 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. január 16.
(XIII. évfolyam, 11. szám)
Hétfôn Gheorghe Funar polgármester lapunknak úgy nyilatkozott, január 24-én James C. Rosapepe amerikai nagykövet jelenlétében Kolozsvár is megkapja az ötcsillagos város oklevelet. A diplomata a városi tanács rendkívüli ülésén adja át a bürokrácia csökkentéséért, a polgárok jobb tájékoztatásáért járó elismerést.
Tavaly az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége ötcsillagos városok elnevezéssel programot indított. A cél többek között a különbözô engedélyek kibocsátásáért szükséges idô csökkentése, a befektetésbarát környezet megteremtése. A program ugyanakkor kiemelt hangsúlyt fektet a polgárok hatékony és pontos tájékoztatására. A kitüntetett városokat az amerikai befektetôk elônybe részesíthetik — ígérik.
Az utóbbi hónapokban az öt csillag elnyerésére a kolozsvári polgármesteri hivatal lépett: tájékoztató irodákat hozott létre a lakónegyedekben, panasz-, illetve engedélybeszerzô irodát létesített a városházán.
A polgármester szerint Kolozsvár minden hónapban idôben leadta a dokumentációt az öt csillag elnyerésére, de a karácsonyi ünnepek miatt az amerikai nagykövetség munkatársainak sajnos nem volt idejük áttanulmányozni ezeket. Így történhetett meg, hogy Giurgiu és Temesvár megelôzték városunkat a versenyben. A két város már megkapta az oklevelet.
Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint Kolozsvár nagyon kevesett tett annak érdekében, hogy megkapja a csillagokat. — A városháza által az amerikai nagykövetségre eljuttatott dokumentációt visszaküldték. A nyugati szakértôk szerint a városháza hozta intézkedések nem elégségesek az ötcsillagú városi oklevél megszerzéséhez. Az amerikai nagykövetség kezdeményezte program komolyságát jelzi az, ha mindezek ellenére január 24-én Kolozsvár mégis az oklevél birtokába jut — mondta Pálffy.
Hétfôi sajtóértekezletén Gheorghe Funar bejelentette: a városháza felügyelôitôl pontos kimutatást kért a pártok kolozsvári szervezetei használta helyiségekrôl. A polgármester tudni szeretné, a pártoknak hol található és mekkora a székhelyük. A kinyilvánított szándék az, hogy a parlamenten kívüli pártok "fontosságukhoz mért" helységhez jussanak. — A pártok használta villák átszervezését tervezzük. Természetellenes az, hogy a parlamenten kívül rekedt Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztártnak nagyobb helysége legyen mint lakosság bizalmát élvezô, kormányt alakított Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának. Szerint a nem parlamenti pártoknak kisebb felület jár — mondta a polgármester.
Funar hozzátette: amennyiben a városháza által a törvénytelen plakátolásért több tízmillióra bünetett pártoknak végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés következtében fizetniük kell, lakatot tehetnek ajtójukra. — Eddig senki sem fizetett. A késedelmi illeték napról napra nô, és lehet, hogy nem lesznek képesek fizetni — mondta Funar. A polgármester azt szeretné, ha külön irodahelységre a városháza csupán a képviselô vagy szenátori mandátum idejére kötne szerzôdést.
A polgármester nem tudott felvilágosítást adni arról, ha a városháza elfogadta vagy visszautasította Eckstein-Kovács Péternek a külön szenátori irodára leadott kérvényét.
A kolozsvári városháza anyakönyvi hivatalának kimutatásai szerint tavaly 6 911 születési bizonyítvány (657-el többet, mint 1999-ben), házasságlevelet (116-al többet, mint 1999-ben), illetve 4281 halotti bizonyítványt (156-al többet mint 1999-ben) bocsátottak ki. A polgármester 174 esetben adott határidô felmentvényt a házasodni kívánók kérésére. Életkorra vonatkozó felmentvényt nem jegyeztek, két esetben viszont a polgármesteri hivatalon kívül kötöttek házasságot. Egyik esetben a házasságkötés a vôlegény lakásán, a másikban pedig a fogházban történt.
Vasile Gherman anyakönyvvezetô a sajtónak elmondta: tavaly 82 román állampolgár kötött külföldivel házasságot. Legtöbben olasz, német és amerikai állampolgárok voltak, de akadt japán, iraki, sôt szíriai vôlegény is. A külföldre házasodók túlnyomó többsége nô, a vôlegény és a menyasszony közti korkülönbség nem jelentôs.
Az anyakönyvvezetô arról is beszámolt, hogy tavaly 54 személy kérte neve magyarosítását, például Gheorgherôl Györgyre.
A hatalom átvétele után a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja azonnal hozzálátott a teljes adminisztráció át- és újjászervezéséhez, amihez hozzátartozott a helyi közigazgatásban dolgozó alkalmazottak létszámának 30%-kal történô csökkentése is. A Kolozs megyei tanács szerkezetében várható változásokról Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnököt kérdeztük, aki elmondta: februárig egyelôre nem lesz megyei tanácsülés, tehát mindaddig a jelenlegi felállásban mûködnek, bármilyen változást hozó döntést csakis a gyûlésen hozhatnak. A létszámcsökkentést természetesen komolyan meg kell tárgyalni, és jelenleg a fôosztályok valamint az igazgatóság azt ellenôrzik és elemzik, hogyan lehet eleget tenni az új követelményeknek. Javaslataikat majd a februári tanácsülés elé terjesztik megvitatás és megszavazás végett.
Szó volt arról is, hogy több intézmény, így például az útlevélosztály is a helyi tanács hatásköre alá kerülne, a megyei önkormányzatok pedig átvennék a különbözô kereskedelmi tevékenységek engedélyezésének feladatát, amelyet, mint köztudott, eddig szintén a megyei tanács látott el. Kerekes Sándor elmondta, hogy a kormány valóban reformintézkedéseket kíván bevezetni, de ezek nagy része mindeddig csak szándéknyilatkozat volt. Mihelyt megjelenik egy kormányhatározat, a tanácsnak azt alkalmaznia kell anélkül, hogy abba beleszólhatna, magyarázta a megyei tanács alelnöke.
Hétfôn Kolozsvár polgármestere újabb támadást indított a hajdani barátja, Liviu Medrea vezette Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) ellen. Mivel — szerinte — a városi tanács hatáskörébe tartozó önálló gazdálkodás nem tartja karban kellôképpen az utcákat, a városháza a feladattal megbízott RADP-s igazgatóság átvételét tervezi. Ilyen formában a vállalat valamennyi munkatársa a polgármesteri hivatal alkalmazottjává válna, a felszerelések pedig a városházához kerülnének. — A RADP képtelen rendbetartani a város összes utcáját. Ezért kénytelenek vagyunk nyilvános árveréseket tartani — mondta a sajtóértekezleten a polgármester.
Funar javaslatát a csütörtökön ülésezô városi tanácsnak is meg kell szavaznia. $Pálffy Károly& RMDSZ-tanácsos szerint ebben az ügyben szét kell választani a jó kezdeményezéseket a személyes bosszútól. — A RADP ügyében tiszta vizet kell önteni a pohárba. Elôbb tisztázni kell az adósságok ügyét, s csupán ezt követnek kerülhetnek szóba más kérdések — mondta az RMDSZ-tanácsos.
Amint arról lapunk több alkalommal beszámolt, a polgármesteri hivatal és a Közterület-fenntart vállalat közti konfliktus a két intézmény vezetôje közti személyes nézeteltérés miatt robbant ki. A vállalat szerint az elvégzett munkálatok miatt a városháza többmilliárd lejjel tartozik. A polgármesteri hivatal csupán az adósság egy részét ismeri el. Az anyagi nehézségek miatt a RADP kénytelen volt bankkölcsönökhoz folyamodni. Több alkalmazottat elbocsátottak, vagy kényszerszabadságra küldtek.
Szombaton délután tartotta rendkívüli közgyûlését a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának Kolozs megyei szervezete. Az ülésen részt vett Ioan Rus belügyminiszter is, aki kijelentette: az RTDP-s prefektusok beiktásának végezetével a belügyminisztérium megkezdi a megyei rendôrfelügyelôségek tevékenységének felülvizsgálatát.
Ezen a héten minden rendôrfelügyelôségnek el kell készítenie éves mérlegét. Ioan Rus elmondotta: ahol hiányosságokat észlelnek, vagy megnôtt a bûnesetek száma, várhatóan leváltják a parancsnokokat. Sajtóértesülések szerint a közeljövôben leváltandó parancsnokok közé tartozik Kolozs megye rendôrfônöke Nelu Pop is.
Lapunk megkereste az éríntett parancsnokot, Nelu Pop ezredest is. A megyei rendôrség vezetôje elmondta, hogy eddig szóba sem került leváltása. Kolozs megyében a rendôrség által elért eredmények jóknak és nagyon jóknak mondhatók. Ô is meglepetéssel olvasta szóba jöhetô leváltásárol. Véleménye szerint olyan napilapban jelent meg a hír, amelyik valamilyen okból nagyon kívánja leváltását. Pop elmondotta, hogy ezen a héten mérlegelik az elmúlt év tevékenységét, de szerinte az új belügyminiszternek semmilyen konkrét oka nincs a Kolozs megyei rendôrség vezetôségének leváltására. Ioan Rus kezében van a döntés joga, és mi elfogadjuk, bármi legyen az — jelentette ki Nelu Pop ezredes.
Február 14-én kerül sor az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tisztújító küldöttgyûlésére. A szervezet alapszabályzata szerint a tisztségeket kétévenként meg kell újítani. Bitay Levente megyei ügyvezetô elnök a Szabadságnak elmondta: a testület összetételének meghatározásakor a helyeket úgy próbálták elosztani, hogy a kolozsvári és a vidéki szervezetek egyenlô arányban legyenek jelen.
Tájékoztatása szerint a küldöttgyûlésnek 459 tagja lesz. Ebben hivatalból részt vesznek a Megyei Képviselôk Tanácsának (MKT) tagjai, valamint azok az RMDSZ-tisztségviselôk, akik nem tagjai az MKT-nak, mint például egyes vidéki szervezetek elnökei, alpolgármesterek, kolozsvári városi tanácsosok, állami tisztségviselôk, valamint az MKT három szakbizottságának tagjai. Több helyet különítettek el a társszervezetek, ifjúsági szervezetek, egyházak számára, amennyiben azok igénylik. Ezen kívül minden körzetnek újabb helyeket osztanak le, ezek számát a tavalyi parlamenti választásokon elért eredmények alapján, illetve a begyûjtött tagdíjak arányának megfelelôen határozzák meg. A vidéki és a megyei szervezeteknek február 10-ig kell megtenniük javaslataikat. Kijelölik a küldöttgyûlésbe delegált személyeket, az MKT-választott tagokat és javaslatot tesznek a megyei elnök személyére vonatkozóan.
A Szabadság kérdésére Bitay Levente elmondta: az elnöki tisztség esetében konkrét jelölés még nem érkezett a megyei szervezethez. Lapunknak nyilatkozva, Kónya-Hamar Sándor képviselô, jelenlegi elnök kijelentette: amennyiben jelölik, elvállalja a felkérést. Válaszát azzal indokolta, hogy két évvel ezelôtt elkezdett munkáját szeretné befejezni. Az elkövetkezô idôszak teendôi között prioritásként említette a szociális kérdéseket, a városi és megyei szervezetek megújítását, amelyekre az elmúlt években a helyi és a parlamenti választások miatt nem tudtak kellô figyelmet fordítani.
ROMÁNIA–IZRAEL BARÁTSÁG-DÍJ ANDREI MARGÁNAK
A tel-avivi központú Zsidók Világszövetsége (ACMEOR) 2000-re Andrei Marga professzornak adományozta a Románia–Izrael Barátság-díjat, a román–izraeli együttmûködés széles körû fejlesztéséért végzett munkájáért, amit tanügyminiszterként és a kolozsvári egyetem rektoraként fejtett ki. Andrei Marga professzor, a díj átvételére, 2001. január 20-án — egy hétre — Izraelbe utazik, ahol hivatalos személyekkel találkozik, és elôadást tart Haifában, Nazarethben, Tel-Avivban és Jeruzsálemben. A híres Tel-avivi Héber Egyetem vezetôivel újabb közös együttmûködésrôl tárgyal. Az utóbbi években a kolozsvári tudományegyetemnek van az országban a legszélesebb körû héber és jiddis tanulmányi programja.
Connex: Románia legjobb távközlési társasága
A The Business Central Europe folyóirat felmérése szerint 2000-ben, immár harmadízben, Románia legjobbjának a Connex bizonyult. A cég az ország legdinamikusabban fejlôdô vállalata, szolid tôkével és megbízható helyi menedzserekkel rendelkezik.
SZEMBESÜLÉS ÖNMAGUNKKAL címmel Horváth Arany író tart elôadást január 18-án, csütörtökön este 6 órakor a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Kör ökumenikus irodalmi fórumán, a Szentegyház utca 6. szám alatt, az I. emeleten. Fellép: Boér Ferenc színmûvész és Márkos Albert hegedûmûvész.
ZÖLDSÉGTERMESZTÉSSEL, VIRÁGKERTÉSZETTEL, NÖVÉNYVÉDELEMMEL kapcsolatos gazdatanfolyam kezdôdik január 16-án, kedden du. 5 órai kezdettel a Hóstáti Kalandos Társaság Máramaros utcai székházában (a volt Józsa Béla Mûvelôdési Ház). A szervezôk minden érdeklôdôt szeretettel várnak!
JOGI TANÁCSADÁST tart Demeter Dalma ügyvédnô január 17-én, szerdán du. 4 órától az RMDSZ Pata-Györgyfalvi negyedi székházában (Jugoszlávia utca 51.).
Újabban túlsúlyban vannak filharmóniánknál a kamarazenekari hangversenyek. Ennek rendszerinti oka, hogy a zenekar egy része külföldön turnézik — igaz, ez anyagi szempontból létfontosságú, ugyanakkor külföldön is megismerik ezáltal kiváló zenei intézményünket —, de nem hallgathatjuk el azt sem, hogy ez a repertoár leszûküléséhez vezet.
Az évezred és az évszázad elsô hangversenye szintén kamarazenekari hangverseny, elsô részében Bach mûvei szerepeltek vonószenekari kísérettel, a második részben elôadott Mendelssohn-szimfónia természetesen nagyobb zenekari együttest követel meg. Ebben játszottak ugyan az elôírt fúvó shangszerek, de a vonósok létszáma kisebb volt a megkívántnál.
Bach: II. h-moll szvitje szólófuvola és vonószenekarra íródott. A szvit különbözô korabeli táncai Rondo (körtánc), Bourrée, Sarabande, Polonaise gáláns muzsikájában legtöbbször unisonóban játszik a szólófuvola a vonósokkal, ugyanakkor virtuóz szólórészleteket is tartalmaz. A szólista, Cãtãlin Costea tisztán intonál, technikailag is jól oldotta meg szólamát, hangszerének szerepe azonban nem került kellôen elôtérbe.
Johann Sebastian Bach két hegedûversenyt komponált, az I. a-moll és a II. E-dúr versenymûvet, a többi zongoraversenyek átirata. Ezúttal Cristina Anghelescu volt mindkét hegedûverseny szólistája. A két versenymû eltérô jellegû, az a-moll fájdalmas, kromatikus motívum, kevésbé táncszerû Gigue, az E-dúr versenymûvet ünnepélyes hang, életöröm jellemzi. Cristina Anghelescu, aki már sok elismerô jelzôt érdemelt ki, most is szép hangon, biztonsággal játszott, azonban néhány gyors résznél „elôreszaladt" a kísérô hangszerekkel szemben. Bach mûvei esetében nagy fontosságú a tempó mindenkori egyenletes lüktetése. A mûvésznô Bach Szólószonáta tétellel köszönte meg a közönség tapsait.
A 4. A-dúr „Olasz" szimfónia Mendelssohn egyik legnépszerûbb mûve, vidám, a napsütötte olasz tájat sugalló hangja igénybe veszi az itáliai folklórt is. A Menüett tétel kürt részlete viszont a német erdô-romantikát képviseli, hazájának természeti szépségeit. A szimfóniát záró Presto „Saltarello" a szerzô nápolyi emléke.
Az est karmestere, Rãzvan Cernat a közönség szimpátiáját nyerte el. Jó felkészültségû tapasztalt karmester, aki jól érthetôen fejezi ki elképzelését. Mind a vonószenekar, mind a Mendelssohn-mûben közremûködô fúvósok jó teljesítményt nyújtottak.
Számos rendezvényre került sor tegnap Kolozsváron, a költô születésének 151. évfordulóján. Délelôtt, mint minden évben most is, a megemlékezés virágait helyezték el a román költészet kimagasló alakjának Román Színház elôtti szobránál, majd kolozsvári költôk olvastak fel verseikbôl. Az Írók Társasága kolozsvári fiókjánál Mihai Eminescu-szimpóziumot tartottak és kiosztották a II. megyeközi Mihai Eminescu-esszéverseny díjait. A díjazottak: dr. Florin Agafitei focsani-i tanár, Cãlin Cristea gyulafehérvári diák, Angela Monica Jucan kolozsvári könyvtáros és Ioan Pop író.
A Református Mentô Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány segítô tábort szervez 2001. január 26–február 6. között Marosvásárhelyen. Ez az alkalom is segítségnyújtás azok számára, akik alkoholfogyasztással vagy más önpusztító szenvedéllyel küzdenek. Mivel az ilyen jellegû bajok a közvetlen hozzátartozókra is kihatnak, ebben a táborban szívesen látjuk a házastársakat is, vagy azt a személyt, aki kész támogatni a bajbanlevôt.
A tábor ideje alatt biztosított az állandó orvosi ügyelet és tanácsadás.
Mindenkit szeretettel fogadunk, a részvétel feltétele az elsô naptól az utolsóig való jelenlét.
Érdeklôdni, jelentkezni a következô telefonszámon lehet: (HR, CV, BV, megyeieknek) Antalfi Gizellánál: Tel.: 066/212-971, munkanapokon 8–13 óra között; (MS, BN, AB, SB, megyeieknek) Bodó Tóth Gyulánál. Tel.: 065/165-089, hétfôtôl szombatig de. 10–14, du. 18–20 óra között; (CJ és a többi megyeieknek) a Református Mentô Misszió irodáján: Tel.: 064/441-969 naponta 10–14 óra között, máskor Adorján Kálmán lakásán, tel.: 064/199-734.
Jelentkezni lehet erre a táborra január 20-ig.
Mûvészetek és mûvészek találtak egymásra vasárnap a kolozsvári evangélikus templomban és a Reményik Sándor Galériában Terényi Ede mûvészi estjén. Az egybegyûlteket Kiss Béla püspökhelyettes köszöntötte és ismertette a rendezvény mûsorát. Majd Molnár Tünde avatott tolmácsolásában hallgathattunk válogatást Terényi Ede szerzeményeibôl. A tisztán csengô orgonamuzsikát Borsos Edit szopránénekesnô fellépte és Carmen Vasile kecses mozdulatoktól kísért erôteljes mezzoszopránja egészítette ki. A sajátos hangzású muzsika élményszerû elôadásmóddal párosult.
Majd egészen különleges mûvészi esemény szem- és fültanúja lehetett a templomot zsúfolásig megtöltô közönség. Essig József Szín, kép, zene címû filmesszéje premier volt a javából. Méghozzá — kolozsvári viszonylatban, de bátran mondhatok erdélyit, sôt, akár még jobban is tágíthatnám a kört — mûfaji premier. Olyan multimédiás kísérlet, amely a számítógép segítségével hangolta egybe a zeneszerzô és a képzômûvész Terényi Ede munkásságát, teremtve ezáltal egyedülálló, erôteljes mûvészi hatást kiváltó, egyedi mûalkotást. Egy adott pillanatban úgy tûnt: a tökéletes harmóniába olvadó szín, kép és zene nemcsak a mûfaji határokat légiesítette, hanem valósággal új dimenziókat nyitott meg: a szférák zenéjének és képi megjelenítésüknek csodálatos világát. A legmodernebb technika lehetôségeit kitûnô érzékkel és maximálisan kihasználó Essig József és munkatársa, Bartha Zsuzsa tökéletesen ráérzett Terényi Ede rendkívül sokrétû mûvészi világára.
Az est második részében került sor a következô premierre, a képzômûvész Terényi Ede kiállításának a megnyitójára. Az esemény jelentôségét dr. Alexandra Rus és a sorok írója méltatta. Majd a kiállító mûvész vázolta röviden, szellemesen és frappánsan, képzômûvészeti karrierjének sajátos alakulását. Végezetül pedig Essig Klára festômûvész átnyújtotta Terényi Edének a Reményik Sándor Alapítvány Gergely István szobrászmûvész készítette emlékplakettjét.
A tárlattal részletesebben a szombati Mûvelôdés oldalon foglalkozunk.
A kiállítás a Reményik Sándor Galériában (Kossuth/1989. december 21. út 1. szám) tekinthetô meg, hétköznapokon 10–15 óra között.
Sajátos hangvételû képzômûvészeti tárlat megnyitójára került sor a hét végén a Korunk Galériában. A fiatal kolozsvári képzômûvész, Juhos Sándor monotípiáit Heim András grafikusmûvész, a kiállítás házigazdája mutatta be a közönségnek. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a kassáki képarchitektúra hatását magán viselô, de rendkívül eredeti, mind színben, mind formában fölöttébb sajátos munkák révén Juhos Sándor valósággal berobbant a mûvészeti életbe. Olyan tehetség munkáit tekinthetjük meg a Korunk Galériában, aki már megváltotta jegyét a magyar képzômûvészet történetébe.
A mûvészi mûsorban Király Zoltán olvasott fel verseibôl, Majó Zoltán és Szabó Mária barokk furulya-duókat játszott.
— 1940. október 24-én Horthy Miklós kormányzó és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében megnyitják az egyetemi
tanévet;
— 1940. novemberében Zsidó Gimnázium létesül Kolozsvárt a Nagy-Szamos (Iasilor) utcában;
— 1940. november 26-tól 1944 áprilisáig Inczédy-Joksmann Ödön Kolozs megye és Kolozsvár fôispánja;
— 1941 januárjában az utcaneveket magyar szempontok szerint visszaállítják,illetve módosítják, egységesítik a házszámozást is;
— 1941 januárjában a következô filmszínházak mûködtek Kolozsvárt: Capitol (Fôtér), Edison (Hosszú, ma Ploiesti utca), Egyetem (Egyetem utca), Rio (Patak, ma Sindicatelor = Szakszervezetek utca), Royal (Deák Ferenc, ma Eroilor = Hôsök utca), Urania (Ferenc József, Horthy, ma Horea út);
— 1941-ben a következô idôszaki sajtótermékek jelentek meg Kolozsvárt: Ellenzék, Keleti Újság, Kolozsvári Estilap, Magyar Újság, Tribuna Ardealului, Erdély, Erdélyi Helikon, Erdélyi Iskola, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Szemle, Hírnök, Ifjú Erdély, Jóbarát, Keresztény Magvetô, Pásztortûz, Református Család, Református Szemle, Unitárius Közlöny;
— 1941. április 16-án tartja a kolozsvári törvényhatóság alakuló közgyûlését, a polgármester dr. Keledy Tibor lesz, aki a katonai közigazgatást vezetô Beck Albert ezredestôl veszi át a város ügyeinek irányítását.
Nem éppen hízelgô dolgokat mond Gabriela Adamesteanu azokról, akik a decemberi választásokon C. V. Tudorra szavaztak (jegyzetének fordítása lapunkban is megjelent), s lényegében aligha lehetne vitába szállni vele, hiszen ahol a politikai kultúra ilyen alacsony szintû, ott valóban számítani lehet arra a veszélyre, hogy a félrevezethetô választók fölrobbanthatják az országot. Ám — mondhatnánk — szerencsénkre jött a másik jelölt és megmentett bennünket és az országot a veszedelemtôl, netán egyenesen a katasztrófától. De vajon tényleg megmentettek vagyunk?
A másik, a „gyôztes" valóban minôségileg, erkölcsileg és emberi tartásban is olyan jelentôs különbséget jelent, hogy most már tapsikolhatnánk a gyönyörûségtôl? Még az RMDSZ is azzal unszolt a megválasztásán való részvételre — és úgy gondolom, rendkívül világosan fogalmazott –: két rossz közül válasszuk a kisebbik rosszat. Ám egy józan erkölcsû világban egy ilyen — valójában abszurd — ajánlat elô sem fordulhatna, hiszen a választás lehetôségének lényegét kérdôjelezné meg. Mert ki lehetne olyan csökött agyú, hogy tudatosan rosszat válasszon, még ha — nem tudom milyen mérce alapján — kisebb rossz is az! De méginkább azért nem eshetne ez meg, mert azokban a társadalmakban az ilyen jelölteket nem a vak véletlen sodorja megválaszthatósági helyzetbe. A megválaszthatósági helyzet nagyon tudatos, gondosan megtervezett, célirányos (és hosszú) válogatási/tesztelési folyamat eredménye, amelybe rengeteg munka és bizonyítási igyekezet foglaltatik bele.
Egy autentikus demokráciában C. V. Tudor-szerû aligha juthatna megmérettetési helyzetbe. És nemcsak azért, mert nem szereti az idegeneket — magyarokat zsidókat és mindenki mást, aki nem olyan, mint ô —, hanem azért, mert legfennebb udvari talpnyalónak, félresikerült bohócnak alkalmas — ugyanis csak ezen a téren szerzett tapasztalatot és bizonyított valóságosan.
Ám azt is el kell ismerni, hogy a „kisebbik rossznak" vélt, abban a másik átkosnak nevezett világban, bizonyos ellenzéki nimbuszt és elôdjénél civilizáltabb stílust mondhatott magáénak, és talán abban a környezetben azt a képességét is bizonyította, hogy fel tudja ismerni a szocialista építés addigi útjának és módszereinek tarthatatlanságát. Éppencsak az a baj, hogy amikor lehetôség hullt az ölébe, hogy éljen is vele, valamivel civilizáltabban ugyan, de ugyanazt akarta folytatni! Ugyanis képességei amúgy a változtatásra alkalmassá tették volna, csak akik mögötte álltak, és akik a lehetôség felbukkanása után is támogatták, továbbra is megmaradtak a „változzon, de úgy, hogy ne változzon semmi" bûvöletében, minthogy elôjogaik makacs védelmében is a visszarendezôdést vélték egyedül biztonságosnak. A „kisebbik rossz" pedig elôzô mandátumai alatt egyértelmûen azt bizonyította, hogy ez a két szék közt a pad alatt állapot végeredményben neki is a legrokonszenvesebb. Ami magyarázható ugyan, hiszen ugyanazok a korlátok akadályozták, hogy átlépjen saját árnyékán, mint elv- és harcostársait, akiknek végeredményben kedvében és vélt saját érdeke szerint cselekedhetett. Az viszont már a nagy többség szomorú vesztesége, hogy ilyenformán vezetése alatt az ország nem elôre, Európa felé lépkedett, hanem az ellenkezô irányba, a nyomor és végtelenül kinyújtott átmenet karjaiba.
Nem véletlenül ismerte ezt föl a választók döntô többsége 1996-ban és találta úgy hogy bár bôségesen lett volna alkalma túllépni a rosszul értelmezett csoport- és saját érdeken, de ô nem tett semmit, illetve azt bizonyította be „sikerrel", hogy alkalmatlan erre a feladatra.
Újraválasztása tehát nyilvánvalóvá teszi, hogy az ország annyira mélypontra jutott, az utolsó szalmaszálnak tûnô jobboldali koalíció vezetése alatt, hogy ennél az elôzô periódus egyenesen jobbnak, s mindaz, amitôl egy emberként szabadulni szerettünk volna, biztonságosnak és visszakívánhatónak hatott. Már azoknak, akik tökéletes amnéziában szenvednek. A „kevésbé rossz" gyôzelme azt mutatja, túlságosan sokan vannak ilyenek.
Csakhogy a választót nem lehet felelôsségre vonni sem vészes feledékenységért, sem jó vagy rossz opciójáért. Ô legalább — a maga lelkiismerete, felfogása szerint — megtette a dolgát. Hogy tévedett? Meglehet. De nála sokkal, de sokkal nagyobbat (és károsabbat) tévedtek azok, akik a maguk helyén annyit sem tettek, mint a választók!
A kisebbik rossz gyôzelme ellenére is azt kell mondanunk, hogy nem a választókkal van baj, akik — sajnos — nem láthatnak túl a felszínen és nem ítélhetik meg kellô biztonsággal az ígérgetések valóságtartalmát, amiért elkerülhetetlenül arra fordul a rokonszenvük, ahol a legvilágosabban mondják ki mindazt, ami nekik nagyon fáj, (márpedig tizenegy év alatt nagyon felgyûltek a fájdalmak, beteljesületlen remények). A választók mégis, mindezek ellenére megtették azt, ami rájuk tartozik —, az igazi baj változatlanul a politikai kaszt tagjaival van, ôk ugyanis nem tették meg — még félig sem —, ami a dolguk lett volna.
A besúgásnak is vannak rangfokozatai. A hivatásos besúgó erôs karakterû ember, aki tisztán játszik. A becsületét havi fix jövedelemért adja el. Általában magasrangú állami tisztviselôkkel szövetkezik. Észrevételeit írásban, egyezményes álnév alatt közli feletteseivel.
Ennek az ôsi mesterségnek a legalacsonyabb fokozata az a típus, aki bizonytalan apró elônyökért, sokszor egy fônöki vállveregetésért is eladja, kissé vulgárisan kifejezve, beköpi akár az édesapját is.
Ehhez a kategóriához tartozott Petre elvtárs.
Ô volt, aki rögtön jelentette, ha reggelente mással írattad alá a „kondikát", ha kiszaladtál a városba egy kifliért, ha két kimutatás között megoldottál egy keresztrejtvényt.
Akcióterülete nem korlátozódott kimondottan a munkahelyére. Odahaza a tömbházban ô jelentette, ha nem fizettél adót a kutyád után, ha külföldi rokonodat fogadtad a lakásodba.
A törvény betûi mögé rejtôzött; nem volt mit tenni ellene.
Abban az idôben volt divatban, ha a fôvárosból munkalátogatásra érkezett az elvtárs, minden vállalatnál megkettôzték az ôrséget.
Petre barátunk örökké az éjszakai váltást választotta, úgymond az a legfontosabb, oda komoly ember kell. Mellékesen mindenki tudta, hogy olyankor a legritkább az ellenôrzés, a szabadnapot pedig bármikor kiveheted.
Élt is a jogával Petre. Hiába súgtak össze a kollégák. A tolvaj, akit nem fogtak meg, az becsületes ember.
Egy reggel, ahogy megérkezett Kovács Béni, a könyvelô, azonnal hivatták a fônökhöz.
— Kovács elvtárs, én megértem, hogy magát minden reggel tejért küldi az asszony, mert két kicsi gyereke van, de a fizetést csak a ledolgozott órákért szokták osztogatni — mondta a fônök. — Kénytelen vagyok egy órát levonni a mai késésért.
— Pedig én aláírtam helyetted a kondikát! — csodálkozott Pirike, a gépírónô, miután Kovács Béni beszámolt az irodában a történtekrôl. — Igaz, mintha Petrét láttam volna járni a fônöknél.
— Petre volt a fônöknél? — tolta fel a szemüvegét Béni.
Másnap április 1-ét írt a naptár. Kint zuhogott az esô, mindenki az irodában volt.
Petre elvtárs éppen valami jelentésen dolgozott, amikor a titkárnô robogott be, hóna alatt a levélmappával.
— Legyen szíves aláírni, hogy átvette! — nyújtott át Petrének egy hivatalos okiratot.
A légy zümmögését is meg lehetett hallani, olyan csend volt az irodában. Nem csoda, mert együtt szerkesztették meg Bénivel a kerdôívet:
„Felkérjük Petre Ananie elvtársat, hogy válaszoljon a következô kérdésekre:
1. Értesítve volt-e, hogy március 29-én éjszakai szolgálatos?
2. Eleget tett az elôírt kötelességeinek?
3. Ha nem, mit tud felhozni mentségére?"
Pecsétrôl, aláírásról Kovács Béni gondoskodott.
Petre egy ideig forgatta a papírt, mint aki nem akar hinni a szemének, majd jobb kezével megvakarta a feje bubját. Szerencsére a bal is kéznél volt, mert azzal a homlokát törölte végig, pedig nem volt meleg. Az energiatakarékosság jegyében már lezárták a fûtést. Sunyin körülnézett. Mindenki a munkájával volt elfoglalva. A papírt zsebre vágta és kisompolygott.
A titkárnô éppen a fônök kávéját készítette, amikor Petre belépett a fônöki irodába.
Mi történhetett a fônöki irodában? Nem lehet tudni. Hiába fülelt a titkárnô, az ajtón nem szûrôdött ki semmi érdemleges.
A folyosón ellenben megszaporodott a forgalom. Érdekes módon mindenkire most jött rá a cigarettázás.
Két sorban szorongtak a fal mellett, s fújták kegyetlenül a füstöt, amikor Petre jelent meg az ajtóban.
Talán mondanom sem kell, hogy Petre elvtárs füstölgött a legjobban.
Valamit morgott az orra alatt, hogy ô majd megmutatja!
És megmutatta!
Ha nem jött volna a rendszerváltás, talán a mai napig is mutogatná. De szerencsére más idôk jöttek, ô pedig beállt politikusnak.
Alighanem egyszer sokra viszi!
Néhány hónapja nagy fába vágta fejszéjét városunk: meg akarja kapni az ötcsillagos jelzôt, hogy azzal csábítsa ide a külföldi befektetôket. Ennek érdekében elsôsorban a bürokrácia visszaszorítása a cél, hiszen mifelénk, 10 év piacgazdaság után is, a legnehezebb „feladat" a formaságok elintézése. A mondóka ismert: „Igen, a papírok rendben vannak, de még kell egy másik is, amit itt nem tudunk kiállítani. Menjen két utcával odébb, majd ott elintézik, azzal pedig jöjjön vissza!" Két utcával odébb már egy másik papír hiányzik. Persze, ha egyáltalán nyitva van aznap az illetô iroda.
Hogy hány csillagot sikerül összegyûjtenünk, nem tudom, s azt sem, hogy mikor. Azt viszont biztosan tudom, hogy az öt után jöhetne a hatodik csillag is. Amely mindannyiunkat érint, hisz kevés az olyan ember, aki egy életen át nem kényszerül többször is orvosi kezelésre, gyógyszerekre. Az egészségügy terén viszont meglehetôsen gyerekcipôben járunk még. Vannak ugyan háziorvosok, gyógyszertárak lépten-nyomon, vannak kedvezményes gyógyszerek, de jónéhány gond is akad még. Mert mentôautó nincs elég (vagy ha van, akkor az ôskorból maradtak ránk), az egészségügyben dolgozók fizetése kicsi, az orvosnak járó „csúszópénz" vagy ajándék sokfelé sajnos még ma is divatos, s ezen kívül a kórházi körülmények sem a legfényesebbek. Mindezeket a gondokat gyakran halljuk. Sokkal ritkábban esik azonban szó az egészségügyben uralkodó bürokráciáról.
Pedig rengeteg van. Egy tízperces orvosi vizsgálat több mint fele azzal telik el, hogy a háziorvos ír. Valahogy így: elôbb beírja a nevedet, a foglalkozásodat, a címedet és még ki tudja mit az egyik nagy könyvbe (nem lenne elég a név? A többi ugyis kiderül a nyilvántartásából!), aztán elôvesz további néhányat, receptet ír, majd beírja egy másikba, hogy receptet írt, a negyedikbe pedig szintén firkant valamit. Közben teszi-veszi ôket, és bosszankodik, hogy nem fér az asztalán. Aztán elôveszi az ötödik nyilvántartást, és beírja, hogy betegszabadságot adott, ismét név, lakhely, munkahely.
Különben, ami a betegszabadságot illeti, az újabb „kitûnô" példa az egészségügyben uralkodó ésszerûtlenségre. Egyszerû kéztörés esetében a sürgôsségi osztály szakorvosa, bár gipszbe teszi a kezet és biztosan tudja, hogy páciense legalább hat hétig nem tud dolgozni, nem adhat betegszabadságot. Ezért a beteg elmegy a háziorvosához, aki betegszabadságot ad — egy hétre. A hét elteltével a beteg visszamegy a háziorvoshoz, aki most újabb egy hétre ír fel betegszabadságot — egyszerre ugyanis többre nem írhat. Amikor az is letelik, a beteg ismét — már harmadszorra — felkeresi a háziorvost. De csak egy küldôcédulával lesz gazdagabb — mert folyamatosan két hétnél hosszabb betegszabadságot a háziorvos nem adhat. Azzal a páciens elmegy a harmadik helyre, a poliklinikára, ahol újabb várakozás után kap még két hét betegszabadságot. Többet nem, mert közben letelik a folyó hónap, és két hónapra két külön beteglap jár. Így két hét múlva ismét felkerekedik. Elôbb irány a háziorvos — küldôcéduláért, nehogy kérjék a poliklinikán — majd vissza a már ismert helyre. Közben a beteg nem gyôz hálálkodni: milyen szerencse, hogy „csak" a keze törött el, és nem a lába...
Vajon nem lenne sokkal egyszerûbb, ha a szakorvos egyszeribôl felírná a betegszabadságot? Vagy legalább a háziorvos, a szakorvos javallatára! Talán úgy túl sima lenne az élet? Mert a beteg — és az orvos is — rengeteg idôt takaríthatna meg, ha ilyen egyszerûen mûködne a dolog. A betegnek sem kellene hetenként „sétálnia", az orvosnak pedig egy betegszabadságért nem kellene kétszer-háromszor is megírnia ugyanazt a papírt, s mindannyiszor bevezetnie a nyilvántartásba. Talán még gyógyításra is maradna ideje...
Azt hiszem, a hatodik csillag, az egészségügy (újabb, vagy inkább igazi) megreformálása igencsak hasznos lenne. Csakhát a hatodik csillag esetében már nem csak Kolozsvárról van szó, hanem az egész országról. És, ha tüzetesen körülnézünk az országban, ismét — és sokadjára — észrevesszük, hogy még nagyon sok csillag hiányzik. Az Európai Unió csillagai pedig még egészen távol vannak...
A román labdarúgásban precedens teremtôdött azzal, hogy néhány, magát az atyaúristennek képzelô válogatott játékosnak — fôszereplôk voltak az ügyben Gicã Popescu és a „Kárpátok Maradonája", Hagi — sikerült leváltaniuk Victor Piturcã szövetségi kapitányt. Aki, mellesleg, sem mint játékos, sem mint ember nem állt közel a szívemhez. Azt viszont el kell ismerni, hogy nem rossz edzô. Bizonyítja ezt a tényt a Steauával elért eredménye. A bajnokság újrakezdése elôtt a csapat az elsô helyen áll. Sikerült fiatalítania, ami manapság a román bajnokságban nem kis feladat. Ugyanis bárki, aki kétszer eltalálja az ellenfél kapuját, hajlamos arra, hogy azt gondolja megáról, ô az új Pelé. És a hazai bajnokság szûknek tûnik számára. Aztán valahol, valamelyik kemény külföldi bajnokságban szép lassan eltûnik a süllyesztôben.
És lám, Piturcã után egy másik edzô, Cornel Dinu alatt is inog a kispad. Elôször a Dinamótól a hátsó kijáraton távozó Florin Rãducioiu kezdte ki, aki — ha már összehasonlításokról is szó esett —, mint játékos, Dinu lábszárvé-dôéig sem ér fel. Következett Ionut Lupescu, a csapat kapitánya (!), aki ma már se nem oszt, se nem szoroz a román fociban. De a nevére sokat ad. Többet, mint a Dinuéra. Ismét be kell vallanom, hogy Dinu sem tartozik emberi eszményképeim közé, de edzôi tevékenységének elismeréssel adózom. Mert a Dinamót a mocsárból rántotta ki. És most ôt is fúrják tanítványai.
Sokat olvastam az elmúlt évtizedek focijáról. Soha, egyetlen nagy nevû futballista még csak nem is célzott arra, hogy nem tetszik neki az edzô. Mi lett volna, kérdem én, ha nem Sebes Guszti bácsi válogatja össze az aranycsapat tagjait, hanem, mondjuk Puskás Öcsi választ edzôt. Valószínûleg az a csapat nem is létezett volna.
Most, amikor ezeket a sorokat gépelem, Dinu sorsa még nem dôlt el. Akárhogyan alakulnak a dolgok, szégyenletesnek tartom, ami a román labdarúgásban, és annak is a csúcsán történik.
Mircea Sandu, a szövetség elnöke pedig, királyi méltósággal bámul a semmibe.
l Az olasz Il Calcio 14. fordulójában otthon botlott a listavezetô AS Róma, csak döntetlent ért el a Bari ellen. Eredmények: Brescia–Perugia 1–0, Fiorentina–AC Milan 4–0, AS Róma–Bari 1–1, Torinói Juventus–Bologna 1–0, Lecce–Vicenza 3–1, Udinese–SS Lazio 3–4, Verona–SSC Nápoly 2–1 (a Verona elsô gólját Adrian Mutu szerezte a 84. percben, majd a 90. percben kiállították; a hazaiak második gólja a 89. percben esett, ugyanekkor állították ki Coluccit is — szintén a Verona játékosa —, majd egy perc múlva, Mutuval egy idôben piros lapot kapott a vendégektôl Matuzalem), Reggina–Atalanta 1–0 és Milánói Internazionale–AC Párma 1–1.
A sorrend:
1. AS Róma 14 10 3 1 26–9 33
2. Juventus 14 7 6 1 28–13 27
3. Fiorentina 14 6 6 2 29–19 24
4. Lazio 14 7 3 4 24–17 24
5. Atalanta 14 6 4 4 16–12 22
6. Milan 14 5 5 4 22–21 20
7. Bologna 14 6 2 6 18–17 20
8. Udinese 14 6 1 7 25–22 19
9. Perugia 14 5 4 5 20–19 19
10. AC Párma 14 5 4 5 16–15 19
11. Lecce 14 5 4 5 18–23 19
12. Inter 14 4 6 4 16–17 18
13. Verona 14 3 6 5 18–25 15
14. Vicenza 14 4 3 7 15–22 15
15. Nápoly 14 3 5 6 19–23 14
16. Reggina 14 4 1 9 11–25 13
17. Brescia 14 2 6 6 14–19 12
18. Bari 14 2 3 9 11–23 9
l A Serie B-ben már a 18. fordulót játszották le: Ternana–Cagliari 1–0, Cosenza–Torino 0–2, Genoa–Treviso 0–0, Monza–Sampdoria 0–4, Pescara–Crotone 1–2, Piacenza–Pistoiese 1–0, Salernitana–Chievo 1–1, Siena–Cittadella 1–1 és Venezia–Ravenna 0–0. Az Ancona–Empoli mérkôzés lapzárta után ért véget.
A táblázaton:
1. Chievo 18 9 5 4 25–16 32
2. Piacenza 18 9 4 5 21–14 31
3. Venezia 18 7 9 2 27–20 30
4. Ternana 18 8 6 4 25–19 30
5. Sampdoria 18 7 8 3 25–16 29
6. Cosenza 18 8 5 5 21–17 29
7. Cagliari 18 7 7 4 28–17 28
8. Crotone 18 8 4 6 22–22 28
9. Torino 18 8 4 6 21–21 28
10. Siena 18 6 8 4 26–22 26
11. Ancona 17 7 5 5 21–17 26
12. Empoli 17 7 3 7 19–21 24
13. Salernitana 18 5 6 7 19–19 21
14. Cittadella 18 4 9 5 22–25 21
15. Genoa 18 4 8 6 18–22 20
16. Treviso 18 4 8 6 18–22 20
17. Pistoiese 18 4 5 9 19–24 17
18. Ravenna 18 2 9 7 15–27 15
19. Monza 18 3 2 13 17–38 11
20. Pescara 18 1 7 10 14–27 10
l A spanyol Primera Division 18. fordulójában a következô eredmények születtek: Deportivo La Coruña–Valencia 2–0 (a román idegenlégiós Adrian Iliét az 56. percben kiállították a Valenciától, amely vereségének „köszönhetôen" elvesztette vezetô helyét a bajnokságban), FC Barcelona–Valladolid 3–1, Numancia–Rayo Vallecano 0–2, Racing Santander–Malaga 0–1, Mallorca–Deportivo Alaves 4–3, Real Sociedad–Athletic Bilbao 0–2, Real Zaragoza–Osasuna 4–2, Villarreal–Celta Vigo 2–0, Real Madrid-Oviedo 4–0 és Las Palmas–Espanyol Barcelona 1–0.
A táblázat:
1. Real Madrid 17 12 2 3 41–19 38
2. Valencia 18 10 5 3 29–12 35
3. Deportivo 18 10 4 4 31–17 34
4. Barcelona 18 10 3 5 38–27 33
5. Mallorca 18 8 6 4 27–24 30
6. Rayo 18 7 7 4 37–27 28
7. Malaga 18 8 3 7 29–26 27
8. Las Palmas 18 8 3 7 22–34 27
9. Villareal 18 7 5 6 22–20 26
10. Alaves 18 7 3 8 29–25 24
11. Zaragoza 17 5 8 4 23–19 23
12. Bilbao 18 6 5 7 24–24 23
13. Oviedo 18 7 2 9 22–32 23
14. Valladolid 18 4 9 5 20–23 21
15. Espanyol 18 6 3 9 19–22 21
16. Celta 18 5 4 9 21–29 19
17. Osasuna 18 3 7 8 19–28 16
18. Numancia 18 4 4 10 18–30 16
19. Santander 18 3 5 10 19–30 14
20. Sociedad 18 3 4 11 16–38 13
l Az angol Premiere League 23. játéknapját rendezték meg ezen a hét végén. Az eredmények: Arsenal–Chelsea 1–1, Bradford–Manchester United 0–3, Aston Villa–Liverpool 0–3, Everton–Tottenham Hotspur 0–0, Manchester City–Leeds United 0–4, Middlesbrough–Derby County 4–0, Newcastle United–Coventry 3–1,Southampton–Charlton 0–0, West Ham United–Sunderland 0–2 és Ipswich Town–Leicester City 2–0. Az élcsoport állása: 1. Manchester United 53, 2. Sunderland 42, 3. Arsenal 40 (39–23), 4. Ipswich Town 40 (35–26), 5. Liverpool 39 (22 mérkôzés), 6. Leicester City 35 pont (22 mérkôzés).
l Dan Petrescu, az angol labdarúgó Premier League-ben szereplô Bradford City hazai válogatott játékosa a szintén élvonalbeli Southampton együtteséhez igazolt. A 33 éves futballista 2 és fél éves szerzôdést kötött.
l A francia bajnokság 23. fordulójának eredményei: Nantes–AJ Auxerre 1–1 (a hazaiak egyenlítô gólját Viorel Moldovan lôtte a 73. percben), Lens–Lyon 0–0, Bastia–Strasbourg 3–1, Guingamp–Girondins Bordeaux 1–1, Olympique Marseille–Toulouse 1–1, Metz–Rennes 2–2, AS Monaco–Sedan 1–0, St. Etienne–Paris Saint-Germain 1–0 és Troyes–Lille 2–1. Az állás: 1. Nantes 40, 2. Lille 37, 3. Bordeaux 36 (30–21), 4. Sedan 36 (31–24), 5. Lyon 35 (29–19), 6. Bastia 35 (28–23).
Olyan sportemberekrôl lesz szó, akik 2000-ben távoztak el végleg közülünk. Ôk, sajnos, már nem érték meg a 21. évszázadot, a III. évezredet. Reájuk emlékezünk néhány sor erejéig, meghajtva elôttük a kegyelet zászlaját.
Már a 2000. év elsô napján ország-világ szerte elismert, közmegbecsülésnek és -szeretetnek örvendô erdélyi sportember távozott búcsúszó nélkül: Csipler Sándor, a hazai vívók népszerû Sanyi bácsija, a nevét viselô szatmárnémeti vívóiskola alapítója, számos világbajnok, olimpiai helyezett, Világ- és Európa-kupa nyertes, országos bajnok pengeforgató felejthetetlen szakoktatója. Az év elsô hónapjában kísértük utolsó útjára Egyed Alfrédot, a Szpárták mindenesét, Zete Zoltán vízilabdázót, Asztalos János labdarúgó-játékvezetôt. Majd kora tavasszal Salamon Gyurkát, a Dermatából elindult, több egyesületet megjárt, sokkal többre hivatott labdarúgót, csapattársát, Kirkósa Istvánt, aki szintén több klub színeit viselte. És hogy továbbra is Kolozsvárnál maradjunk, az év további részében is gyakran kellett gyászolnunk: túlontúl fiatalon távozott Pöllnitz Lászlóné Szántay Éva tájfutóbajnok, nem sokkal késôbb Paul Drâmbeanu teniszezô és gyorskorcsolyázó. Késôbb Debrecenbôl érkezett a hír: örökre lehunyta szemét a hajdani ob I-es bôrgyári csapat tengelyében meghatározó szerepet játszó Kalló Sándor, akinek a munkában és a sportban is a Dermata volt a mindene. Külön szomorú játéka a sorsnak, hogy nem sokkal utána elhunyt az egykori dermatás sportegyesületi vezetô, Tuka László dr. közgazdász, aki az egykor több sportágnak is az ország legjobbjai közé tartozó kék-fehérek fáradhatatlan, lelkes krónikása, történetírója is volt. És az év vége felé távozott közülünk Balázs István mûkorcsolyázó, aki Pusztayné Wellmann Katalinnal többször nyert országos páros bajnokságot, s utána itt hagyott bennünket ifj. Székely János jogász, egykori középtávfutó.
Közben szinte egész év alatt érkeztek a megdöbbentô, keserûséget keltô gyászhírek az ország más részébôl, az anyaországból és messze a határokon túlról is. A teljesség igénye nélkül emlékezünk most már, többek között, olyanokra, mint Ion Alexandrescu, a Steaua-elôd HKH válogatott középcsatár labdarúgója, Lazãr Baroga, a súlyemelô-szövetség vezetôje vagy Cãtãlin Hâldan, a tragikus körülmények között elhunyt fiatal válogatott labdarúgó. Magyarországon is aratott az életeket kioltó kaszás, sokan mentek el végérvényesen, de emléküket megôrizzük. Ilyenek, többek között: Balogh II. Sándor, Keszthelyi Mihály, Kocsis Lajos, Becsei Péter, Dunai Lajos labdarúgók, Bakó Jenô, Csordás György, Rajki Béla, Laky Károly úszók, vízilabdázók, olimpiai és Európa-bajnoki sikerek részesei, kovácsolói, Gulyás István teniszezô, Kaszás Sándor, Kozák Mihály, Peterdi Pál sportújságírók (utóbbi kiváló humorista is), valamint Végh Antal, aki botránykönyveivel vált igazán híressé.
Távolabbról érkezett a hír, hogy nincs többé sir Stanley Matthews, a 85 évesen elhunyt hajdani elsô aranylabdás angol labdarúgó, Gino Bartali, a kiváló olasz országúti kerékpáros, Pavel Dubovsky, szlovák labdarúgó-válogatott, továbbá a Prágai lokomotívnak becézett cseh futógép, Emil Zátopek.
Az év utolsó hónapjában ismét Magyarország jelentkezett: néhány nappal 92. születésnapja elôtt végleg lehunyta szemét Szabó Miklós középtávfutó (az 1934-es torinói I. Európa-bajnokságon 800 m-en az elsô magyar Eb-címet szerezte), és kis idôkülönbséggel követte ôt Glatz Árpád, a kiváló kosárlabdázó, majd mesteredzô.
És milyen az élet: utolsó pillanatban érkezett a hír, hogy 2001-nek is megvan már az elsô nagy sporthalottja: 69 éves korában elhunyt Csermák József, Helsinki kalapácsvetô-bajnoka. Róla külön írunk.
Valamennyiükre kegyelettel emlékezünk. Nyugodjanak békében!
A Debreceni VSC-Valdor nôi kézilabdacsapata, bár a visszavágón, vasárnap este döntetlent játszott osztrák ellenfelével, könnyedén jutott (50–45-ös összesítéssel) a 16 közé az EHF-kupában. Eredmény: DVSC-Valdor–McDonald’s Wiener Neustadt (osztrák) 25–25 (11–9). Szintén továbbjutott a 16 közé a KEK-ben a Dunaferr, amely miután szombaton 27–25-re nyert a litván Eastcon AG Vilmius ellen, a vasárnapi visszavágót (amelyet szintén a dunaújvárosiak otthonában rendeztek) is megnyerte 31–15 (15–7) arányban.
ALPESI SÍ
A hét közepén Adenbodenben kétfordulós óriásmûlesiklást rendeztek a férfiaknak. A félméteres új hó sok gondot okozott a rendezôknek, s bizony a verseny vége felé mind körülményesebb lett a pálya. Ezúttal az osztrák Herman Maier visszavágott ellenfe-leinek, nagy biztonsággal nyerte a versenyt (1:15,53 perc) a svájci Michael Von Grüningen (1:16,06 perc) és a svéd Fredrick Nyberg (1:16,25 perc) elôtt. Maier Atomic léccel gyôzött, „mister Komplekt" — Von Grüningen — a Fischer lécét csókolgatta a verseny után, míg a svéd Salamon léccel remekelt. Ôket mind új nevek követték.
Haus im Ennstadtban a nôk lesiklóversenyen vettek részt. A verôfényes idôben rengeteg bukás volt, még jó, hogy a kifeszített háló felfogta a „repülô" hölgyeket (köztük például a svéd Permilla Wiberget). Bukás után nehezen tápászkodtak föl, sôt, volt olyan, akit a mentô vitt el. Ilyen körülmények között a rajtnál nem volt valami vidám a hangulat. Gyôzött, aki ismerte a hazai pályát, s akinek az utóbbi idôben nemigen jött ki a lépés: az osztrák Renate Götschl 1:44,00 perccel. Mögötte az olasz Isolde Kostner (1:44,05 perc) és a kanadai Melanie Turgeon (1:44,08 perc) végzett.
Nyakunkon a vb, január 28. és február 12. között St. Anton rendezi, a férfiak és a nôk párhuzamosan versenyeznek az alpesi összetett három számában, majd külön a négy alpesi versenyszámban. A versenyeket 2 naponként rendezik.
SÍREPÜLÉS
A síugrók visszatértek a Világ-kupa sorozatba, a cseh Harrakovban szombaton és vasárnap két teljes fordulót rendeztek. Mindenki kíváncsian várta a lengyel Adam Malysz újabb ténykedését a Certak nevû (kritikus pontja 185 m) sáncon. A trambulincsúcsnak (az osztrák Andy Goldberger) nagy esélye volt kibírni a vetélkedôt, annál is inkább, hogy a rendezôk majdnem 10 méterrel lejebb vitték az rajtot, s ezáltal a lendítô sebesség is kisebb lett. Az elején meg is látszott ez a 150 m körüli ugrásokon, aztán a német Sven Hannawald 191 m-t, honfitársa, Martin Schmitt pedig195,5 m-t repült. Következett Adam Malysz. Szép nyugodtan „kifeküdt" a levegôre és 206,5 m-es új sánccsúcsnál landolt. A finn Janne Ahonen is mindent beleadott és ugyancsak 206,5 m-nél állt meg, viszont kevesebb pontot kapott érte. Ugrás után mindkettôjüket lerohanták a FIS-küldöttek, átkutatták az öltözéküket, nem viselnek-e valami nehezéket. Ahonen nehezen tûrte a motozást.
A második sorozatban senki sem tudott javítani, sôt, Ahonennek(163,5 m-rel) és Schmittnek (188 m-rel) elszálltak a gyôzelmi esélyei. Malysz ezúttal nem kockáztatott, 194,5 m-es ugrással és óriási pontfölénnyel nyerte versenyt. Végeredmény: 1. Malysz 392,7 (a tömeg Batman felirattal ünnepelte!), 2. Schmitt 365,2, 3. Risto Jusilainen 356,7 pont.
Harrakovban vasárnap is szép számú nézôközönség gyûlt össze. A rendezôk meghosszabbították a nekifutót, így a síugrók 100 km/h feletti sebeséggel röppentek el a sáncról. A szél kissé zavarta a versenyt, de kisebb szünetekkel csak lebonyolították a fordulót.
Ezen a versenyen is nagy volt a licit. Miután jó néhány 180 m feletti ugrás volt, a kisebbik finn Hautamaki 206 m-rel borzolta föl a kedélyeket. Jussilainen 212,5 m-es újabb sánccsúccsal adta fel a leckét a többieknek. Hannawald 211 m-rel válaszolt, Adam Malysz még rátett egy métert, de a szép kivitelezésért ô kapta a legtöbb pontot.
A szervezôk, Walter Schmidt vezetésével, a második ugrás elôtt ismét tanakodtak, s kisebb nekifutót javasoltak. Malysz kényelmesen kivárta az ellenfelek ugrását (Schmitt — 198,5 m, Ahonen — 193 m), utolsóként rajtolva magabiztos 194,5 m-rel nyert ismét. A sorrend: 1. Malysz 397,5, 2. Ahonen 381,5, 3. Schmitt 371,5 pont.
A Vk állása: 1. Schmitt 596, 2. Malysz 539, 3. Ahonen 508 pont. A repülô Vk-nál két állomás után Malysz 200 ponttal vezet, ôt Ahonen és Hautamaki követi.
Mit jelent a siker: eddig Malysznak csak egy edzô segített, most már három is szorgoskodott körülötte...
Szombat–vasárnap Salt Lake Placidban folytatódik a Vk sorozat, majd Japán jön a sorban.
Szomorú hírt közöltek a sportlapok, a napilapok, valamint az elektronikus sajtó sportrovatai harmincöt esztendôvel ezelôtt, 1966-ban: 76 éves korában elhunyt a legendás Hannes Kolehmainen — teljes nevén: Johannes Petteri Kolehmainen —, a skandináv, de azon belül különösen a finn hosszútávfutás atyjának tekintett, elsô világszínvonalú képviselôje. Az 1889. december 9-én született hosszútávfutót méltán tartják a Paavo Nurmi, Vilho Eino Ritola, Eino Seppälä, Väino Sipilä, Lauri Lehtinen, Lauri Virtanen, Volmari Iso-Hollo, Gunnar Höckert, Ilmari Salminen, Taisto Mäki és megannyi más fényes csillag nevével fémjelzett finn futóiskola sikerei alapkôletevôjének. Kolehmainen az 1912-es stockholmi olimpián 14:36,6 perces világcsúccsal nyerte az 5000, 31:20,8 perces olimpiai csúccsal a 10 000 m-es síkfutást, ezenkívül gyôzött a 12 000 m-es mezei futásban, s a finn csapattal ezüstérmet szerzett. Nyolc év múlva — és az elsô világháború után — 1920-ban, Antwerpenben a maratoni futásban volt aranyérmes.
l Andra Oana Sâsâiac, a tordai Potaissa sakk-klub 14 éves sakkozója 2001 januárjától a második legnagyobb Élô-pontszámmal rendelkezô lány országunkban. A román sakkszövetség legutóbbi pontszámításai alapján Oanának 2001. január elseje óta 2102 Élô-pontja van (akár egy FIDE-sakkozónônek!), ami korkategóriájában a második helyre rangsorolja a lányok között, a 2113 pontot gyûjtô Smaranda Pãdurariu után. Oana sikere a 2000-ben nyújtott jó teljesítményének, elsôsorban a spanyolországi világbajnokságon elért jó eredményének köszönhetô.
T. Z.
l A világos bábukat vezetô Lékó Péter a 2. fordulóban remizett a spanyol Alekszandr Sirovval a Wijk aan Zee-ben zajló nemzetközi sakktornán. A két nagymester a 28. lépés után egyezett meg a döntetlenben. Az állás: Kaszparov 2 pont, Anand, Kramnyik, Morozevics, Sirov 1,5–1,5, Lékó, Adams, Ivancsuk, Timman, Topalov 1–1, Fjodorov, Van Wely 0,5–0,5, Tiviakov, Piket 0–0.
A vasárnapi zilahi egyházi-iskolai fórumon — amelynek kezdeti munkálatairól tegnapi lapszámunkban számoltunk be — felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselô, a képviselôház oktatási bizottságának tagja is.
Felszólalásában Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetôségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereirôl beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Beszédét frappánsan zárta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezsô szavai — minden magyar felelôs minden magyarért — ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt.
Tôkés László Királyhágómelléki püspök az elhangzottak kapcsán annak a benyomásának adott hangot, hogy a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során nem történik egyéb, mint az, hogy valakik „mozgatják a magyarokat a magyarok ellen".
19 órakor a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom — Kálvineum — Wesselényi Kollégium (egykori épület) — belvárosi templom útvonalon, majd ezt követôen a jelenlevô egyházi vezetôk állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületébôl az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz.
Kellemetlen eseménynek lehettek tanúi a Victoria utca 9 szám alatti legényszállásban lakó Puscas család szomszédai. Puscasék húsz millió lejjel tartoznak a lakótársulásnak és többszöri fizetési felszólításnak sem tettek eleget. A Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat megoldásként az adósok kilakoltatása mellett döntött.
A Puscas családnak két kisgyermeke van, a család egyik tagja sem dolgozik, élelemmel a nagyszülôk tartják fenn ôket.
A családanya Puscas Gabriela a Szabadságnak kijelentette, ha kilakoltatásukat gyakorlatba ültetik, felgyújtja magát a polgármesteri hivatal elôtt.
Nem alkalmazható a közköltséggel elmaradt tömbházlakók adósságainak elengedésérôl szóló kormányhatározat, ugyanis nem jelent meg a határozat gyakorlatba ültetésének metodológiája. Az alkalmazási eljárás hiányának ellenére mintegy 150 személy adott be eddig kérvényt a polgármesteri hivatalhoz a fûtési szolgáltatásokért létezô adósságaik elengedése érdekében — tudtuk meg Tudor Stefãnie alpolgármestertôl. A tordai alpolgármester elmondta, mivel hiányoznak azok a törvényes eszközök, amelyek lehetôvé tegyék a 262-es rendelet gyakorlatba ültetését, a már benyújtott kérvényeket csak akkor tárgyalják meg, amikor a helyi hatóságok birtokában lesznek az alkalmazáshoz szükséges jogi normáknak. A kérvények beiktatása és nyilvántartása a város lakótársaságainak feladata lesz — jelentette ki Stefãnie.
Saját zsebükbôl kell megtéríteniük a helyi közszállítási vállalat (RATL) alkalmazottainak a pénteki munkabeszüntetés miatt okozott károkat — jelentette ki a Szabadságnak Gheorghe Iurian, a RATL igazgatója.
Iurian nem tudott pontos adatokkal szolgálni a vállalat sztrájk miatti veszteségeirôl, de hangsúlyozta, amint felbecsülik a az autóbuszjáratok pénteki leállítása révén okozott károkat, a törvénytelen sztrájkban résztvevôk fizetésébôl fogják ezeket megfizettetni. Az igazgató azt is elmondta, hogy nem ejthet szert elbocsájtásokra, mivel a törvény nem teszi ezt lehetôvé.
Gheorghe Iurian szerint a RATL alkalmazottainak tiltakozását az a téves feltételezés váltotta ki, miszerint az autóbuszjegyek január elsejei ötszáz lejes drágulása következtében a vállalat hatvan százalékkal nagyobb profitra tett volna szert. A tiltakozó megmozdulások másik kiváltó oka a sztrájkolók szerint elvtelen konkurrenciát jelentô magán-mikrobuszjáratok fenntartása, ami ellen a RATL alkalmazottai a rendôrség és a városháza ellenôreinek beavatkozását kérték. A vállalat ügyvezetô bizottsága a sztrájkolók egyetlen kérését sem teljesítette; amint arról a Szabadság is tudósított, pénteken délután a tordai sofôrök és jegyszedôk beszüntették a sztrájkot. A konfliktust az alkalmazottak és az ügyvezetô tanács képviselôibôl álló bizottság hivatott a közeljövôben tisztázni. A közszállítási vállalat sajtóközleményben kérte tegnap az utasok elnézését a pénteki munkabeszüntetés okozta kellemetlenségekért, és a bérletek érvényességének egy napos meghosszabbításáról hozott döntést.
Választmányi gyûléssé alakult a hétvégén a körösfôi RMDSZ-közgyûlés, mivel jórészt csak a választmányi tagok jelentek meg. A választmány vasárnapra tervezett rendkívüli közgyûlésén sort kellett volna keríteni az elnökség megválasztására. Péntek László jelenlegi elnök megköszönte a tagság bizalmát, és kijelentette, hogy nem kíván ismét indulni az elnöki tisztségért.
Az RMDSZ megyei ügyvezetô elnöke Bitay Levente kijelentette, frissíteni kell a vezetôségen, tovább kell vinni a régi vezetés által elindított folyamatot. A résztvevôk, Lakatos András megyei tanácsos, Szentendrei István bánffyhunyadi RMDSZ-elnök. Antal János körösfôi polgármester, Antal Gabriella körösfôi iskolaigazgatóval az iskola jövôjével kapcsolatos kérdéseket is érintették. Elhangzott, hogy a Körösfô községhez tartozó sárvásári gyermekek szülei Bánffyhunyadra iratják gyerekeiket iskolába, ahol a tanítás minôsége, és a szakképesített tanárok száma nem haladja meg a körösfôiét, és a gyerekek szállítása is olcsóbb lenne. Fennáll ezért a körösfôi iskola osztályai megszüntetésének veszélye is.
A választmány jövô vasárnap ismét összeül, a remények szerint ezúttal a tagság nagyobb részvételével.
1876 kóbor kutyát gondoztak a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az 1998 óta a Bobâlna utca 65. szám alatt mûködô sintérközpontban. A városháza szekértôi szerint jelenleg mintegy ötezer hajléktalan eb van a városban.
A kimutatás szerint 1998-ban 234 gazdátlan kutyát fogtak el, 1999-ben 847-et, tavaly pedig 675 négylábú került a sintérek kezébe. Az ebeket féregtelenítették és ivartalanították. Két évvel ezelôtt a kutyák kezelése 150 millióba, 1999-ben 751 millióba, tavaly 788 millió lejébe került a polgármesteri hivatalnak. A városháza azt javasolja, a kankutyák csupán hét napig, a nöstények pedig tíz napig maradhassanak a központban. Ugyanakkor a tulajdonban levô kutyáknak kötelezô módon a gazda nevével és címével ellátott nyakörvet kell viselniük. Amennyiben az ebet elvesztik és a sintérközpontba kerül, a pórul járt gazdinak félmillió lejt kell fizetnie, neki kell fedeznie az eltartás költségeit is. Amennyiben a tulajdonos nem jelentkezik, hirdetést tesznek fel az újságokban a fajkutya eladására. A városháza azt szeretné, ha a kolozsvári kóbor kutyákat tetoválnák és lefestenék. Ez utóbbi intézkedésre azért lenne szükség, hogy felismerhessék a központban már megfordult és kezelt ebeket.
Öt megye Sanitas szakszervezeti képviselôjével találkozott a hétvégén Daniela Bartos egészségügyi miniszterasszony.
Stefan Roman, a Kolozs megyei Sanitas szakszervezet elnöke lapunknak elmondta, a miniszterasszony az összejövetel elsô felében bemutatta a munkacsoport tagjait, kikkel együtt fog dolgozni, majd sor került a szakszervezeti képviselôk meghallgatására.
A benyújtott beadványok közül egyik a 145/97-es sürgôsségi kormányrendelet megváltoztatását és az ezzel kapcsolatos javaslatokat tartalmazza, a második az egészségügyben megoldásra váró gondokat tárja fel. Bartos szükségesnek találta az országos találkozó összehívását a Sanitas Országos Szövetség vezetôivel, a hét közepén.
A miniszterasszony — mondotta Stefan Roman — nyitottnak bizonyult követeléseink iránt, ezért reménykedünk, hogy hónapokon belül konkrét változásokról számolhatunk be. Amennyiben mégsem történne pozitív irányú fejlôdés, felmentve érezzük majd magunkat a kormánnyal kötött szerzôdés alól.
Bingó Liberty (TVR)
1. Újrahúzott (necâstigãtor) szelvények — 2 000 000 lej: Mãriuca Rotaru, Beszterce; Elena Breaz, Szászsebes; Horváth Zsuzsa, Kolozsvár; Dumitru Fildan, Zilah.
2. Ingyenes szelvények: Rodica Drãgoiu, Topánfalva; Anuta Minerva Bochis, Kolozsvár; Alex Furdui, Alsózsuk; Kovács Pál, Orosztelek;
3. Újrahúzott LILA-RÓZSASZÍN szelvények: Tãutan Gheorghe, Gyulafehérvár; Victoria Ardelean, Kolozsvár; Ionut Buf, Kisilva; Ioachim Gavrilut, Kolozsvár; Petru Vizitiu, Apahida.
4. Bingónyeremények: RÓZSASZÍN: 1257; bingó: 168; sorozatszám: 2680 és 2682. Alsorozatok: 397; sorozatvég: 16 (2616-2716). LILA-RÓZSASZÍN: Sor: 297,1999; kettôs sor: 1689; bingó: 2662. Sorozatszámok: 617, 546, 671. Alsorozatok: 384; sorozatvég: 07.
Teleeurobingó (Antena 1)
1. Ingyenes szelvények —2 000 000 lej: Ignat Firuca, Beszterce; Onoaie Gabriella, Naszód; Incze Lucian, Zilah; Victoria Boariu, Nagyenyed; Benga Maria, Zilah; Aurel Gânjealã, Kolozsvár; Vãrgolici Doina, Kolozsvár; Dumitru Muresan, Magyarlóna.
2. Bingónyeremények. Sor: 66; bingó: 603. Sorozatszámok: 19538, 19419, 18053, 18416, 19271.
3. Telefonos játék. Cristian Fodoreanu, Torda: Dacia + 15 millió lej. Szerencseszám: 67.
Szarkák dézsmálják meg a kolozsvári és tordai pincéket. Fôügyésznek adta ki magát egy 17 éves fiatalember. Ezekrôl és egyéb törvénybe ütközô tettekrôl a megyei rendôrség tegnapi sajtótájékoztatóján értesültünk.
• Törvényszéki fôügyésznek adta ki magát a 17 éves Daniel Lãcãtus. A szamosújvárnémeti fiatal — akit korábban helyeztek feltételesen szabadlábra a szamosújvári börtönbôl — hamis néven jelentkezett január 9-én a kolozsvári Mina Lucaciunál, aki polgári pert folytat, és felajánlotta segítségét. Cserébe 1 millió 600 ezer lejt kért, amibôl egymilliót meg is kapott helyben. 11-én visszament a hátralevô pénzért. A hölgy idôközben gyanút fogott, és szomszédai segítségével berekesztette lakásába a szélhámost, majd kihívta a rendôrséget. Ekkor derült fény a turpisságra, illetve a fiatal kilétére. Lãcãtust harminc napos elôzetes letartóztatásba helyezték, a vád ellene: csalás és a személyazonosság meghamisítása.
• Több mint 40 embert csapott be Iulian Marian 33 éves kolozsvári lakos. A büntetlen elôéletû férfi 2001 januárjában három személynek ígérte, hogy 200–500 márka közötti összegekért külföldi munkaszerzôdéseket szerez nekik, a munkaügyi minisztériumban dolgozó ismerôse segítségével. A nyomozások kiterjesztése után kiderült: tavaly még legalább 40 személyt csapott be hasonló módszerrel, és több mint 15 ezer márkát vett el „cserében" azoktól. A nyomozások tovább folynak, a tettes ellen csalás és befolyással való üzérkedés miatt indult bûnügyi eljárás. Marian három és 15 év közötti büntetésre számíthat.
• 7 minôsített lopás elkövetésével vádolják Adrian Florin Copaciut. A 33 éves kolozsvári férfi mintegy százmillió lej értékben lopott el különféle javakat kolozsvári pincékbôl. Az elkövetôt 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, a kár nem térült meg. Pincét rabolt ki a tordai Remus Cenan is, aki 2000 decemberétôl 12,8 millió lej értékben emelt el élelmiszereket a jogos tulajdonosoktól. Ôt is minôsített lopással vádolják, a kár ez esetben sem térült meg.
• Súlyos baleset színhelye volt a tordai Romanã-tér január 13-án. Daniel Bunghi tanuló figyelmetlenül kelt át az úton, ám a gyulafehérvári Ioan Rus (43) vezette 1310-es Dacia elgázolta. Súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Balázs Bence
Helyesbítés. A fórum kezdeti munkálatairól szóló telefonon közölt tudósításom Tôkés László püspöknek az Andrei Margához írt levelére tesz utalást, holott fordítva történt a dolog: az egykori tanügyminiszter írt levelet a püspöknek a protokollum újratárgyalásának szükségességét hangsúlyozva (iktatószám: 40805/09.11.2000). Az érintettek elnézését kérem.
A kormány elhalasztotta az Agrárbank privatizálását, és közölte, hogy még bátran jelentkezhetnek vásárlók.
Egy nevének elhallgatását kérô privatizációs illetékes hétfôn azt mondta a Dow Jones hírügynökségnek, hogy van is új jelentkezô, egy közelebbrôl meg nem nevezett külföldi nagybank képében.
Eddig egyetlen konzorciumnak van kötelezô ajánlata az Agrárbankra, úgyhogy új jelentkezô csak e konzorciumhoz csatlakozva vehet részt a magánosításban. Külön, versengô ajánlatot csak akkor tehetnének jelentkezôk, ha a román kormány felmondaná, majd újrakezdené a privatizálást, de ez a változat akár egy évig is eltartana.
Az eladást eredetileg hétfôig szerették volna befejezni, de a kormány most új határidôt tûzött ki: március 31.
A konzorcium, amellyel a román illetékesek már tárgyaltak, a Román–Amerikai Befektetési Alapból és a State of Wisconsin Regentbôl áll. Ez utóbbi az amerikai State of Wisconsin Investment Board a brit Regent Europe befektetési alap vegyes vállalkozása. A State of Wisconsin Investment Board, vagyis az amerikai Wisconsin szövetségi állam állami nyugdíjalapja 70 milliárd dollár vagyont kezel. A Regent Europe 1 milliárd dollár közép- és kelet-európai, illetve ázsiai befektetést kezel — emlékeztetett a hírügynökség.
A konzorcium nemrég hajlandóságát nyilvánította 30 millió dollárra emelni az Agrárbank részvénytôkéjét mindjárt a szerzôdés aláírása után, és további 170 millió dollár támogatást ígértek a pénzintézetnek az elsô évben. A román kormány a maga részérôl 157 millió dollárt hajlandó a bankba pumpálni, hogy az eladás elôtt feljavítsa fizetôképességét.
Az Agrárbank 1999-ben kis híján tönkrement a kölcsönei okozta nagy veszteségek miatt. Ezeket, bankszakemberek szerint, a kormány néhány évvel korábbi mezôgazdasági ártámogatási politikája okozta. A Banca Agricola is azok között a bankok és vállalatok között volt, amelyek bezárását vagy eladását az IMF és a Világbank a további finanszírozás feltételéül szabta.
A RomTelecom Rt. Kolozs megyei igazgatósága az érintettek elnézését kéri, amiért beázás következtében Kolozsváron a következô utcákban megszünt a telefonszolgáltatás: Monostori út (részben), Mezô (páratlan számok), Micus 6., Primãverii 2., Fenesi út 1. és 3., Almasului 2., 4., 6., 8., 10., Govora. A kábel kijavítását és üzembe helyezését 2001. január 19-ig végzik el.
Ennyit utalt ki a Világbank PGM programja az információáramoltatás és a párbeszéd elôsegítésére, olyan nem kormányzati szervezetek támogatására, amelyek eddig nem élvezték a Világbank segítségét. Elsôbbséget élveznek a nemzetközi információcserét szorgalmazó tevékenységek: konferenciák, szemináriumok, kiadványok bemutatása, audiovizuális eszközök és olyan kis újítások, amelyekre nincsenek saját pénzforrások.
Az érdeklôdôk 2001. február15-ig kell benyújtaniuk kérvényeiket (angol nyelven, tartalmaznia kell az intézmény tevékenységével, a céltevékenységgel és a Világbanktól kapott eddigi támogatással kapcsolatos információkat). Cím: Dan Petrescu, Relatii Externe, Misiune Permanentã a Bãncii Mondiale, bd. Dacia 83., sector 2, Bucuresti, fax: 01/210-2021.
Ha érdeklôdésed kiterjed az új (újítás) felé, és pénzügyi támogatást szeretnél az ilyen irányú tevékenységhez, akkor figyelmedbe ajánljuk az alábbiakat:
Az elmúlt évek eredményeként 4, tudományos kutatásokat támogató országos program mûködik, l. alább:
<http://antares/web/menujs.html>
és
www.mct.ro <http://www.mct.ro>
Ezekbôl a programokból az alábbiak:
RELANSIN, CALIST, INFRAS.
A vállalkozókat is közelrôl érintik, mivel ôk az érdekelt, megcélzott potenciális kedvezményezettjei (beneficiar) a tudományos kutatásoknak. Január hónapban, február közepi határidôvel, új versenyt hirdettek, amire a jelentkezôk pályázataikkal (project-javaslataikkal) benevezhetnek.
Lásd 2. old.
Tájékoztatóként ajánljuk az alábbi honlapokat :
RELANSIN: www.amcsit.ro <http://www.amcsit.ro>
CALIST : www.calist.ase.ro <http://www.calist.ase.ro>
Különleges figyelmet ajánlunk az alábbi program-pontokhoz:
Relansin Program — 14, 15, 16 al- (sub)programok,
Calist Program — 1, 2 al(sub)programok, amelyekre a várt pályázóknak kis- v. középvállalkozóknak kell lenniök.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 639/12 793 |
26 100/26 340 |
|
(valutabeváltó) |
12 300/12 800 |
26 000/26 500 |
|
Macrogroup |
12 600/12 800 |
25 950/26 200 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 91/93, a márka 12 500/12 800, a dollár pedig 26 400/26 600 lejbe került.
Január 16., kedd
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 648 lej,1 USD = 26 186 lej.
Azok számára, akik esetleg nem ismernék a képen látható kiadványunkat, üzenjük: utolsó példányai még kaphatók Kolozsváron, szerkesztôségünk pénztárában (naponta 9–16 óra között), és lapterjesztô vállalatok boltjaiban, standjain, Désen, Bánffyhunyadon, Körösfôn, Kalotaszentkirályon, Nagyenyeden. Azoknak a vidéki olvasóinknak a kérésére, akikhez a terjesztés tökéletlensége folytán még nem jutott el a kiadvány (de most igyekszünk ezt pótolni), 2001. február 15-re módosítottuk a 10 millió lej értékû összdíjazású rejtvényfejtô pályázat és a különdíj-pályázat beküldési határidejét (említésre méltó, hogy már érkezett pályázat olyan távoli helységbôl is, mint például Déva).
Hogy mi mindenrôl lehet olvasni a Szabadság Évkönyv 2001-ben? Íme, egy kis ízelítô a kínálatból. Benyomások az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkból; ôsi címerek a Farkas utcai templomban; a bonchidai kastély története; mûszaki újdonságok a XXI. században; számok a jövôrôl; a kisbaba helyes napoztatása; házi gyógymódok a változás korában; tallózás a mindennapi álmok jegyzékébôl; Bálint, a megcsalás napja; a disznóhús vidámít; Carl Lewis a doppingról... Megtudhatja tôlünk, hogy nô a londoni taxisok agya, hogy kelendôk a brazil modellek, hogy miként lett holland a tulipán... Természetesen nem hiányoznak a tesztek (pl. tud-e bánni a férfiakkal?), az anyanyelvápolás, az irodalom, a zene, a horoszkóp, a divat-morzsák, keresztrejtvények, mindez sok-sok humorral fûszerezve. Mivel olvasótáborunk zöme Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megyék magyarságából kerül ki, közöljük ezeknek a megyéknek a teljes román–magyar helységnévszótárát, amely mindennapjaink gyakorlati segédeszközévé válhat.
A tavalyinál gazdagabb és bôvebb tartalommal, több ismeretterjesztô és szórakoztató adattal, minden fiatal, középkorú és idôs érdeklôdônek ajánljuk a Szabadság Évkönyv 2001-et. Ára 25 ezer lej.
Lapzártakor ért véget a képviselôházban az államosított ingatlanokról szóló törvénytervezetrôl készült egyeztetô bizottsági jelentés szakaszonkénti vitája. Módosításokra nem került sor. Az RMDSZ és egyes liberális képviselôk nem szavazták meg a 16-os szakasz elsô bekezdését, amely megszorításokat tartalmaz az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban.
A szenátus még a parlamenti választások elôtt elfogadta a bizottsági jelentést, a képviselôházban azonban az elôzô kormány idején ezt nem sikerült jóváhagyni: bár több alkalommal is napirendre tûzték, a testület minden esetben döntésképtelennek bizonyult.
A tegnapi plenáris vitát megelôzôen találkozóra került sor az RTDP, az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a nemzeti kisebbségek képviselôi között. Márton Árpád képviselô — aki a megbeszélésen szintén jelen volt — a Szabadságnak elmondta: a pártoknak sikerült megegyezniük abban, hogy szavazatukkal támogatni fogják az egyeztetô bizottság jelentését a jelenlegi formában. Mint fogalmazott, minden párt érdeke, hogy az mielôbb életbe lépjen. Az RMDSZ ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásról szóló jogszabály is megjelenik. Jóllehet a Demokrata Párt nem vett részt a találkozón, vezetôi közölték, hogy ôk is támogatni fogják az egyeztetô bizottság jelentését.
Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt alelnöke a Mediafaxnak kijelentette, pártja képviselôi esetenként szavazza meg a jelentést. A végsô szavazásnál azt veszik majd figyelembe, hogy abban milyen mértékben érvényesül álláspontjuk.
A romániai magyar kisebbség érdekeit nem csak egy államtitkár-helyettes, vagy miniszter képviseli, hanem az egész Nãstase-kormány — idézi a Mediafax Vasile Dâncut, a tájékoztatási tárca vezetôjét. Az 1996–2000 közti kormánykoalícióban tárca nélküli miniszter által vezetett Kisebbségi Hivatal felszámolása, illetve az RTDP választási gyôzelmét követôen e hivatalnak a tájékoztatási minisztérium hatáskörébe helyezése az új vezetés azon igyekvését tükrözi, hogy a különbözô kérdésekkel csakis az ezekben illetékes szaktárcák foglalkozzanak — mondotta Dâncu. A miniszter nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátornak kívánt válaszolni, aki hét végén Kolozsváron kijelentette: a hivatal fôosztállyá való lefokozását, és a tájékoztatási minisztériumba való beolvasztását szerencsétlen ötletnek tartja.
A tájékoztatási tárca keretei között mûködô etnikumközi kapcsolatokért felelôs fôigazgatóság célja szavatolni a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, orvosolni az esetleges jogsérelmeket. „A Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozását a volt kormánykoalíció találta ki azért, hogy az RMDSZ követeléseit kielégítse. Mivel az RMDSZ nincs már a kormányon, a magyar nemzeti közösség képviselete a Nãstase-kabinet egészére hárul. Az új kabinet programja konkrét elképzeléseket tartalmaz a kisebbségek kultúrájának és oktatásának fejlesztésével kapcsolatban — mondotta Dâncu.
Romániának az a célja, hogy az év végéig kedvezô választ kapjon az Európai Uniótól a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer módosításáról — jelentette ki hétfôn Bukarestben Mircea Geoana külügyminiszter.
A román diplomácia vezetôje abból az alkalomból tartott sajtóértekezletet, hogy a román illetékesek elkészítették a válaszokat arra a kérdôívre, amelyet az EU állított össze Románia számára a vízumkényszer eltörlésének ügyében.
Az öt nagyobb fejezetbôl álló kérdôív segítségével az EU arról igyekszik képet alakítani magának, hogy mit tesz, illetve mit kíván tenni Románia a határok ellenôrzésével, az ország vízumpolitikájával, az úti okmányok biztonságosabbá tételével, a külföldiek bevándorlásával, valamint a menedékjog romániai gyakorlatával kapcsolatban
A kérdôívet december elején küldték el Bukarestbe január 15-i kitöltési határidôvel. Mircea Geoana hétfôi sajtóértekezletén elmondta, hogy a külügy-, a belügy-, az igazságügyi, valamint az európai integrációs minisztérium illetékes szakértôi az egész hét végén dolgoztak, így a válaszok tervezete hétfôn jóváhagyásra Adrian Nãstase miniszterelnökhöz került.
A kérdôívet igen, a válaszokat egyelôre még nem hozták nyilvánosságra Romániában. Sajtóértesülések szerint a román kormány egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy a vízumkényszer eltörléséhez feltétlenül szükséges jogszabályok közül kettôt, a külföldiek jogállásáról, illetve a személyes adatok védelmérôl szóló törvényt a parlament január végéig elfogadja.
Románia évek óta küzd azért, hogy az EU levegye Romániát a vízumköteles országok listájáról. A korábbi román kormány illetékesei, elsôsorban Petre Roman volt külügyminiszter többször is optimista nyilatkozatokban ígérte a románoknak, hogy hamarosan szabadon utazhatnak Európában.
Ezért is érte hideg zuhanyként Bukarestet, hogy az EU igazságügyi és belügyminiszterei tavaly december elején tartott tanácskozásukon úgy döntöttek: Bulgária esetében szó lehet a vízumkényszer idén márciusban történô feloldásáról, Romániának azonban ehhez még egy sor feltételt teljesítenie kell.
Tizenkét órás munkanapra vállalkoztak a szenátorok. A Mediafax jelentése szerint a szenátorok tegnap úgy döntöttek: addig nem zárják le a rendkívüli ülésszakot, ameddig a felsôház szabályzatát, illetve további 50 jogszabályt nem fogadják el. Ezek közt több nemzetközi egyezmény ratifikálása szerepel, továbbá a kormány mûködési szabályzatának stb. A napirendrôl egyelôre lekerült a mûemlékvédelemrôl szóló, illetve a munkaadók törvénye, amelyekhez további módosító indítványok érkeztek.
Vasárnap zárt ajtók mögött került sor a Fehér megyei RTDP rendkívüli kongresszusára. Az összejövetelen, valamint a hivatalos prefektusváltáson jelen volt Ecaterina Andronescu miniszterasszony is. A gyûlésen az új hatalom képviselôi megfogalmazták politikai célkitûzéseiket is. Az új „rajongókra" való tekintettel a megyei RTDP bôvítette választmányát. A bizottsági tagok 107-rôl 133-ra duzzadtak. A Szövetség Romániáért megyei szervezete eltûnt a politikai porondról, pontosabban beolvadt az RTDP-be. Az APR-sek nem akárhogyan léptek be az új pártba, hanem mint vezetô tanácstagok, elnökségi tagok, bizottsági tagok stb. Aki kint rekedt, az a SZRP elnöke, Nicoloae Popa, a megye exhonatyája. Az elnök nyílt levélben fedte meg volt kollégáit, szabályzatellenesnek nyilvánította a cselekedetüket és árulóknak nevezte az átigazolókat; az egész eseményt pedig politikai diverziónak tartja. Popa a tárgyalások elején hajlandó volt házasságra lépni a másik párttal, akkor módosított elhatározásán, amikor kiderült, hogy a menyegzôt nélküle fogják megtartani. Eközben Ioan Rus prefektus nekilátott komoly teendôinek. A kormány megyei képviselôje kijelentette, hogy a törvények szellemében igyekszik támogatni az önkormányzatok alakulását és fejlôdését. „Nem leszek kiskirály a megyében — mondta a prefektus —, hanem a kormány egyszerû képviselôje. Nem vágni és akasztani akarunk, hanem hatékonyan és szakszerûen dolgozni" — zárta mondanivalóját az elöljáró.
Alig néhány nappal az 1941-es legionárius felkelés hatvanéves évfordulója elôtt a Szekuritáté archívumaiból származó egyik felszínre került, az Evenimentul Zilei fôvárosi napilap által közölt dokumentum arról tanúskodik, hogy a román ortodox egyház pátriárkája, Teoctist a legionárius mozgalom aktivistája volt, és részt vett a bukaresti, Antim utcai zsinagóga felgyújtásában.
Az 1950. január 30-i keltezésû titkosrendôrségi dosszié tanúsága szerint az akkor 26 éves Teoctist Arãpasu részt vett az Antonescu-ellenes, 1941 januári legionárius felkelésben. Egy iasi-i újságíró szerint a dokumentumot Dorin Dobrincu történész, a iasi-i Történelmi Intézet kutatója fedezte fel, hivatalos úton, a Román Hírszerzô Szolgálat bukaresti archívumában. A Monitorul de Iasi szombati számában fedi fel Teoctist legionárius múltját, és azt állítja, a Szekuritáté utólag ezzel zsarolta a pátriárkát, és a politikai rendôrséggel való együttmûködésre késztette.
Az Evenimentul Zilei Gabriel Catalan professzorra hivatkozik, akinek „A légió és az Úr szolgálói" címû, a Dosarele istoriei folyóirat 2000/9-es számában megjelent tanulmánya szerint „a légió nagy rokonszenvnek örvendett az ortodox egyház papjainak, szerzeteseinek körében, valamint az ortodox teológus diákok körében". Ugyanakkor a rebelliseket elítélô hadbíróság 2851 személyre mondott ki ítéletet, de ezeknek mindössze 7,64 százaléka volt görögkeleti pap. Antonescu 218 pap megbüntetését rendelte el, majd az 1941 február 15-én kiadott 314-es törvényerejû rendeletben megtiltotta az egyház képviselôinek a politikában való részvételét.
A pátriárkának a legionárius mozgalomban való részvétele ismert tény volt a görögkeleti egyház berkeiben, a felkelésben való aktív részvételére azonban eddig nem derült fény. Costel Stoica ortodox püspökségi tanácsos az idézett lapnak azt nyilatkozta: „egyszerûen kitalációról van szó", a görögkeleti egyházból származó más források pedig az 1950 táján szovjet tanácsosok által koordinált Szekuritáté diverziójaként minôsítik a dokumentumot.
Salamon Márton László
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |