 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. november
(XIII. évfolyam, 255. szám)
Milne Micimackó címû klasszikussá vált mûvét mutatja be vasárnap délután 16 órakor a kolozsvári bábszínház magyar tagozata, Kovács Ildikó rendezésében, melyet nemrégiben láthattunk a színház román társulata elôadásában is, szintén a jeles rendezônô színrevitelében. Kovács Ildikó szerint ez az a darab, melyben nyoma sincs az agresszivitásnak, minden a barátság és a szeretet jegyében történik. A rendezônô saját megfogalmazása szerint ez a fajta "lelki kultúra" hiányzik manapság, a szülôknek ugyanis nincs idejük a gyerekekbe oltani ezt az érzést, márpedig tôlünk, felnôttektôl függ gyerekeink lelkivilága. Ehhez viszont egy olyan bábszínházra is szükség lenne, amely leginkább egyfajta "lelki tér" lenne, ám Kovács Ildikó szerint ennek a legnagyobb akadálya elsôsorban az, hogy a hivatalosságok lekezelôen viszonyulnak a bábszínházakhoz, hiszen azok "csak" bábelôadásokat készítenek, "csak" gyerekeknek. A méretekkel van probléma, ugyanis nem leereszkednünk kellene a gyerekekhez, hanem felemelkednünk az ô magasságukhoz. S ha már a méreteknél tartunk, a rendezônô véleménye szerint szinte tarthatatlan az a helyzet, hogy az ország összesen 19 bábszínházából a kolozsvári az egyetlen, amely rendkívül kis teremmel rendelkezik, penészes, vészkijáratok nélkül, és pincéje tele van a "könnyezô gomba" nevûbaktériummal. Ezt a helyzetet vázolta a színház igazgatója Traian Savinescu is, aki elmondta, hogy a felújítás utáni elsô benyomás pozitív, de ennek a látványnak a háta mögött sok mûkedvelô szinten megoldott dolog húzódik meg. A bábszínház pincéje ugyanis, kellô hozzáértés és befektetés nélkül, továbbra is rettenetes állapotban van, melynek megoldására az igazgató ismételten a megyei tanács segítségét kérte. A termet nem tudták annak idején szélesíteni — fûzte hozzá Kovács Ildikó — mert a szomszédságban levô konzervatórium az Oktatásügyi Minisztériumhoz tartozik, a bábszínház pedig a Mûvelôdésügyihez, kommunikáció hiányában pedig a bôvítési lehetôség is elúszott. Az intézmény egyébként nemcsak a tér hiánya miatt küszködik nehézségekkel, hanem hiányzik a szakképzés és a társulat bôvítésének a lehetôsége is. A szakképesítést a legjobb tanárokkal kellene megoldani, hiszen a bábszakmában a kreativitás a legfontosabb követelmény — mondotta Kovács Ildikó — és nem "végrehajtó" színészekre van szükség. Ezzel kapcsolatban Traian Savinescu kifejtette, hogy a Babes–Bolyai Egyetem Színház Tanszékén kérte egy bábkurzus beiktatását is, Palocsay Kata segítségével, melynek eredményeképpen talán lesz egy-két hallgató, aki majd ezt a szakmát választja. Ugyancsak új kezdeményezésnek számít az igazgató azon ötlete, hogy egyfajta játszóházat rendeznek be a színházhoz tartozó melléképületek egyikében, ahova a gyerekek hetente néhány alkalommal összegyûlhetnek és megfelelô irányítással fejleszthetik kreativitásukat.
Vasárnap délután tehát mindenki szívesen látott vendég a bemutatón, gyerekek és felnôttek egyaránt, hiszen Kovács Ildikó, saját bevallása szerint is, azért választotta ezt a darabot, hogy eszünkbe juttassa elfeledett gyermekkorunkat.
Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója Markó Bélának címzett, október 4-én keltezett nyílt levelében a szövetségi elnök segítségét kéri az opera és a színház közt évek óta tartó, és egyre jobban elmérgesedô konfliktus megoldásában. Az intézményvezetônek — lapunkban különben korábban már jelzett — kifogásai értelmében Tompa Gábor színházigazgató három éve az operát és személyét lejárató, és a mûvelôdési minisztériumba is eljuttatott levelekkel árasztja el, amelyek szerint a Simon vezette intézményt "kizárólag politikai okokból tartják fönn".
Az opera igazgatójának levele azt követôen került nyilvánosságra, hogy a magyar színházban tovább mérgesedik a viszony az intézmény vezetôsége és a színészek egy csoportja közt, akiknek Tompa Gábor nem hosszabbította meg szerzôdésüket. Mint ismeretes, a nyolc elbocsátott színészhez csatlakozott a társulatból már korábban kiváló Sebesi Karen Attila is, aki "közösség- és közönségellenességgel" vádolja a színház igazgató-rendezôjét.
Holnapi lapszámunkban részletes interjút olvashatnak Madarász Loránddal, a színházi szakszervezet vezetôjével, és Tompa Gábor is kifejti a Szabadságnak álláspontját a két intézmény közötti viszály okáról, illetve a színházban kipattant munkakonfliktusról. (Simon Gábor levelét a 7. oldalon ismertetjük)
A Kolozs megyei közoktatási szakszervezet (SLIPC) tagságának mintegy 80 százaléka véli úgy, hogy a tanügyiek bérgondjait csak az általános sztrájk oldhatja meg — nyilatkozta a Szabadságnak Lucia Cojocaru, a SLIPC alelnöke, aki figyelmeztetett: a megmaradt 20 százalék is egyetért a tiltakozó megmozdulások gondolatával, de úgy vélik, a tömegtüntetés szintjét nem kellene túllépni. — Ebbe a 20 százalékba be kell számítani az óvodák valamint a kisegítô iskolák személyzetét is, akik már eleve nem léphetnek sztrájkba, így az egész megye készen áll az általános sztrájkra — mondta az alelnök.
Az általános sztrájk elsô állomása a november 12-ére tervezett bukaresti nagygyûlés lesz, amelynek kezdeményezôje — akárcsak két évvel ezelôtt — az a Szabad Közoktatási Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), amelynek oszlopos tagja a Kolozs megyei SLIPC is. A megyét mintegy 50 szakszervezeti vezetô fogja képviselni. A tömegtüntetésen jelen lesznek a többi közoktatási illetve egyetemi szakszervezetek küldöttségei is, sôt, a Sanitas Szakszervezeti Szövetség és az állami alkalmazottak más szakszervezetei is jelenlétükrôl biztosították a pedagógusokat, akik a Forradalom terén gyülekeznek majd, és onnan indulnak a Parlament épülete elé.
Amennyiben a városi tanács is úgy akarja, injekcióstûvel felszerelt különleges pisztolyokkal vadásznak majd kóbor kutyára a sintérek.
A Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) fennhatósága alá tartozó kutyamenhely tevékenységét ellenôrzô bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, feltétlenül szükség van a kutyabegyûjtô kocsi lecserélésére. — Többször megtörtént, hogy a sintérek nagy kínok árán nyakoncsípték a gazdátlan ebet, és megpróbáltak menekülni a felháborodott lakók elôl, akik védelmükbe vették a kutyákat. Mivel a kocsi nem indult el, az ebbarátok a sintérek után eredtek, és szabadon engedték a négylábúakat — mondta Boros János.
A vizsgálat során a bizottság tagjai azt tapasztalták, javulás észlelhetô a sintérközpont tevékenységében. Eddig a sintérek száz kutyával többet fogtak el, mint tavaly egész évben, kevesebb kolozsvárit haraptak meg a gazdátlan ebek.
Az RMDSZ-es alpolgármester arról is beszámolt, a kutyamenhelyen kezelt ebekre szánt összeget immár két éve nem növelték meg.
Szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük a kolozsvári taxisoknak annak érdekében, hogy gyakorolhassák szakmájukat. Pár héttel ezelôtt munkabizottság jött létre a városban zajló taxistevékenység szabályozására. A bizottság tagja többek között a fogyasztóvédelmi hivatal, a városi közlekedésrendészet, a taxis cégek, illetve a magántaxisok képviselôje.
Boros János RMDSZ-es alpolgármester, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: újratárgyalták a taxisok számára a városi tanács által ingyen rendelkezésre bocsátott taxiállomások helyzetét, megjelölték a helyeket, felszámolták azokat, amelyeket a taxisok egyáltalán nem használtak.
Ugyanakkor közös megegyezés alapján módosították a taxisok normarendszerét, szabályozták az engedélykiváltás módszereit. Amennyiben a felek megállapodnak, a taxisok sem dohányozhatnak az ügyfelek szállítására használt személygépkocsiban, és illô öltözetet követelnek meg tôlük. Mivel sokan panaszkodtak, a sofôröknek azt is megtiltanák, hogy magozzanak a taxiállomásokon.
— Megnyugtatom a taxitulajdonosokat, hogy nem fogjuk arra kötelezni ôket, hogy sárgára fessék gépkocsijukat. Szükség lesz viszont arra, hogy két helyen is feltüntessék, milyen céghez tartoznak, névjegyüket és a viteldíjat fel kell hogy tüntessék a mûszerfalon — mondta Boros János. Ugyanakkor abban állapodtak meg, tiltják azt, hogy a más megyébe bejegyzett gépkocsikat fuvarozásra használják, a taxiscégek havonta közlik a polgármesteri hivatallal a vállalatnál dolgozók jegyzékét. Mindezt azért, hogy könnyebben kiszúrják a kalóztaxisokat.
A normarendszer módosításának tervezete magába foglalja azt is, hogy az engedélykiváltás minden év január 1–31. idôszakban történik. Nem a taxisoknak kell a polgármesteri hivatalhoz menniük, a cégvezetôk begyûjtik a szükséges iratokat és leadják a városházán.
Szerdán Gheorghe Funar polgármester nyílt levelet intézett Octav Cozmâncã közigazgatási miniszterhez, amelyben arra panaszkodik, hogy október 30-án Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere, "nem az ország hivatalos nyelvén szerkesztett faxot küldött" Boros János kollégájának.
A polgármester levelében az áll, hogy a faxon Nagyvárad polgármesteri hivatalának fejléce található, és Boros János kollégája Kolozsvár "horthysta megszállás alatti elnevezésére utal". Kolozsvár polgármestere számára "hihetetlen, hogy egy nagyváros alpolgármestere nem tartja be az Alkotmányt", amelynek 13. cikkelye kimondja, Romániában a hivatalos nyelv a román.
Funar arra kéri Cozmâncát, lépjen fel Kapy ellen.
Kolozsvár elöljárója ugyanakkorelégedetlen amiatt is, hogy a keddi tanácsülésen az önkormányzati képviselôk nem járultak hozzá a kötvények kibocsátásához, nem utaltak ki 50 millió lejt a Román Operának a Manole Mester bemutatója költségeinek fedezésére.
Szerdán mutatkozott be a sajtónak az 1999 októberében létrehozott Microentreprise Credit Romania Rt. kolozsvári fiókja. Ani Daniela Mustatã helyi igazgató és társai elmondták: fôleg kis- és középvállalatoknak, kisebb mértékben pedig magánszemélyeknek és családi vállalkozásoknak nyújtanak hitelt. Fennállásuktól 2001. szeptember 30-ig ez 190 esetben 1 millió 370 ezer német márka összértékben sikerült. A cég részvényesei németek, munkatechnológiája úgyszintén. Fô részvényese az Internationale Micro Investitionen AG, amelynek részvényese a Kelet-Európában és a világ más átalakuló gazdaságú országaiban mûködô kisvállalatok finanszírozásáról ismert, Internationale Projekt Consult GmbH.
A Microentreprise Credit Romania Rt. háromféle hitelszolgáltatásai: Rapid Credit (kiskereskedôknek 5000 DM-ig vagy annak megfelelô euróig), Business Credit (a legalább egy éve és 20 alkalmazottal mûködô cégek számára, 5000–25 000 DM vagy annak megfelelô euró értékben), Investment Credit (a legalább egy éve és 50 alkalmazottal mûködô cégek számára, 25 000–75 000 DM vagy annak megfelelô euró értékben). A vállalat sajátossága a gyors, fegyelmezett ügyintézés.
A sajtótájékoztatón jelen levô néhány partnerük is a hazai bankvilágban mindeddig szokatlan rendkívüli operativitást és az ügyfelekkel szembeni bizalmas légkört hangsúlyozták. További információk beszerezhetôek a hitelcég kolozsvári fiókjánál, a Bolyai utca 1. szám alatt (tel: 064/191-888, 064/197-348, e-mail: mcr@gmi.ro, www.imi-ag.de és www.ipcgmbh.de).
GY. SZABÓ GALÉRIA
Néhány éves kényszerû szünet után újra megnyitja kapuit a Kolozsvár-Külsô Református Egyházmegye Gy. Szabó Galériája. A közkedvelt, Fôtér 23. szám alatti képtár az emeletrôl a földszintre költözött, bejárata hátul az udvarban van. Az ünnepélyes megnyitóra 2001. november 3-án, szombaton de. 11 órakor kerül sor. Az érdeklôdôk, a galéria barátai, Gy. Szabó Béla fametszet kiállítását tekinthetik meg.
KÉT ÉVEZRED MEZSGYÉJÉN címmel Dimitar Velichkov festômûvész tárlata nyílik meg november 2-án, 13 órakor az Erdélyi Történelmi Múzeumban.
MOZGÁS A MOZDULATLANSÁGBAN a címe annak a csoportkiállításnak, amelyet a LAMONT Központ mûvészetterápiai csoportja szervez mozgáskorlátozottak részvételével. A festészeti és fotó, video tárlat kiállítói Diana Bilac, Ovidiu Bohan, Ioana Badiu, Bobi Simion, Ramona Pavel, Roxana Pic és Maya Rotaru. A tárlat megnyitójára november 3-án, 11.30 órakor kerül sor a Német Kulturális Központ Egyetem utca 7–9. szám alatti székhelyén.
Némileg rendhagyó fórum zajlott a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán október 30-án, a délutáni órák után. A magyar szak elsôéves diákjai osztották meg egymással a kolozsvári könyvtárak terén szerzett sokrétû tapasztalataikat. Kiderült: elsôévesként az ember még nem igazán tud eligazodni az egyetemi tanagyag és az ahhoz kapcsolódó bibliográfiák útvesztôjében, és sokuk számára egy-egy nagyvárosi könyvtár struktúrája és ügymenete csak nehezíti a helyzetet. Ezért Egyed Emese tanárnô, a magyar irodalomtudományi tanszék vezetôje úgy gondolta, hasznos lenne kötetlen beszélgetés formájában kicserélni az elsô hetek tapasztalatait. A könyvtárosokat Luffy Katalin, a bölcsészkar tanszéki könyvtárának munkatársa képviselte, és igyekezett válaszolni a probléma kapcsán felmerült kérdésekre.
A diákok közül többen kifogásolták, hogy a könyvtárak beiratkozási díja általában igen magas, és mivel egy diáknak a tanulmányai során több könyvtárra is szüksége van (központi egyetemi könyvtár, idegen nyelvû könyvtárak, EME illetve Mikó Imre könyvtár stb.), valóságos kis vagyonra rúg az összeg, amit a diák könyvek reményében kiad. Ehhez képest a kölcsönzô-részleg igen szegényes, többnyire csak régi kiadású, ma már alig használható könyveket tartalmaz, ezért az esetek nagy részében a diák kénytelen órákat tölteni az olvasóteremben. Ez viszont a kisebb bibliotékák esetében nem megoldható, mivel egyes intézményekben alig húsz ember fér egy olvasóterembe. Többen kifogásolták azt is, hogy hétvégén, amikor a diáknak lenne ideje olvasni, a könyvtárak zárva vannak, és hétközben is mindössze 9 óráig tartanak nyitva, de ha valaki 7 órakor akar beülni, annak már nem hoznak ki könyvet. Luffy Katalin elmondta, a hosszabb nyitvatartás plusz költséget jelentene a könyvtár számára, ezért ez gyakorlatilag megoldhatatlan, azonban a vizsgaidôszak alatt általában tekintettel vannak a diákokra, és olyankor az órarendet is hozzájuk igazítják.
A beszélgetés során sikerült tisztázni néhány alapkérdést, részmegoldásként pedig egy esetleges könyvbörze terve körvonalazódott, amely során felsôbb éves diákok megszabadulhatnának az évek során fölöslegessé vált (tan) könyveiktôl, jegyzeteiktôl.
Vajon miért választják nálunk is egyre többen az agykontroll tanfolyamokat? Rohanó életünk, a folytonos változás sokszor aggodalmat, bizonytalanságot és félelmet kelt bennünk. Ennek következménye a ma emberére oly jellemzô stressz, ami alaposan megingatja önbizalmunkat, hitrendszerünket. Sokszor célvesztettnek érezzük magunkat. Mindehhez hozzájárul a körülöttünk élôk negatív hozzáállása, az állandó panaszkodás, mely csak tovább fokozza problémáinkat (általában arról beszélünk, amit nem szeretünk vagy nem szeretnénk, hogy megtörténjen, mintha szótárunkból töröltük volna a pozitív töltetû szavakat). Ilyen körülmények között valóban nehéz megtalálni a célhoz vezetô utat és erôforrást. Pedig, a stanfordi egyetem kutatói szerint, elménk képességének csupán mintegy 2–5%-át használjuk ki — tehát van bennünk bôven energiatartalék. De hogyan férjünk hozzá ehhez az óriási erôkészletünkhöz? Ebben nyújt segítséget az agykontroll. A Silva-féle agykontroll, egy tudományosan megalapozott egyszerû, praktikus, könnyen elsajátítható önfejlesztô módszer. Más néven pszihoorientológia — az a tudományág, melybôl az orvostudománynak két új ága született: a cyberfiziológia és a pszichoneuroimmunológia. A világszerte oktatott módszert José Silva alapozta meg. Ez az ágazat, azt tanulmányozza, miként használhatjuk fel a legeredményesebben agyunkat a siker elérése érdekében. A módszer hatékonyságát bizonyítja a végzôsök életében bekövetkezett minôségi változás: számunkra már nem léteznek ’problémák’. Az agykontroll lényege: az egyensúly. Ezt az egyensúlyt hivatottak megtartani és erôsíteni a havi klubtalálkozók is, melyek nemcsak a személyes kapcsolatok fenntartását és a további tanulást szolgálják, hanem ugyanakkor hozzájárulnak a tanfolyamot nem végzôk támogatásához (stressz levezetése, alvászavar, különbözô betegségekbôl való felgyógyulás, fájdalom uralása, memória fejlesztése, megromlott kapcsolatok helyreállítása, stb.) Nagyszerû érzés segíteni magunkon és másokon.
Oana Magdolna a kolozsvári AK tanfolyamok szervezôje
pályázataival kapcsolatos tudnivalókról tartott kétnapos tájékoztatót Kolozsváron, a városházán az Európa Tanács bukaresti küldöttsége. A tegnap befejezôdött rendezvényen a megyei tanács szakemberei, az Észak-Nyugat Fejlesztési Régió és terület polgármesteri hivatalainak képviselôi ismerkedhettek meg a sikeres pályázatok összeállításának módozataival.
Kedd délután mutatták be a 11 éve elhunyt Bajor Andor válogatott mûveinek második kötetét, Ütünk címmel. A Római Katolikus Nôszövetség Szentegyház utcai székházában megtartott bemutatóra szép számú, többnyire idôsebb érdeklôdô gyûlt össze.
A könyv tulajdonképpen az Utunk szilveszteri mellékleteinek alapján jött létre, mivel a 25 évet megélt Ütünk címû "lapot" Bajor Andor szerkesztette és írta, a rá jellemzô szatirikus-parodisztikus stílusban.
A kötetet megjelentetô Gloria Kiadó részérôl Hoch Sándor igazgató, az ünneplés szükségességére hívta fel a figyelmet, majd Fodor Sándor ismertette röviden Bajor Andor életútját. Bevallotta, korábbi szilárd nézete, amely szerint "a korai halál torzóvá kerekítette a Bajor-életmûvet" a kötetet olvasgatva kezdett meginogni. Kezdi úgy érezni, hogy ez az életmû igenis kerek egész, mint ahogyan az a Mozarté vagy a Petôfié is. A fiatalabb olvasók számára legalábbis, egészen bizonyosan, egészként hat.
Fodor Sándornak kifogásolnivalója is akadt: sajnálja, hogy a két kötet borítóterve nem egységes, sokkal jobb lett volna, ha már a válogatott mûvek elsô kötete is Nagy Imre remek Bajor-portréjával a borítón jelent volna meg.
Ezután Szilágyi István osztotta meg a közönséggel a szerzôhöz fûzôdô emlékeit. Szilágyi maga is ott bábáskodott az Ütünk lapszámainak születésénél, így közelrôl figyelhette Bajor alkotói módszereit, szemléletét. "A durva valóság Bajor Andor kifinomult szûrôjén kellett átpréselje magát" — fogalmazott az egykori munkatárs. A szerzô játékos látásmódjának illusztrálására Bajor egyik kedvenc mondását idézte: "A púpos tevék közül az a nyomorék, amelyik nem púpos." Szilágyi szerint Bajor panaszai úgy kerültek terítékre, mint az egész emberiség panaszai — és valóban azok is voltak.
A dicsérô szavakat végighallgatva Bajor Andor valószínûleg megkérdezte volna: "Te Fodor úr, te Pityók (így szólította a nála egy évtizeddel fiatalabb Szilágyi Istvánt), becsszóra úgy gondoltátok?"
A bemutató befejezéseként Rekita Rozália és Jancsó Miklós színmûvészek adtak elô a szerzô mûveibôl, Kányádi Sándor Bajor Andor emlékére írt versével zárva le az eseményt.
"Az idô árján úgy remegtek ôk,
mint sírköves, dülöngô temetôk..."
Alföldi emberként a sírköves, dülöngô temetôt szócserés stílusalakzatnak éreztem, amíg föl nem fedeztem a dombvidék valóban dülöngô temetôit, ahonnan az ôsök a völgybe, a patak partjára épült hajdani otthonaikat, az azokban szorgoskodó utódaik hétköznapjait vigyázzák. S bár az idézett József Attila sorok ihletôje nem az erdélyi táj, nekem mégis a dimbes-dombos Kalotaszeget, Mezôséget juttatják eszembe.
A napokban magyarországi ismerôseinkkel ötletszerûen hajtottunk be Mérába. A falu fölött "dülöngô" temetôhöz vezetô kövezett feljáró aljában néhány, a szegélybe falazott régi sírkô. Az írás nehezen betûzhetô, a kövek töredezettek, kopottak. Fönn a temetôben szanaszét dülöngô, régi sírkövek — idôrendiségben különbözô stílusok hordozói, egyesekrôl már teljesen lekopott az írás — sorsukra várva, mely lehet a mállás, avagy a feltámadás. Néhány évvel ezelôtt, pár kilométerrel odébb, Vistában hasonló kép fogadott: A kôbe faragott történelem, amely az idô árján remegve hozza hozzánk hajdani koroknak egyre gyérülô, halkuló üzenetét. S a tiszteletre méltó, múltidézô igyekezet, amely áldozatkész munkáskezek révén óvni igyekszik az emlékeket, felismervén a sírkövek helytörténeti, felekezeti és esztétikai értékét, megfelelô védelmükrôl gondoskodik.
Fel-felötlött bennem a séta emléke és a vele kapcsolatos gondolatok sora. Nem kis meglepetésemre, pár napra rá különös élményben lehetett részem...
A templomkertben, vöröslô vasrózsák között, messzirôl szerénynek tûnô sírkövek csokra, melyek a látogató közeledtével fedik fel valódi nagyszerûségüket. Az ezerhatszázas évekbôl származó szövegeik, választékos, patinás stílusukkal, sajátos formáikkal, azt a Kolozst varázsolják elénk, amely alighanem az altalajában megbúvó só jóvoltából virágzó bányaváros lehetett a középkorban. A sírkövek, a feliratok meglepôen épek, olvashatók. Az áldott anyaföld jóvoltából, mely eltakarta, óvta valamennyit. Mára gondos kezek emelték ki, tisztították meg ôket s felismerve kultúrtörténeti és esztétikai értéküket, nem csupán a kis közösség, de mindnyájunk kincsévé tették. S attól, hogy megismerhettük ôket, képeik, szövegeik bekerülnek írott történelmünkbe, a kegyeletteljes megemlékezésnek immár idôtlen hordozói.
Szemétbe dobott szépiabarna, megfakult, sárgás szélû és szürke fényképek tucatjait fedeztem fel a múltkoriban, s belémhasított a fájdalom. Ezek az emberek, tizenkilenc századi parádés öltözetükben, amint mereven pózolnak a fényképezôgépbe tekintve, itt, ebben az állapotukban haltak meg igazán. Most, amikor már senki sem fog emlékezni rájuk. Nincs már, aki magányos délutánjain elôvegye megfakult-kopott fényképeiket a ládafiából, nevükön szólítsa, tekintetével simogassa ôket. Családok halnak ki, falvak, városok néptelenednek, tûnnek el a föld színérôl. Menthetetlenül.
Vagy mégsem?
Az anyaföld megtartja ôket?
Barátom "hogy vagy, mit csinálsz?" szokványos kérdésére válaszolva mondtam (a tegnap) gondolkodás nélkül: "Jól vagyok, mert most éppen készülök haza, a korondi temetôbe". Látván arcán az "enyhe" döbbenetet, eszméltem rá magam is a belôlem, a világ legtermészetesebb módján kibuggyant válasz meglehetôs "furcsaságára". Értelemszerûen ez ugyanis azt jelentette, hogy készülök "haza", az "örök lakomba", amelyik, óhajom szerint, a korondi unitárius temetôben lészen.
A pontos, az egyértelmû válasz — mivelhogy nem készülök még az "öröklakásba haza" — az lett volna: Készülök haza, Korondra, hogy halottak napján kimenjek én is a temetôbe, csokor virágot helyezni, szál gyertyát gyújtani elment szeretteim sírjára/sírján.
Így kellett volna, így kellene fogalmaznom — s lám, én, most már tudatosan is, csak így mondtam ezen a napon, illetve e napra készülôdvén lélekben is: Megyek haza, a korondi, a kolozsvári temetôbe, mert kiszakítván magam a rohanó hétköznapok arctalan tömegébôl, egy-két órányit ama megfoghatatlan, de mégis létezô "otthon"-ban szeretnék, vágyom lenni, "ahol", ha rövid idôre is, de szinte testi mivoltukban is együtt lehetnek vélem mindazok, akik szüleim, rokonaim, barátaim, vagyis szeretteim voltak a "földi futásban is", s akik magukhoz tartozónak éreztek engem, s akiknek serege egyre nô a más és más helyeken található temetôkertekben.
Az élô, általában, szentül hiszi — s vélem, jó, hogy azt hiszi –: neki még számtalan elintéznivalója van e kárhoztatott és mégis oly nagyon szeretett, oly kedves "siralom völgyében", így hát még sokáig elkerüli ôt a halál; már-már kötelessége még sokáig elkerülnie. Bizony, bármilyen is a sorsunk, az élet szívós mindahányunkban; élni akar, s minél tovább; és ez az élni akaró élet nem igazán szeret folyton sírok között, temetôkertekben "bolyongani". Van egy mondásunk is, amely valahogy így szól: az élô az élôkkel, a holtak pedig a holtakkal.
Alighanem okos és bölcs, életpárti mondás, próbálunk is eszerint élni mindahányan. Persze a kérdés csak az (lehet): ki a halott, és ki az élô? Ugyanis, ha az ember már élt eleget, rádöbben: nem mindenki élô, aki testileg még él, s nem mindenki halott, aki valamelyik temetôkertben nyugszik.
Ha az ember eljut e szomorú tény felismeréséig, szükségét érzi elmenni a temetôkertbe is; néhány percre, félórácskára bár, de együtt lenni — mintha otthon volna — azokkal az élôkkel, akiknek egyébként talán már a csontjuk is elporladt, átalakult azzá a földdé, amelyben nyugszanak, s virágokká, fûvé, bokrokká, amelyek a sír földjébôl táplálkoznak.
Személy szerint én már rég megtanultam ezt a "leckét" — lévén, hogy sok idôm ment (s megy) rá a számomra valamilyen okból csak fizikailag létezô, de nem-élôk, a földönjáró halottak tülekedésében tébolyogni. A tülekedés, taposás közepette néha eljönnek hozzám, körém gyûlnek a halottaim, reményt adón, türelemre és tûrésre intôn. Eljönnek ôk, ha én már folyton csak "élek": rohanok, toporgok, bukdácsolok. S jól van ez így. Így van jól. Mert úgy hiszem: amíg ôk megkeresnek, körém gyûlnek: még élek, nemcsak létezem.
Ma, az évnek ezen a napján, amelyet nagylelkûen Nekik adtunk, ma én megyek el hozzájuk. Nem azért, mert így szokás, mert így kívánja az illendôség —, hanem azért, mert tudom, érzem: várnak reám.
Alighanem ezért is mondtam gondolkodás nélkül barátomnak, hogy készülök, megyek haza a korondi temetôbe. Igen, "haza", mert elmúlt életem javarésze már ott van otthon.
Úgy gondolom, boldog s nyugodt lehet az az ember, aki tudja, érzi: ma sírjukhoz várják, ma számítanak rá a halottai. Ne okozzunk hát csalódást, szomorúságot Nekik; legalább az évnek ezen a napján ne!...
Ilyenkor, Mindenszentek napján nagyon elszomorít, ha arra gondolok, hogy a temetôbe látogatók zöme az utolsó napokra hagyja a sírgondozást. Egész nyáron embermagasságú gaz uralja a sírokat, fôleg a Monostori temetôben, de nincs sokkal jobb helyzetben a Kismezôi vagy a Házsongárdi temetô sem. Ez sokmindent elárul rólunk, élôkrôl, akik ennyire tudjuk tisztelni múltunkat, a közülünk eltávozottakat. A fôleg ortodox hozzátartozók által emelt hatalmas sírkôvek legtöbbször alig kivehetôk a környezô gazból: aki sok millió lejt tud költeni ilyen síremlékekre, vajon miért nem szívügye hozzátartozója nyughelyének a gondozása?
Szinte közhelyszámba megy az a kijelentés, hogy egy-egy ország civilizációs szintje legjobban temetôiben mérhetô fel. Nem véletlenül a nyugat-európai vagy amerikai temetôk igazi sírkertek angol pázsittal, gondozott sétányokkal, meghitt csenddel, ami méltó nyughelye a világunkban megfáradt hozzátartozóknak. Vajon idehaza mikor lesznek ilyen temetôk? Mikor ébredünk rá arra, hogy a közülünk eltávozottnak annyival mindenképpen tartozunk, hogy örök nyugvóhelyét gondozzuk? Nem csak Mindenszentek közeledtével.
Mindenszentek napján évrôl-évre benépesül a hétköznapokon kihalt temetô, s felölti ünnepi ruháját: fenyôág- és krizantémtakarók kerülnek a sírokra, hogy a hûvös ôszi reggelek beköszöntével megvédjék szeretteinket a hûvös idôtôl. Meleget árasztanak magukból a sírokon elhelyezett égô gyertyakoszorúk is, amelyek lángjának csillogása besötétedéskor azt a benyomást kelti az emberben, hogy ezen az estén a temetôk valóságos csillagos égbolttá válnak, néhány órára az ég és a föld egymásra talál. Hogy az égbe eltávozottak feltámadnak és rövid idôre leszállnak a földre, hogy a szeretteikkel találkozzanak.
Úgy képzelem ezt a pillanatot, mint amikor ünnepi vacsorára ül össze a család és annak tagjai egy kellemes estét töltenek el egymás társaságában. A karosszékben ott ül nagyi kis unokájával az ölében, közvetlenül mellette a nyája fölött büszkén ôrködô nagyapa. Körülöttük vannak a már felnôtt gyermekeik, akik azonban számukra még mindig gyermekek maradnak. Ebben a meghitt családi körben felidézik közös élményeiket, a régi emlékeket, családi történeteket.
Valahogy így történik ez a halottak napján is. Annyi különbséggel csupán, hogy erre a meghitt családi találkozóra már csak lélekben kerülhet sor. Szülôk, nagyszülôk, gyermekek és unokák körülülik az eltávozottak sírját, és a gyertyakoszorú fényénél lelki szemeik elôtt felelevenítik az idôvel egyre halványuló emlékeket, a szeretteikkel eltöltött kellemes perceket, felejthetetlen pillanatokat.
Boldogok lehetnek azok a holtak, akiket nem felejtenek el. Hogy nem töltik egyedül ezt az estét, hogy nem magányosak. Ugyanis sok az olyan visszatérô lélek, amely hiába várja szeretteit, mert azok nem jönnek. Vagy azért, mert már ôk is eltávoztak az élôk sorából, vagy pedig, mert túlságosan el vannak foglalva saját életükkel és már nem marad idejük halottjaikra is gondolni. Sírjaik ott állnak gondozatlanul és kopárul. Meleg fenyôág- és krizantémtakaró, az emlékezés gyertyái nélkül.
A gyertya lassan fogyni kezd, hamarosan leég. Közeledik a válás pillanata. A legfájdalmasabb pillanat a búcsú. Ismét felszínre jönnek azok az érzések, amelyeket akkor éreztünk, amikor szeretteink örökre eltávoztak közülünk. Jóllehet tudjuk, hogy már a születésben benne van a halál csírája és az életünk útja az elmúlás felé vezet, nem értjük, hogy miért kell elválnunk azoktól, akiket szeretünk és akikkel együtt akarunk élni. Minden észérvet félretéve igazságtalannak és könyörtelennek érezzük azt az erôt, amely sokkal erôsebb nálunknál, irányítja az életünket és elszakít bennünket egymástól. Nehezen fogadjuk el azt a gondolatot, hogy egyszer mindenikünknek szembe kell néznie a halállal.
Érdekes azonban, hogy amilyen könyörtelen és kegyetlen ez az erô, a nehéz pillanatokban mégis ott van mellettünk. Erôt ad elviselni a fájdalmat, a bánatot és erôt ad ahhoz, hogy továbblépjünk. Megtanít arra, hogy értékeljük az életet úgy, ahogy van. Hogy minden perc számít és fontos. "Hogy megértsd mennyit ér egy Év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell, Hogy megértsd mennyit ér egy Hónap, kérdezd meg az anyát, aki koraszülöttet hozott a világra, Hogy megértsd mennyit ér egy Hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztôjét, Hogy megértsd, mennyit ér egy Óra, kérdezd meg a szerelmest, aki találkozóra vár, Hogy megértsd, mennyit ér egy Perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot, Hogy megértsd, mennyit ér egy Másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet, Hogy megértsd mennyit ér egy Tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki csak ezüstérmet nyert az Olimpián. Minden Pillanat kincs, ami a tied. És emlékezz, hogy az idô senkire sem vár. A Tegnap történelem, a Holnap rejtelem, a Ma ajándék" — fogalmaz korunk egyik ismeretlen szerzôje.
Ahhoz, hogy ezt felismerjük, sokszor drága árat kell fizetnünk. Igazából akkor érezzük, hogy milyen fontos volt egy év, egy hónap, egy hét, egy nap, egy perc, egy másodperc, egy EMBER, amikor már elveszítettük azt. Halottaink ezt üzenik számunkra. Ne feledkezzünk meg errôl akkor sem, amikor a gyertya leégett, szeretteink eltávoztak és mi is visszatértünk a szürke hétköznapokba. Eltávozott szeretteinket zárjuk mélyen a szívünkbe és idônként emlékezzünk rájuk. Amennyiben ezt megtesszük, akkor tovább élnek és mindörökké velünk lesznek.
A záróforduló már nem sok helyen kellett hogy döntsön, éppen ezért voltak együttesek, amelyek félvállról vették ezt a menetet, és pihentették nagyágyúikat. Így magyarázható például a királyi gárda és az Arsenal fiaskója. A Bajnokok Ligája csoportküzdelmekre elsô szakaszára az A-, B-, C- és D-csoportban gördült függöny.
A-csoport
A 6. fordulóban már csak az volt a kérdés, hogy a két továbbjutó mellett melyik gárda végez a harmadik, UEFA-kupa folytatást jelentô helyen. Ez végül a Lokomotív Moszkvának sikerült. Eredmények:
AS Róma (olasz)–RSC Anderlecht (belga) 1–1 (gól: Delvecchio — 52. perc, illetve Mornar — 11. perc) és Lokomotív Moszkva (orosz)–Real Madrid (spanyol) 2–0 (Buznyikin — 30. és Cserevcsenko — 50. perc). Végeredmény:
1. Real Madrid 6 4 1 1 13–5 13
2. AS Róma 6 2 3 1 6–5 9
3. Lokomotív 6 2 1 3 9–9 7
4. Anderlecht 6 0 3 3 4–13 3
B-csoport
Az FC Liverpool és a Boavista jutott a 16 közé, míg a Borussia Dortmund az UEFA-kupában folytatja. Eredmények:
FC Liverpool (angol)–Borussia Dortmund (német) 2–0 (Smicer — 15. és Wright — 82. perc) és Dinamó Kijev (ukrán)–Boavista Porto (portugál) 1–0 (Melascsenko — 48. perc). A táblázaton:
1. FC Liverpool 6 3 3 0 7–3 12
2. Boavista 6 2 2 2 8–7 8
3. Dortmund 6 2 2 2 6–7 8
4. Kijev 6 1 1 4 5–9 4
C-csoport
A Bajnokok Ligája továbbjutók sorsa korábban eldôlt, az UEFA-kupa folytatást érô harmadik helyre végül a Real Mallorca került.
Schalke 04 Gelsenkirchen (német)–Arsenal (angol) 3–1 (Mulder — 2., Vermant — 59. és Möller — 63. perc, illetve Wiltord — 70. perc; a 17. perctôl emberhátrányban játszottak az "ágyúsok", Luzsnij verekedés miatt kapott piros lapot) és Real Mallorca (spanyol)–Panathinaikosz Athén (görög) 1–0 (Biagini — 57. perc). A végeredménye:
1. Panathinaikosz 6 4 0 2 8–3 12
2. Arsenal 6 3 0 3 9–9 9
3. Real Mallorca 6 3 0 3 4–9 9
4. Schalke 04 6 2 0 4 9–9 6
D-csoport
Nantes és a Galatasaray a továbblépô, az Eindhoven az UEFA-kupában folytatja. Eredmények:
FC Nantes (francia)–SS Lazio (olasz) 1–0 (Andre — 72. perc) és Galatasaray Isztambul (török)–PSV Eindhoven (holland) 2–0 (Sergen — 26. és Arif — 50. perc).
A táblázat:
1. Nantes 6 3 2 1 8–3 11
2. Galatasaray 6 3 1 2 5–4 10
3. Eindhoven 6 2 1 3 6–9 7
Három helyszínen dôlt el a továbbjutás kedden a labdarúgó UEFA-kupa 2. fordulójában. Eredmények (kiemelve a továbbjutó, zárójelben az elsô mérkôzés): Wisla Kraków (lengyel)–Milánói Internazionale (olasz) 1–0 (0–2), Litex Lovecs (bolgár)–Union Berlin (német) 0–0 (2–0) és AEK Athén (görög)–Esszék/Osijek (horvát) 3–2 (2–1).
Szerda délután rendezték a Román Kupa nyolcaddöntôit. A semleges pályán lejátszott mérkôzéseken a következô eredmények születtek (kiemelve a továbbjutó): Bukarest, Cotroceni Stadion: Bukaresti Dinamó–Bukaresti Sportul Studentesc 6–0; Fieni: Bukaresti Rapid–Pitesti-i Arges FC 2–0; Krajova: Resicabányai MSC–Bukaresti Steaua 1–2; Nagyszeben: Besztercei Glória–Krajovai Extenzív 0–1; Târgu Jiu: Temesvári UM–Ploiesti-i Astra 0–4; Beszterce: Bákói MFC–Nagyváradi Bihar FC 1–2; Buzãu: Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó–Fieni-i Cement 1–0; Fogaras: Zalatnai Minaur–Brassói FC 0–5.
Megtört a jég a nimes-i világversenyen: az egyéni fiaskók után csapatban egy ezüst és bronzérmet szerzett a magyar válogatott. Románia is szerzett egy harmadik helyezést.
l Kardban a magyarok az elsô fordulóban erônyerôként léptek tovább, majd két sima összecsapást követôen — a dél-koreaiakat 45–18, az Egyesült Államokat 45–32-re múlta fölül a Ferjancsik Domonkos, Nemcsik Zsolt, Lengyel Balázs összeállítású együttes — bekerültek a legjobb négy közé.
Az elôdöntôben az elôzô körben Fehéroroszországot 45–28-cal búcsúztató Románia volt az ellenfél. Az elôzô összeállításhoz képest Lengyel helyén Fodor Kende vívott, a gárda magabiztos 45–28 arányú gyôzelmet aratott úgy hogy az olimpiai bajnok Mihai Covaliu ellen Ferjancsik és Fodor is nyert. A másik ágon: Oroszország–Németország 45–37.
A döntôben viszont 45–37-es vereséget szenvedett, így ezüstérmes lett a magyar kardválogatott. A bronzcsatában: Románia–Németország 45–40. A végeredmény: 1. Oroszország, 2. Magyarország (Fodor, Lengyel, Ferjancsik, Nemcsik), 3. Románia (Covaliu, Gãureanu, Lupeicã, Zalomir).
l A Nagy Tímea, Mincza Ildikó, Hormay Adrien, Tóth Hajnalka összeállítású párbajtôr válogatott két gyôzelemmel került be az elôdöntôbe. A magyarok világranglistás helyezésük alapján az elsô körben szintén nem léptek pástra a 26 csapatos mezônyben, a 16 között azután könnyedén gyôzték le a nem túlságosan erôs hongkongiakat (45–28). A negyeddöntôben a lengyelek következtek, a továbbjutás nem volt kérdéses (45–27).
A nap második magyar–orosz párharca ismét oroszok gyôzelmet hozott.
Az elôdöntô eredményei: Svájc–Olaszország 45–30 és Oroszország–Magyarország 36–32. A 3. helyért: Magyarország–Olaszország 45–44, a döntôben: Oroszország–Svájc 45–35. A végeredmény: 1. Oroszország, 2. Svájc, 3. Magyarország (Nagy, Mincza, Hormay, Tóth).
Súlyos, életveszélyes volt kedden Regine Cavagnoud-nak a szuperóriás-mûlesiklás francia világbajnokának az állapota, aki hétfôn, edzés közben összeütközött egy német utánpótlásedzôvel a Pitztaler gleccseren. Lapzártakor kaptuk a hírt: a sportolónô szerdán belehalt sérüléseibe.
A 31 éves Cavagnoud az innsbrucki kórházban négyórás életmentô mûtéten esett át: a baleset során súlyos fej- és mellkasi sérüléseket szenvedett, kilyukadt a tüdeje és roncsolódott a mája. A német tréner, Markus Anwander, életveszélyes, de sokkal jobb állapotban van.
Az innsbrucki rendôrség kedden nyilvánosságra hozta Cavagnoud balesetének jegyzôkönyvét. A vizsgálat során nem sikerült egyértelmûen megállapítani, hogy ki a felelôs a történtekért.
"A német és a francia alpesi síválogatott közösen edzett, a tréningen 9 francia és 6 német versenyzô vett részt. A gyakorlás elôtt abban állapodtak meg, hogy miután mindenki négyszer végigment a pályán, rövid szünetet tartanak és rendbehozzák a szakaszt.
Anwander, a német csapat utánpótlásedzôje az egyik bukkanó mögött dolgozott, amikor a baleset történt. Hiába kiabáltak neki, nem vette észre Cavagnoud-t. A síelônô nem láthatta a trénert, akivel összefejelt. Mindketten elvesztették az eszméletüket és közel 100 métert csúsztak a lejtôn.
Egyelôre nem tudjuk, hogy Anwander azért ment-e be a kapukhoz, mert már mindenki teljesítette az elôírt penzumot, vagy valami olyan hibát észlelt, amit azonnal ki kellett javítani.
Cavagnoud ötödször indult neki a lejtônek, miután segítôi azt mondták, hogy szabad a pálya. Mivel a síelônôk között nem volt rajtsorrend és arról sem készült pontos feljegyzés, hogy ki hányszor teljesítette a távot, nem lehet egyértelmûen megállapítani a felelôs kilétét."
Kedden az elsô forduló négy mérkôzését bonyolították le a nôi teniszvilágbajnokságnak számító müncheni tornán.
Eredmények: Jennifer Capriati (amerikai)–Magdalena Maleeva (bolgár) 2:6, 6:3, 6:3, Sandrine Testud (francia)–Amelie Mauresmo (francia) 5:7, 7:5, 6:1, Arantxa Sanchez-Vicario (spanyol)–Nathalie Tauziat (francia) 6:3, 6:4 és Serena Williams (amerikai)–Silvia Farina-Elia (olasz) 6:0, 6:2.
Románia elsô, kilenchavi külkereskedelmi hiánya 2,661 milliárd dollár volt, ami 1,037 milliárd dollárral haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
A szeptemberi külkereskedelmi deficit 145,4 millió dollárt tett ki, ami elmarad az augusztusi 198,1 millió és a tavaly szeptemberi 162,9 millió dollár hiánytól.
A kivitel az elsô kilenc hónapban 13,9 százalékkal nôtt éves szinten és 8,667 milliárd dollárt tett ki. Az import 22,6 százalékkal 11,328 milliárd dollárra bôvült — közölte a statisztikai hivatal, amelyet a Dow Jones idézett.
A román nemzeti olajtársaság, az SNP Petrom 19,6 milliárd lej nettó veszteséggel zárta az idei elsô kilenc hónapot az egy évvel korábbi 1,88 ezer milliárd lej nettó nyereség után.
A cég illetékesei nem kommentálták az eredményt. Ugyanakkor a Dow Jones által idézett elemzôk azt mondták, hogy a veszteség okozója elsôsorban az volt, hogy miközben az év elején jelentôsen drágult a kôolaj, a cég ezt nem tudta érvényesíteni áraiban a kormány inflációellenes programja miatt.
A kormány jövôre tervezi elindítani a Petrom privatizációját.
A bukaresti tôzsdén szerdán a Petrom árfolyama 3,07 százalékkal gyengült.
A Getreide-Rendsburg német kereskedô cég 1 millió tonna malmi búza és takarmánybúza vásárlását tervezi Romániából.
A Reutersnak nyilatkozó egyik illetékes elmondta: a német vállalat egyelôre nem tárta fel, hogy hol kívánja értékesíteni a búzát.
Romániának 1,5 millió tonna búzafeleslege van, amibôl eddig 400 ezer tonnát exportált a Közel-Keletre, amely tradicionális vásárlója a román mezôgazdasági termékeknek.
Ilie Sârbu román mezôgazdasági miniszter a minap azt mondta, hogy Románia idén valószínûleg nem ad el búzát az Európai Unióban a meglehetôsen magas hazai árak miatt, amelynél olcsóbban kínál Oroszország és Ukrajna.
A Nemzetközi Légiszállítási Szervezet (IATA) közölte, hogy az utasforgalom — a szervezet által nyilvántartott szolgáltatási területeken — 17 százalékkal csökkent szeptemberben a tavalyi év azonos idôszakához képest, s ez a legnagyobb havi esés a 10 éve lezajlott Öbölháború következményei óta.
A leginkább érintettek az észak-amerikai légi szállítók voltak: a régióban a teljes forgalom — az utas- és teherszállítás — 30 százalékkal esett tavaly szeptemberhez képest.
Az utasszállításban a helykihasználási mutató az augusztusi 78 százalékról 69 százalékra csökkent, mivel a légitársaságok egyelôre nem tudták helykapacitásukat a csökkenô kereslethez igazítani — áll a IATA közleményében.
A teherforgalom 9 százalékkal mérséklôdött a hónap folyamán, míg az év elsô kilenc hónapjának adata 7 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi hasonló mutató. Az év elsô kilenc hónapjában a teljes forgalom — személy és teher — közel 3 százalékkal csökkent éves összehasonlításban.
Csaknem 5 százalékkal csökkent üzleti évének elsô negyedében a Procter and Gamble tiszta bevétele az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztási cikkek széles skáláját gyártó és forgalmazó amerikai óriásvállalat 1,1 milliárd dolláros nettó bevételt jelentett.
A Procter közlése szerint fôleg az átalakításával kapcsolatos költségek terhelték meg eredményét, bár eladásai is visszaestek, 2 százalékkal és 9,77 milliárd dollárt tettek ki. Az eladások már negyedik negyedév óta folyamatos csökkenést jeleznek. A vállalat az idén eddig közel 10 ezer emberének elbocsátását jelentette be.
A jelentések szerint az átszervezés egyszeri költségeinek figyelembevétele nélkül (ez 238 millió dollár volt) a Procter and Gamble részvényenkénti negyedéves eredménye 96 centet érne el, szemben az elemzôi várakozásokban szereplô 94 centtel.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8.,
|
14 100/14 270 |
30 800/31 000 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 108/110, a márka 14 100/14 300, a dollár pedig 31 000/31 200 lejbe került.
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai:
1 német márka = 14 328 lej,1 USD = 30 950 lej, 1 euró = 28 024 lej.
Ebben a hónapban közel 52 milliárd lejre emelkedett a tordai Distrigaz által be nem hajtott tartozások összege. A kirendeltség fônöke, Miron Teodor azt nyilatkozta, a legnagyobb adósságokat a hôközpontok halmozták fel, 32 milliárd lejt meghaladó értékben. A vállalatok közül a legnagyobb adóssággal az üveggyár rendelkezik, a teljes adósság összegének 17 százalékát jelentô értékben. Mindeddig a városban két lakótársulást (240 millió lejes adóssággal), 53 magánszemélyt (845 millió lejes adóssággal) és kilenc céget kapcsoltak le a fûtési hálózatról.
A Torda közelében lévô Harcana tanya lakói továbbra is csónakon kénytelenek átkelni az Aranyoson, ugyanis a tordai polgármesteri hivatalnak nem sikerült a gyulafehérvári katonai hidat bérbe venni. A település lakosainak a csónak az egyetlen mód eljutni az iskolába és a munkahelyre, vagy több kilométeres kerülôt kell gyalogosan megtenniük. Virgil Blasiu polgármester elmondta, hogy tárgyalásokat folytattak a gyulafehérvári katonai egységgel, ám a hidat nem tudták kibérelni, a túlságosan magas bérleti díj miatt. A tordai elöljárók arra várnak, hogy a hidat leírják, s akkor majd részt vegyenek a megszerzéséért kiírt árverésen.
Száznál több lakásigénylési kérvényt tartanak számon a tordai polgármesteri hivatalban.A városháza keretén belül mûködô, lakásgazdálkodási és közfejlesztési szolgáltatási iroda vezetôje, Virginia Peteanu elmondta, ebben az évben 122 lakásigénylési kérvényt jegyeztek, ezek közül 33 szociális lakásokra vonatkozik. Virgil Blasiu polgármester a napokban bizottságot nevez ki a kérvények átvizsgálására, ezeket a novemberi tanácsülésen tárgyalják majd, akkor elkészítik a jövô évi prioritások jegyzékét.
Elsejétôl féláron válthatnak ki bérletet egy vonalra a diákok. A különbözetet a Közszállítási Vállalat hajtja majd be az iskolai költségvetési központoktól. A bérlet kiállításához a diákoknak az idei tanévre pecséttel ellátott, minden iskola kódját feltüntetô ellenôrzôt kell felmutatniuk.
Ezen az ôszön a csapadékos idôjárás miatt nehezen haladt a betakarítás. Sáros, átázott földbôl kellett kiásni a burgonyát, ez a tároláskor különösebb gondot okozhat. Ezért szükséges, hogy figyelmesen átválogassák a gumókat, mielôtt a pincébe lehordják — függetlenül attól, hogy étkezési vagy vetôburgonyáról van szó. A vágott gumókat etessék fel a háziállatokkal, a rothadásnak indultakat pedig válogassák ki, ne maradjanak a csomóban.
A téli tárolás sikerét több tényezô biztosítja. Ezt befolyásolják mindenekelôtt a betakarítási körülmények, de a burgonya fajtája és a tárolási feltételek is nagymértékben meghatározzák.
A kései burgonyafajták jobban bírják a tárolást, mint a koraiak. Mindig csak száraz burgonyát ajánlatos tárolni, mert a nedvesség kedvez a gombabetegségek kialakulásának és terjedésének, hamarabb megindul a rothadás. A pincébe való lehordás elôtt jól szárítsuk meg a gumókat, távolítsuk el a sárréteget róluk.
A pince hômérsékletének 3–7 fok körülinek kell lennie. Megjegyzendô, hogy a krumplit már 1 fok körül "megcsípi" a hideg, a gumó megédesedik. A pince nedvességtartalma is fontos feltétele a tárolásnak. Az optimális légköri nedvességérték 90–95 százalék között van.
A száraz pincében ajánlatos nagyobb edényekben fedô nélkül vizet tartani, ezzel növelhetô a légköri nedvességtartalom. Ha ezt nem teszik meg, a gumók megráncosodnak. Viszont ha túl nedves a tárolóhelyiség, könnyen megtörténik, hogy elhatalmasodnak a tárolási betegségek.
A túl nedves pincét szellôztessük gyakrabban, de vigyázni kell arra, hogy a hômérséklet ne essen 3 fok alá. Saját termelésû burgonyából nem érdemes vetôgumót tárolni, a vírusos leromlás elhatalmasodása miatt van, aki 2–3 évenként, sôt egyes gazdák még gyakrabban kicserélik a vetôgumót. Ennek elmulasztása esetén évrôl-évre rohamosan csökken a hektárhozam. Kivételt képeznek a vírusellenálló fajták.
Befejezésül ismerkedjünk meg két, kevésbé ismert burgonyafajtával. Lisztes ôkegyelmessége, az Ornella magas alkalmazkodóképességû, jó ízû cseh burgonya. Érésideje középkésôi; gumója kerek-ovális, középméretû, rendkívül kiegyenlített forma, nagy kötésszám; hússzíne sárga; héjszíne piros, sötétpiros sekély szemekkel; C fôzési típusú, szétfövô, lisztes; mechanikai sérülésre nem érzékeny, nagyon jól tárolható, hosszú nyugalmi idejû; varasodás, vírusbetegségek és gumórothadással szemben ellenálló; különleges talaj- vagy agrotechnikai igénye nincs; püré-pehely, chips és tészták alapanyaga. A Megbízható Desiree sokféle felhasználhatóságú, megbízható holland burgonyafajta. Középérésû; gumója hosszúkásan ovális, torzulásmentes, kiegyenlített formájú; hússzíne sárga; héjszíne rózsaszín; A fôzési típúsú, nem szétfövô; jól tárolható, hosszú a nyugalmi ideje; gumója a szárazságot és a mechanikai behatásokat jól tûri, gumórothadásra nem hajlamos, bôtermô fajta. Környezethez való alkalmazkodása magas fokú, élettani stabilitása kiemelkedô. Vegyes hasznosítású étkezési burgonya, hasábburgonya alapanyaga.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának kezdeményezésére az intenetes magyar–magyar kulturális kapcsolattartás helyzetérôl és lehetôségeirôl tárgyaltak kedden Szatmárnémetiben, a Scheffler János Római Katolikus Lelkipásztori Központban erdélyi, ukrajnai, kárpátaljai magyar, valamint magyarországi szakemberek, portálmûködtetôk. A tanácskozáson a témakör minden lehetséges vetületérôl szó esett, a helyi internet-navigációs lehetôségek vázolásától a magas látogatottságnak örvendô honlapok és ezek problémáinak bemutatásáig. Kolozsvárról a Transzindex és az aránylag még fiatal, alig néhány hónapja megjelenô, hetenként frissülô, Stockholmtól Sidney-ig már világszerte olvasott Világhírnév képviseltette magát. Jelen voltak a Szabadság napilap internetes változatát futtató Hungarian Human Rights Foundation (HHRF), képviselôi is. A témában elsô lépésként jelentkezô kezdeményezés alkalmat adott a virtuális találkozáson túl a még mindig elengedhetetlenül fontos személyes kapcsolatfelvételre. Felmerült a magyar portálok regiszterének szükségessége, egymás linkjeinek megjelenítése egymás (hon)lapjain. Fény vetôdött a régiók jellegzetes, alapvetô problémáira, amelyek például Ukrajnában az internet-szolgáltatás megfizethetetlenségének, Kárpátalján a mûködôképes számítógépek hiányának szintjén kezdôdnek. Komlós Attila, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezetô elnöke által vezetett egésznapos tanácskozás a kezdeményezés folytatására, további hasonló találkozók szervezésére irányuló igény megfogalmazódásával zárult.
• Rendôrt lökött földre Ioan Cionca, harmadéves egyetemista, aki ittas állapotban akart kormányhoz ülni a Mãrãsti téri körforgalom közelében. Azért dühödött fel, mert Cielója nem akart elindulni. Dühében kiszállt és ütni-rúgni kezdte a kocsit. A közelben a forgalmat irányító Daniel Roman, a közlekedésrendészet ôrmestere igazoltatni és csillapítani akarta ôt, de a fiatal nekiesett. Néhány rendôr közbelépése végül megfékezte Cioncát, akit ötnapos elôzetes letartóztatásba helyeztek és aki hatósági közeg megsértése miatt 3 hónaptól 4 évig terjedô börtönböntetést kaphat.
• Az Interpol találta meg Eduard Ionel Apostu 26 éves fiatalt, akit több mint egy éve helyezett országos körözés alá a rendôrség. A jászvásári Apostu 1999 novembere–2000 januárja között 25 kolozsvári személyt csapott be oly módon, hogy a nemlétezô bukaresti Antconsulting Rt. nevében szerzôdést kötött velük: külföldi munkahelyet ajánlott, cserében fejenként 100–300 amerikai dollárt számolt fel. Összesen 133 millió lejt gyûjtött így össze (akkori váltási árfolyammal). Az összeget saját célra használta fel, majd eltûnt az országból. Németországban fülelték le és szállították haza, a kolozsvári rendôrség október 25-én vette át az Otopeni-i repülôtéren. Elôbb ötnapos elôzetes letartóztatásba helyezték, majd ezt az idôtartamot meghosszabbították 25 nappal. A felsôfokú végzettséggel rendelkezô, eddig büntetlen elôéletû férfira 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetés vár.
• Kiskorút kényszerített prostitúcióra három kerítô. A 24 éves, kolozsvári Aurel Lung, a 27 éves, apahidai Daniela Ungureanu, valamint a kolozsvári, 31 éves Lucian Lingurar folyó év augusztus –októberében három lányt kényszerített az ôsi mesterség gyakorlására. A Tordai útra, illetve az N híd alá tették ki ôket, összesen napi mintegy 10 ügyfelük volt, akikkel 200–300 ezer lejért létesítettek szexuális kapcsolatot. A pénzbôl ôk is kaptak — "rakoncátlankodás" esetén. A három kerítô kényszerítô, fenyegetô eszköznek nindzsa-kardot használt.
A három kerítôt 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, 2 és 7 év közötti börtönbüntetéssel számolhatnak. A három futtatott lány közül az egyik még kiskorú: a 16 éves Ramona P. korábban elköltözött a szülôi házból.
• Harmadikosok törtek be az egyik szamosújvárnémeti üzletbe. A Bella Farni Impex Kft-tôl a 9 éves Petru L., és a szintén 9 éves Alexandru Lazãr L. 2,2 millió értékben emelt el cigarettát, italt és pénzt, cinkostársukkal együtt, aki nem más, mint Petru testvére, a 19 éves Izidor Dragomir Lãcãtus. Dragomir szabadlábon védekezik minôsített lopás vádja ellen.
Ünnepélyesen megnyitották tegnap az udvarunkban (Jókai u. 16 szám) található Divertis shop üzlet új helyiségét, az akváriumi felszerelést, vízinövényeket, teknôsöket, egzotikus halakat forgalmazó kis szaküzletet, amely a belváros egyetlen ilyen boltja. A leleményes kereskedôk kutya-, macska- és papagájeledelt is forgalmaznak, de a fiatal vállalkozó, Molnár Endre szerint a választékot az igények szerint folyamatosan szeretnék bôvíteni. A vállalkozóknak sok sikert kívánunk!
"Ön utolsó percig fontos nekünk, és mi nem
csak azért fogunk mindent megtenni, hogy
békében halhasson meg, hanem hogy mind-
végig emberhez méltóan tudjon élni."
Az "Unitas" Társulat a Családért Alapítvány teljes hospice szolgálatot indított be Kolozsváron. A lelki szolgálatot Ferenczy Enikô lelkésznô, mentálhigiénés szakember végzi, ugyanakkor orvosi felügyeletet is biztosítanak. A lelkésznô a Szabadság kérdésére elmondta, olyan gyógyíthatatlan betegeken szeretnének segíteni, akik tudatában vannak betegségük súlyosságának. A hospice szolgálatot önkéntesek végzik, de nagyon nehéz munkásokat találni, mivel hálapénzt semmilyen formában nem fogadhatnak el — tette hozzá Ferenczy Enikô.
A hospice szolgálatot dr. Cicely Saunders nôvér hozta létre 1967-ben Angliában; Romániában eddig csak Brassóban mûködött. Céljuk elsôsorban a haldokló életkörülményeinek javítása, támogatni a beteget abban, hogy fel tudjon készülni a halálra.
"A hospice szolgálat három formában mûködik: abban az esetben,ha a haldokló otthon szeretne meghalni, csoportunk házhoz megy. Ugyanakkor léteznek a hospice házak, ahová a haldoklót saját és családja kérésére vihetik, de igény szerint a betegnek házi szakápolást is biztosítunk. A hospice szolgálat holisztikus jellegû, tehát segítünk a beteg spirituális igényeinek is eleget tenni, és a fájdalmát is csillapítani — tudtuk meg a lelkésznôtôl.
A hospice a súlyos, gyógyíthatatlan betegek mellett foglalkozik a hozzátartozókkal is.
"Temetéseken gyakran gondolok arra, hogy mi történik a gyászoló emberekkel, amikor hazamennek, magukra maradnak, és felfogják a veszteséget. Nem találkoztam olyannal, aki temetés után odajött, és azt mondta, hogy szeretne beszélgetni velem. Ellenben volt alkalmam olyanokkal készíteni mélyinterjút, akik már tíz éve veszítették el hozzátartozójukat, és akkor beszélgettünk a halálról" — magyarázta Ferenczy Enikô.
Az "Unitas" Társulat a Családért Alapítvány 2001 júniusától mûködik. Tevékenységi területe a családtanácsadás, a hospice szolgálat, önismereti, önsegítô csoportok mûködtetése, elôadások, konferenciák, továbbképzések szervezése.
A hospice szolgálatra szorult családok a 090/063-941-es telefonszámon érdeklôdhetnek 9 és 21 óra között. Akik többet szeretnének megtudni a tevékenységükrôl, a vasárnapi istentisztelet után felkereshetik Ferenczy Enikô lelkésznôt a belvárosi unitárius templomban.
A Simon által idézett Tompa-levelek szerint az opera mesterséges fenntartása az RMDSZ-nek a kormányon levô politikai erôkkel kötött egyezményben foglaltaknak köszönhetô, amely afféle jól mutató diszítôeleme a "soknemzetiségû kulturális kirakatpolitikának".
A kolozsvári magyar opera vezetôje azzal vádolja Tompát, hogy felrúgta az egy épületben mûködô két intézmény közt évtizedek óta létezô szabályokat. "Ennek az együttélésnek 1948. december 17-tôl kezdôdôen írott és iratlan törvényei voltak, ez próbálta feledtetni az amúgy teljesen alkalmatlan épület okozta gondokat. 1948-tól a fôépület adminisztrálását a színházra bízták, az ô költségvetésükbe számolják a mai napig az épület karbantartását és az ezt kiszolgáló személyzetet. Ezzel szemben az igazgató úr úgy rendelkezett, hogy a teremszemélyzet csak a színházat szolgálhatja, a kapusszolgálatot meg egyenesen arra kényszeríti, a szerzôdés felbontásával fenyegetve, hogy egyes opera munkatársakat ne engedjenek be, vagy ha operást keresnek telefonon, a kapunál ne teljesítsék a kérést" — áll a nyílt levélben. "Három éve gyûjtögetem Tompa leveleit, amiket többnyire románul ír, és legalább a mûvelôdési minisztériumba elküld. Ott egyelôre szerencsénkre nem veszik ezeket komolyan, pedig az esetleges alkalmatlanságomat kizárólag nekik áll módjukban orvosolni. Erre eddig nem volt szükség, az opera hál’Istennek jól mûködik dacára a gátló anyagi és egyéb körülményeknek" — folytatja Simon, aki szerint a minisztérium álláspontját ebben az ügyben leginkább a nemtörôdömség jellemzi. "Divat lett az operák szétverése, a bukaresti és a kolozsvári román opera áldozatul esett már" — írja.
Az operaigazgató szerint Tompa Gábornak elsôsorban az nem jó, "ahogy az irodák és a próbatermek el vannak osztva, nem jó az, hogy az egész munkánk hangos. Kínosan sokan jönnek vagy jönnének el tôle az operához, mert nem bírják ott a légkört" — fogalmaz Simon Gábor, aki bevallása szerint belefáradt "a sorozatos sértegetésekbe, akadékoskodásba, kakaskodásba, beképzeltségbe". Tompa "ha nincs rendeznivalója, nem tud mit kezdeni hatalmával, és ha adminisztrálni kezd, közveszélyessé válik" — véli Simon. Az igazgató emlékeztet: "ebben a pillanatban az opera a legnagyobb határon kívüli intézmény, sorsa nem lehet közömbös sem a közvélemény, sem az érdekképviseleti szerv számára".
Adrian Nãstase miniszterelnök egyesült államokbeli körútja alkalmával kedden Washingtonban, a Johns Hopkins egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetében tartott elôadást. A kormányfô beszédében hangsúlyozta: a szeptember 11-i tragikus események nyomán egy új, mindennél erôsebb atlanti szövetség van születôben, hiszen a Vilniusi Tízekként emlegetett, a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok — köztük Románia is — konkrét katonai és titkosszolgálati segítséget ajánlottak fel a NATO-nak a terrorizmus elleni küzdelemben. A kormányfô kifejezte azon reményét, hogy ezeket az országokat a NATO jövô évi prágai csúcsértekezletén meghívják a szövetségbe.
A kormányfô ugyanakkor katonai együttmûködési megállapodást írt alá Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, a két ország közötti stratégiai partnerség jegyében. Ez felhatalmazza az amerikai erôket a román hadsereggel való közös gyakorlatozásra, és javíthatja Romániának a NATO-val és annak tagjaival való együttmûködését illetôen. Az egyezmény ugyanakkor lehetôvé teszi amerikai csapatok rövidebb ideig való állomásozását Románia területén.
A találkozó után Adrian Nãstase kormányfô kijelentette: a NATO csak nyerne Románia csatlakozásával. Mint fogalmazott, a megállapodásnak fontos szerepe van Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti partnerségi kapcsolat alakulásában, valamint a NATO-csatlakozás folyamatában. A kormányfô ugyanakkor felkérte Colin Powellt, hogy kísérje figyelemmel, Románia milyen mértékben teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Rámutatott: ebben a tekintetben a kormány a lakosság nagyrészének támogatását élvezi.
Nãstase szükségesnek tartja, hogy az amerikai–román partnerségi kapcsolatnak gazdasági kihatásai is legyenek. Románia amerikai befektetôkre számít. A kormányfô szerdán a washingtoni pénzügyi körök vezetô illetékeseivel folytatott megbeszélést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótótanácsa valószínûleg pozitívan dönt majd egy újabb, 18 hónapra szóló, 400 millió dollár értékû készenléti hitelmegállapodás megkötésérôl. A kormányfô tájékoztatása szerint a Horst Koehler, az IMF vezérigazgatójával folytatott tárgyalásokon erre lehetett következtetni.
A kormányfô úgy véli: sikerült partneri kapcsolatot kialakítani a nemzetközi pénzügyi intézet vezetôivel, hangsúlyozva, hogy a román kormánynak az elkövetkezôkben intézkedéseket kell hoznia az IMF-el való egyezség tiszteletben tartására.
Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nãstase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban — jelentette ki szerdán Markó Béla, RMDSZ- elnök.
Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minôsítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek.
Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselôi is méltánylóan fogadták a román kormányfô javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is.
— Éppen ezért érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezôk és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban — mondta.
Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erôk RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében.
— Romániában fennáll annak a veszélye, hogy az RMDSZ kivételével valamennyi politikai párt valamiféle Nagy-Románia Párt liberális, demokrata, kereszténydemokrata, valamint szociáldemokrata szárnyaként konjunkturálisan közelíti meg és kezeli a nemzeti kérdést attól függôen, hogy ellenzékben, vagy kormányon van — jelentette ki Markó Béla.
Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel szombaton Kolozsvárott.
Az RMDSZ elnöke szerint jó, hogy végre a kormányon levô Szociáldemokrata Párt is felfigyelt az erdélyi regionális gondokra és megoldásokat próbál keresni rájuk, de a leghatározottabban visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását.
A román külügyi szóvivô némiképp arrogáns hangnemû, sajátos módon folytatott választási kampánynak nevezte szerdán Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik közelmúltban adott interjúját.
Bukarestben Victor Micula szóvivô szokásos heti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem kíván vitába szállni a magyar miniszterelnökkel, de az a kijelentése, miszerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él területén, "régi idôket, a múlt századbeli választási kampányokat idézi".
— Vajon-ez az, amivel a magyar miniszterelnök hozzá kíván járulni az egységes Európa építéséhez? Ezzel az üzenettel kíván Magyarország az Európai Unióba integrálódni? — fogalmazta meg kérdéseit a szóvivô.
Victor Micula úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök feltehetôen a magyar lakosság figyelmét szeretné a választási kampányban a belsô problémákról egy külpolitikai kérdésre terelni.
A magyar státustörvény kérdésérôl szólva a külügyi szóvivô azt hangsúlyozta, hogy Adrian Nãstase kormányfô már tett egy lépést a kompromisszum felé, amikor egy sor, mind a két fél számára elfogadható javaslatot tett.
— Úgy tûnik, hogy Budapest nem fogadta kedvezôen ezeket a javaslatokat — állapította meg, hozzátéve azt, hogy "mindenesetre a labda most a magyar diplomácia térfelén van".
Hétfôn, a tájékoztatási minisztérium egy olyan közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint "a kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülése hivatalosan elutasította" Adrian Nãstase javaslatait.
Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-képviselô kedden este Predealon elgázolt a gyalogátkelôhelyen egy bukaresti nôt — jelentette a Mediafax hírügynökség.
A brassói rendôrség sajtószóvívôje, Emil Rada szerint az este hét órakor bekövetkezett baleset során a 33 esztendôs képviselô a Képviselôház gépkocsiját, a B–82–PAC rendszámú Dacia Super Novát vezette, s a zebrán nem adott elônyt az átkelô gyalogosnak. A szabályosan közlekedô Elena Stoenicã (61) medencecsonttörést, jobb válltörést és számos más sérülést szenvedett, elôbb a brassói megyei kórházba utalták be, majd elvitték egy fôvárosi kórházba.
Ráduly Róbert nyilatkozata szerint a baleset nem a gyalogátkelôhelyen történt. A gépkocsija elôtt hirtelen felbukkanó nô át akart rohanni az úttesten, s a képviselô nem tudta kikerülni az ütközést, mert szembôl is jött egy gépkocsi. A baleset után Elena Stoenicã kezdetben nem emlékezett semmire, majd megváltozatta nyilatkozatát, s késôbb már azt mondta: gyalogátkelôhelyen gázolták el. A nyomzás fényt derít az ügyre — nyilatkozta a Hargita megyei képviselô.
Két RMDSZ-képviselô határozattervezetet nyújtott be szerdán a képviselôház állandó bizottságához, amelynek értelmében minden helységnek joga lenne saját zászlóhoz és címerhez. Ráduly Róbert Kálmán és Kovács Csaba kezdeményezése szerint a helyi tanácsok szavazással döntenének a heraldikus jelvényekrôl, kétharmados szavazatöbbséggel fogadnák el a zászló és címer kinézetét, amelyet a román akadémia heraldikai bizottsága is véleményez.
A két képviselô szerint így évszázados hagyomány támad fel újra.
Az országok közti jószomszédi viszony elôsegítésére és az EU integráció ügyeinek elômozdítására jövô tavasszal testvérvárosi együttmûködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az errôl szóló közös nyilatkozatot szerdán írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Bãsescu Bukarest fôpolgármestere a magyar fôvárosban.
A két fôváros 1997-ben már szándéknyilatkozatban rögzítette az együttmûködés kialakítását célzó elhatározását.
A közös nyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a testvérvárosi együttmûködéssel az országok közti kapcsolatok javításához és ahhoz is hozzá kívánnak járulni, hogy az ott élô kisebbségek jogai az uniós normáknak megfelelôen maradéktalanul érvényesüljenek.
A nyilatkozat aláírását követô sajtótájékoztatón Traian Bãsescu, a Demokrata Párt elnökeként élesen bírálta a magyar státustörvényt, amelyet szerinte a magyar politikusok választási harcuk eszközének tekintenek.
Leszögezte, hogy egy olyan törvényt, amelyet a román parlament nem fogadott el, soha nem lehet majd Románia területén alkalmazni.
Véleménye szerint a két ország fôpolgármestereihez hasonlóan idôszerû lenne, ha a miniszterelnökök is személyesen találkoznának, s nem a sajtó útján üzengetnének egymásnak.
Demszky Gábor egyetértett a két kormányfô személyes találkozójára vonatkozó kijelentéssel. Ezek szerint rendezhetnék például a kolozsvári magyar nyelvû egyetem sorsával összefüggô kérdést is. Rámutatott: szükség van arra is, hogy az emberi méltóságuk teljes tiszteletben tartása mellett a magyarok semmilyen tekintetben ne érezzék magukat másodrendû állampolgárnak Romániában.
A státustörvény kapcsán kialakult vitát Demszky Gábor szerint az EU-tagállamok, szervezetek álláspontjának megfelelôen kellene rendezni.
A Hargita és Kovászna megye iskoláiban olyan Magyarországon kiadott tankönyveket találtak, amelyeket sem a román, sem a magyar oktatási minisztérium nem hagyott jóvá — közölte szerdán Ecaterina Andronescu oktatási miniszter.
Andronescu szerint ezeknek a könyveknek nincs helyük még az iskolai könyvtárakban sem. "A tankönyvek az oktatást szolgálják, nem kalandregények, vagy szatirikus lapok, amelyeknél nem fontos, hogy megkapták-e vagy sem az oktatási minisztérium engedélyét".
A minisztérium november elején küldött magyar tankönyvek után kutató bizottságokat Hargita és Kovászna megye iskoláiba, mivel a román sajtó arról számolt be, hogy ezekben az iskolákban magyarországi tankönyvekbôl tanítják a diákokat.Ecaterina Andronescu szerint a minisztériumi bizottságok nem kutathatják át a gyermekek iskolatáskáit, de arra felhívták a tanárok és az iskolaigazgatók figyelmét, hogy törvényellenes olyan tankönyveket használni, elfogadni, amelyek nem rendelkeznek a román oktatási minisztérium pecsétjével.
Horia Grama, Kovászna megye prefektusa arról számolt be, hogy a megyébe az idén 92 ezer könyv érkezett adományként Magyarországról. Ezek között irodalmi mûvek és tankönyvek egyaránt megtalálhatók voltak. Grama szerint az oktatási minisztérium megfelelô szankciókat hoz majd amiatt, hogy nem engedélyezett könyvek kerültek az iskolákba.
A székelyföldi ún. tankönyvellenôrzések során nyilvánosságra került tanügyminisztériumi visszaélésekkel kapcsolatban tiltakozást juttattak el szerkesztôségünkbe a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) és a Nemzetközi Filológia Társaság elnökei, illetve fôtitkárai. A szerzôk sajnálattal állapítják meg, hogy "a már meghaladottnak remélt múlt nacionálkommunista beidegzôdései, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar könyv, a magyar múlt iránti gyanakvás és gyûlölet, általában a magyarellenesség még ma is kísértenek, olykor maguk mögé utasítva a jelen bölcs belátásait és egy ország jövôbeni érdekeit."
Az állásfoglalásban a szerzôk — Pomogáts Béla, Komlós Attila és Jankovics József — azon reményüknek adnak hangot, hogy "ezeket a túlkapásokat nem csak mi, az egyetemes kultúráért, benne az egyes nemzeti kultúrák értékeiért aggódó, magyarul beszélô, gondolkodó emberek utasítjuk el (...), hanem azon román emberek is, akik világosan látják: hazájuk, népük érdekei egybefonódnak az egységesülés útjára lépett európai nemzetek érdekeivel, közöttük a magyarokéval is."
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |