2001. május 16.
(XIII. évfolyam, 110. szám)
Az Expo Transilvania Rt. május 22–25-én rendezi meg az idei elsô félév záróexpóját, a Printpack Nemzetközi Nyomdaipari, Csomagolóipari és Kiadói Vásárt. A vállalat vezetôsége kedden tartott ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatót. Ioan Avram ügyvezetô igazgató elmondta: az elôzô évekhez képest idén kénytelenek mellôzni a Hungexpo társszervezôi hozzájárulását, mert a budapesti cégben még nem fejezôdött be az átszervezés. Delia Popa osztályvezetô szerint így is széles támakörben 25 kiállítóra lehet számítani, akik a következô termékcsaládokat és szolgáltatásokat kínálják: teljes nyomdai tevékenység; nyomdatechnika és a hozzá kapcsolódó számítástechnika; nyomdaipari felszerelések gyártása, forgalmazása és szervizelése; nyomdai nyersanyagok és segédanyagok; csomagolóipari anyagok, felszerelések és technológiák; rakodógépek; szakkiadványok. Második alkalommal jelentkezik, a Printpack keretében, az Expo Media szalon, amely a reklámszakma eszközeit mutatja be. Elsô ízben rendezik meg a reklámügynökségek számára a Transilvania Publi Top versenyt, amelynek keretében a videoklip, hangklip, plakát, valamint újság- és folyóirattördelés kategóriákban vetélkednek az erdélyi és a távolabbról érkezô résztvevôk. A versenyre eddig tizenegyen neveztek a zsûri tagjai kolozsvári egyetemek képviselôibôl állnak.
Avram igazgató az elsô félévi expóidénnyel általában elégedett, bár néhány vásár (a Foresta, a Romsilva, az Agraria pedig az állattenyésztôk távolmaradása miatt) elmaradt a várakozástól. Nemzetközi tapasztalat szerint (ez hamarosan nálunk is érzôdni fog) az általános vásárok iránt megcsappan az érdeklôdés, helyettük a szakosodó expók kerülnek elôtérbe. Az Expo Transilvania Rt. 2002-es vásárprogramjának összeállításakor témában, idôpontban és elnevezés szempontjából sikeresen egyeztetett az ország öt legfontosabb expóközpontja (Bukarest, Kolozsvár, Bákó, Arad és Temesvár). Addig is folyamatban van az ôszi idény elôkészítése. A vásárszervezô vállalat azonban a nyáron sem tétlenkedik: szórakoztató jellegû rendezvényeknek (pl. hobbiállatok és bélyegek kiállítása) vagy szakmai szemináriumoknak készül otthont adni.
Hétfôn este nyolc óra után robbanás rázta meg a Terápia gyógyszergyár 55-ös reaktorát. A robbanást hatalmas füstfelhô követte (képünk).
A baleset okairól dr. Dorin Mãrincas, a vállalat vezérigazgatója számolt be. Elmondotta: egy új vegyi folyamaton végeztek kísérleteket, amely már az utolsó szakaszába jutott. A reakciót már többször kikísérletezték, és addig nem adódtak gondok. A hétfô esti robbanásnak mechanikai oka volt. Az 55-ös reaktorban, amelyben a kísérlet folyt, a megengedettnél többszörösére nôtt a nyomás, ez okozta a balesetet.
Az igazgató hozzátette: a robbanás okozta anyagi kár elhanyagolható, a reaktor körül dolgozók nem szenvedtek sérüléseket. Ez a szerencse annak tudható be, hogy a balesetet nem követte tûz. Az eddigi vizsgálatok megállapították, hogy nincs szó emberi mulasztásról, vagy a munkafolyamat szakaszainak be nem tartásáról. Mãrincas kijelentette, a robbanás körülményeinek további kivizsgálása szakemberek bevonásával történik, és a tények feltárásának függvényében megteszik a megfelelô lépéseket az ehhez hasonló balesetek elkerülése végett.
Lapunk kérésére a környezetvédelmi hivatal is nyilatkozott az ügyben. Marian Proorocu fôfelügyelô szerint a baleset egy új anyag ipari méretekben történô elôállítása során történt. Az új anyag (román) neve clobazam.
Az elsô felmérések szerint a robbanás következtében csupán az ablakok törtek ki, a reaktor teteje begörbült, és egy hôszabályozó megrongálódott. Emiatt a nyersanyag újrafelhasználása egyelôre lehetetlenné vált. A környéket 15 percig narancssárga nitrátgôz borította el. A termék, amellyel a Terápia gyógyszergyár kísérletezett, a környezetvédelmi hivatal részérôl nem rendelkezett engedéllyel. A hivatal vizsgálatai szerint a vállalat környékén mért mérgezô gázok nem haladják meg a megengedett értéket. A környezetvédelmi felügyelôség 30 millió lejjel szándékszik megbüntetni a gyógyszergyárat
A kiáramlott nitrátgôz káros hatásáról dr. Nicolae Deleanut, a megyei egészségügyi hivatal aligazgatóját kérdeztük. Véleménye szerint a nitrátgôz káros hatása nyilvánvaló, mivel ammónia alkotóelemeket tartalmaz. Az emberre annak fügvényében hat, hogy mennyi ideig lélegezték be, illetve a gôzfelhô mennyi idô alatt oszlott szét. Mindenesetre — mondotta Deleanu — esô esetén ezek a káros anyagok visszakerülhetnek a földbe, így egy ördögi kör alakulhat ki. részérôl nem rendelkezett engedéllyel. A hivatal vizsgálatai szerint a vállalat környékén mért mérgezô gázok nem haladják meg a megengedett értéket.
A kiáramlott nitrátgôz káros hatásáról dr. Nicolae Deleanut, a megyei egészségügyi hivatal aligazgatóját kérdeztük. Véleménye szerint a nitrátgôz káros hatása nyilvánvaló, mivel ammónia alkotóelemeket tartalmaz. Az emberre annak fügvényében hat, hogy mennyi ideig lélegezték be, illetve a gôzfelhô mennyi idô alatt oszlott szét. Mindenesetre — mondotta Deleanu — esô esetén ezek a káros anyagok visszakerülhetnek a földbe, így egy ördögi kör alakulhat ki.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megkezdte a kolozsvári magyarság kataszterének elkészítését — jelentette ki a Szabadság kérdésére Bitay Levente ügyvezetô alelnök. Tájékoztatása szerint a kataszterbe való beiratkozás nem jelent egyet az RMDSZ-be való belépéssel. Ezzel annyiban függ össze, hogy kiinduló adatbázisként a tagnyilvántartást használják fel.
Aki RMDSZ-tag és minden adata szerepel a nyilvántartásban, nem kell beiratkozzon a kataszterbe, de jó, ha errôl személyesen meggyôzôdik a kerületnél, vagy a megyei szervezet Fürdô (Pavlov) utcai székházában. Az RMDSZ-tagok a nem RMDSZ-tag családtagjaikat, beleértve a kiskorúakat is, külön be kell hogy írassák a kataszterbe. A beiratás a kerületi székházakban, vagy a megyei szervezet székhelyén történik (Fürdô utca 21 szám alatt, munkanapokon 9–16 óra között).
Bitay Levente elmondta: azok a családok, ahol egyáltalán nem létezik RMDSZ-tag szintén a kerületi székházaknál, vagy a megyei szervezet székházában igényelhetnek beiratkozási ûrlapot, vagy feliratkozhatnak a székházban használatos közös listákra. Az ügyvezetô elnök hangsúlyozta: csak azok a személyek jelentkezhetnek, akiknek az állandó lakhelye Kolozsvár. Ide értendôk azok a személyek is, akik jelenleg külföldön tartózkodnak, de megtartották állampolgárságukat és állandó lakhelyüket. Ôket az itthon maradott hozzátartozók írathatják be a kataszterbe.
A beiratkozáshoz szükséges adatok a következôk: a teljes név (ha több keresztneve van, akkor mindegyiket kérik feltüntetni), állandó lakcím (utca, házszám, tömb, lépcsô, ajtó), születési dátum (év, hónap, nap), születési hely (helység, község, megye). Nem szükséges, de hasznos adatok: telefonszám (ha van), felekezet (nem kötelezô), RMDSZ-tagság.
Bitay Levente kérdésünkre azt is elmondta, nemcsak Kolozsváron, hanem Kolozs megye több településén is hasonló kataszter készül. A legügyesebbek a kisbácsiak voltak, akik elsôként végezték el a nyilvántartást. Ôket követte Tordatúr, jelenleg Tordán kezdeményeztek hasonló akciót.
Amennyiben a kormány nem tesz eleget az oktatási szakszervezetekkel kötött szerzôdéseinek (élelmiszerjegyek bevezetése, vasúti kedvezmények stb.), a kolozsvári közoktatási szakszervezet (SLIPC) a júniusi kisérettségi és érettségi vizsgák elnapolásával próbálja majd jobb belátásra bírni a hatalmat — mondta a Szabadságnak Stanca Constantinescu, a SLIPC elnöke, aki figyelmeztetett: nem bojkottról van szó, hanem leállításról, elnapolásról. Az elnök megjegyezte: a szakszervezeti megmozdulás idôpontját az a referendum fogja eldönteni, amelynek kérdôívét tegnap délben indította útjára a szakszervezet. A "voksolás" eredményét a SLIPC vezetôsége a közvélemény elé tárja majd.
Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes lapunknak elmondta: ô nem szólhat bele a szakszervezetek munkájába már csak azért sem, mert a munkáltatót képviseli. A "bojkottal" kapcsolatban megjegyezte: aki egy ilyen kaliberû vizsgát megakadályoz, annak a felelôsséget is kell majd ezért vállalnia.
Tegnap délelôtt Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes vezetésével kipróbálták az új típusú, opciófelsoroláson alapuló, számítógépes felvételi rendszer mûködôképességét. Mint azt Török Ferenctôl megtudtuk, a tanfelügyelôség-szintû "próbafelvételi" kifejezetten sikeresnek könyvelhetô el. A bekért adatok feldolgozása során viszont kitûnt: csak akkor mûködik jól a rendszer, ha a kilencedikbe iratkozó diákok betartják a kérdôív-szabályokat, és helyes sorrendben, kellô számban sorolják fel iskolaopcióikat.
Amint arról lapunk május 11-i számában már beszámoltunk, a brassói törvényszéken az utolsó tárgyaláshoz érkezett az Alimentara Kft. kontra Gheorghe Funar polgármester bûnvádi per. A tárgyalás során a brassói ügyészség képviselôje arra kérte a bírót, hogy a hivatali visszaélést elkövetô polgármestert 5-tôl 15 évig terjedô börtönbüntetésre ítélje.
Funar szerint bûncselekményrôl szó sincs, az Alimentara Kft. által ellene indított eljárás pedig összeesküvés. Az ügyész azzal indokolta kérését, hogy a polgármester 14 milliárd lejes kárt okozott az Alimentara Kft.-nek, mivel nem volt hajlandó kibocsátani az építkezési engedélyt a Széchenyi téri bevásárlócsarnok földszinti helyiségének korszerûsítésére. A magáncég számításai szerint az engedély kibocsátásának megtagadása miatt az 1997–1999 idôszakban a polgármester 14 milliárd lejes kárt okozott a vállalatnak. Funar viszont azt állítja, hogy az Alimentara egyetlen olyan iratot sem csatolt a visszafizetési kéréshez, amelybôl egyértelmûen kiderül, hogyan számították ki az állítólagos veszteséget.
Mint ismeretes, 1997 februárjában Gheorghe Funar polgármester három nap elteltével felfüggesztette a Grigore Dejeu által az Alimentara Kft. részére kibocsátott építkezési engedélyt. Tettét azzal indokolta, hogy a szupermarket felépítésére a cég nem tartotta be a törvényes elôírásokat. A Ioan Muresan vezette cég bírósághoz fordult és az engedély mihamarabbi kibocsátását kérte. Funar ugyanakkor azzal vádolta Muresant, hogy a Széchenyi téri bevásárlócsanok földszinti helyisége hamis iratok felhasználásával került a cég tulajdonába. A polgármester büntetô feljelentést tett Muresan ellen.
A közhiedelem ellenére a Funar és Muresan közti konfliktus nem a bevásárlócsanok felújítására vezethetô vissza. A polgármester és az Alimentara igazgatója jó baráti viszonyban volt mindaddig, míg Muresan a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba iratkozott. Nem sokkal ezután Muresan eltávolította Funar feleségét, Sabinát az Alimentara Rt. könyvvizsgálói állásából. A polgármesterhez közel álló személyek szerint Funar örök bosszút esküdött. A kolozsvári elöljáró ügyelt arra, hogy a személyes konfliktusnak közérdekû színezetet adjon. Azzal vádolta Muresant, hogy a nagyáruház létrehozásával elûzi a kolozsvári és a környékbeli gazdákat, akik itt árusították javaikat. Mivel az építkezési engedélyt felfüggesztették, az Alimentara bezárta a földszinti helyiséget. Funar több olyan tanácsülést hívott össze, amelyen megpróbálta rávenni választottjainkat, hogy a helyiség azonnali kinyitásáról és a gazdáknak történô átadásáról rendelkezzenek. Az ügyben a Legfelsôbb Bíróság döntött: az Alimentara jogszerûen táblázta be a földszinti helyiséget.
A polgármester több pert vesztett az Alimentarával szemben. Az építkezési engedély kibocsátásának visszautasítása miatt a kolozsvári törvényszék 900 millió lej kártérítés kifizetésére kötelezte a városi tanácsot. Mivel a polgármester nem volt hajlandó fizetni, a pénzügyi igazgatóság zárolta a tanács folyószámláját és elkülönítette a közel egymilliárd lejes összeget.
Funar 1997 ôszén közel állt a letartóztatáshoz, amikor a Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság mellett mûködô ügyészég bûnvádi eljárást indított ellene. Vasile Sãlcudean akkori parasztpárti prefektus felfüggesztette tisztségébôl a polgármestert. Funar fellebbezésének eredményeként a prefektusi rendeletnek végrehajtását felfüggesztették. A brassói törvényszék május 18-án, pénteken mond ítéletet.
A Szabadság által megkeresett büntetôjogi szakember szerint Funarnak nem kell tartania attól, hogy letartóztatják vagy börtönbe vetik. — A novemberben módosított büntetô törvénykönyv értelmében nem csupán a 12, hanem a 15 éves börtönbüntetéssel járó bûncselekmények esetében is felfüggeszthetik az ítélet végrehajtását. Ha a bíró igazságos lenne, akkor végrehajtatná és nem függesztené fel a börtönbüntetést, hisz a vádlott nem térítette meg a cégnek okozott kárt — mondta a neve elhallgatását kérô szakember. Hozzátette: amennyiben Funart elítélik, hosszú hónapokba telhet, ameddig a letartóztatási parancsot végrehajtják, hisz a polgármester óvást emelhet ellene. Amennyiben Funar az ítélet végrehajtását támadja meg, az ügyben az elsô fokú bíróságnak kell döntenie.
A fentiek tudatában Gheorghe Funar hétfôn úgy nyilatkozott: nem tart a brassói törvényszék ítéletétôl. — Amennyiben bezárnak, legalább esélyem adódik 5 évtôl 15 évig pihenni — mondta gúnyolódva.
Vasile Soporan prefektus lapunknak elmondta: amennyiben a brassói törvényszék börtönbüntetésre ítéli a polgármestert, a még érvényben levô közigazgatási törvény értelmében kell eljárnia, amely szerint Gheorghe Funar felfüggeszthetô tisztségébôl. Az új jogszabály csak május 23-án lép érvénybe. — A törvény értelmében járunk el. Elemezzük a kérdést és eljárunk az ügyben. Egyelôre nem kívánok fenyegetôzni a sajtóban — tette hozzá Soporan.
Elmúlt év októberében Kolozsvár polgármestere szenzációsnak szánt hírrel hívta össze az újságírókat: azt állította, hogy Vincze József kolozsvári lakos merényletet akart megkísérelni ellene, a rendôrség pedig a hamar megtartott házkutatás során egy hatlövetû pisztolyt talált, amelybôl két golyó hiányzott. Vincze József nyugalmazott mérnököt akkor le is tartóztatták 24 órára, majd orvosi vizsgálatok és ajánlás alapján szabadlábra helyezték, de röviddel ezután újból letartóztatták. A városháza hivatalosságai akkor az RMDSZ-re is rá akarták terelni a figyelmet, ajánlva, hogy ellenôrizzék a vádlott és a szervezet közötti kapcsolatot. Azt állították, hogy egy elmebetegségben szenvedô nem cselekszik, ha valakik nem irányítják. Végül Vinczét tiltott fegyvertartás és csempészés vádjával 30 napig tartották fogva. A sajtó visszafogottan és fenntartásokkal viszonyult a polgármesteri állításhoz, és "megrendezett merényletként" írt az esetrôl. A vádlott szerint azonbannevét meghurcolták, és gyermekeivel együtt óriási erkölcsi kárt szenvedett.
Nem hagyhatom, hogy ennyire elhallgattassanak, mondotta Vincze József, aki felkereste szerkesztôségünket, elmondva, hogy ügyében nemrég hoztak döntést: egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és mihelyt megkapja az ítélet megindoklását, fellebbez az ítélet ellen. Szerinte mindaz, ami vele megtörtént, holnap, holnapután bárkivel újból megeshet. Fogvatartására úgy emlékszik, mint történetének legszörnyûbb részére, hiszen a 30 nap alatt senkit nem engedtek be hozzá, még a feleségét sem, kihallgatásánál pedig nem volt jelen a hivatalból mellé rendelt védôügyvéd, mindamellett, hogy "nagyon súlyos idegállapotban, szinte önkívületben volt a baleset és stressz miatt". Tehát még a legelemibb eljárási szabályokat sem tartották tiszteletben, mesélte Vincze. Szenvedéseihez hozzájárult, hogy megvádolása elôtt nem sokkal fejsérüléses autóbalesetet szenvedett, kezelés alatt állott, és hiába kérte az orvosa által kikísérletezett gyógyszert, a fogházban ezt visszautasították. Ráadásul "agresszív cellatársat" zártak melléje. Vincze József azt is sérelmezte, hogy pereskedése során az RMDSZ-tôl nem kapott semmilyen ("érdekvédelmi") támogatást.
Ami a fegyvert illeti, a Vincze által mutatott iratok szerint az egy Flobert pisztoly volt, a nagybetûvel feltüntetett, kedvcsináló reklám szerint "tetszetôs és élethû". Vincze József állítása szerint az egy játékszer, nem minôsül fegyvernek, Magyarországon engedély nélkül vásárolható. Lefordították a jótállási papírokat is, minden iratot, amit a fegyver mellé adtak. Ezek benne voltak a dossziéban is, de "nem volt 3 millió leje ahhoz, hogy ellenszakvéleménnyel megcáfolja, nem rendes lôfegyverrôl van szó".
Nemrég újból beidézték a rendôrségre Vincze Józsefet. Elmondása szerint ezúttal egy lopott Pentax orvosi mûszerrôl van szó, amelyet Magyarországon valaki az ô nevében adott be javíttatni. A bûnügyi nyomozási osztály által kiállított iratban lopási ügyben és "elkövetôi minôségben" idézték be. Jelenleg (kedvezményes alapon) rehabilitációs kezelésen vesz részt egy vásárhelyi klinikán, és csak arra vágyik, hogy visszanyerje letartóztatása elôtti állapotát, meg nyugodtan hagyják élni tudományos technikai kedvtelésének.
ROTH ENDRE: NACIONALIZMUS VAGY DEMOKRATIZMUS címû könyvét mutatja be a Pro Europa Kiadó május 16-án, szerdán du. 5 órakor a Phoenix könyvesboltban. A kötetet Szokoly Elek, a Pro Europa Kiadó igazgatója, Kallós Miklós egyetemi tanár, Balázs Sándor egyetemi tanár, a magyar kiadás fordítója és Salat Levente egyetemi elôadótanár méltatják.
ZENÉS ÁHÍTATOT TARTANAK szerdán délben a belvárosi unitárius templomban. Orgonán játszik Bognár Noémi. Szeretettel várják a híveket és az érdeklôdôket.
A MASZKURA CSOPORT május 16-án este 8 órakor a Báthory-líceumban Rãzvan Petrescu A tréfa címû darabját mutatja be. Fordította Orbán János Dénes, dramaturg és rendezô Kovács István, zeneszerzô Kötô Áron, szereplôk Csergô Tibor, Lászlóffy Csaba, Telegdy Loránd és Vrencsán Erika.
GAJZÁGÓ ANDRÁS festészeti kiállítása nyílik meg május 17-én 13 órakor a Német Demokrata Fórum Unió/Memorandumului utca 8. szám alatti székházában. A Báthory-líceum VI. osztályos tanulójának tárlatán dr. Gheorghe Arion egyetemi tanár, mûvészettörténész mond megnyitóbeszédet.
KERTBARÁT TALÁLKOZÓ május 17-én, csütörtökön du. 5 órától a Ion Ghica 12. szám alatti EME-házban. Orbán Sándor és dr. T. Veress Éva a növényvédelemrôl tart elôadást, majd megbeszélés következik az aktuális kerti teendôkrôl. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
A RÓMAI KATOLIKUS LÍCEUM (mely a Báthory István Líceumban mûködik) tanárai május 18-án, pénteken du. 6 órától megbeszélést tartanak a szülôkkel.
Szeretettel várnak minden szülôt, függetlenül attól, hogy milyen felekezethez tartozik.
De úgy is mondhatnám: rajztanárok dicsérete. Hiszen nem lehet eléggé és elégszer hangsúlyozni: milyen fontos szerepet játszik a helyenként még mindig melléktantárgyként kezelt rajzoktatás a gyermekek mûvészi érzékének a fejlesztésében, a majdani mûvészek, mûvészetkedvelôk táborának a kialakításában. Szerencsére Kolozsvár jelentôsebb iskoláiban több évtizedes hagyománya van a mûvészképzésnek, olyannyira, hogy nem lenne érdektelen a különbözô nemzedékek oktatóinak számbavétele sem.
Egyelôre azonban a Brassai-líceumban történt stafétaváltásról kell szólnunk a Brassai-napok és a hagyományos gyermekrajz-kiállítás ürügyén is. S ha eddig a képzômûvész rajztanár, Kováts Ildikó hozzáértését, ügybuzgóságát volt alkalmunk évek hosszú során át nagyon is megérdemelten dicsérni, most örömmel állapíthatjuk meg, hogy az utód, Kocsis Ildikó szintén képzômûvész rajztanár hasonló erényekkel rendelkezik. Fiatalos lelkesedéssel és teljes erôbedobással dolgozik. Így aztán az eredmény sem maradt el. Lapunk hasábjain mindössze csöppnyi ízelítôt tudunk nyújtani abból a rendkívül eredeti és fantáziadús világból, amellyel a tanárnô tanítványai megörvendeztették az érdeklôdôket. De a líceum 42-es termében rendezett kiállítás továbbra is nyitva tart. Érdemes megtekinteni!
Németh Júlia
A BÁTHORY ISTVÁN ELMÉLETI LÍCEUM közli, hogy a 2001–2002-es tanévre az I. osztályosokat folyó év május 31-ig írják be az iskola titkárságán (naponta 8–17 óra között).
A gyerekek beiratásához szükséges iratok: születési bizonyítvány eredetije és fénymásolata; orvosi bizonyítvány; óvódai ajánlás.
A Duna Televízió filmszerkesztôi, a program-fôszerkesztôség munkatársai, és a Duna Mûhely képviselôje május 14–18. között egyhetes erdélyi körúton vesznek részt, melynek során öt városban szeretnének találkozni a televízió nézôivel, és általában a filmbarátokkal. A körút résztvevôi: Németh Beatrix, Pintér Judit, Medgyesi Gabriella filmszerkesztôk, Vízi Mária, az irodalmi szerkesztôség munkatársa, Küri Erika, a mûsorszerkesztés vezetôje, Pölöskey István, a mûsorsajtó iroda vezetôje, valamint Durst György, a Duna Mûhely producere. Csütörtökön este hét órakor Kolozsváron az Apáczai-líceum dísztermében kerül sor a vetítéssel egybekötött beszélgetésre. A találkozó címe Hangulatképek a Duna Televízióban vetített filmmûsorokból. A Duna Televíziót minden városban a helyi diákfilmklub látja vendégül. A filmrészletek vetítésével színesített bemutatkozást kötetlen beszélgetés követi a résztvevôkkel. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak!
Sade márkiról viszonylag kevés kép esik manapság, hiszen aki a kétes hírû libertinus személyérôl, munkásságáról filmet akar csinálni, nehezen kerülheti meg a márki nevéhez kapcsolódó "szexuális fertôt". Philip Kaufmann (Henry and June, The Unbearable Lightness of Being stb.) és csapata azonban mégis belevágta fejszéjét a témába, mégpedig Doug Wright díjnyertes drámája alapján. Wright 1995-ben írta meg darabját, amely saját bevallása szerint a szólásszabadság problematikáját tárgyalja egy olyan Amerikában, ahol rafináltabbnál rafináltabb módszerekkel szivárogtatják be a cenzúrát, akár az állampolgárok agyába is. Kaufmannék hûen követték a drámai instrukciókat, habár a biztonság kedvéért többször megnézték Peter Weiss Marat/Sade-jának Peter Brook-féle verzióját.
Rövid áltörténelmi expozíció után (nagy francia forradalom, zaftos guillotine-jelenet, Sade-idézetek) a hírhedt charentoni elmegyógyintézetbe viszi a nézôt a kamera, ahova a márkit (Geoffrey Rush) a napóleoni igazságszolgáltatás bejuttatja. Azonban a méteres falak nem állhatják útját libertinusunknak, egy korrumpált mosólány (Kate Winslet) útján eljuttatja a Justine kéziratát kiadójának. Persze kitör a botrány, és Napóleon utasítására felügyelôt küldenek az intézetbe, hogy megakadályozza a további rendbontást. A diliház vezetôje, Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) — aki egészen modern és egyben humánus módszerekkel, például munka- és rajzterápiával próbálja gyógyítani betegeit — mélységesen felháborodik, amikor a szadista Royer-Collard doktor (Michael Caine) terápiás eszközöknek nevezett középkori kínzóeszközei kíséretében bevonul az intézetbe. A szigorú doktor az elsô adandó alkalommal lecsap a márkira, és zsarolás útján eléri, hogy az abbé elkobozza annak írószereit. Persze Sade nem adja fel, borral, vérrel majd ürülékkel folytatja munkáját, és a rajongó fiatal lány habozás nélkül segít neki, amíg egy véletlen katasztrófa folytán (amelynek okozója a márki bûnös szenvedélyeket szító gondolatvilága) az egyik ápolt megöli. Az abbé — aki titkon szerelmes a lányba — végez a márkival, és rövid úton megôrül.
A film elsô ránézésre na-gyon kerek, nagyon esztétikus, és nagyon korrekt. Csakhogy éppen ez a legnagyobb baja. A nézônek semmilyen intellektuális erôfeszítésre nincs szüksége, hogy megfejtse a viszonyokat, szembeállítsa a pólusokat, kövesse az egyes karakterek fejlôdését. Hogy miért? Mert a viszonyok eleve polarizáltak, a karakterek egysíkúak, a történet iránya az elsô pillanattól kezdve kétségtelen. És hiába a szólásszabadságról szóló értekezések, a korrektség vasfüggönye mögé bújtatott gruppenszex és nekrofília-jelenet, az opusz nem szabadul az iskolás szinvonalú "pszichodráma" keretei közül. Ha nem Sade márkiról szólna a film, egyszerû Kaufmann-féle esztétikai stílusgyakorlatról lenne szó. Így azonban tövis nélküli rózsát "szorongat" a nézô, és csak azon csodálkozik (ha egyáltalán eszébe jut), hogy a végén nem fáj.
címmel szervezett háromnapos találkozót Csíksomlyón a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár. A könyvtári szolgáltatás megváltoztatása és fejlesztése elengedhetetlen, mert a változó társadalom kihívások elé állítja a könyvtárakat. Tizenöt magyar könyvtáros-menedzser (vagy menedzserjelölt) vett részt Erdély különbözô könyvtáraiból és hallgatta meg a két vendégelôadó, Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetôje és Mikulás Gábor információs, minôségügyi és PR tanácsadó Kecskemétrôl, a legújabb magyar és külföldi kutatások eredményeire és saját tapasztalataikra alapozó elôadásait.
A BRASSAI SÁMUEL ELMÉLETI LÍCEUM tanítónôi szeretettel várják az elsô osztályba beiratkozókat május 28-ig, de. 8–13 óra között, az iskola titkárságán, du. 1–5 óra között pedig a 15-ös teremben.
Ha elfogadjuk (és miért ne fogadnánk el?), hogy a filozófia olyan szerszáma az emberi gondolkodásnak, mint asztalosnak a gyalu, kovácsnak az üllô és a kalapács, akkor elvárhatnánk tôle — feladata kellene hogy legyen —, hogy simítsa, kerekítse, megfossza érdességeitôl és idétlen kinövéseitôl mindennapi életünket. Ki kellene békítsen az élettel, hozzásegítsen a dolgok megértéséhez.
A marxi jelmondat amit annak idején annyit bifláztattak velünk: Mindeddig a filozófia meg akarta érteni a világot, de a világot nem megérteni kell, hanem megváltoztatni. Nos, ez nem áll módunkban és ezt Marx tudta legjobban. Marad tehát továbbra is a világ megértése.
A tudományok igyekeznek támpontokat adni. Geopolitikáról, makrógazdaságról, financiális segélyekrôl beszélnek és magyarázzák, hogy azért vagyunk térdig, illetve derékig és azért leszünk nyakig benne, mert... Bízzunk tehát a politikában, mert az a pragmatikus tudományok mûvelôje. A politikus nem gondolkozik, hanem cselekszik. Helyettem. Mert ô dönt a nevemben. Nekem vannak terveim, elgondolásaim, álmaim, de neki van a kezében a gyalu. Még nem ismerjük egymást de ha találkoznánk, én lennék a megrendelô és ô a mester. — Uram, mondanám, szeretnék egy... — Lehet, hogyne lehetne. Az anyagot ugyebár ön hozza és akkor ennyi és ennyibe kerül. — Nem lehetne olcsóbban? Most éppen nehéz anyagi helyzetben vagyok. — Ja, kérem, az álmokat meg kell fizetni!...
Az emberek soha sem tudtak emberi életet élni. Az embereket mindig feláldozták valamiért és olyan munkát végeztettek velük amire önként nem vállalkoztak volna. Bajorország ôrült Lajos császára olyan kastélyt építtetett a maga és a császárné számára, olyan operaházat Richard Wagnernek, hogy belerokkant az egész ország. A mai bajor polgár mégis büszkeségtôl dagadó kebellel mutogatja a Chiemsee szigetein levô kastélyokat és a Bayreuthi Festspielhaust, és úgy beszél az Unser Ludi-ról (a mi Lajosunkról), mint legkevesebb uralkodójáról. A mi Casa Poporului monstrumunkat csak a Libanonból idetévedt államfô volt képes megdicsérni és összehasonlítani a Pentagonnal, annak hátrányára.
Legtöbbünknek úgy tûnik, hogy már megismertük azt amibôl nem kérünk — de kapunk bôségesen. Valamennyien mást szeretnénk, de nem tudjuk mit. Csatlakozni kellene ilyen-olyan ideológiákhoz, de ebbôl is elegünk van már. Ki akarnak békíteni minket egy olyan valósággal, amellyel nem vagyunk hajlandók kibékülni.
A tudomány nekem, de bizonyára másoknak sem ad lelki támaszt, mert éppen a "lelki"-komponens hiányzik belôle. Illetve abból, amit a tudomány a mai elôrehaladott szintjén mûvel, én, az utca embere, mit sem értek. Fiamról, aki kutató vegyész sem tudom, mit kutat és miért. Egyre mélyül a szakadék a tudomány és a köznapi ember között, ezért nyernek egyre nagyobb teret az áltudományok, a misztikus, irracionális gondolatmenetek és gondolatrendszerek. Valahogy ahhoz hasonlóan ahogy a populisták fogalmaznak a politikában. Hazugság — de legalább érthetô.
Szeretnénk már végre találni valamit amiben bízhatunk. Hiszen a Felekezetek bankjában éppen úgy sikkasztanak mint másutt. A reverenda nem garancia, vagy a reverendásokat is éppen úgy ejtik át a maffiózok mint a civileket. Ez a valóság. És Freud azt tanítja: a neurózisok abból fakadnak, hogy az ember nem képes szembenézni a valósággal...
"Ma az emberek aggódnak — olvastam valahol —, mert nem tudnak félni." Félni ugyanis csak valamitôl lehet. A szorongás, az aggodalom abból fakad, hogy mindentôl félünk.
Gyermekkoromban egyetlen Valakitôl féltem (Ó, boldog Árkádia!) és benne bízva írtam rá fekete tussal a vonalzómra: Isten szeme mindent lát, ne lopd el a léniát.
Úgy látszik, igen. Ismét. Velünk foglalkozik az írott és beszélt román sajtó egyrésze, bennünket (is) érintô kérdésekben nyilatkozott a közelmúltban Rãzvan Theodorescu mûvelôdési miniszter úr is, akit mindezidáig azt hiszem, legádázabb ellenségei se vádolhattak-vádolhatnak magyarbarátsággal. De — negatív értelemben is terítéken vagyunk. Hogy ez mit jelent? Amikor úgy tesznek, mintha nem is léteznénk. Mégpedig olyanok, akiktôl ezt nem vártuk. Kezdjük is mindjárt ezzel:
A hazai katolikus püspökkari konferencia állandó bizottságába, nemrégiben valahogy egyetlen magyar püspököt se választottak be. Igaz ugyan, hogy több a görög katolikus és római katolikus román püspök, mint a magyar Romániában (az arány: hét a négyhez), de nem ártana végre a híveket is összeszámlálni, akiket a tiszteletre méltó fôpapok képviselnek.
A XX. század fordulóján történt "államosítás" — amikor a román görög katolikus egyházat egy tollvonással "beolvasztották" a görögkeletibe, sajnos, csúnyán megtizedelte ezt a történelmi hagyományokkal rendelkezô egyházat. Hôsiesen ellenálló (és ezért halálra gyötört, bebörtönzött, kényszerlakhelyen tartott) fôpapjai gerinces kitartása ellenére — az alsó papság egy része kénytelen volt átállni a görögkeleti egyházba. Aki nem — azt elmozdították parókiájáról, kizárták a klérusból. Így a hívek — azokban az erdélyi városokban, ahol tehették — a római katolikus templomokban hallgattak szentmisét. Falvakon azonban nem volt, színromán helységekben természetesen ma sincsen római katolikus templom. Így a görögkeleti lelkésszel egész nemzedékek nôttek már fel a többségi, görögkeleti vallásban, akiknek nagy része már vissza se tért szülei-nagyszülei, a keleti rítusú katolikus vallására. Történelmi püspökségeik azonban megmaradtak. Mind az öt. Egyik-másikuk kevesebb hívôvel, mint a Gyulafehérvári Fôegyházmegye híveinek egyharmada. A zömmel római katolikus románok (elrománosodott — vagy még magyarul beszélô moldvai csángók) is lényegesen kevesebben vannak, az Erdélyben élô római katolikus magyaroknál. Az elôbbiek két püspöke közül az egyik, Bukarest metropolitája, Ioan Robu érsek úr ôexcellenciája lett a püspökkari konferencia elnöke. Ha magyar nem is — de kisebbségi püspök mégis került a bizottság állandó tagjai közé, a temesvári római katolikus püspök a német nemzetiségû Martin Roos ôexcellenciája személyében. Azt csak zárójelesen említem, hogy az ország katolikus hívei közül jó, ha húszezer német akad — mégis német püspök képviseli a "kisebbségeket" az elôkelô testületben.
Bizonyos jelekbôl úgy tûnik (tessék helyreigazítani, ha tévednék), hogy Jean-Claude Périsset érsek, pápai nuncius úr ôexcellenciája is mintha azt szeretné, ha a következô (ki nem mondott — de az egyház által talán áhított) megoldás érvényesülne a hitélet gyakorlatában: a magyarországi hívek imádkozzanak-énekeljenek-hallgassák az igét és a szentmisét magyarul, ugyanezt Romániában románul, Szlovákiában pedig — na, tessék kitalálni. Hogy miért csinálok az egészbôl "akkora" kázust? Nos, mert attól tartok, hogy a püspökkari konferenciának ez a bizottsága nem áll majd ki kellô határozottsággal, hogy a gyulafehérvári érsekség elorzott javait (elsôsorban a Batthyaneumot) — vagy a váradi püspökség gyönyörû barokk-palotáját a román állam visszaadja azoknak — akiktôl fél évszázaddal ezelôtt elrabolta. Lehet, hogy ezek után túlzottan élénk fantáziálással vádolnak meg — de ha Rãzvan Theodorescu miniszter úr nyilatkozataira gondolok a fenti kérdésekben —, valamint a kolozsvári Fôtéren éktelenkedô gödrök jövôjével kapcsolatosan, lehetetlen összefüggést ne látnom, a püspökkari konferencia állandó bizottsága, a mûvelôdési miniszter, továbbá Kolozsvár polgármestere között. No, nem holmi nyilvánosan, magyar módra hejehujával, csinnadrattával kötött szövetség ez — mindössze halkan együttmûködô. Halkan — de eredményesen.
Mindezek mögött természetesen — a készülô magyar státustörvény van. Ez ellen próbálnak szóval-tettel, halkan vagy harsányan, ilyen-olyan úton tiltakozni, megfélemlíteni bennünket — de a lehetôség szerint Magyarországot is, olyan nemes ihletésû szervezeteket is bevonva (akár azok tudták kívül is), amelyeknek semmi köze a napi politikához. Nem szólva bizonyos — nemrég még velünk szövetséges — politikusokról, akik igen jól tudják, hogy a mindenáron magyarellenesség talán még alkalmas lesz arra, hogy visszanyerjék eltékozolt népszerûségüket, elvégre: amit szabad Németországnak a romániai németek, Szlovákiának szlovák honfitársaink — vagy akár Romániának is, Moldova Köztársaság román nemzetiségû állampolgárai felé — azt Magyarországnak semmiképp sem szabad a Romániában élô magyarok irányában! Ezt — egyébként — maga Adrian Pãunescu költô-szenátor fejtette ki a legvilágosabban, most, hogy a státustörvénnyel divatba jöttünk, divatba jött semmibe vételünk — vagy ellenkezôleg, gyalázásunk.
Emlékezetem viaszfigurái, olykor, ha alaktalanná gubancolódnak is, vissza-visszatérnek, és néha élesebben mutatkoznak, mint azelôtt. Az édes élet patakja forr ilyenformán aszúvá, ami megmarad, azt érdemes kortyonként ízlelni, hogy a velünk történtek értelmére ráérezzünk.
*
A régi Kollégium épületébe mi az udvari kicsi bejárón át jutottunk be. A belsô udvar kicsiny négyszögét követô, egyik oldalon nyitott emeleti folyosó félhomályára emlékszem, s arra, hogy végében volt az iskolai könyvtár. Ha az ajtaján tárva volt az ablak, bemondhattuk az adatainkat, és a sokféle kötelezô olvasmányként jegyzett könyvekbôl kaptunk egyet. Nem emlékszem az elsô könyvtári könyvem címére. Annál inkább arra, hogy az olvasástól koszos-rongyossá vált lapjainak bársonyosan meleg volt tapintása. Talán Jókai valamelyik regénye lehetett. Olyan puha, olyan siralmasan szegényes volt, mint a mi háború utáni rongylabdánk, amelyet szétszakadásig kergettünk a Nádas-parti utcák porában.
A "magyar idôben" a Görögtemplom utcában laktunk. Gyermekcsapatunk bôrlabdáját a fôszolgabíró fia hozta, és az óváriakkal vívott mérkôzéseken sem kellett szégyellnünk magunk labdánk minôségéért, inkább csak azért, hogy többször vágódott a mi kapunkba, mint az övékbe. De könyvem ott akkor csak egy volt. A szennyes ruhák között találtam azt a füzetet, amely arról szólt, hogy fogságba esett vitéz magyar járôrkatonáink hátából miként hasítanak szíjat az oroszok. Elsô osztályos koromtól esténként felolvastam apámnak az Ellenzéket. Így aztán egyetlen vasárnap délután csaknem végeztem a szemléletes rajzokkal tele propagandafüzettel, de a katonai szolgálatból hazatért apám azzal vette ki kezembôl az izgalmas olvasmányt, hogy az nem nekem való. A befejezetlen történetbôl csak annyit tudtam meg, hogy a magyar katonákkal alaposan elbántak a rettenetes orosz télben.
Akkoriban a Görögtemplom utcai fiúk között cserkészek is voltak, akiknek illett minden nap valamiféle jó cselekedetet véghezvinniük. Ôk a Kollégiumba jártak iskolába. A Kollégium tágas udvarát magas kôfal választotta el a Petôfi utcától. Alatta jártam a Tordai út sarkán lévô elemibe. Elképzeltem játszótársaimat, amint cserkészegyenruhájukban katonásdit játszanak az udvaron. Veress Sanyi, akinek az apja eltûnt a háborúban, és ettôl már tizennégy éves korában felnôttként viselkedett, egyszer felemelt a kôfal mellett, hogy láthassam a cserkészeket. De olyan kicsi voltam még, hogy nem láttam túl a falon. Képzeletemre hágva meséltem el, hogy milyen csodás a cserkészélet. Késôbb a zenekonzervatóriumot alapító Lakatos bácsi fia biztatott, hogy, amikor eljön az ideje, jó cselekedeteimért bizonyára bevesznek a cserkészek közé. A Jó Pajtásra egyik jótevôm fizetett elô, az iskolában a szegények kosztján éltem. Délután ingyenes németórára jártam, nagyon szerettem szálkás gótikus betûket rajzolni.
De aztán más idôk jöttek, elkerültem a kerekdombi külvárosba, és még úttörô sem lehettem, mert kinôttem a gyerekkorból.
Szép könyveket kaptam és gyûjtöttem, osztálytársaimnak is kölcsönöztem kincseimbôl. Aztán beiratkozhattam a Kollégium könyvtárába is. Faltam minden olvasnivalót, becsültem a patinás könyveket, az ódon falakat. A régi tablókról letekintô tanárokra és a végzôs diákokra úgy néztem fel, mint a hosszú évekre külvárosba rekedt Erzsébet kisasszony az óvári templom kifestett szentjeire. — Nálatok melegebb az udvar… — nyitott be a vénkisasszony térdig érô hótakaróval borított udvarunkra. — Fûtjük! — bólintottam a tôlem telhetô legnagyobb komolysággal, mert magam is úgy éreztem, hogy nemcsak azért otthonosabb számomra a Kollégium, mert a napi faadagommal, amit elôzô ôsszel önkéntes munkában a Bácsi-torok környékén gyûjtöttem, hat kilométert cammogva, a buszokkal versenyt futva, jeges utakon korcsolyázva és csicsonkázva, kirakatokat, emberi nyüzsgést bámulva, minden áldott nap lélekmelegemet is belélehelem, hanem mert ott van az okos emberek titka elrejtve. Ott kell lennie a tanárok pillantásában, a kopott könyvekben, a sárgult képek mögött. Igen, az ilyen helyeket fûti valami fenséges gondnok, régóta felhalmozódó, valamikor kiköbözhetô szeretetrakás. Soha el nem késtem. Azt hiszem, akkor sem akartam lemaradni egyetlen kis titok, és akármilyen részigazság fölötti, örökké gyermeki, közös csodálkozásainkról.
A hétközi forduló miatt nem tûzték ki egyetlen elmaradt találkozó lejátszását sem, ezek eredménye különben sem befolyásolja az élcsoport állását. Az idény végéhez közeledve úgy tûnik egyes bajnoki címre pályázó együttesek elszámították magukat, izgalmas végkifejlet várható. A Kolozsvári Apa SE immár akkor sem lehet bajnok, ha a következô mérkôzéseit sorozatban megnyeri. Viszont a jelenlegi listavezetô, a Kolozsvári Romsco SE ha egyetlenegyszer is botlik, akkor bajnoksághoz segíti a Szamosfalvi ASA Victoriát, ha az három mérkôzésen gyôz.
Négy hazai és két vendéggyôzelem, valamint egy döntetlen a forduló mérlege, a hármas gólátlag jónak mondható.
Az ejtôernyôs ugrótorony mellett játszó focisuli pályáján majdnem meglepetést okoztak az Alsójárai Bányász II. néven szereplô ifjak, lelkesedésüket azonban nem kísérte szerencse, az utolsó pillanatban kapott góllal kaptak ki 1–0-ra az éllovastól. Az ASA Victoria 4–0 arányban leiskolázta a Szászfenesi Unireát — jelentôs gyôzelem, hiszen megtörténhet, hogy a bajnokság sorsa a gólarányon múlik.
További eredmények: Tordai Ronlit CFR–Apa SE 2–2, Dési Selena II–Kolozsvári Motor IRA 4–0, Kolozsvári U FC II–Kolozsvári Romhills FC 1–2 és Kolozsvári Egészség–Kolozsvári CFR II. 3–0; Kolozsvári U FC III–Kolozsvári Dromex 3–0 (játék nélkül), a Tordai Turdeana szabadnapos volt. A táblázaton:
1. Romsco 25 21 1 3 66–18 64
2. ASA Vict. 24 18 4 2 76–29 58
3. Apa SE 25 18 3 4 65–18 57
4. Selena II. 25 12 7 6 38–29 43
5. Turdeana 24 13 3 8 44–26 42
6. U FC II. 23 13 2 8 48–33 41
7. Romhills 24 12 4 8 42–30 40
8. CFR II. 23 10 3 10 42–45 33
9. Ronlit 24 9 5 10 47–42 32
10. U FC III. 23 9 1 13 37–42 28
11. Egészség 23 9 0 14 35–47 27
12. Motor IRA 24 9 0 15 24–51 27
13. Unirea 24 4 2 18 24–56 14
14. Alsójára II. 23 2 1 20 18–78 7
A hétközi forduló után pénteken, május 18-án lesznek mérkôzések, amelyek közül a rangadónak számító Apa SE–Romsco SE találkozó emelkedik ki, de érdekes lehet még az Egészség–Romhills és az Alsójára II–Unirea mérkôzés is.
Ha a hátramaradt három fordulóban az apahidaiak legalább három pontot szereznek, akkor megszerzik az idei bajnoki címet. Elméletileg még a Magyarlónai Lendület West Ham FC-nek is van lehetôsége az elsô helyre kerülni, ha minden mérkôzésén (beleértve a két elmaradt találkozót is) gyôz. Kezdetnek a dobogós helyen szereplô Egeresi Bányász ellen 3–1-re nyertek.
Az Apahidai Somesul magabiztosan verte 3–0-ra a Körösfôi Köröst, de jelenlegi pozíciójukat a következô forduló rangadóján kell igazolniuk Egeresen a Bányásszal szemben. A Patai Planeo SE–Alsózsuki Unirea mérkôzést elhalasztották, mert a pa-taiak nem tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek.
További eredmények: Dési CFR–Szamosszentmiklósi Progresul 4–1 és Kolozsvári Emanuel SE–Nagyiklódi Sinai SE 2–6; az Aranyosszentmihályi Ariesul szabadnapos volt. Az állás:
1. Somesul 17 12 1 4 42–24 37
2. Sinai SE 17 9 5 3 40–23 32
3. Egeres 17 10 0 7 39–39 30
4. West Ham 15 8 5 2 36–26 29
5. Planeo 15 8 4 3 40–25 28
6. Ariesul 17 7 2 8 31–40 23
7. Emanuel SE 17 6 4 7 43–31 22
8. Dési CFR 18 6 3 9 26–33 21
9. Progresul 17 4 2 11 33–57 14
10. Unirea 17 3 4 10 29–42 13
11. Körös 17 2 4 11 19–48 10
A május 17-i forduló párosítása: Progresul–West Ham, Ariesul–Dési CFR, Körös–Emanuel SE, valamint két rangadónak beillô találkozó, a már említett Egeres–Somesul és a Sinai SE–Planeo SE; az Unirea lesz szabadnapos.
l A 2,95 millió dollár összdíjazású római tornát megnyerô spanyol Juan-Carlos Ferrero két helyet javítva már a 2. a férfi teniszezôk pontversenyében, az ATP Race-ben. Az idény eddigi legeredményesebb játékosa (4 tornagyôzelem) 100 pontot kapott az olaszországi diadalért, így megelôzte a hagyományos világranglistát vezetô brazil Gustavo Kuertent.
A svéd Andreas Vinciguerra az elôdöntôben kapott ki a dél-amerikaitól, így a 30-ról a 15. helyre lépettelôre. Az ATP Race-t még mindig nagy fölénnyel vezeti az amerikai Andre Agassi, aki Rómában már az 1. fordulóban vereséget szenvedett.
Az ATP Race élén (zárójelben a múlt heti helyezés): 1. (1.) Agassi 427, 2. (4.) Ferrero 291, 3. (2.) Kuerten 289, 4. (3.) Sebastien Grosjean (francia) 218, 5. (9.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 186, 6. (5.) Arnaud Clement (francia) 183, 7. (6.) Jevgenyij Kafelnyikov (orosz) 182, 8. (7.) Jan-Michael Gambill (amerikai) 175, 9. (11.) Roger Federer (svájci) 174, 10. (8.) Patrick Rafter (ausztrál) 173 pont.
A hagyományos világranglista élmezônye: 1. (1.) Kuerten 4645, 2. (2.) Marat Szafin (orosz) 4080, 3. (3.) Agassi 3560, 4. (4.) Pete Sampras (amerikai) 2845, 5. (6.) Kafelnyikov 2605, 6. (9.) Ferrero 2515, 7. (7.) Hewitt 2425, 8. (8.) Rafter 2220, 9. (5.) Magnus Norman (svéd) 2125, 10. (10.) Tim Henman (brit) 2020 pont.
l Az 1,185 millió dollár összdíjazású berlini tornát megnyerô francia Amélie Mauresmo már a hatodik a nôi világranglistán. A tavalyi gyôztes spanyol Conchita Martinez most a negyeddöntôben búcsúzott, így a 7-rôl a 14. helyre esett vissza.
A WTA-világranglista élen (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Martina Hingis (svájci) 5725, 2. (2.) Venus Williams 5074, 3. (3.) Lindsay Davenport 4378, 4. (4.) Jennifer Capriati 3338, 5. (5.) Szeles (amerikaiak) 2749, 6. (9.) Mauresmo 2472, 7. (6.) Serena Williams (amerikai) 2319, 8. (11.) Anna Kurnyikova 1926, 9. (10.) Jelena Gyementyijeva (oroszok) 1886, 10. (8.) Amanda Coetzer (dél-afrikai) 1849 pont.
Az észak-amerikai profi liga rájátszásának 3. fordulójában, a Nyugati-fôcsoport döntôjében: Colorado Avalanche–St. Louis Blues 4–2; a négy gyôzelemig tartó párharc állása: 2–0, a Colorado javára.
Ádámosy Klára helyi RMDSZ-elnök a Szabadságnak kifejtette: a negyedekben a munka könnyûnek látszik, mivel az itt lakók tevékenyen részt vesznek a választmány munkájában. Nem mondható el ugyanez a Micro I., II., III. és IV. lakótelep magyarjairól, ugyanis sokan eladták vagy elcserélték lakásukat. Az elnök szerint a népszámlálás jó alkalomnak bizonyul arra, hogy a státustörvény megszavazása és alkalmazása esetében a tordai RMDSZ tiszta és pontos képet alkothat a város magyarságáról, valamint a szövetség tagjainak számáról.
A Kolozs megyei Pedagógus Szövetség szervezésében a Brassai Sámuel Líceumban az iskolaigazgatók és osztályfônökök a VIII-os beiskolázási tervrôl tanácskoztak. A megbeszélésen résztvevô, IX. osztályt indító líceumok, szakközépiskolák képviselôi színes, vonzó, jól megfogalmazott szórólapokon, értesítôkön mutatkoztak be. Az általános iskolák és a líceumok valamint a szakközépiskolák értékes információkat kaphattak és adhattak, hasznosítva mindezeket a nyolcadikosok továbbtanulási igényeinek körvonalazódására.
Az RMDSZ, RMPSZ és a Megyei Tanfelügyelôség tájékoztatót adott ki az iskoláknak, a VIII. osztályt végzett tanulók továbbtanulási lehetôségeirôl. A megbeszélésen nagy számban résztvevô igazgatók, osztályfônökök a tájékoztató alapján összesített opciókat hoztak el, mind Kolozsvárról, mind vidékrôl is, a továbbtanulni óhajtók terveirôl.
Az elméleti líceumok reál és humán szakán kívül fokozott érdeklôdést mutattak a Brassai Sámuel és az Apáczai Csere János Líceumokban mûködô közgazdasági szak, a felekezeti kollégiumok iránt, valamint az Edmond Nicolau Elektrotechnikai Iskolaközpont elektrotechnikai osztálya iránt. A vokációs irányzat terén a zene és mûvészeti szak egyaránt szerepelt. A szakközépiskolák közül nagyobb érdeklôdés a gépkocsiszerelôi, autó-villanyszerelôi, szabás-varrás, cukrász-pincér és pék szakok iránt fejezôdött ki.
Újdonságképpen elhangzott, a Waldorf Líceum indítványozására egy színház szakosztály indulna IX. osztálytól.
Május 26-án az Onisifor Ghibu Líceumban Iskolabörzét tartanak, ahol bôvebb felvilágosítást kaphatnak a továbbtanulni óhajtók.
Május 18-án, pénteken 10 órakor a III–IV. osztályos tehetséges gyerekek (osztályonként max. 1–2 tanuló) és tanítók számára érdekes matematikafeladatokat mutat be Brenyó Mihály kecskeméti ny. tanár, aki délután 15 órától általános iskolában tanító matematika tanárok számára tart elôadást "Hogyan ismerjük fel a tehetséges diákokat és mit tehetünk tehetségük kibontakoztatásáért?" témával. Szombaton de. 9-tôl A tehetséges diákok felismerése és tanítása címmel folytatja elôadássorozatát tanítók számára. Helyszín a Báthory István Líceum.
Május 25-én, pénteken 15 órától, valamint 26-án szombaton 9-tôl Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképzô Fôiskola igazgató-helyettese és Tóth Mariann soproni óvónô vezetésével Mentálhigiéné óvodában-iskolában címmel vezetnek továbbképzés-sorozatot a Brassai-líceumban. Mindkét rendezvény folyamatos továbbképzésnek számít.
Szôcs Judit
a Gál Kelemen Oktatási
Központ vezetôje
címmel Pap Gábor budapesti mûvészettörténész tart elôadást május 17-én 19 ótáról a Protestáns Teológiai Intézet Bethlen-termében. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
A legutóbbi állatösszeírás alapján Szamosújvár háztáji gazdaságaiban nem csökkent az állatállomány. Sôt, a múlt évekhez képest növekedés tapasztalható. Így például szarvasmarhából 780 fôt számoltak meg az összeírók, míg a juhok száma elérte a 2700-at. Emellett 1700 sertést, 10 500 szárnyast és 133 lovat tartanak nyilván Szamosújváron és a városhoz tartozó három falu, Hesdát, Szilvás és Kérô gazdaságaiban. Az állomány szaporodása azzal is magyarázható, hogy a helyi szeszgyár naponta jó minôségû takarmányt biztosít. Május elsejétôl a szeszmoslékot ingyen "szolgálják fel", ami nagy elônyt jelent az állattartó gazdáknak. Nemcsak a környék falvaiból, de még a szomszédos Beszterce-Naszód és Szilágy megyékbôl is jönnek a tehergépkocsik és utánfutós traktorok takarmányért.
Szamosújvár területén 258 háztáji gazdaságban tartanak szarvasmarhát, 462-ben található sertés és 79 gazda foglalkozik juhtenyésztéssel. A város határában 330 méhcsalád található, de ezek száma is gyarapodott az elmúlt években. Egy érdekes statisztikai kimutatás: a munkanélküliség növekedésével arányosan növekedett a méhcsaládok száma is a környéken. A jövedelmezô mezôgazdasági ágak mindig is foglalkoztatták az anyagi gondokkal küzdô embereket.
Az elmúlt hónapokban a fôvárosi belgyógyászok, de fôleg a szervátültetéssel foglakozó Fundeni kórház szakorvosai komoly együttmûködési kapcsolatot alakítottak ki kolozsvári kollégáikkal. Dr. Mihai Lucan ezt az együttmûködést igen hasznosnak tartja, mivel Kolozsváron — mint azt a tegnap nyilatkozta — fôleg veseátültetéssel foglalkoznak, míg Bukarestben dr. Irinel Popescu hazánkban még újdonságnak számító májátültetést végez. Hétfô éjszaka Kolozsváron egy 32 éves és egy 36 éves személy halt meg baleset okozta agysérülés következtében. A kolozsvári orvosok értesítették a fundeni-i kórház orvosait. Zota Victor, az Országos Szervátültetési Bizottság koordonátora azonnal meghozta a kellô intézkedéseket. A fôvárosi orvosok a belügyminisztérium helikopterével érkeztek városunkba az elhalt donorok májáért. A májátültetésre már a kora reggeli órákban sor került, miután kiválasztották a kompatibilis személyt. A vesék Kolozsváron maradtak, a veseátültetést dr. Lucan Mihai fogja elvégezni négy betegen. A sebészprofesszor szerint az együttmûködés, bár igen költséges, mivel a szervek eltávolítása, tartósítása és más városba való szállítása nagy csapatmunkát igényel, mégis azt bizonyítja, hogy amikor emberéletekrôl van szó, pénzt nem sajnálnak, fáradtságot nem kímélnek.
Belföldi szolgáltatások
Egyszerû levél (20 grammig) — 2200 lej, 20,50 g — 3200 lej, 51–100 g –4000 lej, 101–500 g — 13 000 lej, 501–1000 g — 24 700 lej, 1–2 kg — 44 200 lej. Egyszerû levelezôlap — 1000 lej. Üdvözlôlap, képeslap — 1300 lej. Nyomtatványok (50 grammig) — 500 lej, 51–100 g között 1000 lej, 101–250 g között 2700 lej, 251–500 g között 5800 lej, 501–1000 g között 12 000 lej, 1001–2000 g között 24 000 lej. Pénzküldemények: 220 ezer lejig minden 350 lej vagy annak töredéke után 5%, 220 ezer és 1 millió lej között minden 1000 lej vagy annak töredéke után 10%, 1 millió lej fölött minden 1000 lej vagy annak töredéke után 8%. Távirat helyben — 3600 lej, más helységbe — 6800 lej. Csomagküldemények (max. 15 kilogrammig): bejegyzési tarifa (súlytól, értéktôl, címtôl függetlenül) — 1100 lej, minden kg vagy annak tört része után — 1700 lej, értesítési taksa — 1100 lej. Különleges póttarifák: ajánlott levél — 2800 lej, expres –1600 lej, utánvétel — 2500 lej, táviratkézbesítési elismervény — 6000 lej (helyben) és 11 500 lej (más helységekben).
Külföldre
Egyszerû levél: 20 grammig — 11 500 lej, 20–50 g — 19 500 lej, 50–100 g — 26 500 lej, 100–250 g — 54 000 lej, 250–500 g — 105 000 lej, 500–1000 g — 183 000 lej, 1–2 kg 297 700 lej. Levelezôlap és képeslap — 7400 lej. Póttarifák: ajánlott — 24 000 lej, expres — 13 000 lej, utánvétel — 2500, átvételi elismervény — 24 000 lej. Nyomtatványok : 20 grammig — 5500 lej, 21–50 g — 8900 lej, 51–100 g — 12 200 lej, 101–250 g — 23 000 lej, 251–500 g — 40 500 lej, 501–1000 g — 68 000 lej, 1001–2000 g között — 96 000 lej, 2 kg fölött minden kg után 48 000 lej.
A hétvégén rovásírásverseny és anyanyelvi vetélkedô színhelye volt a Dés központjában elhelyezkedô, korszerû oktatási módszereirôl ismert 1-es Számú Általános Iskola. A dési civil szervezetek és egyházak, valamint magánszemélyek testületileg álltak a diákok mellé, mint akik tudják, hogy az ô holnapjukat is jelentô fiatalokért áldozni kell, messzemenôen támogatták a két rendezvényt.
Rovásírásverseny a csodaszarvas nyomában
Május 12-én második alkalommal rendezték meg A csodaszarvas nyomában címû rovásírásversenyt, a dési 1-es Számú Általános Iskolában. A verseny szervezôi — a dési 17-es Assisi Szent Ferenc Cserkészcsapat, valamint a dési EMKE — a megmérettetés mellett színvonalas programot biztosítottak a segesvári 085-ös Apor Vilmos, a borszéki 100-as Zimmethausen Antal, a zilahi 84-es Fábián Béla, valamint a szamosújvári 51-es Czetz János cserkészcsapatok tagjainak. A zsûrizés idején volt játék, ének, számos vetélkedô, amelyeken a cserkészeknek alkalmuk volt megismerkedni Erdély különbözô részeirôl érkezett társaikkal. A résztvevôk korcsoportonként versenyeztek: külön a 10–13 évesek és a 14–16 évesek. A zsûri megállapítása szerint egyre több a rovásírást jól ismerô fiatal, ezt bizonyítja, hogy nagyon apró hibákon múlott a versenyzôk helyezése. Többszöri javítás után a nyertesek névsora — akik majd résztvesznek a Magyarországon megrendezett összmagyar rovásírás versenyen — így alakult: 10-13 éveseknél az I. díjat Gáspár János, II. díjat Nám Zsolt, III. díjat Raff Norbert nyerte, mindhárman a szamosújvári csapat cserkészeiként. Különdíjban részesültek: Katona Elôd, Szénási Szilárd, Szeredai Norbert, Szabó Sándor, Szegedi Csaba, Dénes Lilla, akik jeles eredményekért, olvasásért, valamint botrovásért kaptak külön dicséretet. A 14–16 évesek korosztályában a szamosújvári Balog Emese nyerte az I. díjat, Babán Csilla második lett, Sárpataki Orsolya harmadik (mindketten a zilahi cserkészcsapat tagjai). Ebben a korcsoportban különdíjat kapott Kovács Levente.
A rendezôk köszönetüket fejezik ki a dési RMDSZ-nek a dési EMKÉ- nek, a római katolikus plébániának, a református egyháznak, valamint az 1-es Számú Általános Iskolának. Remélik, hogy a civil szervezetek segítségével jövôre is sikerül megrendezni a rovásírásversenyt.
Díjözön az anyanyelvi vetélkedôn
Az Aranka György anyanyelvi vetélkedô megyei szakasza május 12-én zajlott a dési 1-es Ált. Iskolában. Máté Kálmán aligazgató megnyitója után a résztvevôk három csoportra osztva a versenytermekbe vonultak. A 47 V-VIII. osztályos versenyzô háromféle próbán — Édes anyanyelv, Szép magyar beszéd és Versben bujdosó — mérte össze tudását és nyelvkészségét. A verseny után a résztvevôket a szomszéd épületben versenyzô roverek ebédre hívták meg a Római Katolikus Plébánia Caritas termébe. Az ebédet a díjkiosztás és a verseny kiértékelése követte.
Íme a nyertesek névsora: "Édes anyanyelv". V-VI. oszt.: I. díj Balogh Endre, VI. oszt., Dés, 1-es Sz.Ált. Isk., II. díj Papp Jakor Ilka, V. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., III. díj Kovács Dalma, VI. oszt., Kolozsvár, zenelíceum. VII-VIII. oszt.: I. díj Kopányi Enikô, VIII. oszt, Dés, 1-es Sz. Ált. Isk., II. díj Visky Ábel, VII. oszt., Kolozsvár, Apáczai-líc., III. díj, Sebestyén Pál Ágnes, VIII. oszt, Kolozsvár, Báthory-líc.
"Szép magyar beszéd": V-VI. oszt.: I. díj Simon Vivien, VI. oszt., Dés, 5-ös Sz. Ált. Isk., II. díj Kiss Ibolyka, VI. oszt., Kolozsvár, Apáczai-líc., III. díj Szilveszter Teréz, VI. oszt., Kolozsvár, zenelíceum. VII-VIII. oszt.: I. díj Hatházi Sára, VIII. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., II. díj Patrubány Anna, VII. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., III. díj, Manaszes Alida, VIII. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., dicséret: Gergely Naomi Eszter, VIII. oszt., Dés, 5-ös Sz. Ált. Isk.
"Versben bújdosó": V-VI. oszt.: I. díj Visky Anna, VI. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., II. díj Vincze Tamás, VI. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., III. díj Fülepi Szidi, V. oszt., Dés, 5-ös Sz. Ált. Isk. VII-VIII. oszt: I. díj Patrubány Anna, VII. oszt., Kolozsvár, Báthory-líc., II. díj Demeter Csilla, VIII. oszt., Dés, 5-ös Sz. Ált. Isk., III. díj Nagy Tímea Szendike, VII. oszt, Kolozsvár, Apáczai-líc. és Ispán Gréta, VIII. oszt., Dés, 1-es Sz. Ált. Isk.
A szervezôk köszönetet mondanak a református egyháznak, a katolikus egyháznak, a Heltai Alapítványnak, Szabó Sanyinak, a Szilvási családnak, Márton családnak, Máté családnak, Takács doktornak és a Nagy családnak.
Ki gondolná, hogy nehéz pénzeket lehet "bevasalni" fûfélékbôl. Désen errôl gyôzôdtünk meg a Plafar helyi lerakatában. Itt naponta többezer kiló gyógynövényt vásárolnak fel a begyûjtôktôl. A gyûjtôknek több mint fele roma. A környék cigánycsaládjai ilyenkor tavasszal milliókat keresnek gyógynövényekbôl. Amint azt Fericeanu Gavril mérnök, a helyi Plafar-lerakat vezetôje lapunknak elmondta, már hagyomány, hogy ilyenkor májusban a közeli községek romái megrohanják raktárukat. Nap mint nap többezer kiló gyógynövényt vásárolnak fel tôlük. Eddig Franciaországba és Németországba szállítottak különféle növényeket, de az elkövetkezô idôszakban több mint 6 tonna hársfavirágot fognak küldeni a nyugati piacra. Ez fontos nyereséget jelent a vállalatnak, amely komoly anyagi problémákkal küzd, ezért is napirendre került a Plafar magánosítása. A dési lerakat 20 dolgozója lelkiismeretesen végzi feladatát. A gyógyszergyártáshoz szükséges nyersanyagot havonta szállítják a feldolgozóknak és teafélék szempontjából sincs hiány. Csak vásárló legyen, mert a szedôk igazán kitesznek magukért.
Miközben másutt lopásban tûnnek ki a roma családok, Dés tôszomszédságában komoly munkával keresik meg mindennapi kenyerüket.
Románia tavaly 5,095 milliárd dollár külföldi kölcsönért vállalt felelôsséget — közölte a pénzügyminisztérium. Az állam által garantált kölcsönök 41 százaléka az állami többségi tulajdonban lévô kereskedelmi társaságok (2,086 milliárd dollár) és a közintézmények (2,025 milliárd dollár) felé irányult. Ezek mögött jóval elmaradva következnek a magán- (613,15 millió dollár) illetve vegyes tôkével mûködô kereskedelmi egységek (370,088 millió dollár).
A legnagyobb ilyen irányú állami kedvezményeknek örvendôk közé tartozik a honvédelem (1,36 milliárd dollár), az egészségügy (29,12 millió dollár) és a környezetvédelem (59,17 millió dollár). 1996–2000 között Romániának 4 milliárd dolláros államadóssága volt. Legbôkezûbb hitelezônk az Európai Befektetési Bank volt (a kölcsönök 43,75 százalékát adta), ezt pedig a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank valamint a Nemzetközi Együttmûködésért Japán Bank követi.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 656/12 804 |
28 337/28 531 |
|
(valutabeváltó) |
12 550/12 750 |
28 200/28 450 |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
12 550/12 700 |
28 150/28 350 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 95/97, a márka 12 700/12 800, a dollár pedig 28 300/28 400 lejbe került.
Május 16., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 766 lej,1 USD = 28 452 lej.
Brüsszelben, az Észak-atlanti Szövetség hétfôi ülésén Adrian Nãstase kormányfô bemutatta az Észak-atlanti Tanácsnak a román hadsereg reformjának tervezetét. Ennek értelmében két éven belül 306 tábornoki tisztség fog eltûnni a 446-ból, és mintegy 4000 katonatisztet fognak elbocsátani. Ioan Mircea Pascu figyelmeztetett: az elbocsátott katonatisztek is élhetnek majd az 1998/7-es kormányrendelet által biztosított elônyökkel; azon tisztek számára, akik — civilként — maradni szeretnének, átképzô tanfolyamokat fognak biztosítani.
Ioan Mircea Pascu a brüsszeli ülésen elmondta: idén január 1-jétôl öt tábornok kérte nyugdíjaztatását, és júniusban — a remények szerint — el fog készülni a román hadsereg organigrammja. Nãstase miniszterelnök hangsúlyozta: a nemzeti bruttó össztermékbôl (GDP) a hadseregnek juttatott százalékarány fokozatosan nôni fog az elkövetkezô években, és legalább 2 százalékos lesz. Nãstase elmondta: úgy érzi, Románia közelebb van a NATO-hoz, mint bármikor.
Az Észak-atlanti Tanács nagyra értékelte a román küldöttség terveit, az eddigi reformokat, Románia Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásait, valamint azt a tényt, hogy a NATO-hoz való csatlakozás minden romániai párt támogatását élvezi; a NATO-küldöttek számos kérdést tettek fel a román miniszterelnöknek és honvédelmi miniszternek. Nagy-Britannia az igazságügy reformja felôl, Spanyolország, Magyarország és Portugália a román-ukrán viszony jövôjérôl, az Egyesült Államok pedig a titoktörvényrôl érdeklôdött.
A NATO-csapatok Románián való áthaladásának ügyében Nãstase elmondta: ez nagyon fontos oldala a NATO-val való együttmûködésnek, így nagy figyelmet fognak szentelni arra, hogy olyan megoldást találjanak, amely mindkét fél számára elônyös — jelenti a Mediafax kiküldött tudósítója.
Vasile Tarlev, az új moldovai kormány miniszterelnöke Brüsszelben közölte Lord Robertson NATO-fôtitkárral, hogy kormánya szeretné bôvíteni és szorosabbra fûzni kapcsolatait az atlanti szövetséggel. Robertson üdvözölte az új moldovai kormány közeledési szándékát, Moldova már földrajzi helyzeténél fogva is a NATO megbecsült partnere — mondotta.
Tarlev a Dnyeszteren túli területet fekete lyuknak nevezte, amely nemcsak hazája, hanem egész Európa számára aggasztó, megoldatlan feszültségforrás. Ha Oroszországgal nem sikerül mielôbb megoldani az ebbôl származó feszültséget, annak az egész földrészre kisugárzó kedvezôtlen hatásai lehetnek — mondotta. Robertson szintén nem foglalt nyíltan állást az orosz csapatok kivonásával kapcsolatban, annyit mondott, hogy ez a feszültségforrás aggasztó a NATO-nak is, és reményét fejezte ki, hogy az orosz csapatok ottani jelenlétének problémája békésen megoldható lesz.
Feltehetôen a jövô héten Budapesten tartják meg a magyar–román szakértôi konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényrôl — közölte Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivôje. Mint ismeretes, a szakértôi konzultációk már a múlt héten megkezdôdtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére.
Micula leszögezte, hogy román részrôl csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. A tisztázást igénylô kérdésekrôl a román szóvivô csak annyit mondott, hogy azok elsôsorban a törvény megfogalmazási módjára vonatkoznak, illetve arra, hogy miként tekint a magyar fél erre a törvénytervezetre.
Hasonlóan szûkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. A magyar diplomata az MTI kérdésére kedden elmondta, hogy a múlt pénteken járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértôi konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövôben.
Ján Figel szlovák külügyi államtitkár kedden Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülô magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák–román front" kialakítását tervezik. Az MTI kérdésére kijelentette: a hét végén a NATO-tagságra váró országok pozsonyi konferenciáján folytatott kétoldalú megbeszélések során a szlovák és a román fél között szó esett a státustörvényrôl is, "de semmilyen közös frontról szóló megállapodás nem született". A Mediafax jelentése szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nãstase román államfôk között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejezôdnek a konzultációk a magyar féllel.
A státustörvény ukrajnai fogadtatásáról számol be keddi számában az Ukrajina Moloda címû, nemzeti-demokratikus beállítottságú, populista hangvételû napilap. Kijev támogatja Magyarország alapvetô kezdeményezéseit, a helyzet itt viszont gyökeresen más, mint Romániában vagy Szlovákiában, s nem csupán amiatt, hogy az ukrajnai magyar diaszpóra lélekszáma jóval kisebb, de történelmi adottságok miatt is — mutatnak rá a szerzôk. Megjegyzik: az új törvény nem kevés problémát okozhat maguknak a magyaroknak, mivel a kárpáti régióban több száz ezer, magát magyarnak valló, ám roma nyelven beszélô cigány él.
A Nagy-Románia Párt képviselôi tegnap kivonultak az alsóház ülésérôl az ellen tiltakozva, hogy a napirendi bizottság az RMDSZ kezdeményezésére végsô szavazást rendelt el a felsôoktatási intézmények akkreditálásáról szóló jogszabályt módosító törvényjavaslatról, jóllehet ezt a képviselôház múlt héten visszaküldte — az indítványt korábban negatívan véleményezô — oktatási bizottságba. A döntéssel nem értett egyet a Demokrata Párt sem, szabályzatellenesnek minôsítve azt, ahogy a napirendi bizottság felülbírálta a plénum múlt heti döntését. Az RMDSZ javaslatát egyedül az RTDP támogatta. Ez jó alkalom volt a különben tartózkodó Nemzeti Liberális Párt képviselôinek, hogy felhívják a figyelmet: nem voltak alaptalanok Valeriu Stoica liberális pártelnöknek a szövetség ellen nemrég megfogalmazott vádjai, hiszen lám-lám, mennyire jól mûködik az RTDP–RMDSZ egyezség — jelenti a Mediafax.
Mint ismeretes, a módosító indítványt a Nagy-Románia Párt kezdeményezte. A tanügyi törvény vitája alkalmával magyarellenességérôl hírhedtté vált Anghel Stanciu nagy-romániás képviselô úgy módosította volna az említett törvényt, hogy az román oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülô felsôoktatási intézményeket. De ahelyett, hogy a plénum múlt héten egyértelmûen visszautasította volna a kezdeményezést, visszautalta a szakbizottsághoz.
A Szabadság kérdésére Vekov Károly képviselô elmondta: sajnos, végsô szavazásra nem kerülhetett sor ebben az ügyben, mert addigra a képviselôház nem volt döntôképes, a képviselôk ugyanis idôközben elszívárogtak. Reményei szerint jövô héten a törvény sorsa célegyenesbe jut, és a parlamenti többség határozottan visszautasítja a nagy-romániás indítványt.
Mircea Geoanã kedden részt vett Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek biztonsági és együttmûködési értekezletén. Geoanã — aki az EBESZ soros elnöki tisztét is betölti — a Balkán-félsziget nyugati régióinak politikai változásait elemezve kifejtette: Románia szeretne minél aktívabban részt venni az Európai Unió védelmi és biztonsági politikájában. Geoanã szerint Románia ilyen irányú szándékainak legkézenfekvôbb bizonyítéka az a katonai jellegû hozzájárulás, amellyel az ország kivette részét az EU gyorsbeavatkozási alakulatának kialakítási feladataiból.
Az értekezleten az EU-tagállamok, a tagjelöltek valamint a NATO-tagállamok külügyminiszterei vettek részt. Ilyen felállásban(15 + 15) az idén elôször tanácskoztak a külügyminiszterek. Mint ismeretes, a leggyakoribb felállás a 15 + 6-os, amely csak az EU- és NATO-tagállamok külügyminisztereit foglalja magába.
A bukaresti Mezôgépészeti Intézetben tett látogatása alkalmából Ion Iliescu államfô tegnap újságírók elôtt elmondotta: botrányos, hogy a hatalmas agrárpotenciállal rendelkezô Románia masszív élelmiszerbehozatalra szorul. Ennek okát Iliescu az egykori mezôgazdasági nagyüzemek felbomlásában látja, amelyeket mai napig nem lehetetett hatékonyan helyettesíteni. Mint mondotta, nincs ellentmondás a földek magántulajdona és a "iracionális üzemméretek" kialakulása között. A román mezôgazdaság helyzetén mezôgazdasági szövetkezetek létrehozása segíthetne. Az államfô hangsúlyozta: a gazdák szövetkezésének gondolata nem a kommunizmusban született, viszont a szövetkezeteket a kommunizmus járatta le. Ezt a kialakult elôítéletet kell mihamarabb megváltoztatni.
A Román Hírszerzô Szolgálat közzétette azon tisztjei nevét, akik a szolgálat igazgatóját, Radu Timoftet ennek állítólagos KGB kapcsolataival akarták lejáratni. Az RHSZ végrehajtó bizottsága Bujorel Iamandi tábornok tartalékba helyezését javasolta a Legfelsô Védelmi Tanácsnál. Iamandi ügyét a Legfelsô Védelmi Tanács hamarosan napirendjére tûzi — nyilatkozta a Mediafaxnak Ion Stan, az RHSZ-t ellenôrzô parlamenti bizottság elnöke.
Iamandin kívül három hírszerzô ezredes és két alezredes neve is felkerült a Timofte–KBG botrányt kimódolók listájára. Mind az öt magas rangú hírszerzô tisztet felmentették. A hírszerzô szolgálat vezetôsége szerint a "bizonyítékokat" 1999-ban fabrikálták, és 1998-ban, illetve 2000-ben szivárogtatták ki.
 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |