 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. május 25.
(XIII. évfolyam, 118. szám)
Csütörtökön Kolozsváron a prefektúrán a helyi és a szomszédos megyékbôl a prefektusok, az állategészségügyi igazgatók, a mezôgazdasági vezérigazgatók, környezetvédô vezetô szakemberek, a fogyasztóvédô hivatalok küldöttei, az agrártudományi egyetem professzorai és neves vegyészszakemberek a tejszennyezôdésrôl tanácskoztak. Bukarestbôl jelen volt a Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium állategészségügyi részlegének vezetôje, dr. Gabriel Rãdaie. Az egész napos értekezlet után este sajtóértekezteletet tartottak. Többször is elhangzott, hogy a szerves klórvegyületek nem okozhatnak azonnali heveny megbetegedést, legalábbis az eddig elvégzett laboratóriumi elemzések azt bizonyítják, hogy sem Kolozs, sem a szomszédos megyékben (Beszterce-Naszód és Fehér) nem találtak életveszélyes koncentrációt a tejben. Visszatérô kérdés volt, hogyan kerülhetett a mérgezô anyag a tejbe? Erre a válasz most már biztos: a gazdálkodók alkalmi árusoktól vettek ismeretlen vegyszert, amit a tordai hulladékteleprôl hoztak el és értékesítettek olcsón a cigányok. A gazdák ezzel kezelték a szarvasmarhákat élôsködôk ellen. A legnagyobb veszély a Torda környéki falvakban jelentkezett. Ott vásároltak többen ilyen port. A szomszédos megyékbe is a Tordához közeli falvakból került szennyezett tej.
A helyzet Kolozs megyében a legnehezebb, Beszterce-Naszód és Fehér megyékben már csak néhány községben jelent veszélyt a tej fertôzöttsége. A gazdákat érzékenyen érinti a tej átvételének beszüntetése annál is inkább, mert a piacokról is kitiltották ôket azokból a falvakból, ahol fertôzött tejet fedeztek fel. A termelô saját családja élelmezésében felhasználhatja ugyan, természetesen a maga felelôsségére, de árusítania nem szabad. Ezt a helyi állatorvosok nem engedhetik meg senkinek sem az érintett falvakból. Egy elhangzott értékes javaslat szerint Kolozsváron sürgôsen laboratóriumot kellene létesíteni, ahol a kolozsvári tej mellett a szomszédos megyékbôl ideszállított tejet és tejterméket megvizsgálhatnák.
A polgármester nem hívja össze többé a városatyákat
Hoppon maradt a csütörtöki tanácsülésen Gheorghe Funar. A polgármester azt szerette volna elérni, hogy egyes tanácsosok lemondjanak a városházi hatáskörbe tartozó vállalatok vezetôtanácsában betöltött tisztségükrôl, meghatározzák hol és mikor tartanak fogadóórát, és évi jelentést mutassanak be. A tanácsosok alaposan megleckéztették a polgármestert.
Napirend elôtt választottjaink hosszan vitáztak a május 23-án életbe lépett új közigazgatási törvény egyes elôírásairól. Titus Jude, a tanács titkára elmondta: a tanácsnak legtöbb három hónapra ülésvezetôt kell választania, illetve új mûködési szabályzatot kell elfogadnia. Több tanácsos amellett érvelt, hogy a törvény nem mondja ki, hogy a tanácsosoknak választaniuk kell a jelenlegi mandátum és a vezetôtanácsi tagság között. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos pontosított: a törvény értelmében csupán a tanácsosok mandátumának igazolása után érvényesek a új törvényes rendelkezések. Mivel a jelenlegi városatyák mandátuma tavaly kezdôdött, így rájuk ez a rendelkezés nem alkalmazható. Kollegája, Pálffy Károly sértésnek nevezte a polgármester elôterjesztette határozattervezeteket. Kifejtette: Funar túllépte hatáskörét.
A vitát követôen egy kivétellel a tanácsosok levették a napirendrôl a polgármester összes határozattervezetét. Az új törvény értelmében az alpolgármesternek választania kell a jelenlegi és a tanácsosi tisztség között. Mivel mind Boros János, mind Mircea Gavrilã az alpolgármesteri tisztség mellett döntött, többségi szavazattal igazolták a választási listán ôket követô tanácsosokat, az RMDSZ-es Pillich Lászlót és a parasztpárti Tudor Onigát.
A testületben történtekre Funar válaszként kijelentette: nem hív össze több tanácsülést. — A tanácsosok felelôtlen magatartása miatt költségvetés nélkül maradthat a város. Mivel egyes tanácsosok esetében fennáll az öszeférhetetlenség elve, mandátumuk ettôl a pillanattól megszûnt. Tájékoztatni fogom a prefektust és a közigazgatási minisztert a kialakult helyzetrôl — fenyegetôzött a polgármester.
A Szabadság információi szerint az Apáczai Közalapítvány hétfôn — kisebb-nagyobb módosításokkal — igent fog mondani a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által benyújtott pályázatra, amely a magyar tagozatra íratott elsôosztályosok számára szeptember elsejétôl 2500 forint értékû tanszercsomagot biztosítana. Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke a Szabadságnak elmondta, hogy — bár a sajtó már kész tényként kezeli az ügyet — csak a hét elején fog dönteni errôl a pályázatról az Apáczai Közalapítvány. Az elnök felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az alapítvány nemet is mondhat hétfôn, így hát ne igyon senki elôre a medve bôrére. Amennyiben zöld utat kap a projekt, akkor már szeptember elsején mintegy 250 000 lejes tanszercsomag várja majd azokat a kisdiákokat, akik a magyar ábécé betûivel akarnak megindulni az anyanyelvi oktatás lépcsôfokain. — A tanszercsomagok elosztásának ügyét az RMPSZ fogja végezni — mondta az elnök.
A projekttel kapcsolatban Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója a következôket jegyezte meg: mivel a pályázatot egy magyarországi közalapítvány kuratóriuma bírálja el, egy romániai minisztérium vezérigazgatójának semmiféle hivatalos véleménye nem lehet errôl. — Magánvéleményem — mondta — a következô: amennyiben a romániai magyar oktatás jövôjének prizmáján keresztül figyelem a tanszercsomag-sikert, akkor kénytelen vagyok megállapítani: 1.Ilyen kis összeggel még szimbolikusan sem lehet segíteni a magyar anyanyelven tanuló elsôsök ügyén. 2. 2500 forintért nem érdemes a román közvéleményt magunk ellen fordítani.
Sok-sok színes gyermekrajz, lufi és illatos hársfavirágcsokor fogadta a kolozsbósi óvoda megnyitójára érkezetteket a tegnap. Miután 1990 júniusában a Kolozs községhez tartozó településen megszûnt az óvodai oktatás, most, a World Vision jóvoltából a kihalóban lévô falu legkisebbjei ismét óvodába járhatnak.
Érkezésünkkor már ünneplôktôl tarkállott az óvodának is otthont adó, 1974-ben, a helybeliek áldozatával felépített, kívülrôl vakolatlan, nagy iskolaépület bejárata. Az ortodox pópa áldását követôen a félszáznál jóval több jelenlévôhöz szólt Sonia Zaharia, Nina Petre és Zsiga Enikô — a World Vision programvezetôi —, a Kolozs megyei tanfelügyelôség képviselôje, Balogh István alpolgármester és Magyarosi József, a kolozsi iskola igazgatója. Ezt követôen az elemisták és a szoknyájukat szégyenlôsen csavargató óvodások verseket, énekeket adtak elô. A fiatal Laura Nemes személyében a 15 kisgyerek helybeli óvónôt kapott.
A nap fénypontját az óvodát továbbra is adminisztráló World Vision által a gyerekek számára készített hatalmas torta adta. A szülôket és a meghívottakat is pazarul megvendégelték.
Az új kolozsbósi intézmény olyan központként mûködik majd, ahol nemcsak a gyerekekkel foglalkoznak majd, hanem a szülôkkel, családtagokkal is.
Kolozsbóst románok lakják; 1954-ben csak a diákok száma 360 volt — jelenleg a falu összlakossága számlál ennyit. Az ötvenévesnél fiatalabbak még negyvenen sincsenek. Félszáz ház árválkodik üresen — a lakosság túlnyomó része öregekbôl áll. Kolozsbóstól csupán három és fél kilométerre van az állomás, ám a földút, az esôs idôben csizmaszárig érô sár miatt a télidôben teljesen elszigetelt falu jövôjére nézve az óvoda jelenti az egyetlen reménysugarat.
Bene András aranyosgyéresi RMDSZ-elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: a helyi szervezet Ioan Vasincát, az RTDP polgármesterjelöltjét, jelenlegi alpolgármestert támogatja a június 17-re kiírt idôközi polgármesterválasztásokon. Az RMDSZ a 2000-es helyhatósági választásokon is az akkor még demokrata párti Vasincát támogatta, akit azonban az RTDP-s Radu Hanga akkor lekörözött. Aranyosgyéresen azért kerül sor idôközi választásokra, mert Radu Hangát kinevezték a kolozsvári Nehézgépgyár igazgatói székébe, emiatt pedig lemondott polgármesteri tisztségérôl.
Tegnap délután ünnepélyes keretek között megnyitották az Apáczai-napok rendezvénysorozatát. Köszöntô beszédében Wolf Rudolf igazgató elmondta: Az Apáczai-napokat tizenegyedik alkalommal szervezik meg. A rendezvény immár hagyományossá vált, évrôl évre egyre gazdagabb, sokszínûbb. Az igazgató az idei Apáczai-napok egyik újdonságaként említette: az iskola dísztermét sikerült úgy átalakítani, hogy ott a jövôben állandó tárlatokat lehessen rendezni. Elsôként dr. Rácz-Fodor Sándor kiállítását tekinthetik meg, de az iskola vezetôsége reméli, hogy újabb kiállítások következnek, amelyeken nemcsak képzômûvészek, hanem a diákok is bemutathatják alkotásaikat.
Az Apáczai-napok újabb sajátossága, hogy egyre több színdarabot mutatnak be, nemcsak magyar, hanem idegen nyelven is.
Wolf Rudolf arról is beszámolt, hogy az iskola egyik tantermében nosztalgia klubot rendeznek be azok számára, akik vissza szeretnének járni az iskolába. Ugyanakkor jelentôs eseménynek számít az is, hogy tegnaptól az iskola megtalálható a világhálón.
A megnyitóbeszédet követô ünnepi mûsor keretében megnyílt dr. Rácz-Fodor Sándor Virágcsodák címû fotókiállítása. Szintén tegnap Székely Géza, illetve Tonk Mária irányításával újabb tárlatmegnyitókra is sor került. Az esemény alkalmával a diákok több elôadással is készültek: Csergô Tibor és Tôkés-Szondi Edit irányításával a VII. B osztály tanulói Szilágyi Domokos Liána címû színjátékát adták elô, majd a jelenlévôk The Queen and Mr. Shakespeare angol nyelvû elôadást (irányító tanárok Demeter Zsuzsa és Dibernardo Erzsébet) játszották el. Nem hiányoztak a társasági táncok sem (irányító tanár Mihály Béla). Ugyancsak tegnap megkoszorúzták az Apáczai-szobrot.
Csütörtökön délelôtt a kolozsvári Képzômûvészeti és Formatervezôi Egyetemnek otthont adó Mátyás házban tartották a kolozsvári felsôfokú képzômûvészeti oktatás 75 éve alkalmából rendezett ünnepségsorozat megnyitóját. Ioan Sbârciu rektor köszöntötte a pécsi, budapesti, miskolci, nantes-i, strasbourgi, clevelandi vendégeket és az egybegyûlteket. Kifejtette, az egyetem múltja és a jelenlegi oktatás külföldön is méltányolt színvonala mindannyiunkat feljogosít arra, hogy büszkék legyünk a Kolozsvár szellemi értékeit gyarapító intézményre. Rövid múltidézésében, az egykori tanári gárda méltatásában megemlítette, többek között, Kós András, Abodi Nagy Béla és Andrássy Zoltán nevét is. Majd Gheorghe Funar polgármester oklevelet nyújtott át az egyetem rektorának, hangsúlyozva az önkormányzat és egyetem "gyümölcsözô együttmûködését". A román oktatásügyiminisztérium képviselôjének üdvözlô szavai után Dobrik István, a miskolci galéria nevében, tolmácsolta jókívánságát az egyetem rektorának. A hatszáz éves pécsi egyetemet Aknai Tamás képviselte, aki hasonló jellegû rövid köszöntôbeszédében a pécsi és a kolozsvári egyetemek kölcsönös kapcsolatáról szólt. Ezt követôen a kolozsvári egyetemi karok, majd a temesvári és a nagyváradi képzômûvészeti egyetemek képviselôi méltatták idôsebb kolozsvári "testvérüket". Ioan Sbârciu a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: a jövôben a nemzetközi kapcsolataikra és az interdiszciplinaritásra szeretnének hangsúlyt fektetni.
Rövid szünet után Robert Flecknek, a nantes-i Regionális Szépmûvészeti Iskola igazgatójának és Jean-Pierre Greffnek, a Díszítômûvészeti Felsôfokú Iskola igazgatójának adományoztak díszdoktori címet.
Boros János RMDSZ-es alpolgármester arra intette Kolozsvár magyar lakóit, hogy anyavelvükön adják le a polgármesteri hivatalhoz intézett kérvényeiket. Elmondta: amennyiben a beadványokat nem veszik el vagy nem válaszolnak rá a törvényben megszabott 30 napon belül, a kérvényezô büntetô feljelentést tehet az ügyészségen a törvényes elôírások be nem tartása miatt.
Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, visszaküldik a hozzá vagy a városházához írt, magyar nyelven megszerkesztett kérvényeket, azzal a megjegyzéssel, hogy román állampolgár, Romániában él és be kell tartania az ország törvényeit. Mindeddig még senki sem adott le magyar nyelvû kérvényeket a városházán.
Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, a település hagyományos magyar neve kerül a kétnyelvû helységnévtáblákra. 1997-ban, amikor a Ciorbea-kormány kiadta a 22-es sürgôsségi kormányrendeletet —, ez volt az elsô olyan jogszabály, amely az európai normáknak megfelelô rendelkezéseket tartalmazott a kisebbségek közigazgatásban való anyanyelvhasználatáról — az RMDSZ gondosan összeállította a törvény hatálya alá esô helységek hagyományos magyar nevének jegyzékét. A listát a szövetség által létrehozott, földrajztudósokból, történeti nyelvészekbôl, stb. álló bizottság véglegesítette, és küldte el az akkori Kisebbségvédelmi Hivatalhoz, amely végül közölte a prefektúrákkal. Ez az eljárás nemcsak a magyar, hanem minden olyan településre vonatkozott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladta a 20 százalékot. (Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság végül alkotmányellenesnek minôsítette, és hatályon kívül helyezte a 22-es sürgôsségi kormányrendeletet, amelynek utódja a szerdától életbe lépô helyi közigazgatási törvény.)
A magyar települések névjegyzéke tehát 1997 óta megvan a prefektúrákon. Tekintettel az Európa Tanács által kibocsátott és a román parlament által is ratifikált Kisebbségvédelem Keretegyezményre, amely szintén a települések hagyományos nevének feltüntetésérôl rendelkezik ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a nemrég életbe lépô helyhatósági törvényhez mellékelt végrehajtási utasítások ugyanezt a névjegyzéket kell hogy tartalmazzák.
Csütörtöki sajtóértekezletén Emil Boc képviselô, a Demokrata Párt (DP) megyei szervezetének elnöke keményen bírálta "a kormány azon módszerét, hogy telekonferenciák és tévémûsorok során adjon útmutatásokat a közigazgatási törvény értelmezését illetôen". Szerinte a jogszabály által elôírt összeférhetetlenségi esetek alkalmazásának a 2004-es választások után történô alkalmazása (a 3. cikkely értelmében a tanácsosok nem lehetnek a vezetôtanácsok tagjai) a politikai klientúra érdekeit szolgálja ki. — Amennyiben a kormány nem hajlandó alkalmazni a törvénynek az összeférhetetlenségi esetekre vonatkozó elôírásait, az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt kezdeményezhetnek — mondta.
A képviselô úgy véli, a kétnyelvû helységnévtáblák elhelyezése nem kellene, hogy prioritást jelentsen. — Románia lakosságának 40 százaléka a szegénységi szint alatt tengôdik, ennek megváltoztatására kellene inkább összpontosítani — fogalmazott. Emlékeztetett:az 1996–2000-es idôszakban az akkor ellenzékben levô RTDP azzal vádolta a Román Demokratikus Konvenciót (RDK), hogy árulást követett el az RMDSZ-szel kötött kormányzási szövetség miatt. Jelenleg az RDK helyét az RTDP vette át — véli.
Boc nehezményezte, hogy a kormány sürgôsségi kormányrendeletben engedte el a Dacia Felix Bank hatalmas adósságát. Elmondta: a rendelet "törvényerôre emeli a tolvajlást" és figyelmen kívül hagyja a banktörvényt. Szerinte nem fér kétség ahhoz, hogy az intézkedés politikai indíttatású. Úgy tudja, a bankot vezetô Robinson Group csalással és a törvény sorozatos megszegésével vádolható. — Az öt évvel ezelôtt megszabott adósság 700 millió dollárra rúgott. Mivel az összeget nem dollárban, hanem lejben szabták meg és nem aktualizálták, az átszámított adósság jelenleg 40 millió dollár és még azt is elengedték — tette hozzá.
GY. SZABÓ BÉLA fametszeteibôl nyílik kiállítás május 27-én, vasárnap déli 12 órakor az Ótordai Református Egyházközség gyülekezeti termében.
A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS DIAKÓNUSKÉPZÔ végzôs diákjainak fogadalomtételére és kibocsátására kerül sor ünnepi istentisztelet keretében május 26-án, szombaton de. 10 órától a kolozsvári belvárosi (Farkas utcai) református templomban. Szeretettel várnak mindenkit.
ÉVVÉGI KONCERTJÉT tartja Papp Tibor zongoraosztálya május 27-én, vasárnap de. 11 órától a Sigismund Todutã Zenelíceum dísztermében. Fellép Both Júlia, Hoch Zsófia, Veress Gáspár (III. oszt.), Sebesi Hripszimé Tündér (IV. oszt.), Köpeczi Sándor, Sorban Wilhelm, Starmüller Péter (V. oszt.), Burckardt Britta, Fülöp Tímea, Kovács Dalma (VI. oszt.) és Veress Orsolya (XI. oszt.).
A HELTAI GÁSPÁR KÖNYVTÁRI ALAPÍTVÁNY gróf Mikó Imre Könyvtára május 25-én, pénteken 17 órától történelmi vetélkedôt szervez kolozsvári középiskolások számára Báthory István életérôl és koráról. Így emlékeznek arra, hogy 430 éve, 1571. május 25-én választotta az erdélyi országgyûlés Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé. Három-négy fôs csoportok mérhetik össze tudásukat. A vetélkedôt Vincze Zoltán történelem szakos tanár irányítja.
SZABÓ FERENC naiv festô kiállítása a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban hétfôn, kedden és csütörtökön 10–14 óra között, a székházban rendezendô különbözô összejövetelek alkalmával tekinthetô meg.
ISKOLABÖRZÉT szervez szombaton 14 órakor az Onisifor Ghibu Líceum magyar tagozata. Szeretettel várják Kolozsvár és környéke nyolcadikosait, illetve ezek szüleit.
Venczel-est
Mátyástól Drakuláig a rockopera nyelvén címmel rendeznek találkozót Venczel Péter zeneszerzôvel május 26-án, szombaton este 8 órakor a Báthory-líceumban. Házigazdák: Kötô Áron és Kovács István. A belépés ingyenes.
60 éves az orvosok és gyógyszerészek zenekara. Az évfordulóra ünnepi hangversennyel emlékeznek az illetékesek a Donát út 160. szám alatti Rádióstúdióban. Mûsoron Albinoni-, Vivaldi-, Massenet-, Grieg-, Csajkovszkij-, Elgar- és Mozart-mûvek. Szólisták: Mirela Capãtã és Francesco Ionascu. Vezényel Ciprian Para. A hangverseny elôzeteseként dr. Asgian Berdj akadémikus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára a meloterápiáról tart elôadást.
Páskándi Géza 65. születésnapján –1998-ban — emléktábla került Szatmárhegyen, a szülôház helyén épült kicsinyke ház falára. A hosszú, földes utca, amely a gyermekkor udvaráig vezet, idôközben felvette a költô nevét. A májusi születésnap az idén immár negyedszerre vonzotta a Szatmárnémetitôl alig 18 kilométerre fekvô kies településre Páskándi barátait, tisztelôit és az olvasókat.
Ezen a bensôséges hangulatú emlékünnepségen részt vettek a Kárpát-medence magyar közmûvelôdési ernyôszervezeteinek abban az idôszakban éppen a megyeszékhelyen tanácskozó vezetôi is. Ôket köszöntötte elsôként az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád újságíró, akitôl Szatmárhegy polgármestere, Pap József vette át a szót. Akik Páskándi Géza emlékét megidézték, valamennyien barátai voltak, így váltak a beszédek személyes vallomásokká. Kötô József színháztörténész, az EMKE elnöke arra emlékezetett, amikor fiatal dramaturgként Páskándi Géza elsô drámáit segítette színpadra, Kolozsváron. Dudás Károly költô, a Vajdasági Magyar Mûvelôdési Szövetség elnöke — megismerkedésük történetét elevenítette fel Szabadkán, majd közös erdélyi útjaikat járta be újra. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Budapesten jó ideig egy szerkesztôségben dolgozott Páskándi Gézával. Mintha régi, jó ismerôsként érkezett volna Szatmárhegyre, a kollégáról elnevezett utca 26-os száma alá. A település kisiskolásai nem kötelességbôl, de annál inkább kíváncsiságból és büszkeségbôl válogattak Páskándi gyermekversei közül.
A szatmári Kölcsei Kör és a partiumi EMKE következetes és fáradhatatlan munkája eredményeképpen évenként a novemberi összejövetel Ady Endre szülôházánál, érdmindszenti zarándoklatként honosodott meg a köztudatban. Az idei májusi tisztelgés a 68. születésnapon, Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája elôtt — egy újabb útvonallal bôvítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát.
Györkös-Mányi Albert nyolc éve, 1993. május 27-én hunyt el, házát és festményeit az EMKÉ-nek adományozta, azzal a céllal, hogy a kolozsvári magyarság kulturális otthona legyen, hol kiállításokat, szimpozionokat, összejöveteleket rendeznek.
Szép gesztusáról a Májusi nosztalgia címû zenés-verses mûsorban is megemlékeztek. Ez alkalommal Jakab Éva, Jakab Lajos és Mátyás Jenô, a kolozsvári magyar opera nyugalmazott mûvészei léptek fel, és szórakoztatták a mintegy ötven megjelent nyugdíjast, feledtették pár órára a mindennapi gondokat.
Kuszálik Péter az Erdélyi Könyv Egyletnél nyert pályadíja tized részét egykori iskolájának, a Báthory-líceumnak ajánlotta fel. A XI. B. osztály — osztályfônök Ambrus Katalin — három diákja, Rúzsa Bíborka, Pöllnitz Alpár és Kéméndi Róbert további tevékenysége ösztönzéseképpen 10-10 ezer forintot kapott. Az adományozó ugyanakkor három kötetének egy-egy példányával gazdagította az iskola könyvtárát.
Az Expo Transilvania Rt. közzétette reklámalkotási versenye nyerteseinek névsorát. Ennek értelmében az audio kategóriában 1. CD Radio, 2. Ultrasound Studio, 3. Vitrina Advertising, dicséret Amprenta; a video kategóriában 1. Vitrina Advertising, 2. Kolozsvári TVR, 3. Vitrina Advertising, dicséret Clipart Advertising; a plakát és nyomtatvány kategóriában 1. Vitrina Advertising, 2. Clipart Advertising, 3. Globan Media, dicséret Clipart és Vitrina.
A budapesti, illetve nagybányai Németh László-emlékünnepségeket követôen Szászrégen városa is tisztelgett a száz esztendeje születetett író-esszéista emléke elôtt. A május 23-án, a Mûvelôdési Házban megrendezett elôadáson a Kemény János Mûvelôdési Társaság meghívására kolozsvári vendégek idézték az író munkásságát: Cseke Péter egyetemi tanár a Korunk legfrisebb, Németh Lászlónak szentelt számát mutatta be, valamint az író és az Erdélyi fiatalok irodalmi csoportosulás közötti kapcsolatot elemezte. Szabó Zsolt, a Mûvelôdés fôszerkesztôje az olvasás évére hívta fel a figyelmet, valamint az író jelentôségét méltatta, kiemelve, hogy Németh Lászlót olvasni élmény, esszéi pedig egyfajta lexikonként is minôsíthetôk, hiszen alig van olyan fejezete a mûvelôdéstörténetnek, amelyrôl Németh László ne írt volna. Lôrincz Emese, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának diákja az író és Tamási Áron kapcsolatáról szólt, Sándor Boglárka pedig, aki szintén a BBTE diákja, a regényíró Németh László kapcsán a nôábrázolás újszerûségére hívta fel a figyelmet. Az elôadásokat jó hangulatú kötetlen beszélgetés követte, amelynek során a közönség is szeretettel emlékezett a nagy íróra.
Szerda délután a Bánffy-palota idôszakos kiállító termében került sor az Apostrof és a Korunk folyóirat közös szervezésében a magyar–román kulturális kapcsolatrendszer elôadássorozat újabb értekezletére.
Elsôként Ovidiu Pecican az Európai Tanulmányok karának elôadótanára, a Provincia havilap társszerkesztôje tartott elôadást Románok a középkorban, identitástudat és politikai cselekvés címmel. Kézai Simon krónikájából idézve tért ki az erdélyi románság történelmére, az akkori román–magyar kapcsolatrendszerre. Zárszavában Tóth Zoltán munkásságát méltatva elmondta, ô is nagymértékben hozzájárult a románság középkori történelmének felderítéséhez. Majd a tengerentúlra áttelepült Matei Cãlinescu a 27-es nemzedék szerepérôl számolt be. Naplóidézetek alapján utalt a csoport vezetôje, a legionárius beállítottságú Nae Ionescu tevékenységére, amely Emil Cioranra, Mircea Eliadéra, Eugen Ionescora is hatással volt. Dávid Gyula Tóth Zoltán munkásságát méltatta, aki az 1956-os forradalom áldozata lett. Végül kötetlen beszélgetés alakult ki a nacionalizmusról.
Rendkívüli téma-, szín- és formagazdagság jellemzi az országhatárokon túl is ismert és elismert nagyváradi Nufãrul fotóklub tagjainak a kolozsvári kiállítását. A városi Mûvelôdési Ház Fôtér 24. szám alatti Excelsior Galériájában megnyílt tárlat május 30-ig tekinthetô meg, szombat és vasárnap kivételével naponta 9-19 óra között.
A felvétel az ünnepélyes megnyitón készült.
Ezzel a címmel láthattunk riportfilmet, Vári Kolos és Farkas György alkotását, a Duna Televízióban. A téma a moldova köztársaságbeli hatalomváltás várható következményei volt. Elôbb a bukaresti utca embere mondta el summásan véleményét: ágyô, egyesülés! Ha Románia fejlettebb, vonzóbb lett volna a moldovaiak számára... Kisinyovban már szembeszökô az utcán a cirill és a latin betûs feliratok, a nyomor és a bôség jeleinek a váltakozása. A lakosság átlagosan napi egy dollárból tengôdik, miközben folyik a tudathasadás elmélyülése: ôk nem román nemzetiségûeknek, hanem moldovaiaknak vallják magukat. "Fáradt, apatikus társadalom, amelyben megértek a diktatúra feltételei... Nyugat felé demokratikusaknak próbálnak mutatkozni az új hatalom képviselôi, valójában privatizálási diktatúrára lehet számítani... Mi várható egy olyan közösségtôl, mely értelmiségi rétegének zöme 1940-ben és utána átmenekült Romániába? Moldovában magára maradt a román kultúra, a folytonossági eszme, helyét a történelemhamisítás foglalta el.... Ma a moldovai fôváros utcáin alig hallani román szót, helyette az orosz dominál..."
Ugye, az erdélyi magyarok helyzetére utaló párhuzam? Azzal a különbséggel, hogy úgy tûnik, Moldova valóban hátat fordított az anyaországnak és a lenini útra tért, Moszkva irányába. A kommunista gyôzelmet hozott szavazás inkább tömeges protestálás volt a közelmúlt helyben topogása ellen, mint kiforrott vélemény, melyet nem lehet megváltoztatni — sugallta a riportfilm.
Mi tagadás, mulatós kis társaság vagyunk. Ami nem kimondottan baj. Azt mondják ugyanis, hogy a Himnuszban is elôbb van a jókedv, s csak azután a balsors. Persze, az embernek néha el is kell engednie magát egy cseppet. Kell egy-egy dáridó, egy kis dínomdánom néha. Feltöltôdnek az elemek, s könnyebb a terheket tovább cipelnünk.
Ezzel a tudattal élve, kissé túl is mulatjuk magunkat. Mint ahogyan az elmúlt napokban lezárult Varadinum-héten, amelynek ürügyén állítólag négy-öt fogadást és koktélt is rendeztek Nagyváradon. Sietek hozzátenni, hogy sok érdekes rendezvény záróakkordjaként, nehogy még valaki azt higgye, valami bajom van azzal, hogy egyik-másik sikeres és hasznos rendezvény után a résztvevôk megesznek egy szendvicset és megisznak egy pohárka pálinkát.
Sokkal inkább elgondolkoztatja az embert, amikor kultúránk egyik napszámosa magas fórumon feláll, és elmondja: bizony-bizony nincs pénz Iksz Ipszilon emlékházának a felújítására. Pedig közeledik az évforduló, jó lenne kimeszelni legalább. S ami a legérdekesebb, hogy az ilyesmire nem is nagyon lehet pályázni. Illetve pályázni lehet, csak nem nagyon születik pozitív döntés. Ezért a felszólaló kissé kesernyésen meg is jegyzi: bezzeg fogadásokra adnak pénzt...
Még keserûbbnek hatott, amikor hozzátette: nincs más megoldás, konferenciát követô fogadásként tünteti fel az emlékház-renoválást, megveszi a pálinkát, a nyugtával elszámolja a támogatást, aztán eladja a pálinkát, megveszi a meszet, és kimeszelteti az emlékházat.
Hiába, a leleményességnek a mi tájainkon sincs határa. Erre való hajlamunk talán csak a fogadásokon való evészeti-ivászati készségünkkel képes versenyre kelni.
Magam is megfordulok ilyenfajta fogadásokon és koktélokon, s magam is megeszem a szendvicset, megiszom a kávét. Sôt, ha gyalog vagyok még egy pohár bort is. (Az újságíró is ember, bár ezt többen tagadják.) Évekig magam is részt vettem olyan rendezvények szervezésében, amelyeket süteményes kávézás követett. Igaz azonban az is, hogy ott a kávét és a süteményt is a résztvevôk vitték magukkal. Ezért is érzem úgy, hogy szóvá kell tennem a dolgot. Mert kissé átestünk a ló túlsó oldalára. Egyre kínosabb végignézni egy-egy ilyen fogadást, s egyre inkább rájövök: vannak közöttünk olyanok, akik kizárólag az eszem-iszom okán mennek el a rendezvényeinkre.
Hogyan is történik tehát mindez? A magyar költségvetésbôl pénzt kapunk kulturális életünk támogatására, önazonosságunkat ôrzô intézményeink mûködtetésére. Ennek a pénznek egy (egyre nagyobb) része azonban ilyen evés-ivásokra úszik el. (Gondolom, ilyen fogadásokra szánt összegek miatt zsugorodott néhány millió forinttal az idei sajtótámogatás is. Más ok ugyanis nem jut eszembe. Hacsak nem büntetni akarja valaki valamiért az erdélyi magyar sajtót...) Hogy mindehhez mit szól a magyarországi adófizetô polgár? Egyelôre talán nem szól, s éppen azért kellene ezt az egészet idejekorán átgondolnunk. Hogy ne is szólhasson semmit.
Nehogy egy-két esztendô múlva a szép hagyománynak tekinthetô nagyváradi rendezvény-hetet Festum Varadinum helyett mondjuk Varadinum-dánomnak nevezzék.
Hajtsuk tehát fel a poharainkban még meglévô nedût, s fogadjuk meg, hogy ezentúl aki enni-inni akar, annak számlát is nyomunk a kezébe. Amely az elfogyasztott szendvics és pálinka ára mellett egy kis támogatást is jelentsen annak az intézménynek. Miért ne?
Szóval, egészségükre!
(Folytatás)
Amikor felkerültem az egyetemre és valamiért be kellett mennem a rektori hivatalba, az elôszobában Kelemen Lajos észrevett és bevitt a szobájába. A rektori hivatal tanulmányi kérdésekkel foglalkozó fôtitkára volt ebben az idôben. És a prorektor György Lajos, a piarista gimnázium egykori diákja, a Római Katolikus Státus világi elnöke. No, késôbb ebbôl lett a nagy baj! De még nagyobb abból, hogy 1944 nyarán hadnagyi rangban behívták Kelemen Bélát és miután Románia 1944. augusztus 23-án kiugrott a német szövetségbôl, bizonyos magyar katonai egységeket az akkori határ átlépésére utasították Dél-Erdély felé. Majdnem Aradig jutott el az az egység, amelyben Kelemen Béla hadnagy is szolgált. A tartalékos tiszti angyalbôrbe öltöztetett nagydioptriás szemüvegû, már akkor eléggé dundi tanáremberrôl nem hiszem el, hogy drakulai dolgokat mûvelhetett azon a dél-erdélyi lerohanáson, legfennebb azt az átkos szenvedélyét gyakorolhatta, hogy diák hiányában az "ellenség" pakumpartját húzta meg néha-néha. Mégis ezt a háborús tiszti kiruccanást olvasták fôbûneként a fejére azok az ifjúmaxisták, akik szerencsésen elkerülték a katonai mundért meg a levente-elhurcolást is. (1944 július elsején nekem is jelentkeznem kellett a Nagy Lajos király utcai iskolában levente egyenruhában, hátizsákkal és egyheti élelemmel. Csakhogy én szerencsés helyzetbe kerültem: éjjelre a kisbácsi pajták egyikébe szállásoltak el és onnan hajnalfelé szépen megszöktem és usgyi fel egyik nagynéném Majális utcai kertrengetegébe s ott egy szôlôlúgassal befutott kalyibában vártam be a felszabadító szovjet hadsereg katonáit. Bezzeg Fodor Sanyit elhurcolták s majdnem gyermekfôvel kóstolt bele a háború borzalmaiba.)
De az ifjúmarxisták csak nem akarták megérteni, hogy aki behívót kapott, annak jelentkeznie kellett. Így és ezért öltözött angyalbôrbe matematikatanárunk, Cseke Vilmos, Heszke Béla, a magyartanár és Cselényi Béla történelemtanár, aki a keleti fronton fogságba esve négy évig élvezhette a szovjet paradicsom katonalágereinek vendégszeretetét. De ott ráhangolódott az Internacionáléra és harcos magatartása miatt 1948-ban már egyetemi tanár lehetett a Bolyain.
Íme, a sors játéka: Cselényi Béla a verifikálás elôtt bekerült az egyetemre, Kelemen Béla a verifikálás után kikerült az egyetemrôl. Szerencséje volt, a Babes-egyetem rektora, Emil Petrovici nyelvész jóvoltából felkerülhetett az Erzsébet úti akadémiai fiókintézetbe, ahol íróasztala szemben volt a Lucian Blaga íróasztalával. A nagy román író-filozófus "bûne" az volt, hogy a háború elôtt és alatt diplomáciai tevékenységet folytatott, különbözô nyugati országok román nagykövetségein teljesített szolgálatot. És mert 1949-ben már volt vasfüggöny és hidegháború, az ilyen múlttal rendelkezô emberek veszélyeseknek számítottak. Hát Kelemen Béla az aradi "diplomáciai tevékenységéért" került ki a Bolyairól. De megkapaszkodott az intézetben, neves szótárszerkesztôvé vált, késôbb az egyetemre is visszakerült. És kardbojtós "bûnei" ellenére Cseke Vilmosból is egyetemi tanár lehetett.
És mi, néhányan, diákok, az Igazságnál meg az Utunknál próbálgattuk tollunkat. Balogh Edgár, ha jól emlékszem, 1947-ben a Magyar Népi Szövetség égisze alatt Gábor Áronról elnevezett Népfôiskolát szervezett. Magyar irodalmat Jancsó Elemér adott elô. Kevesen jöttek az elôadásra. Jancsó engem küldött el, a könyvtárosát, hogy helyettesítsem egyszer ôt. Épp ekkor állt be az ôszi esôs idô. És azok a fiúk-lányok, akikrôl Kányádi Sándor megírta Fekete-piros címû gyönyörû versét, azok már nem táncolhattak a Malomárok és a Telefonpalota közötti kis szigeten. De mert közülük valaki hallotta, hogy a Király utcában valami elôadás van, hát eljöttek ide. És én éppen ekkor kértem fel Poór Lili színmûvésznôt, mondana el néhány szép részletet Arany János Toldi címû elbeszélô költeményébôl, annak ellenére, hogy egy évvel elôtte Gaál Gábor lekulákfiazta Toldi Miklóst. Zsúfolt terem elôtt meséltem a Toldit és néha-néha félreálltam, hagytam, hogy a mûvésznô mondja a veretes szöveget. Óriási siker lett. És tavasz kezdetéig a leglátogatottabb az én elôadásaim voltak, mert Jancsó prof. a siker miatt a többi elôadást is rám bízta. És Balogh Edgár biztatott, írjak riportot az Igazságnak. Írtam, bevittem, Gáll Ernônek tetszett, lehozta és késôbb is írtam néhány apró dolgot a lapnak, meg stílizáltam is a szövegeket. Volt mit stílizálni! Egyszer, egyik újságírónak, Vida elvtárs nevezetû késôbbi pártaktivistának az Unirea textilgépgyárban Fischer Berci igazgatóval készített riportját terepmunka után teljesen újraírtam. Természetesen az ô nevével. És még csak meg sem haragudott érte.
Így ismerkedtem meg Gáll Ernôvel. Tôle tanultam meg: mindig jelen kell lenni valahol, mert ha nem, elfelejtenek!
De nem emlékszem a Gáll Ernô verifikálására. Annál jobban a Gaál Gáboréra. Csak épp azt nem tudom, még a filozófiai tanszéken volt, vagy már az irodalomtörténetin. Gáll Ernô 1949 elején került a filozófia tanszékre.
Gaál Gábor a nagy vallató, a félelmetes ráolvasó ült a vallató székben. A körülrajongott, a rettegett Gaál Gábor! Tavaszy Sándor, Bíró Vencel, György Lajos nagy ellensége, Toldi Miklós kuláklistára felírója! És az ifjú marxisták — felfedezettjei — nem tudják, mit tegyenek. Ha kiállnak mellette, saját jövôjüket teszik tönkre. Ha nem állnak ki mellette?... Nem álltak ki mellette. De lélekben vele együtt éreztek. Egy-kettô kivételével. Azok kivételével, akik késôbb évtizedekig belôle éltek!
(Folytatjuk)
Vannak esetek, amelyek kilátástalansága az elkeseredettség végsô határát súrolja. Ezekbe ütközni azért is fájdalmas, mert nem a szánalom, megértés vagy egyéni segítôkészség jelenti a megoldást. Pár nap múlva bíróság elé kell állnia egy kolozsvári családnak, mert több hónapja képtelen kifizetni tömbházukban a rájuk esô közköltséget. Az összeg nem túlságosan nagy, megközelíti a tízmilliót, de amely valójában a szigorú "házszabályok", a lakók által elfogadott alapszabályzat révén nôtt fel ennyire. Az elmaradt összegre ugyanis havonta késedelmi kamatot számítottak és számítanak. Ezt az eljárást, mivel a jogszabályok lehetôvé teszik, több lakóbizottság illetve tulajdonosi társulás alkalmazza, hogy a hanyag (?) késlekedôket ezáltal fegyelmezzék. A késedelmi kamat nagyságát már nem szabják meg, ezt tetszés szerint állapítják meg a lakótársulások, egyesek tíz, mások még annál nagyobb százalékban is.
A jogszabályok azt is elôírják, hogy a tulajdonos társulás privilégiummal rendelkezik azon ingatlanok felett, amelyek tulajdonosai legkevesebb három hónap közköltségével adósak maradtak. Ez a kiváltság pedig nem csupán az ingatlanra, hanem az ingóságokra is kiterjed, és ennek alapján a társulás kérheti adós szomszédjának kilakoltatását, lakásának elárverezését, hogy kiegyenlíthesse a közös költségekben keletkezett tartozást. Azzal pedig már mindenki tisztában van, hogy egy elárverezett lakást végül a piaci áránál olcsóbban szoktak értékesíteni. Az eljárás arra jó ugyan, hogy a pénzét visszaszerezze a hitelezô, de ennél sokkal elônytelenebb az adósnak. Végsô soron azonban az eljárás nem csupán azért jogos, mert törvényes elôírás alapján történik, de helyes azokkal a lakókkal szemben is, akik pontosan és rendszeresen fizetik havi költségeiket, és közöttük is sokan vannak olyanok, akik ezt csak nagy lemondás, egyéb nélkülözések árán tudják megtenni. Mert valójában a többi lakó kénytelen fenntartani a fizetni képtelen, esetleg elmulasztó vagy épp fizetni sem hajlandó szomszédaikat, és ezt a karitatív eljárást már senki nem vállal- (hat)ja.
A pár nap múlva a bíróság elé idézett kolozsvári család nem rosszhiszemûségbôl nem fizette közköltségeit (bár a törvény már meg sem említi — végrehajtási feltételként — a rosszhiszemûséget, ami azt jelenti, hogy semmilyen jelentôsége, védekezési jellege nincs már a pereskedésben), egyszerûen képtelen volt erre: az apa munkanélküliségi segély utáni pótjuttatásából, az anya rokkantnyugdíjából, valamint az érettségi elôtt álló, és olykor alkalmi munkát vállaló gyermek jövedelmébôl tengôdik, ami a családban összesen még a másfél millió lejt sem érte el, tehát nem jutott mindenre. Ezek a megélhetési gondok és nemfizetési indokok nem érdekelték a lakóbizottságot amikor beperelte az adós családot, kilakoltatásukat és lakásuk árverezését kérve. És ez a hozzáállás érthetô is a többi lakó érdekeit védô szempontból, amikor manapság mindenki úgy boldogul, ahogyan tud. Tehát az eljárás minden ilyen hasonló esetben törvényes. De mennyire erkölcsös vagy igazságos a román gazdaságra általában jellemzô körbetartozás, késedelmi kamatelnézés, adósságtörlés meg adósságátütemezés immár gyakorlattá vált körülményei között? Igazságosságról csakis a kivételezés teljes megszüntetése után beszélhetünk, amikoris a joggal elvárt pénzügyi fegyelmet minden területen és körülmények között bevezetik, és be is tartják.
A legszembetûnôbb megkülönböztetést pedig éppenséggel a kormány, az államvezetés alkalmazza azáltal, hogy évek óta, mondhatni a kezdetektôl, következetesen elnézi a csôdös, szinte csak adósságot termelô nagyvállalatok tartozásait, tolvajbankok és ál befektetési társaságok hatalmas méretû sikkasztásait, hogy egyáltalán engedékenysége, gyengesége vagy cinkossága révén lehetôvé teszi az állami költségvetés olyan méretû megcsorbítását, amelyet aztán a nélkülözô, minden téren megadózott lakosságon akar behajtani. Elég mindezt egyetlen példával érzékeltetni. Egy tavalyi sürgôsségi kormányrendelet lehetôvé tette, hogy azok az adós vállalatok, amelyek meghatározott dátumig törlesztették az állami költségvetéssel szembeni adósságaikat, mentesüljenek a késedelmi kamat kifizetése alól. Kolozs megyében május közepéig az adóból, illetékekbôl és egyéb, költségvetéssel szembeni kötelezettségbôl felgyûlt adósságból 47,486 milliárd lejt fizettek ki a hanyag, de kedvezményben részesülô vállalatok, intézmények. Az adósságuk után — törvényesen! — járó 95,963 milliárd lejnyi késedelmi kamatot pedig elnézték nekik. Hasonló a helyzet a társadalombiztosítási alapnál is, ahol csak a munkanélküliségi alap korábbi adósságai utáni késedelmi kamatból több mint 33 milliárd lejt engedtek el. És szintén a körbetartozás leépítéséhez akartak állítólag hozzájárulni azzal az intézkedéssel, hogy a Dacia Felix Bank hatalmas adósságait kiegyenlítéssel átvette a nemzeti bank és takarékpénztár. És bár többet jelent a semminél egy tartozás valamikori, akár késedelmi kamat nélküli kifizetése is, a hiányt okozó pénzösszegek, a levont adók és illetékek léteztek, valahol mégiscsak felhasználták, megforgatták ezeket. Ha idejében behajtották volna, talán még járandóság növelésre, adókedvezményekre, netán munkahelyteremtésre is felhasználhatnák.
Az adós vállalatok végrehajtását halasztják, egy munkanélküli (vacsorájáról talán le is szokott) család kilakoltatását pedig kíméletlen törvényszerûséggel elrendelik majd. A megsegítésükre egyébként nagyon félszegen kigondolt jogszabályt, amely elnézte illetve részletre osztotta volna a közköltségek bizonyos részét, elvetették, nehogy a kifizetésekben megnyilvánuló hanyagságra ösztönözze az éhezôen szegény családokat.
Milánó, Giuseppe Meazza (San Siro) Stadion, 75 ezer nézô. Vezette: Dick Jol (Hollandia).
Bayern: KAHN — Sagnol (46. perc Jancker), LIZARAZU, KUFFOUR, Andersson — Scholl (108. perc Paulo Sergio), EFFENBERG, Salihamidzics, Hargreaves — Elber (100. perc Zickler), Linke. Edzô: Ottmar Hitzfeld.
Valencia: Canizares — Pellegrino, AYALA (90. perc Dzsukics), Baraja, Carboni — ANGLOMA, Sanchez (66. perc Zahovics), MENDIETA, Baraja, Aimar (46. perc Albelda) — Carew, Kily Gonzales. Edzô: Héctor Raúl Cúper.
Gólszerzôk: Mendieta (3. perc — 11 m) és Effenberg (50. perc — 11 m).
A büntetôrúgásokat a következôk értékesítették: Bayern: Salihamidzics, Zickler, Effenberg, Lizarazu és Linke; Valencia: Mendieta, Carew, Baraja és Kily Gonzales. Kihagyták: Paolo Sergio és Andersson (Bayern), illeteve: Zahovics, Carboni és Pellegrino (Valencia).
Szögletarány: 7–5 (2–1); lövések: 11–10 (kapura: 7–3); sárga lap: Carboni, Andersson, Kily Gonzales, Canizares.
Egy mondatban összegezve a látottakat: gyenge 90 perc után, hatalmas küzdelmet hozó hosszabbítást követôen, büntetôrúgások elvégzése után, Fortuna a Bayern játékosait fogadta kegyeibe. Összeségéban 14 (!) 11-est láthattunk a szerda esti döntôben. Dick Jol játékvezetô a hatodik percben már a második büntetôt osztotta ki.
(Itt jeleznünk kell egy olyan dolgot, ami káros a labdarúgásra, de az újságírásra nézve is. A Pro Sport helyszíni tudósítója — Bogdan Stamatoiu — szerint "Dick Jol mindenképpen fôszereplôje akart lenni a mérkôzésnek", továbbá "csak az UEFA tudja, hogy miért erre a közepes szintû játékvezetôre bízta a döntôt", továbbá "a büntetôk Jol kitalációi". Ameddig a labdarúgásban — és általában a sportban — analfabéta, úgynevezett "újságírók" véleményezik a mérkôzéseket, addig a román foci egy tapodtat sem mozdul a jelenlegi holtpontról.)
A döntô mérkôzés gyengén sikeredett mindkét csapat számára, bár a Valencia játékosai már a 3. percben büntetôhöz jutottak. Mendieta forgolódott az ellenfél ötösén, a földön fekvô Andersson kézzel ért a labdához, a büntetôt Mendieta vágta Kahn kapujába. Alig telt el három perc, ezúttal Effenberget buktatták a másik kapu elôtt. A 11-est Scholl gyengén rúgta, és Canizeres védett. Az elpuskázott egyenlítési lehetôség után a Bayern támadott, de veszélyes helyzetet nemigen dolgozott ki. A Valencia összeforrott védelme mindent visszavert, és a mérkôzés egészen ellaposodott. A második játékrészben egyenlített a Bayern: Carboni ért kézzel a labdához, a büntetôt ezúttal Effenberg lôtte védhetetlenül a spanyolok hálójába. Különösen veszélyes helyzet egyik kapunál sem alakult ki, úgy látszott, mindkét együttes a hosszabbításban elérhetô aranygólra számít.
A hosszabbításban — bár gól nélkül végzôdött — végre focit is láthattunk. A Valencia állt közelebb az aranyat érô gólhoz, de Carboni, Mendieta és Carew is elhibázta a célt.
Az idegtépô büntetôrúgások stresszét a németek bírták jobban cérnával, és 5–4 arányban elütötték a sikertôl a Valenciát. A III. évezred elsô BL-bajnoka tehát a BAYERN MÜNCHEN.
A döntô legjobbjának Oliver Kahnt választották.
Nemrég a lengyelországi Lublinban rendezték a fudokan Európa-bajnokságot. 11 ország vett részt, közöttük Románia, hazánk válogatottja 11 arany-, 9 ezüst- és 4 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyen az elsô helyen végzett. Két aranyérem jutott a Dési Glória sportolójának, Anca Popnak (katában egyéniben és a csapattal is az elsô helyen végzett). Ennek kapcsán is kérdeztük ôt és edzôjét, Claudiu Papiut.
— Mi a véleményük a lengyelországi versenyrôl?
Papiu: — Kemény, magas színvonalú vetélkedô volt, márkás részvétellel. Kiemelném a rendezô Lengyelországot, de azonkívül is sok olyan ország nevezett, ahol nagyobb hagyománya van a karatesportnak.
— Mit szól a román válogatott eredményességéhez?
Papiu: — Erôs mezônyben érték el a sikert, sok csapat keltett bennem jó benyomást. Elsôsorban örök ellenfeleink, a házigazda lengyelek, de a fehéroroszok fiatal, de jól felkészített, erôs csapata is. Legközelebb is várhatóan ôk lesznek legnagyobb ellenfeleink.
— Anca, mióta sportolsz?
Pop: — Nyolc éve karatézok, kíváncsiságból vágtam bele. Késôbb aztán rájöttem, hogy ez a sport talál leginkább hozzám, testileg és lelkileg is fejleszt.
— Ne felejtsük el, eddig 13 arany-, 7 ezüst- és 1 bronzérem került a tarsolyodba. Mit jelent neked az Eb-cím?
Pop: — Ez volt a legfontosabb bajnoki cím, ez biztosította felvételi nélküli bejutásomat a testnevelési fôiskolára. A közeljövôben második egyetemmel is megpróbálokozom.
— Kedvenc tantárgyad?
Pop: — Nehéz választani, jelenleg az Andrei Muresanu-kollégium X. osztályos tanulójaként inkább humán beállítottságú vagyok, s az idegen nyelveket is szeretem.
— Milyen versenyeken indultok legközelebb?
Pop: — Hét végén lesz Jászvásáron a gyerek és ifi országos bajnokság döntôje, június 5–11 között Portóban rendezik a hagyományos karate Eb-t. Remélem Portugáliából is érmekkel térek haza (ha lesz elég pénzünk elutazni, ha találunk támogatót).
l Mandula Petra gyôzött a Roland Garosi salakpályás Grand Slam torna selejtezôjének 2. fordulójában, s így eldôlt, hogy három magyar játszhat majd a fôtáblára kerülésért (Gubacsi Zsófia ellenfele ugyanis Kapros Anikó volt a kvalifikáció 2. körében).
Eredmények: Mandula Petra (17.)–Reeves (amerikai) 6:2, 6:4; Nagy Kyra–Miriam Schnitzer (német, 8.) 6:4, 4:6, 6:2; Gubacsi–Kapros (19.) 6:2, 3:6, 6:4.
Nagy ellenfele a cseh Lenka Nemeckova lesz; míg Mandula a német színekben szereplô kolozsvári születésû Anca Barna (11. helyen kiemelt a selejtezôben) ellen mérkôzik a fôtáblára jutásért. A világranglista 124. helyén álló Barna 6:2, 4:6, 6:4-re nyert a cseh Pastikova ellen a kvalifikáció 2. körében.
l A rangsorban jelenleg 126. helyen álló Sávolt Attila nem ismételheti meg tavalyi kiváló szereplését a Roland Garroson, mert a selejtezô 2. körében 6:4, 7:5-re kikapott a spanyol Horacio Lopeztôl.
Eredeti cím: The Mexican, amerikai, színes, 2001, 123 perc. Rendezte: Gore Verbinski, szereplôk: Julia Roberts, Brad Pitt, James Gandolfini, Gene Hackman.
A mexikói nem egy férfi és nem is egy nô, hanem egy forgópisztoly. Nem is akármilyen — fegyvermûves készítette, gyöngyházberakásos, le-genda övezi, elátkozott fegyver.
Jerry Welbach (Brad Pitt) két tûz közé kerül: barátnôje, Samantha Barzel (Julia Roberts) nem nézi jó szemmel, hogy egy bûnözônek tesz szolgálatokat, fônöke viszont elégedetlen a teljesítményével. Az ominózus fegyvert kellene megszereznie — a feladat könnyûnek tûnik, megszerezni nem is nehéz, ám Mexikóból elhozni bizonyos akadályokba ütközik. Mert hirtelen mindenki érdeklôdik a colt iránt, árulások is történnek egyre- másra, a mexikóiak is ragaszkodnak hozzá stb.
Ráadásul Samantha túszul esik, szerencse, hogy fogvatartója joviális "úri betörô" típus, aki inkább segítségére van a lánynak.
A flash-back-szerû visszaemlékezések során lassan fény derül a fegyver körüli legendára, s az igazi okokra, amiért a maffiózónak szüksége van a "Mexikóira".
Gore Verbinski filmje fôleg fôszereplôinek és patinás mellékszereplôjének (Gene Hackman) köszönhetôen túllendül — igaz, nem túl sokkal — a középszerûségen, az alkotás nem tündöklô, de elviselhetô.
A vetítés idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30 — hétfôn kedvezmény.
Eredeti cím: Bless the child, amerikai, színes, 2000, 107 perc. Rendezte: Chuck Russel, szereplôk: Kim Basinger, Jimmy Smits, Holliston Coleman, Rufus Sewell, Ian Holm, Angela Bettis, Christina Ricci.
S eljöve egy nap, hogy ismét fönn ragyog Jákob csillaga, 2000 év után ismét megjövendölve egy rendkívüli halandó eljövetelét. Karácsony közeleg, a magányos ápolónô, Maggie
O’Connor (Kim Basinger) váratlan adventi ajándékban részesül: züllött húga nála hagyja nyolcnapos gyermekét. Az autista kislányt megszereti nagynénje.
Hat év múlva érthetetlen gyerekgyilkosság-sorozat rendíti meg New Yorkot, az áldozatok egytôl-egyighatévesek, és december 16-án születtek. S a rajtuk fellelhetô jelek — apropó, a film 14 éven felülieknek szól — a sátánisták felé vezeti a nyomokat.
Cody rendkívüli képességekkel megáldott kislány, a gyilkosság-sorozat tulajdonképpen ôt célozza, Eric Stark (Rufus Sewell), aki a Sátán földi megtestesítôje ôt akarja a sötét oldalra vonni.
Ördögök (elég gyatra animációs kivitelben) és angyalok, sarkítva: Rossz és Jó küzdelme, hagyományos hollywoodi befejezéssel. Örvendetes látni az ígéretes tehetség Holliston Colemant, a megkomolyodott Kim Basingert és nem utolsósorban a gyerekszerepekbôl kinôtt Christina Riccit — érdekesség, hogy az Addams família Wednesday-eként megismert és a Casper fôszereplôjeként befutott Ricci nemrég saját stúdiót alapított Blaspheme Films névvel.
A vetítés idôpontja (péntektôl vasárnapig): 11, 13, 15, 18, 20.30; (hétfôn és kedden): 11, 13, 18.30, 20.30; (szerdán és csütörtökön): 11, 13, 18, 20.30 — szerdán kedvezmény.
A Kolozs Megyei Tanács rendkívüli ülésén egyhangúlag elfogadta a megye 2001. évi költségvetését, amelyet már korábban, az országos költségvetési törvény tárgyalásakor és parlamenti elfogadásakor is többfelôl bírálat ért. A költségvetés leosztásának lényegérôl szólva Buchwald Péter megyei tanácsos a Szabadságnak elmondta, hogy az országos költségvetést is egy úgynevezett mágikus képlet alapján osztották el, amelynek eredményeként nem az a megye jutott több pénzhez, amely hatékonyabban dolgozott és járult hozzá ezáltal az országos költségvetéshez, hanem egy megyék közti kiegyenlítési elvet alkalmaztak. Emiatt Kolozs megye a 38. helyre szorult az ország 41 megyéje közül, annak ellenére, hogy a 4. vagy 5. az anyagi hozzájárulások tekintetében. Mivel a költségvetési törvény ezt a kiegyenlítési elvet javasolja a megyéknek is a helyi önkormányzatoknak juttatott pénzelosztásnál, Kolozs megye 81 községe sem az egyéni teljesítmény alapján részesült a költségvetésbôl. Emiatt elôfordult, hogy például még a kötelezô adóbehajtással is elmaradt község nagyobb pénzösszeghez jutott a feladatát teljesítô, fejlôdô községekhez képest, magyarázta Buchwald Péter. A megyei tanács 450 milliárd lejes költségvetésébôl kell finanszírozni többek között az alárendelt intézményeket, a megyei érdekeltségû önálló gazdálkodásokat, ez utóbbiak költségvetését is elfogadták a tanácsosok.
Az önkormányzatok félmilliárd lejhez jutottak, amely valóban csak saját kiadásaikra, alkalmazottaik fizetésére elegendô. A tanácsnak még 140 milliárd lej állt a rendelkezésére, amely a törlesztett adónak a megyét megilletô 15%-ából tevôdött össze. A költségvetési törvény javaslata szerint ezt az összeget is a már említett kiegyenlítési elv alapján kellett volna szétosztani. Az RMDSZ frakció a tanácsülést megelôzôen kerekasztal megbeszélést tartott, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az említett pénzösszegbôl pályázat formájában részesülhessenek a helyi önkormányzatok, és a benyújtott programokat (amelyeket például út- vagy iskolajavításra készíthetnek) fontosságuk, gazdaságosságuk valamint az önkormányzat saját hozzájárulása alapján bírálnák el. Ezt a pénzelosztási javaslatot mind a szakbizottságban mind pedig a tanácsülésen elfogadták. A megyei tanács gyûlésén jelen lévô Iuliu Pãcurariu demokrata párti szenátor ezt törvényellenesnek tartotta, felvetve, hogy a döntést pártja esetleg megtámadhatja a közigazgatási bíróságon. Serban Gratian megyei elnök válaszában sajnálatosnak tartotta, hogy éppen egy olyan szenátor bírál, aki elmarasztalható amiatt, amiért nem járult hozzá, hogy Kolozs megye több pénzösszeghez jusson az országos költségvetésbôl. Az önkormányzatok pályázatainak elbírálására egy nyolc tagú bizottság létesül, összetételére ezen a héten tesznek javaslatot a pártok.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diákklubjának szervezésében Maratontanításra kerül sor a hét végén. Pénteken délelôtt órarend szerinti tanítás lesz, maga a "maratontanítás" —, amelyben diákok, tanárok, meghivottak egyaránt részt vesznek — 18 órakor kezdôdik, és szombat reggel ér véget. Íme a program: Tánctanulás (18 óra); Kolozsvár történelme, A matematikai végtelen, Magyar írók, költôk magánélete; Gyakorlati fizika; Hogyan szerezhetünk pénzt?; Filmvetítés (20–21); Extrém sportok Romániában, A skatulyázás elve, Godzilla és a jégkorszak; Amit nem írnak a román szótárak; Híres könyvek híres cselekményei (21–22); Internet-kínálta lehetôségek; Függôségek; Daltanulás; Önvédelem; Filmvetítés (22–23); A rasszizmus; a 90-es évek erdélyi magyar irodalma; Mitológia; Élelmiszerkémia (23–24); Szexuális nevelés; Együnk, és éljünk sokáig; Filmvetítés (24–0); Depresszió; Katasztrófák; Amit nem írnak az angol szótárak; A színpadon (0–2); Nôk a történelemben; Napjaink betegségei; Stressz; Filmvetítés (2–2.45); Lyukasóra (2.45–4); Kérdezz-felelek (4); Zeneest (5); Kommunizmus — demokrácia? (6); Amerikanizmus (7); A maratontanítás lezárása (7.45).
A Román Lottó Egy óra eljött nevezetû szerencsejátékán a kolozsvári Teodora Serban egy Daewo Matizt nyert. A szerencsés nyertesnek ünnepség keretén belül nyújtották át a gépkocsi kulcsait. Amint azt Maxim Codarcea és Liviu Bota, a Román Lottó kolozsvári kirendeltségének vezetôi elmondták, a szerencsejátékokban állami monopolhelyzetet élvezô társaság naponta mintegy 3 milliárd lej (!) nyereményt oszt szét. Legnépszerûbb játékuk a 49-bôl 6-ot, ezt követi a Pronosport. Dan Dumitru Huliera, a Román Lottó szaktanácsadója tudatta: a bevételek 50 százaléka visszakerül a játékba, a megmaradt pénzbôl sport, mûvészi stb. eseményeket támogatnak.
"In memoriam Palocsay Rudolf" címmel kiállítást nyitottak meg szerdán délután a Reményik Sándor Galériában. Az emlékkiállítást az Erdélyi Mûszaki Tudományos Társaság Palocsay Rudolf nevét viselô Ifjú Gazdák Egyesülete szervezte. A megnyitón Kentelky Endre elnök, V. éves kertészmérnök hallgató mondott bevezetôt.
A kiállítás az egykor világhírû, mára már sajnos méltánytalanul feledésbemenô Palocsay Rudolf munkásságát eleveníti fel, felvillantva életének különbözô szakaszait. A kitûnô botanikusra Dáné Tibor emlékezett. Dáné Tibor, aki négy évet töltött Palocsay Rudolf mellett, mint közvetlen munkatársa, színesen, élvezetesen mondta el a rendkívüli tehetséggel megáldott, sokoldalú botanikus valóban mesébe illô életútját. 1900-ban egy sok gyermekes családban született Palocsay Rudolf. Miután kijárta a református egyházi iskolát, elment kályhásnak. Csakhogy nem a kályhákat, hanem a virágokat szerette. A hozzájuk vezetô út azonban kanyargós volt: a fiatalember a kályháktól eljutott a tûzoltásig, és az 1920-as évek második felére már Kolozsvár helyettes-tûzoltóparancsnoka lett. De a virágok itt sem hagyták békén: régi fényképfelvétel bizonyítja, hogy hatalmas tûzoltósisak-kreációt alkotott, csupa virágból. Így kezdett el virágnemesítéssel foglalkozni. Két gyönyörû oroszlánszáj-fajtát kísérletezett ki, amelyet egy német kertész vásárolt meg, annyi pénzért, hogy házat s kertet vehetett belôle, és ott dolgozhatott. Mivel szerzôdés kötötte, hogy az oroszlánszájjal nem kísérletezhet többé, rózsákra szakosodott. Ettôl kezdve karrierje felfele ívelt, s bár az idôk szele hol errôl, hol arról fújt, rendületlenül kitartott imádott virágai mellett, s szakmai tudását minden kor elismerte. A virág- és zöldségnemesítésben elért erdeményei alapján elnevezik a "román Micsurinnak", hazai és külföldi díjak garmadáját tudhatja magáénak, gyönyörûszép aranydíjas rózsáiról saját maga készít kitûnô rajzokat. Munkássága egy szép napon politikai kérdéssé vált, a hatalmasságok, akik addig kísérleti állomást biztosítottak neki, ejtették, a másodrangú "szakemberek" kezdtek elôretörni, elherdálva kincseit. Dáné Tibor megemlékezése tragikus hajlatot vesz, hiszen nyoma sincs egyetlenegy általa kikísérletezett virágnak, csak a saját kezûleg készített rajzokon; a fényképeken, diplomákon kívül munkásságából nem maradt semmi. Ez a mese nemcsak Palocsay Rudolf tragédiájáról szól, hanem a miénkrôl is, akik nem tudjuk az elôdök munkásságát megfelelôen tisztelni, becsülni.
A mostani hangulatos, ízlésesen összeállított megemlékezés tanúja lehet annak, hogy egy kitûnô ember alkotása nem merülhet feledésbe, amíg az utódokban él a feltámadás gyönyörûsége. Bizonyítja ezt a szép számú érdeklôdô is, akik eljöttek szerdán a megnyitóra, ahol Dáné Tibor megemlékezése után László Ferenc elevenítette fel Palocsay Rudolf sporttevékenységét, kicsit feloldva a lehangoló mesevéget, majd Panek Kati ballada- és népdal énekét hallgathattuk, s végül Szilágyi Szabolcs Palocsay Zsigmond versét olvasta fel.
Az emlékkiállítás anyagát a botanikus unokája, Palocsay Kata bocsátotta az Egyesület rendelkezésére. Az összeállításban finom kézjegyére ismerhetünk, hiszen csak egy családtag tud ilyen meghitt hangulatot kialakítani.
A kiállítás május 30-ig tart nyitva.
Egyelôre teljesen leálltak az útjavítási munkálatok Magyarnagykapus község térségében, az E60-as országúton. Miután a több mint egy éve folyó munkálatok átadási határideje egyre tolódott, s a végrehajtó a szerzôdésben foglaltakat nem tartotta tiszteletben, az ügyben tehetetlen helybeliek csupán beletörôdéssel szemlélhették az egy helyben topogást, hiszen nem rendelkeznek a szerzôdés megszegése miatt indítható perhez szükséges anyagiakkal. A munkálatok elvégzési jogának visszavonása remélhetôleg pozitív változást hoz, s a Nyugat felé utazók még idén rátérhetnek a kiépített útszakaszra. Erre annál inkább szükség lenne, mivel a terelôút is egyre jobban megrongálódik. Bizonyos források szerint a munkálatok folytatásával azt az olasz céget bíznák meg, amely Nagyváradtól Bánffyhunyad határáig javította a nemzetközi utat.
Otthonában akasztotta fel magát a széki Ajtai Mihály. Tegnap délben az iskolából hazatérô 10 éves kisfia talált rá édesapja holttestére. Ajtai a konyhalámpára akasztotta fel magát. Az áldozat édesapja beszámolt arról, hogy fia egyszer már végezni akart magával, de felesége éppen akkor talált rá, amikor — kötéllel a nyakában — búcsúlevelét írta. Szék községben évente átlag 14–15 ember lesz öngyilkos. Az idôsebb Ajtai Mihály elmondta, hogy egy évvel ezelôtt egy unokaöccse azért vetett véget életének, mert odalett a vetése. — Nagyon megmérgelôdött a fiú, mikor látta, hogy a veteményesben nem nôtt ki semmi. Hazament, és felakasztotta magát. Ajtai egykori szomszédja, Kun Levente, azért lett öngyilkos, mert a vaddisznók tönkretették a kukoricását.
Mélységes megdöbbenéssel olvastam a Szabadság napilap 2001. május 22-i számában a Bánffyhunyadi RMDSZ Választmányának nyilatkozatát. A közölt szöveg, nyilvánvalóan félrevezetô szándékkal, olyan rágalmakat tartalmaz, amelyek a Bánffyhunyadi Református Egyházközséget (amely magában foglalja a helybeli RMDSZ tagságot), lelkipásztorunkat és a presbitereket — köztük fôleg a gondnokot — próbálják lejáratni, sôt egymás ellen ugratni. Valójában az RMDSZ Választmánya sem szóban, sem írásban nem jelezte a Lelkészi Hivatalnak (cím: Köztársaság tér 28. szám) koszorúzási szándékát.
Az egyházközség választott gondnokaként, letett eskümhöz híven, kinyilatkoztatom, hogy a bánffyhunyadi RMDSZ, mint szervezet sem pénzbeli adománnyal, sem közmunkával nem járult hozzá a II. világháború áldozatainak névsorát tartalmazó márvány emléktábla elkészítéséhez, valamint a temetôben levô háromrészes hôsök sírjának bekerítéséhez, a sírhantok kiképzéséhez (nem "tatarozás!"). Mi több, a nagy erôfeszítést, energiát igénybevevô munkálatok ideje alatt újságban, televízióban nyilatkozva, az egységes bánffyhunyadi református gyülekezetrôl, Kusztos Tibor lelkipásztorról és a presbitériumról valótlanságokat állítottak, nyilván lejárató szándékkal.
Határozottan visszautasítom nyilatkozatuk azon részét, amely azt sugallja, hogy én közvetítôszerepet vállaltam volna az RMDSZ Választmánya, valamint a presbitérium és annak elnöke között.
Sajnálom, hogy az elesett hôseink emlékét kegyelettel idézô, méltó és minden jóérzésû ember számára megható ünnepség csak további intrikák lehetôségét jelenti a Bánffyhunyadi RMDSZ Választmánya számára.
Tegnap ünnepelte fennállásának 10 éves évfordulóját a Újratalált Család Szövetség. 21 alapítótaggal és minimális alaptôkével indultak. Vagyonuk az az elgondolás volt, hogy valamilyen módon támogatni kell az árva, illetve az elhagyott gyermekeket. Elképzelésük elsôsorban külföldön talált visszhangra. A svájci származású Berta és Manfred Henzelmann lett a szövetség legfôbb támogatója. Az elsô és legfontosabb program a Rhea Ház létrehozása volt, melynek keretében családi házat sikerült létrehozni: az ide költözô Muresan család két lánya mellett elvállalta még öt, a család által elhagyott gyermek felnevelését. A Csokrocska (Buchetel) házzal közösen 70 gyermek számára biztosítottak jobb megélhetést.
A szövetségen belül dolgozó önkéntesek, nyugdíjas pedagógusok, mérnökök, közgazdászok, szociális alkalmazottak, pszichológusok munkája olyan bizonyítékot nyújtott svájci szervezetek számára, hogy érdemesnek találták tevékenységük anyagi és szociális támogatását. A tegnap megrendezett sajtótájékoztatón Ioan Mihut, a szövetség elnöke elmondta: 10 év alatt az alapító tagok száma 21-rôl 140-re emelkedett. Manfred Henzelmann elmondta: elsôsorban azért támogatják a szövetséget, mert olyan problémát karol fel, amit sajnálatos módon az állami fórumok még nem tudtak megoldani.
Minden gyermek számára biztosítani kell egy esélyt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy munkájuk nem volt hiábavaló. Viszont változtatni kell a bürokrácián. Sok esetben jelentkeznek a szövetségnél olyan fiatal házasok, akiknek nem lehet gyermekük és az örökbefogadást választották. Habár a hivatalos eljárás gyorsítása mind a gyermeket, mind az örökbefogadó szülôket segítené, a legújabb törvények értelmében (1997-hez viszonyítva) az eljárás sokkal hosszadalmasabb és bonyolultabb lett. Noha az árvaházak nem biztosítják a legmegfelelôbb körülményeket, a gyermekek optimális elhelyezése mégis egyre több akadályba ütközik. A szövetség fô célként tûzte ki az elhagyott gyermekek intézetbe való elhelyezését. Amennyiben támogatókra akadnak, újabb családi házakat építenek, ahol egy család több gyermeket is gondjába vehet.
A kolozsvári természettudományi szakos tanárok május közepén immár harmadszor rendezték meg a Xantus János természetismereti vetélkedôt. A színhely ezúttal szabadtéri volt, a Kolozsvár melletti Gorbó völgye. A pozitív tapasztalatok és a diákság élénk érdeklôdése vezetett a szabadtéri rendezés gondolatához.
A tavaszi vakáció elôtt kiosztott feladatlapokat három kategóriában — V–VI. osztály, VII–VIII. osztály és líceum — 45 csapat küldte be. Az eddigiek során megszokott iskolák — 1-es Számú Általános Iskola, Apáczai Csere János, Báthory István, illetve Brassai Sámuel Elméleti Líceumok és a Természettudományi Líceum — diákjai mellett ezúttal a Magyarlónai Iskola és a Református Kollégium diákjai is beneveztek.
Egy kora reggeli zápor után a szervezôk aggódva várták a versenyzôket a monostori trolibusz végállomásánál. A szeles, hideg idô ellenére 34 csapat jelentkezett a döntôre. A vetélkedô próbáin mindenki saját maga mérhette fel a völgy gazdag elôvilágát. A Gorbó patakának minôségérôl sajnálattal állapíthatták meg, hogy a turisták "jóvoltából" gazdagabb szemétben, mint élôlényekben. Az utolsó próba során a csapatok ötletes szerepjátékok által mutatták be, hogyan érezhetné magát a Gorbó völgyében egy ôz, egy pisztráng vagy egy sörösdoboz. A vetélkedôvel a versenyzôk nemcsak tudásban gazdagodtak, hanem egy-egy könyvvel, illetve a Dorothy’s virágüzletnek köszönhetôen dísznövényekkel távozhattak. Az idei díjazottak: V–VI. osztályban az ONÁSZ (Apáczai-líceum) I. díj, a Csillagszemû (Magyarlóna) II. díj és a Pistike –NIKE (Magyarlóna) III. díj; a VII–VIII. osztályban a Riszegvirág I. díj, Páfrányfenyô (mindkettô Apáczai-líceum) II. díj és a Csôrike doki (1-es Számú Iskola) III. díj; a líceumi kategóriában a Sivatagi rohamtetvek (Báthory-líceum) I. díj, a Szemfülesek (Református Kollégium) II. díj és az Apácák (Apáczai-líceum) III. díj. Különdíjban részesült a Páfrányfenyô csapata ötletes meteorológus csacsijáért.
Stratégiát vált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemzetközi kapcsolatrendszerében — közölte Parragh László, az MKIK elnöke annak kapcsán, hogy a kamara delegációja egyhetes látogatást tett Romániában, a magyar határ menti településeken.
Parragh László elmondta: látogatásuk során több hazai település polgármesterével, üzletembereivel, országgyûlési képviselôkkel tárgyalt a gazdasági együttmûködés lehetôségeirôl. A magyarországi kamara a szomszédos országokban segítséget kíván nyújtani azokon a területeken, ahol a magyar gazdaság szereplôinek esélyük van piaci pozíció megszerzésére. A kamara elnöke szerint ilyen például a közvetlen kapcsolatteremtés elôsegítése, a partnerközvetítés, a napi információ-szolgáltatás az MKIK tagozatain keresztül.
Parragh László elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezetében kiépült az a tagozati rendszer, amely a Magyarországgal szomszédos országokkal való kapcsolattartást segíti.
Az Európai Unió keleti bôvítését egyre inkább az átmeneti idôszakokról folyó kötélhúzás jellemzi — állapította meg a Süddeutsche Zeitung, amely hétfôi számában különbözô intézetek elôrejelzéseit idézte a várható munkaerô-áramlásról.
A német szakszervezetek (és egyes politikusok) nem gyôzik kongatni a vészharangot, arra figyelmeztetve, hogy a nagyszámú keleti munkavállaló (fôként az alacsonyabb bérkategóriába tartozó szakmákban) kiszoríthatja a hazai munkaerôt, amennyiben az nem lesz hajlandó az eddiginél alacsonyabb bérért dolgozni. Ezért szükség van a munkaerômozgás 5–7 éven át tartó korlátozására — követelik ezek a körök.
Sok közgazdász viszont a mozgásszabadság elônyeire hívja fel a figyelmet, ellenezve az átmeneti korlátozást. Mint rámutatnak, a német piacnak csak jót tehet a fokozódó verseny. Egyrészt hozzájárul az öregedô társadalom megfiatalításához, másrészt javíthatja a túlzottan magas béreirôl ismert Németország nemzetközi versenyképességét. Ha az új EU-tagok elônyei a munkaintenzív szektorokban rejlenek, akkor célszerûnek tûnik ennek az ütôkártyának a kijátszása. A népgazdasági haszon ezáltal csak növekedne: a munkamegosztáson alapuló gazdaságban mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Mivel ezáltal csökkennének a bérköltségek, újabban a német gazdaság is elfogadni látszik ezt az érvelést — írta a Süddeutsche Zeitung.
Bizonytalansági tényezônek nevezi a lap a bôvítés után keletrôl beáramló munkavállalók számát. Ezen a téren ugyanis meglehetôsen nagy a szórás a különbözô intézetek elôrejelzései között. Példaként idézi a SZ a német ifo intézet és az EIC (European Integration Consortium) számait, amelyek esetenként igencsak távol esnek egymástól.
Az ifo becslése szerint az uniós csatlakozás utáni elsô öt évben Lengyelországból 535 ezer, Romániából 432 ezer, Szlovákiából 55 ezer, Csehországból 54 ezer, Magyarországról pedig 77 ezer dolgozó áramlana a német munkaerôpiacra — összesen 1,153 millió fô. Az EIC viszont azt jósolja, hogy öt év leforgása alatt 274 ezer lengyel, 275 ezer román, 40 ezer szlovák, 46 ezer cseh és 67 ezer magyar munkavállaló próbálna szerencsét Németországban — vagyis összesen 702 ezer személy.
Az amerikai gazdasági lassulás és annak a többi kontinensre gyakorolt hatása nyomán az idén a világkereskedelem növekedésében erôs csökkenést valószínûsít a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).
Michael Finger, a szervezet vezetô közgazdásza a témával kapcsolatos sajtóértekezleten elmondta: az a 7 százalékos növekedési elôrejelzés, amely a WTO szerdán közzétett éves jelentésében megjelent, máris túlzottan derûlátónak tûnik. Tavaly a világkereskedelem 12 százalékkal bôvült.
Mint Finger elmondta: korábban azt feltételezték, hogy a gôzmozdony szerepét az Egyesült Államoktól Nyugat-Európa (a WTO értelmezésében az Európai Unió és az EFTA országai) veszi át, de ez az elkövetkezô hónapokban nem alakul így automatikusan. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy Nyugat-Európában a vártnál erôsebb a lassulás. Ugyanakkor hozzátette, hogy az év folyamán késôbb mégis csak az Egyesült Államokból érkezhet némi lendület, s így az importkereslet felfelé ívelhet a második félévben.
Az éves jelentés és a sajtóértekezleten elhangzottak szerint az Egyesült Államok importszektorának hanyatlása érzékenyen érinti az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) másik két államát, Kanadát és Mexikót is, amelyek kereskedelmük 80 százalékát nagy szomszédjukkal bonyolítják. Az amerikai visszaesés azonban hatással lesz távolabbi régiókra is: Ázsiára csakúgy, mint Közép-Amerikára, vagy a karibi térségre.
Az ázsiai tigriseket, amelyek tavaly éppen csak magukhoz tértek az 1997–98-as pénzügyi válságból, különösen az amerikai információtechnológiai piac hanyatlása érinti érzékenyen, amelynek ôk a fô beszállítói.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 502/12 703 |
28 481/28 659 |
|
(valutabeváltó) |
12 400/12 700 |
28 250/28 600 |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
12 500/12 700 |
28 550/28 750 |
Május 25., péntek
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 568 lej,1 USD = 28 654 lej.
Lapzártakor még tartott a magyar–román szakértôi konzultáció Budapesten a státustörvényrôl. Román lapértesülések szerint a román fél különbözô technikai-gyakorlati és elvi kérdésekre szeretne választ kapni: milyen alapon állítják fel román területen és miként mûködnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodák? Tisztázni kívánják, hogy a tervezet értelmében Magyarországon munkát vállaló magyar nemzetiségû román állampolgárok társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket — például a munkahelyi baleset miatti rokkantnyugdíjat — kifizeti.
A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készülô státustörvény. A lapok szerint Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülô magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, hogy ez mennyire tekinthetô eurokonformnak.
A bukaresti Adevãrul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülô magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. Ugyanakkor hangsúlyozta: a készülô magyar státustörvénynek — a jövô évi magyar választások fényében — "rendkívül erôs választási jellege van. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is" — állítja a lap.
A státustörvény-javaslathoz benyújtott 131 módosító indítvány közül 18, zömében pontosító tartalmú kezdeményezést biztosított támogatásáról a magyar országgyûlés külügyi bizottsága szerdai ülésén. A kormány képviseletében jelen lévô Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke csak 9 módosítást támogatott. A kabinet azonban 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa.
A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezônek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza.
Elfogadták Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselôk indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet.
Elutasították azt a szocialista javaslatot, amelynek értelmében megválasztanák a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó ombudsmant. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az ombudsman megválasztása kétharmados képviselôi támogatást igényel, ami a státustörvény keretein belül nem megvalósítható.
— Ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor — közölte Tabajdi Csaba az MTI érdeklôdésére. Az ellenzéki képviselô szerint a kormány nem veszi komolyan, hogy a szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény nemzeti egyetértéssel szülessen meg.
A külügyi bizottság által támogatott módosító javaslatok között szerepelt Pósán László (Fidesz) indítványa, amely szerint a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Egyhangú szavazati aránnyal — a kormány igenlésével — támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsôbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU- csatlakozás után.
A testület — a kormány elutasításához hasonlóan — elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élô magyarságra is.
A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóirodájának közleménye szerint udvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerûen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelû Marin Preda Gimnáziumot. A szervezôk eltitkolták a város vezetôsége elôtt a csereháti látogatás tervét — áll a közleményben —, a kisegítô iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenô polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a Szeplôtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére kölföldi segélybôl felépült gyermekotthont.
Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenô polgármester közbelépését, aki elôzetes egyeztetések hiányában próbálta letárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel.
A Román Hírszerzô Szolgálatban (SRI) jelentôs számban vannak olyanok, akik ellenzik Románia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, de a szervezet ezektôl az emberektôl meg fog szabadulni — jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója.
Leszögezte: a szervezeten belül "a mentalitással kell folyamatos harcot vívni", a régi gondolkodás hívei nem akarják elfogadni azokat a reformokat, amelyeket az európai integráció érdekében kell végrehajtani. Közölte, hogy a SRI alkalmazottainak már csak 15 százalékát teszik ki azok, akik 1989-ig a Szekuritáténál is dolgoztak. (Két évvel ezelôtt a volt igazgató a volt szekus alkalmazottak arányát 20 százalékra tette.)
Nem titkolta: más román intézményeknél is dolgoznak olyanok, akik ellenzik az ország európai integrációját. "Ha ez nem így lenne, már régen a NATO és az EU tagjai lennénk" — tette hozzá.
Corneliu Vadim Tudor kérte, hogy a szervezet megfigyelôjeként részt vehessen a június 24-én esedékes albániai választásokon.
A szervezet vezetôsége azonban udvarias, de határozott levélben elutasította a szélsôjobboldali nézeteirôl elhíresült román szenátor jelentkezését — írta az AFP.
Amint arról már beszámoltunk,a képviselôház oktatási bizottsága a tanügyi törvényt módosító 2001/206-os sürgôsségi kormányrendelet vitáján nem fogadta el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, amelyben azt indítványozták, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Markó Béla szövetségi elnök a testület döntését kommentálva a Szabadságnak kifejtette: az RMDSZ vezetôi a tanügyminiszterrel ezt a kérdést korábban megbeszélték. Az oktatási bizottság ülésén a problémát az okozta, hogy ennek a kérdésnek a vitájánál a tanügyminiszter már nem volt jelen. Markó szerint ezért történhetett meg az, hogy a közösen kidolgozott módosító javaslatot nem fogadták el.
— Az ügyet ismét meg fogjuk beszélni a kormánypárt vezetôivel. Remélem, hogy a képviselôház plenáris ülésén sikerül érvényesíteni azt a módosító javaslatot, amely tisztázza ezt az egyébként többféleképpen — számunkra kedvezôtlenül is — értelmezhetô rendelkezést. Megnyugtatok mindenkit, hogy az egyházi ingatlanok sorsa nem ezen a sürgôsségi kormányrendeleten fog múlni. Az ügyet mindenképpen rendezni fogjuk, bár az nem lesz könnyû. Úgy, ahogyan más problémákban is — mint például az erdélyi magyar magánegyetem ügyében —, az RMDSZ teljes energiával azon lesz, hogy megtalálja a megfelelô megoldást ennek a kérdésnek az orvoslására — jelentette ki a szövetségi elnök.
A Szabadság kérdésére az RMDSZ elnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy ez a döntés az RTDP és RMDSZ közti megállapodást veszélybe sodorta volna. — Az egyházi ingatlanok kérdése az egyezmény része valóban. Nem tudom, kik azok az RMDSZ-es politikusok, akik máris ilyen döntéseket hoztak az RMDSZ nevében. Én RMDSZ-elnökként errôl nem tudok — összegezett Markó Béla.
Különös tanévzáró elôadást hallgathattak meg csütörtökön a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar sajtó szakos diákjai. Vendégük Barabás T. János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének kulturális másodtitkára és sajtóattaséja volt, aki a politikai elit és a sajtó viszonyát tárta fel. Véleménye szerint a két fél azonos technikákat használ, de eltérô célokra törekszik.
A politikusok nem kedvelik a váratlan eseményeket, a média viszont a krízist szereti, ami által beavatkozhat a politikába. Nyugaton a lakosság 90%-a az egzisztenciális gondoktól mentes középosztály része, számára a politika egyszerû szolgáltatás. A politikus a sajtóban megjelenésével, gesztusaival, megnyilvánulásaival üzen. A globalizáció révén a termelésben és a sajtóban egyaránt az újdonság kitalálása rendkívüli fontosságú. Ezért egy új termék bevetése szakaszokban (sejtetô promóció, célcsoport promóció, totális promóció, piacra lépés, fenntartó promóció), a konkurrencia távoltartásával történik. Ilyenszerû politikai marketinget alkalmazott a magyar kormány, amikor hosszas elôkészítés után 1999. október 6-án végre kikerült az aradi várból a Szabadság szobor, és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter a helyszínen beszédet mondott (totális promóció gyanánt).
A média elôregyártott típustörténetekkel, úgynevezett "szappanoperatechnikával", híreket hoz létre, amelyekhez az emberek érzelmileg viszonyulnak. A politikában inkább az eszköz szentesíti a célt. Például a koszovói háború nem a hadseregek között dôlt el, hanem az információs konfliktus révén. A tévénézôben elôbb a virtuális háború benyomása alakult ki. A NATO számára késôbb határozottan gondot okozott, hogy valós drámai képek (például menekültek tévedésbôl történt megbombázása) megjelenése miatt a nyugati közvélemény egyre inkább elfordult a szövetségesektôl. Az emlékezetes lebombázott belgrádi kínai nagykövetségi épületet egy hétig láthatta lángolni a világ, pedig a valóságban néhány óráig égett. Akkor a NATO tiltakozott a CNN-nél, mire a válasz ez volt: "a múlt héten «megcsináltuk» az albán menekülteket, ezen a héten «megcsináltuk» a kínai nagykövetséget". Mert kellett az újdonság. A média számára az a moralitás, ami a képernyôn nincs megcáfolva. Milosevics elzárta Koszovót a sajtó elôl, de a határon átmenekülô albánokat a sajtó fogadta, és az emberi tragédiák hírei azonnal világgá röpültek. Aminek hatására a közvélemény rokonszenve egyszerre ismét a NATO oldalára billent, az eredményt pedig mindenki láthatta.
Mindenkori tanulság: ha a társadalom mentalitása nem követi a technikai fejlôdést, akkor az egyszerû ember ezt a szakadékot mítoszgyártással próbálja áthidalni. A politikát az erények és a bûnök motiválják. Mai világunkban pedig a legnagyobb bûn a rosszul informáltság — fejezte be elôadását Barabás T. János.
Ördög I. Béla
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |