2001. július 24.
(XIII. évfolyam, 169. szám)

A schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg hétfôn munkáját Tusnádfürdôn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetôségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak.

A hétfôi vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának fôigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselôje vett részt.

Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció — hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselô. Úgy vélte, hogy a státustörvény az integráció miatti adminisztratív intézkedések kényszerét oldhatja fel, nevezetesen azt, hogy a schengeni határok miatt további leszakadás fenyeget nemzetrészeket.

Szilágyi Zsolt képviselô úgy vélekedett, hogy a Schengen-kérdés a demokrácia fokmérôje: a múlt lezárásának mértékét mutatja, azt, hogy egy adott ország hol tart az átmenetben. Véleménye szerint a státustörvény megkönnyítheti a román–magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítôvé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára.

Turi-Kovács Béla hangsúlyozta: hogy a környezetvédelem elsôbbséget kapott, a kormány határozott lépéseket tett ezen a téren. Ennek kapcsán kifejezte azt a meggyôzôdését, hogy a státustörvény miatt kitört vihar hamarosan elül majd, mert nincs más lehetôség, mint az együttmûködés.

Végh Zsuzsanna elmondta: Magyarország határozott szándéka a csatlakozási feltételek teljesítése, de úgy, hogy megôrizze és elmélyítse a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást.

Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer fôrôl 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetôzô kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendô is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségû hagyta el Romániát.

Az erdélyi Tusnádfürdôn rendezett szabadegyetemet elsô alkalommal 1990-ben Bálványoson rendezte meg a Fidesz és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. Az eltelt években a két színhely miatt a fiatalok által "Tusványos"-nak nevezett szabadegyetemi rendezvényeken sok magyar és román politikus vitatkozott fôképp a két országot egyaránt foglalkoztató kérdésekrôl. A romániai magyarság jogainak szempontjából a tusványosi rendezvények sok esetben inkubátor-szerepet töltöttek be, hiszen az évek folyamán az itt rendezett vitákon sok "rázós", kellemetlen kérdés is napirendre került. Szó esett itt a romániai magyar oktatásról, az erdélyi magyar állami, illetve magánegyetemrôl, környezetvédelemrôl, civil társadalomról, pártközi együttmûködésrôl, egyházak helyzetérôl, elkobzott javak visszaszolgáltatásáról és sok más kérdésrôl. Magyar politikusok itt elhangzott kijelentései nem egy alkalommal vihart kavartak Romániában.

Az idén július 22–29. idôszakban sorra kerülô rendezvényekre a szervezôk Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi fôapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihãilescu kormányfôtitkárt, Tôkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nãstase kormányfôt hívták meg elôadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezetô politikusa és parlamenti képviselôje.

Bukaresti források szerint nem valószínû, hogy a román miniszterelnök a meghívásnak eleget tesz. Orbánnak és Nãstasénak a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében címû vitában kellett volna szombaton részt vennie, amelynek moderátoraként a szervezôk Adrian Severin volt román külügyminisztert, az EBESZ Parlamenti Közgyûlésének elnökét kérték fel. Egyébként a román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdôre, de oda az évek során a tisztséget betöltô egyetlen miniszterelnök sem ment el. Tavaly ott volt azonban Mircea Ciumara államminiszter, aki a kormányfô személyes képviselôjeként vett részt a tábor egyik vitájában. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdôre.

— Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenôszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezôinek meghívását — közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít idôt a péntek délutáni, státustörvényrôl szóló elôadásra. — Meggyôzôdésünk — hangsúlyozta Szilágyi —, ahol a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetôivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát.

(t)

A Dést Bethlennel összekötô, a Nagy-Szamos kanyarulatait követô országút mentén sorakozó falvak egykoron Csicsó várához tartoztak, így mindennapjaik ritmusát a vár vérkeringése határozta meg. Ezek a települések a várkatona-falvak utódai — várjobbágyok földje. A vidéken sokáig élt is a hagyomány, miszerint Baca, Retteg, Várkudu meg Felôr életvitelében a tájhoz, emberekhez szokott szem könnyen felfedezi a katonai múlt számlájára írandó rendet, gerincességet és törvénytiszteletet.

Húsz évvel ezelôtt Beke György — Búvópatakok címû riportkötetéhez gyûjtve az anyagot — még rábukkant e hagyomány nyomaira: "— Szabad emberek… késôbb jobbágyok… " — éppúgy álmélkodik a Szamos-völgy falvainak múltján, mint a barcasági csángó-magyarok szoktak, ha várjobbágyi sorsukat emlegetem. Vajnár János világoskék szeme emlékektôl lobog fel: — Azért lehet ebben valami… A kuduiak katonás emberek voltak mindig. A parancsot szigorúan vették.(…) Lehet, hogy a hajdani katonaéletben ragadt belénk a parancs ereje."

Nem hiszem, hogy lenne olyan tollforgató a világon, aki ne használná fel úti élményeinek rostálására, ülepítésére az egykori várjobbágy-falvak vadromantikus múltját — van-e izgalmasabb, mint a régmúlt mai kivetüléseinek nyomait a jelen aszfaltján keresni, megtalálni vélni? —, de ez a vállalkozás senkinek nem volt, és nem is lesz könnyû. Elôször is azért, mert az egykori hadiút mentén fekvô harminckilenc várjobbágy-falut — amelyek lakóit az Árpád-házi királyok azért telepítették ide, hogy a várispán vezetésével bármikor harcba szálljanak — többször is leradírozta a térképrôl a történelem forgataga. Másrészt: az egymást váltó világok olyannyira megváltoztatták ezen falvak összetételét, hogy ember legyen a talpán az, aki mindezek ellenére rátalál arra a fonalra, amely egyenesen a várépítôk és várkatona-telepítôk koráig vezet vissza.

Persze, a kísértés nagy. Milyen egyszerû lenne Felôr átlagon felüli életképességét, leleményességét a várkatona-múlt örökségének tekinteni. Vagy Retteg egykori kisvárosi jellegében a régi rendszeretet és szervezôkészség nyomait fellelni. Csak toll, meg véna kellene hozzá. Aztán — amikor a vándor kikerült a vidék élményforrásainak vonzáskörébôl — megfakul a csillogó Ariadné-fonal. Kiderül, hogy Retteg rendkívül fejlett gazdasági életét az ide települt zsidóság alapozta meg, és hogy a csicsói vár elfoglalásának, véres, hôsies pusztulásának énekét már csak azért sem lehet fellelni, mert nem hadsereg, nem ellenség végzett a várral: 1544-ben Izabella királyné, Zápolya János özvegye robbanttatta fel, hogy ne kerüljön vissza az a moldvai vajdák birtokába. Megtépázva a vár török-tatár ellen védô mítosza is: "magyar történelme" csak Mátyás királyig tart, ugyanis "legnagyobb királyunk" Stefan cel Marénak adta…

Követték ôt fiai, Bogdán meg Petru Rares… Aztán amikor újra "magyar" lett volna a vár, felrobbantotta Izabella… Ennyi.

A várjobbágyság vadromantikájának talán egyetlen nyomát lehet ma fellelni a vidéken: meglepôen sok a várral és a nemességgel kapcsolatos történet, anekdota, legenda. A csicsói várat óriások lakták — mondják Bacán, Rettegen életmódjukról is tudni vélnek: csak átlépték a Nagy-Szamost, ha szitáért mentek. Az egészen más gyökerekkel táplálkozó, de földrajzilag a "várjobbágyok földjéhez" kapcsolható Magyardécsén Óriás-dûlô határnév is létezik. Számtalan — szebbnél szebb — legenda övezi az egykori nemesi kúriákat is, amelyek zöme vagy romokban áll, vagy nyomát sem találni — széthordták. Hogy kik? Nem feltétlenül csak az óriások…Van különben a környéknek egy olyan óriás-legendája is, amely magát a leszármazást, a várjobbágyokkal való vérrokonságot célozza meg:az egyik óriásgyerek játékszobájába szeretné vinni a Nagy-Szamos partján dolgozó emberkéket, de apja megállítja, és azzal inti: vigyázni kell ezekre a "játékszerekre" mert az óriások kihalása után ôk fogják majd benépesíteni a környéket.

Persze e gazdag legendavilághoz az is lényegesen hozzájárul, hogy a vidék magyar történelmi vonzatai nem közismertek. Nem tisztázott például véglegesen, hogy Baca valóban pogány név-e, vagy hogy Magyardécse valóban I. István apjáé, azaz Géza nagyfejedelemé volt-e.

A "tájszófejtésnek" nagy hagyománya van a vidéken. Öröm hallgatni a tanultabb-egyszerûbb helybélieket, amint magyarázzák, hogy Retteg a rét és a hegy szavakból állt össze, meg hogy Gyécsa-Dicsô név a Gézából származik. A "szófejtés" nem véletlenül terjedt el ezekben a falvakban. Beke György 1980-ban megjelent riportkötetét, a Búvópatakokat minden Sajó-, Nagy Szamos- vagy Beszterce-menti, magára valamennyit is adó lakójának házában fellelni. Ennek egyik fejezete — Szavakba zárt történelem — e nevek eredetével foglalkozik.

Íme, egy példa: "A Sajó nevét már Anonymusnál olvashatjuk: ’ad fluvium Sayou et usque ad castrus salis’. A név a só (sav) és a régi folyó jelentésû jó szavunk összetétele. A jó más folyónevekben is elôfordul: Székelyjó, Berettyó…"

(Zárójelben: felejthetetlen élmény, amint egy-egy Nagy-Szamos, Sajó vagy Beszterce-menti település magyarlakta portáin megmutatják a ház "egyetlen könyvét", a Búvópatakokat, és gyakorlott kézzel ütik fel ott, ahol szüleik, nagyszüleik, netán saját maguk a szereplôk-fôszereplôk.)

A Sajó alsó folyásának történelme is sok helyen ködbe vész: Szentandrás temploma már a kora Árpád-korban állt, de akkoriban a vidéket messze tájon erdô borította. Hogyan született meg ez a település itt, az isten háta mögött? Titokzatosság lengi körül a sajóudvarhelyi templomot is — külsô falának dombormûvét ugyanaz a mester készítette, aki a jáki kápolnán is otthagyta keze nyomát. Keveset tud a lakosság a meglepôen nagyszámú földvár- és római ôrhelyekrôl is (Csicsó vára közelében egy vaskori vár nyomai is kivehetôk).

Mindezek lényegesen hozzájárulhattak ahhoz, hogy a "várjobbágyok földjén" másképpen — anyásabban — viszonyuljanak a történelemhez, mint a szomszédos színromán településeken.

(folytatjuk)

Szabó Csaba

A Kolozs Megyei Mezôgazdasági Vezérigazgatóság szokásos hétfôi sajtótájékoztatóján elsôsorban az aratás helyzete és a piacok ellenôrzése került terítékre. Dr. Ivan Ilarie vezérigazgató elöljáróban a sajtón keresztül megköszönte azoknak a vállalatoknak és intézményeknek a jóindulatát, amelyek számítógépet ajándékoztak 20 falusi iskolának. Segítségük révén számítógéphez jutott többek között az egeresi, pusztakamarási, kisbányai, iklódi, dezméri, bonchidai, magyarkájáni és a mócsi iskola.

Megyénkben tegnapig a vetésterület felérôl került tárolóba a kenyérgabona, az ôszibúza 42 százalékát takarították be. Az eddig elért átlag terméshozam 2717 kg. A tavaszi árpa 20 százalékát takarították be. A napokban lehullott csapadék miatt elakadt az aratás. Félô, hogy ha tovább tart az esôs idô, a búzaszemek egy része kicsirázik a kalászban, ami óriási veszteséget jelenthet. Erre figyelmeztetett a Kolozsvári Magvizsgáló Laboratórium vezetôje, dr. Maxim Onisin.

A sajtóértekezleten részletesen kitértek a Széchenyi-téri piacon uralkodó áldatlan helyzetre is. Itt reggeltôl estig árulják a romlandó tejtermékeket, tojást és más élelmiszereket is. Az illetékes egészségügyi szervek szaporodó ellenôrzései kiderítették: sok termelô nem rendelkezik állategészségi igazolvánnyal, az eladók nem használnak munkavédelmi öltözetet (köpenyt és sapkát), vagy piszkos köpenyt vesznek fel. Nemegyszer az árut helytelen módon helyezik az asztalokra. A legnagyobb gond mégis az, hogy a tejtermékek forgalmazására a csarnok nem megfelelô: kánikulai melegben nem lenne szabad ilyen helyiségben tejterméket árulni hûtôszekrény nélkül, mert a hômérséklet meghaladja a 40 C fokot. Ha esik az esô, a tetôszerkezet beázik, és gyakran a termékek is áznak. Az ellenôrök május-júniusban 755 millió lej értékben róttak ki büntetést, s emellett elkoboztak 183 millió lejnyi rossz minôségû élelmiszert. A legaggasztóbb helyzet a Széchenyi-téri piacon van, de a Flora, a Mãrãsti téri, a Hermes, a dési, és a tordai Oprisani piac sem megfelelô. A egészségügyi illetékesek elmondották: ha a közeljövôben a polgármesteri hivatalok nem veszik figyelembe észrevételeiket, és nem tesznek határozott lépéseket a piacokon uralkodó helyzet orvoslásáért, több piac mûködését felfüggesztik.

Tóth János

Tegnap megkezdôdtek a felvételik a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai kirendeltségén. A székelyföldi városba agrárközgazdaság, könyvelési és gazdasági informatika, vidékfejlesztés, valamint román nyelv és irodalom, továbbá angol nyelv és irodalom szakokra várták a jelentkezôket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az erdélyi magyar egyetem rektora a Szabadságnak elmondta: a meghirdetett 175 helyre összesen 487-en jelentkeztek. Szinte minden szak esetében, kivéve az agrárközgazdaságot, amelyre 50 helyre 53-an iratkoztak be, túljelentkezés van. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák az elképzeléseknek megfelelôen bonyolódtak le, eddig semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, eredményhirdetést hétvégére várnak.

Tonk Sándor tájékoztatása szerint nagy népszerûségnek örvendett a vidékfejlesztési szak: 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket. A rektor szerint ez a fokozott érdeklôdés a szak újszerûségével magyarázható. Úgyszintén nagy az érdeklôdés a könyvelési és gazdasági informatika szak iránt, az 50 helyre 116-on iratkoztak be. Tonk Sándor úgy véli, ebben az esetben várható volt a túljelentkezés, figyelembe véve, hogy a magyar nyelvû közgazdasági oktatás jelenleg hiányszak. A román–angol szak ugyancsak 50 helyére 100 hallgató jelentkezett.

A rektor elmondta: a jelentkezôk többsége Hargita, Kovászna és Maros megyébôl származik. Ez is igazolja, hogy szükség volt az egyetemi tagozat beindítására Csíkszeredában. A rektor szerint történelmi jelentôségû pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen ténylegesen beindult valami, amely eddig csak elképzelésként létezett.

A vidékfejlesztési szak vezetésével megbízott Rostás Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, tanszékvezetô az MTI-nek adott nyilatkozatában ezzel kapcsolatban elmondta: tudatos döntés eredménye volt a vidékfejlesztési szak beindítása a Székelyföldön, mivel a vidék helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos kérdések elôtérbe kerültek és most esély mutatkozik arra, hogy folyamatosan, szakszerûen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

Rostás Zoltán szerint a Székelyföldön több évtizedes lemaradásokat kell pótolni. Ebben a munkában a vidékfejlesztô kulcsszereplô lesz, de már a szakemberek képzése, az oktatók munkája, a vidékfejlesztési munka egyetemi szintû intézményesülése is sokat javíthat a helyzeten. — Szerencsére nem a semmirôl indulunk. Ebben a régióban több mint egy éve beindult a kistérségek szervezôdése, néhányan már gyakorlati jártasságot is szereztek a vidékfejlesztési munkában. Csíkszeredában — az Apáczai Közalapítvány támogatásával — másfél éves kísérleti képzési program keretében került sor a vidékfejlesztési oktatás tesztelésére, neves külföldi szakértôk közremûködésével. A most induló egyetemi képzés éppen ennek az elôkészítô munkának az eredménye. S nem kell megfeledkezni arról sem, hogy ebben a városban a társadalomkutatásnak erôs, nemzetközi szinten is ismert szellemi mûhelye van a KAM — Regionális és Antropológiai Kutatások Központja keretében — mondta.

Papp Annamária

Javában zajlanak az egyetemi felvételik a Kolozsváron is. Vannak tanszékek, ahol a diákok már túl vannak a megmérettetésen, de néhol még ezután kerül rá sor. A Babes–Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Karán július 19-es és 20-án zajlott a felvételi, ahol 50 helyre 63 diák versengett. Az eredményhirdetésre július 28-án kerül sor. A tanszék hitoktató–magyar szakára július 27-én kezdôdik a vizsga. A néprajz tanszéken 20 helyre 45 diák volt beiratkozva, az eredményhirdetésre itt is július 28-án kerül sor.

Vannak karok, ahol megszüntették a hagyományos felvételi vizsgát, ezekre a médiák rangsorolása után lehet bejutni. Ezt a módszert választották többek között a szociológia, történelem, és filozófia karok, valamint a jogi kar. Az újságíró szakon tegnap zajlott a felvételi, a színmûvészeti fôiskolán pedig a múlt héten.

(k)

Jegyzôkönyv aláírásával fejezôdött be a múlt héten csütörtökön Debrecenben a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum nemzeti koordinátorainak elsô ízben megtartott kétnapos tanácskozása, amelyen Ukrajna, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország delegációi vettek részt. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Hajós Béla, a magyarországi Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KöVíM) helyettes államtitkára a tiszai árvízvédelem szempontjából sorsdöntô lépésnek nevezte az öt ország együttmûködését.

Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország vízügyért felelôs miniszterei ez év május 25-én a Budapesti Nyilatkozat aláírásával hozták létre a Tisza-völgyi Vízügyi Fórumot. — Ezzel a Tisza völgyében élôk mindennapját alapvetôen befolyásoló folyamat indult el — emelte ki a helyettes államtitkár. — Az öt ország együttmûködésén alapuló új árvízvédelmi koncepciót november 30-áig készítik el; a debreceni tanácskozáson ennek tematikáját és elkészítésének ütemtervét dolgozták ki — mondta.

A részfeladatok elvégzésére hét munkacsoportot alakítottak; a megállapodás szerint a hidrológiai munkacsoportot Jugoszlávia, a helyzetelemzésit Románia, az elôrejelzési, valamint a nemzetközi együttmûködési és jogi munkacsoportot Magyarország, a méretezési és a környezeti hatásvizsgálati munkacsoportot Szlovákia, a létesítményfejlesztési munkacsoportot pedig Ukrajna irányítja. Hajós Béla elmondta, hogy értékelték a Tisza völgye jelenlegi árvízvédelmi helyzetét, s javaslatot tettek az elôrejelzô- és informatikai rendszer kiépítésére.

Fontos célul jelölték a töltések kiépítési szintjének egységesítését, a töltéserôsítést, a vízlefolyási viszonyok javítását, a hullámterek rendbetételét és tározók építését. — Az árvíz-védekezési munkákban a lakóterületek védelme jelenti az alapelvet — szögezte le a vízügyi helyettes államtitkár.

Arra utalva, hogy a vízszintek emelkedése az elmúlt négy-öt évben felgyorsult, hangsúlyozta: nem lehet a gátakat az égig emelni, a töltésmagasításokkal lassan elérik a felsô határt. Ezért rendkívül fontos a vízvisszatartás kérdése, ami hegyvidéki tározók létrehozásával lehet elérni, továbbá olyan mezôgazdasági területek kijelölésével, amelyek szükség esetén víztározóként szolgálnak. A nemzeti koordinátorok megállapodtak abban is, hogy az Európai Uniót már a Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció kidolgozásának a fázisában be kell vonni az együttmûködésbe.

Kérdésre válaszolva ezzel összefüggésben Hajós Béla elmondta: az öt ország vízügyért felelôs miniszterei a közeljövôben elektronikusan aláírt levélben tájékoztatják az Európai Uniót a Tisza-völgyi együttmûködésrôl, s döntenek arról, hogy a folyamatos tájékoztatáson milyen formában gondolják bevonni az EU-t a munkába. — Ha az unió megfigyelôként be akar kapcsolódni a Tisza-völgyi Vízügyi Fórum munkájába, akkor azt az öt ország örömmel veszi — jelentette ki Hajós Béla.

Hajós Béla végezetül arról beszélt, hogy az öt ország között létrejött árvízvédelmi együttmûködés késôbb komplex vízgyûjtô-fejlesztési programmá bôvíthetô majd ki, de — mint mondta — most a védelem a lényeg.

Valerij P. Kassiantchouk, az ukrán delegáció vezetôje a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: mivel 1997-tôl folyamatosan emelkedett az árvízszint, komplex tervet dolgoztak ki a védekezésre. Ennek során 2002-ben elkezdôdik nyolc hegyvidéki és két síkvidéki tározó építése ukrán területeken. Az ukrán delegációvezetô azt is bejelentette, hogy a kárpátaljai megyei tanács betiltotta a további erdôirtásokat, amitôl az esetleges árvizek lassúbb lefolyását remélik.

— Ukrajna magára vállalja az árvízvédelmi terveknek az egyeztetését és az összehangolását. Ezt elsôsorban azért tesszük, mert jól tudjuk, a Tisza nálunk ered, itt vannak a legkritikusabb gondok és itt találhatók a mellékfolyók is, és az ezen kialakult kritikus helyzet befolyásolja a magyarországi árvízhelyzetet is. Ez nagyon fontos. A lényeg, hogy tanulmányozzuk a mûszaki beavatkozásokat, nemcsak az ukrán területen, hanem a többi ország területén is, ugyanis ezt nem külön-külön kell vizsgálni, hanem komplex módon. Májusig ezt csak Ukrajna és Magyarország kétoldalú együttmûködésének keretében valósult meg, de most fokozottan rátértünk mind az öt ország együttmûködésére. Hiszen az Európai Unió követelményei is ezt diktálják — mondta.

Costicã Sofronie, a román vizek nemzeti társaság igazgatója a tárgyalások befejezését követôen kijelentette:

— A közösen elfogadott tervekbôl mi arra vállalkoztunk, hogy a második számú munkacsoportot vezessük, amely az egyik legkomplexebb és legnehezebb feladat. Azért vállaltuk el ennek a második pontnak a kidolgozását, mert Romániában már létezik egy hasonló, saját nemzeti stratégia ezen a téren. Mi arra számítunk, hogy az általunk kidolgozott tematika hasznosítható lesz a többi négy ország számára is. Ezeket egyébként a többi ország közremûködésével egy picit átalakítjuk, és még javítunk rajta. Ennek a metodikának az alapja egy diagnózis, tehát egy nagyon szigorú elemzés. Elsô lépésben ez a metodika elôírja országonként az árvízvédelmi helyzet nagyon szigorú ellenôrzését. Ennek következményeképpen megállapítható a diagnózis, vagyis az, hogy az adott országban milyen árvízvédelmi vagy vízkár-elhárítási feladatokat kell elvégezni. Csak egy jó diagnózis után határozhatjuk meg azokat a tennivalókat, amelyekkel orvosolható a fennálló helyzet. Tulajdonképpen mûszaki beavatkozásról, jóvátételrôl van szó. Abban reménykedek, hogy meg fogjuk találni nemcsak a legjobb megoldásokat, hanem azokat a finanszírozási forrásokat is, amelyek feltétlenül szükségesek a Tisza árvízvédelmi helyzetének rendbetételéhez.

Vasárnap késô este kómában szállították a 2-es számú gyermekklinikára azt a Maros megyei kislányt, aki mérges gombát fogyasztott. Aurel Bizo szakorvos úgy nyilatkozott, a kislány szombaton volt gombászni és még aznap bevitték a segesvári kórház sürgôsségi osztályára. Mivel a gyermek helyzete nem javult, Marosvásárhelyre szállították, innen pedig helikopter segítségével érkezett a kolozsvári gyermekklinikára.

A szakorvos szerint a kislány helyzete súlyos, mély kómában érkezett a kórházba. Aurel Bizo hozzátette: az elmúlt napokban gombamérgezés miatt két gyermeket már beutaltak a kórházba. Bizo azt reméli, hogy az utóbbiakat a napokban hazaengedik.

Hétfôn a prefektúra épületében átfogó képzést tartottak a megyében levô községek polgármesterei, alpolgármesterei, illetve képviselôi számára. Cristian Dogar, a prefektúra szakértôje arról tájékoztatta a vendégeket, hogyan kell sikeres pályázatot összeállítani annak érdekében, hogy a különbözô európai fórumok pozitív elbírálásban részesítsék azokat. A képzésen mintegy 15 személy vett részt.

Az esetek túlnyomó többségéban több település egy képviselôt küldött, hisz az európai pénzeket inkább olyan programoknak ítélik meg, amelyeket több település közösen állított össze.

Az elkövetkezô napokban újabb képzésre kerül sor.

(k. o.)

Állásfoglalás elfogadásával ért véget az Unitárius Egyház Fôtanácsának hétvégi ülése. Ebben a törvénytelenül elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásának követelése mellett foglalnak állást. Kinyilvánítják, hogy felelôsséggel tartozunk az ôseinktôl ránk hagyott örökségért, amelyrôl nincs jogunk semmi formában lemondani. Felhívással fordulnak a magyar történelmi egyházakhoz és a magyarság érdekvédelmi képviseletéhez, hogy a jövôben fokozottabb felelôsséggel folytassák közös erôfeszítéseiket, hogy az egyházak teljes jogorvoslást nyerjenek.

Az Egyházi Fôtanács ugyanakkor állást foglal a Sapientia Alapítvány alapító okiratában megfogalmazott keresztény értékek és szellemiség kihangsúlyozása mellett, és felhívja a Kuratoriumot, illetve a létesítendô Sapientia (Erdélyi Magyar) Egyetem vezetôségét azok érvényesítésére, különös tekintettel a tanárok alkalmazására.

Az unitárius egyház képviselôi határozottan kifejezésre juttatják azon álláspontjukat, hogy nem támogatják, sôt ellenzik lelkészeik külföldre való kitelepedését. Csak abban az esetben tartja elfogadhatónak és járul hozzá, ha a kitelepedés egyeztetett egyházi érdekbôl történik. Fehívják a lelkészeket, hogy jövônk és fennmaradásunk érdekében vállalják, mint hogy eddig is hûséggel tették, "Istenünk, egyházunk és népünk szolgálatát, itthon, szülôföldön–.

Az Egyházi Fôtanács üdvözli továbbá a magyar Országgyûlés által elfogadott státus(kedvezmény)törvényt, amely a Kárpát-medencében az anyaország határain kívül élô magyarságnak a szülôföldön való megmaradását támogatja.

INFORMATIKAI KÖR mûködik kedden és szerdán, délután 2–4 óra között, az RMDSZ Pata–Györgyfalvi kerületi székházban (Jugoszlávia utca 51.). A kerületi székház nyitvatartási ideje: hétfô — 11–15 óra, kedd–péntek 14–15 óra között.

KATASZTERI ÖSSZEÍRÁS A TORDAI RMDSZ SZÉKHÁZÁBAN (A. Iancu 12.) kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 10–14 óra között.

Meghalt Mészöly Miklós író

Hosszan tartó betegség után, életének 81. évében, vasárnap elhunyt Mészöly Miklós író — tájékoztatta az MTI-t a család hétfôn.

FNI-károsultak figyelmébe!

Meghosszabbították az Országos Befektetési Alap Károsultjai Egyesületének tagjai számára a határidôt, ameddig befektetési tagkönyveik két fénymásolatát beadhatják. Mivel keresetük ügyében a per következô lépését szeptember 14-re halasztották, az érintettek legkésôbb augusztus 30-ig nyújthatják be irataikat, amelyek nélkül nem vehetnek részt felperesként érdekvédelmi szervezetük oldalán. Kolozs megyében a közel hétezer kártérítésre igényt tartó kárvallottak közül csupán háromezren tagjai az egyesületnek, és július 17-ig, az elsô határidôig, ezek fele tett eleget a feltételnek. Az egyesület Kolozs megyei szervezete olyan négyszáz károsulttól is kapott iratokat, akik nem tagjai. Értük az egyesület más úton igyekszik fellépni.

Gólya-posta

Lapunk apróhirdetései között lehetôséget adunk arra, hogy újszülöttek világra jöttét tudassák olvasótáborunkkal. Az újszülött adatait (név, hossz, testsúly, születési idôpont és hely) az apróhirdetésekhez szükséges nyomtatvány kitöltésével kell leadni pénztárunknál. Szolgáltatásunk egyelôre ingyenes.

— Miért vesz részt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a magyar miniszterelnök?

— Hagyományból.

— És miért nem vesz részt a román miniszterelnök?

— Hagyományból.

(öbé)

A Szabadság harmadik negyedévi, valamint júlisi egyhavi elôfizetôi nyereménysorsolására 24-én, kedden (és nem szerdán, ahogy elôször közöltük) du. fél 6 órakor kerül sor támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király — Brãtianu — u. 26.) második emeleti dísztermében. A sok értékes nyeremény közül a negyedévi elôfizetésekért járó nagydíjat, a teljes televíziós mûholdvevô berendezést, a Prosat Kft. adományozta.

Azok között, akik egy hónapra, júliusra, fizettek elô a Szabadságra, a következô díjakat sorsoljuk ki: 1. 6 személy elszállásolása Tarnicán, hét végén, a Bahia Blue menedékházában — fôdíj, 2. sporteszközök, a VSA termékei, 3–5. gyógynövénykivonat-csomagok, a Quantum Pharm és a Transvital Cosmetics kínálatában, 6–8. gyógytermékek a Fantastik üzlettôl, 9. viaszosvászon asztalterítô és csempe-lehúzósképek, a Tapet-Center ajándéka, 10. két személynek fogyasztás a Bahia Blue teázóban, 11. meglepetéscsomag a Hélène fordítóirodától.

Ugyancsak az Apáczai-líceumban és a fenti idôpontban sorsoljuk ki a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin júniusi rejtvénypályázatának nyerteseit is, akiket videokazettával, Szabadság-elôfizetéssel és könyvekkel jutalmazunk.

Meglepetésnek tartogattuk, hogy találkozónkon fellép, hogy kellemes zenéjével szórakoztassa közönségünket, Petrucz Sanyi zenekara!

Hangulatos találkozónkra mindenkit szeretettel vár

a szerkesztôség

Jó nekünk itt lenni, visszhangzott bennem a Biblia szava szombaton este a Kalandos Társaság által szervezett Anna-bálon. Jó volt együtt látni a hidelvi idôsebbeket, fiatalokat, gyerekeket tömörítô szervezet rendezvényén, jó volt hallgatni a Pál Jenô és zenekara muzsikáját, de a legjobb az volt, hogy otthon voltunk a Kalandos Társaság saját székházában, ami most már kizárólag csak az övéké.

Batyus bál volt, annak rendje és módja szerint: nem egy asztalnál együtt ült nagyszülô, szülô és unoka. Szép volt, ahogy a táncrendet, a sotist, a gólyát és a négyest járták. Az est fénypontja az Anna nevû hölgyek felköszöntése volt. A vezetôség egy-egy szál rózsával lepte meg mind a tíz jelen levô Annát, és a születésnapjukat ünneplôket is kiszólították a zenekar elé, hogy ôk is átvegyék szál rózsájukat. A zenekarral együtt énekelte mindenki a közismert dalt: "Ez a nap más mint a többi". A vezetôség nemcsak a jó szervezésben tûnt ki, hanem derekasan kivette részét a nagyterem rendbetételénél is, amire bizony ráfért a felújítás, mivel az utóbbi 50 évben nem javítottak rajta semmit.

A Kalandos Társaságot 1585-ben jegyezték be, 1882-ben ennek keretében alakul meg a Hidelvi Dalkör, 1898-tól pedig a Kolozsvári Földészek Társulata néven élt tovább. A mai székházat 1938-ban építették adományokból és közmunkából (még ma is megvannak a jegyzôkönyvek, amibôl kitûnik, hogy ki mit adott és mennyit dolgozott). Sajnos, csak tíz évet mûködött székházként. Miután az állam átvette, csak a központilag engedélyezett tevékenységek létezhettek. A ritka összejövetelekért bért kellett fizetni.

A Kalandos Dalkör a kommunizmus éveiben a hidelvi református egyház keretén belül dr. Bíró Mózes lelkipásztor vezetésével és támogatásával tudott fennmaradni.

Ma már újra van hol összegyûlni, próbákat, találkozókat, téli mezôgazdasági tanfolyamokat tartani, de, persze, még sok a tennivaló a ház körül, ami pénzszûke miatt lassan halad, de itt is érvényes a mondás: "segíts magadon, mert az Isten is megsegít".

Bakó Béla

Az Emberjogvédelmi Liga (LADO) Kolozs megyei fiókja továbbra is folytatja az ingyenes jogtanácsszolgáltatást mindazoknak a személyeknek, akiknek alapvetô emberi jogait sértik meg. Augusztusban a szakemberek vakációzása miatt az ügyfélfogadás szünetel. Ezalatt az észrevételeket a székhelyre (Bulevardul Eroilor 16., cam. 14.) kell postázni, vagy személyesen 8–15 óra között kell jelezni. Sürgôs esetekben a liga azonnal beavatkozik.

2001. szeptember 4-tôl visszaáll a rendes fogadóórarend: minden kedden 14–16 óra között várják a panaszosokat.

Az erdélyi magyar zenei élet elfelejtett fejezete Zsizsmann Rezsô életmûve. A felvidéki Körmöcbányáról Kolozsvárra, német ajkú szülôktôl elszármazott mûvész a magyar zenekultúra fennmaradásáért minden lehetôséget megragadott, és ebben, nemzeti hovatartozás nélkül, számtalan támogatóra talált. Mindkét felesége a magyarörmény Szentpétery polgári családból származott, ezt a légkört kapta Zsizsmann Rezsô sikereinek hátteréül. Pályája a két világháború közötti erdélyi zenei élet sokszínûségének bizonyítéka. Íme, hogyan vélekedett ômaga kora hangulatáról: "Zenére nagyobb szükség van ebben a tespedt, csüggedt, tanácstalan világban, mint valaha volt. Ez friss, új életet hozna. Sokan hangoztatják, hogy a rádió korszakában erre nincs szükség. Rádió — mesebeszéd!... Ha magam átélem, magam csinálom, jól vagy rosszul... az a zene. Ideális állapotokra kell fektetni az egészet — senkit sem akarni felülmúlni, senkinél nem akarni tökéletesebben produkálni — csak eredményt elérni egy összességben."

A Zsizsmann Rezsô munkásságát méltató, azt dokumemtumszerû pontossággal végigkövetô könyvet a Budaörsi Örmény Kisebbségi Önkormányzat nemrég jelentette meg.

Ö. I. B.

A Kárpát-medencében egyedülálló szalmakalap múzeumot nyitottak meg a hét végén a Hargita megyei Kôrispatakon.

Az ingyenesen látogatható, ritkaságszámba menô múzeumnak bevallottan turistacsalogató szerepet szántak, emellett azonban a másfél évszázados hagyományra visszatekintô kézmûves mesterség, a kalapkötés tudományának ápolását is szolgálja.

Az alig 700 lelket számláló Kôrispatakon közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap készítés, vagy "kötés", miként itt mondják. 1879-ben a faluban legalább százan fonták a kalapot, de ma sincs Kôrispatakon olyan család, amely ne ismerné a szalmafonás technikáját.

A múzeum létrehozásának gondolata Szôcs Lajostól származik, akinek családja három nemzedékig visszamenôleg kalapkészítéssel foglalkozott. Az ötletet öt év alatt valósította meg saját erôbôl a múzeum alapítója.

A két szobából és egy elôszobából álló múzeumban az ország különbözô vidékein a román, magyar, német népviselet kellékeiként is azonosítható szalmakalapok, a szalmából készült dísztárgyak láthatók, valamint az áztatott, fonott, préselt szalma megmunkálási eljárásait, a kalapkészítésnél használatos kézi gépeket lehet megtekinteni.

A helybéliek remélik, hogy a múzeummal megtették az elsô jelentôs lépést a faluturizmus meghonosítása érdekében. A településen tizennégy családi házban már berendezkedtek a turisták fogadására, a Szalmakalap-készítô Hagyományôrzô Egyesület pedig panziót is mûködtet.

A múzeum elôzetes hírverése eredményesnek bizonyult: közel félezer érdeklôdô volt jelen a nyitáson, komoly érdeklôdés mutatkozott a határokon túlról is. A figyelem fenntartása érdekében elhatározták, hogy elkészítik a világ legnagyobb szalmakalapját: Kôrispatak egy hatméteres átmérôjû fejfedôvel szeretne bekerülni a Guinness Rekordok Könyvébe.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának július 25-i számából: Mit csinálsz vasárnap? (Dr. Ágoston Albert); Megújuló egyház (Bányai László); Templomablak (Dsida Jenô); Napról napra (Lôrincz István); Németh László, a jó pedagógus (Bányai László); Egy édesapa intelmei iskolásfiához (részlet Edmonto de Amicis Szív címû kötetébôl); A Marosvásárhelyi Kántor–Tanítóképzô Intézet általános felvételi tájékoztatója; Szent László újra Maksán (Rákossy Károly); Tetôn (Áprily Lajos); 75 éve alakult meg az Erdélyi Helikon; Beszélgetés három erdélyi református kollégista diákkal; Örömmondó (gyermekrovat); Hírek; A június 19-i egyházkerületi közgyûlésen felszentelt lelkészek névsora.

A járdára biggyesztett nemzetiszínû oszlopok után bepingálták a Mátyás-szobor mögötti zászlótartó oszlopokat is. Feltételezhetô, hogy ez a fajta díszítési mánia ezzel nem jutott el a kiteljesedéshez, s így aligha kell nagyon megerôltetnünk a fantáziánkat, hogy elképzeljük, milyen csicsásan fog kinézni például az Avram Iancu alá épített gólyaláb, amikor a három lányalak tülkét bepingálják ugyanazzal a három színnel, pláne, "ha lúd, legyen kövér" alapon az oszlopot alkotó köveket is sorra veszik. Azt nem tudom eldönteni egyelôre, hogy ez a kiszínezés segít-e a gólyalábon? Oszloplogika szerint, bizonyosan. Csakhogy attól tartok, hogy a volt városháza elôtti haranglábbal a kiszínezôk egy kis bajban lesznek. Például, ha el kell dönteniük, hogy hosszában vagy keresztben rakják föl a színeket a szürkére. Mert több okból sem mindegy. Ugyanis, ha nem illik össze a Mátyás mögötti oszlopok színezésével, akkor ez a kontraszt bárkit összezavarhat (pláne az idegeneket!), míg összeillés esetén bizony alkotmányossági bonyodalmak támadhatnak, s nincs kínosabb ezek megmagyarázásánál. Így is fönnáll a veszély, hogy amikor Mátyás lova farka mögé fölkerülnek a zászlók is, gubanc lesz a rúd és a zászló színegyeztetésével.

Elôrelátható, hogy a járdaszegélyre ültetett oszlopsorok színvariálásával is ugyanaz a gond lesz, akárcsak a padokéval. Hiszen ahogy a paszulyt ebédelt polgár délutáni sziesztája is e padokon félelmet, zavart, lelkiismereti és hazafias traumát okozhat, ugyanígy bonyolítják el a járdaszegélyt óvó oszlopok a kutyák ügyes-bajos dolgát, minthogy nem mindegy az, hogy tiszta vörös oszlopra emelik a lábukat, vagy egy tetôtôl talpig három színûre?! A paszulyt ebédelô suttyomban is megkönnyebbülhet, legfönnebb érzékenyebb orrúak leplezhetnék le, ám a kutya lábemelése a szag mellett látható nyomot is hagy! Nos, ezek a dolgok már bölcseleti magasságokba emelik az oszlopkérdést, jogi, erkölcsi, hazafiúi és egyéb tényezôket érintenek.

No, de felelôsségre vonható valaki pusztán azért, mert paszulyt ebédelt? A bûnjel különben is perceken belül beleolvad az égett benzingôzbe. Az ösztönét követô kutyának legfönnebb a gazdája vonható felelôsségre. De ki felelôs, ha kóbor kutya emeli a lábát egy háromszínû oszlopra?

De fordítsuk komolyra a szót. Az emlékmûként szereplô és mûvészinek mondott oszlopok minôség szempontjából még mindig vitathatók, ám a járdaszegélyre kihelyezett oszlopokkal — se színnel, se szín nélkül — nem érthetünk egyet. Feleslegességük számunkra evidencia, ami abból is kitetszik, hogy velük bizonyosan nem oldódott meg a város parkolási gondja, ráadásul leszûkült az amúgyis szûk járdafelület. Vizsgálhatjuk azonban útakadályként is ezeket az oszlopokat a vakok, rosszul látók, tolókocsival közlekedô sérültek, figyelmetlen járókelôk szemszögébôl is. Való igaz, most nem parkolnak e járdákon autók, tehát a gyalogosok nem szorulnak a veszélyes úttestre. Ám ugyanezt az eredményt elérhették volna olcsóbban is! Sokkal olcsóbban! Olyan módszerrel, amely ráadásul még jövedelmet is hozott volna a konyhára. Persze, ehhez észre kellett volna venni azt is, hogy ahova most kiszínezett oszlopokat ültettek, már ott voltak a közlekedésrendészet táblái is, amelyek világosan és egyértelmûen hirdették: nemcsak parkolni, de megállni is tilos! Nyilván ehhez azt is tudniuk kellett volna a plántálóknak, hogy ezek a táblák a törvény nevében és képviseletében figyelmeztetnek — és legalább annyit kellene érniük, mint az oszlopok szavának. A törvény betartása pedig — állítólag — mindenkire kötelezô. Jobb helyeken ezt tudják is, de ami ennél is lényegesebb: be is tartják! Ott a tábláknak az az igazsága is él, hogy aki a törvényt megszegi, vállalnia kell a következményeit is. Ott pedig, ahol ez nem így van, mert a tábla hirdette igazságot oszloppal is meg kell toldani, ott a mégoly színesre pingált oszlopok sem segítenek, minthogy a törvényt azok sem tisztelik, akiknek a betartásáért kellene felelniük. Ez a tiltójelhalmozás olyan ostoba megoldást kíván megvalósítani, ami megvalósíthatatlan, mintha a betöréseket, lopásokat — egyszóval a bûnözést — úgy kellene és lehetne megakadályozni, ha minden polgár mellé rendôrt (oszlopot!) állítanánk. A dolog abszurditását jelzi az is, hogy az utóbbi idôben egyre több rendôrrôl derül ki, hogy ô is összekülönbözött a törvénnyel — melléjük vajon hány színû oszlopot kellene állítani? Egyértelmû, hogy semmiféle törvény nem helyettesíthetô oszlopokkal! Számomra az oszlopsor a dilettantizmus, a tehetetlenség és az inkompetencia igazolása — haszontalan, fölösleges és nagyon sokba kerülô pótcselekvés. Az oszloplogika borsos árát azonban, sajnos mindig mi fizetjük.

Kiss János

Az egész lólegenda úgy kezdôdött, hogy az egyik újgazdag, aki felépítette csodálatos, kacsalábon forgó, úszómedencés palotáját, miután megtalálta saját kijáratát, megcsodálta az utca legeslegszebb citadelláját, füttyentett egyet, majd kissé rosszallón megjegyezte:

— Hm! Úgy találom, túl sokan beszélnek köröttem magyarul! De hunnan ennyi hun?

Érdekes, én visszakézbôl kérdezném: De hova lett a sok hun?

Okulásként, abban a reményben, hogy a kérdezô is megtanul hunul, elmesélem a sunyi ló történetét, csak úgy szórakoztatásul, meg másoknak emlékeztetôül, régmúlt idôkre.

Ezerkilencszázhuszonötöt írt a naptár, midôn a két Szabó testvér, János és Miklós nagyot gondolt, s akár a mesékben, elindultak szerencsét próbálni Kolozsvárra. Kis motyójukon kívül az istenbe vetett hitet és a falusi emberre jellemzô akarást hozták magukkal. János a Kemény Zsigmond utca folytatásában, a Was Ottilia utcában — akkor és ma Tache Ionescu — vett házat, az Endre király utcától a második telken. Az elsôn, akárcsak átellenben a Tóth Marci üres telkén, nagy kukoricatáblák zöldelltek, kerítés nélkül. Az én gyerekkoromat még megszépítették a holdfényben fürdô nyári estéken rendezett izgalmas bújócskák, egymás riogatása, majd késôbb a titkos elrejtôzések a sejtelmesen susogó kukoricalevelek szövevényében. Házak alig épültek még s a parlagon gondtalanul lehetett rövidíteni a Czakó és a Kemény Zsigmond utcák között, sôt el lehetett jutni távolabbra is, a hóstáti búzatáblákig.

A harmincas évek derekán indult be a györgyfalviak kolozsvári honfoglalásának második hulláma. Egyre több takaros házat építenek, Szabó Miklósnak is felépül háza a Kazinczy utcában, miután egy Alkony utcai mesternél kitanulja a csizmadia szakmát. A környéken letelepednek Vajasék, Tóthék, a Bôr és a Bródszky család, de ide költözik a széki Bödör, Magyari, a csizmadia, Víghék, Dobayék, Jaskóék és még ki tudja hányan. Mind becsületes munkával, nem egymást kijátszó csalafintasággal. Hát innen az a sok hun, akiknek ma puszta létén is mernek egyesek csodálkozni. Jó lenne hely- vagy fertálytörténetet is oktatni...

A háború szele, az utca többi férfiaival együtt Miklóst is elsodorta. Az idôközben megszaporodott család, Ilonka és Mikica, a két gyermek, Juliska nénivel, anyjukkal maradtak, szerencsére nem sokáig. A csizmadiamester, bár fogságba is esett, hamar szabadult, vagy szökött, ki tudja már, de hazatért.

Szomszédokká negyvenkettôben váltunk, miután apám megvásárolta a szintén györgyfalvi Jaskótól a majdnem szemközti házikót. Mikica, egykorúak lévén, hamarosan barátommá lett s a többi telepi kölyökkel élveztük a külvárosi utcák, kertek adta nomád élet örömeit. Mikica volt a csapat örökké szolgálatos tréfacsinálója, nevettetôje. Se szeri, se száma vicceinek, vaskos tréfáinak, amelyeken rendszerint ô nevetett a leghangosabban. Moziba ha mentünk, a sötétben Mikicának öblös, teli szájjal harsantott hahotázása gyakran bosszantotta fel a nézôket s ha felgyújtották a villanyt, kivezetése végett, ô volt az elsô, aki rámutatott valakire, mint tettesre.

Miki, mint az almafa gyümölcse, igencsak messze gurult a fájától. Apja szigorúan spórlós ember volt. Öcsi, így hívta fiát, nem sokat adott az öreg, így mondta apjánakháta mögött, garasosságára. Cipôi sokáig kitartottak, mert apja talpalta, foldozta, s talán épp ezért Öcsi vígan rúgta az utca köveit, így téve próbára cipôje ellenállóságát és apja türelmét. Ha új nadrág is volt rajta, azt sem bánta, ha a tejhordó virgonc szamara, amelyiket konokul újra meg újra megnyergelt, egyenesen a Jánosiék elôtti pocsolyába hajította. Egyik nyáron, a Gázner kertben tett eperkóstoló kalandjáról tért vissza. Zsákmányát a fekete klottgatyájába tûrt, buggyos, kék vászon ingébe rejtette. A kerítésen átugorva hasraesett és ingén óriási lila folt keletkezett. Anyám tejbe áztatva eltüntette a bûnjelt, megmentve ezzel Mikit az elnáspángolástól.

Györgyfalváról gyakran járt be hozzájuk rokonuk, Marci bá’, szürke, makrancos Rárójával. Ünnepeken is azzal jött be köszönteni a rokonokhoz. A ló, talán mert bolondosan rokonlelkek voltak, nagyon izgatta Miki fantáziáját és rendszerint a végletekig felbosszantotta a pacit. Így történt egy húsvét másodnapján, éppen öntözéshez induláskor. Miki, ünneplôbe öltözve, elôbb egy szalmaszállal piszkálgatta Ráró orrát, majd egy bottal bökdöste hol elôl, hol hátul. A makrancos idegesen és rosszallóan rázta sörényes fejét. Miki egy darab izzított taplóval közelített a füléhez. Az állat téblábolt, kapkodta a fejét jobbra-balra és egy óvatlan pillanatban Miki felé kapott. Hrs! Hosszú, sárgás fogaival egy rántással leszakította zakója bal elejét vállból. Miki úgy nézett ki, mintha elsô próbára állt volna a szabó elôtt. A ló, fogai közt egy szövetfoszlánnyal, a sikeres bosszú elégtételével, boldogan nyerített, vagy talán röhögött. Szemben velük, az öreg Füge, a suszter, könnyeit törölgette a nevetéstôl. A nagy nyihorászásra és Öcsi bömbölésére kirohant Marci bá’ és az apja.

— Mit csináltál, te szerencsétlen? — ordított Öcsire, látva a pórul járt ünneplô félárbocra eresztett zakóját.

— Ez a nyavalyás, sunyi ló letépte a kabátomat, pedig csak elmentem mellette, füllentette sírva Mikica. Ami ezután következett, elvette Miki kedvét a húsvéti öntözéstôl. Igaz, szép, szürke, új ruhája is oda volt. A családnak elment a kedve az ünnepléstôl. Csak Ráró, a sunyi ló volt boldog. Végre elégtételt vett a sok évi bosszantásért.

Tatár Zoltán

Sokak számára megdöbbentô eredményt hozott a magyarországi tv2 tévéadó Napló címû mûsorának telefonos szavazása. A nézôk arról mondhattak véleményt, állítanának-e szobrot Kádár Jánosnak? A telefonálók, a mobiltelefonos írott — úgynevezett SMS-üzenetet küldôk több mint 79 százaléka igennel válaszolt. A nézôk meg is indokolták választásukat. Véleményük szerint Kádár elvtárs nem utazgatott, nem épített villát, és nem furikázott csodakocsikkal. A legtöbben azt a nézetüket fejtették ki, hogy a néhai politikus puritán életet élt.

A szavazás eredményén talán Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, a szoborállítás kezdeményezôje lepôdött meg a leginkább. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a szavazás arra készteti pártját, hogy levelet írjon Orbán Viktor miniszterelnöknek, és kikérje véleményét az üggyel kapcsolatban.

A Kádár-szobor felállításának ötlete jómagamat érdekes társításra késztetett: valószínüleg sokan emlékeznek arra, hogy Ceausescu már életében megrendelte szobrát, amelynek a bukaresti Romanã téren kellett volna díszelegnie. Szerencsére agyonlôtték, mielôtt a terv megvalósulhatott volna. Elgondolkoztató azonban, hogy két kommunista vezetô között ekkora jellembeli eltérés mutatkozzon. Mindketten szegény család gyermekei voltak, de ameddig a román diktátornak az agyára ment a hatalom érzése és gyakorlása, Kádár igyekezett — mielôtt bármelyik vezetô megtette volna azt — nyitott maradni Nyugat felé.

Ennek a nyitottságnak a szelét mi erdélyiek is nagyon jól megéreztük. Korosztályom ugyanaz, mint a mostani magyar miniszterelnöké. Ugyanazt a zenét hallgattuk, ugyanúgy álmodoztunk a világ megváltásáról. De ameddig mi minden nagyobb buli után a szekun kötöttünk ki, addig Orbánék a világot járhatták, tanulhattak, szórakozhattak, mûvelôdhettek. És nekik megadatott, hogy már a kommunizmus idején konkrétan tervezhessék a jobb, az általuk igazságosabbnak vélt és megélt demokratikus jövôképet. Ameddig Ceausescu a szemétdombra ûzte a kultúrát (és teszik ezt immár tizenegy éve utódai is), addig a magyar nép megélt egy István a király rockoperát, amely minden nacionalista tirádánál többet ért. Tudta ezt Kádár is. Nagyon távol állt tôle minden grandománia, nem írtak hozzá verset, nem festették meg százszor arcképét. Feleségét a közvélemény alig ismerte, nem úgy, mint a mi cipészünk "tudós" nejét.

Sokan felteszik a kérdést, hol szomorúan, hol kissé idegesen: miért élnek jobban a magyarok, mint mi. És úgy általában, mitôl a nagy elismerés irántuk a Nyugat részérôl? Nos itt kezdôdik Kádár legnagyobb érdeme: mindamellett, hogy névlegesen a vörös tömbhöz tartozott, a Kádár-irányvonal állandóan nyugat felé kacsintott. A rendszer olyan örökséget hagyott utódaira, amely biztosította az elôrelépést. Ameddig a román náp kiéhezte a külföldi kölcsönök visszafizetését, a magyarok mindezeket okosan felhasználták. Kádárék nagyon hamar rájöttek, hogy a hatalmas gyárak, kombinátok építése és használata nem kifizetôdô. Eleve elkerülték azt a csôdhelyzetet, melyben most kapálódzik Románia.

Bevallom, egyre gyakrabban tartózkodom Magyarországon, de Kádár Jánosról egy rossz szót nem hallottam. A néhai pártvezér emlékét tiszteletben tartják.

A poént természetesen az írás végére hagytam. Amikor az évezred emberére kellett szavazniuk a magyaroknak, Szent István után... Kádár János kapta a legtöbb szavazatot.

Ehhez minden kommentár fölösleges...

Nánó Csaba

Az úszó-vb vasárnapi döntôiben Románia egy bronzérmet szerzett (Beatrice Cãslaru révén), Dragos Coman 6. lett. Eredmények: nôk, 400 m vegyes: 1. Jana Klocskova (Ukrajna) 4:36,98 perc, 2. Maggie Bowen (Egyesült Államok) 4:39,06 perc, 3. Cãslaru 4:39,33 perc; férfiak: 400 m gyors: 1. Ian Thorpe (Ausztrália) 3:40,17 perc — új világcsúcs, régi: 3:40,59 perc, ugyanô (2000. 09. 16., Sydney), 2. Grant Hackett (Ausztrália) 3:42,51 perc, 3. Emiliano Brembilla (Olaszország) 3:45,11 perc, ..., 6. Coman 3:50,13 perc; 4 x 100 m gyorsváltó: 1. Ausztrália (Michael Klim, Ashley Callus, Todd Pearson, Ian Thorpe) 3:14,10 perc, 2. Hollandia (Mark Veens, Johan Kenkuis, Klaas Zwering, Pieter van denHoogenband) 3:14,56 perc — új Európa-csúcs, régi: 3:16,27 (Hollandia, 1999. 07. 26., Isztambul), 3. Németország (Stefan Herbst, Torsten Spanneberg, Lars Conrad, Sven Lodziewski) 3:17,52 perc; a brazil és az amerikai váltót kizárták.

Hétfôn Kovács Ágnes bronzérmet szerzett a 100 m-es mellúszásban. A döntôk eredményei: férfi 50 m gyors: 1. Anthony Ervin (amerikai) 22,09 mp, 2. Pieter van den Hoogenband (holland) 22,16 mp, 3. Roland Schoeman (dél-afrikai) és Tomohiro Jamanoi (japán) mindkettô 22,18 mp; 100 m hát: 1. Matt Welsh (ausztrál) 54,31 mp, 2. Orn Arnarson (izlandi) 54,75 mp, 3. Steffen Driesen (német) 54,91 mp, ..., 6. Horváth Péter 55,43 mp; nôk, 200 m pillangó: 1. Petria Thomas (ausztrál) 2:06,73 perc, 2. Annika Melhorn (német) 2:06,97 perc — Európa-csúcs, 3. Kaitlin Sandeno (amerikai) 2:08,52 perc, ..., 6. Risztov Éva 2:10,11 perc; 100 m mell: 1. Lo Hszüe-csüan (kínai) 1:07,18 perc, 2. Leisel Jones (ausztrál) 1:07,96 perc, 3. Kovács Ágnes 1:08,50 perc; 800 m gyors: 1. Hannah Stockbaurer (német) 8:24,66 perc, 2. Diana Munz (amerikai) 8:28,84 perc, 3. Kaitlen Sandeno (amerikai) 8:31,45 perc; 4 x 100 m-es gyorsváltó: 1. Németország (Petra Dallmann, Antje Buschschulte, Katrin Meissner, Sandra Völker) 3:39,58 perc — Európa-csúcs, 2. Egyesült Államok (Colleen Lanne, Erin Phenix, Maritza Correia, Courtney Shealy) és Nagy-Britannia (Alison Sheppard, Melanie Marshall, Rosalind Brett, Karen Pickering) mindkettô 3:40,80 perc.

l Megszerezve ötödik gyôzelmét, csoportelsôkent, egyedüli 100 százalékosként az egész mezônyben, bejutott a negyeddöntôbe a magyar nôi vízilabda-válogatott. A B-csoport zárófordulójában: Magyarország–Hollandia 9–4 (0–1, 4–1, 2–0, 3–2).

A csoport végeredménye: 1. Magyarország 10, 2. Ausztrália 6 (32–22), 3. Kanada 6 (28–23), 4. Görögország 6 (28–27), 5. Hollandia 2, 6. Japán 0 pont. A szerdai program: Egyesült Államok–Görögország, Oroszország–Kanada, Olaszország–Ausztrália és Magyarország–Kazahsztán.

Kettôs magyar siker született vasárnap: Balogh Gábor (képünk) nyerte a millfieldi öttusa világbajnokság hagyományos versenyét Horváth Viktor elôtt, harmadik a bolgár Canko Hantov lett. Sárfalvi Péter a 10., Fülep Sándor a 28. helyen zárt. Csapatban a magyarok végeztek az élen Litvánia és Oroszország elôtt.

Kiélezett versenyben dôlt el az elsôség a két magyar között. A világbajnoki újonc, Horváth fantasztikus teljesítménnyel megnyerte a lövészetet, és Balogh is a legjobbak között végzett az elsô tusában. A vívásban már utóbbi volt az elsô és Horváth a negyedik. Kettejük között a különbség 4 pontra csökkent. Ekkor összetettben még mindig a székesfehérvári versenyzô vezetett, csakúgy, mint az úszás után, igaz, akkor már 12 ponttal. A lovaglásban ismét mindketten határozottak voltak, Balogh két, Horváth három akadályt vert le. Ezzel ugyanakkor változott a helyzet: a futásban Balogh rajtolhatott elôször, Horváth 4 másodperc múlva követte ôt. Kettejük külön versenyében a második kör közepére csökkent a különbség, a záró szakaszban azonban az 1999-es világbajnok, a sydneyi olimpia ezüstérmese újítani tudott, s elônyét a célig megôrizte. Gyôzelme megérdemelt, mivel a verseny minden pillanatában maximálisan koncentrált, és a nehéz helyzeteket is megoldotta. Horváth világbajnoki bemutatkozása remekül sikerült.

A magyarok a millfieldi világbajnokságot három arany- és egy ezüstéremmel zárták.

l A magyar NB I. második fordulójának zárómérkôzésén: MTK Hungária FC–Gyôri ETO 3–0 (gólszerzôk: Ferenczi 2 — 30. és 91., valamint Gyôri — 43. perc).

l A Copa America negyeddöntôjében Mexikó magabiztosan jutott túl Chile együttesén. A közép-amerikaiak Jesus Arellano góljával a 18. percben szereztek vezetést. Arellano néhány perccel korábban egyszer már betalált, de a brazil játékvezetô érvénytelenítette a gólt. A chilei kapus, Sergio Vargas saját védôjével ütközött, Arellano pedig hiába passzolta a lecsorgó labdát a kapuba, a brazil Carlos Simon szabadrúgást ítélt Chile javára. A második félidôben Daniel Osorno biztosította be a mexikói továbbjutást (2–0).

Téves játékvezetôi ítélet borzolta a kedélyeket az Uruguay-Costa Rica (2–1) találkozón is. A Costa Rica-i Paulo Wanchope 1–1-es állásnál ismét szabályos gólt lôtt (ô szerezte ugyanis a közép-amerikaiak találatát), de a kolumbiai Oscar Ruiz nem adta meg. Az uruguayi Pablo Lima aztán a 86. percben eldöntötte a mérkôzést (elôtte Lemos volt eredményes).

Kedd hajnalban a Kolumbia–Peru és a Brazília-Honduras negyeddöntôkkel folytatódott a Copa.

l Öt arany- és egy ezüstéremmel zárta az 500 méteres döntôket a magyar csapat a milánói kajak-kenu Európa-bajnokságon. Az ötödik elsô hely Szabó Szilviáé és Bóta Kingáé volt — a magyar kajak kettôs végig vezetett, s végül 1,2 másodperccel ért elôbb célba, mint a spanyol páros.

A kenu négyesek között Kolonics György, Hüttner Csaba, Fürdök Gábor és Hoffmann Ervin hajója megbillent, így csak a dobogóért lehettek versenyben. Keményen harcoltak érte, ugyan a táv második felében övék volt a legjobb idô, de végül a negyedikek lettek. Ebben a számban a román egység — Anisim, Popescu, Averian, Vartolomei — a második lett. A kajak négyesek mezônyében a döntô 8. helye jutott a Kadler Viktor, Babella Balázs, Katyina Miklós, Bauer Márton egységnek.

l Magyar aranyéremmel kezdôdtek a 200 méteres döntôk az Eb-n: a Dékány Kinga, Fazekas Krisztina, Viski Erzsébet, Bóta Kinga négyes 0,2 másodperccel elôzte meg a spanyol egységet.

A férfiak között a mindhárom 200 méteres számban érdekelt Fehérvári Vince egyesben nem bírt a német Ronald Rauhéval, 4 tizeddel volt gyengébb nála, így ezüstérmes lett. A kenus Malomsoki Sándor 3 századdal maradt le a dobogóról.

Szabó Szilvia következett: kajak egyesben nagy csatában utasította maga mögé a mezônyt, egy századmásodperccel elôzte meg a lengyel Urbanczykot, megszerezve ezzel a hetedik magyar aranyérmet.

A kajak kettesek között Fehérvári begyûjtötte második ezüstérmét, az egyes után Hegedûs Róberttel párban is második lett. Öt századdal volt jobb náluk a német Rauhe, Wieskotter egység. A Feil Imre és Kozmann György kajak duó is jól versenyzett, bizonyíték rá, hogy az orosz Kovaljev, Kustoglod hajó elôtt lettek bronzérmesek. A számot Románia, Ionel Averian és Mihail Vartolomei nyerte meg.

Magyar kajakos sikerek foglalták keretbe az Eb-t vasárnap, a nôi négyesé volt az elsô, a férfi kvartetté az utolsó aranyérem ezen a napon.

Fehérvári, Beé István, Horváth Gábor és Hegedûs magabiztosan nyerte meg a verseny záró számát, 46 századmásodperccel elôzve meg az orosz hajót, 51 századdal pedig a román egységet (Curuzan, Baban, Magyar, Serban). Minimális különbséggel szorult a második helyre a Dékány, Viski kettôs, a magyar egység nem egész két tizeddel kapott ki a spanyoloktól. A kenu négyesnek (Zala György, Iván Gábor, Vasali László, Malomsoki Sándor) nem sikerült érmet szereznie, a negyedik helyen végzett, ezüstérmes lett viszont a román hajó (Pricop, Popescu, Vartolomei, Averian).

Magyarország 8 arany-, 9 ezüst- és 3 bronzéremmel zárta a küzdelmeket.

A spanyol Roberto Laiseka nyerte a körverseny Tarbes és Luz-Ardiden közötti, 141,5 km-es 14. szakaszát. Összetettben továbbra is a címvédô amerikai Lance Armstrong vezet, aki a negyedik helyen ért célba nagy vetélytársa, a német Jan Ullrich mögött, egyébként Armstrong 5:05 perccel vezet Ullrich elôtt.

Mindazoknak a szamosújváriaknak, akiknek nem sikerült az idén a képességvizsgájuk, adott a lehetôség, hogy beiratkozzanak a helyi szakiskolába. A volt Szövetkezeti Iskolacsoport manapság is érdekes, és ugyanakkor jól menô szakmákban képezi ki a diákokat. Városi szinten elég sokan maradtak úton, a nyolc osztályt végzett tanulók sem maradnak végzettség nélkül. A fôtéri szakiskolában az idén is hét szakmára iratkozhatnak fel a gyermekek. Többek között cukrász, szakács, pincér, kötöttáru, szabóság és autószerelô mesterségekben folytathatják tanulmányaikat a képességvizsgán gyengébb eredményeket felmutató fiatalok. Az iskola felszereltsége kitûnô. Az utóbbi három évben a svájci testvérváros segítségével két korszerû tanmûhelyt szereltek fel és az épület tatarozásában is az Alpok aljában elterülô Nendaz város elöljárói támogatták pénzügyileg a szakiskola vezetôségét. A tavaly több mint 400 diák végzett különféle szakmákban.

Július 23-tól valósággal megrohanták a szamosújvári szakiskola titkárságát. Sokan a közeli falvakból szándékoznak ingázni a kisvárosban jogtalanul "másodfokú" tanintézménynek minôsített iskolába.

Erkedi Csaba

A fertôzô hasmenés, ételmérgezés, vírusos agyhártyagyulladás járvány elkerülése érdekében a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a lakosság figyelmébe ajánlja az alábbi higiéniai szabályokat: kézmosás; a friss gyümölcs és zöldség fogyasztás elôtti tisztítása; az élelemnek legyektôl óvott helyen, megfelelô hômérsékleten történô tárolása; ivóvíz kizárólag egészségügyi engedéllyel rendelkezô forrásból fogyasztható; a háztartási hulladék idôben történô eltávolítása; az egészségügyi engedéllyel nem rendelkezô medencékben, tavakban vagy más helyeken való fürdôzés tilos; a fertôzô betegségek hordozóinak — legyek, szúnyogok, kullancsok — megsemmisítése a lakásban.

Ezt a kérdést tettük föl az iskola volt aligazgatójának, a Lyceum Alapítvány elnökének, Vízi Imrének, aki nyugdíjazása óta talán még tevékenyebb, mint azelôtt. Vízi Imre elmondta, a hagyományoknak megfelelôen igyekeznek minél több tábort szervezni a diákoknak. Az egyik az immár tizenegy éve jól bevált zamárdi tábor, a Balaton partján, amelyen húsz, legjobb tanulmányi eredményt elért diák vesz részt, a budapesti Szilágyi Erzsébet gimnázium diákjaival közösen, négy-négy tanár kíséretével.

— Ez nagyon színvonalas tábor, az ellátási körülményeket és a szervezett programokat is tekintetbe véve. A diákok tudásban és érzelmekben gazdagodva térnek vissza — hangsúlyozta az alapítvány elnöke.

Egy másik nagy hagyománnyal rendelkezô tábor az elsô testvériskola, a pécsi Nagy Lajos gimnázium segítségével szervezett, úgynevezett barackszedô tábor. Erre szintén tizenegyedik alkalommal kerül sor. Itt a diákokat hatórás barackszedés után teljesítményre fizetik. A diákoknak — minimális szállás és étkezési díj kifizetése után — elég tekintélyes zsebpénzük marad. Délután 2–3 órakor végeznek a munkával, ezután különbözô programokat szerveznek számukra.

— Egy jótékony támogatónk segítségével ingyen strandolási lehetôségük van, a kedves pártoló, amint a diákjaink megérkeznek, bérletet ad számukra az általa vezetett strandra. Ebben a kéthetes táborban, mivel dolgozni is kell, általában X–XI-es diákok vesznek részt, jelentkezés utján válogatjuk ki ôket — folytatta Vízi Imre.

A budapesti Puskás Tivadar gimnázium igazgatója, dr. Horváth László meghívására idén elôször sikerült megszervezni egy tábort, tíz diák és két tanár részvételével, augusztus 18-tól. Budapesten három napot tölt a csoport, beleértve az augusztus 20-i ünnepségeket is, majd elutaznak Balatonkenesére, ahol öt napot táboroznak. Vízi Imre szerint megvan a remény arra, hogy ez is tartós kapcsolattá váljon. Ezenkívül számos belföldi tábor is lesz, szinte minden osztály szervez.

— Ezek a magyarországi táborok Erdély felé is mûködnek?

— Ezekkel az iskolákkal állandó a kapcsolattartás, de a nyári táborozás egyoldalú. A mi diákjainknak csak az útiköltséget kell fizetniük. A zamárdi tábort az I. kerület polgármesteri hivatala támogatja, és ezt az összeget beszámítja a Szilágyi Erzsébet gimnázium költségvetésébe. Nekünk csupán az a feladatunk, hogy idônként az önkormányzat szakbizottsága elôtt kiemeljük ennek a tábornak a fontosságát. Viszont most próbálkozunk a Lyceum Alapítvány által megvásárolt torockói ház felújításával, amelyet a testvériskolák segítségével végzünk, s ahol majd közös programokat szervezhetünk. Gondolok itt régészeti, néprajzi és népmûvészeti táborokra, vagy csak egyszerûen pihenési lehetôségekre. Ezenkívül ezt a felújított házat majd felhasználjuk a rászoruló és a kisegítô iskolák diákjainak ingyenes táboroztatására is.

Köllô Katalin

Torda központjának gödrei immár nem sokáig okoznak fejfájást a gépkocsivezetôknek, ugyanis a héten elkezdik a fô utak aszfaltozását. A Közterületfenntartó Vállalat a napokban elkészül az utolsó gödrök tömésével, ekkor látnak hozzá az aszfaltburkolat öntéséhez. A munkálatokra 500 millió lejt ad a polgármesteri hivatal speciális alapokból, a pénzösszeg hiányzó részét a költségvetésbôl várják, illetve azoktól a vállalatoktól, amelyek az útburkolat feltörésével járó munkálatokat végeztek a város központjának környékén.

R. T. T.

Karbantartási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás 8 és 15 óra között, az alábbiak szerint: ma, kedden, július 24-én a December 21. úton az X9-es tömbházban, az Idôsek Otthonában, a páros házszámok az otthontól a Petôfi utcával való keresztezôdésig, a városi közszállítási vállalat irodáiban, a Szent Péteri templomban, a Buftea utcában a malomig; szerdán a Gorunului u. 4., 6. szám alatt, a Scortarilor utcában a Buftea és Ciocârliei utcák között, a Buftea utcában, a Mãrãsti negyedi 18-as számú hôközpontban, a December 21. utca 93. szám alatt; július 27-én, pénteken a December 21 utcában a Buftea és Konstanca utcák közötti páratlan házszámok alatt, a Petôfi és Pitesti utcák közötti részen a páros házszámoknál, a tûzoltóságnál, a Víz- és Csatornázási Vállalatnál, a Városi Közszállítási Vállalat irodáiban.

• Kiskorú tettesek 120 millió lej értéket loptak el Marcel Marin Bolboacã Kanadában élô román állampolgártól. A Batozei utcában levô lakását július 15. és 21. között fosztotta ki Dan B. (15) és Samuel D. (15), egy CD-vel teli aktatáskát vittek el. Szabadlábon vizsgálják ôket, a kár megtérült.

• Súlyos testi sértés áldozata jelentkezett pénteken, július 20-án délután a magyargyerômonostori (Mãnãstireni) rendôrôrsön. A derétei (Dretea) illetôségû Teodor Lupsát (79) egy vasvillával szúrta meg a kalotabikali (Bica) Ioan Tosa. Az 54 éves mezôgazdász akkor támadt rá Lupsára, amikor az egy szekér szénát akart elszállítani Tosa apósának birtokáról. Az áldozatot fejsérüléssel, koponyacsont-repedéssel és különbözô törésekkel a sebészeten kezelik.

• Adócsalással, csempészéssel, okirathamisítással és hamisított okirat tudatos felhasználásával vádolják Vasile Teodor Ardeleant (48) a Jaluz Decor Impex Kft. társtulajdonosát és ügyvezetôjét. A vád ellene az, hogy 1997. október–1998. március között három törökországi áruszállítmányt alulértékelt, s így a román vámhatóságoknál adót, más vámilletékeket és áruforgalmi adót nem fizetett ki. A kár értéke 98,2 millió lej. A vádak ellen szabadlábon védekezhet.

• Sikkasztás, hûtlen kezelés, okirathamisítás és hamisított okirat tudatos felhasználása miatt vizsgálják a dési Orizont utca 3. szám gondnokát, Teodor Simont (61). A könyvviteli ellenôrzés során kiderült, hogy 1999. január 1–2001. január 6. között 32,5 millió lejt használt fel magáncélra a központból, valamint hamis iratokkal igazolt háztetôjavítási munkálatokért további 62,8 millió lejes kárt okozott. A kár megtérítése folyamatban van.

• Súlyos baleset történt július 21-én, szombaton reggel Kackó (Câtcãu) közelében: a síkos úton túl gyorsan vezette a tekei (Teaca, Beszterce-Naszód megye) illetôségû Cristian Vasile Somesan (48) a Mercedes Benz típusú pótkocsis teherszállítót. Egy különösen veszélyes kanyarban a pótkocsi megcsúszott, átsodródott és ütközött egy szabályosan közlekedô Roman tehergépkocsival. Utóbbi sofôrét, a suceavai Nicolae Floreát fejsérüléssel vizsgálják a kórházban. A két gépkocsiban keletkezett kár, valamint a kiszóródott 300 láda sör értéke mintegy 150 millió lej.

• Két társa kirabolta július 20-án, pénteken este kilenc órakor Augustin Toderea 36 éves felsôbogátai lakost. A férfi Florin Rafát (25) és Alin Teodor U. (15) tanulót kísérte el, az erdôszegélynél azonban a két fiatal elrabolta a mintegy 2 millió lej értékû karóráját. A kár megtérült, Rafát ôrizetbe vették, U.-t szabadlábon vizsgálják.

• Ismeretlen tettesek mintegy 40 millió lej értéktôl fosztották meg Hendrik Bouwman elbourgi lakost. Az elbourgi férfi július 21-én éjjel a szamosszentmiklósi (Sânnicoarã) diszkó parkolójában hagyta a VD–LT–26 rendszámú Renault Traficját. A tolvajok betörték a gépkocsi háromszög alakú ablakocskáját, elvitték a farmerdzsekijét — ebben volt a polgár útlevele, hajtási jogosítványa, a minifurgon és egy Honda motorkerékpár iratai, 3 millió lej készpénz és 3 maroktelefon —, valamint a gépkocsiban felfedezett többi értékes tárgyat: sátrat, gumimatracot és fényképezôgépet.

(póka)

Július 23., hétfô

Az utcai pénzváltóknál a forint 98/100, a márka 13 200/13 400, a dollár pedig 29 500/29 700 lejbe került.

Július 24., kedd

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 13 103 lej,1 USD = 29 408 lej.

Kovásznán eladó a legrégibb és legjobb természetes mofetta. Petôfi utca 9. naponta megtekinthetô. Irányár 100 000 dollár. Telefon: 064-153-292. (726951)

Eladó kétszobás lakás a Magyar Színház mellett. Telefon: 095-204500.

Hétfôn kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Lionel Jospin francia kormányfô. A kinyilatkoztatott cél a Franciaország és Románia közti kapcsolat elmélyítése. Lionel Jospin és Adrian Nãstase megbeszélésén szóba került az Európai Unió bôvítésének és a gyermekvédelem kérdése. A francia kormányfôt Daniel Vaillant belügyminiszter, Pierre Moscovici európai ügyekért felelôs, Michel Sapin közigazgatási miniszter, Christian Pierret iparügyi államtitkár és több üzletember kíséri el.

A francia kormányfô érkeztekor Adrian Nãstase elmondta: meggyôzôdése, hogy az euroatlanti integrációt illetôen Franciaország továbbra is Románia ügyvédje marad. Hozzátette: Románia partneri viszonyt kíván kialakítani Franciaországgal, elsôsorban gazdasági jellegû, mindkét fél elônyös gazdasági projektek lebonyolításában érdekelt.

A Renault cég, a Dacia vállalat többségi részvényese 24 Espace, Scenic, Laguna és Mégane típusú személygépkocsit bocsátott a francia küldöttség rendelkezésére.

Csökkent a lakosság Ion Iliescu államfôbe és Adrian Nãstase kormányfôbe vetett bizalma, derül ki a CSOP közvélemény-kutató intézet június 25. és 30. között végzett felmérésébôl. Míg áprilisban és májusban a megkérdezettek mintegy 54,9, illetve 55 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bízik Ion Iliescuba, addig júniusban a románoknak már csak 49, 4 százaléka osztotta ezt a véleményt. Adrian Nãstase népszerûségi mutatója valamivel rosszabbul áll Iliescuhoz képest: a kabinetvezetô áprilisban a lakosság 57,2 százalékának, májusban 55,9 százalékának a bizalmát élvezte, júniusban pedig ez az arány 49,8 százalékra esett vissza.

Májusról júniusra csökkent Traian Bãsescu, a Demokrata Párt elnökének a népszerûsége is. Ez áprilisban 48,9 százalék, májusban 53,1 százalék, míg júniusban 50,5 százalék volt. A Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor a megkérdezettek mintegy húsz százalékának a bizalmát élvezi (áprilisban 21 százalék, májusban 20,2 százalék, júniusban 23,7 százalék). Theodor Stolojan liberális politikus népszerûségi mutatója az utóbbi három hónapban a húsz és harminc százalék között ingadozott. A volt kormányfô áprilisban a lakosság 28,7 százalékának a bizalmát élvezte, májusban ez az arány 32,7 százalékra nôtt, júniusban pedig 29,1 százalékra csökkent.

Amennyiben jövô vasárnap lennének a választások, a megkérdezettek 52,2 százaléka a Szociáldemokrata Pártra, 13,4 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 10,9 százaléka a Demokrata Pártra, 8,6 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra és 6,7 százaléka az RMDSZ-re voksolna.

Az interjúalanyok többsége (48 százalék) pozitív fordulatként értékelte Traian Bãsescu sikerét. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) közötti fúzióval a megkérdezettek 36,1 százaléka ért egyet.

Hétfôn Mircea Geoanã külügyminiszter Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi fôbiztosával találkozott. A két diplomata a balkáni helyzetrôl és a státustörvényrôl tartott eszmecserét. A találkozó során a kisebbségi fôbiztos elmondta, a státustörvény és a romák helyzete olyan kérdés, amelyre "európai választ" kell adni.

Geoanã és Ekeus ugyanakkor az EBESZ román elnökségének prioritásairól tárgyalt. A megbeszélés során szóba került a nemzetközi szervezetnek a régió stabilitásának biztosításában és a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásában vállalt szerepe is. A két diplomata külön figyelmet szentelt a Nyugat-Balkánon, a Macedóniában és a Koszovóban kialakult helyzetnek. Egy másik téma az észtországi és a lettországi oroszok helyzete volt. A két diplomata a szeptember folyamán Romániában tartandó, az európai romák helyzetérôl szóló konferenciáról is tárgyalt.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]