 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. május 9.
(XIII. évfolyam, 104. szám)
Egy hét leforgása alatt másodszor, tegnap ismét bombariadó volt a kolozsvári bíróságon. Délelôtt 11.20 órakor ismeretlen telefonáló közölte a bírósággal, hogy az épületben bomba van elhelyezve, amely délután három órakor fog felrobbanni.
A telefonáló, aki ugyanazon a telefonon jelentkezett, mint a pár nappal korábbi fenyegetôzô, azt is elmondta, hogy ugyanaz a személy. Meg nem erôsített információink szerint fenyegetôzésével Miron Cozma kiszabadítását akarja elérni.
A múltkori hamis riadó után a hatóságok már nem vették a lapot — nem került sor az épület kiüresítésére, és nem zárták le a forgalmat a Dorobantilor utca bíróság elôtti szakaszán. A szobák pánikmentes átvizsgálása után a hatóságok ismét arra a következtetésre jutottak, hogy a riadó hamis volt.
Mióta megnyitotta kapuit, a Tordai út elején álló Opera Night Klub a város pénzesebb férfilakóinak egyik kedvenc kikapcsolódási helye lett. Az éjjelibár mûködése továbbra nem botránymentes: 2000-ben a városi tanács felfüggesztette mûködési engedélyét. A városatyák a kiszivárgó zaj tompításának érdekében a hangszigetelés javítását kérték, mert az zavarta az épületben lakókat. A sztriptízbár viszont ma is mûködik, ugyanolyan hangosan, mint akkor. Bizonyítja ezt a nemrégiben megtartott ellenôrzés, amely során többek között csendháborításért büntették meg az éjjelibárt.
Április 25-én Vasile Soporan prefektus rendeletére nagyszabású ellenôrzést tartottak a Tordai út elején mûködô Opera Night Klub éjjelibárban. Ezen a Megyei Egészségügyi Felügyelôség, a Pénzügyôrség, a Megyei Rendôrség, a Megyei Környezetvédelmi Hivatal, valamint a Megyei Állategészségügyi Hivatal vett részt. Az ellenôrzés során kiderült, hogy a klub mûködési engedélye éjjel 22–06 óra között fel volt függesztve, ennek ellenére április 16–25. között ebben az idôszakban is folyamatosan üzemelt. Az 1991/61-es számú, csendháborításról és rendbontásról szóló törvény értelmében az üzemeltetô céget megbüntették, a Pénzügyôrség pedig jegyzôkönyvet vett fel, a könyvelési törvényt és a kasszagépeket érintô szabályozások megsértése miatt.
A bár április 25-e után is folytatta éjjeli tevékenységét, és a mai napig fogadja klienseit, 22 óra után is. Az ott lakók a kiszûrôdô hangzavar miatt sorozatos panasztevésekkel fordultak a rendôrséghez, amely az 1991/61-es törvény sorozatos megszegése miatt a bárhelyiség mûködésének felfüggesztését kérte: május 4-én levélben fordult a polgármesteri hivatalhoz, a prefektúrához és a kereskedelmi kamarához, amelyben felvázolta a kialakult helyzetet, és a bár mûködési engedélyének teljes felfüggesztését sürgette.
Mint ismeretes, az Opera éjjeli bár megnyitása óta hosszas viták tárgya. Az épület lakói az éjszakánként kiszûrôdô, maximális hangerôvel bömböltetett zene miatt ellenségesen viszonyulnak a helyiséghez, éjszakánként ugyanis nem tudnak aludni. A helyiség mûködését 2000-ben betiltotta a városi tanács, de nemsokára a törvényszék elnöki rendelete alapján a klub újrakezdhette mûködését. Idén március 16-án a Megyei Egészségügyi Felügyelôség részlegesen — az éjjeli csendóra periódusára — visszavonta a mûködési engedélyt, a lakók egészségi állapotának megromlása miatt. Alexa Uifãleanut, az U FC volt edzôjét, aki a klub fölötti lakrészben lakik, néhány hónapja agyvérzéssel szállították kórházba, amit családja szerint a felszûrôdô zaj, illetve az átalvatlan éjszakák stressze váltott ki.
A kialakult helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy néhány hónapja tettlegességig fajult a lakók és a bártulajdonos közötti nézeteltérés. A lakók szerint az alaposan ittas tulaj, a fôrészvényes Mikó Mátyás a bár két alkalmazottjával felment az egyik lakóhoz, Constantin Sârbuhoz, miután az ismét panaszkodott a kiszûrôdô zenére. Útközben egyikük levizelte az elsô emeleten lakó Uifãlanu család bejárati ajtaját, majd betörték a lakás ajtajának ablakát: a botrány-jellegû veszekedésnek a rendôrség vetett véget. Más források szerint viszont a botrányt Sârbu kezdeményezte, ugyanis agresszív magatartást tanúsított Mikóval szemben, és ezt a rendôrségi jegyzôkönyv is tanúsítja. Simona Pintea hadnagy, a Kolozs megyei rendôrség szóvivôje annyit árult el, hogy az esetet követôen Mikó Mátyás és a bár egyik alkalmazottja, Marius Mates ellen magánlaksértés és rongálás vádjával bûnvádi nyomozás indult. Mikó Mátyás nem kívánta kommentálni az ügyet.
Kedden Gheorghe Funar polgármester újabb ellenôrzô bizottság összeállításáról rendelkezett. A városházi felügyelôk elsôsorban a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) hatáskörébe tartozó sintérközpont tevékenységét ellenôrzik.
Angela Moldovan, a polgármesteri hivatal képviselôje a sajtónak úgy nyilatkozott: a városháza az 1999–2001 idôszakban kiállított könyvelési iratokat ellenôrzi. A testület azt is vizsgálja, hogy az önálló vállalkozás valóban pizzával és egyéb ínyencségekkel etette a gazdátlan ebeket? Arra is kíváncsiak, hogy a kutyák által kapott étel szavatossági ideje lejár-e vagy sem? Az RADP alkalmazottai a helyszínen olyan iratokat adtak át a városházi felügyelôknek, amelybôl kiderül: a kutyák nem kaptak romlott ételt.
Növénytermesztés, állattenyésztés, halászati és vadászati felszerelések, szôlészet, élelmiszeripar, csomagoló- és palackozógépek, háztáji gazdasági munkaeszközök és felszerelések, agroturizmus, mezôgazdasági finanszírozás — ezek a szakterületek láthatók a kedden Kolozsváron megnyílt VII. Nemzetközi Agraria Mezôgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolóanyag-vásáron. Az Expo Transilvania Rt., a kereskedelmi kamara és az Export Consult osztrák-román
vásárrendezô cég szervezésében az idén ezernégyszáz négyzetméteren82 vállalat kínálja termékeit és szolgáltatásait. A közvetlen termelôk, a hazaiakon kívül, Magyarországról, Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkeztek, de forgalmazóik révén amerikai, francia, bolgár, svájci, görög, izraeli és finn vállalatok is képviseltek.
A tegnapi megnyitón Dan Canta alprefektus a mezôgazdasági kormányprogram eredményeként említette a magántermelôk hektáronkénti 1 millió lejes támogatását, amelyet már 98%-ban kiosztottak az arra jogosultaknak. Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania Rt. igazgatója kiemelte a vásár iránt mutatotkozó nagy érdeklôdést, de sajnálatosnak tartotta, hogy a fôvárosból többen jelentkeztek, mint Kolozs megyébôl. Németország nagyszebeni fôkonzulja, Gerrich úr, dicsérte az Agraria vásárok fejlôdését, amelyen most negyedik alkalommal vesznek részt, és hangsúlyozta azt az évi 630 millió eurós vissza nem térítendô hitelt, mellyel az EU támogatja a román mezôgazdaságot. Franz Rachaitmer, Ausztria bukaresti nagykövetségének gazdasági tanácsosa országa külön standjára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a vásárnap az osztrák rendezvényeké. Gheorghe Predilã mezôgazdasági államtitkár is az expón megrendezésre kerülô sok tudományos rendezvényre, szemináriumra hívta fel a figyelmet, valamint a SAPARD-programok "habarcs" szerepére Románia és az EU között. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a széles körû nemzetközi részvételt húzta alá. Meglátása szerint ez az erôkoncentráció a fejlôdést szolgálja. Gheorghe Funar polgármester fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezekben a napokban Kolozsvár a kultúra (lásd könyvszalon!) és a mezôgazdaság fôvárosa. Helmuth Schott, a társszervezô Export Consult bécsi elnöke, optimista hangvételû beszéddel nyitotta meg a nemzetközi vásárt.
A VII. Agraria május 12-ig naponta 10–18 (szombaton 10–16) óra között várja látogatóit. A rendezvény ideje alatt a szakemberek számára folyamatosan tartanak megbeszéléseket, eszmecserét szolgáló találkozókat.
Tegnap újabb tárgyalásra került sor a híressé vált Szamosújvár-dosszié perben. A Gábor Lajos által korrupcióval megvádolt két tiszt — Floricel Vitan volt SIPA-ezredes és Ion Morar ôrnagy — tárgyalásán a tanúként behívott Gábor család ezúttal — már harmadszorra — sem jelent meg a tárgyaláson, így a Bukaresti Területi Katonai Törvényszék úgy döntött, hogy a következô tárgyalásra, amely május 29-én lesz, a Gábor családot rendôrök kísérik be. Vitan akkor bukott le, amikor 4500 dollárt vett át a börtönbüntetését töltô Gábor Lajostól, akinek felajánlotta segítségét a mihamarabbi szabadulás elôsegítésében. Morart azzal vádolják, hogy 850 német márkát és 3,5 millió lejt kapott a vádlótól, bizonyos "kedvezményekért" cserében.
Apám hitte... ezzel az — immár örökzöld dallal kezdôdött a kolozsvári Sportcsarnokban Sztevanovity Zorán hétfô esti koncertje. Mintegy ötezer örökifjú és tinédzser, apa és anya ötéves gyermekével, nagymama korú hölgy gyûlt össze, hogy Zoránnal együtt felelevenítse a régi dalok hangulatát, és megismerkedjen a mûvész legújabb szerzeményeivel.
Sztevanovity Zorán sikerének — korosztálytól függetlenül — viszonylag egyszerû a titka: a letisztult, ôszinte dalok, a nagyszerû zenésztársak közremûködése, és nem utolsó sorban testvérének, SztevanovityDusánnak a szövegei, amelyek, leválasztva a dallamról, akár önnálló életet is élhetnének. Zorán olyan elôadómûvész, akinek koncertjein nem örjöng a közönség, de az utolsó sorban testvérének, SztevanovityDusánnak a szövegei, amelyek, leválasztva a dallamról, akár önnálló életet is élhetnének. Zorán olyan elôadómûvész, akinek koncertjein nem ôrjöng a közönség, de az utolsó elhangzó dal után biztosan gazdagabb lélekkel távozik. Üzenetet hordoznak magukban ezek a számok (pl. Ne várd a májust, Apám hitte, Majd egyszer, Kell ott fenn egy ország stb.) akár szerelemrôl, életrôl, elmúlásról vagy hitrôl szólnak.
A koncert utáni sajtótájékoztatón Zorán elmondotta: nagyon sajnálja, hogy ritkán tud Erdélyben fellépni, de ennek objektív okai vannak. A közönség és a hangulat csodálatos volt, ami érthetô, ha figyelembe vesszük, hogy a kisebbségi helyzetben lévô magyarok többnyire lemezekrôl, rádióból, esetleg televízióból ismerik az elôadókat. Véleménye szerint el kell jönnie annak az idônek, amikor úgy koncertezhetnek a magyar kisebbség által lakott területeken, hogy a határ ebben ne képezzen akadályt. Sztevanovity Zorán misszionárius feladatnak tekinti azt, hogy hazájában, de a határokon túl is azt a fajta zenét népszerûsítsék, amelyben a igazi hangszerek, a mûvész hangja szólal meg. A play-back elterjedésével ezt egyre kevesebben vállalják, ami megkönnyíti ugyan az elôadó feladatát, de soha nem alakít ki közvetlen, baráti hangulatot énekes és közönség között. Egyébként — nyilatkozta Zorán — az ôt kísérô zenekar tagjai a legjobbak közé számítanak magyarországi viszonylatban.
A mûvész annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövôben visszatérhetnek Erdélybe eljátszani azokat a dalokat is, amelyek ezen az estén nem fértek be a mûsorba.
Olvasóink a szombati Campusban olvashatnak exklúzív interjút Sztevanovity Zoránnal.
Az Északnyugat Területfejlesztési Ügynökség tegnapi sajtóértekezletén bemutatta azt a testvérszerzôdést, amelyet egy Phare program keretén belül készülnek megkötni a francia Auvergne vidékkel, és amelyet rövid idôn belül aláír a két állam. A sajtóértekezleten jelen volt Pascal Fesneau, a francia nagykövetség gazdasági osztályának és Auvergne vidéknek a képviselôje, Valeria Valeri Phare tanácsadó, továbbá Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és a területfejlesztési ügynökség igazgatója, Claudiu N. Cosier. A programba a francia állam által kinevezett közigazgatási hatóság (DATAR) a francia miniszterelnöknek van alárendelve, a szerzôdésben szereplô partner pedig, Auvergne vidéke, két éve jelen van az északnyugati, illetve a kolozsvári gazdasági életben, a román-francia üzletközpont révén.
Az északnyugati fejlesztési ügynökséghez hat megye tartozik, Kolozs, Bihar, Szatmár, Szilágy, Máramaros és Beszterce megyék. Pascal Fesneau, aki elmondta, hogy ez a téma és munkaterület rendkívül érdekli, lelkesen sorolta azokat a hasonlatosságokat, amelyek a két állam között találhatók, többek között a még meglévô és túlzott centralizációt. Szerinte a központosítás megszüntetésének folyamatában, amely feltételezi a területek, régiók önállóságának biztosítását, gazdasági fejlesztésük szükségességét, elengedhetetlen ennek a szükségszerû folyamatnak a kulturális megismerése. Azáltal pedig, hogy egyre többen utaznak Romániába, illetve sok román szakember utazik külföldre tapasztalatcserére, megváltozik a Romániáról alkotott eddigi kép is, és elôtérbe kerülnek majd a pozitív megvalósítások. A testvérszerzôdési program révén lehetôvé válik az intézményközi tapasztalatcsere, a kis és közepes vállalkozásoknak szánt új szolgáltatások kifejlesztése, jövedelemforrások feltérképezése, használható és életképes programok kidolgozása. Valeria Valeri asszony kiemelte, hogy jelenlétükkel hozzá akarnak járulni Románia európai integrációjához, és segítik majd munkájában a területfejlesztési ügynökséget. Az ügynökség igazgatója, Claudiu N. Cosier a gazdasági kapcsolatok fellendítésére számít. Elmondta, hogy május 10-én kerül sor az elsô közvetlen tanácskozásra Auvergne vidékének küldöttségével, és a testvérszerzôdési programot az államközi egyezmény aláírása után léptethetik életbe.
Egyelôre nem szándékoznak utcára vonulni az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezetének képviselôi — jelentette ki a Szabadságnak Grigore Pop szakszervezeti elnök. Mint fogalmazott, jelenleg azt próbálják felmérni, hogy milyen mértékû az
elégedetlenség a szakszervezeti tagok körében. Az eddigi tapasztalatok szerint többen kifogást emeltek a nyugdíjtörvény bizonyos elôírásai ellen, amellyel kapcsolatban az Alfa Kartell már megfogalmazta álláspontját: szerintük a jogszabály helyenként módosításokat igényel. Pop úgy véli: amennyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket és a szakszervezet tagjai körében elégedetlenséget tapasztalnak, támogatni fogják a kormánnyal kötött társadalmi megállapodás felbontását és utcai tüntetéseket szerveznek.
Amint arról már beszámoltunk, az unitárius egyház felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelôséget, hogy április 15-ig költöztesse ki a Kossuth Lajos (1989. december 21.) utca 9 szám alatti iskolaépületébôl a tanfelügyelôség tulajdonában található pedagógus szakkönyvtárat. Mariana Dragomir tanfelügyelô a polgármester segítségét kérte az ügyben, aki a 83-as sürgôsségi kormányrendelet visszavonására szólította fel a Nãstase-kabinetet.
Mikó Lôrinc jogász, az unitárius egyház tanácsosa a Szabadságnak elmondta: a pedagógus szakkönyvtáron kívül más intézmény is — a tanügyi szakszervezet és a tanügyi kölcsönös segélypénztár — helyet kapott a szóban forgó ingatlanban. Úgy tûnik, hogy a szakszervezet számára megfelelô helyiség került a tanfelügyelôség épületében, a segélypénztárnak pedig szándékában áll saját irodahelyiséget vásárolni.
A jogtanácsos tájékoztatása szerint a pedagógus szakkönyvtár jelenlegi székhelyén korábban egyházi könyvtár mûködött. A kommunizmus alatt a közel négyszáz éves könyvtárat elkobozták az egyháztól, és a mintegy negyvenezer kötetet, könyvet és kéziratgyûjteményt a Farkas utcai Akadémiai Könyvtárba telepítették át. A 182-es törvény értelmében az unitárius egyház a kisajátított könyvtárat vissza kívánja szerezni és eredeti helyére szállítani. Kérdésünkre Mikó Lôrinc elmondta: a másik két felszabaduló helyiségbe ôsztôl óvodát szeretnének nyitni, az unitárius egyház képviselô tanácsa már döntött az ügyben. Eredetileg a szóban forgó helyiségeket igazgatói lakásoknak használták, késôbb Kolozsvár egyetlen német óvodája mûködött ezekben.
Az elmúlt években az egyház semmiféle bért nem igényelt az említett intézményektôl, nem kívántak azokkal szerzôdéses viszonyba kerülni. Mikó Lôrinc hangsúlyozta: amennyiben a szóban forgó intézmények nem szabadítják fel a helyiségeket, az unitárius püspökség kénytelen lesz a bírósághoz fordulni.
FELVÉTELI ELÔKÉSZÍTÔK
A KOLOZSVÁRI S. TODUTÃ ZENELÍCEUM elôkészítôt tart az I. osztályba jelentkezôknek minden szombaton de. 10 órától (V. Deleanu utca 2. szám). A felvételi vizsgára június 18-án kerül sor.
A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM képességvizsga, illetve felvételi elôkészítôi megbeszélést tart 2001. május 12-én reggel 9 órától az iskola székhelyén (Horticultorilor 1. szám; tel.: 064/142-396). Szeretettel várnak minden érdeklôdô diákot és a kedves szülôket.
Képességvizsga-segítség
Nyolcadikos diákok számára képességvizsga elôkészítôt szervez minden szombat délelôtt az Unitárius Kollégium, amely során az iskolában oktató tanárok segítséget nyújtanak a képességvizsgára való felkészüléshez és tájékoztatják a szülôket a felvételi követelményeirôl. Helyszín az Unitárius Kollégium (December 21. u. 9. sz.) tanári szobájában, reggel 9–10 óráig románból, 10–11.30-ig matematikából, 11.30–13-ig magyarból és 13–14 óra között vallásból. Érdeklôdni a 094/479-246-os telefonszámon lehet. Szeretettel várnak minden érdeklôdôt, vallási hovatartozástól függetlenül!
FRANS WIDERBERG kortárs norvég mûvész litográfiáiból nyílik kiállítás május 10-én déli 12 órakor a fôtéri Mûvészeti Múzeumban. Az Ibsen Peer Gyntjébôl ihletôdött alkotások bemutatására Norvégia nemzeti napjának kolozsvári megünneplése és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Norvég Nyelv és Irodalom Tanszéke megalakulásának 10. évfordulója alkalmából kerül sor. Az egyetem és a norvég nagykövetség rendezte tárlat megnyitóján dr. Andrei Marga rektor, dr. Livia Drãgoi, a Mûvészeti Múzeum igazgatónôje, dr. Ioan Sbârciu, a Ioan Andreescu Képzômûvészeti Egyetem rektora, Artn Rindal nagykövet és dr. Sanda Tomescu Baciu adjunktus méltatja az esemény jelentôségét.
JÓTÉKONYSÁGI ELÔADÁST szervez a hazai és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére május 11-én du. 5 órakor a Nagyvárad-Olaszi református templomban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa.
A KERTBARÁT TALÁLKOZÓ ELMARAD ezen a héten. A jövô héten csütörtökön, május 17-én tartják majd meg.
KULCSCSOMÓT TALÁLTAK a Galati utcában. Gazdája átveheti a szerkesztôség 16-os szobájában, Jókai/Napoca utca 16. szám, I. emelet.
Május 5-én délután, a kolozsvári S. Todutã Zenelíceum látta vendégül a budapesti "Lajtha László" Zene- és Mûvészeti Iskola néhány diákját és tanárát. A zenelíceum gótikus dísztermében Nicolae Dãian igazgató és Máthé Árpád aligazgató köszöntötte a magyar vendégeket, remélve, hogy a frissen elkezdôdött kapcsolat hosszú távú barátságot és mûvészi sikereket fog eredményezni, majd együtt muzsikálásra szólították fel a budapesti és kolozsvári diákokat. A kolozsvári zenelíceum egyik legtehetségesebb ütôse, Pop Cezara Brândus Rhitmodia címû mûvével "szívdobogtató, lüktetô" kezdést biztosított a változatos diákmûsornak. Szabó Katalin budapesti vendég, Bartók Román népi tán- caival kedveskedett az itteni közönségnek, elôadásában a táncok jó tempóban és szép hangszínekkel szólaltak meg. Veracini Largóját Constantinescu Tímea (vendég) szólaltatta meg, majd Valentin Istvánnal Beethoven A természet himnusza és Rossini Tell Vilmos kéthegedûs átiratát is elôadták, játékukban a nyugodt himnikus jelleg és a landler-lejtésû vidám táncritmus meggyôzô volt. A mûsor érdekes színfoltjának számított Hajdú Csaba (vendég) klasszikus harmonikázása: Bernau Cigányszvitjét és Sugár Rezsô Szonatináját szép hangszínnel és virtuozitással szólaltatta meg. Tóth Eszter (vendég) Muszorgszkij Gopakjában a szilaj táncritmust igyekezett visszaadni. Nagy sikernek örvendett a hazai Ciobanu Raluca Bach-interpretációja, a d-moll Francia szvitet értelmes szólamvezetéssel, nyugodt, tisztán kijátszott, pergô díszítésekkel, jó tempóváltásokkal, stílusosan adta elô. Valentin István Beethoven Szerenádjában szuggesztíven állította szembe a különbözô karakterû tételeket. Fejérvári Zoltán Scarletti F-dúr Szonátáját stílusosan, pergô trillákkal, technikailag jól kidolgozottan mutatta be, Schubert Gesz-dúr Improtujében az ívelt szólamvezetést, az érzékenyen kicsalt szép hangszíneket, elôadásának pozitívumaként emelhetjük ki. Végezetül a magyar ütôs együttes — Purczeld Réka, Répás Beatrix, Tóth Eszter, Balog Péter, Németh Tamás és Hajdu István — Haydn Szent Antal korálját és Händel Tûzijáték szvitjének II–V. tételét szólaltatta meg. A hangulatos átdolgozások elnyerték a közönség tetszését. A román és magyar gyermekek együtt muzsikálásában megvalósult Bartók egyik aranymondása, amelyet a vendég iskola igazgatónôje, Hontiné Majoros Mária idézett: "A zene egy láthatatlan aranyhíd, amely népeket köt össze".
Már annak idején egy Shakespeare nevû "lándzsarázó" axiomatikusan kijelentette: színház az egész világ. És mindannyian színészek vagyunk benne. Otthon szülôként, testvérként, gyermekként, iskolában pajtásként, tanítóként, diákként, munkahelyen szívélyes vagy rosszindulatú beosztottként vagy fônökként, szeretôként, világsztárként vagy szürke verébként. Mindannyian mindenkor ôszinte vagy kevésbé ôszinte módon szerepet játszunk. Intrikázunk, taktikázunk, csalunk, gonoszkodunk, simogatunk, csókolunk, fájdalmat okozunk, könnyeket fakasztunk. Játszunk reggel és délben, este és éjszaka. Játék az életünk, színház az életünk. Szerepet játszunk: akár a színpadon, akár a nézôtéren. Csak rajtunk múlik, hogy másodszereposztásban szalasztjuk el életünket, mindvégig a nézôtéren meghúzódva, vagy sokszor talán ügyetlenkedô kezünkbe vesszük mindennapjainkat, és kilépünk a rivaldafénybe. Hogyan kezdjünk hozzá? Megtaníthat szomszédunk, utastársunk a buszon. Mi itt most a hivatásos színház példájával élünk. Annak a színháznak a példájával, amely évszázadokon át kôszínházból káprázatos palotává csodálatoskodott. És azoknak a — hivatásos vagy mûkedvelô — színészeknek életsorsaival és mûvészetével, akik felbátorkodtak a sok merész lábnyomot rejtô szent deszkákra.
A Forgó-színpad a Világhírnév újabb polca. A híres-neves irodalmi nagyságok mellé tervünk felsorakoztatni a magyarság színészóriásait, azokat az emberóriásokat, akik kedvtelésbôl húzzák-tolják — sokszor göröngyös, poros földúton — Thália szekerét, rendületlenül. Találkozzanak e polcon mindazok, akik szívesen mondanak el, olvasnak, hallgatnak meg egy verset, drámát. Tehát: www.vilaghirnev.ro Az elsô számból: Hintós Diana a kolozsvári magyar operajátszás rövid történetérôl; Nánó Csaba "Átment ô is a túlsó partra... — Sinkovits Imre emlékére.
Hétfôn nyitották meg a Bánffy-palotában a kolozsvári könyvkiadók és kiadványok elsô tavaszi szalonját. A rendezvény célja összevetni a kiadók eredményeit, ugyanakkor lehetôséget kínálni a bemutatkozásra.
A tavaszi szalon május 9-ig naponta 8–18 óra között tekinthetô meg. Harminckét kolozsvári könyvkiadó (köztük a magyarok: Polis, Kalota, Kriterion, Gloria, Studium) mutatja be kínálatát. Gesztusértékû lépésként a szervezôk a kincses város kiadóit és kiadványait, köztük a Szabadságot is, díszoklevéllel jutalmazták.
Erdélyi körútja során hétfôn Kolozsváron járt, diákokkal, olvasókkal találkozott Bitó László, aki nálunk az Ábrahám és Izsák címû biblia-regénye révén lépett elô az ismeretlenségbôl.
A világháború idején szegedi családja, saját bevallása szerint, "teljes állású antifasisztákból tevôdött össze". "Csak az éltetett bennünket, hogy mikor bukik meg a rendszer, vagy mikor jönnek az amerikaiak." Ilyen körülmények között még jól fogott, amikor erôszakkal kitelepítették ôket egy eldugott kényszerlakhelyre. Majd katonaként szénbányában kellett dolgoznia és az 1956-os forradalom leverése után a család Ausztriába, onnan Amerikába menekült.
Az Újvilágban a New-York-i Columbia Egyetemen fiziológiaprofesszor, tekintélyes agykutató, jelentôs tudományos eredmények szerzôje válik belôle. Közben azonban szenvedélyesen érdekli az emberi kegyetlenség eredete, ezt kutatja, majd biblikus történetekben regényciklus formájában meg is írja. Bitó László tisztában van azzal, hogy nem szabad azonos mércével ítéletet mondani a különbözô korokban lezajlódott eseményekre, hiszen a társadalom átalakul, fejlôdik. Mégis a Biblia rendkívül eseménydús világa olyan irodalmi feldolgozásra kiváló alkalmakat nyújt számára, amelyeket nem lehet kihagynia. "Úgy értelmezem az egész teremtés-történetet, hogy az az egymás elviselésére van megalkotva." Az emberi faj különbözô fejlôdési szakaszokon esett át. Jézus elérte a szeretetnek azt a tökéletes fokát, amelyet a tanítványok éreztek és követtek. A biológiatudomány, a genetika ismerete nagyban segítette a tudós-írót az összefüggések tisztánlátásában és nyomonkövetésében.
Kolozsvári látogatásának záróakkordjaként hétfôn délután a Gaudeamus könyvesboltban találkozott a könyvbarátokkal Bitó László. A rendezvény házigazdája, Varduca György köszöntötte az illusztris vendéget, majd erdélyi körútjának szervezôje, Simonffy Katalin, a Román Televízió bukaresti magyar adásának felelôs szerkesztôje mutatta be a neves tudóst és írót. A Gaudeamus könyvesbolt hagyományaihoz híven az egybegyûltek zenés ajándékát ezúttal Béres Melinda hegedûmûvész nyújtotta át.
A találkozó fénypontját azonban, természetesen, a szerzô expozéja jelentette, aki röviden ismertette tudományos karrierjének alakulását és íróvá válásának fontosabb mozzanatait, majd bemutatta bibliai sorozatának harmadik, legújabb kötetét, az Ábrahám és Izsák históriájából ihletôdött regényét. Utalt arra, hogy a bibliai történetek a harmadik évezredben megérettek egy újfajta, korszerûbb értelmezésre. Konkrétan, az isteni sugallatra fiát feláldozni kész apa cselekedetének magyarázatakor nemcsak regényírói fantáziáját engedte szabadjára, hanem a gondolkodó ember kételyeit is megfogalmazta.
Az expozét élénk vita követte, hiszen a szerzô olyan tabu témát érintett, amely tájainkon eddig csupán a kinyilatkoztatás és feltétlen elfogadás szintjén jöhetett számításba. A kulturált szópárbaj döntetlennel végzôdött ugyan, de valamelyest mégis a szerzônek szolgáltatott igazat, aki regényével sem akar egyebet, mint a mûélvezet mellett gondolkodásra, együttgondolkodásra serkenteni az olvasót, a tudós tapasztalatát felhasználva keresni a kegyetlenség, a gyûlölet, az erôszak létezésének magyarázatát és megfékezésének módozatát. Ne várjuk, hogy Isten fogja le kezünket, a szeretet, a jóság bennünk lakozik, nekünk magunknak kell felvennünk a harcot a gonosszal, megfékeznünk indulatainkat. Ez a Bitó László-féle üzenet.
S milyen is a sors? Ha mindez megvalósulna, már nem lenne szükség Bitó Lászlókra — parafrazálhatnám Bodor Pált.
— Amikor a kisebbségi azt tapasztalja, hogy nem egyenlô a többségivel, ez milyen lelki hatást vált ki belôle?
— Bármilyen hátrányos helyzet kellemetlen és negatív érzelmeket vált ki. Egy önérzetes és épeszû ember soha nem tudja és nem is szabad elfogadnia, hogy ilyen alapon alacsonyabbrendûnek tekintsék. Sajnos minálunk már gyermekkorban tapasztalhatja, hogy anyanyelve például nem ugyanolyan értékû, mint a többségié; nem "hivatalos". Ez azt sugallhatja neki, hogy ô maga sem igazán "hivatalos", nem teljes értékû. Hiába hallja vagy tanulja, hogy mindenki egyenlô, azt érzi és tapasztalja, hogy ez nem igaz. Az egyenlôség akkor valósul meg, amikor például anyanyelve a társadalom és az állam szempontjából is egyenlô értékû a többség anyanyelvével.
A kisebbségi erre háromféleképpen reagálhat: vagy önértékelése csökken, ami önromboló hatású, vagy agresszív tendenciák lépnek fel benne, ami tartós kiegyensúlyozatlan állapothoz vezethet, esetleg egyszerûen nem vesz tudomást róla, lekicsinyítve a kérdés jelentôségét, ami viszont tudatalatti szféráját nyomasztja és feszültségeket hoz létre. Az anyanyelv nem redukálható csak a lelki reakciókra. Ismeretes, hogy mindenki az anyanyelvén tud a legjobban tanulni. Ezt a mély igazságot nem a kisebbségiek találták ki. Anyanyelven a fogalmaknak pozitív érzelmi gyökerük is van, ami elôsegíti, hogy közöttük a kapcsolatok erôsebbek és tartósabbak legyenek. Anyanyelven az emlékezés és a gondolkodás is jobb hatásfokú. Más nyelvet is meg lehet tanulni tökéletesen, de ezeknek a szavaknak már nincs ugyanolyan érzelmi töltetük, mint anyanyelven, ami bennük van az inkább csak információs jellegû. Ezzel kapcsolatosan Teller Ede, a világhírû magyar származású amerikai atomtudós nagyon szépen fogalmazott: "ha verseket akarok olvasni azt csak magyar nyelven tudom igazán, mert csak így bírom teljesen átélni a szavak mögötti érzelmeket, más nyelven a verseket megértem, de túl száraznak tûnnek nekem". Tehát, ha egy ország az egész társadalmat akarja fejleszteni, akkor biztosítania kellene a kisebbségek számára is az anyanyelvû oktatást minden szinten, hogy képességeiket optimálisan tudják kifejleszteni. Ha ezt nem engedik akkor valójában a célok nem követik az egész társadalom fejlesztését, de nem is csodálkozhatnak, ha nem is fejlôdik kellôképpen. A reális fejlôdés megfelelô feltételét is elô kell teremteni.
— Hogyan biztosítható a reális egyenlôség feltétele az állampolgárok között?
— Igazság szerint az emberek képességeik szerint nem egyenlôek. A rátermettség szempontjából is nagyon változóak az egyéni sajátosságok. Ezeket a különbségeket nem lehet teljesen megszüntetni. De ismerve és helyesen alkalmazva ezeket, a megfelelô ember megfelelô helyre kerülhet. A társadalom részérôl az egyenlôségi alkalmazása tulajdonképpen az egyenlô esélyek biztosítását jelenti. Ezáltal mindenkinek képességei szerint biztosítható, hogy a lehetôségeit meg is tudja valósítani. Az egyenlôségi elvnek az állampolgár képességei szerinti elvárás és a társadalom által létrehozott reális helyzetek között kell megvalósulnia. Ezt kell mindig szem elôtt tartani. Ha egy magasabb képességûnek nincs lehetôsége, hogy megvalósítsa amit tud, akkor nemcsak az egyén, de a társadalom is veszít. A társadalom akkor is veszít, ha egy gyenge képességû ember kerül vezetô beosztásba vagy ha az egyének általában mással foglalkoznak, mint amire képességeik szerint megfelelhetnének.Optimális fejlôdés esetén az egyenlôségnek is ki kell alakulnia. A társadalom igazi érdeke, hogy összes polgárait minél teljesebb mértékben fel tudja használni. Ezek a kritériumok biztosítják mind az egyén, mind a társadalom fejlôdését. Az olyan elôléptetés, amely nem a reális képességeken alapul, kontraszelekcióhoz vezet és a társadalmat rontja. Ha egy országban vagy társadalomban a maffia típusú csoportok jutnak hatalomra, akik kirekesztik, diszkriminatív intézkedéseket hoznak, nagy károkat okozhatnak a társadalomnak. Képesség és rátermettség alapján értékelve és elôléptetve bárkit, ez elkerülhetô. Ehhez viszont a vezetôkkel szembeni magasabb elvárás és az egyéni felelôsségérzet is jobban ki kellene fejlôdjön. Sajnos általános értékrendszerünk válságba került. Ennek viszont több oka van, amire itt nincs hely kitérni. Meg kell találnunk azokat, az általános fejlôdés szempontjából fontos igazi értékeket, amelyek az elôrehaladást biztosítják. Egy olyan emberközpontú tásadalmat kell kialakítani, amelyben a rátermettség, az igazságosság, az ôszinteség, a kreativitás a felelôsségérzet, jóindulat és önfeláldozó készség az elismert és megbecsült. Csak így kerülhetô el az egyenlôség elvét ismételgetô és hangoztató erôszakos homogenizálás. Az igazi egyenlôség ott jön létre, ahol egyenlô esélyeket biztosítanak mindenkinek, ahol az értékrendszer mindenkivel szemben egy és ugyanaz és ahol a társadalmi elismerés mércéje az, hogy az egyén mit tud adni a társadalomnak, nem pedig az, hogy mit tudott elvenni tôle.
Lecsengett már a Hagi búcsúmérkôzése körüli csinnadratta, elhalkult a kitûnô labdarúgó körüli hûhó. Most szólok hozzá, mondom el egy-két gondolatomat, nehogy ünneprontóvá bélyegezzenek meg.
Nem nagyon foglalkoztam sport-témákkal, pedig magam is sportkedvelô vagyok: ám én magát a sportot szeretem, nem a körülötte csapott világméretû hisztériát. A magam részérôl a sportba ölt csillagászati összegekért se rajongok egy olyan országban, ahol a lakosság tekintélyes részének súlyos megélhetési gondjai vannak, még a víz- a melegvíz-számláit se tudja kiegyenlíteni. Sokak lakásán üresben szortyog — vagy teljesen néma a vízcsap, ha megnyitják. A sport a játék örömét szeretem, nem a versenyek-mérkôzések eredményébôl, vagy magából a játékból fakadó acsarkodást.
Mindezt a valóban minden idôk legkiválóbb román futballistája, Gheorghe Hagi búcsúmérkôzése körül csapott ízléstelen hejehuja juttatta eszembe. Az a felhajtás, amelyet az egyébként igen rokonszenves játékos is sokallni látszott. A riporterek-filmesek-fényképészek mérkôzés utáni rohamára tett gesztusából következtetek erre: "Hagyjatok békén". Maga a gesztus egyébként nem volt teljesen elôzmény nélküli: amikor (jóval az ünneplés elôtt, annak elôkészületei közben) egyik vízfejû riporter megkérdezte tôle, vajon a játékosmeztôl való búcsúja után politikai pályára lép-e, Hagi elnevette magát: Szó sincs róla. Továbbra is a román futballt kívánja szolgálni, majd eldôl miképpen. Pedig hát... Amilyen népszerû, az elsô alkalommal gond nélkül beválasztathatná magát a szenátusba — akár pártonkívüliként is — sôt a Cotroceni-palotát is a biztos siker tudatában nézhetné ki magának a következô választásokon. Ez a briliáns technikájú játékos azonban, aki egymaga is meg tudott nyerni mérkôzéseket — szerény, rokonszenves ember. Azon irigylésre méltók közül való, akik fel tudják mérni valós képességeiket. Terveiket-vágyaikat nem holmi vágyálmokhoz igazítják. A tényleges lehetôségeiket veszik figyelembe, jövôjükrôl gondolkodva.
Mondom: az egész, túlméretezett nemzeti cécóban épp neki volt a legkevesebb része. Annál több, a közvéleményt irányító sajtónak.
Cristian Tudor Popescunak, az Adevãrul címû napilap igen sok kérdésben világosan látó, szókimondó vezetô munkatársának egy tv-kerekasztal-beszélgetésen mondott szavai döbbentettek meg leginkább. Ô is csodálója, sôt rajongója a zseniális labdarúgónak — éppen ezért felrója neki, hogy "borzalmasan beszél románul". Ami egyébként nem is igaz. Kétségkívül, nem nyelvi bravúrszámba menô szónoklataival tûnt fel, vált népszerûbbé — az átlagpolgárnál. Az emlékezetes mérkôzés után, amelyen a földkerekség legjobb labdarúgói tisztelték meg jelenlétükkel és játékukkal az ünnepeltet, ez, amikor eléje nyomták a mikrofonokat, hogy mondana valamit a közönségnek, mindössze ennyit szólt: "Köszönöm, hogy eljöttetek értem... szeretlek benneteket!" Kétségtelen, hogy másvalaki, mondjuk Adrian Pãunescu a halkszavúsággal nem vádolható költô-szenátor úr, de akár maga Cristian Tudor Popescu úr is választékosabban, vagy ha úgy tetszik, emelkedettebben fejezte volna ki magát. De Gicã Hagit nem választékos stílusáért, megragadó beszédmodoráért zárta szívébe a román nemzet — és szeretjük mi is —, hanem mûvészetéért, amelyet a labdarúgó pályákon mutat-mutatott be. Sportszerû magatartásáért a pályán. Emberségéért, amellyel dúsgazdag ember létére, minden jótékonysági kezdeményezést támogat.
Szerintem is kár volt búcsúznia (még) a válogatottól, de ezt ô tudja jobban. (Mintha az utóbbi esztendôben nem a lába — idegei váltak volna fáradékonyabbakká a pályán.) Mégis érthetô, ha sajnálják-sajnáljuk visszavonulását, mert — ahogy Bölöni László mondta: Hagi nem lesz több. Egyedülvaló a román futball történetében, de tegyük hozzá, nem költôként, nem is politikusként: labdarúgóként az.
Egyébként boldog lennék, ha a román nemzet egyedülálló szellemóriásait is úgy ünnepelné, mint tette ezt a kiváló, rokonszenves futballistával. Ha a szellemi élet mûhelyeire is annyit áldozna a (hazai) társadalom, mint egyik-másik sportágra.
Lassan de biztosan közelednek az anyanyelvi használat ellenségei, mint a fenyôfák mögött rejtôzô seregek a Téli regében — gondoltam hetekkel ezelôtt; közben a nagyvárosok polgármesterei már elôre is törtek, s noha az államelnök kijelentette, hogy a helyi közigazgatási törvényeknek az anyanyelv használatára vonatkozó cikkelyei érvényesek, sokan nem értettek egyet ezzel; a volt diktátor fôudvaronca is föltátotta ellenünk a száját, és Vadim Tudornak, az eltökélt nacionalista hordószónoknak sikerült elérnie, hogy az ügy a parlament elé kerüljön...
Miközben ezen tûnôdöm, csak úgy véletlenül mindjárt a névcserékre gondolok; arcok vonulnak tova elôttem, de a személyekre már nemigen emlékszem, mert idôközben átlényegültek: a Fehérbôl Albu lett, a Feketébôl Negreanu, a Veresbôl Rosianu. Aztán vannak politikai anababtisták is, akik úgy vélték, ha felnôtt korban újrakeresztelkednek, még nem jelenti azt, hogy teljesen el kell felejteniök szüleik nevét, és a babukból így bújt elô sok Naghi, Secernies és a Sabãu, akinek még az ükapja sem szabott szövetet, mint ahogy a Mesaros ôsei sem vágták el még egy nyúlnak a nyakát sem... Készségesen elismerem, hogy minden állampolgárnak joga van olyan nevet viselni, amilyent óhajt, ha nem kényszerbôl teszi; de az államnak nincs jogában eltörölni vagy átbotyezálni ôsi településeink helyeit, ahol minden ásónyomra évezredes múltunk, ittlétünk nyomai kerülnek elô, és még kevésbé illetékes történelmi alakjaink nevét sokszor szándékoltan csúfondáros módon átkeresztelni...
A helységnevek magyar nyelvû megjelölése eltörlésének vagy megváltoztatásának csak két esetét hozom fel: itt van a közeli Hadrév, amely azt jelenti, hogy a folyónak ezen a legsekélyesebb szakaszán keltek át valamikor hadaink, a Hãdãreni viszont a semminél is kevesebbet mond; mint ahogy székely kellégáim már évtizedek óta azon mulatnak, hogy a Bögözt valamelyik okos marhabôgésnek fogta fel, s nosza mindjárt el is nevezte Mugeni-nek.
Még sértôbb történelmi hôseink nevének önkényes elferdítése. Itt van például a Kinizsi Pál egykori utcája, amely most Paul Chinezu, valamiféle kínai pali nevét viseli. Nem várhatjuk el, hogy ismerjék a rettentô erôs, legendássá vált molnárlegény cselekedeteit, meg azt sem, hogy malonkövön vitt a megszomjazott Mátyásnak boritalt, de ércbe öntött alakja ott áll a hódoló hadvezérek között, a nagy király alatt, s akkor joggal kérdezhetjük: az utcanevek csúfos és megütközést keltô átfestése elôtt nem akad egyetlen történész vagy irodalmár sem, akit meghallgathatnának? Ha azonban Kinizsi Pál esetében valamelyest mentség a tájékozatlanság, mit szóljunk Kôrösi Csoma Sándor utcanevének megváltoztatásáról? Hiszen akinek szúrta a szemét, tudnia kellett volna valamit arról, hogy Európából elsôként hatolt be a tibeti kultúra addig ismeretlen világába, és 1834-ben kiadta angol nyelven írt tibeti nyelvtanát és tibeti–angol szótárát; arról nem is szólva, hogy tizenhat európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket, mindezeken felül pedig számos zsoltárt fordított tibeti nyelvre: errôl sem tudott egyetlen keresztapa és keresztanya sem?...
És most térjünk vissza a keresztnevekhez és a névcserékhez. Egy kolozsvári barátom, Balázs Attila mesélte, hogy a fia, aki az apja nevét viseli, harmincnégy országos kerékpárversenyt nyert, a lánya, Emese pedig kiváló mérnökként ismert. A fürge riporter egy idô után meg is kereste a családot, és gyermekeik nevelése iránt érdeklôdött, hogy írjon róluk; de mindkét fiatal nevénél fönnakadt, s közölte, hogy így nem jelenhetnek meg semmiképpen a sajtóban; a szülôk nem találtak megfelelôt a két név lefordítására, mivel nem is lehet, de a kedves riporter oly ötletes volt, hogy Attilából tüstént Aurel, Emesébôl pedig Emilia lett...
Eléggé gyakoriak az ilyen megalázó, már-már hivatalos eljárások, s én ebben az esetben befelé mosolyogva arra gondoltam, hogy valójában nem Attila volt az isten ostora, hanem Aurel; abból meg történelmi botrány fakadna, ha kiderítenék, hogy Árpád apját, Álmost nem Emese szülte, hanem egy bizonyos Emilia; de nemcsak a keresztnevekkel történnek ilyesmik, hanem a családnevekkel is. Elég, ha felütjük a telefonkönyvet, s ott például hiába keressük a Janka Venczel nevét a J-betûnél, mert a készülék bérlôjének fölháborodása ellenére, az öröklött kedves családnevet csak az I-nél találjuk meg.
Mikor Bukarestben dolgoztam az egyik szerkesztôségben, gyakran lejött hozzánk Ghermán elvtárs, a fôkáderes beszélgetni egy-egy kávé mellett. Nyílt, egyenes, mûvelt ember volt — ilyen is akad közöttük –; engem például egy ízben fölhívott az irodájába, legnagyobb meglepetésemre ott, elôttem széttépte a nem tudom hányadik önéletrajzomat, és utána szinte rosszallóan mondta:
— Mire való a világ elé tárni, hogy az édesapja kizárt párttag?... Ha én figyelembe veszem ezt, fel kell függesztetnem az állásából, márpedig sajnálnám, mert az elvtárs tehetséges káder... Egyébként is az ügy nem politikai jellegû, ennek utána nézettem: egyszerûen arról van szó, hogy a fater egy idô után gyakrabban járt a kocsmába, mint a gyûlésekre, így hát nem tudott fölmutatni semmi tevékenységet...
Ugyanez a derék ember mesélte nekünk egy alkalommal: följött hozzá a nyomdából egy munkás, s miután körülményesen beszégyenkezett, a következôket közölte vele: szeretne nevet cserélni, és úgy találta illônek, hogy ezt a szándékát elôször ôvele közölje.
— Hogy hívják? — kérdezte a káderes.
— Magyarinak.
— És mi szeretne lenni?
— Ungureanu...
— Miért, ez szebben hangzik?
A káderes felénk kacsintott, mint aki jelezni akarja, hogy szándékosan ugratta a páciensét.
— Nem arról van szó — hebegett Magyari. — De így jobban kijönne a lépés tetszik tudni...
— Értem... No de mondja: szokott sakkozni?
— Igen...
— Akkor tudnia kell, hogy a jó játékosnak legalább öt lépést elôre ki kell számítania!...
Az elvtárs zavartan mosolygott:
— Kettôt már megfontoltam... Ez lenne a harmadik...
— Mit tett eddig?
— Beléptem a pártba, és két fiamat átírattam a román iskolába, hogy ôsszel már ott kezdjék...
— Tehát nem tagadja, hogy mindaz, amit eddig tett, számításból tette?...
A káderes annyira újraélte a jelenetet, hogy láthatóan ingerült lett, s így fejezte be:
Akkor fölugrottam az asztaltól, végretártam az ajtót, és rákiáltottam a pasasra:
— Takarodjék innen, és többé ne kerüljön a szemem elé, maga disznó!...
A végkifejlet felé közelednek az idei küzdelmek, még négy forduló van hátra, de az elsôség kérdésébe már csak pár együttesnek van beleszólása. A listavezetô a biztos bajnoki cím tudatában sok pontot leadott az utóbbi hetekben, s ez viszonylag ismét nyíltabbá tette a küzdelmeket.
Nagyiklódon a helyi Sinai SE mindig össze tudta szedni magát a rangadókra, ezúttal magabiztos 3–0-lal verte az Apahidai Somesult. Ugyanilyen arányú gyôzelmet aratott a hetek óta jó teljesítményt nyújtó Egeresi Bányász a Dési CFR ellen. Az éllovas újabb kisiklása, valamint a 20. fordulóban sorra kerülô Egeres–Apahida rangadó hazai sikere esetén könnyen meglehet, hogy a megyei bajnoki cím a Bányászé lesz.
Az elsô helyrôl még a magyarlónai West Ham FC álmodik, tavasszal még nem vesztett meccset, két elmaradt mérkôzése van, s most Körösfôn iskolázta le a Köröst (0–4). További eredmények: Alsózsuki Unirea–Kolozsvári Emanuel SE 1–2 és Szamosszentmiklósi Progresul–Aranyosszentmihályi Ariesul 3–2; a Patai Planeo SE szabadnapos volt. Az állás:
1. Somesul 16 11 1 4 39–24 34
2. Egeres 16 10 0 6 38–26 30
3. Sinai SE 16 8 5 3 34–21 29
4. Planeo SE 15 8 4 3 40–25 28
5. West Ham 14 7 5 2 33–25 26
6. Ariesul 17 7 2 8 31–40 23
7. Emanuel SE 16 6 4 6 41–25 22
8. Dési CFR 17 5 3 9 22–32 18
9. Progresul 16 4 2 10 32–53 14
10. Unirea 17 3 4 10 29–42 13
11. Körös 16 2 4 10 19–45 10
A május 10-i forduló párosítása: West Ham FC–Egeres, Dési CFR–Progresul, Somesul–Körös, Emanuel SE–Sinai SE és Planeo SE–Unirea; szabadnapos az Ariesul.
Az elmúlt hét szinte minden napjára kitûztek egy-egy elmaradt mérkôzés lejátszását. Ezek mindegyikén a vendégek jutottak a bajnoki pontok birtokába. Eredmények: Dési Selena II–Szamosfalvi ASA Victoria 0–3 és Kolozsvári Motor IRA–Kolozsvári Romhills FC 1–3; a Kolozsvári U FC III–Kolozsvári Romsco SE és az Alsójárai Bányász II–Tordai Turdeana találkozókra a pályaválasztók nem álltak ki, így mindkét mérkôzést 0–3-mal a vendégeknek igazolták. A még hátralevô három elmaradt mérkôzés idôpontját még nem tûzték ki.
A forduló meglepetése a fölényeskedô listavezetô otthonában született az egykori Dermata-, majd Clujana-pályán: Romsco SE–Kolozsvári Egészség 1–2. A Kolozsvári Apa SE 4–0-ra leiskolázta az Alsójára II. néven szereplô... fociiskolát. A kisbácsi pályán, ott ahol a Kolozsvári CFR II. rendezi a mérkôzéseit, 1–0-s sikert elérô katonacsapat, az ASA Victoria már nem nagyon reménykedhet a bajnoki babérok megszerzésében, csak a dobogós helyezésben. Otthonában kapott ki a Motor IRA, a Bivalyrétrôl a Turdeana hozta el a pontokat az 1–4-gyel végzôdött találkozó nyomán. Hiába gyôzött idegenben az U FC III. a Romhills FC ellen, a vendégek jogosulatlanul szerepeltettek egy C osztályos játékost, így a mérkôzést 3–0-lal igazolták a hazai gárdának. Súlyos vereség Szászfenesen: Unirea–Kolozsvári U FC II. 1–6. Játék nélkül: Kolozsvári Dromex–Selena II. 0–3; a Tordai Ronlit CFR szabadnapos volt. A táblázaton:
1. Romsco 24 20 1 3 65–18 61
2. Apa SE 24 18 2 4 63–16 56
3. ASA Vict. 23 17 4 2 71–28 55
4. Turdeana 24 13 3 8 44–26 42
5. U FC II. 22 13 2 7 47–31 41
6. Selena II. 24 11 7 6 34–29 40
7. Romhills 23 11 4 8 40–29 37
8. CFR II. 22 10 3 9 42–42 33
9. Ronlit CFR 23 9 4 10 45–40 31
10. U FC III. 22 10 1 11 39–36 31
11. Motor IRA 23 9 0 14 34–47 27
12. Egészség 22 8 0 12 32–47 24
13. Unirea 23 3 2 18 21–56 11
14. Alsójára II. 22 2 1 19 18–77 7
A "rendes" május 11-i találkozók után újabb hétközi forduló lesz május 14-én. Az elsô sorozat érdekesebb összecsapásai: Egészség–CFR II., Ronlit CFR–Apa SE, U FC II–Romhills FC; a hétfôi forduló slágermérkôzései: Romhills FC–ASA Victoria, Turdeana–Selena II. és Romsco SE–Ronlit CFR.
Kû Lajos egykori magyar válogatott vezérletével május 11-én a Szilágyságba érkezik a Fradi öregfiúk csapata.
Péntek délután Sarmaság látja vendégül ôket. Megkoszorúzzák Fradi Gyuri (Balogh György) sírját, majd a régi mûvelôdési otthonban találkoznak a község sportkedvelô közönségével.
Szombatom, május 11-én, Zilahon, a Wesselényi szobor elôtti téren fogadják ôket a sportrajongók. A városnézés után a polgármesteri hivatal Tükörtermében rövid mûsorral köszöntik a Fradi-küldöttséget, majd beszélgetések, élménybeszámolók következnek.
Vasárnap délelôtt a zsibói történelmi egyházak szertartása után a Wesselényi-kastély meglátogatása következik. Délután négy órától a zilahi focipályán a Fradi és a házigazda öregfiúk összecsapásra kerül sor.
A szervezôk külön emlékfüzetet állítottak össze, amelynek felmutatása a vasárnapi mérkôzés megtekintésére jogosít föl.
l Az angol Premier Leaugue 37. fordulójában a Manchester City 2–1-re kikapott a Bajnokok Ligája indulási jogáért versenyben lévô Ipswich Town vendégeként. A manchesteriek veresége azt jelenti, hogy utolsó mérkôzésük eredményétôl függetlenül búcsúzniuk kell az élvonaltól.
l Helyi lapértesülések szerint egy halálos áldozata és 39 sérültje van annak a szurkolói rendbontásnak, amelyre az elefántcsontparti labdarúgó-bajnokságban lejátszott ASEC Mimosas-Africa Sports mérkôzésen került sor. A mérkôzést a rend helyreállítása után — 50 perces szünetet követôen — folytatták.
l Négyre emelkedett a vasárnapi iráni stadionkatasztrófa halálos áldozatainak száma. Az elsô szakértôi vélemények alapján a rendezôket terheli a felelôsség, mert túl sok nézôt engedtek be a létesítménybe.
— A Mottaqi-stadion tízezer férôhelyes, azonban legalább 20 ezren voltak a mérkôzésen — mondta a vizsgáló bizottság szóvivôje. — Sokan a fedett lelátó tetejére másztak fel, a szerkezet azonban nem bírta a terhelést, és leszakadt.
A tetô leszakadását követô pánikban a pálya felé menekülô szurkolók összecsaptak a rendfenntartókkal, mert nem akarták ôket beengedni a pályára. Tanúk szerint több lövés is eldördült, a rendôrség azonban ezt cáfolta.
Ahmad Ali Barzegar fôorvos a televízióban úgy nyilatkozott, hogy a Mottaqi-stadionból többeket is lôtt sebbel szállították be a Bu Ali kórházba.
l Alberto Berasategui spanyol teniszezô (képünk) bejelentette, hogy befejezi pályafutását. A 28 éves játékos a Roland Garroson 1994-ben döntôs volt, de sorozatos sérülései után nem nyerte vissza régi formáját. Miután az elmúlt héten a barcelonai tornán az elsô fordulóban kiesett, úgy döntött, abbahagyja. A világranglista egykori hetedik helyezettje karrierje során 14 ATP-tornán diadalmaskodott, és 3,5 millió dollárt keresett.
l A hamburgi tornán diadalmaskodó amerikai Venus Williams 1036-ról 691 pontra csökkentette hátrányát a nôi tenisz világranglistán az éllovas svájci Martina Hingis mögött.
A WTA világranglista (zárójelben az elôzô helyezés): 1. (1.) Martina Hingis (svájci) 5725, 2. (2.) Venus Williams 5034, 3. (3.) Lindsay Davenport 4378, 4. (4.) Jennifer Capriati 3046, 5. (5.) Szeles Mónika 2749, 6. (6.) Serena Williams (amerikaiak) 2319, 7. (9.) Conchita Martinez (spanyol) 2050, 8. (8.) Amanda Coetzer (dél-afrikai) 2029, 9. (7.) Amelie Mauresmo (francia) 2015, 10. (10.) Jelena Gyementyijeva (orosz) 2012 pont.
l Nincs változás a férfi teniszezôk világbajnoki pontversenyében (ATP Race): továbbra is az amerikai Andre Agassi vezet. A 350 ezer dollár összdíjazású houstoni tornát megnyerô amerikai Andy Roddick 11 helyet ugrott elôre, s már a 21. a sorban. A hagyományos ranglista élén a brazil Gustavo Kuerten áll.
ATP Race (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Agassi 426, 2. (2.) Gustavo Kuerten (brazil) 219, 3. (3.) Sebastien Grosjean (francia) 203, 4. (4.) Juan-Carlos Ferrero (spanyol) 191, 5. (5.) Arnaud Clément (francia) 182, 6. (6.) Jevgenyij Kafelnyikov (orosz) 175, 7. (7.) Jan-Michael Gambill (amerikai) 174, 8. (8.) Patrick Rafter 173, 9. (8.) Lleyton Hewitt (ausztrálok) 171, 10. (11.) Carlos Moya (spanyol) 162 pont.
A hagyományos világranglista: 1. (1.) Kuerten 4645, 2. (2.) Marat Szafin (orosz) 4080, 3. (3.) Agassi 3630, 4. (4.) Pete Sampras (amerikaiak) 2840, 5. (5.) Magnus Norman (svéd) 2620, 6. (6.) Kafelnyikov 2605, 7. (7.) Hewitt 2575, 8. (8.) Rafter 2225, 9. (9.) Ferrero 2090, 10. (10.) Tim Henman (brit) 2020 pont.
Kétszázalékosra becsülte a hazai bruttó össztermék (GDP) növekedését az elsô negyedévben — a tavalyi elsô negyedévhez képest — Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter. Becslése nagyjából azonos elemzôk 2,1 százalékos átlagos elôrejelzésével.
A kormány egész évre 4,1 százalékos gazdasági növekedést valószínûsít, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ez reális elképzelés — mondta Tãnãsescu. — A növekmény elsôsorban az exportból, a mezôgazdaságból és a beruházásokból származik majd — fejtette ki a pénzügyminiszter, de hozzátette, hogy az export az idén lassabban bôvül, mint tavaly.
A hazai gazdaság tavaly 1,6 százalékkal növekedett, háromévi visszaesés után. Piaci elemzôk idénre 3,4 százalékos többletet valószínûsítenek.Tãnãsescu elismerte, hogy egy ismét elhúzódó aszály — olyan, amilyen tavaly rekordmélységbe szorította a búzatermést — még az idén is elvehet 0,5 százalékpontot az éves gazdasági növekedésbôl, de úgy vélte, hogy jó termés viszont legalább egy százalékpontot tehet hozzá. A pénzügyminiszter is biztosra vette, hogy a kamatok az idén fokozatosan csökkenni fognak, ha sikerre vezet az infláció elleni küzdelem.
Jelenleg a kamatok 40–45 százalék között mozognak, a tizenkét havi infláció pedig 40,3 százalékos volt márciusban. A kormány az év végére 25 százalékra szeretné lenyomni a tizenkét havi drágulást. Elemzôk legalább 35 százalékra számítanak.
Kolozs megye ipari termelése az év harmadik hónapjában 3,7%-kal haladta meg a tavalyi hasonló idôszakot. 2001. március 31-én a termelôknél eladásra váró készáruk összértéke 724 milliárd 3 millió lej volt, 19 milliárd 4 millió lejjel kevesebb, mint február végén. Az iparban foglalkoztatottak száma 49 662 volt, 130 fôvel több, mint február végén. 2001 elsô három hónapra számítva az egy ipari foglalkoztatottra jutó munkatermelékenység 12%-kal haladta túl a tavalyi hasonló idôszakbelit.
A mezôgazdaságban az állatállomány a következôképpen alakult (zárójelben a 2000 februárihoz viszonyított helyzet): 102 124 szarvasmarha (–10,7%), 238 445 sertés (+1,3%), 467 182 juh (–4,2%), 1 272 959 szárnyas (01503%).
Márciusban az infláció rátája a februárihoz viszonyítva 2%-os szintet ért el. Néhány példa az áremelkedésre: élelmiszerek — liszt 11,4%, kenyér és péksütemény 14,4%, burgonya 6,1%, hús és húskészítmények 13,5%, tej és tejtermékek 14%, vaj 12,2%, túrófélék 14,7%, cukor 14,5%, szeszes italok 5,9%, kakaó és kávé 6%; nem élelmiszerek — kötöttáruk 8,5%, lábbelik 5,6%, bútor 7,9%, hütô- és fagyasztógépek 8%, vegyi cikkek 6,2%, gyógyszerek 9,1%; szolgáltatások — posta, telefon 15,6%, gépkocsijavítás 12,1%, betegellátás 15,8%, városi tömegszállítás 12,8%.
A nettó átlagfizetés 2 998 613 lejt ért el, 9,1%-kal többet, mint egy hónappal korábban. Az állami társadalombiztosítási nyugdíjak átlaga 1 165 779 lej volt (ez 148 152 fôt érintett, 215-vel többet, mint februárban), a rokkantsági és hadirokkantsági nyugdíjak átlaga 1 353 708 lejt ért el (509 fô), a mezôgazdasági nyugdíjak átlaga 253 304 lej volt (53 044 fô). 2001. április 10-én 34 764 fôt tartottak munkanélküliként nyilván, ez az aktív lakosság 10,5%-a (0,6%-kal kisebb, mint 2000 márciusa végén).
Februárhoz képest március végén 211 kereskedelmi társasággal többet,36 471-et tartottak nyilván. A külföldi összberuházások elérték a 177 millió 900 ezer dollárt (3296 cég a februári 3262-vel szemben). Országonkénti megoszlásban a sorrend: Magyarország 82 millió 500 ezer dollár, Luxemburg 38 millió dollár, Olaszország 19 millió 600 ezer dollár, Hollandia 7 millió dollár, Ausztria 5 millió 800 ezer dollár, USA 4 millió dollár, Németország 3 millió 700 ezer dollár, Svédország 2 millió 800 ezer dollár stb.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 822/12 957 |
28 262/28 414 |
|
(valutabeváltó) |
12 700/12 950 |
28 000/28 350 |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
12 750/12 850 |
28 150/28 300 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 96/98, a márka 12 700/12 900, a dollár pedig 28 100/28 200 lejbe került.
Május 9., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 861 lej,1 USD = 28 333 lej.
A Kolozs Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság kimutatása alapján a megyében az intézetbe helyezett gyermekek száma sokkal kisebb az országos átlagosnál. Jóllehet a szülészeti klinikán "felejtett"gyermekek száma sajnálatos módon növekedôben van, nem beszélve a szemetes kukába dobott újszülöttekrôl, városunkban a helyzet még nem kétségbeejtô.
Talán amiatt is jobb a helyzet az országosnál, hogy több alapítvány és intézmény karolta fel a leányanyák, illetve a nemkívánt terhesség ügyét. Tanácsadással, gyakorlati megoldásokkal próbálnak segíteni a kritikus helyzetekben lévôkön. Kolozs megyében három központ foglalkozik az újszülött családból való kivetésének megelôzésével. Filip Monica, az intézmény aligazgatója elmondta, hogy 2000-ben 28 gyermeket fogadtak örökbe román állampolgárok, míg 66 gyermek külföldi állampolgároknál talált családra. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy több mint 200 gyereket sikerült visszahelyezni családjába. Ez a visszahelyezés azonban nagy felelôsséget jelent az intézmény számára, ugyanis ha a család, melybôl annak idején kiemelték a gyermeket, mert a szülôk nem bizonyultak megfelelô nevelôknek, ismét rossz behatással lesz a kiskorúra, a közbeszólási jog az intézményre hárul. Hangsúlyt fektetnek a csecsemôelhagyás megelôzésére, ennek érdekében tájékoztató-felvilágosító elôadásokat szerveznek.
A tél folyamán megrongálódtak a járda- és útfelületek Szamosújváron is. A városgazdák felmérték az "anyagi" kárt és még a napokban igyekeznek kijavítani az útburkolatot. A Közterületet Fenntartó Vállalat már hozzá is látott a munkához. A Szamos menti municípium elônyös helyzetben van, hiszen immár huszonöt esztendeje a város saját aszfaltozó állomással rendelkezik és nem kell a Megyei Út- és Hídépítô Igazgatósághoz fordulniuk bármilyen munkálat elvégzéséért. A minap beszereztek 17 tonna nyersanyagot, amely ezúttal Prahova megyébôl került az örmény kisváros utcáira. Eddig a bihari Berettyószéplakról hozták az aszfaltozáshoz szükséges anyagot, de az építôanyag drágulása miatt inkább a déli megyébôl szállítják. Természetesen az idénre tervezett aszfaltozási munkálatok a polgármesteri hivatal pénzügyi helyzetérôl is függ, eddig ugyanis saját költségeiken végezték a foltozgatást a szamosújvári karbantartók. Május elsô hetében a központi rész utcáit és járdáit tették rendbe, de az elkövetkezô idôszakban sor kerül a városszéli utcák kijavítására is. A városatyák tervbe vették az 1-es számú Mikrorajon és Kétvízközt lakónegyedek sétányainak újraaszfaltozását és a sétatér környékén is felújítják az útfelületet.
Tanulva az elmúlt esztendôk tapasztalataiból, a Közterületet Fenntartó Vállalat személyzete igyekszik inkább minôségi munkát végezni, mint mennyiségi rohammunkával túljutni az elsietett beruházásokon. Csupán a tavaly több mint 600 millió lej értékben végeztek útjavítási munkálatot Szamosújvár területén.
Hetek óta egy helyben topognak az E60-as országút magyarnagykapusi szakaszának javítási munkálataival. Az útszakasz javítását már egy évvel ezelôtt elkezdték, s bár még az ôsszel át kellett volna adniuk a forgalomnak, a kitûzött határidôk egymás után buktak meg. Már a legutóbbi, május elsejére kitûzött átadási határidôt sem tartották be, sôt a szakaszon hetek óta semmiféle munka nem folyik. Amint azt Ábrahám Ferenc magyarnagykapusi alpolgármestertôl megtudtuk, bár a munkálatokat 2000 áprilisától végzô bukaresti Energoconstructiával a helyi tanácsnak érvényes szerzôdése van, nincs pénz arra, hogy a szerzôdésben leszögezett határidôk be nem tartása miatt pert indítsanak. Sôt, a végrehajtó vállalkozás más ígéreteit is megszegte. Október elsejétôl a kiskapusiak leállították a sóderszállítást, hiszen a leszállított 20–25 ezer köbméterbôl a cég csupán tízezret fizetett ki, emellett a ráadásként megígért kiskapusi bekötôút kiépítése is várat magára. Annyit sikerült elérni, hogy a nyugat felé tartó nagy forgalom lebonyolítására alkalmatlan kerülôutat aszfaltozták még tavaly a tél beállta elôtt. Igaz ugyan, hogy a munka minôsége szintén nem kevés kívánnivalót hagy maga után, ugyanis már megjelentek a gödrök, de még így is simábban lehet közlekedni, mint azelôtt. A polgármesteri hivatalban nincs más választásuk, mint lemondóan beletörôdni a megváltoztathatatlanba, reménykedni, hogy a legközelebbi határidôt már betartják.
A tavalyi költségvetés 8,5 százalékát jelentô összegbôl gazdálkodtak Kalotaszentkirályon az elsô negyedévben. A község esetében a költségvetés hiánya szerencsére nem okozott túlságosan komoly pénzügyi gondokat, hiszen a tavalyi költségvetés egymilliárd lejt tett ki, tudtuk meg Póka György polgármestertôl. A soros tanácsülésen azt is eldöntötték, behajtják a már régebben megszabott díjakat azoktól, akik nem vették ki részüket a legelôtakarításból. Eszerint minden egyes nagy állatért egy napot kellett a legelôk takarításával tölteni. Aki elmulasztotta az állatai számának megfelelô ideig teljesíteni a rá háruló kötelességét, az egy elmulasztott napért 40 ezer lejt fizet a helyi tanácsnak. Egy hónapon belül felszerelik az oszlopokra a beszerzett 25 szemeteskukát, ezzel remélik, hogy tovább segíthetik a tisztaság megôrzését, amelyért az elsô lépést már tavaly megtették azzal, hogy a háztartási szemét elszállítására szerzôdést kötöttek egy bánffyhunyadi hulladékszállító céggel. Általános takarítást szerveztek a községben, így már a patakmedrek is megmenekültek az oda raktározott szeméthalmoktól. Mint azt a polgármester elmondta, örömmel látták, hogy a lakosság nagy számban vett részt a falutakarításban, nem vonták ki magukat a közmunkából. A napokban helyére kerül a legelôre vezetô híd Jákótelkén, tízmilliós befektetés eredményeként. Ma kerül sor az erdôk hivatalos átadására. A helyi tanácsnak 4-500, a közbirtokosságnak 3-400 hektárra volna joga.
Az euroatlanti integrációra igényt tartó országokban a közigazgatási szerveknek (fôleg Romániában) még sokat kell tenniük annak érdekében, hogy megfeleljenek az EU-s követelményeknek, ezért az unió több holland városból küldöttséget kért fel, hogy romániai városokba látogatva, személyesen segítsenek a szükséges változtatások során.
Tíz napon át Aranyosgyéres és Torda vendége volt 3 hollandiai közéleti személyiség: Jan van Putten, a Putten nevû kisváros (24 000 lakos) polgármestere és Jaap Westhuis, a hivatal gazdasági és pénzügyi igazgatója, valamint Jan van Panhuis, Harderwijk város polgármesteri hivatalának igazgatója.
Mint Moldvoy Lajos, az aranyosgyéresi polgármesteri hivatal európai integrációs hivatalának fônöke, a holland küldöttség "kalauza" és egyben tolmácsuk is, elmondta, a vendégek az EU felkérésére jöttek a két Aranyos-parti municípiumba.
A legutóbbi aranyosgyéresi tanácsülésen a holland vendégek is részt vettek, Jan van Putten polgármester röviden ismertette ittlétük lényegét.
Aranyosgyéresre és Tordára Moldvoy úr révén esett a választás, ugyanis ô már 1990 óta tartja a kapcsolatot a hollandokkal, mikor azok segítséggel jöttek a két városba és Detrehem községbe. Azóta, mint kereskedelmi és turisztikai menedzser, háromszor is volt (1997, 1999 és 2000-ben) továbbképzésen Hollandiában. Ott felvette a kapcsolatot a hágai európai-uniós hivatalos szervekkel és javaslatára jöttek a holland vendégek ide, EU-költségen.
Putten polgármestere hangsúlyozta, hogy sok irányban lehet együttmûködést teremteni az itteni és hollandiai helységek között. De egyelôre három a fô témakörben szeretnének segíteni: a helyhatósági szervek mûködésének egyszerûsítése és hatékonyabbá tétele; a lakossággal való kapcsolattartás és kommunikáció erôsítése; a városszépítéssel, zöldövezetekkel foglalkozó személyzet továbbképzése (Hollandiában).
Persze ezek mellett számos más lehetséges együttmûködésre is adott minden feltétel, ebben az irányban a vendégek távozása elôtt tervet is készítettek. A holland vendégek elégedettek a látottakkal, a helyi szervek hozzáállásával a segítségnyújtáshoz és remélik, hogy a további együttmûködés meghozza a várt eredményeket.
Május 7-én este nyolc órakor a Szászfenesi út és a Taberei utak keresztezôdésénél súlyos balesetbe keveredett egy mentôautó. A kiskalotai Remus Liviu Morcan (38) Bánffyhunyadról haladt a második sávon a minden megkülönböztetô jelzést használó mentôautóval Kolozsvár fele, súlyos beteget szállítva, amikor az elsô sávról hirtelen elé vágott pedálos mopedjével a 14 éves Bogdan Raul Popa. A srác a Taberei utcába kívánt bekanyarodni, de nem jelezte szándékát és figyelmen kívül hagyta a megkülönböztetô jelzést használó mentôautót is, amely már nem tudta elkerülni az ütközést. A baleset következtében a kiskorú fiút agyrázkódással, harmadfokú kómában szállították az idegsebészetre.
Az aranyosgyéresi romáknak eddig is volt érdekszervezete a Romák Pártja révén. Nagyszámú szavazó táboruknak köszönhetôen két városi tanácsosuk is van. Most egy újabb roma pártnak alakult fiókszervezete városunkban, éspedig az a Romák Egységéért Szövetség. Elnöke Mihai Alixandru, aki a bukaresti központtól kapott megbizatás alapján a következô jogkörrel rendelkezik: a környékbeli romák szervezett formában való összefogása; a személyzet munkakönyvvel való alkalmazása az alapszervezet számára; bankszámla nyitási és aláírási jog; alapszervezeti vagyon kezelése.
Az alapszervezet elnöke intézkedni fog egy székhely kiutalásáért és annak karbantartásáért.
Ma, május 9-én 14 órakor kerül sor a Polgármesteri Hivatal gyûléstermében (Mócok útja 3 szám) a Távfûtési Vállalat hagyományossá vált sorshúzására. Részt vesznek azok a lakóközösségek/társulatok, amelyek a 2001. februári számlájukat március 25-ig kiegyenlítették. A vállalat ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy azok a lakótársulások, amelyek idejében kifizetik számlájukat, 1–3 százalékos kedvezményben részesülnek.
Az a három lakótársulat, amelyet ma sorsolnak ki, abban a kedvezményben részesül, hogy az egyéni számlázóórákat a vállalat térítésmentesen felszereli.
Amint arról már beszámoltunk, a villanyáram drágításával egy idôben egy új díjszabást is bevezetett a Villamosmûvek. A bérlet nélküli monom díjszabás jelentésérôl Celina Frãncut, a vállalat sajtófelelôsét kérdeztük.
A mérnöknô elmondotta: a fogyasztók négy díjszabás közül választhatják ki a számukra megfelelôt. Az eddigi három díjszabás mellé (szociális, standard bérletes és differenciált) bevezettek egy negyediket (bérlet nélküli monom), amelyet azoknak ajánlanak, akik kb. 80–90 kWh áramot használnak el havonta. Ennek ára 1726 lej/kWh.
Több olvasónk is felhívta a figyelmünket, hogy a Villamosmûvek által közölt 6,1 százalékos árdrágítás nem felel meg a valóságnak, mivel 1016 lej/kWh-ról az áram 1280 lej/kWh-ra emelkedett, ami 26 százalékos növekedést jelent. A Villamosmûvek fômérnöke, Traian Balotã elmondta: az elôzô (1016 lej/kWh) díjszabás nem tartalmazta a TVA-t, az új díjszabásban viszont ez már benne van.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az Iris porcelángyár munkásai spontán sztrájkot robbantottak ki. Követeléseik közé tartozott a fizetések emelése, valamint az ebédjegyek kiosztása. A vállalat vezetôsége beperelte a szakszervezetet, mivel a munkabeszüntetést törvénytelennek tartották. Ezzel egyidôben a szakszervezet feljelentette a bíróságon a vezetôséget, mivel megszegték a kollektív munkaszerzôdésben foglaltakat (pl. a dolgozók hónapok óta nem kaptak ebédjegyet).
A legújabb fejleményekrôl Monica Simulea mérnöknôt, az Iris szakszervezet vezetôjét kérdeztük, aki elmondotta: a szakszervezet, és a vezetôség eldöntötte, hogy visszavonja a bírósági feljelentést. Ezzel szeretnék elkerülni a feszültséget, amely a május 15-én kezdôdô újabb tárgyalások során felmerülhet. A szakszervezeti vezetô szerint csakis ilyen módon lehet eredményeket elérni a kétoldalú megbeszéléseken.
Adrian Nãstase szerint nem lenne indokolt a Nemzeti Liberális Párt gazdasági kérdésekben benyújtandó bizalmatlansági indítványa. A kormányfô úgy látja: az elmúlt négy év gazdasági kudarcait leleplezô fehér könyv közzététele után a volt kormánypártnak nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy gazdasági kérdésekben kioktassa a kormánypártot.
Szintén alaptalan a Demokrata Párt fenyegetôzése is — véli Nãstase. Mint ismeretes, a demokraták az igazságszolgáltatás berkeiben végzett úgymond "ertédépésítést" kifogásolják, és szintén bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatják. A kormányfô szerint ez a szándék egyszerû diverzió, amely a DP május közepére tervezett tisztújító nagygyûlésén hivatott elterelni a figyelmet a párt belsô érdekellentéteirôl.
Amint azt Emil Boc, Kolozs megyei demokrata párti képviselô a Mediafaxnak kijelentette: elsôsorban Rodica Stãnoiu igazságügyminiszter kísérleteit kifogásolják, aki, többek közt, azt "ajánlotta" a helyi igazságszolgáltató szerveknek, hogy amikor ítéletet hoznak az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló perekben, tartsák szem elôtt e döntés lehetséges kihatásait a társadalom közhangulatára. Boc képviselô szintén elfogadhatatlannak tartja Serban Mihãilescu miniszter utasítását a Dacia Felix Bank csôdeljárásának felfüggesztésére, illetve egyes prefektusok közbelépését az RTDP-hez közel álló bírák kinevezése érdekében.
Boc elmondta: a Demokrata Párt számít a Nemzeti Liberális Párt támogatására, ugyanakkor maguk is elemzik a liberálisok bizalmatlansági indítvány-tervezetét gazdasági kérdésekben. A demokraták és a liberálisok tanulmányozzák annak lehetôségét is, hogy a két párt erôs ellenzéki szövetségre lépjen.
Kedden Bukarestben az államosított ingatlanok volt tulajdonosainak egyesülete utcai tüntetésen követelte a 2001/10-es törvény megváltoztatását. Maria Theodoru egyesületi elnök kijelentette, hogy a bukaresti fôpolgármester tévedett, amikor a 2000 visszaigénylés felét megalapozatlannak nevezte. A kérelmek benyújtási határidejének lejárta után lehet eldönteni, hogy melyik indokolatlan. Az egyesület heti egy alkalommal mûsoridôre tart igényt a közszolgálati televízióban ügyük érdekében, ugyanakkor 250 ezer aláírás összegyûjtését tervezi a törvény módosítása céljából. Ha az utóbbi nem sikerül, a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak, hogy ily módon vívják ki kártalanításukat.
Az 1945–46-ban az állam által önkényesen elkobzott magántulajdonú ingatlanok rendezése érdekében országszerte tiltakozó megmozdulásokat terveznek, többek között, a bukaresti törvényszék, a Román Televízió, a fôvárosi polgármesteri hivatal épülete elôtt.
Ion Iliescu államfô tegnap úgy nyilatkozott: az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény módosításokra szorul, mert sem a bérlôk, sem a tulajdonosok nem elégedettek vele.
Prisãcaru szenátusi külügyi bizottsági elnök kedden satóértekezleten bejelentette: az RMDSZ küldöttei és néhány magyarországi képviselô az Európa Tanács parlamenti ülésén azért robbantotta ki a csángó kérdés vitáját, hogy kivívják a magyar nyelvû oktatás bevezetését ezekben a moldvai falvakban. Az elnök bírálta Andrei Chiliman (NLP) és Cristian Dumitrescu (DP) képviselôket, akik az ülésen nem akadályozták meg a csángók magyar eredetét aláhúzó javaslat megfogalmazását.
Mint ismeretes, két héttel ezelôtt finn kezdeményezésre az ET Parlamenti Közgyûlésének kulturális bizottsága a csángó kultúra védelmérôl fogadott el ajánlást.
A szenátus külügyi bizottságának elnöke, Gheorghi Prisãcaru bejelentette, hogy a magyar parlamentben készülô státustörvénnyel kapcsolatban a jövô héten kihallgatják Mircea Geoanã külügyminisztert. "Nem akarunk kettôs mércét Románia állampolgárai számára, ez ugyanis negatívan érintené az ország belsô stabilitását" — mondotta, jelezve ugyanakkor, hogy személyesen nem ismeri még a készülô törvény hivatalos szövegét.
A Tájékoztatásügyi Minisztérium keretén belül mûködô Kisebbségvédelmi Fôosztály kezdeményezésére 1999-ben kormányrendeletet fogadtak el (105. számú), amely a Romániában az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között létezô rendszerekben etnikai okok miatt zaklatott személyeknek bizonyos jogokat (kártérítést) állapított meg. A kormányrendeletet 2000-ben a 189. törvénnyel fogadták el, és a jogszabály az elmúlt évi novemberi 553. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg. (Lapunkban részletesen ismertettük a jogszabályt, amely módosítja az 1990/118. törvényrendeletet a politikai üldözöttekrôl és deportáltakról. A 105. számú kormányrendelettel ugyanis bizonyos jogokat ítélnek meg azoknak, akiket nemzetiségi okokból zaklattak, illetve üldöztek a fentebb említett idôszakban: külföldi lágerbe, gettóba vagy koncentrációs táborba vitték, megfosztották szabadságától és elzárva vagy táborban tartották, más helységbe költöztették, kényszermunka alakulatokban vett részt, túlélôje a halálvonatnak, az etnikai okokból meggyilkolt vagy kivégzett személy túlélô házastársa, amennyiben nem házasodott újra. A kártérítési igényléseket a területi munkaügyi igazgatóságokhoz kellett letenni, március 31-ig, ezután a dátum után csak a külföldi lakhelyû román állampolgárok kéréseit fogadták el.)
A képviselôház hétfôi ülésén Kónya-Hamar Sándor képviselô a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény módszertani szabályozásainak hiánya miatt sok munkaügyi igazgatóság tehetetlen egyes felmerült problémák megoldásában, és a szabályozás elmaradása önkényeskedésre, súlyos visszaélésre, a törvénynek a meghirdetett céllal ellenkezô alkalmazására adott lehetôséget. A földvári vagy Târgu Jiu-i lágerekben az említett idôszakban fogva tartott nemzetiségi közösségek tagjai nem részesülhetnek a jogszabály jóvátételi elôírásaiban, erre vonatkozó kéréseiket sorozatosan visszautasítják olyan indokokkal, miszerint az egyik láger csak politikai jellegû volt, a másikban nem tartottak fogva civileket, nem is létezett kényszermunka alakulat.
A képviselô szerint a szabályozásokkal olyan részletkérdéseket tisztázhattak volna, amelyeket a munkaügyi igazgatóságok nem akarnak elismerni. Például azt, hogy a Moszkvában 1944. szeptember 12-én kötött békeszerzôdés szerint Romániának kötelessége volt internálni a német és magyar tisztek mellett az észak- és dél-erdélyi lakhelyû magyar nemzetiségû állampolgárokat is. Ezeket az internáló táborokat pedig a belügyminisztérium vezette, ôrzésüket a nemzetvédelmi minisztérium biztosította, ami miatt érthetetlen az említett minisztériumok azon állítása, hogy nem rendelkeznek adatokkal a táborokba zárt személyekrôl. Kónya-Hamar arra is felhívta a figyelmet, hogy ezúttal is a többségi lakosság érdekében kívánták alkalmazni a törvényt, és Maros megyében például értesítették az Észak-Erdélybôl annak idején elmenekült románokat, hogy nyújtsanak be kártérítési kérést. Ezeknek a menekülteknek a helyzetét külön jogszabályban kell rendezni, hiszen az említett 189. törvény kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozik. A képviselô szerint a jelenlegi körülmények között ez a jóvátételi törvény használhatatlan, és csupán propaganda jellegû.
A transznisztriai börtönbôl kiszabadult Ilie Ilascu szenátor kedden délben Sculeni-nél átlépte a román országhatárt. A Mediafax értesülése szerint a szenátor kíséretéhez több nagy-románia párti személyiség szegôdött, a gépkocsikonvoj Vaslui felé tartott. Corneliu Ciontu nagy-romániás alelnök szerint a két ország titkosszolgálatai adták át egymásnak Ilascut, akit aztán Bukarestbe, valószínûleg Cotroceni-be szállítottak, hogy elsôként az államelnök üdvözölhesse ôt.
A Szocialista Internacionálé berlini tanácskozásán kedden Adrian Nãstase megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral. Megegyeztek Nãstase június 4–5-én esedékes hivatalos németországi látogatásának részleteirôl. Az EU-os vízumokkal kapcsolatban Nãstase és Schröder egyetértettek abban, hogy nem szabad összetéveszteni a munkához való jogot az utazáshoz való joggal, fôleg ami a Németországba és Ausztriába történô utazásokat illeti.Ioan Rus belügyminiszter május 16-án az NSZK-ba érkezik, hogy tárgyalásokat folytasson német kollégájával.
A New Yorkban tartózkodó Vojislav Kostunica jugoszláv elnök a hét közepén valószínûleg átlátogat Washingtonba, és ott találkozik Colin Powell amerikai külügyminiszterrel — közölte Richard Boucher, az amerikai külügyi tárca szóvivôje.
Ez lesz az elsô alkalom, hogy a Koszovó miatti NATO-légioffenzíva óta Jugoszlávia elsô számú vezetôjét fogadják az amerikai fôvárosban.
Kostunica kedden az ENSZ székhelyén találkozott Kofi Annan fôtitkárral, valamint Hans Haekkeruppal, a világszervezet Koszovó-megbízottjával. Este a New York-i Kelet–Nyugati Intézet (EastWest Institute, EWI) által adott díszvacsorán átvette az intézet idei fôdíját, amelyet minden esztendôben az elôzô év során a legkiemelkedôbb teljesítményt felmutató államférfinak ítélnek oda.
Mint az indoklásban olvasható, Vojislav Kostunica fellépése hozzájárult a demokratikus és békés Európa építéséhez. Tisztességes, nyílt választás útján elmozdította Európa egyik utolsó diktátorát, békés hatalmi átmenetet valósított meg, majd erôfeszítéseket tett háború tépte, gazdaságilag szétzilált hazájának demokratikus újjáépítése, az európai közösségbe való visszavezetése érdekében.
A második világháborúban aratott gyôzelemmel megfékezték és lefejezték a fasizmust, de a horogkereszt és a fasizmus eszméi még ott kóborolnak a világon, s a velük szembeni elnézô magatartás táptalajt teremt a fasizmus újjászületéséhez — figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az orosz államfô kedden a gyôzelem napja alkalmából — Oroszországban hagyományosan május 9-én ünneplik a fasiszta Németország legyôzését — megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál, majd háborús veteránokkal találkozott. (Oroszországban már alig több mint egymillió, a második világháborút megjárt veterán él, csaknem valamennyien leszázalékoltak.)
A fasizmus újjáéledésének veszélyére figyelmeztetve Putyin elnök a második világháború egy másik alapvetô tanulságáról is említést tett. Szavai szerint a világuralomra való törekvés az elmúlt évtizedekben is rengeteg háborút robbantott ki, s ezeket a szándékokat mára sem sikerült még kiiktatni, így e rendkívüli veszélyforrás megmaradt. Mindezek miatt Oroszország korábban és most is az egyenjogúság, egymás kölcsönös tisztelete, a bizalom és az együttmûködés alapelveinek érvényesítése mellett száll síkra. Csakis ilyen alapokra építve lehet megoldani a globális problémák többségét — hangsúlyozta az orosz államfô.
Az orosz vezetô szerint kollektív biztonsági rendszer kiépítésére van szükség — ezt mutatják a második világháború tanúságai is —, s "egyesíteni kell erôfeszítéseinket a nemzetközi veszélyekkel szemben", amelyek között megtalálható "a nacionalista színre festett terrorizmus és a vallási szélsôségek" is. Utalt arra, hogy a 30-as években a világ országai nem tudtak egységet teremteni a hitlerista agresszióval szemben, s "ezért félelmetesen nagy árat fizettek".
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |