2001. június 27.
(XIII. évfolyam, 146. szám)

Májusban 9,3 százalékra csökkent Romániában a munkanélküliség, az áprilisi 9,9 százalékról. A munkaügyi minisztérium kedden közzétett adatai szerint ez 890 770 munkanélkülit jelentett. Egy évvel ezelôtt, 2000 májusban még 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta, 1 097 412 nyilvántartott állástalannal.

Elemzôk szerint a májusi esés az élénkülô gazdaságot és azoknak a programoknak a hatását tükrözi, amelyeket a kormány támogat a munkanélküliek munkába állítására. Jelenleg 975 milliárd lejes hitelalap áll rendelkezésre olyan kedvezô kölcsönök nyújtására, amelyeket a munkanélkülieket alkalmazó cégek kapnak. Az összeget 19 500 munkahely létrehozására szánják.

A kormány az idén — 4,1 százalékos GDP-növekedési prognózis mellett — 9,8 százalékos éves munkanélküliségi mutatót szeretne tartani.

Marian Sârbu munkaügyi miniszter tegnapi sajtóértekezletén ismertette azt az új jogszabálytervezetet is, amelynek értelmében jövô évtôl a munkanélküliek csak munkanélküliségi segélyben részesülhetnek, azzal a feltétellel, ha legkevesebb egy évig hozzájárultak ehhez a segélyezési alaphoz. (Errôl, illetve a kedvezményes hitelekrôl részletesen 4. oldali összeállításunkban olvashatnak.)

Az Egészségügyi Minisztérium, a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, az Egészségi Nevelés Fejlesztési Program Iroda, valamint a helyi Vöröskereszt támogatásával tegnap délelôtt került sor Kolozsváron a kábítószer-fogyasztás elleni nemzetközi világnap rendezvényeire, melyet minden év június 26-án tartanak világszerte. A rendezvény aktív résztvevôi a Közgazdasági Líceum és az Ady-Sincai Líceum azon diákjai voltak, akik az Országos Vöröskereszt mozgalom kolozsvári fiókja által szervezett önkéntes vöröskeresztes tanfolyamot végezték el és így minden karitatív rendezvényen, illetve karitatív munkában részt vehetnek. Az idei rendezvény mottója: "Tanulj meg élni, tanulj meg vágyakozni!" Dr. Gabriela Gânsca, a Kolozs Megyei Egészségügyi Továbblépési Ügyvezetô Osztály fônöke elmondta, hogy sajnos városunkban a kábítószer-fogyasztás elleni harc még gyerekcipôben jár. Ez jellemzô máskülönben — mondotta — más városokra is. Egész egyszerûen nem akarják elismerni, hogy igenis vannak fiatalok, akik próbálkoztak a különbözô drogokkal, sôt olyanok, kik már függôségben szenvednek. Végszükség esetén csak a pszichiátriai intézet fogadja be ôket, ott viszont nincsenek e függôség kezelésére szakosított orvosok. Országos viszonylatban egyre növekszik az esetek száma és nemcsak a serdülô korosztály körében, hanem a kisiskolásoknál is. Itt komoly együttmûködésre lenne szükség a hivatalos szervek — rendôrség, csendôrség — az egészségügyi illetve a tanügyi káderek között. A takargatás nem hoz semmiféle eredményt, sôt súlyosbítja a helyzetet. A fôvárosi rendôrparancsnokság legutóbbi jelentésébôl kiderül, hogy az elmúlt év folyamán 14 tonna kábítószert koboztak el a határátkelôknél. Ugyanakkor 65 kábítószert forgalmazó hálózatot lepleztek le. A drog áldozatainak számáról szóló beszámolók azonban továbbra is ködösítik a valóságot. A hivatalos adatok alapján eddig 1500 személy igényelte a bukaresti Fundeni kórházban nemrég megalakult rehabilitációs osztály segítségét. Ez az adat egyáltalán nem tükrözi a valós helyzetet. Több ezer fiatal esett eddig a kábítószer áldozatává. Az osztály vezetô fôorvosa, egy régebbi sajtótájékoztató során elmondta, hogy országos viszonylatban igen kevés szakorvos létezik ezen a téren. Eddig a legeredményesebben a konstancai, illetve a bukaresti kórház mûködik. A kolozsvári rendezvény közben a két iskola önkéntes diákjai elindultak a város különbözô pontjai felé, szórólapokat osztva a járókelôknek, elsôsorban a fiataloknak, abban a reményben, hogy ha csupán kis mértékben is, de ráfigyelnek ennek a káros szenvedélynek a romboló hatására és a függôség visszafordíthatatlanságára.

Horváth Gyöngyvér

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tárgyaltak tegnap Kolozsváron a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselôi. Az unitárius egyház kezdeményezte találkozón jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila, Eckstein-Kovács Péter szenátorok, Kelemen Hunor, Tokay György képviselôk, Szép Gyula mûvelôdési és egyházügyi ügyvezetô alelnök, az egyházat Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök képviselte.

Tôkés László püspök a Szabadságnak elmondta: a magyar történelmi egyházak körében meglepetést és elégedetlenséget váltott ki, hogy az RMDSZ képviselôházi frakciója nagy többséggel megszavazta annak a sürgôsségi kormányrendeletnek a módosított szövegváltozatát, amelynek értelmében az egyházak visszakaphatnak ugyan elvben tíz épületet, de ezek között nem szerepelhetnek azok az ingatlanok, amelyekben közintézmények, iskolák, kulturális, szociális létesítmények vagy pártszékhelyek mûködnek. Tôkés László emlékeztetett, hogy az említett módosítás elôterjesztôje éppen az a Laurentiu Tãnase egyházügyi államtitkár, akinek értelemszerûen az egyházi érdekeket kellene képviselnie és védenie. Hangsúlyozta: az egyházakat aggodalommal tölti el, hogy továbbra sem történt elôrelépés az ingatlanok ügyében.

— Újabban elhangzott, hogy az állam inkább kárpótlást akar adni ezekért az épületekért, mintsem azokat természetben visszaszolgáltatni. Tájékoztatást kértünk az RMDSZ-tôl. A szövetség képviselôi, Tokay György képviselô például megnyugtattak afelôl, hogy az egyházak iránti jószándékkal szavaztak az említett módon. Azt gondolták, hogy a szenátusban sikerül majd módosítani a törvényt, erre nézve a kormánypárt is ígéretet tett. Mi nem szeretjük az ilyenfajta spekulációkat. Markó Béla mintegy "mandátumot" kért az egyházaktól, hogy az RMDSZ milyen módon képviselje az egyházi érdekeket, meddig menjen el az ingatlanok ügyében — fogalmazott Tôkés László.

A püspök kifejtette: az egyházfôk kifejezték azt az igényüket, hogy az egyházakat érintô ügyekben az RMDSZ vezetôi egyeztessenek az érintett féllel, vagy legalábbis utólag tájékoztassanak a történtekrôl.

— Ennek híján joggal gondolhatták az egyházak, hogy az RMDSZ elhibázta a szavazást, és rosszul képviselte az egyházi érdekeket. Ami pedig a mai találkozót illeti, igazából nem tudtunk közös álláspontot kialakítani az ingatlanok ügyében. Ezért úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a konzultációkat — fejtette ki Tôkés László.

Papp Annamária

Kedden rendkívüli sajtóértekezletet tartott Gheorghe Funar polgármester, aki Teodor Pop-Puscas városi rendôrparancsnok viselt ügyeit hozta a nyilvánosságra.

Információi szerint az utóbbi idôben a rendôrparancsnok alulértékelte az Olteniei 13. szám alatt épített villát; több munkálatot (lépcsôk, kerítés) építkezési engedély nélkül végzett el (ezért 60 millió lejre büntették); házat épít Papfalván; több személygépkocsit vásárolt és adott el; az Opel Astráját tavaly november 17-én vásárolta, de csupán idén január 15-én vallotta be a polgármesteri hivatal adóosztályán.

Teodor Pop-Puscas rendôrparancsnok cáfolta a polgármester felvetéseinek többségét. Rögtönzött sajtóértekezletén elmondta: a kolozsvári villát még nem fejezték be, így nem lehet megállapítani a végleges árat. Elismerte: a lépcsôt és a kerítést építkezési engedély nélkül építették fel, a büntetést viszont nem hajlandó kifizetni.

A papfalvi házat már eladta, az Ausztriából vásárolt gépkocsi esetében valóban hosszabb ideig tartott a vámoltatás, ezért a kései bevallás. Az emiatt kirótt 428 ezer lejes büntetés minden további nélkül kifizeti — mondta. Puscas a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: kérni fogja Gheorghe Funar ôrizetbe vételét, akit hatósági kôzeg megsértésével vádol.

Mint ismeretes, a polgármester hasonló leleplezési módszerrel állt bosszút Vasile Sãlcudean volt prefektuson is, aki tisztségébôl való felfüggesztését rendelte el.

Kiss Olivér

A Bolyai Társaság, szerkesztôségünkbe eljuttatott állásfoglalásában kifejti: örvendetes fejleménynek tartja a kialakuló intézményi sokszínûséget a romániai magyar felsôfokú oktatásban, amely a szellemi élet területén is a pluralizmust képviseli a korábbi belterjes egyszínûséggel szemben. A Bolyai Társaság ugyanakkor figyelmeztet: a szakmai változatosság messze elmarad mind a helyi igényektôl és várakozásoktól, mind az európai trendektôl és arányoktól.

" Csak sajnálni lehet, hogy a tervezésben, a fontos döntésekben és az intézmények mûködtetésében hiányzik a szakmai jellegû egyeztetés, az együttmûködés, az egymást segítô funkcionális munkamegosztás, a közös törekvés a minôségi követelmények érvényesítésében" — áll a közleményben.

A Bolyai Társaság emlékeztet: korábban egyetértés volt az egyetemépítés prioritásaiban, és ez annak idején az RMDSZ alapdokumentumaiba is belekerült. Miután az önálló magyar egyetem ügye idôlegesen kudarcot vallott, két út látszott járhatónak: a meglévô állami intézményi keretek belsô autonómiája és megerôsítése (önálló karok, tanszékek, oktatói állások), illetve a kiegészítô struktúrákkal beindítandó magánegyetem. Sajnos, az állami "tagozatok" önállósodásának politikai támogatása lekerült a napirendrôl — állapítja meg a közlemény. A Bolyai Társaság véleménye szerint a döntést egy szûk politikai testület hozta meg, amely még a tájékoztatást is fölöslegesnek tartotta. Ez a helyzet megrekedést okoz a kolozsvári egyetem magyar tannyelvû oktatási "vonalainak" önállósodásában, ugyanakkor fenntartja a leépülés folyamatát a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, kilátástalanná teszi a magyar nyelvû oktatást a mezôgazdasági, a mûszaki és a mûvészeti felsôoktatási intézményekben.

— Véleményünk szerint — áll a közleményben — a politikum az állami oktatást hagyja figyelmen kívül, amely az alapot jelenti az értelmiségi utánpótlásképzésben. Ez a kérdés láthatóan lekerült az RMDSZ prioritáslistájáról (...), a magyarországi politikai akarat pedig kizárólag a magánegyetemben látja a megoldást — olvasható az állásfoglalásban.

A Nemzeti Befektetési Alap kárvallottainak ügyében rendkívüli ülés-szakra kerülhet sor a román parlamentben július elején. Nicolae Vãcãroiu, a szenátus elnöke kijelentette: július folyamán négy-öt napos rendkívüli ülésszakra kerülhet sor, ezen olyan halasztást nem tûrô törvénytervezeteket tárgyalnának meg, mint a befektetési alap kárvallottainak kártérítésére vonatkozó jogszabályt.

• Aláírásgyûjtésbe kezdett a román küldöttség a státustörvény ellen

• A magyar delegáció pártállástól függetlenül kiáll a jogszabály mellett

• Az RMDSZ kiszállna a vitából

Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevô román küldöttség aláírásgyûjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyûlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére.

Az öt pontban megfogalmazott határozati javaslat megállapítja, hogy a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely a szomszédos országokban élô magyaroknak — etnikai alapon — személyi igazolványt kíván adni. A Magyarországgal szomszédos államok közül Ausztria elutasította a törvény alkalmazását területén. A javaslat elkészítôi szerint a törvény diszkriminációt alkalmaz az adott államokban élô magyar kisebbség és a többség között, végrehajtásában területen kívüliséget feltételez és "gyaníthatóan új feszültségek forrása lesz", amivel a térségben instabilitást okoz. A törvény "természeténél fogva rontja az Európa Tanácsnak az európai és az euroatlanti integráció mellett elkötelezett tagállamai közötti együttmûködéses kapcsolatokat". A román képviselôk szerint a magyar státustörvény nem összeegyeztethetô az emberi jogok európai konvenciójához csatolt 12. számú jegyzôkönyvvel, a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló keretegyezmény 21. pontjával, valamint az Európai Unióról szóló szerzôdés 13. pontjával. Ennek következtében a közgyûlés felszólítja a magyar hatóságokat, hogy függesszék fel a június 19-én elfogadott törvény végrehajtását, és felkéri a szomszédos országokat, hogy mûködjenek együtt az emberi jogokról és nemzeti kisebbségekrôl szóló létezô európai megállapodások és dokumentumok végrehajtásának érdekében — fogalmaz a román küldöttség határozati javaslata.

A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselôje írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselôje.

Válságtanácskozást tartott a magyar ET-küldöttség
A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek szerda reggelre válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselô az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erôteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselôi is csatlakoztak — dán, finn, angol, német —, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták.

— Az elmúlt évek során nem volt példa arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén nyílt vita lett volna Magyarország és szomszédai között — emlékeztetett Tabajdi Csaba (MSZP), aki szintén tagja a magyar delegációnak. Kérdés persze, hogy a mostani határozati javaslat a közgyûlés elé kerül-e, de már annak beterjesztése és az aláírások gyûjtése is kedvezôtlen a kétoldalú kapcsolatokra és a határon túli magyarok ügyére — fûzte hozzá. Tabajdi szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. A képviselô úgy látja, hogy az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta idôben és megfelelô formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeirôl, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. — A magyar küldöttségnek a következô napokban intenzív munkát kell végezni, pártállástól függetlenül ki kell állni a kedvezménytörvény (státustörvény) mellett. A kármentésben mindenmagyarországi politikai erô érdekelt — hangoztatta a képviselô.

Az MSZP-s honatya a továbbiakban leszögezte: a magyar kormánynak le kell vonnia a tanulságokat, hiszen súlyosan felelôs, hogy ilyen helyzetbe hozta a határon túli magyarokat és Magyarország nemzetközi hírnevét. Mint emlékeztetett, a szocialisták az elmúlt fél évben számos alkalommal figyelmeztették a kormányt, hogy érdemben egyeztessen a szomszédokkal és az EU-val, ez azonban nem történt meg.Tabajdi elmondta azt is, az Európa Tanács illetékesei a román és a szlovák fél megkeresésére azt nyilatkozták, hogy csakis a magyar fél beleegyezése esetén kerülhet sor a magyar törvény véleményezésére.

A képviselô végezetül javasolta, hogy a jövô hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését.

Mindkét képviselô hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség az otthoni vitákat félretéve arra törekszik, hogy a lehetôség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. (Mint ismeretes, ellentétben a Magyar Szocialista Párttal, amelyik támogatta ugyan a törvényt, de többször is megfogalmazta fenntartásait, a Szabad Demokraták Szövetsége nem szavazta meg a jogszabályt.)

Az RMDSZ "kiszáll" a vitából
Kelemen Attila, az RMDSZ képviselôházi frakcióvezetôje, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán, hiszen az nem a romániai magyar kisebbség és a román kormány vitája, hanem a két érintett ország vezetése közötti probléma. Leszögezte, hogy a státustörvény nagyon fontos a határon túliak számára, de aggódnak azon, hogy az elmúlt tizenegy évben napirendre került fontos kérdések emiatt esetleg veszélybe kerülhetnek. Nem tehetünk egyebet, mint hogy megpróbálunk távol maradni a konfliktustól, bár számítunk arra is, hogy esetleg egyes elemek megpróbálják majd ránk hárítani a felelôsséget — jelentette ki a romániai magyar képviselô.

Hasonló nyilatkozatott tett tegnap Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselô is azt követôen, hogy a szövetség hétfô este egyeztetett a kormánypárttal. — Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt is úgy látja, hogy a magyar státustörvényrôl nem a pártoknak, hanem a román és a magyar kormánynak kell vitát folytatnia — jelentette ki Ráduly. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP (lapzárta után végzôdô) konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást errôl az álláspontjukról. Az RMDSZ képviselôje hangsúlyozta, hogy a szövetség akkor jár el korrekt módon, ha nem vesz részt a vita további gerjesztésében. — Számunkra az a lényeg, hogy a törvény alkalmazásra kerüljön, nem pedig az, hogy vitatkozzanak róla. Lehet, hogy téves lépés volt, amikor az RMDSZ a státustörvény védelmére kelt, hiszen a törvényt a magyar kormánynak és a bukaresti magyar nagykövetségnek kellett volna megvédenie. Nem lenne helyes, ha elvennénk a kenyerüket — fogalmazott az RMDSZ képviselôje.

Pascu: katonai szempontból nincs jelentôsége a magyar igazolványnak
A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára — jelentette ki kedden Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. Közölte, hogy a státustörvény kérdését nem vitatta meg szlovák és magyar kollégájával, amikor a múlt hét péntekén részt vett Pozsonyban a Közép-európai Országok Együttmûködése a Békefenntartó Mûveletekben (CENCOOP) nevû szervezet ülésén.

A védelmi miniszter szerint a törvényrôl folytatott román–magyar konzultációknak nem volt gyakorlati következménye, mivel a törvényt eredeti formájában fogadták el. Pascu azt a véleményt fogalmazta meg, hogy Európa közvetett módon úgy tartja: a magyar státustörvény nem alkalmazható az EU-tagállamok esetében "máskülönben Ausztriában is alkalmazták volna".

AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM VEZETÔSÉGE értesíti az érdekelteket, hogy azok a diákok, akik náluk szeretnék folytatni tanulmányaikat — humán vagy reál szakon —, mindkét IX. osztályban az angol nyelvet intenzíven, heti 4 órában fogják tanulni. Ebbe a kollégiumba a beiratkozás hamarabb történik, azaz június 27–28. között, az iskola tanári szobájában, reggel 8-tól délután 5 óráig. A végleges eredményhirdetés június 29-én lesz. Azok, akik az 50 helyre nem jutnak be, még beiratkozhatnak bármelyik más iskolába. Az Unitárius Kollégium címe: B-dul. 21 Decembrie nr. 9., telefon: 094-479246.

AZ RMDSZ KÜLMONOSTORI KÖRZETÉNEK VÁLASZTMÁNYA kéri tagságát, hogy akikhez még nem jutottak el a tagdíjbeszedôk, szíveskedjenek a Mócok útja 75. szám alatti székházban befizetni a tagdíjat. Pénztári program: hétfôn, kedden és csütörtökön 10–14, szerdán 15–18 óra között.

A KOLOZS MEGYEI RMDSZ folytatja a kolozsvári magyarok összeírását a következô helyszíneken:

1. Fürdô (Pavlov/Hossu) utca 21. — munkanapokon 9–16 óra között.

2. Kerekdomb — Ref. lelkészi hivatal (Corneliu Coposu/Maxik Gorkij 72.) — minden hétfôn 11–12 óra között.

3. Kül- és belmonostori kerület — Mócok útja 75. — hétfôn, kedden, csütörtökön 10–14, szerdán 15–18 óra között.

4. Hajnal negyed — Mócok útja 75. — minden szerdán 15–18 óra között.

5. Donát kerület — ref. lelkészi hivatal — Donát út 142. — hétfôn, kedden, szerdán 10–12 óra között.

6. Pata–Györgyfalvi negyedi körzet — Jugoszlávia utca 51. — hétfôn 13–15, kedden, csütörtökön, pénteken 15–17, szerdán 16–18 és szombaton 9–15 óra között.

A fentieken kívül minden tagdíjbegyûjtônél is fel lehet iratkozni.

— Miért kísérték a belügyi munkatársak Kolozsvár polgármesterét a rendôrségi kocsihoz úgy, hogy annak a lába sem érte a lépcsôket?

— Így szoktatták a felemelô érzéshez arra az esetre, ha majd egyszer magasabbra fogják emelni.

(öbé)

Váratlanul és felkészületlenül ért a megrendítô hír: egy óra múlva kisérik utolsó útjára Török István nyugalmazott tanárt, egykori igazgatónkat. Mit tehetünk mi, egykori munkatársai és tanítványai, akik az évzáró óráját töltjük az iskola udvarán ahelyett, hogy temetésre mennénk? Idô nincs. Azonnal dönteni kell, mint annyiszor az örökkévalóságba ágyazott véges életünk során: iskolánk elôzô és jelenlegi vezetôsége részérôl egy-egy képviselô viszi el a hála és az emlékezés virágait a hivatalos, szomorú búcsúvételre. Az iskola ifjúsága, tanári kara a júniusi tanévzárás és vakációnyitás szép pillanataiban emlékezik meg Török Istvánról, a Báthory István Gimnázium egykori igazgatójáról, aki 1968–1978 között állt tanintézetünk élén. Az akkori 11-es Számú Líceum 1964-tôl 1980-ig fénykorát érte: majdnem minden végzettje kiváló eredményekkel jutott be az egyetemekre, rangot jelentett itt tanulni és tanítani. Török István a diktatúra nehéz éveiben is képes volt megfelelô légkört és biztonságot teremteni a tanuláshoz, volt ereje megôrizni anyanyelvünk jogait. Talán kevesen tudják, hogy a kolozsvári iskolák közül csak a miénkben sikerült mindvégig használni a kétnyelvû feliratokat a rendszerváltás bekövetkeztéig. Ô olyan elhivatott ember volt közössége, tanártársai és tanítványai iránt, aki pontosan, fegyelmezetten és szerény magatartással végezte kötelességét, kialakította a maga bölcs iskolavezetési taktikáját és stratégiáját, amelyet vezérelvként alkalmazott az adott nehéz történelmi körülmények között. Ô is hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi Báthory István Gimnázium fennmaradhasson, és továbbra is Erdély egyik leghitelesebb magyar iskolája legyen.

Tanárember részére talán szép is így a megemlékezés: a továbbélô iskolája ünnepélyén Rá emlékeznek.

Fájó kimondani: Újból egy elhivatott emberrel kevesebben lettünk.

1. humán–filológia — 25 hely

2. reál–matematika–informatika — 25 hely

3. közgazdaság–pénzügy–könyvelési szak — 25 hely

A humán–filológia osztályban hangsúlyozott szerepet kapnak az idegen nyelvek (angol, német, francia), a világirodalom, a mûvelôdés- és vallástörténet, a képzômûvészet, valamint a szövegszerkesztés.

A reál–matematika–informatika osztályban a matematikai alapképzés mellett korszerû számítástechnikai ismereteket (programozás, adatkezelô programok) sajátíthatnak el a diákok, valamint kiemelt óraszámban tanulhatják a matematikát, fizikát, kémiát.

A humán és a reál osztályokban — igény szerint — intenzíven tanítjuk az angol nyelvet.

A közgazdaság, pénzügy-könyvelési szakon a következô szaktantárgyakat sajátíthatják el: könyvelési alapismeretek, kereskedelmi levelezés, pénzügyi, közgazdasági és jogi alapismeretek, piackutatás, számítógépkezelés.

Kiváló eredményeket elérô tanulóinknak ösztöndíjakat biztosítunk, vidéki diákjainknak pedig bentlakást az Informatika Líceumban.

Iskolánk történetérôl, a diákok eredményeirôl és a köri tevékenységekrôl részletes információkat honlapunkon olvashatnak: htpp//apaczai.polyweb.ro.

A Szabadság, az Interneten olvasható Transindex és a Kolozsvári Televízió magyar adása folytatja közös Transfórum rovatát. Legújabb vendégünk Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetôje, a Román Hírszerzô Szolgálatot felügyelô képviselôházi és szenátusi közös bizottság tagja, üzletember, lesz, akihez olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók kérdéseket intézhetnek. A válaszokat július elején olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel kísérhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre, Alföldi László, Pap Géza és Molnár Gusztáv voltak. A kérdéseket a Szabadság telefonszámain, e-mail címén, a magyar adás 186-855-ös telefonszámán, illetve a transindex@mail.dntcj.ro címen július 2-ával bezárólag.

Az alaphangot annak idején, az 1800-as években az autodidakta francia festô, Theodore Rousseau adta meg, hogy aztán világviszonylatban a 20. század elsô felében nyerjen polgárjogot anaiv festészet. A hozzánk közelebb esô tájakon pár évtizeddel ezelôtt váltak különösképpen ismertekké, népszerûekké, híresekké a jugoszláviai naivok, és eme divathullám hozzánk is begyûrûzött. Nem mintha azelôtt nem lettek volna festegetô parasztemberek, csupán az irányukban tanúsított érdeklôdés növekedett meg erôteljesebben a múlt század hatvanas éveiben, elnyerve a hivatalosságok maximális támogatottságát is.

Az utóbbi esztendôk azonban nem kedveztek a naiv festészetnek, hazai berkeinkben a mûfaj vesztett népszerûségébôl, úgy is mondhatnám: kegyvesztetté vált. Mûvelôinek egy része pedig áttért a mostanság mindent elárasztó, a szó negatív értelmében vett amatôrködésre.

Így aztán valódi felüdülést jelentett a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban, a kül- és belmonostori RMDSZ égisze alatt megrendezett naiv festészeti tárlat. A festô Szabó Ferenc nem akar kibújni saját magából, nem akar többnek látszani, mint ami valójában, de éppen ezáltal emelkedik a giccsfestôk fölöttébb népes tábora fölé. Mert mer ôszinte lenni, meri személyes emlékeit, a gyermekkorában átélt élményeket a maguk eredeti szépségében, egyszerûségében felvinni a vászonra. A népélet megannyi jellemzô mozzanata, a disznóölés, a disznótor, az aratás, cséplés, a dióverés képezi egy-egy festmény tárgyát. Ez utóbbi különösen sikeres munka mind formáját, mint színvilágát illetôen. És ide sorolható a Fészekrakás is. A háztetôn dúló Harc az uralomért pedig bohókás megfogalmazása a maga nemében nagyon is komoly, sôt "macskaszinten" egyenesen életbevágó tematikának. Sajátos mûvészi látásmód, a gyermekrajzokkal rokon, utánozhatatlan egyedi báj, nyíltság jellemzi a kiállított munkákat. S ha lehet a festményekbôl következtetni a festôre, úgy tûnik, alkotójuk jó humorú, kedélyes nyílt szívû ember. És szeret festeni.

Ezt, persze, eddigi, országos megmérettetéseken elért sikerei is bizonyítják, de számomra sokkal beszédesebb az, amit képei sugallnak, amit a hangulatos kiállítóteremben láttam.

Németh Júlia

Hosszú szünet után nyilván a Verdi-év keretében, június 24-én tûzte mûsorra a Román Opera Verdi egyik legszebb operáját, az 1867-ben, francia szöveggel, Párizsban bemutatott Don Carlost. Az olasz változatot 1884-ben mutatta be a milanói Scala. A jelenlegi elôadást nagyrészt bemutatkozó fiatal szereplôkkel, olasz nyelven adták elô, rendezôje Anghel Ionescu Arbore, aki azóta, sajnos, már elhunyt.

Az ötletes, változtatható elemekbôl álló díszlet tervezôje Cãtãlin Arbore. E díszletmegoldás buktatója, hogy a színek hiánya a szemnek fárasztó, amit csak részben enyhítenek a korhû színes kosztümök. A rácskombinációs díszlet a XVI. századot, az inkvizíció rémuralmának századát jelképezi.

Megbízható zenei összkép, szép hangok, a fôszereplôk átélt színpadi játéka jellemzi az elôadást, amelyet a felújításban Rodica Popescu Moisa állított be.

Marius Budoiu nagy hangvolumenû Don Carlos. Zenei biztonság és tiszta intonáció a fiatal tenorista erôssége.

Posa márki szerepében George Petean igazi telitalálat. Baritonja minden regiszterben különlegesen tartalmas, amit biztos színpadi megjelenés egészít ki. Vastapsos sikere megérdemelt. A fentieken kívül Szabó Bálint a Fôinkvizitor szerepében szintén bemutatkozás. A fiatal énekes alakítását nagyszerû maszk teszi félelmetessé. A rövid, de jelentôs szerepet muzikalitással, hangjának koncentrált vivôerejével énekli Szabó Bálint. Repertoárja értékes szereppel bôvült.

II. Fülöpöt Mircea Moisa — akinek ez már régi szerepe — meleg hangon, kifejezô játékkultúrával oldja meg feladatát. Erôssége az elôadásnak. Debüt Valois Erzsébet szerepében Veronica Ungureanu, aki különösen utolsó felvonásbeli nehéz áriamegoldásával váltott ki megérdemelt sikert. Egyáltalán nem éreztünk alakításában elfogódottságot. Erényei közé tartozik a tiszta intonáció.

Ana Orosnak régi szerepe Eboli hercegnô. Talán ez a legnehezebb mezzoszoprán szerep Verdi mûvei közül. Ana Orost sok részlet sikeres megoldása dicséri, így az elsô felvonásbeli virtuóz ária. A késôbbiekben akadnak olyan magas hangok, amelyeken technikai megoldásokkal siklik át. Jó kvalitásokat árul el Marius Chioreanu V. Károly rövid szerepében.

Szép megoldás a kerti jelenetben az udvarhölgyek tánca, a mozdulatok Verdi zenéjéhez idomulnak. Sajnos, nem mehetünk el szótlanul az opera csúcspontja, az autodafé jelenet megoldása mellett. Bizonyára nincsen anyagi alap statiszták alkalmazására, mégsem lehetséges, hogy az Autodafé tömegünnepén Spanyolország királyát egyetlen páncélos katona védje, sôt, eretnekek sincsenek — így a teljes jelenet értelmét veszti. De ez még nem minden: a pórnép összevegyül a fôurakkal, sôt, a királyi párral — a XVI. század Spanyolországában! Mikor Don Carlos karddal támad apjára, nincsen katonaság a király védelmére.

Fenti észrevételen kívül egészében sikeres a Don Carlos elôadásának felújítása, melynek egyik hôse a bemutatkozó Cristian Orosanu fiatal karmester, kinek biztos irányításával jó teljesítményt nyújt a zenekar és a kórus.

Köszönet a Román Operának, hogy a Verdi-évben a Don Carlos is újra színre került!

Morvay István

A Tisztelt Olvasóközönség hiteles tájékoztatása céljából bizonyos sajtóközlemények ellenében az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala szükségesnek tartja, hogy a nyilvánosság tudomására hozza:

— az Egyházkerület vezetôsége — Egyházkerületi Közgyûlés, Igazgatótanács, Püspöki Szék valamennyi döntését testületi szinten hozza meg:

A vezetô testületek döntései minden esetben alapos elemzés után születnek, a testületi tagok érveinek tárgyilagos mérlegelése után. Ezekért a döntésekért a testületek vállalják a felelôsséget.

A szeretet-szolgálatnak — egészségügyi ellátásnak, idôsek, szegények, magányosok gondozásának egyházunk lényegébôl adódóan nagy fontosságot tulajdonít. Ezen szolgálata költségeit kizárólag önkéntes adományokból fedezi. Támogatásokat tehát természetesen elfogad külföldi és belföldi adományozóktól egyaránt, olykor gondozásban részesülô személyektôl is. A rászorulóknak nyújtott gondoskodás mértékét, jellegét a gondozottak szükségletei határozzák meg. A gondozás valamennyi formája teljesen idegen a kölcsönösség, a viszontszolgáltatás, az "üzleti", vagy "vállalkozói" hozzáállás szempontjaitól.

Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az egyéni érdekek egymással való összefonódása közösségi célkitûzések megvalósítását próbálja akadályozni. Egyébként személyi ügyekben, alkalmazások és felmentések tekintetében, szintén testületek döntenek az Egyházkerület mûködési szabályzata, a Kánon elôírásai szerint. Elsôdleges elv a méltányosság és ésszerûség kritériumainak érvényesítése: a becsületesség, a szakmai és anyagi értékekkel való hûséges sáfárkodás.

Az Egyházkerület valamennyi testülete, operatív vezetôsége mindig és minden kérdésben nyitott hívei és a nagyközönség elôtt. Az áttekinthetôség és demokrácia jegyében a nyíltság és jóhiszemû párbeszéd szellemében kívánja végezni felelôs munkáját.

Reményünket fejezzük ki arra nézve, hogy mindazokkal együtt fogunk dolgozni, akik a nemes közösségi szolgálatot helyezik mindenek elé.

Nem csak azért irigylem e város lakóit, mert ezelôtt 53 évvel innen indultam el rögös pályámon. Akkor még annyi ismerôsöm és barátom volt itt, hogy az utcán lépten-nyomon nevemen szólítottak. Igaz, a Magyar Népi Szövetségnek voltam a vezetôségi tagja és az ifjúsági felelôse. Akkoriban a város több mint 75 százaléka magyar anyanyelvû volt, és a hivatalokban is magyarul lehetett beszélni. A román ajkúak többsége is értette és beszélt magyarul. Mára ez az arány megváltozott. A nagyszámú betelepedés nyomán több mint 80 százalék a román. Szinte feltûnô, ha az utcán magyarul beszélgetôkkel találkozol. Kivétel, amikor a templomból, az iskolából, vagy valamelyik kulturális összejövetelrôl jönnek ki. Na, meg a hétfôi és a pénteki hetivásárokon, mikor fôleg székiek népesítik be az utcákat.

Amíg szüleim éltek, gyakran tértem haza a szülôi házba, de amióta a református temetôkertben nyugszanak, már ritkábban, de úgy járok vissza, mintha most is hazamennék. Na, meg azért is, mert a szülôi jussból, a volt házunk mellett, 5–6 évi harc után, egy darabocska földet sikerült visszaszereznem. Ha egykor majdnem mindenkit ismertem, mára csak elvétve találkozom ismerôssel. Már senki sem köszön rám az utcán: szervusz Pista, hogy vagy?! Hazajöttél egy kicsit? Barátaim, ismerôseim rendre kiköltöztek a temetôkertbe, az élôkkel is ott találkozom, amikor virágot viszek szüleim sírjára.

Ha hazamegyek, betérek a régi templomokba, leülök a fôtér gondozott virágos kertjének valamelyik padjára, nézegetem a fôtért körülbástyázó és hallgatag örmény-barokk házakat. Ilyenkor úgy érzem, mintha egy mesés, csendes üdülôtelep virágoskertjében ülnék. Ha csak tehetem, végigsétálok a sétatér százados fái alatt is, ahol egykor sokat csintalankodtam.

Szamosújvár fôtere, a belváros utcái és a sétatér is példásan tiszta. Emellett a kolozsvári Fôtér, a sétatér, az egykori kincses Kolozsvár büszkeségei a polgármester jóvoltából, inkább szeméttelepre hasonlítanak. Mintha a koszovói háború bombatölcsérei éktelenkednének itt. A Mátyás király szobra körüli helyet még az "átkozott" kommunizmus alatt is nagyobb tisztelet övezte, mint most. Ma a város legkiemelkedôbb díszei a "trikolor" padok és akadály oszlopok a járda szélén.

No, de Szamosújvár nem a kolozsvári polgármester vadászterülete. Szamosújváron évek óta kerületekre osztották fel a sétatereket, mégpedig egyes országok megnevezésével. Még a kolozsvári polgármester számára vörös posztó Magyarországkerület is van itt! A sétatér közepén álló Szervátiusz Tibor alkotta "Vízitündérek" szoborcsoporttal szemben egy jól látható táblára ezt írták: Ungaria ABA, és a tábla felsô sarkába a magyar zászlót festették. És csodák csodája senkinek sem szúrja a szemét, eddig még nem mázolták be, nem lopták el. (Ezelôtt 3 héttel még ott volt!) Pedig azt hiszem, hogy a szamosújvári polgármester is van olyan jó román, mint a kolozsvári, annak ellenére, hogy ott most már nincs 20 százalék magyar.

Kolozsi Gergely István

A Kehes Fatehénhez címzett kocsmában ezen az estén is, mint az év háromszázhatvanöt napján, értékes eszmecserére került sor a kék cigarettafüst gomolygása közepette. Csiriz, a kétes egzisztenciájú munkanélküli ezúttal a parafilozófusokról mondott igen elmarasztaló véleményt. Expozéjában néhány ismert angol tudós édesanyját is sûrûn fölemlegette.

Az elôadó emocionális érveit támadta Zakárki, a szobafestô és mázoló. Szerinte a marxizmusnak is éppen az emocionális hozzáállás, a vulgáris vitamódszer mutatta ki a foga fehérjét. Semmit sem lehet elvetni oly módon, hogy ellenkezôjének igazát dühödten állítsuk, érvelt a szobafestô. A lényeg megközelítése lehet empirikus, de egyben metafizikus is.

Lötty úr, aki a napjainkban oly divatos delíriumos agylágyulásban szenvedett, kijelentette:

— Mindenben a polgármester a hibás. Minden vitát a rendôrségnek kell elrendeznie. — Ôt is elvitték néhány nappal ezelôtt, de a többire nem emlékszik — fejtegette.

A vitába ekkor kapcsolódott be egy igen képzett vállalkozó, aki a kukák lényegi tartalmának hasznosításával kapcsolatban végzett tudományos kutatásokat, úgynevezett kukatásokat. Kijelentette, hogy a huszadik századi gondolkodásban a legnagyobb károkat az egzisztencializmus okozta, mely az elkülönülô személyiség szemszögébôl kiinduló irracionalista irányzat. Innen vezethetôk le a posztmodernek és a prefilozófiák, valamint a parafilozófia is. Súlyos vádakkal illette Kierkegaard-t és Sartrét, kijelentette, megbánta, hogy olvasta összes mûveiket.

— Hát már te is metafizikus vagy, az édes jó anyádba?! — szegezte neki a logikus kérdést Zakárki úr. — Téged még Teller Ede is kiröhögne, te, pedig ô meta nélkül volt fizikus! Belôled sem lesz adat az Internetben, az már hótonhótt biztos.

A vállalkozó erre "anális gondolkodónak" bélyegezte vitapartnerét, akinek szellemisége mindössze a futballpályákon végbemenô folyamatok regisztrálására alkalmas, de magasröptû elméleti párviadalra semmiképpen sem.

Lötty úr ekkor idejét látta ismét közbevetni ismert elméletét, miszerint mindenben a polgármester a hibás. Valamint, hogy a rendôrségnek kellene kiszállnia a helyszínre.

Felforrott a hangulat a Kehes Fatehénben. Bárki azt hihette, hogy itt rövidesen tettlegességre, szörnyû verekedésre kerül sor. De nem így történt. A Fatehénben sohasem verekedtek a vitapartnerek. Ezen az estén is csupán kicserélték nézeteiket és zárórakor hazamentek.

Ezen az estén az egy utcával arrébb található Lila Gondolat nevû elôkelô és drága mûvészkávéházban került sor verekedésre. Egy költô és egy esszéíró berúgott, és véresre rugdalták egymást.

Kolozsvári Sinkó Zoltán

Igencsak a megoldás felé halad a magyar parlament által elfogadott státustörvény nyomán kialakult konfliktus. Minekutána ugyanis a magyar parlament megszavazta — országunk és (kisebb hangerôvel ugyan), Szlovákia is tiltakozott és tiltakozik ellene. Az Európai Unió soros elnöke, a svéd miniszterelnök pedig meghallgatta a román álláspontot — kijelentette, hogy mihamar Magyarországon is tájékozódik a törvény felôl.

Ez — számunkra, akik a törvénynek örvendtünk és örvendünk — jó hír. Így legalább semleges fél szólhat hozzá ahhoz, mi az amit egyik állam megengedhet magának külföldön élô nemzettársai felé (például Németország a hazai németjeink, Románia a Moldova Köztársaságbeli és ukrajnai románok, továbbá Szlovákia is a külföldön élô szlovákok felé) — mások viszont (például Magyarország), nem.

Igaz ugyan, Németország nem kürtölte teli szájjal világgá, hogy a román állampolgárságú németeket más elbánásban részesíti vízum- és munkavállalási engedély tekintetében, mint a többi román állampolgárt. Nem is háborodott fel ezért senki. Igaz, nem bocsátott ki "német igazolványt" (ilyesmit csak Szlovákiának szabad) — és valljuk be, a "magyar igazolvány" is fölöslegesen költséges megoldás lenne: tekintettel, hogy ez csak Magyarország területén lenne érvényes, a magyar hatóságoknak úgyszólván "ránézésre" — egyszeri beszélgetés — alapján el lehetne dönteniök, hogy ki a magyar és ki nem.

Miniszterelnökünk szerint azonban — ez döbbentett meg a leginkább — a státustörvény alkalmazása megváltoztatná Erdély demográfiai képét. Ezek szerint sokkal többen lennénk, mint amennyit a népszámlálások kimutattak? Vagy: csak ennyire bízik miniszterelnök úr az erdélyi román tömegek hazafiságában, hogy ezek holmi gyarló elônyöcskékért az elsô szóra magyar óvodába-iskolába adnák gyermekeiket, hátat fordítanának nemzetüknek, amelyhez (ôk mondják nem én) kétezer esztendô viharain át ragaszkodtak?

Még viccnek se jó.

A magam részérôl bízom benne, hogy a jelzett svéd közvetítéssel elsimul a konfliktus. Magyarország — a magyar kormány ugyanis kész tárgyalni a kérdésrôl, ugyanez a hajlandóság megvan a román kormányban is, nem annyira Adrian Nãstase miniszterelnök úr harcias fenyegetôzései — mint Ion Iliescu elnök úr szavai szerint.

Ha mégis aggaszt valami — ez a két fél politizálási módjában rejlik. Kiváltképp egyik-másik lépés célja tekintetében.

A magyar politikusok ugyanis több alkalommal kijelentették: a külhoni magyarok magyarországi státustörvénye azt célozza, hogy a szomszédországokban élô magyarok megmaradjanak szülôföldjükön, ott pedig ôrizzék meg nemzeti mivoltukat, anyanyelvüket.

A soha sem hangoztatott, de a gyakorlatban annál inkább érvényesített román (nemzetállami) politika célja pedig — immáron 80 esztendeje —, hogy a nemzeti kisebbségek olvadjanak be a többségi román nemzetbe, vagy szép csendesen (akár erôteljesebb hullámokban is) hagyják el az országot. Ez sajnálatosan, csak a többségi nemzetbe már félig-meddig asszimilálódott román zsidóság és a nálunk számbelileg jóval kisebb németség irányába sikerült úgyszólván maradéktalanul, némi anyagi haszonnal.

Mi azonban — romániai magyarok — nem kívánunk (tömegesen) távozni az országból. Nem is óhajt "megvásárolni" bennünket senki. Marad hát a "beolvasztás". Ennek érdekében a diktatúra be- és széttelepítésekkel kísérletezett. Mennél több románnal betelepíteni a magyar többségû városokat-vidékeket és mennél több magyart áttelepíteni színromán tájakra. Ez a kísérlet is — kiváltképpen a mi "széttelepítésünk" tekintetében — félig-meddig csôdöt mondott, de a románság jórésze is ragaszkodott szülôföldjéhez. Maradtak a diktatúra megdöntése után — a demokrácia-betelepítette egyházi intézmények (kolostorok, a csíkszeredai görögkeleti püspökség) — de lényegesen ezek se változtatták meg a nemzetiségi összetételt a kérdéses vidékeken, ha egyes városok demográfiai képét (még a diktatúra idején) sikerült is teljesen átformálni (például Szatmárét, Nagyváradét, Szalontáét, Nagykárolyét, Kolozsvárét és napjainkban Marosvásárhelyét).

Összegezésképpen: a külhoni magyarok státustörvénye fölötti vita — ki nem mondottan — két ellentétes célkitûzés vitája: a dobra vert megmaradásé — és a kevésbé hangoztatott beolvasztásé.

Annak idején felszisszentem, amikor a karizmatikus Antall József miniszterelnök kimondta: tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Sajnos, csak a környezô országokban támadt többségi felháborodásra tette hozzá: lélekben. (Elvégre miniszterelnökük nem népeknek-nemzeteknek, hanem országoknak van.) A boldog emlékezetû Antall József hangzatos kijelentésére az akkor ellenzéki Orbán Viktor állítólag megjegyezte: ezt az ember teszi, de nem mondja.

Sapienti sat.

Hinni szeretném, hogy a svéd miniszterelnök fellépésével végképp bekerülünk az áldatlan vita megoldásának a "célegyenesébe".

Fodor Sándor

Marian Sârbu munkaügyi miniszter tegnapi sajtóértekezletén ismertette azt az új jogszabálytervezetet, amelynek értelmében jövô évtôl a munkanélküliek csak munkanélküliségi segélyben részesülhetnek, azzal a feltétellel, ha legkevesebb egy évig hozzájárultak ehhez a segélyezési alaphoz. Az eddigi beilleszkedési segélyt valamint a 9 hónapos segély után járó pótjuttatást (alocatie de sprijin) szociális segélyezésként folyósítanák. A tervezet szerint a munkanélküliségi segély összege meghatározott lenne, az országos minimális bruttó kereset 60%-a, folyósítás idôtartama pedig a hozzájárulástól függene: 6 hónapig részesülhetnének segélyben azok, akik egytôl öt évig terjedôen fizették a hozzájárulást a munkanélküliségi alapba, 9 hónapra lennének jogosultak, akik tíz évig járultak hozzá, és egy évre, akik tíz évet meghaladóan fizették a hozzájárulást. A munkaügyi miniszter szerint ezzel az eljárással munkára szeretnék ösztönözni az embereket. Kötelezô módon biztosítottak lennének az alkalmazottak, köztisztviselôk és szövetkezeti tagok, és biztosíthatnák magukat a szolgáltatási szerzôdéssel dolgozók, független tevékenységet folytatók vagy külföldön dolgozó román állampolgárok. A miniszter kiemelte, hogy május végén a munkanélküliségi pénzalap 1655 milliárd lej többlettel rendelkezett, míg az elmúlt években állandó hiánnyal küszködött.

Azzal a céllal, hogy serkentsék, illetve segítsék a vállalkozókat új munkahelyek létesítésében, ahová fôleg munkanélkülieket alkalmazzanak, pár éve a munkanélküliségi pénzalapból kedvezményes hitelt kérhetnek és kaphatnak a feltételeknek eleget tevô vállalkozók. (Amint lapunkban korábban ismertettük, a megyei munkaerô-foglalkoztatási hivatal igazgatója még június 6-án sajtóértekezlet keretében számolt be arról, hogy Kolozs megye idén több mint 34 milliárd lejhez jutott az országos 975 milliárdból, amely a tavalyi, még 1 milliárdot sem elérô összegnél jelentôsen nagyobb, és ez remélhetôleg hozzájárul a helyi gazdaság fellendítéséhez.) A júniusi 288. Hivatalos Közlönyben jelent meg a munkaügyi minisztérium és a Nemzeti Bank által közösen kidolgozott módszertani szabályozás "az 1991/1. törvény alapján a munkanélküliségi alapból nyújtott hitelekrôl".

A jogszabály szerint kedvezményes hitelt nyújtanak kis és közepes vállalkozások vagy szövetkezeti egységek létesítésére és fejlesztésére. Kis és közepes vállalkozások alatt az 1990/31. valamint az 1999/133. törvény alapján létesült gazdasági társaságokat értik, a szövetkezeti egységeket pedig az 1990/66. törvényrendelet és az 1996/109. törvény alapján szervezett és mûködô kisipari meg fogyasztási szövetkezetek képviselik. Munkanélküliek azok a személyek, akik együttesen teljesítik az 1991/1. törvény feltételeit, és akik jelen vannak valamely foglalkoztatási hivatal nyilvántartásában. (A jogszabály szerint munkanélküliek is igényelhetnek kedvezményesen hitelt.)

Annak érdekében, hogy az említett vállalatok kedvezményesen jussanak hitelhez, a következô feltételeket kell teljesíteniük: a) a hitel megítélésekor az alkalmazottak száma ne haladja meg a 249-et; b) az évi forgalom 8 millió euróval legyen egyenlô vagy kevesebb; c) a hitelszerzôdésben kötelezettséget kell vállalni arról, hogy a kért hitel révén létesített új munkahelyek legalább felére (tehát 50%-ban) munkanélkülieket alkalmaznak; d) az új állásokra alkalmazottakat legkevesebb 3 évig kell foglalkoztatni a vállalatoknál; amennyiben a hitel jogosultja mégis elbocsájt az új alkalmazottak közül valakit, ennek megüresedett helyére szintén munkanélkülit kell alkalmazni, hogy megmaradjon az 50%-os arány; e) az új állásokat ne személyzetelbocsátással létesítsék, amelyet a hitelszerzôdés megkötése elôtti 12 hónapban hajtottak végre; f) a gazdasági társaság fô tevékenységi körét a termelés, szolgáltatás vagy turizmus képezze; ha kereskedelmi tevékenységet is végez, ez ne haladja meg az összjövedelem 49%-át, amelyet az adóügyi igazgatóság által láttamozott félévi pénzügyi jelentéssel igazolnak; ennek megállapításánál nem veszik figyelembe a termelô üzletében értékesített saját termék eladásából származó jövedelmet; g) abban az esetben, amikor a kereskedelmi tevékenység meghaladja a 49%-ot, azzal a feltétellel igényelhetô kedvezményes hitel, ha termelô vagy szolgáltató tevékenységet fejlesztenek ki, és ez a megvalósíthatósági terv után visszaszorítja a kereskedelmet az említett százalékarány alá; h) rendelkezzenek a hitelbizottság által láttamozott megvalósíthatósági tervvel.

A kis és közepes vállalatoknak valamint szövetkezeti egységeknek nyersanyag beszerzésre, gépekkel és szerszámokkal való felszereléshez, a tevékenység végzéséhez szükséges építkezéshez nyújthatnak hitelt. Ez utóbbi esetben a tervezett érték 75%-áig állapítják meg a hitelt, a munkanélküliek által létesített vállalatok esetében pedig a kölcsön fedezheti a tervben szereplô érték 90%-át. Anyagbeszerzésnél a kölcsönt a bankok hitelszabályozása alapján ítélik meg. A biztosítékoknak valósnak kell lenniük, hogy fedezhessék a hitel nagyobb részét: biztosítékként használhatják a kölcsönbôl beszerzett javakat vagy a jogosult és a kezesek javait, anélkül, hogy a biztosíték összértéke meghaladja a kölcsön kétszeresét. Az igénylôknek a hitelkéréssel együtt többek között a következô iratokat kell letenniük a székhelyük vagy lakhelyük szerint illetékes munkaerô-foglalkoztatási hivatalhoz: társasági szerzôdés, bírósági határozat a létesítés engedélyezésérôl, alapszabályzat, a cégkönyvbe való bejegyzés, adószám, az utolsó letett könyvelési mérleg, az állammal szembeni befizetések igazolása; a kívülállókkal létezô esetleges perekrôl szóló nyilatkozat, amelyben fel kell tüntetni az okot is; megvalósíthatósági tanulmány a tervrôl, amelyhez a hitelt igénylik; az új munkahelyekrôl szóló kimutatás; a biztosítékként felhasznált javak tulajdonjogának igazolása; építkezés esetén tisztázni kell a telek jogi helyzetét, rendelkezni kell építkezési engedéllyel és a beruházáshoz szükséges egyéb jóváhagyásokkal. (Új vállalat létesítéséhez természetesen nem szükséges a könyvelési mérleg, valamint a tartozások kifizetésének igazolása.)

A hitelbizottság, amely elbírálja az igényléseket, 5 tagból áll: az elnököt és egy tagot a hitelt átadó bank nevezi ki, 3 tagot pedig a megyei munkaerô-foglalkoztatási hivatal jelöl. A bizottság elôtt az iratokat a foglalkoztatási hivatal ellenôrzi. A munkanélküliségi pénzalapból nyújtott hitelt lejben adják, a hitelszerzôdésben pedig meg kell állapítani a lejárati idôt, kamatot, biztosítékok értékét, eljárást arra az esetre, amikor nem fizetik határidôben a részletet meg a kamatot, a munkanélküliek alkalmazási feltételeit, amelynek következetes betartását a hivatal ellenôrzi. A hitelt legtöbb 3 éven belül kell visszafizetni építkezés esetén, és legtöbb 1 éven belül anyagbeszerzésnél. Az igénylô kérésére 6 hónapos határidôkedvezményt adhatnak. Újabb hitelt kizárólag az elôzô kölcsön teljes visszafizetése után kérhetnek.

(i)

Valamikor, nem is olyan régen minden ragyogott az ördöngösfüzesi iskola háza táján. És nemcsak az akkori igazgatóknak, hanem a község vezetôinek köszönhetôen is. Egy pár esztendeje azonban a szegénység és a nincstelenség itt is felütötte fejét. Az idén nyáron újból megcsillantak a remények. A World Vision anyagi támogatásával a nyár folyamán rendbeteszik az iskola épületét és a fûtést is megoldják. Többek között hat új csempekályhát is felrakatnak a szervezet segítségével. Ugyancsak a nyári vakációban új bútorzattal látják el a tantermeket és az udvaron is felújítják a rendelkezésre álló mûszaki állományt. Az ördöngösfüzesi iskolában 140 tanuló kezdi az új tanévet, számukra is okoz kellemes meglepetést a World Vision. Nem marad el a szokásos péksütemény sem, amelyet eddig is minden reggel frissen szolgáltak fel a rendszeresen iskolába járó diákoknak.

Erkedi Csaba

A parlament oktatásügyi bizottságának tagjai hétfôn megszavazták a képességvizsga megismétlésérôl szóló határozatot. Eszerint augusztusban kerül sor a második vizsgaidôszakra — jelentette be Vasile Molan oktatásügyi államtitkár.

Így mindazok a diákok, akik nem érték el az átmenô jegyet a nemrég lezajlott képességvizsgán, lehetôséget kapnak helyzetük javítására. A vizsgát augusztus 20 és 23-a között szervezik meg, egy késôbb közölt grafikon szerint, most a legfontosabb az, hogy a diákok tudják: van még egy esélyük, és ne hanyagolják el a felkészülést — hangsúlyozta Vasile Molan.

Kolozs megyében a 851 magyar diáknak mintegy 30 százaléka vizsgázott sikertelenül.

Köllô Katalin

Fehér megyében összesen 140 magyar anyanyelvû diák érettségizik. Ôk a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a gyulafehérvári Római Katolikus Gimnázium maturandusai. A vizsgák helyszíne az enyedi kollégium. Ugyanitt mérik fel a nagyenyedi Titu Maiorescu Kollégium 78, román anyanyelvû nebulójának is a tudását.

Tavaly a római katolikus gimnázium érettségizôibôl ketten, a Bethlen Gábor Kollégium hallgatóiból hárman buktak. Ôk idén újra érettségizhetnek.

A vizsgáztató bizottság elnöke kolozsvári egyetemi tanár, a két alelnök pedig Fehér megyei iskolából érkezett.

A Bethlen-kollégium igazgatója, Simon János szerint az érettségi vizsgák zökkenômentesen folynak. Az elsô próbatételbôl, román nyelv és irodalomból egyetlen diák kapott elégtelent a szóbeli megpróbáltatáson, ô a Maiorescu Kollégium hallgatója. A diákok szerint a jegyek elég alacsonyak, az eddigi eredmények alapján azonban megállapítható, hogy sokan kaptak 10-est mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli vizsgán.

(M. S.)

Caritas Médiairodát szenteltek tegnap délelôtt Kolozsváron, a Sesului utcában. A rendezvényt Szász János, a gyulafehérvári Caritas igazgatója, a szervezet romániai elnöke vezette.

A médiairoda tevékenységét irányítója, Knecht Tamás mutatta be. A Caritas Románia egyik legnagyobb civil szervezete, amelynek Szatmáron, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Temesváron, Bukarestben és Jászvásáron vannak római katolikus székhelyei. A kolozsvári médiairodát az elsô négy fiókszervezet hozta létre osztrák segítséggel.

A Caritas Médiairoda célja a négy erdélyi szervezet közönség-tájékoztató munkájának az egybehangolása, egységes megjelenési kép kidolgozása országos szinten. Szerepe a nyilvánosság rendszeres informálása a civil szervezet tevékenységérôl, médiakapcsolatok kiépítése, sajtókampányok szervezése és kiadványok (infolapok, naptárak, plakátok, brosúrák) révén.

Az osztrák meghívottak közül Brigitte Krenn tolmácsolta az ausztriai Caritas jókívánságait, Edith Bürgler Scheubmayr pedig ajándékot adott át: linzi fogyatékos gyermekek festményét.

A rendezvény végén Johann Dirschl, a temesvári Caritas igazgatója misét celebrált, felszentelte a médiairoda helyiségeit, és áldását adta tevékenységére.

Kónya Klára
Szász Edit

Lemondott a helyi szállításról a tordaszentmihályi helyi tanács. A döntést az eredményezte, hogy a vállalat bevételei messze alulmaradnak az autóbuszok fenntartásával és mûködtetésével, valamint a személyzettel járó költségektôl. A tordaszentmihályi elöljáróság elôbb a közszállítási vállalat szolgáltatásairól mondott le, ugyanakkor helyi költségvetési támogatással két autóbuszt vásároltak. Mivel e két autóbusz veszteséges vállalkozásnak bizonyult, a helyi tanács lemondott mûködtetésükrôl, a közszállítást a továbbiakban ismét a Transariesul biztosítja. Cuc Ioan Constantin, a Transariesul igazgatója elmondta, ebben a hónapban újraindították a Torda–Sinfalva járatot, két váltásban, két busszal. Eszerint napi 14 alkalommal fordulnak a buszok, óránként. Ehhez nem igényelnek semmiféle támogatást a tordaszentmihályi helyi tanácstól, fûzte hozzá az igazgató.

R. T. T.

A helyi tanácsnak meg kellene növelnie az ócskavasbegyûjtô központoknál végzett ellenôrzések számát, véli Laurentiu Turcu tordai tanácsos, ugyanis ezzel talán csökkentenék a városban garázdálkodó fémtolvajokat. A tanácsos, aki egyben a vízmûvek fômérnöke is, elmondta, az utóbbi idôben a tolvajok az úttestrôl lopják a csatornafedeleket, s ez rendkívül veszélyes a gépjármûforgalom számára. A tanácsos véleménye szerint a begyûjtô központok képtelenek megvásárolni ezeket a fedeleket, ugyanis ellenértékként többmillió lejt kellene kifizetni, ez az összeg pedig nem áll rendelkezésre. A polgármesteri hivatal ellenôrzései fontosak lennének, ugyanis akadnak esetek, amikor a begyûjtô központok, újrahasznosítható anyag címén átveszik ezeket és az ehhez hasonló anyagokat, bár ismerik azok eredetét.

R. T. T.

Ma folyik a tordai színház igazgatói állásának betöltésére rendezett versenyvizsga. A két jelentkezô vizsgáztatásának kezdeti idôpontját reggel kilenc órára tervezték. A versenyvizsgázók által összeállított bemutatkozó iratcsomót tegnap egy külön erre a célra létrehozott, a színház vezetôtanácsának tagjaiból, valamint a Kolozs megyei mûvelôdési felügyelôség képviselôibôl összeállított bizottság tanulmányozta át. A két jelentkezô Doina Soproni színésznô, valamint Mircea Costescu tanár. Az igazgató széke azt követôen üresedett meg, hogy a volt színházvezetô, Virgil Deceanu egy tordai kereskedelmi társasághoz kérte áthelyezését. Mivel elsô nap a vizsga eredménye mindkét vizsgázó esetében azonos volt, a jelöltek egyaránt 58,5 pontot gyûjtöttek, holnap ismét értékelik megmérettetésen nyújtott válaszokat.

R. T. T.

Várhatóan októberig elkészül az Országos Lakásügynökség által nyújtott támogatással épített elsô épületegyüttes. A lakásokat a tordai fiatalok lakják majd, akik bért fizetnek. A két tömbház megépítésére a tordai helyi tanács két területet utalt ki, egyet a Tineretului, egy másikat pedig a Zambilelor utcában. A két telken összesen nyolcvan lakrész készül. Az Országos Lakásügynökséggel megkötött szerzôdésben foglaltak szerint ezeket a lakásokat kizárólag tordai fiatal családok kapják majd, havi bér kifizetése ellenében.

R. T. T.

Romániában minden év június 26-án emlékeznek meg a nemzeti színû zászló elfogadásának napjára. Tegnap az Avram Iancu (Bocskai) téren tartottak rövid megemlékezést a zászló napja alkalmából.

Az ünnepség a görögkeleti katedrálisban kezdôdött, ahol Vasile Somesan vikárius megszentelte a nemzeti lobogót. A megye és a város vezetôsége, valamint katonai díszôrség jelenlétében a zászlót az Avram Iancu téren felállított új árbocra húzták fel. A himnusz elhangzása után Vasile Soporan prefektus mondott rövid beszédet, melyben hangsúlyozta a nemzeti zászló jelentôségét minden romániai lakos számára.

A kék–sárga–piros színösszetételt a havasalföldi Ideiglenes Kormány fogadta el 1848. június 26-án. Ez a dátum azért is fontos, mert bizonyítja a függôleges színhármas eredetiségét. Az 1866-ban elfogadott elsô román Alkotmány leszögezi, hogy Románia színei a kék, sárga, piros. 1867 óta a sávok függôleges elhelyezésén nem változtattak.

Az 1991-es Alkotmány, majd az 1994/75-ös törvény címer nélkül fogadta el a zászlót. Az 1998/96-os törvény június 26-át, mint a nemzeti zászló napját fogadta el.

(nánó — telegdi)

• Kéménytakarítás közben érte a halál a szentmihályfalvi Aranyász Balázst. A 74 éves férfi tegnapelôtt reggel fél tízkor a várfalvi szövetkezet kéményét tisztította, de elvesztette egyensúlyát és leesett a létráról. A helyszínen életét vesztette.

• Piroson ment át a 75 éves Constantin Lucasciuc, amikor elütötte egy szabályosan közlekedô 1310-es Dacia. A kisbácsi Ioan Komos (40), CJ–06–MJV rendszámú Daciájával már nem tudta kikerülni a felelôtlen öreget, akit lábtöréssel és fejsérülésekkel szállítottak kórházba. A baleset a Horea úton történt.

• Schengen-vízumot ígért két palimadárnak a kolozsvári, munkanélküli Marius Alin Cighir. A 28 éves férfi 600 német márkát kért és kapott két személytôl, akiknek megígérte, hogy ismeretségein keresztül vízumot szerez nekik. Az egyezség értelmében a vízum kézbevételekor további 5400 márka járt volna neki. Természetesen a pénzt zsebre tette, és eltûnt vele. Csalás vádjával indult bûnvádi nyomozás ellene.

• Hamis csekklappal fizetett két ügyfelének Cãlin Gabriel Costea, a szamosújvári Elvacom Kft. tulajdonosa. A 33 éves kolozsvári férfi 52,8 millió lej értékben vásárolt élelmiszeripari árut a kolozsvári C & S Distribution és Milan Trans cégektôl, amelyekért csekklappal fizetett. Mint utólag kiderült, ezeknek nem volt fedezete, sôt, a cég számlája banki zárlat alatt volt. Costea csalásért 3–15 év közötti börtönbüntetést kaphat.

(balázs)

Az ôsztôl beindul a magyar tagozatos kilencedik osztály a Waldorf Iskolában. Az érdeklôdôket június 27-én és 28-án (szerdán és csütörtökön) várják, akkor lehet beiratkozni a kilencedik osztályba az iskola titkárságán, Corneliu Coposu/Maxim Gorkij utca 20. szám alatt, telefon: 134-720. A beiratkozott tanulókkal június 29–30-án (pénteken és szombaton) beszélgetnek a fenti címen.

A román kormány esetleg szerdai ülésén foglalkozik majd a magyar sertés- és baromfihús behozatalával szemben két évvel ezelôtt bevezetett protekcionista intézkedések felülvizsgálatával — közölte Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter. Bukaresti sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az elôzetes bejelentéstôl eltérôen a kormány múlt csütörtöki ülésén nem foglalkozott ezzel a kérdéssel.

A román kormány 1999. július 1-jétôl a hazai termelôk és a belsô piac védelmére hivatkozva egyoldalúan, meghatározatlan idôre felfüggesztette a magyar sertés- és baromfihús 25 százalékos kedvezményes CEFTA-vámját.

A magyar termékekre azóta 45 százalék vámot kell fizetni. A románhúsipar szerint a sertéshús behozatalára 5–7 százalék vámot kellene megállapítani annak érdekében, hogy meg lehessen állítani az árak folyamatos növekedését és biztosítani lehessen a belsô ellátást.

A román és magyar illetékesek május végén állapodtak meg arról, hogy Románia július elsejétôl a sertéshús esetében visszaállítja a kedvezményes CEFTA-vámot.

Román részrôl ezt június folyamán többször megerôsítették, de a román kormány mindeddig nem talált idôt arra, hogy a kérdést valamelyik ülésének napirendjére tûzze.

A Kolozs Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság értesülései szerint a szaktárca ígéretet tett arra, hogy állami búzatartalék számára újból raktárat létesítenek Bonchidán. A régit, amely 40 ezer tonna tárolására volt alkalmas, 1997-ben zárták be. Kolozs megye búzaszükséglete havonta eléri a 6 000 tonnát, és mivel a vidék nem jó búzatermô terület, nagyrészt a déli megyékbôl kényszerül fedezni az ellátást. Ezen a helyzeten igyekeznek javítani a búzaraktár újra üzembe állításával.

Az amerikai AIG Life biztosítási társaság nyolcvanéves múltra tekint vissza. A román piacra 1998-ban hatolt be azzal a céllal, hogy szolgáltatásaival és marketingstratégiájával az elsô helyre kerüljön. Az AIG Life a világ legnagyobb biztosítói csoportjának, az American International Groupnak a fiókja. Romániában két év alatt 42 000 ügyfelet szerzett magának, bevételei meghaladták a 4 millió dollárt. Jelenleg az AIG-nek a világ 130 országában 400 fiókja és körülbelül 36 ezer alkalmazottja van, klienseinek száma állandóan növekszik.

Június 26., kedd

Június 27., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 825 lej,1 USD = 29 085 lej.

A kolozsvári ügyészek országos premiert könyvelhettek el: tegnap perbe fogták egy kolozsvári cég két tulajdonosát, mivel azok egy éven át, 1999 és 2000 szeptembere között nem fizették be az alkalmazottak hozzájárulásait az államkincstárba. Hasonló perre még nem került sor országunkban.

Stefan Crisan és Orosz Levente, a Crior Kft. két tulajdonosa a munkanélküli alaphoz és a társadalombiztosításhoz befizetendô összegeket levonta az alkalmazottak fizetésébôl. A be nem fizetett járulékok összege 1,147 milliárd lejre rúg, a késedelmi kamattal együtt pedig az állampénztárnak okozott kár több mint 3,5 milliárd lej.

A két tulajdonos vádindítványát tegnap véglegesítették, az 1999/130-as törvény megsértéséért vonják ôket felelôsségre.

(balázs)

Az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar státustörvény elemzését, de úgy tûnik, hogy a jogszabály összhangban van Magyarország és az Európai Unió társulási szerzôdésével — mondta kedden Günter Verheugen, a bizottság bôvítési ügyekért felelôs tagja.

Verheugen az EU-szlovák Társulási Tanács luxembourgi ülése után a sajtó képviselôinek elmondta: az Európai Bizottság azt vizsgálja a magyar státustörvényben, hogy összhangban van-e Magyarország és az EU társulási egyezményével. — Úgy tûnik, igen, bár még nem végeztünk a törvény elemzésével — jelentette ki a német EU-biztos.

Hozzátette: a bizottság felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy az érintett államokkal továbbra is folytasson részletekbe menô konzultációkat a szomszédos országokban élô magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényrôl.

Az ülést követôen Eduard Kukan szlovák külügyminiszter a sajtó képviselôi elôtt cáfolta, hogy a törvény feszültséget teremtett volna Magyarország és Szlovákia viszonyában — jelentette Luxembourgból a CTK hírügynökség.

A Szabadságnak többszöri egyeztetés, próbálkozás ellenére sem sikerült végül szóra bírni sem Markó Béla szövetségi elnököt, sem Verestóy Attila szenátort, akiktôl a szövetség álláspontját szerettük volna megtudni a kolozsvári tanácskozáson felvetett kérdésekrôl.

A szerkesztôség

Tôkés László a Szabadság kérdésére elmondta: a tanácskozáson nem esett szó a magyar igazolvány kiállítására létrehozandó ajánlattevô bizottság összetételérôl. A püspök a tavaly augusztus 28-án megfogalmazott egyházfôi állásfoglalást továbbra is érvényesnek tekinti. A szóban forgó dokumentumban leszögezik, hogy a magyar történelmi egyházak a civil szervezetekkel és az RMDSZ-szel együttmûködve készek részt venni a státustörvény alkalmazásában, nevezetesen az ajánlattevô szervezetek létrehozásában. Tôkés László elmondta: a Budapesten ma kezdôdô tanácskozáson — amelyre a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) kerül sor — a magyar történelmi egyházaknak ezt a közös álláspontját fogja képviselni.

Octav Cozmâncã, közigazgatási miniszter elutasítja Traian Bãsescu, a Demokrata Párt elnöke, bukaresti fôpolgármester vádaskodását, amely szerint a jelenlegi hatalom nem ismer határokat, Funar elôvezetése nem más, mint "Cozmâncã, Nãstase és Rus cselszövése". A Mediafaxnak küldött sajtóközleménybôl kitûnik, hogy sem a közigazgatási minisztériumnak, sem Cozmâncã miniszternek nincs köze az eseményhez, mert ez kizárólag az ügyészségre és a belügyminisztériumra tartozik.

Cozmâncã szerint a fôváros polgármesterének rosszindulatú megjegyzései azt bizonyítják, hogy Bãsescu nem ismeri a hatalommegosztás elvét, ha pedig ismeri, szándékosan nem vesz róla tudomást.

Bãsescunak azt is el kell döntenie, hogy melyik álláspontot képviseli Funar parancsra történô elôvezetésével kapcsolatban. Pénteken és szombaton ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett: pénteken törvényesnek minôsítette az eljárást, egy nappal késôbb pedig tiltakozott ellene.

A Szociáldemokrata Párt fôtitkára, Cosmin Gusã kijelentette: Traian Bãsescu, a Demokrata Párt elnöke olyan kijelentéseket tett a státustörvénnyel kapcsolatban, amibôl arra következtethetünk, hogy kettôs politikai játékot folytat. Gusã emlékeztetett: az SZDP volt az elsô párt, amely tiltakozott a magyarok státustörvénye ellen, de ellenez minden olyan kezdeményezést, amely veszélyeztetné Románia EU-csatlakozását támogató kétoldalú partnerségi egyezményét. A fôtitkár itt Bãsescunak azon kezdeményezésére utalt, amelyben felhívással fordul valamennyi román párthoz, hogy kezdeményezzenek közös akciót a státustörvény alkalmazásának a megakadályozására.

A SZDP a következôket javasolja: a budapesti parlament függessze fel a törvény életbe léptetését addig, amíg Magyarország befejezi az EU-hoz való csatlakozási tárgyalásait. — Magyarország részérôl súlyos politikai hiba lenne, ha a státustörvény bevezetésével veszélyeztetné az utóbbi tíz évben a két ország között kialakult baráti viszonyt — jelentette ki az SZDP fôtitkára.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]