 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. november 14.
(XIII. évfolyam, 266. szám)
Vida Gyula parlamenti képviselô kezdeményezésére megbeszélést tartottak a szilágysomlyói körzet RMDSZ-es polgármesterei, a 2001-es költségvetés végrehajtásával és a 2002-es költségvetés tervezetével kapcsolatosan.
A tanácskozáson részt vett: Bonczidai Csaba szilágyperecsenyi, Kása Ernô szilágynagyfalusi, Salánki Sándor ippi, Szoboszlai Attila kémeri és Faluvégi Ferenc kárásztelki polgármester.
A parlamenti képviselô ismertette a 2001-es költségvetés beszûkült lehetôségeit és a 2002-es költségvetés tervezetének megszorító jellegét.
A felszólalók aggodalmukat fejezták ki a kialakult súlyos pénzügyi helyzet miatt: gyakorlatilag a 2001-es év utolsó három hónapja költségvetési fedezet nélkül maradt. Ezzel párhuzamosan, adósságtömeg halmozódott fel, amely többlet terhet fog róni a jövô évi költségvetés beszûkült forrásaira.
A helyi önkormányzatoknál a költségvetési források hiánya miatt veszélybe került a közvilágítás, a helyi utak, az iskolák, a polgármesteri hivatalok és más közintézmények finanszírozása és mûködtetése. Növekszik az alkalmazottak elégedetlensége, mert a béreket késve folyósítják és bizonytalanná vált a novemberi és decemberi járandóságok kifizetése.
A szociális jellegû támogatások finanszírozása teljesen lebénult. A kormány nap mint nap hangoztatja, hogy a törvényes keret biztosítva van és a helyi önkormányzatok kötelessége a segélyek folyósítása, csak éppen azt hallgatják el, hogy a költségvetési bevételek központosítása és a források elosztásának elégtelensége lehetetlenné teszi a szociális célú juttatások kifizetését.
A tanácskozás résztvevôi szükségesnek tartják, hogy az RMDSZ csúcsvezetôsége kezdeményezzen politikai tárgyalásokat a kormánypárttal, hogy sürgôsen szülessen meg a 2001-es pótköltségvetés a helyi önkormányzatok pénzügyi zárlatának enyhítése végett, ellenkezô esetben mûködésképtelenné válnak a helyi intézményrendszerek, áll a szilágysomlyói RMDSZ sajtószolgálatának szerkesztôségünknek eljutatott közleményében.
A február 16-án hozott 9426-os számú odaítélési határozat értelmében a polgármesteri hivatal játszótéri felszereléseket, padokat, szemetesládákat, mérleghintákat, sakkasztalokat, csúszdákat, körhintákat vásárolt.
A polgármesteri hivatal mûszaki igazgatóságának tájékoztatója szerint 800 darab padot, 1500 szemetesládát, 20 mérleghintát, 30 bordásfalat, 10 sakkasztal és 50 csúszdát helyezett el a város különbözô pontján. A közeljövôben újabb licit megszervezését tervezik.
Mihai Muresan, a városháza mûszaki osztályának igazgatója arról panaszkodott, hogy az utóbbi idôben egyre gyakoribb a vandalizmus. A célvesztett, életunt fiatalok sorjára teszik tönkre a játszótereket. Ezen kívül sokan nem kellôképpen használják a játszótéri felszereléseket: felnôttek ülnek a gyermekek számára gyártott hintákra. — A javítási munkálatok és a megrongált felszerelések kicserélése évente több milliárd lejt emészt fel — mondta Mihai Muresan.
A lakossági bejelentések alapján szombaton, november 10-én a polgármesteri hivatal felügyelôi átfogó vizsgálatot végeztek az ószeren. A városházi felügyelôket csendôrök és polgárôrök kísérték el.
Azt tapasztalták, hogy az ószer környékén több személy törvénytelenül foglalja el a közterületet. A kihágást elkövetô kereskedôkre a Timisului és az Arges utcában bukkantak rá. A büntetéseket az idén elfogadott 273-as számú tanácsi határozat alapján rótták ki, amely a közterület törvénytelen elfoglalására vonatkozik.
A felügyelôk büntetéseket róttak ki azon kereskedôkre is, akiknek az iratai nem voltak rendben.
A polgármesteri hivatal ellenôrzô testületének adatai szerint az 1990-ben elfogadott 12-es számú, valamint az 1998-ban elfogadott 311-es számú tanácsi határozat értelmében hat kereskedelmi társaság esetében kihágási jegyzôkönyv készült. A büntetések összértéke eléri a 14,3 millió lejt.
Az ellenôrzéseket folytatják.
Horea Bâlc, a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó étkezde igazgatója a hátrányos helyzetben levô családok és az anyatejet nélkülözô gyermekek számára biztosított tejpor kiosztásának helyzetérôl számolt be.
Az igazgató elmondása szerint a tejpor kiosztását elsôsorban a családi orvosok tájékozatlansága akadályozza. Úgy tudja, legtöbben nem jutottak a típusnyomtatványok birtokába mivel nem tudták, honnan kell beszerezni ôket. Legtöbben a polgármesteri hivataltól igényelték a fent említett iratot. Az igazgató emlékeztetett, hogy a tejport az egészségügyi miniszter idén kibocsátott 402-es számú rendelete alapján adják. A 0–6 hónapos csecsemôknek 7 darab 400 grammos, a 6–12 hónapos csecsemôknek pedig 9 darab 400 grammos tejport taralmazó doboz jár.
Horea Bâlc többek között azt nehezményezi, hogy a családi orvosok még mindig nem ismerik vagy nem tartják be a tejpor felírására vontakozó törvényes elôírásokat. — Volt olyan eset, amikor valaki kifogásolta a kiadott tejpormennyiséget, holott a családi orvosnak pontosan tudnia kellett volna, hogy a csecsemônek mennyi jár. Olyan esetrôl is tud, amikor a családi orvos nem volt hajlandó tejport felírni annak ellenére, hogy a csecsemô erre jogosult lett volna.
Mintegy évvel a Szamosújvár-dosszié botrány kirobbanása után a Kolozsvári Katonai Ügyészség véglegesítette nyomozásait Marinela Benþa nyugalmazott kapitány esetében, és ennek bíróság elé állítását javasolja. A szamosújvári börtön volt orvosát csúszópénz elfogadásával vádolják. Az ügyészek 8 esetben tudták rábizonyítani Benþára, hogy csúszópénzt fogadott el azért, hogy egészségi okokból feltételesen szabadlábra helyezzen foglyokat. Mindez úgy derült ki, hogy két rab azért emelt panaszt, mert a csúszópénz ellenére sem engedték szabadon ôket.
Stefan Florian törvényszéki orvos esetében, akit Benþához hasonlóan csúszópénz elfogadásával vádoltak meg a botrány során, továbbra sincs végleges határozat, ugyanis esetében nem sikerült bizonyítékokat találni.
Elsô alkalommal járt Kolozsváron Peter Adamek, Németország új nagyszebeni fôkonzulja. Kedd esti sajtóértekezletén a diplomata Erdély multikulturalitásának jelentôségérôl, a német-román kulturális kapcsolatokról, a német befektetésekrôl és természetesen, a vízumkérdésrôl beszélt.
A nagyszebeni fôkonzul ez év júliusától vezeti a külképviseletet. Kolozsvári látogatása során többek között a prefektussal, a megyei tanács elnökével, a reptér igazgatójával és a Német Demokrata Fórum képviselôivel találkozott. Úgy vélekedett, a különbözô nemzetiségek békés együttélése nagy részben elôsegíti Románia Európai Uniós integrációját. Szerinte a két ország közötti kulturális kapcsolatok élénkek, de sajnos a német befektetôk nem találnak kellô környezetre a régióban. A diplomata nem részletezte, mi az, amit hiányolnak a külföldi vállalkozók. Elismerte, a befektetéseket illetôen megyei szinten Németország csupán a hetedik helyet foglalja el. Emlékeztetett viszont, hogy a befektetett tôkét illetôen, országos szinten a németek második helyen állnak.
Adamek figyelmeztetett, egyes esetekben a vízumkötelezettség feloldását követôen is szükség lesz német, azaz Schengen-vízumra. — Lehet, hogy az Európai Unió belügy- és igazságügyminiszterei december 6-7-én Brüsszelben tartandó értekezletükön úgy döntenek, a román állampolgárok szabadon utazhatnak a schengeni államokban. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a három hónapos ott tartózkodás esetén nem lesz szükség vízumra — mondta. A fôkonzul hitetlenkedésének adott hangot arra az újságírói felvetésre, hogy a fôkonzulátoshoz küldött panaszlevelekre nem válaszolnának, de bevallotta, hogy egyes esetekben a panaszok nagy száma miatt a visszajelzés késik. Elmondta, tavaly 60 ezer vízumot bocsátottak ki és 15 ezret utasítottak vissza. Hogy külön le kell utazni a programozásért, és napokig kell várni a válaszra? — Alkalmazottaink számát a külügyminisztérium határozza meg, ezen nem változtathatunk. A programozást az eddigi káosz elkerülése végett vezettük be. Az igénylônek személyesen kell a konzulátushoz jönnie, hogy elkerülhessük a telefonos bejelentkezéssel járó esetleges visszaéléseket — tette hozzá a fôkonzul, mondván, a vízumosztály tevékenységét jónak ítéli. Arra a kérdésre, a vízum kibocsátásához szükséges információkat miért nem közlik a fôkonzulátus internetes honlapján, Peter Adamek azt válaszolta: mert nincs szakember. Hozzátette: amennyiben valaki telefonon megadja címét, levélben elküldik a vízum kibocsátásával kapcsolatos tudnivalókat.
Németország nagyszebeni fôkonzulja arról is beszámolt, hogy volt olyan eset, amikor a külképviselet jogtalanul adott ki vízumot. — A bajorországi rendôrség nemrég feltartóztatott több román állampolgárt, akiknek mi adtunk vízumot, de nem Németországba, hanem Olaszországba tartottak. Arra kértek, legyünk szigorúbbak — fogalmazott.
A diplomata merô feltételezésnek ítélte a román politikusok azon kijelentéseit, hogy 2002. február 1-tôl feloldják a vízumkötelezettséget. — Jóslatokért talán David Copperfieldhez kellene fordulni. Remélem viszont, hogy ebben a kérdésben rövid idôn belül kedvezô döntés születik — mondta.
A Szabadság kérdésére válaszolva, Peter Adamek cáfolta, hogy a vízumosztály alkalmazottai elônybe részesítenének biznyos személyeket. — Sokan mondják, hogy lefizetik alkalmazottainkat, de eddig senki se tudott konkrét bizonyítékokat felmutatni — mondta Németország nagyszebeni fôkonzulja.
Az Európa Tanácsnak (ET) Romániára vonatkozó, kedden nyilvánosságra hozott országértékelésébôl kiderül: országunk megfelel a politikai kritériumoknak, de még mindig nem teljesíti a gazdasági feltételeket. A jelentés szerint Románia eredményeket ért el, de a reform terén még sok tennivaló van. A büsszeli politikusok úgy vélik, hazánk nem felel meg a gazdasági kritériumoknak (mûködô piacgazdaság), de továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat. Ugyanakkor elôrehaladás tapaztalható az EU-törvényeknek megfelelô jogszabályok elfogadásában.
A jelentésbôl az is kiderül, Románia szinte valamennyi területén haladást ért el, de még mindig az átalakulás kezdeti szakaszában található.
Kedden az Expo Transilvania kiállítási csarnokában kettôs vásár nyílt meg: a IX. Nemzetközi Informatikai, Távközlési és Irodafelszerelési, valamint a IV. Biztonságrendszer és Banktechnikai expó. A november 16-ig tartó rendezvényen 570 négyzetméteren 45 kiállító (köztük magyarországi, német, svájci, holland és amerikai cégek képviseletei) kínálja a mai korban immár nélkülözhetetlen termékeit.
A megnyítón Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania Rt. fôigazgatója, kiemelte a társszervezô Mûszaki Egyetem érdemeit, amellyel megvalósulhatott ez a fôleg a kolozsvári egyetemi életben fontos szerepet játszó esemény. Petru Berce mûegyetemi rektorhelyettes reményét fejezte ki, hogy az idei elsô ilyen együttmûködés a két intézmény között a jövô esztendôkben folytatódik. Peter Adamec, Németország nagyszebeni fôkonzulja, hangsúlyozta, hogy a hazájában a legnagyobb informatikai vásárnak otthont adó hannoveri expó nyomdokait kell követni, és említést tett arról a sok romániai fiatal szakemberrôl, akik a német iparban dolgoznak. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, azt a PHARE-programot hangsúlyozta, amely révén másfél év múlva a Falumúzeum szomszédságában kilencszáz hektáron ipari park jön létre, és ez megfelelô munkalehetôséget biztosít majd a fiatal informatikusoknak. Kolozsvár jelenleg az ország elsô három legfontosabb informatikai központja között található, és ebben a vonatkozásban az itteni egyetemek további jó szakember-utánpótlást termelnek.
A vásár színfoltja a tanácsteremben berendezett, az információáramoltatással kapcsolatos bélyeg- és telefonkártyakiállítás. A rendezvény idején a szakemberek számára különbözô tanácskozásokat, bemutatókat tartanak. Az Info & Securit 2001 vásár szerdán és csütörtökön 11–19, pénteken 9–18 óra között látogatható.
A megyei mezôgazdasági és élelmezési hivatal hétfôi sajtóértekezletén megdöbbentô adatokat soroltak fel a volt állami gazdaságok tehénfarmjainak helyzetérôl. A szamosújvári Agricolánál például 6250 lej a tej önköltségi ára, és 4356 lejért értékesíti. A kolozsvári Agrocomnál 6515 lejbôl alig 3997 lej térül meg, míg a kolozsvári Agroindustrialanál 6900 lejbe került egy liter tej és 4500 lejt kapnak érte.
Önként merült fel a kérdés: ilyen helyzetbe miért tartanak egyáltalán teheneket, illetve hogy meddig halmozhatják adósságaikat ezek a félhalott állami egységek? A jelenlevôk kitérô választ adtak, véleményük szerint a privatizáció az egyedüli megoldás erre a helyzetre. Arra viszont, hogy kik lehetnek érdekeltek ezeknek a csôdtömegeknek a megvásárlásában, semmilyen válasz nem érkezett.
II. UNITÁRIUS KOLLÉGIUMI NAPOK
November 15-én, csütörtökön, reggel 8 órától az osztályokon belül szervezett tevékenységek folynak az Unitárius Kollégiumi napok keretében. Délelôtt 11 órától történelmi csapatvetélkedôt tartanak az elmúlt száz év kollégiumi életével kapcsolatban (imaterem); déli 1 órától csapatonkénti ügyességi és stafétapróbák zajlanak az épület területén. Világ-mûhelyek — ez a címe az alkotás és kreativitás délutánjának, ami 17 órától kezdôdik. Este a tornateremben a tanár-diák kosárlabda mérkôzéssel zárul a nap. (A pénteki, szombati és az ünnepségsorozatot záró vasárnapi mûsort holnapi lapszámunkban olvashatják.)
EGÉSZSÉG AZ EZREDFORDULÓN címmel dr. Szentágotai Loránd fôorvos tart elôadást november 15-én, csütörtökön du. 5 órától az RMDSZ hidelvi szervezetének székházában.
KOLOZSVÁRI KÉPESLAPOK címmel a Szín-Pódium (Fegyveresi István és Fegyveresi Anikó közremûködésével) zenés-verses délutánját nézhetik-hallgathatják meg az érdeklôdôk november 15-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének Párizs utca 17. szám alatti székházában.
ESÉLYEID FESZTIVÁLJA címmel november 14. és 18. között második alkalommal rendezi meg a Romániai Nevelés Napjait a Kolozsvári Városi Mûvelôdési Ház. Ennek keretében a székházban (Fôtér 24.) ma, 11–18 óra között munkaerôvásárt tartanak.
DIAGONÁLÉK 2001 címmel november 14–15-én negyedízben rendezi meg a kolozsvári polgármesteri hivatal a Kolozs megyei civil szervezetek fórumát. Megnyitó ma 9 órakor.
— Mi a bizonyíték arra, hogy a kolozsvári polgármester "lépfenésgyanús" levelét maga a címzett rendelte meg?
— Az, hogy a borítékra a címet "a horthysta megszállás idején használt nyelven" írták.
Csütörtökön este fél 7 órakor a Magyar Opera Erkel Ferenc Bátori Mária címû elsô, úttörônek számító operáját tûzte mûsorra. Ez az Erkel opera, amely még magán viseli az olasz romantikus opera stílusjegyeit, elsôsorban dallamgazdagságával hívja fel magára a figyelmet. Ez az örökség feltételezi az énekhangok virtuóz kezelését is, jelentôs technikai nehézségeket állítva az elôadók elé.
Bátori Mária szerepében ezúttal Jordán Éva, az operaház legfiatalabb tagja lép fel. Debütje komoly erôpróbát jelent a fiatal énekesnônek. Jordán Éva Nagyváradon született 1976. augusztus 17-én. Zenetanulmányait a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végezte a canto szakon, itt nyert diplomát is 1999-ben. Rövid pályafutása alatt fellépett Adél szerepében ifj. Johann Strauss A denevér címû operettjében még fôiskolásként, a Román Opera színpadán. Ezt követték fellépései operaházunkban a következô szerepekben: Mátyás (Erkel — Hunyadi László), Najád (Richard Strauss — Ariadné Naxos szigetén), Violaine (Kômíves János — A néma kertész avagy a daloló klarisszák), Pamina (W. A. Mozart — A varázsfuvola).
A Bátori Mária elôadáson vele együtt fellépnek Molnár János (Könyves Kálmán), Szabó Péter (István herceg), Olcsvári Árpád (Árvaidebüt), Sándor Árpád (Szepelik-debüt), Szakács Levente (Miklós), Ádám János (Kém), Szilágyi János (Bakó). Az elôadás karmestere Hary Béla, rendezôje Dehel Gábor.
Jó szórakozást kívánunk minden kedves nézônknek, aki jelenlétével megtiszteli elôadásunkat.
A Kolozs Megyei Pénzügyigazgatóság figyelmezteti az állammal szemben adós jogi személyeket, hogy a kinnlevôségeket szabályozó 2001/26. számú kormányrendelet II. szakaszának 1. bekezdése értelmében, november 15-ig kötelesek nyilatkozatot tenni a pénzügyigazgatóságnál a 2000. december 31-i nyilvántartásukban szereplô, és szeptember 30-ig ki nem fizetett adósságaikról (adók, illetékek, egyéb állammal szembeni tartózások). A nyilatkozat ûrlapját a megyei pénzügyigazgatóság Avram Iancu tér 19. szám alatti székhelyén lehet beszerezni (1. emelet 77. iroda).
A Györkös Mányi Albert Emlékházban külföldi turnéja elôtt hangversenyezett Sántha Huba zongoramûvész a Szombat déli hangversenyek sorozatban. A Gh. Dima Zeneakadémia idén végzett növendéke, jelenleg továbbképzô tanfolyamon fejleszti tudását Adriana Bera elôadótanár vezetésével. Ezzel a koncerttel úgymond "leellenôrizte" magát.
Mûsorát Liszt 11. Harmonies du soir (Esti harmóniák) címû etüdjével kezdte. Ez Liszt korai kompozíciója, a tizenkét Transzcendens etüd egyike, amelyet a szerzô Czernynek ajánlott. A Desz-dúr etüd Debussy áttetszô szövésmódját és Rachmaninov erôteljes akkordikus írásmódját elôlegezi. Sántha Huba elôadásában a sejtelmes feszültségektôl duzzadó fokozatos, lépcsôzetes felépítés, szép hangszínnel párosult, hangerôben nagy skálát szaladt be, a titokzatos piánótól a pátoszos fortissimóig. Mozart
C-dúr K. V., 330-as Szonátája valószínûleg Párizsban született. Az I. tétel gördülékeny, pezsgô, friss, túláradóan vidám. A bensôséges Andante cantabile lírai gyöngédséggel megformált csodálatosan kifejezô moll epizóddal, az epizód Asz-dúr szakaszában szép ellenpontozással. A kéziratból az utolsó négy ütem hiányzik, ezeket Mozart a kotta metszésekor pótolta, zseniálisan. A gondtalanul játékos, briliáns menetekkel teletûzdelt Allegretto értelmesen szôtt kérdés-feleletei egyszerûségükkel, gyermeki tisztaságukkal teszik széppé a finálét. Sántha Huba elôadásában a frissen megtanult szonáta még nem csillantotta ugyan fel minden részletében a tökéletességet, de egészégében már érzékelhetôk a fiatal mûvész elképzelései, már körvonalazódtak a mozarti stílusjegyek. Schumann Szimfonikus etüdök Op. 13. címû mûve technikailag és zeneileg is próbakô egy zongoramûvész számára. Sántha Huba ebben a csodálatos variációsorozatban érezte igazán otthon magát, ebben adta önmagát, ebben el tudott mélyülni, önfeledten a zenéért muzsikált. A bújtatott dallamtöredékek mindvégig tisztán csendültek ki a szövevényes akkordikus, skálamentes vagy akkordfelbontásos ellenpontból. Drámai és lírai mondanivalóját költôien vázolta fel, nem veszett el a részletekben, azokat gondolatilag egységes egésszé olvasztotta. Hangulatilag gazdag elôadása a csendes nosztalgiától a himnikus hôsiességig, minden utat bejárt. A közönség elismerô tapsát, M. Negrea Három vázlat címû sorozatából a Nocturnã címû darabbal köszönte meg.
Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetû szabadelvû vallásos fiatalok szervezeteként mûködô Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet 2001. november 9-én, illetve 10-én évzáró központi rendezvényeiként negyedik alkalommal szervezte meg Egyház- és nemzettörténelmi vetélkedôjének országos döntôjét Kolozsváron, valamint a Dávid Ferenc emlékzarándoklatot Déván.
A Kolozsváron tartott történelmi vetélkedôn az egyházközségi ifjúsági egyletek számára egyházkörönként megrendezett elôdöntôk nyertesei mérték össze egyház- és nemzettörténelmi jártasságukat. A csoportvetélkedô dobogósai (helyezési sorrendben): a háromszék-felsôfehéri, a kolozs-tordai, illetve a székelykeresztúri egyházkör csapata.
Az egyházalapító elsô püspökünk emlékére szintén negyedízben szervezett ifjúsági emlékzarándoklat mintegy háromszáz résztvevôje — a dévai vár börtöncella fölötti ormára kitûzött ODFIE-zászló alatt — az unitárius ifjúsági induló eléneklésével kezdte az Andrási Benedek lelkész-vallástanár által tartott alkalmi istentiszteletet, amelyet köszöntô beszédek követtek, majd fáklyagyújtás közben sor került az emléktábla megkoszorúzására. Ezután a fiatfalvi Ifjúsági Egylet tagjai várjátékot mutattak be. A református templomban folytatott ünnepi mûsor keretében elhangzott Kovács Sándor teológiai tanár elôadása a Dávid Ferenc halálát követô évtizedek unitárius egyházi állapotáról, majd a kolozsvári Amaryllis régizene-együttes lépett fel. A marosvásárhelyi Ifjúsági Egylet Balázs Ferenc meséibôl összeállított mûsort adott elô. Az emlékzarándoklat a helybeli református egyházközség szeretetotthonában teázással zárult.
Új órarendje van a városházi gazdasági igazgatóság közönségfogadó irodájának (ideértve az adók és házbérek befizetésének helyét is): hétfôn, kedden és szerdán 8.00–11.30 és 12.00–14.30; csütörtökön 8.00–11.30 és 12.00–16.30; pénteken 8.00–11.30 és 12.00–13.00 óra között tart nyitva.
Ön a képen látható RA 2001 típusú hátizsákot, a VSA Kft. ajándékát nyerheti meg, ha a Szabadság Évkönyv 2002 kiadványunk különdíj-pályázatának szelvényével együtt legalább öt darab ilyen, lapunkban idônként megjelenô szelvényt ollóz ki és juttat el szerkesztôségünkbe (személyesen a kapu alatti postaládába vagy postán, címünk: Red. Szabadság, 3400 Cluj, C.P. 340). Így részt vehet a decemberben megrendezendô nyilvános sorshúzáson, amikor az évkönyv többi nyereménye is gazdára talál. Beküldési határidô: 2001. december 17. A borítékra kérjük ráírni: Különdíj-pályázat.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életmûdíjjal tüntette ki Muzsnay Magdát, a kolozsvári és a bukaresti rádió munkatársát, melynek átadására hétfô délután került sor a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A közel ötven éve a pályán levô jeles rádiós személyiségnek Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke adta át a díjat, és megemlítette, hogy három évtizeddel ezelôtt ôt is Muzsnay Magda indította el a pályán, kezébe adva a mikrofont, most pedig a díjazott tevékenyebb, mint jómaga. Magdi néni nevéhez — a sok szép riport mellett — az az egyedülálló "aranyszalagtár" fûzôdik, mely az erdélyi mûvelôdési élet jeles személyiségeinek a hangját ôrzi, és szinte felbecsülhetetlen értéket jelent.
Nagy szeretettel gratulálok a díjhoz, valóban értékelni lehet a MÚRE vezetôségének a gesztusát, de ... lenne néhány hozzáfûzni valóm. Nem akarok ünneprontó lenni, de úgy gondolom ez az esemény megérdemelte volna azt, hogy nyilvánosságra hozzák, lehet, hogy többen részt szerettek volna venni a díjátadáson. Mivel a sajtóban nem adták hírül az eseményt — alulírott is véletlenül tudta meg a bukaresti rádió jóvoltából —, csak a szûk szakmai kör volt jelen, már aki tudomást szerzett róla. Egy életmûdíj átadása fontos esemény egy szakember életében, s nem vagyok meggyôzôdve róla, hogy a szervezôk jól jártak el ez ügyben, az átadást ráadásul, csak úgy mellékesen, összekötötték a magyarországi Üzleti 7 címû gazdasági hetilap bemutatásával.
A huszadik századi civil társadalmi óhaj egy-egy világnapot rendelt minden emberi tevékenységhez kötôdô eseményhez. Köztudott, hogy a tudománynak is van világnapja, ezen belül a magyar tudomány napja november 3-ika.
Külön említésre méltó, hogy 1999 óta a térinformatika világnapja november 14., melyet a nagy térinformatikai szoftveróriás, az amerikai ESRI elnöke, Jack Dangermond hírdetett meg.
A térinformatika története azonban több mint harmincéves. A szakmabeliek mesélik a kezdetek sztoriját: valamikor a hatvanas évek közepén egy friss diplomás amerikai, Jack Dangermond azt kapta feladatul, vizsgálja meg, hogy néhány látszólag egyforma szupermarket közül az egyik miért kong az ürességtôl, miközben a másikban tolonganak a vevôk. A fiatal szakember olyan térképfóliákat rakott egymásra — papíron valóságosan és a számítógép képernyôjén képletesen —, melyekre felrajzolta a környéken lakók vagyoni helyzetét, életkorát, végzettségét, közlekedési útvonalait és más hasonló jellemzôket, majd megpróbált összefüggéseket keresni a különbözô fóliák, azaz a különbözô tényezôk között. Ez a sajátos "rétegezô technika" lett a térinformatika alapja.
Az idei, 2001. november 14-én megrendezésre kerülô Térinformatikai Világnap témája: a közmû, távközlés, településirányítás.
A magyar Térinformatikai Társulás (HUNAGI — Hungarian Association for Geo — Information) 30 akadémiai intézmény és szakmai társadalmi egyesület interdiszciplináris ernyôszervezete (melynek a kolozsvári székhelyû Gábor Dénes Alapítvány is tagja) az idén is, egy konferenciasorozat keretében, megszervezi a Térinformatikai Világnapját.
E társulás célja nemzetközi együttmûködések során elôsegíteni a térinformatikai kultúra széleskörû elterjesztését. Ennek egyik látványos szakmai eseménye volt az idén október 18–19 között Kolozsváron immár 6. alkalommal megrendezett Térinformatikai Munkamûhely, melynek keretében magyarországi és romániai szakemberek cserélték ki véleményüket és tapasztalataikat a térinformatika és annak gyakorlati alkalmazásai terén.
Gyakorlatilag minden iparág, vállalkozás vagy intézmény mûködése olyan adatok nagy tömegétôl függ, amelynek földrajzi vonatkozásai is vannak — földrajzi koordináták, címek vagy irányítószámok. A térinformatika vagy más néven GIS (Geographic Information System) ezen adatok eléréséhez és elemzéséhez nyújt hatékony eszközöket.
A fejlett országok tapasztalatai egyértelmûen azt mutatják, hogy a modern társadalom- és gazdaságirányítás, korszerû állam- és közigazgatás, az oktatás legfontosabb erôforrása az informatikai struktúra. A széttagolt, egymással egyáltalán nem vagy csak rendkívül körülményesen, nehézkesen kommunikáló adatrendszerek már nem képesek kiszolgálni a megnövekedett igényszintû felhasználókat.
A jelenkor követelményei, a kikerülhetetlen és kényszerítô tények következtében a ’90-es évek elejére megérett a helyzet az elkülönült adatbázisok rendszerbe szervezésére. Abból kellett kiindulni, hogy mi bennük a közös, ami alapján ezek tartalmi csorbulás, adatvesztés nélkül összehangolhatók. Felismerést nyert, hogy minden információ közvetlenül vagy közvetve egy, a térben szabatosan meghatározott, adott helyhez és területhez kötött, illetve köthetô.
A területhez, a földrajzi helyhez kötött, számítástechnikai eszközökkel és módszerekkel kialakított és támogatott információs rendszereket kell a térinformatika gyûjtôfogalma alatt értenünk.
Ahhoz, hogy olyan kérdésekre tudjunk válaszolni, hogy:
• kinek a tulajdonában van ez az ingatlan?
• mi a lakosság átlagos jövedelme egy megyében?
• mikor várható egy gáz, víz, villany, csatorna terhelésének csúcspontja?
•hol jelentkezhet a legnagyobb vízszennyezés?
•hogyan irányítható egy mentôautó, tûzoltó a leggyorsabban a katasztrófa színhelyére? ,
olyan térinformatikai szoftverrel kell rendelkeznünk, amely "földközelbe" hozza a feltett kérdésekre az információt.
Bár a térinformatika tudományága csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza, ezen idôszak mégis roppant dinamikus fejlôdést mondhat magáénak. A térinformatika határterülete egyrészt a számítástechnikának, másrészt viszont megszámlálhatatlanul sok tudományterülethez kapcsolódhat. Tekintve interdiszciplináris voltát, magyarázatot kapunk alkalmazási területeinek magas számára.
Egy professzionális GIS rendszer gyakorlatilag minden leíró adatbázist képes beolvasni, könnyedén integrálni a meglévô adatokat, gyorsan és költséghatékonyan elemezni és megjeleníteni tudja azokat.
A hálózat központú GIS technológia belsô kialakítása lehetôvé teszi a térkép alapú adatbázis alkalmazások készítését és széleskörû terjesztését vállalatok és intézmények között. Ez a technológia a szabványos Internet elérési protokollok kapcsán pedig gyors és hatékony földrajzi információt képes továbbítani a hálózaton keresztül annak érdekében, hogy a földrajzi vonatkozású adatokhoz bárki, bárhol gyorsan hozzáférjen, hogy azokat integrálja, elemezze és megjelenítse.
Az egész több mint részeinek összege. Egy sikeres térinformatikai rendszer megvalósításához tehát szoftverre, adatokra, szolgáltatásokra és hardverre van szükség.
Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a szoftverek önmagukban nem elegendôk egy sikeres térinformatikai rendszer kialakításához. Ehhez tudásra van szükség. Különösen olyan minôségi tudásra, mely képes egy rendszerintegrátori szerepet ellátni, hiszen a térinformatika felhasználása mára bevonult a mindennapokba.
Tehát a térinformatika leegyszerûsített megfogalmazással azzal foglalkozik, hogy a számítógépben integrálja, "összeházasítsa" az egy-egy földrajzi ponthoz tartozó térképészeti jellegû és szöveges adatokat, információkat. Az egyre gyorsabb számítógépek — az utóbbi években ezerszeres teljesítménynövekedés társult jelentôs árcsökkenéssel —, immár világméretû hálózatokba kapcsolása jelentôs lökést adott a szakterület fejlôdésének. A geográfiai és társadalmi jellegû adatok gépi feldolgozása, a földrajzi adatbázisok felépítése immáron nélkülözhetetlen eleme az ökológiai, a mezô- és erdôgazdálkodási, a közlekedési, a várostervezési és -irányítási problémák megoldására tett kísérleteknek.
Az üzletemberek, tervezôk döntéseinek 80%-a térbeli és a gazdasági életre nagy hatást képes gyakorolni. Igaz, ezen a téren még érezhetô a tudatosság hiánya. Úgyszintén nagyok az adatpolitika és adatbiztonság törvényességi hiányosságai. A megvalósítandó célok elérésének politikai, szervezeti és mûszaki feltételeihez szükséges szervezeti és jogi háttér is várat még magára.
A térinformatika és alkalmazásainak mielôbbi gyors elterjesztése társadalmi érdek a gazdasági élet minden területén, különösképpen az önkormányzati szférában s ennek egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás és a gyakorlati képzés.
A közvélemény tájékoztatására pedig a legjobb alkalom a szakmai világnap, mely lehetôséget kínál a tudományág ismertetésére illetve a figyelem felkeltésére.
Dr. Selinger Sándor,
a Gábor Dénes Alapítvány elnöke
Nem szeretnék ördögöt pingálni a falra, de akkor, amikor örvendek annak, hogy Románia NATO-ba való felvételének az esélyei megnôttek, — egyben félek is valamitôl. A reménybeli NATO-tagság ugyanis minden bizonnyal súlyosan nyom a latba — a vízumkötelezettség eltörlése ügyében.
De vegyük sorra: Miért is örvendek a NATO-esélyek javulásának? És miért nem (egyértelmûen) annak, hogy egy-két év múlva (esetleg) vízummentesen utazhatunk Bécsbe —, de akár Párizsba is? Hogy Magyarország (EU-csatlakozása esetén) nem lesz kénytelen szintén vízumkötelezettséget bevezetni a román állampolgárok felé?
Nos, országunk NATO-tagságát, a terrorizmus elleni (valószínûleg hosszantartó) háború is sürgeti és a Nãstase-kormány céltudatos, hogy úgy mondjam: "Profi" politizálását is honorálnák vele a nyugati országok, az elôzô parlamenti ciklus egymást váltó, esetenként bûzlô politikai dilettantizmust árasztó kormányfôi kapkodása után. Románia NATO-tagsága nekünk, romániai magyaroknak azért (is) jó lenne, mert hozzájárulna a bizalmatlanság feloldásához a két ország között, hiszen ne feledjük: ebben az országban még mindig jó táptalaja van a gyanakvásnak, az ellenséges indulatoknak Magyarország iránt, kiváltképpen az olcsó népszerûséget hajhászó politikai erôk igyekeznek kihasználni ezt. Lám: a török–görög ellentétek is oldódni kezdtek a két ország NATO-tagságával, persze nem egyik napról a másikra. Remélhetôleg Románia NATO-tagsága is új fejezetet nyitna a két ország — majd a két nép közötti kapcsolatokban. És talán megszûnik a mi tájaikon a költséges, és nemcsak fölösleges, de az országnak ártó vaklárma is, amelyik idônként a "magyar veszélyre" hívogatja fel a románság figyelmét. Azok az országok, amelyek lemondtak az ilyenfajta szélmalomharcról, már legalábbis NATO-tagok (de legalábbis a legígéretesebb jelöltek az Északatlanti Szövetségbe való felvételre).
De miért is aggaszt a vízumkötelezettség feloldása?
Emlékezzünk: a diktatúra utolsó éveiben (tehát még a rendszerváltás elôtt) egyes nyugat-európai országok (köztük Ausztria is) már feloldották a vízumkötelezettséget Románia felé. Hogy rövid három hónappal a rendszerváltás után 1990 márciusában Ausztria miért vezette azt be újra országunk polgárait érintôn?
Nos: a diktatúra idején igencsak nehezen jutott útlevélhez, kiutazási vízumhoz a román állampolgár. A belügyi szervek — természetesen — elsôsorban azt nézték, vajon a kérelmezô nem kelti-e valami módon rossz hírét Ceausescu Romániájának. De nemcsak politikai értelemben "szûrték meg" az utazni kívánókat: azt is megvizsgálták, miért kíván utazni az illetô. Ha pusztán turisztikai céllal menne: van-e elegendô valutája, mibôl tartja fenn magát a mûvelt Nyugaton?
Az osztrákok — a nyugati államok — rendészeti szerveinek nem sok gondjuk volt a Romániából érkezôkkel (nem több, mint más államokbeliekkel) — ha közülük sokan menedékjogot is kértek, és kinnmaradtak. Ezek rendszerint értelmiségiek voltak, akik aránylag hamar beilleszkedtek a befogadó ország rendjébe. Ám közbûntényes bûnözô — akár zsebmetszô is — alig akadt közöttük.
A rendszerváltást követôen — egyszerre mindenki számára szélesre tárultak a kapuk. Megszorítás nélkül bárki kaphatott útlevelet és utazhatott, immár nemcsak a szomszéd —, az egykori szocialista államokba (és Törökországba), hanem akár Ausztriába is. És — utaztak. Fitying nélkül, vagy minimális zsebpénzzel. És — nyársra tûzve megsütötték, felfalták Bécsben a Schönbrunni-tó hattyúit. És — zajosan tüntettek — pénzt követelve az osztrák államtól. És koldultak. És — loptak. És...
Az osztrákok újra bevezették a vízumkényszert.
Ne tessék félreérteni: nem a diktatúra útlevél- és vízumpolitikáját sírom vissza. Mindössze attól tartok, hogy a vízumkényszer megszûnésével (ismét) elárasztják a gazdag nyugati államokat koldusaink — zsebmetszôink — tolvajaink és a szerelem hazai —, nemibetegségeket terjesztô — papnôi. Mihelyt pedig ez a jelenség tömegessé válik — tartok tôle, hogy minden Románia iránti rokonszenv ellenére — ismét bevezetik a vízumkényszert, ami országunk Európai Uniós csatlakozását is késleltethetné. Hát ettôl félek. És várok. Várom, milyen intézkedések születhetnek a Nyugatra zúduló "turistaáradat" megfékezésére. Mert a tervbe vettek (egészségbiztosítás — tértijegy — megfelelô összegû valuta) — egyszerûen kijátszhatók, hiszen Magyarországra nem kell egészségbiztosítás a még érvényben lévô egyezség miatt, amely szerint az ott balesetet szenvedô, vagy megbetegedô román állampolgárt ellátják Magyarországon. A tovább menni kívánó ezért csak Püspökladányig vált tértijegyet — és majdcsak tovább vergôdik, ô tudja hogyan: vízumkényszer ha nincs — útlevele Ausztriába, sôt azon túli utazáshoz-vándorláshoz is érvényes.
Vajon mikor utazhatunk végre — tényleg megkötöttség nélkül — ha mindenfelé nem is a Nagyvilágba, de legalább Európába?!
Mármint átvitt értelemben. Az egyik bukaresti sportnapilap ugyanis úgy vélte — még hétfôn, a szlovén–román mérkôzés után —, hogy szerdán, Bukarestben majd sepregetünk a szlovénokkal.
A meghökkentô, elsôoldalas cím valóban sokatmondó, már ami a román "szakirodalmat" és sajtót illeti. S bár magam is szurkolok a román csapatnak, hiszen úgy vélem, hogy "Loþi" Bölöni kovácsolta össze a gárdát, e cím után valami bennem azt súgja: milyen jó volna, ha a szlovénok porszívót hoznának magukkal, és megmutatnák, mi is az a labdarúgás.
A román–szlovén találkozón persze a hazai gárdáé az elsô esély. Nem csak a hazai pálya nyújtotta elônyük miatt, hanem azért is, mert Ljubljanában már világosan látszott — még ha az eredmény nem is mutatatta azt —, hogy a román csapat az erôsebb.
Ami a többi négy vb-pótselejtezôt illeti, az elsô mérkôzésen jegyzett eredmények alapján a legérdekesebb mérkôzésnek a cseh–belga találkozó tûnik, hiszen a csehek mindent megtesznek majd azért, hogy ledolgozzák a szombati 0–1-et.
A német–ukrán találkozón is történhet meglepetés, hiszen az ukránok idegenben sokszor jobban játszanak, mint hazai pályán, míg a németek a hét végi 1–1 után esetleg elbízhatják magukat.
A török–osztrák találkozón (elsô mérkôzés: 1–0) sokat nyerhet az, aki a vendégek sikerére tippel, míg az Irán–Írország találkozó (a 0–2 után) — az egyetlen, amelyet csütörtökön rendeznek — valószínûleg az írek kijutásával végzôdik.
A vb 32 indulójának kiléte válik el ma Dél-Amerikában is, ahol Brazília, Uruguay és Kolumbia (utóbbi csak matematikai) esélyes a negyedik — hely megszerzésére. A 18. forduló elôtt Brazília áll a csopotbeli, egyenes kijutást jelentô negyedik helyen, ám ha otthonában kikap Venezuelától, akkor ezt elveszítheti. Még ekkor is megszerezheti az 5. helyet, ami pótselejtezôbe juttathatja (az ellenfél Ausztrália lenne). Az utolsó forduló találkozói: Uruguay–Argentína, Brazília–Venezuela, Paraguay–Kolumbia, Chile–Ecuador és Peru–Bolívia. A sorrend: 1. Argentína 42 pont, 2. Paraguay 30, 3. Ecuador 30 , 4. Brazília 27, 5. Uruguay 26, 6. Kolumbia 24, 7. Bolívia 17, 8. Venezuela 16, 9. Peru 15, 10. Chile 11.
A mérkôzés néhány perces megemlékezéssel kezdôdött, ugyanis november 12-én 40 éve, hogy a Tordai Aranyos Román-kupa gyôztesként tért haza Bukarestbôl. A döntôben nem mást, mint a sokkal híresebb Bukaresti Rapidot ütötte ki 40 ezer nézô jelenlétében. A végeredmény 2–1 volt a tordai "aranycsapat" javára. A tordai stadion lelátóin többek között ott láthattuk az akkori álomcsapat kiválló játékosait: Onacãt, Zãhant, Husart, Lupant, Pârvut, Arghisant, valamint a tordai csapat akkori egyéniségét, Szoboszlai Miklóst. Az egykori játékosok képviselôje, Ioan Onacã rövid beszédében visszaemlékezett egykori csapattársaira, akik már nincsenek az élôk sorában: Ursu, Pantea, Vãdan, Balázs és Stefan Veccer.
A mérkôzés egy perces néma csenddel kezdôdött, a tordai csapat kellemes és szép mérkôzést, parádés gólokat ajándékozott a nézôknek. A 3–0-s végeredmény bizonyítja azt is, hogy a csapat jó úton halad, s a szurkolók reményüket fejezték ki, hogy a jövôtôl Kolozsvár és Aranyosgyéres után Tordának is lesz B osztályban szereplô csapata.
Minden fordulónak megvannak a maga jellegzetességei, most a vendégcsapatok gondoskodtak arról, hogy továbbra is változatos, érdekes legyen az idei bajnokság ôszi szezonja. A kitûzött mérkôzésekbôl öt esetben távoztak a bajnoki pontokkal a tarsolyukban, a hazaiak csak négy esetben voltak sikeresek. Döntetlen eredmény nem született.
l A több fordulón keresztül sikeresen szereplô Egészség otthonában csúfos vereséget szenvedett a listavezetôtôl, a U FC II-tôl. A 0–7-es eredmény túlzottnak mondható, nincs ilyen nagy különbség a két együttes játékos állományának az értékében.
l A Dés városát képviselô csapatok helyi rangadója, az Unirea II. FC és az ATL Selena találkozója a vendégként szereplôk 1–4-es gyôzelmével ért véget. Az ATL Selena a mezôny egyik legjobb, gólerôs csatársorral és biztos védelemmel rendelkezô együttese.
l Tovább tart a Metalurgistul hanyatlása. A múlt heti megsemmisítô vereséghez, annak krónikájához hozzátartozik az is, hogy a fémipariak az utolsó nyolc percben öt gólt kaptak, de az is, hogy a sárga lap mellett, három pirosat is kiosztott nekik a játékvezetô. Mindenesetre sportszerûségbôl nagyot buktak a fémipariak. — Ebben a fordulóban az egykori listavezetô a bivalyréti saját pályáján maradt alul a középmezônyhöz tartozó, de sokszor meglepetésekre képes West Ham FC-tôl 1–2 arányban. Ezzel az egymásutáni két vereséggel a Metalurgistul bajnoki esélyei máris elúsztak.
l Az alsójárai Minerulnak nem voltak könnyû ellenfelei a kolozsvári autójavítók. A hullámzó teljesítményérôl ismert Motor IRA végül 2–0 arányban maradt alul a hazai környezetben mindig jó teljesítményt nyújtó Minerullal szemben. A Minerul vezetôjével, I. Vanával beszélve megtudtuk, hogy a bányászok megcélozták a bajnoki címet, habár a következô fordulókban nehéz mérkôzések várnak rájuk. Akkor miért léptek vissza a C osztályból? — Nem akarunk feljebb jutni, de siker esetén esetleg eladjuk feljebb jutási jogunkat, válaszolta — mosolyogva a bányászok vezetôje.
l Meglepetésre szamosfalvi pályájukon szenvedtek vereséget a katonák. ASA Victoria–Turdeana 1–2. A tordaiak idegenben jobban szerepelnek, mint saját pályájukon.
l A jobb játékerôt képviselô sóbányászoknak nem okozott különösebb feladatot, hogy gyarapítsák bajnoki pontjaikat. Minerul–Szentmihályi Ariesul 7–0.
l Jóiramú összecsapáson FC Romhills–CFR II. 1–0.
l A Sportiskolások csapata, a CSS 3–0 arányban gyôzte le a sereghajtó Romsco FC együttesét.
l A Szászfenesi Unirea 1–2 arányban maradt alul a Fellegvári Ivánszuk Futballiskola fiataljaival szemben.
A hétvégi fordulóban a következô párosításban találkoznak a csapatok: csütörtökön, november 15-én: Uni-
rea II–Romsco, Ariesul–CFR II., Désaknai Minerul–Futballiskola, Szászfenesi Unirea–Motor IRA, Alsójára–ATL Selena; pénteken: CSS–Egészség, Romhills–Turdeana, ASA Victoria–West Ham, valamint Metalurgistul–U FC II. A mérkôzések kezdési ideje 14 óra. A táblázaton:
1. U FC II. 13 11 1 1 44–12 34
2. ATL Selena 13 11 0 2 48–9 33
3. Alsójára 13 10 2 1 48–12 32
4. Metalurgistul 13 10 0 3 37–17 30
5. ASA Victoria 13 8 1 4 39–21 25
6. Egészség 13 7 2 6 30–28 23
7. Désakna 13 6 4 3 27–11 22
8. FC Unirea 13 6 2 6 28–21 20
9. Romhills 13 6 0 7 30–32 18
10. West Ham 13 5 2 6 32–26 17
11. CFR II. 13 4 3 6 22–26 15
12. Turdeana 13 5 0 8 17–23 15
13. CSS 13 5 0 8 21–38 15
14. Ivánszuk 13 5 0 8 18–35 15
15. Motor IRA 13 4 0 9 21–41 12
16. Ariesul* 12 3 0 9 9–56 6
17. Szászfenes 12 1 1 10 9–28 4
18. AS Romsco 13 0 0 13 7–51 0
* 3 pont levonva.
Brassói Rulmentul–Aranyosgyéresi Sodronyipar CFR 5598–5644 fa (egyéniben: 3–3). Ismét sikerült idegenben gyôznie a Kolozs megyei együttesnek, ezzel még biztosabban áll a táblázat élén. Mind a 7 játékos (Zenkó és Blaga ugyanis csak 100–100 golyót gurított) kitett magáért, habár csak 46 fával gyôztek. Legközelebb megint idegenben, Nagytalmácson, a Foresta otthonában vendégszerepel a Sodronyipar-CFR.
A Kolozs megyeiek egyéni eredményei: Dumitru Bese 981, Cornel Popa 964, Ioan Figlea 956, Merza Róbert 946, Zenkó Alpár és Grigore Blaga 901, valamint az ifjúsági Marius Codarcea 896 fa.
Ami az ifi és kadettbajnokságot illeti: a 4 teremtorna után a Sodronyipar-CFR az elsô. Legutóbb a jászvásári tornán paradoxális módon még a házigazdák sem jelentek, így a Kolozs megyeiek 3 játék nélküli gyôzelmet könyvelhettek el...
Marosvásárhelyi Elektromaros–Szamosújvári SOMVETRA 2661— 2500 fa (egyéniben: 5–1). Nagy József tanítványai nem vallottak szégyent a sokszoros Európa-bajnok ellen. A vendégek mindegyike 400 fa felett dobott. A legjobbak: Rodica Baciu 474, Munteanu 457 és Miklós 465, illetve Adina Muresan 436 és Ioana Vãidãhãzean 421 fa.
A következô fordulóban a SOMVETRA a székelyudvarhelyi Akarat Elevan együttesét fogadja.
l Nov. 19.: 125 éve, 1876-ban a Kolozsvárott megjelent Sport címû lap ezen a napon részletes beszámolót közölt Felméri Lajos helyi egyetemi tanár tollából az egy évvel korábban, 1875-ben Athénban megrendezett úgynevezett olimpiai versenyekrôl, amelyeket az elôzôleg 1870-ben (majd utólag, 1888-ban és 1889-ben) rendezettekhez hasonlóan az ókori olimpiai játékok életre keltôjének tekintettek. Ezeket Guts-Muths, a német torna egyik apostola és Ernst Curtius régész-történész kutatásai, ásatásai nyomán élesztettek fel. Felméri professzor úr többek között így emlékezett vissza az 1875-ös rendezvényre: "...a versenyfutás alatt bátorszívû idôs nôk s férfiak kényelmesen sétálgattak a versenytéren és kényszerítették a versenyzôket, hogy minduntalan kerülgessék ôket, a kutyák tetszés szerint ki- és beszaladgáltak és igen soknak útját állták... ércdiszkosz helyett szerény fakorong járta, ami a kutyákat is nemes versenyre buzdította." Errôl az 1875-ös kiírásról egyébként, mint azt Mezô Ferenc dr., az 1928-as amszterdami olimpia szellemi (mûvészi) versenyeinek egyik nyertese Olympiai kalauz címû munkájában megemlíti "maga az Ephemerisz címû görög lap is azt írta, hogy ’majdnem nevetséges volt’ s azokon mindössze 24 versenyzô vett részt."
l Nov. 20.: Bombameglepetés három és fél évtizeddel ezelôtt, 1966-ban a Kuba fôvárosában, Havannában zajló 17. férfi sakkcsapat-világbajnokságon, másnéven az olimpiai tornán: miután az elsô fordulóban Románia válogatottja 2,5:1,5 arányban legyôzte az NDK együttesét, azt követôleg, az utolsó fordulóban 2:2-re végzett az Egyesült Államok együttesével. De nem is annyira az értékes döntetlen jelentette a rendkívülit. Hanem az, hogy Florin Gheorghiu legyôzte Robert James (közismerten: Bobby) Fischert, a késôbbi világbajnokot. Fischernek ez volt az egyetlen veresége azon a tornán! Egyébként ô érte el az olimpián a legjobb egyéni eredményt: 14 játszmát megnyert és 2-ben remit ért el.
l Nov. 21.: Egy nappal késôbb, az utolsó függôjátszmák befejezése után megtörténhetett az eredményhirdetés Havannában: a tornát a Szovjetunió csapata (Petroszjan, Szpasszkij, Tal, Stejn, Korcsonoj, Polugajevszkij) nyerte 39,5 ponttal. Az USA együttese (Fischer, Byrne, Benkô, Evans, Addison, Rossolimo) 34,5 ponttal volt a második, míg a bronzérmet jelentô harmadik helyen 33,5 ponttal Magyarország gárdája (Portisch Lajos, Szabó László, Bilek István, Lengyel Levente, Forintos Gyôzô, Bárczay László) végzett. A román csapat hetedik volt.
l Nov. 22.: Szomorú hírt közöltek a hírközlô szervek 40 esztendeje, 1961-ben: elôzô nap, 76 éves korában elhunyt az 1885. március 13-án született Mezô Ferenc dr., az 1928-as IX. nyári olimpia szellemi (mûvészi) bajnoka, a NOB tagja (1948–1961). Nemcsak életében, de még ma is ô tekinthetô a világ egyik legkiválóbb sporttörténészének. 1923-ban, 38 éves korában jelent meg elsô mûve, "Az ókori olimpia". Életében több, mint 70 olimpiai tárgyú könyve, tanulmánya jelent meg. Legnagyobb sikere azért mégis az olimpiai aranyérmet jelentô ókori olimpiai történeti munkája volt, amelyet ma is nélkülözhetetlenként forgat minden, az ötkarikás játékok múltjával foglalkozó szakíró. Jómagam örömmel és leplezhetetlen büszkeséggel fogadtam Tôle az 50-es években megjelent mûveihez nyújtott szerény segítségemért nekem dedikált "A kolozsvári viadaliskola" (1937), "Érdekességek a magyar lövészsport múltjából" (1937) és "60 Jahre Olympischen Spiele" (1956) könyveit.
l Nov. 23.: Nagy és ritka esemény az újkori olimpiai játékok történetében: 45 esztendôvel ezelôtt, 1956-ban ezen a napon nyitották meg az ötkarikás rendezvények eddigi legkésôbbi, már csaknem télen sorrakerülô nyári olimpiáját! A déli félteke legdélibb csücskében, az ausztráliai Melbourne-ben, az ottani korai nyárban adtak találkozót egymásnak a földkerekség legjobbjai. Az októberi forradalom leverése és a szovjet csapatok benyomulása alaposan megzavarta a magyar versenyzôk felkészülési hajráját, s magát a versenyzést is. Ennek ellenére a magyar küldöttség 109 sportolóval egyike volt a legnépesebb és végül is a Szovjetunió, Egyesült Államok és a vendéglátó Ausztrália mögött a legeredményesebbeknek. Melbourneben egyébként 67 ország 3184 sportolója (közte 37 nô) vett részt a játékokon. Több ország, mint például Hollandia, Liechtenstein és Svájc, tiltakozásul az említett szovjet beavatkozás ellen, nem indította versenyzôit a játékokon.
l Nov. 24: Az elsô vívó-döntô Melbourne-ben: férfi tôr (csapat): 1. Olaszország, 2. Franciaország, 3. Magyarország — a csapatban Fülöp Mihály, Tilli Endre, Somodi Lajos, Marosi József és a... párbajtôrvívó Sákovics József.
A Kolozsvári Közszállítási Vállalat szerkesztôségünkbe eljutatott közleménye szerint a Grigorescu — Monostor — Hajnal negyed között közlekedô 43-as autóbuszjárat vonalán — az utazóközönség optimálisabb körülmények közötti szállítása érdekében — még egy autóbuszt indítanak 7.20 órakor.
A Szászfenes–Kolozsvár közti útvonalon pedig 7 órakor — a meglévô mellett — újabb járatot indítanak.
A Közterület-fenntartó Vállalathúsz dolgozója hozzálátott a fák koronáinak megtisztításához. Eddig még sosem végeztek hasonló városszépítési munkálatot ôsszel, hanem általában februárban láttak hozzá az ilyen fajta munkához. Mindenki csodálkozott is, miért most? A válasz egyszerû: a városgazdák télire készítették elô a fákat. Egyelôre csak a fôtéren tisztították meg a fák koronáit, de az elkövetkezô napokban másutt is végeznek hasonló munkálatot. Kora tavasszal újból, elôkerül majd a metszôolló és a gereblye. Az elkövetkezô napokban a városi sétatéren lesz majd nagyobb méretû munkálat: elszállítják az avart és fedél alá kerülnek a sétányok menti padok.
A múlt hét végén került sor a Petru Maior Elméleti Líceum hagyományos ôszi gólyabáljára. A mûsorból nem hiányoztak a humoreszkek sem. Egyik népszerû, sokat tapsolt szám éppen Bin Laden fellépése volt. A Szamos-parti "változat" mosolyt, de egyúttal félelmet is keltett a jelenlevô több mint ötszáz fiatal körében. Hiába szerepelt a mûsoron jobbnál-jobb könnyûzene szám vagy ügyességi vetélkedô, a Nyári kertben szórakozó ifjak leginkább a tálib terroristát tapsolták meg. Biris Sergiu XII. osztályos tanuló élethûen játszotta szerepét, kiváló alakítást nyújtott, kezébôl még a fegyver sem hiányzott, mûvészi teljesítménye nem maradt visszhang nélkül. Mint ahogyan a szépségversenyre feliratkozott kilenc pár is jó osztályzatot kapott a zsûritôl. Végül a szépségversenyt a Szabó Tímea— Bogdan Bindea páros nyerte meg, a mozgásban és táncjátékban utánozhatatlan Bihari Zoltán pedig a zsûri különdíját nyerte el.
A szervezôk érdeme, hogy ilyen jól sikerült a múlt hétvégi szamosújvári gólyabál. Ezzel véget is ért a gólyabálok idénye a Szamos menti kisvárosban. Ennyi Miss és Mister után jöhet immár a tanulás!
A Csehszlovákia/Teodor Mihali utca ivóvízhálózatának korszerûsítési munkálatai miatt november 15-én, csütörtökön reggel hat órától november 16-án, pénteken déli 12 óráig csökken a víznyomás az Aurel Vlaicu lakótelep déli részén, a Honvéd/Dorobantilor és a Nãsãud utcákban, tájékoztat a polgármesteri hivatal.
A Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a svájci székhelyû Organisation Gestosis terhességi patológiával foglalkozó társaság szervezésében november 15–17. között Kolozsváron tartják a terhesség élet- és kórtanával foglalkozó 33. nemzetközi kongresszust.
Dr. Ioan Vasile Surcel, az I. Nôgyógyászati Klinika vezetôje elmondta: tudatosítani kell, hogy a terhesség önmagában veszélyes állapot, ezért oda kell figyelni a terhesgondozásra. Különösen fontos ez Romániában, hiszen az újszülött- és kismama- halandóság európai szinten nálunk a legmagasabb: százezerbôl hetven újszülött meghal. Egyes országokban csak tíz eset végzôdik így, az európai átlagérték 25. A professzor szerint a kilencvenes évek elején a mûvi vetélések okozták a legtöbb kismama halálát, ez ma már nem jellemzô. Az okok között a leggyakoribbak a terhesség során és a szülésnél fellépô vérzések és fertôzések, illetve a másállapot okozta magas vérnyomás. Kolozs megyében a helyzet talán jobb, mint az országos átlag, de a környezô területekrôl is ideszállítják a súlyos eseteket, ez pedig rontja a statisztikákat. Különösen Besztercébôl és az Erdélyi Szigethegység körzetérôl hoznak sok súlyos beteget — mondta a professzor.
A kongresszus hivatalos megnyitása csütörtök este lesz, majd péntek reggeltôl szombat délig tudományos ülésszakot tartanak. A rendezvény elôzeteseként csütörtökön posztgraduális tanfolyamot tartanak a veszélyeztetett terhesség védelmérôl. Ezen nôgyógyászok, általános orvosok, orvos-gyakornokok, bábák, szociális munkások és jogászok (!) lesznek jelen — ôk mindannyian fontosak a veszélyeztetett terhességek gondozásában. A konferenciára a hazai szakembereken kívül amerikai, orosz, olasz, német, kínai, nigériai, lengyel és cseh elôadókat várnak, összesen több, mint 300 résztvevôt. A bemutatott tanulmányokat az egyetem saját kiadója révén kötetben is megjelenteti.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Lelkészi Értekezlete november 6-i kolozsvári ülésén kiadott állásfoglalásában leszögezi: a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) szeptember 29-én nemcsak Tôkés Lászlót részesítette megrovásban, hanem a magyar történelmi egyházakat is. (Mint ismeretes, az SZKT legutóbbi ülésén az etikai bizottság megrovásban részesítette Tôkés László református püspököt, akit RMDSZ-ellenes kampánnyal vádoltak — szerk. megj.) Úgy vélik: Gergely István római-katolikus plébánosnak, az etikai bizottság tagjának az elhallgattatásával újabb tanújelét adták annak, hogy az erdélyi magyarságért jó szolgálatot végzô lelkipásztor társaikat és véleményüket semmibe veszik.
Az állásfoglalásban azt is leszögezik, hogy újabban az RMDSZ elnöksége a MÁÉRT találkozóján a magyar igazolvány kiállításának kizárólagosságát akarta magának megszerezni. Ugyanakkor megállapítják: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye nem volt annyira fontos, mint saját érdekük érvényesítése. "Teljes szakadás lett népünk, az erdélyi magyarság és a kormányzásban résztvevô képviselôk között, akik nem a történelmi egyházakkal szeretnének egyeztetni a sorsdöntô kérdésekben, hanem a magyarellenes román párttal (Szociáldemokrata Párt) szövetkeztek, hogy hatalmon maradhassanak. Tizenegy év után a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ kapcsolata ide jutott. Meggyôzôdésünk, hogy nem a mi hibánkból. Szerintünk a "tisztesség több, mint a hivatali tisztség" — áll a közleményben.
A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a MAGYARÖRMÉNYEK ROMÁNIAI SZÖVETSÉGÉT melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülôfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Mûvelôdési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros.
A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezetô elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Cãlinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), fôtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvetô és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megôrzése, terjesztése, hangsúlyozottan pedig a kettôs identitású, a magyarörmények hagyományainak ápolása és támogatása országon belül és külföldön egyaránt.
További társult tagok, szervezetek, magánszemélyek csatlakozását is várja és fiókszervezetek létrehozását tervezik.Postacíme: 3400 Cluj-Kolozsvár, str. Lunii, nr. 8/20, tel: 094/536-660, e-mail: karen@zortec.ro
Az idén november 24-én 10 órakor, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében kerül sor a Kolozs megyei óvónôk is immár hagyományos továbbképzô tanfolyamára, amelyre a szervezôk mintegy 160 óvónôt várnak el.
Tavaly két ilyen jellegû továbbképzôt is tartottak Kolozsváron; akkor mintegy száz óvónô volt jelen az elôadásokon. Az idei munkaértekezletre a szervezôk több résztvevôre számítanak, mint tavaly, hiszen most már nem jégtörés jellegû rendezvényrôl van szó, hanem már megszokott, hagyományos továbbképzôrôl, ahol az általános ismerkedés mellett — az óvónôi gárda megfiatalodása közismert jelenség a megyében — szakmai elôadásokra, sôt vitákra is lehet számítani.
A továbbképzô egyik legnagyobb érdeklôdéssel várt elôadását Butyka Enikô pszichológus tartja; szó esik majd a gyerekrajzok adatközlô szerepérôl, valamint a rajzok lélektani vetületeirôl is.
A helyi tanács döntésével október elsejétôl a városháza hatáskörébe átkerült bölcsôdék személyzete rövidesen kézhez kapja fizetését. A polgármesteri hivatal emberi erôforrás irodájának vezetôje, Valeria Rusu elmondta, az alkalmazottak fizetési listáján már az elmúlt héten elkezdtek dolgozni. A 22 alkalmazott ezen a héten felveheti szeptemberi és októberi fizetését, egyetlen hónapra a fizetésalap 75 millió lej.
• Saját testvérét verte át egy olasz üzletember. Az 55 éves, olasz állampolgárságú Roberto Rovolerto a Romániában bejegyzett Rec Kft. tulajdonosa és egyben ügyintézôje. Ô adott el egy, a cég tulajdonában levô kolozsvári épületet testvérének, Renzónak, áron alul: a mintegy 4,8 milliárd lej értékû ingatlanért mindössze 2,5 milliárd lejt kért és kapott, ami annak rendje és módja szerint a cég pénztárába vándorolt. A vásár elsô látásra igencsak elônyösnek tûnt — igaz, a cég szemszögébôl nézve már nem annyira. A baj csak ott volt, hogy az illetô épület tulajdonjoga nem volt még tisztázott, az ezt eldönteni hivatott per az adásvétel megkötésének pillanatában javában zajlott. Roberto ellen hamis nyilatkozattételért és a 1990/31-es, kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvény megszegéséért indult nyomozás. A férfi szabadlábon védekezik az ellene felhozott vádak ellen.
• A magyarókereki polgármesteri hivatal udvarán érte a halál a 47 éves Liviu Cabát. A magyarókereki (Alunis) férfira hétfôn reggel fél nyolckor találtak rá a hivatal udvarán. A jelek szerint a férfi elôzô este túl sok alkoholt fogyasztott, részegen került az udvarra, ahol — mint utólag kiderült — örök nyugovóra tért.
Öngyilkosságot követett el tegnapelôtt este egy 31 éves kolozsvári fiatal. Ovidiu Barani az IRA hídnál vetette magát a Nagybányáról Kolozsvárra tartó 4097-es személyvonat elé, amely mintegy 50 méteren keresztül sodorta maga elôtt a fiatalt.
Barani a helyszínen életét vesztette. Az öngyilkosság indítékai még nem ismeretesek, csak az tudott, hogy néhány hónappal korábban már volt egy öngyilkossági kísérlete.
Nem szolgáltatják vissza jogos tulajdonosainak a tordai törvényszék szomszédságában lévô telket, ahova egy igazságügyi palota építését tervezik. Liviu Bodea, a helyi tanács titkárának sajtóban megjelent nyilatkozata szerint a kérdéses területet négy tulajdonosa visszakapná, s az igazságügyi palota építése ügyében ôk folytatnának közvetlen tárgyalásokat az igazságügyi minisztériummal. Sajtóértekezleten Virgil Blasiu polgármester elmondta, az Eminescu utcai területet nem szolgáltatják vissza tulajdonosainak, ugyanis a telek közterület. A tulajdonosokat pénzben kárpótolják.
A Román Nemzeti Bank (RNB) hétfôn 111 lejben, kedden pedig ....... lejben állapította meg a magyar forint elsô hivatalos árfolyamát. A váltási árfolyamot a dollárhoz és az euróhoz viszonyítva számították ki.
Az RNB igazgató tanácsa a múlt hét végén jelentette be, hogy mostantól hivatalosan jegyzik a magyar forintot, a cseh koronát és lengyel zlotyt. A döntést azzal indokolták, hogy az európai integráció fényében szükség van a térség országai közötti gazdasági, pénzügyi kapcsolatok erôsítésére. Az elsô hivatalos váltási árfolyam szerint egy cseh korona 838, egy lengyel zloty pedig 7 686 lejt ér.
Szakértôi vélemények szerint Erdélyben a döntés hatása nagyon kedvezô lesz, hiszen óriási elônyt fog jelenteni azoknak a román és magyar gazdasági társaságoknak, amelyek export-import kapcsolatot tartanak fenn egymással. Azzal a lehetôséggel, hogy közvetlenül tudnak forintot lejért, illetve lejt forintért vásárolni, komoly árfolyamveszteségeket takaríthatnak meg.
Hazánkban eddig egyedül Marosvásárhelyen a Pireus bank váltott magán-személyeknek forintot. Október végén a bank olyan utasítást kapott a jegybanktól, hogy ezt a tevékenységét függessze fel. Szakemberek úgy vélik, ez a rossz döntés segített abban, hogy a kérdés ismét az RNB igazgató tanácsának napirendjére kerüljön, és kedvezô megoldás szülessen.
A magyar–román kereskedelmi kapcsolatok résztvevôi eddig nem köthettek egymással forintban szerzôdéséket. A már meglévô, más valutanemben kötött szerzôdésekhez most olyan szerzôdés-kiegészítô okiratot kell készíteni, amelyben megváltoztatják az eredeti szerzôdésben szereplô valuta pénznemét és nagyságát, a szerzôdés értékét forintban határozzák meg.
Elméletileg ezentúl annak sincs akadálya, hogy a valutaváltó irodák is átváltsák a magyar fizetôeszközt. Erre azonban még néhány napot bizonyára várni kell, amíg a váltók vonatkozó gyakorlata kialakul.
Ion Iliescu államfô szerint nem normális, hogy a kiváló mezôgazdasági adottságokkal rendelkezô Románia agrártermékek és élelmiszerek behozatalára szorul. Az államfô ezt a véleményét a bukaresti Indagra mezôgazdasági szakvásáron fejtette ki. A vásárt az államelnök a múlt hét végén Adrian Nãstase miniszterelnök társaságában tekintette meg.
Újságíróknak nyilatkozva Iliescu úgy vélte, Románia mezôgazdasági adottságai Franciaországéval vethetôk össze. A mezôgazdasági termékek piaca a legbiztosabb a világon; miközben a mûvelhetô földterületek nagysága csökken a Földön, az élelmiszerek iránti kereslet állandó — mondta.
Az államfô szerint a hazai mezôgazdaságot és élelmiszeripart az alkalmazott technológia, illetve a meglévô termelési struktúrák korszerûsítésével lehetne fellendíteni.
Adrian Nãstase úgy vélekedett, hogy kormányának a mezôgazdasági termékek árcsökkenésére kell megoldást keresnie. A megoldásra váró kérdések között említette azt is, hogy a kis földterületen gazdálkodók is értékesíthessék termékeiket.
A miniszterelnök sajnálatosnak nevezte, hogy a Romániában értékesített élelmiszerek közel 70 százaléka importból származik.
November 13., kedd
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8.,
|
14 000/14 150 |
31 000/31 200 |
November 14., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 14 164 lej,1 USD = 31 265 lej, 1 euró = 27 702 lej, 1 magyar forint 111 lej.
Magyarországnak legkésôbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mert a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerzôdésében szereplô elvével — figyelmeztet az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentésében.
A dokumentum a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggésben tesz említést a törvényrôl, s úgy értékeli, hogy annak "egyes rendelkezései a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában uralkodó normáknak". Magyarországnak ezért megállapodásra kellene jutnia szomszédaival annak érdekében, hogy eljárása összhangba kerüljön az Európa Tanács Velencei Bizottságának közelmúltbeli jelentésében foglalt ajánlásokkal — fûzi hozzá a jelentés.
Juhász Endre magyar fôtárgyaló az MTI érdeklôdésére azt mondta, magyar részrôl korainak tartanák még annak eldöntését, valóban nincs-e összhangban a törvény a közösségi joganyag vonatkozó rendelkezéseivel. Utalt ugyanakkor arra — a bizottsági jelentésben is említett — mozzanatra, hogy a jogszabály egyik paragrafusa közvetlenül is kilátásba helyezi ennek az összhangnak a csatlakozás idejére történô megteremtését.
Magyarország úgy véli — s ezt a bizottság sem vitatja —, hogy a törvény nem mond ellent az EU-magyar társulási szerzôdés rendelkezéseinek, márpedig az unióhoz fûzôdô kapcsolataira nézve alapvetôen ez számít a hatályban lévô és irányadó jogforrásnak. Más kérdés, hogy a csatlakozási folyamat alapvetôen az uniós joganyag átvételét és alkalmazását jelenti, s Magyarország is elismeri, hogy e tekintetben "lehetnek még konformitáshiányok" — állapította meg a nagykövet.
Magyarország bukaresti nagykövetsége kedden szóbeli jegyzéket adott át a román külügyminisztériumban, amelyben felhívta a román fél figyelmét arra, hogy a magyar fél Dávid Ibolya november 11-i romániai látogatásának elôkészítése során az eddigi hivatalos gyakorlatnak megfelelôen járt el. Mint ismeretes, a magyar igázságügyi minisztert rövid idôre feltartóztatták a magyar–román határon, a román külügyi szóvívô szerint erre az incidensre azért került sor, mert túl késôn kapták meg a nemhivatalos látogatásról szóló jegyzéket.
A magyar fél a november 11-én történteket az illetékes román szervek elszigetelt szakmai mulasztásának tekinti, olyan egyedi jelenségnek, ami könnyen elkerülhetô lett volna.
A magyar külügyminisztérium megütközéssel értesült arról, hogy a román sajtó a román belügyminiszterre hivatkozva azt a valótlan állítást közölte, amely szerint Németh Zsolt külügyi államtitkár idén 24 alkalommal járt Romániában.
A szóvivôi iroda rámutatott arra, hogy Németh Zsoltnak idén négy alkalommal volt hivatalos programja Romániában, és egy alkalommal kereste fel magánemberként a szomszédos országot. Hozzátette, hogy a politikai államtitkár utazásáról a magyar fél minden alkalommal hivatalosan tájékoztatta a román felet.
— A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a tények ilyen hamis beállítása ellentétes a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. A magyar fél bízik abban, hogy a jövôben sem az illetékes román szervek belsô egyeztetésének zavara, sem egyéb megfontolások nem zavarják meg a magyar hivatalos személyek romániai látogatásait — hangsúlyozta közleményében a szóvivôi iroda.
A parlament két háza keddi együttes ülésén elfogadta a jövô évi költségvetés elsô tételeit, amelyek általában az összbevételeket és -kiadásokat érintették. Az összbevétel 178 422 milliárd, a kiadás pedig 237 832,1 milliárd lej, ez 59 410,1 milliárdos deficitet eredményez. A két ház együttes ülésén lapzártáig történtekrôl Birtalan Ákos képviselô számolt be a Szabadságnak:
— A költségvetés elsô tételeinek esetében általában a bevételek növelését a magánosításból származó jövedelmek növelése révén javasolják. A kiadási oldalon pedig, például a mûvelôdési költségek esetében mindannyian sejtjük, hogy nem annyit szánnak rá, amennyit kellene. A gond az, hogy a pénzforrásokat is meg kell tudni találni. A Nagy-Románia Párt a volt szekusdossziékat vizsgáló bizottság költségvetését próbálta meg lefaragni — mindnyájan tudjuk, hogy miért. A Nemzeti Liberális Pártnak gyakorlatilag minden tételhez van módosító javaslata, de ezeket azzal utasítják vissza, hogy nincsen megjelölt forrás a kiadások fedezésére. Még azoknál a szakaszoknál tartunk, amelyekhez érdemi módosító javaslatot az RMDSZ-frakció nem nyújtott be — mondotta a képviselô.
A Szociáldemokrata Párt fôtitkára, Cosmin Gusã bírálta az ellenzéket, amiért a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt nem vesz részt elég komolyan a munkálatokban. Tény, hogy a tegnapi munkálatok során Valer Dorneanu házelnök névsorolvasást javasolt, mivel a teremben jelen lévôk száma miatt a plénum nem volt döntôképes. Az esetet Birtalan Ákos a következôképpen értékelte:
— A munkaidô este 23 óráig tart, de szerintem nem az a fontos, hogy tizenöt órát dolgozzon a parlament egy nap, hanem az, hogy amit elfogad, az legyen minôségi. A teremben nem mindig tartózkodik 243 szenátor vagy képviselô, de ez nem jelenti azt, hogy ötméteres körzetben nincsenek még százan. De van, aki nem képes tíz-tizenkét órát egy helyben ülni.
A szervezett bûnözés elleni harcról szóló együttmûködési megállapodást írt alá kedden Prágában a cseh és a román belügyminiszter, Stanislav Gross és Ioan Rus.
Gross a dokumentum aláírása után újságíróknak kijelentette: reméli, hogy a megállapodás hozzájárul a román állampolgárok illegális csehországi útjainak a korlátozásához is, ami miatt Prága vízumkényszer bevezetését fontolgatja a román állampolgárok számára.
Rus leszögezte: a román fél természetesen segédkezet nyújt Prágának a kényes probléma megoldásához. A román kormány már eddig is számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy lehetetlenné tegye olyan személyek kiutazását, akik potenciális emigránsok. Szerinte ennek köszönhetô, hogy míg augusztusban 340 román állampolgár kért politikai menedéket Csehországban, addig szeptemberben már csak 240, s októberben pedig csak 80.
Romániai látogatása alkalmával Beatrix holland királynô a Holland Oroszlán nevû magas állami kitüntetésben részesítette Ion Iliescut, amelyet a román államfô Románia Csillagával viszonzott. A holland vendég és Ion Iliescu a bukaresti Cotroceni-i palotában folytatott megbeszélést. A két államfô jelenlétében a holland és román közlekedési miniszterek egyezményt írtak alá, amelynek értelmében Rotterdam átadja a kikötôk mûködtetésére vonatkozó sajátos technológiai ismereteit, valamint segít a kostancai kikötô piacrajutásában.
A két napos hivatalos vizit alkalmával Beatrix királynô Temesvárra is ellátogat.
Az afganisztáni Északi Szövetség csapatai kedden reggel elfoglalták Kabult, továbbá a tálibok legfôbb erôsségének számító Kandahár város repülôterét és Dzsalálábádból kiûzték a tálibokat.
A tálibok csak a fôváros "részleges" elvesztését voltak hajlandók elismerni, hangoztatva, hogy van még ellenállás a városban.
Az AIP pakisztáni székhelyû afgán hírügynökség szerint az ellenzék teljes egészében elfoglalta Kabult, csapatai járôröznek a városban, és ott teljes nyugalom van. Kabuliak százai siettek az ellenzékiek elé, hogy üdvözöljék ôket. Az utak mentén elhagyott tálib harckocsik, tüzérségi fegyverek láthatók.
Amerikai tisztviselôk a tálibok Kabuli visszavonulását üdvözölve úgy vélik, hogy áttörés történt az afganisztáni háború menetében. Ugyanakkor aggodalommal nyilatkoztak arról, hogy az északi erôk bevonulása az afgán fôvárosba további harcokat válthat ki.
Az ENSZ egyik illetékese kedden arról számolt be, hogy az Északi Szövetség katonái szombaton kivégeztek 100 tálib harcost, akik Mazari-Sarifban bújtak meg, egy iskolában. Más források egyelôre nem erôsítették meg a hírt, s Victoria Clarke, az amerikai védelmi minisztérium szóvivôje kedden azt közölte: eddig nem igazolódtak azok a félelmek, hogy az ellenzékiek az általuk elfoglalt városokban vérfürdôt rendeznek. Mindenesetre Clarke kérte a tálibok ellen küzdô fegyvereseket: tartsák tiszteletben az emberi jogokat.
"Semmi olyan nincs a szalagon, ami arra engedne következtetni, hogy nem baleset történt" — közölte kedden, az elôzô napi queensi repülôgép-szerencsétlenséggel, a pilótafülke-hangfelvételt tartalmazó "feketedobozból" nyert információkkal kapcsolatban George Black, az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság (NTSB) szóvivôje.
Black elmondása szerint a hangszalag, amely a lezuhanás elôtt a pilótafülkében elhangzottakat ôrzi, nem utal arra, hogy bárki illetéktelen személy lett volna jelen — ami a szeptember 11-i terrortámadások lefolyására emlékeztetne.
A roncsok közt megtalált készülékben levô hangfelvételt hétfô este hallgatták meg elôször a szakemberek.
Black mindazonáltal elmondta: teljes bizonyossággal egyelôre nem zárhatják ki a szabotázs eshetôségét.
A repülés mûszaki adatait rögzítô, másik "feketedobozt" egyelôre nem találták meg.
A gépen levô 260 személyen (251 utason és 9 fônyi személyzeten) felül további 9 személy veszítette életét, nagy valószínûséggel: ôk a gép lezuhanásának helyszínén "tûntek el".
Novemberben ismét gyûjtést indítottunk nélkülözô embertársainknak Szabadságot elôfizetni. Még útjára sem indult a felhívás, és már dr. Szabó László fogorvos, illetve magát megnevezni nem óhajtó két kolozsvári és egy New York-i személy összesen 678 000 lejjel megteremtették az alapját a kiskeresetûeknek szánt decemberi elôfizetéseknek.
Aki teheti, támogassa a beteg- és kisnyugdíjasokat, munkanélkülieket, szociális támogatáson tengôdôket legalább egyhavi elôfizetés árával (55 000 lej + kihordási díj — 2000–3875 lej, terjesztôtôl függôen —, az egész kevesebb, mint 2 dollár!).
Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2.) csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asociatia Culturalã Minerva, Banca Comercialã Românã, Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon november 26-ig.
HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!
Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.
A szerkesztôség
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |