2001. november 12.
(XIII. évfolyam, 264. szám)

George Bush amerikai elnök szerint itt az ideje, hogy a világ országai a szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcsolatban az együttérzés elhangzott kinyilvánításain túl most már konkrét cselekvéssel is támogassák a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés ügyét. Bush New Yorkban, az ENSZ közgyûlésének 56. ülésszakán beszélt, az általános politikai vita elsô, szombati napján. Ez volt az elsô szónoklata a világszervezet pódiumán. (Részletek a 8. oldalon)

Mától a Román Nemzeti Bank (BNR) jegyzi a magyar forint hivatalos árfolyamát is, miután a jegybank, a BNR igazgató tanácsának legutóbbi döntése értelmében a forint a cseh koronával és a lengyel zlotyval együtt felkerül a jegybank hivatalos árfolyam listájára.

Nagy Ágnes, a BNR igazgató tanácsának tagja elmondta: fontos pszichológiai akadályon sikerült túllépni a két ország közötti pénzügyi kapcsolatokban.

A lej/forint árfolyamot a BNR a dollárhoz és az euróhoz viszonyítva számolja majd ki.

A mostani döntés értelmében hétfôtôl bármely román kereskedelmi bank hivatalosan válthatja a forintot és nyithat forintszámlát ügyfeleinek. Nagy Ágnes hangsúlyozta: a számlanyitás lehetôség, a bankok abban az esetben élnek majd ezzel, ha ez nekik üzleti szempontból megfelel.

Nagy szavazattöbbséggel Emil Boc parlamenti képviselôt választotta újra elnökéül a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete. A régi-új elnök közölte: pártja is "erdélyi nemzeti program" megírását tûzte ki célul.

Míg a bukaresti DP-szervezet élére szombaton Vasile Blagát, a párt szervezési alelnökét választották, a Kolozs megyei szervezet úgy döntött, hogy Emil Boc képviselôt újabb mandátummal bízza meg. A szombati kolozsvári gyûlésen a 271 megjelent küldött által leadott 267 érvényes szavazatból Boc 266 voksot szerzett meg.

A régi-új elnök kijelentette: tovább kívánja erôsíteni a párt Kolozs megyei szervezetét, hogy 2004-ben a meglévô képviselôi és szenátori mellett újabb képviselôi helyet szerezhessen a parlamentben.

Boc közölte: a kormánypárt helyi szervezetével olyan együttmûködésre törekszenek, amelyek a kolozsváriak érdekeit szolgálja. Ugyanakkor alternatív megoldásokat ajánlnak, s ha a kormánypárt letér a szociáldemokrata útról, szembehelyezkednek vele.

A megyei szervezet elnöke ugyanakkor rámutatott: a DP "erdélyi nemzeti programot" kíván megalkotni. Ez egész Erdélyre kiterjedne, de üzenete nem nacionalista lenne, mint amilyen a Nagy-Románia Párté, sem pedig demagóg, populista és hihetetlen, amilyen a Szociáldemokrata Párté.

Boc leszögezte: az SZDP szociáldemokrata Erdély-programja, amely a régió elmagyarosítását megbélyegzi, nem akadályozta meg a kormányfôt abban, hogy "javasolja a magyarigazolványnak az RMDSZ-tagkönyvvel történô helyettesítését, ami egy tömeges elmagyarosításnak felelne meg".

Emil Boc meg van gyôzôdve arról, hogy a magyar státustörvényt Románia területén nem fogják alkalmazni, mivel a jogszabály "alkotmányellenes és nem európai".

Hétvégén a mezôségi adatközlô táncosok, zenészek és énekesek ötödik találkozójára került sor Szamosújváron. A fesztivál éjszakába nyuló táncházzal kezdôdött péntek este, a Téka Alapítvány székházában, majd szombat délután gálával a mûvelôdési házban folytatódott. A színpadra lépô, ôseiktôl örökölt tánc- illetve énektudásukat bemutató adatközlôk a Mezôség különbözô tájairól érkeztek. A tájegység kulturális jellegzetessége híven tükrözôdött abban, hogy a szereplôk között nem csupán magyarok, de románok is voltak. Érdekes volt látni, hogy bár etnikailag különböznek, és más-más nyelvet beszélnek, zenéjük és táncuk rendkívül hasonló.

Az érdeklôdök között is sok volt a román anyanyelvû. Rájuk való tekintettel az elôadást vezetô lány románul is bekonferálta a mûsorszámokat. Az ördöngösfüzesiek kezdték az elôadást, és mindjárt bele is csöppentettek egy hagyományos népi mulatság hangulatába. Népi rigmusok egész sora hangzott el a tánc elôtt: "Ne fékezzük hát zenés, nótás kedvünk/ füzesi csapatunk készen áll, kezdünk." A zenét búzai muzsikusok szolgáltatták az egész elôadás során.

Másodikként a csabai románok léptek színpadra, körükben a legöregebb adatközlô nénivel, aki bár 82 éves volt és arca csupa ránc, lábai még ráálltak a táncra. Ennél a csapatnál jelentkezett elôször az a kis szépséghiba, amely többször is feltûnt a mûsor végéig: egyes adatközlôk — énekesek, táncosok vegyesen — nem voltak népviseletbe öltözve. Ez a hiányosság rontotta kissé a rendezvény színvonalát.

Balla Etus Búzából, valamint Csorba János Székrôl zenekar nélkül adtak elô néhány dalt repertoárjukból. Ezek túlnyomórészt kesergôk voltak, magukban hordozva a századok terhét és a mezôségi emberek élettapasztalatait. Az ugyancsak szólóban fellépô feketelaki Füstös János gyönyörû legényest adott elô. Léptei, figurái délcegek voltak és finomak, tükrözték rendkívüli tánctudását. Sajnos ô sem viselte ôsei viseletét. Saját bevallása szerint a feketelakiak már nem hordják viseletüket, és ô még a külföldi színpadokon is csak civilben szokott fellépni.

Az ormányi román adatközlô pár volt idén az újdonság a fesztiválon. sket tavaszzal fedezték fel a népi értékek után kutató szakemeberek. Az idôs pár büszkén mesélte, hogy magyarországiak jártak náluk a tavasszal, akik lefilmezték táncukat, majd meghívták ôket a találkozóra. Azt viszont elkeseredetten mondták, hogy a népi hagyományt a falujukban élô kevés fiatal nem akarja átvenni.

Utánuk még egy kötkei román pár táncolt, aztán a visaiak és a palatkaiak közös bemutatójára került sor. Záróakkordként minden résztvevô adatközlôt a színpadra szólítottak egy utolsó közös táncra. Ekkor látszott a legjobban, hogy az egymás mellett élô két kultúra mennyire összeforrt az idôk folyamán.

Balázs-Bécsi Attilától, a szamosújvári Téka Alapítvány elnökétôl megtudtuk, hogy a találkozó szervezôi és legfôbb támogatói maga a Téka Alapítvány, illetve a kolozsvári Archívum Alapítvány. Az elnök elmondta: Szamosújváron nagyon erôs a táncházmozgalom. Jelenleg négy néptáncegyüttessel büszkélkedhetnek, ezekbe korosztály szerint vannak jelen a fiatalok. A Kaláka együttes, amelynek tagjai kezdték el a néptánc-mozgalmat, minden évben oroszlánrészt vállal a fesztivál szervezésében. A Téka pedig nem csupán a szervezôi munkában vesz részt, hanem a más városból érkezô fiatalok elszállásolását is minden alkalommal elvállalja.

Valkai Krisztina

A hadsereg vezérkara a katonáskodási idôszak csökkentését javasolja. Ennek 2003-ig, amikor a hazai haderôk átalakítása be kell hogy fejezôdjék, meg kell történnie — jelentette ki szombaton Mihai Popescu hadseregtábornok, a román hadsereg vezérkari fônöke.

Popescu tábornok szerint a szárazföldi erôknél a sorkatonák 12 hónap helyett 8 hónapot szolgálnának, a tengerészek esetében pedig másfél év helyett egy évig katonáskodnának. Hatról négy hónapra csökkenne ugyanakkor az egyetemisták katonai felkészítése. Ezt a hadsereg vezetése javasolni fogja, de a végsô szó a parlamentté, amelynek módosítania kell a vonatkozó jogszabályt.

A vezérkari fônök elmondta: a diszkrimináció eltörlése érdekében a lányoknak is lehetôvé teszik a katonáskodást, mégpedig önkéntességi alapon, és bevezetik az alternatív, fegyver nélküli katonai szolgálatot is, amely idôben kétszer olyan hosszú lesz, mint a hagyományos szolgálat.

Pénteken az Olvasás Éve jegyében, a VII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár részeként Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében, a Könyves Céh szervezésében, hét neves hazai és magyarországi tollforgató bevonásával, irodalmi estet tartottak.

A mûsorvezetô Tarján Tamás irodalomtörténész és társai a marosvásárhelyi és csíkszeredai hasonló rendezvények után az erdélyi turné utolsó állomásán fokozott érdeklôdést, szinte telt házat tapasztalhattak. A találkozó fénypontjául Jókai Anna fellépése szolgált. Az írónô személyes magyar irodalomtanári élményét osztotta meg hallgatóságával, amikor az irodalom mai világbeli érvényesülésérôl szólt. A nyelv az a kizárólagos eszköz, amellyel a dolgokat a nevükön lehet nevezni. A nyelv mögött mindig a beszélôt kell keresni, az író számára a nyelv mindennél fontosabb. "A szónak nincs árnyéka idegenben" — idézte Jókai Anna egy amerikaivá vált magyar írótársát. Életteli szólásaink lefordíthatatlanok. Ami a kifejezési formát illeti, ahány író, annyi alakzat. A sznobok szokása az élet irodalmasítása, ellenkezô irányú törekvés a polemizálás. Minden a szövegösszefüggésen alapszik. Az író a teljes nyelvgazdagsággal dolgozik, nem finnyáskodhat, olykor a trágár kifejezés is szükségszerû. Az író a teljes nyelv ura, ami szabadságát és egyben kötelességét is jelenti. Manapság a titkolozó bûvészet korát éljük, pedig az igazi mûvész megosztja titkát a közönségével. "A harang is csak addig szól, amíg a nyelvét ki nem szedik. Ôrizzük meg a nyelvet!"

Az irodalmi esten Jókai Annán kívül még prózai és lírai mûveibôl olvasott fel Bächer Iván, Kovács András Ferenc, Kôrösi Zoltán, Láng Zsolt, Márton László, Szilágyi István. A zömében fiatalokból álló közönség élvezettel fogyasztotta a ritka eseményt.

Ördög I. Béla

A parlament két házának együttes ülése ma megkezdi a jövô évi költségvetés általános vitáját. A kormány által benyújtott tervezet a szakbizottsági egyeztetések során nem sokat változott, az ellenzéki honatyák módosító indítványait ugyanis rendre elvetették. A liberálisok és a demokraták nem is vettek részt a szakbizottsági üléseken, ezzel tiltakozva az ellen, hogy a kormányfôt külföldi körútjára elkísérô pénzügyminiszter nem vett részt a bizottsági üléseken. A nagy-romániás képviselôk és szenátorok azonban — annak ellenére, hogy javaslataikat szintén elutasították — megszavazták a tervezetet. Ugyancsak igennel szavazott az RMDSZ, az egyetlen parlamenti párt, amely egyeztette követeléseit a pénzügyminiszterrel és a kormánypárt vezetôivel. Az RMDSZ-támogatásnak az volt az ára, hogy a kormánypárt elfogadta a szövetség több módosító javaslatát.

A büdzsé elfogadása érdekében a honatyák minden nap este 8 óráig fognak dolgozni. Ha sikerül a költségvetési törvényt még az idén elfogadniuk, ez lesz az elsô alkalom 1989 után, hogy az ország már január elsején érvényes büdzsével rendelkezik.

Pekár Istvánnak, a Duna Televízió elnökének felkérésére november 10-én megalakult a Duna Televízió Elnökének Magisztrátusa. A magisztrátus tagja Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria fôigazgatója, Csoóri Sándor író, Erdélyi Géza felvidéki magyar református püspök, a Tanácskozó Zsinat elnöke, dr. Horn Péter akadémikus, Koltai Lajos filmmûvész, dr. Kopp Mária egyetemi tanár, dr. Kroó Norbert akadémikus, Melocco Miklós szobrászmûvész, Szörényi Levente zeneszerzô, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök.

Pekár István nemzetközileg ismert és elismert magyarországi és határon túli személyiségek véleményének állandó figyelembevételével kívánja alakítani a Duna Televízió szellemiségét.

A részvénytársaság alapításának tizedik évfordulójához közeledik. Az elmúlt évtized új médiahelyzetet teremtett Magyarországon és a Kárpát-medencében — a Duna Televízió eredeti értékeinek megôrzésével akar igazodni az idôk szavához. Ehhez a stratégiai tervezéshez kéri és várja a magisztrátus segítségét — hangoztatja a Duna Televízió közleménye.

KISMAMAKLUB ÖSSZEJÖVETEL újból az RMDSZ belmonostori szervezetének a fiatal, kisgyermekes és sokgyermekes családokat támogató programjának keretében ma, november 12-én, hétfôn du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Nisztor Krisztina óvónô játszóházat rendez a gyerekeknek, s míg a gyerekek játszani tanulnak, addig a szülôk beszélgethetnek, szakfolyóiratokat olvashatnak és a rászorulók ruhasegélyt is kapnak.

KRITIKAI ÚJHULLÁM?
Selyem Zsuzsa: Valami helyet, Berszán István: Útkeresô, Balázs Imre József: A nonsalansz esélye — e három könyv bemutatóján, 2001. november 14-én, du. 6 órától, a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Bilascu 5.) a kötetek szerzôivel beszélgethetnek el bemutatón résztvevôk. Házigazda Demény Péter.

A FÔISKOLÁS IFJÚSÁGI KERESZTYÉN EGYESÜLET e heti programajánlata: ma, november 12-én német klub kezdôknek du. 6 órától az IKE-irodában; november 13-án, kedden szintén du. 6 órától angol klub haladóknak a protestáns teológia 3-as termében; ugyancsak kedden este 7 órától az IKE-irodában német klub haladóknak; november 14-én, szerdán du. 6 órától az IKE-irodában angol klub kezdôknek, este 7.30 órától ugyanott angol klub középhaladóknak; bibliaóra november 15-én, csütörtökön este 7 órától a Fôtér 23 szám alatt, november 16-án, pénteken este 7 órától Játékház az IKE-irodában.

INGYENES ÖRMÉNY NYELVTANFOLYAN indul kezdôknek és haladóknak, amelyre minden érdeklôdôt szeretettel várnak. Az elsô találkozóra november 14-én, szerdán du. 5 órakor kerül sor a Német Demokrata Fórum épületében. (Unió/Memorandumului u. 8.)

Áramszünet
Kolozsváron korszerûsítési munkálatok miatt november 12-én 8 és 16 óra között a következô utcákban szünetel az áramszolgáltatás: Victor Babes (a 2 és 10 közötti páratlan, illetve az 5 és 39 közötti páros házszámok), Neagrã, Drumul Sãlciei.

Nagyenyeden a számottevô kollégiumi hagyományok mellett, figyelemre méltóak a város újabb keletû kulturális hagyományai is. Az amatôr festômûvészek jelentôs csoportja tevékenykedik a városban és állít ki rendszeresen. A helyi tanács 64-es számú határozatával (200. április 21.) "a mûvészet városává" avatta Nagyenyedet. A kiállítások számán és minôségén, a nyári nagy mûvésztáboron ez mindenképpen meglátszik, a város képén azonban kevésbé.

Szeptemberben Székely Mihály újabb, eladással egybekötött kiállítását csodálhattuk meg az Inter-Art kiállítótermében. Október végén Adorján Mária képeit láthattuk a Máltai Szeretet Szolgálat új kiállítóterménben. A megnyitón Fari Ilona nyugalmazott óvónô, a szolgálat vezetôje ôszinte meleg szavakkal köszöntötte a mûvésznôt. A most is szép, de színeiben az idén szerényebb enyedi ôszt pótolták a rendkívüli élénk színû képek. HãdãrigIoan, az Inter-Art mûvészeti igazgatója szakmai tájékoztatót tartott.

A 36 kiállított kép fôleg csendélet, valamint Enyed és környékének (Torockó, Szentgyörgy, Kôköz Muzsina) tájainak egy-egy részletét mutatja be igen meleg, világos, fiatalos és ezért optimista színekkel. Többek véleménye alapján igen szépen sikerültek az állóvizek ábrázolásai.

Adorján Máriát Vass Albert neves enyedi festô indította el mûvészi pályáján. Ma már 16 egyéni és több tucat közös kiállítás áll mögötte. Háziasszonyi feladatai és három szép gyermek felnevelése közben mindig kitartott a mûvészi hobija mellett. Mint mondotta, munkájával szeretne örömet és kikapcsolódást szerezni az érdeklôdôknek. Ez meg is történt, hiszen a látogatóknak kellemes hangulatban, igazi kultúrkörnyezetben volt részük.

Bakó Botond

2001. november 12. és 2002 február 28. között hétfô esténként a RENESZÁNSZ KLUB keretében TÁNCTANFOLYAMOT hirdet az AMARYLIS. Aa történelmi társastáncokat Szabó Anikó és Fülöp Csilla tanítja, a következô program szerint: november 12. és 19.: XVI. századi francia táncok; november 26. és december 3.: XVII. századi angol táncok; december 10. és 17.: XVI. századi francia udvari páros táncok; január 14. és 21.: elôkészület a Mátyás-napi bálra; február X. Mátyás-napok.

A résztvevôk a Mátyás-napok keretében diplomát kapnak. Helyszín: Kossuth Lajos (1989. december 21.) út 18. szám (szemben a SORA üzlettel, hátul az udvarban. Idôpont: hétfô 19. órától. Márciustól a májusi reneszánsz vásárig újból meghirdetjük a tánctanítást.

A reneszánsz Klub várja barátait. Érdeklôdés esetén reneszánsz "divatszalont" és zenekört is nyitunk, szakelôadókat hívunk (A klubtagok

elônyben részesülnek). Célunknak tekintjük egy élô Mátyás-emlékszoba megvalósítását a szülôházban. Ehhez minden — szakmai, erkölcsi, anyagi — segítséget szeretettel várunk és elfogadunk. Köszönettel adózunk Bálint Benczédi Ferenc és Rüsz Fogarasi Tibor unitárius tiszteletes uraknak, akik a klub mûködését lehetôvé teszik, megoldván terem-gondjainkat. A hely szelleme, a spiritus loci ugyanis — mint annyi más értékünk manapság — mostoha sorsra kárhoztatott: az Amarylis Mátyás király szülôházában (egyelôre) nem mûködhet. Quosque tandem — hát még meddig — mondta, a tûrhetôség határait szétfeszítvén, bölcs elôdünk egykoron. Vajha, lelkiállapota minálunk nem lenne aktuális?!

László Bakk Anikó

444 év a hit és tudás zászlaja alatt címmel, a magyar millenium évében indítotuk el hagyományteremtô szándékkal az elsô Unitárius Kollégiumi Napokat.

Iskolánk látványos fejlôdése azóta is megmutatkozik diákjaink tevékenységében és hozzáállásában, a tanári kar munkájában, valamint a korszerû feltételekben, amelyeket az Unitárius Egyház a legnagyobb áldozatok árán is biztosítani igyekezett.

Rendezvényünk a Száz esztendô és a megújult iskola jelmondatot viseli, annak jegyében, hogy Kolozsvár impozáns fôgimnáziumának épülete az idén száz esztendôs. Támogatóinknak köszönhetôen, rendezvénysorozatunkra november 14–18. között kerül sor. Az ünnepélyes megnyitót november 14-én du. 6. órakor tartjuk.

Solymosi Zsolt

Fórum: Bodó Barna: Választás és váltás; Jakabffy László: Egy vélemény Biharból; Ráduly Róbert: Szövetség az önkormányzatokban; Szász Jenô: RMDSZ és médiadiktatúra.

Archívum: Bárdi Nándor: Választások a két világháború közti romániai magyar kisebbségpolitikában; A romániai magyar és német népkisebbség parlamenti képviseletének számadatai kilenc választásról; Dr. Fritz László: A közigazgatási választások eredményei; Dr. Fritz László: A Iorga-kormány "interimár-bizottságai" és a magyar nemzetkisebbség; A Magyar Párt paktumtárgyalása;

[Ugron Istvánnak, az OMP elnökének lemondása] — Melléklet

Dokumentumok: Önkormányzati választások 1996–2000.; A megyei tanács megválasztása; Önkormányzati választások 1996–2000.; A helyi tanács megválasztása Önkormányzati választások 1996-2000.; Polgármesterek megválasztása.

A következô lapszám vitaindítója: Székely István: Cselekvési alternatívák 2001 tavaszán.

Kitekintô: Jürgen Habermas: Az európai nemzetállam és a globalizáció hatásai.

Változó idôben: Romániai magyar választók 2000 szeptemberében.

Mûhely: Demeter M. Attila: Negatív és pozitív szabadság; Gyôri Szabó Róbert: A parlamenti pártok és az alapszerzôdések (1994-1997); Horváth Krisztina: A Hasan és

Chaush c. Bulgária-ügy és a kisebbségi jogok védelme, avagy a muftik törik át a hallgatás falát?; Varga Attila: Állam és egyház viszonyrendszerének elemzése.

Stúdium: Boga Emese: Az ígéret mint árucikk; Fákó Péter: A gazdasági növekedés alakulása Romániában (1991-1997).

Szemle: Bognár Zalán: Róluk, de nélkülük.

Könyvészet: A nemzetiségi irodalom válogatott bibliográfiája.

A szépmûvelôdési folyóirat legújabb számából: Beszélgetni Mészöly Miklóssal (Láng Zsolt); Czeslav Milosz, Fazakas Attila, Géczi János; Márkus-Barbarossa János, Farkas Wellmann Éva, Gregory Corso, Ira Cohen, Zelk Zoltán versei; Napfogyatkozás (Szász János regényrészlete); Podmaniczky Szilárd karcolatai; Aki hóban született az udvaron (M. Szabó István novellája); Az útvesztô (Bogdán László kis lírai antológiája); A Wortton dráma wagneri jelentése (Király Kinga Júlia tanulmánya).

Együttmûködni a helyi közösség érdekében (Kolumbán Gábor); Együttmûködni ÉRDEMes! (Egri István); A civil szervezetek és a társadalmi fejlôdés (Tóth Árpád); Az együttmûködésrôl — illúziók nélkül (Bíró A. Zoltán); Feszültségek és szükségszerûségek (Molnos Lajos); Egyház és civil szféra kapcsolata a szociális munka tükrében (Elekes Zoltán); Partnerség a fejlesztésben Hargita megyében (Koszta Csaba János, Mátéffy Mária Aranka); Az ASIMCOV együttmûködése vállalkozókkal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal (Vajda Lajos, Vass Kinga Zita); Student Link — Diák Kötelék (György Imola); Levelezési csoportok (Egri István); A civil önkormányzás esélyei (Kolumbán Gábor,I. rész); A stratégiai tervezés; Aktuális pályázati lehetôségek.

Csupa hasznos ismeretek, szórakoztató böngésznivalók + nyerési lehetôség! A Szabadság 2002 évkönyve nélkül nem is képzelhetô el az igazi karácsony. Kapható szerkesztôségünk pénztárában, valamint kolozsvári, tordai, dési, aranyosgyéresi, nagyenyedi, zilahi, bánffyhunyadi lapterjesztôknél. Ára csak 30 ezer lej!

A legérzékenyebbek a nemzetiségi alapon történô diszkrimináció bármilyen formájára azok a nemzetiségek, amelyek a határok megváltoztatása miatt kerültek az anyaország határain kívül és jutottak kisebbségi helyzetbe annak dacára, hogy nagy tömegben ugyanazon a területen élnek már évszázadok óta. Érthetô ez az érzékenység, hiszen ôk pontosan tudják, hogy milyen nagy a különbség a teljes jogú, a hivatalos nemzethez tartozó állampolgár és a kisebbségi állampolgár között.

A nemzeti államban nemcsak azok a hátrányos megkülönböztetések jelentik a valóságos kisebbségi sorsot, amelyeket a "nem hivatalos" állampolgár az államhatalommal és a hivatalos szervekkel való viszonyában tapasztal, hanem negatív helyzetek vagy kellemetlen jelenségek is jelentik, amelyeket a kisebbségiek kénytelenek nap mint nap elviselni. Vegyünk erre konkrét példákat. A nemzeti kisebbségû már gyermekkorában tapasztalja, hogy az ô nyelve nem hivatalos, emiatt kisebbrendôségi érzések alakulnak ki benne, amelyek az állandó hatás miatt beépülnek egyéniségébe. Ezért késôbb könnyen elfogadja azt, hogy esélytelen, alkalmatlan bizonyos állások betöltésére. A versenyvizsgákon úgyis többségi nemzetiségû fog gyôzni. A kisebbrendûségi érzést még fokozza az is, hogy általában a kisebbségiek nem beszélik tökéletesen a hivatalos nyelvet, de ha tudnák is hibátlanul beszélni, az sem számítana sokat! Így a hivatalos politika burkolt tendenciája, szándéka találkozik a már megvalósult okozatokkal és a bûvös kör be is zárul!

Azt, hogy észrevételeim valóban helyesek, bizonyítja a társadalmi valóság, ugyanis a kisebbségiek számaránya jóval kisebb az államhivatalokban, az adminisztrációban vagy az igazságszolgáltatásban, mint a többségi nemzeté. A hivatalos politikának a múlt rezsimben használatos eljárása, hogy az erdélyi "zárt" nagyvárosokba ne engedjenek álláshoz jutni magyar orvosokat, most hagyományszerûen folytatódik, hiszen a versenyvizsgákon valahogy a legjobb esetben is csak a második helyet érik el, akár hajszálnyi különbséggel. A székelyföldi prefektusi hivatalokban is jóval kisebb a magyarok részaránya mint a hivatalos nemzeté. Ezeket a hátrányos megkülönböztetéseket nagyon nehezen lehetne bebizonyítani, mert leplezett formában történnek: a hivatalos szervek a törvény rendelkezéseire hivatkoznak. És valóban a mindennapi életben nem kérdezik meg, hogy ki milyen nemzetiségû, csak azt, hogy hívják. Esetleg elkérik a személyigazolványát, hogy tudják, kivel is állnak szemben, hogy megfelelôképpen tudjanak majd viselkedni, ha netalán a kiejtés vagy a fizionómia alapján még nem jöttek volna rá. Sok az ilyen vagy ehhez hasonló eset és helyzet, amiért is a többségi nemzetiségûek magabiztosabbakká vállnak és más lesz a fellépésük és az elvárásuk a kisebbségekkel szemben, akiknek, elvárásaik szerint meg kellene "hunyászkodniuk". Ezt a büszkeséget mostanában csak a magyar státustörvény nyirbálta meg bizonyos mértékben, de még nem annyira, hogy lényegesen megváltoztassa a viselkedési szokásokat. Tipikus példa erre az, amikor két kisebbségi anyanyelvén beszélget és hozzájuk csatlakozik egy többségi, aki az illetô kisebbségi nyelvet nem ismeri, de természetesnek tartja, sôt ki is mondja, hogy beszéljenek tovább a hivatalos nyelven, ami tulajdonképpen csak az ô anyanyelve. Néha olyankor is, ha elôzôleg olyasmirôl beszélgettek, ami kizárólag csak rájuk tartozott. Így alakul át a nyelvi alárendeltség a személyek közötti alárendeltséggé, aminek alapján a hivatalos nemzet tagja magasabbrendûnek tarthatja magát, lebecsülvén a kisebbségit, akiben viszont elmélyülhet a kisebbségrendûségi érzés.

Felvetôdik az a jogos kérdés, hogy melyek azok az alapvetô okok, amelyek a kisebbségi diszkriminációt létrehozzák?

Teljes mértékben egyetértek ebben a kérdésben az erdélyi román memorandistákkal (lásd a memorandum eredeti szövegét), miszerint a nemzeti állam koncepciója és az egyetlen hivatalos nyelv elve az, ami meggátolja a valóságos egyenlôséget a többségi nemzet és a kisebbségi nemzetiségek között. A nemzeti állam fogalma, mivel sehol sincsenek tisztán egy etnikumú államok, a többségi nemzet hegemóniáját jelenti azáltal, hogy az államhatalmat alárendeli egyetlen nemzet érdekeinek és így ez az etnikum vezetô nemzetté válik. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy az államhatalom eltávolodik a kisebbségi nemzetiségek érdekeitôl, alárendelve ezeket a hivatalos nemzet érdekeinek. Ezért van az, hogy az alkotmányban a kisebbségek nemzetiségét külön meg sem jelölik, hanem egy közös gyûjtôfogalmat alkalmaznak rájuk.

A nemzeti állam felfogásból csakis egy hivatalos nyelv jöhet létre, ami tulajdonképpen átülteti és megvalósítja a gyakorlati életben a kisebbségek alárendeltségét.

Egyes politikusok az állampolgárság fogalmát próbálják kiterjeszteni és összemosni a nemzetiséggel: ha Romániában élsz akkor a román nemzethez tartozol. Ez az elmélet nem veszi figyelembe a nemzeti kisebbségek létezését és elfogadhatatlan. Szeretném megkérdezni ezeket a politikusokat, hogy számukra mit is jelent tulajdonképpen a "nemzeti állam". Ezt a fogalmat a mai reális demokráciát igénylô európai uniós törekvések tükrében nem lehet érdemlegesen megmagyarázni, csak ha el nem ismerik nyíltan azt, hogy ez a fogalom a többségi nemzet uralmát, hegemóniáját jelenti. Ezt viszont, gondolom, nyíltan nem ismerték volna be.

Egy ország keretén belül, véleményem szerint, a döntô kérdés az, hogy az államhatalom kinek az érdekeit képviseli és szolgálja. Ha ez csak a többségi nemzetnek van alárendelve, mint a nemzeti államban, akkor a kisebbségeket elnyomja, vagy legalábbis hátrányosan megkülönbözteti. Ha az állam több nemzetiségnek az érdekeit szolgálja, akkor több hivatalos nyelvet is elismer, ezáltal megalapozza a nemzetiségek közötti reális békés egymás mellett élést is. A többnyelvûség sohasem hozott létre konfliktusokat, ezeket csakis az egynyelvûség megkövetelése generálja.

Egy állam annál demokratikusabb minél inkább szolgálja az ország egész társadalmának érdekeit. A társadalmi békét a gazdasági problémák megoldása mellett a nemzetiségi diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés felszámolása is elôsegíti. Egy polgár csak úgy tud igazából azonosulni az állammal és otthon érezni magát országában, ha érvényesülhet saját anyanyelvén és valóságos esélyegyenlôsége van a többségi nemzet tagjaival. Ennek a megvalosítása az egész ország javára válna.

Európában a nemzetiségek közötti legrégebbi és reális esélyegyenlôség Svájcban valósult meg, ahol négy hivatalos nyelv van és ahol az államhatalom az összes svájci állampolgár reális érdekeit szolgálja.

Tanulnunk kell ugyanakkor a negatív jelenségekbôl is. A totalitárius rendszer az államhatalmat egy kis csoport érdekeinek rendelte alá, amelyben az egész társadalom kiszolgáltatottja volt az államhatalomnak.

Az igazi demokrácia akkor valósul meg, amikor megteremtôdik a társadalmat alkotó nemzetiségek reális esélyegyenlôsége, amikor az államhatalom az egész társadalom érdekeit szolgálja és az állampolgárok semmiféle hátrányos megkülönböztetést sem tapasztalnak semmilyen téren. Amikor a társadalmi értékrend alapja a képesség, a tudás és az a hasznos munka lesz, amit a társadalomnak tudunk adni.

Dr. Váradi G. János

Miután megtudtam, hogy román igazolványt kapok szülôvárosom polgármesterétôl, amit ráadásul majd házhoz szállítanak, jót röhögtem rajta.

Nagymamám mondta annak idején: nevetésnek sírás lesz a vége. Az én örömöm sem tartott sokáig: csengettek a kapunál. Nocsak, már itt is van az igazolvány — gondoltam ijedten, s rohantam ki a házból. De az igazolványt osztogató emberek helyett a helyi tanács küldötte köszönt rám, és felszólítást nyomott a kezembe. Mint kiderült, egyik "jóakaratú" szomszédunk küldte ránk a hivatalt, merthogy szerinte nem tartjuk rendben járdarészünket. Lám-lám, most is tele van sárga levéllel, a járdaszegély mellett pedig kilátszik egy-két kisebb kóró! Ha pár napon belül nem tesszük rendbe, magunkra vessünk, meg a pénztárcánkra! — futottam át a papirost, majd széles mosollyal búcsúztam szívélyes kézbesítôjétôl.

Hiába, szomszédunk ismét kitett magáért. Buzgóságát még a titkosszolgálat is megirigyelhetné (nem ez az elsô alkalom, amikor "beköp" minket) — különben az sem lepne meg, ha az orvosházaspárról kiderülne, hogy az elmúlt rendszerben besúgó volt. Viszont érdekes módon az nem zavarta ôket, sem a tanácsot, hogy a melletünk levô telken hónapokig el volt torlaszolva a járda, építkezésbôl származó gerendákkal, hulladékkal olyannyira, hogy sokszor a kapun is alig tudtunk bejönni. Csak a sárga levelek zavarják ôket.

Könnyû nekik! Alig van 4–5 méter járdájuk, a miénk pedig 50 métert is kitesz (vagy éppen erre irigyek?). Ráadásul annak idején az állam a mi oldalunkra ültette az útmenti fákat, amibôl, mondanom sem kell, rengeteg hasznunk származik: rávetik árnyékukat a kertre, s emellett állandóan hullatják levelüket. S most, amikor a ház tatarozásába fogtunk annyi idônk van, hogy naponta leseperjük a járdát. A fák lombjai bizony alaposan megnôttek az öt-hat év alatt, amióta nem nyírták meg ôket. Van rajtuk levél bôven. Ha reggel összeseprem, délután kezdhetem elôlrôl.

Emlékszem, a régi szép idôkben még nyírták a fákat — "hivatalból". Ma viszont már kérvényezni kell a nyírást. Egyszer mi is kérvényeztük — majdnem egy év múlva jelentek meg az "állami" fanyírók. Idôközben átképeztük magunkat és beálltunk helyettük lombot nyírni, ugyanis a lombok között vezetnek át a telefon- és villanydrótjaink, s az ágak egy-egy alaposabb vihar idején nem bántak "kesztyûs kézzel" velük. Aminek, ugyebár, ugyancsak mi láttuk kárát.

Most pedig meg is büntetnek a fák miatt!

Mindenesetre szívesen elküldeném növénytan továbbképzésre a tanács küldöttjét. Hátha megtanulja, hogy ôsszel hetekig hullnak a falevelek. Ha ez nem tetszik, akkor tartsák rendben a fákat, nyírják meg ôket legalább kétévente. Miért kell ezt külön kérvényezni? Mi sem nyújtunk be magunknak kérvényt, amikor saját almafánkat megnyírjuk a kertben. Ami pedig a gyomokat illeti, a növények egyik "jellegzetessége", hogy a földben gyökereznek. Mivel az út nincs leaszfaltozva, ha hetente nem kapálom ki, állandóan újra nônek. A megoldás egyszerû: aszfaltozzák le az utat. Két évvel ezelôtt a fél utcát leaszfaltozták, éppen elôttünk álltak meg. Aztán feltörték az aszfaltot a gázcsövek miatt, majd újraaszfaltozták, ugyancsak félig. Egy kis ésszerûséggel az egész utcának városi külsôt adhattak volna...

Dehát felesleges a zsörtölôdés többet. Megyek, porszívózzam fel a járdát.

Balázs Bence

A Szabadság 2001 november 2-i számában megjelent interjúban adott nyilatkozatomat szeretném pontosítani.

1. Palocsay Kata nem kényszerûségbôl választotta a bábszínészi pályát. Katát még a színház szerzôdéskötési tárgyalásainak megkezdése elôtt felkérte a kolozsvári Puck bábszínház vezetôsége, hogy térjen vissza ahhoz az intézményhez, amelynél páyafutását kezdte. Tompa Gábor egyébként sem újította volna fel szerzôdédését.

2. Tompa Gábor szerepet oszt, vagy sugall szereposztást, hiszen a vendégrendezôk nem ismerhetik a társulatot. Megpróbál beleszólni a vendégrendezô szereposztásába. Nem véletlen, hogy Spolarics Andrea minden színdarabban játszott. A beleszólás néha sikerül, néha nem. Például Rekita Rozália Katona Bánk Bánjában Árkosi Árpád harcának eredményeként került be a szereposztásba, Madarász Loránt viszont Tompa eredményes beavatkozása miatt került ki a szereposztásból.

Madarász Lóránt

Senki sem hívta ôket, de most itt vannak. Máról-holnapra megszállták a kenyeresládát és a frissen vásárolt kenyér nyüzsög az apró lényektôl. Kirágják a nájlon zsacskót és számos lyukon behatolnak oda ahol kenyeret sejtenek. Szeletenként rázom ki a fehér asztallapra és mindegyikbôl tíz-tizenöt hull ki. De marad is. Ujjaimmal bombatámadást irányítók ellenük. Tetemektôl fekete az asztal, látszólag egy sem menekül meg. De sok van belôlük. Nagy az utánpótlás.

Behatolnak egy számukra idegen környezetbe és tulajdonuknak tekintik a birtokba vett területet. Végzik amit eddig is végeztek: gyûjtenek, harácsolnak, házukba menekítik azt, ami sok hónapra elég, sôt sok is. (Nem tudom mennyit él egy hangya, de amit gyûjt — feltételezem — elég egész életére). Ugyanezt tették odakint az udvaron is és most folytatják egy kulturált környezetben, ahova nyilván nem tartoznak.

Kapunk Németországból egy agyafúrt és leleményes szerkentyût. Very sofisticated! állapítja meg elismeréssel angol barátunk. Egy skatulyából áll be- és kijárattal, benne zselészerû, feltételezhetôen mérgezô anyaggal. (Mert a prospektus figyelmeztet rá, hogy használat után gondosan kezet kell mosni!) Elméletileg a hangya besétál, csippent a masszából, hazaviszi a bolyba és hódolattal leteszi a hangyakirályné elébe. Miután az eszik belôle, kileheli lelkét. Ha volt neki. A boly pedig, vezér nélkül — szétzüllik.

Ilyen eszközökkel próbálok én, a kultúrember, hadakozni a behatolók ellen. Etológus tanulmányozza a hangya magatartást, dietétikus a hangyák kedvenc eledelét, toxikológus azt, hogy mitôl döglik a hangya, végül pszichológus, hogy ennek a marhaságnak be fog-e dôlni a rovar.

Karinthy általálmánya jut eszembe, A figyelmeztetô lábfürdô. Lavor, víz, szappannal a Wertheim-kassza mellett. Ha a betörônek kasszafúrás után eszébe jut lábat mosni, csenget és riasztja a rendôrséget.

Az én hangyáim csak megszagolják a finom, toxikus zselét majd undorodva otthagyják.

Mit tudok én ezekrôl a nemkívánt garázdákról? Nem ismerem szokásaikat, ízlésüket, "mentalitásukat". Mivel megtámadtak, pusztítani, irtani szeretném ôket. Meglehet ôk is engem, csak más módszerekkel. És van közöttünk némi arány eltolódás. Egyelôre még az én javamra. Ôk ösztöneikkel dolgoznak. Követik a feronom-ot, társaik hátrahagyott szagjelzéseit. Ebbôl tudják — nincs mit gondolkozni rajta —, hogy a helyes úton járnak: erre mentek a többiek is.

Nekem viszont idegeim vannak, és azok kikészülnek. Behozták házamba a gyanakvást és bizalmatlanságot. Nem hiszek már a hófehér kenyérnek sem. Elôbb megvizsgálom. Félve nyitom ki a cukortartót, hátha oda is befészkelték magukat. Minden csak az én számomra zárt és biztos. Ôk felfedezik az egyetlen rést ahol be tudnak hatolni.

Harcban állok egy csak idônként látható, lapuló, bújkáló ellenséggel, amely engem támad úgy, hogy rólam tudomást sem vesz. Számukra halálthozó ujjamról nem tudják, hogy egy gondolkodó lény tartozéka. Nem is érdekli ôket. Ôk valami ôsi törvény parancsának engedelmeskednek és annak létjogosultságát én hiába kérdôjelezném meg. Ez egy ôsi és egy modern kultúra ütközése. A harc csak az egyik fél halálával érhet véget.

Egész utcánkban, így házunk elôtt is a járda aszfalt helyett kockakövekbôl áll. Minden tavasszal a kövek sarkán százával jelennek meg a vakondtúrásnál lényegesen kisebb kupacok amiket az újraéledô hangyák túrnak. Kibírják az ôszi hosszú esôzéseket, a téli fagyokat, minden ínséget. Tavasszal elôjönnek. Lehet nem azok akik ôsszel odahúzódtak. Ki tartja számon? Az újabb generáció ugyanúgy nyüzsög, ugyanolyan fürge, szintoly igénytelen — és egytôl-egyik, fekete....

Dániel Károly

Ljubjana, 5000 nézô. Vezette: Kim Milton Nielsen (Dánia).

SZLOVÉNIA: Szimeunovics — Vugdalics, Galics, Alex Cseh, Milinovics — Karics (40. perc NASZTJA CSEH), PAVLIN, Rudonja, Novak — Acsimovics (64. perc Pavlovics), OSTERC. Szövetségi kapitány: Sretko Katanec.

ROMÁNIA: Stelea — Miu (90. perc Pancu), Gheorghe Popescu, Chivu, Iencsi — CONTRA, Dorinel Munteanu, Mutu, SABSU (84. perc Ghioane) — Adrian Ilie (84. perc Rosu), MARIUS NICOLAE. Szövetségi kapitány: Gheorghe Hagi.

Gólszerzôk: Acsimovics (42. perc) és Osterc (70. perc), illetve Marius Nicolae (26. perc).

Szögletarány: 3–12 (2–4); lövések: 7–13 (kapura: 5–4); sárga lap: Osterc, illetve Adrian Ilie és Mutu.

A krónikák azt fogják jegyezni, hogy ezen a mérkôzésen Szlovénia nyert. Az már nem fog számítani, hogy paradoxális módon Hagiék sokkal jobbak voltak, többet, s olykor tetszetôsebben támadtak. Az eredmény mutatja: hiányzott a befejezés, a gól, az, amiért 90 percen át 22 ember küzd.

No, nem hiányzott teljességgel, hiszen Románia szerezte meg a vezetést — Marius Nicolae kínlódta be a hálóba Contra beadását úgy, hogy rápattintotta egy védôre (mint a grundon). Elôtte három nagyobb helyzet maradt ki: Adrian Ilie nem tudott élni az elônyszabállyal — Niculaét buktatták a 16-os tájékán —, és fölé bombázott, Dorinel Munteanu 18 m-es jobb oldali szabadrúgása az oldalhálóban kötött ki, majd ismét Ilie következett, közeli lövését azonban védte a kapus.

Nem sokan gondolták, hogy a 40. percben lebonyolított csere milyen sorsdöntônek bizonyul: Nasztja Cseh sokkal jobban boldogult a pályán, mint Karics, mindkét szlovén gól az ô szemfülességének köszönhetô. Az egyenlítô gól szinte a semmibôl jött: Rudonja bal oldali beadása a magára maradt Nasztja Csehhez jutott, aki röviden továbbította a még szabadabban álló Acsimovicshoz, aki 12 m-rôl védhetetlenül fejelt a jobb felsô sarokba (ennek a gólnak is grundfoci íze volt).

A második félidôben, a 68. percben Contra dönthette volna el a mérkôzést, miután lecsapott egy röviden hazaadott labdára, és már csak a kapussal állt szemben. De eltalálta. Mármint lövésével a kapust. S a futball egyik aranyszabálya szerint a helyzetek megbosszulják önmagukat: két percre rá Nasztja Cseh tért ölelô átadással indította Ostercet, akinek az alapvonaltól 5 m-re, a 16-os vonaláról éles szögbôl megereszett lövése a hosszú, bal felsô sarokban kötött ki. Mi ez, ha nem grundfoci?

A házigazdák részérôl jó taktikának bizonyult csak a kontrákra szorítkozni, fôleg ilyen védelmi- és kapusteljesítmény mellett. Szlovénia csatát nyert, a háború azonban csak szerdán ér véget — Bukarestben.

Póka János András

***
A szlovén–román találkozón kívül szombaton további négy világbajnoki pótselejtezôre került sor. A legnagyobb érdeklôdés talán a németek szereplését övezte, a hullámvölgyben levô valamikori labdarúgó-nagyhatalalom ugyanis az utóbbi idôben olyannyira gyengén szerepelt, hogy még az is elképzelhetô volt, hogy nem jut ki a koreai-japán közös rendezésû vb-re.

A németek Ukrajnába látogattak, és fontos lépést tettek a kijutás érdekében: Kijevben 1–1-es döntetlent értek el, de akár nyerhettek is volna, ha a bíró nem érvényteleníti elsô találatukat, amelyet az egyik ukrán hátvéd a gólvonal mögül kotort ki. Így hazai pályán nem lesz túlságosan nehéz dolguk — az ukránok még messze vannak az angol tizenegy tudásától.

Kissé meglepô volt viszont, hogy a csehek nem tudtak kiharcolni még egy döntetlent sem a belgák ellenében — igaz, a mérkôzés nagy részét emberhátrányban játszották le. A törökök idegenbeli, bécsi sikere sem lepett meg sokakat.

Eredmények: Ukrajna–Németország 1–1 (Zubov 17., illetve Ballack 31.), Írország–Irán 2–0 (Harte 45., 11-esbôl, és Robbie Keane 50.), Belgium–Csehország 1–0 (Verheyen 29., kiállítva: Repka — Csehország, 41.), Ausztria–Törökország 0–1 (Okan 60.).

Az Írország–Irán párharc második mérkôzésére csütörtökön, a többi összecsapás visszavágójára szerdán kerül sor.

Az 5 vb pótselejtezô mellett 5 barátságos válogatott labdarúgó-mérkôzést is rendeztek szombaton. A múlt napokban a vb-résztvevô Szenegáltól hazai pályán vereséget szenvedô Koreai Köztársaság szintén hazai pályán szerepelve múlta fö-lül Horvátországot 2–0-ra, a 63.–66. percekben lôtt góljaival, a Dél-afrikai Köztársaság pedig Egyiptomot múlta felül 1–0 arányban. Számunkra azonban ennél sokkal többet mond az európai élcsapatok találkozóján jegyzett két eredmény. Manchesterben Anglia csak 1–1-et ért el a szintén vb-résztvevô Svédországgal (gólok: Beckham 27., 11-esbôl, illetve Mild 43.), miközben a vb-résztvevô dánok Koppenhágában csak a hajrában egyenlítettek a távol-keleti jegyek nélkül maradt Hollandiával vívott mérkôzésen: 1–1 (Jörgensen 83., 11-esbôl, illetve Hasselbaink 45., 11-esbôl). Továbbá az ötödik mérkôzés: Görögország–Észtország 4–2 (Nikolaidisz 2 — 6., 10., Cartasz 25., Mahlasz 39., illetve Vllkmae 43. és Zellnszkij 77., 11-esbôl).

Összeállította: Balázs Bence

A labdarúgó NB I., 17. fordulójának eredményei: Ferencváros–Dunaferr 0–3 (Sowunmi 2 — 10., 39. és Penksa 76.), Vasas–Videoton 1–3 (Polonkai 90., illetve Komódi 34., Terjék 58. és Szalai 79.), Debrecen–Haladás 2–0 (Plókai 47. és Kerekes 92., 11–esbôl), MTK Hungária–Újpest 3–0 (Zavadszky 31. és Füzi 2 — 61., 72.), Gyôri ETO–Sopron 1–3 (Rósa 73., illetve Sira 9., Tóth M. 29. és Nagy T. 55.), Zalaegerszeg–Kispest-Honvéd 2–2 (Kenesei 26., Egressy 50., illetve Borgulya 2 — 7., 20.). A sorrend:

1. MTK 17 14 2 1 37–9 44

2. ZTE 17 10 2 5 33–22 32

3. Videoton 17 9 5 3 23–18 32

4. Dunaferr 17 7 5 5 30–19 26

5. Újpest 17 7 4 6 33–28 25

6. FTC 17 7 3 7 26–25 24

7. Debrecen 17 5 6 6 19–20 21

8. Sopron 17 6 3 8 27–31 21

9. Haladás 17 4 7 6 19–31 19

10. Kispest 17 4 4 9 22–34 16

11. Gyôr 17 2 6 9 19–32 12

12. Vasas 17 3 1 13 18–34 10

(balázs)

Sodronyipar: Ceclan — FORRÓ, Alin Rus, Gatea, KISS — ONCICÃ, Dâmbean, Negut, Bratu (84. perc Kállay) — Hidisan (86. perc Lilian Rus), ANCA (86. perc Ghitã). Edzô: Adrian Coca és Mihai Cuc.

Nagybánya: Papp Deák — Colar, Cânu, Veres (8. perc Drule), Bar — GHENTI, Bãlan (73. perc Pelecai), Ciortea, CORNEA — Negrea, Bilascu. Edzô: Costel Orac.

Gólszerzô: Oncicã (46. perc).

Szögletarány: 2–2 (2–0); lövések: 11–6 (9–4); sárga lap: Oncicã, Kiss és Ceclan, illetve Cânu, Bilascu és Corne; kiállítva: Oncicã (85. perc) és Lilian Rus (86. perc), illetve Cânu (61. perc) és Bar (86. perc).

Három alapjátékosa, Simon, Timár és Mâtiu nélkül állt ki a mérkôzésre a Sodronyipar, a helyettesek azonban nagyon igyekeztek. Nem volt rendkívül látványos mérkôzés, de a Sodronyipar nagyon jól játszott, uralta ellenfelét és megérdemelten gyôzött. S bár csak egy góllal nyert, ezen a szombati napon kevés ellenfél tudott volna ellenállni a Sodronyiparnak.

A vendégek csak két gólhelyzetig jutottak az elsô félidôben, mindkettôben Cornea veszélyeztetett. Védekezésben és támadásban egyaránt jól szerepelt a hazai gárda, szinte szóhoz sem engedte jutni ellenfelét. A második félidô elsô támadása döntötte el a mérkôzést: Forró adta be a labdát, Anca 3 m-rôl rálôtte, a kapus bravúrral hárította, de a kiütött labda Oncicã fejérôl vágódott a hálóba.

A gyulafehérvári játékvezetô nagyon jól vezette a mérkôzést, amely a négy piros lap ellenére is sportszerûnek mondható. Oncicã és Cãnu idôhúzásért, illetve tettetésért kapta meg második sárga lapját, míg a frissen beállt Lilan Rus az elsô megmozdulás után Bar ellen szabálytalankodott, összeverekedtek, a bíró pedig kiállította a renitenskedôket.

Schmidt Jenô

***
Különösebb meglepetés nélkül zajlott le az országos másodosztályú labdarúgó-bajnokság múlt hét végi 14., egyben az ôszi idény utolsó elôtti fordulója. Az éllovas UTA a jelenlegi bajnokságban elsô döntetlenjét érte el Medgyesen. A temesvári mûegyetemista gárda otthoni veresége pedig, sajnos, már régóta nem sorolható a meglepetést keltô események közé. A Kolozsvári U FC közel állt a pontosztozkodáshoz.

A forduló további eredményei: l Petrozsényi Zsil–Kolozsvári U FC 2–1 l Zalatnai Minaur–Nagyváradi Bihar FC 2–0 l Medgyesi GÁzmetán–UTA 1–1 l Szatmárnémeti Olimpia–Marosvásárhelyi HSK 4–1 l Temesvári Politechnika–Resicabányai MSC 0–2 l Krajovai Extenzív–Gyulafehérvári Apullum 4–0 l Pitesti-i International–Tg. Jiu-i Pandúrok 1–0. A táblázaton:

1. UTA 14 10 1 3 23–13 31

2. Extenzív 14 9 3 2 24–10 30

3. Nagybánya 14 9 2 3 30–12 29

4. Bihar FC 14 6 5 3 21–12 23

5. RMSC 14 6 4 4 14–16 22

6. Sodronyipar 14 6 3 5 21–16 21

7. Gázmetán* 14 8 3 3 26–11 20

8. Pandúrok 14 5 5 4 10–12 20

9. Pitesti 14 5 4 5 20–17 19

10. Apullum 14 4 6 4 23–21 18

11. Minaur 14 4 4 5 14–20 16

12. Kv. U FC 14 3 5 6 19–17 14

13. Olimpia 14 4 1 9 21–29 13

14. Mv. HSK 14 3 2 9 10–27 11

15. Zsil 14 2 3 9 12–30 9

16. Poli 14 1 3 10 11–36 6

* A Gázmetántól 7 büntetôpontot levontak.

A legközelebb, november 17-én, a 15. fordulóban: Kv U FC–Minaur, RMSC–Sodronyipar, Nagybányai FC–Olimpia, UTA–Zsil, Pandúrok–Gázmetán, Bihar FC–Krajovai Extenzív, Apullum–Poli és Mv. HSK–Pitesti-i International.

L. F.

Gépész utcai stadion, 150 nézô. Vezette: Teodor Musulete (Râmnicu Vâlcea).

CFR: Lãzãreanu — Cazan, Lazãr, Veltan, Benke — Dobrãu (61. perc David), Marius Marian (68. perc Becea), KORMOS, GHIORMA — TURCU (76. perc Mateut), MIRCEA. Edzô: Marius Bretan és Octavian Albu.

Lápos: Gyurkó — Boga, Fãrcas (31. perc Latis), Nechita, Cornel Pop (46. perc Dinu Pop), Sabãu — Muresan, Marian, Voevod — Andreicut, Lukács. Edzô: –.

Gólszerzôk: Kormos 2 (27. és 52. perc), Mircea (31. perc), Turcu (35. perc) és Ghiorma 2 (44. és 91. perc), illetve Lukács (47. perc).

Szögletarány: 6–3 (3–1); lövések: 19–9 (12–3); sárga lap: Cazan.

Hetente kétszer összefutnak edzeni, és edzô nélkül jöttek el Kolozsvárra — ez a Magyarláposi Lápos C osztályos együttese. Mintegy fél órán át tartották magukat (addig a vasutasoknak nem jött össze a nyitótalálat, Kormos szenzációs lövését például parédásan vetôdve mentette Gyurkó kapus, Lazãr pedig 5 m-rôl a kapu mellé perdített).

A gólgyártás a 27. percben kezdôdött el: Ghiorma lövését csak kiütni tudta a hálóôr, a kipattanót Kormos szúrta rá, Fãrcas pedig más a gólvonalon túlról mentette a labdát. Tiltakoztak is a láposiak a partjelzô határozott ítélete miatt, de a pettyes kétségkívül a levegôben túlhaladt a gólvonalon (1–0). A láposiak három kapura lövése közül ekkor könyvelhettük el az egyiket: a középkezdés után Sabãu még a kezdôkörbôl rászúrta a labdát, de lövése veszélyt nem jelentett.

S miután megtört a jég, látványosnál látványosabb találatok következtek: Mircea a jobb felsô sarkot pókhálózta le (2–0); Kormos bal oldali, tért ölelô átívelését Turcu lôtte a hosszú sarokba (3–0), Turcu bal oldali lefutása és beadása után Ghiorma botlott bele a labdába, s jutatta a hálóba a játékszert (4–0).

A második félidôben Lukács szépítô gólja után kicsit leült a játék, de azért összejött még két kolozsvári gól és egy kapufa. A nap hôse, Mircea dolgozta ki mindhárom akciót, a befejezést Kormosra és Ghiormára hagyta, a felsôlécet pedig Sergiu David találta telibe.

Végülis megérdemelt, teniszjátszmára emlékeztetô végeredmény született, mintegy órányi látványos focival.

Póka János András

***
A C osztály VIII.: csoportjának további eredményei: Sarmasági Bányász–Szamosújvári Olimpia 1–1, Szatmárnémeti Sólymok–Tordai Aranyos 0–2, Szatmárnémeti Szamos–Máramarosszigeti Marmatia 0–0, Zilahi Armãtura–Nagysomkúti Liber-Humana 2–1, Bethleni Szamos-Gáz–Avasfelsôfalui Avas 4–1. A Dési Egyesülés és az Élesdi Körös szabadnapos volt. A sorrend:

Az Aradi West Petrom férfi kosárlabda együttesét méltón lehet szerb csapatnak nevezni: edzôje mellett még jónéhány játékosa idegenlégiós. Így nem csoda, hogy magasabb színvonalon ûzik a kosárlabdát, következésképp az sem, hogy ôk gyôzedelmeskedtek a sportcsarnokban.

A kolozsvári diákok a mérkôzés nagy részében egyenlô ellenfelei voltak a vendégeknek. Egyetlen negyedben — a harmadikban — maradtak alul, s végül is ez döntötte el a találkozó sorsát.

Az elsô negyedben fej-fej mellett haladtak a csapatok, mindegyik rendre megugrott négy–hat pontnyira, de a negyed végére alig volt némi különbség az eredményjelzô táblán. A következô negyedben felváltva találtak be a kosárba a két csapat játékosai, a félidô végi egy pontos hazai vezetés pedig reményeket ébresztett a szép számban kilátogató szurkolókban.

Ezek foszlottak szerte a harmadik negyedben, amikor Horia Rotaru edzô diákjai kiábrándítóan szerepeltek: öt perc alatt csupán egyetlen pontot szereztek, miközben a vendégek legalább percenként összegyûjtöttek két–három pontot. A 11 pontos hátrányt, amivel a negyed véget ért, már nem tudták ledolgozni az utolsó negyedben az ésszel, nyugodtan játszó vendégek ellen.

Bár a nézôk a valóban nem remekelô bíráskodást hibáztatták a kudarcért, valljuk be: az aradiak jobbak voltak. A diákoknak egyetlen vezéregyénisége volt: Sãftescu, aki 36 pontos teljesítményével a vendégek legjobbját, Alexét is messze lekörözte. A harmadik negyedben viszont neki sem jöttek be a dobásai, ha pedig éppen a cserepadon pihent, a csapat azonnal elveszett. Mint a vég-eredmény bizonyítja: egy fecske nem hoz nyarat: Kolozsvári U-Carbochim–Aradi West Petrom 80–91 (24–26, 44–43, 53–64).

A két csapat és az elért pontok: Sãftescu 36 (1 x 3), Dumitrescu 14 (2), Cenean, Pintea 8, Crãciun (debüt!) 4, Popa I. 10 (1), Drãgus, Szilágyi 2, Grunwald 2, Schiopu 3, Popa II. 1, illetve Alexe 25 (1), Konakovics 21 (1), Marjanovics 15 (3), Apostol 13, Burlacu 6, Veres 4, Anghel 2, Szíjgyártó 5 (1), Dehelean, Betea.

(balázs)

Több részletben rendezték meg a férfi Nemzeti Liga ôszi idényének utolsó, 11. fordulóját. A 100%-os listavezetônek a vetélkedô elsô harmadának a végén hat pontos elônye van második helyezettel szemben.

Rátérve az eredményekre, a rangadón a Piatra Neamt-i Fibrexnylon Bukarestben fektette kétvállra a Steauát, 22–19 arányban, míg a másik bukaresti csapat, a Dinamó Konstancán ért el 24–24 arányú döntetlent. E négy csapat foglalja el különben a táblázat elsô négy helyét.

A Kolozsvári Armãtura-U-Agronómia játékosai Nagybányára látogattak, aholelég súlyos vereséget szenvedtek a helyi Minaurtól: 32–20 (15–11) a máramarosiak javára.

További eredmények: Galaci Ulpimex–Pitesti-i Dacia 28–20, Brassói Dinamó–Temesvári Politechnika 21–21 és Ploiesti-i Uztel–Tg. Jiu-i Pamdúrok 18–16. Hét közben lejátszották az elmaradt Galac–Temesvár mérkôzést, amelyet a Duna partiak nyertek meg 18–15-re, így a táblázat a következôképpen módosult:

1. Fibrex 11 11 0 0 315–235 22

2. Dinamó 11 7 2 2 309–258 16

3. Steaua 11 7 0 4 301–269 14

4. Konstanca 11 5 4 2 266–256 14

5. Mianur 11 5 2 4 271–256 12

6. Tg. Jiu 11 5 1 5 277–277 11

7. Kolozsvár 11 5 1 5 286–305 11

8. Br. Dinamó 11 3 3 5 236–273 9

9. Ploiesti 11 3 2 6 238–258 8

10. Temesvár 11 3 2 6 245–274 8

11. Galac 11 2 0 9 238–275 4

12. Pitesti 11 1 1 9 231–277 3

A bajnokság a februári teremszakasszal folytatódik.

(radványi)Ð

l Szombaton legördült a függöny a férfi elsôosztályú kézilabda bajnokság ôszi idénye felett is. Az utolsó ôszi fordulóban a Tordai Aranyos 30–24 arányban maradt alul a Szatmárnémeti Unió csapatával vívott mérkôzésen. Részletek holnapi lapszámunkban.

Pénteken este a marosvásárhelyi sportcsarnokban az Oltchim–Silcotub rangadóval véget ért a nôi Nemzeti Liga elsô harmadának küzdelemsorozata, amely kettôs jelleggel bírt: a tabella élén végzett csapat a Román Kupa gyôztes csapat is lett.

A feszültségekkel teli rangadót a Râmnicu Vâlcea-i lányok nyerték meg, 16–12-es félidô utáni 29–25-tel, így övéké lett a kupa. Ezt megelôzôen a Brassói Rul-

mentul értékes, ugyanakkor nehéz gyôzelmet aratott a Nagybányai Selmont ellen: 25–23 arányban bizonyult jobbnak, s így a harmadik helyen várhatja a következô fordulót.

A Kolozsvári U-Ursus lányainak jó marosvásárhelyi szereplésérôl már elôzô számainkban szóltunk, Gheorghe Mãrgi-neanu edzô és lányai veretlenül zárták a kiszállást, hét pontot gyûjtve a négy mérkôzésen (19–18 Brassóval, 36–33 Bákóval, 21–18 Galaccal és 24–24 Nagybányával). Végezetül a táblázat:

1. Oltchim 10 9 0 1 314–236 18

2. Silcotub 10 8 0 2 310–249 16

3. Brassó 10 6 0 4 271–246 12

4. Déva 10 5 2 3 270–256 12

5. Galac 10 6 0 4 246–234 12

6. U-Ursus 10 4 2 4 258–256 10

7. Rapid 10 4 1 5 268–280 9

8. Nagybánya 10 3 2 5 241–249 8

9. Konstanca 10 3 2 5 264–288 8

10. Ciserom 10 2 1 7 256–296 5

11. Bákó 10 0 0 10 258–366 0

A bajnokság január 6-án folytatódik a hetenkénti fordulókkal.

(radványi)

Telt ház fogadta szombaton a tordai Nemzeti Színházban megrendezett sporttáncverseny résztvevôit. A szakszövetség és a tordai Potaissa sporttáncklub 5. alkalommal rendezte meg a klub trófeájával jutalmazott vetélkedôt, amely a november 24–25-én Kolozsvárott sorra kerülô országos bajnokság fôpróbája.

Kolozsvárról 4 klub vett részt: a Diamond Dance (3 arany-, 2 ezüst-, 2 bronzérem), a Quick Step (2–1–1), a Macarena (0–2–0) és a Passo Doble (0–1–1), ezenkívül pedig a rendezô Potaissa (0–1–3), a dési Latino Angels (2–0–0) és az aranyosgyéresi 775. Mûvelôdési Egyesület táncosai versenyeztek.

A nyertesek: hobbi kategória, 6–9 évesek: 1. Turós-Jakab Anita és Sorin Chereches (Diamond Dance); 10–11 évesek: 1. Ruxandra Dumitrescu és Rãzvan Lazãr (Latino Angels); 12–15 évesek: 1. Cristina Platon és Paul Pãcurar (Latino Angels); E kategória, 10–11 évesek: 1. Andreea Miron és Marius Cãluser (Quick Step); 12–13 évesek: 1. Mihaela Somlea és Florin Comãnescu (Diamond Dance); D kategória, 12–13 évesek: 1. Somlea és Comãnescu; 14–15 évesek: 1. Patricia Covaci és Andrei Boantã (Quick Step).

Az országos vízilabda bajnokságban: Bukaresti Dinamó–KMSC 14–5. Részletek holnapi lapszámunkban.

Likerecz Gyöngyi három aranyérmet szerzett Magyarországnak az antalyai világbajnokságon, szenzációs teljesítményt nyújtva: szakításban, lökésben és összetettben is megnyerte a 75 kg-os súlycsoport versenyét.

A mindössze 18 éves lány szakításban 116 kg-os világcsúcs-beállítással szerezte elsô aranyérmét. A második fogásnemben 135,5 kg-on kezdett, amely junior világcsúcsot és felnôtt Európa- csúcsot jelentett számára, majd ezt a teljesítményt is felülmúlta.

Eredmény: nôi 75 kg, szakítás, világbajnok: Likerecz Gyöngyi (Magyarország) 116 kg (a 2,5 kg-os szabály szerint a jegyzôkönyvbe 115 kg kerül) — világcsúcs-beállítás, 2. Aysel Ozgur (Törökország) 112,5, 3. Sule Sahban (Törökország) 112,5, ...8. Dankó Ilona (Magyarország) 105. Összetett, világbajnok: Likerecz 255 kg (115, 140) — Európa-csúcs (régi: 240, Szvetlana Habirova, orosz, 2000), 2. Sahbaz 247,5 (112,5, 135), 3. Cao Csun-jen (Kína) 242,5 (107,5, 135). Lökés, világbajnok: Likerecz — Európa-csúcs — (régi: 132,5, Habirova, 2000), 2. Cao 135, 3. Kuo Ji-hang (Tajvan) 135.

Dankó Ilona a második fogásnemben nem tudott érvényes gyakorlatot bemutatni, így kiesett.

l Az orosz Vlagyimir Szmorcskov 198 kg-mal világcsúcsot szakított a férfi 105 kg-os kategóriában. A rekord meglepetés, mivel Szmorcskov az alacsonyabban rangsorolt versenyzôk között, azaz a B-csoportban érte el azt. A a 2000-ben junior világbajnok versenyzô újabb meglepetésre az összetettet is megnyerte.

Eredmény: férfi 105 kg, szakítás, világbajnok: Vlagyimir Szmorcskov (Oroszország) 198 kg — világcsúcs (régi: 197,5, megállapított, 1998.01.01.), 2. Alekszandru Bratan (Moldova) 190, 3. Igor Razorjonov (Ukrajna) 187,5, ...16. Kovács Zoltán (Magyarország) 172,5. Összetett, világbajnok: Szmorcskov 422,5 kg (197,5, 225), 2. Bunyami Sudas (Törökország) 420 (185, 235), 3. Razorjonov 417,5 (187,5, 230), ...11. Kovács 395 (172,5, 222,5). Lökés, világbajnok: Sudas 235, 2. Razorjonov 230, 3. Bratan 225, ...7. Kovács 222,5.

l A plusz 75 kg-os Varga Viktória ezüstérmes lett lökésben és 4. összetettben.

Eredmény: nôi plusz 75 kg, szakítás, világbajnok: Albina Homics (Oroszország) 127,5 kg 2. Agata Wrobel (Lengyelország) 125, 3. Helen Idahosa (Nigéria) 117,5, ...8. Varga Viktória (Magyarország) 110. Összetett, világbajnok: Homics 282,5 kg (127,5, 155), 2. Wrobel 275 (125, 150), 3. Csen Hsziao-lien (Tajvan) 262,5 (117,5, 145), 4. Varga Viktória260 (110, 150). Lökés, világbajnok: Homics 155, 2. Varga 150, országos csúcs (régi: 145 kg, Varga, 2001.07.08.), 3. Wrobel 150.

A Szociáldemokrata Párt úgynevezett Erdély-programja Ioan Rus belügyminiszter kolozsvári kijelentéseit követôen úgy került be a köztudatba, mint össznemzeti összefogás a magyar tôke erdélyi térhódítása ellen. Miközben az életszínvonal folyamatosan romlik, a kormánypárt elterelô hadmozdulatokba kezdett. Erdély kormánypárti felemelkedését román körökben is olcsó demagógiának tartják, az RMDSZ pedig a program magyarellenessége miatt tiltakozott. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnökét, Nagy Károlyt az ominózus program szociáldemokrata vonásairól kérdeztük.

— A kormánypárt által meghirdetett erdélyi szociáldemokrata program szociálsoviniszta kiáltvány. Az erdélyi sajátosságok teljességgel hiányoznak belôle, az, ami egyértelmûen a régió kiútkeresését határozná meg. Elvártuk volna a belügyminisztertôl, hogy megmagyarázza: miért lenneelônyös számunkra, hogy nemzetközi autópálya haladjon át Erdélyen. Sajnos sem errôl, sem más konstruktív álláspontról nem tett említést. A kiáltványszerû program a magyar tôkebefektetésekkel hadakozik, amit Magyarország expanziójának tart. Miközben nekünk tárt karokkal kellene fogadnunk minden olyan külföldi befektetôt, aki az országnak, és ezen belül Erdélynek új technológiát, új munkahelyeket és tisztességes munkabért biztosít. Igazából az a gond, hogy Erdélybe, és nem az egész Romániába érkeznek a befektetések, aminek különben egyszerû a magyarázata: Erdélyben jobb a munkamorál, több a szervezettség, több a szakértelem. Erdélyben ma is vannak sajátos gazdasági lehetôségek, amelyeket ki kell használni. Ez az egész ország számára hasznot jelentene.

— A kormánypárt szociáldemokrata politikai tényezôként határozza meg magát. Mennyire egyeztethetôk össze ezzel az irányvonallal az egyre erôteljesebb nacionalista-xenofób megnyílvánulások?

— A Szocialista Internácionálé — ahova a kormánypárt is törekszik — alapszabályzatában rögzíti: azokat a pártokat egyesíti, amelyek a demokratikus szocializmusért küzdenek. Egy olyan program, amely más népek ellen irányul, és fokozza Erdélyben a magyarellenességet, nem tekinthetô sem demokratának, sem szocialistának. A kormánypárt újabb próbálkozása a már jól bevált módszer szerint a gazdasági bajokról tereli el a figyelmet, hiszen az életszínvonal folyamatosan romlik.

— Az emberek azért szavaztak a mai kormánypártra, mert úgy hitték, hogy egy szociálisan érzékeny párt jobb életet teremthet. Mennyire illuzió ez?

— Ha valóban szociálisan érzékeny kormány állna az ország élén, sok mindent meg lehetne változtatni. Ezzel kapcsolatban számos elképzelésünk van, amit egyesületünk november 17-i kolozsvári fórumán szeretne nyílvánosan megvitatni. A Szegények Fóruma nevében is jelzi, hogy a kiszolgálatott tömegek napi megélhetési gondjaival akar érdemben foglalkozni. Rendezvényünkön be szeretnénk bizonyítani, hogy sok mindent lehet tenni a gazdasági helyzet javulásáért, még akkor is, ha rövid idô alatt kevés esély van gyökeres változásra.

M. J.

Amint arról már lapunkban beszámoltunk, november 3-án nyitották meg a bonchidai Bánffy kastély helyreállított saroktornyában kialakított kulturális kávéházat. A kastélyegyüttes megmentésével és helyreállításával foglalkozó Transylvania Trust Alapítvány ezzel a megnyitóval bizonyította egyrészt azt, hogy erôfeszítései nem voltak hiábavalók, másrészt azt, hogy ez a mûemlék az épített-örökségünk pótolhatatlan értéke, melynek megmentéséhez összefogásra lenne szükség. A Bánffy kastély helyreállítási munkálataival a Transylvania Trust Alapítány keretén belül Maksay Ádám programigazgató foglalkozik, akit arra kértem, mondja el, hogyan született meg a restaurálás gondolata, és miért vállalta, az ismert és adott nehéz körülmények között, a programigazgatói feladatot:

— A helyreállítás gondolata bennem született meg, talán tizenöt évvel ezelôtt. Többször jártunk ki barátokkal, ismerôsökkel, mivel egy budapesti kertészeti fôiskolát végzô diák a bonchidai kastélyparkról készítette az államvizsga dolgozatát, ami akkor még egészen jó állapotban volt. Én segítettem neki a felmérésben, és ahányszor visszamentünk mind jobban foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen jó lenne helyreállítani az épületet. Amikor 1996-ban megalakult a Transylvania Trust, melynek én is alapító tagja vagyok, s mivel engem a kastélyok érdekeltek, én lettem a Várak, kastélyok, udvarházak szakosztálynak az ügyvezetô igazgatója. 1994-ben, mielôtt a Trust megalakult volna, a bukaresti Mûemlékvédelmi Felügyelôség megrendelésére elkészítettük az épület teljes felmérését és egy tartószerkezeti szakvéleményt, de sajnos anyagi fedezet hiányában, kivitelezésre már nem került sor. Aztán 1998-ban a World Monuments Watch (A Világ Mûemlékeit Figyelô Alapítvány) kihirdette azt a pályázati lehetôséget, hogy a kastély felkerülhet a világ száz legveszélyeztetettebb épületei közé, és úgy gondoltam, hogy ez lehet az utolsó esély — figyelem felkeltés szempontjából — az épület megmentésére. Ha ezt nem próbáljuk meg, akkor el fog veszni. A World Monuments Fund egy New-York-i nonprofit szervezet, amely minden két évben összeállít egy jegyzéket, amelyre pályázni lehet, és a 2000–2001-es pályázati jegyzéket mi is megnyertük. Ennek kapcsán bekerült a Román–Magyar Államközi Egyezmény mûemlékrôl szóló mellékletébe, mint helyreállítandó épületegyüttes, így kezdôdtek el a restaurálási munkálatok. A fôépület tetôszerkezetével kezdtük, amelynek helyreállítása román állami támogatással történt, és elkészült az északi rész. Mivel a magyar fél úgy óhajtotta, hogy technikailag elkülöníthetô legyen az ô része, úgy döntöttünk, hogy egy kisebb részre, a konyhaépület helyreállítására fordítjuk a magyar Nemzeti Kultúrális Örökség Minisztériumának a támogatását. Közben 2000-ben adódott egy pályázati lehetôség a PHARE regionális fejlesztési programjának keretén belül, ahova a bonchidai önkormányzat nevében beneveztünk és megnyertük. Ezzel a két összeggel idén májusban el tudtuk kezdeni az egykori konyhaépület részleges helyreállítását. Azért választottuk ezt a kis épületrészt, mert hozzáférhetô anyagi eszközökkel helyre lehet állítani, és így újra életet tudunk hozni a kastélyba, ami az ôrzést és a hosszú távú hasznosítást biztosítja. A mostani kávézó megnyitója tulajdonképpen csak az elsô lépés ebben a folyamatban, jövôre, ha sikerül anyagi fedezetet szerezni, folytatnánk az épület emeleti részével, ahova tanács-, illetve kiállító termet képzeltünk el, a földszinten pedig egy éttermet nyitnánk, ahol hagyományos erdélyi étkeket szolgálnak fel. A mûködtetés terve most alakul ki, tavaszig ugyan nem tartjuk folyamatosan nyitva, de ha van igény különbözô rendezvények szervezésére, természetesen bárkinek rendelkezésére állunk. A célunk az, hogy a bevételt visszafordítjuk a helyreállítások fedezésére.

— Milyen rendezvényekre alkalmas a kávézó, amely egyébként nagyon hangulatos hely? A különbözô intézményeknek, szervezeteknek érdemes odafigyelniük?

— Ez egy olyan tér, ahova 40–50 ember fér be, tehát könyvbemutatókat, író-olvasó találkozót, zene-hallgatást lehet megszervezni, de ez remélhetôleg csak rövid ideig tart, mert tavasztól már a fenti termet is lehet használni. Tulajdonképpen meg kellene teremteni egy hagyományt itt Bonchidán, de ez egy hosszabb szervezési folyamat eredménye lesz. Nyáron szabadtéri rendezvényekre is alkalmas.

— A kastély teljes helyreállítása hosszú idôt vesz igénybe, hiszen óriási a pusztítás, amely itt végbement, és nagy anyagi áldozattal jár. Meg lehet-e gyorsítani ezt valamilyen formában?

— Ha az anyagi támogatás gond nélkül jön, akkor is legalább tíz évre van szükség, hogy mindent a helyére lehessen tenni. Persze mi most a fôépületen és a konyarészen dolgozunk, de miközben ezen a két épületen folyik a munka, a harmadik fokozatosan romlik. Idén nyáron a Szabadság is közölte, amikor a maradék tetôszerkezet beszakadt. A minisztériumtól, mindkét résztôl, igényeltünk támogatást, hogy legalább ideiglenesen tudjuk megtámasztani, ameddig tovább folytathatjuk a munkálatokat.

— Úgy gondolom, nem kis vállalkozás egy ilyen restaurálási program levezetése. Miként lehet ezt energiával bírni?

— Mivel a gondolat az én fejemben született meg, eddig végig én koordonáltam. A tervezôk, kivitelezôk munkájának az összhangban tartásától, a funkcionális hasznosításon át, egészen a megvalósíthatósági elôtanulmányon keresztül nagyon sokat dolgoztunk. Elkészítettük az egész épület helyreállítási költségbecslését is. Távlati tervként az épületben a mûemlékvédelmi szakoktató központ kellene mûködjön, valamint egy kulturális központot is elképzeltünk, konferenciák, koncertek, és egyéb mûvelôdési rendezvények szervezésével. A mûemlékvédelmi szakoktatás már az idei nyári munkálatok során beindult, szakmunkásokat hagyományos építôanyagok használatára oktattunk. A Transylvania Trust Alapítvány a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretén belül beindított egy mûemlékvédelmi szakmérnöki tanfolyamot, amely, távlati terveinkben, kiköltözne Bonchidára, amint szállást, étkezést tudunk biztosítani a hallgatók számára.

A román Mûvelôdési Minisztérium néhány hete újabb anyagi keretet biztosított a fôépület tetôszerkezetének a folytatására. Ez azt jelenti, hogy december közepéig le lehet fedni a fôépület központi szárnyát is. A Nemzeti Kultúrális Örökség Minisztériuma igéretet tett, hogy jövôre is fogja támogatni az épület helyreállítását, és ezzel párhuzamosan vannak még más pályázati lehetôségek. Vannak olyan magánalapítványok, amelyek a mûemlék-helyreállítást támogatják, igaz, hogy nagyon sokszor kudarcot vall az ember, és negatív választ kap, de akkor sem szabad feladni. Most nyújtottunk be egy elôzetes kérelmet például a Los Angeles-i Getty Alapítványhoz, amely kimondottan a szakoktatást helyezi elôtérbe, és most készítjük elô a következô évi oktatóprogram struktúráját, hogy tudjunk pályázni. Az Európa Uniós pályázatok is biztosíthatnak további lehetôségeket, fôként, hogy ilyen sikeresen tudtuk zárni a mostani pályázatunkat, és kézzelfogható eredményt tudtunk felmutatni. Az Európa Unió képviselôi meg voltak elégedve a látottakkal és további segítséget ígértek. A World Monuments Fund is tud segíteni, hiszen amíg az épület rajta van a jegyzéken, ôk kiküldik a magánalapítványok számára a különbözô épületeket, amelyeket támogatni lehet. Így próbálkoztunk például a New-York-i Kress Alapítványnál, amelynek van európai irodája is, de eddig negatív választ kaptunk. Viszont elképzelhetô, hogy mivel már van kézzelfogható eredmény, amit fel tudunk mutatni — tehát ehhez már csak hozzá kell járulni, és nem a nullától elkezdeni az egészet — sokkal nagyobb az esélye az újabb támogatásoknak.

— Van-e más kötôdésed a kastélyhoz, azon kívül, hogy építészként megpróbálod legjobb tudásod szerint mûvelni a szakmád?

— Azt hiszem, hogy sok emberrel ellentétben, akik látják a romot, és elszomorodnak tôle, én nem ezt látom, hanem azt, hogy mivé szeretnénk változtatni. És azt is el tudom képzelni, hogy hajdanában mi volt ott. Tulajdonképpen a kávézó is olyan lett, mint amilyennek elképzeltem a tavasszal, amikor romként hevert az épületrész. Most, hogy az elsô kicsike álom valóra vált, azt hiszem, hogy nem szabad feladni. Lehet, hogy nem kellene, de behoznék egy személyes elemet is, amely nagymértékben hozzásegített a tevékenységemhez. Édesapámmal sokat dolgoztunk együtt Bonchidán és ô is annyira bízott ebben a tervben, szinte önkéntes munkaként végezte a tervezés jórészét. Sajnos ô már nem láthatta meg a munka eredményét. Tehát több oka is van annak, hogy folytatni kell ezt a munkát. Egyrészt édesapám miatt, másrészt az erdélyi magyarság szempontjából sem szabad elfelejtenünk azt a szellemiséget, amelyet a kastély és annak lakói jelentettek az erdélyi magyar kultúra számára. Bánffy Miklós irodalmi, politikai, mûvészeti munkássága, a mecénatúrája a két világháború közötti szellemi életben nagyon fontos volt, ezt a szellemiséget szeretnénk tovább vinni.

Maksay Ádám a kolozsvári Mûszaki Egyetem Építômérnöki Karán végzett, majd részt vett a budapesti Mûemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális tanfolyamon, jelenleg a kolozsvári Mûszaki Egyetemen Történeti tartószerkezetekbôl doktorál. A felvállalt munkához sok sikert kívánunk. Azt szeretném, ha ez a beszélgetésünk is hozzájárulhatna további támogatások elnyeréséhez.

Köllô Katalin

Bush a beszéddel — Ari Fleischer fehér házi szóvivô "üzenetértelmezése" szerint — a szabadság ügye mellé kívánta felsorakoztatni a világ országait, azt várva tôlük, hogy kötelezzék el magukat a terrorizmus kiirtása mellett, és hogy ez az elkötelezettség ne csupán az afganisztáni tálibok vendégszeretetét élvezô, Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezettel szemben, hanem minden terroristával szemben érvényesüljön.

Az amerikai elnök a beszédben kitért arra: a terroristák készek lennének használni a tömegpusztító fegyvereket is, amint ilyenek birtokába jutnak. E törekvésüket komolyan kell venni — mondta. Ez a kijelentése nyilvánvaló utalásként fogható fel arra a friss pakisztáni sajtóértesülésre, miszerint Oszama bin Laden azt állította, rendelkezik nukleáris fegyverrel.

Bush elmondta: a terrorizmus elleni küzdelem nem minden részterületén kell minden egyes államnak helytállnia. Amelyek megtehetik, azok fegyveres erôkkel segíthetnek, mások hírszerzési értesüléseiket oszthatják meg. Az összefogás jegyében diplomáciai lépéseket is kell tenni, valamint meg kell hiúsítani, hogy a terroristák pénzügyi forrásokhoz jussanak — sorolta Bush az egyes feladatokat. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok maga is számos változtatást hajt végre bûnüldözési, belbiztonsági struktúrájában, igyekszik erôit a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés céljaira átcsoportosítani.

Az elnök szerint valamilyen módon mindenkinek ki kell vennie a részét a közös erôfeszítésekbôl. Tévednek azok az országok — mondta —, amelyek azt remélik, hogy a fejük felôl egyszerûen csak elmúlik majd a terrorizmus réme. Azok pedig — folytatta —, amelyek támogatást nyújtnak a terrorizmusnak, azt fogják tapasztalni, hogy a terrorizmus élôsködôként akaszkodott rájuk, és ôk maguk sem kerülhetik el a terroristákra váró végzetet. Külön szólt Bush a nem csupán az al-Kaidát befogadó, hanem belsô elnyomó jellegérôl is ismert tálib rezsimrôl, amely számára — mint mondta — lejáróban van az idô.

George Bush drámai szavakkal ecsetelte, mennyire hazug a terroristák azon igyekezete, hogy az iszlám hitbôl fakadó szent kötelességként próbálják beállítani ártatlanok ezreinek legyilkolását. — A gyilkos nem mártír, hanem közönséges gyilkos — mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szeptember 11-i terrortámadásban elpusztított Világkereskedelmi Központ romjai alatt vallásos pakisztáni muzulmán, mexikói vendégmunkás, ghánai családfenntartó földi maradványa is fekszik. Az elnök szerint a terrorista támadás sok nemzet szülötte, számos vallás híve ellen irányult — így azon vallás elleni merénylet is volt, amely vallásra a terroristák hivatkozni próbálnak.

Ion Iliescu államfô is beszédet mondott a New York-i ENSZ-közgyûlésen. Kifejtette: nem csupán az Egyesült Államok szabadsága forog kockán a szeptember 11-i terrortámadások után, hanem mindazok harcáról van szó, akik a haladásban, a pluralizmusban, a toleranciában és a szabadságban hisznek. Románia — tényleges NATO-tagországként — kezdettôl felzárkózott a nemzetközi demokratikus közösség tagjaihoz a terroristák és támogatóik ellen indított harcban.

A tálibellenes afganisztáni Északi Szövetség bejelentése szerint az ellenzéki alakulatok szombaton négy további tartomány területére is behatoltak az ország északi részén, miután elfoglalták a stratégiailag fontos várost, Mazari-Sarifot.

Abdul Rasid Dosztum üzbég parancsnok elmondta, hogy csapataik elfoglalták Szamangán, Szári-Pul, Farjáb és Dzsauzdzsán tartományokat, és egyes alakulataik jelenleg úton vannak a nyugati Bádgesz város felé. A tervek szerint a csapatok ott találkoznak Iszmail Han hadúr fegyvereseivel, akikkel Bádgesz elfoglalása után, az ország nyugati végére, Herát alá vonulhatnak majd. (Han volt Herát és környéke mindenható ura, amíg a tálibok ki nem ûzték onnan 1995-ben.) Herátból a kiterjedt hegyvidék megkerülésével fôút vezet Kandahárba, a tálibok szellemi vezetôje, Mohammed Omar molla székhelyéhez.

A tálibok cáfolták a négy említett tartomány elvesztését — jelentette a pakisztáni székhelyû AIP hírügynökség. Az egy nappal korábban bevett Mazari-Sarif lakói bárányáldozatokkal ünnepelték szombaton az észak-afganisztáni város felszabadulását a tálib kormányzás alól, és imára gyûltek össze a város központjában álló, jellegzetes kéktetôs mecsetbe. A város épületei állítólag alig sérültek meg a település környéki harcokban, de az új kormányzatnak sürgôsen meg kell oldania az áram- és gázszolgáltatás helyreállítását.

Az ellenzékiek ígéretet tettek, hogy a nôknek ezentúl nem kell csadort viselniük, és terveik szerint hamarosan újra megnyitja kapuit mindkét nem számára a város egyeteme. Ezenkívül a szövetség külföldi orvosok segítségét várja Mazari-Sarifba — közölte a szövetség egyik tádzsikisztáni tisztségviselôje, Mohammed Hasam Szaad.

A város elfoglalásában az erôteljes amerikai bombázásokon kívül nagy szerepe volt a helyi — többségükben üzbég, tádzsik — lakosság támogatásának. Egyes lakosok a szövetség csapatainak behatolásakor elôszedték korábban elrejtett fegyvereiket, és tüzet nyitottak a tálib védôkre. A menekülô tálibok állítólag pakisztáni önkénteseket hagytak a kivonulás fedezésére, közülük több százan estek fogságba — közölte Szaad.

Oszama bin Laden egy szombaton megjelent exkluzív interjúban kijelentette: kész vegyi- és atomfegyvereket is bevetni, ha az amerikaiak ezt megteszik. Tony Blair brit miniszterelnök szerint nehéz megítélni, hogy valóban van-e atom-, illetve vegyifegyvere Oszama bin Ladennek, amint azt a szeptember 11-i merényletekért felelôsnek tartott szaúdi származású milliomos állította.

A brit kormányfô a Munkáspárt vezetôivel tanácskozott a Labour londoni székházában, s ezen az összejövetelen fejtette ki: az ilyen természetû közlések igazságtartalmát nagyon nehéz hitelt érdemlôen megítélni, "de amit tudunk: ha bármilyen tömegpusztító fegyvert meg tud szerezni, meg is szerzi. Ezért olyan fontos, hogy folytassuk az akciót, amit elkezdtünk, hogy bizonyosan leromboljuk ezt a terroristahálózatot Afganisztánban".

Korábban a londoni külügyminisztérium határozottabb véleményt fogalmazott meg bin Laden állításával kapcsolatban: kétségbe vonta azt. A szóvivô azt mondta: "tudjuk, hogy törekszik tömegpusztító fegyver birtoklására, de azt hisszük, nem rendelkezik vele. Ettôl még természetesen nagyon komolyan vesszük ezeket a híreket".

Hatvanhárom évvel a nácik által szervezett országos antiszemita pogrom után, pénteken fölavatták Drezdában a város új zsinagógáját. Az Elba parti Brühlsche Terrassén épített modern épületegyüttes imaházat és hitközségi központot foglal magába.

Az új zsinagóga csaknem ugyanott áll, ahol a Gottfried Semper (a helyi operaház építôje) által tervezett s 1838-ban elkészült régi, romantikus stílusú zsinagóga emelkedett. Ezt az 1938. november 9-i országos pogrom — a betört ablaküvegek szilánkjaira utaló "birodalmi kristályéjszaka" — keretében a nácik felgyújtották, majd pár nappal késôbb porig rombolták.

A modern formájú épületegyüttes ünnepélyes avatásán részt vett Kurt Biedenkopf szász tartományi miniszterelnök és Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZJD) elnöke. Utóbbi elmondta: az új imaház és hitközségi központ elsôsorban azt a szándékot tükrözi, hogy újból legyenek zsidó közösségek Németországban. Másrészt azt, hogy ismét vannak zsidók, akik német földön, s azon belül a keleti tartományokban akarnak élni, hitközségeket létrehozva, amire 1989-ben még a ZJD vezetôi sem mertek gondolni.

A náci pogrom elôtt hatezer zsidó élt Drezdában, a II. világháború után a számuk negyven fôre apadt. A 90-es évek eleje óta — nagyrészt a volt Szovjetunió területérôl érkezett bevándorlóknak köszönhetôen — a helyi hitközség létszáma ismét növekszik, s mára elérte a négyszázat.

A drezdai zsinagóga építése 21 millió márkába került. Az összegbôl 8–8 millió márkát Drezda önkormányzata, illetve a szász tartományi kormány ajánlott fel. A fennmaradó hányadot közadakozásból — közte az egykor Drezdában élt, ám a náci uralom elôl külföldre emigrált zsidó személyek felajánlásaiból — teremtették elô az építtetôk.

A német egyesülés (1990) óta a drezdai az elsô új zsinagóga a keleti tartományok területén. Befejezés elôtt áll a közeli nagy szász iparváros, Chemnitz új zsinagógájának építése is. Itt szintén a "kristályéjszaka" során pusztult el a régi zsidó imaház.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) nevezett szervezet rendezésében szombaton tiltakozó demonstrációt tartottak Románia budapesti nagykövetsége elôtt a romániai magyarokat ért sérelmek miatt. Toroczkai László, az ifjúsági mozgalom elnöke a demonstrálók elôtt kijelentette: fel kívánják hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a 2002-ben tervezett NATO-bôvítés során Romániát csak abban az esetben vegyék fel a katonai szövetségbe, ha elôsegíti a romániai magyar nemzeti és etnikai kisebbség politikai és gazdasági önrendelkezését.

A demonstrálók tiltakoztak Verespatak bányaváros tervezett lerombolása ellen, és kérték, hogy hagyják érintetlenül az ottani három magyar templomot. A tiltakozók követelték az 1989-es kézdivásárhelyi események után bebörtönzött magyar nemzetiségû személyek azonnali szabadon bocsátását és kárpótlását.

Miután Toroczkai László átadta a román nagykövetség alkalmazottjának a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által megfogalmazott petíciót, a jelenlévô néhány száz ember elénekelte a Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Szózatot. A megjelentek többször skandálták: Vesszen Trianon!

Csurka István várakozása szerint pártja a húsz százalékot is eléri a 2002-es parlamenti választáson, és bekerül a kormányba. A MIÉP elnöke ezt külföldi tudósítókkal találkozva jelentette ki. Dávid Ibolya MDF-elnök viszont úgy vélekedett, pártja a MIÉP-pel semmiképpen nem lép koalícióra.

A MIÉP az 1998-as választáson valamivel több mint öt százalékot kapott. A bírálói által szélsôjobboldali, antiszemita, nacionalista pártként leírt csoport ellenzékben van a 386 tagú magyar Országgyûlésben, de általában támogatja Orbán Viktor miniszterelnök kormányát — írta az AP amerikai hírügynökség.

Csurka, aki a múlt hét végén munkareggelin találkozott külföldi újságírókkal, azt is elmondta, hogy ha pártja csak megismétli 1998-as szereplését, akkor támogatni fogja a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) lehetséges kisebbségi kormányát.

— A kormányhoz való csatlakozásnak feltételei lesznek 2002-ben, mégpedig az, hogy hajtsák végre politikai programunk bizonyos részeit. Nem fogunk csatlakozni a kormányhoz egyszerûen csak azért, hogy kapjunk néhány miniszteri megbízatást — mondta.

Csurka választási optimizmusát láthatóan alátámasztja a párt jelöltjeinek sikere a nemrég tartott két helyi választáson, amikor a szavazatok 13,7 százalékát, illetve 14,1 százalékát nyerték el az egyik, illetve a másik helyen. Friss felmérések azt jelzik elôre, hogy csak a közös Fidesz-MDF lista, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Csurka pártja szerez parlamenti helyeket 2002-ben — írja a hírügynökség.

Csurka szerint Magyarország rosszul teszi, hogy "liberális törvényeket alkalmaz, amelyeket az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedve fogadott el, anélkül, hogy valamit is kapott volna cserében". Ez a legrosszabb helyzet. Alkalmazzuk a liberális törvényeket anélkül, hogy EU-tagok lennénk — mondta Csurka István az AP szerint.

Az MDF nem kíván koalícióra lépni a MIÉP-pel a 2002-es választások után. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szombaton kijelentette: ki meri mondani azt, hogy Csurka Istvánnal és pártjával semmiféle politikai demonstrációra és koalícióra nem készül.

— Csurka Istvánnak az elmúlt idôszakban elhangzott kijelentései azt az érzést keltik bennem, hogy egy politikai náthában szenvedô lázas ember tüsszög, és nagyon bízom abban, hogy erre a betegségre gyógyító hatással lesz a közelgô tavasz — mondta Dávid Ibolya.

Hozzátette: azért is írta alá a Fidesszel az együttmûködési megállapodást, hogy a magyar társadalom ne kerüljön semmilyen értelemben kényszerhelyzetbe. Emlékeztetett arra, hogy az MDF-nek van egy, a testületek által is elfogadott álláspontja, amely szerint a párt egyetlen ellenzéki erôvel sem kíván együttmûködni, vagy koalíciót kötni.

— A MIÉP nem kíván foglalkozni Dávid Ibolya kijelentéseivel, mivel az MDF csupán kegyelembôl rendelkezik az Országgyûlésben frakcióval — reagált az MDF elnökének kijelentésére Gyôri Béla.

A MIÉP szóvivôje megjegyezte: Dávid Ibolya hasonlata a politikai náthában szenvedô, lázas, tüsszögô emberrôl, akit kigyógyít majd a közelgô tavasz, ízléstelen; politikai tartalma nincs.

Veszélybe került Magyarország európai uniós csatlakozása, olyan kockázati tényezôk merültek fel, amelyek könnyen számunkra kedvezôtlen döntésre vezethetnek — vélekedett Horn Gyula Salgótarjánban.

Az ex-miniszterelnök a múlt hét második felében a nógrádi megyeszékhelyen és környékén járt; arról, hogy szerinte a polgári kormány veszélybe sodorta Magyarország európai uniós csatlakozását, a programja részeként tartott sajtóebéden szólt.

— A hatalom birtokosai nem törôdnek az országjelentésekben megfogalmazott kritikákkal, nyoma nincs, hogy bármit tennének a szociális partnerség felélesztéséért, továbbá az önkormányzatok politikai és anyagi szuverenitásáért, autonómiájáért; nem folytatták a roma programot, megszállták viszont a közszolgálati médiát — közölte Horn Gyula.

Az "aggályos ügyek" közé sorolta a volt miniszterelnök a MIÉP felemelését, ami megítélése szerint Orbán Viktor müncheni nyilatkozatából egyértelmûen következik.

— Ez tényleg életveszély, ráadásul nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, amennyiben Csurka István pártja bekerül a kormányba — tette hozzá.

A továbbiakban azt állította, hogy egyre erôteljesebb a szomszédokkal való konfrontáció. — Márpedig ha valamit nem visel el a nemzetek közössége, az az, ha mi megint perbe-haragba kerülünk a szomszéd országokkal — hangsúlyozta.

— A magyar kormány szinte provokálja a szomszédos országok kormányait — jelentette ki Horn Gyula.

Mindez szerinte komoly veszélyt jelent Magyarország európai uniós csatlakozására, hiába haladnak normális ütemben a csatlakozási tárgyalások, ha ezek az új kockázatok az ellenkezô irányba mutatnak — összegezte véleményét a volt miniszterelnök.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]