2001. május 18.
(XIII. évfolyam, 112. szám)

Csütörtökön a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamaránál kétoldalú kapcsolatápolási és fejlesztési tárgyalásra került sor. A vendégek küldöttségében a következôk kaptak helyet: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részérôl Parragh László elnök és Dunai Péter fôtitkár, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részérôl Hídsági Tamás elnök, Bangó Gábor, a magyar–román részleg elnöke, valamint Rák János titkár. A megbeszélésen a helyi kamara vezetôségét Gheorghe Muresanu elnök képviselte, de jelen voltak a prefektúra és a helyhatóság, valamint a konzulátus képviselôi is: Dan Canta alprefektus, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Boros János alpolgármester.

A küldöttség ezután a prefektúrán tett látogatást, ahol szintén a Kolozs és Békés megye közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetôségeit tekintették át. Mint ismeretes, Kolozs megye külföldi tôkeberuházásainak toplistáját hosszú ideje a magyarországi cégek vezetik.

Délben a magyarországi kereskedelmi és ipari kamara küldöttségét a prefektura és a megyei tanács épületében Serban Gratian, a megyei tanács elnöke fogadta. Kerekes Sándor alelnök lapunknak elmondta, hogy bemutatták a vendégeknek az európai unió által finanszirozott megyei terveket. A Kolozs megyei tanács elnöke hangsúlyozta az együttmûködésben való érdekeltséget, azt, hogy nem az egyes emberek, hanem a közösség akaratát kell nézni, régiókban gondolkozva kell bôvíteni a kapcsolatokat.

Szerdáról csütörtökre virradólag kôolajjal szennyezték Beszterce társágáben a Nagy-Szamos vizét. A szennyezési forrást felfedezték, de a javítások elvégzéséig 3–5 tonna esôvízzel keveredett kôolajszármazék került a folyóba. A szennyezés az éjszaka folyamán közel harminc kilométerre távolodott a folyómederben Bethlenig.

Lapunk érdeklôdésére Vasile Soporan Kolozs megye prefektusa elmondta: csütörtökön hajnali egykor értesítették a Nagy-Szamoson történt kôolajszennyezésrôl. — Az elsô jeleket szerda este fedezték fel Naszód város környékén. A folyót a Beszterce-Naszód megyében levô Textila Nãsãud Kft. szennyezte. Amikor a kôolajfolt Dés környékéhez érkezett, lezárták a zsilipeket. Ezen kívül, a folyóba kôolajelszívó berendezéseket helyeztek el. A prefektúrához befutott utolsó információk szerint a kôolajfolt a folyó Beszterce-Naszód megye szakaszán eloszlott, így Kolozs megyét nem érinti a szennyezés. Egyelôre nehéz felmérni az újabb szennyezés súlyosságát — mondta a prefektus, aki értesítette a környezetvédelmi és a közigazgatási minisztériumot a kialakult helyzetrôl. A cég ellen a Beszterce-Naszód megyei hatóságoknak kell fellépniük.

Csütörtökön 10 órakor a Tordai úti Balett és Drámai Mûvészeti Líceum dísztermében ünnepélyes keretek között nyitotta meg a megyei tanfelügyelôség a 2001. év legnagyobb oktatásszervezési eseményének számító rendezvényét, az I. Kolozsvári Oktatási Kínálat Börzét.

A megyei tanfelügyelôség valamint az Expo Transilvania és az O. Stroia líceum szervezésében megrendezett háromnapos börzén 47 oktatási intézmény állított fel felvilágosító illetve reklámstandot. Kolozsvár magyar tannyelvû (magyar tagozatos) líceumai közül csak az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium nevezett be a nagyszabású börzére, így ez a két stand képviselte a megye magyar nyelvû oktatási intézményeit. Különösen hangulatos volt a Református Kollégium standja, ahol már maga az iskolai zászló felkeltette a nagyszámú érdeklôdô figyelmét. Az Apáczai líceum remek összeállítással csalogatta a többszáz látogató tekintetét: az iskolát reklámozó kiadványokon kívül régi-új fizikai kísérletekhez szükséges szemléltetô eszközöket is bemutattak — a lejtôn felfelé araszoló csiga látványa mindenkit lenyûgözött.

Az "elôlátogatások" után a meglepôen nagy számban jelenlévô tanárokat, diákokat és oktatási szakembereket a líceum ún. rózsaszín termébe invitálták, ahol rövid megnyitó ünnepségre került sor. Mariana Dragomir megyei fôtanfelügyelô köszönetet mondott az intézmény szervezôpartnereinek, hogy ilyen magas szinten sikerült megvalósítani az országszerte újdonságnak számító, Kolozsvár átlagon felüli kezdeményezô képességét is bizonyító vásárt. Elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nevelést biztosító-szolgáltató intézmények és a haszonélvezôk (diákok, szülôk, tanárok) között reális párbeszéd alakuljon ki, hogy a kérés és kínálat törvénye az oktatásszervezésben is érvényesüljön.

Dan Canta alprefektus, és Vistrian Mãties egyetemi tanár üdvözlô beszédei után a tömeg megindult megtekinteni a 47 standot.

A vásár keretében a jelenlévô iskolák profilukhoz közel álló reklámmûsorokat is bemutatnak. Lesz könyvbemutató (diákszerzôk), cselgáncsparádé, kórusmû (itt a Református Kollégium is fellép), fodrászati show stb.

A kiállítás-börze szombaton délben ér véget.

Szabó Csaba

A Pro Europa Liga meghívására tegnap Kolozsvárra látogatott Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyûlésének elnöke. A politikust Vasile Soporan prefektus fogadta, majd a nap folyamán helyi hivatalosságokkal folytatott tárgyalásokat. Adrian Severin délután az Európa Unió jövôjérôl szóló kerekasztal-megbeszélésen vett részt. Az EBESZ parlamenti közgyûlésének elnöke látogatása alkalmával tartott sajtóértkezletén a státustörvényt értékelte, továbbá Románia euroatlanti integrációs esélyeirôl fejtette ki véleményét.

A státustörvényrôl szólva Adrian Severin úgy vélekedett, hogy azt alapos elemzésnek kell alávetni, mielôtt arról bármilyen véleményt megfogalmaznának. A politikus szerint a jogszabállyal kapcsolatban inkább jogi, mint politikai problémák merülnek fel. Ezeken túl azonban azokat az okokat kell megvizsgálni, amelyek a jogszabály megalkotásához vezettek. Mint fogalmazott, akkor is, ha ezek az okok léteznek, nem szabad elfeledkezni arról, hogy bármilyen jellegû diszkrimináció vagy megkülönböztetés az emberek lelkében olyan érzéseket ébreszthet, amelyek csakis a köztük lévô együttmûködés hátrányára válhat. A politikus szerint, a figyelmet elsôsorban az alapvetô problémákra kell irányítani, mint például az életszínvonal növelése, az állampolgárok szabad közlekedésének a biztosítása vagy a munkavállalás liberálizálása.

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen jogszabály felkorbácsolhatja-e a kedélyeket és feszültséget kelthet az emberek körében, Severin elmondta: nem hiszi, hogy Romániában a különbözô nemzetiségû állampolgárok között feszültség létezne és hogy egy ilyen törvény bármilyen konfliktushoz vezetne. A politikus emlékeztetett arra, hogy amikor Magyarország elnyerte a NATO-tagságot, Románia pedig nem, akkor semmiféle összetûzésre nem került sor. Severin szerint a kérdés inkább úgy tevôdik fel, hogy bármilyen jellegû megkülönböztetés negatívan befolyásolja az együttmûködést és akadályokat gördít a közös fellépésre.

Severin újságírói kérdésre kifejtette: nem az ô hatáskörébe tartozik kinyilvánítani, hogy egy törvényt alkalmazni kell vagy sem. Mint fogalmazott, minden államnak szuverén joga eldönteni, hogy milyen jogszabályokat ültet gyakorlatba országa területén. Szerinte a nemzetközi és európai intézményeknek elsôsorban olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek mentén a természetbôl adódó különbségek mellé — ezeket tiszteletben kell tartani — ne emeljenek újabbakat. Szerinte illúzió azt hinni, hogy egy "vízumfal" felemelésével biztosítani tudják majd a fejlett európai tagországok nyugalmát.

Románia euroatlanti integrációs esélyeirôl szólva Severin elmondta: nagyon fontosnak tartja a NATO-tagság elnyerését, Romániának tehát komoly erôfeszítéseket kell tennie a csatlakozás érdekében. A politikus figyelmeztett: jobb higgadtan szembenézni a helyzettel, mintsem túlzott reményeket táplálni. Severin hangsúlyozta: Románia érdekelt abban, hogy jelen legyen az új Európa arculatának kialakításáról folyó tárgyalásokon és kifejthesse a kérdéssel kapcsolatos álláspontját.

A politikus úgy véli: Románia gazdaságilag inkább felkészültebb a csatlakozásra, mint szellemi, kulturális és oktatási téren. Mint mondotta, az Európa Unió mûködése a közösségi szolidaritás elvén alapszik, így Romániának is követnie kell az európai modellt, hogy megtalálhassa legitim helyét az új Európában. Ugyanakkor Severin azt is fontosnak tartja, ahogyan a román kormány lebonyolítja a csatlakozási tárgyalásokat.

Az EBESZ parlamenti közgyûlésének elnöke szerint nem lehet egymással szembeállítani az Európai Uniót és a NATO-t. Románia számára egyaránt fontos, hogy mindkét intézményben jelen legyen. A csatlakozás idôrendi sorrendjét tekintve pedig — a politikus szerint — nem képez problémát az, ha Románia NATO-csatlakozása esetleg hamarabb valósul majd meg, mint az európa uniós tagság elnyerése.

Papp Annamária

A Brassai líceumban nemrég talált fegyverek és lôszer ügyében csütörtök délutánra rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar polgármester. Az ülés baljósan kezdôdött: a román himnuszra állított kazetta háromszor is elakadt, a tanácsosoknak öt percen keresztül lábon kellett állniuk, amíg az protokollosztály egyik munkatársa új kazettát hozott. (Viccbôl több tanácsos a "magyar merénylôket" vádolta az incidensért.)

Petre Cãlian nagy-romániás tanácsos még a vita kezdete elôtt keresztbe tett a polgármesternek: azt javasolta, elsô napirendi pontként nem a kevésbé fontosabb fegyver-ügyet, hanem a város leltárának elfogadásáról rendelkezô határozat-tervezetet tárgyalják meg. A sorrend végül maradt. Funar azzal indokolta a fegyverek begyûjtésérôl szóló tanácsi állásfoglalást, hogy felhívják az illetékes intézmények figyelmét a törvénytelenül birtokolt fegyverek kérdésére. — Nem akarunk oda jutni, mint Amerikában, ahol a diákok egymásra lövöldöznek — mondta. Mikó Lôrinc RMDSZ-es városatya, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a fegyvereket a tûzoltó berendezések felszerelése során találták a Kossuth Lajos utcai ingatlan második emeletén. — A második világháború idején az épületben katonai kórház mûködött, a fegyverek valószínûleg akkor kerültek oda. Az újságíróktól értesültünk, hogy fegyvereket és lôszert találtak az ingatlanban. Az RMDSZ-nek nincs székháza az épületben — mondta. A polgármester szerint az ügy súlyos, információi szerint ugyanis az egyik fegyvert 1999-ben gyártották és az RMDSZ több ízben tartott ott különbözô gyûléseket.

A vitának Pop Adrian parasztpárti ülésvezetôvatatt véget, aki formai okokra hivatkozva gondolkodás nélkül áttért a második napirendi pontra.

Kiss Olivér

Május 31-e az utolsó — mint ismeretes meghosszabbított — határidô az elmúlt évben megvalósított összes jövedelem bevallásának. A kolozsvári pénz- és adóügyi igazgatóság szerkesztôségünkbe küldött átiratában figyelmeztet a határidô közelgô lejártára, továbbá arra, hogy két típusú ûrlapot kell kitöltenie az érintetteknek, egy úgynevezett speciális, valamint egy összjövedelmi nyilatkozatot, az esettôl függôen. A speciális nyilatkozatot a következôknek kell kitölteni és május 31-ig letenni a pénzügyi igazgatóságon: 1) mindazok az adófizetôk (romániai lakhelyû román állampolgárságú magánszemélyek, nem romániai lakhelyû román állampolgárok valamint külföldi magánszemélyek), akik Romániában egyénileg vagy társulási formában keresetbôl, továbbá a javak használatának átengedésébôl jövedelmet valósítanak meg. (Ez utóbbi esetben a speciális nyilatkozatot csak akkor kell kitölteni, ha a bérleti, albérleti vagy haszonbérleti szerzôdés teljesíti a következô feltételek legalább egyikét: a bért valutában állapították meg; olyan kitételt tartalmaz, amely szerint a bérlôre hárulnak a törvény szerint a tulajdonost megilletô költségek; egyéb olyan kitételt írtak elô, amelyeket nem lehet felértékelni a szerzôdés megkötésekor.) 2) romániai lakhelyû román állampolgárok, amennyiben külföldön valósítanak meg keresetbôl, független tevékenységbôl vagy javak használatának átengedésébôl származó jövedelmet. Mindazok az adófizetôk, akiknek jövedelme több forrásból származik, jövedelmenként külön speciális nyilatkozatot kell letenniük.

Az összjövedelmi (globális jövedelem) nyilatkozatot annak a romániai lakhelyû román magánszemélynek kell kitöltenie és letennie a pénzügyi igazgatóságon, aki a következô típusú jövedelmeket valósítja meg: kereset és kereset jellegû jövedelmek; független tevékenységek (kereskedelmi jellegû, szabadfoglalkozás, szerzôi jogdíj bármilyen formában történô értékesítése); javak használatának átengedése (bérlet, albérlet, haszonélvezet); a külföldön megvalósított hasonló típusú jövedelmek.

Nem tartoznak összjövedelmi bevallással a következô adófizetôk: 1) a romániai lakhelyû magánszemélyek, akik egyetlen helyrôl (a fô munkahelyükrôl) jutnak keresethez, és az egész adóévben egyetlen munkaadónál dolgoztak; véglegesen megadózott jövedelmet szereztek csak Romániában; nem kell bevallani továbbá (tehát nem veszik figyelembe az adóköteles összjövedelem kiszámításánál) a nyugdíjat, osztalékot, kamatot, társasági részek és értékpapírok átadásából származó jövedelmet, szerencsejátékból származó pénzösszeget, egyéb jövedelmeket. 2) a nem romániai lakhelyû román, valamint külföldi magánszemélyek, a Romániában megvalósított jövedelmekért.

Kallós Zoltán neve egyet jelent a néprajzzal, népmûveszettel, kutatással, gyûjtéssel. Nevéhez fûzôdik több kötet, valamint a válaszúti Kallós-kúriában kialakított néprajzi múzeum. Munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták, valamint idén megkapta a Magyar Örökség díját is. Nemrég töltötte be 75. életévét. Ebbôl az alkalomból beszélgettünk vele.

— Református kollégista voltam, és a református kollégiumokban nagy hagyománya volt a falujárásnak. Nekem nagyon bántotta az önérzetemet amikor magyar népmûvészetrôl esett szó, akár szellemi, akár tárgyi vonatkozásban, hogy a Mezôség sohasem jött számításba. Vagy Kalotaszeget, vagy a Székelyföldet, vagy bármely más tájegységet hozták fel példának. Ezért én tudatosan nem gyûjtöttem a Székelyföldön. Fôleg Válaszúton és környékén munkálkodtam. Aztán, bentlakó lévén, kezembe került Domokos Pál Péter: Moldvai magyarság címû könyve, és az felkeltette az érdeklôdésemet. Akkor határoztam el, hogy oda egyszer el kell jutnom. Így

— Nem sokban különbözik, tulajdonképpen ôk is magyarok. A magyar népi kultúrában nincsenek se történelmi, se földrajzi határok. Akkoriban még volt hetven magyar iskola Moldvában, ezeket 56-ban szüntették meg. Magyar tanítóképzô is volt Bákóban, és Lészpedre jártak ki gyakorló tanításra a tanító-jelöltek.

— Miben látja ön a folklórkutatás lényegét?

— A folklór az egyetemes európai kultúrának szerves része. Olyan dolgok ülepedtek le felsôbb körökbôl (például a barokk és a reneszánsz zene), zenei szempontból, de szövegek is, amelyeket Nyugaton gyakorlatilag le sem jegyeztek, de nem is örökítették át a mai társadalomnak. Itt viszont megmaradtak, fôleg Erdélyben. Itt volt bizonyos folytonosság, nem volt török uralom, és a magyar királyi udvarok életvitele folytatódott a fejedelmi udvarokban. Van egy feljegyzés Bethlen Gáborról, hogy olyan lassú táncot járt, alig mozgatta a lábát. Ez valószínûleg a mezôségi lassú akasztós tánc lehetett, a nemzetségek tánca. De van olyan gyûjtésünk is (én magam gyûjtöttem a bonchidai zenészektôl), hogy Rákóczi ritka magyarja vagy indulója. Ez egy legényes tánc. Lajta viszont a 40-es években gyûjtött Széken, a katonakísérô dallamát hívták a székiek Rákóczi-keservesének. Van még ilyen Bethlenbôl is: a Bánffy lassúja.

— Vannak még lefedetlen területek?

— Sok olyan hely van, ahol soha senki nem járt gyûjtési szándékkal. A hagyományok falvanként, családonként öröklôdnek.

— Beszélhetünk még napjainkban tiszta folklórról?

— Természetesen.

— Mostanában egyre inkább mediatizálják a folklórt. Ön szerint ez árt vagy használ?

— Természetesen használ. Nekünk kötelességünk ezeket a hagyományokat éltetni, és átadni a következô nemzedéknek. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra tartott meg minket Európában.

— Mondana néhány szót a táncház-mozgalomról?

— A táncházmozgalom átlépte Magyarország, sôt Európa határait is. Az egész világon magyar minta szerint kezdenek tanítani, anyanyelvi szinten. Tulajdonképpen a tánckultúrával ugyanaz történt, mint a magyar népzenével: ha divat lett volna, már régen lehanyatlott volna, de már harminc éve tart ez a mozgalom. Senki nem szervezte, senki nem erôltette, és mégis van, és egyre terebélyesedik. Akik kiöregedtek, azok viszik a gyerekeiket, az unokáikat, úgy tûnik: beállott egy folytonosság. Ez egy szórakozási forma. Nem olyan, mint a diszkó, itt nincs villanyoltogatás, nincs késelés, nincs verekedés, mert ez megkövetel egyfajta viselkedést és tartást. Magyarországról indult ki, onnan terjedt át a szomszédos országokba. Ma már Amerikától Japánig mindenhol magyar mintára alakulnak táncházak. Anyanyelvi szinten tanulnak táncolni. Tulajdonképpen mindenkinek van egy anyanyelve, kell legyen egy zenei anyanyelve is, ez nekünk magyaroknak csak a magyar lehet, és ehhez szorosan kapcsolódik egy magyar mozgáskultúra. Ez elválaszthatatlan.

— Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik az önéhez hasonló munkát szeretnének végezni?

— Ezt csak kitartással lehet mûvelni, nem egyik napról a másikra. Folyamatosan, éveken át, többször is vissza kell térni az adatközlôkhöz, az énekesekhez. Új termékek már nem nagyon vannak, de még lehet gyûjteni.

— A dalok lejegyzése nem vezethez ahhoz, hogy bizonyos változatok elvesznek?

— Ahányan éneklik, annyiféleképpen éneklik. Lejegyezni sem lehet úgy, ahogy az énekes elôadja, mert az tulajdonképpen a pillanatnyi tükörképe az éneknek. Egy falusi asszony azt a szöveget és dallamot tanulja meg, amely neki a legkedvesebb, amely ráillik az ô életére. Azt formálja, gyúrja, változtatja. Így van a varrottassal is: kettôt egyformát nem lehet találni. Ez a népmûvészet élete.

— Készült-e valaha kimutatás arról, hogy egyes népdaloknak hány változata létezik?

— Igen, megjelent Magyarországon a Magyar Népzene Tára. Abban osztályozva vannak a dallamok, rávetítve az egész magyar nyelvterületre. Tulajdonképpen nincs semmi különbség: ami megvan Moldvában, az megvan Szlavóniában is, csak bizonyos típusok egyes tájegységeken nagyobb számban fordulnak elô. Moldvában az új stílus, az új dallamok kevésbé vannak jelen, mert ott régiesebb állapot van minden szempontból: beszédben, táncban, viseletben.

— Volt a pályáján olyan élménye, amelyre különösen szívesen gondol vissza?

— Sok ilyen volt. Életem legszebb perceit ezekkel az egyszerû emberekkel töltöttem. Szájka Rózsa például, akirôl külön monográfiát készítettem. Most készítek egy mesés-kötetet, ugyancsak egy adatközlôtôl. Ez mintegy 50 mesét tartalmaz: 25 sámánisztikus mese, 10 balladának a mesés változata és 15 Krisztus-legenda.

— Lesz-e a népmûvészetnek szerepe a jövôben is?

— Biztosan lesz, hiszen ezért vannak a különbözô tanfolyamok, kézmûves táborok, szövés, varrás, kerámia, nemezelés, tánctábor, zenei tábor. Sajnos, van egy olyan fiatal kozmopolita réteg, amelyet nem érdekel a magyarsága, és sokan még mindig támadják ezt a vonalat.

— Milyen célt szolgál a múzeum?

— A múzeum három éve mûködik, folyamatosan bôvítem a gyûjteményt.

A napokban is vásároltam szép párnákat Magyarszovátról. Ezek saját használatra készültek. Attól olyan szépek, mert benne van a készítônek a lelke. Átörökíti a következô nemzedéknek azt, hogy mi volt, mi lett. Hogy mi lesz: még nem tudjuk.

Sándor Boglárka Ágnes

A 2000 ôszén lezajlott kampány során többször megfogalmazódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az ifjúság közötti párbeszéd igénye. Erre a kérésre kíván válaszolni az a diákok számára szervezett találkozó, amely ma délután 18 órától kezdôdik a Béke téri Diákmûvelôdési Ház 22-es termében. A Nyílt kártyákkal címû rendezvényen, amelynek meghívottja Markó Béla szövetségi elnök, lehetôséget kívánnak teremteni a fiatalok számára, hogy közvetlen párbeszéd keretében tehessék fel kérdéseiket, fogalmazhassák meg problémáikat.

Kolozs megye prefektusának, Vasile Soporannak a jelenlétében tegnap elemzést tartottak, hogy a hatalmas adósságokkal küszködô távfûtési vállalatok milyen módon fizethetnek a Gázmûveknek. Május 15-én a Distrigaz kintlevôségei elérték a közel 124 milliárd lej, amelybôl mintegy 30 milliárd a büntetéseket jelenti.

Az adósságok eloszlása: kolozsvári Távfûtési Vállalat (RAT) 52,6 milliárd, dési Termia 19,1 milliárd, tordai RAT 37 milliárd, aranyosgyéresi távfûtési vállalat 11,5 milliárd és a szamosújvári RAT 3,1 milliárd lej.

Viorel Timoce, a Distrigaz vezérigazgatója, a Gázmûvek szekcióvezetôi, valamint a tordai, aranyosgyéresi és szamosújvári alpolgármesterek egyezségre jutottak abban, hogy a kolozsvári Távfûtési Vállalat öt napon belül kifizeti a márciusról elmaradt 4,2 milliárd lej adósságát. Az összeg többi része határidôn belüli tartozás. A désiek tartozását átütemezték augusztusra. A tordai vállalat 1,5 milliárd lejt kell kifizessen, a fennmaradt adósságot az év végéig kell törlessze. A gyéresi RAT is augusztusra van átütemezve, míg Szamosújvár esetében megvárják a helyi költségvetés elfogadását.

Nánó Csaba

A RÓMAI KATOLIKUS LÍCEUM — amely a Báthory István Líceumban mûködik — tanárai május 18-án, pénteken du. 6 órától megbeszélést tartanak azokkal a szülôkkel, akiknek gyerekei most végzik a VIII. osztályt. Szeretettel várunk minden érdeklôdôt, függetlenül attól, hogy melyik vallási felekezethez tartozik.

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA ÉS AZ ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET május 18-án, pénteken du. 5 órától Nyárádi Erasmus Gyula-emlékülést tart a nagy botanikus születésének 120. évfordulója tiszteletére, a Ion Ghica 12. szám alatti EME-házban. Az emlékülésen a tudós életérôl, munkásságáról, kutatási helyeirôl dr. Nagy-Tóth Ferenc, dr. Bartók Katalin és Jablonovszky Elemér tartanak elôadást. Szeretettel várnak minden érdeklôdôt.

A MESEHÔSÖKET MEGELEVENÍTÔ BÁBSZÍNÉSZEKKEL találkozhatnak ma délben 12 órakor a gyermekek a Gaudeamus könyvesboltban (Szentegyház / I. Maniu u. 3. szám). Az immár hagyományos, minden második pénteken megtartott rendezvényt könyvsorsolás egészíti ki, és a résztvevôk ingyen tekinthetik meg a vasárnapi bábelôadást.

ZENEGÉPEK A XIX. SZÁZAD ELEJÉTÔL A XX. SZÁZAD ELEJÉIG tematikájú kiállítás nyílik május 18-án déli 12 órakor a Bástya / C. Daicoviciu utca 2. szám alatti Történelmi Múzeumban. Társszervezô a jászvásári Stefan Procopiu nevét viselô Tudomány és Technika Múzeuma.

KÁPRÁZAT címmel Manuela Botis sajátos hangvételû, dekoratív faliszônyegeibôl és festményeibôl nyílik kiállítás május 21-én du. 17.30 órakor a Donát út 160. szám alatti Rádióstúdió elôcsarnokában.

25 ÉVES a Gheorghe Dima Zeneakadémia Grigore Pop egyetemi tanár vezette ütôsegyüttese. Ebbôl az alkalomból kerül sor május 21-én este 8 órakor a kolozsvári rádió stúdiótermében az Európában elsôként megalakult ütôsegyüttes ünnepi hangversenyére. A belépés ingyenes.

A KOLOZSVÁRI PROF. DR. CÂMPEANU SCLEROZA MULTIPLEX EGYESÜLET 2001. május 20-án du. 4 órakor tartja a Reménység napja címû rendezvényét a Resica utcai CFR klubban. A szervezôk az egyesület valamennyi tagját és hozzátartozóikat valamint a támogatókat és szimpatizánsokat szeretettel várják.

Roth Endre Nacionalizmus és demokratizmus címû kötetét mutatták be szerdán délután a Phoenix könyvesboltban. A kötet a Pro Európa Kiadó gondozásában jelent meg, és érdekessége, hogy rövid két év alatt másodízben kerül bemutatásra, elôször ugyanis román nyelven jelent meg 1999-ben, ugyanennél a kiadónál.

Szokoly Elek, a kiadó igazgatója bevezetôjében elmondta, hogy mivel májusban ünneplik az Európa-napokat, erre a bemutatóra is ennek keretében került sor, hiszen ez a könyv is az európai eszme- és értékrendszert igyekszik megközelíteni. A Pro Európa Kiadó általában olyan könyveket ad ki, amelyek nem számíthatnak nagy közönségksikerre, de ez alkalommal a szó legjobb értelmében melléfogtunk — mondotta az igazgató —, mert egy bestsellert adtunk ki.

A kötetet elôször Salat Levente egyetemi elôadótanár méltatta, aki elmondta, hogy az író — amint azt a cím is sugallja — két olyan témát jár körül, amelyek külön-külön is sok fejtörést okoztak világszerte az emberi társaslét eszményi formája iránt érdeklôdést mutató elméletíróknak, szakembereknek.

"A kötet példásan kiegyensúlyozott szerkezetû. Három részbôl áll: egy elméleti bevezetôbôl, egy empirikus-analitikus leírásokat, esettanulmányokat tartalmazó központi részbôl és a romániai társadalom ezredfordulós kilátásait feszegetô, konklúziókat megfogalmazó záró fejezetbôl. Az elmélyült, széles körû kutatásokat összegezô központi rész Románia legfontosabb nemzeti kisebbségeivel, a magyar-, német-, zsidó- és roma-kérdéssel kapcsolatosan jár körül egy-egy jó érzékkel kiválasztott, reprezentatív vonatkozást, amelyek bizonyára haszonnal forgatható forráskiadvánnyá avatják majd a mûvet" — hangzott el.

Ezután Kallós Miklós egyetemi tanár vette át a szót, aki kifejtette, hogy véleménye szerint ez a mû napjaink hazai társadalomtudományi irodalmának egyik legszínvonalasabb alkotása, amelynek megírásához magas szintû felkészültségre és hatalmas tárgyi tudásra van szükség.

Balázs Sándor egyetemi tanár, a kötet fordítója kifejtette: egy tudományos értekezést kellett átültetni magyar nyelvre, melyben a fordító hozzájárulása az, hogy biztosítsa a szöveghûséget, és bizonyos kereteket nem léphet át. Ennek ellenére számára nagy élvezetet jelentett ez a munka, mert tökéletesen megfelelt saját gondolkodásmódjának.

Végül Roth Endre megköszönte a méltatásokat, és elmondta, hogy sajnos a hazai hatalmi és politikai elit egységesen az úgynevezett nacionalista paradigma keretében mozog, minden egyéb belsô ellentmondás mellett, és ebbôl a nacionalista gondolkodásmód szorításából nehéz kilépni. A könyv aktuális marad — hangsúlyozta a szerzô —, ezért azon kevesek szeretik, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak.

Végezetül Roth Endre dedikálta a kötetét, amely egyébként nemsokára Németországban is megjelenik. A könyvbemutatón jelen volt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke is.

Köllô Katalin

Kolozsvári színmûvészetis hallgatók produkciói láthatók a Vendégségben Budapesten — határon túli magyar színházi estek 2000–2001-es évadát záró elôadásokon, hétfôtôl szerdáig a Thália Színházban.

A nyitóesten a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színmûvészeti Tanszékének növendékei a "...nem bírtok játszani rajtam" címû elôadást mutatják be a Nagymezô utcai teátrumban.

A Lakodalom, illetve a Hattyúdal címû Csehov egyfelvonásosok nyomán készült produkciót Hatházi András rendezte.

Szintén aznap este, a Régi Stúdióban kerül színre a Kávéházi történetek címû, Guy Foissy-darab. Az elôadást Salat Lehel rendezte.

A kolozsváriak a Thália Színház Új Stúdiójában kedden mutatják be a Morokko címû produkciót. Az érdeklôdôk sok zenével kísért, szinte szöveg nélküli elôadást láthatnak-hallhatnak, amelynek alapját egy marokkói útinapló képezte. A játék tulajdonképpen a színészjelöltek rögtönzései nyomán jött létre, Szilágyi-Palkó Csaba rendezô irányításával.

A Thália nagyszínpadán kedden lesz mûsoron A születésnap címû, Harold Pinter mû. A kolozsváriak elôadását Béres László rendezte.

A KALLÓS ZOLTÁN ALAPÍTVÁNY ünnepi mûsorral köszönti a 75 éves, Kossuth-díjas folkloristát. A május 19-én, szombaton a Béke téri Diákmûvelôdési Házban sorra kerülô rendezvényen fellép a Muzsikás, a Téka, a Kalamajka, az Egyszólam, a Csürrentô, a Tarisznyás, a Palló, a Pirospántlikás, az Ördögtérgye és a Zurboló együttes, valamint Sebestyén Márta, Fábián Éva, Sebô Ferenc, Halmos Béla, Szörényi Levente, Kobzos Kiss Tamás és Panek Kati.

75 éves a kolozsvári felsôfokú oktatás címmel kezdôdött el szerda délután a Mûvészeti Múzeumban az a rendezvénysorozat, amelynek keretében megnyílt a Romul Ladea emlékkiállítás. A felsôfokú kolozsvári mûvészképzésben résztvevô tanárok alkotásaiból összeállított nagyszabású bemutató részeként, az 1970-ben elhunyt jeles szobrászmûvész születésének 100. évfordulóján rendezték meg a múzeum tulajdonában levô szobrokból és dombormûvekbôl a tárlatot. A munkákat annak idején a mûvész adományozta az intézménynek.

Az ünnepi rendezvényt, amelyen a mûvész Bukarestben élô unokája, Ionut Ladea és tanítványa Aurel Terec szobrászmûvész is részt vett, dr. Alexandra Rus mûvészettörténész nyitotta meg, majd dr. Negoitã Lãptoiu egyetemi tanár ismertette a szobrász életének meghatározó momentumait és méltatta munkásságát, valamint a kiállított munkákat. Utalt ugyanakkor azokra a mostoha körülményekre is, amelyeknek következtében egy ilyen jelentôs alkalomra még egy katalógust sem jelentethettek meg. Ioan Sbârciu festômûvész, az egyetem rektora Romul Ladeának az erdélyi és román képzômûvészetben betöltött szerepérôl beszélt, és ismertette a rendezvénysorozat további programját, amelynek keretében május 24–26-a között tárlatlátogatásokra és a mûvészettel kapcsolatos megbeszélésekre, szimpóziumokra kerül sor.

Romul Ladea meghatározó szerepet töltött be Kolozsvár mûvészeti életében, és szobrásznemzedékek hosszú sorát indította útjára. Visszaemlékezéseiben Kós András szobrászmûvész is elismeréssel nyilatkozott egykori mesterérôl, és nem feledte el azt a mozzanatot, amikor, a felvételin készített rajzát meglátva, Ladea a vállára tette a kezét, és magyarul azt mondta: fiam, te szobrász leszel. Nem csak nagy mûvész, de jó pedagógus is volt.

*

A Ladea-centenáriumra a mûvész nevét viselô képzômûvészeti líceum is ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik. Margareta Catrinu igazgatónô szervezésében tegnap délelôtt a városháza üvegtermében tudományos szimpóziumon méltatták a szobrászmûvész tevékenységét, délután pedig az Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem Pasteur utcai új épületében kis- szobrokból nyílt kiállítás. Szombaton Az ember és a tér címmel 10–12 éves gyermekek számára rendeznek kreativitási versenyt.

Németh Júlia

Úgy látszik, az európai filmipar rendelkezik azzal az arzenállal, melynek segítségével fel tudja venni a versenyt a hollywoodi kommerszdömpinngel. És nem is akármilyen színvonalon. Persze nem álértelmiségi izomembereket, számítógépes gizmókat és aranyköpéseket használ, inkább az intellektus, a humor, és a veretes stílus fegyvereivel próbálja "visszaadni a kölcsönt". No és az emberanyag is megvan hozzá. Mathieu Kassovitz francia rendezôt eleddig szociális érzékenységû filmjei alapján ismerhette a mozizó (Gyûlölet, Bérgyilkosok), Jean Renót és Vincent Casselt sem kell bemutatni senkinek. Ha valaki megnézi Kassovitz új opuszát, a Bíbor folyókat, azonnal David Fincher Hetedikje jut eszébe. Mûfaját tekintve a Hetedik misztikus pszihothriller. Kassovitz filmjére is rá lehet ragasztani a fenti címkét, persze néhány lábjegyzet hozzáfûzésével. A rendezô az eseményeket halvány ködbe burkoló hangulattá tompítja a misztikumot, a gonosznak semmi köze sincs a túlvilághoz. Ezzel a fogással a cselekmény emberközelibbé válik, viszont a szereplôk motiváltsága veszít erejébôl, és a Kassovitz korábbi korszakából származó skinhead-neonáci társaság nemigen illeszkedik a képbe (pontosabban mintha egy James Bond-filmbôl lépett volna ki). A pszihovetület, mondhatni, egészen klasszikus: valakivel elbánnak gyerekkorában, ezért aztán bosszút esküszik, és trancsírozni kezdi ellenfeleit. Persze az adott film a hogyantól válik igazán érdekessé, és ez a hogyan Kassovitz opuszában egészen rendkívüli.

Két szálon indul a cselekmény: a Francia Alpok egyik eldugott völgyében hideglelôs módon kiirtják a világból az ott található egyetem egyik fiatal tanárát. Pierre Niemans (Jean Reno) felügyelô a helyszínre utazik, és vizsgálni kezdi az ügyet. 200 kilométernyire onnan néhány skinhead megbolygat egy sírt, és a frissen kinevezett rendôrhadnagy, Max Kerkerian (Vincent Cassel) utánanéz a dolognak. Persze minden út az Alpokba vezet, kiderül, hogy a két ügy között szoros összefüggés van, és közben egyre szaporodnak a megcsonkított, rémesen összekaristolt hullák. A két rendôr azonban nem ijedôs, lépésrôl lépésre haladva (klasszikus minta: mindig épp az orruk elôtt hull darabjaira az újabb áldozat, mintegy magyarázva a gyilkosságok indítékait) bogozgatják a talán túlontúl bonyolult rejtélyt, míg végül fény derül a tettes kilétére. Kiderül, hogy nem is a neonáci tanári kar a ludas, ôk csak a tiszta fajt akarták kitenyészteni, csendben és békésen. A bosszúálló angyal az egyetemen tanított ugyan, de személyes sérelmei miatt úgy döntött, kiirtja az illusztris professzorokat. Sajnos az is kiderül, hogy a bosszúálló angyalból kettô van, amely apróság merôben fölösleges, a befejezés pedig egyenesen elkeserítô. Másfél órai remek mozizás után egy idôzített lavina tesz pontot a rejtély i-jére, tönkrezúzva ezáltal nemcsak az egyetemet, de a filmélményt is. Ennek ellenére azonban minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az európai kommersz film mûködik, ha valaki biztos kézzel alakítja a témát a kontinentális tömegízléshez.

Szántai János

Valeriu Stoica úr kirohanását nem lehet egyszerûen "pálfordulásnak" nevezni, sem olyan könnyed szellemességgel meg nem történtté tenni, mint ahogyan azt a román TV 1-es adásában Cristian Tudor Popescu szájából hallhattuk, aki szerint a liberális (ellenzéki!) politikus vádaskodásai a magyarellenességével hírhedtté vált Vadim Tudor igazát és népszerûségét növelte a román lakosság körében. A nagy múltú román liberális pártra nem annyira a pálfordulás, hanem ez a kérlelhetetlen, magyar- és Budapest-ellenesség volt a jellemzô a történelem folyamán.

1922 és 1926 között, Anghelescu közoktatási minisztersége idjén mérte a román állam a legnagyobb csapást a magyar nyelvû oktatásra. A román oktatás egységesítését célzó törvényjavaslat kimondja, hogy: "államunk egységes s ez okból a kötelezô elemi oktatásnak is egységesnek kell lennie. Ezt követeli a nemzeti és polgári öntudat, és az állam magasabb érdekeinek kifejlôdése. Egyféle iskolát és egyféle lelket kívánunk."

Váratlan fordulatként kell hát fogadnunk, hogy az a Valeriu Stoica, aki négy éven át a RMDSZ vezetôkkel kormányzati szinten liberális és demokrata szólamokat hangoztatva még magyar miniszterasszony kolléganôjét is körüludvarolta volt, most egyszerre, a fenti szövegek szellemében, politikai támadást intéz volt romániai magyar partnerei, szellemi "fegyvertársai", valamint a budapesti kormány ellen?... Ha ügyes színjátéknak könyveljük el az ô századvégi kormányzati "liberalizmusát" — a hetven–nyolcvan évvel korábbi elôzmények ismeretében mostani fogcsikorgató színvallása valóságosnak tûnik. Még akkor is, ha vak sovinizmusa egyesek számára idejét múltan — groteszkül — olcsó (ez is a Cristian Tudor Popescu jellemzése) — esô után köpenyeg!

Az erdélyi magyar egyházak hiába tiltakoztak nemzetközi szervezetekben és fórumokon az 1924-es közoktatási törvény elrománosító intézkedései ellen; a Székelyföldön származáskutatás és névelemzés alapján magyar gyermekek tömegeit kényszerítették román tannyelvû iskolákba. A törvény nevezetes 159. szakasza ún. "kultúrzónák" létesítésérôl intézkedett: Csík, Udvarhely, Háromszék, Marostorda, Aranyostorda és más megyékben azok a tanítok és tanárok, akik idegen megyékbôl származtak és legalább négy évig vállalták az állami szolgálatot, ötven százalékos fizetéstöbbletet, a korpótléknál és a próbaidônél különleges kedvezményt s külön jutalmat kaptak. (Ezek a kultúrmissziós juttatások ma is ismerôsen hangzanak, nemde?) A párizsi egyezmény 10. és 11. cikkelyével ellentétben álló román diszkriminációs törvények alkalmazásának kirívó példáját a földmûvelésügyi miniszter egyik valomása is kifejezi, miszerint "Erdélyben, a Temes-Torontáltól Aradon át Szatmárig húzódó zónába esô kisajátított területet arra a célra tartottuk fenn, hogy oda határainkon túl és a havasokban élô románokat telepítsünk, mert úgy gondolom, ez a kisajátított terület csak azokat illeti meg, akik a román nacionalizmus bölcsôjébôl származnak".

Valeriu Stoica és népes tábora ennek a "liberalizmusnak" a nevében illeti a tervezett magyar státustörvény pozitív diszkrimiációját negatív jelzôvel?! Annak a Brãtianunak az öröksége ez, aki még a párizsi béketárgyalások idején kijelentette, hogy a magyarságot békés úton fogja eltüntetni Erdélyben (többek közt emiatt maga Clemenceau utasította volt ki a tárgyalóterembôl, akinek kegyence volt azelôtt.) Tiberiu Voinicnak az Adevãrulban megjelent cikkébôl idézzük: "A Brãtianu-kormányzat elôtt a felekezeti iskolák nem részesültek rendszeres elnyomásban. A különbözô magyar felekezetek csodálatos egyetértésben, közös erôvel harcoltak iskoláikért... A Brãtianu-kormány emberei, elhanyagolva az ország általános érdekeit, a kisebbségi kérdés veszedelmét állították elôtérbe..."

És lehetne folytatni még — akár azzal, hogy az 1931-es választásokon Nicolae Iorga, a liberálisok hagyományos módszerével (az óliberális, a német, ukrán és regáti zsidó párt támogatását is megnyerve) a Nemzeti Egység Pártja címen megszerezte magának a parlamenti többséget, s a székely megyékbe kivezényelt katonaság segítségével csak a román választókat engedték szavazni; amikor ezeket a visszaéléseket Gyárfás Elemér a képviselôházban szóvá tette, a román liberális kollégák cinikus válasza így hangzott: a székelyek elmagyarosodott románok! (A csángók Istenének ma ez is ismerôs szöveg!) Azért fontos emlékeztetni a román fülekben szentként csengô, nagy történelmi nevekhez kapcsolódó elôzményekre, mivel rá két évre, 1933-ban a vezetô román ideológusok liberalizmuson csiszolódott magatartása elvezetett ahhoz a legitimizált tételig, hogy: Romániában minden az állam "az autochton faj" kizárólagos tulajdona...

A kemény hangú vádló szerepében Stoica úr képes azt a kijelentést is megkockáztatni ma, miszerint mi, romániai magyarok a román nemzet része vagyunk ("partea natiunii noastre" — ennek hallatán talán még Ceausescu is fejre áll sírjában!), meg: hogy a budapesti nacionalizmus támadása, mármint a státustörvény-javaslat "merénylet az európai normák ellen".

Ne bagatellizáljuk el a tényeket, mondanám a képernyôrôl jóhiszemûen vagy óvatosan a világra mosolygó — és "félkarú" toleranciával egész hazát álmodó — RMDSZ-vezetô uraknak: nem egyszerûen holt idôben kampányt rendezô "Bolond Istók fogásról" van itt szó, hanem — az ortodox törésvonal mögötti szellemi hagyományok és (bizánci) szemfényvesztés következetes alkalmazásáról. Az ilyen Stoica-féle, a békés, liberális Európára kacsintgató "hazafiak" kezében a dogma biztos védôpajzs, ámde legbiztosabb, miután tajdak ellenfelét már agyoncsapta vele.

Lászlóffy Csaba

(Folytatás)

Lehet a váradi sánta Bogdán Jóska már ekkor tudta, mi fog történni a verifikálás után. Balogh Edgár, a rektor még nem tudta. Vajon nem is sejtette? És Demeter János? És Jordáky Lajos? Gaál Gábor tudta. Az ellene fogantatott ideológiai "intézkedésekbôl".

Jordáky Lajos a közgazdaság professzora volt ekkor. Tehát nem velünk együtt verifikálták ôt. De amikor a Kôkert utcán keresztül szaladtam le a Monostori úti városi pártbizottsághoz, a nyitott ablakból kikiáltott, hogy várjam meg. Jött és együtt ereszkedtünk le a Hegyvölgy utcán, ki a benzinkúthoz és onnan a vallató terembe.

Bubit gyermekkorom óta ismertem. A Kôkert utcai és a holdvilágújtelepi (késôbb Aron Florian, Hôgyes Endre, majd Ciprian Porumbescu utca) kert a hátsó végén összeért. És én sokszor másztam át a Kôkert utcai kertbe, mert a Bubi édesapjának, a nyomdász Jordáky bácsinak gyönyörûszép postagalambjai voltak, és kamaszkorom elôtt már én is galambásztam. Csakhogy én kolozsvári keringôt tenyésztettem. Ezt kaptam a házsongárdi Péterfi Pistától, a késôbbi akadémikustól, prorektortól, államtanácsi alelnöktôl, aki akkoriban décsei cseresznyefás kertjében a paradicsomot a paprikával igyekezett keresztezni. Hát én ebbôl a csodálatos kertbôl hordtam a cseregalambokat Jordáky bácsinak, Raffay Pistukának, Herbert bácsinak, utcámbelieknek. És néha elmentem a Jordáky bácsi kisebb fiával, az országos bajnok úszóval és vízilabdázóval, Bélával hûsülni az egyetemi stadion úszómedencéjébe. De ahogy nôttem, szellemileg is gyarapodtam, az öreg Jordáky galambdúcain kívül megtekintettem a Bubi hatalmas könyvtárát is. És csodálattal állapítottam meg, olyan érdekes könyvek is vannak itt, amelyek nem találhatók meg György Lajos professzor Lyceum-könyvtárában sem. Igaz, akkor már György Lajos rég nem volt prorektor, professzor, és 1948-ban kikerült a Lyceum-könyvtárból is. És súlyos beteg is volt már: fehérvérûségben szenvedett.

Szóval megtetszett nekem a Jordáky Bubi könyvtára. És ô azt tanácsolta, forgassam ezeket a könyveket is, mert a háború alakulása, lehet, közelebb hozza azt a világot, amelyrôl szólnak... Itt olvastam bele elôször a Korunkba. Ma is emlékszem, nagyon tetszett Aragon: Magnitogorszk fénye címû költeménye, és mert az Erdélyi Helikon egyes számait ismertem a Lyceum-könyvtárból, érdeklôdéssel olvastam, mit ír Gaál Gábor a Korunkban a helikonistákról.

1943, 1944 nyarán az egyetem gazdasági hivatala Kôkert utcai kertjében dolgoztam, és ide reggelenként munkaszolgálatosokat hoztak. Kapálni, gyomlálni. Fôleg zsidó orvosokat, orvostanhallgatókat. De közöttük volt az író-újságíró Tamás Gáspár is. És én Jordáky Bubitól minden héten pénzt kaptam, hogy vásároljak ezeknek a munkaszolgálatosoknak gyógyszert, élelmet, cigarettát, friss újságot, amit csak én tudtam odaadni nekik, miközben az ôket felvigyázó ôrmester a szénapadláson szeretkezett a kertészet kocsisának feleségével.

Bubiból 1944 után nagy balkonszónok lett Kolozsváron. A Szakszervezetek Tanácsa fôtitkára, az Országos Demokrata Arcvonal észak-erdélyi Végrehajtó Bizottságának elnöke és bizony a tegnapi szocdem nagyonis balra tolódott. De csak szocdem volt, ô is, meg apja is, így hát erôsen megbolházták a vallatószékben. Hogy mennyire, azt pontosan nem tudom, mert nem a mi csoportunkba tartozott. Ide a másik Kôkert utcai Reisz Kati tartozott, aki Vásárhelyrôl került Kolozsvárra és neki sem volt már apja. Kati évfolyamtársam volt, francia–román szakos és már diákkorában aktívált pártvonalon, míg én a Diákvédô Hivatal kari felelôse voltam és a Bolyai Demokratikus Diákszövetség Náhlik Zolti vezette kari bizottságának tagja Fodor Sanyival együtt. Egyszer, azon a nyáron, amikor már György Lajos nem volt az egyetemen, 1947. nyarán ülök bent a könyvtárban, akkor még a Király utcai Toldalagi-Korda-házban, Bánffy Miklós író-politikus palotácskájában és éppen a kecskeszakállas öregúr emlékiratainak néhány oldalát ütöm az intézet öreg Underwood írógépén, amikor három kolléga nyitja ránk a professzori szoba ajtaját: Orosz Gyurka, Kertész Maya és Reisz Katalin. Jöttek, hogy megnézzenek, megforgassanak, György professzor eltávolítása után a tanársegéd, Izsák Jóska is ment, ingataggá vált a Nagy Pali helyzete is. A Jancsó professzor javaslatára a könyvtárban én maradtam, hogy az új tanároknak, Abafáy Gusztávnak, Szigeti Józsefnek meg Nagy Istánnak legyen aki bibliográfiát állítson össze. Gyurka, az ô jellegzetes modorában pimaszkodott egy cseppet, Kati csak annyit kérdezett, milyenek a kapcsolataim Bíró Vencellel, az erdélyi történelem nyugdíjazás elôtt álló professzorával, egykori piarista gimnáziumi igazgatóval. De Kertész Maya, ez a csodálatosan guszta nô, nagyon megforgatott. És miután Kati és Gyurka elment, négyszemközti beszélgetésre maradt velem. Lett is. Affelôl érdeklôdött: miért utasítottam vissza Csehi Gyula ajánlatát, a Szovjetunióba menetelt? Mndtam: én imádom Tolsztojt, rajongok Dosztojevszkijért, de szerelmem a magyar irodalom. Hogy valamibe fogózzak beszéd közben, hát le nem vettem a tekintetemet kerek-telt térdeirôl, hosszú-izmos, szépen ívelt combjairól. Meg a fotelben ide-oda kígyózó derekáról... Észrevette. És megfenyegetett. Én pedig bûnbánóan lábai elé térdeltem. És nem tudtam megállni, hogy fejemet bele ne túrjam az ölébe... Így maradtunk sokáig. Amikor rendbe szedte ruháját és ment, az ajtóból visszafordult és ezt mondta:

— Szólok az érdekedben Csehi Gyulának és megmondom Bogdán Jóskának is, hogy nem vagy éppen annyira klerikális, mint terjesztik rólad. Utóvégre kültelki és munkásszármazásúnak számítasz...

Bogdán Jóskáról ekkor még nem tudtam, kicsoda!...

(Folytatjuk)

Kovács Ferenc

A Pozsonyból hazatérô Adrian Nãstase miniszterelnök úr látszólag igen kemény nyilatkozatokat tett nemrégiben, amelyek mintha mosolyszünetet jeleztek volna a román–magyar viszonyban.

Egyfelôl, nemcsak a román sajtó képviselôinek, de miniszterelnök úrnak is feltûnt, hogy Magyarország miniszterelnöke — Orbán Viktor — legutóbbi washingtoni látogatása során nem említette Romániát azok között az országok között, amelyek NATO-felvételét Magyarország támogatná...

Maradjunk még egy kicsit, az "egyfelôl"-nél.

Adrian Nãstase miniszterelnök úr ezt azzal magyarázza, hogy magyar kollégája így próbál (otthon) népszerûvé válni a jövô évi magyarországi választások perspektívájában. Már elnézést miniszterelnök úr — én ezt másképpen értelmezem. A románellenesség ugyanis Magyarországon már rég nem érdekes. Ezért talán mindössze arról van szó, hogy Magyarország miniszterelnöke és felelôs politikusai megunták az egyoldalú szerelmet Románia irányába. Magyarország ugyanis hosszú éveken át folyamatosan, készséggel támogatta országunkat a nemzetközi porondon — ám politikusaink tudták: mindezt a magyar diplomácia elsôsorban a romániai magyarokért tette. Mégis, mit kapott érte cserébe? Sorozatos megállapodás-szegéseket az elôzô kormány részérôl, el egészen addig, hogy 1999. október 6-án Radu Vasile (akkori) miniszterelnök és Valeriu Stoica (akkori) igazságügyminiszter durván megsértette Orbán Viktort és Dávid Ibolyát — magyar partnereiket —, az aradi megemlékezésrôl való indokolatlan, de tüntetô távolmaradásukkal, noha a találkozásról, az ünnepség egész forgatókönyvérôl elôre megállapodtak. Az új román kormány felé Magyarország kormánya várakozó álláspontra helyezkedett. Örömmel nyugtázta az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepét — és nem reagált a készülô státustörvénnyel kapcsolatosan elejtett megjegyzésekre-csipkelôdésekre sem, de elnézést — amint említeni bátorkodtam — úgy látszik, egy idô után, megunta az egyoldalú szerelmet: minden bizonnyal nem tiltakozik majd Románia NATO-tagsága ellen, de felfüggeszti a fogadatlan prókátorkodást mellette is.

Másfelôl...

Adrian Nãstase miniszterelnök úgy tett Pozsonyból való visszaérkezése után, mint akinek módjában lesz (nemzetközi botránykeltés nélkül) megakadályoznia a Magyarország határain kívül élô magyarok státustörvényének alkalmazását. Nos — aligha.

A törvény ugyanis az említett magyarok magyarországi tartózkodására ottani lehetôségeikre vonatkozik elsôsorban. Akárcsak a Szlovákia által már évek óta életbe léptetett törvény, amelyik ellen egyik kormányzatunk se tiltakozott, pedig a Romániában élô szlovákokra is vonatkozik. A készülô magyar státustörvény elenyészôen kis része tekintetében pedig — amelyik a határokon kívül élôk (tehát romániai magyarok is) szülôföldjükön való támogatására vonatkozik — pillanatig se kételkedtem abban, hogy a magyar kormány megállapodik majd kormányunkkal, a dolgok mikéntjében. Így — amint ezt Nãstase miniszterelnök is sejtetni engedte — nem kizárt a megegyezés, a megállapodás. Addig is, jó lenne, ha tisztáznók a következôket:

1. Magyarország semmiben sem elkötelezettje, alárendeltje Romániának. Ez — természetesen fordítva is érvényes: Románia se, Magyarországnak.

2. A két ország között kötendô egyezmények-megállapodások, mindkét felet kötelezik.

3. Az annyit vitatott státustörvény (amely körül — valljuk be, elég nagy csinnadrattát rendeztünk mi, magyarok) nem Romániára vonatkozik, nem is országunk területén alkalmazzák majd döntô módon. A többivel kapcsolatosan pedig a két kormány minden bizonnyal megegyezésre jut. Senki se akar ugyanis a román kormány feje fölött román állampolgárok dolgában intézkedni — Románia területén.

Jó lesz így?

Pacsit rá, miniszterelnök úr!

Fodor Sándor

Arany(ön)gól
Liverpool FC–Deportivo Alaves 5–4 (4–4, 4–4, (3–1)
Dortmund, Westfalen Stadion, 55 ezer nézô. Vezette: Gilles Veissiere (Franciaország).

Liverpool: Westerveld — BABBEL, Henchoz (56. perc Smicer), HYYPIA, Carragher — GERRARD, HAMANN, McALLISTER, Murphy — OWEN (79. perc Berger), Heskey (65. perc FOWLER). Edzô: Gerard Houllier.

Alaves: Herrera — CONTRA, Tellez, Karmona, Eggen, GELI — DESIO, Tomic, JORDI CRUYFF, Astudillo (46. perc Magno) — MORENO (65. perc Pablo). Edzô: Jose Manuel "Mané".

Gólszerzôk: Babbel (4. perc), Gerrard (15. perc), McAllister (40. perc — 11 m), Fowler (73. perc) és Geli (118. perc — öngól), illetve Ivan Alonso (26. perc), Javi Moreno 2 (48. és 51. perc), valamint Jordi Cruyff (89. perc).

Szögletarány: 8–3; lövések: 14–7 (kapura: 11–5); sárga lap: McAllister és Babbel, illetve Astudillo, Herrera, Contra, Magno, Tellez és Karmona; kiállítva: Magno (99. perc) és Karmona (118. perc).

Hogyha ebben az évben ezidáig csak ezt az egy mérkôzést láttam volna, bátran elmondhatnám, hogy a labdarúgás az egyik legszebb, legnemesebb dolog a világon. Vannak azonban árnyoldalai is, amelyek néha a mélybe húzzák. Ezt viszont, 118 perc erejéig, feledtetni tudta a szerda esti összecsapás.

A két csapat becsületére válik, hogy mindent egy lapra tettek fel: támadni, támadni... Ezért volt ragyogó mérkôzés, ezért marad emlékezetes ez a kupadöntô. Az elsô gól is hamar esett: McAllister ívelt be jobbról a 4. percben, és Marcus Babbel fejese nyitotta meg a gólok sorozatát. A találatra Tellez válaszolt egy hatalmas bombával, de lövése elkerülte a kaput. A mérkôzés 15. percében, védelmi hiba és egy remek Owen indítás után, Gerrard talált Herrera hálójába. A gól után az Alaves vette át a kezdeményezést, és a 27. percben, a kiválóan játszó Cosmin Contra be-adását Ivan Alonso fejelte a kapuba. A spanyol csapatot feldobta a gól, letámadták az angolokat, de az újabb gól mégis Herrera kapujába esett: a 41. percben Owen rázta le védôit, a kapus már csak buktatni tudta, és a jogosan megítélt büntetôt McAllister vágta a hálóba. Úgy tûnt, a mérkôzés sorsa eldôlt, ám a spanyol gárda másképp vélekedett. Alig három perccel az újrakezdés után Contra cselei bolondították meg Murphyt és beadását ezúttal Javi Moreno fejelte a kapuba. Ennyi gólt kupadöntôben rég nem láttunk, és a java még hátra volt. Az 51. percben szabadrúgáshoz jutott az Alaves, Moreno lôtt mintegy 18 méterrôl, és a sorfal által takart kapusnak már nem volt ideje védeni a lövést. Az egyenlítés után ismét az angolok kezdeményeztek többet. Az újjonan beállt Robbie Fowler felgyorsította a liverpooliak játékának vérkeringését, és ô jutatta a 73. percben ismét vezetéshez az angol csapatot. Szinte hihetetlen módon, az Alaves ismét egyenlített, méghozzá a rendes játékidô utolsó elôtti percében: az ifjú Cruyff,Jordi aki tudásban messze áll édesapjától, a nagy Johanntól, de ezen a mérkôzésen nagyot teljesített, a 89. percben fejelte a hosszabbításhoz vezetô gólt.

A játékosok szemmel láthatóan elfáradtak, ami nem csoda ahhoz képest, hogy mit nyújtottak kilencven perc alatt. Magno a 99. percben a kiállítás sorsára jutott, a másik félnél a viszonylag friss (tíz perccel a vége elôtt harcba küldött) Patrick Berger tört be a spanyolok tizenhatosába, de lövését Herrera hárította.

A hosszabbítás második felében váratlan, és a spanyolokra nézve szomorú dolog történt: miután a 116. percben a játékvezetô (jogosan) Karmonát is kiállította, a 118. percben McAllister ártalmatlannak tûnô beadását Geli fejelte saját hálójába.

Ilyenkor szokás mondani, hogy a kupát mindkét csapat megérdemelte volna, egy kis plusszal az Alavesnek, akik háromszor álltak fel a padlóról. A mérkôzés legjobbjának — véleményünk szerint teljesen megérdemelten — a 37 (!) éves McAllistert választották olyan személyiségek, mint Johann Cruyff, Michael Laudrup, Fleming Povlsen, Alan Simonsen és Ian Rush.

Nánó Csaba

Szerdán játszották az elsô osztályú bajnokság hétközi fordulójának mérkôzéseit. A rövid mérleg: a 8 mérkôzésbôl 4-et nyertek a vendéglátók, 1-et vendégeik, 3 alkalommal pedig döntetlen eredmény született. Eredmények: l Besztercei Glória–Plo- iesti-i Petrol 2–0 (Corojan és Bârsan) l Buk. Rapid–Buk. Steaua 1–1 (Robert Nitã, illetve Claudiu Rãducan) l Krajovai Universitatea–Pitesti-i Arges FC 1–1 (Grigorie, illetve Neaga — 11 m) l Suceavai Foresta–Bákói MFC 1–1 (Fannis, illetve Trofin —11 m) l Buk. ROCAR–Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó 1–4 (Bel-ciug, illetve Axinia II., Serban, Pic-lesan és Marc) l Brassói FC–Buk. Dinamó 1–0 (Buga) l Ploiesti-i Astra–Medgyesi Gázmetán 3–1 (Mihalache 2 és Ciurar — öngól, illetve Drãgulin) l Buk. National FC–Galaci Otelul 1–0 (Carabas). A táblázaton:

1. Steaua 26 14 8 4 42–28 50

2. Brassó 26 13 4 9 28–22 43

3. Dinamó 26 12 6 8 46–38 42

4. Arges FC 26 11 9 6 35–32 42

5. Rapid 26 9 10 7 29–23 37

6. Glória 26 11 4 11 39–37 37

7. Astra 26 10 6 10 33–25 36

8. Csalhó 26 9 9 8 35–35 36

9. Petrol 26 11 3 12 31–31 36

10. Krajova 26 9 8 9 27–31 35

11. Otelul 26 9 7 10 29–30 34

12. National 26 10 4 12 31–36 34

13. Foresta 26 7 11 8 36–39 32

14. ROCAR 26 9 4 13 36–47 31

15. Bákó 26 7 6 13 31–40 27

16. Gázmetán 26 3 9 14 18–32 18

A következô forduló mérkôzéseit holnap, szombaton délután 6 órától játsszák, a párosítás: Dinamó–Glória, Gázmetán–National, ROCAR–Brassó, Petrol–Foresta, Arges FC–Astra, Bákó–Krajova, Galac–Rapid (a mérkôzést az RTV1 közvetíti élôben) és Csalhó–Steaua (ezt a találkozót a Pro tv közvetíti).

L. F.

Mint megírtuk, éllovasváltás történt a legfrissebb világranglistán. Magyarország öt helyet csúszott vissza elôzô helyezéséhez képest (most az 53., 551 ponttal), Románia ôrzi 12. helyét (683 pont).

A Magyarországgal és Romániával azonos világbajnoki selejtezô csoportban szereplô Olaszország a 4. (748 pont), Grúzia a 72. (499 pont), Litvánia pedig a 92. (448 pont) a rangsorban.

A legjobb 10 csapat (zárójelben az elôzô helyezés): 1. (2.) Franciaország 796, 2. (1.) Brazília 794, 3. (3.) Argentína 763, 4. (4.) Olaszország 748, 5. (5.) Portugália 732, 6. (7.) Spanyolország 724, 7. (6.) Csehország 722, 8. (10.) Hollandia 715, 9. (8.) Németország 711, 10. (9.) Paraguay 703 pont.

A következô ranglistát június 20-án közli a FIFA.

Az észak-amerikai profi liga rájátszásának harmadik fordulójában, a Nyugati-fôcsoport döntôjében: St. Louis Blues–Colorado Avalanche 4–3 — kétszeri hosszabbítás után. A négy gyôzelemig tartó párharc állása: 2–1 a Colorado javára.

Az 1,2 millió dollár összdíjazású római salakpályás nôi torna legnagyobb meglepetését "követte el" a magyar Kuti Kis Rita: a második fordulóban 1:6, 6:2, 7:6-ra legyôzte a 2. helyen kiemelt amerikai Jennifer Capriatit, és a nyolcaddöntôbe jutott.

Eredeti cím: What Women Want, amerikai, színes, 119 perc, 2001. Rendezte: Nancy Meyers, szereplôk: Mel Gibson, Helen Hunt, Marisa Tomei, Mark Feuerstein, Lauren Holly, Ashley Johnson, Judy Greer, Alan Alda.

A nôfaló reklámszakember vígan éli életét, azt hiszi körülötte forog a világ, a nôk versengnek kegyeiért,elôléptetés vár rá — úgy tûnik minden a legnagyobb rendben van. Ám fônöke inkább a vetélytárs cégtôl elbocsátott nôt teszi meg reklámmenedzsernek és hôsünkre valamivel nehezebb idôk várnak.

A történet csodaszerû fordulataként egy házibaleset következtében Nick Marshall (Mel Gibson) rendkívüli képességre tesz szert: képes meghallani a nôk gondolatait, kitalálni akaratukat.

Uraim, teremtés koronái! Freud azzal az álommal halt meg, hogy nem tudta meg mit gondolnak a nôk. S melyikünk nem vágyott arra, hogy kitalálja mi a kívánsága vagy csak egyszerûen mi a véleménye a "gyengébbik" nemnek... Nicknek iszonyú élmény megtudnia, hogy tulajdonképpen egyesek szemében milyen fényben tündököl. Éppen ezért elôbb megrémül az új "tehetségétôl", majd rájön, hogy ez fegyverként használható, így félresöpörheti új fönökét. Csakhogy a számításba hiba csúszik, szerelmes lesz vetélytársába, Darcyba (Helen Hunt).

Kellemes film jó alakításokkal (Gibsonra mintha rászabták volna a szerepet) és humorral fûszerezve — közel két óra kitûnô kikapcsolódás.

A vetítés idôpontjai: 13, 15.30, 18, 20.30 — pénteken, szombaton és vasárnap este 23 órától, valamint hétfôn egész nap kedvezmény.

Eredeti cím: The Yards, amerikai, színes, 95 perc, 2000. Rendezte: James Gray, szereplôk: Mark Wahlberg, Joaquin Phoenix, Charlize Theron, James Caan, Ellen Brustyn, Faye Dunaway.

A helyszín New York. A téma a vasút és a metró "uralmának" sötét háttere. A lopásért börtönbüntetését töltô, feltételesen szabadlábra helyezett Leo Handler (Mark Wahlberg) nemcsak beteg édesanyja kedvéért akar a társadalom hasznos tagja lenni, nagybátyjának (James Caan) segítségét kéri, hogy munkát kapjon. Sajnos, az egyszerûbb megoldást választja és a szintén Frank Olchinnak dolgozó haverjének, Willie Guttiereznek (Joaquin Phoenix) a társa lesz a "piszkos munka" elvégzésében. Amikor gyilkosság történik, akkor viszont megváltoznak a viszonyok — a hallgatás törvényének megszegôjére szenvedés vár. S a küzdelemben — ahogy szokott lenni — fôleg az ártatlanabbak esnek áldozatul.

Sötét tónusú film, napjaink korrupt világáról. De arról is, hogy még létezik becsület.

A vetítés idôpontjai: 12, 14.30, 17, 19.30 — kedden kedvezményes ár.

Póka János András

Most már végre az kapja a pénzt, aki földjét megmûveli, véli Széll Gyula polgármester. A listára felkerültek azok a személyek is, akiknek még csak ideiglenes igazolványa van földjérôl. Bevezették a gazdalajstromba az új tulajdonos nevét és a terület nagyságát. Ilyen vonatkozásban különösebb nehézségek nem merültek föl. A község vezetôi jól ismerik a lakosságot, és a problémák kezelése nem jelent különösebb gondot számukra.

Harasztoson fôleg búzát és kukoricát termesztenek, kevesebb burgonyát, zöldséget és napraforgót. Azok az idôs emberek, akik már nem képesek birtokukat megmûvelni, egy kereskedelmi társaságra bízták azt. A faluban 475 hektáron gazdálkodnak. A tavaly közel 60 hektár burgonyát ültettek. A lakosság zöme önellátásra törekszik, innen kevés termék kerül piacra. A tehéntejbôl jön be kevéske pénz, a Turdalact mellett immár egy éve a kolozsvári Napolact tejeskocsija is naponta kijár ide. A teljes földterület visszajuttatását egyszerûen nem lehet megoldani, mert annak idején a hadsereg többszáz hektár területet lôtérnek rendezett be. A volt tulajdonosok beadták ugyan a visszaigénylési kérvényeket, de legjobb esetben kártérítést kaphatnak. Ám hogy ez az összeg mekkora, és mikor jutnak hozzá, azt egyelôre senki sem tudja, hiszen a parlament s a kormány döntése szükséges a kérdés megoldására. Az erdôk visszaszolgáltatása kevésbé érdekli az embereket, mert nincs nagy kiterjedésû erdôs terület, s a földgáz bevezetésével már régen megoldódott a fûtés kérdése.

— A diktatúra idején 350 hektárt öntözött a kollektív gazdaság: sajnos ez már a múlté. Öntözték a cukorrépát és a zöldséget is. 40 hektáron vinettát termesztettek, ennek állandóan kellett a víz. 15–20 hektáron sárgadinnye termett, de ez is már csak történelem. Egyelôre nem látok reményt az öntözés újrakezdésére, mert ehhez nagyon sok pénz kell. Talán a kereskedelmi társaság rátér majd az öntözéses termesztésre, nagyobb területen érdemes befektetni — mondta Balázsi Béla nyugalmazott agrármérnök.

A ház melletti kis zöldségest, a fûszerpaprikát öntözik. Ez az egyetlen biztos jövedelemforrás a tehéntej mellett. A harasztosi csemegepaprika eljut Zilahra, Brassóba és Székelyföldre is. A Balázsi család már több évtizede termel paprikát. Harasztoson 70–80 méhcsalád van még. A Balázsi mérnök kertjében 40 család termel. A mézet Kolozsváron és Tordán értékesítik régi jó barátai.

Harasztoson a pénzhiány miatt ma sajnos, az egy helyben topogás jellemzô. A holtpontról kimozdulni szinte lehetetlen. 1989 óta 400 fôvel csökkent a reformátusok száma. Ennek ellenére a túlélési vágy, a bizalom, a hit, a remény, még töretlenül él az emberekben.

Barazsuly Emil

Aranyosgyéres testvérvárosa, Mohács polgármesteri hivatalának meghívására május 18–22. között az aranyosgyéresi városi tanács küldöttsége ellátogat a Dunamenti városba. A meghívás minden tanácsosra vonatkozik, de többen, személyes okokra hivatkozva, már az elsô pillanatban visszaléptek. A hét elején még 16-on szerepeltek az utazni óhajtók listáján, de szerdára már csak 11-en maradtak a 21 tanácsosból. Úgy tûnik, az ingyen kiruccanás sincs ínyére a tanácsosoknak, fôként ha nemcsak szórakozásról, hanem tapasztalatcserérôl is szó van. A látogatás alkalmával a vendégek a mohácsi városatyák munkájával ismerkednének, a hasznos ötleteket Aranyosgyéresen is alkalmazhatnák. Például a tervezett ipari zónával kapcsolatos mohácsi tapasztalatok, a segítségnyújtás igencsak hasznos lehetne, mondta Böjthe Dániel megyei tanácsos, aki szintén részt vesz a küldöttségben. A kérdéses idôszakban Vasinca Ioan polgármester és Ioan Cãlugãr tanácsos Olaszországba, illetve Görögországba utazik.

Schmidt Jenô

Végre megkezdhetik a munkálatokat az árvíz által súlyosan megrongált mérai hídnál — nyilatkozta lapunknak Márton Elek kisbácsi alpolgármester. Anyagi gondok miatt csak most sikerült a kellô mennyiségû anyagot biztosítani a munkálatokhoz. Ezenkívül megkezdôdtek az elsô mérések a vízhálózat kiépítése érdekében. Ugyancsak megoldanák a közvilágítás gondját, amennyiben a Villamosmûvek a jövô hétre elkészíti a terveket. A világítótesteket már tavaly beszerezte a helyi tanács — mondta az alpolgármester. Folyamatban van a gázbevezetés a Kisbács–Szucság–Méra–Andrásháza vonalon. Jelenleg készítik a terveket.

A májusi tanácsülésen beszámoltak a gyámhatóság tavalyi tevékenységérôl: a jelentés szerint 2000-ben négy gyereknek kellett gyámot kinevezni, nyolc válóperes esetben történt szociális ankét, tizenhat gyereket helyeztek el gyerekotthonban és tizenkét esetben kellett társadalomellenes bûntettet kivizsgálniuk. A World Vision Alapítvány jelenleg 88 hátrányos helyzetû családnak nyújt segítséget, ezek közül 39 kisbácsi és 49 mérai. A megsegítettek sora bôvül, ugyanis az alapítvány további 120 családot szándékozik felírni listájára — mondta Márton Elek.

Valkai Krisztina

Az elmúlt négy évben négyszeresére nôtt a Kolozs megyei pszichopedagógiai kabinetek száma, így az idei tanévben már 18 ilyen jellegû rendelôben kérhetik diákok, szülôk és tanárok a gyermek- és iskolapszichológiában jártas szakemberek tanácsait.

Összehasonlíthatatlanul többen keresték fel a pszichopedagógiai kabineteket az elsô félévben, mint tavaly — tûnt ki a megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén, ahol Augusta Mois, a Megyei Pszichopedagógiai Központ pszichológusa elmondta: az elsô félévben 3200 (!) diák igényelt szaktanácsadást. A szakember figyelmeztetett: ez a magas szám nem azt jelenti, hogy ennyi fiatal "beteg" kért tôlük az utóbbi hónapokban "gyógyszert", hanem annak a jele, hogy a lelki tanácsadás Kolozsváron is lekerült már a tabu-listáról. A Szabadság kérdésére, hogy mi a leggyakoribb panasz, amivel a diákok, szülôk és tanárok iskolapszichológushoz fordulnak, Mois elmondta: a diákoknál az alkalmazkodási nehézségek vezetik a panasz-listát, a mintegy 250 szülô pedig fôleg a gyerekükkel való kapcsolatuk rövidzárlataira keres megoldást. Az elsô félévben kb. félezer pedagógus is ellátogatott a kabinetekbe: gondjaik — általában — most is ugyanazok, mint tavaly: az osztályokkal kialakított viszony, osztályfônöki és az osztályközösség építésével kapcsolatos gondok.

Nagy érdeklôdésnek örvendett a Megyei Pszichopedagógiai Központ által a nyolcadikosok körében végzett közvéleménykutatás, amely a diákokat arról faggatta, milyen típusú líceumba szeretnének iratkozni. Az eredmény szerint a nyolcadikosok fele továbbra is elméleti líceumba járna, a megmaradt 50 százalékon kénytelen osztozni a szaklíceumi, szakiskolai és mûvészeti profil.

Az elméleti líceumok "mítoszerejének" ezen újabb bizonyítékával kapcsolatban Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes elmondta: véleménye szerint a nyolcadikosok 30–40 százalékának kellene elméleti líceumba iratkozni, és a megmaradt 60–70 százalékon kellene osztoznia a jelenleg kvázimostoha sorsú szakoktatásnak.

Szabó Csaba

Tragikusan végzôdött tegnap délben az Apahidai Általános Iskolában a tornaóra: a 12 éves Gheorghe Alin Matei tornatanára határozott utasítására több olyan izommegfeszítô testgyakorlatot végzett, amelynek nyomán a gyerek elôbb rosszul lett, majd összeesett és rövidesen meg is halt. Mire osztálytársai a községi orvosi rendelôbe vitték, a kisfiú meghalt.

Ioan Felecan tornatanár a sajtónak úgy nyilatkozott: nem érzi magát hibásnak, mert a gyerek önkéntesen választotta a tornát mint opcionális tantárgyat. Ezzel szemben a fiú édesanyja, Lenuta Matei ellentmond a tanárnak, akit fia haláláért tesz felelôssé. Az édesanya szerint fia régebb óta beteg, nem is lett volna szabad megfeszítô testgyakorlatot végeztetni vele, amirôl osztályfônökét (a tornatanár feleségét) és a tornatanárt is több ízben figyelmeztette.

A holttestet Kolozsvárra szállították boncolás végett. Orvosszakértôk vizsgálata alapján dönt majd az ügyészség, hogy elindítják-e a bûnvádi eljárást a tornatanár ellen.

Bánffyhunyad önkormányzata és polgármesteri hivatala, a Kolozsvári Kulturális Központ és a Bánffyhunyadi Mûvelôdési Ház szervezésében háromnapos rendezvényre kerül sor. Pénteken délután négy órától lesz a kórushangverseny a kultúrotthon nagytermében, fellép az ortodox, református, pünkösdista egyház kórusa, meghívottak Grigore és Mãrioara Lese, cd-k és részletek az Obarsii címû filmbôl. Szombaton 10 órától történelmi vetélkedô az O. Goga Líceumban, videovetítés (a frankofon színjátszó csapat részvétele a Nápolyi Nemzetközi Fesztiválon, az enyingi népdalvetélkedô, a líceum diákszínjátszó-csoportjáról készült felvétel); 12 órától az ünnepi mûsorban fellépnek a bánffyhunyadi Iancu unokái, a kolozsvári gyermekpalota táncosai, az O. Goga líceum tanárainak színjátszó csoportja, a bánffyhunyadi I–VIII. osztályos diákok magyar néptáncokat mutatnak be, fellép az Enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Mûvészeti Alapiskola csapata. A szombati rendezvények helyszíne szintén a kultúrotthon nagyterme. Vasárnap 9 órától a városi stadionban sportmérkôzésekre kerül sor, 14 órától az Ifjúsági Parkban szabadtéri elôadások lesznek, fellépnek a bánffyhunyadi kultúrotthon tárogatósai, magyar és román néptáncosok.

Két hete elkezdôdtek a város útjainak, járdáinak tatarozási munkálatai Désen. Prahova megyébôl 40 tonna aszfalt érkezett, további két szállítmányt várnak. Többek között a Május 1 és az Ecaterina Teodoroiu utca burkolatát javították. Még ebben a hónapban sorra kerülnek a városi kórház környéki utcák, ahol a tavasszal közmûvesítési munkálatok folytak. Nem marad el a városközpont utcáinak és a Rózsahegy sétányainak javítása sem. A hatvan dolgozó gépekkel végzi munkáját. Hasonló beruházásra a városszéli utcákon is szükség volna.

E.. Cs.

Pénzt is loptak, egy motorkerékpár alkatrészeit is elemelték. Ez év tavaszán Cosmin Gãzdacu (20) ördögkeresztúri fiatalember betört Debrei Klára helyi lakos házába, ahonnan 6 millió lej értékben lopott tárgyakat. Áprilisban falubelijével, Alexandru Porumbbal (31), ellopták Ioan Keszarus Mobra típusú motorját, 1 millió lej értékben alkatrészeket szedtek ki belôle, majd a Mobrát visszavitték tulajdonosának. A két tolvajt szabadlábon vizsgálják.

A verekedôs tervezômérnök. Teodor Vãlean, a Terapia mérnöke, április 7-én félholtra verte Susana Felderut. A mezôcsáni asszony 45 napot töltött korházban, Vãleant az ügyészség vizsgálja.

Nánó Csaba

Egerest is igyekeznek tiszta helységgé alakítani a település elöljárói. A lakosság egy része már szerzôdést kötött a hulladék elszállítását biztosító céggel. A szemét elszórásának megfékezésére a helyi tanács 5-tôl 40 millió lejig terjedô büntetést szabott ki. Kezdetben a szemételhordás kedvezményes áron történik, havonta csupán 15 ezer lejébe kerül egy családnak. Fekete P. P. János polgármester elmondta, amerikai mintára képzelték el a szemétszállítást: a szolgáltató a lakosság által kifizetett díjnak egy részét visszajuttatja, ebbôl segítik a szegényebb családokat a szemételhordás vállalásában. Amerikai támogatással létesítenek erdei gyümölcsöket feldolgozó központot, ezzel remélnek néhány személyt munkához, jövedelemhez juttatni. Tíz munkanélkülit foglalkoztat a világbank támogatásával végzett településtakarításban a polgármesteri hivatal. E széleskörû terv során a község tizenegy településének közterületeit takarítják, csinosítják szeptemberig.

K. E.

A Közegészségügyi és Családvédelmi Minisztérium közleménye szerint néhány moldvai megyében nem egyszer használatos fecskendôvel végezték az újszülöttek oltását, hanem csak a tût cserélték. Az egyszeri használatú fecskendôt nem hiába találták fel és hozták forgalomba. Ezek használata megakadályozza a Hepatitis B vírus, a TBC és a HIV fertôzést a gyermekeknél. Sajnálatos módon meg kell említenünk, hogy Romániában igen magas a HIV és a Hepatitis B vírus által fertôzöttek száma. A felelôsség nemcsak az Egészségügyi Minisztériumra hárul, hanem mindazon alkalmazottakra, akiknek feladatkörébe tartozik a gyermekoltás, a kiskorúak egészségügyi felügyelete. A szülôk és hozzátartozók figyeljenek oda oltáskor, s kérjék új fecskendô használatát.

H. Gy.

Csütörtökön a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamaránál kétnapos szeminárium kezdôdött Magánszabványosítás és az Európai Unió irányelvei a szabványfelhasználók gazdasági hatékonyságának növelése érdekében címmel. A Romániai Szabványosítási Egyesület szervezte rendezvényen az érdeklôdôk betekintést nyerhetnek az EU standard-viszonyaiba, hiszen két szakember elôadásait hallgathatják meg: Italo Dante az olasz kormányzati szabványszervezet (Unical), Thomas-Christian Kaiser pedig a hasonló német szervezet (DIN) képviseletében osztja meg nézeteit a közönséggel.

Utóbbi bevezetô elôadásában a szabványosítás alapelveit ismertette a nyugat-európai, és fôleg német, tapasztalatok alapján. A minôségtanúsítás és elismerés minden termelô érdeke, hiszen a termékek értékesítése függ ettôl. A fejlett államokban ez nem egyetlen szakintézmény révén valósul meg. Ugyanakkor törvények szabályozzák, hogy milyen területen kötelezô a kormányszervek elôírásainak a betartása. Az utóbbi idôben érezhetô a nemzetközi és a nemzeti érdekek ütközése, de egyetlen ország sem támaszthat akadályokat a nemzetközi kereskedelem útjába. Nyugat-Európában az 1980-as évektôl szorgalmazzák a határok nélküli piac kiépítését és napjainkban ez már megszokottá vált. Németországban minden megjelenô új terméknek meg kell felelnie a legkorszerûbb mûszaki-minôségi feltételeknek, és hasonló a helyzet az EU többi tagállamában is — mondotta Kaiser úr.

A szeminárium ma reggel 9 órától a szerzôi jog és az ehhez kapcsolódó kérdések témakörével folytatódik.

Ö. I. B.

Mivel a méhész idény javában tart, szükség van a méhcsaládok fokozott védelmére a növényvédô szerek által okozott mérgezések megelôzéséért. Ennek érdekében kötelezô módon be kell tartani a Mezôgazdasági Víz és Erdôgazdálkodási Minisztérium 1991/45; a Szállításügyi Minisztérium 1786/T. B./1991; a Helyi Adminisztrációs Igazgatóság 156/3404/1991 és a Méhtenyésztôk Romániai Egyesülete 127/1991 számú rendeleteinek elôírásait.

A mezôgazdasági és erdészeti igazgatóságok és a mezôgazdasági termelôk amikor növényvédô szereket használnak, a betegségek és kártevôk ellen vagy gyomirtás céljából, az akció idôtartama nem haladhatja meg folyamatosan a 7 napot azért, hogy a méheket ne zárják be hosszú idôre. Miután a permetezési akció befejezôdött, kötelezô a vegyszermaradékok eltávolítása.

A mezôgazdasági termelôk, akik növényvédelemre III. és IV. mérgezési fokozatú vegyszereket alkalmaznak, kötelesek a következôket betartani:

— a permetezést csak szélcsend idején végezzék;

— a gyümölcsösökben és a kertekben permetezés elôtt a kivirágzott gyomokat le kell kaszálni;

— a permetezést 5 nappal azelôtt jelentsék be a polgármesteri hivataloknál, hogy legyen idô a méhészeket értesíteni, amelyek 3 km körzetben találhatók a permetezés helyétôl.

A helyi polgármesteri hivatalok kötelesek értesíteni a méhészeket, akik a község területén tartózkodnak állandó jelleggel vagy csak ideiglenesen, a permetezések helyérôl és idôpontjáról, írásban vagy egyéb eszközökkel, 5 nappal a permetezés elôtt ahhoz, hogy idôben bezárhassák vagy eltávolíthassák kaptáraikat a permetezés helyérôl.

A méhészeknek kötelezô bejelenteni letelepedésüket a helyi polgármesteri hivatalnál érkezésüktôl számított 24 órán belül meghatározva pontosan a határt és ahova a kaptárokat elhelyezték és a pontos címet ahol értesítve lehetnek a helyi illetékesektôl permetezés elôtt.

A méhészek, ha értesítést kaptak a permetezésrôl, kötelesek zárva tartani vagy eltávolítani kaptáraikat legkevesebb 5 km-re a permetezés helyétôl, ha azok mezôgazdasági területek, gyümölcsösök vagy erdôk mellett vannak, ahol rovarölô szerekkel permeteznek.

A vegyszerek mérgezési hatóidejétôl függôen kell a méheket zárva tartani vagy eltávolítani.

A vegyszercsoportok hatóidejérôl részletesebb felvilágosítást a Megyei Növényvédelmi Igazgatóságtól lehet kérni a következô telefonszámon: 064/144-137.

Mérgezés esetén a méhészek azonnal értesítsék írásban az állatorvosi rendelôt, hogy a szakember 24 órán belül összehívhassa az ellenôrzô bizottságot a károsodás felméréséhez a törvényes eljárások szerint.

Megyei Növényvédelmi Igazgatóság, Horea Ghibu igazgató, Bulbuk Éva Mariana

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 874 lej, 1 USD = 28 510 lej.

Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében Viorel Gãzdac megyei fôügyész arról tájékoztat, hogy a kolozsvári törvényszék mellett mûködô ügyészség perbe fogja Kilin Miklóst, a 2001. március 23-ról 24-re virradólag, a Mikó utcában elkövetett rendkívül súlyos baleset okozóját. Az 1976. szeptember 21-én született visszaesô bûnöst hét bûncselekmény elkövetésével vádolják: gondatlanságból elkövetett emberölés, büntetô törvénykönyv 178-as cikkely, 3. és 5. bekezdés (áldozatok: Safar Erika és Bebesel Gabriel Stelian), gondatlanságból elkövetett testi sértés, Btk. 184-es cikkely, 2-ik és 4-ik bekezdés (sértett felek: Bihari László György, Herta Adrian, Veisa Manuala Adrian), minôsített emberölési kísérlet, Btk. 20., 174. és 175. cikkely i pontja (sértett fél: Safar Mugurel), hajtási engedély nélküli vezetés, 328-as rendelet, 36. cikkely, 2. bekezdés, a baleset helyszínének elhagyása, 328-as rendelet 38. cikkely elsô bekezdés. A fôügyész hozzáteszi: a baleset elkövetésekor vér alkoholszintje 1,20 ezrelék volt. "A legsúlyosabb bûncselekményért, a gondatlanságból elkövetett emberölésért 5-tôl 15 évig terjedô börtönbüntetés jár. Mivel két halálos áldozat van, a bíró a büntetés maximához újabb három évet adhat hozzá" — áll a közleményben.

K. O.

Toró T. Tibor Temes megyei képviselô lapunknak elmondta: a frakcióban egyetértés van arról, hogy az RMDSZ nem támogatja a liberálisok által benyújtott indítványt. — Függetlenül a szöveg igazságtartalmától, illetve attól, hogy mi a személyes véleményem az RTDP–RMDSZ közti protokollumról, ez a kétoldali egyezmény arra kötelezi a szövetséget, hogy ne támogassa az RTDP elleni indítványt. Véleményem szerint az új kormány beiktatásától eltelt idôszak nem elegendô ahhoz, hogy pontosan fel tudjuk mérni az RTDP szándékait. Múltját ismerjük, egyelôre azonban még nem lehet megítélni, hogy sikerül-e modern szociáldemokrata párttá alakulnia, vagy megmarad a posztkommunista utódpártok szintjén.

Sz. K.

Adrian Nãstase kormányfô biztosította a közvéleményt afelôl: pártja többet nem tekinti politikai partnernek Valeriu Stoicát. A liberális pártelnök, aki nemrég felrúgta a kormánypárttal kötött kétoldalú egyezményt, az RTDP számára politikailag teljesen lejáratta magát — idézi a Mediafax a miniszterelnököt. A kormány ellen benyújtott egyszerû indítvánnyal kapcsolatban Nãstase elmondta: a dokumentum tartalma "érdekes", de teljesen alaptalan. Ennek ellenére a kormány a demokrácia szabályainak megfelelôen válaszolni fog a parlament elôtt az indítványban megfogalmazott vádakra.

Új elnököt választ ma a Demokrata Párt, a gyûlés egyáltalán nem ígérkezik zökkenômentesnek. Hónapók óta tart ugyanis a három elnökjelölt — Petre Roman, a párt jelenlegi vezetôje, Traian Bãsescu, Bukarest fôpolgármestere, és Simona Marinescu szenátor — kemény kampánykörútja, akik minden eszközt felhasználtak, hogy megnyerjék az 1.100 küldött szavazatának többségét. A közvélemény hiába számított arra, hogy a párt országos konvencióját lényegretörô viták elôzik meg a szociáldemokráciáról, a DP újjászervezésérôl, a három jelölt ehelyett a megyei szervezeteknél gyôzködött, alkudozott, ígérgetett. A Szabadság értesülései szerint Kolozs megy testületileg Bãsescu mellett foglalt állást.

Politikai megfigyelôk szerint nagyon valószínûnek tûnik Bãsescu gyôzelme, erre azonban még legoptimistább támogatói sem mernek fogadásokat kötni, hiszen Bukarest fôpolgármestere közismert hirtelen haragú természetérôl, ami nagyon sok ellenséget szerzett a levitézlett hajóskapitánynak. Az is egyértelmû: Bãsescu nem jelent különösebb húzóerôt a pártnak. Míg a DP a 2000-es helyhatósági választásokon 11,2%-ot nyert, Bãsescu fôpolgármesterjelölt, csak valamivel többet, 17%-ot. Hivatalosan, mind a három tábor kizár bármiféle pártszakadást, azt azonban senki nem meri bizton kijelenteni, hogy a párton belüli hatalomváltásra zökkenômentesen kerül sor. Roman táborából többen is bejelentették: amennyiben nem ô lesz a pártelnök, elhagyják a pártot.

Bárki is nyeri a választásokat, az új vezetôség elôtt nehéz feladat áll: kimozdítani a pártot a holtpontról, (a parlamenti választások alkalmával alig 7%-ot ért el), és olyan módon átstrukturálni a szervezetet, hogy az életképes alternatívája legyen az RTDP-nek a következô választásokon.

Megfigyelôk szerint bár Petre Roman valóban történelmi figura, ennek minden elônyével és hátrányával, a mosolygó, az európai kancelláriákban otthonosan mozgó, több nyelvet beszélô diplomata már a múlté. Roman jelenleg aligha több egy gyenge ellenzéki párt vezetôjénél, akinek talán nem ártana egy kis idôre visszavonulni. Ezzel szemben a dinamikus Traian Bãsescu a "perc embere", akinek mindenkivel sikerül megtalálni a hangot, és nem foglalkoztatja különösebben imidzse. Simona Marinescu a modern, bátor nô típusát jeleníti meg, aki nagyon ügyesen tud sáfárkodni jó tulajdonságaival. Sokak számára ô egy lehetséges középút, a többség azonban még nincs felkészülve arra, hogy egy nô vezényszavaira hallgasson.

Végül a szenátus is úgy döntött, hogy Mihály király is részesülhet majd annak a törvénynek a kedvezményeiben, amely bizonyos jogokat állapít meg a volt államfôknek. Ily módon a király és Emil Constantinescu volt államfô havi adómentes juttatásra, ôrzô és védô szolgálatra, gépkocsira és sofôrre lesznek jogosultak. A törvénytervezet szerint a havi juttatás a jelenlegi államfônek járó összeg 50%-a (a képviselôházi szövegváltozat ezt 75%-ban állapította meg), a protokoll lakás pedig egy dolgozószobát is magában foglal majd, amelyhez egy tanácsosi és titkári állást is biztosítanak. Ezt a lakást azonban csak a jogosult életében használhatják, annak elhalálozása után a családtagoknak át kell adniuk a helyiségeket. A volt államfôket megilletô kedvezményeket az állami költségvetésbôl fedezik. Az eltérô szakaszok miatt a tervezetet a két háznak még egyeztetnie kell. A kormánypárt igyekezete szerint azonban lehetséges, hogy Ion Iliescu még Mihály király itt tartózkodása idején kihirdeti a törvényt.

"Technikai okokból" késni fog az Adrian Nãstase vezette Román Társadalmi Demokrácia Pártjának és az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése. Mint ismeretes, az így létrejövô új politikai formáció "átkeresztelkedik" Szociáldemokrata Párttá. A késés egyik oka: nem tisztázódott, hogy Athanasiu kedvéért létrehozzák-e a párt elsô alelnöki tisztségét, vagy a szociáldemokrata politikus "megelégszik" a párt országos vezetôségének az elnöki funkciójával. Szintén nem világos, hogy milyen arányban képviselteti majd az RTDP, illetve RSZDP magát az új párt vezetôségében. Athanasiu nehezményezi a 9/1-es arányt, véleménye szerint nem csak a választásokon elért eredményeknek, hanem az RSZDP politikai "hozományának" is nyomnia kellene a latba — jelenti a Mediafax.

A Román Szociáldemokrata Párt tagja a Szocialista Internacionálénak, az RTDP viszont nem. Politikai megfigyelôk szerint az RTDP azt reméli, hogy a fúzió után az új párt automatikusan a szervezet tagja lesz. Az európai szociáldemokrata pártokat tömörítô szervezet részérôl azonban mindeddig nem érkezett világos válasz az új párt tagságát illetôen. Köztudott az is, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja segítséget remél a Magyar Szocialista Párttól is ez ügyben.

Mircea Bucur és Vasile Dutã nagy-romániás képviselôk tegnap a képviselôház plénuma elôtt kijelentették: kilépnek a Nagy-Románia Pártból (NRP) és a továbbiakban független képviselôként fognak tevékenykedni. Távozásukat többek között azzal indokolták, hogy kudarcot vallottak a párt megreformálására tett kísérleteik. Tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a pártot 70 éven felüliek vezessék. Tájékoztatásuk szerint az elkövetkezôkben mások is követni fogják példájukat. A két képviselô nem kívánt arról nyilatkozni, hogy szándékukban állna-e más pártba belépi. Mint ismeretes Dorin Lazãr Maior és Codrin Stefãnescut már szerdán kizárták a pártból, tegnap pedig Valentin Pãduroiu jelentette be távozási szándékát.

A kormány fontolgatja székhelyének, a Victoria-palotának felcserélését egy másik, földrengés-biztosabb épülettel — jelentette be a kormányfô. A szakértôi vizsgálatok ugyanis arról tanúskodnak, hogy az 1977-es bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa esetén a Victoria-palota az elsôk közt omlana össze. A kormányfô szerint több elképzelés is van: vagy a felújítást választják, ami viszont két-három évig is eltarthat, és folymataosan ki kellene üríteni valamelyik hivatalt, vagy új székházat keresnek, esetleg építenek, a Victoria-palota pedig felújítás után visszakerül a külügyminisztériumhoz.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]