 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. július 6.
(XIII. évfolyam, 154. szám)
A Kolozs megyei rendôrkapitányság keretében megalakult Keresztény Rendôrök Egyesületének vezetôje, Gheorghe ªeuleanu kapitány tegnap a Szabadság érdeklôdésére elmondotta: a sajtóban megjelenô cikkek hatására a rendôrség egyes parancsnokai mindent elkövettek, hogy távozásra kényszerítsék a rendôrség kötelékébôl. — Én akkor megfogadtam, hogy nem verem dobra az ügyet, hiszen Jézus is megbocsátotta a keresztrefeszítôk bûnét.
Az új egyesület vezetôjét különben szóbeli megróvásban részesítette a Rendôrség Becsületbírósága, mivel megítélése szerint ªeuleanu nem igényelte a vezetôk elôzetes beleegyezését az egyesület megalakulásához. A kapitány azonban nem bátortalanodott el, és a bíróságon kérte egyesülete bejegyzését. Ez ellen a megyei ügyészség fellebbezett, amit a táblabíróság elutasított, így az új egyesületet jogi személyként bejegyezték.
ªeuleanu úgy véli: felettesei akkor ijedtek meg, amikor egyesülete nevében a Keresztény Rendôrök Nemzetközi Egyesületébe kérte felvételét. A román rendôrtiszt szerint ez Nyugaton természetes jelenség, nálunk viszont még mindig elôítélettel kezelik azt a rendôrt, aki Isten-félô kereszténynek vallja magát.
A városi tanácsosok csütörtökön sem tudták megvitatni és elfogadni a helyi költségvetést, mivel a polgármester ezúttal sem volt hajlandó az erre vonatkozó határozattervezetet elôterjeszteni.
Az ülés kezdetén a tanácsosok azon vitatkoztak, hogy az alpolgármesterek elôterjesszék-e vagy sem a költségvetést. A helyhatósági törvény értelmében egyedül a polgármester teheti meg ezt a lépést. Úgy tûnik, a tanácsosoknak meg kell várniuk augusztus elejét, amikor Funar elôreláthatólag pihenôszabadságra megy és minden hatáskörét valamelyik alpolgármesterre ruházza. Elméletileg ekkor megtörténhet, hogy a polgármester valamelyik helyettese a tanács elé terjeszti a város büdzséjét.
A tanácsosok azt is szóvá tették, hogy Funar visszatartja a helyi döntéshozó szervnek intézett beadványokat.Döntöttek arról, hogy felkérik a polgármestert az iratok továbbítására. Amennyiben Funar nem hajlandó rendelkezésükre bocsátani a kért iratokat, perbe foghatják. A törvény értelmében a polgármesternek 30 nap áll rendelkezésére hogy válaszoljon a tanácsosoknak.
Választottjaink bizottságot hoztak létre a polgármesteri hivatal által az elmúlt két év folyamán szervezett különbözô árverések ellenôrzésére. A tanácsosok szerint több törvénytelenség és szabálytalanság történt.
A tanácsülést követôen Boros János arról számolt be az újságíróknak, hogy szombaton Papp Béla polgármester vezetésével pécsi küldöttség érkezik városunkba. Testvérvárosunk polgármesterét két városi tanácsos és a polgármesteri hivatal külügyi kapcsolatokért felelôs városházi megbízottja kíséri el. A küldöttség Boros János alpolgármester decemberi látogatását viszonozza. Vasárnap a vendégeket Boros János kalotaszegi körútra kíséri el. Találkoznak Körösfô, Kalotaszentkirály és Tordaszentlászló polgármesterével, alpolgármestereivel és községi tanácsosaival. Hétfôn hivatalos látogatást tesznek a Prefektúrán. Találkoznak a prefektussal, az alprefektussal, a megyei tanács elnökével és alelnökeivel. Ezt követôen az RMDSZ megyei szervezetét keresik fel. Hétfôn délután pedig részt vesznek a pécsi és kolozsvári Rotary Klub és a szépmûvészeti akadémia által közösen szervezett fotókiállításon. Kedden a vendégek a Mûegyetem, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem és a szépmûvészeti akadámia vezetôségével találkoznak. — Szóltam Funar polgármesternek, de azt mondta, a státustörvény kapcsán kirobbant vita miatt nem hajlandó fogadni a pécsi küldöttséget, így a pécsiek a prefektus és a megyei tanács elnökének meghívására érkeznek Kolozsvárra — mondta Boros.
Annak ellenére, hogy a hôenergia árának tervezett növelésével kapcsolatban hívták össze a polgármesteri hivatal csütörtök déli sajtóértekezletét, a téma elsôsorban a Gheorghe Funar polgármesterhez kapcsolódó perek kérdése volt.
Nicolae Ucã védôügyvéd, aki a polgármester szerint véletlenszerûen tartózkodott a városházán, hosszasan ecsetelte, hogy az igazságszolgáltatás hány esetben tévedett védencével kapcsolatban. Ucã, aki 1989 elôtt városi fôügyész-helyettes volt, elmondta: az Alimentara-per politikai indíttatású volt, és ugyanezt lehet elmondani a kolozsvári rendôrség által nemrég beindított büntetôjogi eljárásokról is. Szerinte a polgármestert valamennyi alkalommal jogtalanul, politikai parancsra perelték be.
Funar szerint más városban a tanácsosok megváltak a helyhatóság hatáskörébe tartozó önálló vállalkozások vezetôtanácsi tagságától, betartva ezáltal a május 23-án életbe lépett közigazgatási törvényt. Hozzátette: ma részt vesz a Helyhatóságok Föderációjának bukaresti összejövetelén, ahol — elképzelése szerint — az államfô és a miniszterelnök jelenlétében felveti majd a Kolozsváron kialakult helyzetet. Szerinte Vasile Soporan prefektusnak már csak azért is fel kellett volna oszlatnia a városi tanácsot, mert ennek négy határozatát a közigazgatási bíróság törvénytelennek minôsítette. Funar úgy tudja, amennyiben a prefektus megkeresésére az igazságszolgáltatás három esetben úgy dönt, hogy a városi tanács törvénytelen határozatot hozott, a prefektusnak javasolnia kell a kormány fele a helyi döntéshozó szerv azonnali feloszlatását. — A napokban közlöm a prefektussal a bíróság által törvénytelennek minôsített négy tanácsi határozatot — mondta.
Funar elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a fôtéri ásatások ügyében Vasile Soporan fellebbezett a Legfelsôbb Bíróságon. Mint ismeretes, Bogdan Cerghizan volt parasztpárti prefektus elrendelte a gödrök betömését, a polgármester viszont a közigazgatási bírósághoz fordult ennek semmissé nyilvánításáért. A jelenlegi prefektus folytatta a pert.
— Az ásatások folytatódnak, sôt kiterjesztjük ôket. Nem értem, hogy a prefektus miért próbálja megakadályozni Rãzvan Theodorescu miniszter elképzeléseit — fogalmazott.
Rusu Septimiu, a Távfûtési Vállalat igazgatója arról számolt be, hogy a kormány a hôenergia árának növelését tervezi. Amennyiben ennek ára a jelenlegi 350 ezer lej/Gcalról a tervezett 525 ezer lej/Gcal-ra emelkedne, télen egy szoba fûtése 475 ezer, két szoba 713 ezer, három szoba 951 ezer, négy szoba pedig 1189 ezer lejbe kerül. A meleg víz ára személyenként a múlt téli 57 365 lejhez képest 86 048 ezer lejre emelkedne. Rusu Septimiu megjegyezte: a kormány elképzelése szerint külön árat fizetnének a gázért a magán személyek (1272 lej/m3) és a távfûtési vállalatok (2396 lej/m3). Ez azt jelentené, hogy a tömbházban lakó személyek kétszer annyit fizetnének, mint a magánházban lakók vagy azok, akik törpe hôközponttal rendelkeznek, és nem veszik igénybe a Távfûtési Vállalat szolgáltatásait. Rusu szerint az elképzelés diszkriminációt vezetne be a felhasználói kategóriák között.
Vasárnap, július 8-án lesz a Rendôrség Napja. A hagyományos ünnepet megelôzendô, a megyei rendôrparancsnokság céllövô versenyre hívta csütörtökön a médiumok képviselôit. Még az idôjárás is kedvezett a lôgyakorlatnak: az esô csak ritkán szemerkélt, a végére pedig a nap is kisütött.
A Bükki erdô közelében levô lôtér céltábláin Carpaþi hatlövetû ismétlôpisztollyal próbálhatták ki tehetségüket az újságírók és fotósok. Elôtte azonban ízelítôt kaptunk arról, hogyan is kell ezt a sportot ûzni: a megyei rendôrkapitányságok (Kolozsvár, Dés, Torda stb.) képviselôi versenyeztek. Tíz lövéses sorozat után a legjobb eredményt, 91 pontot Ioan Buha kapitány ért el — találatainak többsége a céltábla 10 pontot érô közepén vagy annak környékén voltak.
A távolban békésen legelészô teheneket, a lôterületre idônként betévedô kutyát és a számos darazsat láthatóan nem zavarta a csatazaj. Kisebb malôr miatt pár percre meg kellett szakítani a gyakorlatot: a bal oldali tisztáson váratlanul egy gyerek bukkant fel, szerencsére semmi baj sem történt.
Az újságírók következtek: nekik csak egy tárat, azaz hat töltényt kellett kilôniük. Az elsô tíz versenyzô között viszont ott találhattuk Vasile Apahidean ezredest is, a Kolozs megyei rendôrség parancsnokhelyettesét. Legsikeresebbnek a Prima tv képviselôje, Szôcs Zoltán bizonyult, 35 pontjával kimagaslott a mezônybôl.
S ha esetleg kíváncsiak, hogy e sorok írója mit mûvelt: pacifista lévén, nyilván még a céltáblát sem bántottam (azaz nem találtam el egyszer sem).
A Rektorok Országos Konferenciájára kerül sor júlis 6-án és 7-én, a Iuliu Haþieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szervezésében. A konferencia címe: Oktatási politikák — Nemzeti és európai prioritások, a résztvevôk pedig, többek között, tájékozódhatnak a májusban Prágában megtartott SUMMIT munkálatairól, a 2001-es év költségvetésérôl, a vidékrôl felkerülô egyetemi hallgatók számának a növelésérôl, valamint megtárgyalják és elfogadják a felsôoktatás szakképesítési jegyzékét. Ezenkívül meghallgatják a parlamenti oktatási szakbizottságok képviselôinek beszámolóját, és tárgyalnak az egyetemek európai együttmûködési nehézségeirôl.
A kormány megkönnyítené a hontalanok visszafogadását, és gyorsított eljárással visszaadná állampolgárságukat — jelentette be tegnap Toma Zaharia államtitkár. Adrian Nãstase elismerte, hogy a román származású hontalanok száma Németországban meghaladja a kétszázat.
Az elmúlt 24 órában újabb anyagi károk keletkeztek Kolozs, Arad és Suceava megyékben, jelentette hírügynökségeknek a központi árvízvédelmi bizottság. A Körös áradása miatt 20 gazdaságot és 10 hektár mezôgazdasági földet öntött el a víz az aradi Nagyhalmágyon (Halmagiu), tíz gazdaságot és 150 hektár földet Halmágycsúcson (Vîrfuri), továbbá egy gazdaság és 3 kilométer megyei út került víz alá Décsén (Dieci). A bôséges és tartós esôzés következtében Kolozsváron öt házat elöntött a víz, Kissebes községben pedig szintén öt házat, tíz gazdasági melléképületet és 60 hektár termôföldet. A Hunyad megyei Piskiben az árvízvédelmi bizottság megtiltotta a kutvizek fogyasztását
A liberális párt tegnap nyilatkozatban szólította fel lemondásra a környezetvédelmi minisztert, kiemelve, hogy a kormánypárt semmilyen megoldással nem rendelkezik az idôjárási viszonyok okozta súlyos problémák elhárítására. Az elmúlt két napban két gyermek meghalt és kilenc megyében 120 gazdaság került víz alá. A mezôgazdasági minisztérium által készített kimutatások szerint a júliusi záporok és jégesôk 127 555 hektár termôföldön okoztak kárt, amely 690,5 milliárd lej veszteséget jelent. környezetvédelmi minisztert, kiemelve, hogy a kormánypárt semmilyen megoldással nem rendelkezik az idôjárási viszonyok okozta súlyos problémák elhárítására. Az elmúlt két napban két gyermek meghalt és kilenc megyében 120 gazdaság került víz alá. A mezôgazdasági minisztérium által készített kimutatások szerint a júliusi záporok és jégesôk 127 555 hektár termôföldön okoztak kárt, amely 690,5 milliárd lej veszteséget jelent.
Utolsó elôtti írásbeli vizsgán vettek részt tegnap az érettségizô diákok, a szaknak megfelelô területrôl választható tantárgyakból. A 83 tudományágból összeállított teszt 38, az általános mûveltséghez tartozó, 45 pedig a mûszaki ágazatból származó tételt tartalmazott. A bizottság tagjainak a diákokkal egyetemben kötelezô módon ellenôrizniük kellett, hogy a kapott tétel az általuk választott tantárgynak megfelelô feladatot tartalmazza-e.
A tegnapelôttôl eltérôen tegnap a magyar diákoknak várakozniuk kellett, a rendkívül változatos tételek lefordítása ugyanis órákat vett igénybe, tudtuk meg Wolf Rudolf alelnöktôl. Így a két érettségi központ csupán délben kezdhetett hozzá a tételek kidolgozásához. Az Apáczai-központ elnöke, dr. Cristea Gheorghe sajnálatosnak tartotta a több mint két órás késést, de a megyei tanfelügyelôség nem tudta hamarabb leküldeni a fordításokat, a tételek változatossága miatt. Mint mondotta, ugyanezzel a problémával kell pénteken is megküzdeniük, amikor is a szakkal ellentétes mûvelôdési területrôl választhatnak tantárgyat a diákok. A mai írásbelivel véget ér az érettségi, amelynek eredményeit július 8-án függesztik ki. Az ezt követô napon lehet óvást emelni, majd július 12-én megszületnek a végleges eredmények.
A DÉL-KELET-KÖZÉP-EURÓPAI REFORMÁTUS–EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI FAKULTÁSOK II. KONGRESSZUSA
Bécsi, prágai, pozsonyi, komáromi, budapesti, debreceni, sárospataki, pápai, kolozsvári és nagyszebeni teológiai tanárok részvételével 2001. július 6–10. között tartják második kongresszusukat a dél-kelet-közép-európai református–evangélikus teológiai fakultások a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben.
A kongresszus témája Biblia–Lelkiség–Társadalom. A résztvevô teológiai tanárok a Biblia és az exegézis jelentôségét vitatják meg a mai átalakuló társadalom kihívásai és a lelkiség–kegyesség összefüggésében. Elôadást tart dr. Oda Wiechmmayer erlangeni professzornô, dr. Urlich Körtner bécsi professzor, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor.
A kongresszus német nyelven folyik. Az ünnepélyes megnyitóra — melyen dr. Andrei Marga, a BBTE rektora Die Bedeutung der Bibel für die Kultur in Rumanien címmel tart elôadást július 6-án, pénteken este 7 órától az intézet dísztermében — szeretettel meghívja a rektori hivatal az érdeklôdôket.
És szeretettel meghívják az érdeklôdôket e kongresszus alkalmából rendezett orgonahangversenyre, melyet július 7-én, szombaton este 8 órától tartanak a kolozsvári evangélikus templomban. A hangversenyen dr. Kovács László Attila teológiai tanár Anger-, Bach- és Liszt-mûveket fog elôadni.
A CSÍKCSICSÓI IFJÚSÁGI EGYESÜLET SÁTORTÁBORA július 6–8. között zajlik a helyi iskola udvarán. Szombaton túrázás a Hargitára. A szervezôk a résztvevôket arra kérik, hogy vigyenek magukkal sátrat, hálózsákot, túrafelszerelést, evôeszközöket. Bôvebb információért hívják a következô telefonszámokat: 094-184366 (Kovács László), 096-231260 (Sillo Attila).
— Milyen az álszent meteorológus?
— Bort iszik és napsütésrôl prédikál.
Tíz–tíz romániai, szerbiai és magyarországi általános iskolás gyermeket látnak vendégül egy hétre Rotaryklubok a Szegedhez közeli Kishomokon, ahová hétfôn érkeztek meg a táborlakók. Havass Zoltán, a szegedi Rotary Klub elnöke az MTI-nek elmondta, hogy olyan gyermekeket hívtak meg a táborba, akik családjuk szociális helyzete miatt egyébként nem nyaralhatnának.
A gyerekek kirándulnak majd az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, s átviszik ôket a hódmezôvásárhelyi strandra is.
Havass Zoltán tájékoztatása szerint a szegedi és a hódmezôvásárhelyi klubtagok kezdeményezésére együttmûködési megállapodást kötött még az év elején három romániai, egy vajdasági és két magyar Rotary-klub.
Romániát a temesvári, az aradi és a lugosi, a Vajdaságot a szabadkai, Magyarországot pedig a szegedi és a hódmezôvásárhelyi klubok képviselik az eurorégiós együttmûködésben.
Megállapodásuk értelmében a programokat minden klub azonos arányban támogatja.
Jugoszláviai kezdeményezésre nyolcvanegy vajdasági árva gyermek élelmezéséhez járultak hozzá a klubok. A romániai partnerek a tehetséges 14-18 éves fiatalok számára rendeztek informatikai versenyt, amelyen a három országból mintegy kétszáz diák vett részt.
Az eurorégiós program magyar rendezvénye a kishomoki tábor.
Készül a bonchidai Bánffy-kastély bástyájának felújítandó tetôszerkezete. A hazai és angliai szakemberek a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány, az angliai Történeti Épületek Felújítási Intézete és a Mûvelôdési és Kultuszminisztérium helyszínen folyó szakmunkásképzô tanfolyamának részvevôi, akik az oktatás során Erdély Versailles-ának egyes részeit egyúttal restaurálják is.
"…a magány olyan, mint a régen
készülõ esõ,alkony ellenében."
Rilke
Nyári napok záporjait figyelve, óhatatlanul Rilke sorai jutnak eszembe. Az esõ látványa és a magány érzése teljesen átitat. Gondolatok, emlékek peregnek elõttem. Életem félbeszakadt álmai, a mindörökre bezárt kapuk, melyek sorsomnak újból és újból más irányt szabtak. Ilyen érzésekbõl, gondolatokból táplálkozik a magány. Hagyom, hogy teljesen átitasson. Elfogadom jelenlétét, mint a föld az esõt. Csak így érezhetem, hogy valahol a mélyben, bennem lüktet a mindenség. Csak így tudatosulhat az a tény, hogy mindig, amikor az élet bezár elõttem egy kaput, valahol, valamiképp kinyít egy másikat. Kezdetben talán nem tetszik: még sajog, fáj a régi élet emléke. De csendben, amint a napsugár is simogatja a még nedves földet, a remény az új élet kezdésében segít. A makrokozmosz törvényei ugyanazok, mint a bennem lévõ mikrokozmoszé. S ha jól odafigyelek a mélyben zajló változásra, érzem, hogy részese vagyok a világmindenségnek, melyrõl Szilágyi Domokos így töpreng: "Merre sodor az idõ? Eljutok oda, ahol az anyag létformája a mosoly?" Eljutni? Hiszen már ott is vagyok.
Vidám, oldott hangulatú matinéval kedveskedtek a (jórészt idôsebb korosztály tagjaiból verbuválódott) közönségnek Jakab Éva, Jakab Lajos és Mátyás Jenô mûvészek július 5-én, csütörtökön délelôtt a Györkös–Mányi Albert emlékházban. A Van egy dalom, ki írta? címû, tréfás verses-zenés összeállítás valódi gondûzônek bizonyult a borús délelôttön, hiszen régi, sokak által ismert és szeretett kuplék, sanzonok, slágerek és operetettrészletek hangzottak el.
A mûsor prózai részét Jakab Lajos adta elô Kosztolányi Dezsô verseibôl válogatva, mondván: a közönség összetétele illik a kosztolányis hangulathoz. A versek a pesti éjszakák letûnt világát idézték, ehhez a hangulathoz igazodtak a választott dalok is. Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Jakobi Viktor legismertebb operettjeinek részleteit a közönség együtt dúdolta a mûvészekkel, akik közül Jakab Lajos a zongorakísérô szerepét is magára vállalta. Elhangzottak többek között Fényes Szabolcs- és Seress Rezsô-dalok, valamint régi filmek Karády Katalin által népszerûvé vált betétdalai. A slágerek mellett végül magyarnóták is becsúsztak a repertoárba, hiszen, ahogy Jakab Lajos kommentálta: "az a legnagyobb sláger".
A baráti hangulatú mûsor szép emlékeket idézett fel, és kellemes pillnatokat szerzett a közönségnek.
A kolozsvári Orvosok és gyógyszerészek kamarazenekara idén ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. A 15–20 tagú vonószenekar 1941-ben kezdte el tevékenységét dr. Victor Papilian professzor kezdeményezésére. A kezdeti szakaszban, 1941–62 között a kamarazenekar zenei vezetését Liviu Comes látta el, aki abban az idôben orvostanhallgató, majd képzett orvossá vált, ugyanakkor pedig zeneszerzôvé és muzikológussá is. 1952–67 között a zenei "stafétabotot" Kurt Mild, 1968–78 között Miron ªoarec, majd ismét Kurt Mild és Vasile Zoicaº vette át. 1991-tôl Valentin Lazãr, Ciprian Para és Tudor Feraru vezényelte az orvosok zenekarát. A kamarazenekar mindmáig szoros kapcsolatot tart fenn a filharmóniával, a zeneakadémiával és a két kolozsvári operával, néha "kölcsönkért" zenészekkel biztosítva elôadásaik színvonalát. 1996-tól kezdve az orvosok zenekara rendszeresen részt vett a normandiai Rouenban megtartott nemzetközi orvosi zenekarok és kórusok találkozóján, ahova jövôre is beneveznek. Dr. Victor Comes professzor ösztönzésére az idén az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dékánátusa, dr. Nicolae Miu professzor vezetésével felkarolja ezt a 60 éves múltra visszatekintô kamarazenekart, sôt remélik, hogy a párhuzamosan mûködô orvostanhallgatók kamarazenekara is felzárkózik a vonószenekarhoz, számban, erôben és színvonalban pozitívan befolyásolva annak további zenei tevékenységét.
A zenekar a zenés fellépésekkel nem csupán szórakoztatni, hanem rendszeres zeneterápiás találkózókkal gyógyítani is kíván a muzsika hangjaival.
A zenekar szervezési-gazdasági problémáit Pompiliu Manea mérnök-professzor vállalta, de a zökkenômentes továbbmûködéshez szponzorok anyagi támogatását is remélik. A szervezôk, akik szívügynek tekintik a zenekar létét, annak megerôsítése érdekében szívesen várják újabb tagok jelentkezését, fôleg a zenélni tudó és vágyó családi és körzeti orvosok, gyógyszerészek, valamint az orvostanhallgatók körébôl, hogy az ôszi egyetemi napokra színvonalas mûsorral léphessenek közönség elé.
magyar állami ösztöndíjra, illetve rendszeres tanulmányi támogatásra, a magyarországi felsôoktatási nappali és levelezô tagozatos PhD/DLA képzésre felvételt nyert és tudományos kutatói tevékenységben résztvevô román állampolgárságú, magyar nemzetiségû hallgatók számára a 2001/2002-es tanévben.
A pályázatot a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma által mûködtetett Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács megbízásából az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács írja ki.
Pályázhat minden olyan román állampolgárságú, magyar nemzetiségû személy, aki a 2001/2002-es tanévben:
• felvételt nyert magyarországi felsôoktatási intézménybe nappali vagy levelezô tagozatos PhD/DLA képzésre,
• magyarországi felsôoktatási, tudományos vagy kutatóintézetben tudományos kutatói tevékenységben vesz részt.
Pályázati kategóriák és további pályázati feltételek:
1. Nappali tagozatos doktori képzés (PhD/DLA) — 22 fô
Csak azok a tanulmányaikat a 2001/2002-es tanulmányi évben az I. évfolyammal megkezdô személyek pályázhatnak, akik szülôföldi felsôfokú diplomával rendelkeznek és felvételt nyertek magyarországi doktori iskolák által meghirdetett doktori programra. Az ösztöndíj kizárólag a doktori program elsô hároméves képzési szakaszára vonatkozik. A doktori ösztöndíj havi összege 2001-ben 51 000 forint.
2. Levelezô tagozatos doktori képzés (PhD/DLA) — 10 fô
Csak azok az igazoltan állandó hazai munkahellyel rendelkezô személyek pályázhatnak, akik magyarországi vagy szülôföldi felsôfokú diplomával rendelkeznek és felvételt nyertek doktori iskolák által meghirdetett levelezô tagozatos doktori programra. A rendszeres tanulmányi támogatás kizárólag a költségtérítéses doktori program elsô hároméves képzési szakaszára vonatkozik. A támogatás összege: 15 000 Ft/hó.
3. Kutatói ösztöndíj — összesen 270 hónap
Csak az igazoltan állandó szülôföldi munkahellyel rendelkezô személyek pályázhatnak magyarországi felsôoktatási, tudományos vagy kutatóintézetben folytatott tudományos kutatói tevékenység támogatására. A pályázathoz csatolniuk kell a befogadó intézmény igazolását ill. a kutatói munkatervet. A nyertes pályázónak a kutatás eredményeirôl annak végeztével egy összefoglaló jelentést kell készítenie és egy az ösztöndíjazott kutatással kapcsolatos tudományos publikációját kell csatolnia. Az ösztöndíj összege: 30 000 Ft/hó.
A pályázatokat személyesen vagy postai úton lehet eljuttatni az alábbi címre, a pályázatok beadásának határideje: 2001. július 20., 17 óra.
Agora Iroda (Piskolti Éva irodavezetô)
3400 Kolozsvár I. C. Brãtianu utrca 12/1. sz. (volt Polisz könyvkiadó)
Tel. 064/430-907, 095/195-815
E-mail: piskolti@hotmail.com; agorairoda@kolozsvar.ro, agoraphd@mad.hu
Pályázni az Agora Irodában igényelhetô adatlapon lehet. Az érdeklôdôk az alábbi címeken, telefonszámokon és honlapokon kaphatnak további felvilágosítást az ösztöndíjpályázatokról, a pályázati adatlapokról (beszerezhetôk ill. letölthetôk ugyanitt) és az ösztöndíjszerzôdésekrôl:
Agora Iroda — Piskolti Éva, irodavezetô
3400 Kolozsvár, Király/I. C. Brãtianu utca 12/1. sz. (volt Polisz könyvesbolt). Tel. 064/430-907, 095/195-815;
E-mail: piskolti@hotmail.com; agoraphd@mad.hu
Legalábbis 1989 decembere óta — ha nem régebbrôl — a romániai közvélemény a forgatókönyv-betegségben szenved. Rengeteg zavaros, ésszerûtlen, értelmetlen és érthetetlen eseményt éltünk át, amelyeket nem voltunk képesek átlátni és feldolgozni. Az emberi ész azonban rendet akar teremteni a káoszban, ok-okozati összefüggéseket keres, és ha nem állnak rendelkezésére megbízható adatok — márpedig ezek többnyire hiányoznak — akkor feltevésekre támaszkodik, hipotéziseket állít fel. Így keletkeznek a különbözô "forgatókönyvek", amelyek a közelmúlt és a jelen eseményeit próbálják magyarázni. Ezek között egészen lehetetlen, abszurd mesék is vannak, de vannak olyanok is, amelyek valóságosnak tûnhetnek. De ezek is csak azt mutatják, hogy az események esetleg így történtek, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy valóban így is történtek.
Már a ’89-es forradalom kitörésével kapcsolatban is sok forgatókönyv született. Hogy a háttérben az oroszok, az amerikaiak, a magyarok, a szekusok álltak. Hogy a "terroristák" arabok, szekusok vagy Ceauºescu testôrei voltak. Hogy miképpen került elôtérbe Iliescu, Petre Roman, Mazilu? Hogy melyik városban ki lôtt a tömegbe? Úgy tûnik, hogy ezekre a kérdésekre soha sem fogunk választ kapni, és ha valaki majd kideríti az igazat, azt sem fogjuk elhinni annyi hamis változat után.
Kolozsvárnak is van egy talánya: a polgármestere. Miért teszi azt amit mûvel? Annyira ostoba és mûveletlen volna, hogy elhiszi, amit mond miszerint a magyarok Dzsingisz kán leszármazottai? Kolozsvár belvárosának épületeit látva elhiszi, hogy a magyarok 1000 év alatt sem civilizálódtak? Hiszi-e, hogy érdemes elrondítani a Fôteret azért, amit ott találtak és találhatnak? Hiszi-e, hogy a magyar fôkonzulátus kémközpont? Valóban szépnek, ízlésesnek tartja, hogy a várost piros-sárga-kék zászlókkal, lámpákkal, oszlopokkal agyoncsicsásítsa, annyira, hogy még a fenekünket is csak nemzeti színû padokra tehetjük le? Hiszi-e, hogy a városi tanácsosokat bosszantó marhacsontok egy képzômûvészeti kiállítás remekmûvei voltak? A három fô kérdés azonban: ki áll a háta mögött, hogy az ország törvényeit semmibe veheti; kinek a támogatásával éri el, hogy a számtalan perének többségét megnyeri; ki biztatja arra, amit tesz?
Ez utóbbira vonatkozóan a napokban egy érdekes feltevést hallottam. Egy román nemzetiségû illetô azt állítja, hogy Funart a magyarok fizették le azért, hogy kompromittálja Romániát, a román népet. Mikor ezzel szemben kétségemet fejeztem ki, a világ legtermészetesebb hangján mondta: De hát ezt mindenki tudja! Nem tûnt úgy, hogy ezt a forgatókönyvet az illetô találta volna ki; úgy látszik, hogy ha nem is "mindenki", de egy bizonyos kör tagjai hiszik ezt a nagyon is valószínûtlen elképzelést. Ezek a román emberek bizonyára így gondolkodnak: egy derék román nem követhet el jószántából ennyi ostobaságot, aljasságot, a román népet nevetségessé tevô ízléstelenséget. Azt sem tételezik fel, hogy erre egy másik román biztatná. Kinek állhat érdekében a románság lejáratása: nyilvánvalóan csak a magyaroknak! — gondolják. Bizonyára ôk biztatják, pénzelik Funart.
Ez a magyarázat kissé meredek, nem kell készpénznek venni, de van benne valami logika, és érdekes fényt vet román honfitársaink egy csoportjának gondolkodására. Így próbálják menteni nemzetük becsületét Funarral szemben.
A történet rövid és egyszerû. Volt egyszer egy földrajztanár, azaz eleinte csak geológus, aki vándordiákként tanította a tudásszomjtól fûtött, ártatlan nebulókat. Késôbb mégis eldöntötte, hogy okleveles földrajztudós szeretne lenni és újra a kincses város multikulturális padjait koptatta.
Teltek, múltak az évek és eljött a nagy nap, amikor hétpecsétes oklevéllel a kezében kopogtathatott a magas fallal körülvett Református Kollégium kapuján. Közhírré tétetett ugyanis, hogy megüresedett a földrajztanári szék és ennek elnyeréséért nemes bajvívás lészen. A hír hallatára elkezdtek özönleni hetedhét határból a tudós professzorok, hogy e dicsô méltóságot elnyerhessék.
Kiderült azonban: a benevezéshez ajánlólevél szükségeltetik.
Vitézünk zengedezô sorokat, igazgatói, professzori kezek által aláírt bizonyítványokat hozott, de lelkészi ajánlással nem rendelkezett. Nem mintha oly istententelen lett volna, de hát még nem reformáltatott meg. Ily módon a bajvíváson nem vehetett részt.
Búsan tollat ragadott tehát a Szél-Malom-Árok partján, miközben rakoncátlan Rosinantéja is Bálámnak nézte, és az öreg Sancho Panza könnyei hevesen záporoztak a kis mederben. Bánatában megírta 95 tételét, amit a Szabadság díszes kapujára szegezett ki, remélve, hogy talán megreformálhatja a város jóindulatú lakosainak gondolkodását.
Íme az írás:
Tisztelt polgárok, bajvívó vitézek!
Bethlen Gábor dicsô tetteit tanulmányozva, tisztelve a korát meghaladó vallási toleranciáját, a magam helyzetén rágódom. Tanácsos urak és egyéb méltóságok döntéshozatalán tanakodom: "...mivel a Tanár úr nem tagja egyetlen református gyülekezetnek sem..."
Ez valóban így van: törvény szerint a felekezeti iskolákban csak az illetô egyház képviselôinek ajánlásával lehet tanítani.
"...a Kolozsvári Református Kollégium földrajztanári állására kiírt versenyvizsgán való részvételét a Tanügyi Bizottság nem támogatja."
Valami mégis bánt. Lehet, hogy földrajztanárként, emberként megállnám a helyem, de nem vagyok református. Pedig apám, nagyapám az volt, anyukám pedig katolikus. És én? Talán megelégeltem a meddô hitvitákat, de azért mégiscsak Isten-félô vagyok. Ágrólszakadt földrajztanárként, második egyetemi diplomával a tarsolyomban azért aggódom: vajon nem naiv, gyermeki álom ez, hogy diákokat vezessek be a természet titkainak megismerésébe? Nem könnyû a harc a szervezetlen tanügyi politika, a bürokrácia, a korrupció és most mindennek a tetejébe, az elôítéletek ellen.
Bethlen Gábor példáját követve talán a Portához kellene fordulnom, hogy 80 000 fôs had élén elfoglalhassam az Erdélyi Gimnázium földrajztanári székét. Avagy mondjam inkább azt: "Erôs várunk nékünk az Isten", mert "az Úr nem azt nézi, amit az ember, mert az ember azt nézi, ami a szeme elôtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van."
Pedig keresztény vagyok. Csak most éppen más keresztyénnek kellene lennem.
A döntést elfogadom, nincs szándékomban fellebbezni. Mindössze annyit kérnék: nem reformátusként is elôlegezzék meg azt a bizalmat, hogy valamikor egy iskolában tisztességesen elláthassam egy földrajztanár szakmai és becsületbeli feladatait. Szóljon ez a kérelem kinek-kinek a lelki- és emberismeretéhez.
Dsida Jenô
Íme, mily szép már díszes kezdôbetûje is e versnek — szólt az olvasó, s a tenyere, amelyen a kötet feküdt, gyöngéden remegett. — Oly finoman metszett és mégis oly feszes, mint maga a költemény — folytatta párás tekintettel, amikor az antikvárius szemüveget cserélt, és közelebb hajolt: — De uram, ön a betûvésnököt dicséri, pedig az iniciálé alighanem a költô hajszála.
Horváth Imre
Sosem fogjuk megtudni, hogyan sikerült áthoznia Európába többszáz kolibrit és életben tartania ôket; csak azt látjuk, hogy egyenként felröppennek elôttünk e dongónyi csodák, mindenikük más-más színû, pávafarkot vagy menyasszonyi fátylat viselnek, csõrük piros, lila, néha okkersárga, s miközben szállnak, mindenikük mögött megcsillan a tenger; talán emiatt kísért bennünket a pikkelyes távolság, ahol a bölcsek ülnek valami kék kövön, és a semmibe lógatják meztelen lábukat...
Tomcsa Sándor
Írta és rajzolta Tomcsa Sándor: vagyis mindig két oldalról akarta bekeríteni az olvasót. A nyelvet szegényesnek érezte a látomásokhoz képest, de ezt is megsejtette, hogy az ábrákat példabeszédekkel tanulságosabbá lehet tenni. Felolvasóestéire magával vitte palatábláját is. Nem tartozott azok közé, akik a dicsôség csúcsaira vágynak. Lassan megszokta a vidéki hétköznapokat, és csupán egy ízben kiáltott fel, amikor megpillantotta az adóvégrehajtót a küszöbön: jaj, a nadrágom! A véletlen szerencse késôbb pénzt kínált fel neki, hogy Napfényországba utazzék, de hiába szállt fel a nemzetközi gyorsra, mert másnap mégis agglegényesen szegényes lakásán ébredt. Bizonyára ô is, mint minden igazi író, megsejtette, hogy a legnagyobb távolságot elsôsorban önmaga felé kell megtennie, és az ô egyszerû emberei felé, akik már csak úgy tudnak figyelmet ébreszteni személyük iránt, ha kissé a zárt osztály betegeit utánozzák, vagy szokatlan illatokba burkolóznak. Lehet, hogy emiatt néha még ô is rájuk unt, s ilyenkor hajította bele a borosflaskót a vendéglôi tükörbe, hogy a ködbôl és tompultságból, amely megkettôzve veszi körül, egy kis rést nyisson a képzelet falán a világmindenségre...
Ioan Rus belügyminiszter igyekezett eloszlatni a kételyeket, lehûteni a várakozásokat, megnyugtatni a kivizsgálás hallatára és láttára elsápadókat, hogy nyugalom, most sem lesz "boszorkányüldözés". A rendôrség alkalmazottai között nemrég elkezdett vagyonkivizsgálásra a média hamar és erôsen ráhajtott, bár a pillanat megválasztása nagyon elhomályosította a valódi ok-okozati összefüggést. Ismeretes, hogy Pop-Puºcaº kolozsvári rendôrparancsnok vagyonellenôrzésének híre (és valószínû, hogy nem csak híre, de ténye is) épp akkor vált ismertté (illetve az eljárás akkor indulhatott be), amikor végre valahára eleget tettek a törvény elôírásainak, és bekísérték Gheorghe Funar polgármestert kihallgatásra. A drukkoló kolozsváriak (és nem csak) természetesen összefüggést láttak és kerestek a dologban: egy részükben ismét megerôsödött az a kiábrándító meggyôzôdés, hogy a polgármester hosszú keze meg befolyása a belügyminisz-ter(ium)ig is elér, másik részük pedig örömmel és elégtétellel vette tudomásul egy eszme és eszményképük tovább tartó sérthetetlenségét.
Lehet, a hely és az ismétlôdô helyzetek ártalma a mindenben és mindenáron való összefüggéseket keresni. Ha ettôl függetlenül, puszta tényként kezeljük a dolgokat, nem hiábavaló és nem indokolatlan a rendôrségnek, mint intézménynek az alapos ellenôrzése, alkalmazottainak kivizsgálása mind vagyoni, mind szakmai szempontból. Talán az eljárás kezdeményezôi meg elindítói sem számítottak a sajtóban immár kampányszerûen nyilvánosságra hozott, leleplezett rendôrakciókra, vagyonfeltárásra. A nyilvánvaló korrupció ilyen hatásos láttatásával és bizonyításával a közvélemény-kutatásoknál ez még lejjebb csúsztatja a rendôrséget a népszerûtlen meg bizalmatlansággal kezelt intézmények sorában. A sajtóban tucatjával jelennek meg a különbözô megyék rendôrtisztjeinek és parancsnokainak több emeletes, nagy felületû nyaralói, amelyek csupán "kísérôi" a belvárosi többszobás lakásaiknak és a legújabb típusú külföldi kocsiknak. Egy kevésbé erôszakos vagyonellenôrzéssel azonban sokra nem mennek: a vagyon nagyobbik, a gyanú határát túllépô része minden bizonnyal "testvériesen" el van osztva telekkönyvileg, és egyik sem szerepel a költségvetésbôl kiosztott tisztviselôi keresetbôl gazdálkodó rendôrségi alkalmazott nevén. Pedig a sajtó tudni véli, hogy a csúszópénz, a kiskatonák meg a fegyencek "közmunkája" nélkül nem magasodnának a hol giccses, hol valóban ízléses nyaralók különbözô helységek "elitnegyedének" nehezen megszerezhetô telkein. Az úgynevezett hadjárat során már nem csak a kétes bizonyíthatóságú vagyonukat róják fel a milicistáknak, hanem tetteiket is. Pár nappal ezelôtt Kudzsiron agyonvertek egy ócskavas lopásával gyanúsított férfit, Motruban a rendôrôrsön összerugdostak egy zaklatott idegállapotú fiatal lányt, aki nemi erôszakkísérletrôl akart panaszt tenni, Brassóban pedig összetévesztettek egy olasz turistát egy általánosan körözött bûnözôvel és dagadtra verték.
Mindezek kapcsán a belügyminiszter egyre visszafogottabban nyilatkozik. A kormányzó párt e heti sajtóértekezletén elmondta: a rendôrtisztek minisztériumi vagyonellenôrzésének nem lesz gyors és látványos hatása, hiszen nem boszorkányüldözést folytatnak. Abban sem látott kivetnivalót, ha valamelyik építkezésnél "egy-két napot foglyok is dolgoztak", bár utólag mégis megígérte a vétkes személyek felelôsségre vonását. A belügyminisztérium év eleji tevékenységérôl tartott sajtóértekezletén Ioan Rus mégis úgy nyilatkozott, hogy "ebben az országban visszaesett a korrupció", a kivizsgálással pedig azt szeretnék elérni, hogy visszaállítsák a minisztériumot az ôt megilletô helyre, a rendôrök pedig váljanak példaképpé.
Év elején már volt egy hasonló "tisztogatás", amikor az újonnan kinevezett igazságügyminiszter próbált megszabadulni a korrupt bíróktól, pár látványos letartóztatást kivéve azonban maradt minden a régiben. Vagy a szándék nem volt igazi, vagy túlságosan szerteágazó és egyre magasabb érdekeket érintô kapcsolatrendszerbe ütközött és bonyolódott a kivizsgálás. Tulajdonképpen ebben a minden szintû és válogatás nélküli korrupcióban bízik, erre épít Kolozsvár polgármestere is, meg a hozzá hasonlók. Teheti, hiszen ez garantálja számára a sérthetetlenséget. Ami pedig a rendôrségen belüli kivizsgálást illeti, nem a pesszimizmus, csupán a tapasztalat sugallja: ez sem fogja megingatni a rendszert, de még csak meg sem változtatja.
Miskolc lesz a gazdája 2001. július 9–15. között az idei tájfutó vb-nek. Harminckét ország 150 fiú- és 146 leánysportolója, Ausztriától Új-Zélandig majd minden ország benevezte 18–20 év közötti legjobbjait. Sajnos, a Román Tájfutó-szövetség anyagi gondokra hivatkozva benevezett ugyan 3 fiút és 2 leányt — egyikük Mihály Gyöngyi, a még fel nem oszlatott Clujana sportolója, edzõje László F. Csaba —, de anyagi hátteret nem biztosított a kiutazáshoz. Versenyzõik így saját költségükön képviselik hazánkat.
A program: 9-én: hivatalos megnyitó; 10-én terepbemutató; 11-én: rövid táv, selejtezõ; 12-én rövid táv, döntõ; 13-án: klasszikus táv; 14-én: pihenõnap; 15-én váltóverseny és záróünnepség.
Sok sikert kívánunk Mihály Gyöngyinek és a többieknek!
Kiegészült az angliai Grand Slam férfi egyesének nagy négyese is, két találkozó fejezõdött be szerdai lapzártánk után. Az 1992-ben gyõztes amerikai Andre Agassi is bejutott a legjobb négy közé, miután 2 óra 30 perc alatt biztosan gyõzött Nicolas Escudé ellen. Végeredmény: Agassi (2. kiemelt)–Escudé (francia, 24.) 6:7, 6:3, 6:4, 6:2. A brit Tim Henman 1998 és 1999 után harmadszor is bejutott az angol nyílt bajnokság elõdöntõjébe, miután óriási küzdelemben, 3 óra 12 perc alatt legyõzte a svájci Roger Federert. Végeredmény: Henman (6.)–Federer (svájci, 15.) 7:5, 7:6, 2:6, 7:6. Az elõdöntõ párosítása: Henman–Goran Ivanisevics (horvát) és Agassi (2.)–Patrick Rafter (ausztrál, 3.).
A lapzártáig véget ért elsõ nõi egyéni elõdöntõn, nagy meglepetésre: Justine Henin (francia, 8.)–Jennifer Capriati (amerikai, 4.) 2:6, 6:4, 6:2.
Szombaton kezdõdik és július 29-ig tart a 88. Tour de France profi kerékpáros körverseny. A világ legrangosabb viadalán 21 csapat 189 kiválósága veszi fel a küzdelmet egymással és a 3456 km-es távval.
A szakemberek az 1999-ben és 2000-ben is gyõztes amerikai Lance Armstrongot tartják a legnagyobb favoritnak. Az US Postal kerekesének felkészülése kitûnõen sikerült, a múlt heti svájci körverseny megnyerése után — saját értékelése szerint — csúcsformában érkezik Franciaországba.
A nagy olasz vetélytársak hiányában a 2000-ben második német Jan Ullrich lehet a címvédõ elsõszámú ellenfele. A Telekom csapat mindent az olimpiai bajnok sikerének rendel alá, ennek érdekében többek között szerzõdtették azt a Kevin Livingstont, aki tavaly Armstrongot segítette a végsõ diadalhoz. A korábbi években többször is erõnléti problémákkal küzdõ Ullrich december óta teljes erõbedobással készül 1997-es gyõzelmének megismétlésre.
Ha a két fõszereplõ a verseny 23 napja során egészséges marad, akkor a mezõny többi tagja valószínûleg csak a harmadik helyért harcolhat.
A 88. Tour de France programja: július 7.: prológus (Dunkerque, 8,2 km, egyéni idõfutam); július 8.: 1. szakasz (St. Omer–Boulogne-sur-Mer, 198 km); július 9.: 2. szakasz (Calais–Antwerpen, 200 km); július 10.: 3. szakasz (Antwerpen–Seraing,
199 km); július 11.: 4. szakasz (Huy–Verdun, 210 km); július 12.: 5. szakasz (Verdun–Bar-le-Duc, 67 km, csapat idõfutam); július 13.: 6. szakasz (Commercy–Strasbourg, 220 km); július 14.: 7. szakasz (Strasbourg–Colmar, 162 km); július 15.: 8. szakasz (Colmar–Pontarlier, 220 km); július 16.: 9. szakasz (Pontarlier–Aix-les-Bains, 185 km); július 17.: 10. szakasz (Aix-les-Bains–L’Alpe d’Huez , 208 km); július 18.: 11. szakasz (Grenoble–Chamrousse, 32 km, egyéni hegyi idõfutam); július 19.: pihenõnap; július 20.: 12. szakasz (Perpignan–Aix-les-Thermes/Plateau de Bonascre,
166 km); július 21.: 13. szakasz
(Foix–Saint-Lary-Soulan/Pla d’Adet
194 km); július 22.: 14. szakasz:
Tarbes–Luz-Ardiden, 144 km); július 23.: pihenõnap; július 24.: 15. szakasz (Pau–Lavaur, 226 km); július 25.:
16. szakasz (Castelsarrasin–Sarran,
224 km); július 26.: 17. szakasz (Brive-la-Gaillarde–Montlucon, 200 km); július 27.: 18. szakasz (Montlucon–St-Amand-Montrond, 61 km, egyéni idõfutam); július 28.: 19. szakasz (Orleans–Evry, 160 km); július 29.: 20. szakasz (Corbeil-Essonnes–Párizs, 150 km).
A Touron összesen 16 millió francia frankot (körülbelül 59,2 milliárd lejt) osztanak szét a kerékpárosok között.
A végsõ gyõztes 2,5 millióról (9,25 milliárd) szóló csekket vehet át, míg a szakaszok elsõ helyezettjei 50 ezer (185 millió), a másodikok 30 (111 millió), a harmadikok 20 ezerrel (74 millió) gazdagodnak.
A sárga trikó viselõje (az összetettben vezetõ kerekes) naponta 40 ezerrel (148 millió) számolhat, a legjobb sprinter és hegyimenõ pedig egyformán 150 ezret (555 millió) kap.
Minden etap legeredményesebb együttesét 18 ezerrel (66,6 millió) jutalmazzák, a Tour legjobb istállója pedig 200 ezret (740 millió) vehet fel. A csapat-idõfutamban gyõztes együttes 100 ezerrel (370 millió) gazdagodik.
A 88. francia körverseny utolsó helyezett klubja 2500 frankkal (9,2 millió) vigasztalódhat.
A világ legnagyobb profi kerékpáros körversenyeként számontartott Tour de France történetében négy sztárnak sikerült öt alkalommal — közülük egynek megszakítás nélkül — gyõznie az összetettben.
A rekorderek: Jacques Anquetil (francia) 1957, 1961, 1962, 1963, 1964; Eddy Merckx (belga) 1969, 1970, 1971, 1972, 1974; Bernard Hinault (francia) 1978, 1979, 1981, 1982, 1985; Miguel Indurain (spanyol) 1991, 1992, 1993, 1994, 1995.
A legtöbb gyõzelemmel rendelkezõ országok: Franciaország 36, Belgium 18, Olaszország 9, Spanyolország 8, Egyesült Államok 5, Luxemburg 4.
A legtöbb szakaszgyõzelmet arató versenyzõk: Eddy Merckx (belga) 34, Bernard Hinault (francia) 28, Andre Leducq (francia) 25, Andre Darrigade (francia) 22, Nicolas Frantz (luxemburgi) 20.
A legtöbbször álltak rajthoz: Joop Zoetemelk (holland) 16 (1970–1986), Lucien Van Impe (belga) 15 (1969— 1985), Guy Nulens (belga) 15 (1980— 1994).
A Tour de France szervezõi biztosak abban, hogy Franciaországban nem fordulhat elõ doppingbotrány. A viadal szombati rajtja elõtt minden versenyzõ, csapatvezetõ és orvos köteles aláírásával szentesíteni, hogy elfogadja a Tour doppingellenes és etikai kódexét. Amennyiben valaki lebukik, megszegi a kontraktust is, és ez különbözõ szankciókat von maga után.
Csütörtökön minden indulót egészségügyi vizsgálatnak vetettek alá, majd a verseny alatt naponta 10 résztvevõt ellenõriznek: hatot sorsolás alapján választanak ki, továbbá az összetett elsõ három helyezettjét és a szakaszgyõztest tesztelik.
A nemzetközi szövetség (UCI) három független orvosa végzi a vizsgálatokat, az eredmények 72 órán belül megszületnek.
Eredeti cím: Exit Wounds, amerikai, színes, 2001, 101 perc. Rendezte: Andrzej Bartkowiak, fõszereplõk: Steven Seagal, DMX, Isaiah Washington, Anthony Anderson, Michael Jai White.
Orin Boyd (Steven Seagal) Detroitban játssza a kemény fiút. Zsarúként nap mint nap lövöldözésekbe keveredik, fõleg sajátos stílusa miatt: mindent egyedül szeret megoldani, még ha ilyenkor feletteseinek parancsát meg is kell hogy szegje. És még akkor is, ha emiatt sokszor súrolja a törvényesség határát.
Miután felettesei megunták állandó bravúroskodásait, városzszéli kis rendõrségre küldik, lenyugodni. A kötélt addig húzza, amíg forgalmi rendõrré "degradálják". Ám õ dühösen vágja be a szekrénybe a sípot és elindul heroinkereskedõket és korrupt rendõröket fogni.
Vajon minden rendõr korrupt? — tehetjük fel magunknak a kérdést a film megtekintése után. Az egyértelmû válasz: igen, kivéve Boydot, és még vagy három társát, akiknek fogalmuk sincs, micsoda pénzek és milyen mennyiségû kábítószer forog kollegáik kezén. Csupán akkor kezdenek valamit sejteni, amikor a rendõrség õrizetébõl ellopnak 50 kiló heroint, és Boyd rájön: az elkövetõk rendõrök. A kábítószerkereskedelembe és egyéb piszkos ügyekbe keveredett rendõrök leleplezéséig persze még hosszú az út. Ehhez Boydnak Latrell Walker (DMX) segítségére is szüksége van, aki nem más, mint a környék dúsgazdag kábítószerkereskedõje. Legalábbis látszólag, hisz, mint kiderül: maga az ártatlanság, aki õ maga is a rendõrök tõrbe csalásán fáradozik. Innen pedig már egyesült erõvel harcolhatnak a korrupció ellen.
A szokásos sztori — a dagadt izmú, jóképû és mindenkivel szembeforduló rendõr megmenti a világot — nem sok újjal kápráztat el. Hollywoodi divat szerint az akciófilmet mindvégig poénos beköpések kísérik — olykor valóban van bennük egy kis humor is. Egyébként nem lapulunk a székbe az izgalomtól, és a váratlan fordulatok — ha jól számoltam, az a kettõ — túl kevés ahhoz, hogy kiemelje a középszerûségbõl az alkotást, de ahhoz is, hogy a nézõ tátott szájjal maradjon.
A vetítések idõpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, pénteken, szombaton és vasárnap éjjeli vetítések 23 órától. Hétfõn és az éjjeli vetítéseken kedvezményes árú jegyek.
Eredeti cím: Comme un aimant, francia, színes, 2000, 100 perc. Rendezte: Kamel Saleh és Akhenaton, fõszereplõk: Akhenaton, Brahim Aimad, Freeman, Houari Djerir.
A dráma eredeti címe annyit jelent: mint egy mágnes. Ez a címe az IAM francia rap-együttes Ombre est lumiere (Az árnyék fény) lemezén található egyik számnak. Az együttest az az Akhenaton vezeti, aki a film rendezõje, szövegkönyvírója és egyben színésze is. A francia zenei világ markáns személyének elsõ szélesvásznú alkotása ez.
A mû néhány 30 év körüli barát története, akik Marseille egyik lakónegyedében élnek. Életük nem mondható jónak, de végül is rossznak sem: közönséges. Kisebb tolvajkodások, "bizniszek", éjjeli élet a bárokban, napozás a strandon — így tengetik napjaikat. Csakhogy a negyed olyan entitás, amely jogait követeli. Egy mágnes, ellenállhatatlan vonzerõvel. Ahányszor kilépni kívánsz belõle, vagy menekülni akarsz, ellenállhatatlanul visszahúz. Ha nem mész te hozzá, jön õ hozzád. A negyed olyan hely, ahol mindenki mindenkit ismer, s ahol a légkör olykor úgy felforrósodik, hogy még szuszogni sem lehet. A negyed megvéd, de tönkre is tehet.
Néhány nap kell csupán ahhoz, hogy néhány gondtalanul élõ fiatal élete tragédiába fulladjon.
A vetítések idõpontja: 14, 16 — kedden kedvezményes árú jegyek.
A legutóbbi tanácsülésen Cornel Popovici tanácsos kerékpárút létesítését javasolta a városban. Erre azért van szükség, mert sok a kerékpárral közlekedô ingázó, és ezek csúcsidôben fokozott balesetveszélynek vannak kitéve.
Dorel Todea alpolgármester szerint a bicikliút elkészülésére még várni kell, mivel a járda, amelybôl az útsávot leválasztani szándékoznak, még nem készült el. Az ingázók a kombináttól az Aranyoslóna felé tartó kijáratig kerékpározhatnak majd biztonságban a fôút mellett.
Kellemetlen hír zavarta meg Szamosújvár lakosait. A helyi Ana Ipãtescu Elméleti Líceum IX. osztályos diákja, a 15 esztendôs Képíró András június végén eltûnt lakásáról. A család semmit nem tud hollétérôl. A múlt napokban sikeresen szerepelt a képesítô vizsgán és anyagi problémái sem voltak. Magával vitte személyazonossági igazolványát és ellenôrzô könyvecskéjét. Az utóbbit, bizonyára, a vasúton való utazásra használja fel. Minden bizonnyal jó elôre felkészült a váratlan útra, ha ilyen elgondolásai voltak. Édesapja kérésére a Szabadságban is közreadjuk a hírt. A rendôrség már egy hete keresi, eddig semmi életjelt nem adott. Sajnos ez nem elsô eset a Szamos menti kisvárosban. Néhány esztendôvel ezelôtt egy szigorú tanár miatt a 2-es Számú Általános Iskola egyik tanulója tûnt el. Igaz, ô a rossz jegyek miatt "kényszerült" vándorlásra. Néhány hét után visszatért szülôvárosába.
Az elsô hazai csontvelô-átültetés óta egy hónap telt el. A temesvári kórházban lábadozó 12 éves Alexandru Bunoiunál a kezelôorvosok szerint eddig nem léptek fel szövôdmények. Ha a javulás továbbra is így halad, a beteg néhány hét múlva elhagyhatja a kórházat. Addig is a legkedveltebb elfoglaltsága az, hogy az orvosok által ajándékba kapott számítógépen játszik. Az Egészségügyi Minisztérium jelentése szerint országos viszonylatban egyre több az olyan személyek száma, akik csontvelô-átültetésre szorulnak. A több mint 1600 leukémiás beteg egynegyede moldovai, 15 százalékuk gyermek. A fôvárosban évente 175 leukémiás megbetegedést jegyeznek, ezekbôl 15 a gyermek.
Pécs városának önkormányzati képviselete látogat hétfôn, július 9-én Kolozsvárra. A Kolozs Megyei Tanács sajtóközleményben ismertetett programja alapján a vendégek a prefektúra épületének nagytermében találkoznak hétfôn reggel a prefektussal, alprefektussal, a megyei tanács elnökével és alelnökeivel, megyei és városi tanácsosokkal, valamint a fôkonzullal. Ugyanitt kerül sor a sajtóértekezletre is, amelyen jelen lesz Papp Béla, Pécs város polgármestere és Boros János, kolozsvári alpolgármester. A vendégek a délelôtt folyamán meglátogatják a kolozsvári nemzetközi repülôteret, majd a Szentegyház utcai Galériában megnyitják a pécsi Csonka Károly fotókiállítását.
Turisztikai fontosságát tekintve a párizsi Eiffel-toronyhoz hasonlította Virgil Blasiu polgármester a tordai sóbányát. Úgy véli, hogy a bányát Torda elsô számú turisztikai látványosságaként kell kezelni, amelyet minden városlátogatónak illik megtekintenie. Blasiu beszámolt arról, hogy a múlt héten Tordára látogató kínai delegáció tagjai aranybányának nevezték a sóbányát.
A sóbánya jobb kihasználása végett a polgármester rá szeretné beszélni a tanácsosokat, hogy a nyugati standardoknak megfelelô, magasabb belépti díjakat szavazzanak meg. Blasiu 20 ezer lej és 4 dollár között állapította meg a belépti díjak értékét. A bányába kezelésre járó betegekre azonban nem vonatkozna az áremelés.
Arról nem tárgyaltak, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a sóbányát ne csupán hosszas keresgélés után találhassák meg a látogatók. Mindössze egyetlen útbaigazító reklámfeliratra volna szükség — ennek árát a polgármester a mellényzsebébôl kitehetné. Ehelyett a meglévô reklámfelirat egy sarokban porosodik, ugyanis a villanyoszlopra csak akkor lehet felbiggyeszteni, ha Kolozsvárról kérnek engedélyt. A feladatnak Tordán még nem akadt gazdája. Arról sem esett szó, milyen módon lehetne megjavítani a hangosító berendezést, amely mûködôképes korában külön varázsát képezte a sóbányának: helyette azt ajánlották, legközelebb vigyünk magunkkal kazettás magnót, hogy kipróbálhassuk a páratlan akusztikát. Hozzáfûznénk: a bányában.
A zsoboki árvaház lakói közül tizenhat árvagyerek Aranyosgyéresen tölti a vakáció egy részét. Szilágyi Imre aranyosgyéresi református lelkipásztortól megtudtuk: Molnár Jánosné zsoboki lelkipásztor kérésére a megyei nôszövetségen keresztül idén az aranyosgyéresi Református Nôszövetség vállalta az árvák táborozását. A gyermekek helybeli családoknál szállásolták el, ahol reggelit és vacsorát kapnak. Napközben közös programon vesznek részt. Szilágyi Anna tiszteletesasszony irányításával a nôszövetség tagjai a parokián készítik el a közös ebédet.
Noha nagyon érdekes programot állítottak össze a gyerekek számára, az esôs idôjárás azonban sokmindennek nem kedvez. Többek között elmarad a strandolás, de a Tordai-hasadékba mégis eljutottak a kis vendégek. Az aranyosgerendiek is várják ôket...
A református templomban, a vasárnapi istentiszteletet követôen a gyerekek nagyon szép, megható zenés-verses összeállítást mutattak be. A kis árvák sok aranyosgyéresi szívébe férkôztek: akár életre szóló barátságok is képzôdhetnek a helybéli gyerekekkel.
A nemrégiben lezajlott képességvizsga végleges eredményeirôl számolt be Adrian Stoica, az Országos Felmérô és Vizsgáztató Hivatal igazgatója. Az országos szinten beiratkozott 291 449 diák közül 281 072-en jelentek meg, a résztvevôk több mint hetven százaléka tette le sikeresen a vizsgát. A hivatal által kiadott központosítás szerint a leggyengébb eredményeket Cãlãraºi, Dâmboviþa és Tulcea megyében, a legjobbakat pedig Bukarestben, valamint Suceava megyében érték el a diákok. Húsz megyében 70–80 százalékos a sikerarány, a többi 17-ben pedig 60 és 70 százalék között van. A vizsgára megjelentek közül országos szinten 82 446 diák fejezte be sikertelenül a képességvizsgát, nekik, valamint a vizsgára nem jelentkezôknek augusztusban van még egy esélyük.
A Kolozs megyei helyzetkép a következô: 8379 beiratkozott diák közül 8305-en jelentek meg, ebbôl 5838-an tették le sikeresen a vizsgákat, a százalékarány tehát 71.
A statisztikák azt mutatják, az utóbbi tíz évben országos viszonylatban veszélyes méreteket öltött az újszülöttek elhalálozási aránya. Európai szinten Románia áll az elsô helyen. Kolozsváron is egyre nô a rendellenességekkel született csecsemôk száma.
— Míg 1990 elôtt kötelezô volt a terhes nôk nyilvántartása és rendszeres orvosi felülvizsgálata, csökkentve ezáltal a kockázatokat, addig ’90 óta ez már opcionális — mondotta Costin Nicolae, a Stanca Nôgyógyászati Klinika igazgatója. Az Egészségügyi Biztosítási Pénztár az idôszakos ellenôrzéseket nem fizeti, így az orvos érdekeltsége is csökkent. A terhes anyák zöme csak az utolsó pillanatban fordul orvoshoz. Sokszor nem is gondolnak arra, hogy babájuk mellett az anya élete is veszélybe forog, mivel egyre gyakoribb az emlôrák, amit csak késôn lehet észrevenni. A kórház a legkorszerûbb gépezetekkel felszerelt, ezek segítségével idejében meg tudják állapítani a betegséget. A magzat fejlôdésének követésére szintén jó teljesítményû gépekkel rendelkeznek a kolozsvári szülészetek, mégis igen kevesen veszik igénybe ezeket. A berendezés idejében kimutatja, ha a fejlôdésben valami rendellenesség mutatkozik — tudtuk meg a klinika igazgatójától.
A fôorvos szerint a várandós nôt arra kell nevelni, hogy a terhesség végéig szoros együttmûködést alakítson ki háziorvosával és a szakorvosokkal. Ezáltal súlyos és visszafordíthatatlan tragédiák kerülhetôk el, mivel a malformációk többsége a hátgerincet vagy az agyat érinti. A kórházban megszervezték a genetikai tanácsadást, ugyanakkor felméréseket végeznek. A helyzet javulásához elsôsorban minisztériumi szinten kellene átszervezni a dolgokat, vélik az orvosok.
• Halálos munkabaleset történt szerdán, Csucsa közelében. Tíz óra közül értesítették a bánffyhunyadi rendôrséget a DN1-E60-as országúton, a Mintec Kft. gépkocsimosónál bekövetkezett tragédiáról. Ioan Claudiu Bolba (23) reggel háromnegyed kilenckor azt a feladatot kapta, hogy mossa meg Hans Reiter osztrák állampolgár sörszállító tartálykocsiját. Az üres tartályba behatoló Bolbát késôbb holtan fedezték föl, a halál okát még nem derítették ki.
• Rendôrségi razziák során Kolozs megyében a rendôrök 48 esetben büntettek Kolozsvárott (8,5 millió lej értékben), Désen 54 (15,5 millió lej), Tordán pedig 22 (9,7 millió lej) esetben bírságoltak.
Több mint 100 szociális segélyben részesülô és a szegények étkezdéjében ebédelô személy elvesztette ettôl a hónaptól kezdve napi ételadagját. Az étkezde kénytelen volt csökkenteni kiadásain, mivel a helyi tanács idén jóval kevesebb pénzösszeget tudott szétosztani a helyi költségvetésbôl. Ebbôl kifolyólag az eddigi 440 személybôl körülbelül 170 elvesztette eddigi ételadagját, amelyet a szegények konyháján biztosítottak számukra. Az étkezde vezetôségének határozata szerint azoktól vonták meg a támogatást, akiknek jövedelme meghaladta a havi 350 ezer lejt. Õsztôl kezdôdôen várhatóan újból növekszik az ételadagra jogosultak száma, mivel a mezei munkák végeztével sokan semmilyen jövedelemhez nem jutnak majd, mondotta az étkezde igazgatója. A mostani megoldással az intézet kiadásai közel 4 millió lejjel csökkennek.
Aranyosgyéres polgármestere ipari parkot létesít, hogy ezáltal teremtsen kedvezô beruházási feltételeket a helyi kis és közepes vállalkozások számára, jelentette be Ioan Vasinca polgármester. A város közelében 65 hektár terület áll üresen, amelyet kedvezô áron koncesszionálhatnak, a vállalkozók kizárólag helyi munkaerôt alkalmazhatnának.
A Kolozs megyei statisztikai hivatal adatai szerint 2001 májusában az ipari termelés a tavalyi hasonló idõszakhoz képest 1,2%-kal nõtt. Az öthavi összetett ipari termelés értéke elérte az 5967 milliárd 300 milió lejt, ami 2000 elsõ öt havi teljesítményéhez viszonyítva 4%-kos növekedést jelent. Leginkább a következõ iparágakban mértek elõrelépést: fémkohászat, fafeldolgozás, ruhakészítés, kaucsuk- és mûanyagfeldolgozás, villamosgépek és készülékek. Az év elsõ öt hónapjában az 5783 milliárd 600 millió lejnyi leszállított áru 25,2%-a került kivitelre. Május 31-én a termelõknél készleten levõ áru meghaladta a 755 milliárd lejt, ami közel 46 milliárddal kevesebb az április végi eladatlan készletnél. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 49 767 volt, 94-el több az áprilisinál. Az ipari munkatermelékenység 10,3%-kal haladta meg az elõzõ évi hasonló mutatót.
A mezõgazdaságban június 18-ig a tavaszi munkálatokra tervezett
109 400 ha termõföldet 99%-ban vetették be. A gyümölcsösökben és az ültetvényeken 80%-ban (4780 hektáron) végezték el a szükséges kezelési munkálatokat.
Az inflációs ráta a lakossági fogyasztói áraknál 2001 májusában, áprilishoz viszonyítva, 1,7%-kal nõtt. A bruttó névleges átlagbér országos szinten 4 174 679 lej, a nettó névleges átlagbér 2 915 299 lej volt. Áprilishoz viszonyítva a bruttó átlagbér 3,4%-kal csökkent. Ugyanakkor Kolozs megyében májusban a nettó névleges átlagbér 3 130 030 lej volt, 1,2%-kal több, mint áprilisban. Az állami nyugdíjasok száma 149 451 volt, 553-al több, mint április végén (átlagnyugdíjuk 1 319 738 lej). Rokkantsági és háborús veterán nyugdíjat 535-an kaptak (átlagban 1 325 078 lejt), szociális segélyben pedig 263-an részesültek (átlagban 415 458 lejjel). 2001. június 10-én a megyében 30 803 munkanélkülit tartottak számon, ami a munkaképes lakosság 9,3%-át tette ki (1,6%-kal kevesebbet, mint májusban).
Május 31-én Kolozs megyében 36 841 kereskedelmi társaságot tartottak nyilván, 197-el többet, mint április végén. A külföldi beruházók száma elérte a 3358-at (34-el több, mint egy hónappal korábban. A befektetett külföldi össztõke meghaladta a 178 millió dollárt. Ennek országonkénti megoszlása: Magyarország 82 millió 500 ezer dollár, Luxemburg 38 millió 100 ezer dollár, Olaszország 19 millió 900 ezer dollár, Hollandia 7 millió 100 ezer dollár, Ausztria 5 millió 800 ezer dollár, USA 4 millió 100 ezer dollár, Németország 3 millió 800 ezer dollár stb.
A világ több vezetõ gazdasági szakembere azon véleményét hangoztatta a Salzburgban kedden este véget ért világgazdasági fórumon, hogy jövõre ismét a határozott fellendülés idõszaka következik. Így lényegében optimista hangulatban fejezõdött be a rangos rendezvény, amelyet ezentúl rendszeresen kívánnak megtartani a városban.
Lényegében nincs szó recesszióról az USA-ban — adtak hangot véleményüknek a világgazdaság egyik leglényegesebb kérdését illetõen a konferencián kedden felszólalók közül. A Merrill Lynch International befektetési bank elnöke úgy fogalmazott, hogy egyelõre a lelassult növekedést látjuk problémának, pedig lehetséges, hogy már éppen ezt akartuk, hiszen a rendkívül erõteljes növekedést nem lehetett volna tartósítani. Az egy Japánt kivéve jelenleg nincs olyan fejlett ország, ahol ne lenne növekedés a gazdaságban.
Vannak kiemelkedõ dinamizmussal növekvõ régiók. Ilyen például a balti államok és részben az észak-európai államok térsége. Errõl már az egykori dán külügyminiszter, Uffe Ellemann-Jensen beszélt Salzburgban. Az orosz gazdaság helyzete pedig egyike a legjobbaknak — derült ki több felszólaló szavaiból. Kaszjanov orosz miniszterelnök kiemelte, hogy a várakozásaik szerint, azaz 4 százalékkal nõtt az idei év elsõ öt hónapjában az orosz GDP. Az orosz üzleti vezetés bízik a befektetõk visszatérésében.
Az EBRD elnöke, Jean Lemierre szerint a dél-európai térség is konszolidálódás elõtt áll, fontos ezért az itteni regionális együttmûködés erõsítése.
Késõ délután az osztrák városban elrendelt közlekedési korlátozásokat zömmel feloldották, s az élet gyakorlatilag a normális mederbe tért vissza, komolyabb rendzavarásokról nem érkeztek jelentések.
Egy sepsiszentgyörgyi szarvasmarha-tenyésztõ farmer meglepõ vállalkozásba kezdett: élve a szaktárca által az év közepéig biztosított kedvezményes kamatú, ösztönzõ hitelfelvétel lehetõségével, bivalytenyésztésre is berendezkedett. Az övezetben valamikor hagyománya volt a bivalytartásnak, létszámuk azonban évrõl évre apadt. A május végi felmérés szerint a megyében már csak mindössze 50 példányt tartottak számon, a kezdeményezés azonban a zsíros tejtermelés új forrása lehet.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollá (Vétel/Eladás)r |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 555/12 632 |
29 123/29 295 |
|
(valutabeváltó) |
12 350/12 650 |
29 000/29 450 |
|
Macrogroupn (Fõtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
12 450/12 550 |
29 200/29 350 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 98/100, a márka 12 500/12 700, a dollár pedig 29 200/29 400 lejbe került.
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 568 lej,1 USD = 29 210 lej.
Az Európai Bizottság és a belga kormány ünnepélyes keretek között találkozott a brüsszeli Egmont palotában, s ezzel a hét elején a gyakorlatban is megtörtént az õrségváltás: 2001 második félévében — a bizottságon kívül — Belgium kormányozza az Európai Unió 15 országának közös hajóját, belga miniszterek elnökölnek az unió miniszteri értekezletein.
A belga félév egyik kiemelkedõ jelentõségû témáját a közös pénz, az euró bevezetésének utolsó elõkészületei, a másikat a decemberi csúcsértekezlet jelenti — az utóbbin ki akarják jelölni, milyen új tartalmakkal gazdagodjon az EU integrációja, mit alakítsanak át a közös szervek mûködésében egy újabb értekezletsorozattal 2004-ben.
Ez a félév jelképes jelentõségû lesz a belga fõváros és az unió számára azért is, mert a belga kormánynak rövidesen el kell döntenie, hol építsék fel Brüsszelben azt az épületet, ahol a nizzai szerzõdés elõírásai szerint úgy 2004-tõl elõbb a félévenkénti egyik, majd késõbb az EU minden csúcsértekezletét rendezni fogják. Ezzel Brüsszel kimondva-kimondatlanul is az egyesülõ Európa új szuper-fõvárosa lesz, amely felé az évtized második felében már 25-27 tagország fog tekinteni.
Ami az eurót illeti, a dollár értékét megközelítõ új közös pénz bankjegyei és váltópénzei 2002. újév napjától kerülnek általános forgalomba, méghozzá az unió 12 országában. Három északi tagország, Nagy-Britannia, Svédország és Dánia még nem szánta rá magát a nagy ugrásra, bár a dán korona árfolyama például huzamosabb ideje az euró árfolyamához van kötve.
A belga bankok már ez év derekától euróban kezdik vezetni ügyfeleik számláit, noha a tényleges forgalomban még a belga frank van. A Belga Nemzeti Banknál elmondták, hogy mintegy 4 milliárd darab réz és nikkel pénzérme forog az országban, ezt a 16 ezer tonna fémpénzt beolvasztják és ipari célokra hasznosítják. A bankókból 330 millió forog, ezeket a begyûjtés után tömbökbe préselik, majd az égetõ mûvekbe küldik, s elfüstölésükbõl némi villanyenergiát termelnek. A nagy átállás részleteinek kidolgozása és 12 ország 300 millió polgára számára való lebonyolítása ennek a félévnek a feladata lesz.
A belga balközép kormány a két Benelux partnerrel, Hollandiával és Luxemburggal szoros együttmûködésben dolgozta ki a félév feladattervét, súlypontjait és irányait. Hét kiemelt feladatot tûzött maga elé, amit elnöki minõségében az EU miniszteri értekezletek és döntések elõterébe kíván állítani: megindítani a széleskörû vitát az EU elmélyítésérõl és távlatairól, javítani az emberek munkahelyi körülményeit az esélyegyenlõségtõl kezdve a szegénység és peremre sodródás leküzdéséig, elõmozdítani a fenntartható gazdasági növekedést és a közös gazdaságpolitikát, tovább mélyíteni az együttmûködést a belügyi és igazságügyi együttmûködésben, az élet minõségének javítását, elõrevinni a bõvítési tárgyalásokat és az EU közös külpolitikáját.
A fiatal kormányfõ, Guy Verhofstadt láthatóan az év végére, a laekeni csúcsra készülõ nyilatkozatot tartja a féléves elnökség legelõkelõbb pontjának. Európa vezetõi ebben a nyilatkozatban akarják felvázolni elképzeléseiket arról, milyen irányokban kellene tovább fejleszteni az európai integrációt, új lendületet adni és megõrízni a sajátos európai arculatot a rohamosan globalizálódó világban. E nyilatkozat létrehozásához a kormányfõ olyan neves egykori államférfiakat kért fel tanácsadójának, mint Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminiszter, Jacques Delors, az Európai Bizottság volt elnöke és Peter Milliband, a brit miniszterelnök befolyásos tanácsadója.
Bölcs fejekben tehát nem lesz hiány, más kérdés az, hogy a jelek szerint Európa közös jövõjérõl szinte minden jelentõsebb államférfi másként gondolkozik s elég mély szakadék látszik a nemzeti azonosság és önállóság feladására inkább, illetve kevésbé hajlamos felfogások között is. Ezek a nézeteltérések azonban még nem fognak nagy gondot okozni ebben a félévben — az új integrációs szerzõdésrõl még csak gondolkodnak, az igazi alkudozás 2004-ben lesz, akárcsak az európai palamenti választások.
Románia szerdán meghatározatlan idõre betiltotta a görög szarvasmarha- és marhahús-importot, miután Görögország a hét elején bejelentette, hogy szivacsos agysorvadásban szenvedõ marhát találtak az ország állatállományában. Azóta a gazdaságban, ahol a BSE-esetet felfedezték, leölték az állatokat.
Kedden Bulgária vezetett be hasonló tilalmat.
Romániában eddig nem találtak marhakórtól fertõzött állatot, jóllehet hazánkat az Európai Unió az országot nemrégiben a kór elõfordulása szempontjából kockázatosnak minõsítette.
A mezõgazdasági minisztérium a Szlovákiából érkezõ sertésre és sertéshúsra is behozatali tilalmat hirdetett a fertõzõ sertésvészre hivatkozva.
13,3 százalékkal emelkedett az ipari termelés január és május között az elõzõ év azonos idõszakához képest — közölte a statisztikai hivatal (INSE).
A kibocsátás emelkedésében a feldolgozó szektor 16,1 százalékos teljesítmény-növekménye volt a fõ tényezõ.
Májusban havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában.
A kiszállított ipari termékek értéke az idei elsõ öt hónapban 192 ezer milliárd lej (6,5 milliárd dollár) volt. A tartós iparcikkek 74 százalékát exportálták a vizsgált idõszakban — áll az INSE jelentésében.
A kormány 2001-re 4,1 százalékos GDP-növekedési tervet tûzött ki. Tavaly a bruttó hazai termék értéke 1,6 százalékkal nõtt.
Ion Iliescu államfõ jövõ héten Brüsszelbe látogat, ahol lord George Robertsonnal, a NATO fõtitkárával, Romano Prodival, az Európa Tanács elnökével, Günther Verheugennel, az Európa Unió bõvítéséért felelõs biztosával és II. Albert belga királlyal találkozik. A román államfõ ugyanakkor megbeszéléseket folytat majd Guy Verhofstadt belga kormányfõvel, Armand de Deckerrel, a szenátus elnökével, valamint a belga szenátus külügyi és védelmi bizottságának tagjaival. Ion Iliescu a Románia az európai és euroatlanti integráció folyamatában címû értekezleten vesz részt. Aleksandr Kwasniewski lengyel államfõ meghívására Iliescu szerdán és csütörtökön Lengyelországba látogat.
Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását indítványozza a Demokrata Párt (DP) a földtörvényt módosító sürgõsségi kormányrendelet megvitatására, jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Traian Bãsescu, a DP elnöke.
Bãsescu kijelentésére regálva, a Nagy-Románia Párt (NRP) elsõ alelnöke, Corneliu Ciontu kifejtette: a demokraták javaslata "aberráció", a DP így kívánja felhívni magára a közvélemény figyelmét. A nagyromániás politikus szerint az alkotmány értelmében rendkívüli ülésszak csak különleges esetekben hívható össze. — Miért nem sürgette a DP a földtörvény módosítását a rendhagyó ülésszakban? — tette fel a kérdést Ciontu.
Borbély László képviselõ a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Lupu- törvényt módosító sürgõsségi kormányrendeletet mielõbb meg kell vitatni még az õszi parlamenti ülés-szakban, de nem tartja szükségesnek, hogy ezért rendkívüli ülésszakot hívjanak össze. Borbély szerint a demokraták így kívánnak "politikai haszonra" szert tenni. Az RMDSZ-politikus reméli, hogy õsszel meg tudják majd vitatni mindazokat a kérdéseket, amelyek esetleges módosításokat igényelnek. Hozzáfûzte: a földtörvényt módosító kormányrendelettel azokon az elõírásokon szeretnének javítani, amelyek megnehezítették a jogszabály alkalmazását.
Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális (NLP) Országos Tanácsának elnöke támogatja a DP indítványát. A liberális politikus bírálta a kormánynak azt a kezdeményezését, hogy sürgõsségi kormányrendelettel módosítsák a földtörvényt. Stolojan minõsíthetetlennek nevezte, hogy a tulajdonkérdést a kormány ilyen formában kívánja rendezni.
A magyar kormánynak "elõvigyázatosabbnak" és "barátságosabbnak" kellett volna lennie, amikor a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt kidolgozta, jelentette ki Frunda György szenátor, az Európa Parlament román küldöttségének tagja. A politikus úgy véli, a státustörvény elfogadása elõtt tárgyalásokat kellett volna folytatniuk a két ország igazságügyi, európai integrációs és külügyminisztereinek. Frunda szerint megelõzhették volna a félreértéseket és a jogszabály többféleképpen történõ értelmezését. Mint fogalmazott: tekintettel arra, hogy a jogszabályt csak 2002-tõl alkalmazzák, még mindig nem késõ az "elveszített idõt" bepótolni. A két ország minisztereinek tárgyalásokat kell folytatniuk ebben a kérdésben, hangsúlyozta a szenátor. Frunda rámutatott: a jogszabály összhangban van az európai egyezményekkel, hiszen annak alapvetõ célja, az anyaország határon kívül élõ magyarok szülõföldjükön való maradásának támogatása.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is úgy nyilatkozott: a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élõ magyar kisebbségekrõl "legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élõ magyarságot.
Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, a konzervatív és néppártokat összefogó pártcsoportosulásnak az elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, fõleg ahogy Adrian Nãstase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetõzött az Európa Tanács elõtt.
"Ez õszintén szólva képtelen túlreagálás — olvasható Martens nyilatkozatában — és meglehetõsen aggasztó egy olyan kormány részérõl, amely egyértelmûen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a Trianoni Szerzõdés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceauºescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvû egyetem sincs Romániában.
Az Európai Néppárt elnöke szerint a magyarság kultúrájának és nyelvének megõrzése dicséretes és legitim dolog. Képtelenség ezt valamiféle agressziónak feltüntetni. Rámutatott, hogy a bukaresti Ziua egyik cikkében Dan Pavel román politológus kijelentette, nem találkozott még egyetlen olyan értelmes románnal, aki kifogásolta volna a törvényt. Az átlag román polgár azt szeretné, ha kormánya megtenné ugyanezt a Besszarábiában, Bukovinában, Magyarországon, a Vajdaságban, Görögországban és Macedóniában élõ honfitársai iránt — írta az Európai Néppárt elnöke által idézett cikkében Dan Pavel.
A Fidesz elnöksége örömmel vette, hogy Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke a híradások szerint örvendetes és legitim törekvésnek minõsítette a magyar státustörvényt.
Pokorni Zoltán pártelnök a Fidesz vezetõ testületének csütörtöki budapesti ülését követõ sajtótájékoztatón fontosnak nevezte, hogy az Európai Néppárt elnöke gyorsan és egyértelmûen reagált a magyar kedvezménytörvény kapcsán.
Elmondta: a napokban az Európai Néppárt 41 tagszervezetének küldött tájékoztatót a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvényrõl, ami már tartalmazta a jogszabályt ért külföldi kifogásokat is.
Az osztrák elnöki hivatal sajtóosztályának vezetõje, Hans Magenschwab cáfolta az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy Thomas Klestil osztrák államfõ osztaná a magyar státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot.
Az MTI annak kapcsán kérte állásfoglalását, hogy több román lap úgy idézte nemrégiben Ion Iliescu államfõt: Klestil osztja a román álláspontot a státustörvény kérdésében. A román lapok beszámolói szerint Iliescu abból a megbeszélésbõl szûrte le e megállapítását, amelyet a salzburgi gazdasági csúcsértekezlet peremén tartott az osztrák államfõvel.
— Thomas Klestil szövetségi elnök nem osztja a román álláspontot (ebben a kérdésben), és nem is mondott olyat (kettõjük találkozóján), amit így lehetne értelmezni — szögezte le az elnöki sajtóiroda vezetõje.
Adrian Nãstase kormányfõ arra kéri Günther Verheugent, az Európa Unió bõvítéséért felelõs biztosát, hogy vegye figyelembe és támogassa a román kormánynak azt a javaslatát, hogy mindaddig ne léptessék életbe a státustörvényt, amíg Magyarország nem fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat az Európa Unióval. Az európai biztoshoz intézett levelében Nastase kifejti: a román fél által ajánlott kompromisszumos megoldás összhangban van a koppenhágai csúcsértekezleten hozott döntésekkel, ennek értelmében Magyarországnak az európai normákhoz kell igazítania törvényhozását.
A Magyar Ifjúsági Tanács július 4-i küldöttgyûlésének hatására nyilatkozatban határolta el magát a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtõl, megszakítva mindenfajta viszonyt, és vállalva az önálló érdekképviselet útját. Lapunk Markó Béla szövetségi elnököt arra kérte, kommentálja a MIT döntését.
— A Magyar Ifjúsági Tanács néhány évvel ezelõtt azzal a szándékkal jött létre, hogy magába öleljen minden országos jellegû ifjúsági mozgalmat, szakmai vagy rétegszervezetet. Kezdetben ezt a jellegét megõrizve mûködött, és nagyon hasznosan képviselte a fiatal nemzedéket az RMDSZ különbözõ testületeiben, fórumaiban. Az utóbbi idõben viszont sajnos nekünk is tapasztalnunk kellett, hogy újra kell gondolni kapcsolatunkat az ifjúsági szervezetekkel, mozgalmakkal, mert a MIT már nem tudta ellátni azt a szerepet, amelyet egykoron betöltött. Viták jelentkeztek a különbözõ ifjúsági szervezetek, régiók és mozgalmak között, új szervezetek jelentek meg, amelyeket a MIT már nem fogadott be. Néhány ifjúsági vezetõ megpróbált kialakítani egyfajta monopol helyzetet. Ezt a kapcsolatot valóban újra kell gondolni, nyitottá kell tenni. Az RMDSZ-nek minél sokszínûbb ifjúsági képviseletre van szüksége.
Nekünk nem az a dolgunk, hogy a MIT-tel vitázzunk , hanem találjunk megoldásokat. Végül is õk ezzel a döntéssel lehetõvé teszik az RMDSZ számára, hogy valóban kialakítsunk egy olyan kapcsolatrendszert, amelyben minden régió, minden vélemény és lehetõleg minden fontos ifjúsági szervezet helyet kap.
Az Itthon Fiatalon mozgalom létrejötte is azt jelzi, hogy itt sokaknak nagyon nagy hiányérzetük volt. Másrészt itt az alkalom arra is, hogy a civil társadalmi jellegû ifjúsági tevékenységet, vagy a politikai utánpótlás biztosítására vonatkozó, illetve az RMDSZ politikai programjához közvetlenül csatlakozó ifjúsági szándékokat áttekintsük, ezek között különbséget tegyünk, tehát ne próbáljunk civil társadalmi ifjúsági szervezetekre politikai képviseletet is róni.
Elsõsorban maguk az ifjúsági szervezetek kell újragondolják ezt a kérdést, mert nem az RMDSZ és a fiatalok között van vita, hanem fiatalok és fiatalok között, de szerintem ez a sokszínûség érdekében történik
Mi másképp látjuk ezt a kérdést, a MIT az utóbbi években beszûkült, bezárult és ezen segíteni kell. Jobban örültem volna annak, ha õk maguk is belátják, hogy ez történt. Ha nem, akkor majd a fiatalok egymásközt vitatják meg a kérdést, és az RMDSZ is átgondolja, hogy miképpen segítsen az ifjúsági mozgalmak egyensúlyának, egyenjogúságának érvényesítésében. A vita mögött különbözõ kérdések vannak. Például az ifjúságot támogató alapítványi támogatásokhoz való hozzáférhetõség problémája, amely az utóbbi idõben szintén nem az egyenlõség és egyenjogúság elvének tiszteletben tartásával történt. Az RMDSZ ezen nyilván a maga lehetõségeivel segíteni akar, és segíteni is fog.
Sándor Boglárka Ágnes
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |