 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. február 8.
(XIII. évfolyam, 31. szám)
Ion Iliescu szerdán úgy nyilatkozott: értelmezése szerint „a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszai minden szempontból helyesek." Elmondta: alaposan áttanulmányozta ezt a cikkelyt, és arra a következtetésre jutott, hogy elôírásai alkotmányosak. — Csak Pãunescuéknak van az az érzésük, hogy e cikkely életbeléptetésének nem kívánt következményei lehetnének — mondotta. Véleménye szerint a törvénybôl világosan kiderül: a román az államnyelv. A közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosítása nyitás a kisebbségek felé, amit ezeknek a közösségeknek a számaránya indokol. Iliescu kifejtette: véleménye szerint ez a cikkely egyáltalán nem jelenti a román nyelv helyzetének aláásását, és ígérte: az egyeztetést követôen aláírja a törvényt.
Mint ismeretes, Adrian Pãunescu és George Pruteanu RTDP-s szenátorok számonkérték a párt vezetôségétôl, amiért Adrian Nãstase és csapata támogatásáról biztosította a helyi közigazgatási törvényt, és annak a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó szakaszát. Tegnapi sajtójelentések szerint Cosmin Gusã, a párt fôtitkára kijelentette: két rebellis szenátorról, nem pedig egyféle belsô pártellenzékérôl van szó. Mindaddig, amíg a törvény meg nem szavazásával nem sértik meg a pártfegyelmet, Pãunescut és Pruteanut „megértéssel" kezelik a frakcióban — mondotta Gusã.
A Szabadság megkérdezte George Pruteanu RTPD-s (volt parasztpárti) szenátort: számolt-e azzal, hogy megismétlôdik kizárása. (Emlékezhetünk: parasztpárti szenátorként Pruteanu mindent elkövetett az oktatási törvény ellehetetlenítéséért. Akkor a parasztpárt kizárta emiatt soraiból, a szenátor pedig átiratkozott az RTDP-be.) Hétfôn Pruteanu a helyi közigazgatási törvénytervezetet illetôen különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte csak azokon a településeken kellene megengedni az anyanyelv használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot.
A Szabadságnak adott nyilatkozatában Pruteanu elmondta: szerdán több mint félórás megbeszélésen vett részt a kormányfôvel. — Nãstase nem kérte tôlem, hogy lemondjak tagságomról vagy nézeteimrôl, nekem pedig eszem ágában sem áll ezt megtenni. Az RTDP erôs és egészséges párt, amely elfogadja az ellenvéleményeket. Nézetemet többen tisztelik, mi több, sokan egyetértenek velem, talán még a kormányfô is — mondta Pruteanu.
Hozzátette: az sem ok aggodalomra, ha a párt nem sajátítja el véleményét. — Az RMDSZ nem ellenfél vagy ellenség, hanem egy olyan partner, amellyel egyezkedni lehet. Pontosan tisztázni kell, mit jelent, meddig tejed ki az anyanyelv használata. A véleményem csupán az, hogy a romániai közhivatalok kibocsátotta iratokat román nyelven kell összeállítani — fogalmazott Pruteanu. — A párt elnöke tiszteli és elfogadja véleményemet. Nem vagyok disszidens vagy a párt ellensége. Megtörténhet az is, hogy a párt álláspontja ellenére a közigazgatási törvénytervezet ellen fogok szavazni. Ha a tervezetet megszavazza a parlament, alávetem magam a többség akaratának.
Kérdésünkre, hogy aláírja-e a Nagy-Románia Párt kezdeményezte bizalmatlansági indítványt, Pruteanu kifejtette: elôbb látnia kell ennek tartalmát.
Amint arról lapunk beszámolt, a Corneliu Vadim Tudor vezette politikai alakulat bizalmatlansági indítványt szándékszik benyújtan a Nãstase-kormány ellen. Az ok: az anyanyelv használata a közigazgatásban. Az NRP 120 parlamenti képviselôvel rendelkezik, az indítvány megtárgyalásához 122 aláírásra van szükség.
A képviselôház keddi döntése értelmében a következô egyetemi tanévre a felsôoktatási intézmények szenátusának oly módon kell megállapítania a fizetéses helyek számát, hogy ez a szám szakonként ne haladja meg az állami költségvetésbôl finanszírozott helyek 25 százalékát.
A fizetéses helyekre kerülô diákok névsorának meghatározásakor szigorúan be kell tartani az általános bejutási listát: az elsô ingyenes helyekrôl kiszoruló egyetemistajelölt lesz ily módon a fizetéses helyekre jelentkezôk listavezetôje.
Ecaterina Andronescu miniszterasszony szerint a képviselôházi döntés nem csorbítja az egyetemi autonómiát. Andronescu azt is elmondta, hogy lényegében minden egyetem szenátusa kérvényezheti a vonatkozó 25 százalék fölött létesítendô fizetéses helyek számát, és engedélyezni is fogják ezeket — természetesen csak akkor, ha a kérések megalapozottak.
A honatyák a három féle érettségi oklevél témakörét is megvitatták, és „felértékelték" a szaklíceumi diplomákat: az új tanévben ezekkel az oklevelekkel a hosszú távú egyetemi oktatás szolgáltatásait is igénybe lehet venni.
Gheorghe Funar nagyszabású nyilvános tiltakozó gyûlés szervezésébe kezdett. Kolozsvár polgármestere azt szeretné megakadályozni, hogy a helyi közigazgatási szervekkel való kapcsolatuk során a városban élô magyarok anyanyelvüket használják.
Amint arról beszámoltunk, a polgármester immár több ízben hevesen tiltakozott a helyi közigazgatási törvénytervezetnek ama cikkelye ellen, amely biztosítja az anyanyelv használatát azon kisebbségek számára, amelyek aránya egy településen meghaladja a 20 százalékot. Funar úgy nyilatkozott, a törvénytervezet alkotmányellenes, és nem felel meg az európai normáknak. Január 24-én, a román fejedelemségek egyesülésének napján a polgármester már szervezett hasonló jellegû akciót.
A tiltakozó népgyûlésre az elkövetkezô napokban a Bocskai (Avram Iancu) téren kerül sor. Szokásához híven a polgármester levelet küldhet a parlamenti képviselôknek, illetve a közintézmények vezetôinek.
A giurgiui Stelian Ogicã, aki több mint két héttel ezelôtt azt állította, hogy elrabolták tôle a 6/49-es lottójáték nagydíj nyertes szelvényét, újabb összetûzésbe került a hatóságokkal. A jelenleg letartóztatásban levô férfi ellen befolyással való üzérkedéssel indítottak eljárást Giurgiuban. A rendôrség szerint ugyanis Ogicã 1998 márciusában ötszáz dollárt kért és kapott a helyi Fluv Drag Kft. egyik alkalmazottjától, akinek megígérte, hogy közbenjár az akkori ifjúsági és sportminiszternél annak érdekében, hogy állást szerezzen neki az Országos Útigazgatóságnál. A giurgiui ügyészség szerint meglehet, hogy esetében a bukaresti törvényszék fog ítéletet mondani.
Mint ismeretes, Ogicãt azután tartóztatták le, hogy kiderült, hogy megjátszotta saját kirablását, azt állítva, hogy ismeretlen tettesek megtámadták, és elrabolták tôle az egymillió dollárt és egy háromszobás lakást érô szelvényt. A nagy port felkavart esettel egyidôben a rendôrség nyilvánosságra hozta, hogy több ügyben indult már eljárás a giurgiui férfi ellen: többek között hamis papírokkal próbált átverni két biztosító társaságot, korábban pedig lopásért is elítélték. Bûnlajstroma így újabb kitétellel bôvül...
Szerdán reggel Vasile Soporan prefektus és Serban Gratian megyei tanácselnök jelenlétében ünnepélyes keretek között hivatalba iktatták Ilarie Ivant, a mezôgazdasági igazgatóság vezetôjét. Az új igazgató 48 éves, házas, két gyermek apja, az állatorvosi és állattenyésztéstani kar végzettje. 1994-ig Ilarie a Nutrex Kft.-nél dolgozott, 1996-ban pedig három hónapig alprefektus volt.
Az új igazgató többek között a nyolc megyét kiszolgáló SAPARD- ügynökség létrehozását, az igazgatóságnál dolgozó csapat összetételének megfiatalítását szeretné elérni.
A prefektus ugyanakkor Victor Cherechesiut nevezte ki az erdészeti hivatal élére.
Tegnap az Ítélôtábla melletti ügyészségnél megtartották az elmúlt év tevékenységének mérlegét. Ez alkalommal jelen volt Kolozsváron Mircea Zãrie, az országos fôügyész helyettese is. Holnap, pénteken a katonai ügyészségnél tartanak hasonló számadást, ugyancsak rangos személy jelenlétével: Dan Voicu katonai fôügyész a legfelsôbb bíróság mellett mûködô ügyészséget fogja képviselni. Az eseményre visszatérünk.
Tavaly 928,6 milliárd lejt kapott különbözô gazdasági egységektôl a Kolozs megyei egészségügyi biztosító pénztár, ez mintegy 300 milliárd lejjel több az elôzô évihez képest. Átlagban havonta 77 milliárd lejt kaptak a pénztárak, a rekordot decemberben jegyezték 109,5 milliárd lejjel.
Tavaly 288 kereskedelmi egységet ellenôriztek, 132 számlát és 92 fizetési felszólítást küldtek ki az adósoknak, és 72 egységnek zárolták a számláját.
Az egészségügyi pénztár tavaly 1114,5 milliárd lejt fizetett ki a különbözô egészségügyi szolgáltatást végzô egységeknek, a legtöbbet, 810 milliárdot a kórházaknak. A családorvosok számára 75,7 milliárd lejt, az egészségügyi megelôzô programok részére 171,3 milliárdot, a fogorvosi költségekre 16,9 milliárdot, gyógyszerekre 107,8 milliárdot, a mentôszolgálat részére pedig 27,9 milliárdot tartalékoltak.
2000-ben az egészségügyi pénztár 382 családorvossal, 30 szakorvossal, 139 fogorvossal, 100 gyógyszertárral és 17 kórházzal kötött támogatói szerzôdést.
BALASKÓ NÁNDOR szobrászmûvész grafikai munkásságát bemutató kiállítás nyílik február 11-én, vasárnap de. 11.30 órakor a Reményik Sándor Galériában. Bevezetôt mond Németh Júlia. A kiállítást Balaskó Erzsébet és Orbán István tervezte.
A GAUDEAMUS KÖNYVESBOLT (Szentegyház/Iuliu Maniu u. 3.) 2001. február 9-én, pénteken délben 12.30 órakor tartja — a kolozsvári Puck Bábszínház közremûküdésével — a Mesepercek a bábuk körében címû rendezvényét. A belépés ingyenes, az elôadás után könyvsorsolás lesz.
JELMEZES FARSANGI BÁLRA hívja az érdeklôdôket a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület vezetôsége, szombaton este 7 órára, a Ravasz-házba. A farsangi mulatságon fellép a körösfôi Rákóczi Balladacsoport.
BATYUS FARSANGI BÁLT szervez az RMDSZ külmonostori szervezete február 9-én, pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
VETÍTETTKÉPES BEMUTATÓT tekinthetnek meg az érdeklôdôk február 8-án, csütörtökön este fél 7 órától a Kolozsvári Mûvelôdési Ház (Fôtér 24.) elôadótermében. Doru Seliscan Jégvárak és Végcél: Alaszka címû és Fazakas Ferenc A Magas-Tátra és A szlovák paradicsom címû diafilmeit mutatja be a Napoca Fotóklub.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST TART a dési körzeti RMDSZ (Dés városa, Déscichegy, Désakna, Szentmargita, Nyíres) február 9-én, pénteken du. 5 órakor a dési polgármesteri hivatal dísztermében (Május 1. u. 2.). Meghívottak: Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor képviselôk, Bitay Levente megyei ügyvezetô alelnök.
ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor fogadóóráját pénteken, február 9-én délután 14–16 óra között tartja a megyei RMDSZ Pavlov utcai (Cardinal Iliu Hossu utca 21 szám) székházában.
Az aranyosgyéresi Téli Népfôiskolát 11. alkalommal rendezik meg. Február 5-én Dáné Tibor Kálmán az EMKE Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság vezetôje részérôl üdvözölte a résztvevôket. Az aranyosgyéresi RMDSZ az elsôk között ismerte fel a népfôiskolai rendezvényekben rejlô lehetôséget. Péter Károly nyugalmazott tanító, aranyosgyéresi RMDSZ-elnöknek köszönhetôen olyan sikeres a Téli Népfôiskola. Nagy Mihály Zoltán fiatal tudományos kutató Trianon örökségérôl tartott érdekes elôadást. Az egyórásra tervezett mûsor több mint két órát tartott, annyian tettek fel kérdést a témában valóban jártas elôadónak.
A tegnapi második nap is felejthetetlen maradt a résztvevôk számára, fôleg a két kolozsvári meghívott elôadásának és a pódiummûsornak köszönhetôen. A második napon Dávid Gyula irodalomtörténész Reményik Sándor, a helytállás költôje címû elôadása ismét bebizonyította: a népfôiskola olyan ismeretekkel szolgál, amelyekhez másképp nem juthat hozzá az egyszerû, vidéki ember. Rekita Rozália színmûvésznô Reményik- és Áprily-verseket adott elô.
Amint arról lapunk már beszámolt, Incze János Désre emlékeztek a Szamos menti város lakói a hét végén, a festômûvész halálának második évfordulóján. A rendezvény jelentôségére az is utal, hogy a dési EMKE is felvállalta az európai hírû festômûvész emlékének ápolását. Balogh Zoltán ügyvezetô alelnök beszédében méltatta a jeles képzômûvész és nevelô érdemeit, ugyanakkor pedig bejelentette: a dési közkönyvtár — a mûvész özvegyének beleegyezésével — felveszi Incze János Dés nevét. A megemlékezést Gudor Lajos dési esperes imája zárta.
A hagyományos erdélyi konyha sikerén felbuzdulva az Alsand Kiadó újabb csemegével lepte meg olvasóit. Hiszen a Gazdasszony Könyvtár sorozatban a napokban megjelent Erdélyi sütemények a szó legszorosabb értelmében is csemegének számít. Méghozzá nem csak a könyvpiacon. Melyik háziasszony ne gazdagítaná szívesen konyháját egy újabb, különösképpen tetszetôs és árban sem túl drága süteményes könyvvel, gazdasszonyi tapasztalatait pedig olyan kipróbált receptekkel, amilyenekkel déd- és ükanyáink lepték meg a nagycsaládot ünnep- és hétköznapokon.
A hagyományápolásnak ugyancsak hasznos és, tegyük hozzá, kellemes formája is az, amit M. Szilágyi Mária, a régi ízek és zamatok kitûnô ismerôje végez kitartó következetességgel, immár évek óta. Gondosan gyûjti a régi recepteket, kipróbálja ôket, majd kitûnô érzékkel válogat és kötetbe szerkeszti az arra érdemeseket. Személyében sikeresen talál egymásra a kitûnô háziasszony, a szenvedélyes hagyományôrzô és az értô könyvszerkesztô.
A kötet egyszerû, a legifjabb és legtapasztalatlanabb háziasszony számára is közérthetô módon taglalja a hagyományos erdélyi cukrászat mesterfogásait, ismertet meg mûhelytitkaival, azokkal az apró, de mégsem elhanyagolható fortélyokkal, amelyek nélkül nem létezik igazán finom sütemény.
Külön fejezetet szentel a szerzô a sós sütemények, a rétesek, a palacsinták, a vajastészták, piték, lepények, kelt tészták, kukoricalisztes készítmények, gyümölcsös édességek, kocsonyák, saláták, torták, tortakrémek, töltelékek, sodók, mázak, kétszersültek, kekszek receptjeinek. Étvágygerjesztônek mi is ajánlunk közülük például egy százéves kuglófreceptet, egy fôispánsüteményt, de, persze, nem csupán igen tisztelt prefektusunknak, egy datolyakenyeret, egy töltött aranygaluskát, egy kis csúsztatott palacsintát, és mindezek non plusz ultráját: egy igazi, hamisítatlan huszárcsókot.
15 éve nem szerepel színházi falragaszokon Török Katalin neve. Nyugdíjasként még eljátszott egy kis szerepet a Leonce és Lénában, de aztán csak a mindig szívesen vállalt alkalmi versmondás maradt. Pár hónapja, ha ritkán is, de újra láthatjuk a színpadon Luigi Pirandello Így van, ha így tetszik címû darabjában. Az egyik fôszerepet, Frolánét alakítja, Stief Magdával felváltva.
— Megszerettem a szerepet — mondja —, és vele együtt partnereimet, a nagyon komoly és nagyon tehetséges fiatal gárdát. A 30 év alatt, amíg aktív színésznô voltam, nem kaptam ennyi szeretetet, mint erre a szerepre készülve. Nekik is köszönhetem, hogy a figura ilyenné sikeredett. Próbám szinte nem is volt, csak mindeniken részt vettem és figyeltem. Magamnak kellett kialakítani a figurát, persze, az egyáltalán nem biztos, hogy ez az egyedüli járható út. Fiatal partnereim jóindulattal, önzetlen segítôkészséggel, nagy odafigyeléssel álltak mellettem. Úgy éreztem, nekik tetszett, amit és ahogyan csináltam.
— És a közönségnek is! Nézôként elmondhatom, hogy sok pozitív visszajelzést hallottam egy-egy elôadás után... Szerinted valóban ôrült ez az idôs hölgy, vagy csak teszi magát?
— Az egész Pirandello egy nagy játék. Ha akarom, így is igaz, ha akarom úgy is. A darab folyamán ez nem derül ki Frolánéról. Szerintem az is benne kell legyen a játékban, hogy egy kicsit ôrült, de az is, hogy palira veszi a környezetét...
Beszélgetésünkbôl az is kiderült, hogy a mai modern színjátszás — egyesek szerint — nem éppen azt az utat követi, amelyet Török Kati választott. De a közönségnek az a része, amely a másodszereposztást látta, elfogadta ezt a Frolánét, és szívébe zárta. Aki kíváncsi az alakításra, február 10-én este fél 8 órától megnézheti az elôadást.
Városunk dalköre hivatalosan 1872-ben alakult. Bár több helyen is arról olvashatunk, hogy e dátum sokkal elôbb volt, de így is egyike a legrégebbi magyar dalárdáknak.
A tordai Magyar Dalkör az idôk folyamán nagyon sok elsô díjat szerzett: 1876-ban Szegeden; 1894-ben Fiuméban; 1901-ben Kassán; 1925-ben Marosváráhelyen; 1933-ban Nagyenyeden; 1935-ben Marosvásárhelyen. Olyan karnagyai voltak, mint: Iszlai Márton (1872–1876), Fûzi Sándor (1876–1880), Iszlai Márton (1880–1887), Adorján Domokos (1887–1907), Donáth Mátyás (1907–1914), Derzsi Domokos (1914–1918), Erdôs Mihály (1925–1940), Zalányi György (1940–1944), Erdôs Mihály (1945–1946), Nagy Ferenc (1946–1947), Nagy Jenô (1947–1968).
1949-tôl a dalkör a helybeli kultúrotthon keretein belül mûködött, több alkalommal is szerepelt a rádió mûsorában, és nagyon sok majálist rendezett. 1969-ben 102 tagja volt.
Az utóbbi idôben dalárdánk szép eredményeket ért el Bakos Ferenc, Bakos Árpád és Szôcs Sándor vezetésével.
Minden március 15-én Tordán és Aranyospolyánban, és a vallásszabadság 425. évfordulóján meghatóan szerepeltek dalosaink, ott voltak a Tordával kapcsolatos híres emberek, dr. Tulogdi János, Jósika Miklós és Kôváry László emléktábláinak leleplezésén, minden egyházi és kulturális ünnepségen sikeresen adták elô a Passiót is.
1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása, amelyen több vidéki dalárda is részt vett.
Dalosaink vidéken is szépen szerepeltek, 9 alkalommal vettek részt a tordaszentlászlói kórustalálkozón, ott voltak a második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa leleplezésénél.
1994. július 2-án, Ajtonban, az id. Zeyk Miklós-emlékünnepségen, 1994. július 24-én Harasztoson szerepeltek, 1995. május 7-én Marosbogáton, a Tokai János falumentô lelkész emlékére rendezett ünnepségen, a Balázs Ferencz emlékére rendezett ünnepségeken, a kercsedi majálison, a bágyoni ünnepségen és még nagyon sok helyt.
A tordai RMDSZ megalakulásától erkölcsileg és anyagilag segített, Pataky József még autóbuszt is szerzett a kiszállásokra. A dalkör megalakulásának 125. évfordulóján több dalárda is részt vett, Imreh Lajos, dr. Kötô József és Fülöp Dezsô méltatta a dalárda tevékenységét.
Nagyon szomorú, hogy 2000 áprilisától, Szöcs Sándor karnagy távozásával, dalkörünk tevékenysége megszûnt. Sajnos, új karnagy nincs, és ami még szomorúbb, a dalkör nincs olyan anyagi helyzetben, hogy fizetett karnagyot alkalmazzon.
Olyan szép múlt után nagyon elkeserítô a jelen. Elôdeink azt tartották, hogy: „Aki dalol, sohsem fárad el, / aki felnéz, sohse csügged el, / mert a dalt ajkunkra / a Jó Isten adta / Ô ad erôt a nagy harcra".
Bízom abban, hogy városunk magyarjai, akik bár most nagyon nehéz anyagi helyzetben élnek, nem fogják elnézni, hogy nagy múltú dalkörünk megsemmisüljön. (Jelenleg folyamatban van hivatalos beiktatása jogi személyként.)
Itt az ideje összefognunk és segíteni a tordai Magyar Dalkört, hogy tovább mûködhessen.
— 1957. augusztus 30-án ünnepélyesen megkezdik a kolozsvári sportcsarnok építését;
— 1957. november 5-én hirdetnek ítéletet a kolozsvári katonai törvényszéken az úgynevezett Dobai-perben, mely az 1956-os magyar forradalom egyik itteni megtorló vonzata, életfogytiglani és sok évi kényszermunka-ítéletek születnek;
— 1957-ben több laboratórium egyesülésébôl létrejön a híres kolozsvári gyógyszergyár, a Terapia;
— 1957-tôl jelenik meg a Tribuna (Tribün) címû román irodalmi hetilap;
— 1957 óta jelenik meg a Román Akadémia magyar nyelvû tudományos folyóirataként a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények;
— 1958. január 18-án a kolozsvári Mezôgazdasági Fôiskolát a január 1-jén elhunyt dr. Petru Grozáról nevezik el.
Az utóbbi idôben gyakran hallhatunk, olvashatunk arról, hogy vészesen apadt a víztározók szintje. Egyesek máris világvége-hangulatot keltenek, úristen, ilyen még nem volt; mások, az örökké gyanakvók, a pihent vagy inkább bomlott agyúak, mint az elmúlt években annyiszor, ezúttal is Románia-ellenes nemzetközi összeesküvésrôl locsognak; ismét mások azt mondják, hogy a nyakló nélküli áramtermelés apasztotta el a tározók vizét.
Való igaz, a tavaly tavaszi, hellyel-közzel árvizet is elôidézô csapadékos idôszak után meglehetôsen száraz következett. A kisebbektôl eltekintve, elmaradt a bôséges ôszi esôzés, a hó, így a csapadékszegény idô lényegében tovább tart. Egyes vélemények szerint három hétig kellene esnie ahhoz, hogy a víztározók szintje elérje a rendest.
Azok, akik azt állítják, hogy az elmúlt száraz idôszakban nem ésszerûen használták a víztartalékokat, túl sok vizet használtak áramfejlesztésre, közel járnak az igazsághoz. Csak egy valamirôl nem beszélnek. Arról a terhes örökségrôl, amit a parancsuralmi rendszer varrt a nyakunkba.
„Mindentudó, bölcs és dicsô" hazánkfia, aki úgymond jövônk érdekében mind „nagyszerûbb" terveket — a Duna bevezetése a tengerbe, azután Bukarestbe, a világ harmadik kikötôjének kiépítése a Fekete-tengernek nevezett mosdótálban, évi ötmillió tonna vasérc szállítása a „szomszédos" Ausztráliából stb. — agyalt ki, valósított meg, adott pillanatban vízerômûvek építésére adta a fejét. Talán kínai útja is megerôsítette ebbéli elhatározásában, ahova épp a „nagy kulturális forradalom" idején járt, s ahol akkoriban, a korábbi kis kohó–nagy kohó mintájára, az imperializmus „legyôzésében" való forró vágyában kis erômû–nagy erômû „mámorban úszott" a nép, s nem csupán a nagy folyókra, hanem minden csermelyre, cérnaszál vízfolyásra erômûvet építettek.
Tagadhatatlan, hogy a vízerômû — ha eltekintünk az esetleges gátszakadástól, az elárasztott vidékek növény- és állatvilágától, lakóitól — a legkevésbé veszélyes, a legkevésbé környezetszennyezô. Nosza, nekifeküdtek hát mifelénk is a nagy gátépítésnek. Amikor azonban az erômûvek mûködni kezdtek, rohamosan apadt a tározók vize. Akkor is szárazságról, csapadékhiányról beszéltek egyesek. Mások viszont... Ugye, emlékszünk, olyasmiket suttogtak, hogy aszongya baj van, repedések vannak a gátakon, a gátak körül, mert eltûnik a víz a gyûjtôtavakból, mi lesz velünk, jön a mindent elsöprô ár, meg egyebek.
Nyilván, nem itt volt a baj. És nem itt van ma sem. Nem a csapadékszegénységgel, nem a repedésekkel, nem a szivárgással, hiszen a gátakat azért minden nagyzási hóbort ellenére nem úgy építették, mint azt a bizonyosat Kínában a Jangcén vagy a Huanghón, amelyiknek a szakadása nyomán tízezreket sodort el a víz. Hanem ott, hogy egyesek, „élen" izével, úgy látszik, azt hitték, a gátak és az erômûvek elkészültével megváltozik az éghajlat, s egybôl az egyenlítô menti trópusi esôerdôk övezetébe kerülünk, az erômûvek megállás nélkül onthatják majd az olcsó áramot, s „hatalmasra" fejlesztett iparunknak, elsôsorban „életbevágóan fontos" nehéziparunknak, mint a mesében, sóra, fára nem lesz gondja.
De nem úgy lett, ahogyan azt magukban kiszínezték. Nem vették figyelembe a helyi csapadékviszonyokat, az ettôl függô vízhozamot, és „hatalmas nehézipar, hatalmas áramfejlesztôk" alapon olyan áramfejlesztôket szereltek a vízerômûvekbe, amelyek rövid idô alatt elnyelik a tározók vizét. Bár a mi éghajlati övezetünkben másutt is vannak víztározók — érdekes, ugye? —, arrafelé senki nem beszél arról, hogy ezek vize elapadna. És miért nem? Azért, mert az ottani erômûvekbe olyan áramfejlesztôket szereltek, amelyek megfelelnek a helyi éghajlati körülményeknek, s amellett, hogy kevés vizet fogyasztanak, a lehetô legtöbb áramot termelik. Vagyis gazdaságosak.
Szürke hétköznapjaink egyre gyorsuló rohamában teljesen megfeledkeztünk a szótárakról. A szótárakat naponta forgatóként szeretnék néhány észrevételt tenni.
Több, mint egy évtizede a könyvespolcokról hiányzik egy „poraiból megelevenedett" román–magyar–román mûszaki szótár. A Pálfalvi Attila–Jenei Dezsô Magyar–román mûszaki szótár (1982) elôszavában olvasható, hogy a közeljövôben megjelenik a Román–magyar mûszaki nagyszótár. Azóta is várjuk ezt a „közeljövôt".
Ugyancsak eljárt az idô a 40 évvel ezelôtt Kelemen Béla piarista tanár kitûnô szerkesztésében megjelent Román–magyar–román szótár fölött is.
Az idô vasfoga kevésbé kezdte ki az 1993-ban Bakos Ferenc szakavatott szerkesztésében megjelent Román–magyar kéziszótár II. kiadását, mégis a III. kiadását várva várjuk.
A hét esztendôvel ezelôtt megjelent Réz–Bordon–Marosán féle Magyar–román–magyar vállalkozói kis-szótárat dr. Csákány Béla, a Romániai Magyar Szó 1995. augusztus 30-i számában alaposan ledorongolta, pedig ez a kis szótár hézagpótló volt a maga idejében. Sajnos fölötte is eljárt az idô.
Lapjukban figyeltem fel egy „szójegyzék" nevû írásra amelynek születését elképzelhetetlennek tartom a népes fordítói gárda bevonása nélkül. Minden bizonnyal sok értékes javaslat van a tarsolyukban.
Jó volna legalább a meglevô „öreg" szótárakat felfrissíteni, amíg teljesen átdolgozott, korszerû, a mai követelményeknek megfelelô munkákat lehet letenni az olvasó asztalára. Igen sokan vannak, akik szótárakba gondosan bejegyzik a menet közben szerzett új szakkifejezéseket. Ezeket igen jól fel lehetne használni.
Jó szakszótárak nélkül üres szólam az „elôre a piacgazdaság felé!"
Tizenhét évesek voltunk, és úgy éreztük, miénk a világ. Kezdtük felfedezni, hogy a tanuláson kívül vannak más örömök is. Lyukas órákon a vasúti töltés alatt találtunk menedéket. A cipôgyár egyhangú zaját néha elnyomta a fölöttünk eldübörgô vonat zakatolása. Az elsô cigaretta füstje mellett „politizáltunk". Terítékre kerültek a tanárok, az iskola, és persze a lányok. Irigységgel hallgattuk, ha valamelyik tapasztaltabb srác gáláns kalandjairól számolt be.
A tudományok mezején, a legnagyobb jóindulattal is, csak középtájfutók voltunk. Ezen a téren a lányok vitték a pálmát. Az idén mintha ôk is megváltoztak volna. Büszkébbek, titokzatosabbak lettek. A máskor zajos, viháncoló fruskák álmodozva bámultak ki az ablakon. Ha szóltál hozzájuk, átnéztek rajtad. Beképzeltek! — tértünk napirendre fölöttük. Persze, van mire, ôk jól tanulnak.
Búzaszôke, halkszavú, örökké szorongó kislány volt Kinga, az osztály legjobb tanulója. Szerettük, mert egy kicsit másabb volt, mint a többi.
Húsvétkor csoportosan jártunk öntözni. A külvárosi kis szükséglakásban hófehér ruhában várt minket. A kedves mosoly, és a két pohár köményes pálinka tündérkertté varázsolta a sötét szobácskát, s tündérré a körülöttünk fontoskodó Kingát. A penészes falakon valósággá szelídült a falvédô naiv szövege:
Minden piros, fehér rózsát neked
vittem,
E világon egyedül csak neked hittem.
Egy nap az utolsó órára szólt a csengô. Egyenként szállingóztunk be az osztályba. Már csak egyedül Kinga hiányzott, amikor a nagyszájú Kerekes Marci, a B osztályból, dugta be a fejét az ajtón:
— Képzeljétek, Kingát alighanem kicsapják az iskolából! Este tíz után látta a diri egy fiúval a fôtéri vendéglôben. A titkárságon hallottam.
Másnap az egész iskola az esetrôl suttogott, a fegyelmi elkerülhetetlennek látszott.
Tíz órakor a tanáriba hivatták Kingát. Tekintetén az ûzött vad félelme egy pillanatra segélykérôn nézett körül, majd halkan behúzta maga mögött az ajtót.
A tanáriban ezalatt vágni lehetett a füstöt.
— Ha egynek megbocsátunk, holnapra a feje tetejére áll az iskola! — nyomta el a csikket az igazgató.
Nemrég nevezték ki az iskola élére, beiktatásakor az alapszervezeti titkár nagyra értékelte munkás származását és a pártfegyelmet, ami eddigi tevékenységét jellemezte.
— Példás büntetést érdemel! — helyeselt a titkár. — Szégyent hozott az iskolára!
A tanárok többsége hallgatott, egyesek dolgozatot javítottak vagy kibámultak az ablakon. A biológiatanár a fejét ingatta:
— Ne vegyék rossz néven, de tizenhét éves korban köttetnek a legmélyebb, életre szóló barátságok. A vétsége elhanyagolható, hiszen a biológiai törvények ellen hiába hadakozunk paragrafusokkal...
A titkár összeráncolta homlokát:
— Egy negyed órája várjuk, s maga még védelmébe veszi? Az IMSZ-ben sincs mit keresnie a kommunista erkölcsi... De Kinga akkor már messze volt.
Az osztályban nyomasztó csend maradt. Nemcsak bámultunk egymásra. Mindenikünk arcán az tükrözôdött: most mi lesz?
Laci törte meg a csendet:
— Dehogy csapják! Megszidják, és levonják a magaviseleti jegyét. Attól pedig senki sem sántul meg...
Kinga padja üres maradt. Azon gondolkoztunk, ki vigye haza a dolgait.
A döbbenetes hír másnap érkezett: Kinga vágyai, álmai örökre a vasúti töltésen maradtak...
Egy világ omlott össze bennünk. Nem mertünk egymás szemébe nézni. A közelgô érettségi vizsga elvesztette értelmét. Az igazi vizsgán most estünk át. A mi álmainkat is magával vitte Kinga.
*
Negyven évvel késôbb egy fagyos tavaszi napon, a vasútnál jártam. A meredek töltés oldalán apró vadvirág kapaszkodott meg a rideg kövek között. Szirmaikat reménykedve tárták a felhôk között bujkáló Nap felé.
Egy vidéki bácsi nemrég azért méltatlankodott, hogy kérésére a nyugdíjosztály — de éppígy lehetne szó bármelyik hivatalunkról, közintézményünkrôl — hosszú hónapok óta nem válaszolt. Semmibe vették ôt, az állampolgárt, az idôs embert, tisztességes munkást mindamellett, hogy beadványa iktatásakor nagyon kedvesen beszéltek vele, mindenfélét megígértek, és biztosították arról, hogy járandóságát már az elkövetkezô hónaptól folyósítják. És a nagy hallgatás miatt felmerült a vidéki emberben a rossz sejtés, hogy egyáltalán megilleti-e ôt az a bizonyos jog, elôny, amit mások egyébként már meg is kaptak. Bár a várakozás nagyon kellemetlen dolog, és torz gondolatokat, képzeteket kelthet, még mindig hátrányosabb helyzetben van az a polgár, akinek már az iktatónál az éppen szolgálatos tisztviselôcske kiadja az útját, és el sem veszi kérvényét, felelôtlenül, meggondolatlanul ítélkezve: úgysincs joga semmire. Ilyenkor néha oktalanul megfeledkezünk a rákérdezésrôl, a köztisztviselôt megilletô, belénk nevelt — szintén sokszor oktalan — bizalom és hiszékenység miatt. Pedig egyetlen intézményi alkalmazott sem tagadhatja meg egy beadvány átvételét, iktatását. A törvény jogunkat még arra is kiterjesztette, hogy bármely kérvényünkre 30 napon belül választ kell kapnunk. A vidéki bácsihoz hasonlóan sok érintett azért fordul ilyenkor hozzánk, hogy mi mondjuk meg, miért ilyen a hivatal, miért vesz semmibe jogokat, hogyan merészel törvény adta vagy alanyi alapon járó jogainkat, kedvezményeket figyelmen kívül hagyni, és egyáltalán miért is kell harcolni azért, ami megillet bennünket? Sôt emellett sokan abban is reménykednek, hogy szakmánk tekintélyére, ismeretségünkre avagy ismertségünkre hivatkozva netán közbenjárnánk, és megoldanánk, egyszóval képzelt befolyásunk révén talán mi intézkedhetnénk. Mert az tény, hogy a sajtó hatalom, de itt nálunk mégsem elég hatalmas ahhoz, hogy változtatni, vagy éppenséggel csak befolyásolni tudjon a berögzôdéseken, téves mentalitásokon.
Ezzel a megállapítással pedig már elég közel kerülhetünk a hazai hivatalok és hivatalnokok jellemének boncolgatásához, felépítésük és cselekvésük mozgatórugóit találgatva. Mert ha arra keresnénk a választ, miért nem tisztelik kellôképpen az állampolgárt, miért veszik semmibe jogait, tulajdonát, hagyják figyelmen kívül kérdéseit és kéréseit, egyáltalán honnan ez a nagyfokú fennsôbbség és tisztelethiány — nos, ez esetben a hazai intézményrendszer labirintusánál is szövevényesebb bugyraiba kerülnénk. Azt, hogy a román intézményrendszer komoly, sôt teljes válsághelyzetben van, az elmúlt év végén elkezdôdött, és még javában tartó leváltások, látványos letartóztatások is igazolják. És nem akármilyen intézményekrôl van itt szó, hanem éppenséggel a rendôrségrôl és az igazságszolgáltatásról, olyan intézményekrôl, amelyek rendes körülmények között a legnagyobb tiszteletnek és bizalomnak kellene hogy örvendjenek. Mert nyilvánosságra került, hogy a rendôrök korruptak, önkényesen és fölényesen viselkednek, több szempontból vitathatóan járnak el hivatalos ügyekben, és az egyszerû érintettnek lehetôsége sem adódik ügye és személye védelmére. A sorozatos leváltások és elbocsátások mellett azonban egyre gyakrabban átfogó razziákról szólnak a hírek is, szinte azt az érzést keltve, hogy ellensúlyozni szeretnék a korrupt rendôrségrôl alkotott képet. Mert bár a razziákon idônként elôkerül egy-egy bujdosó zsebtolvaj is, a közönség sokkal inkább emlékezik a még mindig szabadlábon lévô milliárdos sikkasztókra és csalókra. A rendôrségi „tisztogatás" azért mutat csalóka képet, mert nehezen képzelhetô el, mitôl lesz jobb a városi rendôrség élén az a személy, aki kifogásolható munkát végzett a megyei rendôrség vezetôségében?
Ugyanilyen „hírnevet" szerzett magának a bíróság is, a kolozsvári és kolozsvárihoz hasonló esetekkel. Az állampolgári bizalom megrendülését pedig nem csupán a megvesztegethetôség ténye, a bizonyított korrupció valamint egyáltalán ennek a lehetôsége okozza, hanem olyan bírósági, méghozzá legfelsôbb bírósági határozatok is, amelyekrôl bebizonyosodik törvénytelenségük és jogtalanságuk. Mert az annak idején törvénytelenül államosított szülôi bukaresti házához hiába volt egyértelmûen joga Dan Brumãrescunak, mégis a strasbourgi emberjogi bírósághoz kellett fordulnia ahhoz, hogy érvényesítse és elismertesse jogait itthon is! De Brumãrescu esete nem egyedülálló, és a román kormány is elismeri, sok hasonló esetben kellett hatalmas kártérítést fizetnie az államnak nem is annyira igazságszolgáltatása tévedéséért, hanem állampolgára jogainak semmibe vételéért. És ezeket a már nemzetközileg is felismert, bizonyított törvénytelenségeket mégis tovább folytatják a román intézmények és hatóságok. Vajon miért?
A hatalom és hatalmaskodás végül összefonja és egymástól függôvé, fôképpen valamiért érdekeltté teszi az intézményeket és hivatalokat. Így aztán az egyszerû szegényembernek el sem kell jutnia rangosabb helyekre (mint fôparancsnokság, bíróság vagy legfelsôbb törvényszék) ahhoz, hogy saját bôrén érezze meg a korrupció „áldását". Elég olyan egyszerû intézményekhez fordulnia, mint amilyen az adóhivatal, helyi adminisztráció, a méltatlankodó vidéki ember által említett nyugdíjosztály, a sokak által kifogásolt polgármesteri hivatalok, különféle helyi igazgatóságok, elég csupán egy kérdést intézni a hivatalnokok, köztisztségviselôk többségéhez ahhoz, hogy érezhessük: fennsôbbségüket és, hogy nem néznek rá, ránk jó szemmel, mintha szívességet kellene tenniük, és nem feladatukat ellátniuk. Pedig a hivatal, az intézmény megváltoztatásához mindenekelôtt az embernek, a személyzetnek kell, kellene megváltoznia. Ez azonban még messze van. Így sajnos az marad, ha célunkat tartjuk szem elôtt, akkor még mindig jobban járunk, ha okosan könnyen korrumpálható ismerôshöz fordulunk hivatali ügyünk gyors és eredményes elintézéséért.
Pokljukában (Szlovénia) folytatódott a biatlon-vb, ezúttal a hölgyek hosszú távját (15 km) rendezték 4 lôállással (20 lövéssel) fekvô, illetve álló helyzetbôl — minden téves találat plusz egy perc idôt eredményez. Sokan — köztük a mi Tófalvi Évánk is — ezért figyelmesen lövöldözött, és hibapont nélkül végezte a távot. Ez a 22 éves lány életének legnagyobb sikerét hozta, a 6. helyet a világbajnokságon. Akár elsô is lehetett volna, de futótechnikája és felkészítése még kívánnivalót hagy maga után. Eredménye óriási siker, s talán most már végre felfigyelnek rá legalább Székelyföldön, hogy e téli sportot támogassák. Mert Éva megmutatta, hogy lehet!
A világbajnokságot a svéd Margareta Forsberg nyerte (1 hibaponttal), a norvég Liv Grete Skjelbreid-Poiree és az ukrán Olena Zubrilova elôtt.
Kedden este az aradi sportcsarnokban véget ért a férfi Szuperliga-bajnokság elsô, négy fordulót magába foglaló teremszakasza. A vetélkedô 15. fordulójának elsô eredményeit tegnapi lapszámunkban közöltük, adósak maradtunk a késô esti találkozók eredményeivel. Örvendetes, hogy a Kolozsvári U-Nehézgépgyár-Agressione ismét gyôztesen hagyta el a pályát: 29–26 arányban bizonyult jobbnak a Brassói Dinamónál. A Gheorghe Zamfir–Remus Moldovan kettôs felkészítette csapat összesen három mérkôzést megnyert, s csupán a fôvárosi Dinamótól szenvedtek minimális vereséget. A kolozsváriak a táblázat ötödik helyét foglalják el, ami biztató egy olyan csapatra nézve, amely komoly anyagi gondokkal küszködik. A nap másik két eredménye: Pitesti-i Dacia–Buk. Dinamó 26–26, és Buk. Steaua–Nagybányai Minaur 24–21. Az állás: 1. Steaua 43 pont, 2. Fibrexnylon 41 p, 3. Dinamó 36 p, 4. Galac 32 p, 5. Kolozsvár 31 p, 6. Konstanca 31 p, 7. Minaur 30 p, 8. Pitesti 27 p, 9. Brassó 25 p, 10. Temesvár 24 p, 11. Nagyvárad 24 p, 12. Bákó 17 p. A bajnokság következô négyfordulós szakaszára február 22–25. között kerül sor Ploiesti-en.
*
A küszöbön álló nemzetközi kontinentális találkozók miatt a nôi Nemzeti Ligában három, a hatodik fordulóból elôrehozott találkozót bonyolítottak le. Kedden, Nagybányán, a helybeli sereghajtó ERA csapata 19–17 arányú vereséget szenvedett a Zilahi Silcotubtól. A bajnok Râmnicu Vâlcea-i Oltchim Brassóban diadalmaskodott a Rulmentul ellen 27–23 arányban. Mint már jeleztük, a Bukaresti Rapid 22–19-re legyôzte a kolozsváriakat.
A hatodik fordulóból a hét végére a következô mérkôzések maradtak: Déva–Fibrex, Konstanca–Jászvásár és Galac–Antilopa.
Legalábbis az ökölvívó társadalom elitjébôl. A Marian és Dorel Simion testvérpáros apja, Gheorghe, megtagadta az együttmûködést a jelenlegi szövetségi kapitánnyal, Vastag Ferenccel.
A magát mindenhatónak képzelô Gheorghe Simion sajátos módon viszonyul mind a szakszövetséghez, mind az edzôkhöz, kollégákhoz. Már egy szakembert (Relu Aurast) sikerült kirúgatniuk a válogatott élérôl. Sajnos, az ökölvívó-szövetség akkori vezetôsége mindenben támogatta a — kétségkívül tehetséges — két bokszoló apukáját.
Hatalmasat tévedtek.
Precedenst teremtettek, és Gheorghe meg volt gyôzôdve arról, hogy Vastagot is kitúrhatja a válogatott élérôl. A hazai ökölvívósport hatalmas szerencséjére most már olyan ember vezeti a szövetséget, aki magatartásával, beszédével, életvitelével számtalanszor bebizonyította, hogy sportszerû, megbízható, becsületes ember. Mihai Leuval nem sikerült kiszúrnia Simionnak. Ezért vélem furcsának a Gazeta Sporturilor azon megállapítását, miszerint a jelenlegi szakszövetség „háborút" indított a Simion testvérek és (elsôsorban) az apjuk ellen. Ioan Chilom, a cikk szerzôje szerint Mihai Leu holmi pletykáknak adott hitelt, és ebbôl ered az egész nézeteltérés egyfelôl Vastag Feri és a szövetség, másfelôl a Simion család között.
Szó sem lehet ilyesmirôl. A sydneyi kisiklást követôen — bár nem volt az egyedüli hibás — Vastag önként lemondott, miközben Simionék minden rosszat összehordtak róla. Belerúgni a padlón heverô ellenfélbe — nincs ennél alávalóbb dolog. Leu, aki a profizmusba is belekóstolt, jól tudja, hogy a hibákat nem lehet egyetlen személy nyakába varrni. És fôleg azt nem szabad elnézni, hogy mindenki azt tegye, amit erre-arra tévelygô elméje kitalál.
Véget kell(ene) vetni a széthúzásnak. Másként mélypontra kerül ökölvívó sportunk (is).
Nagy napra ébredtek az osztrákok, Tirolban a férfi lesikás megtekintéséhez rengeteg nézô gyûlt egybe — ismét várták Ausztria sikerét. Csalódást csak az okoz(hat)ott, hogy nem a nagy „Herminator", hanem honfitársa, Hanes Trinkl nyert! Hármas rajtszámmal Herman Maier még átvette a vezetést, de lesiklása nem igazán sikerült, ideje viszonylag jó volt (1:38,94 perc a 2040 m hosszú, 850 m szintkülönbségû pályán). Maier „mumusa" 6.-nak indult, 1:38,74 perccel verte Maiert. Az erôs mezônyben sokan pályáztak a harmadik helyre (a svájci Silvano Beltrametti, az amerikai Daren Ravles, valamint az osztrák Fritz Strobl, Franz Werner, s fôleg Stephan Eberharter), míg 24-es rajtszámmal berobogott a német Florian Ecker, s nagy meglepetésre 1:39,26-tal „elcsórta" a bronzérmet.
Herminator viszonylag pácban lehet, számára hátra van még az óriáslesiklás, amely talán utolsó lehetôség a gyôzelemre.
Lapzárta után a hölgyek mûlesiklása következett.
N. P.
A norvég Kjetil-Andre Aamodt (képünk) rekordot állított fel azzal, hogy sorozatban harmadszor lett elsô az alpesi összetettben, s így 14-re növelte olimpiai és világbajnoki érmeinek számát.
Ezzel megelôzte az eddig vele holtversenyben álló szintén norvég Lasse Kjust és a luxemburgi Marc Girardellit, akik 13–13 medáliát gyûjtöttek.
Aamodt hat vb-n állhatott a dobogóra: öt elsô-, továbbá két-két második- és harmadik hely megszerzése fûzôdik a nevéhez. Az 1992-es albertville-i ötkarikás játékokon egy-egy arany- és bronz-, két évvel késôbb, Lillehammerben két ezüst- és egy bronzérmet akasztottak a nyakába.
A szamosújvári Orizont ’84 turisztikai klub tagjai — hó hiányában — Máramaros és Beszterce-Naszód megyék környékén rendezi meg idei versenyeit. A Cibles-hegységben kerül sor a hagyományos tájfutó versenyre, melyre a fent említett megyék képviselôi is beneveztek.
Február végén az Orizont ’84 néhány fiatalja részt vesz az Oláhszentgyörgyön sorra kerülô, Gentia-kupával díjazott turisztikai tájékozódási versenyen, de nem marad el a Sütô György-síemlékversenyre sem.
Az elmúlt hét végén Szarajevó adott otthont egy nemzetközi ökölvívóversenynek, amelyen részt vett négy romániai sportoló is. Benone Marcu a 48 kg-os súlycsoportban második helyezést ért el, a többi három résztvevônek sikerült az elsô helyen végeznie. Ôk a következôk: Ion Ionut (63,5 kg), Lucian Bute (81 kg) és Claudiu Râsco (91 kg.). Mindannyian a volt Szovjetunió országainak sportolóit gyôzték le.
Az országok közötti táblázaton Románia a második helyen végzett Oroszország mögött, amely három arany- és három ezüstérmet szerzett.
A Román Ökölvívó-szövetség szombati gyûlésén döntések születtek a különbözô válogatottak (ifi, felnôtt stb.) mûködésérôl. Amelett, hogy kijelölték a keretek edzôit, az újonnan választott edzôi testület tagjait régiók felügyeletére osztották. A testület elnöke Mihai Bãdescu szövetségi edzô, alelnökök: Vastag Ferenc (felnôtt válogatott) és Relu Auras (ifik). Erdély körzetéért Ion Dragos (Zilah) felel, Olténiát Eugen Petrus (Râmnicu Vâlcea), Moldvát Nicolae Cara (Bákó), Dobrudzsát Ilie Dascãlu (Konstanca), Havasalföldet pedig Petre Mateescu (Bukarest) felügyeli.
Remélhetôleg az újászervezett szövetség mindent megtesz, hogy a hazai ökölvívás ismét a legjobb úton haladjon.
Állami tôkeinjekcióra van szüksége a Taromnak ahhoz, hogy lélegzethez jusson és kezelni tudja felhalmozott veszteségeit — jelentette ki Nicolae Demetriade, a Tarom új vezérigazgatója. A nemzeti légitársaság közelmúltban kinevezett új vezetôje az állam segítségére azt említette példaként, hogy Magyarországon a Malév 28 millió dolláros állami támogatásra számít.
A vezérigazgató szerint Romániának mindenképpen szüksége van nemzeti légitársaságra, a nemzeti légitársaság az, amelyrôl az állam az utolsók között mondhat le. Demetriade elismerte, hogy a Tarom hosszú évek óta veszteséggel mûködik, és még legalább 3–4 év szükséges ahhoz, hogy ne veszteséget termeljen a társaság. Miután korábban a kormány illetékesei mindig azt hangsúlyozták, hogy a nemzeti légitársaság állami támogatás nélkül üzemel, az új vezérigazgató elmondta: ez csak annak volt köszönhetô, hogy a beszállítók hiteleztek neki.
— A világ minden repülôterén dollármilliókkal tartozunk, s ha a beszállítók egyszerre megtagadnák a hiteleket, a Tarom üzemeltetése azonnal lehetetlenné válna — mondta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a hitelezôk eddig türelmesek voltak, de álláspontjuk megváltozhat, ha azt látják, hogy a társaság sorsa bizonytalanná válik. A Tarom tényleges anyagi nehézségeire csak tavaly novemberben derült fény, amikor bejelentették a társaság tervezett privatizációjának elhalasztását, majd Anca Boagiu volt közlekedési miniszter távozása elôtt menesztette a légitársaság vezérigazgatóját.
Boagiu minisztersége utolsó napjaiban ismertette azt a felmérést, amelyet az ABN Amro és a Lufthansa Consulting készített a Tarom helyzetérôl. A jelentés szerint a társaság 1999-ben 34 millió dollár veszteséggel zárta az évet, a tavalyi veszteség közel 60 millió dollárra becsülhetô, s 2001 közepére az várható, hogy a felhalmozódó veszteség meghaladja a társaság törzstôkéjét.
A tavaly december végi kormányváltás után az új közlekedési miniszter, Miron Mitrea elôbb kétségbe vonta a nemzetközi szakértôi jelentés elfogulatlanságát, majd Nicolae Demetriadét, a Happy Tour utazási iroda vezérigazgatóját nevezte ki a Tarom élére.
Demetriade nem egészen két héttel beiktatása után közölte: a Tarom az elmúlt három évben 160 millió dollár veszteséget halmozott fel, a tavalyi veszteség pedig megközelíti az 50 millió dollárt. Az idei célként az új vezérigazgató azt fogalmazta meg, hogy a veszteséget 15 millió dollárral, 35 millió dollárra csökkentsék.
A Tarom új vezetése azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti légitársaság esetében most nem egy nagy stratégiai partner felkutatása a feladat, mivel a kiszemelt partnerek nyíltan értésre adták: nem hiszik, hogy a Tarom jelenleg képes lenne megfelelni az általuk elvárt követelményeknek.
— A cél csak a túlélés lehet azon a piacon, ahol rendkívül éles konkurenciaharc folyik. Nem versenyezhetünk az egész világgal, arra kell törekednünk, hogy a szolgáltatás és a géppark minôségével versenyképesek maradjunk — mondta Demetriade.
A Tarom jelenleg 46 járatot üzemeltet. Saját gépparkja öt Boeing 737, hét ATR 42–500 és két Airbus A–310 típusú gépbôl áll, s további öt Boeing gépet bérel.
A gazdasági, kulturális, oktatási és testvérvárosi kapcsolatokról kívánt elsôsorban tájékozódni Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, aki a hét végén kétnapos utat tett Kovászna megyében.
A nagykövet a megye vezetôivel, a kormányt képviselô megyei prefektussal és helyi üzletemberekkel folytatott megbeszéléséket. Útjára elkísérte Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje is.
A látogatáson külön hangsúlyt kapott a térség és Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése. A magyar tôke jelenléte már nem elhanyagolható a megyében, de az övezetet fejlesztô beruházások, a magyar üzleti körök fokozottabb részvétele komoly segítséget nyújtana az itteni problémák, elsôsorban a munkanélküliség enyhítésében.
— Fontos, hogy az itt élôket ne csak identitásuk megôrzésében, de a boldogulásban is segítsük — hangsúlyozta a diplomata a megyeszékhelyen, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján. Szerinte ma már Magyarország megteheti, hogy anyagilag is támogassa a határon túli magyar közösségeket.
A nagyköveti látogatásról beszámoló romániai magyar lapok újságírói élénken érdeklôdtek aziránt is, hogy miként áll a Csíkszeredában megnyitni tervezett magyar fôkonzulátus ügye.
Íjgyártó István közölte, hogy a kérdés egyelôre függôben van, de a közeljövôben több megbeszélés várható ebben az ügyben. A magyar fél az új román kormány álláspontját várja.
— A körülmények azonban nem változtak, ésszerû akadálya a fôkonzulátus megnyitásának nincs — fogalmazott a nagykövet.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 647/12 754 |
26 580/26 780 |
|
(valutabeváltó) |
12 500/12 750 |
26 400/26 750 |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
12 620/12 730 |
26 400/26 550 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 92/94, a márka 12 700/12 800, a dollár pedig 26 500/26 700 lejbe került.
Február 8., csütörtök
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 665 lej,1 USD = 26 653 lej.
A tordai vízmûvek (RATAFCL) laboratóriumában tegnap végzett mérések birtokába jutottunk. Livia Bunea, a laboratórium vezetôje a Szabadságnak elmondta, az elôzô mérésekhez képest némileg csökkent az Aranyos vizének vastartalma, amely még így is 13-szorosa a megengedett szintnek. Szintén csökkent a réztartalom, míg a tegnap 11 órakor érkezett jelentés továbbra is 6-os pH-szintet jegyez. A ciántartalom jelentéktelen csökkenésérôl is jelentést kaptunk. Stanislav Costa, a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Hivatal szóvivôje lapunk kérdésére elmondta, az alacsony pH-szint, a nem megfelelô savtartalom és a magas nehézfém-koncentráció együttes hatása a halak megfulladását okozta.
Az RATAFCL szakemberei által egy nappal korábban végzett ellenôrzések szerint továbbra is szennyezett maradt az Aranyos. Méréseik szerint a pH-szintje továbbra is a normálisnál alacsonyabb, a nehézfém-koncentráció pedig túlteng. Aurel Bercea, az RATAFCL igazgatója szerint a vastartalom a megengedettnek 27-szerese, a réztartalom 26-szor nagyobb a normálisnál, mangánból pedig ötször van több, mint kellene.
A prefektúra képviselôi szerint az Aranyos szennyezettsége a hétfôrôl keddre virradó éjszakai kitartó esôzés miatt sem csökkenhetett. Tudor Stefãnie tordai alpolgármester kijelentette: a hatóságok figyelmeztetései ellenére a lakosság továbbra is fogyasztott a fertôzött halakból. Az orvosok figyelmeztették a lakosságot, a nehézfémek által elôidézett fertôzések — ha nem is jelentkeznek azonnal — különösen veszélyesek, és genetikai elváltozásokat okozhatnak.
Kedden a Kolozs és Fehér megyei környezetvédelmi hivatalok képviselôi, a helyi vízgazdálkodási vállalatok illetékesei a verespataki bányavállalat és a dévai Minvest vállalat vezetôségével együtt az Abrudbánya környéki Valea Sesei bányavidék ülepítô tavaiból vettek mintát. A Fehér megyei prefektúra közleménye szerint az Aranyos vizének minôségét a környéken mûködô bányavállalatok derítôinek szennyezett vize befolyásolja, ráadásul az esôzések kimossák a környék vasoxidban gazdag kôzeteit. Ehhez adódik hozzá az 1960 elôtt bezárt bányákból ellenôrizetlenül szivárgó vízmennyiség. A szakértôk szerint a jelenség csakis a környék ökológiai feltérképezése és hatékony környezetvédelmi intézkedések révén kerülhetô el.
A Fehér megyei prefektúra közleménye szerint a Maros vizének minôsége nem változott az Aranyos beömlése utáni szakaszon, a mérések szerint a Maros vizének pH-szintje a megengedett értékek között maradt. A környezetvédelmi tárca által kibocsátott közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, az Aranyos vizének nehézfém-ionokkal és savakkal való fertôzésének jelensége mintegy 3–4 évvel ezelôtt kezdôdött, és idôszakosan jelentkezik, a meteorológiai körülmények függvényében. A minisztérium különleges intézkedéseket helyezett kilátásba: tegnaptól megfigyelés alá helyezte az abrudbányai bányához tartozó verespataki bányavállalatot, és szintén tegnap indított törvényi eljárást a Fehér Megyei Környezetvédelmi Hivatal az ökológiai katasztrófáért felelôs bányavállalat ellen.
Mint ismeretes, hétfôn többezer döglött halat találtak az Aranyos folyó aranyosgyéresi szakaszán. A tegnapi, lapunkhoz eljuttatott laboratóriumi mérésekre hivatkozó tordai szakemberek szerint a fertôzéshullám két-három napon belül vonul el, amennyiben nem kerül sor a hegyvidéken további esôzésekre.
Tóbiás Zoltán,
Salamon Márton László
Összesen 37 milliárdos adósság terheli a tordai és aranyosgyéresi távfûtési vállalatokat a Distrigaz földgázszolgáltató vállalattal szemben. Az adós vállalatok képviselôi tegnap a prefektúrán találkoztak a hitelezôvel, és megtárgyalták a törlesztés módozatait. Aurel Bercea, a tordai RATAFCL távfûtési vállalat igazgatója lapunknak kijelentette, nem zárja ki annak lehetôségét, hogy korlátozzák a meleg vizet és a távfûtési szolgáltatásokat, mivel a helyi önkormányzat nem fizette ki az állami támogatásként beígért összegeket a távfûtési vállalatnak.
Bercea kijelentette, jelenleg a helyi tanács mintegy tízmilliárd lejjel tartozik az RATFCL önálló vállalatnak, ami a vállalat Distrigaz felé való adósságának felét teszi ki. Az igazgató szerint csupán abban az esetben fizetheti ki a helyi tanács a tízmilliárdot, ha a megyei tanács pénzalapokat bocsát a város önkormányzata rendelkezésére. Bercea hetven százalékra becsülte azoknak a lakosoknak az arányát, akik napra kifizetik közköltségi tartozásaikat. Kijelentette: az egyetlen megoldás az intézmények és vállalatok körbetartozására az lenne, ha a költségvetési támogatásra szánt összegek egyenesen a Distrigaz számlájára kerülnének.
A tordai városi tanács ülésein ezentúl részt vesz egy megyei tanácsos is — jelentette ki Serban Gratian, a Kolozs Megyei Tanács elnöke. Gratian négy személyt jelölt ki erre a feladatra, akik felváltva fogják ellátni új munkakörüket. A következô, február 22-i tordai tanácsülésen a megyétôl Cãlin Felezeu (parasztpárt), Mihail Hãrdãu (Demokrata Párt), Székely István (RMDSZ) és Gheorghe Moraru (RNEP) vesznek részt. Torda választottainak kötelességük, hogy minden hónap 15-ig elküldjék a megyei tanácshoz tevékenységi beszámolójukat. Tavaly Pataki József RMDSZ-es tanácsos javasolta a megye képviselôinek helyi tanácsok gyûlésein való részvételét.
A tordai tanácsosok többsége egyetértett a javaslattal, mivel az elmúlt években már elôfordult, hogy a város helyzetét és gondjait nem ismerô megyei tanács a szükségesnél kevesebb pénzt utalt ki Tordának.
15 hektárnyi szántóföldre nyújtott be igényt az aranyosszéki református esperesi hivatal a helyi földosztó bizottságnak, az 1997/169-es törvény alapján. Az aranyosgyéresi református parókia ugyanakkor tíz hektárnyi földet kér vissza; a földosztó bizottság tegnapi ülésén összesen hét hasonló kérést tárgyaltak meg. A református egyház mellett az ortodox és a görög katolikus felekezetek helyi képviselôi is igényeltek földterületeket, összesen 64,69 hektárt. Ebbôl a görögkeleti egyház három aranyos-széki parókiája 39,39 hektárra tart igényt.
Radu Hanga aranyosgyéresi polgármester a felekezetek földigénylési kéréseivel kapcsolatosan kijelentette, hogy február 12-ig megtörténik a kiosztható földterületek számbavétele, aminek nyomán a földosztó bizottság elbírálja az egyházak kéréseit. A polgármester kérdésünkre nem tudott választ adni, melyek azok a felekezetek, amelyek volt tulajdonosi minôségükben igényelnek szántóföldet, és melyek azok, amelyek a földterületek használatba vételét szándékozzák.
Szombaton este nyolc órai kezdettel Nagyenyeden, az IMA éttermében, a Máltai Segélyszolgálat szervezésében nagyszabású jótékonysági bálra kerül sor. A bált Nagyenyed egyik legfontosabb mondén közéleti eseményeként tartják számon, mely harmadik alkalommal kerül megrendezésre. A Máltai Segélyszolgálat helyi elnökét, Fari-Palkó Ilonát kérdeztük.
— A már hagyományossá vált bált a szolgálat a polgármesteri hivatallal együtt szervezi, hogy a lehetô leghatékonyabb munkát végezhessék. A cél szociálisan érzékennyé tenni az embereket, ezenkívül a három éve épülô, mostanra befejezett segélyszolgálati székház fûtésének bevezetésére való támogatás megszerzése. Az elôzô években megrendezett bálokról pozitív visszajelzések érkeztek, az emberek igénylik e rendezvényt — mondta az elnök.
Mivel a város lakosságának nagy hányada munkanélküli, ezért az egyesület „a felsô tízezertôl" várja a támogatást. A rendezvényen részt vesznek többek közt politikai tisztségviselôk, igazgatók és vállalkozók is. A bált a Bethlen Gábor Kollégium diákjai keringôvel nyitják, késôbb pedig divatbemutatót is rendeznek. Az elôzô években megrendezett bálok tapasztalatából, valamint az elküldött meghívókból ítélve az idén is mintegy 150–200személy részvételére számítanak.
52 éves férfi vesztette életét egy tegnap reggel 6 órakor történt autóbalesetben — tudtuk meg Victor Ciortos alezredestôl, a szamosújvári közlekedésrendészet vezetôjétôl. A 26 éves Bolos Gheorghe vezette BN–02–ZOL rendszámú Iveco teherautó vezetôje a hajnali ködben nekiment az út szélén szabálytalanul parkoló útgyalunak. A kotrógép fülkéjében ülô Solomon Stefãnescu az ütközés következtében kirepült a szélvédôn keresztül, és a városi kórházban nem sokkal késôbb meghalt. Iosif Bodean, a kotrógép vezetôje azt nyilatkozta, hogy a hidraulikus felszerelés meghibásodása miatt volt kénytelen leállítani jármûvét az út szélén. Az illetékesek 60 millióra becsülték a keletkezett anyagi kárt.
Kiskorú lánnyal szeretkezett Bunacsi a Szamosparton; százmilliót sikkasztott az Overseas ügynöke; autófosztogatót füleltek le Désen — tudtuk meg a megyei rendôrség tegnapi sajtótájékoztatóján.
• A Szamos partján szeretkezett Sorin Bunacsi kolozsvári, 27 éves fiatal; partnere egy 13 éves kiskorú lány volt. A február 5-i, 15.30 órakor történteket észrevette egy járôrözô csendôr, és megzavarta a párt. A Vasutaspark közelében zajló l’amour-parti a rendôrségen végzôdött: Bunacsit kiskorúval fenntartott szexuális kapcsolat és szexuális perverzitás miatt öt napos elôzetes letartóztatásba helyezték, egytôl öt évig terjedô börtönbüntetést kaphat tettéért.
• 109,3 millió lejt sikkasztott munkahelyérôl, az Overseas Grup Ltd. Kft-tôl Alexandru Cãlin Bogacs. A 35 éves férfi tavaly augusztus–szeptember folyamán kereskedelmi ügynökként dolgozott a cégnél. A cégkasszából magáncélra használt fel pénzt, a hiány fedezésére pedig meghamisította a nyugtákat: a másodpéldányra a valósnál kisebb összegeket vezetett fel. A kár megtérült, a tettes szabadlábon védekezik közokirathamisítás, hamis okirat felhasználása és sikkasztás vádjai ellen.
• Autóból lopott 39 millió lejt a máramarosi Gheorghe Bobitã. A dési rendôrségnek tegnapelôtt sikerült lefülelnie a 26 éves férfit, aki január 16-áról 17-ére virradólag feltörte az MM–01–BYM rendszámú gépkocsit, és elvitte a benne talált 39 millió lejt. Elôzetes letartóztatásba helyezték.
• 69,2 millió lejes adócsalással vádolják a 38 éves, bukaresti Constantin Modant. Az Agromex Rt. ügyintézôje Kolozs megyében is üzletelt, fémipari termékeket vásárolt és adott tovább. Ügyleteit azonban Modan nem jegyezte be a cég könyvelésébe. Az aranyosgyéresi rendôrség buktatta le, 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.
Hildegard Puwak európai integrációért felelôs miniszter és Markó Attila, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának államtitkár-helyettese részvételével került sor kedden délután a román parlamentben a Temesvári Interkulturális Intézet által rendezett, az Európa Tanács által finanszírozott „Kisebbségek — identitás és együttélés" elnevezésû projekt nyomán megjelent kötet bemutatására.
A projektben részt vettek — a Romániában hivatalosan elismert kisebbségek ifjúsági szervezeteinek képviselôi között — az RMDSZ ifjúsági problémákkal foglalkozó delegátusai, és a kolozsvári Zsidó Fiatalok Szervezetének képviselôje. A szervezôk között volt a frissen megalakult, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában résztvevô kisebbségek ifjúsági szervezeteit tömörítô Interetnica Országos Központ (CNI) is. A rendezvényt Cãlin Rus, az Interkulturális Intézet igazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta, a projekt az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal messzemenô támogatásának örvendett, a végére pedig — a kormányváltás következtében nevében is új — Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának keretei között kerülhetett pont. Alexandra Jivan programvezetô elmondta, a projekt a kisebbségek és a többség közötti kölcsönös megismerés megvalósítását, a tolerancia légkörének megteremtését célozta meg. Hildegard Puwak miniszterasszony, aki maga is kisebbségi szervezetben, a Német Demokrata Fórumban kezdte politikai pályafutását, méltatta a projektet, és elmondta, minden program közelebb hoz a célhoz, növeli a szervezôk önbizalmát. Markó Attila államtitkárhelyettes Vasile Dâncu tájékoztatási miniszter szavait tolmácsolta, aki biztosította a nemkormányzati szervezeteket arról, hogy az általa vezetett minisztérium támogatni fog minden hasonló kezdeményezést. Ionut Anghel, az Interetnica elnöke bemutatta a kisebbségi szervezetek fiataljainak kezdeményezése nyomán létrejött szervezetet, és hangsúlyozta, az ifjúsági szervezeteknek továbbra is szükségük van az anyaszervezetek támogatására.
Ratyis Alice MISZSZ-alelnök, az RMDSZ ifjúsági delegátusa a Szabadság helyszíni tudósítójának elmondta, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) bízta meg a magyar ifjúság képviseletével a CNI-ben, arról azonban, hogy a MIT tagjává válik-e a CNI-nek, az ifjúsági tanács következô közgyûlése dönt.
Az Alkotmánybíróság tegnap úgy döntött, hogy az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között az állam által önkényesen elvett bizonyos ingatlanok jogi rendszerérôl szóló törvény alkotmányos. Hírügynökségekhez elküldött közleményében az Alkotmánybíróság elnöke, Lucian Mihai rámutatott, hogy döntését a bíróság elküldte már Ion Iliescu államfônek is a törvény kihirdetése végett. Amint lapunkban megírtuk, a képviselôház januárban 222 mellette és 73 ellene szavazattal elfogadta az államosított ingatlanok törvényérôl szóló egyeztetô jelentést. A Nagy-Románia Párt, miután a törvény ellen szavazott, megtámadta az Alkotmánybíróságnál a visszaszolgáltatásról szóló szakaszokat, arra hivatkozva, hogy ez figyelmen kívül hagyja a tulajdon intézményének a polgári törvénykönyvben szabályozott elôírásait, úgy vélekedve, hogy bár ez egy kiigazító jogszabály akar lenni, az 1948-as államosításnál is nagyobbigazságtalanságokat okoz majd.
Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésérôl Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadság kérdésére válaszolva úgy nyilatkozott, hogy ez egy várható döntés volt. Ennek gyakorlati folytatása az lehet, hogy 15 napon belül az államelnök kihirdeti, és a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl kezdôdôen a törvény életbe lép. A szenátor felhívta a figyelmet az ingatlantörvényben meghatározott visszaigénylési határidôkre is. Elmondta, hogy a jogszabály életbe lépését követôen 60 napon belül lehet a kéréseket letenni. Attól függôen, hogy az érintettek mire jogosultak, illetve mit kérnek, a kéréseket a polgármesteri hivatalokhoz kell benyújtani a visszaigényelt lakásrendeltetésû ingatlanok esetében, a prefetúrára kártérítés kérése esetén, és amennyiben az ingatlant egy kereskedelmi egység foglalja el, az illetô kereskedelmi egységet kell megkeresni a jogviszonyok rendezése érdekében. Fontos tudni azt is, hogy az új törvény elôírásaival azok is élhetnek, akik egyszer már visszaigényelték tulajdonukat az 1995. évi 112. törvény alapján, akik esetleg kártérítést kaptak, és természetesen elsô alkalommal is be lehet nyújtani visszaigénylési vagy kártérítési kérést. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy ez az ingatlantörvény nemcsak lakásrendeltetésû ingatlanokra, hanem az 1991/18. törvényben és a 2000/1. törvényben elôírtakon kívül sok más ingatlanra is vonatkozik, olyanokra, amelyekben bankok, biztosító társaságok, gyárak mûködtek.
Az államosított ingatlanok bérlôi ezekben a napokban tüntetést szerveznek a szenátus és az államelnöki hivatal elôtt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint az elmúlt 10 évben számos tüntetés volt, egyrészt a lakók, másrészt a volt tulajdonosok részérôl. Természetesen most megint a lakók tiltakoznak, bár az új ingatlantörvény számos, a bérlôk jogait és kiváltságait védô elôírást tartalmaz.
A Jobboldali Erôk Szövetségének elnöke, Varujan Vosganian nyílt levelet küldött Ion Iliescunak, amelyben arra kéri, ne írja alá az államosított ingatlanok törvényét. Vosganian arra hivatkozik, hogy ez a jogszabály úgysem oldaná meg a valamikori államosítással okozott igazságtalanságot, nem jelenthetne teljes visszaszolgáltatást, hiszen eddig is az állítólagos 130 ezer volt tulajdonosból csupán 30 ezer kaphatta természetben vissza államosított ingatlanát.
A parlamenti pártok képviselôivel folytatott tárgyalásokat követôen tegnap a parlamenti képviselettel rendelkezô nem magyar nemzeti kisebbségeken volt a sor, hogy Ion Iliescuval konzultáljanak a törvényhozási prioritásokról.
A román alsóházban összesen 18 nemzeti kisebbség képviselteti magát egy-egy parlamenti képviselôvel. Az általuk létrehozott frakció vezetôje Varujan Pambuccian, az örmény kisebbség képviselôje. Pambuccian a találkozón azt kérte az államfôtôl: támogassa a nem kormányzati szervezetekrôl szóló kormányhatározat módosítását. A nem magyar kisebbségek ezzel azt akarják elérni, hogy a rendelet világosan tegyen különbséget az „etnikai csoport" és a „nemzeti kisebbség" fogalma között. Véleményük szerint ez a megkülönböztetés világosan kellene hogy jelezze: az illetô kisebbség mióta él Románia területén.
Véleményük szerint szintén pontosításra szorul az etnikai kritériumok alapján létrejött szervezetek meghatározása. Úgy értékelik: a kormányrendeletnek meg kellene állapítania a kisebbségek számarányához viszonyított tagságot. Így elkerülhetô lesz az úgynevezett „hivatásos kisebbségi csoportok" megjelenése. (Tekintettel arra, hogy a nem magyar kisebbségekhez tartozó nemzeti közösségeknek viszonylag kevés szavazattal bejuttathatnak egy képviselôt az alsóházba, elôfordult, hogy számukat tekintve jelentéktelen etnikai csoportok kerültek be a parlamentbe. Képviselôiket azzal vádolták, hogy csupán a mandátum kedvéért jegyeztették be az illetô kisebbségi szervezetet — szerk. megj.)
Pambuccian szerint ennek a módosításnak a végrehajtásával a kormányrendelet akár helyettesíthetné a kisebbségi törvényt, amelyet a közeljövôben úgysem tudnának elfogadni.
Szerdán, február 7-én a képviselôház és szenátus együttes ülést tartott, melynek keretében elfogadták a Román Hírszerzô Szolgálat, illetve a Külföldi Információs Szolgálat feletti parlamenti ellenôrzést gyakorló vegyes bizottságok összetételét.
Az SRI-t felügyelô bizottságban az RMDSZ-t Verestóy Attila Hargita megyei szenátor képviseli, aki február 7-én, megválasztását követôen, letette a hivatali esküt.
A bizottság elsô ténykedéseként meghallgatta Radu Timofte szenátort és jóváhagyólag véleményezte kinevezését. A bizottság ülését követôen, a parlament együttes ülése megszavazta a Timofte szenátor kinevezését javasló határozatot, majd a kinevezési dekrétum felolvasása után a jelölt le is tette hivatali esküjét — jelenti az RMDSZ-tájékoztató.
Az orosz–román kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet tevékenysége volt a fô téma Igor Ivanov orosz és Mircea Geoanã román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke szerdai moszkvai megbeszélésein.
Ivanov a találkozón megerôsítette Moszkvának azt a már korábban is kifejtett álláspontját, hogy az EBESZ-nek fontos szerepet kell játszania az európai biztonság építményének kialakításában, ezért a szervezet életében nagyon felelôsségteljes szakasz következik. Erre irányulnak az EBESZ jövôjével foglalkozó, már tavaly elôterjesztett orosz javaslatok is. Mindkét miniszter emellett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és aktivizálása mellett szállt síkra.
Orosz kommentárok szerint a román miniszter moszkvai vizitje a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítését is célozza: Bukarest láthatóan elégedetlen amiatt, hogy az árucserében évente komoly — 500 millió és egymilliárd dollár közötti — román deficit jelentkezik. A múlt évben megtartott külügyminiszteri konzultációkon román részrôl kezdeményezték, hogy orosz hajók romániai javítása, az olajiparban, valamint az energiahordozók tranzitszállításában való együttmûködés révén csökkentsék a kereskedelmi hiányt, s most Bukarest e javaslatokra is választ remél.
Az EBESZ tekintetében alapvetô probléma marad a csecsen kérdés is, hiszen egyelôre rendezetlenek a csecsenföldi EBESZ-misszió tevékenységének felújításával kapcsolatos kérdések, s e problémákon Jan Kubis EBESZ-fôtitkár januári moszkvai egyeztetésein sem sikerült lényeges elôrelépést elérni.
Kolozsvári társaikkal ellentétben, Bukarest kóbor kutyáira a biztos pusztulás, vagy — ahogy azt Traian Bãsescu fôpolgármester kijelentette — az elaltatás, euthanázia vár. Míg városunk elöljárói a kószáló ebek „rehabilitálásának" módjairól vitáznak, a fôvárosban, ahol sokkal súlyosabb gondot jelentenek a gazdátlan négylábúak, komoly kampányt terveznek a veszélyes falkák kiirtására.
Bãsescu kilátásba helyezett intézkedései felháborodást keltettek a bukaresti állatvédô egyesületek körében, amelyek nagyszabású utcai tüntetést rendeztek tegnap Bukarestben. A tiltakozó akcióban valószínû, hogy részt vesz Brigitte Bardot is, akirôl az utóbbi idôben elsôsorban mint vehemens állatvédôrôl lehet hallani.
A 60-as éveiben járó francia filmszínésznô 1998 júniusában már járt Bukarestben, a fôváros akkori polgármesterét, Viorel List kereste fel hasonló ügyben.
Az állatvédô egyesületek tegnap délutánra meghirdetett tiltakozó akcióját maga Traian Bãsescu engedélyezte, véleménye szerint ez hozzájárulhat a bukarestiek figyelmének felhívására. Bãsescu ugyanis úgy tervezi: ha vannak olyanok, akik ragaszkodnak a környék kutyáihoz, azok biztosítsanak szállóhelyet nekik, gondozzák ôket, és mindenekelôtt vállalják a felelôsséget értük. Az így „örökbe fogadott" ebeket ellátják dögcédulával, az új gazdákat pedig írásos nyilatkozat aláírására kötelezik, amelyben vállalják a felelôsséget az állatokért.
Bukarestben 20 állatvédô egyesület létezik, amelyek nemegyszer komoly konfliktusba keveredtek az önkormányzattal kóbor kutya ügyben. A közel 200 000 gazdátlan eb helyzetének a megoldására azonban egyik szervezet sem tud életképes alternatívát javasolni.
Ariel Saron, a keddi izraeli kormányfôválasztás gyôztese szerdára virradóra Tel-Avivban hívei elôtt tartott beszédében felszólította a palesztinokat, hogy „hagyják el az erôszak útját" és térjenek az Izraellel folytatandó tárgyalások útjára.
„Felhívom palesztin szomszédainkat, hogy hagyják el az erôszak útját és térjenek vissza a tárgyalások útjára... avégett, hogy békés eszközökkel oldjuk meg a bennünket szembeállító konfliktust" — idézte az AFP Saront.
A választás gyôztese fogadkozott, hogy a vezetése alatt álló kormány meg fogja ôrizni Jeruzsálemet Izrael „egyesített és örökös" fôvárosául. „Száradjon le a jobb kezem, ha téged, Jeruzsálem, elfeledlek!" — idézte az ószövetségi zsoltárt.
Ugyanebben a beszédben „a lehetô legszélesebb" összefogást megtestesítô nemzeti egységkormány alakítására hívta fel a baloldali Izraeli Munkapártot a nacionalista jobboldal vezére, aki sietett közhírré tenni, hogy George Bush amerikai elnök felhívta ôt telefonon, gratulált a gyôzelemhez, és kifejezte készségét a vele való szoros együttmûködésre.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |