 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. május 22.
(XIV. évfolyam, 113. szám)
A kisbácsi állami mezôgazdasági vállalat privatizációja során a környezô falvak határában található több száz hektár gyümölcsös visszakerült a jogos tulajdonosokhoz: a földterületeket Méra kivételével mindenhol kimérték a gazdáknak. A mérai, közel száz hektáros gyümölcsösben két juhnyáj is legel, a jogos tulajdonosok pedig a prefektúrán, a mezôgazdasági vezérigazgatóságon és a megyei tanácsnál kilincselnek. Azt állítják, hogy a kisbácsi polgármesteri hivatal illetékesei nem akarják gyümölcsösrészüket tulajdonba helyezni, mivel a mérai juhtartó gazdákkal titokban kiegyeztek, hogy azok a falu szomszédságában, más földjein legeltethessék állataikat.
Tôtszegi István mérai gazda otthonában magyarázza el, hogy az öt éve kimérésre váró gyümölcsös rokonokat, barátokat tett kibékíthetetlen ellenséggé. Az állami gazdaság felbomlásakor a gyümölcsösök az Állami Földek Ügynökségétôl átkerültek a polgármesteri hivatal hatáskörébe, hogy a földtörvény értelmében a gazdákat tulajdonba helyezzék, ami Mérában mai napig nem történt meg. Tôtszegi szerint — aki szüleivel jelenleg a falu legnagyobb állattartó gazdája — a kisbácsi alpolgármester, Márton Elek április eleji falugyûlésükön megígérte a méraiaknak, hogy május elsejéig a gyümölcsösben megszüntetik a legeltetést, és kimérik az emberek tulajdonát. Erre azonban nem került sor: továbbra is több, mint négyszáz juh legel a fák között, miközben sok gazdának nagy szüksége volna a lekaszálható fûre. Tôtszegiék az elmúlt télen is több tízmillió lejre vásároltak szénát, a gyümölcsös területén lévô jókora területüket ôk sem kaszálhatták.
Ottlétünk hírére Szabó János, Varga Sándor, Kelemen György és Horváth András is betér Tôtszegiék portájára panaszkodni. Mindannyian földet követelnek vissza a gyümölcsösbôl. Itt elsôsorban nem a falubeli juhtartó gazdák a hibásak, mondják, hanem a polgármesteri hivatal, aki hagyta éveken át elmérgesedni a helyzetet. Megkérdeztem: a két helybéli tanácsos miért nem próbálja orvosolni a helyzetet, hiszen valamennyiük választottjai?
A gazdák elégedetlenek tevékenységükkel. Az egyik tanácsos, Hatházi Ferenc maga is a gyümölcsösben legelteti juhait, így nem fûzôdik semmiféle érdeke a terület kiméréséhez. A polgármesteri hivatalban érdeklôdô panaszosoknak mindannyiszor azt mondták, hogy hamarosan jönnek a földmérô szakemberek, de a falugyûlés óta több, mint másfél hónap telt el... Tôtszegi azt is elmondta: legutóbbi reklamációjukra a román polgármester az andrásházi tanácsos révén eltávolította a román gazdákat a mérai gyümölcsösbôl. A magyar alpolgármester felszólítást küldött a mérai juhászoknak, akik azonban rá se hederítettek. A hivatalos felszólításon nem volt dátum, hogy meddig kell a juhokat kihajtani, így a gazdák továbbra is a gyümölcsösben legeltetnek. Mivel hetek óta nem történt elôrelépés, beadvánnyal fordultak a prefektúrához, amit 33 gazda írt alá. Itt a földügyekkel foglalkozó irodavezetô azt tanácsolta, forduljanak az ügyészséghez, hogy az állami szervek vizsgálják ki az ügyet. A megyei földosztó bizottság csak a polgármesteri hivatal tulajdonbahelyezése után tudja a törvény alkalmazását ellenôrizni.
A környezô falvak közül Méra határa a legkiterjedtebb, ezért érthetetlen számomra, hogy miért ragaszkodik néhány juhosgazda ahhoz, hogy a gyümölcsösben legeltessen, ami helyrehozhatatlanul megrontja az emberi kapcsolatokat. A gazdák szerint ennek az a magyarázata, hogy a gyümölcsös ugrásnyira van a falutól, nem kell kilométereket szekerezni, így állandó perpatvar árán is inkább a kényelmesebb megoldást választják. A mai elmérgesedett helyzethez az is hozzájárult, hogy a faluhoz közelebbi juhlegelôt a bivalycsorda foglalta el, a bivalytartó gazdák egy része pedig abban érdekelt, hogy a bivalycsordát ne hajtsák a szomszédos, távolabbi legelôre. Ma már ôk is azért perlekednek egymással, hogy a juhok maradjanak csak a falu feletti dombon... A példátlan legelôvita megosztotta a falut, miközben Méra távolabbi legelôi jórészt üresen állnak. Igaz, a szörnyû határutak miatt a 6–8 km-nyi távolságokat egyre nehezebb bejárni traktorral vagy szekérrel.
Az elmérgesedett mérai ügyben megkerestük Márton Elek kisbácsi alpolgármestert is, aki elmondta: a polgármesteri hivatalban dolgozó agrárszakember mellé a napokban alkalmazták polgári szerzôdéssel a mérai Varga András agronómust, így jövô héttôl ketten fognak hozzá a mérai gyümölcsös kiméréséhez. Az alpolgármester a gazdák közötti ellentétekkel magyarázta a visszás helyzetet, hiszen néhány héttel ezelôtt a nagyállatok is a gyümölcsösben legeltek, és addig béke volt... A gyümölcsös 30 százalékát tavaly késô ôszig kimérték, a hátramaradó részt pedig idén tavaszra halasztották. Márton Elek szerint a következô két-három hétben szeretnék befejezni a mérai tulajdonbahelyezést, amit az is késleltetett, hogy csak itt nem sikerült megegyezniük a gazdáknak a gyümölcsös szakszerû kihasználásáról. Többen jelezték, hogy a fákat ki szeretnék vágni, társulás létrehozása pedig szóba sem jöhet. Az alpolgármester eltúlzottnak tartja azt a hangerôt, amivel Mérából néhány ember a polgármesteri hivatalt vádolja. Személyesen ô is elítéli a gyümölcsösben történô legeltetést, amit a tulajdonbahelyezés befejezésével lehet orvosolni.
Kolozsvár elsô emeletes parkolóját kívánja felépíteni a Valcon Grup kereskedelmi társaság. Tegnapi sajtótájékoztatójukon ismertették elképzelésüket: az Albac utcai közlekedési rendôrségi székhely közelében szeretnék megvalósítani a 180 férôhelyes, háromszintes épületet. A kapacitás 70%-át a rendôrségi ügyfelek, 30%-át pedig a környéken lakók rendelkezésére bocsátanák. Mihai Conea, a Valcon Grup kanadai résztulajdonosa a befektetési költségekrôl csupán annyit árult el, hogy az építkezés 350-600 ezer dollárt tesz ki. Miután a városházával aláírják az erre vonatkozó dokumentumot, nyolc hónap alatt akarják üzembe helyezni a beruházást. A tavalyi 464-es számú városi tanácsi határozat értelmében a társulási szerzôdés 20 évre szólna, melynek lejárta után az ingatlan a helyi tanács tulajdonába kerülne. 200 négyzetméteres területrôl van szó, amely azonban a tervezés utólagos megváltozása miatt módosításra szorul és a legközelebbi tanácsülésen ezt a változtatást szeretnék elérni. A befektetés teljes költségei elôreláthatólag 10–15 év alatt térülnének meg.
A polgármesteri hivatal elégedett a Valcon Gruppal történt eddigi együttmûködéssel (ennek eredményeképpen Romániában nálunk jelentek meg az elsô parkolóórák), és a jövôben rá szeretné bízni a Széchenyi téri mélygarázs megvalósítását is. A vállalat más, nyugati szellemben fogant szolgáltatások bevezetésének a tervét is dédelgeti. Az ún. "mozgó piacok" ötlete csak nálunk ismeretlen, azért nincs is rá megfelelô jogszabály. Olyan, platformokon mozgatható minipiacokról van szó, amelyek a nehezen mozgó, idôs emberek ellátását enyhítenék. Más elképzelés szerint a Valcon Grup vállalná a fôtéri és a zeneiskola melletti római kori történelmi leletek konzerválását, közkinccsé tételét, felügyeletét. Erre viszont jelenleg nincs hivatalos felhatalmazása, ezért nem tud tájékoztatni a részletekrôl. A többszintes parkoló beruházásának mûszaki tervét viszont két héten belül nyilvánosságra hozzák — ígérte a Valcon Grup vezetôsége.
A napokban Kolozsváron hosszú sorok kígyóztak a Napolact-üzletek elôtt. Az olcsóbb Napolact-tejért — régi szokás szerint —sorban állnak az emberek. A tejtermékeket elôállító cég képtelen vásárlóinak akadálymentes ellátást biztosítani, hiszen a megye gazdáitól befolyó nyersanyag nem elégíti ki a lakosság szükségleteit. Az Állategészségügyi Igazgatóság által végzett legújabb ellenôrzések kimutatták: sok gazda által beszolgáltatott tejben mérgezô anyag található, így tovább csökken a felvásárolható tejmennyiség. Sok termelônek a tej eladása az egyedüli jövedelemforrása, és ha azt nem tudja értékesíteni, igen nehéz helyzetbe kerül.
Kiss Zoltán zsuki tanácsos a Visán és környékén tapasztalható kritikus helyzetrôl számolt be lapunknak. A gazdák többsége eddig a tej eladásából tartotta el családját.
Április 12-én azonban katasztrófa történt: különbözô ellenôrzések folytán kiderült, hogy a visai és a környékbeli tej mérgezett.
A közeli falvakból naponta 800 liter tej került a kolozsvári Napolacthoz, amiért mintegy 130–140 millió lejt kaptak havonta a vidék gazdái. — Nem elég, hogy csak 4500 lejt kapunk a tejért, most ezt a plusz terheket is kénytelenek vagyunk elviselni. Ezelôtt két hónappal szövetkezetet is alapítottak a visaiak a kormány által megígért 1400 lejes támogatás igénybevételére, azonban most már ezzel a kedvezménnyel sem tudunk élni" — mondotta keserû szájízzel a tanácsos.
A tejbotrány legnagyobb haszonélvezôi a malacozó kocák és a gazdák városi rokonsága. A disznók már több mint egy hónapja felséges reggelit kapnak, a városi rokonság sovány keresetébôl pedig nem telne napi tejetermékre, így a sajtot ingyen kapják a vidéki rokonoktól. A tanácsos elmondta: a visai parasztokon kívül hasonló helyzetbe kerültek a kötelendi, a bonchidai, a magyarkályáni és a gyulatelkei gazdák is.
Ioan Fritea, az Állategészségügyi Igazgatóság fôorvosa a Szabadság kérdésére elmondta: nagyszabású ellenôrzéseket végeztek az utóbbi hetekben, körülbelül hat érintett községben. Fritea szerint az ellenôrzéseket a csoportos begyûjtési rendszer hátráltatja, mert nem tudható, hogy éppen kinek a teje tartalmazza a mérgezô anyagot.
Az egészségügyi felügyelô a Torda melletti hulladéktárolóból eltulajdonított vegyszerek tiltott forgalmazására gyanakszik. A tavaly kirobbant botrányt a hatóságoknak csak ideiglenesen sikerült kezelni, hiszen a tordai Vegyiüzemnek a hulladéktárolójából továbbra is vegyszerként értékesítik az ellopott anyagot.
A fôorvos szerint a veszélyes anyagnak csupán a szaga hasonlít a DDT nevû rovarirtószeréhez, különben teljesen más hatású szer. Ennek ellenére egyes gazdák — bizonyára a jutányos ár miatt — elôszeretettel vásárolják a kéznél levô rovarirtószert, ami a tehenek féregtelenítésekor kerül az állat emésztôrendszerébe, így a tejbe is. Fritea szerint a klórtartalmú szerves vegyületet tartalmazó szereket csak 1985-ben tiltották be, ezért régebb sokkal magasabb határértéket szabtak az élelmiszerek vegyületettartalmának. Amióta e szereknek mezôgazdaságban való használatát betiltották, az igazgatóságnak kötelessége intézkedéseket tenni, a vegyület nyomainak észlelése esetében is.
Fritea a laboratóriumok túlterheltségérôl panaszkodott, hiszen a temesvári, élelmiszerek vizsgálására szakosodott laboratóriumhoz Erdély valamennyi nagyvárosából küldenek mintát. A fôorvos azt is elmondta: a pozitív eredmények költségeit a gazdáknak kell fizetniük. Egy vizsgálat ára 1 300 000 lej.
Amíg valamilyen faluban az egészségügyi szervek megtiltják a tej eladását, a Napolact nem vásárolhatja fel, tudtuk meg az illetékesektôl.
Gyönyörû természeti környezettel dicsekedhetünk a Kolozsvárhoz közeli Kisbánya révén, amely azonban túlzsúfolt, elhanyagolt, szinte semmilyen követelménynek nem tud megfelelni jelenlegi, valójában alig létezô szolgáltatásaival. Ezt az üdülôközpontot azonban pár éven belül európai szintûvé akarjuk alakítani, mondotta Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a megyei városrendezési és területfejlesztési bizottság tegnapi gyûlése után, összegezve az ismertetett és elfogadott megvalósíthatósági tanulmányok lényegét.
A megyei városrendezési és területfejlesztési bizottság hatáskörébe tartozik a helyi érdekeltségû építészeti és egyéb hasonló tervek jóváhagyása, amelyek ezután a "rábólintás" után mehetnek tovább, illetve kezdhetik majd el az érintett munkálatokat. Mint ismeretes, a tervezésnek különbözô szakaszai vannak. A bizottság elôtt ismertetett megvalósíthatósági tanulmányok az elképzelés mellett tartalmazzák a szükséges költségeket is. Ezek ismeretében hagyják majd jóvá a terveket. A tegnapi gyûlés fô témáját Kisbánya képezte, és az üdülôközponthoz kapcsolódóan négy tervet fogadott el a bizottság. Ezek a villamosenergia bevezetésére, vízellátásra és csatornázásra, az utak javítására és felújítására, valamint korszerûbb sípályák létesítésére és mûködtetésére vonatkoztak. Az újonnan létesítendô sípályák kapcsán elhangzott, hogy a helybelieknek cseretelket ajánlanak majd fel, a pályák a szükséges felszereléssel együtt 290 milliárd lejbe kerülnének. A víztisztító állomás költségét 112 milliárd lejre, az utak kibôvítését 40 milliárd lejre becsülték. Mindezeknek a tanulmányoknak az alapján összeállítanak majd egy pályázatot a PHARE 2003. programra, és mihelyt a pénzügyi támogatást megkapják, hozzá is kezdenek a 3-4 évesre tervezett munkálatok kivitelezéséhez, magyarázta Kerekes Sándor.
A bizottság keddi ülésén fiataloknak szánt lakásépítési terveket is jóváhagytak. Kolozsváron a Rákkutató Intézet területén építkezik majd az Országos Lakásügynökség, az ide tervezett 26, egy-kétszobás lakást rezidens orvosoknak szánják. Tordán 48 lakásos tömbházat terveznek, az egy valamint kétszobás lakások ára 309 ás 466 millió lej között változik, bizonyos ingatlanokat azonban bérelni is lehet. Hunyadon 9 lakrészes házat építene a lakásügynökség, ennek összköltségét 68 milliárd lejre tervezték, a lakások négyzetmétere 235 euró, tehát körülbelül 6,5 millió lej. Az országos ügynökség lakásai sajnos nagyon lassan épülnek, természetesen az örökös pénzhiány miatt, emellett a helyi önkormányzat is nehézkesen utal ki számukra területet. És mindegy, hogy a fiatalok megvásárolni vagy bérelni szeretnék ezeket, az áruk minden esetben hatalmas, a havi részletek számukra megfizethetetlenek, vélekedett a tanács alelnöke.
Miután hétfôn délután egy épülôfélben levô fal összeomlott és maga alá temetett három személyt, akik közül egy 19 éves fiatal életét vesztette, a kolozsvári Ügyészség bûnvádi nyomozást indított a terület tulajdonosa, valamint egy, a tragikus baleset elôidézésében szerepet játszó traktorista ellen. Az elhunyt diák iskolájában tegnap vallásos szertartással emlékeztek az áldozatra.
Hétfôn délután négy órakor a 19 éves Rares Florin Horvath, testvére, a 20 éves Radu, valamint barátjuk, Florin Moga a Mezôgazdasági Iskolacsoportból tartott hazafelé a Mãrãsti-negyedi Duna utcában, amikor egy frissen felhúzott fal rájuk omlott. Rares a helyszínen életét vesztette. Testvérének sikerült elugrania a dôlô fal alól, barátjuknak pedig csak a lábát temették be a faldarabok, ôt az ortopédián kezelik. A balesetben súlyosan megsérült az építkezésen dolgozó egyik munkás, Csutak Csaba is, ôt mellkasi és koponyasérülésekkel, többszörös lábtöréssel szállították kórházba és nem sokkal késôbb meg is mûtötték.
Az elsô jelek szerint a tragikus esemény azért következett be, mert a fal alapja túl kicsi volt, illetve a fal nem bírta a belülrôl rá nehezedô földtömeg nyomását.
A baleset bekövetkezte után az illetékes szervek elkezdték a szerencsétlenség pontos körülményeinek feltérképezését, illetve a vétkesek kiderítését.
A Munkaügyi Hivatal vezetôsége szerint a történteket nem lehet munkabalesetként elkönyvelni, inkább veszélyes incidensrôl beszélhetünk. A hivatal felügyelôi szerint a fal a közelében levô több tonnányi föld nyomása alatt omlott össze, és a balszerencse úgy hozta, hogy a fiatalok éppen akkor mentek el a fal mellett. Stefan Cublesan fôügyész elmondta: a terület tulajdonosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával indul nyomozás, míg Gheorghe Sarvadi traktoristát, aki a baleset pillanatában éppen földet rakodott le a jármûbôl a fal közelében, munkahelyi mulasztás vádjával vizsgálják.
Az Építkezés-felügyeleti Hivatal illetékesei a kezdeményezett ankét során megállapították, hogy azok a munkálatok, amelyek a fal közvetlen közelében történtek, nem rendelkeztek engedéllyel. Dan Subtiricã fôfelügyelô kedden azt nyilatkozta, hogy a fal összeomlását a fal melletti tér földdel való feltöltése okozta. A feltöltött területen pékség épült volna. Subtiricã azt is hozzáfûzte, hogy a pékség tulajdonosa és a kivitelezô cég között nem volt semmilyen szerzôdés, hiányzott továbbá az építkezési engedély, de nem találtak technikai iratokat és építési tervet sem. A munkálatokat szakképzetlen munkások végezték, nem ellenôrizték szakértôk. A hivatal ilyen körülmények között mindkét cég tulajdonosa ellen javasolni fogja bûnvádi eljárás indítását.
Mint kiderült, Ilie Monorean, a telek tulajdonosa a pékség mellett egy nyári kertet akart létrehozni. Az elmúlt hetekben a polgármesteri hivatalnál kérvényt nyújtott be az építkezési engedély meghosszabbítására, amelyhez változtatásokat is csatolt. Amint azt Minodora Friteától, a polgármesteri hivatal Ellenôrzô Igazgatóságának vezetôjétôl megtudtuk, a hétfôn leomlott fal építésére nem volt engedélye. Ennek ellenére a tulajdonos építkezési céget bízott meg a munkálat elvégzésével, amelyik az elmúlt héten felhúzta a falat, aminek nem volt elég mély az alapja ahhoz, hogy megtartsa a földtömeget.
Az elhunyt fiatal az iskolacsoport esti tagozatos diákja volt. Az iskola tanárai gyûjtést kezdeményeztek az áldozat családjának pénzbeli megsegítésére.
"Egyértelmûen megállapítható, hogy országunk nem, vagy csak részben teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az Európa Tanácsba való felvételekor elôírtak számára. Következésképpen a múlt héten Bukarestben ülésezô monitorizáló bizottság ez ügyben olyan egyoldalú politikai döntést hozott, amely nem vette figyelembe az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos követeléseit" — áll a Királyhágómelléki Református Püspökség szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.
A püspökség álláspontja szerint a román hatóságok március 12-i bizalmas jelentésükben tudatosan és durván félrevezették az Európa Tanácsot, ezzel is elôsegítve a számukra kedvezô határozat megszületését. Bársony András bizottsági elnök elmondása szerint a román ET-küldöttség eme jelentéséhez egyetlen román ellenzéki párt vagy civil szervezet sem fûzött semmilyen kritikai észrevételt. Következésképpen a jelentés tartalmazta durva hazugságokat az RMDSZ is szó nélkül hagyta annak ellenére, hogy Frunda György szenátor alelnöke az ET monitorizáló bizottságának — áll a közleményben.
"Egyházunk és a többi kisebbségi testvéregyház mély sajnálattal tapasztalja, hogy az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelemben magyar érdekvédelmi szervezetünk az európai követelések szigorú és maradéktalan betartása, valamint a kisebbségi egyházak, illetve kisebbségi magyarságunk érdekeinek következetes képviselete helyett lépten-nyomon a román kormánynak a mieinket keresztezô érdekeit részesíti elônyben (...) Kisebbségi egyházainknak alapvetô érdeke az, hogy az RMDSZ, Románia integrációs törekvéseit támogatva ugyan, de megalkuvás, valamint etnikai és felekezeti különbségtétel nélkül képviselje az egyházi tulajdonok teljes körû visszaszolgáltatásának ügyét" — fogalmaz a közlemény.
Megtudhattuk: Tôkés László, királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megkereséssel fordult az RMDSZ Szövetségi Képviselô Tanácsához (SZKT), nevezetesen Frunda György SZKT-elnökhöz, kérve az egyházi ingatlanok ügyének napirendre tûzését a május 25-i ülésen, és azt is szorgalmazta, hogy erre a tanácskozásra kapjanak meghívást az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôi is. Sajnálattal kell azonban megállapítania, hogy sem Románia euro-atlanti integrációjának kérdése, sem az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok ügye nem szerepel napirenden.
A Román Nemzeti Egységpárt bepereli Kolozsvár polgármesterét, a nemzeti szimbólumok megsértése miatt.
A RNEP büntetôfeljelentést tesz az ügyészségen Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ellen, a nemzeti szimbólumok megsértéséért — nyilatkozta kedden apárt alelnöke, Ioan Gavra. Az alelnök a Kolozsvár belvárosában oszlopokra elhelyezett nemzeti színû szemeteskukákat nehezményezi. Szerinte a polgármester akciója törvénytelen, ugyanis Funar ezzel megszegte a nemzeti lobogó kitûzését szabályozó törvényt.
Ioan Gavra azt is elmondta, hogy a RNEP kolozsvári fiókja kérni fogja a prefektúra vezetôségét, hogy kezdeményezzen ankétot a kolozsvári polgármesteri hivatal és a polgármester tevékenységét illetôen, hangsúlyozva a miniszterelnöki Ellenôrzô Testület vizsgálatának szükségességét.
Vasile Soporan prefektus szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében kifejti: a polgármester legújabb kezdeményezése — trikolór szemeteskukák elhelyezése — a nemzeti szimbólumok súlyos megsértése. A cirkuszi forgatókönyvekbôl kifogyhatatlan polgármester a közpénzt saját választási fantáziájára fordítja, korlátlan megvetéssel kezelve a polgárok reális szükségleteit — áll a közleményben.
A város vezetôjének excentrikus megnyilvánulásáért különösen nagy árat fizetnek a kolozsváriak, ugyanis a számlán az Európától való elszigetelôdés, a befektetôk hiánya, a gazdasági stagnálás és a munkanélküliség áll. A nemzeti szimbólumok készakarva történô lealacsonyítása, amelyet már korábban kompromittáltak a háromszínû padok és oszlopocskák, nem értelmezhetô másként, mint felelôtlen támadás a nemzeti identitás és annak értékei ellen — áll a közleményben.
A Clujeanul hetilapban közölt, Ne szennyezzétek be a trikolórt címû írásra, illetve az ôt ért támadásokra reagálva a polgármester pontosít. Szerinte a rosszhiszemûek és a románellenes lelkületûek összetévesztik a nemzeti jelvényeket, a szemeteskosarakat és a szivárvány színeit. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal határozata, hogy kísérleti jelleggel a szivárvány legszebb színeire festett szemetesládákat helyezzen el a városban, annak következménye, hogy a régi szemetesládák megrongálódtak, akik pedig vigyázni akarnak a város utcáinak tisztaságára, azoknak új kukákra van szükségük.
Ha a szemetesládákat továbbra is megrongálják, a szabálysértôk valószínûleg az RMDSZ tagjai, vagy a Clujeanul újságírói — zárja Funar fejtegetését.
KÉP ÉS SZÖVEG címmel interdiszciplináris konferenciát tartanak május 23–24-én a bölcsészettudományi karon (Horea út 31.). A Magyar Irodalomtudományi Tanszék szervezte rendezvényen több mint negyven budapesti, szegedi, miskolci, bukaresti, marosvásárhelyi, nagyváradi és kolozsvári kutató vesz részt. A részletekre következô lapszámainkban visszatérünk.
BÁBJÁTÉK AZ ÓVODÁBAN, ISKOLÁBAN címmel a Gál Kelemen Oktatási Központ szervezésében, Kovács Ildikó rendezônô és Palocsay Kata színmûvésznô vezetésével május 25-én, szombaton 10–14 óra között továbbképzést tartanak óvónôknek, tanítóknak, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum K-termében.
Hátrányos helyzetûek munkabörzéje
lesz május 24-én 9 órától a munkaügyi hivatal székhelyén. Az érdekelteknek a munkaerô-átképzéssel összefüggô felvilágosításon és a munkaadókkal való közvetlen kapcsolatteremtésen kívül lehetôségük nyílik arra, hogy segítséget kapjanak önéletrajzuk megírásában és mappájuk összeállításában.
VIRÁGOK KÖZÖTT címmel vetítettképes elôadást tart Vinczeffy Géza az RMDSZ alsóvárosi körzetének Párizs utca 17. szám alatti székházában 2002. május 23-án, csütörtökön du. 6 órától. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
Négynapos rendezvénysorozattal emlékeznek meg Victor Hugo születésének kétszázadik évfordulójáról Kolozsváron és Gyulafehérváron. Május 22-én reggel 9 órakor a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán nemzetközi tudományos tanácskozás kezdôdik. Délután 17.30 órakor Hugo-i víziók címmel Octavian Cosman festészeti tárlata nyílik meg a fôtéri Mûvészeti Múzeumban. 18 órakor a francia szak diákjainak versmûsorára kerül sor a Bánffy-palotában. Május 23-án reggel 9–11 óra között folytatódik a tudományos tanácskozás. 12 órakor a Tranzit Házban a kolozsvári Mihai Eminescu- és a bánffyhunyadi O. Goga-líceum, valamint a Koreográfiai Líceum és a Képzômûvészeti Líceum diákjainak közremûködésével versmûsorra, balettelôadásra és képzômûvészeti tárlatra kerül sor. A Nagy mûvek, nagy célok címû kiállítás az Országos Victor Hugo Bizottság szervezésében, a Mûvelôdési Minisztérium, a Külkapcsolatok Minisztériuma, valamint Párizs városának támogatásával jött létre. A kiállítás felelôse Jean Gaudon, a kolozsvári Francia Kulturális Központ munkatársa. 18 órakor Román est az Etnográfiai Múzeumban. Május 24-én és 25-én Gyulafehérváron, az 1918 December 1 Egyetemen tudományos tanácskozásokkal, kiállítással folytatódik a rendezvénysorozat. Szervezôi: a Francia Kulturális Központ, a Thalia Kulturális Szövetség, a Mûvészeti Múzeum, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a gyulafehérvári 1918 December 1 Egyetem.
Szombaton
9–10 órakor: istentisztelet a református templomban (Mezei Csaba lelkipásztorral); 10–12 órakor: Megnyitó a kultúrotthonban — beszédet mond dr. Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezetô igazgatója; Méra falu története és népi hagyományai címmel Tôtszegi Tekla és Varga György tartanak elôadást; déltôl sötétedésig: gyermekfoglalkozások (gyöngyfûzés, kézmûves foglalkozások stb.), állatkiállítás (az orvosi rendelô és a felépítendô közösségi ház telke közötti szakaszon), kirakodóvásár (rongyszônyeg, szôttes-varottas, cserép, gyöngy, szalmafonás, babakészítés), házi kenyér sütése, fafaragás stb.; 16–18: tánctanítás a kultúrotthonban (Sándor András vezetésével); énektanítás az alapítvány területén található csûrben (Tôtszegi Teklával); 18–20: legényes-verseny a kultúrotthonban (vezeti Sándor András), utána hagyományos mérai bál.
Vasárnap
10–11 órakor: istentisztelet, kórus a református templomban; 11–14: séta, ebédszünet; 14–17: a kultúrotthonban a Mérai Hagyományôrzô Tánc-csoport, az Ördögtérgye és a Bogáncs tánccsoportok és énekesek fellépése; gazdasszonyverseny, süteménykóstoló; "Légyott koktél" — zenés-humoros összeállítás (közremûködnek a Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház mûvészei: Ádám János, Madarász Lóránt, Pataki Enikô, Székely Zselyke, Urszuly Kálmán, mûsorvezetô Sebesi Karen Attila); az elôzô napi versenyek díjainak kiosztása; záróbeszéd (dr. Sárosi Arthur); 17 órakor: a mérai szoba megtekintése (kihelyezett útmutatók alapján).
Május 25-én, szombaton nyolcadik alkalommal szervezzük meg a lugosi magyar középiskolák véndiákjainak közös, évente megrendezendô Nemzedékek Találkozóját.
10 órától ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes megnyitóra kerül sor a Református Templomban: 12 órától osztályfônöki órák, igények szerint, az egykori iskolában, vagy az RMDSZ termeiben kötetlen beszélgetések, vagy temetôi koszorúzások vagy baráti látogatások. A délelôtti program szervezési hozzájárulása 15 ezer lej személyenként.
Este két helyszínen folytatódik a találkozó. 19 órától az állomás épületében az emeleten zártkörû vacsorára kerül sor, ahol az 1957-ben végzett véndiákok és családjaik, valamint a hozzájuk csatlakozó baráti társaságok — szintén lugosi véndiákok — mulatoznak. Ára személyenként 200 ezer lej (menü, magyar zene, táncolási lehetôség). A másik helyszínen a Beton-híd melletti nyárikert éttermében az 1962-ben végzettek mulatoznak. Ára személyenként 150 ezer lej (menü, magyar gépzene).
Jelentkezni lehet naponta 8–22 óra között a következô személyeknél telefonon: Király Zoltán: 056/354-475; Lugosi RMDSZ Információs Iroda: 337-587 és titkárság: 353-240; Lukács Edit (szül. Csonka): 353-772. A 45 és 40 éves találkozók mellett várjuk a többi kerek évfordulót ünneplôk jelentkezését (35, 30, 25, 20 és 15), valamint a többi magyar véndiákot is.
Amint azt már a május 11-i, szombati színházi oldalunkon elôre jeleztük, május 17-én került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiónak berendezett színpadán a Fehér tûz, fekete tûz (Dybbuk) címû bemutatóra. A Dybbuk a zsidó irodalom nagy klasszikus mûvei közé tartozik, a mostani bemutatón
S. Anski darabját David Zinder, a rendezô színpadi változatában tekinthettük meg, Harsányi Zsolt fordításának felhasználásával. David Zinder elsô ízben rendez Romániában, és elôször mûködik együtt magyar társulattal is. Errôl a tapasztalatáról már olvashattak a fent említett Spektákulum oldalunkon. A pénteki bemutatón több mûvészvendégnek tapsolhatott a közönség, hiszen az Izraelbôl érkezô rendezôn kívül az elôadás díszlet- és jelmeztervezôje, valamint koreográfusa is izraeli, Miriam Guretzky, illetve Yael Cramsky személyében. Szintén vendégként volt jelen a Leát játszó Kézdi Imola, valamint a miropoli fôrabbi személyében Viola Gábor, mindkettô a marosvásárhelyi Tompa Miklós társulat tagja. Meghívott mûvészként jegyezte az elôadás zenéjét Lászlóffy Zsolt zeneszerzô, és a maszkokat készítô Venczel Attila is.
A különös hangulatú, magas mûvészi szintû elôadásról hétvégi színházi oldalunkon olvashatnak bôvebben.
A lap 20. száma egy interjút közöl az erdélyi néprajzkutatás doyenjével, a kilencvenedik életévét nemrég betöltött Haáz Sándorral, akit a hetilap marosvásárhelyi munkatársa faggatott eseményekben gazdag életérôl, pályájáról. Bartis Ferenc Budapesten élô erdélyi író, aki ’56 után tíz évet töltött a kommunista diktatúra romániai börtöneiben, egy kritikus nyilatkozatban igazítja ki Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron címû könyvének reá vonatkozó részeit. Beko Tamás nagykárolyi polgármester az önkormányzati gazdálkodás nehézségeirôl nyilatkozott a polgári hetilapnak, Szentgyörgyi László Szovátafürdô privatizációjának jelen állását foglalja össze, Kristály Lehel a csíksomlyói búcsúról tudósít. Publicisztikát György Attila, Gúzs Imre, Gurzó K. Enikô, Gajdos Balogh Attila, Sylvester Lajos, Kövér Gábor közöl a friss lapszámban, amelyben a nagyváradi Ungur Kornél érdekes vállalkozásáról is olvashatnak.
Erdély egykori fôvárosában sétálva minden járókelônek — belföldinek és külföldinek egyaránt — szembeötlô három, egymás mellé illesztett szín gyakori, a legváratlanabb helyeken, tárgyakon és mennyiségben való alkalmazása. A szemlélôdônek — nemzetisége, mûveltsége és vérmérséklete alapján — több minden is eszébe juthat a látottak alapján.
A gyanútlan és Kelet-Közép-Európa történelmében nem a leghitelesebben és legalaposabban tájékozódott nyugat-európai és amerikai turisták — akik hajlamosak rá, hogy még Budapestet és Bukarestet is összekeverjék — hirtelen nem tudhatják, hogy melyik városban vannak. Tudvalevô, hogy Magyarország fôvárosának, Budapestnek is ugyanazokat a színeit lobogtatja a szél, amilyeneket Kolozsváron.
A külföldi turista hirtelen támadt zavarodottságán viszonylag könnyen túlteheti magát, ha megfigyelte, hogy Budapesten a padokon, a járdák cölöpein és az utcai szemetes edényeken nincsen ez a három szín használatban.
A legkézenfekvôbb és bizonyára a leghitelesebb megoldás az, hogy itt a Román Köztársaság hivatalos lobogójáról, Románia nemzeti színeirôl van szó.
Egyesekben azonban még mindig megfogalmazódhat a kétely. (Remélem, nem az eddig leírtak miatt, bár néha mintha a vájt fülûekben szándékos félrehallás is volna.) Természetesen minden földrajzot és történelmet ismerô elôtt világos, hogy Kolozsvár Romániában van, ennek az országnak az egyik városa, melyet igazán teljesen felesleges ennek erôltetett hangsúlyozása miatt külön is, számtalan helyen állami lobogóval és színekkel megjelölni.
Korábban azért használtam a bizonyára és a kétely kifejezéseket, mert lehetnek olyanok, akiket megzavarhat és tévútra vihet Jakab Eleknek, a XIX. században élt levéltárnok-történésznek 1888-ban, a Századok folyóiratban megjelent Az egykori Erdély nemzeti színeirôl címû tanulmánya.
Korabeli dokumentumok, oklevelek alapján hitelt érdemlôen megállapította, hogy Erdély három nemzeti színe a jelöltek — magyar, szász, székely — ABC sorrendjében: "veres, aranysárga, kék".
Még azt hihetnôk, hogy a történelmi emlékeket oly módszeresen kutató és feltalálási helyükön bemutató városban Jakab Elek tanulmánya miatt van a múlt tisztelgése elôtt annyi színes utalás. Hiszen egykoron Kolozsvár Erdély fôvárosa volt és jogosan illethetnék meg ezek a színek, mint történelmi emlékek.
Ha mégsem errôl lenne szó, és Románia hivatalos zászlaját és nemzeti színeit vannak hivatva jelezni a lobogók és a felfestések, mégis félô, hogy Jakab Eleket olvasva akadhat valaki, akinek errôl a lépten-nyomon látható jelölésrôl nem az jut eszébe, amiért azokat odahelyezték, odafestették.
Újabb vegyes tagozatú külvárosi általános iskolából érkezik hír, miszerint az intézmény egészét érintô ünnepségen a magyar tagozatért felelôs aligazgató nem tartotta fontosnak azt, hogy a román mellett magyar nyelven is elhangozzék néhány üdvözlô szó.
Szomorú jelenséggel állunk szemben: a közösség vezetôje szégyell, illetve fél azon a nyelven megszólalni, amelynek segítségével — hogy ne mondjam azt, hogy a hátán — ebbe a funkcióba jutott. A felháborodott szülôknek, pedagógusoknak ilyenkor nincs kihez panaszra menni, már csak azért sem, mert az ilyen eseteket millióféleképpen ki lehet magyarázni. Elôször is azt szokták felhozni mentségükre az érintettek, hogy "nem kell fölöslegesen izgatni a kedélyeket". Azaz: nem kell a többségi nemzethez tartozó diákság és tanári kar ún. érzékenységét megsérteni. Ôk ugyanis nem tudnak magyarul, és hát kínos más nyelven beszélni elôttük.
Érdekes: arra viszont senki nem gondol, hogy a magyar tagozat diákságában milyen önbizalomhiányt gerjeszthet ez a jelenség, amely lényegében azt legitimizálja a gyerekek elôtt, hogy a magyar nyelv nem ér annyit, mint a román, és hogy a magyar nyelven való tanulásnak csak hátrányai vannak. Azt a kérdést sem teszik fel: az iskola udvarán saját nyelvükben és önérzetükben megalázott diákok milyen jövôképet alakíthatnak ki magukban?
Tisztában vagyok azzal, hogy ezen ünnepélyes hallgatások ellen nincs mit tenni, nincs kinek panaszkodni. Nem lehet egyetlen aligazgatót sem arra kötelezni, hogy vállalja — ha sajátját nem, de legalább — annak a közösségnek a nyelvét, amelynek tagja és amelyet képvisel.
És hát valljuk be, vannak ezeknek a sorozatos ünnepélyes hallgatásoknak elônyei is.
Például az, hogy lassan mindenki elôtt nyilvánvalóvá válik, hogy — többek között — a külvárosi magyar gyerekek miért érzik jobban magukat a belvárosi magyar tannyelvû líceumokban és a gerinces magyar tagozatos lakótelepi iskolákban, mint az olyan intézményekben, ahol ünnepélyes hallgatás közepette próbálják meggyôzni a gyerekeket arról, hogy igenis érdemes magyarul tanulni.
A Kolozs megyei közoktatási titkok egyikére — legalábbis részben — fény derült. Ennek pedig mindnyájan örvendhetünk, hiszen a félszájjal kimondott, elhallgatott, ki nem mondott dolgok miatt már közel egy évtizede nem lehet valódi képet alkotni a régió reális oktatási helyzetérôl.
A minap azt olvastam az újságban, hogy új, nemzeti szemétkukákat helyez el a polgármesteri hivatal — de arra nem gondoltam, hogy beléjük is költözik! Másképpen miért írná mindegyik ilyen színejátszó, csodaszép (de mégiscsak szemetes-) tartályon, hogy "primãria municipiului Cluj-Napoca"? De humbug az egész: bekopogtam (kezitcsókolom) és nem voltak otthon. Vagy csak tanácsüléskor telik meg? Aha.
Egy dolgot azért hiányolok: a sasos címert az oldaláról. Úgy még nagyobb kedvvel termelném a szemetet. Még meg sem ettem a szendvicset egészen, de bedobtam az új kukába: egyenek ôk is valamit! Olyan éhesen tátongott az a luk a tetején. Most is negyvenmilliót költöttek szemetesre, biztos éheznek.
Pont ezért nem hiszem, hogy ez a hirtelen trikolorizáció jól hatna a város tisztaságára: hátha van, akinek sérti a nemzeti érzelmeit a lobogószínek összekenése banánhéjakkal és kólásüvegekkel — s mellédobja a szemetet, még azért is. Nem mintha ez újdonság lenne… De akkor már meg kellene próbálni piros-fehér-zöld-turulmadaras szemeteseket felállítani, szerintem Kolozsvár egy kaján vigyorral direkt kakast vagy egyebet falna zsákszámra, csakhogy a papírt oda tudja hajítani az ungur-kukába: olyan tiszta lenne a municípiumunk, hogy Köln meg a többi testvérváros térden csúszna elénk a receptért. Végre valamiben elöl járnánk s még a sok magyar turistát is elintéznénk egy tollvonással.
Sôt, továbbmegyek: a trikolór focilabdák helyett is piros-fehér-zöldet ajándékoznék az iskoláknak. A megye sportélete kopernikuszi magasságokba lendülne: rúgjunk belé, a keservit.
De mindennél okosabb találmány lenne a magyaros guggoldák és piszoárok elhelyezése. Az utcai fekáliák kérdése végre megoldódna s a hó sem sárgulna árválkodva telente a Béke-téren.
Szóval, bekopogtam, nem volt senki. Egy méterrel arrébb — még mindig senki. Akkor most hol van a polgármesteri hivatal?
(Folytatás május 20-i lapszámunkból)
Nem lehetett valami kényelmes, gondtalan az apám utazása a nyolcvanas években. Az utazás indoklása egyszerû: szolgálati érdek, a nyugdíjazás miatt. Elengedték. Velem se sokat teketóriáztak volna, hisz az utcanagynemzeti szlogenje így hangzott: csak az maradjon, akiket ôk tartottak a keresztvíz alá. Vajon? Apám nem sokat törôdhetett a keresztvizes mondókával, meg se hallotta a fennkölten értekezôket. Ô már csak a nyugdíjaztatása érdekében utazott, s megnézni "azokat a helyeket". Egészen más volt a helyzet 1956 ôszén, akkor anyám sírt. Apám elindult cimborát keresni, hogy neki menni kell, mert "hí a haza!" Melyik haza? Azt sose lehet tudni, minthogy a szabadságnak nincs állandó hazája. Az most épp az övébe készült látogatóba.
Érthetô módon, 1990-ben én is ott tolongok a sorban — adjanak útlevelet nekem is! Valóságos hóbort lett, láz az útlevélszerzés, óhatatlanul beleestem én magam is. Hiszen már a hetvenes évek elején beütöttek a kultúrforradalom jelei, ami a késôbbiekben a Megéneklünk Románia nevû gerjesztett hisztériában tenyészett. Az intellektust az a tény, hogy véleménye nem lehetett, hallgatásra, vonításra ítélte. Ha netán elkottyantott valahol valamit, bejáratták ôt a titkosszolgálat irodáiba. Jól tudom, hiszen a hetvenes évek elején én is távozni készültem. A delikvenssé tett aztán mindhiába de profundiszolt és mea culpázott. Jó példa erre annak az embernek az esete, aki fel akarta mondani televízióbérletét az irdatlan propaganda miatt, amitôl bûzlött a paplan, a fal, a levegô. Ôt a hatóság úgy bírta visszakozásra, hogy naponta bejáratták mûsort nézni, majd azt firtatták tôle, mi a véleménye a látottakról. Kitervelhette a megoldást, ami ugyancsak kézenfekvô volt: nem mûködtette a szerkentyût, de megmaradt elôfizetônek. Mindenhonnan valósággal özönlött az öngyalázással felérô dicsekvés: egyre nagyobb ipari, mezôgazdasági sikerek, egyre hosszabb sorok az élelmiszerüzletek elôtt. Nem úgy Magyarországon... Úgy nézett ki, mintha ô lett volna a szocializmus kitartottja. Ezt a látszatot a kirakatban lógó szalámirudak, a megvásárolható ínyencségek, a prózai kenyérsütésre való liszt keltették. Látszat volt csupán, mert ekkor folyt a nyersanyagban szinte nincstelen ország eladósítása. A vezetôség azonban gondoskodott egy szeleprôl: akkora háztájit hagyott meg a téesz-tagoknak, hogy beindulhatott a piacra való termelés.
Amikor végre megkapom az elsô útlevelem, ismerôseim színe-java már rég az anyaországban vagy azon jóval túl jár, de ez nem jelenti azt, hogy az enyémbe valaha is pecsét kerül. Nincs pénz az útra, nem megyek vele sehova, pedig már valóságos divat, azt mondják, magyarba menni, ahol igenlésként azt mondják: ja. Igaz, minálunk sok helyen a bérlet abonament, a nyugta kitánca, az ellenôr kontrol, a nyelvi szórványban a mérnök indzsiner, pedig még nyelvhelyességi szótár is megjelent. A nagy többség, a fiatalság azonban nem nyelvészkedni megy oda. A Szilágyság általam ismert részébôl idénymunkára járnak át a mezôgazdaságba, az építkezésbe, de azt hiszem, móresre tanítja ôket majd a kedvezménytörvény. Hogy olcsóbb munkaerôt jelentenek a magyarországinál? A nyereség kétségtelen, a nyitja a lej–forint értékkülönbségben leledzik: hajdan 75 banit ért a forint, most egy forint százon felüli lej — gazdaságilag legalább százszorosan rohadtunk. Nálunk a csóróság az uralkodó. A szakmavesztett munkanélküli nemcsak pénztelen, de morálisan is bukott, azt sem tudja, mihez foghatna. Eluralkodott az a vélemény, hogy tisztességes munkával képtelenség megélni. Így hát elmegy Magyarországra, szerez némi pénzt, amibôl nagy nehezen sikerül valami tajkolt gépeket vásárolnia. Elkezd aztán gazdálkodni, termelni a mezôgazdaságban. Búza szóba sem jöhet, mert az pénz- és területigényes, marad hát a zöldség. Máris úgy néz ki, abból túltermelés van, a kutyának sem kell a portéka — nincs tömeges felvásárló. Aztán honnan, honnan nem megjelenik a külföldi áru is, épp mire a mienk elrohadt. Nincs szervezett piac, nincs kivel szerzôdni, a "multik" földet vásárolnak, lekötik a vásárlóközpontokat. Kormányunk meg csak egyre hajtogatja: csak annak kölcsönöz, ad hitelt, aki legalább száz hektárt összelopott. Aki nem lopott ennyit, az semmilyen támogatást nem érdemel. A földmûves nálunk még mindig mítoszokban él. Hiába írja az Erdélyi Gazda, hogy a fejlett technológiájú farmokkal rendelkezô országokban a család jövedelmének csak 27%-a származik a mezôgazdaságból. Ezért érdemesebb csencselni, sinkófálni, lopni — utolsó menedékként pedig ott van az útlevélosztály, a zöldhatár. Kedvezménytörvény?
(Folytatjuk)
Megrázó hír járta be az országot a közelmúltban: Temesváron egy héttagú diákcsapat éjszaka, diszkóból távoztában, megtámadta a kallódó, hajléktalan gyermekeket. Egyet közülük félholtra vertek és azonmód a Begába dobtak, hogy ne végezzenek félmunkát.
A kisfiút már csak holtan találták meg a csatornában.
Nem holmi "banditák", ilyen-olyan csoportok közötti harc eredménye volt a gyilkosságba torkolló diák-kiruccanás. Az elkövetôk egytôl-egyig középiskolások, valamennyien "jó családok"-ból származnak. Vezérük egy jól tanuló, tehetséges tollforgatóként indult, 17 éves kislány.
Ha fordítva történik a dolog, ha a kis hontalan csibészek vernek halálra, ítélnek vízbefúlásra egy diákgyereket, mert pénzt kerestek (esetleg találtak is) nála, tehát nyereségvágyból követték el tettüket, mindenképpen elrettentô ítéletet követelünk a tettesekre.
Így azonban — még rosszabb.
A részeg diákoknak (valószínûleg ittasak voltak, a kislányt is ideértve) valójában semmi okuk sem volt, hogy a hontalan kisfiú életére törjenek. Egyszerûen összeverték — vízbe dobták. Hogy miért? "Csak". És nem volt közöttük még ideggyógyászatra való, szadista ôrült se.
A gyilkos banda tagjai mind "jó családokból" származnak.
Biztos vagyok azonban abban, hogy a pénz, a mennél nagyobb kereset hajszolásába feledkezett szülôknek "nem volt idejük" gyermekeik nevelésével foglalkozni. A "nevelést" számukra csak az iskola jelentette, ami fontos ugyan, de nem elég. Tartok tôle, sôt biztos vagyok abban, hogy azt az erkölcsi nevelést, amit hajdanán a keresztény egyházak nyújtottak a gyermekeknek, az ifjúságnak, az iskolák és a család mellett már az elvetemülteknek bizonyult középiskolások szülei sem kapták meg, ha valami részük lehetett is benne, szüleiktôl, az ifjú gyilkosok nagyszüleitôl. Kevés azonban ahhoz, hogy ezt majdan gyermekeiknek továbbadják, így ezek erkölcsi nevelés nélkül nôttek fel. Ezért pedig — elsôsorban — nem ôket, hanem a társadalmat vélem felelôsnek a történtekért. A társadalmat, amelyik a keresztény erkölcsi világképet feláldozta a "tudományos szocializmus" oltárán, igaz, erôszak nyomására és szép, hangzatos, teljesen üres, semmitmondó szavakkal próbálta helyettesíteni azt, amilyen a "szocialista erkölcs", a "proletár etika" és hasonlók. A gonosztettre hajlamos fiatalokat (és véneket) valójában nem holmi erkölcsi megfontolás, hanem a rendôrállam szigora tartotta kordában, fékezte meg.
A rendszerváltás óta — "demokrácia" van.
Megjelent a kábítószer-fogyasztás. Megszûntek a "szocialista erkölcs"-rôl, a "proletármorálról" szajkózó blöffölések — ám intézményesen szervezetten a fiatalság erkölcsi nevelése sem indult újra. Az úgynevezett "keresztény erkölcs"-re való nevelés úgyszólván a templomok falai közé szorulva maradt, vagy "fakultatívvá" vált, kiváltképpen városon. Azok a fiatalok, akiket senki-semmi se késztetett-biztatott arra, hogy felvegyék a kapcsolatot az egyházzal, valami módon bekapcsolódjanak valamelyik keresztény gyülekezet életébe, természetesen közömbösek maradtak a keresztény erkölcs tanításai iránt is, hisz ezek el se jutottak hozzájuk. Eredmény? Soha borzasztóbbat, mint a temesvári eset, amikor holmi jómódú tizenévesek meggyilkolnak egy hajléktalan, ágról szakadt, másik tizenéveskét. "Csak."
Nem tudom, milyen nemzetiségûek, esetleg milyen valláshoz tartoznak a fiatal gyilkosok, ha egyáltalán megkeresztelték ôket. Nem is érdekel. De annál inkább érdekel az, hogy az iszonyú tettet itt, Romániában követték el, holmi jobbra termett, "jó" családokban nevelkedett — de biztosan nem keresztény módon nevelt fiatalok. Valamiben (egészen) biztos vagyok: A "jó családokból való" bûnözôk, ifjú gyilkosok, köztük a "szellemi vezér", a tehetséges tollforgató kislány sem látogatta a görögkeleti, görög katolikus, római katolikus, protestáns vagy neoprotestáns hittanórákat, a templomokat. Ezért pedig az ország társadalma, az abban egyre inkább eluralkodó felelôtlenség szelleme is igencsak felelôs!
l A szamosfalvi sporttelepen a katonák csapata, az ASA Victoria az éllovas CF 01 Dés csapatát fogadta. Hogy elkerüljék a nagyarányú vereséget, a hazaiak csak hét játékossal kezdték a mérkôzést. Nyolc perc után az ASA Victoria egyik játékosa "megsérült", így a katonák csapatából csak hatan maradtak a pályán, a szabályok értelmében pedig a játékvezetô lefújta a mérkôzést. A szakbizottság a mérkôzést 0–3 arányban hitelesítette.
l Az alsójárai bányászok csapata, a Bányász gólarányt javított a Turdeana elleni mérkôzésen, eredmény: 6–0.
l A másik bányászcsapat, a désaknai sóbányászoké, érdekes, közepes színvonalú találkozón biztosan szerezte meg a gyôzelmet 3–1 arányban az Egészség ellenében.
l A désiek magasabb osztályban szereplô együttesének tartalékcsapata, a FC Unirea II. simán kikapott a táblázatban felfele törtetô FC West Hamtól, amely vendégként vitte el a bajnoki pontokat a 0–3-as eredménnyel.
l Továbbra is sikeresen menetel a második szakasz sikercsapata, a szászfenesi Unirea, amely 2–1 arányban bizonyult jobbnak a CFR-Ecomax II-vel szemben a küzdelmes, de sportszerû találkozón.
l A Stiinta Romhills–Motor IRA mérkôzés elsô félidejében még a hazaiak vezettek egy góllal, de szünet után fordítottak a vendégek, és 1–2-re alakult az eredmény. Ekkor sajnálatos baleset történt: a 72. percben az autójavítók egyik játékosa olyan szerencsétlenül esett, hogy eltörte a karját. A jelenlevô egészségügyi asszisztensek mindegyike elment a sérülttel az ortopédiára, s mivel a továbbiakban az egészségügyi felügyelet nem volt biztosítva, a játékvezetô véget vetett a találkozónak. A megyei szakbizottság ma dönt a sajnálatos esetben. A félbeszakadt mérkôzés eredményét nem számítottuk be a táblázatba.
l A visszalépések folytán a FC U II–CSS, Romsco SE–Metalurgistul és az Ivánszuk Futballiskola–Ariesul mérkôzéseket 3–0 arányban az elôbbiek javára igazolták.
A hétközi találkozók párosítása: Ivánszuk Fi–Désaknai Bányász, FC West Ham–ASA Victoria, Turdeana–Stiinta Romhills, Motor IRA–Szászfensi Unirea, Romsco SE–FC Unirea II., valamint a bajnoki címet eldöntô fontos rangadó: CF 01 Dés–Alsójárai Bányász. Szabadnaposak az Egészség, FC U II. és a CFR-Ecomax II.
A hét végi fordulóban: Alsójárai Bányász–FC West Ham, FC Unirea II–FC U II., ASA Victoria–Romsco SE, Stiinta Romhills–CF 01 Dés, Szászfenesi Unirea–Turdeana, Ivánszuk Fi–CFR Ecomax II., szabadnaposak a Désaknai Bányász, Egészség és Motor IRA.
A táblázatban a középmezônyben nagy a tömörülés, a bajnoki címre viszont már csak két együttes pályázik. Az utolsó öt helyen nem várható semmi változás.
Befejezés elôtti három fordulóval a táblázat állása:
1. Dés 31 28 1 2 129–22 85
2. Jára 31 25 2 4 116–34 77
3. FC U II 31 24 3 4 102–32 75
4. Désakna 31 22 4 5 80–27 70
5. Unirea II 31 16 4 11 68–53 54
6. ASA 31 14 3 14 86–80 45
7. West Ham 31 14 3 14 73–61 45
8. Ivánszuk 31 14 3 14 61–65 45
9. Sz. Unirea 31 14 2 15 57–62 44
10. Egészség 31 13 3 15 58–71 42
11. Motor IRA 30 14 0 16 60–76 42
12. Romhills 30 13 2 15 61–68 41
13. CFR 31 12 4 15 62–53 40
14. Turdeana 31 11 0 20 56–65 33
15. Metalurg. 31 10 1 20 41–74 31
16. CSS 31 6 1 24 34–89 19
17. Romsco 31 4 1 26 27–106 13
18. Ariesul* 31 3 0 28 9–122 6
* Az Ariesultól 3 pontot levontak.
A francia RC Strasbourg és a paraguayi labdarúgó-válogatott kapusa, José Luis Chilavert (képünk) vezeti a világ hálóôreinek góllövôlistáját. A vb-re készülô játékos pályafutása során összesen 58-szor volt eredményes, ebbôl 43 alkalommal 11-esbôl talált az ellenfél kapujába.
A sportág történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS hétfôn nyilvánosságra hozott listáján összesen hét futballista — köztük öt dél-amerikai — neve olvasható. Európából a bolgár Dimitar Ivankov és a Bajnokok Ligája-döntôs Bayer Leverkusenben játszó Hans-Jörg Butt került be az élcsoportba.
Minden idôk leggólerôsebb kapusainak világranglistája: 1. José Luis Chilavert (paraguayi) 58 gól (43 11-esbôl), 2. René Higuita (kolumbiai) 41 (37), 3. Jorge Campos (mexikói) 40 (9), 4. Rogério Ceni (brazil) 23 (3), Marco Antonió Cornez ( chilei) 23 (23) és Dimitar Ivankov (bolgár) 23 (23), 7. Hans-Jörg Butt (német) 22 (22).
Az elmúlt hétvégén zajlott le a cross-country hegyi kerékpáros országos bajnokság elsô szakasza. A Napoca Klub képviselôi, akiket a BIKE 6000 támogatott, ismét jó eredményeket értek el: Simona Vezentan elsô helyet nyert a lányoknál, Radu Tudor második lett a juniorok versenyében, Elisei Miron pedig értékes negyedik helyet szerzett a felnôtt elit-csoportban, amelyben a legtöbb versenyzô indult.
A bajnokság elsô szakasza több tíz kerékpárost vonzott az egész országból. Az elôzô évekhez képest nehezebb versenypályát Sövényfalva (Cornesti) mellett jelölte ki a rendezô marosvásárhelyi Muresul sportklub, a Román Kerékpár-szövetség égisze alatt.
l A szakemberek által csodagyereknek kikiáltott 15 éves francia Richard Gasquet szabadkártyát kapott a június 10-én kezdôdô, 761 ezer dollár összdíjazású Queen’s Club-i tenisztorna szervezôitôl, s ezzel ô lesz a viadal történetének legfiatalabb indulója. A rendkívül tehetséges játékos áprilisban, a Mester-sorozatba tartozó monte-carlói viadalon hívta fel magára a figyelmet, amikor három olyan ellenfelet is legyôzött, aki az elsô százban található a világranglistán.
l Orvosa szerint jól sikerült a 21 éves svájci Martina Hingis hétfôi bokamûtéte, de azt egyelôre nem lehet tudni, hogy az egykori világelsô teniszezô folytathatja-e karrierjét. A gyógyulás körülbelül hat-nyolc hetet vesz majd igénybe.
Az észak-amerikai profi bajnokság legutóbbi történéseibôl.
Kobe Bryant 26, Shaquille O’Neal 21 ponttal járult hozzá a Los Angeles Lakers sikeréhez a San Antonio Spurs ellen, a címvédô hazai gyôzelmével bejutott a Nyugati-fôcsoport fináléjába.
Keleten a Boston Celtics biztosan lépett túl a Detroit Pistons-on, a New Jersey Nets pedig hazai pályán legyôzte a Charlotte Hornets együttesét, ezzel története során elôször bejutott a fôcsoport döntôjébe.
Eredmények:
Nyugati-fôcsoport, elôdöntô: Los Angeles Lakers–San Antonio Spurs 93:87 — továbbjutott: a Los Angeles, 4–1-gyel; A Lakers az alapszakasz legjobb együttesével, a Sacramento Kingsszel mérkôzik a döntôben.
Keleti-fôcsoport, elôdöntô: Detroit Pistons-Boston Celtics 81:90 — továbbjutott: a Boston, 4–1-gyel és New Jersey Nets–Charlotte Hornets 103–95 — a New Jersey is 4–1-es összesítéssel került be a fináléba, ahol a Boston Celtics lesz az ellenfele.
A döntôk elsô mérkôzésein: New Jersey Nets–Boston Celtics 104:97 (Kelet) és Sacramento Kings–Los Angeles Lakers 99:106 és 96:90 — az állás: 1–1 (Nyugat) — a párharcok négy gyôzelemig tartanak.
A Sacramento Kings megszakította a Los Angeles Lakers két éve tartó idegenbeli veretlenségét. A címvédô Shaquille O’Neal 35 pontja ellenére kikapott, igaz, a másik nagy sztár, Kobe Bryant kisebb ételmérgezése miatt csak 22 pontig jutott a fôcsoport döntôjének 2. mérkôzésén.
A hazaiaknál a veterán Vlade Divacs 15 ponttal zárt, míg a sérült triplakirály, Peja Stojakovics ezúttal sem léphetett pályára.
Egyenlített a Colorado Avalanche az észak-amerikai profi liga Nyugati-fôcsoportjának négy gyôzelemig tartó döntôjében. A címvédô idegenben, hosszabbítás után 3–4-re gyôzte le a Detroit Red Wings együttesét.
Az állás: 1–1.
Az Ikast nyerte a nôi kézilabda EHF-kupát, miután a döntô visszavágóján 36–23-ra gyôzött a Gyôr ellen. A dán együttes összesítésben nyolc góllal, 61–53-mal bizonyult jobbnak.
Pünkösd másodnapján tartotta falugyûlését Visa lakossága. A gyûlés egyetlen napirendi pontjai, határozat egy helyi mûvelôdési egyesület megalakításáról.
A helyi lelkész, Lukács György bevezetôjében ismertette az egyesület célját. Ezt követôen Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke a hivatalos bejegyzéshez szükséges teendôket sorolta fel, majd Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezetô elnöke, egyben a megyei RMDSZ kulturális alelnöke az alapítvány céljait, lehetôségeit, anyagi vetületeit vázolta fel. Biztosította a jelenlévôket, hogy a Heltai-alapítvány önzetlen segítséget és útmutatást nyújt majd a beindulás nehézségeinek leküzdésében.
A jelenlévôk kérdéseket tettek fel, melyekre a választ helyben megkapták. Ezután elhatározták az egyesület megalakítását. Az alapító tagok száma több mint tíz, tehát nem csak RMDSZ-választmányi tagokból áll, és a lista még nincs lezárva. Javaslat hangzott el az egyesület nevére vonatkozóan:
Mûvelôdési Egyesület Visa — Uniunea Culturalã Visea
Sabin Gherman a vendége a Bonifácz ifjúsági fórum és a Campus által rendezett vitaestnek, amelyre szerdán 19 órai kezdettel a Heltai pinceklubban kerül sor. A rendezôk elsôsorban a fiatalok jelenlétére számítanak.
A Beverly Hills 90210 népszerû sztárja, Jason Priestley, alias Brandon június elején Kolozsvárra látogat, az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál vendégeként. A június 3–9. közötti rendezvény egyik legrangosabb vendége június 6-án érkezik Kolozsvárra, legújabb filmjének New York-i bemutatója után, és részt vesz néhány vetítésen, valamint a záróünnepségen és egy meglepetés-rendezvényen.
A fesztivál keretében 45 alkotást mutatnak ke, közülük több mint harmincat még nem vetítettek Romániában.
Teljes gôzzel láttak neki az 1-es és 18-as számú törvény alkalmazásához Egeres községben és a hozzá tartozó településeken, tudtuk meg Fekete P. P. János polgármestertôl. A szokásos havi tanácsülésen a két törvény alkalmazásának jelenlegi helyzetét tárgyalták. Egeres Polgármesteri Hivatala nyolc személyt alkalmazott a törvényes rendelkezések végrehajtásához, köztük három munkanélkülit is. Esetükben alkalmazni lehet a legújabb jogszabályt, amely szerint a munkaerô-foglalkoztatási irodákon keresztül alkalmazott munkanélküliek részére a minimálbér hetven százalékáig terjedô összegben az állam biztosítja fizetésüket. 1600-nál több esetet kell megoldaniuk Egeres község területén. Nehézséget okoz, hogy Bogártelkén és Darócon kívül a község többi településén a 18-as törvény alkalmazását igencsak elhanyagolták: nyolc év alatt csupán 5 (!) százalékban sikerült teljesíteni. A lemaradást most hat hónap alatt kell bepótolni, emellett az 1-es törvény alkalmazását is kivitelezni kell. A birtokba helyezést a jogi személyekkel kezdték, így visszakapta erdeit az egeresi Polgármesteri Hivatal, a magyargorbói Polgármesteri Hivatal, az egeresi és a mákófalvi református, illetve az egeresi ortodox egyházközség, a jegenyei, a bogártelki és a nádasdaróci közbirtokosság. A jogi személyek esetében a birtokba helyezést a zilahi erdészeti felügyelôségnek még láttamoznia kell. Szoros menetrend szerint történik a községben a birtokba helyezést igazoló jegyzôkönyvek kiállítása, naponta tíz személyt szolgálnak ki. Ezzel párhuzamosan Jegenyében, Inaktelkén és Mákófalván is folyik a birtokba helyezés. A polgármester elmondta még, hogy akadnak területek, ahol újabb méréseket kell végezni, de a hátralévô hatalmas munka dacára összességében elmondható, hogy végre a helyes mederbe kerültek a dolgok, a törvények teljes alkalmazása felé tartanak.
A Ferenc József út 7. szám alatt a földrajz, a filológia, a business és a református vallástanárképzôi kar is tantermeket kapott. Andrei Marga, a BBTE rektora kifejtette: az épület mintegy 43 milliárd lejbe került, amit egy magánszeméllyel történô megegyezés során sikerült megszerezni. A rektor hangsúlyozta, befejezôdött az épületek felvásárlási idôszaka, a BBTE az utóbbi években megvásárolt hét épületével elérte azt a szintet, hogy a jelenlegi infrastruktúrájával mintegy 41 ezer diáknak képes tantermeket biztosítani. Ezentúl a támogatások és a költségvetési keret java részét a fizetések növelésére, felszerelésekre és épületjavításokra fogják fordítani — mondta a rektor.
Az új épületben a tanítás csupán ôsszel kezdôdik. Buzogány Dezsô, a BBTE-hez tartozó református vallástanárképzôi kar kancellárja üdvözölte az egyetem lépését, hiszen a Protestáns Teológiai Intézettel "kényszerházasságban" éltek. A kancellár szerint a teológiának nem volt meg a megfelelô befogadóképessége a vallástanárképzôi és a lelkészképzôi kar befogadására. Az új épületbe tantermeket rendeznek be, valamint a vallástanárképzôi kar dékáni hivatala is itt fog mûködni.
Amint kiderült, megtörténhet, hogy újabb költözködés elé néz a kar, hiszen Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga közötti egyezmény értelmében lehetséges, hogy a vallástanárképzôi kar a sokat vitatott, Bocskai téri 15. szám alatti ingatlanba költözik.
Többéves szünetelés után, pár napja újból mûködik a szamosújvári Örmény Székesegyház toronyórája. Az 1961-ben leégett impozáns templom hatalmas órája megsínylette a tûzesetet, és azóta csak hébe-hóba jelezte a pontos idôt. Legtöbbször a csókák irányították a mutatókat. A városatyák jóvoltából néhány esztendôvel ezelôtt megjavították a szerkezetét, de azóta többször is megállt. Egy pár napja újból majdnem pontosan jelzi az idôt: néha késik, néha siet. A szerkezete még mindig elavult, szükség volna a felújítására.
A Szamos menti városban majd minden esküvôn készülnek felvételek a fôtéri örmény templom elôtt. Mi lenne, ha a fiatal párok hozzájárulnának a toronyóra javításához?! Nem másért, de házasságuk elsô lépéseit éppen a patinás székesegyház elôtti téren teszik meg, a hatalmas toronyóra árnyékában.
Szamosújváron immár minden nyárelôn felvetôdik az ivóvízprobléma. Míg az elmúlt években a víznyomással voltak elégedetlenek a város lakói, most a Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat lázadt fel, ugyanis a város nem kevesebb mint 10 milliárd lejjel tartozik a közmûvesítési vállalatnak. A minap a polgármesteri hivatal gyûléstermében tartott megbeszélésre a városatyák meghívták mind a 33 lakótársulás képviselôit és elhatározták, hogy május 25-ig kapnak haladékot az adósság kifizetésére. Ha addig nem egyenlítik ki pénzügyi tartozásaikat, az illetô lakótársulások víz nélkül maradnak. A Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat vezetôsége nem tûri tovább egyes lakótársulások hanyagságát és döntô lépésre szánja el magát, ami bizonyára egyik félnek sem kedvez.
Miközben az adósok vitatkoztak és egyezkedtek, a közeli teremben a 21 tanácsos a hesdáti "vizes" gondokról tanácskozott. Ezentúl a városhoz tartozó falu háztáji gazdaságainak vízvezetékeit is a Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat fogja karbantartani. A hesdátiak néhány évvel ezelôtt saját költségükön vezették be az ivóvizet a gyalui fôvezetékkel.
• Német állampolgár ellen indult nyomozás a fegyverekre és lôszerekre vonatkozó rendszabályok megsértése, valamint minôsített fegyvercsempészés vádjával.
A rendôrség, a birtokában levô információk alapján, az elmúlt napokban házkutatást tartott a Kolozsváron lakó, de német állampolgárságú Seibt Michael Roland lakásán. A rend ôrei a 42 éves férfi lakhelyén egy Arminius márkájú, 9 mm-es kaliberû könnygázpisztolyt találtak, valamint 10 darab, a pisztolyhoz tartozó lövedéket. A további nyomozások kiderítették, hogy a férfi a fegyvereket 2002. március 26-án hozta be az országba, a nagylaki határátkelônél, anélkül, hogy bevallotta volna. Akár többéves börtönbüntetésre is számíthat.
• Nyolcéves kislányt ütött el az olasz állampolgárságú, de kolozsvári lakhellyel rendelkezô Magnani Gianfranco. A baleset hétfôn délelôtt történt Szamosszentmiklóson, a DN1C jelzésû úton. Az áldozat, a 8 éves, helybéli Baba Lãcãtus nem a kijelölt helyen, figyelmetlenül akart átkelni az úton, s az autó vezetôje már nem tudta kikerülni. A gyerek könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet.
A Mãrãsti téri híd végsô munkálatai miatt az Aurel Vlaicu úttal való összeköttetést biztosító utcáknak a forgalom részére való megnyitása, valamint a környék jármûforgalmának rendszeresítése miatt mától módosul a 34-es és 48-as autóbuszjáratok útvonala a T. Mihali és a Fabricii utcák közötti szakaszon. Menetirány: T. Mihali utcából a hídon át, Aurel Vlaicu utca, Fabricii, visszafelé a Fabricii utcából a Mãrãsti téri körforgalomban, az Aurel Vlaicu úton, a Mãrãsti-hídon, a T. Mihali utcában. Mindkét irányban új megálló létesül a Képzômûvészeti Egyetem épülete mellett, ily módon hatékonyabb kapcsolat jön létre a város többi lakótelepével.
Besztercén, az RMDSZ új székházában tanácskozásra ültek össze szombaton a megye önkormányzati képviselôi, az RMPSZ képviselôi, valamint a magyar tagozatos iskolák vezetôi és a Beszterce Mûvelôdési Alapítvány küldöttje. A tanácskozás célja megtalálni azokat a lehetôségeket, melyek szorosabbra fûzhetik a sikeres együttmûködést.
Jelen volt Nagy F. István, az RMDSZ oktatási elnöke, Iuga Tibor elôadó, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, dr. Kocsis András megyei tanácsos, Balázs Dénes, a magyar oktatásért felelôs tanfelügyelô, iskolaigazgatók és igazgatóhelyettesek, valamint polgármesterek és polgármester-helyettesek, tanácsosok. Megnyitó beszédében Balázs Dénes tanfelügyelô beszámolt a megyei magyar nyelvû oktatás helyzetérôl, számszerû adatokkal támasztva alá az elmondottakat. Beszámolójából kitûnt, hogy a megyében nôtt a magyar iskolákban tanuló gyermekek száma, sikerült újraindítani a berétei iskolát és új óvodai csoportok beindítására nyílt lehetôség. A pedagógusok szakképzettsége megfelelô szintû, de vannak esetek, ahol a román nyelv- és irodalmat, rajz, zene és technikai nevelési órákat olyan tanárok tanítják, akik nem ismerik a magyar nyelvet, holott a törvény ezt megköveteli.
Dr. Szántó Árpád vitaindító beszédében ismertette azokat az új lehetôségeket, melyek által a helyi tanácsok segíthetik, támogathatják az iskolák mûködését. Hangsúlyozta, hogy pályázati lehetôségekkel kell élni az önkormányzatok részérôl is, valamint mindent meg kell tenni, hogy egyenlô esélyeket biztosítsunk mindenki számára az anyanyelven való oktatáshoz. Külön kitért az újôsi iskola furcsa helyzetére, ahol a magyar anyanyelvû tanulók a román oktatás felsô tagozatát létszámbelileg fenntartják, holott a közeli szentmátéi magyar iskola minden további nélkül befogadhatná ôket. Javasolja itt is a tanulók ingáztatásának beindítását az ötödik osztállyal kezdôdôen. Ebben a szellemben megyei szinten is nagyon pontosan kell követni a tanulók ingáztatását, hiszen így több V–VIII-os magyar tagozatot meg lehet erôsíteni. Felszólította a helyi tanácsosokat, hogy tegyenek meg mindent az iskolák megsegítése érdekében, és kérjék a megyei tanács segítségét, mert mint eddig, ezután is önzetlenül segítenek a felmerülô gondok megoldásában.
Az ingáztatási nehézségekkel kapcsolatosan Borsos K. László felhívta a jelenlevôk figyelmét, hogy a somkeréki (hét V–VIII. osztályos tanuló) és a szentandrási (két I–IV. osztályos tanuló), valamint a közeljövôben a berétei tanulók utaztatása még mindig megoldatlan és az a veszély fenyeget, hogy lemondanak a magyar iskoláról, hiszen ebben az iskolai évben már hárman visszaléptek.
Nagy F. István a támogatások elosztásáról, valamint a szakemberhiány általános jelenségérôl beszélt. Kiemelte a pedagógusok nevelôi munkájának fontosságát.
Hozzászólásaikban az iskolavezetôk elmondták a helyi gondokat, és a képességvizsga megszervezésével kapcsolatban kerestek és javasoltak lehetôségeket, hogy a magyar nyelven tanulók sikeresélyei ténylegesen javuljanak.
Elhangzottak észrevételek az információáramlás nehézségeirôl, az iskolák közötti távolságok, a telefon hiánya vagy annak hozzáférhetetlensége okozta nehézségekrôl. Örömmel számoltak be a pedagógusok azoknak a támogatásoknak a hasznosságáról, melyeket az Apáczai Közalapítvány juttatott megyénkbe a Beszterce Mûvelôdési Alapítvány által. Székely Dávid tanár, a Beszterce Mûvelôdési Alapítvány kuratóriumának tagja pontos adatokkal mutatta ki a támogatásoknak a leosztását, valamint azt is, hogy az alapítvány önerôbôl legalább 60 millió lej készpénzzel támogatta a megye magyar oktatását.
Egyetértett a tanácskozás abban, hogy sok és önfeláldozó munkát kell végezni ahhoz, hogy tudásunkat gyarapítva olyan helyzetbe hozzuk önmagunkat, amely megmaradásunkat és ittmaradásunkat szolgálja.
Amint arról már tudósítottunk, Bukarestben tartotta évi közgyûlését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A londoni székhelyû pénzintézet vezetôi szerint a gazdasági tranzícióban lévô országok számára a 2001-es év sikeres volt, az elért növekedés pedig fenntarthatónak látszik.
A rendezvény több érdekes, politikai és gazdasági, illetve gazdaság-politikai jelzés origójának bizonyult. Az EU-bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa például úgy vélekedett, hogy az unió bôvítésének menetrendje kialakult. A jelöltek közül többen már az idén lezárják a csatlakozási tárgyalásokat — mondta —, s ezek 2004-ben az unió tagjaivá válhatnak. Kijelentette: egyre valószínûbbnek tûnik, hogy két év múlva az unió akár tíz taggal is bôvülhessen.
Jean Lemierre EBRD-elnök rámutatott: a térség országai jó évet zártak 2001-ben, s ennek köszönhetôen a bank mûködésének kezdete óta most zárta az évet a legnagyobb nyereséggel. Jelenleg a reformok útján elindult országoknak arra kell koncentrálniuk, hogy a növekedés fenntarthatónak bizonyuljon, jóléthez és a szegénység visszaszorításához vezessen. Kifejtette: az általa vezetett intézmény kész továbbra is hathatósan támogatni a térség nemzetgazdaságait, s tevékenységét új területekre — mezôgazdaság, energetikai szektor, külkereskedelem — is szeretné kiterjeszteni.
Románia helyzetérôl szólva az elnök elmondta, hogy a külföldi befektetôkhöz már kedvezô visszajelzések érkeznek az ország gazdasági helyzetérôl. Hozzátette: továbbra is szükség van azonban határozott intézkedésekre a szerkezeti átalakítás felgyorsítása és a makrogazdasági mutatók javítása érdekében.
A EBRD Románia egyik legnagyobb külföldi befektetôjének számít, mivel az 1990 után az országba érkezett mintegy nyolcmilliárd dollárnyi külföldi tôke csaknem negyedét a londoni pénzintézet adta. Lemierre kijelentette: az idei és a következô év igen fontos lesz a román gazdaság átalakulása szempontjából. EBRD-segítséggel privatizálják ugyanis a román olajtársaságot, a Petromot, de ugyanakkor kezdetét veszi az energetikai szektor privatizálása, s magánosítják a legnagyobb román kereskedelmi bankot, a Banca Comercialã Românã-t.
A Petrom privatizációs elôkészítését a EBRD 150 millió dolláros hitellel támogatja. Az errôl szóló megállapodást is a hét végén írták alá Bukarestben. További 14,5 millió dollárt a brassói Tarlung víztisztító korszerûsítésére, 10 millió dollárt a kis- és középvállalatok támogatására, kétmillió dollárt pedig a Micro-Finance Bank (részvényeinek 22 százaléka a EBRD-é) tôkésítésére szánnak.
Az európai pénzintézet szakemberei szerint Románia idén 3,5 százalékos növekedésre számíthat, 23,8 százalékos évi infláció mellett. Ennek a jóslatnak azonban több európai intézet elôrejelzése is ellentmond. Míg a román kormány 4,5 százalékos növekedésre számít, a DRI-WEFA pénzügyi kutatóintézet szerint 5,9 százalékos bôvülés várható.
A kormány mindeközben azt ígéri, hogy 2003-ban befejezi a privatizációt, és ezzel végképp lezárja azt, amit az utóbbi esztendôkben — sok keserûséggel — átmeneti idôszaknak, tranzíciónak neveztünk.
A lej konvertibilissá válása 2004 után, legkésôbb 2007-ben várható, amikor Románia meghívást kaphat az EU-ba, jelentette ki Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) alkormányzója, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves ülésszakán bemutatták a Romániáról készült országjelentést.
A kormány képviselôi által tett bejelentések között szerepel a brassói Tractorul és Roman vállalatok és a Târgoviste-i különleges acélokat gyártó kombinát magánosítása is, amely Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter szerint sikerrel jár majd.
Olivier Descamps, az EBRD Dél-Kelet-Európáért felelôs beruházási igazgatója kijelentette, a pénzintézet elemzi azt a lehetôséget, hogy a bank hosszabb távra és nagyobb értékben nyújtson hiteleket az Ispat Sidexnek.
Május 21., kedd
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
30 500/30 750 |
33 350/33 550 |
123/125 |
Május 22., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 30 878 lej, 1 USD =33 550 lej, 1 magyar forint = 126 lej.
Fiatal, szép, mûvelt, komoly, 19–40 év közötti nôk, akik szeretik a szépet, az eleganciát, sportot, utazást és megismerkednének barátság/házasság céljából szimpatikus, komoly fiúkkal, hívják a MATRIM IDEAL ügynökséget du. 6 óra után, a 004-059-160923-as telefonszámon.
Lôfegyverrel való visszaélés miatt indított eljárást a román rendôrség egy magyar állampolgárságú nô ellen, aki — a keddi román sajtó beszámolója szerint — pisztollyal kívánta "nyomatékosítani igazát" egy kisebb közlekedési balesetben Bukarestben.
Az Adevãrul címû lap tudósítása szerint a Debrecenben lakó magyar nô Ford Scorpio típusú gépkocsijával hétfô este ütközött egy bukaresti rendszámú Opel Astrával, amelyet szintén egy nô vezetett.
— Bár csak kisebb koccanás történt, az eset megvitatása közben a magyar nô pisztolyt rántott és a levegôbe lôtt, amivel pánikot keltett a gyalogosok között — írta az Adevãrul.
A román nô feljelentést tett a rendôrségen, s a román hatóságok lôfegyverrel való visszaélés miatt eljárást indítottak a magyar autóvezetô ellen.
Ilie Neacsu és Sever Mesca kormánypárti képviselôk, a Nagy-Románia Párt (NRP) egykori tagjai kedden, a Honatyák Klubjában bemutatták a Vadim az államelnökség és a bolondokháza között címû könyvet, melynek megjelenését az NRP-bôl való távozásuk után jelentették be.
— Megtartottuk ígéretünket, rekordidô alatt kiadtunk egy könyvet — mondta az egykor Corneliu Vadim Tudorhoz közel álló Ilie Neacsu. Hozzátette: nem bosszúból írták. A kötet nem botránymû, hanem "figyelmeztetés a közvélemény számára" Vadimmal kapcsolatban.
— Frontot nyitottunk a demagógia és a politikai farizeizmus ellen. Ez az elsô alkalom, amikor egy hermetikusan zárt párt körébôl információk kerülnek ki — fogalmazott Neacsu. Hozzátette: lehetséges, hogy Sever Mescával együtt hamarosan kiadják a könyv "javított és kiegészített" változatát, mivel a könyv iránt "igen nagy az érdeklôdés", noha a piacon még nem jelent meg.
Sever Mesca elmondta, a Vadimról írott könyvben elemezte "11 éves pártmunkáját". — Üzenetünk az, hogy a népnek igen figyelmesnek kell lennie — fogalmazott. Hozzátette, 11 évre volt szükségük, hogy rájöjjenek, a bálványozott Vadim Tudor egy csaló.
Az 500 oldalas könyv két részbôl áll, egyiket Sever Mesca, a másikat Ilie Neacsu írta. A szerzôk "páratlan gyávaként" és "Románia hazugjaként" láttatják Vadim Tudort.
Románia lakosságának csaknem 30 százaléka, mintegy 6,6 millió ember szegénységben él, közülük 2,3 millió a létminimum szintjén tengôdik — közölte a szegénység elleni küzdelemre egy évvel ezelôtt létrehozott országos bizottság, amely szerint ugyanakkor kedvezô jel, hogy ez a szám alacsonyabb, mint a tavalyi. A valamivel korábban megjelent kutatások adatai szerint azonban alaptalan ez az optimizmus.
A kormányfô, Adrian Nãstase elnökletével mûködô bizottság szerint kedvezô jel ugyanakkor, hogy a hivatalos statisztikákban tavaly 3,3 százalékkal csökkent a szegények száma. A jelentés azt hangsúlyozta, hogy a jelek szerint megállt a román társadalom elszegényedésének folyamata és a trend pozitív irányba fordult.
A keddi román sajtó nem osztotta ezt a kormányzati optimizmust. A lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentôs eltérések mutatkoznak a kormánybizottság és más — független — intézetek felméréseinek adatai között.
A Gallup közvélemény-kutató intézet az elmúlt héten tette közzé legutóbbi vizsgálatának eredményét. E szerint a romániai szegények száma csaknem kétszerese annak, mint amit a kormányzati adatok mutatnak. A Gallup azt mutatta ki, hogy a szegénység 2000 decemberében mért 51 százalékos lakossági aránya ez év januárjában már elérte az 57 százalékos szintet, s 41 százalékról 49-re növekedett azoknak a száma, akik jövedelmi forrásaik elégtelenségére panaszkodnak.
Egy tavaly novemberi közvélemény-kutatás is a román lakosság fokozódó elszegényedésérôl tanúskodott. Ebben a felmérésben a megkérdezettek 38 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jövedelmébôl még a megélhetéshez szükséges nélkülözhetetlen dolgokat sem tudja megvásárolni, 44 százalékuknak pedig nem futja a tisztes megélhetésre. Még aggaszóbbnak tartotta a román sajtó, hogy a novemberi felméréskor megkérdezettek egyharmada úgy vélte: rosszabbul él, mint 2000-ben.
A most nyilvánosságra hozott adatokból az derül ki, hogy a szegények zömét a nyugdíjasok, a három- vagy többgyermekes családok, a parasztok és a munkanélküliek teszik ki.
A határon túli magyar fiatalok oktatása, képzése érdekében milliókat költ az Apáczai Közalapítvány. Elkészült a múlt évi zárszámadás.
A határon túli magyar oktatás a magyar nyelvû szakképzés és felsôoktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítvány elkészítette az elmúlt évrôl szóló jelentését. Több mint hétszázmillió forintos költségvetésbôl gazdálkodtak a magyar Oktatási Minisztérium révén. Ebbôl 1800 Magyarországon tanuló határon túli diák ösztöndíjára 150 milliót fordítottak, a szülôföldjükön tanulók közül pedig 1605 fiatalt támogattak összesen 100 millió forinttal.
Ösztöndíjak, tanszercsomagok
Nem csak ösztöndíjjal segíti a határon túli magyar oktatást az alapítvány. Kollégiumok építésére, felújítására és 23 tanári lakás kialakítására 190 milliót adtak. Mindkét beruházás fontos, hiszen a szórványban élôk, a szakképzô, felsôoktatási intézményektôl távol lakók továbbtanulása szempontjából létfontosságú a jól felszerelt kollégium. Megfelelô képzettségû, felkészültségû tanárokat is nehéz szerezni, megtartani, ha nem segítik ôket lakásgondjaik megoldásában. Szemléltetô eszközök, gépek korszerûsítésére 32 intézmény, szervezet összesen 30,8 milliót kapott az alapítványtól 2001-ben és 41,5 millió jutott 39 szervezet keretében 500 személy — fôként pedagógus — továbbképzésére.
A határon túli magyar szülôk pénztárcája is megérzi a tanévkezdést. Tavaly azonban a Délvidéken és az Erdélyben élô összesen 17 ezer diák szülôjének nem okozott gondot elsôs gyermeke beiskolázása, ugyanis az alapítvány minden diáknak küldött tanszercsomagot, összesen 42 millió forint értékben.
Ifjúsági tájékoztatási irodák mûködtetésére, kiépítésére 15 milliót fordított az alapítvány. Rendkívül fontosak ezek az irodák, hiszen a különbözô továbbtanulási, képzési és egyéb pályázati lehetôségekrôl itt kaphatnak információt, gyakorlati segítséget a pályázati ûrlapok beszerzéséhez, kitöltéséhez, továbbításához. Gondolt az alapítvány a nem egy tömbben élô magyarokra is. Számukra úgynevezett szórványprogramot hirdetett, melynek keretében 40 millió forintot adott 17 szórványközpont mûködtetésére.
Meghirdetik az újabb pályázatot
Nagyobb léptékûnek mondott programjai is vannak az alapítványnak. Ezek keretében kapott mûködési kiadásaira 59 millió forint támogatást a komáromi Selye János Kollégium, beiskolázásra 37 milliót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, ingatlan építésére pedig összesen 107 milliót a nyitrai református keresztény egyház, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a karácsfalvi katolikus egyházközösség, a Kallós Zoltán Alapítvány és az ungvári római katolikus Szent György plébánia.
A költségvetéstôl kapott támogatását különbözô pályázatokon nyert pénzekkel kiegészítô Apáczai Közalapítvány számos programját az idén is meghirdette, és most készítik elô a következô pályázatot. A felvételeket késôbb hirdetik meg. Errôl is érdemes érdeklôdni az ifjúsági és a szórványközpontokban, az alapítványnál (az internetes honlapon is), vagy a határon túli magyar szervezeteknél. (MTI)
A Képviselôház kedden megszavazta a dohányzás megelôzésérôl és annak hatásai elleni intézkedésekrôl szóló törvény közvetítô jelentését. Az alsóház eldöntötte, a dohányzást szigorú szabályoknak veti alá, de nem tiltja meg teljesen a nyilvános helyeken való dohányzást, ahogy az az eredeti tervben állt.
A képviselôk egyhangúlag elfogadták a törvénytervezet közvetítô jelentését. Eltörölték ugyanakkor azt a cikkelyt, amely szerint "nyilvános helyeken tilos a dohányzás", de a szenátus által elfogadott cikkelyeket megszavazták.
A jóváhagyott szöveg értelmében a törvény a dohánytermékeket tartalmazó csomagokon álló felirattal és a lakosságot tájékoztató és nevelô kampányok révén korlátozza a dohányzást a zárt nyilvános helyeken.
A törvényt a központi vagy helyi, a turisztikai és oktatási, az élelmiszeri, a hivatali, a kereskedelmi, az egészségügyi, a kulturális, a sportintézmények területén, a közszállítási eszközökön, az állomásokon és a repülôtereken alkalmazzák. Kivételt képeznek a kimondottan a dohányzásra fenntartott helyek.
A dohányzás megengedett a bárokban, a vendéglôkben és a diszkókban, ha ezek megfelelô szellôztetôberendezéssel rendelkeznek. A törvény megtiltja a cigaretták darabonkénti árusítását, valamint a 20 szálnál kevesebbet tartalmazó csomagokét is.
A törvény megszegése akár 50 millió lejes büntetéssel is járhat.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |