oldódnak a légzôszervek nyálkahártyáján, irritálják azt, és számos légzôszervi megbetegedésnek az okozói.

A szénmonoxid, egy másik toxikus gáz keletkezése a GYAKORLATBAN szintén elkerülhetetlen az égés során. A vízgôz amelynek látványára hivatkozik a cikkében, nem egyszerû vízgôz, hanem savas jelegû kondenzátum, amely részlegesen feloldott, savas jellegû oxidokat (széndioxid és irogéndioxid) tartalmaz savak formájában. Ezért használnak speciális és savas hatásnak is ellenálló anyagokat a modern kémények bélelésénél.Huzamosabb idôn keresztül ez a szabadon bocsátott savas kondenzátum nemcsak a légzôszerveket károsítja, hanem a lakóház épületanyagát, falainak vakolatát is rongálja.

A koromszemcsék egy része, amelyeket látni lehet a kazán tûzterének és füstelvezetôjének tisztításánál, és amely rákkeltô anyag, szintén kikerül az égésgázakkal, és a felsô emeleti lakók lakásába kerülnek be mikroszkopikus szemcsék formájában, a többi káros anyaggal együtt, szellôztetés során. Nem térek ki több, nyomokban megtalálható, de jólfelszerelt külföldi laboratóriumokban kimutatott, szerves policiklikus vegyületre, amelyeket a földgázt használó készülékek (mikrokazánok,vízmelegítôk) égéstermékeibôl vett próbákban találtak. Ezek a termékek nagyon károsak egészségromboló és rákkeltô hatásuk miatt.

A mikrohôközpontok által kibocsátott fôbb környezetszennyezô anyagok koncentrációit feltüntetik a készülék mûszaki dokumentációjában. Sajnálatos, és lehet szándékos módon, a hazai, román nyelvre lefordított dokumentációban ezek nem jelennek meg. Gondolom, a vásárlónak nem is kell tudnia mit is tartalmaz az égésgáz. Például: egy Magyarországon forgalmazott 24KW-os Stiebel -Eltron kombi mikrokazán mûszaki adatainál a következôket lehet olvasni az égésgázakra vonatkozóan: széndioxid tartalom: 6,3%, a szénmonoxid tartalom 175 mg/m³, a nitrogéndioxid tartalom: 240 mg/m³. A példákat sorolhatnám más cégek mikrokazánjai esetében is. A kibocsátott környezetszennyezôk koncentrációját megfelelô kéményrendszerrel le kell csökkenteni a nálunk érvényben levô STAS 12574-78-ban megadott koncentrációk szintje alá. Ez a feltétel nem teljesül, mert a rövid idejû mérések, amelyeket városunkban szakintézet végzett, a megengedett értékeknél sokkal nagyobbat mutatott ki az ablakok elôtti levegôben, amely a lakásban levô elhasznált levegôt hivatott felfrissíteni.

A jelenleg is törvényes elôírások megszabják, hogy TILOS a STAS 12574-78-ban jelzett értékeket átlépni. Így a rövid idejû mérések alatt a szénmonoxid koncentráció az ablak elôtti levegôben nem haladhatja meg a 6 mg/m³ értéket, a nitrogéndioxid koncentrációja meg a 0,3 mg/m³ értéket.

Természetesen mindenki azt teszi az egészségével, amit jónak lát. Viszont SENKINEK SINCS JOGA olyan megoldásokhoz folyamodni,amelyek a többi tömbházlakó életkörülményeit rontják, egészségét veszélyeztetik, tulajdonjogait sértik. Külföldön a turbó kazánokhoz speciálisan tervezett és engedélyezett füstelvezetô rendszereket szerelnek fel, hogy az égésgáztermékeket elvezethessék a tetômagasság fölé. A falon keresztül kiengedett füstgáz egy speciális eset a többi füstelvezetô variáns közül, amelyet kisebb egyedülálló házak, hétvégi házak, kereskedelmi egységek számára terveztek, és nem alkalmazzák többemeletes lakóházak esetében.

Nem tudom, hogy Önök hárman mikrokazán-tulajdonosok megkérdezték-e egyáltalán a lakásuk felett lakókat, mit szólnak a gázakhoz, amelyeket az ablakuk alá eregetnek ki, és amelyeket ezek a lakók kénytelenek beengedni friss levegô helyett szellôztetés során? Meglátogatták-e ezeket a lakókat, akkor mikor mûködik a mikrokazánjuk, hogy érezhessék Önök is milyen csípôs szagú, irritáló, köhögésre ingerlô gázak kerülnek hozzájuk? Sok helyen a felsô emeleti lakók határozott tiltakozása ellenére eregetik ki az alsóbb szinten lakók az egészségre káros égésgázakat, teljesen törvénytenenül, megszegve minden olyan törvényt és szabályozást, ami erre vonatkozik. A jóérzésre nem is hivatkozom, amely szerint felszerelhetô lenne a mikrokazán, azzal a feltétellel, hogy a szomszédoknak ne rontsa az életkörülményeit és ne károsítsa az egészségét, vagyis az égésgázakat a tetômagasság fölé vezessék el. Bármely kérdésére az említettekkel kapcsolatban készségesen válaszolok, vagy egyéb információkat is szívesen eljuttatok Önhöz, amennyiben a szerkesztôségben meghagyja a címét.

Kovács D. Réka

Ioan Rus belügyminiszter úr iskolapéldájával szolgált annak, miként kell tárgyalni azzal, akivel valójában nem kívánunk megegyezni, de a lehetô legjobb képet vágjuk hozzá — vakulj paraszt, bámulj Európa!

Belügyminiszterünk ugyanis a közelmúltban Pintér Sándorral, Magyarország belügyminiszterével tárgyalt. És — mosolyogtak. És — kezet szorítottak. És megállapították, hogy a két belügyminisztérium között — Hargita-Kovászna ide-oda — az együttmûködés — példás. Valószínûleg hálásan gondoltak a Román Belügyminisztériumon vagy a Román Hírszerzô Szolgálaton belül mûködô, magyar irredentizmus elhárítására létesült ügyosztályok mûködésére is. No, természetesen gondok is adódtak. Még egyetlen családon belül is adódnak — hát még két (baráti) ország belügyminisztériumai között! Pintér Sándor belügyminiszter úr a Romániából Magyarországra utazókat érintô, kötelezô egészségbiztosításról elmondta, hogy ez nem éppen a legtörvényesebb, hiszen a két ország között már 1960-ban létrejött egyezmény szerint Románia és Magyarország polgárait — sürgôsség esetén — kölcsönösen ellátják a másik ország területén. Ennél többet a kötelezô egészségbiztosítás se nyújt.

Mit tetszik gondolni, hogyan reagált a felvetésre Ioan Rus belügyminiszter úr? Tiltakozott? Régi kommunista beidegzôdés szerint Románia belügyének nyilvánította azt — ami már mindennek, csak épp belügynek nem nevezhetô? Olyasmit mondott, amire a gazdag Nagynéni, a Vén Európa összevonja a szemöldökét?

Szó sincs róla.

Ioan Rus belügyminiszter úr, mosolyogva mondta: a megkérdôjelezett intézkedés alkalmazása még kísérleti stádiumban van, természetesen módosítanak rajta, természetesen egyeztetik ezt az érvényben lévô nemzetközi egyezményekkel-megállapodásokkal. Mosolygós, baráti válaszra csakis mosolygós, baráti viszontválasz következhetett — és be is jött.

Puszi ugyan nem volt, de a két ország belügyeinek érdemes irányítói hosszan, barátian rázták egymás kezét. Pintér Sándor belügyminiszter úr (bizonyára) nem is remélte volna, hogy ilyen gyorsan és európai módon szót ért majd román kollégájával. Ioan Rus belügyminiszter úr is csak boldogan nyugtázhatta azt a harmóniát, amelyben tárgyalásuk véget ért, hiszen csupa-csupa egyetértés volt a két fô-rendôr között! Vagy nem?

Már hogyne. És ebben a kölcsönösen elégedett hangulatban szinte restellem ünneprontó módon megjegyezni — hogy a nemzetközi (két ország közötti) megállapodást szegô rendelet Románia részérôl — érvényben maradt. No, persze, csak idôlegesen, hiszen változtatnak rajta, csak most épp hideg van. De nyugalom, hiszen semmi se tart örökké.

Földi életünk se.

Nos, urak, derék magyar uraink határainkon innen és túl — valamennyien tanulhatnánk Románia belügyminiszterétôl. Így kell — tárgyalni.

Hogyan is írta a nagy I. L. Caragiale? „Vagy változtatunk, de akkor marad minden a régiben — vagy marad minden, de akkor változtatunk itt-ott a lényeges pontokon".

Nemcsak Tisztelt Olvasóimnak kívánok ezennel Boldog Karácsonyi Ünnepeket. Azt kívánok minden jóakaratú embernek, köztük Ioan Rus és Pintér Sándor belügyminiszter uraknak is.

Fodor Sándor

Biztosra vehetô, hogy Anghel Iordanescu lesz a labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya, mert eddigi klubja, az egyesült arab emírségekbeli al-Ain hozzájárult távozásához.

Mircea Sandu, a román szövetség elnöke a múlt héten levélben kérte Mohamad Bin Zayed sejktôl, a tréner jelenlegi munkadójától a szerzôdés felbontását, mert a FIFA ragaszkodott ehhez.

Iordanescu és Mircea Sandu — szóban — már a múlt héten megegyeztek a részletkérdésekrôl.

Amint azt az eredményhirdetés elôtt már órákkal kiszivárogtatták: a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) Luis Figót (Real Madrid) választotta az év játékosának.

A 130 szövetségi kapitány voksolása alapján a 29 éves portugál sztár az angol David Beckhamet (Man-chester United) és klubtársát, a spanyol Raúl Gonzalezt elôzte meg.

Figo tavaly még „csak" 2. volt a francia Zinedine Zidane mögött.

Luis Figo, aki elsô portugál játékosként végzett az élen a FIFA szavazásán, mindössze 12 ponttal kapott többet, mint a második David Beckham (Manchester United). Az év játékosa: Luis Figo (portugál, Real Madrid) 250 pont. A további sorrend: 2. David Beckham (angol, Manchester United) 238, 3. Raúl Gonzalez (spanyol, Real Madrid) 96, 4. Zinedine Zidane (francia, Real Madrid) 94, 5. Rivaldo (brazil, Barcelona) 92, 6. Juan Sebastian Veron (argentin, Manchester United) 71, 7. Oliver Kahn (német Bayern München) 65, 8. Michael Owen (angol, Liverpool) 61, 9. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan) 46, 10. Francesco Totti (olasz, AS Roma) 40.

Az elôször odaítélt Az év nôi játékosa címet az amerikai Mia Hamm kapta, aki 219 válogatott mérkôzésén 129 gólt szerzett.

Az év válogatottja: Honduras.

Akárcsak a FIFA-gála esetében, a France Football Aranylabda-szavazásáról felröppent korábbi hírek is megbízhatónak bizonyultak: Michael Owen (Liverpool) lett a gyôztes.

Az angol játékos 176 szavazattal végzett az élen a spanyol Raúl Gonzalez (Real Madrid, 140) és a német Oliver Kahn (Bayern München, 114) elôtt.

A 22. születésnapját a múlt héten ünneplô támadó idén öt trófeát (UEFA Kupa, Európai Szuper Kupa, F.A. Kupa, Liga Kupa, Charity Shield — Angol Szuper Kupa) nyert csapatával. Owen a válogatottban is remekelt: az idei vb-selejtezôkön hatszor volt eredményes.

Legutóbb 1979-ben nyerte angol játékos az Aranylabdát: a legendás Kevin Keegan.

Oliver Kahn 1973 óta az elsô kapus, aki a szavazáson az elsô három közé került (akkor Dino Zoff második volt).

A France Football Aranylabda-szavazásának végeredménye: 1. Mi-chael Owen (angol, FC Liverpool) 176 pont, 2. Raúl Gonzalez (spanyol, Real Madrid) 140, 3. Oliver Kahn (német, Bayern München) 114, 4. David Beckham (angol, Manchester United) 102, 5. Francesco Totti (olasz, AS Roma) 57, 6. Luis Figo (portugál, Real Madrid) 56, 7. Rivaldo (brazil, Barcelona) 20, 8. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan) 18, 9. Thierry Henry (francia, Arsenal) és Zinedine Zidane (francia, Real Madrid) 14–14.

Már tájékoztattuk olvasóinkat arról a tényrôl, hogy az ôszi idény véget ért, de nem fejezôdtek be a küzdelmek, mert az idôjárási körülmények közbeszóltak. Az elmaradt mérkôzésekre a tavaszi szezon kezdete elôtt kerül sor.

Arra már volt példa az idôk folyamán, hogy kedvezô idôjárási viszonyok következtében a tavaszi szezonból egy-két fordulót lejátszottak már ôsszel. Tájainkon általában szokás a sikertelenségekre majd minden alkalommal magyarázatot keresni, találni, azt megokolni. Mindig mások a hibásak, betartanak nekünk, hogy ne sikerüljenek a dolgaink, de arra, hogy a valódi okokat feltárjuk, kiküszöböljük a hibákat nagyon kevés alkalommal kerül sor.

Sok évtizedes tapasztalat azt igazolja, hogy tájainkon, a mi idôjárási körülményeink között a legoptimálisabb az egyes bajnokságok lebonyolítási idôszakára a labdarúgás tekintetében az augusztustól november közepéig tartó idôszak. Ez 13–15 hetet foglal magába. Ez azt is jelenti, hogy a bajnokságban résztvevô együttesek létszámát úgy kell meghatározni, hogy kényelmesen, heti egy bajnoki fordulóval lehessen lebonyolítani a bajnokság ôszi szakaszát. Az esetleges elôre nem látott okok miatt elhalasztott találkozókat hét közben le lehet játszani. Minden forduló után tisztán, áttekinthetôen a tabellán szemlélni lehet a pillanatnyi helyzetet.

Az idei évadban a megyei bizottság sok kézzelfogható, alapvetô tényezôt nem vett figyelembe. Elgondolásuk az volt, hogy nagy létszámú mezônnyel induljon az évezred elsô bajnoksága, ezért 18 csapatot hívott meg a küzdelmekre. Ennyi együttesre számítva a normális lebonyolításra 17 hét szükséges, vagyis több mint négy hónap. A rendelkezésre álló szûkös idôalapot hétközi fordulók beiktatásával próbálták ellensúlyozni. A késôi (augusztus 31.) kezdési idôpont, meg az esedékes kupafordulók vezettek arra a kialakult helyzetre, hogy még november végére sem fejezôdtek be a küzdelmek és a kupafordulókat sem sikerült lebonyolítani a tervezet szerint, azok is tavaszra maradtak.

A meghívott 18 együttes játékosállománya, felkészültségi szintje nagy, mondhatni kiegyeníthetetlen különbségeket mutatott a bajnokság elején és mutat ma is, ezzel magyarázhatók az idény során elért kétszámjegyû eredmények. A csapatok nem egy minôségi kategóriában vannak. A relatív megfelelô anyagi bázissal rendelkezôk mellett (saját pálya, megfelelô felszerelés) kicsi, szegény, falusi csapatok is indultak a küzdelmekben.

Az anyagi háttér a mai pénzcentrikus világban igencsak fontos tényezô a bajnokságban résztvevôk esetében. Nem közömbös az, hogy 17 fordulón keresztül kell kiegyenlíteni a költségeket, vagy esetleg 11 vagy 13 forduló esetében. Ezt a fontos tényezôt a megyei szakbizottság nem vette számításba, elkerülte a figyelmét.

A helyes megszervezés és lebonyolítási rendszer tekintetében volt példa a közeli és távolabbi múltban. Nálunk legjobban a 12, illetve a 14 csapatos lebonyolítási rendszer vált be, amelyek esetében az átláthatóság, a rendszeresség kézenfekvô volt.

Hajdanában a Kolozs tartományi bajnokságban két 12–12-es csoportban (Szamos és Maros csoport) küzdöttek az elsôségért az együttesek. A jelenleg magasabb osztályban szereplô csapatok elôdei

Abrudtól Besztercéig, Zilahtól Marosújvárig, Ludastól Zsibóig, meg a jeles kolozsvári csapatok alkották a mezônyt. Az akkori, de mai viszonylatba is átszámítva a mérkôzések színvonala magasabb volt, amit híven bizonyított a találkozók látottsága is.

A sokra való törekvés, mint a mindennapi élet bármely területén, a minôség róvására megy.

Kezdeti aggodalmunk, amit annak idején jeleztünk, a lebonyolítási rendszerrel kapcsolatban sajnos beigazolódott. A tanulságokat a megyei szakbizottság a jövô évi kiírás alkalmával reméljük, figyelembe veszi.

Reisinger László

A Forma–1-es csapatok közül elsôként a jövôre újoncként rajtoló Toyota-istálló mutatta be 2002-es autóját. A kölni eseményen a két pilóta, a finn Mika Salo és a skót Allan McNish leplezte le a piros-fehér színû konstrukciót.

— Szeretnénk minden versenyen a rajtrácsra kerülni. Remélem, hogy versenyzôink sok futamon érnek majd célba — mondta Ove Andersson, aToyota Motorsport elnöke. — Bízom abban, hogy egyszer majd világbajnoki címeknek is örülhetünk.

A 34 éves Mika Salo már 93 Forma–1-es futamon szerepelt, s eddig 31 pontot gyûjtött. A finn pilóta 1994. november 6-án Szuzukában a Lotusnál mutatkozott be, majd a Tyrrell, az Arrows, a BAR, a Ferrari, s legutóbb a Sauber alkalmazásában állt.

A 31 éves Allan McNish tavaly az Audi-csapat egyik pilótájaként második lett a Le Mans-i 24 órás versenyen. Közel egy évtizeddel ezelôtt a McLarennél, majd néhány évvel késôbb a Benettonnál is tesztpilóta volt, Forma–1-es futamon még nem indult.

A csapat erôssége lehet a két évtizedes Forma–1-es tapasztalattal rendelkezô vezetô tervezô, Gustav Brunner is, aki 1978 óta kétszer is dolgozott a Ferrarinál.

Ma a Horia Demian Sportcsarnokban kosárlabda: x Kolozsvári U-ACSA–Dési Szamos — nôi, 16 órától x U-Carbochim–Marosvásárhelyi Herlitz — férfi, 18 órától

Az erdélyi magyar civil társadalom saját érdekeinek érvényesítését elsôsorban önszervezôdései, azaz civil társadalma segítségével valósíthatja meg. Erre való tekintettel jött létre az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, amelynek küldetése hozzájárulni a civil szféra fejlôdéséhez. E célt szolgálva, az erdélyi magyar civil társadalom átfogó adatbázisát szándékozunk létrehozni. Alapítványunk már rendelkezik közel 1100 szervezetet magába foglaló adatbázissal, és célunk azt minél több új szervezettel kiegészíteni. Szeretnénk ugyanakkor a már meglévô szervezetek elavult adatait is felfrissíteni. A meglevô adatainkat minden közérdekben tevékenykedônek szívesen rendelkezésére bocsátjuk, és ugyanígy a kibôvítettet is.

Tisztelettel megkérünk minden kedves kollégát/érintettet, hogy december 20-i határidôvel szíveskedjen elküldeni szervezetének elérhetôségi adatait (szervezet neve, cím, telefon, fax, e-mail). Felhívásunk többnyire azoknak a szervezeteknek szól, amelyek az utóbbi egy-másfél évben jöttek létre, illetve azoknak is, amelyek valamilyen oknál fogva még nem kerültek fel címlistánkra. Úgy gondoljuk, civil szervezetnek tekinthetôk azok a kezdeményezések is, amelyek még nincsenek a törvényszéken bejegyezve, ezért ezeknek az adatait is várjuk. Ezeknek a szervezeteknek szívesen nyújtunk ingyenes tanácsadást a bejegyzéshez.

Minden adatbázisunkban szereplô szervezetnek kéthavonta ingyenesen elküldjük Civil Fórum kiadványunkat, és ezt felajánljuk minden új bejelentkezônek is. Lapunk fô célja a civil szervezetek hasznára válni. Ennek érdekében lapunkban szakmai tanácsadás nyújtunk, emellett az aktuális pályázati lehetôségek és a civil társadalom hírei is olvashatók.

Elérhetôségi adataink: Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért, 3400 Cluj-Napoca, str. Pietroasa nr. 12, telefon/fax: 064/431-488 e-mail: rmkt@mail.dntcj.ro

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány pályázatot hirdet bejegyzett jogi személyiséggel rendelkezô intézmények, egyesületek, egyházközségek kulturális tevékenységének a támogatására, a Kisebbségi Tanács 2002. évi célalapjából. Pályázni az alábbi témákban lehet: hagyományôrzô rendezvények és képzések (népzene, néptánc, népmûvészet); mûkedvelô- és hivatásos mûvészeti rendezvények és képzések; népfôiskolai képzés (gazdasági, szociális, társadalomtudományi jellegû képzések, nem szakemberek számára); tudományos ismeretterjesztés, tudományos rendezvények és képzések; magyar humán kultúrával kapcsolatos versenyek, vetélkedôk; a magyar kultúra jeles évfordulóinak megünneplését célzó rendezvények, emlékjelhagyások. A pályázat benyújtása csakis erre a célra kiállított formanyomtatványon, azaz pályázati ûrlapon történhet. A formanyomtatvány letölthetô az RMDSZ honlapjáról (www. rmdsz.ro) vagy beszerezhetô a Communitas Alapítvány címén, Sebesi Klaudiától, 3400 Cluj, str. Densusianu 6A, illetve kérhetô e-mail-en a következô címen: muvfoo@emke.cj.edu.ro. A pályázat leadásának határideje 2002. január 15. (postabélyegzô dátuma). A pályázatot a következô címre kérjük eljuttatni: Fundatia Communitas, Sebesi Klaudia, 3400 Cluj-Napoca str. Densusianu 6A. Pályázatot sem faxon sem e-mailen nem fogadunk el. Kedvezô döntés esetén a megítélt összegrôl, a felhasználás és az elszámolás módozatairól a pályázót külön értesítjük.

Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Communitas Alapítvány

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Communitas Alapítvány pályázatot hirdet már mûködô magyar sajtótermékek (mûvelôdési, mûvészeti, irodalmi, tudományos, ismeretterjesztô, ifjúsági, gyerek-, illetve szórvány lapok és folyóiratok) megjelentetésének a támogatására, a Kisebbségi Tanács 2002. évi célalapjából. Pályázni kifejezetten a kiadvány elôállításának költségeire (fôleg nyomdaköltség) lehet. A pályázat benyújtása csakis erre a célra kiállított formanyomtatványon, azaz pályázati ûrlapon történhet. A formanyomtatvány letölthetô az RMDSZ honlapjáról (www. rmdsz.ro) vagy beszerezhetô a Communitas Alapítvány címén, Sebesi Klaudiától, 3400 Cluj, str. Densusianu 6A, illetve kérhetô e-mail-en a következô címen: muvfoo@emke.cj.edu.ro. A pályázat leadásának határideje 2002. január 15. (postabélyegzô dátuma). A pályázatot a következô címre kérjük eljuttatni: Fundatia Communitas, Sebesi Klaudia, 3400 Cluj-Napoca str. Densusianu 6A. Pályázatot sem faxon sem e-mailen nem fogadunk el. Kedvezô döntés esetén a megítélt összegrôl, a felhasználás és az elszámolás módozatairól a pályázót külön értesítjük.

Kolozsvár, 2001. december 10.

Az idei szigorúbb ellenôrzések következtében Kolozsváron a karácsonyfának való csak ezen a héten jelent meg. A kínálat meglehetôsen széles skálájú: az árak 50 és 500 ezer lej között mozognak (utóbbi a minimum egymilliós belépôjegyû Operabálon megjelent sznobok és újgazdagok szûk rétegének ajánlható). Még mindig a lopott fenyô dominál, de a hivatalos pecséttel ellátottak árát is az árus rögtönzôkészsége (átverôképessége) határozza meg. Szinte biztos, hogy valamirevaló másfél méteres fenyôt 100 ezer lej alatt nem lehet találni. Fenyôágak 10–15 ezer lejért, színes gömbdíszek 3500–4000 lej fölött kaphatók.

Sokkal nehezebb felbecsülni a legszerényebb ünnepi ebéd várható költségeit. A következô átlagárakat próbáltuk figyelembe venni: tyúk — 50 ezer lej, disznóoldalas — 70 ezer lej, ôrölt hús — 88 ezer lej, virsli — 77 ezer lej, pulykacomb és szárny — 80 ezer lej, vágott savanyú káposzta a hóstátiaknál 8 ezer lej, és a savanyított fejes káposzta 10 ezer lej, dióbél 80 ezer lej, az ôrölt mák 90 ezer lej, a kenyér 10 ezer lej, a burgonya 4 ezer lej, a tojás 3 ezer lej, a sör 9 ezer lej, a legolcsóbb bor 40 ezer lej körüli. Mindent összegezve, egy kétszemélyes karácsonyi ebéd minimális költsége elérheti a 180–200 ezer lejt.

Hogy mennyibe kerülhetnek a karácsonyfa alá valók, annak felbecsülésére eleve nem vállalkozhattunk.

Ö. I. B.

Az elsôdleges orvosi ellátás szervezési formájától függetlenül a köz- és magánrendszerben, a háziorvosnak kötelessége elvégezni a gyermekek beoltását, és errôl jelentést tenni a megyei közegészségügyi igazgatóságon. Ugyanakkor a törvény értelmében a háziorvosnak kötelessége jelenteni minden ragályos és nem ragályos megbetegedést az egészségügyi minisztérium módszertani szabályozásának elôírásai szerint, valamint kötelessége a megelôzési intézkedések foganatosítása. Az említett kötelességek teljesítésének elmulasztása 2–5 millió lejes pénzbírsággal sújtható.

Rendkívüli tanácsülésen tárgyalta az idei költségvetés kiegészítését az aranyosgyéresi városvezetôség. Örömmel nyugtázhatták, hogy a tervezett bevételeknél sokkal nagyobb összeg került a pénztárba, éspedig a tervezett 69 milliárd 847 millió lej helyett 71 milliárd 311 millió, azaz közel másfél milliárd lejjel több pénz folyt be elôsorban helyi adókból, illetékekbôl, koncesszionálásokból és bérekbôl. Ugyanakkor a megyei tanács 430 millió lejjel járult hozzá a helyi büdzsé kiegyensúlyozásához. A többletbevételbôl 1 milliárd 113 millió lejt szociális segélyekre, fizetésekre fordítanak. Az útjavítási alapból hatvanmillió lejt — ami amúgy sem lett volna elegendô a szükséges munkálatok elvégzésére, amelyekre az idôjárás miatt sem kerülhetne sor — humanitárius kezdeményezésre fordítanak: kétszáz, aranylakodalmát az idén ünnepelt családnak juttatnak kétmillió lejt, számukra ünnepélyes elôadást is szerveznének a Huzalgyár klubjában.

Jóváhagyták a Transaries távolsági buszvállalat késedelmi kamatai — 12 millió lej az épületadó-elmaradásért, 23 millió lej telekadóért — kifizetésének átütemezését. A kifizetés 12 hónapon át zajlik, jövô év júliusától kezdôdôen, tehát hat hónapos kegyelmi idôvel.

Kilencven esztendôs néni közel félmillió lejt kellett volna fizessen késedelmi kamatként, mert elmulasztotta idôben kifizetni a polgármesteri hivataltól bérelt kert adóját. A tanácsosok úgy döntöttek, eltörlik a néni tartozását, sôt a jövôben megoldást próbálnak találni arra, hogy a kilencvenedik életévüket betöltött személyek ne fizessenek többé ilyen adókat. Erre a törvény nem nyújt lehetôséget, valamilyen kompenzációs módszerrel sietnének az idôsebbek segítségére a városatyák.

S. J.

A Gyulafehérvári Törvényszék hétfôn úgy döntött, hogy a szamosújvári börtön volt parancsnoka, Vasile Muresan szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádak ellen. Mint ismeretes, Muresan ezredest 2000 decemberében helyezték elôzetes letartóztatásba, miután megvádolták, hogy csúszópénzt fogadott el a Gábor Lajos-ügyben.

• Élelmiszert, italt és ruhákat lopott két kiskorú a tordai Ioana Popa pincéjébôl. A két testvér, a 15 éves I. R. és a 11 éves A. R. december 16-án követte el a betörést. Minôsített lopással vádolják ôket.

• BMW-t lopott egy ismeretlen személy december 17-én. Az illetô a Sétatéren, a Kioszk mögött parkoló, AE–2232–M rendszámú, kék színû 525-ös BMW-t léptette meg. Az Olaszországban forgalomba iratott luxuskocsi a Kioszk Vendéglô és Kaszinó olasz állampolgárságú Diroco Rafele tulajdona. Az esetet súlyosbítja — a tolvaj szempontjából viszont könnyíti —, hogy a kocsi iratai is az autóban voltak. Aki látta a kocsit, értesítse a legközelebbi rendôrörsöt.

• Saját alkalmazottjait csapta be Firuta Goga, az Europa General Kft. ügyintézôje és tulajdonosa. A 45 éves kolozsvári nô folyó év márciusában visszatartotta kilenc alkalmazottjának fizetésébôl az 5%-os nyugdíjalapot, de a begyûjtött pénzt saját célokra használta fel és nem fizette be a költségvetésbe. A kár 24 millió lej. A nô szabadlábon védekezik az 1999/130-as, az alkalmazottak védelmérôl szóló törvény megsértése miatt. Legtöbb három év börtönbüntetést kaphat.

(balázs)

Az egyéni vízórák beszerelésével lényegesen átértékelôdött a lakosság és a Vízmûvek közötti függôségi viszony, ugyanis a kagylók alatt elhelyezett mérômûszer lehetetlenné teszi, hogy a lakók számlájára olyan vízmennyiségeket számlázzanak, amelyek a szállítócsövek vagy más berendezések meghibásodása során elfolytak. A vízóra-beszerelési láz késô ôsszel tetôzött, hiszen a lakosság egy része megértette, milyen elônyöket hordoz.

Akik mindezt megtették, jól jártak. Rövid idô alatt nyilvánvalóvá vált, hogy mindazok, akik valamilyen oknál fogva nem szereltettek tömbházlakásukba vízórákat, lényegesen többet fizetnek, mint órás társaik. Így lavinaszerûen nô Kolozsváron a beszerelési kérvények száma. Jónéhány ezzel foglalkozó cégnek lesz így munkája az ünnepek elôtt és után is.

Akik pedig nem igyekeznek beszereltetni az órákat, azok nyugodtan hajthatják továbbra is — a vízórások malmára a vizet.

Sz. Cs.

A magyarországi Corvinus Rt. vezérigazgatójának meggyôzôdése, hogy a szovátai üdülôközpont privatizációjáról kezdett vizsgálatok nem állapítanak meg szabálytalanságokat, így márciusban megkezdôdhetnek a felújítási munkák.

Várady Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója megerôsítette, hogy a társaság részérôl 700 millió forintos kötelezettségvállalással járó szovátai fejlesztés az idei legnagyobb beruházásuk. Ezzel együtt, az idén és jövôre összesen 1 milliárd forint körüli pénzügyi kötelezettségvállalásra számítanak.

A szovátai fürdôvállalat részvényeinek több mint 82 százalékát a közelmúltban 1,9 millió dollárért vásárolta meg a Salina Invest, amelynek tulajdonosai a Danubius Rt. és a Corvinus Rt. mellett a Vegyépszer Rt. és az Alfa-Terv 2000 Kft.

A privatizáció törvényességét egy szenátusi bizottság vizsgálja. Az eredményeket várhatóan a napokban hozzák nyilvánosságra. Várady korábban leszögezte, hogy a szovátai privatizációt a hazai jogszabályoknak, illetve az állami privatizációs ügynökség, az APAPS szabályainak megfelelôen nyerték meg.

A vezérigazgató elmondta, hogy a vevô összesen 5,1 millió dolláros tôkeemelésre vállalt kötelezettséget. — A privatizációs szerzôdés szerint ebbôl 2002. októberéig 4,1 millió dollár kifizetése válik esedékessé — mondta. Döntés született azonban arról, hogy még az idén sor kerül egy részleges tôkeemelésre, a fennmaradó összeget a nyári hónapokban utalják át.

Várady továbbra is a Magyarországgal szomszédos országokat, Romániát, Szlovákiát, Horvátországot, Szlovéniát és Kis-Jugoszláviát nevezte meg fô beruházási célterületként. Elmondta: az idén a Corvinus szerény, 20–30 millió forintos nyereséget érhet el. — Komolyabb nyereségre csak 4–5 év múlva számítanak, tekintettel arra, hogy a jelentôsebb beruházásokat tavaly és az idén hajtották végre — tette hozzá.

Az állami tulajdonban lévô Corvinus társaságot azért hozták létre 1997-ben, hogy tôkebefektetésekkel és tanácsadással, piaci alapon segítse elô a magyarországi vállalatok közép-kelet-európai tôkeexportját, a határon átnyúló vállalati kapcsolatok és a regionális integráció elmélyítését.

A Corvinus elsôsorban a magyar középvállalkozók befektetéseit hivatott elômozdítani hosszú távú pénzügyi forrásokkal, kölcsönnel és tanácsadással. E mellett egyes esetekben vállalja a finanszírozási gondokkal küzdô kisvállalkozások befektetéseinek támogatását. Ez már meglévô részvények vásárlását, vagy a tôkeemelés során kibocsátott részvények lejegyzését egyaránt jelentheti.

Az Eximbank Rt. januárban 1,656 milliárd forinttal 2,656 milliárd forintra emelte a Corvinus jegyzett tôkéjét, és ezt követôen a társaság 62,7 százaléka a pénzintézet tulajdonába került. További 21,8 százaléknyit az MFB Rt. birtokol, 7,5-7,5 százalék a gazdasági, illetve az oktatási tárca és 0,4 százaléknyi a Mehib Rt. tulajdona.

A világgazdaság jövôre vérszegény, 1,4 százalékos átlagos gazdasági növekedést lesz képes „kinyögni", annak ellenére, hogy az elsô félévben az amerikai reálkamatok a negatív tartományban maradnak — vélik a brit Economist Intelligence Unit (EIU) elemzô csoport szakértôi.

Az idei évrôl 1,2 százalékos átlagos GDP-növekedést tartanak valószínûnek a világon. A világgazdaság tavaly átlagosan 3,9 százalékkal bôvült.

Jövôre Észak-Amerika lesz a leglassabban növekvô térség, és szorosan követik majd a vele szoros kereskedelmi kapcsolatban lévô térségek, sorrendben Nyugat-Európa, Ázsia és Latin-Amerika. Az Egyesült Államok gazdasági növekedése jövôre 1 százalék alatt lesz — írták. Az agresszív gazdaságpolitika csak a meredek visszaesést akadályozhatja meg, és a fellendülés 2002 második félévére várható az Egyesült Államokban — tették hozzá. Kanadától jövôre 1,3 százalékos, Mexikótól 1,2 százalékos GDP-növekmény várható. E három észak-amerikai országnak jövôre átlagosan 0,9 százalékos növekedést jósoltak az EIU elemzôi csütörtökön, az idénrôl várt 1,1 százalék után.

Latin-Amerika várhatóan 1,5 százalékos gazdasági növekedést produkál jövôre az idei 0,5 százalékos többlet után; az átlagot lehúzza Argentína, amelynek gazdasága 1,7 százalékkal visszaeshet 2002-ben — írták.

Nyugat-Európában gyenge, a világátlagot épp elérô 1,4 százalékos átlagos GDP-növekedés képzelhetô el a jövô évben. A fejlôdés kerékkötôje Németország és Franciaország lesz, sorrendben várhatóan 0,9 százalékos, illetve 1,1 százalékos növekedéssel. Németországnak bôvebb külkereskedelmi kapcsolatai vannak az euróövezeten kívül, mint a zóna többi tagjának, ezért az amerikai recesszió nagyobb csapás a német gazdaság számára — vélekedtek az EIU-nál.

Úgy vélték, hogy a kelet-európai gazdaságok jövôre a világ leggyorsabban növekvô gazdaságai között lesznek; Oroszországban szerintük 3,5 százalékos GDP-többlet várható jövôre. Az átmeneti gazdaságok minden bizonnyal átlagosan 3,8 százalékkal bôvülnek jövôre, az idei 4,4 százalék után. Az átlagot olyanok húzzák fel, mint Türkménia, amelynek nagy sebességû, 12 százalékos növekedést jósoltak csütörtökön az EIU-nál a jövô évre, vagy Kazahsztán és Azerbajdzsán, ahol 6 százalékot meghaladó ugrás várható szerintük. Magyarországnak ugyanúgy 4,0-4,0 százalékos növekedést valószínûsítettek csütörtökön idénrôl és a jövô évre, mint a november 27-én kiadott országjelentésükben.

Szerintük Ázsiában is 1,4 százalékos növekedés várható jövôre, az idénrôl várt 0,9 százalékos többlet után. A japán gazdaság jövôre éppúgy 1,1 százalékkal visszaesik, mint az idén. A leggyorsabb jövôre Kína lesz, várhatóan 7,4 százalékos gazdasági növekedéssel — írták.

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában átlagosan 2,4 százalékos, Fekete-Afrikában 3,4 százalékos növekedés várható jövôre, nagy eltérésekkel: az Egyenlítôi Guineában várható 34 százalékos elôretörés és a Zimbabwéban várható 5 százalékos visszaesés a színkép két vége, az EIU szerint.

December 18., kedd

Az utcai pénzváltóknál a forint 114/116, a márka 14 400/14 600, a dollár pedig 31 600/31 800 lejbe került.

December 18., kedd

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 14 490 lej,

1 USD = 31 398 lej, 1 euró = 28 340 lej, 1 magyar forint = 116 lej.

Az ellenzék képviselôi kedden élesen bíráltak többet is abból a 31 törvénykezdeményezésbôl, amelyeket a plénum tegnap maratoni ülésén hagyott jóvá. Az ellenzéki kritika legfôbb célpontja az egyes büntetések megkegyelmezésére vonatkozó törvény volt. A demokraták, a liberálisok és a nagy-romániások bírálata ellenére a törvényt végül 182–78-arányban elfogadták.

Felszólalásukban az ellenzék képviselôi azt hangsúlyozták, hogy egy ilyen törvénynek nincs jogosultsága akkor, amikor a bûnözés egyre súlyosbodik. A törvény Boc szerint „a polgár biztonsága ellen irányuló merénylet". A DP azért is szavazott a törvény ellen, mert a kormány tervezete nem tisztázza a kegyelembe részesült bûnözôk társadalomba való beilleszkedését, félô, hogy ezek továbbra is rovott múltú munkanélküliek maradnak, akiknek egy része hamarosan visszatér majd a börtönbe.

Az ellenzék szerint ahelyett, hogy a kormány ezt a törvényt támogatná, inkább végre kellene hajtania az EU által is szorgalmazott reformot a börtönökben. A kormány a zsúfolt börtönökben eluralkodott válságos helyzetekre hivatkozva szavazta meg a törvényt, korábban pedig elvetette a börtönök pénzügyi alapjainak növelésére vonatkozó módosító indítványt.

A jogszabály az 5 évnél kevesebb szabadságvesztésre ítélteket részesíti kegyelembe, mintegy 9 000 személyt.

Cozmin Gusa, az SZDP fôtitkára tegnap kijelentette, hogy a liberálisok kolozsvári kiáltványa, amelyet Valeriu Stoica kezdeményezett, és amely a nemzeti kérdést fogalmazza meg liberális szemszögbôl, „olyan pártnak a kétségbeesését és türelmetlenségét tanúsítja, amely minden áron az ellenzék legfôbb erejének akarja kikiáltani magát.

Cozmin Gusa tegnap a DP legutóbbi kezdeményezését is minôsítette. Szerinte a párt korrupcióellenes felhívása, amelyet Traian Basescu írt alá, „képmutató politikai gesztus, amely nem kínál megoldásokat. A tolvaj kiáltja: fogják meg a tolvajt — közmondás tipikus példája. Gusa szerint a korupció létezô, súlyos probléma, amely megoldásra vár, de a DP javaslata ezt nem segíti elô.

Rodica Stanoiu igazságügyminiszter meggyôzôdését fejezte ki, hogy a legfôbb ügyészség „kiegyensúlyozott és észszerû" következtetésekre jut a himnuszüggyel kapcsolatban.

A keddi román sajtó azt írta, hogy Rodica Stanoiu hétfôn „elhatárolódott az ügyészségtôl", amikor a parlamentben azt mondta, hogy az ô véleménye szerint a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértéseként értelmezni.

Erre a sajtóhírre célozva a román igazságügy-miniszter keddi nyilatkozatában már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtôl, s hogy elfogadja vagy sem az ügyészség döntését. „Az ügyészségnek joga és kötelessége hivatalból eljárnia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat" — mondta a miniszter asszony.

Románia legfôbb ügyésze nevetségessé tette magát a magyar himnusz eléneklése miatt az RMDSZ elleni bûnügyi vizsgálat elrendelésével — írta az Adevarul.

Szomorúnak nevezte, hogy „Nastase örül egy ostobaságnak". A lap ugyanis „világos, de ostoba törvénynek" tartja azt a most végrehajtási utasításokkal felmelegített 1994-es román jogszabályt, amely tiltja az idegen himnuszok éneklését, s amely ellen tiltakozva az SZKT-küldöttek a szabálysértést tudatosan vállalva elénekelték a magyarok himnuszát.

— Nem a magyaroktól kell félteni Románia jelképeit, hanem „a politikai tôkére éhes demagógoktól", „a román parlamentben helyet foglaló és máról holnapra meggazdagodott szélhámosoktól és csalóktól", akik nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül lépten-nyomon meggyalázzák Románia jelképeit — mutatott rá a román lap.

A Ziarul politic és a Jurnalul national a magyar kedvezménytörvény közelgô érvénybe lépésével hozta összefüggésbe azt, hogy a Szövetségi Képviselôk Tanácsa legutóbbi marosvásárhelyi ülésének záróakkordjaként a küldöttek elénekelték a magyar himnuszt és ugyanaznap az RMDSZ képviselôje nem írta alá azt a kolozsvári nyilatkozatot, amelyet a romániai nemzetiségi szervezetek fogadtak el az ország EU-integrációs törekvéseinek támogatásáról. Ezeket „az eremdéeszes ravaszságokat" mindkét lap a román–magyar viszony pillanatnyi állapotával hozta összefüggésbe.

Felrótták a román hatalomnak, hogy „ostobán reagált". Mert ha valaki tényleg feszültséget akar gerjeszteni a román–magyar viszonyban, itt az alkalom, rendôrkézre kell adni az SZKT-küldötteket, vagyis a romániai magyar közösség vezetôit. Metszô mosollyal az ajkán Frunda már is ki is jelentette: alig várja, hogy a fôügyész láncra veresse — írták.

A Nemzetépítô Platform (NÉP) beigazoltnak látja azt a program célkitûzést, hogy törvényileg kell szabályozni a Romániában élô magyar nemzeti közösség, egyben — ha ezt igénylik valamennyi nemzeti kisebbség nemzeti szimbólumainak használatát. A most kirobbant himnusz-vita jelzi a kérdés megoldatlanságát, nemkülönben azt, hogy ezt egyes politikai erôk továbbra is arra akarják felhasználni, hogy az ország legfôbb megoldatlan kérdésének a „magyar kérdést" tekintsék, nem pedig a nap mint nap az ország lakosainak többségét érzékenyen érintô gazdasági-szociális kérdéseket. Mindez akkor, amikor az alkotmány 6. cikkelye kimondja az identitáshoz való jogot. Nemzeti imánk és nemzeti szimbólumaink használata, nemzeti ünnepeink megünneplése önazonosságunk szerves része, amelyrôl nem mondtunk le az RMDSZ–PSD protokoll aláírásakor és nincs szándékunkban lemondani ezekrôl ezután sem. Ez a jog az egyetemes emberi jogok szerves része és messzemenôen megegyezik az európai integráció szellemével, nemkülönben az európai gyakorlattal — áll az RMDSZ-platform szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.

A kisebbségek napjának megünneplése alkalmas arra, hogy újból kimondhassuk: továbbra is számítunk a határon túli magyar közösségekre, ôk is számíthatnak ránk — jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kisebbségekért Díjak átadása alkalmából rendezett keddi budapesti ünnepségen. Emlékeztetett arra: a XX. században magyarnak születni annyit jelentett, hogy elfogyásra, vereségre és szétforgácsolásra van ítélve az ember és a közösség, de 1990 után friss lendületet kapott a nemzeti önmegbecsülés. Megemlítette: a magyarországi gazdasági helyzet lehetôvé tette az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának támogatását, valamint a határon túli televíziós mûhelyek technikai felszerelésének javítását. A határon túli magyaroknak szánták a kedvezménytörvényt is. Magyarország számít a jövôben is a határon túli magyarokra, mert azok új szellemi és gazdasági erôt jelenthetnek az anyaország számára is — mondotta.

Erdélybôl Kisebbségekért Díjat kapott Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és a Bukaresti Televízió Magyar Adásának Szerkesztôsége.

A Kisebbségek napjáról Bukarestben is megemlékezett az egykori Kisebbségvédelmi Hivatalt magába olvasztó tájékoztatási minisztérium. A december 18-a alkalmából tartott bukaresti szimpóziumon jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is, aki beszédében kijelentette: a kormány jövôre újabb lépéseket kíván foganatosítani a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén, és tervezi a Kisebbségek Nyelvi Chartájának ratifikálását is. Megfogalmazása szerint a kormány toleráns, kiegyensúlyozott magatartást tanúsít a hazai kisebbségek irányába, a Nemzeti Kisebbségi Tanács létrehozásával, a mindenfajta diszkrimináció felszámolásával arra törekszik, hogy a különbözô nemzeti közösségekhez tartozó személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés.

Nastase elmondta: amint az az Európai Bizottság novemberi országjelentésébôl is kiderül, Bukarest teljesíti a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó politikai feltételeket, és visszautasította az RMDSZ azon vádját, miszerint Romániában még mindig korlátozzák a kisebbségek jogait.

Olaszország ôszintén kívánja, hogy Románia 2004-ben beléphessen az Európai Unióba — mondta kedden Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, miután megbeszéléseket folytatott Rómában Ion Iliescu államfôvel.

Iliescu már az elôzô napon az olasz fôvárosban volt, hogy találkozzék a pápával, és átadja a Vatikánnak országa ajándékát, a 25 méter magas fenyôfát, amelyet a Szent Péter tér közepén állítottak fel. E látogatása keretében fogadta ôt kedden Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök, és tárgyalóasztalhoz ült Silvio Berlusconival is.

Ez utóbbi tanácskozásnak a befejeztével közös sajtóértekezletet tartottak. Ezen az olasz jobbközép kormány feje nagyon fontosnak tartotta az európai földrész „újraegyesítését", miután azt hosszú ideig megosztotta a „kommunizmus jelensége". Berlusconi kifejezte óhaját, hogy Románia 2004-ben csatlakozhassék az Európai Unióhoz, s hogy ennek a lehetôsége nagy lendületet adhasson az országnak belsô reformjai számára mind a gazdaság fejlesztése, mind pedig a bürokrácia leküzdése érdekében. „Azt tapasztaltam, hogy Románia kész megszabadítani gazdaságát minden béklyótól. Nem könnyû, idôre van szükség. A bürokrácia makacsul tartja magát" — mondta az olasz miniszterelnök.

Iliescu megköszönte, hogy Olaszország nagy határozottsággal áll ki Románia EU-tagsága mellett. Felhívta a figyelmet a két ország közötti kitûnô kapcsolatokra, arra, hogy a kölcsönös bizalom érvényesül ebben a viszonyban, mégpedig az „együttmûködés ôsi hagyománya" alapján. Iliescu emlékeztetett arra, hogy Olaszország Románia elsô számú kereskedelmi partnere.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright (c) Szabadság - 2001 - All rights reserved -