 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. május 14.
(XIV. évfolyam, 106. szám)
Április 15–19. között jelentôs állami támogatáshoz jutottak a földmûvelôk: a szakminisztérium 29,5 milliárd lejt utalt ki vetômag-ártámogatásra, 1,9 milliárdot pedig azoknak a tejtermelôknek, akik terméküket feldolgozó üzemnek adták át. Többek között ez hangzott el a Kolozs megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság tegnapi sajtóértekezletén.
Bizonyos növények esetében a tavaszi vetéssel megyénk aránylag jól áll. Befejezték a zab, a napraforgó és a kukorica vetését is. A cukorrépának egyelôre a felét sikerült elvetni, ami dr. Ivan Ilarie vezérigazgató szerint azzal magyarázható, hogy a ludasi cukorgyár vezetôsége számára valószínûleg elônyösebb a külföldrôl importált nyers cukrot feldolgozni, mint hazai répából gyártani. Az elmúlt télen tapasztalt lelkendezés, miszerint idén lényegesen megnô a répa vetésterülete, üres beszédnek bizonyult: a gazdák hajlandóságát az idén alig támogatta a cukorgyár.
Lassan halad a másik ipari növény, a dohány ültetése is, hiszen a tervbe vett területek 13%-án sikerült elvégezni a tavaszi munkálatokat. A borsó vetése is akadozik: 100 hektárból mindössze 35 hektáron került földbe a vetômag. Tavalyhoz képest azonban jobban állunk a mûtrágyázással és a gyomirtózással, ugyanis jobbára azok a gazdák vetnek, akik vállalják a teljes termesztési technológiát.
Az idei tavasz nagy újdonsága, hogy értékjegyet osztanak üzemanyag vásárlására. Erre jogosultak a mezôgazdasági területtel, erdôvel, valamint a háziállattal rendelkezô fizikai személyek és társaságok, illetve a termôföldet bérlôk. Az igényléshez kérést kell benyújtani a helyi tanácshoz, a benne foglaltakat pedig a városi vagy községi mezôgazdasági kamara szakembere ellenôrzi, és a polgármester hagyja jóvá, majd a megyei mezôgazdasági igazgatósághoz küldi. Onnan kapják meg az érdekeltek az értékjegyeket.
A vezérigazgató a sajtótájékoztató végén megköszönte azoknak a vállalkozóknak a támogatását, akik húsvét alkalmával különbözô intézményeknek élelmiszercsomagokat küldtek több millió lej értékben. A kolozsvári aggmenház 15 millió lejre kapott húst és hústerméket az Agrofliptôl. A Napolact 20 millió lej értékû tejterméket küldött a gyermekházaknak, az Elendoris cég 20 milliót érô élelmiszert szállított a kolozsvári öregotthonba. A tordai Marele Alb cég 20 millió lejt érô húst és hústerméket adott a tordai egyháznak. A Legume si Fructe Rt. 20 millió lej értékben szállított zöldség- és gyümölcskonzervet a kolozsvári és brassói gyermekotthonoknak. A lista hosszú: több mint 20 kereskedelmi társaság támogatta húsvét alkalmával a rászorult öregeket, betegeket és gyermekeket.
Szerdán, csütörtökön és pénteken délben 12 órától a prefektúra épületénél tüntet az Alfa Kartell háromszáz tagja — tudtuk meg Grigore Poptól, a szakszervezeti szövetség Kolozs megyei vezetôjétôl. A tiltakozó akció okai: követelik az adópolitika megváltoztatását, a nyugdíjak újraszámítását szabályozó 19-es törvény módosítását, a 100 eurós minimálbér bevezetését, a létszükségleti cikkek általános forgalmi adójának csökkentését, az üzemanyagok és a fûtôanyagok árának csökkentését. Hasonló tiltakozásokra kerül sor az ország más megyeközpontjaiban is. Május 30-án pedig, ha addig nem lesz foganatja a tiltakozó megmozdulásnak, minden megyében nagy utcai tüntetéseket szervez az Alfa Kartell.
A 2001-ben elfogadott 416-os számú törvény értelmében a szociális segélyben részesülô személyek havi 72 órát kell hogy dolgozzanak a közösség javára. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az érintettek eddig megtisztították a Kis-Szamos partját. Az akcióban a Román Vízügyi Hivatal is segédkezett.
A városházától kapott adatok értelmében májusban 345 személy végez közmunkát. Vannak viszont olyanok, akik a háziorvostól felmentést kérnek a munka alól. Azokban az esetekben viszont, amikor a szociális segélyben részesülô személyek igazolatlanul hiányoznak, a juttatást felfüggesztik. Az elkövetkezô idôszakban a közmunkát végzôk többek között a Nádas környékét, a monostori Cigány patakot takarítják ki.
A Belügyminisztériumnak és nem a mezôgazdaságinak kell visszaadnia az Erdélyi Református Egyházkerülettôl az államosítás során elkobzott Bocskai tér (Avram Iancu) 15. szám alatti ingatlant, amelyben jelenleg a megyei mezôgazdasági fôigazgatóság, a statisztikai hivatal és más intézmények kaptak helyet. A visszaszolgáltatást követôen az Erdélyi Református Egyházkerületnek pert kell indítania ahhoz, hogy az épület hátsó szárnyában mûködô román–osztrák kereskedelmi társaságtól visszaszerezze az épületet, nyilatkozta hétfôn Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A szövetség helyi szervezete múlt hét végén Vasile Soporan Kolozs megyei prefektussal és Serban Gratiannal, a Megyei Tanács elnökével találkozott, hogy tisztázzák az ingatlan visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdéseket.
A telekkönyv szerint az ingatlan a Belügyminisztérium tulajdona, s az intézmény az épületek egyikével törlesztette tartozását a Megyei Turisztikai Hivatal felé, a hivatal ugyanis jelentôs összegekkel támogatta a kolozsvári rendôrség székhelyének felépítését, mutatott rá az RMDSZ-képviselô. Hangsúlyozta, a szövetség küldöttei nem kötik a dokumentum aláírását valamennyi ingatlan visszaszolgáltatásához. Azokat követelik, amelyek jelenleg a Belügyminisztérium tulajdonában vannak. Ezek viszszaadása után az egyházkerületnek kell megoldania (valószínûleg peres eljárással) a további kérdéseket.
Kónya-Hamar azt is kifejtette: a végsô megoldástól függetlenül szükség lesz egy változtatásra a telekkönyvben is, hiszen az ingatlannak két tulajdonosa van. "A telekkönyvben a Református Egyházmegye és a Belügyminisztérium is tulajdonos, de ezt a problémát csak 1995-ben vették észre, amikor az egyházmegyét felszólították, fizesse ki tartozását a Polgármesteri Hivatalnak", jegyezte meg Kónya.
Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta, hogy mindaddig nem írják alá az SZDP és RMDSZ helyi szintû megállapodását, amíg az épület sorsát nem rendezik. Tulajdonképpen egy törvény végrehajtásáról van szó, hiszen az állam egy 1998-as sürgôsségi kormányrendelettel (amelyet idôközben törvényerôre emeltek) arra kötelezi a birtoklót, hogy kösse meg az átadási szerzôdést a régi-új tulajdonossal.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nemrég kijelentette, olyan információk birtokában van, melyek szerint az ingatlan visszaadása a Református Egyházmegyének nem más, mint az RMDSZ-SZDP-protokollum politikai függeléke. "Az ingatlan visszaadása egyike azoknak a feltételeknek, melyekhez az RMDSZ köti a SZDP-vel való helyi protokollum aláírását, és máris beavatkoztak a bíróság által hozott határozatok megváltoztatásának érdekében, a bíróság ugyanis megalapozatlannak ítélte az Erdélyi Egyházkerület kezdeményezését", mondta Funar.
Május 15. és 17. között Bukarestben ülésezik az Európa Tanács (ET) felügyelô bizottsága, amelynek napirendjén szerepel, többek között, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Mint ismeretes, az ET 1997-ben befejezte Románia megfigyelését, de mivel annak idején nyitva maradt még néhány kérdés, úgy döntöttek, hogy folytatják az ország utóellenôrzését. A testület célja, hogy megfigyeljék, Románia milyen mértékben teljesítette az ET-csal szemben vállalt kötelezettségeit. A múlt héten Bukarestbe látogató Bársony András, a felügyelô bizottság elnöke azt nyilatkozta: az ET vizsgálja annak a lehetôségét, hogy lezárja Románia utóellenôrzését. Figyelembe véve, hogy az euroatlanti integráció és a NATO-csatlakozás szempontjából Románia számára létfontosságú az ország utómonitorizálásának felfüggesztése, a magyar történelmi egyházak számára kedvezô történelmi pillanat kínálkozik arra, hogy immár tizenkét éves huzavona után érvényesíthessék sajátos kisebbségi és egyházi érdekeiket. Arról, hogy mit, illetve mit nem sikerült megvalósítani az elmúlt tizenkét év során az ingatlan-visszaszolgáltatás terén, Tôkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét kérdeztük. Részletek a 8. oldalon.
A városi tanács tegnapi ülésén az önkormányzati képviselôk egyetlen határozattervezetet sem fogadtak el. A tesület mûködési szabályzata heves vitát váltott ki választottjaink között. Az ellenzéki tanácsosok tiltakoztak, ugyanis Gheorghe Funar polgármester a plénum elôtt arra utasította a nagy-romániás önkormányzati képviselôket, ne szavazzák meg a szóban forgó határozattervezetet.
Mint ismeretes, a kolozsvári városi tanács a polgármesternek nem tetszô mûködési szabályzatot fogadott el, ezért az elöljáró óvást emelt a közigazgatási bíróságon. A tanács pert nyert, de Funar továbbra sem hajlandó betartani a bíróság döntését.
Révész Erzsébet RMDSZ-tanácsos arról tájékoztatta lapunkat, hogy több nappal ezelôtt határozattervezetet nyújtott be a Brassai Hét támogatására, a városháza vezetôsége viszont tegnap a kérdést nem tûzte napirendre. — Azt ígérték, csütörtökön a tanács elé terjesztik a kérdést. A pénzre minél hamarabb szükség van, hisz a rendezvény jövô héten kezdôdik — tette hozzá Révész. Az érdekvédelmi szervezet képviselôi mellett egyes kormánypárti tanácsosok is egyetértettek a rendezvény támogatásának ötletével.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete Mircea Pusca tudományos kutatót javasolja pénteken a párt államfôjelöltjének, jelentette ki hétfôn Marius Nicoarã, a megyei szervezet elnöke. Nicoarã közölte, hogy a területi szervezet jelöltjét az erdélyi liberálisok találkozóján mutatják be, amelyen várhatóan Teodor Melescanu országos alelnök is részt vesz. Mircea Pusca a Kolozs megyei NLP alelnöke, az 1996–2000-es kormányzati ciklusban pedig államtitkárként dolgozott a Kutatási Minisztériumban. Eddig Viorel Cataramã NLP-alelnök és Ioan Ghise, Brassó polgármestere jelentette be, hogy a liberális párt jelöltjeként kíván indulni az elnökválasztásokon.
Kolozsvár polgármestere szokatlan módot talált arra, hogy véleményét megismertesse a város polgáraival. Gheorghe Funar saját pénzén 10 ezer példányban szórólapot rendelt meg, amelyben többek között amiatt panaszkodik, hogy a kolozsvári városi tanácsosok nem végzik kellôképpen munkájukat.
A polgárok postaládájába került és közintézményekben terjesztett közleményben az elöljáró arról panaszkodik, a pénteki tanácsülésen az önkormányzati képviselôk a 88 napirendre tûzött határozattervezetbôl csupán 38-at vitattak meg és hármat fogadtak el. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a tanácsosokat nem érdekli a közösség érdeke. Úgy véli, a 2003-as adókra és illetékekre vonatkozó tervezetet feltétlenül meg kellett volna szavazniuk az önkormányzati képviselôknek.
Funar elmondása szerint a szórólapok költségét — több mint kétmillió lejt — saját zsebbôl fedezte. Bizonyítékként bemutatta a nevére kiállított nyugtát.
Máté András városi tanácsos lapunknak elmondta: a tanácsosoknak nem kötelessége megszavazni a polgármester által napirendre tûzött összes határozattervezetet. — Funar a múltban él, amikor még a mennyiség volt a fontos és nem a minôség. Mi minôségi munkát végzünk és éppen azért nem szavaztuk meg az összes határozattervezetet, mert válogatunk és mindezt a közösség érdekében tesszük — hangsúlyozta Máté András. Hozzátette: a tanácsosok egyelôre nem járultak hozzá a helyi adók és illetékek növeléséhez, ahogy azt a polgármester szerette volna, ezért Funar mintegy bosszút állt rajtuk ezzel az akcióval.
A kolozsvári polgármesteri hivatal illetékesei arra a következtetésre jutottak, egyes óvodák, iskolák és líceumok megengedhetetlen mulasztást követtek el: nem szereltek fel árbocot az intézmény udvarán. Az elmúlt hetekben az illetékesek terepszemlét tartottak a városban mûködô oktatási intézményeknél, és azt tapasztalták, hogy nincs elég árboc, amelyre az ünnepségek során nemzeti zászlót tûzhetnének. A városháza adatai szerint a 63 oktatási intézmény közül csupán 18 iskolánál, líceumnál van árboc. Szigeti László, a polgármesteri hivatal mûszaki osztályának irodavezetôje elmondta: valamennyi intézmény a városházához fordult az árbocok felszerelése végett.
Az árbocszerelési akciót az óvodákra is kiterjesztették. Szigeti szerint a városban levô 57 óvoda közül 34 szükségesnek ítélte és kérte az árbocok felszerelését.
A TEREMTMÉNYEK ARCA
(A huszadik század legszebb magyar versei) címû, a KOMP-PRESS Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára kerül sor május 15-én, du. 5 órakor a Szentegyház utca 3. szám alatti Gaudeamus könyvesboltban. A Korunk Baráti Társaság és a Kós Ferenc Kulturális Alapítvány szervezte rendezvényen a kiállított grafikai munkákat Kántor Lajos, a kötetet pedig Balázs Imre József méltatja. A mûsorban fellép Rekita Rozália színmûvész, valamint a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Olimpiu Moldovan és Török Béla).
LOVÁSZ NOÉMI egyéni kiállítása nyílik meg május 15-én, 18 órakor az Apáczai Galériában. A Képzômûvészeti Egyetem V. éves hallgatójának munkáiból rendezett kiállításon Simon Györgyi grafikusmûvész, az intézmény tanára mond bevezetôt.
A HAGYOMÁNYOS NÉPDALVERSENYT rendezik meg a Brassai Hét keretében május 22-én du. 4 órától az iskola dísztermében, amire szeretettel várják minden iskolából a népdalkedvelô kis- és nagydiákokat. Bôvebb felvilágosítást a Brassai-líceum titkárságán kaphatnak az érdeklôdôk, telefon: 196-159.
A HIT, VALLÁS, VALLÁSOSSÁG elôadássorozat május 15-én, szerdán du. fél 7 órakor a szerzetes rendekrôl tartott beszélgetéssel folytatódik a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban, Suhárt Teréz vallástanár vezetésével.
HOGYAN VÁLLALKOZZUNK címmel a munkanélkülieknek és más érdeklôdôknek indít elôadássorozatot az RMDSZ külmonsotori szervezete, melyen menedzsmentrôl, marketingrôl, pénzzügyi- és jogi problémákról lesz szó. A megnyitó elôadást Nagy Gábor tartja május 15-én, szerdán 12–14 óra között a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
DR. PÉNTEK JÁNOS tanszékvezetô professzor Falvay Károly: Boldogasszony. A nôi szerep a magyar hitvilág tükrében címû kötetét mutatja be az érdeklôdôknek május 15-én, szerdán este7 órakor a Kriza János Néprajzi Társaság Mikes/Croitorilor utca 15. szám alatti székházában.
— Melyik virágot nem kell megporozni?
— A sörkerti mákvirágot. Azt megborozzák.
A Filmtett második születésnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat záró mozzanatára vasárnap este a Diákmûvelôdési Házban került sor. A szlovákiai Ghymes együttes megtöltötte a nagytermet, és a szép számú közönség meg is kapta, amit várt: népzenei alapokra épülô, vidám, ugyanakkor jó hangszeres tudást igénylô dalokat.
A hagyományos népi hangszerek (hegedû, cimbalom, bôgô, koboz) mellett elôkerült az alt- és szoprán szaxofon, a gitár, a szintetizátor, a dobfelszerelés is, a 15 éves zenekar igazi world music bemutatót tartott (ez a világszerte népszerû, igényes zenei stílus a népzenei hagyományok, a dzsessz és a kortárs zene ötvözetébôl született). A négytagú együttes (Buják Andor — kontra, töröksíp, szaxofonok, Pukkai Attila — cimbalom, nagydob, Szarka Gyula — ének, bôgô, gitár, hegedû és Szarka Tamás — ének, hegedû, koboz) két vendégzenészt is magával hozott a teljesebb színpadi hangzás kedvéért, így kiváló minôségben szólaltatták meg új albumuk, a Smaragdváros, valamint a Benned van a kutyavér, Tûzugrás és Rege címû albumaik legjobb dalait. A nézôsereg hamar bemelegedett, és a ráadásra néhány tucatnyian már táncra is perdültek.
A koncertnek két nagy hibája volt: több, mint egy órás késéssel kezdôdött, és, bár a közönség négyszer is visszatapsolta ôket, ezzel együtt a fellépés csupán nyolcvan percet tartott.
A Ghymes együttes júliusban ismét Erdélybe látogat: 19-én Székelyudvarhelyen, 20-án Gyergyószentmiklóson, 21-én pedig Csíkszeredában lépnek fel.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében mûködô finn mellékszak fennállásának 10. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében, ma du. 3 órakor Finnország romániai nagykövete, Pekka Harttila találkozik a finn szakos diákokkal és bemutatják a finn könyvtárat. Helyszín: Északi nyelvek könyvtára, BBTE, bölcsészettudományi kar. Du. 5 órakor Lea Rojola finnországi irodalomkutató Az önéletírás szerepe a kortárs finn irodalomban címmel tart elôdást a bölcsészettudományi kar épületének Eminescu-termében.
Május 15-én du 3 órakor nyílt finn nyelvóra, és ugyanabban az idôpontba: a finn lektorok találkozója a bölcsészettudományi karon. Du. 6 órakor ünnepi elôadás a BBTE Farkas utcai fôépületében (Aula Magna). Május 16-án Tárt ajtók napja a Sindan Mûvelôdési Központban. A rendezvényrôl részletesebben május 10.-i lapszámunkban szóltunk.
A finn kultúra hazai és különösképpen kolozsvári népszerûsítésében immár évek óta rendkívül fontos szerepet játszó Sindan Mûvelôdési Központ adott otthont Eugen Alexandru Gustea bukaresti fotómûvész Silent Views címû kiállításának.
A tizenhat fehér-fekete mûvészfotó tulajdonképpen nem más, mint a fényképézés technikájának és a képi beszédnek a sajátos eszközeivel megfogalmazott esszé a finn fôváros, Helsinki részét képezô Suomenlinna szigetrôl. A mûvész a finn kormánytól kétszer kapott ösztöndíjat, folyamatos ott tartózkodása idején készítette a most bemutatott munkákat.
A tárlat ezen a héten 9–17 óra között tekinthetô meg a Sindan Mûvelôdési Központ Egyetem utcai székhelyén, a Mûvészmozi fölött.
Május 12-én, a Bánffy-palota Tonitza-termében rendkívüli kamaraest résztvevôi lehettünk. Az osztrák Concilium Musicum Wien-kvartett elôször látogatott kincses városunkba, hogy korabeli hangszereken megszólaltatott klasszikus és modern mûvekkel szórakoztassa közönségét.
Az együttes immár közel húsz éve hirdeti a régi hangszereken autentikusan megszólaltatott barokk és klasszikus muzsika szépségét, de nem zárkóznak el a modern próbálkozásoktól sem. Az együttes tagjai: Paul Angerer (hegedû), Christoph Angerer (hegedû és viola d’amore), Thomas Trsek (brácsa) és Günther Schagerl (cselló). A húsz évvel ezelôtt alakult "tanács" (Concilium) mindig valamilyen mûvészi "megbeszélésre" gyûl össze, a közönség örömére és magasszintû szórakoztatására.
Joseph Haydn B-dúr (nr. I. Hob. III.I.) Vonósnégyesében felfigyelhettünk a fegyelemmel, pontos belépésekkel megszólaltatott, gondosan felépített párbeszédekre. A divertimento-jellegû Haydn-kvartett elôadását egészében az összeforrottság, a kifinomult zenei érzék jellemezte. Michael Haydn g-moll Kvartettjének expresszív bevezetôje, a kecses Andante, a variációs menüett, amelyben sorra minden hangszer szólisztikus szerepet kapott, a bécsi együttes magas-szintû hivatástudatáról és zeneszeretetérôl gyôzött meg. A kvartett elsô hegedûse, Paul Angerer, zeneszerzéssel is próbálkozik. 1993-ban komponált Simfonia, Bölcsôdal és Tánc címû mûve, amelyben a hegedû és cselló kíséretében a viola d’amore szólisztikus szerepet töltött be, régi hangszerekre írt, hangulatos, modern muzsika.
A bécsi mûvészek "bécsi estjérôl" nem hiányozhatott Mozart sem, akinek Haydnnak dedikált hat vonósnégyesbôl a B-dúr (K.V. 458) Vonósnégyesét szólaltatták meg. Elôadásuk felszabadult, élénk, madárfüttytôl tavaszi zsongáson keresztül, a bensôséges lírizmusig, a mókásan jókedvû, pezsgô fináléig, minden hangulatot bejárt.
A XVIII. századi, eredeti bélhúros hangszereken megszólaltatott bécsi mûvek, a Concilium Musicum Wien-kvartett elôadásában, egy kis modern kitérôvel, visszavarázsolták a korabeli udvari zenés-esték hangulatát.
Könnyûzenében a maradandót az "örökzöldek" jelentik, de a komolyzenének is vannak örökzöldei, mint a Halleluja Händel Messiásából vagy Verdi Nabuccojának népszerû kórusa. A filharmónia zenekarának és kórusának május 10-i, a Tuborg által szponzorált hangversenyét Itay Talgam a különbözô századok komolyzenei slágereibôl állította össze.
A kronologikus sorrendét nagyjából betartva Händel Halleluja címû mûve és a vonószenekari Bach Air után két közkedvelt nyitány, Mozart Szöktetés a szerájból és Rossini az Olasz nô Algírban címû mûve hangzott el. Mendelssohn Olasz szimfóniájának Saltarello tétele után a francia zenét Bizet Carmenjének elôjátéka képviselte. Nem hiányoztak az összeállításból a különbözô nemzetek táncai sem, Brahms Magyar táncok, Dvo Ÿ ák Szláv táncok részletei, majd Csajkovszkij fergeteges orosz tánca, Gopak a Diótörôbôl, melybôl ráadásként a Virágkeringô is elhangzott.
A kórus a Nabucco után Verdi másik slágerét, A trubadúr Cigánykórusát adta elô, Grieg Peer Gynt szvitjének részlete után a XX. század zenéjét képviselte Orff kantátájának a Carmina Buranának két kórusrészlete.
A hangulatos elôadás egyformán érdeme a zenekarnak és az intézmény kórusának (karigazgató Cornel Groza), de a lelkes közönségnek is, amely kirobbanó lelkesedéssel fogadta különbözô korok népszerû alkotásait.
Itay Talgam temperamentumosan, muzikálisan és jó stílusérzékkel vezényelte mindvégig a mûsort.
Egy ilyen hangverseny hivatott arra is, hogy a fiatalokat közelebb hozza a zeneirodalom nagy alkotásaihoz!
Platthy István, a Pécsi Gyermekotthon igazgatója, rajztanár lesz a vendége annak az érdekesnek ígérkezô rendezvénynek, amelyre május 16-án délután fél ötkor kerül sor a Báthory-líceum dísztermében, a Napsugár gyermekirodalmi lap és a Gál Kelemen Oktatási Központ szervezésében. Az elôadás címe A rajzi nevelés természetes módszerei, és Platthy István elméletébôl indul ki, amely szerint "a természetes vizualitás egy velünk született Isten adta képesség, amely a bennünk rejlô ôsképek segítségével lehetôséget ad önmagunk és a világmindenséggel való viszonyunk megfogalmazására." Ez a képességünk kisgyermek és óvodás korban bontakozik ki, ám Platthy szerint az iskolás korban a modern kultúra hatására eltûnik, vagy inkább visszahúzódik a lélek legmélyére. Hogy Platthy István milyen módszerekkel csalogatja elô ezt a képességet, azt megtudhatják a csütörtök délutáni elôadásán, ahova minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
Megdöbbenéssel vegyes csodálkozással olvasom a Szabadság május 9-iki (csütörtöki) lapszámának elsô oldalánK. O.: A Holdon él a polgármester? címû kis jegyzetét. Hát igen, amennyire elfogult nacionalista, legalább annyira tudatlan/tájékozatlan igen tisztelt polgármesterünk, Gheorghe Funar. Mert ha ismerné az 1921-ben megjelent, két illusztris szerzô: C. Macarovici (a Kolozsvári Mezôgazdasági Fôiskola professzora, egyúttal a Tartományi Statisztikai Hivatal fônöke is), és N. Istrati (volt tanítóképzôbeli tanár, ugyanakkor a Kolozsvári Tartományi Mezôgazdasági Statisztikai hivatal akkori fônöke): Dictionarul Transilvaniei, Banatului si celorlalte tinuturi alipite címû, pontosan, megbízhatóan adatolt helységnévtárát, a hozzácsatolt, gondosan megrajzolt 80 x 60 cm-es térképpel, nem írna le ilyen bôdületes sületlenséget, hogy "...az RMDSZ már a Holdat is el akarja magyarosítani, mert Magyarlónán is kitették a a horthysta megszállás idején használt kétnyelvû helységnévtáblákat, ...amelyekkel azt bizonyították be, hogy... a Holdról pottyantak le, de nem is akármilyenrôl, hanem a magyar Holdról".
Mert lássuk csak, mit is olvashatunk az említett, 1921-ben Kolozsváron megjelent kitûnô könyv 148. lapján? "Lona, Magyarlóna (Cojocna, Gilu) S 3433 jc., L 1852 fô (R 592, U 1151, E 6, A 103), C 324 secr. cerc. percept. Gilu, jud. cerc. si trib. Cluj, p.u. Feneul sãsesc, d. 12 km. g. Cluj" — azaz Kolozs megye Gyalu járás, területe 3433 kataszteri hold, 1852 lakos, román 582, magyar 1151, zsidó 6, egyéb 103, körjegyzô és adóhivatal Gyaluban, törvényszék Kolozsvár, postahivatal Szászfenesen, vasútállomás Kolozsvár 12 km-re. Ennyi, se több, se kevesebb.
Tehát akkor, 1921-ben még hivatalos román neve sem volt, egyszerûen elhagyták a "magyar" elôtagot a "hivatalosított" román névbôl, holott — megszámolható — közel száz más helységnév is ezzel az elôtaggal kezdôdik, és csak jóval késôbb "értelmesítették" Luna de Susra, amikor a Szamosújvár közelében levô Kendilónával (Luna de Jos) feleltették meg. Az elhangzott vád tehát megint visszaüt kiagyalójára, mint már annyiszor korábban is. Lehetne hangosan röhögni ("cu hohote"), de minek? Elintézzük egy kézlegyintéssel: "szamárbôgés nem hallatszik a mennybe".
"Amicus Plato sed magis amica veritas" (Platón barátom, de még inkább barátom az igazság) — mondta Ammonius Saccas. Tisztelem Asztalos Lajost, értékelem helytörténeti munkásságát, de a Szabadság május 10-i számában megjelent cikke nagyon sok állításával nem értek egyet. A. L. elôítélettel közelít a magyarországi választásokon többséget szerzett koalícióhoz. Nem bízik azokban, akik "a Kádár-rendszer vezetô politikusai, haszonélvezôi" voltak. Ez emberileg érthetô, hiszen a múlt rendszerben ô is politikai üldözött volt, de az érzelmi hozzáállás nem mindig esik egybe a racionális ítélettel. A. L. nem gondol arra, hogy nemcsak Nyugat számos országában van szocialista, szociáldemokrata kormány, hanem több volt "szocialista" államban is. A kérdés tehát nem olyan egyszerû, ahogyan ô látja és láttatja.
A. L. számos állításával kellene vitába szállnom, de tekintve, hogy egy pár szóból álló kijelentést is csak többszörösen nagyobb terjedelmû szöveggel lehetne megcáfolni, kénytelen vagyok pusztán néhány kiragadott példára szorítkozni.
A Fidesz-propaganda egyik vesszôparipája a Bokros-csomag. Márpedig akkor szükség volt a nagyon szigorú takarékossági intézkedésekre, ezeknek köszönhetôen állt talpra a magyar gazdaság. Ezt minden független közgazdasági szakember tudja. Orbán Viktor is tudja, de neki kapóra jön, hogy a nép csak a nehézségekre emlékszik, az okokkal, összefüggésekkel nincs tisztában.
A. L. szerint az MSZP és az SZDSZ akadékoskodásának, ellenállásának köszönhetôen nem sikerült elérni, hogy "mi is magyar állampolgársághoz, vagy legalább úgynevezett külhoni állampolgársághoz jussunk". Hát igen, ilyen álmokkal szédítették a Fideszhez közelálló körök az embereket, mintha a román és a szlovák kormány ezüsttálcán nyújtotta volna felénk a kettôs állampolgárságot! Láttuk, milyen ellenállásba ütközött a kedvezménytörvény, a magyar igazolvány is; nagyon hiszékenynek kell lenni ahhoz, hogy higgyünk ilyen álmok belátható idôn belüli megvalósulásában. A Fidesz is tudta, hogy ilyesmi lehetetlen, de jól megfontolt érdekbôl hitegette a határon kívüli magyarokat, hogy azután a kudarcot az ellenzék számlájára írja.
Azt állítja A.L., hogy a Bolyai-egyetem újralétesítésének az ügyét Törzsök Erika "fúrta meg". Vagyis a román kormány, parlament, közvélemény alig várta az állami magyar egyetem megnyitását, csak egy "balliberális" nô tett neki keresztbe! Honnan lett volna ilyen démoni hatalma?
Abban igaza lehet Asztalos Lajosnak, hogy ha az erdélyi magyarok is szavazhattak volna, akkor a Fidesz-MDF javára billent volna a mérleg. Az erdélyiek ugyanis nem ismerik közvetlenül a magyarországi valóságot, értesüléseiket az itt is fogható tévémûsorokból és a hazai lapokból merítik, amelyeknek nagy része — hogy, hogy nem — a Fidesz szócsöveként mûködik. Nem véletlen, hogy a Fideszre Magyarországon is a gyengébben fejlett, kevésbé polgárosodott vidéki körzetek hiányosan tájékozott, félrevezetett és nehezebben tájékozódó választói szavaztak, akik fôleg érzelmi vagy szimbolikus alapon politizálnak. Kompetens és megbízható források az A. L. által ténykérdésként kezelt (de túlzó stílusban elôadott) problémákat is egészen másként látják.
Az új kormánynak nehéz dolga lesz. Nem csak azért, mert az ellenzék nagyon erôs és elôre láthatóan — ígéretei ellenére — nem lesz konstruktív, sôt, talán korrekt sem. Az egyik legfôbb nehézség abban fog állni, hogy nem lesz könnyû teljesítenie a választási kampány alatt tett ígéreteket. Ugyanis nem elég, ha a kormánypártok a saját ígéreteiket váltják be, még a Fidesz ígéreteit is teljesítniük kell, különben a fiúk azzal állnak elô, hogy "ha minket választottatok volna meg, akkor sokkal jobban menne a sorotok". Amit persze elvileg lehetetlen megcáfolni, az ilyen beszéd nem is kerül semmibe, sem pénzbe, sem fáradságba. Mondani mindent lehet, a hiszékenyek be is veszik.
Jó volna, ha az új kormány minél nagyobb sikereket érne el; ez nemcsak a tízmillió magyar állampolgárnak, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetnek is javára válna. Az ellendrukkerek pedig saját kárukat kívánják.
Soha sehol a világon nem éreztem annyira közelinek a francia forradalmat, mint itt Washingtonban. A modern kor, amely a guillotine jegyében kezdôdött 1789-ben, csak harmadik nekifutásra ért el (1821, 1830, 1848) erdélyi tájainkra, de Amerikában már elsô próbálkozására teret hódított. Lafayette márkira talán még csak itt emlékeznek utcák, terek, városok. Arra a Lafayette-re, aki Washington tábornok mellett harcolt az amerikai függetlenségért, és aki késôbb, a francia forradalom hajnalán, elküldte Párizsból volt generálisának a Bastille kulcsát, mintegy jelezve azt, hogy megszûnt a zsarnokság. Azokban a napokban az emberek polgártársnak szólították egymást, és Jefferson akkoriban párizsi nagykövetként Franklinnal karöltve szerkesztette meg az Emberi jogok kiáltványát. Amikor késôbb elnökké választották (ô volt az Egyesült Államok harmadik elnöke), alkalmazta is az általa lefektetett elveket.
Elzarándokolunk a kerek kupolás mauzóleumáig a Potomac partján. Ez az emlékmû lényegesen kisebb, mint Lincoln elnöké. Középen a parókás "polgártárs" óriási álló szobra uralja a körteret. Fent a kupola alatt a jelmondat: "Megesküdtem az örökkévaló Isten zsámolyánál, hogy harcolni fogok az emberi gondolkodást gátló minden elnyomatás ellen". Nem csoda, hogy az ilyen alapokra helyezett alkotmány — talán egyedüliként a világon — mindmáig megôrizhette létjogosultságát.
De talán még mélyebb benyomást tett rám egy másik bronztáblára kívánkozó és megszívlelendô mondat: "Ha civilizált körülmények között egy nemzet arra vár, hogy szabad lehessen, de ugyanakkor tudatlan, az olyasmire vár, ami sohasem volt és sohasem lesz."
George Washington az elsô amerikai elnök, az Egyesült Államoknak megalapítója tábornok, legendás hírû és életû harcos, aki háborúkban vívta ki a függetlenséget. Obeliszkje, amely a Jefferson Memorial közvetlen közelében áll, égre törô "ceruza", amely — a világ legmagasabb téglaépítményeként — névadója egyenességét, jellemének szilárdságát hivatott tükrözni.
Az ember sok mindent megtudhat valakirôl, ha "otthon" keresi meg, nem pedig hivatalában. A Mount Vernon-i rezidencia, mondanom sem kell, valóságos zarándokhely. A mi viszonyaink között óriási kúriának, vidéki kastélynak mondható. Hatalmas területen százéves fák között helyezkedik el és a mólón végzôdik a "tengerparton". Ott a Potomac folyó egy kilométernél is szélesebb, így Erzsébet angol királynô hajón érkezett oda, hogy leróhassa kegyeletét a nagy elnök sírjánál.
A kastély szobái nagypolgárian kényelmesek és a sokgyermekes család használatára alkalmasak. Az asztalokon hagyott tányérok és ételmaradékok, valamint a székeken felejtett szalvéták azt érzékeltetik, hogy a háziak csak imént keltek fel az asztaltól. A dolgozószobában az íróasztalon szemüveg, pipa, földgömb, távcsô és persze kardok; a férfiak szobájában sakktábla, felállított figurákkal táblé (itt "backgammon" néven ismerik), kártyák. A generális "katonaládája": viharvert, oldalán feslett szíjjal összekötött. Belsô lépcsô vezet az emeletre a felnôttek és a gyermekek hálószobáihoz. A kandallóban hasábfák.
Érdekes módon (számomra meglepô volt), a falon a sok giccses festmény között ott lóg annak a XVI. Lajosnak a korabeli rézkarc-portréja, akinek fejét Jefferson látta a bitó kosarába hullni Párizsban a forradalom idején.
A kastély bejáratának közelében a rabszolgák alacsony házikója a trópusi növények teliháza, a kertész, a lakájok és a kocsisok házai, mosókonyha, húsfüstölô, istálló és még sok más helyiség.
George Washington soha nem vágott volna ki egy cseresznyefát, és soha sem bánt volna rosszul a rabszolgáival, mert olyan erkölcsi magaslaton állt, amely érdemessé tette a szabadkômûves páholy nagymestere címre. Az alexandriai hatalmas George Washington Masonic National Memorial "templom" az ô emlékére és dicsôségére épült. A száz méter magas épület egy dombról uralja a várost, és kissé szomorúan néz le onnan méltatlan utódaira...
A közigazgatási törvény szerint kiírt magyar helységneveket a legtöbb helyen senki sem kifogásolja. Egyesek számára azonban — akiknek a szemében minden, ami magyar, szálka — ez újabb lehetôség a magyarellenes megnyilvánulásokra. Van, aki "a horthysta megszállás idején használt nevek"-nek minôsíti ezeket, mintha nem lenne tudomása arról, hogy e nevek az elsô évezred végén, a második elején keletkeztek — akkor jegyezték le ôket elôször —, s azóta folyamatosan léteznek. Ezt a "megszállást" unos-untalan emlegetô, a valóságtól elrugaszkodott felfogást, arra alapozva, hogy az erdélyi magyarságot tömegesen 1940 és 1944 között telepítették mai lakhelyére, az "aranykorszak" éveiben karolták föl és "adták elô" az ugorkafa fölmászására kijelöltek gyorstalpaló, "agytágító" tanfolyamán. Ha ennek kiagyalói következetesek, a "horthysta megszállás" valójában már több mint ezer éve kezdôdött.
Most például Magyarlóna nevével van baj. Mintha ezt a ’hold’ jelentésû román lunaból fordították volna magyarra. E névnek azonban semmi köze a Holdhoz. Mégpedig azért nem, mert szláv eredetû, a ’halászik, vadászik’ jelentésû ôsszláv lovitival, illetôleg a ’halászat, vadászat’ jelentésû, ugyancsak ôsszláv lovjjal függ össze. A településnevekkel, mint sok mással kapcsolatban, lehet ugyan élcelôdni vagy éppen gúnyolódni, ennek azonban semmi köze a névtudományhoz.
Az így említett település oklevélben 1298-ban Louna, 1332—35-ben Lona, 1519-ben Lona, a Kendi család birtokában levô, Doboka megyei Kendi-Lonától való megkülönböztetésként, a tatárjárás után betelepített szászokat jelezve 1652-ben Szaz Lona, 1733-ban Szász-Lona (Coriolan Suciu: Dictionar istoric al localitãtilor din Transilvania, I., 1967). 1891-ben ugyancsak Szász-Lóna, bár ekkorra a szászok már teljesen beolvadtak a magyarságba. Az 1900-as évek elején ezért Magyarlóna lett. Az 1982-ben — a helyi Ricci József tanító úr ajánlására — a falubeli 85 éves Szatmári Jánostól gyûjtött monda szerint a szászok réges-régen, azzal a szándékkal, hogy majd visszatérnek, a falu határában lévô Kincses dombba rejtették kincseiket, azután elmentek.
Román nevét — Luna — elsô ízben 1850-ben jegyezték le. Ez a magyar Louna, Lóna átvételébôl, a román nyelv szabályainak megfelelôen alakult ki. Az 1921-ben Kolozsvárt C. Martinovici és N. Istrati által kiadott Dictionarul Transilvaniei, Banatului si celorlalte tinuturi alipite szerint — amelyik Coriolan Suciu említett kötetéhez hasonlóan, a település román nevének Lona Sãseascã változatát is közli — hivatalos román neve Lona, Petru Bortes 1923-ban megjelent Cãlãuza orasului Cluj si a împrejurimilor címû munkájában ugyanez. Lakóinak száma az idô tájt 1852, ebbôl 1151 magyar, 592 román, 6 zsidó, 103 egyéb. Nem sokkal késôbb, az úgynevezett névrendezés során, minthogy a Lóna-patak torkolatához igen közeli Kendilóna románul ugyancsak Lona volt, alacsonyabb tengerszint fölötti magassága miatt ez Luna de Jos, a magasabban fekvô Magyarlóna pedig Luna de Sus lett.
Kis nagyvárosi utcák, mégsem jelentéktelenek. Legfeljebb az akarnokok számára, akik mindegyre új neveket biggyesztenek egy-egy utca sarokházának homlokzatára.
Csupán ennek az utcácskának annyi lelke lehet, ahányszor a felhôk mögül, mint egy szigorú szemrésen át, rásütött a tavaszi vagy ôszi fény, s a járdáján elhaladók megsejtettek valami izgatót vagy ellenkezôleg: megnyugtatót, talán maguk elé idézték a megszépített múlt egy emléktöredéknyi pillanatát az érzéketlen világ motorzaján és türelmetlen tülkölésein át.
Alkony utca... Bástya utca... Egy név Kolozsvár, a néhai Európa térképén; az idô térképén. A várost lakó közösség szellemi, lelki térképén.
Már csak a régi számtáblák ôrzik az Alkony utca nevét, ott, ahol nem olyan rég még a zárt kapuk mögül felhangzó kutyaugatásokat is meg lehetett különböztetni. Nem haragosan vakkantottak a házôrzô ebek, csak ottani — itteni! — jelentôségük tudatában, melyet gazdájuk ruházott rájuk, hogy köszöntsék, fogadják a ház elé érkezô vendéget vagy elhaladó idegent.
"A mi korunkban, akárcsak a többiben.../ egy másik kor is rejtezik, mely mindig egy / és ugyanaz az évek folyamán." (Vrettakosz) Tudták ezt már a régi görögök is. A versíró még hozzáteszi: "Ott, ama korban fogom mûvelni kertemet... És ott építem a házat is..."
És ekképpen hagyakozott volt, még az elmúlt évszázad elején, a Nobel-díjas Kavafisz: "Bárhová fordul is szemem, akárhol nézek is körül,mindenütt csak az életem elhagyott romja feketül".
Az Alkony utca senkinek sem ártott, de valamit jelölt, kifejezett. Ôrizte egy városközösség sok százados tapasztalatát. Az újabb, civilizációt hazudó sminkelések után — a sors cinizmusa ez — lassan mi is ott tartunk, mint Kavafisz barbárokra várakozó, tehetetlen görögjei. S ha a "betörés", a beígért változás elmarad, e zûrzavarban vajon mi lesz velünk?
A hosszú várakozás után van még hit, mondják; üldögéljünk a kerti fák terebélyes árnyéka alatt — ha nem kezdték ki a ház falát a csak magukat rejtegetô, mentô telhetetlen gyökerek.
Vagy elmúlt volna a kegyes pillanat? Olyan késô van már?!...
l A Gyôri ETO megóvja a Haladás ellen pénteken lejátszott magyar NB I-es bajnoki mérkôzés eredményét. A 0–0-ra végzôdött összecsapás 94. percében a gyôriek Igor Nicsenko révén gólt szereztek, de a játékvezetô ezt visszavonta, mert a szombathelyi csapat elôzôleg szögletrúgás helyett bedobással hozta játékba a labdát.
A mérkôzés után kiderült továbbá, hogy a Haladásban néhány percig 6 idegenlégiós volt a pályán, ezt pedig a versenykiírás nem teszi lehetôvé.
l Vasárnap este a Bölöni László edzette Sporting Lisszabon 1–0 arányban legyôzte a Leixoes csapatát, s ezzel megnyerte a Portugál Kupát. Bölöni és Marius Niculae csapata így a bajnokság megnyerése után a kupát is elhódította.
l Az utolsó, 38. játéknapot rendezték meg az angol Premiere League-ben is. Az eredmények: Arsenal–Everton 4–3, Blackburn Rovers–Fulham 3–0, Chelsea–Aston Villa 1–3, Leeds United–Middlesbrough 1–0, Leicester City–Tottenham Hotspur 2–1, FC Liverpool–Ipswich Town 5–0, Manchester United–Charlton Athletic 0–0, Southampton–Newcastle United 3–1, Sunderland–Derby County 1–1 és West Ham United–Bolton Wanderers 2–1.
A bajnokság végeredménye: 1. FC Arsenal 87, 2. FC Liverpool 80, 3. Manchester United 77, 4. Newcastle United 71, 5. Leeds United 66, 6. FC Chelsea 64, 7. West Ham United 53, 8. Aston Villa 50 (46–47), 9. Tottenham Hotspur 50 (49–53), 10. Blackburn Rovers 46, 11. FC Southampton 45 (46–54), 12. FC Middlesbrough 45 (35–47), 13. FC Fulham 44 (36–44), 14. Charlton Athletic 44 (38–49), 15. FC Everton 43, 16. Bolton Wanderers 40 (44–62), 17. FC Sunderland 40 (29–51), 18. Ipswich Town 36, 19. Derby County 30, 20. Leicester City 28 pont.
Az Arsenal és a Liverpool biztos résztvevôje a Bajnokok Ligája csoportküzdelmeinek, a Manchester United és a Newcastle United selejtezôt játszik.
A Liga Kupa-gyôztes Blackburn Rovers, illetve a Leeds United az UEFA-kupában indulhat.
Az Ipswich Town, a Derby County és a Leicester City kiesett az élvonalból.
l Az olasz másodosztály, a Serie B 35. fordulójában a következô eredmények születtek: Ancona–Bari 3–1, Como–Empoli 2–0, Cosenza–SSC Nápoly 1–1, Genoa–Modena 0–0, Messina-Cittadella 3–1, Pistoiese–Cagliari 0–1, Salernitana–Reggina 1–2, Siena–Crotone 2–1, Ternana–Sampdoria 0–0 és Vicenza–Palermo 1–1. A táblázaton:
1. Modena 35 19 11 5 53–19 68
2. Como 35 20 8 7 46–29 68
3. Empoli 35 18 10 7 56–30 64
4. Reggina 35 18 10 7 46–30 64
5. Nápoly 35 15 13 7 43–34 58
6. Salernitana 35 14 10 11 52–50 52
7. Vicenza 35 12 12 11 48–47 48
8. Palermo 35 12 11 12 42–47 47
9. Genoa 35 10 15 10 38–34 45
10. Bari 35 11 11 13 36–47 44
11. Ancona 35 12 7 16 37–48 43
12. Cagliari 35 9 15 11 32–33 42
13. Sampdoria 35 10 12 13 39–44 42
14. Messina 35 9 14 12 36–38 41
15. Cosenza 35 11 8 16 41–52 41
16. Siena 35 10 10 15 31–42 40
17. Ternana 35 7 18 10 41–45 39
18. Pistoiese 35 7 12 16 32–45 33
19. Cittadella 35 8 9 18 43–57 33
20. Crotone 35 5 10 20 40–61 25
l Az AC Párma nyerte az Olasz Kupát, miután a döntô pénteki visszavágóján 1–0-ra legyôzte a bajnok Juventust.
Az elsô mérkôzésen a torinói csapat nyert 2–1-re, így a pármai együttes idegenben lôtt góllal hódította el a trófeát — története során harmadszor.
l Legördült a függöny a spanyol Primera Divisionban is. A 38., utolsó forduló eredményei: Valencia–Betis Sevilla 2–0, Real Zaragoza–FC Barcelona 1–1, Tenerife–Athletic Bilbao 2–3, FC Sevilla–Villarreal 1–0, Real Sociedad–Las Palmas 1–1, Mallorca–Valladolid 2–1, Rayo Vallecano–Celta Vigo 1–0, Espanyol Bar–Malaga 1–2, Osasuna–Deportivo Alaves 0–1 és Deportivo La Coruña–Real Madrid 3–0.
A végeredmény:
1. Valencia 38 21 12 5 51–27 75
2. Deportivo 38 20 8 10 65–41 68
3. Real M. 38 19 9 10 69–44 66
4. Barcelona 38 18 10 10 65–37 64
5. Celta 38 16 12 10 64–46 60
6. Betis 38 15 14 9 42–34 59
7. Alaves 38 17 3 18 41–44 54
8. Sevilla 38 14 11 13 51–40 53
9. Bilbao 38 14 11 13 54–66 53
10. Malaga 38 13 14 11 44–44 53
11. Rayo 38 13 10 15 46–52 49
12. Valladolid 38 13 9 16 45–58 48
13. Sociedad 38 13 8 17 47–56 47
14. Espanyol 38 13 8 17 47–56 47
15. Villarreal 38 11 10 17 46–55 43
16. Mallorca 38 11 10 17 40–52 43
17. Osasuna 38 10 12 16 36–49 42
––––––––––––––––––––––––––––––
18. Las Palmas 38 9 13 16 40–50 40
19. Tenerife 38 10 8 20 32–58 38
20. Zaragoza 38 9 10 19 35–54 37
A Valencia és a Deportivo La Coruña indulhat a Bajnokok Ligájában. Az FC Barcelona ugyanebben a sorozatban selejtezôt játszik. Ha a Real Madrid kikap a szerdai BL-döntôben a Bayer Leverkusentôl, akkor ugyancsak selejtezôre kényszerül.
Az UEFA-kupában a Celta Vigo, a Betis és az Alaves szerepelhet.
Az élvonaltól a Las Palmas, a Tenerife és a Real Zaragoza búcsúzott.
l A Lorient elsô alkalommal nyerte meg a Francia Kupát, miután a párizsi döntôben 1–0-ra gyôzött a Bastia ellen. A gyôztes csapat az UEFA-kupában indul, miközben a következô idényben csak a másodosztályban szerepel.
l Az FC Schalke 04 Gelsenkirchen nyerte a Német Kupát, miután a berlini fináléban fölényes gyôzelmet aratott a Bundesligában is második helyen végzô, Bajnokok Ligája-döntôs Bayer Leverkusen felett. A gelsenkircheni együttes 1937, 1972 és 2001 után negyedszer hódította el a trófeát. A döntôben: Schalke–Bayer Leverkusen 4–2.
l A Svájci Kupa döntôjében: FC Basel–Grasshopper Zürich 2–1 (hosszabbítás után).
l Az Osztrák Kupa döntôjében: Grazer AK–Sturm Graz 3–2.
Barátságos mérkôzésen vesztett Románia B válogatottja Görögországban, bár a döntetlen közelebb állt volna a valósághoz.
A görögök második gólja ugyanis teljes egészében Irimia kapus vétke, aki egy könnyû labdát kiejtett a kezébôl, az pedig a lába között a hálóba gurult. Ion Moldovan a következô fiatal csapattal állt ki: Irimia (62. perc Stãncioiu) — Ghionea (77. perc Vãtavu), Soavu, E. Baciu — Dancia (48. perc Neaga), Vl. Munteanu, Sânmãrtean, Ovidiu Petre (80. perc Cruceru), Ogãraru (49. perc D. Bãlan) — Fl. Bratu, Cl. Drãgan (72. perc Grigorie). Gólszerzôk: Nikolaidisz (20. perc), Glannakopulosz (59. perc), Kosztantinidisz (73. perc), illetve Claudiu Drãgan (56. perc) és Tãnasã (83. perc).
A 12. alkalommal kiírt vetélkedô szervezôit próbára tette az idôjárás, a 100 méteres elôfutamok és a súlylökés még zuhogó esôben kezdôdött el. Az atlétákat azonban semmi nem akadályozta meg. Hét megyébôl több mint 200 fiatal sereglett össze, számos nézô is összegyûlt, közöttük idôsebb bajnokaink és családtagjaik.
A vendégek "mellékszámokat", az eredeti kiírásban nem szereplô versenyszámokat is igényeltek — akadt olyan támogató, aki ezt látva, azonnal a zsebébe nyúlt, s adta a milliót... A gyôztesek szép jelvényeket és okleveleket is kaptak az értékes csomagok mellett.
Az emlékverseny pénzdíjaihoz a KMSC, az Universitatea, több üzemvezetô és kereskedelmi szakemberek járultak hozzá, olyannyira, hogy ilyen nagy pénzösszeget még soha nem adtak át Kolozsvárott atlétikai verseny dobogósainak. Illik megemlítenünk a támogatók nevét: Cornel Porumb, Cãlin Neamtu, Ion Galos, Iulia és Mircea Olteanu, Valentin Ciurea, a Cublesan család, Kun Ernô és Dobai Dóra és a klubok részérôl Ion Mãnãstureanu és Gheorghe Roman. A megyei atlétikai szövetség részérôl Mircea Alexei köszönte meg a támogatást.
A verseny legjobb eredményéért járó díjakat (Dr. Ion Arnãut- és Kurt Sokol-díj) a nôi 100 méteres síkfutás gyôztese, Bányai Krisztina (ISK, 12,40 mp) és a férfi a gerelyhajításban elsô helyezett besztercei Dorel Greta (70,58 m) vehette át. A Kiss György-díjat (nôi 1500 méteres síkfutás) a zilahi Paula Todorut kapta (4:42,0 perc), a Bíró György-díj (3000 m akadály) Májer Olivéré (KSMC) lett (9:16,4 perc), a Sanda Cublesan-díjat (nôi távolugrás) pedig a máramarosi Maria Petrar (5,37 m) vehette át.
A 100 méteres síkfutásért járó Ion Moina-díjat Paul Maja (Távközlési/Telecom Líceum) érdemelte ki 10,67 mp-ces teljesítményért, aki ugyanakkor megkapta a legjobb ifi fiúeredmény különdíját is. Jutalmat kapott a nôi súlylökésben (12,30 m) és a diszkoszvetésben (44,61 m) gyôzelmet szerzô nagybányai Maria Hosu. A többi versenyszámban kitûnt a férfi 200 és 400 méteres síkfutásban gyôztes Vasile Babos (Távközlési/Telecom, 22,33 mp és 49,83 mp), a nôi 200 méteres síkfutásban nyertes nagybányai Augusta Moldovan (25,51 mp) és a férfi 800 méteres síkfutásban elsô dési Marius Bãlan (1:55,8 perc).
A bírók és a rendezôk is kitettek magukért. Néhány név az emlékversenyt életben tartók közül: Nagy István (starter), Szekernyés Péter (versenyigazgató), Ion Mãcelaru megyei szakelnök, Mircea Alexei elnök, Rádulyné Zörgô Éva (egykori elnök, de továbbra is hûséges szervezô), Killyéni Péter (versenytitkár) és sokan mások.
E hét végén két élvonalbeli nôi együttesünk játszotta kontinentális kupamérkôzését , vasárnap a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim az orosz Lada Toljattit fogadta (az EHF-kupa-találkozó végeredménye 32–27 volt), míg egy nappal korábban Déván a helybeli U-Remin a német BSV Buxtehude ellen játszott a Challenge Cup elsô összecsapásán.
A dévai mérkôzésen a Cornel Bãdulescu felkészítette lányok végig vezettek, s elégedettek lehetnek a tízgólos különbséggel (33–23, a szünetben: 15–10), az elôny, reméljük, elég lesz a hét végi németországi visszavágóra. A nagy érdeklôdés mellett lebonyolított dévai játékon ellenállhatatlanul játszottak a helybéli lányok, mindkét félidônek voltak kimagasló egyéniségei: Bidirel és Avãdanii az elsô 30 percben, Nãnitã és Picu pedig szünet után remekelt. De nem lehet szó nélkül hagyni a játékirányító Zavrigiu és a két kapus, Bistriceanu és Poenaru teljesítményét sem, mindannyian nagy lelkesedéssel és gyôzni akarással játszottak.
Vasárnap délután a Horia Demian Sportcsarnok adott otthont 15 ökölvívó összecsapásnak. Ezek közül a négy ifi mérkôzés az országos bajnokság megyei szakaszát jelentette, a többi 11 találkozót pedig a 4. Akarat-kupa vetélkedô keretében bonyolították le. Kellemes meglepetésként sokan érdeklôdtek a verseny iránt, sokszor vastaps díjazta fiatal öklözôket.
A gyôztesek:
Ifjúsági országos bajnokság, megyei szakasz: Dan Moldovan (48 kg, KMSC), Koszta Adrian (57 kg, Aranyosgyéresi Sodronyipar), Tudor Olteanu (60 kg, Akarat) és Sixai Andrei (63,5 kg, Akarat);
Akarat/Vointa-kupa: gyerekek: Laviniu Deju (KMSC, 35 kg), Lucian Plãiesu (Akarat, 42 kg) és Sergiu Marinca (Akarat, 45 kg); kadétok: Rãzvan Fizesan (Akarat, 51 kg) és Radu Costea (Akarat, 51 kg); ifik: Rares Pop (Akarat, 67 kg), Adrian Gorcea (Akarat, 67 kg) és Vlaicu Borse (KMSC, 71 kg); felnôttek: Emil Stoica (KMSC) és Paul David (Akarat, 71 kg).
Ritkán történik meg, hogy Forma–1-es futamon a nézôk kifütyülik a gyôztes pilótát. Az osztrák A1 ringen márpedig ez történt, ráadásul a kifütyült nem volt más, mint a négyszeres (már szinte ötszörös) világbajnok, a német Michael Schumacher. S bizony, a füttykoncert igencsak jogos. Egyaránt illette Schumachert és az egész olasz istállót is, akik ritka teljesítményt értek el: egyszerre csapták be a nézôket, a jóérzést, a versenyszellemet, s ezzel együtt az egész sportágat.
Az utóbbi idôben meglehetôsen peches Rubens Barrichello (brazil, Ferrari) bizonyítani akarása szemmel látható volt az elmúlt két-három futamon. A jó formában levô pilóta az osztrák nagydíjon is remekül szerepelt, már a bemelegítôkön és az idômérôkön is a legjobbnak bizonyult. Michael Schumacher ezzel szemben csak a harmadik rajtpozíciót tudta megszerezni: a két piros kocsi közé a BMW-s kisöcs, Ralf Schumacher ékelôdött be. A rajtnál azonban Ralf, és a negyedikrôl rajtoló csapattársa, a kolumbiai Juan Pablo Montoya is elkönnyelmûsködte a dolgokat, olyannyira, hogy a sauberes Nick Heidfeldnek (német) sikerült mindkettejüket elhagynia. Az erôs BMW-motornak köszönhetôen pozícióját csak egy kör erejéig tudta megôrizni, amikor Ralf és Montoya visszaelôzte ôt. A két Ferrari kocsi ekkor már messze járt...
A meglehetôsen sok balesettel, kieséssel, motorhiba miatti kiállással tarkított nagydíjtól az esélyesek közül elsônek a finn Kimi Räikonnen búcsúzott, akinek McLarenje már a hatodik körben felmondta a szolgálatot (a finn pilóta sorozatban 5. futamát nem tudta befejezni technikai okok miatt).
A Ferrrai elképesztô fölényében zajló versenyt Olivier Panis (francia, BAR-Honda) autójának meghibásodása zavarta meg a 24. körben: a csütörtököt mondó motor csúszós olajfoltokkal szórta tele a pálya egy részét, miközben a kigyulladt kocsi az út közepén maradt. A biztonsági autó azonnal bejött a pályára, ezt kihasználva többen is — köztük a két ferraris — "lerótták" boxutcai látogatásukat. A safety car mögötti sorrend legjobbjai: Barrichello, Ralf Schumacher, Michael Schumacher, Montoya, Heidfeld, David Coulthard (skót, McLaren).
Három kör után, alighogy a biztonsági autó elhagyta a pályát, a mezôny közepén Heidfeld megpördült, a füveságyon át pörögve leelôzte néhány, a közelgô kanyar miatt fékezô versenytársát, majd nagy sebességgel a japán Szato Takuma (Jordan-Honda) autójának csapódott. Újra beküldték a safety cart! A német versenyzôt gyorsan kiemelték a roncsból, de a japánt az orvosok percekig vizsgálták. Sérülése súlyosnak tûnt, s csak utólag derült ki, hogy nincs komolyabb baj.
A biztonsági autó a 39. körben hagyta el ismét a pályát, de a verseny onnan folytatódott, ahol abbamaradt: a piros lovacskás kocsik ismét elhúztak. Igazi versengés csak az 5–6. helyekért folyt. Elôbb a kanadai Jacques Villeneuve (BAR-Honda) megelôzte David Coulthardot, s feljött az 5. helyre. Kevéssel ezután a szigetországi pilóta kisodródott a pályáról, így az olasz Giancarlo Fisichella (Jordan-Honda) is megelôzte. Villeneuve jó szereplésének technikai hiba vetett véget. Már csak az volt a kérdés, hogy az utolsó körökben Barrichello elengedi-e Schumachert. És elengedte, akkor, amikor már senki sem várta. A csapatérdek az utolsó pár méteren gyôzött — a sport pedig hatalmasat veszített.
A legjobb hat: Michael Schumacher, Barrichello, Montoya, R. Schumacher, Fisichella, Coulthard. Schumacher, utolsó csepp jóérzésének (?) jeléül, átadta Barrichellónak a gyôztesnek kijáró trófeát. Barrichello pedig, akinek szerzôdését nemrég két évvel meghosszabbította a Ferrari, mint gazdija lábához simuló kiskutya ölelte át a "nagy" Schumit a füttykoncert közepette. No comment.
A Forma–1-es világbajnokság állása a hatodik futam után: pilóták: 1. Michael Schumacher 54, 2. Montoya 27, 3. Ralf Schumacher 23, 4. Barrichello 12, 5. Coulthard 10, 6. Jensen Button (angol, Renault) 8 pont; konstruktôrök: 1. Ferrari 66, 2. BMW-Williams 50, 3. McLaren-Mercedes 14, 4. Renault és Sauber-Petronas 8–8, 6. Jaguar 3 pont.
Következik a világbajnokság hetedik futama: monacói nagydíj (május 26., Monte-Carlo).
Középiskolai továbbtanulási lehetôségekrôl tartottak tájékoztatást vasárnap a nyolcadikos tanulók és szüleik számára a bethleni Grigore Silasi Iskola magyar tagozatának szervezésében. A szervezôk meghívták a környezô települések magyar tagozatos iskoláit is, így a bethleniek mellett magyardécseiek, felôriek is jelen voltak.
A meghívott középiskolák részérôl a kolozsvári Református Kollégium, a dési líceum és a bethleni Petru Rares Nemzeti Kollégium képviseltette magát. A résztvevôk aprólékos tájékoztatást kaptak a fent említett intézmények beiskolázási programjairól, valamint az ott szerezhetô képesítésekrôl, plusz képzési lehetôségekrôl. Kérdések és válaszok hangzottak el, valamint a beiratkozásokkal kapcsolatos észrevételek, amelyek a más megyékbe jelentkezôk lehetôségeinek korlátozottságát nehezményezték. A tájékoztatás csupán elméleti líceumi oktatásról szólt, nem voltak jelen magyar nyelvû szakoktatási intézmények képviselôi, hiszen ilyen megyénkben nem létezik. A jövôre nézve jó lenne ilyen irányban is szélesíteni a tájékoztatást.
Elhangzottak olyan kérések is, amelyek ismét aktuálissá tennék egy magyar tannyelvû szakiskolai osztály beindítását Bethlenben. A tanügyi törvény értelmében a következô iskolai évben ez már nem lehetséges, de Balázs Dénes tanfelügyelô szerint a 2003–2004-es tanévre megszervezhetô. Sajnálatos módon a besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium magyar tagozata ebben az évben sem képviseltette magát e fontos találkozón.
Az elmúlt kilenc hónap tevékenységének kiértékelését tûzték napirendre az RMDSZ aranyosgerendi szervezetének vasárnap megtartott évi rendes beszámológyûlésén. A szervezet elnöke, Görög Károly elmondta, az eltelt idôszakban felfrissítették a tagnyilvántartást, létrehozták a település magyar kataszterét, kiosztották az új tagsági könyveket, beszedték a tagdíjakat. A szervezet tevékenységének egyik legfontosabb eredménye a helyi mûvelôdési egyesület létrehozása és bejegyzése volt. A továbbiakban egy helyi könyvtár és klub létrehozását tervezik. Szükségesnek tartják az Aranyos szabályozását, amely a Bánffy-kastély megmentését célozza. Javaslat hangzott el Aranyosgerend és Aranyoslóna szétválasztására vonatkozóan. A gyûlésen részt vett Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselô, megyei RMDSZ-elnök, Vekov Károly parlamenti képviselô, Bitay Levente megyei ügyvezetô elnök, megyei önkormányzati képviselô, Pillich László megyei kulturális alelnök, Böjthe Dániel megyei önkormányzati képviselô.
Az utóbbi években Nagyiklód községben is idôszerûvé vált az oktatási és egészségügyi intézmények korszerûsítése. Szinte minden faluban szükség volt az épületek felújítására, javítására. Pénz hiányában a községgazdák mindig elhalasztották a munkálatokat. Az idén azonban a World Vision nemzetközi szervezetnek köszönhetôen, amely több Kis-Szamos-völgyi és mezôségi településen segített, elkezdôdhettek a munkálatok. Eddig az ormányi orvosi rendelôt tatarozták, biztosították az iskola vízellátását. Nagyiklódon hozzálátnak az általános iskola sportlétesítményének kibôvítéséhez.
Szamosújvár környékén Ördöngösfüzes községben is sikeres az együttmûködés a World Visionnal. Ott sportfelszerelést juttattak a gyermekeknek, és minden reggel egy-egy meleg kiflit is kapnak a szervezet jóvoltából.
• Halálos baleset színhelye volt a DN1E60-as országút május 12-én délután fél ötkor. A 21 éves tordai Dana Cristina Nera CJ–04–TNI rendszámú BMW-jét vezette, amikor egy kanyarban elvesztette uralmát autója fölött, és a szemben lévô sávra átsodródva frontálisan ütközött a szabályosan közlekedô, Bandi Béla Iván vezette Daewoo Ticóval. A balesetben életét vesztette a Tico 30 éves, marosvásárhelyi vezetôje, és súlyosan megsérült a baleset okozója, valamint a Tico utasa, a szintén marosvásárhelyi, 50 éves Köteles Zsuzsanna.
• Doronggal verte el vasárnap este fél 10-kor a szamosújvárnémeti Marius Vasile Ciobre a szamosújvári Gheorghe Nichifort. A két férfi italozás közben szólalkozott össze, a széplaki (Bunesti-i) kiskocsmában. Az áldozatot, Nichifort koponya- és agyalapi sérülésekkel, agyrázkódással és egyéb zúzódásokkal szállították kórházba.
Az Electrica részvénytársaság kolozsvári fiókja közleményében értesíti a lakosságot, hogy karbantartási munkálatok miatt 8–15 óra között szünetel az áramszolgáltatás a következô helyeken: május 14-én, kedden — Aurel Vlaicu út 25. és 27. szám; május 15-én, szerdán — Mãrãsti téri 1. számú hôközpont, Teleorman utca 26. szám, Dâmbovitei 15. és 22. szám, Molnar Piuaru utca 6. szám; május 16-án, csütörtökön — Teleorman utca 65., 55., 52. szám, Cukorgyár utca 72., 84., 79. szám; május 17-én, pénteken — Mãrãsti téri 3. számú hôközpont, Teleorman 67., Tribunu Vlãdutiu 2., Rãsãritului 102., 103., 104., 108., Dejului 1. szám és III., IV., V. lépcsôházak, Cojocnei 5. szám (Clujana otthon).
Részletes felvilágosítást a közönségszolgálati irodától lehet kérni, a 205-065 vagy 134-333/929 telefonszámokon.
Mivel az elsô Országos Gépészeti Találkozót Székelyudvarhelyen rendezték 1990-ben, a Gépészet és Informatika tematikájú tizedik találkozót, az OGÉT 2002-t szintén ott szervezték április végén. A jubileumi találkozó iránt nagy volt az érdeklôdés: a részt vevô 135 szakember közül 70 Romániából, 60 Magyarországról, 2 Angliából, 2 Izraelbôl és egy Szlovéniából érkezett.
A plenárison és a tudományos szekciókban 69 színvonalas dolgozatot mutattak be, melyek négy téma szerint csoportosultak: számítógépes matrica-, szerszámtervezés és gyártás; minôségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika és mechatronika, valamint általános gépészet.
A dolgozatok általános jellemzôje a számítástechnika vívmányai magas szintû használatának bemutatása, amely nélkül ma már nem lehet színvonalas kutatást elképzelni.
A szakmai találkozók egyik jelentôs eseménye a Fôgépész-díj átadása, amelyet olyan neves szakember kaphat meg, aki támogatja az EMT gépészeti szakoszályának tevékenységét, elôsegíti kapcsolatrendszerének kialakítását, és hozzájárul a magyar szakmai nyelv elsajátításához, ápolásához. Az OGÉT 2002 alkalmával Fôgépész-díjat kapott dr. Pálffy Károly Kolozsvárról és dr. Halmai Attila professzor, a BMGE Finommechanika — Optika Tanszékének vezetôje.
dr. Csibi Vencel-József
az EMT gépészeti szakosztályának elnöke
témával nemzetközi kollokvium színhelye volt május 10–11. között Kolozsvár, amelyet ez alkalommal a Révkolostor–Erdôfelek és Kolozsvári Görögkeleti Érsekség szervezett.
A rangos rendezvényen, amelyre az érsekség dísztermében került sor, tekintélyes nemzetközi szakemberek és a hazai vallásfelekezetek kimagasló képviselôi értekeztek. A tanácskozáson nagyszámú érdeklôdôt vonzó elôadások hangzottak el a következô témákkal: "A 2000-es decemberi, illetve a 2001-es szeptemberi kollokviumok tapasztalatai" (Jean-Paul Durand, a párizsi Katolikus Egyetem egyházjogi fakultásának tiszteletbeli dékánja); "A román ortodox egyház egy új történelmi idôszakban, illetve viszonya az államhoz" (Ioan-Vasile Leb, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai Karának dékánja); "Az egyházi identitás és Európa-építés" (Ôexcellenciája Mgr. dr. Jean-Claude Périsset apostoli muncius-érsek); "A többségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (dr. Irimie Marga egyetemi lektor); "A Római Katolikus Egyház helye a magyar társadalomban és viszonya az államhoz" (Ôexcellenciája Mgr. dr. Erdô Péter püspök, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora); "Az egyházak és a román állam viszonyai görög katolikus szemszögbôl" (Furtunã Ioan-Iosif páter, a baziliták rendtartományfônöke, egyetemi lektor, a Romániai Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke); "Az egyházak és a román állam viszonyai — ortodox megközelítésben" (Radu Preda, az ortodox teológiai kar asszisztense); "Az egyházak és a román állam viszonya — protestáns szemszögbôl" (dr. Péter István, a protestáns teológiai kar lektora); "Az egyházak és a román állam viszonya — az adventista felekezet szemszögébôl" (Viorel Dima lelkipásztor-tanár); "A kisebbségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (Mgr. dr. Marton József pápai káplán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja); "A román állam és a romániai vallásfelekezetek" (Ionitã Stefan, a Vallásügyi Államtitkárság vezérigazgatója).
A kollokvium résztvevôit köszöntötte Bartolomeu Anania ortodox érsek, míg dr. Andrei Marga professzor, a tudományegyetem rektora fogadást adott részükre. Románia Külügyminisztériumát a munkálatokon dr. Teodor Baconsky (a Vatikánhoz akkreditált nagykövet) képviselte.
Kolozsvárra érkezése elôtt (május 7–9.) a római Szentszék nagykövete, a hazai diplomáciai testület dékánja, Ôexcellenciája Mgr. dr. Jean-Claude Périsset nuncius felkereste a gyulafehérvári római katolikus érsekséget, illetve a "Megtestesült Bölcsességrôl" elnevezett Hittudományi Fôiskolát és a Gróf Majláth Gusztáv Károly líceumi szemináriumot, amelynek diákjai ünnepi koncerttel tisztelegtek a pápa romániai képviselôje elôtt.
Minden típusú maszírozás, komoly klienseknek. Júlia-Johanna. Telefon: 091-715683. (6583673)
— Egészében véve az elmúlt tizenkét év kudarcot jelentett az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását illetôen. Ez annál is súlyosabb, mivel a román hatalomnak egy pillanatig sem volt ôszinte szándéka visszaadni ingatlan és ingó javainkat. Amikor végre a 2001/10-es ingatlantörvény megszületett, kihagyták belôle az egyházi közösségek ingatlanjait azzal az indokkal, hogy azok rendezését majd külön törvényben fogják szabályozni. Úgyszintén ezt bizonyítja a kultusztörvény elodázása is, amely azért nem született meg a tizenkét év alatt, mivel annak egyik sarkalatos pontja lett volna az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. Gondoljunk a tanügyi törvényre is, amely szintén akadályokat gördített az iskolaépületek visszaadása elé. Vagy vegyük például az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerzôdést, amelybôl az utolsó pillanatban kimaradtak az egyházi ingatlanokra vonatkozó elôírások. Ezek a legfontosabb bizonyítékok, de az elmúlt tizenkét évben minden jel arra mutatott, hogy valójában nincs komoly politikai szándék a román hatalom részérôl a mintegy kétezer ingatlan ügyének rendezésére. Hasonló a helyzet a görög katolikus egyházi tulajdonokkal is. Ôk valamivel jobban állnak, mint mi. Ingatlanjaik bizonyos részét visszaadták, legalábbis papíron. Amit tizenkét évig velünk mûveltek, az gyalázat. Arcul csapása nemcsak a tekintélyes egyházi vezetôknek, hanem azoknak is, akiket ôk képviselnek. Lényegében tizenkét évig hazudoztak, áltattak bennünket. Jól megkoreografált, halogató taktika és kirakatpolitika szenvedô alanyai voltunk. Legutóbb azt javasoltam egy gyûlésen, hogy a román állam fizessen kártérítést a négy egyház nyolc püspökének és fôgondnokainak azért a tizenkét évi erkölcsi, fizikai fáradságért, szakértôi munkáért és anyagi kárért, amibe ez a több éve tartó "becsapós játék" került.
— Milyen álláspontot fognak képviselni az Európa Tanács felügyelô bizottságának május 15-i ülésén?
— Áprilisi strasbourgi látogatásunk során alkalmunk volt találkozni többek között Bársony Andrással, a bizottság elnökével is, akivel végigbeszéltük az egyházi ingatlanok ügyét. Nagyon segítôkésznek mutatkozott, és azt ígérte, hogy a május 15-i bukaresti tanácskozáson komolyan fel fogja vetni az 1997/1123-as ötpontos ajánlás teljesítésének kérdését. Ezek egyike elôírja, hogy 1998-ig Romániának rendeznie kell az egyházi ingatlanok ügyét a restitutio in integrum elve alapján. Azóta nem egy, hanem öt év telt el és az ET lemaradt a saját maga megszabta feladatok ellenôrzésében. A dolog annál is furcsább, mivel az RMDSZ is lemaradt, hiszen képviselôi ott ülnek a román küldöttség tagjaiként az ET parlamenti közgyûlésében. Mi sem lett volna természetesebb, mint hogy számon kérjék a határozat rendelkezéseinek betartását. Ehelyett Frunda úr élen járt abban, hogy Románia monitorizálását felfüggesszék, éppen ennek az öt pontnak a feltételével. Az RMDSZ politikusának hivatása lett volna, hogy a számonkérést is legalább ugyanolyan következetesen szorgalmazza, mint Románia monitorizálásának a megszüntetését. Sajnos, erre nem került sor. Legutóbbi strasbourgi látogatásunkon szorgalmaztuk, hogy kérjék számon Romániától az öt pontot, és ezen belül az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elodázását. Bársony úr nagyon elôzékeny volt, úgyszintén Bruno Haller, az ET parlamenti közgyûlésének fôtitkára is, aki külön támogatásáról biztosított. Abban állapodtunk meg, hogy a május 15-i bukaresti ülésre meghívást kapnak az egyházak vezetôi is, és amennyiben lehetséges lesz, a felügyelô bizottság küldöttei néhány nappal korábban külön is felkeresik az érdekelt egyházakat. Erre úgy látszik már nem jutott idô, ám a 15-i találkozón mi is jelen leszünk Bukarestben. Ezen a görög katolikusokkal együtt azon fogunk fáradozni, hogy tényekkel bizonyítsuk: Románia nemhogy nem tett eleget a nemzetközi követeléseknek, hanem valósággal elszabotálta az egyházi ingatlanok sorsának rendezését. Sôt, olyan törvénytervezetet kívánt benyújtani, amely további tíz esztendôre odázná el az egyházi ingatlanok ügyének érdemi orvoslását. Az RMDSZ-t felkértük, hogy az egyházak által elkészített törvénytervezet minden lényeges elemét építsük be a 2000/94-es kormányrendelet szövegének módosításába, ugyanis csakis így képzelhetô el bármilyen egyetértés az egyházak és a kormány között. Sôt, feltételként szabtuk meg azt is, hogy az eddig visszaadott ingatlanok tényleges átadása mielôbb történjen meg, a visszaigényelt épületek tíz százalékát pedig haladék nélkül adják vissza. Csakis ebben az esetben fogjuk támogatni a román ingatlanrendezési törvényt.
— Amennyiben mégsem kapnak kellô garanciát arra, hogy az elkövetkezô idôszakban minél rövidebb idôn belül megoldódik az egyházi ingatlanok ügye, szándékukban áll-e kérni Románia utómonitorizálásának folytatását?
— Tavaly novemberben nemzetközi ingatlanügyi értekezletre került sor Kolozsváron, ahol a magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház közös nyilatkozatban helyezte kilátásba, hogy amennyiben nem történik meg az ígért rendezés, akkor kérni fogják Románia monitorizálásának a folytatását. Nehéz helyzetben vagyunk, mert elkötelezett hívei vagyunk Románia euroatlanti csatlakozásának, hiszen az egészében véve nekünk is jó. Viszont semmiképpen sem tehetjük azt, hogy érdekeink feladása árán támogassuk Románia integrációs törekvéseit, miként az az elhíresült snagovi egyházi nyilatkozat esetében történt. A kérdésre a választ "pozitívan" fogalmaznám meg. Az egyházak elkötelezetten támogatják Románia felvételét a NATO-ba vagy az Európai Unióba azzal a feltétellel, ha a kormány teljesíti a tagsághoz szükséges alapvetô követelményeket. Ezek közé tartoznak nemcsak az egyházi ingatlanokra vonatkozó elôírások, hanem általában véve a kisebbségekkel kapcsolatos normák is. Fájdalommal állapítjuk meg, hogy ma már szinte minden európai dokumentumból kimarad a magyarság, annak puszta említése sem történik meg. Ezzel szemben a romákról, a homoszexuálisokról, a hátrányos helyzetû gyermekekrôl mindig szó van. Természetesen nekik is helyük van, de hogy a magyarságot kifelejtik, és ezt éppen az RMDSZ segédletével, ez az egyházak számára elfogadhatatlan.
Románia újabb nemzetközi tudományos konferenciát kíván rendezni a moldvai csángók eredetének és kultúrájának tisztázására — közölte Ghiorghi Prisãcaru, a román szenátus külügyi bizottságának kormánypárti elnöke. Prisacaru, aki tagja az Európa Tanács parlamenti közgyûlése munkájában részt vevô román delegációnak és az ET kulturális bizottságának elmondta, hogy a konferenciát a tervek szerint július elején Iasiban (Jászvárosban) tartják meg román és külföldi csángókutatók részvételével. A román politikus hangsúlyozta, hogy reményei szerint a rendezvényre kellô figyelmet fordít majd az Európa Tanács is. Mint mondta, ígérete van arra, hogy az ET kulturális bizottságának, elnöke is jelen lesz a tanácskozáson.
A tíz NATO-tagjelölt ország külügyminisztereinek Colin Powell amerikai külügyminiszterrel tartandó találkozóján Románia javasolni fogja, hogy a tagjelöltek készüljenek fel az Észak-Atlanti Szövetség országai által Prágában elfogadásra kerülô teljes döntés- és elkötelezettség-csomag vállalására, áll abban a nyilatkozatban, amelyet Adrian Nãstase kormányfô juttatott el hétfôn a Mediafaxnak. Az amerikai külügyminiszter és a Vilnius-csoportot alkotó tagjelöltek diplomáciai vezetôinek találkozójára ma este, Rejkjavikban kerül sor a NATO-tagállamok külügyminiszteri értekezletének keretében.
Nyilatkozatában a román miniszterelnök hangsúlyozza: a rejkjaviki találkozó keretében elemzik az egyes NATO-tagjelöltek által az integrációs felkészülés során elért eredményeket. A román kormány elôkészített egy sor érvet a partnerállamokkal és a többi tagjelölt országgal tervezett párbeszédre, továbbá meghatározta azokat a hozzájárulásokat, amelyeket Románia javasolni fog majd az Euro-Atlanti Partnerségi Tanácsban sorra kerülô viták során, szögezte le a kormányfô. Románia azt szeretné, hogy a prágai döntés a NATO lehetô legrobosztusabb bôvítését jelentse, összhangban George W. Bush amerikai elnök megfogalmazásával ("a Balti-tengertôl a Fekete-tengerig"), áll a kormányfô nyilatkozatában.
A rejkjaviki találkozón várhatóan nem kerülnek nyilvánosságra a NATO opciói a bôvítés struktúrájával kapcsolatban. "A Rejkjavik-mozzanat azonban mindenképpen regisztrálja majd országunk jelentôs eredményeit és az általunk vállalt reformok iránt tanúsított komolyságot", áll a közleményben.
A román és a bolgár parlament külügyi bizottságai hétfôn, Ruszéban közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben "határozott meggyôzôdésüknek" adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy Romániát és Bulgáriát felkérik a NATO-hoz való csatlakozásra a prágai csúcstalálkozón. A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária felvétele az Észak-Atlanti Szövetségbe "döntô jelentôséggel bír Európa stabilitása és biztonsága szempontjából".
"Megállapítjuk, hogy a NATO bôvítésének déli dimenziója állandó támogatásnak örvend", áll a nyilatkozatban. A román és a bolgár honatyák ugyanakkor elkötelezik magukat az iránt, hogy országaik a lehetô legjobban felkészüljenek a NATO-tagságra. A közös nyilatkozat szerint Románia és Bulgária továbbra is együttmûködnek a térség biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében.
A Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara földszinti 4-es szobájában munkanapokon 9–13 óra között mûködô nyilvántartási irodájában (birou unic), a 76-os számú sürgôsségi kormányrendelet révén lehetôvé válik a mûködési engedély kibocsátása a kamaráknál.
Mivel falusi környezetben több, mint 38 ezer vállalat van bejegyezve, új módszerrel próbálják betartani a megszabott június 30-i határidôt. Az a cég, amely eddig a dátumig nem változtatja meg dokumentumait, utána már nem végezheti tevékenységét. A kamara székhelyén folyó mindennapos munkával párhuzamosan kiszállásokat szerveznek vidékre, ahol az elsô szakaszban kérelmeket állítanak ki magánszemélyek és családi vállalkozások számára, amelyek engedélyezése a kereskedelmi nyilvántartási ügynökség igazgatójának a hatáskörébe tartozik. Utána pedig a kereskedelmi társaságokkal foglalkoznak, olyan ütemterv alapján, amelyet a helyi önkormányzattal közösen állapítanak meg. A helyi polgármester közhírré teszi, hogy melyik nap érkezik a településre a kamara küldöttsége, az elmegy és megvizsgálja, milyen iratok vannak, melyek hiányoznak, az érdekelt hamar behozza otthonról a még szükséges iratokat, így fölösleges utazástól kímélik meg. Minden cég, amely az 54-es vagy 31-es számú törvény alapján mûködik, köteles kicserélni dokumentumait, tevékenységétôl függetlenül. Ez alkalommal erkölcsi rendezésre is sor kerül, mivel sok az úgynevezett fantom vállalat, amely a valóságban nem létezik. A kamara pedig aktualizálni szeretné adatbankját, hogy kiderüljön, ki, hol és milyen valós munkát végez.
A káefték kötelesek év mérlegeiket a pénzügyi igazgatóságnak és a kereskedelmi kamarának is leadni. Sokan nem jönnek el a kereskedelmi kamarához, most viszont a törvény a mulasztókkal szemben többmilliós büntetéseket helyez kilátásba.
Május 13., hétfô
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
30 200/30 400 |
33 200/33 400 |
122/125 |
Május 14., kedd
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 30 620 lej, 1 USD =33 433 lej, 1 magyar forint = 125 lej.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |