 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. január 24.
(XIII. évfolyam, 18. szám)
A hazai napilapokat, tévé- és rádióadókat napok óta elárasztják a kergemarhakórról, más néven a szivacsos agyvelôsorvadásról (BSE) szóló ellentmondásos hírek. Az állategészségügyi illetékesek országszerte lefoglalják a nyugat-európai országokból származó marhahúskonzerveket, vagy az importált marhahúst a kergemarhakór gyanújára hivatkozva. Legutóbb Olaszország került az európai feketelistára, ahonnan tilos marhahúst importálni. A fôleg segélyszervezetek által behozott húskonzerveket a „zárolt" országokból immár Romániában sem szabad felhasználják az árvaházak, az öregek otthonai vagy más, szociális intézmények.
A kergemarhakór 1984-ben történt megnevezése óta egyetlen állati betegséget sem övezett hasonló érdeklôdés és sajtóbotrány. A szakma véleménye azóta is megosztott. Állatorvosok szerint a szivacsos agyvelôsorvadást okozó prion nevû fehérje átterjedése az emberi szervezetre nem bizonyított. Egyelôre puszta feltételezéseken alapul az is, hogy a szóban forgó, az állatról emberre átterjedô BSE idézné elô embereknél a Kuru, a Cretzfeldt-Jacob, a Gerstmann-Straussle-Scheinker, illetve a végzetes alvatlanság nevû betegségeket, amelyek gyakorta halálos kimenetelûek. A kutatók immár több mint tízéves megfeszített munka ellenére sem tudják ezt bizonyítani. Feltételezések szerint a fertôzött szarvasmarhák húsának fogyasztása nagyobb gyakorisággal idézi elô a felsorolt betegségeket.
Ettôl függetlenül több uniós országban a komoly belpolitikai viharokat keltô intézkedések teljesen megbénították a szarvasmarha-tenyésztést, elôtérbe helyezve a leáldozóban lévô disznóhúsfogyasztást. Továbbra is komoly gond, hogy élô állaton nem lehet egyértelmûen kimutatni a kergemarhakórt, csupán a levágott állatt agyvelejébôl vett próba a tökéletes bizonyíték. A franciák és a svájciak által bevezetett új módszerek az élô állatok fertôzöttségének kimutatására egyelôre nem egyértelmûek. A felfedezett beteg állatok miatt az illetô ország szarvasmarha állományából sem élô állat, sem hús nem exportálható. Néhány hónapon belül egész Európa tiltott zónává válhat a szarvasmarha tenyésztés szempontjából, ahonnan sem ki, sem befelé nem lehet majd marhahúst szállítani, illetve fogyasztani. Ez a szarvasmarha ágazat számára végzetes lehet.
Adrian Oros, a Kolozs megyei Állategészségügyi Hivatal igazgatója szerint Románia elejétôl fogva komolyan vette az uniós korlátozásokat. Már 1997-tôl meg volt tiltva a szarvasmarha eredetû húslisztet tartalmazó állattápok behozatala, akárcsak a veszélyeztetett zónákból történô élô állat-, vagy húsimport. Románia kizárólag Magyarországról és Lengyelországból importál marhahúst, onnan, ahol korlátozás nem létezik. A betegség hazai megjelenését nyilván így sem lehet kizárni, mivel a fertôzés különféle táplisztekben akár harminc évig is fertôzôképes marad.
Kolozs megyében nincs veszélyforrás: az unióból mostanában nem érkezett hozzánk marhahús, vagy marhahúskonzerv, néhány élelmiszercsomag tartalmát leszámítva, amit a vámosokkal együtt munkálkodó állategészségügyi szakemberek már lefoglaltak. A hivatal szakemberei minden élelmiszerszállítmányt ellenôriznek, azzal a feltétellel persze, hogy ezek a szállítmányok legálisan érkezzenek az országba. Oros szerint Románia elfogadta az uniós élelmiszerellenôrzési elôírásokat, az egységes iratok használatát, így legális export-import tevékenységekben szinte kizárt a fertôzött élelmiszerek behozatala vagy kivitele. Az országszerte zajló húskonzerv-lefoglalások azokat a szállítmányokat érintik, amelyek az Olaszországgal január 18-án bevezetett karantént követôen érkeztek Romániába. A hazai szakemberek gyorsasága és hatékonysága az európai élelmiszerellenôrzési elôírások betartásában elôsegíti azt, hogy az országban egyre több vágóhíd és állatfarm kapjon értékesítési lehetôséget az uniós élelmiszerpiacokon.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy csütörtökön és pénteken európai uniós szakmai küldöttség érkezik Erdélybe, többek között Kolozs megyébe meggyôzôdni az élelmiszerellenôrzési elôírások betartásáról. Ennek eredményeként tovább bôvülhet azoknak a cégeknek a sora, akik elsôsorban állati eredetû élelmiszereket exportálhatnak európai országokba.
Csökken azoknak a személyeknek a száma, akik a vállalatok privatizálása miatti tömeges elbocsátás során váltak munkanélkülivé, mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Adrian Tinis, a Kolozs Megyei Munkaerô Foglalkoztatási Hivatal igazgatója. Jelenleg még 1,5 milliárd lejt kell kifizetni végkielégítés címén, és remélik, többet nem kerül sor ilyen jellegû elbocsátásra, amely a kifizetett járandóságok miatt erôsen megterhelte a munkanélküliségi segélyalapot. A végkielégítés lejárta után az érintett személyeknek kérniük kell a munkanélküliségi segélyt. A végkielégítés lejárta után munkanélküliként nyilvántartásba vett személyekkel, valamint a téli hónapokban leállított építkezések miatti állásnélküliséggel tovább nôtt a munkanélküliek száma, és december végén 11,4% munkanélküliségi rátát mértek a megyében.
A január 10-én összesített adatok szerint 6712 személy részesül munkanélküliségi segélyben, 1968-an szakmai beilleszkedési segélyben, 14 447 munkanélküli a 9 hónapos segély utáni pótjuttatásban részesül, 1567 olyan személyt tartanak nyilván, akiket az 1999/98. kormányrendelettel bocsátottak el, és még 13 071 munkanélküli szerepel a hivatal nyilvántartásában, akik nem részesülnek már az 1991/1. törvény kedvezményeiben. Adrian Tinis figyelmeztetett, hogy februárban ellenôrzik a nyilvántartásukban szereplô munkanélkülieket, és akik már három hónapja nem jelentkeztek a hivatalnál, kitörlik ôket a nyilvántartásból. A munkanélküliekre vonatkozó adatok ellenére az igazgató szerint elégedettek lehetnek, mivel a munkaerôpiacon a kínálat és kereslet kezd kiegyenlítôdni. Január 22-én ugyanis összesen 735 állásajánlattal rendelkezett a hivatal, amelyet az elmúlt idôszakhoz képest haladásnak tekinthetnek. Jelenleg leginkább a lábbelikészítéshez és ruhavarráshoz keresnek szakképzett munkaerôt, de egyre több az igény felsôfokú végzettséggel rendelkezôk iránt is.
A munkaerôhivatal erre az évre eltervezte a munkanélküliségi segélyalap kiegyenlítését is. Ez azonban feltételezi, hogy egyre több céget, munkáltatót ellenôrizzen a hivatal, és a hozzájárulások befizetésével elmaradt adósok különféle vagyontárgyait — azokat is, amelyek nem függnek össze a gazdasági tevékenységgel — lefoglalják, elárverezzék. A munkaerôhivatal ellenôrzési osztálya az elmúlt évben 180 vállalatnál végzett ellenôrzést, ezek össztartozása meghaladja a 130 milliárd lejt. A hivatalnak sikerült 14,8 milliárd lejt behajtania, kényszervégrehajtással pedig még 3,8 milliárd lejt. Emellé még hozzá kell számítani a késedelmi kamatot, továbbá több tíz milliárd lejt, amelyek kifizetését egyes cégeknél átütemezték. Emiatt a munkanélküliségi segélyalap veszteséges. Januárt máris szigorúbb intézkedéssel kezdték, és 10,5 milliárd lejre végrehajtó okiratot küldtek a bankokba, 346 céget pedig elôzetes figyelmeztetésben részesítettek. Az ellenôrzési osztály január végére 4,8 milliárd lej adósságot szeretne behajtani.
Adrian Tinis igazgató elmondta, hogy a rendôrséggel a közeljövôben megkötésre kerülô megállapodás alapján a hivatallal szemben adós cégeket ezentúl rendôri segítséggel keresik meg. Gyakoriak ugyanis azok az esetek, amikor az eladósodott cég székhelyet változtat, amelyrôl nem értesíti sem a hivatalt, sem a kereskedelmi kamarát.
A munkaerô foglalkoztatási hivatal erre az évre eltervezett elsôdleges célkitûzése továbbra is a foglalkoztatás, álláskeresés marad, jelentette ki keddi sajtóértekezletén Adrian Tinis igazgató. A törvényben elôírt kötelezettségnek eleget téve elküldték már programjukat az országos hivatalnak, továbbá a prefekturának is. Egy tavaly elkezdett, és nemzetközi alapokból is pénzelt program szerint, a polgármesteri hivatalok különbözô munkára olyan személyeket alkalmazhatnak, akiket a privatizálás során bocsátottak el. Ennek a személyzetnek a keresetét hat hónapig a munkanélküliségi segélyalapból illetve a Világbanktól kapott támogatásból fedeznék. Az igazgató számításai szerint a megyében lehetôség lenne ily módon 1500 új munkahelyet teremteni. A polgármesteri hivatalokra az a kötelezettség hárul, hogy az így alkalmazott személyzet legalább 10%-ával a továbbiakban meghatározatlan idôre szóló munkaszerzôdést kössön. A munkaerôhivatal január 25-rôl 30-ra tolta ki a határidôt, ameddig a polgármesterek elküldhetik ajánlataikat. Az érdektelenséget mutatja, hogy mindeddig csak Dés, Hunyad, Szamosújvár, Aranyosgyéres, Szászfenes és Egeres jelezte, hogy foglalkozik ezzel az állásteremtési lehetôséggel.
Ami a szakmai képzést vagy továbbképzést illeti, az elkövetkezôkben olyan tanfolyamokat szervezhetnek, amelyeknél biztosított a végzôsök legalább 80%-ának az elhelyezkedése. A tavaly azonban a hivatal olyan PHARE programot kezdett el és még folytat ebben az évben is, amikor még nem tevôdött fel ez a kötelezettség. Emiatt csak kisebb mértékben, körülbelül 40–50%-ban biztosíthatják a tanfolyamokon végzettek alkalmazását. Ebben az évben a hivatal 116 tanfolyamot indít, ebbôl 89-et a segélyben részesülô munkanélküliek számára, 27 tanfolyam pedig fizetett lesz. Remélhetôleg 2290 személy iratkozhatik majd fel. Emellett a megyei tanfelügyelôséggel és a munkáltatók egyesületével közösen egy reálisabb, a valóságnak jóval megfelelôbb iskoláztatási tervet szeretnének kidolgozni. Áprilisban egy országos szintû állásbörzét szerveznek, amelyre március elsejétôl kezdik gyûjteni az ajánlatokat és adatokat, és augusztus 31-én kerülne sor a tanulmányaikat végzettek állásbörzéjére.
Viorel Burzo, az Ítélôtábla büntetôosztályának szombaton, befolyással való üzérkedés vádjával elôzetes letartóztatásba helyzett elnöke, megfellebbezte a letartóztatására kiadott rendeletet, és ennek letárgyalásáért Bukarestbe utazott, feleségével együtt. Ügyvédje, Oliviu Tocaciu, a bukaresti ügyvédi kamara tagja kedden idôt kért arra, hogy áttanulmányozhassa védence dossziéját.
A Legfelsôbb Bíróság melletti ügyészség fôügyésze január 15-én arra kérte az igazságügyminisztert, hogy hagyja jóvá a Viorel Burzo elleni nyomozást, ennek visszatartását illetve letartóztatását, valamint átkutatását, a bíróság szervezésérôl szóló törvény 91. szakasza alapján — idézi a Mediafax hírügynökség a hozzájuk az Igazságügyi Minisztérium által kedden eljuttatott közleményt. A fôügyészség január 20-án rendeletet adott ki a büntetôkereset megindítására és Viorel Burzo elôzetes letartóztatására a már említett váddal. A nyomozást megelôzô intézkedések az 1997-2000 közötti idôszakra vonatkoznak. A bírót az ügyben hozott végleges határozatig felfüggesztik tisztségébôl.
Hazánkban elôszôr történt olyan szervátültetés, amelynek donorja egy halott ember volt. A veseátültetésre a kolozsvári Urológiai Intézetben került sor dr. Mihai Lucan professzor vezetésével. A 24 éves bukaresti fiatalember gépkocsibalesetben hunyt el. Hozzátartozói beleegyeztek, hogy veséit átültessék olyan beteg testébe, akinek a beavatkozás az életét mentette meg. Az orvosok 180 beteg közül választották ki azt, akinek a szervezete befogadhatta az idegen szervet. A beavatkozást egy 31 éves Bihar megyei fiatalemberen hajtották végre, aki az elsô hírek szerint jól érzi magát.
Elmúlt év végén a 294. sürgôsségi kormányrendelettel kisebb, nem túl lényeges módon átszervezték a munkaerô foglalkoztatási és szakképzési hivatalokat (ügynökségeket). Az egyik fontosabb tudnivaló, hogy megváltozott az intézmény elnevezése, így a munkahelykeresésben, munkanélküliségi kérdésekben érdekelt személyek ezentúl a Megyei Munkaerô Foglalkoztatási Hivatalhoz (Agentia Judeteanã pentru Ocuparea Fortei de Muncã) kell hogy forduljanak. Adrian Tinis, a munkaerôhivatal igazgatója szerint a lakosság nagy része továbbra is összekeveri, „egy kalap alá veszi" a munkaügyi igazgatóságot, nyugdíjosztályt valamint a munkaerô hivatalt, mindamellett, hogy évek óta szétválasztották az intézményt. Tegnapi sajtóértekezletén az igazgató ismételten hangsúlyozta, a munkaügyi igazgatóság kizárólag a munkaügyi problémákkal, tehát az alkalmazáshoz, munkaszerzôdéshez és munkakönyvhöz, munkakamarához, szociális védelemhez, a mindezzel kapcsolatos különbözô hozzájárulásokhoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik, ezekben illetékes. Minden egyéb, a munkaerôhöz kötôdô kérdéssel, esettel — álláskereséssel, munkanélküliséggel, nyilvántartással — az új elnevezést nyert intézmény, tehát a munkaerô foglalkoztatási hivatal foglalkozik.
Az elmúlt évi kormányrendelet alapján, az átszervezés következtében beszüntette tevékenységét a hivatal tanácsadó osztálya, amely a munkáltató egyesületek és szakszervezetek közötti nézeteltérést volt hivatott tisztázni, enyhíteni. Az elkövetkezôkben a szakszervezetek képviselôt neveznek majd ki a hivatalokhoz. Az országos hivatal elnöke államtitkári tisztséget tölt be a munkaügyi igazgatóságon.
AMERIKAI RÓZSÁK címmel dr. Wagner István, a Romániai Rózsabarátok Szövetségének elnöke tart vetített képes elôadást 2001. január 25-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének Párizs utca 17. szám alatti székházában. Az elôadás után közgyûlést tartanak, melynek napirendi pontján a megyei elnökjelölés, MKT-tagjelölés és a küldöttgyûlés küldötteinek jelölése szerepel. A közgyûlés fontosságára való tekintettel, kérik a tagság teljesszámú jelenlétét.
A PRIVAT BUSINESS CLUB január 25-én, csütörtökön du. 4 órakor a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban tisztújító közgyûlést tart. Az elnökség kéri a tagság megjelenését.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST TART január 26-án, pénteken du. 5 órától az RMDSZ belvárosi körzete a Kossuth Lajos utca 18. szám alatt. Meghívottak: Kónya-Hamar Sándor megyei elnök és Bitay Levente ügyvezetô alelnök. Ugyanakkor jelölik a megyei közgyûlés küldötteit, az MKT-tagokat, valamint javaslatokat tesznek a megyei elnöki tisztségre. Kérik a tagság minél nagyobb számú részvételét.
Nôtt a bankbetétek garanciaszintje
Magánszemélyek számára 77 millió 95 ezer lejre emelték a bankokban letétbe helyezett összegek garanciájának szintjét. A 2001-es esztendô elsô félévében bankcsôd esetén ennyi pénz visszafizetését biztosítja az erre a célra létrehozott állami alap. A régi garanciaszint 65 millió 169 ezer lej volt.
— Hogyan osztályozzák ezekben a napokban a környezetvédôk a moldvai folyóvizeket?
— Szeret, nem Szeret...
A kolozsvári román színház társulatának minden tagja fellép Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdô címû darabjában. Az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású produkciójára vállalkozott a színház — tudtuk meg Marie-Luise Semen sajtóreferenstôl. Az elôadást a nagyon fiatal és tehetséges Anca Bradu, a nemrég Kolozsvárra szerzôdött rendezô állítja színpadra. Jelentôs feladatot kapott a díszlettervezô Horatiu Mihaiu, akinek színpadképe a 30-as évek hangulatához alkalmazkodik. Lia Maria Vasilescu mintegy 100 ruhát tervezett az elôadásra.
Ödön von Horváth, aki Fiuméban született, diplomata családból származott. Élete nagy részét Bécsben és Henndorfban töltötte. A náci invázió elôl elôbb Amszterdamba, majd Párizsba menekült. Egyik legtöbbet játszott osztrák szerzô a két világháború között. „A régi Oszrák–Magyar Monarchia tipikus képviselôje vagyok: magyar, horvát, cseh, német vér csörgedezik ereimben; hazám Magyarország, de német nyelven írok" — vallotta önmagáról.
Az 1930-ban írott dráma a bécsi társasági élet, a társadalom görbe tükre. A hétköznapi figurák között felfedezhetôk egyedi sorsú emberek is. A dráma mozgatórugója a szerelem, de az elôadás mégsem végzôdik happy endben.
Érdekes vállalkozásnak ígérkezik a kolozsvári román színház produkciója. Bemutató január 27-én 19 órakor. Következô elôadások: január 28. és 30.
A téma, mint tudjuk, az utcán hever. Roger Spottiswoode (Air America, Under Fire, Tomorrow Never Dies) új filmje számára a klónozás régi-új témáját szemelte ki. Tudjuk, van már klónozott növény, klónozott birka, klónozás elleni mozgalom, miért ne lehetne akkor klónos hollywoodi szuperprodukció? A forgatókönyvírók kitettek magukért, hozzávetôlegesen kerek történettel rukkolván elô egy megagonosz hatalmasságról, aki klónozással kapcsolatos ármánykodásai védelme érdekében véletlenül nem a megfelelô embert klónoztatja. Az illetô (Arnold Schwarzenegger) megrögzött konzervatív polgár lévén (az embernek ugyanúgy joga van az élethez, mint a halálhoz, meg ilyesmi) begurul, és kétszemélyes háborút indít a megagonosz ellen — azért kétszemélyeset, mert egy adott pillanatban önmaga klónja is betársul a buliba —, és annak rendje-módja szerint mindörökre másvilágra is küldi, klón-hadseregével és megatechnikájával egyetemben.
Az lehet hitelesen és idôtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék — mondta Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere hétfôn, a magyar kultúra napján rendezett ünnepségen, Budapesten.
Hozzátette: az ihletett, egyetemes mûvészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékrôl nemzedékre.
A kultúrára ma talán nagyobb szükségünk van, mint valaha, ezt bizonyítja az is, hogy korunk emberénél „nagyobb kultúrafogyasztó" sosem volt talán a történelem folyamán — vélekedett Rockenbauer Zoltán.
A kultuszminiszter megfogalmazása szerint a mûvészet, ha valódi, egy másik világba vezet, és világokat köt össze: az ideák világát a mindennapokéval, a mûvész világát a befogadóéval, a ma emberét a múlttal és a jövôvel.
Rockenbauer Zoltán felidézte a Himnusz szerzôjének, Kölcsey Ferencnek a Parainesisben írott gondolatait is, miszerint „minden érzemény, mely bennünk szokatlan emelkedésre hág, lelkeinknek felsôbb erôket kölcsönöz".
A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át.
Kányádi Sándor költô, mûfordító írói életmûvével, kiemelkedô irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat.
Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes mûvészeti vezetôje színházmûvészeti, színháztudományi és táncmûvészeti munkásságáért részesül az elismerésben.
Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fô zeneigazgatója és vezetô karmestere a zenei elôadómûvészeti, zeneszerzôi, -rendezôi, -tudományi és zenekritikai tevékenységével érdemelte ki a jutalmat.
Deim Pál festô-, szobrász- és grafikusmûvész képzômûvészeti, mûvészeti írói, mûvészettörténészi, iparmûvészeti, ipari tervezômûvészeti munkásságáért veheti át a díjat.
Illés György operatôr a fotómûvészeti, fotóelméleti, valamint a mozgókép területén végzett alkotómunkájának elismeréseként kapja a Kölcsey Ferenc-díjat.
A másfél millió forinttal járó elismerést — amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzôjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll — a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel.
Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhetô díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejezô kiemelkedô alkotást hoztak létre.
A díj adományozására bárki küldhetett személyi javaslatot a kultusztárcához, a javaslatokat egy — a tárca vezetôje által kijelölt — bizottság bírálta el.
A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy a magyar nemzeti ének eredeti kéziratának tanúsága szerint — Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását.
Örvendetes, hogy együttmûködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közmûvelôdési szervezetek vezetôi, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élô magyarság politikai és kulturális együttéléséhez — összegezte véleményét a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke hétfôn, az eseményt követô budapesti sajtótájékoztatón.
Szabó Tibor fontos feladatnak nevezte a kulturális értékek szülôföldön való megôrzését, ugyanakkor elôrelépésként értékelte, hogy a jövôben valamennyi szomszédos országban élô magyar szervezet összehangolja munkáját.
Az együttmûködési megállapodást aláírta a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelôdési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Mûvelôdési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Mûvelôdési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Mûvelôdési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest).
A Magyar Kultúra Alapítvány székházában hétfôn este ünnepi hangversenyt tartottak Régiók találkozása a magyar kultúra napján címmel.
— 1945 novemberében indul a Falvak [Dolgozó] Népe címû, a földmûveseknek szóló félhavi majd hetilap;
— 1945 novemberében a város több száz utcájának a nevérôl döntenek, a hagyományos, valamint a román nevek mellett maradnak magyar nevek is, s megjelennek az orosz-szovjet vonatkozású elnevezések;
— 1945 novemberében a magyar társulatot ismét kiutasítják a Hunyadi (Stefan cel Mare) téri színházépületbôl;
— 1945. november 16-án Katona József Bánk bánjával nyitja meg évadját a sétatéri épületben a magyar színtársulat;
— 1945. december 6-án tartja évadnyitó elôadását a Hunyadi (Stefan cel Mare) téren a román Nemzeti Színház társulata;
— 1945. december 11-én a kolozsvári Magyar Tannyelvû Állami Egyetemet központi rendelettel Bolyairól nevezik el.
Az elmúlt napok legsokkolóbb híre, hogy egy budapesti lakásban a család kedvelt díszkutyája a tehetetlen anya szeme láttára halálra marcangolt néhány hetes ikreket. Akik szintén a házhoz tartoztak, de mint új és természetesen körülrajongott családtagok, puszta jelenlétükkel felpiszkálták az amúgy békésnek ismert állat kíméletlen féltékenységét.
A megrázó tragédia, mint minden ilyen esemény, olyan kérdésekre is rávilágít, amelyek különben elsikkadnának sztereotip mindennapjainkban. A modern kor embere oda jutott, hogy lakásába gyömöszölt legkülönfélébb díszállatokkal veszi magát körül, elidegenedett világunkban bennük keresi a hû társat, a környezetébôl módszeresen kiiktatott természet egy darabkáját. És teszi ezt anyagi és kényelmi lemondások árán is.
Az állat pedig, mi mást tehetne, igyekszik alkalmazkodni természetellenes életkörülményeihez, hálásan elviseli, sôt megköveteli a kényeztetést, azt, hogy ô maradjon a figyelem középpontjában. Nem hibás érte, erre késztették az ember által eltorzított körülmények. Az ember leghûségesebbnek tartott társában viszont ôsi állati ösztönök lapulnak, amelyek csak ilyen tragédia bekövetkeztekor kerülnek elôtérbe.
Hogy mi lesz a gyilkos kutya sorsa, nem tudom —, és valójában nem is érdekel. De az igen, hogy ismétlôdik-e a történelem vagy hogy okul-e az esetbôl a sokszor kutyájánál is oktondibb ember. Ami a legfontosabb (bár eddig is köztudott, de el nem ismert) következtetés lehetne: a természetben minden élôlénynek megvan a maga jól meghatározott helye és szerepe. Például a ebé a mozgástérrel rendelkezô emberi lakhely környékén, és nem benne. Aki ezt nem hajlandó figyelembe venni, annak viselnie kell a következményeket. Kicsit olyan ez, mint a televízió, vagy az autó uralma az ember fölött. Hiszen eredetileg segédeszközökként szolgálták gazdáikat, de egy idô után fordult a kocka és ezek dominálják, köztudottan kimutatható és visszafordíthatatlan károsodással, a ma emberét.
Ha valakinek fontosabb a kutyája, az általa okozott öröm és (esetleg anyagi haszonszerzési kilátás), mint saját gyermeke biztonsága, az bármikor a csepeli szülôk cseppet sem irigylésre méltó sorsára juthat. Ebben a kérdésben a legelfogultabb állatvédôk sem vélekedhetnek másként.
Vagy ha mégis, azt jelenti, az értékrendek tekintetében súlyos torzulások tapasztalhatók ebben a kutya világban.
Hogy volt képes erre a pályára menni? Ugyan miért választotta ezt a lehetetlen hivatást, amely nem babérokat, csak keserveket terem. Miért lesz valaki szatíraíró, amikor ezer más lehetôség kínálkozik számára...? Ráadásul magyar szatirikus Romániában, ráadásul az évtizedekig vörös diktatúrában tobzódó Romániában...
Lehetett volna tanár, akár filozófia-, akár irodalom-, akár esztétika-, akár mûvészettörténet-professzor. Hisz az egyik diszciplína a kisujjában volt, a másik a mutatóujjában. Nem volt annyi ujja, amennyifelé ágazott a tudása. Azt hiszem, hogy tulajdonképpen mindenrôl mindent tudott.
És ez az ember szatírákat és humoreszkeket írt, viselvén annak minden következményét. Ó, a szocialista rendszer felszólította az írókat: — Elvtársak, írjatok szatírát, használjátok a szatíra fegyverét, leplezzétek le a mesterkedô kulákokat, a szabotôröket, az amerikai imperialistákat! De elvtársak, ugyanakkor ki kell gúnyolnunk a saját hiányosságainkat is.
Nohiszen csak az kellett, hogy mártsa valaki a tollát, nem vitriolba, csak ecetbe — rögtön leleplezték, fejbeverték, szilencium alá vetették, még a gyerekének is levonták a magaviseleti jegyét.
És ô ezt mind vállalta és viselte a következményeket. Igaz, hogy nem a kulákot kívánta leleplezni.
Tessék elképzelni egy irodalmat, amely, mint tudományosan minden, három részre osztható: 1. írásmûvek, melyek a falu kollektivizálását népszerûsítik, 2. irodalmi alkotások, melyek a szocialista iparosodás napi gondjain ôrlôdnek, az uralkodó osztály, a proletariátus mindennapi gyôzelmeit dicsôítik, 3. ábrázolások a haladó értelmiség szerepérôl a falu kollektivizálásában, valamint a többtermelés elôsegítésében.
Ezt úgy hívták, hogy szocialista realista irodalom, melyet a Szovjetunióban találtak fel.
És akkor ott vergôdött ô a szatíráival, humoreszkjeivel és paródiáival. Könyvnyi könyv tanúsítja, hogy az írótársak siettek a párt hívó szavának eleget tenni. Ô meg ott téblábolt közöttük, és nem iparosított, se nem kollektivizált, hanem állandóan rossz fát tett a tûzre. Egy idô után a cenzorok jobban féltek tôle, mint a fônökeiktôl. A szellem fölénye félelmetes dolog, mert az orránál fogva vezeti a hivatalosságot és a szamárfül már kitörölhetetlen emlék marad. Humoristánk sportot ûzött abból, hogy egzisztenciáját kockáztatva nyelvet öltsön a hatalomra.
Egy ízben kissé ingerülten kérdezte meg e sorok írójától egy magát kritikusnak valló személy: Honnan a szatirikus fölény?
— Nézze — volt a válasz —, ez Isten adománya. Isten látta, hogy minden teremtményei között egyike a legbalsorsosabbaknak a humorista s ezért megajándékozta ôt a szatirikus fölénnyel. Ettôl természetesen még dühösebbek rájuk az emberek. Hátba veregetik ôket, hátba — aztán fejbe, meg kirúgják ôket, s közben jókat nevetnek rajtuk.
Miért kellett ezt a stupid pályát választani, barátom? Én sejtem, hogy ez neked kellett, ez az izgalommal teli élet. És a csodálatos, naiv és gyermekded hit, hogy no ezzel is mozdítottunk egy fél ezredmillimétert a világon. Lehet, hogy igazad van, nem tudom. Ebbôl a világból én már csak annyit értek meg, hogy vége van. Vége annak az etikának és esztétikának, amire bennünket neveltek és amelyet igyekeztünk betartani. Ez a globalizálódó, digitális, Internet vezette világ már nem a miénk.
Barátom, hová silányították a drága és értékes humort, csak a mi kis anyanyelvünk területén! Ez már igen sokat mond az új korszellemrôl.
Jó érzés tudni, hogy élt Erdélyben egy író, aki a legvadabb idôkben is hittel és tudással szolgálta a Gutemberg galaxist. Számos kortársától az különböztette meg, hogy lelkiismeretes, következetes, fölényét nem fôszerkesztôként produkálta, nevettetve gondolkodtatott, mindenkinek a veséjébe látott, de ezzel nem élt vissza, nagyon világosan látta korát, elannyira, hogy még a jövôbe is belelátott.
Lelkes, toleráns, liberális fickók hirdetik manapság, hogy a világ nagyon jó felé halad. Se vége, se hossza a progressziónak. Ám e lelkes hangulatban ajánlatos lenne áttanulmányozni Bajor Andort, az írót, a humoristát. Ô az, aki megmondja, miféle esélyünk van eltávolodni a Földtôl, Európától, onnan, ahol születtünk és ahol halnunk kell.
Nagy a világ, az ember feje pedig — amint mondani szokták —, sajnos, nem káptalan. S minthogy az ember feje nem káptalan, ezért rengeteg dolog van ég és föld között, melyrôl nincs tudomása.
De az se jó, az is elkeserítô, ha az ember — hasonlóképpen a káptalanhoz — hírt vesz a világ eseményeirôl, de csak késôn és utólag, mikor már a rigómezei csatát megtartották.
Ez a helyzet — sajnos — a nyugat-németországi amerikai hadsereg szimfonikus zenekarával is.
Amíg a katonák csellóztak, hegedültek és nagy szakértelemmel kezelték a fúvós hangszereket — semmit sem hallottam a tiszteletreméltó zenekarról.
Az elsô hír, amely felôlük hozzám érkezett, az volt, hogy a katonák immár nem muzsikálhatnak többé. Ebbôl következtetek visszafelé, a muzsikájukra, a zengô hangzatokra, melyeket nyilván elôcsaltak hangszereikbôl, mikor még nem halottam semmit sem felôlük.
Elolvastam a zenekar megszüntetésérôl szóló híradást, s ôszinte sajnálat ütött tanyát keblemben. Csodáltam az elnémult zenészeket, amiért képesek voltak csellózni meg hegedülni, csodáltam, hogy amerikai katonák, és lám, mégis hegedültek.
Ugyanis a vezérkari fônök parancsára történt eddig is a dolog, s most csak annyi változott, hogy a tábornok megelégelte a katonák gyanús foglalatosságát. A tábornok ezért parancsot adott az oszlásra, mert — mint írja — a zenekar „maradéktalanul betöltötte föladatát", és hasznosabban tevékenykedhetnek a tagok a hadsereg más kötelékeiben.
Itt az olvasó szíve elszorul.
Végre, egy amerikai mûvészi fegyveres alakulat, amelyik maradéktalanul betöltötte a föladatát, s most azt is megszüntetik, elküldik ágyút pucolni.
Vajon mi lesz a sorsa akkor az olyan zenekarnak, amelyik még a föladatát se tölti be? Nyilván békaugrásban zarándokolhatnak Beethoven bonni szobrához, hogy némi kiképzést kapjanak a klasszikus mestertôl, akiben az amerikai tisztikar valamiféle tambur-major fôhadnagyot sejthet.
A szimfonikus zenekar esetében azonban ez az eljárás szükségtelen, mert a fiúk úgy muzsikáltak, akár egy kapitány; sôt talán sok kapitány maga se tud olyan szépen muzsikálni, mint a szimfonikus csapategység egy-egy altisztje. Ezért ideje, hogy elmenjenek ágyút pucolni meg célba lôni; mert hegedülni már tudnak.
Az amerikai tábornok azonban a parancsban továbbmegy, és utasítást ad — magának a hegedûnek.
Megmondja, mi a mûvészet föladata, pontosabban — mi volt a mûvészet föladata, mielôtt elhangzott volna a generálisi vezényszó: Mûvészet! Oszolj!
Az volt a feladata, hogy a zenekar meggyôzze a közvéleményt arról, „az amerikai katona magas fokú kulturális ténykedésre is képes".
S ez megtörtént, éppen az elmúlt hónapban. Akik pedig nem hallhatták a zenészek mélyen meggyôzô játékát, azok magából a parancsból gyôzôdhettek meg. Mert ahol egy tábornok ekkora jártasságot árul el a mûvészet kérdéseiben, ott nyilván a bakákra is ragadt valami. Most már csak a hadügyminiszter értesítését várhatjuk, melyben a zeneértô tábornokot elôléptetik zseniális énekessé; nem fogok meglepôdni, ha ez bekövetkezik. Hiszen ahol a bakák is jól pikuláznak, hogy énekelhet ott egy tábornok?! Nyugodtan reávarrathat a vállára meg a gallérjára, kabáthajtókájára egy-egy rangjelzô gitárt, violinkulcsot, víziorgonát addig is, amíg személyes föllépésével meggyôzi a közvéleményt.
Én azonban a tábornok személyes föllépéséhez nem ragaszkodom. A zenekedvelô törzstiszt csak maradjon meg távoli mûpártolónak.
Ugyanis ismerem már a történelembôl, milyen az, amikor az ilyen hadfiak énekelnek, csellóznak, vagy akár a fésûvel prünnyögnek. Hitler tábornoki kara is ilyen zenekedvelô és mûpártoló volt, aki a mûvészetet avval támogatta, hogy lebunkózta, megégette, lakat alá zárta az emlékét. De minden napiparancsában — amely a bunkót elrendelte — a mûvészet bölcs védelmezôjének nevezte ki újra és újra magát, s az égetés után laurust kötözött önnön homlokára.
Ha egy tábornok parancsolhatna a mûvészetnek is; miért ne adhatna ki — zenei napiparancsokat?! — Ebben áll a vezérkari fônök logikája — akár az ôt megelôzô, hasonló színvonalú vezéreké. De az amerikai vezérkari fônök ezúttal ismeretlen, ingoványos terepre tévedt mûvészetápoló ágyúival.
Ugyanis már az antik hadseregek katonai zsebkönyve elôírta, hogy egy teljhatalmú vezérkari fônök kit és minek nevezhet ki.
Így például kétségtelenül kinevezhet egy lovat szenátornak. Ehhez joga van, s a történelem nem csinál nagy kázust belôle. Legfennebb a lovat összehasonlítja a szenátus más tagjaival — s elônyös vagy elônytelen tényeket állapít meg a ló, illetve a ló kollégáinak szellemi képességei felôl.
A tábornok továbbá kinevezhet konzult, prétort, Gestapo-ügynököt, sôt kinevezhet fogorvost is, hogy az aranyfogak sehol se menjenek veszendôbe.
A vezérkari fônök még kinevezheti önmagát is, fôtáborszernagynak, ôrgrófnak, mikádónak — sôt, vesztes háború esetén, a bíróság elôtt új vezérkari fônököt is nevezhet ki, aki feleljen a történtekért, kinevezésekért.
Csak éppen hegedûmûvészt nem szabad a tábornoknak kineveznie!
Pont azt az egyet nem.
Ez érthetô is.
Ugyanis a ló tud ülni az országatyák között, a Gestapo-ügynök — ha ökle van — el tudja döngetni a foglyokat. Ugyanúgy — kellemetlen fordulat esetén — egy baka is tud valamit felelni a tábornok tetteiért.
Ezzel szemben a hegedûmûvésznek legalábbis: hegedülnie kell. Persze — elismerem — az se árt, ha ki tud szidolozni egy ágyút. Azonban itt mégsem a szidolozáson van a hangsúly: vannak mûvészek — nem állítom, hogy éppen az amerikai hadseregben —, akik ágyú nélkül is nagyon szépen hegedülnek.
Mindezt persze nem tudja a tábornok, noha az alárendeltjei rendkívül mûveltek: filozófusok, költôk meg zenészek.
Csudálom, hogy a mûvelt hadosztályok hagyták a tábornokot kiállni a közvélemény elé, ilyen mûveletlenül, bölcsesség nélkül, efféle prózai falcs áriával; nem tudom, hogy érezhetik magukat angyalbôrükben a zenekedvelô bakák, amíg a tábornokuk énekel.
Mert ebbôl a fülsértô militarista recitatívóból a vandálok szörnyeteg hangja bömböl felénk, beomló háztetôk tompa puffanása hallatszik, otromba csizmák rúgtatnak és taposnak. Ez a hang sohasem parancsolhat a hegedûnek, a lázító kürtnek, fölrezzentô doboknak se dallamot, se csendet.
Amíg mûvészet lesz a földön, addig az igazi ének, zengô szó, fölfelé törô forma, szín és alak csak ellene küzdhet; az ôsi otrombaság, bunkós csörtetés ellen, az embernek való világért, békés, építô jövôért.
Az amerikai tábornok hiába ad parancsot a hegedûnek a hallgatásra. Úgyis megszólal a hegedû, és minden igaz húrja a bamba erôszak ellen lázít, az agresszióra készülôdô katonák ellen jajdul, sikolt és háborog bizonyságul, hogy ôk nemcsak a világ népeinek nem parancsolnak, de a legtünékenyebb zengéseknek sem.
Alaposan megfiatalított kerettel vesz részt a válogatott a kedden kezdôdött portugáliai tornán, valamint a Horvátország elleni barátságos mérkôzésen.
Bölöni László szövetségi kapitány bízik abban, hogy sikerül több tehetséget beépíteni a válogatottba. Portugáliában kizárólag a hazai bajnokságban szereplôk lépnek pályára. A tornán még a Dél-afrikai Köztársaság és Marokkó szerepel. Horvátország ellen január 30-án Pulában lép pályára a gárda. A keretben a 33 éves Florin Prunea kapus és a 32 éves Daniel Prodan védô képviseli az idôsebb korosztályt.
A névsor: kapusok: Ionut Irimia (Ploiesti-i Petrolul), Florin Prunea (Buk. Dinamó); védôk: Florentin Dumitru (Buk. Steaua), Flavius Stoica (Krajovai Universitatea), Adrian Iencsi (Buk. Rapid), Daniel Prodan (Buk. ROCAR), Vali Nãstase (Dinamó), Mirel Rãdoi (Buk. Steaua), Cristian Dancia (Pitesti-i Arges FC); középpályások: Florin Soava (Krajova), Robert Ghioane (Rapid), Erik Lincar (Steaua), Bogdan Mara (Arges), Marius Mãldãrãsanu (Rapid), Iulian Tames (Dinamó), Cristian Ciobotariu (Buk. Sportul Studentesc); csatárok: Marius Niculae (Dinamó), Cosmin Bãrcãuan (Universitatea), Adrian Mihalcea (Dinamó).
*
Az angol Premier League 24. fordulójában: Charlton Athletic–West Ham United 1–1.
Az élcsoport: 1. Manchester United 56 pont/24 mérkôzés, 2. Sunderland 43/24, 3. Arsenal 41/24, 4. FC Liverpool 40/23 (42–26), 5. Ipswich Town 40/24 (36–30), 6. Newcastle United 37/24.
Régóta nem szerepelt Kolozs megyei játékos a válogatott keretben, most az ifiknél tört meg a jég. A Kolozsvári Ivánszuk Labdarúgóiskola két tagja, a 16 éves szamosújvári középpályás Prodan és a kolozsvári Harmath meghívást kapott a 2004-es UEFA-keret snagovi edzôtáborába.
Hétfôn, január 22-én és kedden, január 23-án a kadett (13–17 évesek) és ifi (13–20) korosztály számára rendezett, a Szövetség-kupa trófeával díjazott vetélkedôn koloszvári siker született. A nôknél mindkétszer Corina Indrei, Mugur Codreanu edzô tanítványa diadalmaskodott.
A keddi fináléban az ifjú tehetség a brassói Cristina Ghitã ellen lépett pástra és nagy küzdelemben 15–14 arányban nyert.
Február 4-én edzô és tanítványa Németországba utazik, és a korosztályos Világ-kupa küzdelmeiben vesz részt. Kolozsvári siker a
Nem ez az elsô eset, hogy Indrei bizonyít, véleményünk szerintünk új Orbán Olga van születôben.
A szlovákok büszkeségérôl, Andrej Nepeláról, az 1989-ben, 38 éves korában elhunyt hajdani olimpiai s sokszoros világ- és Európa-bajnok mûkorcsolyázóról elnevezett pozsonyi sportcsarnokban megkezdôdtek a jeges sportág Európa-bajnokságának nem hivatalos edzései és selejtezôi.
A szlovák fôvárosban hatalmas az érdeklôdés az esemény iránt, a vasárnapi gálára már egyetlen jegyet sem lehet kapni — nyilatkozta a szervezô bizottság fôtitkára, Felicitas Babusíková, aki okkal büszkélkedett azzal, hogy a mûkorcsolya és jégtánc Eb-nek otthont adó létesítmény „talpig kicsinosítva", teljesen felújítva fogadja a földrész harminchárom országából érkezô versenyzôket.
„A legnagyobb vihart az elôkészületek során a jégtáncosok létszáma körül napokig húzódó bizonytalanság okozta. Végül döntött a nemzetközi szövetség (ISU) elnöke, és a kontinensviadalok történetében elôször lesz selejtezô ebben a számban is" — írta a pozsonyi Új Szó. A lap úgy tudja, hogy a szokatlan lépésre a sok jelentkezô kényszerítette a sportág vezetôit.
A Mária kolónia városrész két teniszpályájának több napon át vízzel való locsolása révén alakítják ki a Sodronyipar pályagondozói az ott készülô korcsolyapályát. Immár 40 éve, amióta a teniszközpont létezik, így nyílik lehetôség Aranyosgyéresen korcsolyázni. Az idén jó minôségû világításban lesz részük a szórakozni vágyóknak, egy magáncég több fényszórót szerelt fel.
Az elsô nôi negyeddöntôn nagy meglepetés született, a 12. helyen kiemelt amerikai Jennifer Capriati 1 óra 55 perces mérkôzésen legyôzte honfitársát, az Australian Openen négyszer diadalmaskodó Szeles Mónikát (4.). A két játékos között ez volt a 11. találkozó, Szeles összesítésben 7–4-re vezet. A vég-eredmény: Capriati–Szeles 5:7, 6:4, 6:3.
A másik ágon a címvédô, a 2. helyen kiemelt amerikai Lindsay Davenport 65 perc alatt 6:4, 6:2-re legyôzte az orosz Anna Kurnyikovát, s így az elôdöntôben Capriati ellen lép pályára.
A férfiaknál a címvédô, s ezúttal 6. helyen kiemelt amerikai Andre Agassi 1 óra 57 perces mérkôzésen 7:5, 6:3, 6:4 arányban legyôzte honfitársát, a korábban Pete Samprast búcsúztató Todd Martint a férfi egyes elsô negyeddöntôjében.
Agassi ellenfele a hazai kedvenc Patrick Rafter (12.) lesz, az ausztrál 2 óra 31 perc alatt, négy játszmában „végezte ki", 6:2, 6:7 (4), 7:5, 6:0 arányú gyôzelemmel a cseh Dominik Hrbatyt (14.).
Nem kerek évforduló, de a téli sportok, s különösen a téli olimpiai játékok történetében jelentôs esemény emléke fûzôdik ehhez a naphoz: Chamonix-ban (Franciaország) 1924-ben ünnepélyesen megnyitották a Nemzetközi Téli Sportfesztivált, amelyet késôbb a NOB hivatalosan is I. téli olimpiának ismert el. A voltaképpen még csak kísérleti jelleggel meghirdetett rendezvényen 17 ország 294 sportolója — köztük 13 nô, valamennyi mûkorcsolyában, egyes, illetve páros számban — érkezett, ám az egyetlen résztvevôvel bejelentkezett Észtország, versenyzôje váratlan sérülése miatt, visszalépett a játékoktól. Az öt sportág — sí (kizárólag északi, vagyis futó és ugró számokkal), gyorskorcsolya, mûkorcsolya, bob és jégkorong — 14 próbájában másnap indultak be a megmérettetések. Végül a legtöbb bajnoki címet, 4–4-et, a finnek és norvégok szerezték.
A világos bábukat vezetô Lékó Péter remizett az egykori világbajnok orosz Garri Kaszparovval a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló XIX-es kategóriájú sakktorna nyolcadik fordulójában. A két nagymester a 28. lépésben egyezett meg a döntetlenben.
A 8. forduló utáni állás: Szirov 6,5, Kaszparov és Kramnyik 5,5–5,5, Morozevics, Adams, Anand és Ivancsuk 4,5–4,5, Lékó, Timman, Van Wely 3,5–3,5, Fjodorov és Topalov 3–3, Piket 2,5, Tiviakov 1,5 pont.
A téli évszak kedvezô a vírusos légúti megbetegedések megjelenésének. Ilyenkor lép fel az orrgarat-hurut, a gégehurut, a tüdôgyulladás. A légúti megbetegedések ragályosak, nagy közösségekben igen gyorsan terjednek. A megbetegedés oltószerrel elôzhetô meg, az oltószerellátás azonban akadozik. Kolozsvár gyógyszertárai nem tudják kielégíteni az igényeket, mivel az oltóanyag a lerakatokból is elfogyott.
A vírus cseppfertôzés útján terjed, és elsôsorban a fiatal korosztályt és az idôs embereket érinti, akiknek immunitása lecsökkent — tudtuk meg a Kolozs megyei Közegészségügyi Igazgatóság szolgálatos fôorvosától, dr. Gabriela Gânscãtól. A betegség elsô tünetei: levertség, fáradékonyság, izomfájdalom, izzadás, fejfájás, hôemelkedés, nátha — mondta a fôorvos. Gânscã hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a beteg kerülje a közösséget, és betegségének súlyosságától függôen felgyógyulásáig otthoni vagy kórházi kezelésben részesüljön. Fontos a személyi higiénia szigorú betartása, egy kiegyensúlyozott, vitamindús étrend beiktatása.
Nicolae Voinea, a gyógyszer-elosztó központ igazgatója kérdésünkre elmondta, az egészségügyi minisztérium a hét folyamán újabb szállítmányt biztosít, melyet a háziorvosoknak osztanak ki. — Azért választottuk ezt a megoldást, mert a szakorvos minden esetben fel tudja mérni a különbözô gyógyszerek használatának helyességét és szükségességét — mondotta az igazgató.
Nem ütötte még fel a fejét az influenzajárvány Szamosújváron. Dr. Utiu Leontina, a helyi gyermekkórház igazgatónôje a Szabadságnak elmondta, az elmúlt napokban kevesen folyamodtak hozzájuk influenzás megbetegedés miatt. Védôoltást még ôk sem kaptak, a helyi közegészségügyi laboratórium rendelt 300 darabot. A börtön lakói ellenben már túlestek az elsô oltáson.
December 15-e és január 15-e között került sor a pontozáson alapuló, a megye minden iskoláját érintô felmérésre, amelynek eredményei lényegesen befolyásolhatják a tanintézmények jövôjét, hiszen egy bizonyos pontszám elérése esetén az illetô iskola reprezentatív státust nyerhet. Mint ismeretes, ez utóbbi státus feljogosítja az iskolát arra, hogy saját versenyvizsgát hirdessen meg megüresedett posztjaira, azaz, hogy saját maga döntsön tanári kara összetételérôl.
— A felméréseket tanfelügyelôk által vezetett, háromtagú ellenôrzô bizottságok vezették — nyilatkozta a Szabadságnak Faluvégi Zoltán, Szilágy megye fôtanfelügyelô-helyettese. — Összesen 23 tanfelügyelô vett részt a felmérésben; az általuk vezetett csapatokban a helyi közigazgatási szervek küldöttei is részt vettek. A munkálatok során 504 tanintézményben végeztek felméréseket: 217 óvodában, 142 elemi iskolában, 118 gimnáziumban, 17 líceumban illetve iskolacsoportban, négy speciális iskolában, egy posztlíceális intézményben, négy gyermekpalotában valamint egy sportklubban. Az ellenôrzések során összegyûlt pontszámok alapján a megyei tanfelügyelôség 59 óvodát (a megye óvodáinak 27,18 százalékát), kételemi iskolát, 53 gimnáziumot, 14 líceumot-iskolacsoportot, három speciális iskolát, három gyermekpalotát és egy sportiskolát nyilvánított reprezentatívnak, azaz a megye tanintézményeinek 26,74 százalékát (szám szerint: 135-öt). Faluvégi elmondta, ez a százalékarány tavaly 22 körül mozgott.
— Melyek az élenjáró magyar tagozatos tanintézmények?
— Az óvodák közül, a zilahi Ion Creangã, az 1-es, 2-es illetve 11-es Számú Óvoda. A vidékiek közül a Zsoboki, Hídvégi, Szilágyperecseni, Kémeri, Szilágypaniti Óvodák, a zilahi Simion Bãrnutiu Iskola, Mihai Eminescu Iskola. Vidéki gimnáziumok: Nagyfalusi Iskola, a szilágysomlyói 1-es Számú Iskola, a Zsoboki Iskola, Szilágypaniti Iskola, Szilágyperecseni Iskola, Kémeri Iskola. Líceumok: szilágysomlyói Simion Bãrnutiu, illetve Iuliu Maniu Líceum, a zilahi Elméleti Líceum, a Sarmasági illetve Krasznai Líceum.
— Nevezzen meg követendô példaként említhetô tanintézményeket.
— Vidéki iskolákat említenék: a szilágyperecsenit, nagyfalusit. Jók a partnerkapcsolataik, jól gazdálkodnak, jól tudják kamatoztatni a tanügyi törvények által biztosított törvényeket.
Súlyos balesetekrôl érkezett jelentés a megyei rendôrség sajtótájékoztatóján. Fejleményekrôl is értesültünk a Szegfû utcai titokzatos haláleset kapcsán.
• Súlyos baleset történt a megyei rendôrség közvetlen közelében a gyalogátkelôhelyen: január 22-én, hétfôn reggel fél tízkor Alexandru Mitroi (42), a CJ–06–BVA rendszámú 1310-es Dacia sofôre elgázolta a szabályosan közlekedô 88 éves Balika Erzsébetet. Az áldozatot agyrázkódással, fejsérüléssel és töréssel kezelik.
• A tegnapi számunkban ismertett Szegfû utcai titokzatos haláleset kapcsán a boncolás után a rendôrség a következôket nyilatkozta: Nagy Sára halálát valószínûleg fojtogatás okozta, a többi külsô sérülés nem okozhatott halált, a nyomozás folytatódik.
• Felborult autójával a dési Daniel Mustrea. A 27 éves férfi CJ–06–ULA rendszámú 1300-as Daciáját vezette, amikor hétfôn hajnalban egy elôzés után túl hirtelen tért vissza sávjára, elvesztette uralmát az autó fölött és felborult. A balesetben rajta kívül a Dacia utasa, a szintén dési, 25 éves Vasile Ciciovan is megsérült.
• Villanyoszlopról szerelte le a kábelt a középlaki (Szilágy megye) Rudin Numica (39) és az egeresi Francisc Mitik (31). A két tolvaj 75 méter villanyvezetékétôl fosztotta meg a RENEL-t, még az elmúlt év decemberében. A 29 milliós kárnak 10%-a térült meg, mindkét tettes szabadlábon védekezik minôsített lopás vádja ellen.
Bethlen a magyar szórványvidék egyik legjelentôsebb Beszterce-Naszód megyei települése. Két általános iskola van a kisvárosban: a Grigore Silasi nevét viselôben magyar tagozat is mûködik. Balázs Dénes aligazgatót arról kérdeztük, mi maradt az óév nyomában, és milyen újdonságokra lehet számítani az iskola magyar tagozatán.
— Az iskolában 159 magyar elemista, illetve gimnazista tanul — mondta az aligazgató. — A statisztikákat áttekintve a gyerekek száma évrôl évre csökken, és a román tagozaton egyre több magyar névre lehet bukkanni. A román tagozatra járók száma a 159-es létszám 6-7 százalékát teszi ki. A gyerekszámcsökkenés egyik lehetséges magyarázata: a gimnáziumi tagozattal nem rendelkezô falvakból ingázó magyar diákok szegényes lehetôségei.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) — pályázattal nyert ingáztatási pénzbôl — fizeti a kísérletileg beindított Szent András–Bethlen buszjárat diákutasainak bérleteit, de az összeg nem elég a járat fenntartásához, így a beszüntetés valószínûsége nô. A más falvakból ingázó gyerekek bérleteit az iskola — anyagi alapok hiánya miatt — nem tudja fizetni. A vonatjegy olcsóbb, de menetrendje nem teljesen kompatibilis az iskola programjával. A legjobb megoldás egy pályázati pénzbôl beszerzett mikrobusz lenne: ennek a tervnek a megvalósítása az RMPSZ elsô lépései közé fog tartozni az új évben. A tanári karnak sikerült kiharcolnia egy épületszárnyat a magyar tagozat számára, ahonnan végül egy román osztályt mégsem lehetett elköltöztetni — mondotta az aligazgató.
Maga az épület elfogadható állapotban van, az osztálytermeket fûtik, takarítják, gondot jelent viszont a használhatatlannak tûnô illemhely, ahol fûtésnek és higiéniának nyoma sincs. A magyartanárnô nyugdíjba vonulása után senki sem jött a katedrára, így még mindig ô tanít. A régi tankönyvek fogytán vannak, az újakat pedig még nem fordították le magyar nyelvre. A bethleni magyar iskolások pedig csak remélhetik, hogy rövidesen nem kell majd összevont osztályokban tanulniuk.
Az 1999-2000-es tanévre vonatkozó, az idei tanévre érvényes pontozásos rendszerû iskolafelmérés során a kolozsvári magyar tannyelvû líceumok és kollégiumok között a következô rangsor alakult ki: elsô az Apáczai Csere János Elméleti Líceum 345 ponttal, következik az Unitárius Kollégium 342-vel és a Báthory István Elméleti Líceum 339-cel. A Brassai Sámuel Elméleti Líceum 333, a Római Katolikus Líceum 310, a Református Kollégium 307 pontot ért el. A legnagyobb elérhetô pontszám 368 volt, a magyar tannyelvû líceumok és iskolák mind a megye tanintézményeinek élbolyában találhatók.
Közel húszezer hamis amerikai dollárt akart forgalomba hozni Kudor Stefan Alexandru 43 éves kolozsvári lakos. A rendôrség szervezett bûnözéssel foglalkozó osztálya egy információ alapján tetten érte a férfit. A szakosztály fôfelügyelôjének tájékoztatása szerint a Zigy Impex Kft. tulajdonosánál 18 300 hamis amerikai dollárt találtak, 100-as címletekben. A pénzt Nagyváradon egy ismeretlen személytôl kapta, és 400 millió lejt fizetett érte.
A rendôrségi szóvivô szerint a pénzt valószínûleg külföldön „gyártották", közönséges xeroxpapírra fénymásolták, négy sorozatban azonos számmal, tehát közepes minôségû hamisítvány. Feltehetôen kerek összegrôl volt szó, és a hiányzó mennyiséget Kudor eladta. A fôfelügyelô szerint az is lehetséges, hogy egész bûnhálózatról van szó, de állítólag nincs köze más városokban felbukkant hamis pénzekhez. Az elôvezetett férfi tagadta, hogy fizetett volna a dollárokért vagy eladta volna a 18 300 USD feletti összeget.
Ingatlan visszaperelése szerepel a holnapi tanácsülés napirendjén — tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói polgármestertôl. A polgármester lapunknak elmondta, aközségi ülésen a magyarfenesi óvoda jogi helyzetének megtárgyalására kerül sor. Az ingatlan visszaszerzését a helyi református lelkész kezdeményezte, aki kérvényt nyújtott be az óvoda épületének visszaperelése érdekében.
A tanácsülés napirendjén szerepel még a község szociális és gazdasági helyzetérôl való beszámoló, illetve a negyedik évnegyedi határozattervezetek végrehajtásáról szóló számadás — nyilatkozta a polgármester.
Kilakoltatják a szociális lakásokat törvénytelenül elfoglaló személyeket — tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékeseitôl. Átfogó, három napig tartó ellenôrzés kezdôdött tegnap a tordai szociális lakásokban. A városháza ellenôrei és a polgárôrök alakulatai azt ellenôrzik, hogy a lakók anyagi helyzete felhatalmazza-e ôket arra, hogy elfoglalják a városi költségvetésbôl támogatott lakásokat. Az utóbbi idôben több olyan bejelentés érkezett, amely szerint az 54 szociális lakást elfoglaló lakók közül többen nem teljesítik a kiutaláshoz szükséges feltételeket.
A városháza illetékeseitôl azt is megtudtuk, hogy a közeljövôben a polgármesteri hivatal tulajdonában levô Elektroceramica-tömbház lakóinak iratait is felülvizsgálják. Ebben a tömbházban a városháza szükséglakásokat tart fenn, amelyek csupán a vonatkozó tanácsi határozat alapján sürgôsségi helyzetnek számító esetekben használhatók fel.
A külsô hômérséklet zuhanása és a Bukarestben születô kormányhatározatok sem gyôzik meg a helyi távfûtési vállalat (RATFCL) hálózatáról lekapcsolódott tordaiakat arról, hogy kérjék lakásaik visszakapcsolását a rendszerhez. A RATAFCL illetékeseitôl megtudtuk, jelenleg a város mintegy 230 tömbházlakása vált le tavaly a távfûtési hálózatról, részben a tulajdonosok kérésére, részben a lakók által felhalmozott közköltségi tartozások miatt, illetve az adósságok átütemezésérôl szóló írásos megegyezés hiánya miatt. A 230 lakás közül csak 95-ben mûködnek új hôközpontok, a fennmaradó lakásokban hidegek maradnak a fûtôtestek. A kormányhatározatban biztosított költségvetési támogatás ellenére senki nem kérte Tordán a távfûtési vállalat hálózatára való visszakapcsolását.
Tavaly önkormányzati alapokból 250 új szemétládát helyezett el Szamosújvár utcáin, terein és parkjaiban a helyi Közterület-fenntartó Vállalat (RADP). Ezeknek több mint fele már nem használható, mert ismeretlen tettesek tönkretették, felgyújtották a szemétládákat. A városi sétatéren a villanyoszlopokra szerelt szemétládák egyszerûen eltûntek, a padokat pedig tûzifaként használják a környékbeli tömbházlakók. A fôtéren, az örmény katedrális elôtt is garázdálkodtak a huligánok, pár lépésnyire a városi rendôrségtôl.
Danciu Mircea, a Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója lapunknak elmondta, az RADP tehetetlen a garázdálkodók tetteivel szemben.
A helyi sajtó részvételével került sor a hétvégén a mass media gálamûsorra, a Somes étteremben. Dés elsô ízben adott otthont hasonló rendezvénynek, amely a rendezôk szerint „kitûnô alkalmat teremt a helyi sajtó szerepének és fontosságának hangsúlyozására".
A rendezvény szervezôi között voltak a helyi audiovizuális sajtó — egy helyi rádióadó és a kábeltelevíziós társaságok —, valamint a Désen jelenlevô írott sajtó. A gálamûsor keretén belül okleveleket osztottak ki néhány helyi közéleti személyiségnek, majd koktélpartit tartottak.
Bulgária kész búzát exportálni Romániának, ha a hazai hatóságok megszüntetik a terményre a vámot — közölték bulgáriai illetékesek, akik szerint a döntés errôl valószínûleg rövidesen megszületik.
Bolgár gabonakereskedôk szerint a romániai magas búzaár (tonnánként 140 dollár) különben is vonzóvá teszi az olcsóbb bolgár búza eladását a szomszédos országnak. Ezt Bulgária a múlt év után felhalmozódott készletekbôl szállítaná.
Romániában még az 1999. évi szárazság miatt állt elô hiányhelyzet búzából, ezt nem tüntette el a tavalyi 4,42 millió tonnás rekordtermés. Bulgáriában ugyan a múlt évben nem volt kiemelkedô a betakarított búza mennyisége, körülbelül 3,1 millió tonna, de a belsô felhasználás 2,7 millió, és a készleteket is figyelembe véve még félmillió tonnás exportra is futja. Hazai illetékesek kétségbe vonják, hogy Bulgáriának lenne — a belsô használat fedezésére szolgáló mennyiségen felül — exportálható búzája.
Túljegyezték a nemzetközi pénzpiacokon a múlt héten a Románia által kibocsátott eurókötvényt. A befektetôk mintegy 150 millió euró (138 millió dollár) értékben jegyeztek elô a papírokból, holott a kormány elôzetesen csupán 100 millió euró (92 millió dollár) értékû kötvényt szándékozott kibocsátani.
A tavalyi év végén kibocsátott kötvénybôl így összesen 300 millió euró, azaz 276 millió dollár értékben sikerült jegyeztetni. A kötvényeket 2005-ben vásárolja vissza Románia, az évi kamat pedig 11,5 százalék.
Az euróban kibocsátott értékpapírok esetében a 11,5 százalékos kamat magasnak számít. Gazdasági elemzôk azonban úgy vélik, jelenleg Románia iránt nagyobb az érdeklôdés, mint tavaly ôsszel. Sok befektetô ugyanis elôbb kivárta a novemberi választások eredményét, az új kormány gazdasági programját, s attól tette függôvé kötvényjegyzését.
Angol gazdasági szakemberek szerint a román eurókötvény túljegyzésével a nemzetközi pénzpiacok szereplôi bizalmat szavaztak a Nãstase-kabinetnek. Ebben az is szerepet játszott, hogy az új kormány kijelentette: nem hoz majd olyan döntéseket, amelyek a befektetôk sorában idegességet okozzanak. Külföldi gazdasági szakemberek szerint ezt az ígéretét a kabinet betartotta, s a reformok folytatására tett ígéretet. Ennek köszönhetôen Románia akár 10–15 éves lefutású kötvények kibocsátásával is próbálkozhat a jövôben — vélték. Annál is inkább, mert az amerikai és a japán befektetôk számára a fejlôdô országok által kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok ismét érdekessé kezdenek válni. Magas hozamuk is azt eredményezi, hogy állandó kereslet legyen ilyen kötvények iránt.
Német gazdasági megfigyelôk azonban úgy látják, Romániának még meg kell harcolnia a nemzetközi hitelbesorolásokat megállapító intézményekkel. Ehhez pedig elsôsorban a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal megkötendô új hitelszerzôdésekre van szüksége, illetve arra, hogy mielôbb hozzálásson a közüzemek (gáz, villamos energia, fûtés, víz) magánosításához. A befektetôk végre azt szeretnék látni, hogy Romániában kiiktatják a gazdaságból a veszteséges láncszemeket, és az állami monopóliumokat megszüntetik. Ugyanakkor a kormánynak vissza kell szorítania az inflációt és tartós gazdasági növekedést kell elérnie.
Romániában az év végén 2,445 millió ügyfele volt a két fô mobiltelefon-társaságnak, 62,5 százalékkal több, mint 1999 végén. A Mobilromnak 1,22 millió ügyfele volt, a Mobilfonnak pedig 1,225 millió — a társaságok közlése szerint.
A Mobilrom egy év alatt 50 százalékkal növelte ügyfelei számát, és tavalyi forgalma 274 millió dollárnak felelt meg. A Mobilrom a France Télécom 67,8 százalékos leányvállalata az Orange-csoporton keresztül. A Mobilfon tavaly 75 százalékkal növelte ügyfelei számát és 30 százalékkal a bevételeit.
Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót kedden az aradi székhelyû Bánát–Körös Beruházási Társaság (SIF). Ioan Cuzman igazgatótanácsi elnök az elmúlt évi eredményeket és az idei terveket vázolta. A társaság 2000-ben 195 milliárd 900 millió lejes nettó jövedelmet könyvelhetett el. Másik fontos mutatója a beruházások kockázatát kifejezô adat: ez 4,03-ról 3,58-ra javult. Részvényenként a nettó aktíva 1999 végétôl 2000. december 31-ig 2800 lejrôl 3882 lejre nôtt. A bukaresti értéktôzsdén 2000. november 1-jén részvényenként 710 lejt jegyeztek, ami a magas infláció ellenére a kezdeti 387 lejhez képest fejlôdést mutat. Összességében a beruházási társaság az ország hasonló társaságai között az elsô, második helyet foglalja el. Legfontosabb ellenfele a SIF Transilvania, amely azonban sokat köszönhet kezdeti kedvezô konjunktúrájának.
Cuzman úr kifejtette: egészséges egyensúlynak kell fennállnia az év végi profit beruházásra és az osztalékra szánt részei között. Ez kb. 60–70% kell legyen az elsô javára. A mindenki által várt jó eredmények négy–öt év után jelentkeznek, a helyes burázási politika függvényében. A Bánát–Körös Beruházási Társaság tavaly a következô ágazatokban volt elsôsorban érdekelt: bankok és pénzintézmények (58,63%), kereskedelem és közétkeztetés (8,90%), fafeldolgozó ipar (7,07%) stb. Az elnök szerint idei célkitûzéseik között az eredményesebb gazdasági társaságok felé való tájékozódás szerepel, valamint a nagyobb osztalékalap elérése. Mindezekrôl a március 31-re, Aradra meghirdetett részvényesi közgyûlés fog határozni.
Carmen Dumitrescu helyettes igazgató elmondotta: hogy veszélyességi mutatójukat javíthassák, értékpapírkészletük átstrukturálásától is függ. Olyan ágazatokba, csúcsszakmákba kell befektetni, amelyek hosszú távon sikerrel kecsegtetnek. Jelenleg 548 millió részvény fölött rendelkeznek, ezek zömének tulajdonosai Kolozs megyeiek. A részvényesek bizalma nagyon fontos szerepet játszik az értékpapírpiacon. Ezt szolgálja az megfelelô információáramlás, valamint az állandó jó kapcsolatuk a sajtóval.
Fennállásának 135 éves évfordulója alkalmából az Országos Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) 2001. január 24-én, évi 37%-os kamattal, különleges betéteket dob piacra. Minimális összeg 1 millió lej, ennek többszöröseit is lehet ilyen célra szentelni. Visszavásárlási határidô 2001. február 22. A betétek megvásárlásához csak a személyazonossági igazolvány szükséges.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár(Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 506/12 639 |
26 240/26 500 |
|
(valutabeváltó) |
12 300/12 700 |
26 000/26 500 |
|
Macrogroup |
12 650/12 750 |
26 200/26 350 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 91/93, a márka 12 500/12 700, a dollár pedig 26 400/26 600 lejbe került.
Január 24., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 697ej,1 USD = 26 355 lej.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elsô alelnöke kijelentette: a liberálisok nem fogják támogatni a helyi közigazgatási törvénynek a polgármesterek felfüggesztésérôl szóló cikkelyeit.
Mint ismeretes, a képviselôházban megszavazott változat 77-es cikkelye szerint amennyiben az ügyészség büntetô eljárást indított valamely polgármester ellen, a prefektus felfüggesztheti ôt tisztségébôl. Stoica úgy véli, ez a megoldás prefektusi visszaéléseket eredményezhet. Az NLP elsô alelnöke szerint a polgármester csak letartóztatás vagy a büntetô per beindítása esetén függeszthetô fel.
Hasonló véleményen vannak a demokrata párti képviselôk is. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak úgy nyilatkozott: „még a törvénytervezet képviselôházi vitája elôtt figyelmeztettem a kollégákat erre a veszélyre, a szavazáskor pedig tartózkodtam. A javaslatunk az, hogy az egyeztetést kihasználva fogalmazzuk újra a cikkelyt, mivel a jelenlegi formájában a tervezet lehetôséget ad a prefektusoknak a nem tetszô polgármesterek felfüggesztésére. A politikumnak nem kellene beleszólnia a helyi közösségek közigazgatásába. Mivel elsôsorban az RTDP támogatta a törvényt (és hasonló visszaélésekre a Vãcãroiu-kormány idején már került sor — szerk. megj.), rosszhiszemûséget feltételezünk a kormánypártról."
Székely Ervin Bihar megyei RMDSZ-képviselô a Szabadságnak elmondta: a szövetség elve az, hogy egy kinevezett tisztségviselô ne függeszthessen fel egy választott tisztségviselôt. — A helyi autonómia megsértésének minôsül az, ha a választópolgárok megkérdezése nélkül felfüggesztik a polgármestert. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy szükséges a törvényességi ellenôrzés. Erôsen indokolt esetekben a prefektusnak meg kell adni a jogot a polgármester felfüggesztésére. Az viszont technikai kérdés, hogy mikor történik a felfüggesztés: a jogerôs bírósági ítélet után, vagy a nyomozás megkezdésekor. Mi nem tartjuk szerencsésnek a helyi közigazgatási törvénytervezetnek a polgármesterek felfüggesztésére vonatkozó képviselôházi változatot, de ez egy kompromisszum eredménye. A törvénynek vannak viszont olyan kitételei, amelyek az RMDSZ számára kedvezôek, erôsítik a helyi autonómiát — mondta a képviselô. Hogy egyes RTDP-s prefektusok visszaélhetnek a törvénnyel és leválthatják a politikailag nem tesztô polgármestereket? Székely Ervin szerint ezek jogos aggályok, de úgy véli, az RTDP-nek jót tett az a négyéves ellenzéki szerep, és tanult hibáiból. — Szerintem nem kell attól tartanunk, hogy politikai megfontolásokból a prefektusok polgármestereket függesztenek fel. Emlékeztetnék, hogy a prefektus csupán egy beindított bírósági folyamatot követôen, az ügyész kérésére függesztheti fel a polgármestert — tette hozzá Székely Ervin.
Octav Cosmânca közigazgatási miniszter keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: sor kerülhet a helyi közigazgatási törvény azon cikkelyének módosítására, amely a polgármesterek tisztségükbôl történô eltávolítására vonatkozik. A módosító indítvány szerint a polgármestert helyi referendum útján függeszthetnék fel tisztségébôl: a jogszabály jelenlegi formája szerint a polgármestert a prefektus csakis a bíróság kérésére mentheti fel tisztébôl bûncselekmény elkövetése esetén.
Cosmânca kifejtette: az RTDP-t semmi érdek nem fûzi ahhoz, hogy felfüggessze tisztségébôl Traian Bãsescut (DP), Bukarest fôpolgármesterét. Elmondta: az RTDP-nek az sincs szándékában, hogy az elkövetkezôkben személycserét hajtson végre azoknak a köztisztségviselôknek a sorában, akik nem rendelkeznek megfelelô szakmai felkészültséggel. A miniszter hangsúlyozta: a kormány nem szeretné radikálisan mósosítani a helyi önkormányzatok törvényét, de amennyiben mégis sor kerülne apróbb változtatásokra, elôbb kikérik a területi szervezetek, helyi közigazgatási képviselôk véleményét is.
A helyi közigazgatási törvénytervezet korszerû, európai elvekre alapul, így a Nemzeti Liberális Párt (NLP) a szenátusban és a képviselôházban is megszavazta — nyilatkozta a Szabadságnak Anton Ionescu képviselô, az NLP megyei szervezetének elnöke. Hozzátette: annak ellenére, hogy a Kolozs megyei NLP-szenátor, Norica Nicolai nem a szervezet tagja. — A szenátor nem vett részt a párt gyûlésein, ahol eldöntöttük a törvénytervezet támogatását. Meggyôzôdésem, hogy a végsô szavazás során Norica Nicolai is aláveti magát a párt döntésének — tette hozzá. Anton Ionescu szerint csakis a szenátor tájékozatlanságával magyarázható a törvénytervezet ellenzése. — Norica Nicolai magánvéleményének adott hangot akkor, amikor a helyi közigazgatási törvénytervezet ellen foglalt állást. A szenátor senkivel sem egyeztetett a nyilatkozat megfogalmazása elôtt — fogalmazott Ionescu.
Mint ismeretes, múlt pénteki sajtóértekezletén Norica Nicolai úgy nyilatkozott, függetlenül a Nemzeti Liberális Párt álláspontjától, nem szavazza meg a helyi közigazgatási törvényt. Úgy véli, a tervezet alkotmányellenes.
Anton Ionescu beszámolója szerint a párt tisztújító kongresszusára február 3–4. között kerül sor. Egyelôre csupán két jelölt, Valeriu Stoica elsô alelnök és Crin Antonescu volt ifjúsági és sportminiszter tette le jelölését. — Csupán szóbeszéd, hogy Horia Rusu alelnök és Radu F. Alexandru szenátor is megpályázná a tisztséget. Mindeddig egyikük sem jelöltette magát — mondta. Ionescu úgy véli, a Kolozs megyei szervezet Valeriu Stoica jelölését támogatja, aki különben ma a városunkba látogat. A megyei szervezet vezetô testülete jövô héten dönt ebben a kérdésben.
Lapzártakor kaptuk a hírt: Horia Rusu mégis megpályázza a párt elnöki tisztségét. Döntését azzal indokolta, hogy az NLP-n belül „kedvezô a hangulat" a párt politikai irányvonalának újraértékelésére és átszervezésére. A Mediafaxnak adott nyilatkozatában kifejtette: egyesek azt terjesztik, hogy jelenleg az NLP nincs felkészülve a változásokra. Ezt többnyire azzal magyarázzák, hogy az NLP nem rendelkezik olyan hitelképes alternatívával, amely képes lenne a párt átszervezésére. Rusu szerint az NLP-nek erôs jobboldali szervezetté kell válnia, amely mindenféle baloldali erôtôl elzárkózzon, és a valós romániai körülményekhez és a globalizációnak megfelelô pragmatikus politikát folytasson.
Markó Attilát nevezték ki a tájékoztatási minisztérium keretében mûködô Kisebbségvédelmi Államtitkárság államtitkár-helyettesének. A kinevezést Adrian Nãstase kormányfô is aláírta. Markó Attila korábban a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi fôosztályának vezetôje volt. Az államtitkár-helyettes a Szabadság kérdésére elmondta: az államtitkár személyérôl még mindig nem született döntés, újabban Mircea Moldovannak, a Nép ügyvédjének helyettese neve merült fel. Mint ismeretes, a Nãstase-kabinet úgy döntött, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatalt a tájákoztatási minisztériumba olvasztja be, ennek vezetését pedig államtitkárra ruházza. Korábban az RTDP Dan Pavel politológust, újságírót kérte fel, hogy vállalja el a tisztet, aki viszont visszautasította az ajánlatot.
A kelet-európai magas halálozási arányban jelentôs súllyal szerepelnek az erôszakos halálokok, köztük az öngyilkosság és a nagyon gyakori baleseti elhalálozások — derül ki az Európa Tanács kedden, Strasbourgban közzétett 2000. évi demográfiai jelentésébôl. Eszerint minden olyan ország, amelyben magas az öngyilkossági ráta, Európa középsô vagy keleti felén található.
Európa nyugati felén a vezetô halálok között továbbra is a szív- és érrendszeri vagy daganatos megbetegedéseket tartják számon.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem szabályzata kimondja: felfüggeszthetô tisztségébôl az a vezetôségi tag, akit bármely párt helyi, területi vagy országos elnökévé választanak. A fogalmazás nem egyértelmû, és éppen ez ad okot azokra a találgatásokra, amelyek Andrei Marga rektor pártelnökké választása óta foglalkoztatnak különbözô köröket. A tisztségek bármelyike teljes embert követel, így pár napja mindenki a rektor-pártelnök döntésére vár. Annál is inkább, mert esetében nem ez lenne az elsô funkcióhalmozás. Andrei Marga a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektoraként került tanügyminiszteri funkcióba, majd, mivel a két tisztség a BBTE szabályzata szerint összeférhetetlen, miniszteri rendelettel ideiglenesen felfüggesztette saját magát a rektori tisztségbôl. Miniszteri megbízatásának lejárta után pedig visszatért a rektori székbe, amelybe idôközben — egyetlen jelöltként — újra is választották.
A kialakult helyzetrôl dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar oktatási vonalért felelôs rektorhelyettese nyilatkozott a Szabadságnak.
— A nyáron megszavazott charta szerint, aki valamilyen politikai funkciót vállal, felfüggeszthetô, amíg az illetô funkciót ellátja. Tehát nem szerepel, hogy föl kell függeszteni, az sem szerepel, hogy milyen módon — saját kérésre vagy más kérésére. Az egyetem szabályzata szerint a két tisztség tehát nem összeegyeztethetetlen. Az igen, hogy az egyetemen nem politizálunk, de nem zárja ki, hogy valaki — tanár vagy diák — az egyetemen kívül politizáljon. Ezt különben sokan meg is teszik. Véleményem szerint megvan tehát a lehetôség arra, hogy Marga megtartsa a rektori és pártelnöki funkcióját egyaránt.
Kérdésünkre, hogy ha Andrei Marga nem akar lemondani, várha- tó-e, hogy a szenátus napirendre tûzze felfüggesztésének megvitatását, Kása Zoltán elmondta:
— Ha a szenátus 105 tagja közül valaki kéri, akkor szavazhatunk arról, hogy egyáltalán tárgyaljuk-e az ügyet. A következô ülés február14-én lesz, de azon a tanári állásokat hagyjuk jóvá. Ez általában elhúzódik, nem valószínû tehát, hogy februárban sor kerül ilyen vitára.
— Ön szerint korrekt az, hogy ugyanaz töltse be a két funkciót — kérdezik a rektorhelyettest. — Nem tudom. Ez egy új helyzet, tudomásom szerint ilyen még nem volt. — Arra a kérdésre, hogy személy szerint hasonló helyzetben lemondana-e, Kása válasza egyértelmû volt: — Nos, én igen.
Az osztrák kormány megállapodott a bevándorlási kvótáról, s ezzel véget vetett a kérdésrôl hónapok óta folyó vitának.
A döntés értelmében Ausztriában 2001-ben 8518 külföldi telepedhet le, azaz éppen annyi, mint tavaly.
Ezen a változatlan számon belül a kormány helyt kíván adni a gazdaság sürgetô követelésének, hogy külföldrôl pótolják a hiányzó informatikusokat: a szabályozás most a gazdasági vezetôk részére fenntartott helyek számát 600 fôvel 1613-ra emelte, s ebben a keretben kíván helyet biztosítani a számítástechnikai szakembereknek.
A családkiegészítésre az eddigi 5000 hely helyett 5490 hely áll majd rendelkezésre, miközben a várakozási idô jelenleg öt év körül van, s 11 ezer igény vár elbírálásra.
Az „egyéb dolgozók" kvótáját ezerrôl 815-re csökkentették. Végül a koszovói menekültek számára még 2000-ben is fenntartott 518 fôs keret most megszûnik, akárcsak a kiskorúaknak szánt 360 hely, s az utóbbiak igényeit a családkiegészítés keretében rendezik.
Mindezen kívül 8000 idôleges hely áll a szezonmunkások és külön 7000 hely az aratási munkások rendelkezésére.
A több hónapig tartó vita akörül folyt, hogy Ernst Strasser belügyminiszter a kvóta 2000 fôvel történô emelését javasolta a gazdaságban hiányzó — sok ezer — informatikus Ausztriába telepítése céljából. A javaslat azonban a koalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részérôl éles ellenkezésbe ütközött, az idegengyûlölônek tartott párt ugyanis csökkenteni szeretné a bevándorlási kvótát.
A keddi döntés nyomban kiváltotta az ellenzék bírálatát. A zöldek szerint a kormány a kvóta változatlanul hagyásával az FPÖ által követelt bevándorlási stop felé tett lépést, s engedelmesen követi az FPÖ utasításait. Teresija Stoisits szóvivô ezenkívül hosszú távú migrációs koncepció kidolgozását követelte.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |