2001. június 14.
(XIII. évfolyam, 135. szám)

Két áldozata van a keddrôl szerdára virradólag kitört tûzvésznek a Bükk erdô Mezô utcához közeli részén. Az éjjel két órakor a környéket bevilágító lángok tisztázatlan okokból keletkeztek, de valószínû, hogy égve felejtett gyertya lobbantotta lángra a faházat (itt még nincs villyanyvilágítás). A két benntartozkodó személy nem tudott kimenekülni: a 32 éves Teodora Sutu és egy azonosítatlan férfi életét vesztette.

A tûzoltókat az egyik szomszéd értesítette maroktelefonján, ám mire kiértek, a tízméteres lángok már mindent elpusztítottak: a faház porig égett. A tûz martalékává vált a kabana mellett parkoló Mitsubishi gépkocsi is, amely, a hétvégi házhoz hasonlóan, Teodora szüleinek a tulajdona volt.

A mostohatestvér, Tiberiu Popa szemtanúja volt a vésznek: este 11-ig együtt volt a két fiatallal, majd lefeküdt, a kissé távolabb álló, dubából kialakított kunyhóban. A tüzet is ô vette észre, ugyanis megébredt a kabana száraz faanyagának égés közbeni pattogására. De semmit sem tehetett: a nagy forróság miatt meg sem lehett közelíteni az ajtót.

A lány megpróbált kiemenkülni, de nem jutott el az ajtóig, míg a férfi megszenesedett holttestét az ágyban találták meg.

(balázs)

Az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezete csatlakozik az Országos Szakszervezeti Tömb (OSZT) által kezdeményezett tiltakozási megmozdulásokhoz — jelentette ki Grigore Pop szakszervezeti vezetô. Az Alfa Kartell ismételten elégedetlenségét fejezte ki a nyugdíjtörvény miatt, amelynek számos elôírásával nem értenek egyet. A törvénytervezet vitáján a szakszervezet hangoztatta ugyan észrevételeit, de az illetékesek azokat nem vették figyelembe. Grigore Pop szükségesnek tartja a jogszabály módosítását, ezzel kapcsolatban egyeztetni kívánnak a Kolozs megyei parlamenti képviselôkkel.

P. A. M.

Tegnapi lapszámunkban tévesen közöltük a Megyei Képviselôk Tanácsa legközelebbi ülésének idôpontját. Erre ugyanis jövô szombaton, 2001. június 23-án, reggel 10 órakor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Fürdô (Pavlov) utcai székházának nagytermében kerül sor.

Napirenden: határozattervezet az állandó szakbizottságok megalakulásának tárgyában; a megyei elnök beszámolója és az ifjúsági alelnök megerôsítése; határozattervezet az alapszabályzatmódosító különleges bizottság tárgyában; határozattervezet az Etikai Bizottság elôterjesztése után; állásfoglalás a megyei elnök elôterjesztése kapcsán; pénzügyi jelentés és határozattervezet a 2001. évi költségvetés tárgyában; különfélék.

Vasile Soporan prefektus szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében felszólítja Gheorghe Funar polgármestert, hogy a 215/2001-es közigazgatási törvény értelmében terjessze elô az idei helyi költségvetésitervezetet és a tavalyi költségvetésrôl szóló elszámolást, azért hogy a Városi Tanács legkésôbb június 15-ig fogadhassa is el azt. A prefektus ugyanakkor felkéri a polgármestert, hogy biztosítsa a megfelelô körülményeket a június 14-re meghirdetett tanácsülés lebonyolítására. Soporan figyelmezteti Funart, hogy amennyiben nem tartja tiszteletben a törvény által szabott elôírásokat, tettéért viselnie kell a felelôséget.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester június 11-én bûnvádi panaszt emelt a kolozsvári ügyészségen huszonegy városi tanácsos ellen — akik a polgármester beleegyezése nélkül mára tanácsülést hívtak össze — hivatali tisztségek bitorlása miatt. Funar szerint Máté András Levente, Pálffy Károly, Molnos Lajos, Pap István, Révész Erzsébet, Mikó Lôrinc, Somogyi Gyula, Pillich László, Calbajos Alexandru, Corega Constantin, Dimitriu Stefan, Groza Teodor, Lapusan Remus, Todoran Marian, Cretu Mircea, Ruja Nicolae, Pop Virgil Radu, Farcas Alexandru, Oniga Tudor, Uioreanu Horea Dorin és Zamfir Romulus visszaélnek hivatali tisztségükkel. A polgármester úgy véli, hogy az új közigazgatási törvény értelmében a tizenhét tanácsos mandátuma megszûnt, tehát május 23-tól a városi tanács feloszlottnak tekinthetô.

Boros János alpolgármester szerint újabb hangulatkeltésrôl van szó, a városatya ismét „túllôtt" a célon. Funar eljárásának semmiféle jogi következménye nem lehet, mivel az ülést a tanácsosok törvényesen hívták össze. (A közigazgatási törvény értelmében a városi tanácsosok egyharmadának kezdeményezésére összehívható a tanács.) Az ülés fô napirendi pontja az idei költségvetési tervezet megvitatása kellett volna hogy legyen, ám a polgármester a prefektus felszólítása ellenére nem juttatta el a tervezet szövegét a tanácsosokhoz. Funar vágyálma — fogalmazott Boros —, hogy a költségvetést az új helyhatósági választások nyomán megalakuló tanács szavazza majd meg. Így a mai tanácsülésen valószínûleg csak a helyi tanács új mûködési szabályzatát tárgyalhatják meg. Az alpolgármester elmondta: a tanácsnak több, fontos, a szakbizottságok által elfogadott határozattervezetet kellene elfogadnia, de azokat a polgármester magatartása miatt nem sikerül napirendre tûzni.

Boros János tájékoztatása szerint nem lehet tudni, hogy a mai tanácsülést hol tartják majd meg. A polgármester ugyanis elrendelte, hogy fertôtlenítsék az üvegtermet. Az alpolgármester úgy véli, Funar ezt szándékosan tette, hogy a tanácsosok ne gyûlhessenek össze a gyûlésteremben. Boros szerint a polgármester ugyanolyan infantilisan járt el, mint amikor elrendelte a tanácsterem ajtajának lezárását.

P. A. M.

A RomTelecom távközlési vállalat tarifái az idén egy ízben fognak emelkedni, mégpedig 25 százalékig terjedô mértékben, ha az infláció a várt szinten marad — közölte Dan Nica távközlési miniszter.

A miniszter azt is közölte, hogy a jövô év végéig megszûnik a Romtelecom monopóliuma. A felkészülés jegyében már az idei harmadik negyedévben engedélyezik két további vezetékes szolgáltató tevékenységét.

A telefontarifákat továbbra is a román versenyhivatal fogja ellenôrizni, illetve módosítani, az inflációt figyelembe véve.

A miniszter elmondta, hogy tárgyalást kezd a Romtelecommal az internetcsatlakozás tarifájának csökkentése végett. A miniszter azt szeretné, ha este hét óra után egy telefonhívás 10 százalékába kerülne az internetcsatlakozás. A Romtelecom jelenleg 50 százalékos engedményt ad, és csak este tíz órától.

Az Országos Befektetési Alap (FNI) kárvallottainak Kolozs megyei egyesülete sajtótájékoztatón ismertette az Országos Egyesület által kezdeményezett bírósági eljárás fejleményeit, valamint a vezetôség legújabb határozatait.

Lucia Marcu, az egyesület elnöke az Országos Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) ellen megkezdett eljárás eddigi állomásait ismertette. Emlékeztetett: a CEC-et bírósági határozat útján, a pénzügyminisztérium arra kötelezte, hogy a befektetési alap kárvallottainak letéteit fizesse vissza. A tavaly december 27-én hozott bírósági határozatot követôen a kárvallottak egyesülete fô felperessé lépett elô. Június 8-án a bukaresti bíróság a bélyegilleték kifizetését kérte az egyesülettôl. Az 1997/146-os törvényre hivatkozva Ana Diculescu Sova, az egyesület ügyvéde megtámadta a bíróság határozatát. A tárgyalást június 29-re halasztották. Lucia Marcu kifejtette: azok a tagok, akik három hónapig nem fizetnek tagsági díjat, önmagukat zárják ki az egyesületbôl. Ebben az esetben az egyesület többet nem képviseli ôket, így kártérítés nélkül maradhatnak. Kolozs megyében 3000 tag van, közülük mintegy 1300-at kizárhatnak az egyesületbôl. Süûrgôsen meg kell oldani a befektetôi könyvecskék fénymásolását, amelyet a bukaresti bíróság két példányban kér. A tagoknak június 28-ig kell leadniuk a fénymásolatot az egyesület vezetôségéhez. Lucia Marcu elmondta: június 21-re nagyszabású utcai megmozdulást terveznek a fôvárosban. Nicolae Vãcãroiu szenátor megígérte a befektetési alap kárvallottainak, hogy közbenjár a bélyegilleték eltörlése, illetve a törvények betartása érdekében. — Addig maradunk az utcán, ameddig Vãcãroiu betartja a szavát — jelentette ki az elnöknô.

Nánó Csaba

Szerdán a Soros Open Network keretében tevékenykedô Jogi Erôforrás Központ szervezésében és támogatásával nagyszabású, az iskolai erôszak megfékezését célzó, egyéves kampány vette kezdetét Kolozsváron tizenegy civil szervezet, illetve állami intézmény együttmûködésével.

A projekt elsô felvonását a Monostor és Hajnal negyedi iskolákban végzett, az erôszakos cselekmények kérdéskörével kapcsolatos felmérések képezik. Eugen Baican szociológus, a felmérést irányító Társadalomfigyelô Egyesület a megyei tanfelügyelôségen tartott sajtóértekezleten ezzel kapcsolatosan elmondta: mintegy 1200 kérdôívet osztottak eddig ki a két említett lakótelep iskoláiban és a diákok már ki is töltötték a közel kétszáz kérdést tartalmazó ûrlapokat. Az adatok feldolgozását a nyár folyamán végzik el. Ekkor kezdôdik meg lényegében a társszervezô civil szervezetek és állami intézmények sajátos munkája is: tanácsadás, nevelés, kezelés stb. Ebben a kampányban a következô szervezetek vesznek részt: Artemis Központ, Prison Fellowship Alapítvány, Focus Design Alapítvány, Megyei Tanfelügyelôség, Polgármesteri Hivatal, Megyei Rendôrfelügyelôség, a Gyermekjog-védelmi Igazgatóság valamint a kolozsvári Ügyészség és Bíróság.

Livia Labo, a fô szervezô Jogi Erôforrás Központ elnöke az egyéves projekt két sajátosságára hívta fel a figyelmet: arra, hogy ritkaságszámba megy manapság az olyan projekt, amelyben a civil szervezetek és az állami intézmények ennyire erôs közös frontot tudjanak kialakítani, valamint arra, hogy a nagyszabású kampánynak szociális, lélektani, egészségügyi vonzatai egyaránt lesznek.

A szervezôk abban reménykednek, hogy az iskolai erôszak ilyen méretû tanulmányozása során sikerül majd közösen kidolgozni egy olyan stratégiát, amely hosszabb idôre és hatékonyan megfékezhetné az egyre jobban elharapozódó, és a legváltozatosabb formákat öltô ifjúsági-iskolai agresszivitáshullámot.

Szabó Csaba

Kedd este a kolozsvári ügyészég adócsalás, közokirathamisítás, magánokirathamisítás és az áruk minôségét illetô csalásért letartóztatott egy szíriai állampolgárt. Az 56 éves Adun Chabant azzal vádolják, hogy 2000 folyamán, a kolozsvári Al Rafed Comimpex Kft. tulajdonosaként és ügyintézôjeként üzemanyagot „hamisított": M típusú üzemanyagot adott el gázolajként, többmilliárdos kárt okozva. A férfi a Vialens Kft-tôl 900 tonna M típusú üzemanyagot, petróleumot és kôolajat vásárolt, majd azokat más cégnek gázolajként és prémium benzinként adta el. Az Oil gaz Armanda Kft. nevére több hamis számlát állított ki a szíriai férfi, megnövelve így cégének pénzügyi költségeit, ily módon pedig kibújt a profitadó befizetése alól. Összesen 1,6 milliárd lej vándorolt jogtalanul a gyanúsított zsebébe.

Az eddigi nyomozások szerint a brassói felvásárló fantomcég. Az esetet tisztázó ügyészek szerint a teljes kár az eddig ismertnél jóval nagyobb, akár több tízmilliárd lej értékû is lehet.

(balázs)

DÁNIEL LAJOS festômûvész kiállítása június 15–30 között tekinthetô meg a Fôtér 14. szám alatti Kisgalériában. A mûvész tájképeket mutat be.

IDENTITÁSPROBLÉMÁK ERDÉLYBEN AZ EZREDFORDULÓN címmel háromnapos rendezvénysorozat kezdôdik június 14-én, csütörtökön Kolozsváron. A megnyitót du 5. órakor a Brassai-líceum dísztermében tartják. Utána elôadássorozat kezdôdik 75 éves a Korunk címmel. Pénteken de. 9.30 órakor koszorúzás a Szabédi Emlékháznál, majd a Házsongárdi temetôben. 11.30 órakor irodalmi kerekasztal-beszélgetés a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szintén pénteken de. 9 és du. 16.30 órai kezdettel a Marianumban Egyetemi Kutatómûhely. Szombaton látogatás Szabédra.

„...YOUR WILL" — Shakespeare szonettekben címmel dr. Terényi Ede professzor és Andra Tãnãsescu tanár zeneakadémiás tanítványai rendeznek elôadást június 14-én, csütörtökön du. 5 órától a Gh. Dima Zeneakadémia hangversenytermében. Színpadkép: Santuzza Dinescu-Tãlmãceanu. Közremûködik: Mányoki Mária, Petre Bãcioiu, Adela Bihari és Gombár Annamária (III. éves), David Buzgãu (I. éves), Daniela Timofte (I. éves), Jakab Melinda (III. éves) akadémiai hallgató, valamint Maneszes István, Sinkó Ferenc a BTTE III. éves színmûvészetis hallgató.

ITT VAN AZ ASIA! Rendkívüli hangverseny június 15-én, pénteken este 7 órától az Diákmûvelôdési Házban. Szervezô a VITRINA Advertising. Fô támogató: az URUS.

ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT TART az RMDSZ külmonostori szervezete június 15-én, pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Juventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

ÉVZÁRÓS BATYUSBÁLT rendez a tordai RMDSZ június 16-án este 8 órától az Aurel Vlaicu utcai Kémiai Líceum dísztermében. Minden szórakozni vágyót szeretettel várnak a szervezôk.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor fogadóóráját pénteken, június 15-én délután 14–16 óra között tartja a megyei RMDSZ Pavlov utcai (Cardinal Iuliu Hossu utca 21. szám) székházában.

A Szent Mihály-templomban zenei ínyencséggel ünneplik az Úr-napját csütörtökön; ezúttal Mozart C-dúr miséje hangzik el, a KV 220-as, melyet az irodalom Spatzenmesse, azaz Verébmise néven tart számon. Nevét onnan kapta, hogy a Sanctus tétel gyors (Allegro) részében a hegedû figurációi emlékeztetnek a verébcsiripelésre.

A mise valószínûleg 1775 januárjában íródott Münchenben, bár ezt a dátumot is vitatják a kutatók. Mûfaji megjelölése szerint Missa brevis (néhol Missa brevis et solemnis megjelölés is elôfordul). Ez Mozart legrövidebb miséje, mindössze 360 ütem. Ez az elsô mise, amely a salzburgi érsek rendelésére született, akirôl tudvalevô, hogy nem szerette a hosszú, ünnepélyes miséket celebrálni.

A mise jellegzetességei közé tartozik, hogy teljességgel hiányzik az ellenpontos, polifonikus feldolgozás, mint technikai megoldás, helyét átveszi a fokozottan érzékeny dallamépítkezés. A zenekar dominál az énekszólamok felett.

A mise népszerûségében vetekszik a KV 140-es Missa brevis-ével. Azt is gyanítani lehet, hogy példaként értékelte Joseph és Micael Haydn egyre ismertebb mûveit, erre utal az Agnus dei tételbôl visszakanyarodó dallamanyag, mely új építkezési elvet is jelent.

Bár Alfred Einstein szerint ez Mozart leggyengébb egyházzenei alkotása, mégis tipikusan „salzburgi". Közkedveltségét igazolja számos átirat, illetve egyes részletek feldolgozása különbözô kantátákban, így a Kyrie és Gloria elsô sorai megtalálhatók a 4-es és 9-es kantátákban, a Benedictus anyaga a 3-as és 7-es kantátákban.

Az Úrnapi mise keretében elhangzik még J. S. Bach E-dúr hegedûverseny II. tétel, Händel D-dúr hegedûszonáta (op. 1. nr. 13) Ruha István érdemes mûvész és Magyari Zita (orgona) elôadásában; P. Baldassare Sonata in F nr. 1 (Allegro-Grave-Allegro), trombitán elôadja Pora Tibor, Valamint G. Jacchini Sonata in D trombitára és orgonára, szintén Pora Tibor és Magyari Zita elôadásában. B. Konrád Erzsébet C. Franck Panis angelicus szoprán szólamát énekli.

A mise szólistái: B. Konrád Erzsébet, Barabás Kásler Magda, Salamon Árpád és Hercz Péter. Fellép a Szent Mihály-templom ének- és zenekara. Vezényel Magyari Zita karnagy.

Laskay Adrienne

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tizedik alkalommal hívja általános öregdiák-találkozóra a kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzettjeit. Ez alkalommal tartják 70, 65, 60, 55, 50, 45 és 40 éves találkozóikat a fenti tanintézetek 1931, 1936, 1941, 1946, 1951, 1956 és 1961. években érettségizett véndiákjai.

A baráti társaság vezetôsége felkéri tagjait, iskoláink összes tanulóit és tanárait, az 1990 után újjáalakult Református Kollégium és az Apáczai Csere János nevét viselô líceum végzettjeit, tanulóit és tantestületét, vegyenek részt a 10. jubileumi nagytalálkozó rendezvényein, amely jó alkalmat teremt egykori iskolatársak, barátok kapcsolatainak, közösségi szellemünk erôsítéséhez, nagyszerû hagyományaink ápolásához.

A találkozó kétnapos rendezvényei: június 15-én, pénteken 9 órakor gyülekezés a Farkas utcai templom elôtt, fényképezés; 10 órakor osztálytalálkozók az Apáczai-líceum termeiben, utána egykori tanárok és néhai diáktársak iránti kegyelet lerovása a Házsongárdi temetôben; 16 órakor fogadás a baráti társaság székházában (Grozãvescu utca 20. sz.). Június 16-án, szombaton 9 órakor gyülekezés a Farkas utcai templom elôtt; 10 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással; 12 órakor a baráti társaság ünnepi ülése és oklevelek adományozása az Apáczai-líceum dísztermében; 16 órakor baráti összejövetel a Protestáns Teológiai Intézet éttermében.

Szeretettel várjuk iskolatársainkat és a testvéri baráti társaságok öregdiákjait, minden érdeklôdôt.

— hagyományos osztályok: 50 hely

— angol intenzív osztály: 25 hely

— német intenzív osztály: 25 hely.

Az angol és német intenzív szakos osztályokba 2001. június 19-én 8–17 óra között lehet beiratkozni. A nyelvvizsgára 2001. június 21-én délelôtt 9-kor kerül sor.

Kedden este a római katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum karitatív hangversenyt szervezett a Szentegyház utca 6. szám alatti székhelyén. Érdekessége, hogy a mozgalmas közösségi élet, a rendszeresen szervezett hangverseny és szavalóestek ellenére, ez az elsô ilyen típusú, segítô szándékkal megrendezett koncert. Schuller Hajnal, a Szent Gábor Ifjúsági Fórum igazgatója, lapunknak elmondta: a hátrányos családi helyzetû gyerekek támogatására fordítják a begyûlt pénzösszeget, amelyet a Báthory István középiskolának és a Római Katolikus Gimnáziumnak továbbítanak.

„...Nem kell drága kôkeresztet állítani az Istennel való megbékélésért, elég egy pár piros csizmát vásárolni a falu mezítlábas árvájának..." — Mikszáth-idézettel nyitotta meg az estet Schuller igazgató, és bekonferálta a Flauto Dolce együttest. Majó Zoltán, Szabó Mária és Csillag Orsolya blockflötén (furulyán) játszott reneszánsz, barokk, rokkokó és huszadik századi mûveket, közremûködött Ana-Maria Covrig szoprán, Gheorghe Rosu professzor növendéke. A megszólaltatott mûvek — amint Majó Zoltán, az együttes irányítója elmondta — egy képzeletbeli kirándulásra „kalauzolták" a jelenlevôket, a reneszánsztól napjainkig. Az „újjászületés" korában élte fénykorát a blockflöte, amit a hangszerre írt mûvek száma bizonyít. Továbbá az ezerhétszázas évek végéig komponáltak mûveket e fuvóshangszerre, majd egy évszázados szünet után újabb blockflötemûvek láttak napvilágot.

A rendezvényen jelen volt Boros János alpolgármester, Fodor Sándor író, Szilágyi Júlia, a Római Katolikus Gimnázium igazgatója, Muzsi Jolán a római katolikus Caritas igazgatója, valamint a református és unitárius nôszövetség képviselete.

Borbély Tamás

A székelyudvarhelyi ifjúsági havilapban, az Udvarhelyi Fiatal Fórum kiadványában, Szász Jenô polgármester írja: „...Kiváncsi vagyok, hogyan gondolkodnak a mai 16–17 éves fiatalok. Már csak azért is, mert hátha sikerülne egy közös, kézzelfogható és megvalósítható programot kialakítani, amelyben nemcsak a diákság véleménye van benne, hanem a miénk is. És ha ezt egy év alatt, jó párbeszéddel — a diákság ás a Városháza között — ki tudnánk alakítani és vitelezni, akkor mindannyiunk hasznára válhat." Az idei diákpolgármesteri vetélkedôvel kapcsolatban öt iskola képviselôi mondanak véleményt az eseményrôl. A zenekedvelôk a magyar ABBA-ként számon tartott Nice és a kolozsvári CASH együttesekkel készült interjúkat olvashatják. Esterházy Péter Harmonia Caelestis címû kötetét Zsidó Ferenc mutatja be. Olvashatunk továbbá a Filmtett második születésnapjáról Erdélyben, a nôk orgazmusáról, és megismerhetünk egy személyiség-tesztet, melyet a Dalai Láma is értékesnek tart.

Rendhagyó módon indították útjára szerda délután a Sapte Seri címû CD-t: a Vivus Alapítvány és a Zulu Concerts szervezésében három együttes utcai koncerttel szórakoztatta a járókelôket. A most boltokba kerülô rockalbumon összesen 10 együttes dalai hallgathatók, közülük a kolozsvári Lee Quid, a Luna Amarã és a Kumm zenekarok mutattak be két-két mûvet a Hollywood Music & Film elôtt. (A CD-n hallható többi együttes: a jászvásári Cannabis, a temesvári Implant pentru refuz, a fôvárosi Los Embecilos és Middlefinger, a botosani-i Renegatii, a kolozsvári Nightlosers, valamint a nagyszebeni Ricochet).

Ugyanez a három együttes még koncertet tart holnap, június 15-én 21 órától az újonnan megnyitott Roland Garrosban és holnapután, június 16-án 22 órától Tarnicán a Bahia Blue-ban. További részletek holnapi lapszámunkban.

Póka János András

Megjelent a világhálón az elsô román honlap, amely a gépkocsitulajdonosok vagy leeendô gépkocsitulajdonosok számára nyújt adatokat a jármû vámköltségeivel kapcsolatban. Ugyanott hirdetések olvashatók gépkocsik, utánfutók, motorkerékpárok, robogók eladásáról, reklámokat, újdonságok és szakmai viták ismertetését találja a böngészô. Az internetes cím: www.automoto.ro, bôvebb felvilágosításokért a temesvári Optsol.ro céghez kell fordulni (tel.: 056/210-622, 093-320-813, e-mail — automoto@optsol.ro, postai cím — Timisoara, str. Carol Davila 28.).

Amikor a nemzetközi gyorsvonat folyosóján a Pro Európa Liga egyik vezetôje kezembe adott egy folyóiratot (Altera 15/VI. 2000.), még nem sejtettem, hogy román nyelvû választ találok a román kormányzás konzervatív „játékára", mindazokra a veszélyes és alattomos fogalmazásokra, melyek a távollétemben megjelent június 9-i lapszámban vártak rám. A 22 címû hetilapban közzétett „félhivatalos" jelzôvel ellátott román álláspontról van szó: a külpolitikai tanácsadó iroda válaszáról az Adrian Nãstase miniszterelnöknek a státustörvénnyel kapcsolatban feltett kérdésre. Mielôtt rátérnék a komplexusosan (megszokottan!) kissé arrogáns, és tulajdonképpen régóta már nem is lappangó hátsógondolat-kibeszélésre, idézek néhány passzust az Altera 15-ben megjelent Michael Shafir-tanulmány merész eszmefuttatásából.

A szerzô (a Prága Szabad Európa Rádió közép- és délkelet-európai szakértôje, az East European Perspectives címû folyóirat kiadója) a román xenofób mozgalmak 1989 utáni történetét elemezve, tulajdonképpen minôsíti a fent említett legfrissebb román álláspontot. A „polgárállamot" a „nemzetállamtól" aszerint különbözteti meg, hogy az elôbbiek esetében a nemzet létrejötte megelôzte a demokráciát, ezért nem tettek különbséget az állampolgárság és a nemzetiség közt. Az utóbbi esetben (és ez nálunk a gyökere és újabb rákfenéje bajainknak): valamely etnikumhoz való tartozás a feltétele annak, hogy szabadon gyakorolhasd polgári jogaidat. A szerzô véleménye szerint a két különbözô felfogás és értelmezés egyben a demokratizálódás folyamatára is kihat, különösképpen a posztkommunista kormányzás formáival kacérkodó országok esetében. „Azok a stratégiák, amelyekben a »nemzethez« és nem a démoszhoz tartozás határozza meg a közösség tagjait, a helyzet bonyolultabb" — hangsúlyozza M. Shafir, ugyanis az „államépítés" felvállalása fedi a „nemzetépítés" programját. Így jutunk el a tanulmány címében is kiemelt „befogadás" vagy „kirekesztés" dilemmájáig — és persze a gyakorlatig. Mint a mi esetünkben Romániában: az egész „politikai osztályt" — az egységes nemzetrôl van szó, nem holmi politikai elitrôl! —, pártállástól és egyéb meggyôzôdéstôl függetlenül, a veszélytudat ébrentartása és az idegengyûlölet tartja életben.

És ebben most nagy szerepet játszik a 22 címû folyóiratban közzétett, történelmi utalásokkal teletûzdelt (fél)hivatalos román vádirat, amely mondhatni hernyótalpas támadást indít a jórészt adminisztratív intézkedéseket, könnyítéseket tartalmazó (még nem is véglegesített) státustörvény ellen. Nem oda lô, nem(csak) odaüt, ahová várható lenne — a román politikusok már megszokott elôítéleteit és „bizánci" (hogy ne mondjunk igaztalanul balkánit) neveltetését figyelembe véve. A történelmi kiszólásokra, „kibeszélésre" figyelve — egy más, valóban demokratikusabb, polgáribb múltú helyszínen és tudatszinten, a célba vett, támadásnak kitett fél talán még azt gondolhatná, hogy a rossz lelkiismeret beszél ebbôl a mindent félremagyarázó, történelmi vonatkozásokat és „átértékelést" meglovagoló szövegbôl. (Itt maradok azzal a meggyôzôdéssel, amelyet évekkel korábban a román kormány mai mûvelôdési minisztere mondott volt, igaz, más, értelmiségi minôségében: katarzis nélkül egy nép nem képes magához térni! Ez itt a helyzet, köpenyeget váltó uraim!)

Ám vegyük csak a közelebbi múltra való utalásokat. Mindjárt az elején a nemzetközi jogra és normákra hivatkozó román vélemény a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetésérôl szóló 1965-ös konvencióra hivatkozik. Hol volt a román értelmiség, a nemzet szócsöve, a szellem — az öröklött (szokás)jogot ne is említsük —, hol volt annyi évtizeden át, nem csupán a diktatúra, hanem az önajnározott két világháború közti nagyromán berendezkedés idején is, amikor a mostanság ugyancsak „félhivatalossá" avanzsált, fajgyûlölô Vasgárda-szellemiség kicsírázott és tombolt?!... 1965-tôl 1990-ig miért nem tiltakozott nemzetközi plénumok elôtt senki azok közül, akiknek akkor is volt itt szavuk és pozíciójuk, az atrocitások, az állampolitikai szintre emelt homogenizálás ellen? (Csupán erdélyi magyar, „kisebbségi" tiltakozás volt, mely sokkal több kockázattal jár, ugyebár, minden idôkben.)

„Párhuzamos politikai viszony" és más ilyen hôbörgések elhangoznának-e vajon a nyugati országokban, valamely nemzethez tartozás hasonló elônyeit tekintve? Vagy akár a hazai szászok, svábok, horvátok esetében miért nem okozott problémát, nemhogy ekkora nemzetizgatásra késztette volna e nyomorgó, minden tisztességes, méltányos emberi törvény elôl kibújni akaró ország atyáit?! Pedig nem is a „létkérdéssé" felnagyított focimeccsrôl van szó ezúttal, hanem igenis olyan, európai szinten propagált pozitív diszkriminációról, amely kevés mértékben, de enyhítené a nap mint nap lelkileg, sôt anyagilag is nyomasztó, hátrányos helyzetben tartott kisebbség felnôtt fiait, asszonyait, gyermekeit.

A „történelem értékítéletté" feltupírozott kategorikus román válasz ott hangzik el, ahol akár naponta bandákba verôdve rád kiabálhatnak, hogy: „Ki a magyarokkal az országból", ahol a Ceausescut a magyarokkal szemben túl engedékenynek minôsítô, sorozatos törvénysértô polgármester fanarióta-korra emlékeztetô bizonytalanságban és fenyegetettségben tarthatja azt a kisebbséget, melyet utóbb a liberális párt vezetôje is a román nemzet részévé degradált.

Itt jutottunk el tulajdonképpen a helyzet manipulálásáig, a tudatos visszafordulásra utaló klisékig. Ahol az állampolgárság: „az illetô országban születtél" elve az uralkodó — folytatom itt az Altera 15 folyóirat délkelet-európai szakértôjének „kórlapjával" — „ott az etnikum vagy nemzetiség gyakorlatilag semmi szerepet nem játszik." Érdekes módon: épp e hazai helyszínen, ahol a „kirekesztés stratégiáját" fordították a nemzetiségek ellen (a szerzô az 1989-es színjátéktól, a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front hatalomra kerülésétôl kezdve történetiségében végigkíséri ezt a folyamatot: attól a pillanattól fogva, amikor 1990. január 5-én „ünnepélyesen" garantálták a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait). A Nyilatkozat, amely elítélte Ceausescu nemzetiség-ellenes politikáját, hangsúlyozta, hogy: „a diktatúra szomorú öröksége teszi szükségessé"... mindazt, amire emlékezni, vagy nem emlékezni cinizmus ma?! Aki közülünk hinni merte, miszerint véget ért a hazai magyarság elleni sötét vádaskodások, rágalmak ideje — mindaz, ami a Román Nemzeti Egységpárt részérôl többször is elhangzott (M. Shafir különben Románia elnökét „unul dintre pãrintii fondatori"-ként említi), hogy a román állam biztonságát veszélyeztetjük, méghozzá titkos „paramilitarista szervezetekkel", valamint a nyugati erôk és a magyar nacionalizmus ügynökei tevékenykednek köztünk, és (ez már V. Tudor): „eljön az idô majd, amikor az ország egészséges erôi eldöntik, hogy megtûrhetik-e még ezen a földön ezeket az árulókat!" — az most megdöbbenve tapasztalja, hogy többszöri hang- és kormányváltás után más, nem is annyira „újdivatú" módszerrel, de a biztos aláaknázás eszközeivel folyik az ország színe elôtt a bizalmatlansági kampány a határon innen és túl élô magyarok képviseletei ellen. A többi országhoz képest, melyeket a státustörvény érint, pont itt, és nem a puskaporos provinciákon, kerültünk a múltat csak egy hamis-mítosz nyelvén és változatlanul csak dogmaként tisztelô, ugyanakkor az esedékes együttélés annyi helyzetében érzéketlen többség terítékére. Történik mindez a „félhivatalos" román álláspont ürügyén.

A demagógia mondathatja csak egy ország hatalmasaival, nemzeti elitjével, hogy az állam megengedi „a magyar származású személyeknek a szabad szervezkedést" (különben amellett, hogy egy évtized után, egyre gyakrabban kísértenek megint a romániai magyarság nyakatekert megnevezései, holott a „magyar ajkú románok"-hoz hasonló minôsítések ellen sikerrel tiltakoztunk volt még a diktatúra idején, ez a fogalmazás és ami utána következik, mintha azt az avitt teóriát szolgálná, miszerint az állam tulajdonai vagyunk — mi, nemzeti kisebbségek különösképpen). Nem szorulunk szerencsére arra a kegyre, hogy az állam tiltakozzék helyettünk a szomszéd vagy Európa színe elôtt, azt hangoztatván, miszerint a Romániában létrehozott szervezeteknek nincs szükségük más kormányok elismerésére... Nagyon ellenséges, több mint bizalmatlan hang ez, azok után hogy jó évtizede nyíltan kimondhattuk — akárcsak Európa többi nemzeti kisebbsége, köztük a moldovai románok is —, hogy az anyanemzethez tartozunk. A magyar kormány és az európai normák igenis védenek, idônként a leplezetlenül szított és infantilis módon fellángoló román sovinizmus és antiszemitizmus idôzített „dogmalövedékeivel" és a törvénygyakorlást bizánci arcátlansággal bûntetlenül és bûntudat nélkül megtagadó, fizetett funkcionáriusokkal szemben. A kormányváltozások, valamint a szeszélyes, reakciós parlamenti viták viszont egy nagy, ismétlôdô tanulsággal ajándékoztak meg bennünket: ebben az országban mint a bukásra álló, nehéz felfogású nebulóknál, mindig elölrôl kell kezdeni, kérni mindent. Sok-sok évtizedes tapasztalat ez, nem csupán az RMDSZ-politikus partnereké. Akárhány példát lehetne idézni rá, de érjük be itt a legégbekiáltóbbal: Erdély népeinek (nem is „kisebbségeinek") a Gyulafehérvári Határozatba foglalt autonóm jogait — amiért a románság is harcolt és hajlandó kiállni mindenkor — n-szer kértük, volt, amikor a Románia által aláírt szerzôdést garantáló európai szervek támogatásával, de legfeljebb fogadkozás vagy hazug ígéret hangzott el. Nem szónoki kérdés ma az európai jólét felé iparkodó, a humánus normákat meggyôzôdés nélkül, erôlködve ismételgetô Romániában: mi ér többet, minek van jövôje: a sunyi megkülönböztetésnek, a leplezett diszkriminációnak, vagy a pozitív diszkriminációnak?

Lászlóffy Csaba

A választások utáni, gyakran vezetôcserével végzôdô önrevízió korszakát követôen úgy tûnik, hogy most a pártfúziók ideje érkezett el Romániában. A politikai machinációkba a tavalyi választási kampányok alatt belefáradt közvélemény azonban érdektelenül, legfennebb egy csúfos mosollyal nyugtázta az Andrei Marga vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és Victor Ciorbea zsebpártja, a parasztpártból kivált Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség egyesülését. Mint ahogy annak hírét is, hogy a Demokrata Párt új vezetôje, Traian Bãsescu komolyan gondolja a Virgil Mãgureanu és Valeriu Tabãrã — az egykori szekustiszt, majd SRI-igazgató és a rosszemlékû egységpárt-elnök — vezette Nemzeti Szövetséggel való egyesülést. Borítékolni merem, hogy a hét végére nagy csinnadrattával beharangozott RTDP–RSZDP fúziót is legalább ekkora közönnyel kíséri a múlt évi „tisztelt választókból" ismét hivatalokban meghurcolt, minimálbéren tengôdô panaszosokká degradálódott románok.

A választásokat megnyerô Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának és a lényegesen kisebb támogatottságú Román Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése különben sem a népnek szól. Mindenki számára világos, hogy az Alexandru Athanasiu vezette román szociáldemokratákkal való egyesülés elsôsorban a „pédészérések" nyugati elismerését szolgálja. Közismert: Athanasiu pártja tagja az európai szociáldemokrata pártok „klubjának", a Szocialista Internacionálénak. Az RTDP pedig régóta presztízskérdésnek tekinti azt, hogy maga is felvételt nyerjen a szociáldemokrata értékrendet képviselô európai elit körébe. Abban reménykedik, hogy az RSZDP-vel megejtett fúzióval lényegesen megnônek esélyei.

A Szocialista Internacionálé ugyanis eléggé finnyás társaság. Elsô körben a páneurópai szervezet a volt szovjet tömbhöz tartozó közép- és kelet-európai államok azon pártjait emelte tagjai körébe, amelyek a rendszerváltás után a történelmi szociáldemokrata pártokat élesztették újra. Ebbe a kategóriába tartozott a két világháború közötti román szociáldemokrata párt örököseként porondra lépô RSZDP is. A kommunista utódpártként elkönyvelt RTDP viszont csakis abban az esetben jöhet szóba az európai szociáldemokraták számára, ha komolyan bebizonyítja elkötelezettségét a parlamenti demokrácia, a piacgazdaság iránt. Márpedig ezeken a területeken „pédészéréék" soha nem jeleskedtek. Szinte hihetetlen tehát, hogy Nãstasénak elég lesz csupán az Athanasiu-mankóra támaszkodni ahhoz, hogy a hôn óhajtott tagságot megszerezze.

De bárhogy is legyen, ha a kormánypárt valóban komolyan gondolja a szociáldemokráciát, erre valóban most érkezett el a legjobb pillanat. Az RTDP-ben ugyanis a jelek szerint elôtérbe került az Adrian Nãstase nevével fémjelzett „reformvonal", amely alapfeltétele egy ilyen váltásnak. A párt ugyanakkor annyira megerôsödött a helyhatósági és a parlamenti választásokon, hogy nagyobb kockázat nélkül megengedhet magának akár névváltoztatást is. Mint ismeretes, az RTDP–RSZDP egyesülés terméke a Román Szociáldemokrata Párt lesz, a propagandát pedig minisztériumi szinten mûvelô Nãstasééknak nagyon jó esélye van arra, hogy az új „márkanevet" sikeresen felfuttassák a következô választásokig.

Az RTDP „imidzsváltásának" ugyanakkor komoly, és meglehetôsen kedvezô hatása lehet a magyar–román kapcsolatok alakulására is. Mint láthattuk, az RTDP rászorul a Szocialista Internacionálé másik tagjára, a Magyar Szocialista Párt „lobbyjára" is. Ennek természetesen „ára" van: a magyarellenes retorika visszafogása. Másfelôl: a mindenkori magyar kormánynak sokkal kevésbé lesz kellemetlen azzal a Szociáldemokrata Párttal egyezkedni, akinek talán a legsürgôsebb, hogy RTDP-s múltja feledésbe merüljön.

Annyi bizonyos: az RTDP, vagy — új nevén — a Szociáldemokrata Párt, nagyon messze áll a nyugat-európai szociáldemokratáktól. De ha sikerül is végül az „új illatú", „még jobban fehérítô" címkével ellátott „terméket" Nyugaton elsózni, az egyértelmûen felszínes ideológiaváltással, és egy esetleges Szocialista Internacionálé tagsággal az itthoniak nem érik be. Ahhoz pedig, hogy a gyakorlatban is megvalósuljanak a szociáldemokrácia eszméi, sem a most döntésközelben levô politikus-garnitúra, sem az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem garancia.

Székely Kriszta

Tegnap délelôtt könnyû gyôzelmet aratott a Iuliu Hatieganu (Egyetemi) Sportparkban a Kolozsvári U legénysége. Habár a mérkôzés elsô három és utolsó öt pontját a vendégek szerezték, a közben begyûjtött 51 pontnak köszönhetôen (Panaite, Rãzvan Samuil, Teodãrescu, Hâmpea, Cristian Podea — cél, Brãdãtan 2 büntetô és 3 jutalomrúgás, Marin 1 büntetô és 2 jutalomrúgás, Podea 1 jutalomrúgás, plusz egy büntetôcél) kényelmes sikert arattak.

A mérkôzést végig a hazaiak uralták, akik azt is megengedhették, hogy a második félidôben szinte minden cserejátékosukat pályára küldjék. Ebbôl is látszik, hogy a bajnokság végi dobogós helyezésre valóban méltó a kolozsvári rögbicsapat.

(balázs)

A 20. fordulónál tart az aranyosgyéresi területi bajnokság. Eredmények: Mezôôrkei FC–Alsódetrehemi Sólymok 4–3, Harasztosi FC–Földvári CFR 2–6, Hadrévi Aranyos–Boldoci Vörös Csillag 2–1, Mezôcsáni Jövô–Aranyosgyéresi Aranyos 1–3, Aranyoslónai Kalász–Detrehemi Egyesülés 1–5; az Aranyosgerendi Dinamó játék nélkül, 3–0-lal jutott a pontok birtokába az Aranyosegerbegyi Victoria ellenében.

Az állás:

1. Dinamó 20 15 1 4 49–33 46

2. Földvár 20 13 1 6 65–35 40

3. Detrehem 20 11 3 6 77–39 36

4. Boldoc 20 11 1 8 50–38 34

5. Hadrév 20 10 1 9 46–46 31

6. Harasztos 20 8 4 8 45–59 28

7. Kalász 20 8 2 10 40–49 26

8. Mezôcsán 20 7 4 9 50–47 25

9. Aranyos 9 8 0 1 38–18 24

10. Mezôôrke 20 6 5 9 43–61 23

11. Victoria 20 2 2 16 10–55 8

12. Sólymok 20 2 0 18 23–74 6

Schmidt Jenô

Szerdán függöny gördült az élvonal 2000–2001-es idényére. A Bukaresti National–Ploiesti-i Petrolul találkozó lapzárta után ért véget. Ezt leszámítva a következô eredmények születtek: Bukaresti Steaua–Pitesti-i Arges FC 3–3, Bukaresti Rapid–Bákói MFC 1–0, Besztercei Glória–Piatra Neamt-i Csalhó 2–0, Suceavai Foresta NC–Brassói FC 1–0, Krajovai Universitatea–Bukaresti ROCAR 3–1, Ploiesti-i Astra–Bukaresti Dinamó 4–3 és Galaci Otelul–Medgyesi Gázmetán 3–0. További részletek holnapi lapszámunkban.

L. F.

Az elsô csoportból a Bukaresti Sportul Studentesc jutott fel az élvonalba, a Konstancai Farul pedig reménykedhet, hogy megnyeri az osztályozót.

A második csoport utolsó fordulójának eredményei: l Resicabányai MSC–Turnu Severin-i Drobeta FC 5–1 l Marosvásárhelyi HSK–Szatmárnémeti Olimpia 2–0 l Râmnicu Vâlcea-i MSC–Aradi UTA 2–3 l Nagybányai FC–Krajovai

Electro 4–0 l Târgu Jiu-i Pandúrok–Temesvári Politechnika 2–0 l Krajovai Extenzív–Petrozsényi Zsil 3–1 l Temesvári UM–Nagyváradi Bihar FC 2–0; a Vajdahunyadi Corvin és a Gyulafehérvári Apullum szabadnapos volt.

A végeredmény:

1. Tem. UM 30 18 6 6 57–26 60

-------------------------------------------------

2. Nagybánya 30 18 5 7 50–22 59

3. Resicab. 30 18 4 8 52–29 58

4. Bihar 30 14 6 10 31–24 48

5. Extenzív 30 13 7 10 39–35 46

6. Pandúrok 30 13 6 11 36–32 45

7. Poli 30 13 3 14 43–35 42

8. UTA 30 12 6 12 44–37 42

9. Apullum 30 13 2 15 38–53 41

10. Olimpia 30 13 1 16 37–48 40

11. Zsil 30 11 6 13 39–40 39

12. Mv. HSK 30 11 4 15 34–49 37

---------------------------------------------------

13. Drobeta 30 11 4 15 38–46 37

14. Corvin 30 10 4 16 25–33 34

15. Elektro 30 10 1 19 25–44 31

16. Rm. Vâlcea 30 7 5 18 34–58 26

A C osztály VII. és VIII. csoportjának zárófordulójának részletes eredményei és táblázata holnapi lapszámunkban.

L. F.

Jól sikerült tájfutó versenyek színhelye volt a Zilah környéki erdô. A vetélkedô két napján három számban mérték össze tudásukat a sportolók: szombaton délelôtt a rövid táv, délután a szuper rövid táv, vasárnap pedig a klasszikus táv mûvelôi versengtek. A rendezô és pályakitûzô, a Román Tájfutószövetség alelnöke, Ioan Tãutu mindent megtett a verseny jó kimeneteléért. Egy-két technikai hibát leszámítva dicséret illeti az elvégzett munkáért.

Eredmények:

Rövid táv: lányok: 10 évesek: 1. Alexandra Tudor (Zilahi Akarat), 2. Tôkés Tímea (Kolozsvári Compass); 12 évesek: 1. Szabó Dorottya (Nagyváradi Ady Endre Líceum); 18 évesek: 1. Dicsô Alexandra (Nagybányai Star Team); 35 évesek: 1. Fey Klára (Compass) — egyébként ô már 50 éves; fiúk: 12 évesek: 1. Benedek Tamás, 2. Kállai Zsombor, 3. Bíró Márk (mindhárman Nagyváradi Ady Endre Líceum); 14 évesek: 1. Ionut Miko, 2. Cristian Baba (Zilahi Akarat), 3. Méder Tamás (Nagyváradi Ady Endre Líceum); 18 évesek: 1. Rácz Károly (Star Team); 21 évesek: 1. Pavel Gligor (Compass), 2. Florin Dârjan (Zilah), 3. Zavodszky Tamás (Nagyváradi Ady Endre Líceum); 35 évesek: 1. Aurel Bughe (Zilah), 2. König Péter (Nagyváradi Ady Endre Líceum), 3. Tôkés Árpád (Compass); 55 évesek: 1. Nagy Dezsô (Kolozsvári Clujana), 2. David Cãpras (Compass), 3. Dumitru Cioban, 4. Kuszálik János (mindkettô Kolozsvári Sinterom).

A szuper rövid távon tömegrajt volt, a dobogósok, férfiak: 1. Rácz Károly, 2. Florin Dârjan, 3. Pavel Gligor; nôk: 1. Dicsô Alexandra, 2. Fey Klára.

A klasszikus távon: lányok: 10 évesek: 1. Alexandra Tudor; 12 évesek: 1. Szabó Dorottya, 2. Szabó Andrea, 3. Kállay Anasztázia (mindhárman Nagyváradi Ady Endre Líceum); 18 évesek: 1. Dicsô Alexandra; 35 évesek: 1. Simon Krisztina, 2. Fey Klára (mindkettô Compass); fiúk: 10 évesek: 1. Radu Ilea (Zilah); 12 évesek: 1. Tôkés Attila (Compass), 2. Raul Márton (Zilah), 3. Talmács András (Nagyváradi Ady Endre Líceum); 14 évesek: 1. Andrei Lung, 2. Cristian Baba (Zilah); 18 évesek: 1. Rácz Károly; 21 évesek: 1. Pavel Gligor, 2. Simon András (Plopeni-i Metalul), 3. Zavodszky Tamás (Nagyváradi Ady Endre Líceum); 35 évesek: 1. Fey Sándor, 2. Tôkés Árpád (mindkettô Compass), 3. König Péter; 50 évesek: 1. Nagy Dezsô, 2. Kuszálik János, 3. Dumitru Cioban.

További sikereket kívánunk versenyzôknek és rendezôknek egyaránt. A legközelebbi próbatétel a veteránokra vár: Lettországban lesz a világbajnokság.

Májai Ferenc

Magyarország nem stratégiai partnere Romániának és jelenleg a Magyarországgal lebonyolított tranzakciók mértéke annyira jelentéktelen, hogy egyelôre feleslegesnek tûnik a lej–forint árfolyam kalkulációjának bevezetése — jelentette ki Mugur Stet, a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivôje.

A szóvivô egy lapban megjelent nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy legalább a román kereskedelmi tranzakciók 5 százalékát kellene lebonyolítani a két ország között ahhoz, hogy érdemes legyen a forintot felvenni azoknak a valutáknak a listájára, amelyeknek hivatalos átváltási árfolyamát naponta megállapítja a román központi bank.

A listán jelenleg 24 külföldi fizetôeszköz szerepel, köztük az egyiptomi font, a moldovai lej vagy az ausztrál dollár. A Román Nemzeti Bank szóvivôje nem tartotta lényegesnek azt a szempontot, hogy a hivatalos román statisztikai adatok alapján is Magyarország Románia negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, ugyanis a két ország közötti kereskedelmi forgalom nagysága tavaly megközelítette a 900 millió dollárt.

Mugur Stet szerint a magyarországi üzletfelek forintban végrehajtott ügyletei jelentéktelenek, mivel a magyar partnerek inkább valutában (dollárban és márkában) kívánják lebonyolítani tranzakcióikat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a BNR vezetôsége még nem foglalkozott a forint konvertibilitásának kérdésével, tehát nem teljesen kizárt, hogy a közeljövôben a forint felkerül a hivatalosan váltható valuták listájára.

Két hónappal meghosszabbították magánszemélyek számára a tavalyi globális jövedelemadó-bevallás benyújtásának elôzetesen 2001. május 31-ében megállapított határidejét. A kitöltött nyomtatványokat a kolozsvári, tordai, bánffyhunyadi, dési és aranyosgyéresi pénzügyi hivatalhoz új program alapján lehet leadni: hétfôtôl péntekig 7.30–15; 17–19; szombaton 8–12 óra között. Az adóbevallás elmulasztása esetén a büntetés akár az összeg 50%-át is elérheti.

Sajtóértesülések szerint a belga Louis Delhaise csoport ebben az évben Profi szupermarketteket kíván nyitni Aradon, Nagyváradon és Kolozsváron. Nemrég Temesváron avatták fel az országban harmadik, 2 millió márkás, 2500 négyzetméter összterjedelmû beruházásukat. A Profi Európa-szerte elterjedt és ismert diszkont áruház-lánc, amely élelmiszereket, háztartási és higiéniai cikkeket forgalmaz. Árufajtáinak száma megközelíti az ezerkétszázat.

A Kolozs, Fehér, Maros, Hunyad és Brassó megyei Kereskedelmi és Ipari Kamarák májusban közös képviseletet nyitottak a németországi Mainzban a HWK (Kézmûvesek Kamarája) keretében. A képviselet legfôbb tevékenységi köre: romániai cégek támogatása a német partnerekkel való együttmûködésben és fordítva, a német–román gazdasági nap megszervezése. A képviseletet felváltva az alapító hat romániai Kereskedelmi és Ipari Kamara képviselôje vezeti. Jelenleg a Kolozs megyei Kereskedelmi Kamara képviselôje, Christina Fickl áll az iroda élén. A projektet a Német Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Minisztérium finanszírozza.

Az utcai pénzváltóknál a forint 96/98, a márka 12 300/12 500, a dollár pedig 28 800/28 900 lejbe került.

Június 14., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 622 lej,1 USD = 28 889 lej.

Nehezen jutottunk el Buzába, ebbe a mezôségi községbe. Bár az új közigazgatási törvény még annyira friss, hogy magyar nyelvû helységnévtáblát nem is reméltünk látni, de — talán hihetetlenül hangzik — errefelé még a román nyelvû helységnévtáblák is hiányoznak. Sôt, még útjelzô táblákat sem találtunk egész Cege község táján. Erre vezet az út Buza településre, ezt kerestük mi, ám útbaigazító tábla hiányában ösztöneinkre kellett hagyatkoznunk. Buzában mesélték, hogy megtörtént eset, hogy valaki hozzájuk indult és a Beszterce–Naszód megyei Kékes községben kötött ki. Ha történetesen akad valaki, akitôl az utazó érdeklôdhet, hogy merre vezet az út Buzába, az az ô szerencséje. Ha nem találkozik senkivel és elindul csak úgy találomra: esetleg Katonába menne és Buzában találja magát. A buzai polgármestertôl, Mihai Bogostól kérdeztem, hogyan értékeli ezt a tragikomikus és egyszerûen hihetetlen hanyagságot, ki mindezért a felelôs, hiszen nem sokmilliós költségrôl lenne szó. A falu elsô embere elmondta, hogy a szamosújvári utászok a hibásak, hiszen már többször is megígérték, hogy végre elhelyezik az útjelzô táblákat, de ígéretükbôl soha nem lett semmi.

Az idelátogatókat az eltévelyedés kockázata mellett az út borzalmas állapota is elriasztja. Cegétôl Buza mindössze 14 kilométer. Valamikor réges-régen ezt a makadám utat könnyû aszfalttal borították, ám az évek során ez lassan feltöredezett, s most oly iszonyatosan rossz állapotban van, hogy, aki egyszer személygépkocsival tér erre az útszakaszra, bizonyára nem kívánkozik többet erre autózni (hacsak nem temetésrôl vagy esetleg esküvôrôl van szó). A község lakosai számtalanszor elpanaszolták az ôket aggasztó problémákat, mindhiába. Járt itt annak idején a prefektúráról Cerghizan és Buchwald úr is. Itt elhangzott ígéretüket nem tartották be. Minden maradt a régiben. Talajgyaluval eltávolíthatnák az aszfaltdarabokat, de ehhez hiányzik a szamosújvári utászok jóindulata, érdekeltsége s talán a pénz is vagy a gépi felszerelés. Ôk tudják, s a prefektúra. Egy biztos: a községi vezetôk és a választópolgárok türelme fogytán van.

Az utászok akkor viszont igazán szorgalmasak voltak, amikor a magyar nyelvû feliratokat siettek eltávolítani Dejeu volt miniszter unszolására Széken, Magyarfenesen, Körösfôn. A demokráciát errefelé ôk sajátos módon úgy értelmezik: ne legyen tábla se románul, se magyarul. Menjen az utazó amerre lát. Sajnos, ez nem csak a Mezôség e csücskére jellemzô eset, másutt is gyakran találkozhatunk hasonló jelenséggel Kolozs megyében. Mit számít, ha a külföldrôl érkezô, turistákkal teli autóbusz Magyarvalkó helyett Bélesen köt ki.

De mire is számítsunk, ha a tengerparttól alig ötven kilométerre sem találni egyetlen táblát sem, amely jelezné, merre található az országunk egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, a Fekete-tenger. Sokat utazók állítják, hogy követendô példa lehetne Maros megye, és a szinte kifogástalan útjelzési rendszert követô Bihar megye. Alig hihetô, hogy a jelöletlen és rossz minôségû utak visszatérésre csábítanák a vastag vagy kevésbé vastag pénztárcájú külföldieket.

Barazsuly Emil

Igazi ünnep lesz e hét végén Szamosújvárott. A város utcái megtelnek németországi, svájci, magyarországi és franciaországi vendégekkel. A terek és parkok is hangosabbak lesznek, és az éjszakák sem lesznek csendesek. Muri a javából, amelyben évente csak egyszer van részük a Szamos-parti város lakosainak. Június 15. és 17. között kulturális és sportrendezvényekre, mûvészi elôadásokra, kiállításokra, könyvismertetôkre és szórakoztató estekre kerül sor a város fôterén, a sétatéren és a Téka-házban. Ebbôl az alkalomból felkeresik az örmény települést a nendazi (Svájc), abai (Magyarország), forcheimi (Németország) és yzeurei (Franciaország) küldöttségek.

A négy település testvérvárosi kapcsolatban áll Szamosújvárral A szamosújvári napok megnyitójára pénteken, június 15-én délben 12 órakor kerül sor a fôtéri kultúrház nagytermében, majd következik az Erdélyi Trió népzene fesztivál IX. kiadása, melyre tíz együttes nevezett be az ország minden vidékérôl. A fôtéren elhelyezett szabadtéri színpadon a helyi mûkedvelô együttesek mellett még fellépnek az abai citeraegyüttes tagjai, valamint a svájci küldöttség mûvészei. Szombaton, június 16-án éjjel Áloméj címmel szabadtéri diszkóestre kerül sor a sétatéren, amely tûzijátékkal zárul. Vasárnap délelôtt a városi könyvtárban könyvismertetôt szerveznek szamosújvári szerzôk legújabb köteteibôl, miközben a Történelmi Múzeum termeiben sor kerül a helybeli amatôr képzômûvészek hagyományos évi kiállítására. Összesen öt festô állítja ki képeit. Ugyancsak a múzeum termeiben ugyanakkor kézimunkakiállítást is megtekinthetnek a külföldi és hazai vendégek.

A gazdagnak és változatosnak ígérkezô rendezvénysorozat vasárnap délben kórushangversennyel zárul, amelyen két kolozsvári vendégénekkar is fellép.

Erkedi Csaba

Az aranyosgyéresi Városi Kórház a Sodronyipari Vállalat és a helyi polgármesteri hivatal támogatásával elkezdte épületének felújítását. Ennek egyik legfontosabb részlege lesz a tervek szerint hemodialízis központ. A belsô munkálatokat és a helyiségek fertôtlenítését elôre láthatólag a jövô hónap végéig fejezik be. Jóllehet az egészségügyi intézmény már több mint egy éve tervezte a központ létrehozását, támogatók hiányában a munkálatok elkezdésére csak ebben az évben kerülhetett sor, mivel sem az Egészségügyi Minisztérium, sem az Országos Egészségügyi Biztosítási Pénztár nem utalt ki pénzt a felújításra, és a részleg létesítésére sem.

Az új központ mintegy húsz aranyosgyéresi, 25 tordai, valamint Maros megyei és Torda környéki települések betegeit szolgálná ki. Az aranyosgyéresi központ megnyitása után a kezelésre szoruló betegeknek nem kell többé Kolozsvárra utazniuk. A felújítás érdekében támogatókhoz fordult a kórház. Közülük a legjelentôsebbek, de nem egyetlenek a Sodronyipari Vállalat és a Polgármesteri Hivatal.

R. T. T.

A 71 éves kolozsvári Lazãr Gãdãleannak több hektár földje van a megyében. Kötelend (Gãdãlin) mellett 58 ár földet birtokol, s tíz évvel ezelôtt kabanát is építtett a telekre, fémlemezekbôl. A 3,70 x 2,50 alapterületû és két méter magas üdülôházikó azonban, nagy meglepetésére, eltûnt: ellopták. A közeli telkek tulajdonosai elmondták: június nyolcadikán három tehergépkocsi hajtott Gãdãleanu földjére, majd a bennük ülô négy férfi felvontatta a házikót egy trailerre (kiskocsik szállítására használt vontató) és elhajtottak. Gãdãleanu pechére a szomszédok azt hitték, hogy ô kérte a kabana elszállítását, így még csak a teherautók rendszámait sem jegyezték fel.

A kárt mintegy 25 millió lejre becsli a nyugdíjas kárvallott: a „találékony" tolvajok a házban levô javakat (kanapé, bútorok, szerszámok, kapák, kaszák, stb.) is magukkal vitték...

(balázs)

Minden ellenkezô állítás ellenére, a szomszédos országokban élô magyarokról szóló törvény elfogadása esetén nem létesítünk közjogi viszonyt a határon túli magyarokkal — jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az államtitkár elmondta: a törvénytervezet fô célkitûzése a határon túli magyar közösségek identitásának megerôsítése, és a magyar parlament 80 éves adósságot törleszt, amikor elfogadja a törvényt.

— Nem a trianoni jóvátételrôl van szó, hanem arról, hogy az anyaország gondoskodik a határon túli magyar közösségekrôl — mondta Németh Zsolt.

Jelezte, hogy a diaszpóra esetében a kettôs állampolgárság jogintézményének megteremtése hozhatja kedvezô helyzetbe a nem szomszédos országokban élô magyarokat.

A külügyi államtitkár üdvözölte a parlamenti pártok között kialakult konszenzust és megemlítette, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek az MSZP-vel a szocialista frakció által szorgalmazott, a határon túli magyarok ombudsmanja tisztségének létrehozásáról.

Németh Zsolt utalt arra, hogy amikor Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, akkor minden bizonnyal erôsödni fog a szomszéd országokban eddig is tapasztalt spontán elvándorlási kedv, a törvénytervezet viszont ennek gátat szabhat.

A külügyi államtitkár kijelentette: a törvénytervezetnek nem az a célja, hogy rendezze a határon túli magyarok jogi, politikai és gazdasági helyzetét, ez a hatáskör és feladat a szomszédos államok kormányait illeti meg.

— A törvény elfogadása esetén hozzájárulunk a térség stabilitásának erôsítéséhez — hangoztatta az államtitkár.

Németh Zsolt üdvözlendônek nevezte Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének azt a kijelentését, mely szerint a párt elnöksége a törvénytervezet elfogadását ajánlja a szocialista frakció számára.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke arról beszélt, hogy a törvénytervezet pozitívan befolyásolta a szomszédos országokban élô magyarok szülôföldhöz való ragaszkodását. Szólt a Balázs Ferenc Kutatóintézet legújabb közvélemény-kutatási adatairól is, amelyekbôl az derül ki, hogy a tavalyi évhez viszonyítva jelentôs mértékben csökkent az elvándorlási kedv a határon túl élô magyarok körében.

Az MDF egyetért a kormányfôvel abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához — szükség szerint — több munkás kézre, nem pedig betelepítési akciókra van szükség — jelentette ki Csapody Miklós, a képviselôcsoport szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten.

A frakcióvezetô-helyettes hozzátette: meglepetéssel tapasztalja, hogy a miniszterelnök által a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamarában elmondottakkal kapcsolatban félreértések láttak napvilágot, és a magyar politikai élet szereplôi közül néhányan zavarkeltésre használják fel az elmondottakat.

— Az MDF történelmi bûnnek tartja, ha a határon túli magyarságra bárki is puszta eszközként, az anyaország emberutánpótlási bázisaként tekintene — jelentette ki Csapody Miklós.

Hangsúlyozta: az MDF elítéli a nemzetpolitikát alapelveiben magtagadó nemzetmentést, és nem ért egyet a MIÉP-nek a Kárpát-medencében élô, mintegy egymilliós lélekszámú szórványmagyarság betelepítésére vonatkozó elgondolásával.

Az MDF-es politikus kifejtette: a szórványmagyarság hatalmas tömege ma már a történelmi magyar nagy- és középvárosokban él, ôk jelentik a határon túli magyar közösségek szellemi, gazdasági elitjét. Közölte: így a városi szórványok „elszívása" a nemzetrészek „lefejezését" is jelentené, és ez belátható idôn belül a ma még tömbökben élô magyarság szellemi és demográfiai „elcsángósodásához", majd asszimilációjához vezetne.

Megjegyezte: ha például áttelepítenék a majd 800 ezres erdélyi szórványmagyarságot, a maradék magyarság romániai aránya oly mértékben csökkenne, hogy mindenkorra lemondhatna parlamenti képviseletérôl, vagyis politikai érdekérvényesítésérôl.

Utalt arra is, hogy az ilyen elgondolások ellentétesek az úgynevezett státustörvény szellemiségével, amely szerint a határon túl élô magyarokat a szülôföldjükön való boldogulásban kell támogatni. — Az MDF szerint a demográfiai veszteségek orvossága a megfelelô családpolitika és a népegészségügyi program végrehajtása — jelentette ki.

A román külügyminisztérium levelet küldött a magyar külügyminisztériumnak a készülô státustörvénnyel kapcsolatban, s a kapott válasz fényében teszi meg Románia a szükséges intézkedéseket — közölte szerdán Ghiorghi Prisãcaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke.

Prisãcaru azt követôen tett rövid nyilatkozatot, hogy a román képviselôház és a szenátus külügyi bizottsága meghallgatta Mircea Geoanã külügyminisztert. A magyar külügyminisztériumnak küldött román levelet a külügyi bizottság elnöke bizalmasnak minôsítette, és ezért arról részleteket nem közölt. A kilátásba helyezett román intézkedések azt szolgálják majd, hogy Románia megakadályozza az állampolgárai közötti diszkriminációt.

A magyar külügyminisztériumba pénteken valóban megérkezett a román partner levele, a két külügyminiszter közötti megállapodás alapján azonban a magyar fél nem kíván a sajtón keresztül üzengetni — közölte Horváth Gábor külügyi szóvivô szerdán az MTI érdeklôdésére.

Horváth Gábor elmondta, a magyar fél, miután tanulmányozta a levelet, érdemben reagál a román felvetésekre. Megjegyezte: elôzetes értékelés szerint a román fél levele az eddig ismertetett általános és politikai jellegû állásponton túlmenôen új elemeket nem tartalmaz.

A szóvivô egyúttal kifejezte a magyar külügyminisztérium meglepetését azzal kapcsolatban, hogy Martonyi János és román partnere, Mircea Geoanã közelmúltbeli egyértelmû megállapodása ellenére román részrôl ismételten hivatalos szintekrôl a sajtón keresztül küldenek üzeneteket álláspontjukról, illetve már az érdemi magyar válasz lehetôsége elôtt az általuk fontolgatott lépésekrôl.

A Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy az RTDP és az RMDSZ nem támogatta a képviselôházban a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális jellegérôl szóló sürgôsségi kormányrendeletet. Emil Boc képviselô a plénum elôtt kifejtette: a BBTE multikulturális jellegének elutasítása politikai tévedés a kormánypárt részérôl, ugyanis ezzel hivatalosan is az etnikai alapú szeparatista politizálást szentesítette. A demokraták szerint a képviselôház döntése összeegyeztethetetlen az európai és tudományos szellemiséggel.

Tegnap az RMDSZ képviselôi immár harmadszorra vonultak ki a képviselôház jogi bizottságának ülésérôl, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület szerdán a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselô elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezetô elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelô módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselôi is.

A tájékoztatási minisztérium megszüntetésére szólította fel a Nemzeti Liberális Párt (NLP) a kormányt. Valeriu Stoica, az NLP elnöke úgy véli, hogy a szóban forgó tárca, közpénzek felhasználásával, az állampolgárok félretájékoztatását és manipulálását kívánja elérni. A kérdéssel kapcsolatban Adrian Nãstase a sajtónak kijelentette: nincsen szándékában meneszteni Vasile Dâncu tájékoztatási minisztert tisztségébôl, akinek a felmentését az ellenzéki pártok részérôl többen szorgalmazták. A kormányfô elmondta: nem ismeri a jelentés szövegét, és nem tudja, hogy ez valóban tartalmaz-e a közfigyelem elterelésére — a kormánypárt számára kedvezetlen ügyekrôl — vonatkozó javaslatokat.

A napokban az egyik bukaresti napilap részletesen közölte Dâncu belsô használatra készített jelentését, amelyben arra tesz javaslatot, hogy a kormánypárt igyakezzen elterelni a sajtó figyelmét a Stãnoiu igazságügyminiszter körül kirobbant botrányról, ellenkezô esetben komoly tekintélyvesztéssel kell számolnia.

Mint ismeretes, a román kormány két évvel ezelôtt, 1999. július 1-jén egyoldalúan megszegte az elôzôleg Magyarországgal is aláírt CEFTA-egyezményt, és a szerzôdésben szavatolt vámmentesség ellenére a magyar sertés- és baromfihús importját 45 százalékos védôvámmal korlátozta. Azóta a magyar fél több ízben is szakértôi tárgyalásokat kezdeményezett a CEFTA-tagországok gyakorlatában addig ismeretlen nagyságú védôvámok mérséklésére, azonban mindannyiszor csak ígéreteket kapott, hogy a román illetékesek foglalkoznak az üggyel. Ugyanez történt legutóbb is: május végén a román–magyar szakértôi tárgyalások azzal értek véget, hogy a román illetékesek a minisztériumközi egyeztetéseket követôen végleges választ adnak a magyaroknak. Az egyeztetésrôl azóta sincs hír, közben tegnap Adrian Nãstase Târgovistén tett látogatásán védelmébe vette a román baromfiágazatot, azzal vádolva meg a külügyminisztériumot, hogy az ellenôrizetlen húsbehozatallal veszélyezteti a hazai állattenyésztést. A miniszetrelnök figyelmeztetése nyilván a magyar félnek szólt, hogy túl sok reményt ne fûzzön a CEFTA-szerzôdéshez... Közben Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter tegnap bejelentette: a kormány jövô héten dönt a magyar húsáruk védôvámjának 45 százalékról 25 százalékra történô csökkentésérôl. A miniszter sietett hozzátenni: a szárnyas- és sertéstenyésztôk továbbra is ellenzik az intézkedést, a húsfeldolgozók viszont támogatják. Közben a tegnapi román lapok által kiszivárogtatott kormányhírek szerint a magyar baromfihúsok behozatali vámja változatlan marad, a disznóhús vámjairól folynak a további egyeztetések...

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]