2001. május 28.
(XIII. évfolyam, 120. szám)

Az író, lelkész, de mindenekelôtt népnevelô Balázs Ferencre emlékeztek, születésének 100. évfordulóján, szombaton, az unitárius egyház dísztermében megtartott ünnepségen. A rendezôk, az unitárius egyház, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület (EMKE) és a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság (RMNT), az 1901–1937. között élt, fôleg a Torda melletti Mészkôn maradandót alkotott személyiségre kívántak emlékezni.

A szervezôk nevében dr. Szabó Árpád unitárius püspök az ünnepelt népszolgálati munkásságát emelte ki, melyet az utókor példaértékûként tisztel. "Ma a Balázs Ferenc lábnyomait keressük. És hisszük, hogy az élet szele nem fújta be ezeket a nyomokat" — mondotta a püspök. Kötô József (EMKE) a transzilván szellemiség keretében is társadalmomban gondolkodónak nevezte a nagy elôdöt, akinek emléke, dr. Egyed Ákos (RMNT) szerint, különleges helyet foglal el történelmi örökségünkben.

Elôadásában Kovács István unitárius lelkész, szerkesztô, Balázs Ferenc hit- és életfelfogását méltatta. Akinek személyében a szépíró és a gondolkodó, a szüntelenül keresô embertípus, az itthoni, majd az angliai és amerikai tanulmányi idôszakok úgy alakították felfogását, hogy az végül újszerûségében is mélyen unitárius maradt. Balázs Ferenc, a kétpólusosság híveként, hitt Istenben és az emberben. Utóbbinak ugyan elismerte gyarlóságát, de bûnösségét visszautasította. Cselekvô keresztény volt, ezért szavai hitelességnek örvendtek. "Kultúr-protestánsként" élt, hiszen a templom mellett az iskola, a tudás felkarolását szorgalmazta.

Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezetô elnöke, Izlandtól Mészkôig címû elôadásában párhuzamot vont a dán kétévfolyamos népfôiskolák megalapítójának, Nicolai Frederic Severin Grundtvignak (1783–1872) a munkássága és a Balázs Ferencé között. Az északi szigetországban a zord idôjárás és zaklatott történelmi körülmények közepette a helyi közösségekben egyfajta tiszta, természetes, anyagi pozícióktól mentes hajlam alakult ki a népfôiskolai mozgalom iránt. Ezt fejlesztette tovább a 19. században Grundtvig, aki elsôdleges fontosságot tulajdonított az élô szó szerepének és a gyakorlatias ismereteknek. Tevékenységének hatására népfôiskolák jöttek létre Skandináviában, majd Európa más részein is. Az izlandi példa tulajdonképpen egyidôs a mi kárpát-medencei történelmünkkel, Balázs Ferenc hasonló célokat követett, neki szintén olyan mostoha körülményekkel kellett megküzdenie, mint a nagy dán népnevelônek. Napjainkban, az információs társadalomban, amikor a haladással lépést tartani kívánó embernek öt-hat évenként meg kell újulnia, a népfôiskolai mozgalom felértékelôdött.

Az ünnepi megemlékezésen még a következô elôadások hangzottak el: Vallasek Júlia (PhD hallgató, egyetemi gyakornok) — Balázs Ferenc levelei feleségéhez, Christine Frederiksenhez; Cseke Péter (író) — Balázs Ferenc relevanciák; Keszegh Vilmos (egyetemi tanár) — A népiesség az irodalmi beszédmódban; Kötô József (színháztörténész) — Balázs Ferenc alakja a hazai drámairodalomban.

Ördög I. Béla

Amint lapunkban már beszámoltunk, május 24. és 26. között zajlott a 75 éves kolozsvári képzômûvészeti felsôoktatás alkalmából szervezett rendezvénysorozat. Ennek keretében a díszdoktori címmel kitüntetett francia mûvészetfilozófus, Robert Fleck (Nantes) Modern mûvészet vagy globalizáció? címû értekezletében a kommunikációról, mint a mûvész életét, munkásságát meghatározó 21.századi jelenségrôl, kihívásról, illetve annak a mûvészetben kifejtett hatásáról beszélt.

Jean-Pierre Greff A kortársmûvészek a szakrális térben címû elôadásában a francia jelenkori mûvészek viszonyát boncolgatta a vallásos témájú alkotásokkal szemben. Nagyszámú francia mûvész dolgozik a templomok díszítôelemeként számon tartott vitrályokon, amely felkapott mûvészeti ágazatnak bizonyul manapság Franciahonban. A vendégelôadókat követôen két filmet tekintettek meg az egybegyûltek, amelyeket Carmen Cristian, az RTV kolozsvári adásának egyik szerkesztôje mutatott be. A produkciókat sugározták már a kettes mûsoron látható Furcsa Erdély címû adásban.

Pénteken szintén elôadások hangzottak el, Ernyei Gyula, a budapesti Formatervezôi Egyetem tanára, A design oktatás társadalmi felelôsségérôl beszélt. A funkcionalizmust mint formatervezôi irányzatot, annak demokratikus világteremtô jellegét mutatta be. Elôadásokat tartott még Gheorghe Bus (Kolozsvár), Paul E. Eickmann (Cleveland) és Piotr Bozyk, Wladyslaw Pluta, Jacek Mrowczyk (mindhárman Krakkóból), és Constantin Flondor (Temesvár). A délutáni programot Aknai Tamás (Pécs) nyitotta meg, majd Dan Ratiu (Kolozsvár) és Raimar Heber (Hamburg) tanárok folytatták az értekezletek sorozatát. Végül Feleki Károly, a kolozsvári képzômûvészeti egyetem tanára A video mûvészetérôl szólt a hallgatókhoz.

A már említett Robert Fleck szombaton a nantes-i diákok munkáit elemezte, és a vizuális mûfajok csínjáról-bínjáról beszélt a kolozsvári diákoknak. A rendezvény alatt a kerámia, formatervezô, festészet és szobrászat szakos hallgatók, illetve a tanárok munkáiból kiállítások nyíltak.

Borbély Tamás

A kormány 468/2001.05.17. sz. határozata értelmében az aranyosgyéresi idôközi polgármester-választásra június 17-én kerül sor. Ennek érdekében május 26-án délelôtt a tordai bíróságon tartott nyilvános ülésen kijelölték az aranyosgyéresi 1. számú választási körzet bürójában résztvevô jogászokat.

A sorshúzás nyomán a testületbe Radu Dusa és Lucian Racolta tordai bírók kerültek be. A vonatkozó törvények értelmében a Kolozs megyei bíróság alelnöke a választási körzeti testület elnökévé Radu Dusát, alelnökévé pedig Lucian Racoltát nevezte ki.

A testület további — politikai pártokat és választási szövetségeket képviselô — tagjait az elnöknek kell majd kineveznie.

Az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövôben szorosabbra fûzik kapcsolataikat, és folytatják azt a tapasztalatcserét, amely az 1998-as szlovákiai választások után elkezdôdött. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett.

Az RMDSZ meghívására a hét végén kétnapos látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselô, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. A vendégek szombaton Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezetô elnökkel és az ügyvezetô elnökség más tagjaival találkoztak Kolozsváron, majd állófogadással egybekötött kötetlen beszélgetésen kolozsvári RMDSZ-vezetôkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetôkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt.

A kolozsvári Majális utca 60. szám alatti RMDSZ-székházban szombaton délután folytatott megbeszélésekrôl a vendégek és a házigazdák sajtóértekezleten számoltak be.

Markó Béla elmondta, hogy fontos, ünnepi alkalom az MKP küldöttségének erdélyi látogatása, hiszen rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élô magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Ez alkalmat ad a tapasztalatok cseréjére, arra, hogy az egyes közösségek által felmutatott megoldásokról egymást tájékoztassák.

Az RMDSZ meghívására a hét végén kétnapos látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselô, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára.

A vendégek szombaton Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezetô elnökkel és az ügyvezetô elnökség más tagjaival találkoztak Kolozsváron, majd állófogadással egybekötött kötetlen beszélgetésen kolozsvári RMDSZ-vezetôkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetôkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt.

A kolozsvári Majális utca 60. szám alatti RMDSZ-székházban szombaton délután folytatott megbeszélésekrôl a vendégek és a házigazdák sajtóértekezleten számoltak be.

Markó Béla elmondta, hogy fontos, ünnepi alkalom az MKP küldöttségének erdélyi látogatása, hiszen rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élô magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartsanak egymással. Ez alkalmat ad a tapasztalatok cseréjére, arra, hogy az egyes közösségek által felmutatott megoldásokról egymást tájékoztassák.

— Számunkra kiemelten fontos az MKP-vel való kapcsolat, amely megítélésünk szerint nagyon jó és nagyon fontos. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltünk meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az idôszakban része a szlovák kormánynak. Eközben az RMDSZ már egy másik szerepet alakított ki magának a román parlamentben, ugyanis ellenzékben van, de ugyanakkor a kormánypárttal megfelelô együttmûködési formát alakított ki. Ezekrôl a kérdésekrôl bôven van mit beszélnünk — mondta.

Markó kifejtette: a találkozón a két ország belpolitikai helyzete mellett, a magyar közösségek állapotát és helyzetét, a rendelkezésükre álló jogi kereteket, illetve az intézményes megoldásokat elemezték. Integrációs kérdések is szóba kerültek, hiszen mindkét szervezet egyértelmûen támogatja országának NATO-, illetve EU-betagolódási törekvéseit. Szóba került a készülô magyar státustörvény-tervezet, annak visszhangja, s az ezzel kapcsolatban a két országban felmerült problémák.

Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és az MKP meglévô kapcsolatait bôvítik. A következô hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. — Ez elôzménytelen találkozó lenne — hangsúlyozta Markó Béla.

Bôvíteni szeretnék a gazdasági jellegû kapcsolatokat is, s mivel a két ország gazdasági kapcsolatai javíthatók, a két szervezet gazdasági szakembereinek találkozóját-konzultációját tervezik. Abban is megegyeztek, hogy mindkét szervezet igényli egy ôszi idôpontra a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összeülését. Ezen egyfelôl a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekrôl kellene tárgyalni, másfelôl pedig általában a támogatási rendszerek, alapítványi támogatások kérdésérôl.

Markó közölte: a román kormánynak a státustörvény tervezetével szembeni kifogásait az RMDSZ a kormánypárt politikusainak nyilatkozataiból ismeri, s nem pedig pontosan, leltár formájában. Az RMDSZ kész arra, hogy akár konkrét kérdésekrôl is párbeszédet folytasson a román kormány képviselôivel, de errôl elsôsorban a két kormány képviselôinek kell beszélniük. Ezt az RMDSZ folyamatosan hangoztatta, s elégedetten vette tudomásul, hogy május 23-án a két külügyminisztérium szakértôi párbeszédet folytattak a státustörvényrôl. Az RMDSZ elnöke úgy tudja, a két fél megegyezett a konzultációk folytatásában, s az újabb szakértôi megbeszélésekre valószínûleg a törvény elfogadása után kerül sor.

— Helyes mederben van ez a kérdés, és ezt így kell folytatni az elkövetkezôkben is. A szakértôi megbeszélés tartalmát nem ismerem, nem tudom tehát, hogy milyen konkrét kérdésekrôl volt ott szó — tette hozzá.

Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Az MKP elônyös helyzetben volt, hiszen két évvel a romániai választások után kellett hogy megtegye azokat a lépéseket, amelyeket az RMDSZ már kipróbált.

— Fontos számukra az a tapasztalatcsere, amely a két párt között már huzamosabb ideje mûködik. Be kell vallanom ôszintén, hogy 1998-ban, közvetlenül a szlovákiai kormányalakítás elôtt volt már egy találkozónk, ahol azokat a tapasztalatokat elemeztük, gyûjtöttük be, amelyeket akkor az RMDSZ, az akkori román kormány tagjaként át tudott nekünk adni. Ezek nyomán az MKP-nek sikerült néhány olyan dolgot beültetnie a szlovákiai kormányprogramba, amelyek a szlovákiai magyar nemzeti közösség fontos célkitûzéseinek a megvalósítását eredményezik — szögezte le.

Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bôvítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. Úgy vélte, a hasonlatosságok összevetése, elemzése, majd az adott intézkedések megvalósítása mindkét ország elônyére válhat, s ez a mostani látogatás célja is. Bugár köszönetet mondott az RMDSZ-nek a meghívásért.

Bugár elmondta: a státustörvényrôl Szlovákiában konkrét tárgyalásokra egyelôre nem került sor. A szlovák miniszterelnök viszont kijelentette: nem biztos, hogy a törvény a magyar–szlovák együttélést szolgálni fogja. Ennek eredményeként az elmúlt hetekben a szlovák parlamentben is elindult a vita, s a törvénytervezet a szlovák ellenzék egyik fontos témájává vált. A koalíció részérôl hallgatólagos megegyezés született arról, hogy megvárják a törvény végleges formáját, s azután foglalnak majd állást.

(t)

Többszáz görög katolikus hitû szamosújvári gyûlt össze a múlt hét végén a várost övezô domboldalban található Szentkereszt-kolostor elôtti téren, hogy fogadják Mgr. Dr. Jean-Claude Périsset pápai nuncius érseket. Nem véletlenül képezte Kolozs megyei látogatásának elsô megállóját a Szamos menti kisváros. Éveken keresztül itt mûködött a kolozsvári–szamosújvári görög katolikus egyházmegye székhelye, és amint azt rövid beszédében a magas rangú vendég meg is jegyezte, "Szamosújvár a katolicizmus egyik jelentôs központja".

Nagy megtiszteltetés ez, amelyet örömmel és megelégedéssel vettek tudomásul a helybéliek. Az egyházi küldöttséget Pop Nicolae polgármester fogadta, méghozzá a helyi hagyományokhoz híven kenyérrel és sóval. A kolostor megtekintése után a vendégek meglátogatták a helyi vallási múzeumot, ahol több mint kétszáz értékes ikon és egyházi tárgy tekinthetô meg. A pápai nuncius érseket különösen a görög katolikus vonatkozású könyvek és a kegytárgyak érdekelték, de a vendégek melegen érdeklôdtek a gazdag történelemmel rendelkezô település hagyományai iránt is.

Eredetileg a Vatikán képviselôje meg szerette volna látogatni a kisváros templomait is, de a zsúfolt program miatt ez elmaradt. Az érseket a börtön melletti rabtemetôben található volt politikai foglyok emlékmûvéhez is meghívták, de az említett ok miatt ennek a kérésnek sem tudott eleget tenni. Ugyancsak a múlt hét végén Mgr. Dr. Jean-Claude Périsset több Beszterce-Naszód megyei helységet is felkeresett.

Erkedi Csaba

Tordai civil fórumon vettek részt pénteken délután Kónya Hamar Sándor és Vekov Károly képviselôk. A fórumot a helyi RMDSZ "Mit várunk el érdekvédelmi szervezetünktôl?" címmel szervezte. A cél: felvilágosítani a tordai magyarságot a készülô státustörvényrôl, illetve a nyugdíj-, az adó- és a földtörvénnyel kapcsolatos kérdésekrôl.

A vita késô estig elhúzódott, mivel a részvevôk nagy része pontos felvilágosítást kért a "magyar igazolványról". Megtudtuk, hogy a magyar státustörvényhez hasonló jogszabályok már léteznek Horvátországban és Szlovákiában, és készülôfélben vannak Ukrajnában és Szlovéniában is, tehát a régióban nem számít újdonságnak. Közölték azt is, hogy az Európai Unió képviselôivel folytatott megbeszéléseken, az európai normák tiszteletben tartása mellett, a magyar kormány zöld utat kapott a jogszabály véglegesítéséhez.

Kónya-Hamar Sándor szerint a nézeteltérések csakis párbeszéddel oldhatók meg, s van rá remény, hogy ez megtörténik. Elmondta: fontossággal bír a gyermekes családoknak juttatott húszezer forintos segély, amely azonban a romániai adótörvények értelmében a jövedelmadóról szóló törvény hatálya alá esik, s ilyenképpen magyar állami pénzt juttat a román kincstárba.

Kónya-Hamar rámutatott, hogy a közigazgatási törvény hatályba lépése nagy gyôzelemnek számít az RMDSZ számára, hiszen azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarság aránya a húsz százalékot meghaladja, a polgárok anyanyelven intézhetik ügyeiket közigazgatási szinten. A kormány felkérte prefektusait, hogy intézkedjenek a helységnévtáblák elkészítése és elhelyezése végett. Ez azonban sajnos nem érinti Torda magyar közösségét, ugyanis itt a magyarság aránya csupán 12 százaléknyi.

— Jóval kevesebbet lehet elérni, mint amennyit gondoltunk — vonta le a következtetést Vekov Károly, aki úgy vélte, kijelentését az utóbbi 11 év is alátámasztja. Elmondta: az RMDSZ csak akkor érhet el valamit is, ha a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával szövetkezik. A kulcs azonban a haladás Európa felé, és a magántulajdon elismerése — tette hozzá.

Pataky József RMDSZ-es városi tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy a Tordán is folyamatban lévô szövetségi népszámlálás során lesznek olyan személyek, akik azért vallják majd magyar nemzetiségûnek magukat, hogy a "magyar igazolványt" megkaphassák. Pataky ennek a kérdésnek megoldását sürgette. Szerinte ez azért is szükséges, hogy az RMDSZ-t késôbb ne érjék csalódások.

Bár továbbra is "szûknek, egyre szûkebbnek" érzi azt a gúnyát, amely az RMDSZ-ben rákényszerül, a Reform Tömörülést IV. Kongresszusán nem a kiválás gondolata foglalkoztatta Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ belsô ellenzékének számító platform vezetôje, Toró T. Tibor szombati felszólalásában úgy fogalmazott: jóllehet Markó Béla szövetségi elnök tavaly távozásra szólította fel mindazokat, akik nem lojálisak a szövetséghez, a Reform Tömörülés az RMDSZ-ben, az erdélyi magyar közösségért kívánja megvalósítani elképzeléseit. "Nem levetni, hanem átszabni, tágítani akarjuk ezt a gúnyát, hogy minden magyar beleférjen" — hangzott el. Bár voltak, akik szerették volna, ha a Reform Tömörüléstôl meg tudnak szabadulni, mások pedig azt várták, hogy "annyi pofon után külön utat nyitnak", a platform az RMDSZ keretein belül maradt.

Az elmúlt évrôl szóló beszámolójában Toró szólt az önkormányzati és parlamenti választásokon a platform által elért sikerekrôl. A szövetségi programot sikerült új fejezettel bôviteni, amely Erdély regionális értékeinek képviseletérôl, az itt élô népek közötti stratégiai partnerségrôl szól. A platformvezetô szerint komoly szerepük volt a csángó kérdésnek európai szintre emelésében, illetve abban, hogy a román politikai pártok az elmúlt évben felismerték, az RMDSZ nem csak radikálisokból és mérsékeltekbôl, hanem reformerekbôl is áll.

A Reform Tömörülés elképzelései szerint az RMDSZ új alapokra helyezhetô valódi közképviselet, a közös jövô érdekében. Jelenleg ugyanis — állítják — közösségünk nem ismeri sem a célt, sem megvalósításának eszközeit. Sem a stratégiát, amellyel megszerezzük ehhez a hiányzó eszközöket. A teendôk közül Toró a közösségi és egyéni erdôterületek visszaadását szavatoló törvény végrehajtását, valamint az erdôtulajdon hasznosítását emelte ki. El kell fogadni az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényét, és kezdeményezni kell az önálló magyar állami egyetem létrehozását. Meg kell alakítani a státustörvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges ajánló szervezeteket, amelyek — a törvény politikamentes alkalmazása esetén — az asszimiláció megállításának és visszafordításának eszköze lehet. — Mi partnerei vagyunk ebben a magyar kormánynak, és mindazoknak, akik ebben hisznek — hangsúlyozta. Széles körû vita tárgyává kell tenni a közösségi önkormányzatok, az autonómiaformák és az ezeknek elosztandó közjogosítványok kérdéskörét. Tisztázni kell a koalíció, az együttmûködések feltételeit. A platform támogatni fog minden olyan politikai egyezséget, amely bôvíti a közösség céljait megvalósító eszköztárát, és nem lehetetleníti el a többi eszköz jövôbeli megszerzését. Elképzeléseik megvalósításának érdekében az RT párbeszédet kezdeményez a szövetségen belüli platformokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal, a magyar önkormányzati tisztségviselôkkel.

A Reform Tömörülés kongresszusát köszöntötte Kövér László, a Fidesz — Magyar Polgári Párt ügyvezetô alelnöke is. Szerinte az elmúlt ezer év legfontosabb nemzeti teljesítménye a megmaradás volt. A legfontosabb teljesítménynek a következô évezredben is ennek kell lennie — tette hozzá. A Fidesz politikusa szerint az anyaországi magyarság életlehetôségei 1914 óta nem voltak ilyen biztatóak.

A kongresszuson újraválasztották elnöki tisztségébe Toró T. Tibor Temes megyei képviselôt, megyei RMDSZ-elnököt, aki egyébként az egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. Alelnökök: Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselô, Szász Jenô, Székelyudvarhely polgármestere, Mátis Jenô, a Kolozs megyei RMDSZ képviselôinek (MKT) elnöke, Papp Elôd csíkszeredai alpolgármester, Tamás Sándor, Kovászna megyei képviselô, Borbély Zsolt Attila.

Sz. K.

KÖZGYÛLÉST TART június 6-án 9 órától a CFR-klubban a Kolozsvári Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztára. A pénztár székhelyén (Budai Nagy Antal/Dorobantilor utca 13.) kifüggesztett napirendi pontokat a tagság május 28-tól tekintheti meg.

RENDES ÉVI KÖZGYÛLÉST TART június 1-jén 10 órától a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara. Helyszín: Univers T Ifjúsági Ház nagyterme (Szopori/A. V. Voevod utca 53–55.). Az alapszabályzat értelmében a tagság 50%-ának + 1 személynek kell megjelennie, ellenkezô esetben a közgyûlést június 7-ére ugyanoda és ugyanabban az idôpontban újra összehívják.

A IX. ORSZÁGOS PRO MUSICA FÚVÓSTÁBORT szervezi meg 2001. július 29–augusztus 12. között a rétyi Pro Musica zenei alapítvány és az Antos János Általános Iskola. A táborban az oktatást mûvésztanárok végzik a következô hangszereken: fuvola, klarinét, vadászkürt, fagott, szaxofon, tenorkürt, bariton, altkürt, trombita, F/B tuba, tolóharsona, furulya és ütôhangszerek. Az oktatás intenzív képzés formájában történik, napi hét órában. Jelentkezni a táborba június 15-ig lehet. Bôvebb felvilágosítást az Antos János Általános Iskola titkárságán kaphatnak telefonon: 067/373-804, fax: 067/373-814 (de. 8–13 óra között), telefon: 067/373-728 (délután).

Az Erdélyi Kárpát Egyesület túrajavaslatai

Június 2. (szombat): Seregélyes. Találkozás 9 órakor a 32-es Alverna végállomásában (15 km). Vezeti Kolumbán Gyula.

Június 3. (vasárnap): Szénafüvek. Találkozás 9 órakor a kisállomás elôtti megállóban. Vezeti Jablonovszki Elemér.

Június 6. (szerda): Közgyûlés az Apáczai Csere János Líceumban 17 órakor. Elôadás: Beszámoló a Budapest–Bécs útról.

Június 9. (szombat). Magyarnádas–Nádaskóród–Kolozsvár (Vonat + gyalog 30 km). Találkozás 5.30-kor az állomáson. Elôzetesen a 435-866-os telefonon tessék jelentkezni Vlád Pál túravezetônél!

A KISMAMAKLUB ma délután fél hattól "Játsszunk együtt" címmel tart összejövetelt a Mócok útja 75. szám alatti székházban. Meghívott Nisztor Krisztina óvónô. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak a szervezôk, a kisgyermekes szülôknek pedig ruhasegélyt osztanak.

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum diákjai nem hagyják, hogy az unalom úrrá legyen hétköznapjaikon. Szerveznek, tesznek-vesznek, szórakoznak és tanulnak. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a négy középiskolai évbe minél több érdekes rendezvényt zsúfoljanak, hogy az iskolában eltöltött idôrôl ne a "száraz" órák jussanak az eszükbe, hanem ennél sokkal több…

A nagyváradi Ady Endre Líceum példáját követve, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum is maratontanítást szervezett május 25-26-án a Brassais Véndiák Alapítvány támogatásával. A maratontanítás célja a tanár- diák kapcsolat ápolása, az iskola szellemiségének megôrzése, valamint a tanulás és tanítás egy olyan formájának gyakorlása, mely mind a tanárnak, mind a diáknak érdekesebb és szórakoztatóbb. Soó Éva, Szabó Tímea és Kassay Réka brassais diákok minden tôlük telhetôt megtettek, hogy ez a maratontanítás megvalósulhasson. Meggyôzték a tanárokat, rábeszélték a diáktársaikat és megalkották a programtervezetet. A maratontanítás péntek reggel 8 órakor kezdôdött, amikor a megnyitó keretén belül beszédet mondott Kósa Mária igazgatónô és Rácz Norbert, a Diákklub társelnöke. Mivel a maratontanítás az éjszakát is magába ölelte, és a diákok nagy része még kiskorú, a szülôk jóváhagyására is szükség volt. A szülôk és a tanárok segítôkészségének köszönhetôen a diákok érdekes éjszaka elé nézhettek. A legkülönbözôbb programokon vehettek részt a VIII-XII. osztályok diákjai, sôt a szülôk is. Az elôadások párhuzamosan folytak, volt matematika, biológia, történelem, pszichológia, irodalom, kémia, fizika, informatika elôadás, önvédelem oktatás, daltanulás, extrém sportokról szóló elôadás, filmvetítés stb. Az éjszakai órák szüneteiben egy erre az alkalomra ideiglenesen megnyitott büfében enyhíthették éhségüket és szomjukat a diákok minimális pénzösszeg ellenében.

Bár most még elég idegen a szó, az emberek füle sem szokott hozzá, a diákok megígérték, mindent megtesznek annak érdekében, hogy évente elhangozhasson, s szülôk, diákok, tanárok megszokhassák ezt a szót: maratontanítás.

Oláh Levente

Szombaton este 8 órától került sor a Báthory-líceumban Venczel Péter énekes–zeneszerzô estjére. A rendezvényt a viszonylag újjonan alakult Excalibur Project Egyesület szervezte.

Az egyesület alapító tagjai, Kötô Áron, Vadas László és Kovács István, néhány mondatban felvázolták céljaikat, terveiket. Az egyesületet 2000 októberében jegyezték be hivatalosan. Pénzalapokat pályázatok útján szereznek, céljuk a pályakezdô fiatal mûvészeknek bemutatkozási lehetôséget nyújtani. Minden mûvészeti ágazatot támogatnak (könyvbemutatóktól a színházi produkciókig). Tevékenységük egyik fontos tényezôje: jogvédelmet biztosítani a hazai szerzôknek, ami jelenleg igencsak hiányosan mûködik Romániában. Az elmúlt év decemberében az opera kamarakórusának, a Sotto Vocénak rendeztek koncertsorozatot. Tervbe vették a Maszkura és a Magma diákszínjátszó-csoportok bemutatását Pécsen.

Venczel Péter szerzôi estje kielégítô színvonalú volt A kérdezôk azonban megragadtak a százszor feltett, közhelyszerû kérdéseknél. A túlontúl hivatalosra sikeredett kérdezz–felelek unalomba fulladt volna, ha Venczel Péter szellemes válaszaival nem oldja a hangulatot. A "hivatalos rész" után Venczel Péter együtt énekelte barátaival saját szerzeményeit, de a Piramis, a Fonográf stb. slágereit is.

Nánó Csaba

Május 24-én délután az Unitárius Püspökség amfiteátrumában néhány gyermekmûvész koncertezett. A zenelíceum három tanára: Buzás Pál (zongora), László György (klarinét) és Márkos Albert (hegedû) néhány évtizeddel ezelôtt együtt kamarazenélt, most tanítványaikat szerepeltették. A májusi koncertnek a muzsikálás, a szereplés örömén túl, pedagógiai célzata is volt: az évvégi vizsgák elôtt pódiumon is bemutatni az elkészített mûsort, legyôzni a lámpalázat, az apró bizonytalanságokon önbizalommal átsiklani, egymást hallgatva felmérni az egyéni színvonalat. A közelgô gyermeknap és a pünkösd adott ünnepi keretet a kiskoncertnek.

Szép András (II. o.) zongorista Beethoven F-dúr Szonatináját és Bartók három darabját adta elô a Mikrokozmoszból, egyenletes, stabil tempóban, szép színezéssel. Szôcs Kristóf (II. o.) zongorista zsenge kora ellenére már többször koncertezett itthon, Budapesten és Bécsben. Csütörtök délután két darabot játszott Bartók Mikrokozmoszából, és Vermesy Játék címû mûvét, magabiztosan, ritmikai pontossággal, "férfiasságot" sejtetô bátorsággal. Négykezest is játszott Szép Andrással, Haydn Magyar rondóját hangulatosan, a magyaros ritmusok precizításával adták elô. A Szôcs család három gyermekmûvésze szerepelt ezen a koncerten, Kristóf mellett, Márton (IV. o.) és Anna (IX. o.). Márton hegedült, Rieding Concertinóját szólaltatta meg, jól kigyakorolt, szép frázisokban. Anna zongorakíséretével, Szép Bálint és Szôcs Márton Haydn IV. Esz-dúr két hegedûre és zongorára írt Szonátáját játszották.

Az egymásrafigyelés, a pontos belépések a kamarazenélés csíráját sejtették. Marcello c-moll Concertoját Dan Sorana (VII. o.) szólaltatta meg klarinéton, összhangban a zongorával, a tételek közötti jó hangulati különbséggel. Szép Bálint (VI. o.), Szép András testvére, Rode VI. Hegedûversenyének I. tételét játszotta, helyenként szép tónusú frázisokkal. Demény Balázs (V. o.) az idei országos olimpián III. díjat nyert. Liszt d-moll Etüdjét és Hacsaturján Szonatinját muzikálisan, a versenyzôk magabiztosságával adta elô. Végezetül Weber Esz-dúr Concertinoját Incze Róbert (VIII. o.) szólaltatta meg klarinéton. Játéka magabiztos, technikailag alaposan kidolgozott, és tónusa is alakuló szép tónus.

A hegedûs és klarinétos gyermekmûvészeket zongorán Anamaria Muresan és Horváth Zoltán tanárok kísérték.

A koncert végezetével egyik megilletôdött hallgató azon csodálkozott, hogy ilyen apró gyermekek mekkora zenei teljesítményre képesek. Természetesen kell hozzá tehetség, adottság, és kell a sok gyakorlás, néha a játékról való lemondás, és egy jó tanár, aki a gyermekben szunnyadó tehetséget felszínre tudja hozni.

Kulcsár Gabriella

Az O. Ghibu Elméleti Líceum május 26-án iskolabörzét rendezett a döntés elôtt álló nyolcadik osztályosoknak, akik elég nehéz helyzetben találhatók, hiszen a rendszer nekik is, szüleiknek is új, és nem mindegy, hogy az elkövetkezô négy évet milyen iskolában és milyen profilú osztályban töltik.

A börzén minden magyar tagozatot indító iskola is részt vett. Jelen voltak: az Apáczai Csere János-, Báthory István-, Brassai Sámuel-, Onisifor Ghibu-líceumok; a Maranatha Adventista-, Református-, Római Katolikus-, Unitárius-kollégiumok; a Sigismund Todutã Zeneiskola, valamint az Elektrotechnika, Vasúti, Posta és Távközlési, Könnyûipari Iskolacsoportok képviselôi.

A börzét a fôszervezô, Zsigmond Ilka nyitotta meg, majd többek között beszédet mondott a házigazda iskola igazgatója, aligazgatónôje, valamint a rendezvényt támogató Donát Alapítvány (az O. Ghibu líceum alapítványa) képviselôje.

A megnyitó után a diákok és szüleik nézelôdhettek, érdeklôdhettek minden iskola felôl. A különbözô "standokon" ki voltak állítva az iskola tevékenységét bemutató fényképek, oklevelek, és az iskola diákjaival készült interjúkat vetítettek videolejátszón. A diákok színes bemutatkozókártyákból, iskolaújságokból is tájékozódhattak, megtudhatták az induló osztályokkal és a felvételi vizsgával kapcsolatos tudnivalókat. A börze után sportvetélkedôt szervezett a házigazda iskola a jelenlevô diákoknak.

A nagyszámú jelenlevô bizonyítja az iskolabörzék szükségességét, hiszen megkönnyíti mind az iskolák, mind a szülôk és diákok dolgát.

Oláh Levente

Az idei kilencedikes felvételik valamint az elsô osztályba történô beiratkozások már nemcsak a szülôknek és diákoknak jelentenek fontos próbatételt — mint azt az utóbbi években megszoktuk — , hanem vizsga elé állítják a közoktatási rendszer minden magyar anyanyelvû felelôs beosztású pedagógusát is. Az iskoláknak ugyanis bôven volt idejük felkészülni arra a konkurenciális helyzetre, amely a magyarság lélekszámának apadásával — az évek múltával — egyre hangsúlyozottabbá válik Kolozs megyében, így természetesen Kolozsváron is.

Kolozs megye líceumai — Erdély más régióihoz képest — kiváltságos helyzetben voltak, ugyanis a Szabadság ifjúsági mellékletében hónapokkal ezelôtt teret adott arra, hogy iskolájuk rendezvényeirôl, hangulatáról, világnézetérôl beszámolva rendszeresen, hatásosan reklámozzák magukat. A megye magyar tagozatos/magyar tannyelvû líceumai ily módon könnyen meggyôzhették a napilap többtízezres felnôtt olvasótáborát arról, hogy nemcsak akkor kezd pezsegni náluk a diákélet, amikor május végén kiderül, csak három-négy nyolcadikos akar líceumukba iratkozni…

Az elmúlt hónapok alatt nemes versengés indult meg a Bonifácz körül, és ennek az egészséges versenyszellemnek köszönhetôen olyan színvonalra jutott a melléklet, hogy jelenleg több megyében olvassák, mint magát az anyalapot. Tudnak a Brassaiban, Apáczaiban, Unitárius és Református Kollégiumban, a Báthoryban és az O.Ghibu Líceumban zajló életerôs diákéletrôl szerte Erdélyben — és a világhálónak köszönhetôen — az egész világon.

A vidék — sajnos — messze lemaradt a bonifáczos iskolák mögött — habár az is igaz: Torda és Dés még fel-felugrott a szerelvényre…

Bárhogy is nézem a dolgokat, meg kell állapítnom: egyre érettebben, egyre korszerûbb módszerekkel vívják már a nagy kolozsvári magyar iskolai központok a kilencedikesekért a nemes iskola-várháborút. Jó érzés látni, hogy egy-egy líceum milyen profi módon építi arculatát, milyen szakértelemmel növeli befolyási övezetét, milyen konokul harcol azért, hogy a lehetô legjobb tanárokat szerezze be. Kellemes meglepetés volt tapasztalni, mennyire megváltozott Kolozsváron az iskolák diplomáciai stratégiája: egyre jobban kitárják kapujukat az éltetô közeg, azaz a társadalom felé, egyre szorosabban — és zökkenômentesebben mûködnek együtt a másik éltetô közeggel, a sajtóval.

Persze kivételek is vannak, és nemcsak vidéken. Számomra például megmagyarázhatatlan az, hogy vannak Kolozsváron magyar tagozatos/magyar tannyelvû líceumok, ahonnan ebben az évben egyetlen rendezvényrôl sem számoltak be a diákok, tanárok! Van a megyében olyan líceum is, ahol beismerték: azért nem tudnak bekapcsolódni az országossá nôtt Bonifácz-mozgalomba, mert náluk semmi nem történik, és nem akarják ezt nagydobra verni.

Kétségtelen: a jól menedzselt, jó arculattal rendelkezô líceumok egyre jobban kiválnak a bolyból. Az is biztos: nincs olyan mechanizmus a világon, amely megakadályozná azt, hogy szürkeségbe burkolózott, magának való iskolák diákjait ne szippantsák el a jól menedzselt, egyre jobb hírnek-névnek örvendô oktatási intézmények.

Néhány évvel ezelôtt még divatos vitatéma volt az, hogy melyik oktatási stratégia a jobb: az iskolai központok kialakítása, vagy a meglévô magyar tagozatok erôsítése.

Most más a helyzet. Ma már csak jól és rosszul menedzselt iskolák vannak. Élni vágyók, illetve euthanázia-jelölt passzív-mogorvák. A Donát negyedi Onisifor Ghibu Líceum tavaly még nyomába sem ért a belvárosnak. Most már komoly konkurenciát jelent a magyar elméleti líceumok számára!

A versenyben tíz-húsz körrel lemaradt líceumok sorsa — véleményem szerint — megpecsételôdött. Az idén — talán jövôre is — még kizsarolják maguknak a lélegeztetô készüléket, de aztán már nem fogja elnézni nekik a nyugati életstílust egyre jobban felvevô romániai magyar társadalom azt, hogy cammogásukkal és siránkozásukkal állandóan zavarják az élnivágyó iskolák terepfutását.

Egy-két év múlva ugyanis már az élbolyból kell kiválni annak a két-három líceumnak, amelyik a vészesen fogyatkozó magyar gyerekek nevelésébôl szeretné biztosítani mindennapi kenyerét.

Hagyjuk hát nyugodtan felkészülni ôket erre a nagy megmérettetésre-futásra. Álljunk félre az útjukból!

Szabó Csaba

Volszk városban, a hadifoglyok számára berendezett kórházban (a szép épület azelôtt a volgai németek középiskolája volt) hozott össze a sors egy Nicolae Burcã nevû roma bajtárssal. Olyan fekete volt, hogy inkább afrikainak nézte volna az ember, foglalkozásra nézve kovács. Bár írni-olvasni nem tudott, természetes intelligenciája és kellemes egyénisége folytán mindenki megbecsülését és szeretetét vívta ki. Mindenhez értett: ô borotválta a foglyokat, varrt, kézimunkázott, és ha valami elromlott, a nôvérek Nyikolájt hívták. Régi, sztálingrádi fogoly volt, már meg tudta magát értetni velük. Bár sebesüléstôl megbénult lába miatt mankóval kellett járnia, és hazatérése esetén is bizonytalanná vált a jövôje, Nyikoláj mindig vidám volt. Csak akkor szomorodott el, mikor a feleségére, gyermekeire gondolt, akiket Antonescu Transznisztriába deportált. Errôl a szörnyûségrôl tôle hallottam elôször. Nyikolájt negyednaponként a mocsárláz is gyötörte; ilyenkor nem tudta megenni az adagját, elajándékozta. Nekem is adott, gyakran. Gátlásosan-félénken mondta: ne utálj enni a tányéromból; bár fekete vagyok, nem vagyok mocskos. Valóban, mindnyájunk közül talán ô tisztálkodott legalaposabban.

Volszk arra a területre esett, ahol 1945 nyarán teljes napfogyatkozás volt. A nôvérek, orvosok erre felkészítettek, kormozott üvegeket is adtak a szemsérülés megelôzése végett. Nyikolájnak meg is próbáltam magyarázni, miért lesz egy idôre sötétség, de ô ezt nem fogadta el. Mikor a napkorong kezdett eltûnni, kultúrkörének megfelelôen Nyikoláj varázsigéket, imákat kezdett mondani, vizet öntött ki az ablakon, egész szertartást celebrált, hogy a "Vîrcolac" le ne nyelje a "Mama Soare"-t. Rögtönzött? Vagy ôsi emlékeket örökölt? Hiszen sem ô, de talán szülei sem láttak még teljes napfogyatkozást. Legfeljebb holdfogyatkozást, a sátor elôtti tábortûz mellett ülve. Szelíden megkérdeztem tôle, hogy ha ô nem lép közbe, akkor a nap nem jött volna újra elô? De nem gúnyolódtam vele, hiszen ô a hite szerint jót cselekedett, és nem ártott vele senkinek. Tette azt, ami az ô mûveltségi szintjének megfelelt.

Nyikoláj jutott eszembe, mikor Funar polgármester a napokban riadóztatta a rendôrséget, csendôrséget, a városháza alkalmazottait egy nagy szerencsétlenség megelôzésére. Értesülései szerint az UDMR revizionista-terrorista szervezet szélsôséges vezetôi románellenes akcióra készültek: a május 22-rôl 23-ra virradó éjszakán a "horthysta idôkre emlékeztetô helység- és utcanév-táblákat szándékoznak elhelyezni". Hogy miért "horthysta idôkre" hivatkozik, az nem világos. Horthy elôtt évszázadokig, utána is még sokáig voltak magyar feliratok Kolozsvárt, Funar éberségének — akárcsak Nyikoláj szertartásának — meg is volt az eredménye: egy szál magyar felirat sem jelent meg Kolozsváron! Nem ez az egyetlen veszély, amelytôl Funar szép hazánkat óvta. Többször is sürgette, hogy el kell kobozni a felhalmozott fegyvereket a magyar személyektôl, intézményektôl, egyházaktól. Sikeresen harcolt a magyar egyetem ellen, ami az elsô lépés lett volna Erdély elszakítása felé. A magyar konzulátus létesítését minden igyekezete ellenére sem tudta megakadályozni, de azáltal, hogy az épületrôl lelopatta a "Nagy-Magyarország" címerét hordozó zászlót, hogy táblán figyelmeztetett arra, hogy a konzulátus a magyar kémhálózat központja, mégiscsak megakadályozta a magyar revizionisták tervét: még mindig nem sikerült nekik feldarabolni az országot. Ezzel dicsekszik is, arról igyekszik meggyôzni a választókat, hogy neki köszönhetô a román népet fenyegetô veszélyek elhárítása. Sajnos, elég sokan vannak, akik ezt el is hiszik neki.

Bizonyos hasonlóság ellenére a Nicolae Burcã és Gheorghe Funar közti párhuzam sántít. A nagy különbség az, hogy Nyikolájt jóindulat, segíteni akarás vezérelte, ôszintén, minden hátsó gondolat nélkül tette, amit tett. Eszébe sem jutott, hogy a világkatasztrófa veszélye miatt valakit (zsidót, magyart, németet, oroszt) vádoljon. Pedig ilyen elképzelések bôven voltak a világtörténelemben, és még ma is vannak. Hitte, hogy ô hárította el a szerencsétlenséget, vagy legalábbis hozzájárult az elhárításához, de ezért nem várt el sem erkölcsi sem anyagi hasznot. Egyszerû, de tiszta lélek volt.

Fey László

(Folytatás)

A verifikáló bizottság nem hozott döntést. 1950 májusában kizárták a pártból, fellebbezését 1952 nyarán végleg elutasították." Bodor András történészprofesszor visszaemlékezései szerint reggel hat órára hívták össze az alapszervezeti gyûlést. Itt kérték vissza G. G.-tól párttagkönyvecskéjét. Pedig ô igyekezett még a verifikálás után is bizonyítani "hûségbôl". Ekkor válogatta Vörösmarty Mihály verseit egy a Haladó hagyományaink sorozat számára. És mivel már 1947-ben kivégezte Arany János Toldiját, most az Elôszóban Vörösmartyról a következôket írta: "Tanulhatunk-e ma Vörösmartytól; Szolgálhat-e tanulságokkal Vörösmarty haladó elemeinek kritikai felhasználása a párt és a szovjet irodalom útmutatása nyomán fejlôdô irodalmunkban?" Ekkor már a magyar irodalomtörténeti katedrán tanított (ahol elôtte Abafáy Gusztáv adta elô ezt a korszakot. Én Abafáyt hallgattam. És bár nem voltak nagy elôadásai, nem mondott ilyeneket Vörösmartyról.)

A nagy tragédia Balogh Edgárnál következett be. Az ô házatáján robbant az idôzített bomba. Edgár még serényen mozgott a verifikálás során a széksorok között. Hisz ô volt a Bolyai Egyetem rektora. És operakedvelô ember. November negyedikén is elment a Hunyadi Lászlót meghallgatni a sétatéri magyar operába. Ha jól emlékszem, ez épp vasárnap volt. Este már várta otthon, a Rákóczi út 48. szám alatt a Szekuritáté. Ezekben a napokban tartóztatták le Csôgör Lajost, a Bolyai Egyetem elsô rektorát, ekkor már a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektorát, Jordáky Lajost, Antal Dánielt.

1949-ben Gaál Gábor még a Diákház nagytermében marxista elôadást hirdetett az összes kolozsvári fôiskolásoknak. Jelenlét kötelezô volt. De ezen a napon nem jelent meg G. G. Vártuk egy jó órát, majd indultunk mindannyian szakmai intézetünkbe. Jancsó Elemért sem találtuk a Magyar Irodalomtörténeti Intézetben. Késôbb megtudtuk, valahogy elterjedt a híre a letartóztatásoknak. És G. G. is meg Jancsó is otthon várta, hogy érte jöjjön a szekus kocsi. Nem jött értük. De felkapaszkodott a Trefort utcán, s a bolondok házánál bekanyarodott a Kôkert utcába. Hétfôn, reggel a Holdvilág utcán, a sarki gyógyszertár elôtt suttogó embereket találtam. Jaskó, az öreg szocdem nyomdász, a Bubi apjának kollégája és harcostársa közölte velem a hírt. Tehát a Diákházban már tudtam a Bubi letartóztatásáról. Ôt szerették a környéken, apját pedig tisztelték.

G. G. nem került erre a sorsra. Ellene sajtókampányt kezdtek a verifikálás után. Csak a Kántor–Láng Romániai Magyar Irodalom 1945–1970 címû könyvben találhatók meg a Réthy Sándor (Reischer Artúr volt piarista gimnáziumi tanárom) könyvészeti adalékokjában.

(Folytatjuk)

Kovács Ferenc

Felméréseink szerint lehetséges olvasóink jelentôs része mindössze csak azért nem fizet elô a Szabadságra, mert szerény, romló anyagi körülményei miatt nem engedheti meg magának. Ugyanakkor nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik több Szabadságra is elô tudnának fizetni havonta, közöttük a közvetlen környezetünkben élô, átlagon felüli keresettel rendelkezô társaink, illetve az a számos Szabadság-olvasó, aki Interneten keresztül ingyen olvashatja lapunkat. Ezt továbbra is megtehetik, de hátha van kedvük segíteni ott és akkor, amikor kell, ráadásul minimális erôfeszítéssel.

Mindannyiuk segítségére siet szerkesztôségünk azzal, hogy megszervezi a másokra is gondolók elôfizetésre irányuló támogatásának eljuttatását a rászorult kiskeresetûeknek.

Tisztelettel felkérünk ezért minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 47 000 lejjel (+ kihordási díj — 0-tól 3875 lejig, terjesztôtôl függôen, az egész kevesebb, mint 2 dollár!) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik irigylésre nem méltó anyagi okokból lemondani kénytelenek a magyar nyelvû napilapról.

Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2.) csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asociatia Culturalã Minerva, Banca Comercialã Românã, Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon május 29-ig.

HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!

Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.

Tegnap délig támogatás érkezett Hollai Hehs Ottó részérôl (Németország), valamint Koós Ferenctôl (Kolozsvár), összesen 4 750 000 lej értékben. A támogatásra kerülôk nevében is köszönjük!

A szerkesztôség

Elôdje, a HKH (Hadsereg Központi Háza, más néven CCA) sikereivel kiegészítve a 21. elsôségére törô Bukaresti Steaua fölényes gyôzelmet aratott, s ezzel már nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is bebiztosította elsô helyét és a bajnoki címet.

Eredmények és góllövôk: l Besztercei Glória–Bukaresti ROCAR 2–0 (Zamfir — öngól és Schumacher) l Brassói FC–Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó 1–1 (Vacskó, illetve Vochin) l Bukaresti Rapid–Medgyesi Gázmetán 2–1 (Nitã és Mãldã-

rãsanu, illetve Drãgulin) l Ploiesti-i Astra–Bákói MFC 1–1 (Dãscãlescu, illetve Cursaru) l Steaua–Galaci Otelul 5–0 (Claudiu Rãducanu 3, Tricã és Litã) l Suceavai Foresta–Bukaresti Dinamó 0–1 (Mihalcea) l Bukaresti National FC–Pitesti-i Arges FC 3–0 (Kiritã, Hrib és Radu) l Krajovai Universitatea–Ploiesti-i Petrol 2–0 (Domokos és Savu). A táblázaton:

1. Steaua 28 16 8 4 50–28 56

2. Dinamó 28 14 6 8 50–39 48

3. Brassó 28 14 5 9 31–24 47

4. Arges 28 12 9 7 39–37 45

5. Rapid 28 11 10 7 35–25 43

6. Glória 28 12 4 12 42–40 40

7. National 28 12 4 12 36–37 40

8. Krajova 28 10 8 10 30–34 38

9. Astra 28 10 7 11 36–30 37

10. Petrol 28 11 4 13 31–33 37

11. Csalhó 28 9 10 9 36–39 37

12. Otelul 28 9 7 12 30–39 34

13. Foresta 28 7 12 9 36–40 33

14. Bákó 28 8 7 13 35–42 31

15. ROCAR 28 9 4 15 37–51 31

16. Gázmetán 28 3 9 16 20–36 18

A következô forduló két slágermérkôzése: Arges FC–Rapid és Brassó–Glória.

L. F.

Ritka nagy lehetôséget szalasztott el a második csoportban a Nagybányai FC és Resicabányai MSC — egyikük sem tudta kihasználni, hogy az éllovas szabadnapos, s így, jobb gólkülönbségüknek köszönhetôen, a temesváriak maradtak az elsô helyen.

Eredmények: l Nagyváradi Bihar FC–Nagybányai FC 1–0 l Aradi UTA–Marosvásárhelyi HSK 4–0 l Szatmárnémeti Olimpia–Krajovai Extenzív 5–2 l Vajdahunyadi Corvin–Resicabányai MSC 1–1 l Temesvári Politechnika–Râmnicu Vâlcea-i MFC 4–2 l Krajovai Electro–Gyulafehérvári Apullum 0–2 l Turnu Severin-i Drobeta–Târgu Jiu-i Pandúrok 1–0; a Temesvári UM és Petrozsényi Zsil szabadnapos volt. A sorrend:

1. Tem. UM 27 16 5 6 51–24 53

2. Nagybánya 27 16 5 6 42–19 53

3. Resicab. 28 16 4 8 44–27 52

4. Bihar 27 13 6 8 27–20 45

5. Extenzív 27 12 7 8 35–27 43

6. Olimpia 27 13 1 13 34–40 40

7. Poli 28 12 3 13 40–31 39

8. Pandúrok 27 11 6 10 32–29 39

9. UTA 27 10 6 11 39–33 36

10. Zsil 27 10 6 11 35–35 36

11. Apullum 28 11 2 15 32–52 35

12. Corvin 28 10 4 14 24–29 34

13. Drobeta 27 10 3 14 33–49 33

14. Elektro 28 10 1 17 22–36 31

15. Mv. HSK 28 9 4 15 30–49 31

16. Rm. Vâlcea 27 6 5 16 27–47 23

A következô forduló tétmérkôzései: Tem. UM–Olimpia, Nagybánya–Zsil, Mv. HSK–Corvin és Apullum–UTA — ebben a fordulóban a Resicabánya és a Poli szabadnapos.

L. F.

Sodronyipar Stadion, 500 nézô. Vezette: Adrian Voica (Beszterce).

Sodronyipar: Ceclan — Rosu (61. perc Toader), Lilian Rus, TÍMÁR, Simon — Keresztes (68. perc Kállai), Dâmbean (46. perc Kis), BRATU, FODOR — Forró, Mâtiu. Edzô: Adrian Coca és Mihai Cuc.

Aranyos FC: Munteanu — Pasca, Codescu, Cãpusan, COSTISOR — FILIP (79. perc Suciu), Szabó (62. perc Sânpetrean), Podar, Purcar — Tilincã, Vasilicã Rus. Edzô: Gheorghe Mâlnã és Florin Handrea.

Gólszerzôk: Tímár (23. perc), Fodor (28. perc) és Mâtu (77. perc), illetve Costisor (83. perc).

Szögletarány: 4–4 (3–2); lövések: 13–12 (kapura: 8–7); sárga lap: Rosu és Tímár, illetve Szabó.

Tizenhat év után ismét a második vonalban szerepelhet az Aranyosgyéresi Sodronyipar. Immár 33. alkalommal lesz tagja a B osztálynak, miután 1952-ben és 1954-ben az élvonalban is szerepeltek. A tordaiak elleni mérkôzés kezdete elôtt az NBC helyi tévéadó segítségével és Costicã Petrus (Kolozsvári Rádió) hozzájárulásával ünnepélyes keretek között bemutatták a VII. csoport bajnokának tagjait, vezetôit és kisegítô személyzetét.

A Sodronyipar jó szereplését bizonyítja, hogy a találkozóra eljött Ion Crãciunescu játékvezetô — nyilatkozata szerint a Becali testvérek küldötteként, tehetségeket kutat a hírneves sípmester.

Maga a mérkôzés szép volt, nem volt jelen a mindenkori ellenségeskedés, számos gólhelyezetnek voltunk tanúi, a játék kiegyensúlyozott volt. A hazaiak jobb technikáját jelzi, hogy többször tudták kihasználni lehetôségeieket. Minden találat jobb oldalról indult. Az elsônél szöglet nyomán Bratu gurított hátra Simonnak, akinek a kapu elé beívelt labdáját Tímár értékesítette. Öt perccel késôbb a jobb szélen vezetett támadás során Forró lövése eltalálta a jobb kapufát, a lepattanót pedig Fodor vágta be. A harmadik gólnál gyors ellentámadás során Kállai röviden passzolt Mâtiunak, ô pedig átemelte a labdát a tehetetlen Munteanun. A szépítô találatnál pedig Pasca jobb oldali beadását a jól érkezô Costisor rúgta be.

Schmidt Jenô

Gépész utcai stadion, 100 nézô. Vezette: Dan Cristian Lucian (Nagyenyed).

CFR: Lãzãreanu (86. perc Hupusan) — Gãvrus, Cazan, Veltan, Marius Marian (83. perc Fodor) — Benke, Ghiorma, David, Mateut — Petrescu, Mircea (60. perc Bercea). Edzô: Marius Bretean.

Nitramónia: Airoaie — Lucaciu (75. perc Aboaice), Rusu, Bucur, Fãtu (55. perc Filip) — Balázs, Serban, Corfar, Chiric — Dorel Ganea, Mardan (60. perc Dobrin). Edzô: Florin Comsa.

Gólszerzôk: David (4. perc), Mateut (28. perc), Mircea (54. perc) és Petrescu 2 (58. és 66. perc), illetve Serban (60. perc).

Szögletarány: 5–3 (3–3); lövések: 11–6 (kapura: 9–4); sárga lap: Benke, Mircea, illetve Lucaciu és Dorel Ganea; kiállítva: Veltan és Dorel Ganea (mindketten a 74. percben).

Évek óta elôször láttam a vasutas csapatot játszani, és meglepett, hogy a táblázaton mennyire szerény helyen tanyáznak. A hôség ellenére a CFR végig támadott, és góllövô kedvben sem szenvedtek hiányt. Kilencszer találták el Airoaie kapuját, s ebbôl öt gól született, ami elég jó arány. A fogarasiak is nyíltan játszottak, ezért az egész mérkôzésrôl elmondhatjuk, hogy egy percig sem volt unalmas. Sportszerû mérkôzést láthattunk, leszámítva a 74. percet, amikor Veltan és Dorel Ganea kakaskodása nyomán a játékvezetô — nagyon helyesen — zuhanyozni küldte ôket. Egy mondat a bíráskodásról: bár szinte mindenki elismeri, hogy alacsonyabb osztályokban a mérkôzések keményebbek és nehezebb kézben tartani ôket, olyan kritikán aluli bíráskodást, mint a legtöbb A osztályos meccsen, nem láttam. Egy lehetséges ok: talán kevesebb valuta forog kézen-közön a csapatok háza táján.

Sergiu David a 4. percben szerzett hatalmas gólt: a tizenhatos csücskérôl kapásból lôtte ki a fogarasiak hálóját. Ugyanô a második találatban is benne volt: egy általa elvégzett szabadrúgást értékesített Mateut. A Nitramónia sem maradt helyzet nélkül, de csatáraik rendre kihagyták a ziccereket. A 44. percben Ganea már az ötösön belül volt, amikor Lãzãreanu kapusnak sikerült megszereznie a labdát.

A második félidô Petrescunak, a vasutasok csatárának a mennybemenetelét hozta. Már az újrakezdés után egy perccel megmutatta magát, amikor átjátszotta az egész fogarasi védelmet, de lövését védte a kapus. Az 54. percben a vendégek védelme belegabalyodott a pettyesbe, és ezt Mircea használta ki. 3–0-nál a Nitramoniának már semmi vesztenivalója nem volt, így a meccs még érdekesebbé vált. Alig négy perc telt el a Mircea találatától, amikor a CFR újabb védelmi hibát használt ki: egy beadás ide-oda pattogott a 16-oson belül, amíg a kapufa mellett ólálkodó Petrescu fejére nem esett, aki szinte véletlenül ért el gólt. Nem volt véletlen mûve viszont a vendégek találata: Corfar (talán a legjobb fogarasi játékos) gyönyörû akciójára, amikor minden hátvédet faképnél hagyott, Serban tette fel a koronát. Petrescu azonban nem elégedett meg a háromgólos vezetéssel. Egyéni akcióból, minden védôt lerázva, 5 méterrôl az üresen maradt kapuba lôtt. Az utolsó húsz percben (Veltan és Ganea már említett pofozkodásán kívül) jelentôsebb esemény már nem történt. Aki a hôség ellenére is elment a mérkôzésre, nem bánta meg.

Nánó Csaba

A nagy hôség Szamosújvárott sem akadályozta meg a góllövô kedvet, az alig 250 nézônek gólzáporban volt része. A házigazdák az idén még nem játszottak ilyen jól, valósággal hengereltek. A 20. percben már 3–0 volt az eredmény, mesteri módon mind a három gólt a szemfüles Bartos Sándor szerezte. A vemdégek nem bírták szusszal, Bocos a 36. percben 4–0-ra növelte a különbséget, Olteanu tett pontot a félidô mérlegére. Közben a brassóiak rúgtak egy látványos gólt Bartos hátvéd révén, 30 m-es szabadrúgásból. Igaz, a labda irányt változtatott egy szamosújvári védôn, másképpen nem csapta volna be Pãdure kapuvédôt.

A második játékrészre már csak két gól maradt: a 68. percben Giurgiu fejesgóljának, majd a 84. percben ismét Olteanunak tapsolhatott a közönség.

Az Olimpia együttese: Pãdure (70. perc Utiu) — Igna, Cionca, Giurgiu, Kulcsár — Roman, Olteanu, Muntean — Cupsa, Bartos (70. perc Coroi), Bocos. A találkozót a resicabányai Radu Daniel hibátlanul vezette (jóformán alig kellett megszólaltatnia a sípot, olyan békés meccs volt).

Erkedi Csaba

*

Kolozs megyei érdekeltségû csoportok további eredményei: VII. csoport: Bethleni Szamos Gáz–Marosvásárhelyi Gázmetán 2–1; a Prázsmári Textil és Dicsôszentmártoni Kémia játék nélkül kapta a pontokat; az Alsójárai Bányász és a Viktóriavárosi Viromet szabadnapos volt; VIII. csoport: Nagysomkúti Liber Humana–Désaknai Bányász 2–0, Szatmárnémeti Szamos–Aradi West Petrom 2–1, Aradi Telecom–Vaskohsziklási Acél 4–0, Élesdi Körös–Magyarláposi Lápos 3–0, Aradi Astra–Zilahi Armãtura 1–1 és Avasfelsôfalui Avas–Szatmárnémeti Sólymok 2–2; a Kolozsvári U FC szabadnapos volt. A táblázatokra holnapi lapszámunkban térünk vissza.

(pja)

Sãlãjean búcsúmérkôzésén kétség nem fért, melyik csapat a jobb: a 9. percben Neamtu, a 27. percben Luput, a 34-ben pedig Danciu volt eredményes a házigazdák részérôl. Szünet után pedig a cserék is villogtak, és összehoztak két találatot: Oprea a 62., Budeanu a 75. percben lôtt gólt. Ez is békés mérkôzés volt, George Rãceanu fôvárosi játékvezetônek egyszer sem kellett lapot "osztogatnia".

Kevesen tekintették meg a találkozót, talán a hôségért, de aki a dési stadionba látogatott, gond nélkül gyôzelmet, szép mérkôzést láthatott. Viorel Abrudan, Sebi Suvagãu és Lucian Roman a következôket szerepeltette: Bãdan — Sãlãjan, Bujitã, Luput, Halász — Mosut, Danciu, Târnoveanu, Bãtrânu (45. perc Oprea) — Dorin Pop, Neamtu (68. perc Budeanu).

Kósa Róbert

Nyolcgólos elôny után vesztett a Kolozsvári U-Ursus!

Szombaton befejezôdött a 2001. január 4-én rajtolt nôi liga 22 fordulós alapszakasza. A továbbiakban a 12 résztvevô június 5–10-e között Buzãuban lép pályára, ezúttal két erôcsoportba osztva — 1–6., illetve 7–12. helyezettek —, hogy eldöntse a végsô sorrendet, egyúttal a kontinentális kupákban szereplôket (az elsô négy helyezett) és a két kiesôt.

Mivel minden pontocskának értéke van (ugyanis a csapatok magukkal viszik a rájátszásba a pontokat), az utolsó, 22. forduló összecsapásainak nagy jelentôsége volt. Tükrözik ezt a szombati eredmények is, a találkozókon ádáz küzdelem folyt. Kivételt csak a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim és a Piatra Neamt-i Fibrexnylon közötti mérkôzés jelentett, amelyen a sokszoros bajnok gárda aránylag simán, 33–25-re nyert a moldvai lányok ellen.

Ami a kolozsvári lányok szereplését illeti, sajnos, újra nemkívánt teljesítményrôl számolhatunk be, az utóbbi hetekben Gheorghe Mãrgineanu felkészítette együttes nagyon szoros összecsapáson 24–23 arányú vereséget szenvedtek Brassóban a helybeli Rulmentultól. Nem is a számszerû eredményrôl van szó, hiszen az idei mérsékelt teljesítmény nyomán nem számítottunk gyôzelemre, hanem egy újabb nagy, elszalasztott lehetôségrôl, hiszen az u-ursusos lányok a szünetben 16–11-re, újrakezdés után éppenséggel 19–11-re vezettek, de akárcsak március 3-án Konstancán — ahol pontosan ugyanígy, 19–11-re vezettek a kolozsváriak —, ezúttal is értethetetlen módon visszaestek, s elvesztettek egy olyan mérkôzést, amelyrôl már a brassóiak is szinte lemondtak. A döntetlenhez sem hiányzott sok, az 58. percben 22–22-t mutatott az eredményjelzô tábla, sôt, az utolsó percben is 23–23 volt az állás, és a fôiskolásoknál volt a labda. Ekkor azonban (túlontúl) látványos akcióval, úgynevezett "kínai figurával", félkör fölött beugrásos dobással próbálkoztak, elvesztették a labdát, és a házigazdák kíméletlenül kihasználták az ellentámadást. Bár a találkozón még Ionicã Munteanu is feliratkozott a góllövôk listájára, ez sem segített. A többi kolozsvári gólt Pop és Rogoz (7–7 találat), Chirilã (3), Vlad (2), Sârbu, Petrache és Vârtic (1–1) szerezte.

Mielôtt a többi szombati eredményrôl szólnánk, megemlíthetjük, hogy elmaradt találkozón a Fibrex 33–26-ra legyôzte a Bukaresti Rapidot, s így a harmadik helyen fejezte be az alapszakaszt.

Az utolsó forduló többi eredménye: Rapid–Zilahi Silcotub 29–29, Jászvásári MSK XXI–Bukaresti RAT-Antilopa 26–29, Nagybányai ERA–Galaci Otelul 25–24 és Konstancai Hidrotechnika–Dévai U-Remin 25–24.

A fenti eredmények után a rájtászás elôtt a következô a sorrend (csak a pontszámokat írtuk ki, mert egyenlô pontszám esetén amúgy is az egymás elleni mérkôzések mérlege dönt):

1. Silcotub 62

2. Oltchim 58

3. Fibrexnylon 51

4. Rapid 49

5. Déva 48

6. Hidrotechnika 45

-------------------------------------------------

7. Galac 43

8. Brassó 38

9. U-Ursus 36

10. Nagybánya 35

11. Antilopa 32

12. Jászvásár 31

Radványi Pál

Férfi Nemzeti Liga
Vasárnap a 30. forduló találkozóira került sor, a tegnapi mûsor csak öt mérkôzést tartalmazott, a hatodik játékot, a Nagybányai Minaur–Pitesti-i Dacia összecsapást május 30-ra, szerdára halasztották. Meglepetésre nem volt ok, az idei bajnokságban már szinte minden eldôlt: a Bukaresti

Steaua három fordulóval a finálé elôtt bajnoknak tekinthetô, a Piatra Neamt-i Fibrexnylon nem vesztheti el a második pozíciót, ismeretes a két kiesô is (Nagyvárad és Bákó). Tehát mindössze a bronzéremért és a 4. helyért (amely ugyancsak európai kuparészvételre jogosít föl) folyik harc.

A kolozsvári diákok Piatra Neamt-i találkozójáról — Fibrexnylon–Kolozsvári U-Nehézgépgyár Agressione 27–22 (10–11) —, Remus Moldovan, a csapat edzôje elmondta: az együttes egy félidôn át egyenrangú ellenfele volt az ezüstérmes gárdának. A második játékrászben a helyiek beleerôsítettek, és megérdemelten nyertek. A kolozsváriak góljain Rocas és Burcã (5–5), Gal (4), Dãncilã (3), Cãtinas és Boancã (2–2), valamint Baciu (1) osztozott, a kapuban Florean védett.

A vasárnapi többi eredmény: Konstancai Portul–Bákói Kézilabda Klub 39–25, Buk. Steaua–Galaci Ulpimex 30–26, Nagyváradi Repcon–Buk. Dinamó 25–29 és Temesvári U-Politechnika–Brassói Dinamó 18–16. A sorrend: 1. Steaua 88, 2. Fibrex 78, 3. Buk. Dinamó 69, 4. Konstanca 68, 5. Galac 64, 6. Pitesti 62, 7. Nagybánya 60, 8. Kolozsvár 57, 9. Temesvár 51, 10. Brassói Dinamó 47, 11. Nagyvárad 38, 12. Bákó 34 pont — az utolsó két helyezettôl egy-egy pontot levontak meg nem jelenésért.

Legközelebb, június 3-án, vasárnap: Kolozsvár–Steaua, Bákó–Temesvár, Brassó–Nagyvárad, Pitesti–Fibrex, Galac–Konstanca és Buk. Dinamó–Nagybánya.

(radványi)

Kolozsvárott a megyei atlétikai bizottság megrendezte a felnôttek részére az országos bajnokság megyei szakaszát. Igaz, néhány ifi és felnôtt atlétánkat Bukarestbe hívta a "kötelesség", a meghívásos Grand Prix, de az itthon maradottak is jó eredménnyel rukkoltak elô szombat délután a Ion Moina Stadionban.

A 100 méteres síkfutásban a fiúknál az Antal-ikrek, Zoltán (10,7 mp és István (10,8 mp) mögött még Claudiu Tudorel eredménye is jónak számít (10,9 mp). Mindhárman id. Szarukán László tanítványai csakúgy, mint a lányoknál gyôztes Simona Rosca, aki 12,0 mp-es idôt repesztett a feljavuló Háry Andrea elôtt (12,3 mp). E két lány 200 m-en is jól teljesített 25,4 és 25,8 mp-es idôkkel. A fiúknál 200-on Gabriel Duma 22,6 mp-es ideje ígéretes. A 400 m-es síkfutáson a lányoknál a még ifi III.-as korcsoportú Mihaela Susa — edzô: Nagy István és Ana Ille — ezúttal 61,1 mp-es idôt futott (az ô korában Silai Ilona 63,1 mp-cel tartotta az országos ifi csúcsot!), és szép jövô elé tekint. A Távközlési/Telecom-líceum sportolói (Nyerges Mihály, Rãzvan Pop, Mihaela Lehaci és Simona Nitescu) is jó eredményekkel jelentkeztek, de a legfigyelmre méltóbb teljesítmény Cristina Domide (U) 5,95 m-es ugrása volt.

A dobók külön említést érdemelnek, hiszen eredményeik egyre javulóban vannak, fôleg diszkoszvetésben. Ráduly-Zörgô Károly tanítványai, Romulus Boar 46,40 m-t és Sebastian Coldea 41,50 m-t, súlylökésben pedig George Popescu (mindhárman U) 15,03 m-t dobott. A gerelyhajítást a távközlési Sever Bindea nyerte 58,58 m-rel, itt újabb távközlési tehetség mutatkozott be Lucian Mãrgineanu (49,54 m) ifi II-es korosztályú versenyzô személyében!

Ezen a héten a Távközlési/Telecom-líceum négypróba csapata Krajován szerepel. A Balázs Jolán Stadionban, a Grand Prix keretében szerepelt 8 kolozsvári atléta eredményérôl hazatértük után számolunk be.

Nagy Péter

A vb-pontversenyt vezetô Michael Schumacher (Ferrari) nyerte a monacói nagydíjat csapattársa, a brazil Rubens Barrichello, és az ír Eddie Irvine (Jaguar) elôtt. A német 12 pontra növelte elônyét az ötödik helyen célba érkezô skót David Coultharddal (West-McLaren-Mercedes) szemben, a pilóták élmezônye: 1. M. Schumacher 52, 2. Coulthard 40, 3. Barrichello 24 pont. A konstruktôröknél a Ferrari vezet 76 ponttal, további részletek holnapi lapszámunkban.

A magyar kormány továbbra is rendelkezésére áll azoknak, akik pontosításokat kérnek a státustörvénnyel kapcsolatban — jelentette ki Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Párt ügyvezetô alelnöke a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szombati sepsiszentgyörgyi kongresszusán. A politikus "fantáziadúsnak" nevezte a magyar ellenzéki pártok státustörvénnyel kapcsolatos gáncsoskodásait, ennek ellenére a Fidesz számít az MSZP és az SZDSZ támogatására a törvénykezdeményezésnek a parlamentben, illetve a szomszédos országokkal és az EU-val történô elfogadtatásában. Az RMDSZ–Fidesz kapcsolatot Kövér jónak minôsítette, és reményét fejezte ki, hogy az RT is otthon érezheti magát az erdélyi magyarság egészének érdekeit képviselni hivatott szövetségben.

— A magyar kormány idôben megtette a szükséges lépéseket, hogy semmiféle félreértés ne fogalmazódjon meg a szomszédos államok politikusaiban azokról a szándékokról, amelyek a magyar kormányt ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásakor motiválták. Ha mégis pontosításokra van szükség, akkor a továbbiakban is bárkinek a rendelkezésére állunk — jelentette ki a Szabadságnak Kövér László. — Azt gondoljuk, hogy a határon túli kisebbségi nemzetrész és az anyaország közötti kapcsolatok erôsítése nem csupán a határokon átnyúló nemzeti integrációt erôsíti, hanem a szomszédos államok segítségére is van. Ha ugyanis a magyar állam státustörvény segítségével otthonmaradásra készteti a határon túli magyarokat, akkor ezzel azt az alkotóerôt, vitalitást is támogatja, amely nélkül az illetô ország is szegényebb volna, és az európai csatlakozás is nehezebben menne — mondotta Kövér.

A magyar ellenzéki pártok egy idô óta igyekeznek túllicitálni egymást a határon túli magyarok sorsának jobbítása terén. Az SZDSZ a magyar igazolvány helyett pénzt, évi több milliárdot osztana szét, az MSZP pedig a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti biztos kinevezését, és három hónap helyett hat hónapos legális munkavállalási engedélyt javasol. A Szabadság arra kérte a politikust, kommentálja a magyar ellenzék javaslatait.

— Biztosak voltunk abban, hogy ameddig csak lehet, az MSZP és az SZDSZ a törvényjavaslat elfogadásának megakadályozására fordítja minden energiáját. Amikor viszont a Magyar Állandó Értekezleten felismerték, hogy ezzel a politikájukkal szembe kerülnek nemcsak a magyar közvéleménnyel, hanem a határon túli magyar szervezetekkel is, akkor taktikát változtattak. Megpróbálják lekicsinyelni a törvény jelentôségét, különbözô javaslatokkal azt próbálják bizonyítani, hogy ôk is vannak olyan jó magyarok, mint a kormánypártiak. Ezt különben nem is szeretném kétségbe vonni, csak azt gondolom, hogy könnyû ellenzékben hat hónapot javasolni, amikor még azt sem tudjuk pontosan, hogy a három hónapos munkavállalási lehetôség miképp fogja a magyar munkareôpiacot befolyásolni. Mint ahogy abban is biztos vagyok, hogy ha a magyar kormány javaslatában hat hónap szerepelt volna, az MSZP óva intette volna a kormányt ettôl, nehogy a határon túli magyarok elvegyék az otthoniak elôl a munkalehetôséget, Azt gondolom, hogy bármennyire is "fantáziadús" ötletekkel áll is elô idônként a két párt, a kormánykoalíciónak minden ésszerû és kompromisszumos javaslatot be kell építenie a tervezetbe, természetesen a határon túli magyar szervezetekkel konzultálva. A törvénytervezetnek az EU-val, illetve a szomszédos országokkal történô elfogadtatásában számítunk az MSZP és az SZDSZ közremûködésére és támogatására is, szeretnénk minél nagyobb belsô egységet, belpolitikai konszenzust teremteni — hangoztatta a politikus.

Más újságírói kérdésre Kövér László elmondta: tiszteletre méltónak tartja a Reform Tömörülés törekvését, hogy otthonra találjon az RMDSZ-ben, amely az egész romániai magyarság érdekeit kell hogy megjelenítse a meglehetôsen bonyolult román belpolitikában. Amennyiben ez a törekvés sikeres lesz, az RMDSZ is demokratikusabbá válik. Ha ezek a fiatalok nem lettek volna, az RMDSZ-bôl az az életerô hiányozna, amely sokban segítette az elmúlt tíz évben sikerei elérésében. Amennyiben az RT nem tudna megmaradni a szövetségen belül, az az RMDSZ végét jelentené, ha nem is a szó szoros értelmében, de erkölcsileg mindenképpen. Szerencsére, ennek lehetôségét eddig még senki komolyan nem mérlegelte, az RMDSZ számíthat a Reform Tömörülésre — hangoztatta a nagyobbik magyar kormánypárt ügyvezetô alelnöke, aki jónak nevezte az RMDSZ és a Fidesz közötti viszonyt.

— Nem a kincstári kötelezettség mondatja velem, hogy jó a viszony, hanem mert így is gondolom. Minden, a határon túli magyarokat illetô kérdésben egyetértünk, ez különben nem volt jellemzô a korábbi kormánypártok és az RMDSZ kapcsolatára. Ezt a lojális partneri viszonyt mind ellenzékben, mind kormányon fenntartottuk, és a jövôben is fenn kívánjuk tartani. Az RMDSZ-en belüli Reform Tömörüléshez ezen túl jó néhány érzelmi szál, közös emlék, generációs kapocs is fûz minket, amit, remélem, senki sem ért félre, és nem akar félremagyarázni — jelentette ki Kövér László.

Székely Kriszta

A Balázs Ferenc-centenárium szombaton délután Mészkôn folytatódott ünnepi istentisztelettel az unitárius templomban. A szószéki szolgálatot dr. Szabó Árpád püspök végezte, beszédének alapjául János Evangéliuma 12. részének 24 versét választotta: Bizony, bizony, mondom néktek, ha a földbe esett búzaszem el nem hal, csak egymaga marad; de ha elhal, sok gyümölcsöt terem.

Hasonlóképpen termett gyümölcsöt Balázs Ferenc is az általa Isten völgyének nevezett vidéken, ahol rövidre szabott életpályája alatt nemcsak lelkészi és irodalmi tevékenységet folytatott, hanem bizonyságként ott áll az 1931-ben restaurált gyönyörû kis templom, az akkor épített lelkészi lakás, a vidékfejlesztési tervei, az általa létrehozott népfôiskola. Ez mind a Balázs Ferenc-i életmû gyümölcse, amely, akár az elvetett búzamag, ma is sokak számára életet és erôt adó mindennapi kenyér.

Ez a szüntelenül keresô embertípus, ez a lobogó hajú fiatalember, aki meg akarta váltani a világot, bár újszerû gondolataival megzavarta az embereket, ugyanakkor megmutatta, mit jelent a cselekvô kereszténység, és hogyan lehet összehangolni a hitet a tudással, az értelemmel.

Az igehirdetés után a mészkôi egyházközség nevében Bartha Mária Zsuzsanna helybéli unitárius lelkész köszöntötte az egybegyûlteket, majd Andrási György elôadótanácsos ismertette Balázs Ferenc életútját, amelyet talán egy mondattal lehetne jellemezni: Reményeink fölfele törnek, mint az ágak.

A templomban tartott megemlékezés záróakkordjaként a Kolozsvári Unitárius Kollégium diákjai és énekkara mutatott be ünnepi mûsort, majd a templomkertben álló Balázs Ferenc mellszobor megkoszorúzására került sor. Innen a szépszámú megemlékezô a mészkôi temetôbe vonult, ahol az unitárius egyház, a mészkôi egyházközség, a mészkôi RMDSZ, az EMKE, a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság, valamint az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület nevében helyeztek el koszorút Balázs Ferenc sírjára. A centenáriumi emlékünnepség a helybéli unitárius egyházközség által rendezett falutalálkozóval zárult.

Köllô Katalin

Egyre nagyobb érdeklôdésnek örvendenek a Didaktikai Központ (Casa Corpului Didactic) által szervezett tanfolyamok — tûnt ki a megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén. A legnagyobb érdeklôdésre az idén is a számítógépes tanfolyamok tartanak számot.

Silvia Tinicã pszichológus, a Didaktikai Központ referense elmondta: a pedagógusok továbbképzését szolgáló 24 tanfolyam közül a számítógépes kurzusok mellett a konfliktuskezelô és a felmérési módozatokat ismertetôk a legkeresettebbek. A számítógépes ismereteket hetente mintegy százan sajátítják el a Didaktikai Központ "tantermeiben"; a központ oktatói kellemes meglepetésként könyvelték el, hogy egyre több idôsebb tanár dönt amellett, hogy — ami késik, nem múlik alapon — nekifog számítógépezni... Tinicã szerint az idôsebb kollégák számítógép ismeretek iránti érdeklôdése jelzés értékû.

A sajtóértekezleten jelen volt Valentin Cuibus, a kolozsvári Gyermekpalota igazgatója is, aki kissé meglepetten vette tudomásul a mai tizenéveseknek a gyermekpalotai "szolgáltatásokkal" kapcsolatos opcióit, amelyek egyértelmûen utaltak arra, hogy a sport-, tánc- és nyelvoktatás mellett drámaian szürkül a filológiai körök egykori fénye. Cuibus felvázolta a Gyermekpalota és a World Vision szervezésében június 2-án kezdôdô gyermeknapi programot is, amely — a szervezôk szerint — mintegy 12 000 felnôttet és 8000 kiskorút fog az utcára, azaz szabadtéri rendezvényekre csalogatni. Az igazgató úgy vélte, hogy a Gyermeknap és a Gyermekpalota létrejöttének 50. évfordulójának ünnepén csak az aszfaltrajzoló gyerekek száma meg fogja haladni az 1200 fôt. Az "invázió" június 3-áig tart. (A gyermeknapi rendezvények programját késôbbi számainkban közöljük).

Szabó Csaba

Az Észak-atlanti Tanács, amely külügyminiszteri találkozóját május 29–30-án tartja Budapesten (elôször azóta, hogy Magyarország 1999 márciusában a NATO tagjává vált), az 1949-ben megalapított szövetség legfôbb politikai és döntéshozó szerve. A NATO legfontosabb feladata az, hogy politikai és katonai eszközökkel biztosítsa valamennyi tagállamának biztonságát, összhangban a NATO-val — amely a továbbiakban életre hívta a maga katonai szervezetét is —, valamint az ENSZ alapokmányának elveivel. A szerzôdés 5. cikke értelmében a szerzôdô felek a bármelyikük ellen intézett támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintik, és támogatást nyújtanak a megtámadott félnek.

A szövetség által az alapvetô cél, a biztonság megôrzésére alkalmazott módszerek és politikák nagymértékben változtak azt követôen, hogy véget ért a hidegháború, a kelet–nyugati szembenállás, amely annak idején szükségessé tette a NATO létrehozását. A NATO mindmáig kulcsfontosságú szerepet vállal a demokrácia, az emberi jogok és a törvény uralmának értékein nyugvó tartós és békés európai rend megôrzésében — legutóbb éppen a Balkánon bizonyította ezt.

Az Észak-atlanti Tanács (angol nevének kezdôbetûivel: NAC) a szövetség nagyköveti rangú állandó képviselôibôl áll, ülésein, amelyekre általában a szövetség brüsszeli székhelyén kerül sor, a NATO fôtitkára, vagy távollétében a fôtitkár helyettese elnököl. A Tanács az állandó képviselôk szintjén hetente legalább egyszer ülést tart, de magasabb, külügyminiszteri, védelmi miniszteri és csúcsszinten is találkozókat tart, ezek színhelye változó. A külügyminiszteri és a védelmi miniszteri találkozókra általában évente kétszer kerül sor, csúcstalálkozót akkor tartanak, amikor ezt fontos fejlemények indokolják.

A budapesti tanácskozás az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri szintû ülése, amelyen tehát a 19 tagállam külügyminiszterei vesznek részt. Bármilyen összetételben ül is össze, a Tanács hatásköre és döntéshozatali felhatalmazása ugyanaz, és döntései ugyanolyan rangúak — természetesen a legfontosabb döntéseket általában miniszteri, illetve csúcsszinten hozzák. A NATO legközelebbi csúcstalálkozóját, azaz az Észak-atlanti Tanácsnak az állam- és kormányfôk részvételével sorra kerülô legközelebbi ülését június 13-án Brüsszelben tartják meg, sok tekintetben ennek elôkészítését is szolgálja a budapesti külügyminiszteri találkozó.

Az Észak-atlanti Tanács (NAC) a NATO egyedüli olyan szerve, amelynek hatáskörét magában az Észak-atlanti Szerzôdésben fektették le, a NATO (nagyszámú) további irányító testületeit már a NAC hozta létre, és ezek feladata voltaképpen az, hogy a Tanácsot segítsék döntéseinek meghozatalában, illetve annak megbízásából vállaljanak felelôsséget olyan különleges területeken, mint a védelmi tervezés, nukleáris tervezés és különbözô katonai kérdések. Ezek a további testületek is ülésezhetnek magas, miniszteri szinten.

A Tanács ilymódon egyedülálló fórumot jelent a tagállamok kormányai közötti széles körû konzultációra és döntéshozatalra minden olyan kérdésben, amely biztonságukat érinti. A két éve tag Magyarország számára különösen fontos, hogy a testület asztala körül minden NATO-tagállam azonos jogokkal fejtheti ki nézeteit. A döntések, amelyekhez konszenzussal jutnak el, a tagállamok közös akaratát fejezik ki. A Tanács nem szavaz tehát a döntésekrôl, nincsenek többségi határozatok. A NATO vonatkozó okmányai rámutatnak: minden tagállam részese a Tanács vagy annak fennhatósága alatt megfogalmazott politikának, és részese az egyetértésnek, konszenzusnak, amelyen ezek a döntések alapulnak.

Az Észak-atlanti Tanács miniszteri szintû ülésein általában a megnyitó nyilvános, a sajtó részvételével, majd a zárt ajtók mögött lezajló tanácskozásról a szövetség fôtitkára, illetve az egyes nemzeti küldöttségek vezetôi tájékoztatják a közvéleményt. A gyakorlatban az NAC miniszteri szintû és csúcstalálkozói után a fôtitkárral együtt mindig az amerikai küldöttség vezetôje tart angol nyelvû sajtóértekezletet, szinkrontolmácsolással, a nagy sajtóteremben. Ennek a két sajtóértekezletnek anyagát bocsátják kazettán is a nemzetközi sajtó, a különbözô rádiók tudósítóinak rendelkezésére. A különbözô nemzeti küldöttségek vezetôi ezzel párhuzamosan tájékoztatják a "hazai" sajtót.

A fôtitkár és az amerikai küldöttségvezetô egymást követô két "nagy" sajtóértekezlete a tanácskozások befejezése után mindenesetre érzékelteti, hogy a világ, a nemzetközi média szemében a NATO lényege mindmáig az úgynevezett transzatlanti kapcsolat, a szövetség legfôbb katonai-politikai erejét alkotó Egyesült Államok európai szerepvállalása.

A hidegháború befejezôdésével a NATO intézményes együttmûködési rendszert alakított ki a kilencvenes évek elején feloszlott Varsói Szerzôdés — majd Szovjetunió — különbözô utódállamaival. Elôször az Észak-atlanti Együttmûködési Tanács jelentette, majd 1997 óta az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) alkotja az erre szolgáló intézményes keretet. Május 30-án az utóbbi, jelenleg 46 államot számláló testület égisze alatt kerül sor a 19 NATO-tagállam és az együttmûködésben jelenleg részt vevô 27 további partnerország külügyminiszteri szintû találkozójára, amely lehetôséget nyújt az egész térség békéjével és biztonságával kapcsolatos kérdések, a NATO és a békepartnerségi katonai együttmûködésben részt vevô országok közötti idôszerû témák áttekintésére.

A Korunk a szellemi tisztaság és a gondolatok szabadsága mellett a nemzeti összefogás érzését is táplálta története során — jellemezte a hetvenöt éves kolozsvári folyóiratot Hankiss Ágnes, a Károlyi Palota Kulturális Központ (KPKK) fôigazgatója az Erdélyrôl Európában — mítosztalanul címû rendezvényen, amelyet a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Apáczai Sajtóhíd Alapítvány támogatásával tartottak meg Budapesten.

Kántor Lajos fôszerkesztô köszöntôje után Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy "a Korunk története jellemzô a magyar kultúrközösség Trianon utáni útjára: a húszas évek baloldali liberalizmusát a harmincas évek marxista, majd reformkommunista irányzata követte. Az 1957-ben újrainduló lapot a szovjet típusú bolsevizmus jellemezte, majd folyamatosan átalakult a magyar kisebbség identitását ápoló intézménnyé, s 1990 utáni szellemiségét európai jellegû nemzeti liberalizmus határozza meg."

A Korunk szerkesztôi és közremûködôi az erdélyi történelem kiemelkedô pillanatait, valamint a jelenlegi erdélyi társadalom jellemzôit ismertették. R. Várkonyi Ágnes a fejedelemkori Erdély történetérôl, Marosi Ernô a prágai Szent György szobrot alkotó kolozsvári fivérekrôl, Benkô Samu a nem-euklidészi geometria egyik megalapítójáról, a marosvásárhelyi Bolyai Jánosról, Romsics Ignác pedig a független Erdély gondolatának a nemzetközi politikában való jelenlétérôl tartott elôadást. Láng Gusztáv Németh László és a német filozófia kapcsolatáról, Salat Levente pedig az évezred eleji erdélyi multikulturalitásról beszélt.

A magyar státustörvény-javaslatot kicsit elhamarkodottnak, az "elkülönülési törekvéseket bátorítónak" nevezte Ion Iliescu román államfô abban az interjúban, amelyet a Magyar Televízió világhíradójának adott székelyföldi látogatását követôen. Az interjút péntek este sugározza az m1.

Iliescu, akinek látogatása egybeesett az új közigazgatási törvény hatálybalépésével, úgy vélekedett, hogy Románia egységes nemzetállam, amelyben az együtt élô etnikumoknak túl kell magukat tenniük a szembenállásokon, a szerinte sokszor mesterségesen szított viszályokon.

A törvényben biztosított széles körû anyanyelvhasználati lehetôségekrôl szólva a román elnök hangsúlyozta: ez egy pillanatig sem teszi kétségessé azt az alkotmányos kitételt, hogy az állam hivatalos nyelve a román, ugyanakkor a bukaresti kormány a "kisebbségek saját identitását és kulturális örökségét az ország közös kincsének tekinti". Ion Iliescu ennek kapcsán méltatta az RMDSZ politikáját, hogy vállalta a kisebbségi kormány támogatásának politikai felelôsségét.

A magyar státustörvénnyel kapcsolatban leszögezte: részleteit ugyan nem ismeri még a javaslatnak, de információi szerint a kezdeményezôk kicsit elhamarkodták a dolgot, körültekintôbben kellett volna eljárniuk. Az államfô szerint a magyar igazolvány "nem is igazán demokratikus és egyáltalán nem európai". Úgy gondolja, a tervezet kezdeményezôi el fogják végezni a szükséges javításokat, mert a javaslatnak "itt-ott az európaisággal ellenkezô kicsengése van".

Iliescu ugyanakkor dicséretesnek mondta a magyar vezetésnek azt a törekvését, hogy nagy figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, és — mint hozzátette — e téren Romániának van mit tanulnia. Kitért arra is, hogy Bukarest soha nem állította szembe a határon túli románok anyaországgal való kapcsolatait állampolgári mivoltukkal. Elmondása szerint mindig arra ösztönözték ôket, hogy legyenek lojális állampolgárai annak az országnak, amelynek területén élnek. Jelezte: elsô látásra úgy tûnik, hogy a magyar törvénytervezet bizonyos rendelkezései nincsenek igazán összhangban ezzel.

Románia és Magyarország kapcsolatairól szólva Iliescu Németország és Franciaország példáját említette: hogyan lett két korábban ellenséges országból az Európai Unió alappillére.

Az elnök az öt évvel ezelôtt Temesvárott megkötött alapszerzôdést ma is egy "természetes, magától értetôdô kapcsolatrendszer" alapjának tekinti, és bízik abban, hogy az "érzékeny pontok és túlhaladott mentalitások" ellenére mindkét oldal azt táplálja, ami összeköti, és nem azt, ami elválasztja a két országot.

Lapzártakor: Gheorghi Prisãcaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke vasárnap bejelentette, hogy szerdán a testület elé idézik a kedden Budapesten tárgyaló Mircea Geoanã külügyminisztert, akitôl tájékoztatást várnak a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációk eredményérôl, a felek, az Európa Tanács, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, valamint az érintett országok kormányainak álláspontjáról.

A komoly belpolitikai válságot átélô Ukrajna egyelôre látszólag nem foglalkozik a magyar státustörvénnyel, vagyis Kijev kivár — írja vezércikkében a készülô státustörvény ukrajnai fogadtatásáról az Ungváron megjelenô megyei lap legfrissebb száma.

A környezô országok magyar és nem magyar sajtójában az anyaországi státustörvényrôl megjelent, zömmel bíráló véleményeket idézô terjedelmes elemzésében Kôszeghy Elemér, az újság felelôs szerkesztôje a többi között megállapítja: a státustörvénnyel kapcsolatos csend csak látszólagos, Ukrajnában igenis éberen figyelik Budapest és a kárpátaljai magyarság lépéseit. Fôleg a szélsôjobb, amely a tiltakozás szellemét könnyen kiszabadíthatja a palackból, és a törvénytervezetre zúdíthatja. Példa erre az a mozgalom, ami a vereckei honfoglalási emlékmû ellen kialakult — emlékeztetett a szerzô. A cikkíró szerint nem tudható, hogy az új ukrán kormány megalakulását követôen Budapest tervez-e konzultációkat ebben a kérdésben Kijevvel. Jó volna, mert ha nem is sikerül a szellemet a palackban tartani, de el lehetne érni, hogy kevesebb rombolást, félreértést és félelmet okozzon.

A lap megjegyezte, hogy a csütörtökön és pénteken Kárpátalján tartózkodó Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, aki a magyar kormány politikusai közül talán a legtöbbet foglalkozik a határon túli magyarokkal, nem találkozik hasonló rangú ukrán politikussal, ráadásul Kárpátalja állami vezetôi sem tartózkodnak a megyében. "Így alighanem a státustörvény bevezetésének esetleges ukrajnai következményei legfeljebb csak egymással egyetértô magyar–magyar körben kerülnek majd megvitatásra. Így azonban megválaszolatlan marad az a kérdés is, hogy a kijevi hivatalos álláspontot vajon ilyen szûk körû eszmecserék mennyire tudják befolyásolni. Ha egyáltalán tudják..." — zárta írását az ungvári magyar újság.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]