 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. november 30.
(XIII. évfolyam, 280. szám)
Constantin Corega új megyei tanfelügyelô azon kijelentései után, miszerint gyökeresen megváltozik az elôdje, Mariana Dragomir által alkalmazott tanfelügyeletek jellege, az egész pedagógustársadalom érdeklôdéssel várta az elsô általános inspekciók idejét. A megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén kitûnt: a szeptember 15–november 16 közötti idôszakban végzett tanfelügyeleteket — fôtanfelügyelô-helyettesi minôségben — éppen Mariana Dragomir vezette, így az inspekciók a "régi" mederben folytak, azaz a tanfelügyelôk nem vaskalapos feljebbjáróként, hanem segíteni vágyó partnerként lépték át az iskolák küszöbét.
(Részletek az 5. oldalon)
Tegnap közzétették a megyei tanfelügyelôségen az új iskolai szabályzatot, amely az eddig érvényben levô hivatalos és félhivatalos szabályzatokhoz illetve tervezetekhez képest számos újdonságot is tartalmaz. Eddig 4 diákkal összevont osztályt lehetett indítani, a 2002–2003-as tanévben viszont már 7-re emelkedett ez a szám. Tilos a továbbiakban a diáksztrájk, az osztálytermek/folyosók elbarikádozása; szigorúan büntetik a dohányzást az iskolaépületen belül, sôt, az intézmény kapui elôtt is. A diákoknak ki kell kapcsolniuk maroktelefonjukat az órák alatt; ez a tanárokra nézve is kötelezô, függetlenül attól, hogy milyen tisztséget töltenek be a társadalomban.
(Részletek az 5. oldalon)
1911. december 8-án szentelte fel Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök a Római Katolikus Leánynevelôintézetet, a Fehér Madonna nevére keresztelt Marianumot. A korszerû iskolaépület megteremtése Hirschler József pápai prelátus, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa érdeme. A felszentelésen mondott beszédébôl az egykoron az épület elôcsarnokában elhelyezett kôtábla ennyit örökített meg: "A Marianum temploma legyen sok ártatlan szívnek, iskolája sok derék magyar honleánynak, hû ôrszeme, erôs vára édes magyar hazánknak, büszkesége városunknak". (Részletek a 6. oldalon)
A címbeli következtetést lehetett levonni a tegnap délután elkezdôdött nemzetközi értekezlet nyomán, melyet a magyar történelmi egyházak szerveztek a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában Kolozsváron.
Az erdélyi római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak szervezte kétnapos konferenciát dr. Szabó Árpád vendéglátó unitárius püspök nyitotta meg egyháza dísztermében, majd rendre átadta a szót a négy egyház képviselôinek, akik felsorolták az 1948-ban elkobzott egyházi ingatlanjaikat, és felelevenítették a tizenegy éve folytatott küzdelem minden fontos mozzanatát, melynek nyomán a magát demokratikusnak és jogállamnak nevezô országban még napjainkban sem történt orvoslás.
A mostani értekezlet nem támadás a kormány ellen, de erkölcsi, anyagi és jogi igazságtételt kérnek, igényt tartanak arra, hogy Romániában mindenkit egyforma elbánásmódban részesítsenek, hátrányos megkülönböztetés nélkül. A történelmi egyházak nem akarnak meggazdagodni, mások fölé emelkedni, csak az ôsi vagyont visszaszerezni ahhoz, hogy az egyházak tovább mûködhessenek, és Isten akarata szerint az embereket szolgálhassák.
A tizenegy év folyamán mintegy tizenöt közös beadvánnyal fordultak a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz, külföldi fórumokat is megkerestek, eredménytelenül. Ha a mostani értekezletnek sem lesz semmiféle pozitív hatása, az egyházak kénytelenek lesznek tüntetni, az utcára vonulni, és hisznek abban, hogy szövetségesekre találnak. Hogy ilyenné alakult a helyzet, talán annak tulajdonítható, hogy ebben az országban nincs politikai akarat az egyházi kérdések megoldására — vélekedtek az egyházi képviselôk. A jogállamiságot ugyanis egy ország azzal bizonyítja, hogy amit igazságtalanul eltulajdonított, azt visszaadja jogos tulajdonosának. Országunkban nincsenek vallási problémák, csak nemzetiségi kérdés, és az vallásilag színezett. Kormányszinten mindig arra hivatkoznak, hogy az erdélyi helyzet sajátos, a történelmi egyházak tulajdon-visszaszolgáltatása pedig kényes kérdés. Furcsamód amikor 1948-ban eltulajdonították az egyházak vagyonát, pontosan tudták, hogy mi tartozott hozzájuk, most viszont ezeket nem akarják elismerni. A sürgôsségi kormányrendeletek gyakorlatilag semmit sem érnek, azokat a kormány idôhúzás végett hozza igazából, hiszen ebben az országban a legfôbb politika a halogatás — hangoztatták az egyházi elöljárók. Ha semmilyen hatalom nem képes igazságot szolgáltatni, akkor az egyházak nem a császár elé járulnak, hanem panaszaikat Isten elé teszik, türelmük fogytán nem a kormányban és Európa segítségében bíznak, hanem Isten akaratában.
Az értekezlet elsô napjának beszámolóit a négy történelmi egyház részérôl sorrendben a következôk tartották: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Pap Géza erdélyi református püspök, dr. Mózes Árpád zsinatpresbiteri evangélikus püspök, dr. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, dr. Szabó Árpád, unitárius püspök, és Csûri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora.
Lapzárta után hangzottak el a Román Ortodox Egyház és a Román Görög Katolikus Egyház levélben elküldött, illetve az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház képviselôjének beszámolója, végül pedig a román kormány álláspontja az egyházi javak visszaszolgáltatása tárgyában, amelyet Stefan Ionitã, a bukaresti vallásügyi államtitkárság fôigazgatója képviselt.
Az értekezlet ma hazai és külföldi szakértôk elôadásaival folytatódik az egyházi javak kérdéskörérôl, majd közös nyilatkozat aláírásával zárul.
Tegnap délelôtti ülésén a kolozsvári városi tanács jóváhagyta a helyi adók és illetékek a 30,8 százalékos inflációhoz igazításáról szóló határozattervezeteket január 1-jétôl, és elfogadta a bélyegilletékekrôl szóló határozatot. Délután folytatott ülésükön a városatyák pénzösszegeket utaltak ki az önkormányzat költségvetésébôl a gyermekváros megszervezésére, a polgármesteri hivatal alkalmazottainak, valamint az utcagyermekeknek karácsonyi ajándékcsomagokra. Molnos Lajos városi tanácsos a Szabadságnak elmondta: Kolozsváron mintegy ezer-kétezer utcagyermek él, a városháza szociális bizottsága errôl pontos kimutatásokkal rendelkezik.
Az adóemelés a Mediafax szerint oda vezet, hogy egy 50 négyzetméteres lakás után téglaházban 1 millió lejt, betonból épült tömbházban 1,7 milliót kell majd adózni. 28 800 lej lesz a gépkocsik minden 500 köbcentiméteréért fizetett adó magánszemélyek esetében, így egy 1300-as Dacia adója 86 400 lej lesz. A tanács úgy döntött, hogy a távfûtés díját 5 százalékkal emeli jövôre, az eddigi 618 000 lejes gigakalóriánkénti árról 651 150 lejre.
A tanácsosok nem szavazták meg az ortodox templomépítésre kért, hozzávetôleg 1 milliárd lejes támogatást. Molnos Lajos azt javasolta, hogy jövôtôl stratégiát dolgozzanak ki az egyházaknak szánt pénzösszegek elosztási módjáról. A tanácsos azt indítványozta, hogy a jövô évi költségvetés elkészítésénél eleve vegyék figyelembe az egyházakat is. Minden felekezet esetében állapítsanak meg egy összeget, aminek az elosztásáról és felhasználásáról minden egyház maga döntsön. Ennek érdekében megbeszélést kezdeményeznek az egyházak vezetôivel. A görög katolikus és ortodox egyházvezetôkkel nemrég találkozott a polgármester, hasonló találkozót terveznek a magyar történelmi egyházfôkkel is.
Molnos Lajos lapunknak elmondta: a tanácsosok abban is megállapodtak, hogy jövôtôl hét díjat ítéljenek oda a közélet és a tudományos élet jeles képviselôinek. Erre az önkormányzat 10 millió lejt szánna.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ megvitatja a Har–Kov-ügyet, amint a Román Hírszerzô Szolgálattól (RHSZ) megkapják az Adrian Nãstase kormányfô által kért bizonyítékokat a két székelyföldi megyében kialakult helyzetrôl — jelentette ki tegnap Cosmin Gusã, az SZDP fôtitkára. Kifejtette: a valószínûleg jövô héten sorra kerülô találkozó az együttmûködési megállapodás által megszabott határok között zajlik majd le.
A szenátus csütörtökön felfüggesztette Corneliu Vadim Tudor szenátor mentelmi jogát. A Nagy-Románia Párt elnökét az ország nemzeti érdekeit sértô hamis információk terjesztésének vádjával kívánják bíróság elé állítani. A szenátusi vitában a Nagy-Románia Párt törvényhozói tiltakozásuk jeléül nem vettek részt. A 140 fôs szenátusból 90-en vettek részt a szavazáson, és 88 igen szavazattal 2 nem szavazat ellenében jóváhagyták a kérést. (Részletek a 8. oldalon)
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében leszögezi: nem engedélyezi a státustörvény végrehajtását felügyelô bizottság tevékenységét Kolozsváron. A polgármester szerint ez sérti az állampolgárok egyenlôsége elvét és az alkotmány elôírásait. Molnos Lajos tanácsos szerint Funar nem hozhat ilyen rendelkezést, legfeljebb feljelentést tehet. Mint ismertes, Gheorghe Funar már megtette büntetô feljelentését a kolozsvári Ítélôtábla mellett mûködô ügyészségen.
A Pro Demokrácia Egyesület pénteken és szombaton utcai rendezvények keretében fogja tájékoztatni a kolozsvári lakosokat a múlt héten elkezdett aláírásgyûjtési akcióról. Mint ismeretes, nemrég a civil szervezetek országos szintû aláírásgyûjtô kampányt kezdeményeztek a választási törvény módosítása érdekében. A szervezôk az Egyesülés, a Bocskai téren, az Egyetemi Könyvesüzlet elôtt és a Mãrãsti negyedben tájékoztató anyagokat adnak át a járókelôknek. Ugyancsak ezeken a helyszíneken aláírhatják a kezdeményezést támogatók listáját. (A témával kapcsolatos vezércikkünk a 3. oldalon)
NAGY OLGA TISZTELETÉRE ÖSSZEÁLLÍTOTT NÉPRAJZI LÁTÓHATÁR 2001/1–4-es, összevont számát mutatják be november 30-án, pénteken de. 10 órától a Kriza János Néprajzi Társaság székházában (Mikes/Croitorilor 15.), a Györffy István Néprajzi Egyesület tagjainak jelenlétében. A konferencián, mely mindenki számára nyitott, a következô elôadások hangzanak el: Verebélyi Kincsô: Ifjú szokás — öreg gyakorlás — jegyzetek az idôskor néprajzi–folklorisztikai vizsgálatához; Deáky Zita: Dajkaság, dajkaügy a XIX. században; Zsók Béla: Tréfás történetek Déva-teleprôl; Almási István: Bogdán János népdalgyûjtése 1906-ban; Balázs Lajos: A népmesei gyermekeszmény és a csíkszentdomokosi gyermekszeretet párhuzamai.
A NYUGDÍJASOK KLUBJA december 2-án, vasárnap du. 5 órától tartja zenés-táncos összejövetelét a Mikó/Clinicilor utca 18. szám alatti Heltai Alapítvány székházában. Zenél: Mártoni István. Minden nyugdíjast szeretettel várnak.
AZ ERDÉLYI KÁRPÁT-EGYESÜLET kolozsvári osztályának kézimunka-klubja évvégi kiállítást szervez november 30-án (pénteken) du. 16–18 óra között. Helyszín: az unitárius egyház tanácsterme (Brassai utca 6 szám). Mindenkit szeretettel várnak.
— Miért nem akar kétnyelvû helységnévtáblát Kolozsváron a polgármester?
— Mert ô csak egy törvényt ismer el. A sajátját.
Cornel Vana ma Torda legismertebb festôje. A hivatalos kritika már rég felfedezte és elismerte munkáinak értékét. Rangos kiállító-helyiségekben és múzeumokban állított ki nemcsak az országban, de külföldön is.
Akárcsak más jó mûvész, Cornel Vana is hosszú küzdelmes utat tett meg a mesterség elsajátításáért. Kitartó és szorgalmas volt, így elérte célját.
A festészet mellett grafikával és szobrászattal is foglalkozik. Ha tartalmi szempontból elemezzük e munkákat, akkor Krisztus szenvedései, fájdalma és ennek értelmezése kerül elôtérbe. Cornel Vana sok fantáziával és találékonysággal választja és faragja ki a megfelelô faágakat majd színezi ôket, így élménnyé alakítja a látványt.
A kiállított grafikák és festmények is vallásos témára készültek. Festményein az emberi alakok nagyrésze groteszk módon jelenik meg. Itt a cél az emberi elesettség ábrázolása. A színek és az ecsetkezelés is ezt a drámai kifejezést szolgálják.
A kiállítás 2002. január 25-ig tekinthetô meg, munkanapokon 9–13 óra között.
December 1. (szombat) Papok pataka (15 km). Találkozás 9 órakor a Hajnal negyedben. Túravezetô Szatmári Béla.
Dec. 2. (vasárnap) Botanikus kerti séta. Találkozás 10 órakor a bejáratnál. Vezeti Jablonovszki Elemér.
Dec. 5. (szerda) Közgyûlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.
Dec. 8. (szombat) Mikulásjárás a Gorbó-völgyben (15 km). Találkozás 10 órakor Monostoron a végállomásnál. Túravezetô Martonossy Magda.
Dec. 9. (vasárnap) Mikes-tetô. Találkozás 9 órakor a hajnal negyedben (végállomás). Vezeti Magyari Péter.
Dec. 9. Bácsitorok (15 km). Találkozás 9 órakor a Széchenyi téri 31-es megállóban. Vezeti Szôcs Miklós.
Dec. 15. (szombat) Felderítô túra, cél a Magas (990 m) megközelítése Malomszeg–Hodosfalva–P. Pesterii–Cornu gerinc és a Magas közti vízválasztó Magas–Kissebes. (Vonatos + gyalogos kirándulás, 25 km és 500 m szintkülönbség). Találkozás 7 órakor az állomáson. Vezeti Vlád Pál. Jelentkezni lehet a 435-866 telefonon (nem jelentkezés esetén a túra elmarad).
Dec. 15. Csigadomb–Leányvár–Monostori végállomás (30 km). Találkozás 9 órakor a rádió-stúdió elôtt. Vezeti Nagy Lajos.
Dec. 16. (vasárnap). Húsleves-túra. Találkozás Monostoron 10 órakor (10 km). Vezeti Bagaméri Tibor.
Dec. 20. (csütörtök) Túravezetôk tanácskozása 17 órakor a Székházban.
Dec. 22. (szombat) Hagyományos Bácsi-torok túra. Találkozás 9 órakor a Törökvágás tetején. Vezeti Szilágyi András.
Dec. 23. (vasárnap) Látogatás a Mûvészeti múzeumban. Találkozás 11 órakor a Bánffy-palota elôtt. Vezeti Magyarosi Margit.
Dec. 29. (szombat) Zöld-túra. Találkozás 10 órakor Monostoron. Vezeti Bagaméri Tibor.
Dec. 30. (vasárnap) Rákóczi-forrás. Találkozás 10 órakor a Hajnal negyedben (15 km). Vezeti Magyari Péter.
Dec. 31. (hétfô) Szilveszter.
Január 2 (szerda) Újévi túra. Rejtett forrás. Találkozás 10 órakor Monostoron. Vezeti Kolumbán Gyula.
Jan. 5. (szombat) Bácsi ház. Találkozás 9 órakor a 31-es végállomásában. Vezeti Prezenszky Tibor.
Jan. 6. (vasárnap) Bükki séta (15 km). Találkozás 10 órakor Monostoron. Vezeti Sófalvi István.
Jan. 9. (szerda) Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban. Értesítjük a székelyjói táborban résztvetteket, hogy a székházban átvehetik a kitûzôt és a Kalotaszegi kalauzt.
Minden kedves tagunknak és egyesület-szimpatizánsnak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!
A tavaly alakult Baldover Irodalmi Kör újrakezdi tevékenységét, bizonyította a tegnap este a Korunk kávéházban tartott elôadás. A tavalyi kötetlen beszélgetéseket az idén kortárs irodalmi személyiségek meghívásával szeretnék folytatni a kör tagjai. A szerdai irodalmi est meghívottját, Ágoston Vilmos erdélyi származású gödöllôi esszéírót Balázs Imre József kérdezte a "visszacsatolt irodalomról".
Ágoston Vilmos töprengéseit osztotta meg a jelenlevôkkel: megvalósulhat-e a magyar irodalmi visszacsatolás, a magyarországi és az erdélyi magyar irodalomtudat egymásratalálása?
Gondolatait Ágoston Vilmos a Smith-Kovács Pisti jelképes alakjával példázta. Ez utóbbi egyrészt annak az anyaországon kívül élô magyarnak a szimbóluma lehet, aki szinte hiába keresi országa könyvesboltjaiban a magyar vagy bármilyen más nemzetiségû, kisebbségi írók mûveit. Másrészt viszont Smith-Kovács Pisti a mai elidegenedett, elszemélytelenedett világ képviselôje. Asztalra támasztott lábbal, pizsamában, otthon végzi mindennapi teendôit, köztük természetesen a hivataliakat is: mindehhez csak egy számítógépre és az internetre van szüksége. A modern életmód eltünteti tehát a magánszféra és a munkahely közti határt; az internet megváltoztatja a világot s az emberek gondolkodásmódját, a szolgáltatások pedig túllépik az országhatárokat. Ahogy az kereskedelem, úgy a mûvészet is szabad lesz: a nemzeti hovatartozása vagy kisebbségi helyzete miatti kirekesztettség nem fenyegeti többé az írót.
Az erdélyi magyar irodalomhoz való magyarországi viszonyulás a transzilvanizmus eszmevilágára vezethetô vissza. A Trianon utáni, bezárkózva védekezô magatartás Erdélyben merev irodalmi egységet teremtett. Ennek a nyomait egyesek ma is felfedezni vélik, az elzárkózási modell viszont élet- és versenyképtelen. Az irodalmi visszacsatolás az elôítéletek ellenére is megvalósul: Erdélyben is, Magyarországon is adnak ki a határ túloldalán élô írók mûveibôl, közös vállalkozások indulnak, közösen indítanak lapot, vagy szerveznek mûsorokat.
Ágoston Vilmos nem érzi szükségesnek saját, személyes visszacsatolódását: a magyar irodalom szerinte egységes, az "erdélyiség" pedig valami értékes többletet jelent benne.
Az elôadást követô beszélgetésen Egyed Péter méltatta a meghívott elemzô kritikusi tevékenységét, és összefoglalta az elhangzottakat. Véleménye szerint Ágoston Vilmos egyfajta kulturális mintát határozott meg, s ezt a mintát ma mindenkinek ismernie kell.
"A zene is lehet látvány és a képzômûvészet is lehet zene" — mondta Barta Tibor idegsebész és orgonamûvész, aki szerdán délután tartott elôadást a kolozsvári Római Katolikus Nôszövetség székhelyén. A Szent Raffael Kör meghívottja a Rituális ábrázolás a keresztény mûvészetben elôadássorozat második részét tartotta meg, amelynek központi témája ezúttal az apostolok megjelenítésére használt szimbólumok ismertetése volt. A kezdeti pillanatokat a zene birtokolta, Terényi Ede zeneszerzô mûveibôl csemegézhetett a termet zsúfolásig megtöltô közönség.
Az egyházi zene és a képzômûvészet kapcsán Barta elmondta, hogy szerves összefonódás észlelhetô a két, egymástól eltérô mûvészeti ág között: az apostolok példamutató életútja és munkássága, a képzômûvészekre és a zeneszerzôkre egyaránt nagy hatást gyakorolt. Köztudott, hogy utóbbiak számtalanszor ihletôdtek az evangélium tanításaiból, több jelentôs zenei dráma született ilyenformán.
A keresztényi ábrázolásban mind a mértékletességre, képmutatásra, pletykaságra és más hasonló emberi magatartásokra, mind a Jézus feltámadásáról leghitelesebben tanúságot tevô apostolok szimbolizálására egyezményes és általánosan elfogadott elemekbôl álló jelképek használatosak. Megtudhattuk, hogy Máté apostol ábrázolására a könyvet, Márk apostol ismertetô jeleként az oroszlánt használják a képzômûvészek. Lukács és János megfelelôje a bika, illetve a sas, valamint Péter apostol jelképezésére kulcsot, bárkát, könyvet, keresztet, bilincset, de néha kakast is használnak. A diavetítésen székelyföldi templomok belsô díszítôelemeibôl is láthattunk néhány példát. Barta Tibor közölte a jelenlevôkkel, hogy a háromszéki és csíkszéki templomok keresztény mûvészeti kincseinek a felleltározása folyamatban van, a munka nagy részét már el is végezték. Hangsúlyozta, olyan értékrôl van szó, amelynek elfelejtése nagy érvágást jelentene az erdélyi kultúra számára. Szerinte az erdélyi magyar képzômûvészek feladata lenne egyezményes attribútumok megállapítása a már a szentek soraiba tartozók számára, vagy a még csak a szentté avatási folyamatban levô magyar egyházi személyiségek ábrázolására. Példaként hozta fel Márton Áron püspök esetét, akit esetleges szentté avatása során még nem egyértelmû, hogy milyen egyezményes szimbólummal ábrázolnak majd, tudniillik az emberi fizionómia az idô múlásával feledésbe merül.
Valahányszor borítékot látok, Osama bin Laden helyett Funárra kell gondolnom... Kolozsvár polgármestere kis híján áldozatul esett egy olyan borítéknak, amelyben nem volt anthrax. Még bolhaport sem tettek bele! Elképzelem, hogy a rendôrség mérgezôanyagokkal foglalkozó osztálya mennyire derülhetett ezen a kabarén. (Nekik is jót tesz egy kis kacagás...) Még tiszta szerencse, hogy Funar egészségesen került ki ebbôl a tragédiából, pont úgy mint számtalan perébôl, zászlóügyekbôl, meg miegymásból... Városunkban sok ezer "Funar-féltô" polgárt kellett volna szívszélhûdéssel kórházba szállítaniok a mentôknek, ha netán mégis kifolyt volna egy kis liszt Pavel Pãleanu úr kezére abból az ominózus borítékból. De mert az obszcén karikatúrák egyelôre sehol a világon nem kaphatók poralakban, akkor Pãleanu úr sem érezhetett semmit. Legfeljebb "elôérzete" lehetett, és persze szemüveg-hiánya volt. (Ebben a korban ugyanis sok minden megeshetik az emberrel.) Hanem a legcsodálatosabb az, hogy az anthraxnak "lélektani hatása" is van. Vagyis: a sovinizmust — amely krónikus betegségként gyötri az illetôt — azonnal felajzott állapotba hozza! Így történt ez a polgármesterrel is. A nemlétezô anthrax olyan izgalomba hozta, hogy mikor egyszerûen azt kellett volna mondania, hogy "magyarul címezték a borítékot", csakis körülírva tudta kifejezni magát. Így: "A horthysta megszállás idején használt nyelven volt írva mind a cím, mind a város neve." Az bizony! Vagyis Cluj-Napoca helyett, Kolozsvár szerepelt a levélen. Ez volt csak a nagy baki! Azoknak a "magyar irredentáknak", ha már telides-teli rajzolták a levelet "ezzel-azzal", bár azt tudniok kellett volna, hogy Kolozsvárott tábla-háború van, és két nyelven kellett volna megcímezniük, románul és magyarul a levelet. Vagy akkor talán még nagyobb lett volna a baj?! Minek próbára tenni az amúgyis ideges városatyát a (lép)fenébe bele egy ilyen karikatúrás, anthraxmentes ijesztgetéssel? Igaz, jobb félni, mint megijedni, ezért aztán nagyon egészséges elgondolást sütöttek ki. Éspedig; gumikesztyûvel és álarcban bontogatják azóta a borítékokat — állítólag — a városházán.
Még forró volt az anthrax-ügy, mikor hideg zuhanyként érte a polgármestert hogy a Helyhatósági Törvényt alkalmaznia kell Kolozsváron is.
Erre aztán végképp nincs politikai akarat! Ezt a meglehetôsen civilizált, de szerfelett undok kifejezést sokszor hallhattuk a mi saját "politikai elitünk" szájából is nagy nyögések között elhangzani. Ez magyarul azt jelenti, hogy nesze semmi fogd meg jól! Hoznak ugyan törvényt, hogy Európa megpöccintse kapuját Romániának is, de ha a "funárok" nem teljesítik, akkor sem lesz belôle semmi baj. Immár 11 éve ezt csinálják velünk, ide értve egyházi ingatlanjainkat is, ebben már szakosodtak, tökéletesedtek, és a kétnyelvû helységnévtáblákat is kibeszélik, elkenik, összezúzzák ha kell... Lehet az is, hogy az EU megáll keresztutunk eme stációjánál, persze ez nem biztos. Arra viszont fel kell hívni a polgármester figyelmét, hogy itt Erdélyben nem magyar ajkú románok élnek, hanem magyar nemzetiségû román állampolgárok. Az ám! Ez az igazság! Az a csaknem kétmilliónyi magyarság (magyarok, székelyek, csángó-magyarok) ezeréves múlttal rendelkezik ezen a földön. A Trianoni döntés után is maradtunk, vállalva a diszkrimináció minden formáját, anyagi és szellemi síkon egyaránt. Egy része elvándorolt, de nagy része itt van és itt is lesz. Nyelvünket, ôsi hitünket, kultúránkat ôrizzük. Minket nem sikerült beolvasztania még Ceausescunak sem, pedig ezt a szerencsétlen mondatot, hogy itt csak magyarul beszélô románok vannak, az ô szájából volt alkalmunk hallani. Megengedhetetlen tehát, hogy bárki ostobaságból, gyûlöletbôl sértegessen minket. Az a tény, hogy beszéljük a román nyelvet is, természetes dolog, hiszen a román néppel együtt élünk, dolgozunk, télen együtt fázunk, és nem utolsósorban együtt is éhezünk... Számtalan román beszéli a magyar nyelvet is, de ettôl még román nemzetiségét senki sem vitatja el tôle. A magyarsággal is pont így van.
Aztán az anyanyelven történô házasságkötés hírére ismét megtörtént a "funari kiborulás". Sebaj! Nekünk van idônk. Kivárjuk a vásárt a napjára! A mi egyházainkban kivétel nélkül magyarul folynak az istentiszteletek, keresztelôk, házasságkötések egyaránt. Szentegyházainkban Funar nem rendelkezhet, mert nincs és nem is lesz "magyar igazolványa"... (Valószínû nem is kéri!?...)
Tíz év óta elôször rendelkeznek az iskolák olyan általános mûködési szabályzattal, amely nem viseli magán sem a félhivatalossság, sem az ún. illegalitás jegyét. A napokban megtörtént ugyanis a csoda: végre megszületett a hivatalos, a Nevelési és Kutatási Minisztérium által láttamozott, a lehetô leghivatalosabb körülmények között vajúdott, az egész ország minden áldott oktatási intézményére érvényes, és — a beharangozó kampány értelmében — minden részletkérdést tisztázó, csak valóban betartható/megvalósítható cikkelyeket tartalmazó Általános Mûködési Szabályzat, amely szinte kínos részletességgel tér ki mindenre, ami félreérthetô, értelmezhetô.
Még nem jutott el minden iskolába az új szabályzat — habár a minisztérium honlapjáról bárki letölheti ezt —, de már több helyrôl is hallani, hogy végre tisztázódnak egyszer és mindenkorra a dolgok, így az iskolaépületen belüli dohányzás ügye is. Azaz: végre jött "Bukarestbôl" egy határozat, amely kimondja, hogy dohányos diákok, irány a kapun kívül!
Az elbocsátó szép üzenet meg is érkezett, csak éppen nem "azt írja", amit oly sokan vártak — azaz, hogy kapun túl a dohányos diák helye —, hanem azt, hogy se kapun belül, se kapun kívül nem dohányozhatnak a diákok.
Persze ilyenkor minden minimális életbölcsességgel rendelkezô pedagógus felteszi magában a kérdést: akkor milyen messzire kell szökjenek szünetekben a dohányzásra rászokott diákok? Hány utcán kell átvágjanak, hogy rágyújthassanak?
A választ — azaz a megoldást — sajnos nem tartalmazza az "oktatás minden aspektusát részletekbe menôenelemzô" szabályzat, amely — úgymond — csak olyan rendeleteket tartalmaz, amelyek alkalmazhatók.
Azaz van rá hivatalos válasz. A megyei tanfelügyelôség újdonsült sajtóreferense, Dana Dumitrescu például így válaszolt a rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdésemre: attól a perctôl kezdve, hogy a szabályzat szövege megjelenik a Hivatalos Közlönyben, a diákok többet nem fognak sem az iskolában, sem az iskolakapun kívül dohányozni, ugyanis nem azért járnak oda, hogy cigarettázzanak.
Igaza van.
Végül is — ha jól meggondoljuk — nem is dohányoznak a diákok a líceumokban. Vagy igen?
Jellegzetesen dancs, büdös és koszos fészekbôl embernek való tiszta, kipucolt és fertôtlenített kedves kis lakássá varázsolt bérelt otthonunkból költözünk ki nemsokára. Épeszû ember ilyet nem tesz Mikulás elôtt.
Ezért hát búcsúzni kéne, például a szomszédoktól. Akik érkezésünk után látható undorral fogadták jelenlétünket. Azután kikérdeztek, ahogy szomszédéknál szokás. Egyikük bekopogott egyszer. Kölcsönollóért. Vagy ceruzahegyzôért. Mindegy. Akkor éppen szalonnás tojás volt vacsorára. Elment a hír: szalonnát esznek. És tiszták. És fehérre meszelték a mocskos falakat... És zene szól. Csakhogy magyarul. De csendesen.
Aztán megszületett a baba. És eldöntötték: az utca, sôt a világ legszebb gyereke. Azóta csendesebben csukták az ajtóikat. Végleges döntés született, a kedvenceik vagyunk. Ezért most mégsem búcsúzom. Majd csendben lehordom az emeletrôl a cuccokat, növényeket. És leveszem névjegyemet a postaládáról titokban, és, mert így dukál, visszahelyezem a tulajdonosokét.
A falak maradnak, azokra valakinek hirtelen nagy szükségük lett. Hát fehérek és tiszták, így hagyom. Néma graffiti.
Majd kocsit hívunk és ott a Templom mellett, hogy bent a kufárokat seftjeikben meg ne zavarjuk, nesztelenül felpakolunk.
A végén pedig kicsempésszük a babát. És csendesen elmegyünk egy évfordulókra igényt nem tartó kristálytiszta éjszakán...
Mint arról már beszámoltunk, nemrég civil szervezetek jóvoltából országos szintû aláírásgyûjtô kampány kezdôdött a választási törvény módosítása érdekében. Az okok közismertek: a jelenlegi választási jogszabálynak köszönhetôen az egyszerû állampolgár nem embereket, hanem különféle pártok listáit szavazza meg, amelyeket majd ilyen-olyan érdekekbôl mozgatott személyek töltenek be. Akikrôl utólag derül csak ki, hogy vagy megfelelnek választóik elvárásainak, vagy nem. Románia kétkamarás parlamentjében annyi honatya és honanya költi, teljesen indokolatlanul, a különben köztudottan szegény ország közpénzét, mint egy-egy nyugati fejlett államban. Létszámuk csökkentése régi szükség. A választási kampány mindenütt színjáték, ám Romániában ez a mûfaj nagyfokú csalással is párosul: az államkasszából erre a célra juttatott törvényes pénzkiutalások meg sem közelítik azokat az összegeket, amelyeket egyes politikai csoportosulások felhasználnak. Az ilyen jellegû elszámolások szigorítása csökkentené az amúgy is elharapózott korrupciót.
Ezen az áldatlan helyzeten kívánnak tehát változtatni a törvénytervezet kezdeményezôi, hogy a választópolgár valóban ôt képviselô embert és ne "zsákbamacskát" választhasson. Elgondolásuk értelmében az országot nem megyékre, hanem régiókra, a városokat nem választási körzetekre, hanem helyi irányító testületek hatásköreire osztanák fel, az önkormányzatok tanácsosait, a szenátorokat és parlamenti képviselôket pedig 2/3-ad részben egyénileg (függetlenül politikai nézeteiktôl, csupán a lakóhelyüknek megfelelôen), 1/3-ad részben az induló pártok listái alapján (a jelenlegi arányossági elv szerint) választanák meg. A cél jó szándékú, csupán, és ezt maguk a terv kidolgozói is elismerik, a sok részlettel és az ezekbôl adódó számtalan következménnyel, olykor ellentmondással van baj. Amit, persze, ha rá kerülne a sor, széleskörû vitával lehetne helyesbíteni, kiegészíteni.
Az egyik ilyen "szépséghiba" az, hogy ugyanazt a személyt, ha pártlistán és saját szakállára is indulna, kétszeresen lehetne megválasztani. Ismerve a politikában forgolódó hazai emberanyagot, sokan szerencsét próbálnának ezzel a lehetôséggel, márcsak azért is, hogy biztosabb legyen ama zsíros mandátumnak az elérése. Egy másik, bennünket ennél jóval érzékenyebben érintô hátrány a nemzetiségi közösségek képviseletének csökkenése lenne. Hiába állítják az aláírásgyûjtôk, hogy az RMDSZ alig veszítene pozíciójából, ha, például, a Kolozs megyét is magában foglaló régióban pártlistán összesen tíz szenátori és négy képviselôi hely maradna, ami a jelenlegi 7% körüli országos erôviszonyt és az ebben a régióban élô magyarok részarányát tekintve csak jelképes parlamenti RMDSZ-jelenlétet biztosíthatna (értsd: kb. 4 szenátori és 1 képviselôi helyet, Kolozs, Bihar, Beszterce- Naszód, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékben, együttvéve!). Hiszen az egyéni indulók között kevés magyar nemzetiségû személy pályázhatna sikerrel, hogy aztán lakókörzete sorstársainak gondjait is magára vállalhatná. Tetszik, nem tetszik, ismét megmutatkozik a gyakran lejáratott (vagy be nem tartott) népi bölcsesség és választási kampányszlogen igazsága: egységben az erô! Olyan kérdés ez, amelyre csak mi, érintettek, gondolhatunk igazán, tehát a hiányosság nem róható a törvénytervezetet szorgalmazó civil szervezetekre. A szándék változatlanul jó, csupán a számtalan "finomítás" során kell majd résen lenni, minden árnyalatra gondolni.
Természetesen, ha erre egyáltalán sor kerül. Mert addig még nagyon hosszú és göröngyös út vezet: össze kell gyûjteni a lakosságtól kétszázötvenezer érvényes aláírást. Úgy döntöttem, én igent mondok a hozzám forduló önkéntes aktivistáknak. Csak így jelezhetem, hogy nem értek egyet a jelenlegi balkáni jellegû parlamenti felállással és színjátékkal, hogy valami mást akarok, ami nagyobb mértékben képviseli az egyszerû hétköznapi embert a törvényhozásban. Ahogyan a szerencsejátéki jelszó mondja: csak az nyerhet, aki játszik!
Számos sportjellegû rendezvényt szervez december folyamán a megyei tanfelügyelôséggel és a helyi tanáccsal karöltve a kolozsvári Gyermekpalota. December 15–16-án kerül sor az immár hagyományos országos sportánc versenyre, ahova 26 megyébôl mintegy 1500 diák nevezett be. A Gyermekpalota december 16-ával kezdôdôen egyhetes sítáborokat szervez Kisbányára. Ezekbe a táborokba–- mondta Valentin Cuibus intézményigazgató a megyei tanfelügyelôségen szervezett sajtóértekezleten — általában 4–10 éves gyerekek iratkoztak be — ez ugyanis az az idôszak, amikor a legkönnyebben lehet elsajátítani a sízést —, de elvétve nagyobbak is jelentkeztek. Az utolsó egyhetes sítáborra februárban kerül sor. Cuibus elmondta: egyelôre csak a szilvesztert is magába foglaló tábori helyek foglaltak, a decemberi, januári és februári táborokba a Gyermekpalotában kell feliratkozni. Az egyhetes sítábor ára 1 200 000 lej.
A sûrû köd miatt elmaradt az egy héttel ezelôtt hasonló okokból szerdára halasztott Juventus–Bayer Leverkusen labdarúgó Bajnokok Ligája-mérkôzés a D-csoport 1. fordulójában.
Urs Meier svájci bíró öt perccel a hivatalos kezdési idôpont elôtt hozta meg döntését.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) csütörtökön döntött a köd miatt szerdán másodszor is elhalasztott Torinói Juventus–Bayer Leverkusen Bajnokok Ligája-találkozó új idôpontjáról. Ennek értelmében tegnap, harmadik nekifutásra sikerült lejátszani az ominózus mérkôzést.
Az olasz gárda magabiztos gyôzelmet aratott. Végeredmény: Juventus (olasz)–Bayer Leverkusen (német) 4–0 (gólszerzôk: Trezeguet 2 — 8. és 60., Del Piero — 37. és Tudor — 44. perc).
A csoport másik, november 21-én lejátszott összecsapásán: Deportivo La Coruña (spanyol)–Arsenal (angol) 2–0.
Bajnokságról bajnokságra
Nagy meglepetés a francia bajnokság hétközi, 16. fordulójában: a 2. helyen álló Olympique Lyon simán kikapott a Montpellier (13.) vendégeként.
Eredmények: Montpellier–Olympique Lyon 3–0, RC Lens–Bastia 7–0, Girondins Bordeaux–Guingamp 2–0, Lorient–FC Nantes 1–2, AS Monaco–Lille 2–2, Sochaux–AJ Auxerre 1–2, Troyes–Sedan 1–1 és Rennes–Metz 0–0.
Az élcsoport: 1. Lens 35 pont, 2. Lyon 30 (31–16), 3. Lille 30 (20–13), 4. Auxerre 29, 5. Bordeaux 27, 6. Troyes 25.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) megnyitotta a jövô évi, koreai–japán közös rendezésû világbajnokság hivatalos internetes honlapját, amelyen a szombati, romániai idô szerint 12 órakor kezdôdô sorsolás is élôben nyomon követhetô.
A weboldal címe: http:\\fifaworldcup.com.
A honlapon hat nyelven olvashatók információk és a látogatók a FIFA videoarchívumához is hozzáférhetnek.
Leonard Doroftei a kanadai Inter Box Corporation profi sportolója karnyújtásnyira került a WBA változat világbajnoki címétôl. 2002. január 5-én az egyesült államokbeli San Antonióban lép szorítóba a címvédô argentin Raul "Pepe" Balbi ellen. A gálát élôben közvetíti a HBO. Doroftei nyersége 500 ezer dollár.
Nehéz ellenfélnek ígérkezik az argentin öklözô, erôs, gyors és technikás. Ennek ellenére a román bokszoló véleménye szerint legyôzhetô. Néhány nap múlva "Mosu" Floridába repül, hogy megszokja az idôjárási körülményeket és a magas hômérsékletet.
Balbi ezen a nyáron szerezte meg a gyémántos övet, augusztus 8-án 12 menetes összecsapáson pontozással gyôzött a francia Julien Lorcy ellen.
Doroftei eddig 19 mérkôzést vívott, mindegyiken gyôzött. Hét találkozón kiütötte ellenfelét.
Hat sportoló képviseli Romániát az Amerikai Egyesült Államokban november 27-én megkezdôdött világbajnokságon. A viadal december 3-ig tart. A névsor: Camelia Negrea, Diana Ungureanu, Clara Victoria Pãtrugan, Mihaela Cijevski, Laura Maria Vuculescu és Carmen Florentina Constantin; ôket Adrian Lãcãtus szövetségi kapitány, Jenel Vancea bíró, valamint Eugen Suran, a Román Ökölvívó-szövetség fôtitkára kísérte el Pennsylvaniába.
Egy héten át Mangalia adott otthont a 18–20 éves korosztályos országos bajnokságnak. Kolozs megyét három öklözô képviselte, Emil Stoica (54 kg), Lingurar Rossi (57 kg) és Rãzvan Benche (91 kg). Stoica ezüst-, két társa bronzérmet szerzett. A KMSC sportolóit Vasile Mârza és Hercz József edzi.
A gyôztesek névsora:
48 kg: Toader Dragomir (Mangalia), 51 kg: Cãtãlin Ratiu (Nagybánya), 54 kg: Vasile Sandu (Plo-iesti), 57 kg: Stelian Diti (Buk. Dinamó), 60 kg: Stefan Grecescu (Slãnic Moldova), 63,5 kg: Cristian Vasile (Buk. Dinamó), 67 kg: Ionel Dãrãu (Buk. Steaua), 71 kg: Florin Foia (Dinamó), 75 kg: Valentin Neacsu (Slãnic Moldova), 81 kg: Florin Stan (Máramrossziget), 91 kg: Ionel Esanu (Slãnic Moldova), +91 kg: Andrei Crivãt (Ploiesti).
A nyolcadik fordulóból elmaradt mérkôzést pótoltak csütörtökön a Horia Demian Sportcsarnokban: a Kolozsvári U nôi csapata a Galaci CSU Metalt fogadta. A mérkôzés szûk egy óra alatt véget ért, Alexandru Muresan és Marcel Popa tanítványa sima, 3–0 (19, 21, 19) arányú vereséget szenvedett.
A fiatal együttes az elsô játszma elsô felében tudott lépést tartani ellenfelével, a harmadik szettben pedig néhány percig megcsillantotta a reményt a tisztesebb eredmény elérésére (adott pillanatban 7–1-re is vezettek a házigazdák), ám a galaciak nagyobb tapasztalata döntött.
A kolozsvári csapat a következô összeállításban lépett pályára: Rusnac, Mãrgineantu (Noemi Pop), Pintilie, Cecilia Pop, Frâncu (Marica), Veprig.
Legközelebb vasárnap 11 órától lesz mérkôzése a nôi gárdának: szintén a Horia Demian Sportcsarnokban fogadják a Bákói U Amici csapatát. Addig a táblázaton:
1. Galac 9 7 2 24–10 16
2. Marosvásárhely 9 7 2 23–10 16
3. Dinamó 9 7 2 23–10 16
4. Piatra Neamt 9 7 2 21–10 16
5. Bákó 9 7 2 25–14 16
6. Buk. RAT 9 6 3 19–12 15
7. Pitesti 9 5 4 18–16 14
8. Rapid 9 3 6 15–21 12
9. Jászvásár 9 3 6 15–21 12
10. Konstanca 9 1 8 8–24 10
11. Kv. U 9 1 7 7–21 9
12. Nagyszeben 9 0 9 1–27 8
Andre Agassi bevallotta, hogy amióta apa lett, minden nap olyan számára, mintha karácsony lenne.
— Isten apró ajándéka a fiam. Nem tudok vele betelni, ha tehetem, egész nap csak ôt nézem — nyilatkozott a német Bunte címû magazinnak a 31 éves amerikai teniszezô.
Agassi és Steffi Graf Jaden Gil nevû gyermeke október 26-án született, öt nappal azután, hogy a sportág két csillaga házasságot kötött.
Az újdonsült apa azt is elárulta, hogy a lehetôségek szerint mindenben segít feleségének.
— Természetesen nem tudok mindig velük lenni, de amikor otthon vagyok, vállalom a szülôi feladatok rám háruló részét. Ez a pelenkázásra is vonatkozik.
Borisnak és Barbarának drukkolnak a németek
A németek nagy többsége szeretné, ha a háromszoros wimbledoni bajnok teniszcsillag, Boris Becker és elvált felesége, Barbara ismét mint férj és feleség élne együtt.
A felmérés során megkérdezett 1044 német nô és férfi 69 százaléka szépnek tartaná, ha Boris és "Babs" újra egymásra találna — jelentette a Das Neue Blatt címû hamburgi folyóirat.
A Gewis Intézet által elvégzett felmérés keretében a véleményt formálók 70 százaléka ugyanakkor kételkedett abban, hogy Barbara Becker valaha is meg tudná bocsátani ex-férje félrelépéseit — olvasható az AP jelentésében.
A Becker-házaspár januárban vált el. Az utóbbi hetekben olyan hírek terjedtek Németországban, hogy Boris és Barbara rövidesen kibékül egymással. Megerôsíteni látszott ezeket a feltételezéseket, hogy a Miamiban élô Barbara a múlt héten — két közös gyermekükkel — Münchenbe érkezett és csütörtökön Boris villájában együtt ünnepelték ex-férje 34. születésnapját.
Eredeti cím: Swordfish. Színes, szélesvásznú amerikai akciófilm, 2001, 95 perc. Rendezte: Dominic Sena; szereplôk: John Travolta, Hugh Jackman, Halle Berry, Don Cheadle, Vinnie Jones, Sam Shepard.
Stanley Jobson (Hugh Jackman) a világ egyik legjobb számítógépkalóza, aki teljesen tönkrement: két évig börtönben ült, felesége elvált tôle, lányát, Hollyt nem láthatja, és egy lakókocsiban tengeti életét. Egy nap különös látogatója érkezik a gyönyörû Ginger (Halle Berry) személyében, aki mesés összeget ajánl fel neki. A hacker esélyt lát Holly visszaszerzésére, így elfogadja az ajánlatot. Ginger elvezeti ôt a titokzatos Gabriel Shearhez (John Travolta), aki nem mindennapi módszert alkalmaz a számítógépvarázsló meggyôzésére. Shear illegális pénzek megszerzésére törekszik, és egy titkos kód feltöréséhez van szüksége Stanleyre. A számítógépes munkához lát, de ahogy egyre jobban beleássa magát a Shear világába, kiderül: semmi sem az, aminek látszik.
John Travolta az utóbbi idôk bukásai után egy látványos, izgalmas akciófilmmel tért vissza a reflektorfénybe. A szereposztás sem akármilyen: Travolta filmbeli társai, Hugh Jackman és Halle Berry az X-Men után (ahol Wolverine-Rozsomák és Storm-Vihar megtestesítôi voltak) ismét együtt szerepelnek, Don Cheadle-t nemrég láthattuk a Trafficben, Vinnie Jonest pedig olyan angol sikerfilmekbôl ismerhetjük, mint a Blöff és A Ravasz, az Agy és két füstölgô puskacsô.
A film tombolahúzással egybekötött bemutatója ma délután 6 órától lesz a Köztársaság moziban, erre az elôadásra egy jegy két személyre szól.
Vetítési idôpontok: 10.30, 13, 15.30, 18, 20.30, 23. Szombaton, vasárnap és csütörtökön a vetítések 13 órakor kezdôdnek. Minden nap 23 órától és hétfôn egész nap kedvezményes árú jegyek.
Eredeti cím: Captain Corelli’s Mandolin. Színes, szélesvásznú angol-amerikai koprodukció, 2001, 127 perc. Rendezte: John Madden; szereplôk: Nicolas Cage, Penelope Cruz, John Hurt, Christian Bale, Irene Papas.
Cephallónia festôi szépségû sziget a Jón-tengerben. A hely görög lakói évszázadokig változatlanul éltek a türkizkék tenger partján, de 1940-ben eléri ôket a világháború szele.
Pelagia (Penelope Cruz) vôlegénye, Mandras (Christian Bale) Albániába indul, hogy szembeszálljon Mussolini seregeivel. Pelagia rendíthetetlenül írja a leveleket, bár választ soha nem kap.
Közben a városkába érkezik Antonio Corelli kapitány (Nicolas Cage) osztaga. A vidám olaszok görögországi nyaralásként fogják fel az ottani állomásozást. A helyiek kezdetben nem szívlelik az itáliaiakat, de lassan megbarátkoznak az állandóan nótázó, életkedvvel teli idegenekkel. Személyes kapcsolatok is szövôdnek, Pelagia és Antonio között gyengéd kapcsolat alakul ki.
Mandras visszatér a szigetre, és megszervezi az ellenállási mozgalmat. A háborús helyzet változik, Olaszország kapitulál, a németek veszik át a sziget felügyeletét, és ez mindent megváltoztat. Az eddigi idilli képeket a háború kegyetlenségeinek bemutatása követi.
A film a szerelemrôl, az egymásra utaltságról, a háború kegyetlenségeirôl és az emberi lélek sokszínûségérôl szól, a képeslapszerû környezetbe egy gyönyörû történetet szôttek.
Mûvész-Eurimages mozi, vetítési idôpontok: 12, 14.30, 17, 19.30, 22. Szerdán csak 12-tôl és 14.30-tól van vetítés. Pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától és kedden egész nap kedvezmény.
Eredeti cím: Atlantis: The Lost Empire. Színes, szélesvásznú amerikai rajzfilm, 95 perc. Rendezte: Gary Trousdale és Kirk Wise; zene: James Newton Howard; hangok: Michael J. Fox, James Garner, Cree Summer, Phil Morris.
A Walt Disney Stúdió új alkotása a legendás Atlantisz megkeresésére induló kutatóról szól, aki egy ôsrégi könyv útmutatásai alapján az Ulysses tengeralattjáró fedélzetén kutat. Sikerül megtalálnia a mesebeli várost, és legnagyobb meglepetésére kiderül: a lakók még mindig életben vannak. A tengeralattjáró kapitánya, Rourke parancsnok gonosz tervet eszel ki, hogy megkaparintsa a várost életben tartó kristályokat, és ezzel ádáz küzdelem veszi kezdetét a parancsnok és a kutató között, akinek az atlantisziak serege is segítségére kel.
Gyôzelem mozi, vetítési idôpontok: 13, 15, 17 óra. 19 és 21 órától a Sebezhetetlen címû filmet adják, Bruce Willis és Samuel L. Jackson fôszereplésével.
Szerkesztôségünkben tartottuk meg a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazinnal közös júliusi és augusztusi rejtvénypályázatunk sorsolását. A nyertesek névsora:
Júliusi pályázat, a Szabadságban megjelent három rejvény és a Rejtvényturmixban szereplô pályázati rejtvény helyes megfejtôi között: 1. Kiss Ildikó (Kolozsvár, Fôtér 5.) — videokazetta; 2–10. Levey Ferenc (Traian 91/11.), Szilágyi Katalin (Unirii út 29/5.), Csornyenszky Sándor (Crisan 31.), Szôke Gyula (Bizusa 4/5.), Deák József (Mehedinti 5/64.), Mihályi Annmária (Tineretului 66/11.), Nagy Yvonne (Fôtér 4/7.), Kiss Ildikó (Fôtér 5.) és Socaciu L. Cristina (Cuza Vodã 8.)— ajándékkönyvek.
Júliusi pályázat, a csak Szabadságban megjelent három rejtvény helyes megfejtôi közül a következôk nyertek: 1–2. Sajgó Edit (Méhes u. 76.) és Eszes Andrea (Primãverii 2/265.)— Szabadság-elôfizetés; 3–10. Bozsoki Adrienn (Fabricii 4.), Bartalis András (Tãsnad 24/23.), Furdek Irén (Sincai 16.), Bota Róza (Luncii 28.), Nagy László György (Gorunului 3/2.), Bozsoki Magda (Fabricii 4.), Bázsa Cs. Edit (Lacului 8.) és Zsakó Magdolna (Independentei 1/6.) — ajándékkönyvek.
Augusztusi pályázat, a Szabadságban megjelent három rejvény és a Rejtvényturmixban szereplô pályázati rejtvény helyes megfejtôi között: 1. Mihályi Annmária (Tineretului 66/11.) — videokazetta; 2–10. Rozor Anna (Tipografiei 24.), Balogh Eta (Fabricii 3.) Sándor Éva (11 Iunie 97/2.), kétszer Pál Irén (Becas 17.), Socaciu L. Cristina (Cuza Vodã 8.), Páll András (Toplita 3/5.), Kocsis Annamária (Ilie Mãcelaru 22.) és Ivanov Márta (Luncii 24.) — ajándékkönyvek.
Augusztusi pályázat, a csak Szabadságban megjelent három rejtvény helyes megfejtôi közül a következôk nyertek: 1–2. Akerman János (Mãrãsesti 71.) és Ilyés Anna (Eftimie Murgu 56.) — Szabadság-elôfizetés; 3–10. Gallov Ágnes (Rosiori 23.), Bartalis András (Tãsnad 24/23.), Fischer Fodor Károly (Válaszút, Fôút 341.), Berecki Aranka (Mehedinti 34–36/77.), Szarka Ilona (Mãrã- sesti 53.), Böndi János (Bánffyhunyad, Budai Nagy Antal 26.) és kétszer Bozsoki Adrienn (Fabricii 4.) — ajándékkönyvek.
A harmadik negyedévi költségvetés végrehajtásáról tárgyaltak a legutóbbi kalotaszentkirályi tanácsülésen, ugyanakkor elhangzott a rendôrségi beszámoló is az utóbbi félév kihágásairól. Ebbôl kiderült, a község területén nem történtek kirívó súlyosságú bûncselekmények. A megyei tanácshoz letett pályázatokat elbírálták, a helyi tanács mûködésére 42 millió, a közvilágításra 17 millió, a fogyatékosok megsegítésére 7 millió, a földgáz bevezetésére 13 millió lejt kapott Kalotaszentkirály, az utóbbi összeget utólag, a földgáz-körgyûrû projekt megvalósítása során visszaszolgáltatják. 35 millió lejt különített el a helyi tanács költségvetésen kívüli forrásokból egy futballpálya megépítésére, a község régi futballpályáját ugyanis a 18-as törvény értelmében visszaszolgáltatták tulajdonosának. A megvásárolt területre a jövô év folyamán szándékoznak felépíteni a futballpályát.
Kalotaszentkirály az egyetlen magyar község, amelyet a megyei tanács által kiírt, a legtakarosabb község vetélkedô során díjaztak. Elsô díjat nem osztottak ki, Kalotaszentkirálynak a harmadik díj hatvan millió lejt "hoz a konyhára". A nyereményt, valamint a pályázat útján nyert 17 millió lejt ki kell pótolniuk, s takarékos villanyberendezéseket vásárolnak. Ezzel megoldódik a község teljes területén az utcai közvilágítás problémája — tudtuk meg Póka György polgármestertôl. Az elöljáró azt is elmondta, sikerült végre egy szolgálati személygépkocsit vásárolni a polgármesteri hivatal számára.
"És megépítik a régi romokat, az ôsi pusztaságokat helyre állítják..." (És. 61:4/a) "Mert nagy és sokat ígérô kapu nyílt... elôttem, de az ellenfél is sok." (Újford. 1. Kor. 16:9)
Ezen két bibliai idézet jegyében tartja meg fórumát a szilágycsehi Tövisháti Népfôiskola december 1-jén, a szilágycsehi Református Egyházközség gyülekezeti központjában. A fórum reggel 9 órakor Molnár Kálmán esperes lelkipásztor igei köszöntôjével és Baksi Károlynak az egybegyûlteket köszöntô szavaival nyitja meg munkálatait. Dr. Kis Boáz rövid elôadása következik az MNC feladatairól határon belül és kívül, majd 10 órától a következô értekezések hangzanak el: dr. Kiszely István: Ôstörténet — Mit adott a honfoglaló magyarság a keresztény Európának, Kocsis István: A Szent Korona misztériuma és annak idôszerûsége. Mátyás kora, dr. Gidai Erzsébet: Az EU-csatlakozás gazdasági vetülete, avagy a globalizáció csapdái magyar szemszögbôl. Kitekintés a határon kívüli magyarság helyzetére, Molnár Kálmán esperes: Olosz Lajos emlékezete, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az elôadások után az elôadók válaszolnak a hallgatók kérdéseire. A beszélgetést ünnepi mûsor követi, melyben fellép a szilágycsehi vegyeskórus, és Olosz Lajos költeményeibôl hangzanak el szavalatok. Minden érdeklôdôt sok szeretettel várnak a szervezôk.
Nem emelkedik az ivóvíz ára, míg a Távfûtési Vállalat meg nem kapja a versenytanács jóváhagyását.
A Távfûtési Vállalat az ivóvízszolgáltatás drágításának tervét terjesztette szeptemberben a tanács elé. A terv szerint egy köbméter ivóvíz ára hatezer lejrôl 8 600 lejre emelkedne. A vállalat az idén végzett javítási és korszerûsítési munkálatok költségeinek fedezése miatt akarja megdrágítani a szolgáltatást.
A két hónappal ezelôtti tanácsülésen a városatyák jóváhagyták az új díjszabást, amelynek értelmében egy személy maximum négyezer lejjel fizet többet havonta a szolgáltatásért. Minthogy a szolgáltatások díja, valamint a termékek ára csak a versenytanácshoz benyújtott kérvények jóváhagyása után változtatható meg, Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus arra kérte a tanácsosokat, módosítsák a határozatot, és csak azután léptessék érvénybe, miután megkapják a versenytanács jóváhagyását.
Négyszáz millió lejt kapott a megyétôl Magyarkapus a vízellátási gondok megoldására. A pénzbôl sikerül megvásárolni a bányavállalattól a vízszivattyút és a hozzá tartozó felszerelést. Ennek mûködtetéséhez két személyt fognak alkalmazni, várhatóan azok közül, akik eddig is mûködtették. Ez a befektetés csupán az elsô lépést jelenti a falu vízellátásának megoldásában, hiszen a megfelelô szolgáltatás érdekében arra is szükség van, hogy az elavult vezetékhálózatot kicseréljék, tudtuk meg Ábrahám Ferenc alpolgármestertôl. A hálózat kijavítására várhatóan a jövô év folyamán kerül sor. Kiderült, hogy a szivattyú képtelen zökkenômentes vízellátást biztosítani, a kevés vizet várhatóan órarend szerint fogják szolgáltatni, hogy ezzel valamelyest megkönnyítsék a felhasználók helyzetét.
Magyarkiskapuson és Gyerôvásárhelyen üzlethelyiségeket adnak bérbe árverésen, a közeljövôben hasonló árverésre kerül sor Dongó és Egerbegy esetében is. Ma árverésen adják el a hivatal szolgálati személygépkocsiját, a községháza tavaly vásárolt újabb autót.
Év végéig várhatóan befejezik az 1999-es áradáskor végzetesen megrongálódott magyarkiskapusi híd újjáépítését. Hollandiai adományozók körülbelül 200 millió lejjel járultak hozzá a felépítéshez.
Pályázatot készülnek összeállítani, amelynek célja lehetôvé tenni egy szerzôdés megkötését egy olyan vállalattal, amely teljességében felvállalná az utcai közvilágítás felszerelését, karbantartását. Sikerült találni egy partnercéget, amely ingyenesen felmérné a közvilágítás állapotát, elkészítené a tervet, majd a rendelkezésre álló pénzösszegek beérkezésekor rendre elvégezne egy-egy munkálatot.
Az E60-as nemzetközi út javítása sajnos, még mindig nem ért véget, s a tél beállta miatt minden valószínûséggel tovább tolódik a határidô. A polgármesteri hivatal jelezte az épülete elôtt álló régi híd megrongálódását, abban reménykednek, az útjavítással egyidôben sikerül majd ezt a gondot is kiküszöbölni.
Mint azt már rendszeres olvasóink tudják, megjelent a Szabadság Évkönyv 2002, benne sok-sok ismeretterjesztô és szórakoztató írással. Folytatjuk a tavalyi kiadványunkban elkezdett helységnévszótár közlését: idei számunkban Bihar, Maros, Szatmár és Máramaros megye településeinek román és magyar névjegyzékét veheti kézbe az olvasó. Ha valaki nem tudná, a Szabadság Évkönyv 2001-ben Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megyéket vettük sorra, az elkövetkezô években pedig Erdély többi vidékét leltározzuk fel.
Ha tehát elmulasztotta volna beszerezni a 2001-es évkönyvünket, de, a helységnévszótári sorozatjellege miatt, szeretné azt pótolni, még megteheti: az utolsó példányokat szerkesztôségünk pénztáránál (az apróhirdetések felvételi helyén) lehet megvásárolni, mindössze 25 ezer lejért. Az ismeretek mellett pedig jókora örökérvényû szórakoztató olvasmányhoz is juthat az, aki igyekszik, hogy a legfrissebb kiadványunk mellôl ne hiányozzék annak elôdje sem.
Dragomir elmondta: az elsô félévben az általa irányított 28 szakinspektor összesen 2308 órát felügyelt a megyei iskoláiban. A hangsúlyt a vidékre helyezték, így felügyeleten esett át — többek között — a magyarókerekei, alsó- és felsôszentmihályi, apahidai, nagyesküllôi, reketói, tordatúri, kajántói, magyarszentpáli iskola is. Jövô héten újabb kiszállást terveznek: ez egyszer az iskolák látogatottságát mérik fel. Jégtörés történt a közoktatási magánintézmények felügyeletének terén is, ugyanis a megyei tanfelügyelôség szakemberei jónéhány magánóvodát és más magánjellegû közoktatási intézményt is meglátogattak. Az egykori megyei fôtanfelügyelô bevallotta: kellemes meglepetéssel tapasztalta, hogy komoly javulások tapasztalhatók az iskolamenedzselés terén. Egyre több vidéki iskolában kezd érzékelhetôen emelkedni az oktatási minôség szintje, egyre több pedagógus fogadja el az új oktatáspolitikai elveket. Több községben is tapasztalták a tanfelügyelôk, hogy az iskola és a helyi közösség fórumai között szorosabbá vált a kapcsolat. Kellemes meglepetéssel szolgált jónéhány tanfelügyelô számára a magánóvodákban tett látogatás, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a gyerekcipôben járó, szervezési gondokkal küszködô magánóvodák sajátos képe már a múlté.
Mariana Dragomir könyörtelenül felsorolta azokat a gondokat is, amelyek némiképp beárnyékolják a felügyeletek során tapasztalt pozitívumokat: szemetesek az udvarok, nem járnak iskolába a gyerekek, a líceumokban nem vásárolják meg a diákok a könyveket, több iskolában is még a régi oktatáspolitikai elvek alapján oktatnak (frontális tevékenységek stb.) és értékelnek ki. Az érettségi elôtt álló diákok egyre többet lógnak órákról, és az estiben — a hiányzások miatt — gyakori az elmaradás a tananyag-feldolgozás terén. Sajnos — állapította meg Mariana Dragomir — továbbra is érzékelhetô az a szakadék, amely a vidéki és a városi iskolákat elválasztja egymástól.
A fôtanfelügyelô-helyettes elmondta: a csütörtöki nap folyamán Kolozsváron valamint a megye kisvárosaiban kiértékelô gyûlések keretében dolgozták fel az iskolaigazgatóknak az elsô félév felügyeleteit.
A szabályzat részletesen kitér az igazgatók, a tanári kar valamint más intézményi fórumok jogaira és kötelességeire, oly módon, hogy a cikkelyeket ne lehessen különbözôképpen értelmezni. Új fórum alakul a szabályzat értelmében az iskolákban: az egykori iskolai székeknek megfelelô ún. iskolai tanácsok. Ezeknek fontos szerepe lesz majd a beiskolázási tervek helyi szintû jóváhagyásában.
Az új iskolai szabályzat — amelynek megjelenésével véget ér a témakörrel kapcsolatos immár hagyományos évtizedes rendetlenség — egyik legfontosabb pozitívuma az — mondta Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes —, hogy "valóban alkalmazható és megszorításai nehezen megkerülhetôek".
(A szabályzat teljes szövegét a Nevelési És Kutatási Minisztérium honlapján — www.edu.ro — lehet tanulmányozni.)
• Szolgálati mulasztás miatt vizsgálják Adrian Emil Verest (42) a Gépjármû-nyilvántartási Hivatal (Registrul Auto Român, RAR) mérnökét. Feladatköréhez tartozott a védôfóliák helyes alkalmazásának ellenôrzése, valamint a gépkocsik és fóliák számának egyeztetése. Tavaly december és 2001. augusztusa között az Autoservice Rt.-nél végzett felületes ellenôrzései alkalmat adtak az azóta már letartóztatásban levô Dorin Terpeának 1000 fólia eltulajdonítására és értékesítésére. Emiatt az RAR felfüggesztette az Autoservice mûködését, s ezzel összesen mintegy 800 millió lejes kár keletkezett. Verest szabadlábon vizsgálják, a kár megtérítéséért vagyonelkobzást foganatosítanak.
• Februári gépkocsis ámokfutás tettesét tartóztatták le november 27-én kedden. Nicolae Ioan Sandor (28) két társával, Ovidiu Bocnával és Horea Remus Chis-sel együtt 2000. december 16-ról 17-re virradóra a nagyváradi Gabriel Rohosian Mitsubishi típusú gépkocsiját lopta el. 2001. február 5-én Chis és Sandor Tordára indultak, mert vevôt találtak az autóra. A rendôrgyûrûn is áttörtek, majd a gépkocsit az Aranyos folyó mentén sorsára hagyták. A két társ már korábban rendôrkézre került, minôsített lopás vádjával vizsgálják ôket.
Érdekes bûntényrôl számoltak be a megyei rendôrség hagyományos sajtótájékoztatóján: háromszor tért vissza a tett színhelyére az tolvaj, aki A. Árpádot és családját mintegy 7 millió lej értékû ékszertôl fosztotta meg.
A lopással alaposan gyanúsítható Alin Rostas (17) elôször november 12-én, majd 16-án "látogatott" el a lakásba, végül már videokamerát szereltek fel, hogy elfogják. A zsákmány 7 gyûrû és egy karkötô volt. A naiv tolvaj lebukása napján, november 27-én is behatolt a házba: a villámhárítón ereszkedett le a teraszra. A hazaérkezô férj azonban meglepte, a tolvaj pedig elszelelt. Ám amikor A. Árpád ismét eltávozott otthonról, Rostas ismét visszatért (!) a tett színhelyére. Ez lett a veszte, krimibe illô üldözés után fogta el a rendôrség.
Alin Rostasról kiderült: foglalkozásnélküli, mindössze egy osztályt végzett. Népes családban él, a megélhetésért adta fejét erre a "mesterségre". Az ékszert eladta, a kár megtérítését vagyonlefoglalással biztosítják. Szabadlábon védekezhet a minôsített lopás vádja ellen.
A magyarországi Jász-Nagykun-Szolnok megyében Szolnok és Tiszafüred a helyszíne azoknak a próbapereknek, amelyekben kiskárosultak nyújtottak be keresetet a tiszai ciánid-szennyezéssel vádolt nagybányai Aurul cég ellen.
A Szolnoki Városi Bíróságon egy vezsenyi, faluturizmussal foglalkozó szállásadó perli a romániai vállalatot elmaradt hasznát követelve.
A felperes a folyót ért ökológiai katasztrófa miatt azokat a német vendégeit veszítette el, akik elôzôleg több hétre elôre lekötötték nála a szálláshelyeket.
Az elsô tárgyalási nap eredménytelenül, elnapolással zárult. Az alperes Aurul cég képviseletét ellátó ügyvéd olyan eljárásjogi kérdéseket vetett fel, amelyeket szerinte feltétlenül tisztázni kell az eljárás megkezdése elôtt.
A bíróság kötelezte a felperes képviselôit, hogy csatoljanak be még néhány, az ügy megítéléséhez szükséges iratot, s a tárgyalást elnapolta. A szolnoki cián-per érdemben 2002. január 23-án folytatódik.
A Tiszafüredi Városi Bíróságon december 18-án, kedden veszi kezdetét egy hasonló per, amelyben egy ottani vállalkozó kívánja jogi úton behajtani a folyót ért szennyezôdés miatt kiesett bevételét.
A próbaperek a jogi alap tisztázására, az Aurul cég felelôsségének megállítására hivatottak, a kiskárosultak jogi képviseletét a Páneurópai Jogászunió látja el.
— A romániai Aurul cég átvette a ciánszennyezés kapcsán indított kártérítési perre szóló idézést, így december 4-én a Fôvárosi Bíróságon megkezdôdhet a tárgyalás — közölte Gönczy János, tiszai magyar kormánybiztos ezen a héten budapesti sajtótájékoztatóján.
A tavaly februári tiszai cián- és nehézfém-szennyezés szakértôk szerint 3,5–4,6 milliárd forint gazdasági kárt okozott Magyarországnak.
Már csak egy hónap van hátra a közös európai fizetôeszköz bevezetéséig, s (nemcsak) Németországban szaporodnak az arra utaló jelek, hogy az érintett államok lakossága bizalmatlanul tekint az euróra. Ezt jelzik a friss fölmérések, amelyek az ingatlanok, új személygépkocsik és ékszerek forgalmának ugrásszerû fellendülésérôl tanúskodnak.
A német autókereskedôk szövetségének adatai szerint szeptember és október folyamán az eladott új gépkocsik mennyisége 10–12 százalékkal haladta meg az elôzô év azonos hónapjainak mutatóit. Német vámosok pedig arról számoltak be, hogy a nyár óta jelentôsen megnövekedett a Svájcból német földre "importált" ékszerek mennyisége.
Vámôrök több mint 600 esetben tettek följelentést a vámszabályok megsértése miatt — az utazók ugyanis "elfelejtették" bejelenteni a csomagjukban lapuló nagy értékû ékszert. Hatvan személy ellen pedig pénzmosás gyanúja alapján indítottak vizsgálatot. A lefülelt személyek maguknak, pontosabban mohóságuknak köszönhetik lebukásukat. A Svájcban vásárolt briliánsok és arany nyakékek után ugyanis visszaigényelték a határon vagy a repülôtéren az áfát — ám szerzeményüket nem akarták elvámoltatni a német vámôrségnél. Utóbbi emberei azonban minden esetben diszkrét figyelmeztetést kaptak a helvét kollégáktól, így tárt karokkal fogadhatták az ékszercsempészeket.
Minden ellenkezô értelmû állítással szemben az euró közeli bevezetése áremelkedési hullámot váltott ki a német kiskereskedelemben. A legtöbb bolt, áruház és üzlethálózat polcain megszaporodtak a meghökkentô árak, amióta az euró szerepel az elsô helyen a portékák árcímkéjén. Korábban — fôleg az élelmiszerek esetében — a termékek túlnyomó része 1,99, 2,99, 4,99 DEM és hasonló áron kellette magát. Újabban viszont indokolatlanul sok a 2,11, 4,06 vagy 7,08 DEM-re kiállított árcédula, miközben az eurós ár sem alulról súrolja az egész számú értéket.
Árszökkenés tapasztalható a lemezpiacon is. Míg korábban egy maxi CD a szaküzletekben 12,90 DEM-be került (átszámítva 6,60 euróba), október óta 6,99 EUR szerepel a polcokon. Márkában ez 13,67-nek felel meg. A majdnem kerek eurós ár kedvéért 77 pfenniggel többet kell máris fizetniük a lemezbarátoknak — ez 6 százalékos drágítás.
A tudósító egyéni benyomásait megerôsítik a fogyasztóvédelmi szervezetek. Többségük szeptember óta figyeli a fogyasztói árak alakulását. Mint a kölni testület ügyvezetô igazgatója, Rainer Wezel egy újságban elmondta, munkatársaik azt tapasztalták, hogy a termékek kétharmadának emelkedett ezen idôszakban az ára. Az átlagos drágulás mértéke 4,4 százalék.
Sovány vigasz a németeknek, hogy január elsejével a rendôrség lefelé kerekíti a helyszíni bírságok összegét. Jelenleg egy minôsített országúti gyorshajtásért (azaz az elôírt sebesség 30–50 százalékos túllépéséért) 100 márkát kell leszurkolni a tetten ért autósnak. A jövô év elejétôl ez 50 euróra módosul, vagyis a rendôrök 1:2 arányban számolják át a márkát a közös valutára. Márpedig 50 euró mindössze 97,91 márkának felel meg — vagyis januártól több mint két márkát lehet megtakarítani gyorshajtással. Kérdés, hogy ennyiért már megéri-e?
Dorogman László (MTI-Panoráma)
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8.,
|
14 050/14 180 |
31 550/31 750 |
110/111,5 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 14 326 lej, 1 USD = 31516 lej, 1 euró = 28 019 lej, 1 magyar forint = 112 lej.
A mára fogalommá vált Marianum gondolati elôdje az Auguszteum óvodája és iskolája volt. A Monostori (most Motilor) út és a Bem (most George Cosbuc) utca összeszögelésénél álló intézetben 1907. szeptember 28-án kezdte meg mûködését egy óvoda és egy hatosztályú elemi leányiskola. A monostori városrész katolikus leánygyermekeinek oktatását ellátó Miasszonyunkról (Notre Dame) nevezett szegény iskolanôvérek jelszava volt: "Magyar katolikus nôket akarunk nevelni".
A Ferenc József (most Horea) úton, a régi Schütz-féle elemi iskola telkén alakult meg 1908. szeptember 15-én a római katolikus polgári leányiskola, elsô és második osztályával. Ebbôl a szerény iskolából fejlôdött ki a Marianum elegáns otthona. A Hübner Jenô budapesti építész tervezte épületet, Spáda János helybeli építômester valósította meg. Kolozsvár elsô vasbeton épülete a város büszkesége lett. A 120 helyiségbôl álló iskolakomplexumban négyosztályos elemi, négy párhuzamos osztályú polgári leányiskola, egyéves nôi kereskedelmi szaktanfolyam, hároméves nôi felsô kereskedelmi iskola, háztartási iskola és a leánygimnázium mûködött. Az itt folyó munka ideális feltételeit a tágas, világos, jól szellôztethetô tantermek, a modern központi fûtés, a villanyvilágítás biztosította. A lelki nevelés mellett az itt tanuló leányok testi fejlôdésére is gondoltak: tenisz- és korcsolyapályát létesítettek, a parkkal kellemes zöld környezetet alakítottak ki.
Az oktatás különbözô szintjei és formái magas szintû biztosítása érdekében határozták meg a fizetési feltételeket. A 120 korona tandíjas kereskedelmi szaktanfolyamra azok jelentkezhettek, akik a polgári vagy felsôbb leányiskola negyedik osztályát elvégezték. Az itt megszerzett kereskedelmi ismeretek alkalmassá tették a hallgatót arra, hogy könyvelôként, pénztárnokként, levelezôként, üzleti alkalmazottként érvényesíthesse tudását. A 200 korona tandíjas nôi felsô kereskedelmi iskola három évfolyamát elvégzettek érettségi vizsgát tettek, mely a minôsítési törvény rendelkezései alapján lehetôvé tette, hogy a kereskedelmi pályákon kívül olyan állami hivatalokban is alkalmazást nyerjenek, ahol nôket foglalkoztatnak. Az érettségi után továbbtanulhattak a kereskedelmi akadémiákon és a kereskedelmi iskolai tanárképzôben. A diploma megszerzése után az újonnan létesített nôi felsô kereskedelmi iskoláknál tanárnôként munkába is állhattak. A háztartási iskola beíratási díja 20 korona volt. A 120 korona tandíjért elvégezhetô tanfolyamain oktatott elméleti és gyakorlati tárgyak elôkészítették a növendékeket a "háztartás céltudatos vezetésére". A gyakorlatban — többek között — a sütés-fôzés, a szabás-varrás, a fehérnemû-kezelés, a konyhakertészet tudományát sajátították el. Elméleti tárgyként nevelés- és egészségtant, háztartástant, számtant és könyvviteltant tanultak. A leánygimnáziumban 20 korona beíratási díjat és 200 korona tandíjat számítottak. A központilag elôírt képzés, az általános mûveltség megszerzése mellett külön fizetési kötelezettséggel lehetôséget biztosítottak a német, francia, angol nyelv különórában történô gyakorlására, valamint a kézimunkában, a festésben és a zenében való elmélyülésre. A nyelvórákért és a festésért 40 — kivétel az angol nyelv, amelyért ki tudja miért 60, — a tánctanításért 20, a zongoraoktatásért 80–140 korona közötti összeget kellet fizetni.
A Marianum internátusába csak katolikus vallású növendékeket vettek fel. Az ellátási díjat 700 koronában állapították meg, megbetegedés esetén 10 korona orvosi tiszteletdíj járt.
A leánynevelô intézetet a már jól bevált és bizonyított Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanôvérek vezették, Serbôczy M. Amanda fônöknô irányításával. Érdekes módon a tanítás 1916-ig a fiúgimnáziumok tanterve szerint ment, és csak 1916-tól történt a leány-középiskolák tanterve szerint. Az iskolaalapító fôpap, Hirschler József a kolozsvári római katolikus egyházközség iskolaszéke elnökeként segítette az oktató-nevelô munkát. A nagy értékû ingatlant vétel címén 1917-ben "bekebeleztetett" a Marianum rom. kat. Leánynevelô Intézet javára.
Az elôírt szabályzatok betartását az apácák szigorúan ellenôrizték. A tanulóleányok pasztellkék szövet- vagy vászon egyenruhát viseltek, mely aljból és matrózblúzból állt. Kiegészítôül fehér batiszt kötényt és kalapot hordtak. (Az egykori növendékeket szimbolizáló szobron látni ilyen marianumi öltözetet Hirschler József Házsongárdi temetôbeli sírjánál). Ékszerviselést, zsebóra használatot nem engedélyeztek. Zsebpénzt sem tarthattak maguknál. Az internátusban lakó növendékek a karácsonyi és a húsvéti szünetet otthon töltötték. A szülôk vagy a legközelebbi hozzátartozók minden hónap második és negyedik vasárnapján, délután 3 és fél 6 között látogathatták a tanulókat. A ritka személyes kapcsolatot a hetente és csak a szülôknek írható levél igyekezett pótolni.
A mostani, megkötöttséget nehezen tûrô, mindent feloldani és általánosítani törekvô, globalizációt erôltetô világunkban még inkább szigorúnak tûnnek az alkalmazott elôírások. Bizonyára az intézet akkori növendékeinek sem tetszettek a katonás rendszabályok. Felnôttként bizonyára megérthették, és utólag hálásak lehettek erélyes neveltetésükért. Az iskola társadalmi megbecsültségét tükrözi, hogy bármilyen tágasra is építették, a növendékek számának gyarapodásával csakhamar szûknek bizonyult. Ezért 1914-ben külön internátus építését kezdték el. A világháború idején az iskolaépület kórházként használt elsô és második emeletén sebesülteket ápoltak.
A hatalomváltozás után, 1923-ban az egyéves kereskedelmi tanfolyam megszûnt, a hároméves kereskedelmi iskola négyévesre bôvült, a polgári iskola és a leánygimnázium pedig líceummá egyesült. Ennek oka az volt, hogy a román oktatás csak egységes középiskolát ismert el. 1927-ben hét osztályossá, 1934-ben újra nyolc osztályossá alakították, 1936-ban pedig elméleti leánylíceummá keresztelték.
Szerencsére még ma is sokan elmondhatják, hogy — többek között — Bitay Árpád, György Dénes, György Lajos, Kuncz Ferenc, Sz. Nagy Gyula, Rajka László és id. Xántus János keze alatt tanulhattak.
A Marianum tulajdonviszonya a történelmi idôszakok során mindig módosult. A tulajdonjogot 1943. május 26-án a Szent Mihályról elnevezett rom. kat. Egyházközség Marianum rom. kat. Leányintézete javára jegyezték be. A legutóbbi tulajdon-változás 1948-ban következett be. A római katolikus egyház alapította iskolát a 176/1948. sz. törvény alapján, a Tanügyminisztérium dos. 12/67/1007, a dos. 138097/4169/1949 és a dos. 12/78/1007. sz. határozataival, a 133829/3994/1949. sz. levelével államosították. Az elvétel után költözött ide a Bolyai Tudományegyetem. Ma az egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Kara (Filológia) mûködik itt. Bizonyítékául annak, hogy az 1911-ben felépített épület még most is alkalmas felsôoktatási intézményként való mûködtetésre.
Most, amikor az egykori kolozsvári leánynevelô intézet, a Marianum kilenc évtizeddel ezelôtti alapítására emlékezünk, nem feledkezhetünk el megálmodójáról, Dr. Hirschler József prelátus-kanonokról, szolnok-dobokai fôesperesrôl, a belvárosi római katolikus templom (Szent Mihály) plébánosáról, a kiváló mûvészettörténészrôl sem. Az alkotás és alkotója neve összeforrott egymással. Ezt az összetartozást most semmilyen emlék nem jelzi. Az egykori Marianum épülete ennek ellenére ércnél és márványnál is erôsebben hirdeti megálmodója emlékét. Errôl nagyon könnyen meggyôzôdhetünk, ha egy pillantást vetünk az alaprajzára, mely két betût formáz: H J. Hirdesse minél tovább és mindenki számára a követendô nagyszerû példamutatást: csak a közösség szolgálata érdekében lehet maradandót alkotni.
Corneliu Vadim Tudor néhány nappal a szeptember 11-i terrortámadások után egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy Romániában 1995-ben — az ország akkori vezetôinek tudtával — katonai kiképzést kaptak a Hamász palesztin terrorista szervezet fegyveresei. A vád elhangzása után a román illetékesek közölték, hogy a szenátor által említett idôben a Palesztin Hatóság kormányôrsége számára képeztek ki embereket az errôl kötött nemzetközi megállapodások alapján. A legfelsôbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított a szenátor kijelentései kapcsán. A vizsgálat vádemelési javaslattal zárult, s az eljáráshoz az igazságügyi miniszteren keresztül kérték Tudor mentelmi jogának felfüggesztését.
A parlamenti csoportok szónokai azt hangsúlyozták, hogy bár a szenátor felett a bíróság hivatott ítélkezni, az megállapítható, hogy alaptalan kijelentéseivel nagy kárt okozott Románia nemzetközi tekintélyének és hitelességének, éppen akkor, amikor az ország a lehetô leghatározottabban csatlakozott a terrorizmus elleni nemzetközi koalícióhoz.
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátora emlékeztetett arra, hogy a szenátushoz ezt megelôzôen már nyolc esetben érkezett kérés Tudor mentelmi jogának megvonásáról, de eddig egyetlen ilyen esettel sem foglalkoztak. "Mindez azt mutatja, hogy a szenátus nagyon nagy fokú megértést tanúsított Tudor szenátorral szemben" — mondta.
A Szabadság kérdésére elmondta: ezzel a lépéssel sikerült érvényt szerezni az Alkotmány azon elôírásainak, hogy senki sincs a törvények felett. Tájékoztatása szerint a testületnek elsôsorban azt kellett mérlegelnie, hogy az Alkotmány 70-es szakasza által elôírt szabad véleménynyilvánításhoz való jog védi-e Tudort az általa tett kijelentések függvényében. Kérdésünkre Eckstein-Kovács elmondta: a mentelmi jog felfüggesztését minden egyes megkeresés esetében külön kell elbírálni. "A további ügyekben azt várom, hogy amennyiben megkeresés érkezik az igazságügyi miniszter részérôl, a szenátus ezeket is bírálja el" — hansúlyozta a szenátor.
A november elején elsô ízben ülésezô magyar kormány népesedési bizottsága hivatott az elmúlt idôszak legsúlyosabbnak ítélt népességfogyási gondjait megoldani: a pesszimista becslések szerint 2050-re 6,5 millióra csökkenne ugyanis Magyarország lakosainak száma, ha a jelenlegi tendencia nem változik. Ami a gazdasági tevékenységet illeti, Orbán Viktor a magyar gazdaság fejlesztésében a Kárpát-medencei munkáskezekre is számít. A jelenlegi magyar kormányzást elôször 1999-ben kezdte el aggasztani a magyarság fogyásának gondolata: akkor Orbán Viktor kormányfô elnökletével és Cseh Szombathy László professzor szakmai irányításával népesedéspolitikai koncepció kialakítását irányító ad hoc bizottság alakult.
A bizottság a kormány idei június 26-i ülésén vesztette el ad hoc jellegét: a miniszterek ugyanis egy negyedévente ülésezô Nemzeti Népesedési Kormánybizottság felállítása mellett döntöttek. A bizottság november elején tartotta meg elsô ülését. Tagjai: Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sport, Matolcsy György gazdasági, Mikola István egészségügyi, Pálinkás József oktatási, Pintér Sándor belügy-, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter, vezetôje pedig maga a miniszterelnök, Orbán Viktor.
Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az alakuló ülést követô tájékoztatón kijelentette: a bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb gondjára kell megoldást találnia. A legpesszimistább demográfiai elôrejelzések alapján elképzelhetô, hogy 2050-re 6,5 millióra fogy az ország lakossága, de a leginkább optimista becslések szerint is 9 millióra csökken addigra a lélekszám. A miniszter rámutatott: a demográfiai helyzet rossz, de nem reménytelen, mert az elmúlt másfél évben javultak az erre vonatkozó adatok.
Sajtóinformációk szerint a bizottság asztalán fekszik egy olyan tanulmánykötet, amely a lehetséges variációkat modellezve gyakorlatilag kijelöli azt az egyetlen reálisan járható utat, amellyel 2005-re is tartható lenne a mai 10 milliós lélekszám. Ehhez arra lenne szükség, hogy az átlagéletkor addigra fokozatosan meghaladja a 80 évet, a gyermekszületések száma pedig elérje az egyszerû reprodukciós szintet, ehhez valamennyi szülôképes nônek legalább két gyermeket kellene vállalnia. A Magyarországra évente bevándorlók számát pedig tartósan 20 ezerre kellene emelni. A korábbi elképzeléseket — miszerint a 10 milliós népesség egy egyszeri, 1,8 milliós betelepítéssel 2050-ig biztosítva lenne — a tanulmánykötet szerzôi politikailag és szakmailag vállalhatatlannak ítélik.
A jelenlegi adatok tükrében a tanulmánykötet vázolta helyzet eléréséig sokat kell javítani a magyar lakosság színvonalán. Az átlagéletkor a férfiaknál 66,34, a nôknél 74,24 volt 1999-ben, ez messze elmarad mind a tanulmány számadataitól, mind pedig az Európai Uniós átlagtól: férfiak 74,84, nôk 81,24. A reprodukciós szint pedig 1,3 az áhított 2 helyett (magyarul egy anyának átlagosan 1,3 gyermeke születik), a "népességszaporulat" indexe pedig –3,1 volt 2001. január és augusztus között. Az áhított bevándorló-számnak is csupán a 10 százalékát teljesítették 2000-ben: noha 11700 bevándorlási kérelmet nyújtottak be, csupán 2481-et engedélyeztek ebbôl.
Egy, a Magyar Távirati Iroda tudósítása miatt félreértelmezett miniszterelnöki nyilatkozat kapcsán — mely szerint a kormányfô betelepítéssel oldaná meg a népességcsökkenésbôl adódó gazdasági gondokat —, a magyar kormányzati pártok véleményét is megismerhették az ország polgárai. Így az Magyar Szocialista Párt elôbb a hazai munkanélküliek támogatását látta igazoltnak, az MDF és a MIÉP egyetértett azzal, hogy ösztönözzék a bevándorlást, de csupán a határon túli magyarok körében.
Orbán Viktor végül szavait egy másnapi felszólalásában cáfolta: nem kívánja bátorítani a Magyarországra való tömeges betelepülést, illetve bevándorlást. A kormányfô azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdasági fejlôdés jelenlegi szintjének fenntartására a mostaninál több munkáskézre lesz szükség, amelyet elsôsorban a Kárpát-medencei népesség adhat hazánk számára. Többek közt erre lett kitalálva a státustörvény.
"A kutatás csôdje" név alatt egyszerû bizalmatlansági indítványt terjesztettek tegnap a parlament elé a Demokrata Párt és a Liberális Párt képviselôi — közölte Ovidiu Petrescu ülésvezetô a képviselôház plénumával.
Mona Musca liberális képviselô szerdán azt nyilatkozta, hogy a liberális párt, a kutatásban dolgozó szakemberekkel folytatott beszélgetések nyomán egy egyszerû bizalmatlansági indítványt kíván elôterjszteni. Ebben a kutatás területén felmerült problémákra hívják fel a figyelmet. Rámutatnak arra, hogy a kutatási minisztériumnak 1 százalékot kellene kapnia a Nemzeti Gazdasági Össztermékbôl, de csupán 0,2 százalékot utaltak ki. Ez immár a harmadik bizalmatlansági indítvány a jelenlegi parlamenti ülésszakban.
A DP és az NLP által benyújtott bizalmatlansági indítványok arra az idôszakra emlékeztetnek, amikor a szóban forgó pártok voltak kormányon, jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Cosmin Gusã az SZDP fôtitkára. Az ellenzék által beterjesztett halom bizalmatlansági indítvány azt mutatja, hogy újabb doktrína van kibontakozóban, úgymond az "indítványozóké". Kifejtette: a Har–Kov-ügyben benyújtott bizalmatlansági indítvány "támadás az SZDP ellen". Gusã úgy véli, hogy Traian Bãsescu, a DP és Valeriu Stoica, az NLP elnöke Corneliu V. Tudort próbálják utánozni, ami — szerinte — egyáltalán nem válik az elônyükre.
Tegnap délben több ezer szakszervezeti képviselô gyûlt össze Bukarestben a Forradalom-téren, hogy résztvegyen az országos szakszervezeti tömb által meghirdetett tüntetésen — jelenti a Mediafax. Röviddel dél után Bukarest központjában leálították a forgalmat, mivel a tüntetôk csoportjai különbözô útvonalakon közelítették meg a Forradalom terét.
A szakszervezetek vezetôi a tüntetést megelôzôen körülbelül tízezer résztvevôre számítottak. Ugyanakkor elôrebocsátották, hogy a szakszervezetek tagjai mellé esetleg csatlakoznak az életszínvonallal elégedetlen személyek. A szakszervezetek a fizetés utáni adó csökkentését, az ételjegyek diszkrimináció mentes biztosítását, valamint a minimálbér értékének száz euróra (körülbelül 2,8 millió lej) való emelését követelték.
A Magyarországra beutazni szándékozó külföldi állampolgároknak jövô januártól a mindenkori minimálbér legalább harminc százalékának megfelelô összeggel — ez 2002-ben 15 ezer forint — kell rendelkezniük, ellenkezô esetben a határôrség köteles a külföldit visszafordítani. Ez azonban csak háromnapi ott-tartózkodásra jogosít, és minden további napra újabb tíz százalék — vagyis ötezer forint — meglétét kell igazolni. Aki pedig kilencven napot meghaladó idôtartamra érkezik Magyarországra, annak havonta legalább a minimálbér kétszeresével, tehát százezer forinttal kell rendelkeznie. Fedezetként továbbra is elfogadják a meghívólevelet, ha abban vállalják a külföldi ellátását is. Abban az esetben, ha valaki csak a beutazás feltételéül szabott 15 ezer forinttal rendelkezik, számíthat rá, hogy az útlevelébe háromnapos tartózkodásra jogosító pecsét kerül. A jogszabály nem határozza meg, hogy az utasnak készpénzzel kell rendelkeznie, így az anyagi fedezet igazolásához a határôrség elfogadhat akár hitelkártyát is, míg a számlán lévô pénzt már nem köteles ellenôrizni.
Ha indokoltnak látja, az intézkedô határôr kérhet számlakivonatot, sôt akár azt is megkövetelheti, hogy a külföldi az átkelôn található automatából vegye ki az elôírt összegû készpénzt.
Alföldi László kolozsvári magyar fôkonzul a Szabadságnak elmondta: — Az eddig érvényben lévô jogszabály szerint a Magyarországra beutazóknak 1000 forintot kellett felmutatni. Azóta azonban nôttek az árak, a költségek változtak. A megállapított 15 ezer forint minimális összeg, amit természetesen nem muszáj elkölteni. A törvény mindenkire kötelezô, legfeljebb humantitárius okokból tekinthetnek el a jogszabálytól, például kórházi kezelés esetén vagy ha valaki idôs vagy mozgásképtelen hozzátartózóját kíséri át — mondotta Alföldi László.
V. E.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |