1jul-13.htm

2001. július 13.
(XIII. évfolyam, 160. szám)

Tordán és Várfalván pusztít a gomba

(1. old.)

Tordán is megjelentek az elsô betegek gombamérgezési tünetekkel. Egy tordai és egy várfalvi család fogyasztott a maguk gyûjtötte gombából, mérgezésre valló tünetekkel jelentkeztek a tordai városi kórházban. Az intenzív osztály fôorvosa, Kovács László elmondta, az elsôsegélynyújtást követôen a hat beteget a kolozsvári klinikára szállították kezelés végett. A betegek közül ketten kómában vannak. A mérgezés elkerülése érdekében az orvosok azt javasolják, a lakosság kerülje az ellenôrizetlen gomba fogyasztását. A mérgezés elsô tünetei a fogyasztást követôen három óra múlva jelentkeznek gyomorbántalmi panaszokkal, a kezeletlen tünetegyüttes máj- és veseelégtelenséggel folytatódik, majd halált okozhat.

R. T. T.

„Eladta" az ôrnagy a sofôrvizsga megoldását
Megváltoztatták a válaszkulcsokat

(1. old.)

Egy rendôrtisztet befolyással való üzérkedés miatt vizsgálnak. Teofil Tudoroniu ôrnagyot egy gépkocsivezetôi jogosítvány megszerzéséért vizsgázó hölgy, Szecsôdi Mária és Kuncik Rudolf oktató vallomása alapján azzal vádolják, hogy „eladta" a 30-as számú feladatlap helyes megoldását. A vizsgán a hölgy ugyan a 6-os számú tesztlapot kapta, ám a 30-as feleleteit jelölte meg, így csupán négy helyes válasza volt, ez felkeltette a válaszokat ellenôrzô rendôrök gyanúját, akik rövidesen rájöttek a turpisságra. A hölgy ötnapos letartóztatással való fenyegetést követôen tett vallomást. Az eset másnapján az ôrnagyot patkóbélfekély miatt kórházba utalták; a katonakórház fôorvosa, Florin Gavrilas azt nyilatkozta, az ôrnagy nem szerepel nyilvántartásaikban ezzel a betegséggel, emiatt újabb orvosi látleletet kér. Az ügy kapcsán a közlekedésrendészet a feladatlapok válaszkulcsainak megváltoztatását rendelte el. Tegnap az ôrnagyot, bár még mindig a kórházban fekszik, más munkahelyre helyezték át, ma veszik tôle az elsô nyilatkozatot.

Elfogadta a tanács a költségvetést
Véget érhet a másfél hónapja húzódó konfliktus

(1., 8. old.)

Bár a törvény szerint kizárólag a polgármester terjesztheti elô a költségvetést, Vasile Soporan prefektus közbenjárásával csütörtökön a kolozsvári helyi tanács rendkívüli ülésen elfogadta a város büdzséjét. A határozattervezet kiindulópontjául a polgármester által június közepén a városházi közlöny hasábjain nyilvánosságra hozott számadatok szolgáltak. A prefektus minden bizonnyal nem emel óvást a tanácsi határozat ellen a közigazgatási bíróságon, így az immár több mint másfél hónapja húzódó konfliktus véget érhet. A polgármester úgy nyilatkozott: nem szerez érvényt a tanácsosok határozatának.

A város költségvetésének elfogadásakor a tanácsosok 1182 milliárd jövedelemmel és ugyanennyi kiadással számoltak. A fent említett összegbôl 56 milliárd lejt a költségvetési tartalék fedezésére különítettek el. Választottjaink a központi költségvetésbôl a tanügyi személyzet fizetésére kiutalt több mint 700 millárd lejjel is számoltak, ezt is belefoglalták a költségvetésbe. A büdzsé elfogadásakor a tanácsosok a helyhatóság hatáskörébe tartozó önálló vállalatok (Közterület-fenntartó Vállalat, Távfûtési Vállalat, Közszállítási Vállalat) vezetôsége által közölt kiadásokat is figyelembe vették.

Titus Jude, a város jegyzôje nem volt hajlandó ellenjegyezni a tanácsosok által összeállított költségvetés-tervezetet. Az újságíróknak úgy nyilatkozott, véleménye szerint eljárási szempontból a határozattervezet nem felel meg a törvényes elôírásoknak. Elutasítását azzal indokolta, hogy a közigazgatási törvény értelmében a városháza igazgatóságainak jelentése alapján a település költségvetésének tervezetét kizárólag a polgármester terjesztheti a tanács elé. Hangsúlyozta, a költségvetés végrehajtását csupán a prefektusnak a közigazgatási bíróságon benyújtott óvása függesztheti fel. — A prefektus kötelessége elemezni, hogy a határozat megfelel-e az érvényben lévô jogszabályoknak. Amennyiben nem emel óvást a közigazgatási bíróságon, a határozat érvényesnek tekinthetô. Ha a polgármester emel óvást, a költségvetés alkalmazását nem függesztik fel — mondta Jude.

Mihai Costin, a pénzügyi hivatal igazgatója elmondta a sajtónak, a tanácsi határozatot követôen csupán a helyi döntéshozó szerv által jóváhagyott költségvetési tételek alapján utalnak ki pénzt.

Stefan Dimitriu szociáldemokrata tanácsos elmondta, a büdzsé összeállításakor a városházának a pénzügyi hivatalnál leadott félévi zárszámadása adatait is figyelembe vették. Szerinte a költségvetés elfogadása a tanügyi alkalmazottak fizetésének biztosítását is maga után vonja.

Pálffy Károly RMDSZ-es tanácsos szerint a tegnap elfogadott költségvetés csupán nagyon kis mértékben tér el a polgármester által nyilvánosságra hozott tervezettôl.

Csütörtöki sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester kifejtette: nem alkalmazza a tanácsosok átlal elfogadott költségvetést és büntetô feljelentést tesz ellenük az ügyészségen. Egyelôre viszont nem tudja, mit kifogásol majd. Arra a kérdésre, hogy ezáltal nem-e ismeri el a tanácsot, Funar kitérô választ adott. Szerinte a prefektus a hibás amiatt, hogy a városnak még mindig nincs költségvetése, és azért is, hogy emiatt a tanárok nem kapták meg júniusi fizetésüket. Úgy tudja, körülbelül 10 ezer tanügyi alkalmazott fizetése 40 milliárd lejre rúg. — Mivel a városnak nincs költségvetése, a pénzt a tanfelügyelôség segítségével a megyei tanácsnak kell kiutalnia. Az elôrehozott választásokat követôen majd egyenlítjük a számlát — mondta.

Kiss Olivér

Pénz van, mégis késnek a tanári fizetések
Tiltakozik a közoktatási szakszervezet

(1. old.)

Amint tegnapi számunkban már hírt adtunk róla, a középiskolai tanárok nem kapták meg júniusi járandóságukat, a helyi költségvetés késése miatt. A nemrég elfogadott rendelkezés szerint ugyanis július elsejétôl a tanárok fizetését a helyhatóságoknak kell biztosítaniuk. A Kolozs Megyei Közoktatási Szabad Szakszervezet tegnap a sajtóhoz eljuttatott közleményben tiltakozik a kialakult helyzet miatt, és felhívja a közigazgatási szerveket, hogy hozzák meg a megfelelô intézkedéseket, ellenkezô esetben felhasználnak minden törvényes tiltakozási módot, beleértve a törvényszéki eljárást is.

A szakszervezet tiltakozásával kapcsolatban megkerestük Mariana Dragomir megyei fôtanfelügyelôt, aki — mivel tôlünk értesült a tiltakozásról — semmiféle kommentárt nem volt hajlandó hozzáfûzni.

A prefektúra szerkesztôségünkbe eljuttatott sajtóközleményében a szakszervezet tudomására hozza a következôket: Vasile Soporan prefektus elrendelésére összehívják a Társadalmi Párbeszéd Bizottságát, amely sürgôsen elemzi a kialakult helyzetet. A bizottságnak megoldást kell találnia a válságra, hogy az ne terjedjen tovább más területek alkalmazottaira. A közlemény hangsúlyozza, hogy a szóban forgó összeg létezik, tehát a válsághelyzet nem anyagi okok miatt állt elô. Amennyiben a város vezetôsége túlteszi magát a hiúsági kérdésen, és megszavazza a költségvetést, elhárul az akadály, és a tanárok számára ki tudják fizetni a megérdemelt járandóságot.

(Köllô)

Újból kihallgatták a polgármestert

(1. old.)

Csütörtökön délután Gheorghe Funar polgármester önként ment el rendôrségi kihallgatásra. A beidézés péntek reggel kilenc órára szólt, de a polgármester azt kérte a rendôröktôl, hogy csütörtökön mehessen. Az ok: védôügyvédjének, Gheorghit Mateutnak el kell utaznia Franciaországba.

Újságíróknak nyilatkozva Funar elmondta: a kihallgatás idôpontját több ízben egyezteni kellett. Egyszer a rendôröknek, máskor pedig neki nem felelt meg az idôpont. — Immár több napja elônyös külföldi nyaralás után nézek, mivel ellenkezô esteben minden nap behívnak kihallgatásra— mondta Funar

A polgármestert a június 21-én szervezett úgynevezett kortárs mûvészeti kiállítás ügyében hallgatták ki. Mint ismeretes, Funar költségvetés helyett marhacsontokat tett a tanácsosok asztalára. A közegészségügyi igazgatóság vizsgálatai szerint a csontok fertôzôek voltak és a tanácsosok megbetegedéséhez vezethettek volna.

K. O.

Töröljék az Alkotmányból az "egységes nemzetállam"-ot
— javasolja az RMDSZ

(1., 8. old.)

Az RMDSZ azt javasolja, hogy töröljék az Alkotmányból az „egységes nemzetállam" meghatározást, illetve teremtsék meg több államnyelv elismerésének a lehetôségét — nyilatkozta a Mediafaxnak Szabó Károly Szatmár megyei szenátor.

Szabó szerint az egységes nemzetállam definíció — amely nyilván román nemzetállamot jelent — nem fedi a valóságot. A hírügynökség szerint Szatmár megye RMDSZ-szenátora tudatában van annak, hogy ez a javaslat nem tartozik a „legnépszerûbbek közé", és nincsenek illúziói a módosító indítvány sorsával kapcsolatban. Az RMDSZ ugyanakkor kérni fogja: a román mellett más nyelv is lehessen államnyelv. Ezt ugyanis a nemrég elfogadott helyi közigazgatási törvény is szentesíti. — Elképzelhetetlen, hogy csakis a románt ismerjék el hivatalos nyelvnek egy olyan országban, ahol törvény írja elô a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot bizonyos településeken. Szabó szerint szerint errôl mindeddig még nem került sor egyeztetésre a kormánypárt és az RMDSZ között.

Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor a Szabadságnak nyilatkozva emlékeztetett: az RMDSZ az Alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásait már ennek elfogadása pillanatában, 1991-ben megfogalmazta, amikor ellene szavazott. Egyre idôszerûbbé válik a módosítás, természetes tehát az, hogy a Szövetség újrafogalmazza tíz évvel ezelôtti kritikai észrevételeit. — Bizonyos pártok máris felröppentettek különbözô elképzeléseket az Alkotmány módosításával kapcsolatban. Ami az RMDSZ-t illeti: meg vagyok gyôzôdve, hogy nem ez lesz az egyetlen módosító indítvány, ezekrôl viszont még nem született döntés a Szövetségben — nyilatkozta a szenátor.

Sz. K.

Együttmûködési megállapodás Fejér és Kolozs megyék között

(1. old.)

A Serban Gratian Kolozs megyei tanácselnök vezette küldöttség ma indul Fejér megyébe, hogy viszonozza a magyarországi közigazgatási egység önkormányzati képviselôinek elmúlt évi látogatását. Tavaly Kolozsváron sor került egy szándéknyilatkozat aláírására, amelyet ezúttal véglegesítenek majd a két megye vezetôi. Az együttmûködési megállapodás gazdasági, társadalmi és kulturális téren jelent kapcsolattartási és együttmûködési lehetôséget, amelynek haszonélvezôi az üzletemberek, a kis- és közepes vállalkozók lesznek. A megállapodás aláírói változatos programot terveztek el, amely jelentôs hatással lesz majd egy közös óhaj, az európai csatlakozás megvalósítására — írja a prefektúra sajtónyilatkozatában.

Még harminc napig zárkában a szamosújvári tisztek

(1. old.)

Harminc nappal meghosszabbították a letartóztatási idôszakot a két szamosújvári vádlott, Floricel Vitan ezredes, az igazságügyi minisztérium Független Korrupcióellenes és Védelmi Szolgálatának volt tisztje, és Ion Morar volt oktatótiszt esetében. Mint ismeretes, a két tisztet befolyással való üzérkedéssel vádolják, Gábor Lajos feljelentése alapján. A nyomozók nyilatkozatai szerint Floricel Vitant rajtakapták, amint 4500 dollárt vett át Gábor Lajostól, akit régebb csempészés miatt szabadságvesztésre ítéltek. A tisztet azzal vádolják, a pénz fejében a csempész börtönbüntetésének egészségügyi okok miatti felfüggesztésében ígért segítséget. Ezzel szemben Vitan személygépkocsi-vásárlással magyarázza a pénzösszeg átadását. Morar bizonyos kedvezményekért cserébe fogadott el 950 márkát és 3,5 millió lejt ugyanattól a Gábor Lajostól.

KRÓNIKA

KISHIREK

(2. old.)

NYÁRI RENDKÍVÜLI HANGVERSENYT TARTANAK július 14-én, szombaton du. 5 órától a Györkös- Mányi Albert-emlékházban. Közremûködik Bartha Miklós (Svájc) oboán, Bartha Géza (Németország) klarinéton, Bartha Mátyás (Németország) hegedûn, Bartha Lajos (Marosvásárhely) hegedûn, Bartha Gábor (Svájc) brácsán, Ortenszky Gyula (Kolozsvár) csellón. Mûsorukon Mozart-, Weber-, Doráti Antal-mûvek szerepelnek.

SZENT KAMILL BÚCSÚ
Lellisi Kamill a XVI. században élt. A betegek, szenvedôk, elesettek és idôsek segítôje volt. A XVII. században szentté avatták. Az ô nevét viseli a Kamilliánus Rend, amely a világ 48 országában mûködik.

A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek kápolnája a Szent Kamill nevet kapta. Mivel július 14-e Szent Kamill napja, ettôl az évtôl kezdôdôen ez a nap lesz Szent Kamill Kápolnájának búcsúja.

Az idén, 2001. július 14-én, szombaton déli 12 órakor kerül sor a Szent Kamill búcsúra az Erdô (Pãdurii) utcai (Hajnal negyed) Magyar Mozgássérültek Szent Kamill kápolnájában, amire szeretettel meghívnak minden érdeklôdôt.

A GLOBÁLIS JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁSÁNAK meghosszabbított határideje 2001. július 31. Minden késedelem büntetést von maga után.

10 évre szólnak az új gépkocsivezetôi engedélyek
Románia területén az új gápjármûvezetôi jogosítványok tíz évre érvényesek, abban az esetben is, ha az elôzetes öt éves érvényességi idôszak már lejárt. A külföldre utazni szándékozóknak azonban a lejárt jogosítványukat újjal kell felcserélniük. Ehhez a következô iratok szükségesek: a jármû tulajdonosának a nyilvántartási lapja (fisa detinãtorului), a jogosítvány fénymásolata, orvosi vizsgálat eredménye, a díj befizetésének bizonylata (jelenleg 244 ezer lej), személyazonossági igazolvány, boríték típusú dosszié.

ÉszLeLô

(2. old.)

— Milyenek a mai román–magyar külügyminiszteri tárgyalás kilátásai?

— Olyanok, amilyenek egy pénteki tizenharmadikán lehetnek.

(öbé)

Tettenért természet

(2. old.)

Amerikai fotómûvész képeibôl összeállított kiállítás nyílt meg július 12-én, csütörtökön délelôtt a Mûvészeti Múzeumban. Paul Caponigro a kortárs fotómûvészet egyik legendás alakja, 1932-ben született Bostonban. Kezdetben zenével foglalkozott, majd érdeklôdése fokozatosan a fotózás felé fordult. A huszonhárom kiállított fekete-fehér képen többnyire kagylókból, csigákból, tobozokból, száraz falevelekbôl és virágokból összeállított kompozíciók láthatók, mindez a mûvésznek a természet iránti elkötelezettségére hívja fel a figyelmet.

A kiállítást dr. Livia Drãgoi, a múzeum igazgatója nyitotta meg, megköszönve a támogatást az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének, valamint a Kolozs Megyei Tanácsnak. Majd a követség részérôl Kevin Ellison, a sajtó és kultúra osztály elsô titkára köszöntötte az egybegyûlteket, kezdetben néhány román szóval, majd átváltva anyanyelvére. Meleg szavakkal méltatta Kolozsvárt, mint várost és egyetemi központot, és kifejtette: minden szépmûvészeti kiállítást el kell hozni a városba. Ezt követôen Cãlin Stegerean rendezôként szólt néhány szót a mûvészrôl, aki a világegyetem örök ritmusát kívánja tettenérni munkáin.

Az egyszerûségükben is megkapó képek azt sugallják: ember és természet képes harmóniában élni egymással, ha emberként felismerjük a természet apró csodáit. Ezek a csodák mind megtalálhatók a fotókon, amelyeken egy egyszerû kagyló alvó sárkánnyá változhat, a tojás akár kristályból is készülhet, és Neptunusz meg Poszeidón kincsei sem tûnnek idegennek. A „Cornucopia" fantáziacímet viselô kiállítás igazi nyári szépmûvészeti csemegét kínál a képek és természet szerelmeseinek.

Sándor Boglárka Ágnes

Millenniumi Sokadalom
(Kolozsvár, 2001. július 14-15.)

(2. old.)

Néptánc- és népzenemûsorok, népi alkotók kirakódóvására Erdély, Partium és Bánság tájegységeirôl. Helyszín a Báthory István Gimnázium Egyetem utca 10. szám alatti épületének udvara. Szervezôk: Kolozs Megyei Tanács, Kolozs Megyei Népmûvészeti Központ, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezetô Elnöksége, Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület, Archívum Kulturális Alapítvány, Magyar Kollégiumi Alapítvány. A rendezvény támogatói: Communitas Alapítvány, Illyés Közalapítvány, Kolozsvári Rádió, Román Televíziótársaság Kolozsvári Területi Stúdiója, Szabadság, Krónika.

A program: július 14-én, szombaton — délután 5 órakor nyítóünnepség, néptáncgála; este 8 órától táncház. Július 15-én, vasárnap: 11 órakor — Erdélyi Magyar Gyermek Néptáncfesztivál; dálután 2 órakor bábelôadás (a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia bábjátéka), 3 órakor játszóház (kézmûvesfoglalkozások, népi játékok, vetélkedôk, néptáncoktatás); 5 órától gálamûsor. A gálamûsorban fellépnek: a kolozsvári Ansamblul Dor Transilvan, a besztercei George Cosbuc Mûvelôdési Ház Árvalányhaj Néptánccsoportja, erdôhegyi Bokréta Néptáncegyüttes, érmihályfalvi Nyíló Akác Néptáncegyüttes, Amaryllis Reneszánsz Együttes, Bogáncs Néptáncegyüttes, Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, Hóstáti Virágos Együttes, Kis Bogáncs Néptáncegyüttes, Morzsa Bogáncs Néptáncegyüttes, Ördögtérgye Együttes, Szarkaláb Néptáncegyüttes, Tarisznyás Együttes, Zurboló Néptáncegyüttes, Zurboló Utánpótlás Néptáncegyüttes, Lengyel László népdalénekes és a kalotaszegi hagyományörzô zenészek, a máramarosszigeti Hollósy Simon Mûvelôdési Egylet néptánccsoportja és vegyes kara, magyarlapádi Pirospántlikás Hagyományôrzô Néptáncegyüttes, nagyenyedi Collégium Gabrielense Együttes, Kenderkóc Néptáncegyüttes, Kiskaláka Néptáncegyüttes, Szatmári Nemzetiségi Népi Együttes, széki Szalmakalap Hagyományôrzô Néptánccsoport, újszentesi Tulipán Néphagyományôrzô Csoport, zilahi Terebente Hagyományôrzô Néptánccsoport, valamint Bánffyhunyad, Dés, Kalotaszentkirály, Méra, Tordaszentlászló gyermek és felnôtt néptáncegyüttesei.

Magyar–Örmény Könyvtár
Czetz János: Emlékezéseim

(2. old.)

A magyar szabadságharc háromszéki születésû, örmény gyökerekkel büszkélkedô honvédtábornoka fiatalon kénytelen elviselni elôbb a nagyszebeni ütközetben elszenvedett súlyos sebesülését, majd a fegyverletétel utáni bújdosást és menekülést a világ túlsó végébe, Argentínába. Szülôföldjét nem láthatta viszont, de nem is feledhette el. Juan E. Czetz, az argentin hadsereg nyugállományú, hófehér hajú és szakállú ezredeseként mondta tollba, spanyolul, emlékezéseit a gidófalvi szülôi háztól a szabadságharc erdélyi mozzanatain át az emigráció gyakorta kalandos állomásaiig. A katonaember, majd polgári vállalkozó veszélyekben bôvelkedô életútja valamiben változatlan maradt: Czetz János mindig magyarörménynek vallotta magát. Bem tábornok egykori jobbkeze 1850-ben elsôként jelentetett meg könyvet a magyar szabadságharcról, Hamburgban.

179 oldalas kézírásos emlékiratának (Mis memorias) magyar nyelvû változatát a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Argentínai Czetz János Fôcsoportja segítségével, a Budaörsi Örmény Kisebbségi Önkormányzat adta ki. A könyvsorozat szerkesztôje, Fancsali G. János, útravalóul, a következôket írja: „A hazai magyarörménység értékeinek kutatása közben minduntalan a magyar nemzettel való azonosulást találjuk jellemzônek. Méginkább figyelemreméltóak azon pillanatok, amikor más, ugyancsak Erdélyben élô nemzetiséggel is találkozva, az ottani örmények a magyarság oldalára álltak, annak érdekeit, értékeit képviselték. Ez nem az asszimiláció, hanem egy szimbiózis eredménye, melynek gyökereit felkutatni lehet kedves feladatunk is, de mindenképpen itt érezzük génjeinkben, sejtjeinkben. Sorozatunk ezt a páratlan, ma immár akarattal szétzilált, etnikai egységet és többszínûséget szeretné bemutatni, melynek ismerjük Erdélyt. Magyarörmény szempontból, örömmel fedezve föl újra családaink jelenlétét mindenkor ott, ahol valami fontos történt az erdélyi magyar életben."

Ö. I. B.

Az Erdélyi Napló legfrissebb számáról

(2. old.)

Reizer Pál szatmári megyés püspökkel készült beszélgetés olvasható az Erdélyi Napló legfrissebb számában, a fôpap az egyház negyven évi elnyomásáról, illetve intézményeinek a rendszerváltás utáni újjáélesztésérôl nyilatkozik. Kónya-Hamar Sándor a státustörvény hazai fogadtatását elemzi interjújában, Pécsi Ferenc az erdélyi sztráda esélyeit latolgatja. Az RMDSZ Communitas nevû alapítványának közpénzosztó technikájáról, a gyergyószentmiklósi önkormányzati frakciózásról, a kalotaszegi Vasvári-emléknapokról, Turóczi Jurje Klára nagybányai keramikusról, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idei terveirôl is olvashatnak a lapban. Gitye Csaba Péter világkörüli útjáról mesél, melyet egy luxushajón dolgozva volt alkalma megtenni, Ferenczy L. Tibor pedig a hazajáró Czegô Zoltánt köszönti.

A tarnicai tábor együttesei

(2. old.)

A csütörtöktôl zajló környezetvédô táborban a zenei fesztiválon részt vevô együttesek közül még két külföldi bandát mutatunk be. Mindkettô koncertjére szombaton kerül sor a Tarnitza Green Camp keretében.

A Tritorn német dzsesszzenekar, nevében a végzete: háromtagú az együttes. Saját szerzeményeik mellett a nemzetközi repertoár néhány darabját játsszák. Nincs ütôhangszeresük, de az énekhanggal mindent tudnak pótolni, a végeredmény az amerikai és európai dzsessz egyfajta egyvelege. Az együttes tagjai: Anke Jochmaring (ének), Niko Meinhold (zongora) és Sven Hinse (basszusgitár), mindhárman a zeneakadémia végzettjei/végzôsei.

A másik zenekar neve Chalaban, Magyarországról érkezett, az egyetlen olyan együttes, amely a hagyományos marokkói zenébôl ihletôdik. Nem csoda, hiszen az alapító Said Tichiti Marokkóban, zenész családban született. A Chalaban nemzetközi zenekarnak számít, a marokkói vezéregyéniség mellett ugyanis francia és magyar tagjai vannak a csapatnak. A felállítás: Said Tichiti, Kis Sándor (basszusgitár), Váczi Dániel (szaxofon), Déli Zsolt (harmónika), Monori András (fuvola), Rafael (dob) és Baidou Hamid (ütôhangszerek).

Póka János András

VÉLEMÉNY

A státustörvény margójára

(3. old.)

ARomániai Magyar Demokrata Szövetség Szociáldemokrata Tömörülése üdvözli a Magyar Köztársaság Országgyûlésének a szomszédos államokban élô magyarokra vonatkozó törvényét. Ezt úgy értékeljük, mint az anyaországnak a határain túli magyarokról való törôdésének jelét. Tudatában vagyunk a törvény adta támogatások hasznosságának a Magyarország határain túl kisebbségben élô magyarok nemzeti identitásának és kultúrájának megôrzésében, szülôföldön megmaradása ösztönzésében, valamint az anyaországbeli fekete munkaerôpiac visszaszorításában.

Ugyanakkor ezt a jogszabályt kerettörvénynek tekintjük és mint ilyennek gyakorlati jelentôségét az utólag meghozandó rendeletek, határozatok, esetleges módosítások, két- és többoldali egyeztetések szolgáltatják a törvény alanyát képezô határon túli magyarok reprezentatív szervezetei, az érintett országok kormányai, az Európai Unió és az Európa Tanács illetékesei bevonásával.

Ami a Szociáldemokrata Tömörülést illeti, a törvény vitája során, kevéssel annak lezárása elôtt levélben fordultunk a Magyar Köztársaság Országgyûléséhez, a Magyar Köztársaság Kormányához, valamint az Országgyûlésben képviselt pártok parlamenti frakcióihoz, amelyben módosításokat javasoltunk a T/4070. törvénytervezethez. Mégpedig a következôket:

1. A törvény hatályára vonatkozó 1. szakaszhoz:

Ha összmagyarságról, egységes magyar nemzetrôl beszélünk, akkor a törvénynek minden határon túli magyarra kell vonatkoznia. Legfeljebb egyesek (fôleg a nyugatiak) nem élnek majd a törvény adta lehetôségekkel. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy minden kivételezés (lásd Ausztria) elhibázott, és rossz vért szül.

2. A határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére vonatkozó 12. szakaszhoz:

Nem tartottuk helyesnek, hogy kizárólag a magyar tannyelven oktatóknak biztosít kedvezményeket, hiszen a határon túli felsôoktatásban létezik számos olyan szak, ahol nem folyik magyar nyelvû oktatás (villamosmérnöki, építô- és építészmérnöki, erdômérnöki, bányamérnöki, jogi stb.). Nos, éppen azokat a magyar anyanyelvû oktatókat, akik ezekben az intézményekben oktatnak többek között magyar anyanyelvû diákokat is, és akik amúgy is nyelvi nehézségekkel küzdenek a magyar szaknyelv tekintetében, ezek ne legyenek kizárva a támogatottak körébôl. Érthetetlen és értelmetlen korlátozás. A magyar anyanyelvû oktatás kiszélesítése perspektívájában, különösképpen.

Jelezzük, hogy ez a módosítás beépült a törvény szövegébe.

3. A határon túli kihelyezett képzésre vonatkozó 14. (a törvény szövegében 13.) szakaszhoz:

Amennyiben a kihelyezett felsôoktatási tagozatok csupán Magyarországon akkreditáltak, akkor nem a helyben maradást, hanem éppenséggel a kivándorlást ösztönzik. Ahhoz, hogy ez ne így mûködjön, a külhoni akkreditációt elôzetesen egyeztetni kell az érintett országok illetékes hatóságaival.

4. A munkavállalásról szóló 16. (15.) szakaszhoz:

Az eddigi gyakorlattól eltérôen a törvény korlátozó jellegû a határon kívüli (illetve egyes, határon kívüli) magyarokra nézve. Az eddigi, meghatározott körülmények között engedélyezett, egy éves munkavállalás 3 hónapra fogyatkozik. Amihez a magyar igazolványon kívül ugyancsak külön engedély kell. Mind a 3 hónapos, mind pedig az egyes javaslatokban megjelent 6 hónapos idôtartam elfogadhatatlan és nem is célszerû. Hiszen egyfelôl negatív diszkriminációt jelent azokkal szemben, akik nem esnek a törvény hatálya alá, azaz nem rendelkeznek magyar igazolvánnyal. Másfelôl pedig köztudott, hogy a Magyarországra áttelepültek zöme nem a munkaengedéllyel ott dolgozók közül kerül ki. És még nem beszéltünk egy ilyen korlátozó elôírás negatív hatásáról, ami a fekete munkaerôpiac alakulását illeti, valamint az idônként megszakított munka és munkaviszony minôségérôl. Aggódva gondolunk arra, hogy a rövid idôszakos munkára fôleg alacsony képzettségû munkaerô jelentkezése éppen a legkisebb bérek alacsony szinten tartását eredményezheti.

Az a „kedvezményezô" elôírás, miszerint a magyar igazolvánnyal rendelkezôk „a magyar munkaerôpiac vizsgálata nélkül" kaphatnak munkavállalási engedélyt, enyhén szólva, különös. Hiszen ha a piac nem igényli, hol fog a külhoni magyar munkavállaló dolgozni?

5. A magyar igazolványról szóló 20. (19.) szakaszhoz:

Kizáró jellegû feltételként meghatározni az illetô személy ellen Magyarországon folyó büntetôeljárás tényét, ez elsôsorban ellentmond az ártatlanság vélelme elvének és gyakorlatának. Ugyanakkor értelmetlen olyan szempontokból, hogy a büntetôeljárás alatt levôket kizárja, a bûnözôket (a büntetett elôéletûeket) viszont nem.

Két eset lehetséges, azaz a törvényhozónak el kell döntenie:

Óvni kívánja-a Magyarországot a határon túli magyar bûnözôktôl? Csakhogy ez esetben a büntetett elôéletet (mindenképpen egy bizonyos türelmi idôhöz kapcsolva) kellene kizáró jellegûnek tekinteni, nem pedig a büntetôeljárást. Igaz, hogy ezt a magyar hatóság saját hatáskörében csupán a Magyarország területén elkövetett bûncselekmények esetében képes ellenôrizni. Éppen ezért, ebben a változatban, egyeztetésre lenne szükség a szomszédos államokkal.

Törli a korlátozást. A bûnügyi eljárásra vonatkozót mindenképpen. Különben is, ha komolyan vesszük, a magyar mivoltot nem lehet a bûnözô avagy nem bûnözô minôséghez kötni.

Az elsô változat esetén a törvényhozó nyilván kimondhatja azt, hogy a bûnözôt nem kívánja bizonyos ideig a törvény által biztosított elônyökben részesíteni.

Jelezzük, hogy ezzel kapcsolatban némi módosítás történt olyan értelemben, hogy a tiltás a „szándékos bûncselekmény" miatt Magyarországon folyamatban levô büntetôeljárásra vonatkozik (2b bekezdés), amely pontosítás viszont az igazolvány visszavonására vonatkozó megfelelô elôírásból (21./3f) furcsamód kimaradt.

6. Az igazolvány érvényességi idejét szabályzó 22. (21.) szakaszhoz:

Semmi értelmét nem látjuk annak, hogy a 18 és 60 életév közötti személyeknek az eljárást 5 évenként meg kell ismételniök, amennyiben a törvényszabta feltételeknek egyszer megfeleltek. Annál is inkább, hogy a (3) bekezdés értelmében a felhatalmazott hatóságnak joga van az igazolványt visszavonni bármikor, éppen az igazolványra jogosító feltételek megszûnésének esetén. És akkor minek ez a költséges bonyodalom? Az igazolványok idôszakos ellenôrzésének, amennyiben ez a cél vezette a kezdeményezôt, vannak egyszerûbb és olcsóbb módozatai is.

7. Az ajánló szervezetrôl szóló 21. (20.) szakasz:

Azzal az elôírással kapcsolatban, amely szerint ajánló szervezetként fogadtasson el az (3a) „amely képes képviselni az adott államban élô magyar közösség egészét" megállapítjuk, hogy ilyen szervezet nincs. Még az olyan átfogó ernyôszervezet mint a mi RMDSZ-ünk sem tekinthetô ilyennek. Tehát ebben a kérdésben további pontosításra van szükség. Véleményünk szerint, a kedvezményt nyújtó magyar állam diszkrécionális joga eldönteni, hogy ebben a kérdésben hogyan jár el. Lehetôleg oly módon, hogy a magyar mivolt ne válhasson politikai játék függvényévé.

8. Záró rendelkezések — 27. szakasz:

A törvényjavaslat (2) bekezdése eredeti formájában az Európai Unió bármely tagállamának állampolgárságával rendelkezô személyre vonatkozik Magyarország Európai Unióhoz történô csatlakozása idôpontjától kezdôdôen, nem pedig azokra, akikrôl a törvény szól. Mint ilyennek, nincs mit keresnie a törvényben. Viszont arról szükséges beszélni, azt kell a törvénynek leszögeznie, hogy mi lesz az általa elôírtakkal Magyarország uniós csatlakozása esetén.

Jelezzük, hogy a fent javasolt módosítás megtörtént. Azaz a törvényhozó leszögezi, hogy a törvény rendelkezéseit a csatlakozási idôponttól kezdôdôen a majdani csatlakozási szerzôdéssel összhangban kell alkalmazni.

Úgy értékeljük, hogy a fent jelzett néhány módosítás is, nyilván számos más módosítással együtt, javította a törvényt a tervezethez viszonyítva. Reményeink szerint egyéb szükséges pontosításokra az alkalmazási szabályozók nyújthatnak majd konkrét lehetôséget.

Ugyanakkor kifejezzük abbeli reményünket, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és Országgyûlése az érdekelt belsô és külsô politikai erôkhöz jóhiszemûen viszonyuló intézkedésekkel helyt ad azoknak a korrekcióknak, amelyek elháríthatják a nemzetközi kapcsolatokban fellépô feszültségeket, és az ezek nyomán jelentkezô, különösképpen a Magyarországgal szomszédos államokban élô magyar kisebbséget hátrányosan érintô következményeket.

Bizalommal és bizakodással szemléljük amint az RMDSZ felelôs vezetôi a törvény megszavazása után kialakult helyzetet kezelik.

Dr. Bucur Ildikó

Fáramászás

(3. old.)

Volt egy fanyar ízû, ám nagyon is találó vicc az átkosban, amikor éveken át hiába zarándokoltunk az útlevélosztálynak nevezett siratófalhoz, külföldre csak kivételes módon juthattak közülünk egyesek. Akkortájt kérdezték Mórickától: — Mit tenne, ha hirtelen, egyik napról a másikra megnyitnák az ország nyugati határát? — Az örök vicchôs erre azt válaszolta, hogy azonnal felkapaszkodna az elsô fára. A kérdezô meghökkenését követô, „no, de miért?"-re pedig így felelt: –- Nehogy agyontaposson a tömeg...

Akaratlanul is ez a poén jut eszembe már hetek óta, amikor különbözô állami vezetôktôl azt hallom, hogy jövô január elsejétôl a román állampolgárok szabadon utazhatnak majd Nyugat-Európába. A viccen és poénján túlmenôen, persze, szomorú része is van a történetnek. Sôt!

Nyugat egy sor feltétel teljesítéséhez kötötte azt, hogy Románia lekerüljön a vízumkötelezett országok ún. fekete listájáról. A román hatóságok inkább csak látszatintézkedésekkel válaszoltak ezekre az igényekre mindaddig, amíg a bolgárok számára lehetôvé tették a szabad utazást. Nemzeti gyász volt azon a napon, jól emlékszem, amikor a tévében azt mutatták, hogy a szófiai külügyminiszter elsôként sétál át a bolgár-görög határon.

Akkor aztán Románia is nekilendült. Azonnal elrendelték, hogy a Pruton túliak csakis útlevéllel léphetik át az országhatárt, módosították az idegenrendészeti jogszabályt, a határôrséget pedig felszólították, hogy nyissa tágra a szemét, s árgusan figyelje az illegális bevándorlókat, mert ettôl függ a nemzet szabad mozgása Schengen-földön. A belügyminiszter gyorsan Németországba utazott. Az ottani vezetôkkel megegyezett abban, hogy Románia visszafogadja azokat az egykori állampolgárait, akik úgy mondhattak le az eltelt években román állampolgárságukról, hogy közben a németet nem kapták meg, s hontalan személyekként most már nem utasíthatók ki Németországból, mert jogilag egyszerûen nincs ôket hova kiutasítani. A külügyminiszter pedig végigkilincselte Európa kancelláriáit, és könyörgött fûnek-fának: ne tagadják meg Romániától azt, amit Bulgáriának megadtak.

Mire úgy tûnt, hogy minden javunkra rendezôdik, s miután a román diplomácia vezetôje ünnepélyesen megígérte, hogy jövôre „minden román" szabadon utazhat Európában, derült égbôl érkezett a villámcsapás. Norvégiában kezdtek idegeskedni. Amiatt, hogy a bolgárok számára biztosított szabad közlekedés bevezetése óta látványosan megnôtt a balkáni országból érkezô menekültek száma. A botrány akkor tört ki, amikor a politikai menedékjogért folyamodó bolgár állampolgárokat a norvég hatóságoknak már nem volt hova elszállásolniuk, mert csupán a múlt péntek óta 287 bolgár lépett norvég területre ott maradási céllal.

A norvég sajtó szerint a menekültek többségükben török, illetve cigány származásúak, és Bulgáriából erre szakosodni látszó utazási irodák által szervezett autóbuszos kirándulással érkeztek a skandináv országba. A hatóságok elképedtek, amikor kiderült, hogy szemben az év elsô felében Bulgáriából érkezett 15 menekülttel, július elseje óta 405 bolgár állampolgár folyamodott menekült-státusért az északi királyságba. Azonnal közölték: a menekültek zömét ki fogják utasítani, s rendôrségi közremûködéssel távolítják majd el ôket az országból, mert bár elismerik, hogy a török és a roma kisebbségnek Bulgáriában komoly megkülönböztetéssel kell szembenéznie, úgy vélik, ez még nem jogosítja fel ôket arra, hogy Norvégiában letelepedjenek.

A hírekre, persze, a bolgár hatóságok is megijedtek. A szófiai külügyminisztérium felszólította a rendôrséget, hogy akadályozza meg a Norvégiába irányuló kivándorlást, szorongassa meg az efféle utazások szervezôit, törölje az ilyen jellegû utazásokat és járatokat. Ennek ellenére, kedden újabb autóbusz indult el a Duna partján fekvô Rusze városából Norvégia felé, amelyen szintén zömében kitelepedni szándékozó cigányok utaznak. A hírek szerint pedig további háromszáz személy iratkozott fel, és csak utazási lehetôségre várakozik. S ki a megmondhatója annak, hogy még hányan vannak, akik objektív okok miatt csak a következô hetekben indulnának.

A norvég hatóságok megijedtek, de valójában egész Schengen-föld retteg. Mert mi lesz, ha ezek mind elindulnak? Bulgáriában csaknem egymillió elégedetlen török és még körülbelül ugyanennyi cigány él. Persze, a hivatalos statisztikák mindkét közösség számát csökkenteni igyekeztek, de néhány évvel ezelôtt, a hagyományos fekete leves szürcsölgetése közben a törökök egyik vezetôje az egy- plusz egymillióra megesküdött. Még a mindenható Allah nevét is szájára vette ezzel kapcsolatban. A törökök pedig a fekete levest és Allahot állítólag rendkívül komoly ügynek tartják, amibôl azt szûrtem le, hogy vezetôjük Várnában nekem igazat mondott.

A helyzet módfelett kellemetlen, és komoly is, mert ha ez alatt a fél esztendô alatt, ami beígért szabad utazásunkig hátra maradt, Európa annyira beijed — és ez nála könnyen megy —, hogy Bulgáriával szemben újra bevezeti a vízumkötelezettséget, félô, hogy Románia esetében még huszonötször át fogja majd gondolni a dolgot.

Mert hiába esküdözünk, hogy a legutóbbi, 1992-es népszámlálás eredménye szerint nálunk csak mintegy négyszázezer roma él, Nyugat pontosan tudja, hogy a romániai cigányság száma valójában több millióra tehetô. Tudja, hogy Európában a legtöbb cigány éppen Romániában él. Azt is tudja, hogy ôket sem fogadta be kimondottan a többségi társadalom, s hogy számos diszkriminációval szembesülnek.

Valós annak veszélye, hogy a bulgáriai törökök és romák esete miatt Románia nem kapja meg a vízummentességet. Az sem kevésbé igaz azonban, hogy Bulgáriához hasonlóan, a román vezetés sem tett semmit 1990 után annak érdekében, hogy a cigányságot partnerévé tegye, taníttassa, és lehetôséget biztosítson társadalmi integrálódására. Mindmáig megoldatlan a cigányok anyanyelvi oktatása, bár néhány ilyen próbálkozás az elmúlt években történt, s azok sikeresnek bizonyultak. A romák vezetôi azonban továbbra is úgy érzik, rengeteg hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Az exodus tehát vízummentesség esetén Romániából is valószínûsíthetô. Hacsak addig a kormány valamilyen látványos megoldást nem talál ez ügyben.

Mindenesetre, nem árt idejében kiszemelni egy közeli fát.

Tibori Szabó Zoltán

Segítsen egy lappal!
Elôfizetési támogatási akció kiskeresetûeknek

(4. old.)

Felméréseink szerint sokan csak azért nem fizetnek elô a Szabadságra, mert szerény anyagi körülményei nem engedik meg. Ugyanakkor nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik több Szabadságra is elô tudnának fizetni havonta, közöttük a közvetlen környezetünkben élô, átlagon felüli keresettel rendelkezô társaink, illetve az a számos Szabadság-olvasó, aki Interneten keresztül ingyen olvashatja lapunkat. Ezt továbbra is megtehetik, de reméljük, közben van kedvük segíteni a rászorulókon, minimális erôfeszítéssel.

Mindannyiuk segítségére siet szerkesztôségünk azzal, hogy megszervezi az elôfizetésre irányuló támogatások eljuttatását a kiskeresetûeknek.

Tisztelettel felkérünk ezért minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 47 000 lejjel (+ kihordási díj — 0-tól 3875 lejig, terjesztôtôl függôen, az egész kevesebb, mint 2 dollár!) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik nemzeti önazonosságtudatuk fenntartásához magyarul olvasnának, de anyagi okokból lemondani kénytelenek a magyar nyelvû napilapról.

Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2.) csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asociatia Culturalã Minerva, Banca Comercialã Românã, Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon július 29-ig.

HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!

Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.

A múlt hónapban 580 000 lej értékû támogatás eljuttatásában segítettünk kiskeresetûekhez Papp Katalin részérôl (Belgium). E hónap elején újabb 1 240 000 lej érkezett neve elhallgatását kérô, Amerikában dolgozó erdélyi magyartól, lapunk Interneten keresztüli hûséges olvasójától. A támogatásra kerülôk nevében is köszönjük!

Szintén július 29-ig várjuk az emeleten azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy fôre esô jövedelem nem több mint havi 550 ezer lej, s akik elô szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükrôl igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-elôfizetôk! A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük a rászorulóknak juttatott elôfizetéseket.

A szerkesztôség

KÖRKÉP

Osztják a végkielégítés utolsó részletét

(5. old.)

Jövô héten osztják ki a sürgôsségi kormányrendelet alapján elbocsátott munkásoknak járó végkielégítés utolsó összegét Tordán. A tömeges elbocsátás esetén érvényes sürgôsségi kormányrendelet biztosította jogokat Tordán már csak a Turdeana volt 21 alkalmazottja élvezi. Számukra 53 millió lej érkezett a Letéti és Takarékpénztár helyi fiókjához. A végkielégítés utolsó, tizenkettedik részletének kifizetésére július 18-án reggel nyolc órakor kerül sor, a takarékpénztárnál.

Engedély nélkül mûködik a szeméttelep
Rovarhadak a Cheii utca lakóházaiban

(5. old.)

Naponta kétszer fertôtlenítik a tordai szeméttelepet, környékén a legrövidebb idôn belül általános fertôtlenítést, rágcsálóirtást végeznek, ígéri a polgármesteri hivatal a Cheii utca lakóinak, akik fôként a nyári melegek idején különösen szenvednek a szeméttelep közelsége miatt. Tudor Stefãnie alpolgármester elmondta, a polgármesteri hivatal felügyelôi által végzett ellenôrzések, valamint a telep szomszédságában lakó polgárokkal folytatott beszélgetések következményeként nagyméretû higiénizálást végeznek a szemétdombon és környékén. Pénzalap és komoly befektetôk hiányában a város képtelen egy új, a településen kívüli szeméttelep létesítésére. A Cheii utcai telep a kellemetlen szagok, légy- és egyéb rovarhadak által igen sok kellemetlenséget okoz a közelében lakóknak, ráadásul a telepnek nincs érvényes mûködési engedélye.

R. T. T.

Marcival a piacon

(5. old.)

Tegnap két piacot barangoltunk be: a Flora üzletház melletti monostorit és a Donát út végi zöldséges piacot.

A Monostoron a vegyeszöldség kötése 5–8000 lej, a muroknak kilója 10 ezer, a petrezselyemnek szintén, a paprikának kilója 20–25 ezer, a paradicsomé 10–14 ezer, a vinetáé 15–20 ezer, a karfiolé 4–7000, a burgonyáé 3500–5000 lej, a friss hagymáé 2500–3000, a káposztáé 1500–2000, a karalábénak darabja 2500 lej, egy kiló zöld paszuly 8–10 ezer lej, uborka 5–6000 lej, fôzôtök 4–5000 lej; a meggy 15 ezer lej, az alma 25–35 ezer, a sárgadinnye 27–30 ezer, a kajszibarack 20 ezer, az ôszibarack 15 ezer, a cseresznye 15 ezer lej.

A Donát úti piacon egy kötés vegyes zöldség 4–5000 lej, egy kiló murok 10 ezer, a petrezselyemnek kilója 8 ezer, a paprika 18–25 ezer, a paradicsom 10–15 ezer, a vineta 20–25 ezer, a karfiol ötezer, a burgonya 4–5000, a káposzta 2–3000, a friss hagyma 2500–3000, a zöldbab 10–12 ezer, az uborka 5–10 ezer; a meggy 15–18 ezer, az alma 30 ezer, a kajszibarack 25 ezer, az ôszibarack 15 ezer, a sárgadinnye 35 ezer, a rántani való tök nyolcezer lej. Itt görögdinnyét is láttunk, kilóját 15 ezer lejért.

B. P. M.

Romatelepen üléseztek a városatyák
Hatvan gyermek nyomora a Halász utcában

(5. old.)

Nem mindennapi gyûlést tartottak a múlt napokban a szamosújvári városgazdák. A szokásos gyûlésterem helyett a 21 tanácsos a városszéli cigánynegyedet választotta hagyományos havi találkozója helyszínéül. Az ötlet Pop Nicolae polgármesteré volt, aki autóba ültette a tanácsosokat és terepre vitte ôket. Volt is mit látniuk, hiszen elsô állomásukon, azaz a Halász utcában nem keveseb, mint 11 cigánycsalád lakik villany, víz és fûtés nélkül. Valóságos nyomornegyed, ahol 60 (!) gyermek éli mindennapjait nyomorúságos életkörülmények között. Természetesen, a „házigazdák" nem fogadták nagy megelégedéssel a váratlan vendégeket, akiknek eddig többször is kérték segítségüket, anyagi támogatásukat. Ezúttal a városatyák a helyszínen akartak meggyôzôdni a valóságról, amely szomorúnak és keserûnek bizonyult. Szamosújvárnak igazán nem válik dicséretére a Halász utcában uralkodó helyzet. Emiatt a tanácsosok Kérôfürdô szomszédságában „kiszemeltek" egy volt raktárhelyiséget, ahol körülbelül tíz roma családnak tudnak valamivel jobb életkörülményeket biztosítani. Ott a szomszédokat sem zavarják, hiszen magukra vannak a természetben (a Halász utcában ugyanis nap mint nap garázdálkodtak a nem roma szomszédok kertjeiben, tönkretéve a termést).

Úgy látszik, bevált a szamosújvári tanácsosok ötlete, nemsokára a helyi cigánycsaládok számára is tudnak lakást biztosítani. De mi lesz a többi kétszáz kérvénnyel, hiszen a Szamos menti kisvárosban nemcsak romák élnek!? Vagy a városgazdák csak rájuk gondolnak? Ezek a kérdések még ezen a nyáron megoldásra várnak, a 21 tanácsos viszont csak augusztus 6-án találkozik újra.

Erkedi Csaba

Agyhártyagyulladás és vérhasjárvány
Az ok egyelôre ismeretlen

(5. old.)

A hosszan tartó esôzés, majd a hirtelen felmelegedés ismét a minden évben fellépô járványos megbetegedések megjelenését eredményezte. Az ország több klinikája jelezte, hogy nô az agyhártyagyulladásban és vérhasban megbetegedettek száma, mind a gyermekek, mind a felnôttek körében. A bukaresti Járványtani és Trópusi Betegségek Intézetének fôorvosa elmondta, a nyári idôszakban különös gondot kell fordítani a személyi higiéniára és az élelmezésre, mivel a betegséget elsôsorban mikrobák és vírusok okozzák. Mindazok, akiknél erôs fejfájás, hányinger, láz és fényérzékenységi tünetek lépnek fel, azonnal keressék fel a szakorvost vagy a járványkórház orvosánál jelentkezzenek. Carmen Scintei szakorvos elmondta, 2000-ben 341 beteget kezeltek vérhassal, míg ez év július közepéig már 253 beteg szerepelt a nyilvántartásban, ami azt bizonyítja, hogy idén a járvány nagyobb méreteket fog ölteni.

— A megbetegedés elkerülése végett elsôsorban az ivóvízfogyasztásra kell nagyon ügyelni — mondotta az orvosnô — mivel az árvizek nemcsak a folyóvizeket szennyezték, hanem a kutakat is, sôt nagyon sok helyen a gyûjtôtavakat. Ezeken a vidékeken a leghelyesebb, ha felfôtt és lehûtött vizet fogyasztanak. Különbözô megbetegedéseket — leptoszpirózist vagy kötôhártyagyulladást — okozhat a fertôzött folyóvizekben, patakokban, tavakban való fürdés, sôt a higiénia követelményeinek nem megfelelô strandok vize is. A fôvárosi Victor Babes járványkórház laboratóriumában már megkezdôdtek a fertôzés okának kiderítését célzó vizsgálatok, de eredményeket csak két hét múlva tudnak felmutatni. Négy évvel ezelôtt az agyhártyagyulladásos megbetegedéseket egy bizonyos a tenger déli részén honos szúnyogfajta csípése okozta.

H. Gy.

Végleges érettségi vizsgaeredmények
Élvonalban a Báthory-líceum

(5. old.)

Az óvások elbírálása után az érettségiztetô központok közzétették a végleges eredményeket, és ezzel véget ért az érettségi vizsga elsô szakasza. A kolozsvári magyar iskolákat tömörítô két központ bizottságának elnökeitôl, az összpontosítás után, a következô adatokat tudtuk meg: Brassai-központ — nappali oktatás: a 90 érettségizô diáknak 80,21 százaléka tette le sikeresen a vizsgát. Ebbôl iskolákra lebontva: Brassai-líceum — 87,69; Unitárius Kollégium — 80 százalék, esti tagozat — 16,03 százalék.

Apáczai-központ összesítve 86,88 százalék. Iskolákra lebontva: Báthory-líceum — 94,12, Apáczai-líceum — 88,00 százalék. Református Kollégium — 75,56, Katolikus Kollégium — 77,28 százalék.

A Brassai-központ bizottságának elnöke, dr. Codreanu Steliana egyetemi tanár lapunk számára elmondta, hogy a vizsgák tapasztalatait leszûrve, beszámolót küldtek a megyei tanfelügyelôséghez, annak reményében, hogy azt áttekintik, és a jövôben hasznosítják. A beszámoló tartalmazza azt az ajánlatot is, mely szerint a tételek lefordítását központilag oldják meg, kiiktatva így az esetleges fordítási eltéréseket, és — ami a legfontosabb — az idôeltolódást. Az elnöknô ezenkívül indítványozta a kreditrendszer bevezetését az érettségi vizsgákon is, jelesen azt, hogy amennyiben egy sikertelenül vizsgázó diák a második érettségi szakaszban újra jelentkezik, az elôzô szakaszban sikeresen letett vizsgáit ismerjék el, és csak azt ismételje, amibôl megbukott. Ezáltal több idôt tud szentelni az illetô tantárgyra, másrészt erkölcsileg számít a befektetett munka elismerése. Az indítványnak van egy anyagi vetülete is, hiszen nem kellene újra berendelni minden szaktanárt, és fizetni ôket, ugyanakkor a pótérettségi idôtartama is lerövidülne. Az indítványt az elnöknô eljuttatja az oktatásügyi minisztériumhoz is.

Köllô Katalin

Pályázati felhívás
Árvaházi neveltek részére

(5. old.)

A nagyváradi székhelyû Árpád-házi Szent Erzsébet Ökumenikus Intézet a képzési, illetve utógondozási program keretében pályázatot hirdet árvaházakból (gyermekelhelyezési központokból) kikerülô felnôtt korú, 20. életévüket be nem töltött fiatalok számára.

Jelentkezési feltételek: A fenti kategóriába tartozó fiatalok által elkészítendô pályázat az érintett további pályafutásával kapcsolatos elképzeléseit, terveit kell tartalmazza. Pályázati ûrlap nincs, mindenki saját elképzelése szerint írhatja meg. A pályázathoz mellékelni kell: részletes önéletrajzot, igazolást arról, hogy állami gondozásban van, vagy volt, valamint ajánlólevél egy, a pályázót jól ismerô, lehetôleg ismert közéleti személyiségtôl.

A pályázók közül 7 kerül kiválasztásra.

Az intézet a nyertes pályázók részére az alábbiakat biztosítja DÍJMENTESEN: az intézet speciális utógondozási programjába való bekapcsolódást 1 éves idôtartamra, meghosszabbítási lehetôséggel; családias jellegû közösségi szálláson vagy minikollégiumban történô elszállásolást, valamint ellátást; a képzési, átképzési esetleg továbbképzési programokban történô részvételt; az érintett felkészültségének megfelelô munkahelyet.

A pályázatok benyújtási határideje: 2001. július 31.

Cím: Szent Erzsébet Intézet Oktatási/Képzési Fôosztály, 3700 Oradea 1, C. P. 294. Telefon: 059/471154, e-mail: szent_e@yahoo.it.

Rendôrségi hírek

(5. old.)

• Rongálásért vizsgálja a rendôrség Ioan Crisan (51) kolozsvári lakost, aki június 14-én annyira megharagudott a 35-ös autóbuszra, hogy botjával a jármû ablakát és visszapillantó tükrét összetörte. A kár mintegy 400 ezer lej, a férfit szabadlábon vizsgálják.

• Hatósági közeg megsértésével vádolják a dési Vasile Furdea (32) mozdonyvezetôt. Szerdán, július 11-én délben lakása elôtt megleste Valericã Carpot, a dési vasúti rendôrség fônökét, majd hátba ütötte egy kemény tárggyal. Más ügyben, lopás gyanújával is vizsgálják, 5 napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezték.

• Halálos baleset történt az 1F országút és a 108C megyei út keresztezôdésénél Magyarnádas (Nãdãsel) térségében. Marin Istrate (32) CJ–03–YDR rendszámú 1310-es Daciát vezette, a keresztezôdésnél nem vette figyelembe a Stop táblát és belehajtott az országúton szabályosan közlekedô ARO terepjáróba. A gépkocsi sofôre és utasa, Máté Andrea (21) szörnyethalt.

• Cirkuszi kocsi borult fel Erdôfelek közelében a halálkanyarban. Daniel Florian Geongiu (34) túl gyorsan hajtotta Cretu testvérek cirkuszának DAF teherszállító gépkocsiját. Az 1–B–62586 rendszámú jármû sofôre könnyebben, utasa, Olga Marchim (43) artista súlyosabban megsérült.

(póka)

Nem derült ki, hol nyaralhatunk

(5. old.)

A kolozsvári Kommunikáció és Közönségkapcsolatok Egyetem rendezett turisztikai kérdéseket felvetô szemináriumot Hol nyaralsz? címmel július 12-én, csütörtökön délelôtt. A meghívott turisztikai cégek közül mindössze kettô képviseltette magát, a kereskedelmi kamara részérôl pedig senki nem jelent meg, így az eredeti cél (hasznos és olcsó utazási tanácsok, szolgáltatások ismertetése) nem valósulhatott meg. Ehelyett Paul Dobrescu dékán inkább az egyetem történetét ismertette, és felvázolta a távoktatásban rejlô lehetôségeket. A Kolozs Megyei Tanácsot képviselô Maxim Aurelian a tanács által tervbe vett, turisztikai célzatú projekteket, Phare-programokat mutatott be.

(sbá)

Felvételizôk figyelmébe
Új szak a bölcsészkaron

(5. old.)

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán (Facultatea de Litere) 15 hellyel új román–magyar szak indul, melynek fô célja, hogy magyar tan-nyelvû osztályok számára képezzen román szakos tanárokat. Ez a szak nem szerepel a kiadott tájékoztatókban, mert késôbbi döntés alapján hozták létre. A felvételi vizsgán románból a román szakosoknak, magyarból a magyar szakosoknak elôírt anyagot kérik. Beiratkozni július 12–16-án lehet, a felvételi vizsga ideje: július 19–20, tájékoztat a Bölcsészkar titkársága.

EMTE-felvételi

(5. old.)

Ôsztôl megnyitja kapuit a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (rövidítve EMTE). Összesen hét szakra hirdetnek felvételit, amelybôl négy szak Csíkszeredában, három szak Marosvásárhelyen található.

Csíkszeredában a következô szakokon indul oktatás:

Vidékfejlesztés /a vidék gazdaságtana és szociológiája/

13 tandíjmentes helyre, valamint 12 tandíj-hozzájárulásos helyre lehet felvételizni

Agrárközgazdaság