2001. július 26.
(XIII. évfolyam, 171. szám)

A rendôrség tájékoztatása szerint a július 24-i idôjárás következtében Nádasszentmihály térségében a Topa patak kilépett medrébôl, és 100 millió lej értékû anyagi kárt okozott Pusztatopán (Topa Micã) és Nádasberenden (Berind). Egyebek között négy gazdaság került víz alá, 40 százalékban megrongálódott a nádasberendi községi híd, 50 hektár kaszáló és 50 hektár kukoricás károsodott.

A csicsói várat a turistatérképek a Dést Bethlennel összekötô aszfaltozott út szélére helyezik, és ez az országútközelség könnyen megtévesztheti a turistát, aki arra gondol a rettegi vasútállomáson, hogy "mindjárt itt kell lennie a várnak is". Légvonalban lehet hogy karhajtásnyira esik csak a vár az országúttól, de autóval, szekérrel megközelíteni bizony nem percekbe kerül. Csicsómihályfalván kell letérni a vár felé; a faluban még könnyen járható földút várja a látogatót, de az utolsó házak után "megkövesedik" az út.

Csicsómihályfalván egykoron minden harmadik ember kôfaragásból élt: a követ a vár alatti bányákból fejtették. A legendák itt is ezerévnyire feszítik ki a kôfaragás múltját, habár nyilvánvaló, hogy e mesterség csak akkor jöhetett divatba a faluban, amikor a várat felrobbantották; nehezen elképzelhetô ugyanis, hogy az "élô", vár körül bárki is foghatta magát, és nekiállhatott követ fejteni, faragni.

A csicsói kônek jó híre volt: a helybéli öregek két évet jósoltak a nagy malmokban igába fogott malomkônek, tízet a patakok sodróerejével ôrlôknek. Húsz évvel ezelôtt még természetes volt a faluban az út szélén tárolt, városiak számára látványosságot jelentô malomkô, ma már kuriózum. Mi is hosszú percekig figyeljük az út szélére görgetett nyolc-tíz kerek követ: tapogatjuk felületét, mérjük a tengelynek való lyuk mélységét. Jómagam emelgetni is próbálom: vajon Toldinak mekkora erôfeszítésébe került elhajítása — "repül a nehéz kô…"?

Kocsis András, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke a vezetônk a vár felé vezetô úton; éles szemû, gyorsan kapcsoló ember: azonnal elérti kérdô tekintetemet. — Nincs már igazi kôfaragó élet a vidéken, pedig nem éltek rosszul ebbôl a mesterek. Malomkô, sírkô, kishidak…

A vár egykori vonzáskörébe tartozó falvak szinte kizárólagosan mezôgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Talán ez sem lenne baj — mondja —, ha újjá lehetne éleszteni azt a Retteget, amely néhány évtizeddel ezelôtt vásárral és önálló gazdasági élettel rendelkezett.A környék meg is fáradt, ki is öregedett…

Elgondolkozva figyeljük az autó ablakából a ritkuló házsorokat, kerítéseket. A várhoz közeledve már alig járható az út: esôben nincs mit keresni itt. A vár alatti irdatlan nagy tisztáson csicsószentgyörgyiek kaszálnak: együtt mozognak, együtt emelik a kaszát, együtt suhintják a pengét. Férj és feleség. Egy-kettô, egy-kettô. Újra eszembe jut a várjobbágy falvak katonai múltja: ha nagyon akarnám — tûnôdöm el — ezt a látványt is katonáskodás rend- és parancs-génjeivel magyaráznám.

Ott van fölöttünk a várszikla: innen már nem lehet autóval továbbmenni. Próbálom követni tekintetemmel az ösvényt, amely felvezet a romhoz. Hamar abbahagyom. Bosszankodom:semmilyen hatással nincs rám a vár. Jellegtelennek, elmosódottnak látom. Nem izgat, merrôl lôhették, sem az, hogy merre menekültek a visszavert csapatok. Magyarléta, Sebesvár, Torockószentgyörgy, Váralmás… Mennyivel otthonosabbnak éreztem magam romjaiknál! Rossz hatással van rám a történet is, miszerint "szegény" Petru Rares itt lelt menedéket az üldözô törökök elôl. Ugyan már. Abban a korban percek alatt változott a törökök iránt táplált rokon- illetve ellenszenv. Aki ma törökbarát volt, holnap németpárti lett. Ma elkergetett a szultán, holnap visszaültetett. Aki ma meghatódva nézte azt a várat, ahol menedékre talált, az egy hónap múlva dühödten ostromolta. De hát ilyen a történelem…

Amíg ezeken tûnôdöm, Kocsis Andrást elszólítja mellôlem egy falubeli, aki látván az állatorvos autóját, idáig futott utána, hogy lova betegségérôl adjon hírt.

A megyei tanácsos arca azonnal megváltozik, amikor szakmájáról esik szó. Szigorúan, szinte gorombán beszél a helybéli román gazdával. Röpködnek a durva kifejezések mindkét részrôl. Érdeklôdve figyelem beszélgetésüket: Kocsisról megyeszerte beszélik, hogy messze földön nincs nála jobb állatorvos. Amikor a vár felé vezetô úton lecsapott rá egy másik helybéli — ez tehenét szerette volna megoperáltatni — , már akkor feltûnt nekem az állatorvos ember- és állatszeretete. Észrevettem, hogy goromba beszéde alatt egy csupaszív ember jogos aggódása rejtezik. Miért nem szóltak hamarabb? Miért adott neki enni? Mit adott neki inni? Hát nem megmondta neki a múltkor, hogy többet ne legeltesse ott? Hát…

Lassan megérkezik a ló is, és apró nyihogással jelzi, hogy Kocsis András látványa nem hagyja hidegen. Az állatorvos másodpercek alatt megnyugtatja a lovat, és benyúl hasa alá. A gazda megilletôdve tartja kezében kalapját, vigyáz még szuszogására is, nehogy megzavarja az orvost. De hiába: az állatorvos újra szidni kezdi mint a bokrot, már-már kínossá válik jelenlétem, amikor hallom, hogy mindkettôjük goromba beszéde lágyulni kezd, majd nevetésbe csap át. Most már mindketten nyugodtabbak: az orvos tudja a diagnózist, a helybéli számára pedig megszûntek az álmatlan éjszakák.

— Holnap meg is operálom — mondja, és már bele is tapos a pedálba. — Nem lesz könnyû… Fôleg a varrásnál kell vigyázni… Nagyon feszes a hasán a bôr. De sikerülni fog, sikerülnie kell… — ismételgeti.

Kicsit gyorsan ugortunk vissza a 16. századból a jelenbe, így tanácstalanul figyelem a tanya jellegû település hosszú kerítéseit. Szerettem volna még sok mindent kérdezni a várról, de hát most már hogyan kanyarodjak vissza Petru Rareshez? Hogyan térjek vissza a várhoz, amelyre olyan büszke volt egykoron a vidék, hogy még Belsô Szolnok megye címerébe is bekerült?

Kocsis András Renault-ja nagyot fékez a szûk dülôúton. Az éktelen dudálásra örömmel szalad elô az öreg háztulajdonos. Invitálja is serényen az állatorvost — kezdôdik újra az álgoromba beszélgetés. Most már értem a csíziót, így én is bekapcsolódom a beszélgetésbe. — Nagy hóhányó ez az orvos — kacsint rám az öreg. — Nem ért ez semmihez, nemhogy az állatokhoz… Annyi az egész, hogy szerencsés. Mindig eltalálja a kezelést.

Rövid állatorvosi vizit — elégedett arcok. A tehén tulajdonosa azt sem tudja, hogyan járjon kedvébe kalauzomnak.Hálálkodik, viccelôdik.

— Két sikeres gyógyítás alapozta meg "híremet" — meséli lefelé jövet vezetôm, miközben ide-oda rángatja a kormányt —, elôször egy haldokló tehén életét mentettem meg oly módon, hogy egy fûzfaág darabkát varrtam be az egyik ütôerébe… A másik eset: pumpával juttattam levegôt egy tehén tôgyébe, és így megmentettem az életét…

Az az igazság, hogy nagyon szeretem az állatokat — érzékenyedik el a hangja. — És ezt a vidéket is — mondja — és letekeri az autó ablakát, hogy arcán érezze a szülôföld örök kíváncsi szelét.

Nézzük mindketten a völgyet, amelyhez közeledünk: ott már a Nagy-Szamos az úr. A csicsószentgyörgyi kocsma elôtt nagyot fékez a Renault. — Gyorsan, gyorsan, egy-egy sört az uraknak — "mutat be" engem, és társaimat. — De jót, hideget, erôset, meg minden… Süketek vagytok? Mozgás, mozgás!.

A legények kacagnak a nagyszájú állatorvos-beszéden, és készakarva lassítva mennek a söntés felé.

Amíg meghozzák a sört, a Búvópatakokat lapozom. Kíváncsi vagyok, hogyan közelítette meg Beke György húsz évvel ezelôtt a vidéket, a témát.

Kocsis András, amint meglátja kezemben a könyvet, már mondja is az oldalszámot: 81.

Meglepôdve olvasom a húsz évvel ezelôtti történetet: "Az állatorvos jön velem, harmincesztendôs sincsen, Kocsis András a neve, zömök, nyugodt mozgású, sokat nevetô.(…) — Megesik, hogy lovon jövök haza. — Ennyire megszokta a lovaglást? — Az állatokat mindig szerettem. Kicsi koromban a mezôn ültem volna mindig."

Érdeklôdve figyeljük egymást: mintha húsz évvel ezelôtt megtörtént volna mindaz, ami a mai napon történt.Déja vù.

Úgy látszik a várjobbágyok földjén nemcsak a malomkeréknek, de az idô kerekének is rendben, régi törvények alapján kell öntengelye körül forognia.

(folytatjuk)

Szabó Csaba

Kolozsvár vonatozni vágyó közönségét hónapok óta ugyanaz a kép fogadja a vasútállomáson: papírdobozra emlékeztetô útvesztô-folyosók, áthelyezett pénztárak, helyenként pedig nyilacskák jelzik, merre is vezet az út a peron felé. Az épületen lázas munkálatok folynak: javítják a tetôzetet. (Gyurka Elôd felvétele)

A vasúti berendezésekért felelôs részleg vezetôje, Mircea Balaj kérdésünkre elmondta: az állomás nagyon régi, mûemlék jellegû épület, ezért igényes felújításra van szükség. Jelenleg csak a legsürgôsebb munkálatokat végzik el, kezdve a tetôzet felújításával, mivel teljes renoválásra egyelôre nincs anyagi alap, azonban már az is elôrelépésnek számít, hogy nem esik be az esô az épületbe. Remélhetôleg sor kerül az oldalsó falakra is, és a tervek szerint a peronokon is eszközölnek kisebb javításokat. A munkálatokat egy külön erre szakosodott cég végzi, és csak a felhasznált tetôcserepek ára több millióra rúg. A belsô tér felújítását egyelôre — pénzhiány miatt — nem tervezik. Mint kiderült, végéhez közelednek a javítási munkálatok. Remények szerint talán a jövô évben sor kerülhet a teljes felújításra is. Addig marad az

elégtétel, hogy az épület állaga nem romlik tovább, hiszen a felújított tetô legalább a nagy esôzések ellen véd.

S. B. Á.

Keddi lapzártánkat követôen gyökeresen megváltozott a helyzet a kolozsvári városi tanácsban. Molnos Lajos RMDSZ-tanácsos szerint a szociáldemokrata frakció vezetôjének, Stefan Dimitriu tanácsosnak a nyomására Pálffy Károly és Somogyi Gyula módosított véleményén, és támogatta a kormánypártiak elôzetes egyeztetés nélkül elôterjesztett határozattervezetét.

Kollégáik nagy meglepetésére a szociáldemokraták azzal az ötlettel rukkoltak elô, hogy a tanács módosítsa a helyhatóság hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetôtanácsának összetételét. A cél: a tanácsosok távozása a vállalati döntéshozó szervbôl, megfelelve ezáltal Gheorghe Funar polgármester óhajának. Kezdetben csupán Révész Erzsébet támogatta az ötletet, de késôbb, Molnos Lajos kivételével, kollégái is csatlakoztak hozzá.

Pálffy Károly elmondása szerint már régen ki szeretett volna lépni a Távfûtési Vállalat vezetôtanácsából. Kezdetben nem támogatta az ötletet, de mivel lehetôség nyílt arra, hogy helyét két magyar szakember vegye át, hajlott a szociáldemokraták javasolta megoldás elfogadására. — Elôbb-utóbb úgyis le kellett volna lépni. Ma sem tudom, hogy jól csináltam-e vagy rosszul. A vezetôtanácsok összetételének módosításáról szóló határozattervezet gyenge húzás volt a szociáldemokrata párti kollégáim részérôl. Egy nagy budi az egész! — mondta kiábrándulva Pálffy.

Az RMDSZ-tanácsosnak a Távfûtési Vállalat vezetôtanácsában betöltött helyét Pusztai Kálmán, a Mûegyetem számítógépek és automatizálás karának dékánja, az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) alelnöke vette át. Ugyanakkor sikerült elérni azt, hogy a fent említett vállalat vezetôtanácsába Csibi Venczel, az EMT gépészeti szakosztályának elnöke is bekerüljön.

Molnos Lajos szerint a tanácsosok semmit sem oldottak meg azzal, hogy egyesek lemondtak a vezetôtanácsi tisztségrôl. — A szociáldemokraták a város költségvetésének elfogadásakor is ilyen-olyan rablómesékkel etettek meg bennünket. Most újabb lehetôséget adtunk Funarnak arra, hogy kimásszon a kátyúból. Mindenki azt fogja mondani: lám-lám, csak a polgármesternek volt igaza. Szerintem a kormánypárt vagy nem tudja, vagy nem akarja, vagy nem meri kezelni a Kolozsvárn kialakult helyzetet. Ôk a szép fiúk, akik mindent feszültség nélkül oldanak meg — mondta Molnos. Hozzátette: csak a polgármester által összehívott elsô tanácsülésen lett volna hajlandó lemondani a Közszállítási Vállalat vezetôtanácsi tagságról, hisz ebben az esetben Funar elismerte volna a tanács létét és azt is, hogy rosszul értelmezte a törvényt. Molnos nem kívánta minôsíteni kollégái magatartását. Csak annyit mondott, visszatáncoltak. — Az ügyet megbeszéljük a frakcióban. Döntésemnek nincs köze a pénzhez, nekem elveim vannak. Következetesnek kellett volna lennünk — fogalmazott Molnos.

Kiss Olivér

Dima Alexandru, a polgármesteri hivatal forgalmi osztályának vezetôje lapunknak elmondta, a közlekedési bizottság mai ülésén több forgalomváltoztatási javaslatot vitatnak meg.

Az osztályvezetô arról tájékoztatott, tiltanák azt, hogy a Fôtér fele menet a Jókai (Napoca) utcából be lehessen fordulni jobbra az Egyetem utcába. Ugyan- akkor az a javaslat, hogy a Fôtér nyugati (a Szent Mihály-templom bejárata felôli) oldala egyirányú legyen. Azt tervezik, kizárólag személygépkocsik számára mindkét irányban lehessen közlekedni az Alverna utcában, a Traian utca páros számú oldalán a hídtól a volt szeszgyárig pedig tilos legyen a parkolás.

Amennyiben a bizottság tagjai is úgy akarják, sebességkorlátozó fekvôrendôröket helyeznek el az óvodáknál és iskoláknál. Dima szerint körülbelül 50 darab fekvôrendôrt helyeznének el a város különbözô pontjain. Kivételt a Közszállítási Vállalat (RATUC) jármûvei által használt utcák képeznek. A RATUC javaslatára tilthatnák a gépkocsik parkolását a Párizs utcában, a Ploiesti és Bukarest utcák között, felszámolhatnák a Rãvasului és Parâng utcák közelében, a Sirena üzletház melletti felüljárónál levô gyalogátjárót. A környéken lakók javaslatára betiltanák a nehézgépjármûvek forgalmát a Gépész utcában.

Dima Alexandru mellett a bizottság tagja Gheorghe Funar polgármester, Mircea Gavrilã alpolgármester, három városházi igazgató, a megyei és városi rendôrség képviselôi, a városi tanács hatáskörébe tartozó önálló vállalatok igazgatói, illetve a közúti hatóság képviselôje.

Szerkesztôségünkbe küldött közleményében a polgármesteri hivatal sajtóosztálya emlékezteti a cégvezetôket, hogy a 241-es számú, 1997-ben elfogadott tanácsi határozat értelmében a központban levô üzletek termékekkel történô ellátása kizárólag 21–07 óra között engedélyezett. A határozat betartása érdekében a városháza a döntés szövegét ismertetô feliratokat helyez el a központban. Azoknak az üzleteknek a tulajdonosai, amelyeket napközben is el kell látni friss élelmiszeripari termékkel (kenyér, tej) a városházához kell fordulniuk külön engedély kibocsátásáért.

(k. o.)

Szerdán délután a polgármesteri hivatal üvegtermében a Kolozsváron székelô fôbb szállító cégek képviselôivel találkozott Gheorghe Funar. A szállítók arról panaszkodtak a polgármesternek, hogy külföldön tüzetes ellenôrzés alá vetik ôket, míg Romániába szinte bármilyen állapotban levô külföldi teherszállító gépkocsit beengednek. — Magyarországon ha román a neved, jól megbüntetnek, ha magyar vagy, elengednek — panaszkodott egyikük.

A megbeszélés során szó esett arról is, hol lehet megfelelô parkolóhelyet találni a szállító jármûvek számára. Dacia Crisan, a városháza illetékes osztályának vezetôje a Transilvania Expo elôtti teret ajánlotta. Szerinte a bérlô cég elônyösen bocsátaná rendelkezésre a telket. A szállítók viszont inkább a polgármesteri hivatal által rendelkezésükre bocsátott telken közösen felépített és kellôképpen felszerelt saját parkolókat hoznának létre.

A találkozó végén a polgármester jól ismert ötletét, a feleki tetô alatt megépítendô alagútat említette meg. Szerinte ennek megvalósítása nem kerülne sokba, az elônyök pedig messze meghaladnák a hátrányokat. A polgármester a szállítók támogatását kérte régóta dédelgetett álmának megvalósítására.

K. O.

Halálosan megsebesítette az egeres gyártelepi Vasile Litát Vasile Cristian Chis. A 33 éves áldozat a kolozsvári állomáson várakozott, hogy tovább utazzon, ám váratlanul megjelent Vasile Cristian Chis, aki szó nélkül pofon ütötte. Lita elveszítvén egyensúlyát, elesett és a járda szélébe ütötte fejét. A férfit kómában a kórházba szállították, ám életét már nem tudták megmenteni. Családja beleegyezett, hogy belsô szerveit szervátültésre használják. Szívét a marosvásárhelyi szívkórházba szállították, ahol egy 23 éves fiatalembernek sikerült megmenteni az életét. Az áldozat veséjét egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves lánynak ültették át. Mindkét mûtét sikeresen zajlott, a betegek állapota stabil. Idôközben a rendôrség 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezte Chist, aki azt állította, hogy az áldozatot összetévesztette valakivel, és azért ütötte meg. Amennyiben a tettest hibásnak találják, 5 évtôl 15 évig terjedô börtönbüntetéssel sújthatják.

NYÁRI HANGVERSENYT rendeznek az evangélikus templomban (Kossuth/December 21. utca 1. szám) július 27-én, pénteken délután 6 órától. Közremûködik a budapesti Viva Voce kórus, karnagy Csernyik Réka. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

ANNA-BÁLT szervez, batyús alapon, a kül- és belmonostori RMDSZ-körzet július 27-én, pénteken délután 6 órakor a Pro Iuventute székházban (Mócok útja 75.). Minden korosztályt szeretettel várnak.

II. Kolozsi Anna-bál

Július 29-én, vasárnap délután 6 órától Anna-bálra várják az ünnepelteket és érdeklôdôket a kolozsi Mûvelôdési Házba a Zortec plus Telecom, a Tonic Media Alapítvány és a helyi polgármesteri hivatal. Az újjáélesztett hagyomány elsô részének felkért mûvészei M. Kovács Lenke, Elek Károly, Katona Károly, Sebesi Karen Attila és Florin Piersic. A "bemelegítôt" követôen hajnalig tartó mulatságra kerül sor a Victoria vendéglôben.

VIZFOLYÁSOK — FOLYÓRENDSZEREK címmel Mártis János nyugalmazott geológiatanár tart elôadást 2001. július 26-án, csütörtökön délután 4 órakor az alsóvárosi RMDSZ-körzet székházában (Párizs utca 17.).

KÉZMÛVES- ÉS NÉPTÁNCTÁBORT SZERVEZ augusztus 1. és 8. között Hadadon, angol nyelvtábort pedig augusztus 14. és 22. között a Lajosvölgytôl (Huta Certeze) 15 km-re fekvô Salatrukon a szatmárnémeti MADISZ. Korhatár nincs. Utóbbira sátrakat kell hozni, ellátást a szervezôk biztosítanak. Bôvebb információk: tel.: 061/710-810, 710-590; e-mail: madisz@multiarca.ro; postacím: MADISZ 3900 Satu Mare, Mihai Viteazu 10.

Ügyfélfogadási program az adóbevallásra

A tavalyi globális jövedelemadóbevallás benyújtásának határideje magánszemélyek számára 2001. július 31. A kitöltött nyomtatványokat a kolozsvári, tordai, bánffyhunyadi, dési és aranyosgyéresi pénzügyi hivatalhoz a következô órarend alapján lehet leadni: hétfôtôl péntekig 7.30–15; 17–19; szombaton 8–12 óra között. Elmulasztása esetén a büntetés akár az összeg 50%-át is elérheti.

Az Apáczai Csere János Líceumban tartottuk többszörös sorsolásunkat. Mint már közültük, negyedévi pályázatunk fôdíja a Pro Sat felajánlotta parabolaantenna Kovács Béla (Herculane sétány 3/23.) olvasónk tulajdonába került.

Havi pályázatunk sorsolásán 12 díj lelt gazdára. Jutalmazottaink névsora: 1. Nagy Ilona (Kolozsvár, Jiului 18A.) — hatszemélyes tarnicai elszállásolás a Bahia Blue menedékházban; 2–3. Székely Vass Ilona (Busteni 6/3.) Káptalan Jenô (Petru Maior 6–8.) — VSA-sporteszközök; 4–6. , Nagy László György (Gorunului 3/2.), Szabó István (Dacia 7/19.) Márton Irma (Pacsirta 42/43.) — gyógykivonat-csomagok a Quantumpharm és Transvital Cosmetics kínálatában; 7–8. , Szôcs István (Nuferilor 1/8.), Fekete Károly (Bánffyhunyad, Luceafãrului 7.) — gyógytermékek a Fantastik üzlettôl; 9. Nagy István (Teodor Mihali 31.) — viaszosvászon asztalterítô és csempe-lehúzósképek; 10. Prunner János (Unirii u. 29/2.) — fogyasztás a Bahia Blue teázóban; 11–12. Gálffy Ilona (Eroilor 1/28.) és Lukács István (Teleorman 15/6.) — meglepetéscsomag a Hélène fordítóirodától.

Ugyancsak az Apáczaiban tartottuk a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazinnal közös júniusi rejtvénypályázatunk sorsolását is. Azok közül, akik helyesen megfejtették mind a Szabadságban, mind a Corvina támogatta Rejtvényturmixban megjelent feladványt, és beküldték címünkre, Fortuna a következôknek kedvezett: 1. Horváthy Sándor (Muscel sétány 7/11.) — mûsoros videokazetta; 2–10. — Debreczeni Ágnes Julianna (Mehedinti 45/120.), kétszer Kiss Ildikó (Fôtér 5.), kétszer Páll András (Toplita 3/5.), Bartos Sándor (Dimitrie Cantemir 13.), Ivanov Márta (Luncii 24.), Levey Ferenc (Traian 91/11.) és Bíró-Szokolovszki Magdolna (Titulescu 149/11.) — ajándékkönyvek.

Azok közül, akik csak a három Szabadság-rejtvényt fejtették meg helyesen és küldték be, a sorsolás nyomán a következôk részesültek jutalomban: 1–2. Kerekes Gábor (Mehedinti 86/13.) és Császár Kinga (Donát 13/69.) Szabadság-elôfizetés; 3–10. Ambrozie Melánia (Donát 84/19.), Pál Irén (Becas 17.), Balogh Klára (Detunata 13/39.), Szôke Mária (Bizusa sétány 4/5.), Vonsza Judit (Bãisoara sétány 3/39.), Nyerges Gyöngyi (Memorandumului 15.), Székely Anna (Padin sétány 10/38.) és Bartha Erzsébet (Titulescu 14/13.) — ajándékkönyvek.

Sorsolásunkat kellemes keretbe foglalta Petrucz Sanyi zenekara, amely hangulatos slágerekkel szórakoztatta a mintegy 80 egybegyûltet.

Júniusi pályázatunk helyes megfejtései:

1. forduló: — Mert ha rágyújtok, az anyósom azonnal távozik.

2. forduló: — Mert az egész iroda rajtam nevet.

3. forduló: — Én tudom, de legalább akkor nem fôz.

NYERMÉNYEINK TÁRGYAK VAGY SZOLGÁLTATÁSOK, ELLENÉRTÉKÜKRE ÁT NEM VÁLTHATÓK!

A nyeremények felvehetôk a szerkesztôségben 10–16 óra között.

Ezúton közölünk egy helyreigazítást júliusi rejtvényfejtôink figyelmébe ajánlva: a 2. fordulóban nem hét, hanem nyolc szóból áll össze a helyes megfejtés.

2001. augusztus 1–5. között kerül sor az Erdélyi Kárpát-Egyesület X. Országos Vándortáborára a Kolozs megyei Székelyjó (Sãcuieu) község mellett.

A minden év augusztusának elsô hetében tartandó vándortábort felváltva szervezik a különbözô EKE-osztályok. 2000-ben az EKE szatmári osztálya vállalta a szervezés lebonyolítását az Avas-hegységbeli Luna forrásnál, 2001-ben a kolozsvári osztályra hárult ez a feladat.

A vándortábor az Erdélyi Kárpát-Egyesület legnagyobb rendezvénye, amelybe az EKE besztercei, brassói, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, kolozsvári, marosvásárhelyi, nagybányai, nagyváradi, révi, sepsiszentgyörgyi, szatmári, szecselevárosi, székelyudvarhelyi, tordai, temesvári, zilahi osztályainak, az EKE társszervezeteinek, valamint más belföldi és külföldi turista és természetvédô szervezeteknek 600 tagját várjuk.

A vándortábor keretében kerül sor az EKE Országos Vezetô Tanácsának — az egyesület koordináló szervének — gyûlésére is.

A vándortábor egy sor olyan programot biztosít a résztvevôk számára, amely átfogó képet nyújt Kalotaszeg és környékének történelmérôl és népmûvészetérôl, valamint a környék turisztikai látványosságairól: gyalogos kirándulások a Vlegyászára, a Fehér-Kövekhez, a Havasrekettyei vízeséshez, a Hármas Kôsziklához, autóbuszos kirándulások a Szamosbazárba, valamint Kalotaszeg nevezetesebb helységeibe lesznek szervezve. A tábor programjában fotó- és diafilmkiállítás, tájékozódási verseny, valamint Ki mit tud Kalotaszegrôl? témájú vetélkedô is beletartozik.

Prezenszky Tibor,
a kolozsvári EKE elnöke

Eleinte szellemeskedô hangoskodásnak tûnik ez a kisregény, amelyben a fôhôs, Padlós Péter minduntalan belegrimászkodik a tükörbe, életét magyarázza, bölcselkedik, lelkizik önmagával, amint azonban a könyv lapjai továbbperegnek, a feltárt események és összefüggések értelmet, mélységet nyernek. A fôszereplô zsargonos jópofáskodása a környezô világnak szánt fricskává válik, rögeszmés tükörbe bámulása önvizsgálattá és feketehumora nemegyszer figyelmeztetéssé: megfizethetetlen az ára a balekségnek! Nem ok nélkül szerepel egy Feuchtwanger-idézet a könyv mottójaként: "Valamennyi bûnös szenvedély közt a becsületesség a legköltségesebb"...

A kisregény cselekménye másodrendû síkon zajlik, a szerzô nem az események fölpergetésére helyezte a hangsúlyt, hanem arra, ami a történések közötti idôt kitölti. Az erdôszéli villa, ahova Padlós Pétert, a kitúrt fiatal lapszerkesztôt orvos barátja meghívja, kitûnô hely sajátos meditációra, arra, hogy a vendég eljátszodjék az idô és a teljesség fogalmával, hogy találgasson, méricskéljen, elmélkedjék, és olykor bizakodjék, még akkor is, ha tudja: "a remény a legrövidebb út a csalódáshoz"!

Obszessziók, nyugtalanító vágyak keringenek Krizsán Géza fôhôsében, elôtörnek, a belôlük fakadó elgondolások a hiányt pótolják, azt, amit az élet nem adott meg Padlós Péternek. Az erdôszéli nyugalomnak a "Doki" barátai vetnek végett, a kövér "döngölô" és a szép Melinda, akik az erre hajlamos fiatalemberbôl már-már valódi balekot faragnak... Kaszinó, rulettasztal zaja váltja föl a villa csöndjét, a gyors meggazdagodás lármás izgalma. Itt körvonalazódik az olvasó elôtt az átmeneti idôszakban gyötrôdô foghíjas társadalom halvány ceruzarajza, amit érdemes lett volna erôs kontúrú képpé érlelni.

Habár a kisregényben csupán a központi alak az egyetlen balgán hiszékeny, kihasználható ember, mégis — amint ezt a könyv címe is sugallja — mellette elkerülhetetlenül hasontársak is léteznek. Közelben járnak, kezüket nyújtják, ábrándoznak, és néha bensô kényszerbôl kitalálnak maguknak egy színes világot, amiben végre megkapják azt, ami a valóságban számukra elérhetetlen!

Megtörtént Padlós Péter kalandja, vagy csak megtörténhetett volna? Választ talál erre az olvasó a könyv utolsó fejezetében, amelynek lírával átszôtt textúrájában irodalmi érték csillan.

A dési születésû és nagybányai zsurnalisztaként ismert szerzô könyve gondosabb szerkesztést és figyelmes korrektúrát érdemelt volna!

Huber András

* Krizsán Géza: Balekok. (Szerzô kiadása, Nagybánya, 2001.).

A Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség a Bihar megyei Hegyközcsatár határában augusztus 3–5-én rendezi meg a második Hegyközi napokat és augusztus 9–12-én, Földvárban, ötödik alkalommal a Földvári Ifjúsági Találkozót (FIT). A két esemény szervezôi egymással összefogva hagyományôrzô, szórakoztató, kulturális és sportesemények sokaságát ígérik. A falunapok programja az idén is rendkívül változatos. A Hegyközi napok (fôvédnök: Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alelnöke) során moderntánccsoport és más elôadók lépnek fel, lesz kettesfogathajtó-verseny, karate-bemutató, mesemusical, sporttánc és majorett-bemutató, kerékpáros ügyességi verseny, divatbemutató, sárkányrepülô- és lézer-show, pop- és rockzene minden mennyiségben. Bôvebb felvilágosítás: www.hegykozweb.home.ro. A FIT 2001 fôvédnöke Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter. A mûsorból: dzsudóbemutató, repülômodellezés, karaoke-show, hegyikerékpár-bemutató, szépségverseny (hastánccal), testépítôverseny, éjszakai diszkó. Információk: Spectaculum a Mûsoriroda http:free.x3.hu/spectaculum honlapon.

A két rendezvény közötti holtidôben három tó áll a fürdôzôk, horgásznivágyók rendelkezésére, kirándulási lehetôség van Félixfürdôre. A részvevôk számára mindkét helyszínen ingyenes sátorozást biztosítanak. Az eseményekre Nagyváradról, a vasúti pályaudvar mellôl induló menetrendszerû autóbuszjáratokkal lehet kijutni.

"Hagi egy apró bábu, a válogatott pedig továbbra is azt a propagandisztikus szerepet fogja játszani, amelyet számára a szövetség kiosztott. A válogatott, egy felfordult hazafiság logikája szerint, továbbra is a hazai szegénység eltakarására és a tiltakozni merészelôk szájának befogására hivatott kultusz tárgya marad". Így ír a 22 egyik júliusi száma a nemzeti mítosszá kikiáltott Gicã Hagi futballjátékosnak a válogatott élére való kinevezésérôl. Arról a valóban ritka tehetséggel megáldott, szép sportpályafutást magáénak mondható sztárról, aki soha nem kapott valamiféle edzôi képzést, akitôl soha senki nem hallott egy gondolkodó lényre valló eredeti mondatfûzért. Romániában különben sem szokás az igényes edzôképzés. Annál nagyobb hangsúlyt fordítanak a képletes kirakatrendezésre. "Kétféle termékünk van, és kétféle életünk — egy itthonra és egy exportra. Szójás szalámit eszünk, de büszkék vagyunk arra, hogy szebeni szalámit exportálunk" — írja a cikk szerzôje. Az isteni Hagit egyetlen komoly európai klub sem alkalmazta volna edzôként, de Romániában, ahol a ritka tehetségû ígéretes edzôket a határokon túlra ûzik vagy visszariasztják a hazatéréstôl, a nemzet játékosára bízták a züllött román futballt képviselô válogatott csapat vezetését. Aki edzôként nem lehet az, mint játékosként. A tömegek kiábrándulása nem marad majd el, a nacionalizmus ápolását szolgáló látszat csodalépés nem válhat be.

Ugyanazon lapszámban a román nacionalizmus elkésettségérôl olvashatunk. Maga a fogalom nem román találmány: a nyugatiak a XIX. században élték ki magukat benne. A nemzetállam elmélete a múlté, mégis nálunk sok politikus beszédeiben erôlteti a szuverenitás elsôdlegességét. Amellyel aligha lehet integrálódni. A civilizált Európában egyre nagyobb szerephez jutnak a történelmi tartományok és a multikultúra. Itt az ideje a nézetváltásnak — sugallja a cikk szerzôje, egy neves román gondolkodó.

A kirakatrendezési buzgalom magától fog kifulladni. Akkor, amikor hihalnak azok a korosztályok, amelyek nem képesek az immár két évszázadnyi lemaradást mutató nacionalizmus gondolatával szakítani. Az ország viszont most szeretne, lehetôleg minél gyorsabban és minél kevesebb pluszmunkával. Amelybe a kirakatrendezésrôl való leszokás elleni törekvés is beletartozik.

Ördög I. Béla

A külföldi földtulajdonszerzés rendezése világszerte legszorosabban az állam szuverenitásától függ. Azok az államok, amelyek a földkészlet-gazdálkodásban saját népességük és társadalmuk érdekeit ki tudják harcolni, kizárják vagy minimumra szorítják a külföldiek földszerzését. A példák szerint még akkor is, ha mindez az amerikai kontinensen, a földbôség és a "korlátlan szabadság" államaiban történik.

A külföldi földszerzés megengedése, korlátozása vagy tiltása terén nemzetközileg három eltérô modell mûködik. Egyik a korlátlan szuverenitás, amely a termôföldet az állam nem csökkenthetô területének tekinti, e címen pedig abszolút hatállyal kizárja a tulajdoni forgalomképességét. A külföldiekkel szembeni szerzési tilalom a korona feudális fôtulajdonán alapulhat (például Anglia, Hollandia, 1997-ig Hongkong), de jóval gyakoribb a modern jogállam "sérthetetlensége", nemzetközi igényének elismertetése (Izrael, Iowa, Minnesota, Missouri, Alabama, Indiana, Nebraska). E modellnél a piaci igényeknek az örök haszonbérlet vagy más földhasználati jogcím tesz eleget. Legáltalánosabb modell az állami szuverenitásnak a hazai érdekekkel egyeztetett önkorlátozása. A termôföld itt már nem államterület, hanem földpiaci áru, amelynek birtoklása és hasznosítása azonban a közérdeknek és a szuverenitás igényeinek alávetett. Külföldi tôke csak a kölcsönösség és a viszonosság szigorú feltételeinek fennállása esetén jelenhet meg a hazai földpiacon, ahol a tulajdonszerzést alanyi és tárgyi elôírások korlátozzák, a földforgalom pedig hatósági engedélyezés és ellenôrzés alatt bonyolódik. A földalapnak a fogadó állam polgárai számára való tulajdoni juttatását és megôrzését, csakúgy, mint a nyerészkedô földspekuláció kizárását a nemzeti agrárjog "önvédelmi eszköztára" biztosítja. E modell tipikus példáit Japán és az EU tíz tagállama adja, amelyek nem nyitottak szabad földpiacot. Közülük nekünk is mintaértékû lehet a dán és a francia megoldás, mivel az agrárüzemre épülô szabályozókkal mûködnek.

Végül a harmadik modellt a "korlátlanul forgalomképes földtôke" elnevezés jellemezheti. A termôföld fizikailag ugyan még itt is része a nemzetállam területének, viszont jogi természetét tekintve nincs köze az állam szuverenitásához. Csupán tôkének minôsül, így tulajdonváltozását kizárólag a fizetôképes kereslet, a tôkehasznosítás profitigényei szabják meg. E modellnél az állam a külföldiek földtulajdonszerzését nem korlátozhatja és nem akadályozhatja meg. Az új tagjelöltekkel folytatott csatlakozási tárgyalások alkuiban Brüsszel a neoliberális földpiactannak ezt az igényét érvényesíti.

A termôföld jogharmonizációs kérdésköre A tôke szabad mozgása címû (4.) fejezetben szerepel. Ez világosan jelzi a szabad tôkeáramlás mint az acquis vívmányának és új jogi kategóriájának a közösségi értékrendjét: a csatlakozó állam termôföldje nem az államhatalom területi alkotóeleme, nem a nemzeti lét és az életminôség alapfeltétele, még csak a mezôgazdaság és az élelmiszer-termelés alapvetô termelôeszközeként sem ismerhetô el — ezért kellett problematikáját kiszakítani a "mezôgazdasági csomagból". Ehelyett az nem több és kevesebb, mint a tôke zavartalan áramlását szolgáló egyik sajátos árufajta, a piac által értékelt termelési tényezô.

Miképp érvényesül e közösségi vívmány Brüsszel és a magyar fél megállapodásában, amely a fenti fejezetben 2001. június 12-én ideiglenesen lezárta a fôtárgyalást? Magyarország az unióba való felvételétôl számított hét éven át jogosult fenntartani a külföldiek termôföld-tulajdonszerzésére a földtörvény tilalmát. Meg kell szüntetnie azonban azt már a csatlakozás idôpontjától a védett természeti területek tulajdonjogára, amit ettôl kezdve a külföldi magánszemély és jogi személy is megszerezhet. Emiatt a hazai földpolitikának mielôbb fel kell gyorsítania a természetvédelmi területek állami felvásárlását.

A derogáció megadása ellenében Magyarország kettôs jogi kötelezettséget vállalt. Egyrészt a hét év elteltével el kell törölnie a gazdasági társaságok és a szövetkezetek földtulajdon-szerzési tilalmát, mert többé nem tehet különbséget a természetes és a jogi személy szerzôképessége között. Másrészt — kivételt nyújtva a külföldiek átmeneti szerzési tilalma alól — uniós tagsága kezdetétôl biztosítania kell a nálunk letelepedô uniós állampolgár földtulajdonszerzését. Ennek feltétele, hogy a jogszerzô önfoglalkoztató földmûves legyen, legálisan és folyamatosan három éve itt tartózkodjék, és ezalatt földmûveléssel foglalkozzon. A külföldi magángazda letelepedésének idôtartamát 2001. január 1-jétôl kell számítani, így tulajdonszerzési igénye 2004. január 1-jével beállhat.

A földhaszonbérletnél csatlakozásunktól fogva nem tehetô különbség a természetes és a jogi személyek törvényi feltételei között. Ez abból következik, hogy az EU a liberális földbérleti piac megnyitásához ragaszkodik. Ezért uniós tagként a jogi személy földhaszonbérlôt a székhely, a cégprofil, a térmérték és a szerzôdés idôtartama megkötésével nem korlátozhatjuk, mert e magatartás lehetôségét a római szerzôdés 56. cikke és a nizzai szerzôdéssel megalkotott új, 7. cikke kizárja.

Jogharmonizációs kötelezettségünk legsúlyosabb hátránya kétségkívül a bel- és külföldi jogi személyek földtulajdonszerzési képességének hét év utáni általános hatályú elismerése. Ne feledjük, hogy míg az EU tizenöt tagállamának egyike sem ismeri a bérmunkást kizsákmányoló nagybirtokrendszert, a mi földalapunknak több mint felét a bérmunkára épülô nagyüzemek ötszáztól tízezer hektár fölé növô túlsúlya uralja. Ha tôkeerejükkel a bel- és külföldi nagyüzemek hét-tíz év múlva a földtulajdonnal is megszilárdított elsajátítási monopóliumhoz juthatnak, úgy az uniós integráció vélt célja, a polgári modernizáció esélye végleg meghiúsul, felemelkedés helyett társadalmunkra a globalizmus történelmi zsákutcája vár. Az Európához tartozás így a magyar vidéknek nem hozhat többet, mint az államszocialista nagyüzemnek a bérmunkát szipolyozó tôkés nagybirtokkal való felváltását.

Lényeges azonban, hogy a csatlakozási tárgyalás során Magyarországnak Brüsszellel szemben ma is fennáll az EU közösségi jogán alapuló jogalapja arra, hogy uniós tagsága esetén is megtagadja a gazdálkodó jogi személyektôl a földtulajdont. Mégpedig anélkül, hogy ezzel jogharmonizációs kötelezettségét sértené. A római szerzôdés tôkeáramlás megzavarásának tilalmáról szóló 56. cikkét értelmezve ugyanis a tárgyaláson maga az EU bizottsága hívta fel a tagjelöltek figyelmét arra, hogy szûk kivételként jogszerûnek fogadható el a szabad tôkemozgás korlátozása. Az EU-bizottság 97/C/220/06. számú közleményében megengedett kivétel öt konjunktív feltételét egy hatodikkal egészíti ki az Európai Bíróság jogértelmezése, amely szerint a kivételt megalapozó, a "közérdeket érvényesítô kötelezô elvárások" nem alapulhatnak gazdasági okon. Eszerint van szakmai megoldás, amely meggyôzô érvekkel — a gazdasági szempontokat kerülve — alátámasztja azt a társadalmi modernizációs igényt, hogy mezôgazdaságunk birtokszerkezete zárja ki a bérmunkára alapozott nagybirtok uralmát. Ennek viszont elôfeltétele, hogy a jogi személy nagyüzem ne lehessen földtulajdonos. A birtokpolitikának e stratégiai elve a hazai vidékfejlesztés követelményrendszerébôl vezethetô le. (Az álláspontot részletesen kifejti a szerzô Megmaradásunk, a föld címû könyve. Kairosz K. Bp. 2001, 146–152. oldal.)

A harmadik évezred új kihívásai nem tûrik, hogy a nemzeti földpolitika a külföldi földtulajdonszerzés ellentmondásait pusztán a földhasznosítás gazdasági szempontjai és a jogharmonizáció politikai követelményei alapján próbálja feloldani. Sajátos demográfiai, természetföldrajzi és ökológiai kölcsönhatások miatt, továbbá a politikai kényszerek hatására földünk néhány évtizeden belül a lakosság számára döntôen nem termelési tényezôt fog jelenteni, hanem a nemzeti megmaradás zálogát. Mivel drámai módon felgyorsult, történetileg vissza nem fordítható folyamatról van szó, ennek lényegét a közvéleményben tudatosítani kell. Enélkül a birtokpolitika nem épülhet társadalmi közmegegyezésre, a politikai döntéshozó pedig nem mérlegelheti döntése súlyát számon kérhetô felelôsséggel. Melyek az új kihívás fôbb elemei? Egyik a hazai népességszám még mindig aggodalomra okot adó alakulása (noha kétségtelen, hogy az 1998-ban bevezetett szociálpolitikai intézkedések pozitív eredményeit néhány kutatóintézet mélyebb elemzésekben is visszaigazolta már). Ehhez járulnak a globális felmelegedés következményei. Az ENSZ-ben végzett tudományos kutatások elôrejelzései szerint tizenöt éven belül a tengerek vízszintjének 50 centiméterrel emelkedése — többek közt — Európa szárazföldjének térképét is át fogja rajzolni. Ez eddig nem tapasztalt mérvû migrációs kényszerrel jár. Becslések szerint — a szárazföld részbeni "eltûnése" miatt — Európa népességének egyharmada elvándorlásra és új élettérben való megtelepedésre kényszerül. A Kárpát-medence "földkincse" tehát, úgy is, mint termôföld, úgy is, mint terület, igen rövid idôn belül rendkívüli módon felértékelôdik. Ezzel együtt fokozódó nemzetközi nyomás hárul a mindenkori magyar kormányra avégett, hogy liberális telepítési politikával a külföldi bevándorlókat milliós nagyságrendben befogadja. Nyilvánvaló, hogy ilyen összefüggések mellett termôföldünk sorsa nem mérhetô az uniós tárgyalással kijelölt tôkeszerepén, de még csak azon sem, hogy a vállalkozói haszonszerzés miképp kamatoztathatja a föld élelmiszer-termelô képességét.

A valódi tét az, hogy uniós tagságunk ellenére a magyar termôföld miképp maradhat meg mint az államterület szuverenitási alkotóeleme és az állampolgári életminôség döntô létfeltétele. Ilyen célt csak az állami beavatkozás keynes-i szigorát érvényesítô birtokpolitika szolgálhat, amely a termôföld bármely célú hasznosítását alárendeli az állami földkészlet-gazdálkodás társadalmi közmegegyezéssel kialakított követelményeinek.

A teendôk sürgetôen felhalmozódtak. A földjog nemzeti önvédelmi eszköztárának kimunkálása azzal állhatja útját a földspekulációnak és a nagybirtok uralmának, hogy bármely gazdálkodó esetén a mezôgazdasági üzem ismérveit teszi a földtulajdon és a földhasználat közös szabályozó egységévé. Új földjogi és államigazgatási eszköztár kialakításával fel kell számolni a jogellenes külföldi földügyleteket. A Nemzeti Földalap törvényes elôvásárlási joga és kellô feltôkésítése, valamint az általános birtokrendezési törvény alapján a birtokszerkezet korszerûsítése hozzájárulhat a családi gazdaságok kialakulásához, a nagyüzem túlsúlyának csökkenéséhez. Az uniós megállapodást követôen azonban mindez csak akkor nem pótcselekvés, ha hosszú távra elkötelezett, kiszámítható agrár- és földpolitikára épül.

(A szerzô az MTA doktora, tudományos tanácsadó)

Tanka Endre
(Magyar Nemzet)

l A labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezôjének 2. fordulójának 1. mérkôzésén: Haka (finn)–Maccabi Haifa (izraeli) 0–1. A visszavágót egy hét múlva rendezik. A párharc gyôztese a 3. körben az angol FC Liverpoollal mérkôzik.

l Kártérítést követel a Bukaresti Rapid a Kispest-Honvédtól a kudarcba fulladt magyarországi edzôtáborozása miatt — közölte a sajtó.

Az újságokat már napok óta foglalkoztatja, hogy a bukaresti vasutascsapat a tervezett tíz nap helyett két nap után "elmenekült" Magyarországról.

A Rapid vezetôi bejelentették, hogy amikor a Honvéd megvásárolta a klubtól Marius Sasut, a játékos ellenértékének része volt egy tíznapos budapesti edzôtáborozás is.

A Rapid az elmúlt héten érkezett meg Budapestre, ahol — a vezetôk beszámolói szerint — kellemetlen meglepetések várták ôket. A játékosokat elôször egy olyan szállodában helyezték el a Keleti pályaudvar közelében, ahol nemcsak a nagy vonatforgalom miatt nem lehetett pihenni, hanem azért sem, mert a környékbeli prostituáltak oda vitték klienseiket.

A labdarúgók panaszai nyomán a magyarok egy másik, Budapest környéki szállodába vitték át a vendégeket, de a körülmények ott sem bizonyultak megfelelônek: nem akadt légkondicionálás, rövidek voltak az ágyak, amelyeken csótányokkal kellett megosztozni.

A Rapid ezek után tovább már nem próbálkozott: csomagolt és hazautazott Bukarestbe.

Cristian Costache, a klub szóvivôje közölte, hogy kártérítést követelnek a Kispest-Honvédtól. Az összeg nagyságát nem jelölte meg, de a benyújtott számla az elmaradt nyolc napról szól majd.

l Megszületett az elsô magyar aranyérem Fukuokában: az olimpiai bajnok Kovács Ágnes (képünk) fantasztikusan hajrázva aranyérmet nyert 200 m-es mellúszásban. A táv háromnegyedéig vezetô, világcsúcstartó kínai Csi Hujnak végül meg kellett elégednie a második hellyel, a bronzérmet honfitársa, Lo Hszüe-csüan szerezte meg. Eredmények: nôi 200 m mell: 1. Kovács Ágnes 2:24,90 perc, 2. Csi Huj (kínai) 2:25,09 perc, 3. Lo Hszüe-csüan (kínai) 2:25,29 perc, ..., 6. Beatrice Cãslaru 2:25,92 perc.

l Az amerikai Michael Phelps 1:54,58 perces világcsúccsal nyert 200 m pillangón, megjavítva saját 1:54,92 perces rekordját. Nôi 100 háton meglepetésre az amerikai Haley Cope gyôzött, a világcsúcstartó német Sandra Völker csak 4. lett.

Eredmények: férfiak 200 m pillangó: 1. Michael Phelps (amerikai) 1:54,58 perc — világcsúcs (régi: Phelps, 1:54,92 perc, Austin, március 30.), 2. Tom Malchow (amerikai) 1:55,28 perc, 3. Anatolij Poljakov (orosz) 1:55,68 perc; nôk, 50 m hát: 1. Haley Cope (amerikai) 28,51 mp, 2. Antje Buschschulte (német)28,53 mp, 3. Natalie Coughlin (amerikai) 28,54 mp, 4. Sandra Völker (német) 28,62 mp, 5. Diana Mocanu 28,86 mp.

l A holland Inge de Bruijn nyerte meg a 100 m-es gyorsúszást. A tavalyi sydneyi olimpia aranyérmese végig vezetve utasította maga mögé a német Katrin Meissnert és honfitársát, Sandra Völkert. Végeredmény: nôk, 100 m gyors: 1. Inge de Bruijn (holland) 54,18 mp, 2. Katrin Meissner (német) 55,07 mp, 3. Sandra Völker (német) 55,11 mp.

l Férfiak, 50 m hát: 1. Randall Ball (amerikai) 25,34 mp, 2. Thomas Rupprath (német) 25,44 mp, 3. Matt Welsh (ausztrál) 25,94 mp.

l A Nicola Jackson, Janine Belton, Karen Legg, Karen Pickering összeállítású brit csapat nyerte meg a 4 x 200 m-es nôi gyorsváltót, miután az elsô és második helyen végzett ausztrál, illetve amerikai stafétát a versenyt követôen kizárták.

Az ausztrálokat azért diszkvalifikálták, mert örömükben a verseny vége elôtt a medencébe ugrottak, az amerikaiak pedig állítólag szabálytalanul váltottak. Mindkét érintett óvást nyújtott be, az eredményhirdetést csütörtökre halasztották.

l Ian Thorpe, az ausztrálok 18 éves sztárja négy napon belül harmadszor javított világcsúcsot, amikor szerdán 1:44,06 perc alatt ért célba a 200 m-es gyorsúszás döntôjében. A világklasszis ezzel visszavágott a holland Pieter van den Hoogenbandnak, aki a tavalyi sydneyi olimpián éppen ôt megelôzve szerezte meg az aranyérmet.

l Az Európa-bajnok jugoszlávokkal játszott a vb középdöntôjének utolsó elôtti meccsén a magyar férfi vízilabda-válogatott és 8–7-es vereséget szenvedett.

Bombameglepetés született a csoport másik mérkôzésen: a görögök fergeteges hajrával legyôzték az esélyesebb és eddig veretlen olaszokat. Ezzel elvileg segítik Kemény Dénes együttesét, mert — bár nehéz a mai pólóban döntetlenre játszani, de — elég megosztozni a pontokon a mai magyar–olasz csoportrangadón az olimpiai bajnokok elôdöntôbe jutásához. A jugoszlávok a kazahokkal játszanak. További eredmények: Görögország–Olaszország 8–7, Kazahsztán–Szlovákia 10–7, Jugoszlávia–Görögország 4–3 — a görögök az utolsó negyedben 4 m-est hagytak ki.

l A veretlenül végigjátszott csoportmérkôzések, s a keddi szünnap után szerdán Kazahsztán ellen szállt vízbe a magyar válogatott a nôi vízilabda vb-n a legjobb 8 között: a sima siker az elôdöntôbe jutást jelenti. Következik az a Kanada, amelyet a múlt szerdai vb-nyitányon 5–4-re vert Faragó Tamás csapata. A negyeddöntôben: Magyarország–Kazahsztán 12–5 (5–1, 3–0, 2–1, 2–3).

Eleinte idônként edzômeccs jellege volt a találkozónak. Klassziskülönbség mutatkozott a két küzdô fél között, ennek megfelelôen a magyarok szinte akkor lôttek gólt, amikor akartak. Meglepônek a szoros harmadik és negyedik negyed sem számított, mert már nem változtatott semmin.

A "kôkeménynek" ígérkezô csütörtöki elôdöntô elôtt az Európa-bajnokok laza átmozgatást tarthattak, a kanadaiak viszont csak hatalmas csatában, a 39. percben harcolták ki a továbbjutást. További eredmények: Egyesült Államok–Görögország 10–3, Kanada–Oroszország 9–8 — a kanadaiak a "hirtelen halál"-ban nyertek és Olaszország–Ausztrália 4–1 — így kiesett az olimpiai bajnok. A mai elôdöntôkben: Egyesült Államok–Olaszország és Magyarország–Kanada.

l A 14 éves kínai Mian Hszü gyôzelmével ért véget a nôi toronyugrás (10 m). Eredmények: 1. Mian Hszü (kínai) 532,65 pont, 2. Csing Tuan (kínai) 522,54 pont, 3. Loudy Tourky (ausztrál) 511,50 pont.

l A sorrendben harmadik Tour sikere felé haladó amerikai Lance Armstrong megvédte Michele Ferrari csapatorvost, akit a sportág "fô doppingszakemberének" tartanak.

— Megbízom benne, a viszonyunk jónak mondható. Persze, ha kiderülne, hogy csalt, akkor elválnának útjaink — mondta a klasszis a Tour hétfôi szünnapján. Armstrongot a francia és olasz sajtó állandóan támadja Ferrari miatt: — Soha nem kért meg tiltott szerek fogyasztására, én pedig nem csalok — tette hozzá a címvédô.

l A belga Rik Verbrugghe nyerte a profi körverseny 15. szakaszát. Összetettben — a Pau és Lavaur közötti 232,5 km-es keddi etapot követôen — továbbra is a címvédô amerikai Lance Armstrong vezet.

l Az amerikai Jonathan Vaughters feladta a körversenyt, miután megcsípte egy darázs.

A Crédit Agricole csapatának erôssége a keddi szakaszon még elindult, de már a 15. kilométernél kiállt, mert a baleset után nem tudta kinyitni a szemét. Végül azért kényszerült visszalépni, mert olyan kenôcsöt kell használnia a fájó csípésre, amelynek egyik alkotóeleme szerepel a doppinglistán.

l Szerdára virradóra egy hotel parkolójából ellopták a Touron szereplô német Telekom kísérô autóját.

— Nagyon bosszantó az eset, hiszen a jármûben tároltuk, többek között, a sportolók ruházatát is — mondta Rudy Pevenage csapatfônök. Néhány napon belül ez már a második incidens, amely az összetettben második Jan Ullrich nevével fémjelzett együttest érinti: a múlt csütörtöki pihenônapon feltörték a buszukat, amelybôl hivatalos dokumentumok, valamint különbözô értékek tûntek el.

Szerdán a Castelsarrasin és Sarran közötti 232,5 km-es 16. szakaszt tették meg a kerekezôk.

Miközben Magyarországon osztrákok, Romániában magyarok vásárolnak termôföldet spekulációs céllal, bár a román törvények tiltják a külföldi természetes személyek földtulajdonhoz jutását. A Napi Gazdaság címû budapesti napilap szerint Románia ugyanakkor a napokban szigorította a parlagterületek tulajdonosainak adózását, ami igencsak nehéz helyzetbe hozhatja az itt termôföldet birtokló, azt azonban nem mûvelô magyar vállalkozókat.

Romániában — ahol a budapesti lap szerint korábban még az a föld sem lehetett magántulajdonban, amelyen lakóház állt — a kárpótlást követôen létrejött elaprózott birtokszerkezet miatt a csekély jövedelmezôséget biztosító földnek jelenleg nincs értéke. A román földpiacot ismerôk szerint gyakorlatilag kizárólag a magyarok lakta területeken nem egy esetben több száz hektáros földterületekre tesznek szert a magyarországi magyarok — állítja a lap. Ezt az adatokkal alá nem támasztott információt addig egyetlen hazai hírforrás sem erôsítette meg. Ellenkezôleg: Székelyföldön például úgy vélik, regáti románok próbálkoznak földekre szert tenni a magyarlakta területeken, s ennek érdekében egyes esetekben helybéli magyarok strohmannként nyújtnak segítséget.

Romániában külföldi magánszemély nem vásárolhat termôföldet, akár százszázalékos külföldi tulajdonban lévô jogi személyiség, gazdasági társaság azonban — a magyar szabályozással ellentétben — korlátlan mennyiségben juthat földhöz. Ez megkönnyíti a jó kapcsolatokkal rendelkezô, a román földbefektetésben fantáziát látó magyar befektetôk dolgát, akiknek még zsebszerzôdést sem kell kötniük, bár szakértôk az ilyenek létét sem tagadják kategorikusan. Románia ugyanakkor a napokban megszigorította a meg nem mûvelt termôterületek adózását: a 10 hektárnál nagyobb földek tulajdonosai — függetlenül attól, hogy termelnek-e a mezôgazdasági területen — úgy kötelesek adózni, mintha termelnének.

A Napi Gazdaság elmulasztotta hozzátenni, hogy a szóban forgó jogszabály még nem hatályos, arról a kabinet csak a múlt héten tárgyalt.

Az ügyletet záró dokumentumok aláírásával hétfôtôl az osztrák Raiffeisen Zentralbanké a nagyságra harmadik hazai kereskedelmi bank, a Banca Agricolã (Mezôgazdasági Bank).

A meglévô részvényekért kifizetett 15 millió dollárért és a tôkeemelésként befektetett 37 millió dollárért a teljes jelenlegi részvények 98,84 százaléka lett a Raiffeisen vezette konzorciumé. A konzorciumban az osztrák bankcsoporton kívül egy amerikai állami fejlesztési alap, a Romanian American Enterprise Fund vesz részt. A konzorcium közbejöttével az osztrák banké a Banca Agricolã több mint 93 százaléka, 5,7 százaléka pedig az amerikai alapé.

Elôzetes, nem auditált IAS-adatok szerint a Mezôgazdasági Bank év végi mérlegfôösszege 8932 milliárd lej (361,6 millió euró) volt, 3500 alkalmazottat foglalkoztat és 226 fiókkal rendelkezik országszerte.

Az osztrák bankcsoport azt tervezi, hogy a romániai leánybankját jövôre egyesíti a Banca Agricolával. Az osztrák bankcsoport 1994-ben nyitott képviseletet Bukarestben, 1998 óta pedig teljes bankengedéllyel mûködteti ottani pénzintézetét. A száz alkalmazottat foglalkoztató leánybank év végi mérlegfôösszege 67 millió euró volt.

Az arany ára a következô három évben várhatóan nô a gyengülô dollár, a nemesfém iránti erôs kereslet és a mérsékelt aranyeladás miatt. A torontói központú Toronto-Dominion Bank (TD Bank) elemzése szerint, miközben a dollár árfolyama jövôre várhatóan 5 százalékkal gyengül, az arany ára ugyanilyen mértékben erôsödik. A TD Bank egyik szakértôje azzal számol, hogy 2002 végén az arany unciánkénti (1 uncia = 28,35 g)ára 290 dollár lesz.

A világ arany iránti keresletbôvülése és a jegybankok korlátozott aranyeladása miatt az arany ára 2004-re 320 dollárra erôsödik — véli a bank, amelyet a Reuters idézett. Londonban az elmúlt 52 hétben az arany unciájának az ára 252,80 és 326,25 dollár között mozgott, kedden 268,75 dolláron állt.

A nemesfém alacsony világpiaci ára miatt számos aranybánya számára gazdaságtalanná vált a kitermelés, ami miatt csökkent a kínálat. Az elmúlt évtizedben az újonnan kitermelt arany mennyisége évente 2 százalékkal bôvült. Tavaly 2573 tonna aranyat bányásztak, ami jóval elmarad attól a 3946 tonna aranytól, amit különbözô célból használtak fel.

Július 25., szerda

Az utcai pénzváltóknál a forint 98/100, a márka 13 100/13 300, a dollár pedig 29 500/29 700 lejbe került.

Július 26., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 13 210 lej,1 USD = 29 524 lej.

A Zsibói Általános Iskolában még soha nem fordult elô, hogy ne gyûljön össze az elsô osztály indításához szükséges 10 gyerek, és — szükségmegoldásként — össze kelljen vonni a magyar elemi osztályokat. Az idén ôsszel — mint azt Mátyus Évától, a zsibói RMDSZ elnökétôl megtudtuk —, összevonják az elsô és a harmadik osztályt, és így háromra csökken a magyar elemi osztályok száma az iskolában.

— Véleményem szerint a jelenség annak az eredménye, hogy a vegyes házasságból származó gyerekeket szüleik automatikusan román tagozatra iratják — mondta az elnök, aki aggodalommal jegyezte meg, hogy ez a negatív elôjelû jégtörés valódi zajláshoz vezethet, ugyanis a magyar elemi osztályok összevont jellege csökkenteni fogja a tétovázó szülôk szemében a magyar nyelvû oktatás vonzerejét. A perspektívákról csak annyit jegyzett meg az elnök: az idén — eddig — csupán két magyar gyereket kereszteltek...

Sz.Cs.

Július–augusztusi és szeptemberi szám.

Az elôszót Martin Schütz jegyzi. A szarvasmarhák szivacsos agyvelôgyulladásos betegsége kapcsán kirobbant botrányról írja le véleményét. Barbu Andrei mutatja be az eseménynaptárt. Fontosabb fejezetei: értékesítési lehetôségek a biotermékek számára, a biovetômag-ellátásról, a tápanyag utánpótlásról és a betegségek megelôzésének új lehetôségeirôl, valamint szervezési kérdésekrôl tudósítanak. Dr. Teodora Aldescu írásának témája: Biogazdálkodás az Európai Unióban. Nicolae Gherman Nagyváradtól 25 km-re Biharfélegyházán 10 ha területen folytat biogazdálkodást. Saját farmjának tevékenységérôl ír le érdekes dolgokat. Peter Daepp a svájci kölcsönök hatékonyságát bizonyítja. Akárcsak Martin Schütz, ô is svájci vendég, aki gyakran látogat erdélyi tájakra és hatékonyan támogatják a biogazdákat.

Dr. Sebôk M. Péter a tápanyagellátásról cikkezik. Érdekes táblázatokat is közölnek a levegô hômérseklétenek változásairól, a csapadékról és az erdélyi vízhasználatról. A kerti kalendáriumot Popica Rodian állította össze. A raktári kártevôk elleni védekezési módot Orbán Sándor ismerteti. Az elmúlt tavaszon a tehéntejben az emberi szervezetre káros szereket találtak a laboratóriumi vizsgálatok alkalmával. Így több faluból betiltották a tej átvételét a gazdálkodóktól. Ezt a kérdéskört elemzi Barazsuly Emil. Írásának címe: Amikor a vegyszer visszaüt.

Zsobokon árvagyermekeket fazekas mesterségre tanította Traudi Daepp, amíg férje Peter Daepp a biogazdák útját egyengeti. Dr. Cornel Man arra a kérdésre ad választ, hogyan lehet tiszta, egészséges tejet termelni. Dr. Gheorghe Mihai a hegyi legelôk szervestrágyázásáról közöl hasznos tudnivalókat. Egy másik anyag: Tehenek szabadtartásban. Dr. Marcela Sârbu írta. Ugyancsak Gheorghe Mihai a szerzôje egy másik cikknek, amely a hegyi legelôk meszezésérôl szól. Mindent összevetve hasznos kis folyóirat elsôsorban a biotermelôk számára, de a hagyományos gazdálkodást folytatóknak is figyelmébe ajánlom.

Tóth János

A múlt napokban lehullt jelentôs mennyiségû csapadék jókor érkezett, de az aratók nem nagyon örvendtek a hosszan tartó esônek. Különösen a búza aratásán fáradozó gazdák csóválták fejüket. Volt is okuk, hiszen a határban már vége felé közeledik a kenyérgabona betakarítása és a takarmány szállítása is fontos teendô ebben az idôszakban. Szamosújvárnémeti községben összesen 210 hektáron termesztettek az idén búzát. A terület legnagyobb részén már learatták a gabonát. Bocan Maria agrármérnök szerint a hektáronkénti átlagtermés 2600 kiló körül mozog. A tavaly sokkal gazdagabb volt a mérleg. A község hat falujának lakói igazán jó gazdák, tapasztalataik eddig is minden évben megmutatkoztak. Az idén sem hagyták alább. A cséplôgépek száma is elegendô volt. Községi szinten nyolc magánkombájn mûködik, ezek az árpa betakarításánál is jól dolgoztak. A földeken néhol már felszabadították a tarlót, szekérrel, utánfutóval egyaránt szállítják a bálákat. Kell a takarmány, az állatállomány ebben a Kis-Szamos menti nagyközségben jelentôsen emelkedett az elmúlt években. Az emberek bizakodva tekintenek a kapásnövények betakarítása elé is, ugyanis a növényápolást (igaz, többnyire kézi erôvel) is idejében elvégezték.

Újra a jó idôt várják Szamosújvárnémeti gazdái, akik híres zöldségtermesztôkként is ismertek a Szamos völgyi város környékén.

E. Cs.

• Erdôvétség a vád a büntetett elôéletû Vasile Fãrcas (34) ellen, aki a pecsétszegi (Chiuiesti) rendôrség vizsgálata szerint májusban engedély nélkül vágott ki az állami erdôbôl négy fát, és 2,2 millió lej kárt okozott.

• Három gépkocsit loptak el ismeretlen tettesek május 23-ról 24-re virradóra Kolozsvárról. Mindhárom autó fehér színû, a márkája pedig Dacia. A Kossuth/December 21. útról két gépkocsit "kötöttek el": a Dorin Ioan Micuét (rendszáma CJ–04–UKZ) és a Nicolae Miscáét (CJ–99–CIC), míg a Scortarilor utcából egy gépkocsinak "kelt lába": rendszáma CJ–05–EMI, tulajdona: Nicolae Smeu.

• Hamisított okirat használatáért vizsgálják a zilahi Marius Rãzvan Mocant (20), akit február 21-én igazoltattak, és a forgalmi engedélyének a melléklete hamisnak bizonyult.

• Holtan találták Valea Fânatelor nevû helyen a juhakolban Takács Jóska 42 éves pásztort, gyilkosságra utaló nyomokat nem találtak, a halál okának kiderítéséért felboncolják.

• Lakásán halt meg július 24-én, kedden a 45 esztendôs kolozsvári munkanélküli Viorel Victor Fedelean. Gyilkosság gyanúja nem merült fel, felboncolják.

• Súlyos baleset történt a Kossuth Lajos (December 21.) úton július 24-én, kedden este háromnegyed kilenckor. A mócsi illetôségû Iosif Morocãzan (22) túl gyorsan hajtott a B–16484 rendszámú Fiat Ducatóval, nem csökkentette a sebességet a gyalogátkelôhely közelében és elgázolt két gyermeket. A nyolcesztendôs Alexandrina Bontát kórházban kezelik, a hétéves Remus Bonta könnyebb sérülést szenvedett.

• Huszonnégy kost loptak el a szindi (Sãndulesti) Vasile Rus legelôjérôl. Az ismeretlen tettesek 50 millió lejes kárt okoztak, a nyomozás folyamatban van.

• Közcsendháborításért ítélték fogházbüntetésre Lucian Lingurart (37). A munkanélküli, ittas férfi egy cukrászdában randalírozott, a késével hetvenkedett.

(póka)

Vásárolnék 2 szoba összekomfortos lakást a belvásroban. Ajánlatok naponta 14–17 óra között a 131-986-os telefonon. (726960)

Az önkormányzatok mûködésének magyarországi és romániai tapasztalatait elemezték szerdán a Tusnádfürdôn tartott 12. Bálványosi nyári szabadegyetemen.

A bálványosi nyári szabadegyetem harmadik napjának vitafórumán elhangzottak jól tükrözték, hogy ma Romániában csak regionalizációról és nem regionalizmusról, csak helyi közigazgatásról és nem valós önkormányzatiságról lehet beszélni. Románia azért nem akar valós regionalizmust és önkormányzatiságot, mert a kisebbségeket nem stabilizáló tényezônek, hanem még mindig rizikófaktornak tekinti.

Az alkotmánymódosítás révén ki kell nyilvánítani azt, hogy a román állam felelôsséggel tartozik nemcsak a többség, hanem a kisebbségek sorsa iránt is. A román alkotmánynak tartalmaznia kell végre a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát.

— Magyarországon valós önkormányzati rendszert alakítottunk ki — jelentette ki Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Mint mondta, ezt még soha senki nem kérdôjelezte meg, sem a parlamenti pártok, sem az országról készült jelentések.

Az államtitkár szerint a magyar önkormányzati rendszer valamennyi önkormányzati jogot tartalmazza, e jogok gyakorlásához pedig önkormányzati vagyon- és célorientált állami támogatások társulnak.

Az uniós követelményeknek megfelelô köztisztviselôi kar kiépítésérôl szólva hangsúlyozta, hogy ennek jövedelmei közelítenek a piaci szféra jövedelmeihez.

Az önkormányzati gazdálkodásról szólva Tirts Tamás országgyûlési képviselô, a fôvárosi Fidesz-frakció vezetôje hangsúlyozta, hogy az bevált gazdálkodási forma. Tirts szerint a fôváros életminôsége romlott az elmúlt tizenegy évben, példaként említve az épületállomány leromlását és a közlekedés ellehetetlenedését. Mint mondta, ez idô alatt két-háromszázezerrel csökkent a fôváros lakossága, s ennyivel nôtt Pest megyéé.

A kisebbségi önkormányzati rendszert ismertetve Tirts felhívta a figyelmet a magyarországi roma társadalom gondjaira. Megfogalmazása szerint a vonatkozó jogszabály biztosította keret nem elegendô e kisebbségnek. — A kisebbségeknek nincs parlamenti képviseletük — emlékeztette a hallgatóságot —, a kérdés vitája során eddig mindig patthelyzet alakult ki.

T. Mészáros András, a Pest megyei közgyûlés elnöke a vidékfejlesztés szükségességérôl szólt, annak magyarországi gyakorlatáról számolt be.

A romániai helyzetet Szász Jenô, Székelyudvarhely polgármestere ismertette. Hangsúlyozta, hogy Romániában nincs valós önkormányzati rendszer, "a szovjet típusú néptanács és az önkormányzat közötti átmenet felénél sem tartunk".

Véleménye szerint Romániában a decentralizáció politikai akarat hiányában elmaradt, csak dekoncentráció következett be. Mint mondta, szûkös jogkörrel rendelkeznek a polgármesterek és a helyi önkormányzati testületek, s a meglévô jogok gyakorlásához sem rendelkeznek a kellô anyagi forrásokkal.

A meghívott román elôadók — ez alkalommal Serban Mihãilescu kormányfôtitkár, Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus, valamint Viorel Coifan liberális képviselô — szerdán sem jelentek meg. Soporan prefektust sajtószóvivôje, Despina Neagoe képviselte.

A munkaadók, munkáltatók megalakulásáról, szervezésérôl és mûködésérôl rendelkezô 356. számú törvény júliusban jelent meg, a 380. Hivatalos Közlönyben. A munkaadói egyesületek célja képviselni, fenntartani és megvédeni tagjainak jogait és érdekeit a hatóságokkal, szakszervezetekkel és más magán vagy jogi személyekkel fenntartott kapcsolataikban.

Munkaadói egyesület alatt a törvény a munkáltatók önálló, politikamentes, magánjogi alapon létesült szervezeteit érti, amelyek nem rendelkeznek vagyonjellegû céllal. Munkaadó lehet az a bejegyzett jogi személy vagy a törvény szerint engedélyezett magánszemély, amely versenyfeltételek közötti nyereségszerzés céljával tôkét kezel és használ fel függetlenül ennek jellegétôl, és amely fizetett munkaerôt alkalmaz. A munkáltatói egyesületeket gazdasági tevékenységek alapján szervezik, és részlegekre, alegységekre, ágazatokra osztják. Legkevesebb 15 bejegyzett jogi személy vagy engedélyezett magánszemély létesíthet egy munkaadói egyesületet. Öt tagból álló egyesületet is létrehozhatnak azokban az ágazatokban, ahol a tagok a termelés több mint 70%-ával rendelkeznek. Az egyesületek létrehozhatják saját helyi szervezeteiket is, amelyek szintén rendelkezhetnek jogi személy minôséggel. Az ezzel a minôséggel nem rendelkezô területi képviseletek tevékenységüket annak az egyesületnek az alapszabályzata szerint fejtik ki, amelynek tagjai.

Megalakulási és szervezési feltételek
Több egyesület különbözô szövetségi vagy társulási szerkezetet hozhat létre. Tevékenységüket az alapszabályzat és belsô mûködési szabályzat alapján végzik, a törvény elôírásainak tiszteletben tartásával. Annak érdekében, hogy országos, valamint nemzetközi szinten is képviselhessék a munkaadókat, az egyesületek egy közös érdekképviseleti szervezetet is létrehozhatnak, és csatlakozhatnak nemzetközi szervezetekhez. A magas (állami) tisztséget viselô vagy a közintézményekben vezetô tisztséget betöltô személyek nem vehetnek részt a munkaadói egyesületek vezetôségében.

Egy munkáltatói egyesület megalakulását, szervezését, mûködését és felszámolását a tagjai által elfogadott, törvényes alapszabályzat írja elô. Ennek legkevesebb a következôket kell tartalmaznia: a) az egyesület megnevezését, fô székhelyét, adott esetben a területi képviseleteit; b) a tevékenységét és célját; c) a kezdeti vagyont, ennek nagyságát és összetételét, a tagsági díjat és egyéb törvényes finanszírozási forrást; d) a tagok jogait és kötelezettségeit; e) a vezetô szerveket; f) az egyesület felelôsségét; g) az egyesület felszámolásának és feloszlatásának feltételeit. A munkaadói egyesületek jogi személy minôségüket az egyesületekrôl és alapítványokról rendelkezô törvény alapján szerzik meg. A kéréshez csatolni kell a megalakulási jegyzôkönyvet, a hitelesített alapszabályzatot, a csatlakozási jegyzéket, a székhely és a tevékenységhez elegendô vagyon igazoló okiratait.

Jogok és kötelezettségek
A munkaadói egyesületek képviselik, fenntartják és megvédik tagjaik jogait és érdekeit a hatóságokkal, szakszervezetekkel és más magán vagy jogi személyekkel fenntartott kapcsolataikban, mind országos, mind nemzetközi szinten. Olyan jogszabályok elfogadásánál, amelyek érintik a munkaadók tevékenységét, elôzôleg kérni kell az egyesületek írott és megindokolt válaszát is. Céljainak megvalósítása érdekében az egyesületek: képviselik, fenntartják és megvédik tagjaik gazdasági, technikai és jogi érdekeit; közbenjárnak a munkáltatók tevékenységének szabad és hatékony gyakorlásáért; érvényesítik a tisztességes versenyt tagjaik esélyegyenlôsége érdekében; a különbözô fejlesztési, átszervezési, privatizációs, felszámolási, együttmûködési programok kidolgozásánál a kormány meghallgatja az egyesületeket; kijelöli képviselôit a kollektív munkaszerzôdés megtárgyalására, egyéb szerzôdések és egyezmények aláírására, a társadalmi párbeszéd hármas vezetôségébe. Az egyesület adatokat bocsát tagjai rendelkezésére, megkönnyíti a kapcsolattartást, a menedzseri továbbképzést, szakmai felvilágosítást nyújt, többek között, a munkaerô- továbbképzés területén is.

A munkaadói egyesületek ingó és ingatlan vagyonát kizárólag ezek érdekében és a megalakulásuknál feltüntetett célokra használhatják fel. Céljaik megvalósítása érdekében ezek az egyesületek bármilyen ingó vagy ingatlan vagyont megszerezhetnek. A munkaadói egyesületek szövetségeinek kérésre székhelyet utalhatnak ki az állami lakásalapból, amelyért a lakástörvények alapján fizetnek majd bérleti díjat. Saját székhely építésére telket kaphatnak koncesszióba vagy bérbe az állam vagy közigazgatási egységek magánvagyonából. A munkaadói egyesületek hitelt adhatnak tagjaiknak, egyéni kiadványokat jelentethetnek meg; kulturális, oktatási, kutatói, gazdasági-társadalmi, kereskedelmi egységeket, létesítményeket hozhatnak létre tagjaik érdekében, ezenkívül pedig saját bankot is bejegyezhetnek. Gazdasági-pénzügyi tevékenységüket saját költségvetésük alapján végzik, jövedelemforrásuk pedig a következôkbôl állhat: beiratkozási illeték, tagsági díj, különféle célból létesített pénzalapok, szponzorálás, ajándékozás, egyéb jövedelmek. A munkaadói egyesületek jövedelmét kizárólag céljaik megvalósítására használhatják, és nem oszthatják szét a tagok között. Felszámolás esetén a vagyont az alapszabályzatban feltüntetett elôírások szerint osztják el.

A törvény megjelenését követô 6 hónapon belül az eddig bejegyzett munkáltatói egyesületeknek le kell tenniük az illetékes bírósághoz az új alapszabályzatot. Ennek elmulasztása esetén és a határidô lejárta után elvesztik képviseleti jogaikat.

Orbán Viktor magyar kormányfô a Kossuth rádiónak nyilatkozva kijelentette: nagyon barátságtalan dolog lenne, ha nem engednék kézhez venni a támogatásokat a romániai magyaroknak. A magyar miniszterelnök elmondta, ha Romániában megakadályoznák, hogy az ott élôk átvegyék a magyar igazolványokat, akkor megtalálják majd azokat a megoldásokat, amelyekkel a határon túli magyarok mégiscsak hozzájuthatnak a Magyarország területén felhasználható igazolványhoz. Azokról az esetleges román törvényhozási lépésekrôl, amelyek meg akarnák gátolni a státustörvény végrehajtását, a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egy olyan államnak, amely a NATO-hoz és az Európai Unióhoz akar tartozni, értékközösséget kell vállalnia azokkal az országokkal, amelyek ma ezt a két szervezetet alkotják.

Mint ismeretes, Ion Iliescu államfô egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, amennyiben Magyarország folytatja a státustörvény életbeléptetésére tett erôfeszítéseit, Románia készen áll arra, hogy betiltsa a magyar igazolványok kiállítását.

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke levélben biztosította Adrian Nãstase miniszterelnököt arról, hogy a bizottság folytatja a magyar státustörvény elfogadása után kialakult helyzet monitorizálását.

A július 20-án keltezett levelet szerdán hozta nyilvánosságra a román kormány.

Romano Prodi hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadása elôtt a bizottság "nyugtalanságát fejezte ki a diszkriminációt tiltó elv betartását illetôen mind az EU tagállamokkal, mind az unióhoz közeledô, elsôsorban a tagjelölt országokkal szemben".

Emlékeztetett arra, hogy a törvény elfogadása napján Martonyi János magyar külügyminiszter arról tájékoztatta a bizottságot: "a törvény végsô változatát olyan értelemben módosították, hogy összeegyeztethetô legyen az Európai Megállapodással, valamint Magyarország más nemzetközi kötelezettségeivel".

A bizottság elnöke üzenetében azt hangsúlyozta, hogy a magyar jogszabály kerettörvény, ezért addig nem alkalmazható, amíg a végrehajtási utasításokat el nem fogadják. A bizottság azt várja, hogy a végrehajtási utasítások kidolgozása során a diszkriminációt tiltó elvet tiszteletben tartják.

A bizottság elnöke arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy a magyar vezetôkkel a közelmúltban tartott találkozók során az Európai Bizottság kérte Magyarországot a jószomszédság elveinek tiszteletben tartására, valamint arra, hogy teljes körû konzultációkat folytassanak Romániával és a többi érintett szomszédos állammal.

Emil Boc demokrata párt képviselô szerdán bejelentette, a napokban helyi szinten is megvalósult a Nemzeti Szövetség és a Demokrata Párt közötti fúzió. A képviselô szerint a jelenlegi kormány az 1989 elôtti idôszak praktikáit alkalmazza. — A kormány intézkedései a régmúlt idôkre emlékeztetnek. Azt kérték a polgármesteri hivataloktól, hogy naponta adjanak jelentést a búzatermésrôl. Elmodta: pártja azt szeretné, ha az alkotmánymódosítás a két ház hatáskörének pontosabb meghatározására, az átfedések kiküszöbölésére, a valós decentralizáció bevezetésére, a parlamenti képviselôk számának csökkentésére vonatkozna. Szerinte nem természetes az, hogy az összes állami szerv központja Bukarestben legyen. Azt javasolja, a Legfelsôbb Bíróságot Brassóba, az Alkotmánybíróságot pedig Kolozsvárra költöztessék. — Ez Románia egységes jellegét is jobban kihangsúlyozná — mondta Boc. Ugyanakkor azt szeretné elérni, ha a parlamenti képviselôk mentelmi joga csupán a politikai nyilatkozatokra vonatkozna és szûkítenék az államelnök hatáskörét. — Szerintem az államfô csak bizonyos tettek elkövetôinek bocsáthat meg. Ebbôl a szempontból szûkíteni kell hatáskörén — tette hozzá.

K. O.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]