 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. május 23.
(XIV. évfolyam, 23. szám)
Július elsejétôl 600 000 lejrôl840 000 lejre emelkedik a hônergia gigakalóriájának lakossági ára, míg az elektromos energia 3 százalékkal drágul, jelentette be szerdán Ion Lungu, az Országos Energiaszabályozási Hatóság elnöke.
Lungu közölte, az országos referenciaárak emelése a kormány által a Nemzetközi Valutaalappal kötött készenlétihitel-egyezményben szereplô kötelezettségekkel áll összefüggésben. A megállapodásban a román kormány vállalta, hogy a hôeneregia gigakalóriánkénti 16,4 dolláros árát 20 dollárra emeli.
— 35 000 lejes dollár-árfolyammal számolva, a 20 dolláros hozzáadott értékadóval együtt a 2003. július
1-jéig változatlan új ár 840 000 lej lesz — tette hozzá. Elmondta, hogy a villanyáram árának növelése is szerepel az IMF-fel kötött megállapodásban. "Tekintettel a nemzeti pénznem gyengülésének elhanyagolható mértékére, az árnövekedés akár 2 százalékos is lehet", tette hozzá.
Sajátos eszközzel, az árak drasztikus csökkentésével fejezték ki a Romániában mûködô nagy külföldi dohánygyártó társaságok elégedetlenségüket amiatt, hogy a kormány minden eszközzel az egyetlen hazai román dohánygyártó céget igyekszik elônyös helyzetbe hozni.
Az elsô lépést a Philip Morris romániai leányvállalata tette meg azzal, hogy jelentôsen csökkentette a minôségi cigaretták közül Romániában piacvezetô Marlboro árát: egy csomag Marlboro a korábbi 35 ezer lej helyett jelenleg 25 ezer lejbe kerül. Hamarosan követte a példát a legnagyobb romániai vetélytárs, a British American Tobacco (BAT), amely az általa forgalmazott márkák árát 5–30 százalékkal csökkentette. A Japan Tobacco International (JTI) társaság még nem döntötte el, hogy beszáll-e ebbe az árversenybe, de nem zárta ki a lehetôséget.
A Romániában igazán kivételes jelenségnek számító árcsökkenés hírét a legkisebb örömmel Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter fogadta. Tãnãsescu véleménye szerint nem kizárt, hogy a nagy társaságok dömpingárat alkalmaznak, ami ellen — mint mondta — a kormány mindenképpen fel fog lépni.
A pénzügyminiszter aggodalma érthetô: tavaly az olajipari társaságok után a dohánytársaságok fizették be a legnagyobb összeget a román államkasszába illetékek és adók formájában: összesen 481,6 millió dollárt.
A gazdasági sajtó szerint a mostani árháború mögött az áll, hogy a nagy külföldi társaságok egyre ingerültebben nézik az egyetlen román dohányipari cégnek nyújtott kormánytámogatást. A Román Nemzeti Dohánytársaságot tavaly privatizálták, a sajtó szerint meglehetôsen furcsa körülmények között. Az állami dohánytársaságot egy olyan vállalkozó vette meg, akit — a sajtó szerint — szoros kapcsolatok fûznek a jelenlegi kormánypárthoz.
Az Európa Parlament külügyi és védelmi bizottsága tegnap megszavazta a tavasszal elôterjesztett bôvítési jelentést, amely az egyes tagjelölt országok felkészültségérôl szól. A március végén folytatott általánosabb jellegû vita után a külügyi bizottság most a jelentéstervezethez benyújtott különféle módosító indítványokat vette sorra. Akárcsak legutóbb, a képviselôk ezúttal is elsôsorban a csatlakozás politikai ismérveinek teljesülését vizsgálták a különbözô tagjelöltek esetén. Igazán részletekbe menô vitát azonban most nem folytattak, mert a parlament az ôsszel még egy második, átfogóbb jelentést is készít a bôvítési folyamat állásáról.
A Mediafax tudósítása szerint a jelentés végsô formája kedvezôtlenebb Romániára és Bulgáriára nézve, mint a módosító indítványok elôtt. Míg márciusban a jelentés azt javasolja az Európa Parlament számára, hogy a két ország esetében ne csak "menetlevelet" állítson ki az Unióba vezetô útra, hanem állapíttassék meg a csatlakozás dátuma is, Arie Oostlander jelentéstevô most elsietettnek tartaná a csatlakozási idôpont kijelölését.
A jelentés, amelyet az Európa Parlament júniusi ülésszakán vitat meg és fogad el, általában dicséri Románia elômenetelét mind gazdasági, mind politikai téren. Megjegyzi ugyanakkor: a gazdaság alapvetô reformjának megvalósítása továbbra is nehéz feladat a kormány számára, sikere pedig elképzelhetetlen külsô segítség nélkül — áll a dokumentumban, amely egyben felhívás is a nemzetközi szervezetek felé. Javasolják ugyanakkor a román közigazgatás sürgôs reformját, depolitizálását, a mindent behálózó korrupció felszámolását. A jelentéstevôk továbbra is aggodalmuknak adnak hangot a román igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, amelyben a román állampolgárok továbbra sem bíznak, és értetlenséggel veszik tudomásul a román rendfenntartó erôknek a túlkapásairól szóló jelentéseket, a sajtószabadság alkalmankénti megsértését.
A jelentés ugyanakkor dicséri a román kormányt, ami az árvaházi gyerekek sorsának javítása érdekében tett lépéseket illeti, és országos stratégia kidolgozását javasolja a segítségre szoruló felnôttek, fogyatékosok számára.
A jelentés Magyarországról szóló részében Luís Queiró portugál jelentéstevô úgy vélekedett: a kedvezménytörvény ügyét most visszafogottabban kellene kezelni, mert jó úton haladnak a vele kapcsolatos problémák rendezését célzó tárgyalások. Hannes Swoboda osztrák képviselô mindenesetre megjegyezte, egyelôre kérdés, hogyan kívánja kezelni az újonnan hivatalba lépô magyar kormány az Orbán–Nãstase megállapodás ügyét. Maga a jelentéstervezet üdvözli a Magyarország és Románia között létrejött egyetértési memorandumot, Magyarországot és Szlovákiát pedig arra sürgeti, hogy találjanak kölcsönösen elfogadható megoldást erre a problémára.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetôsége rendkívül kategorikus hangvételû nyilatkozatban tiltakozott az oktatók tisztséghalmozása ellen, amit Románia törvényei is tiltanak. Tekintettel arra, hogy a BBTE néhány magyar oktatója és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem közvetlenül érintett az ügyben, megkérdeztük az illetékeseket, hogyan befolyásolja a következô tanévtôl kezdôdôen a BBTE-n és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen is tanító oktatókat a BBTE határozata.
Az 1993/128-as kormányhatározat 19-es paragrafusa szerint a személyzet alkalmazása esetében felmerülô tisztséghalmozás csupán az intézmények közötti megállapodás értelmében jöhet létre — áll a nyilatkozatban. A vezetôség sérelmezi, hogy a magánegyetemek az akkreditálás érdekében a BBTE tanárainak a hírnevét használják fel. A BBTE nyilatkozata azzal vádolja saját tanárait, hogy miután megszerzik oktatói tisztségüket, a diákokat elcsalogatják a magán felsôoktatási intézményekbe. A vezetôség úgy véli, az oktatók áttanítása a diákokkal szembeni tiszteletlenséget jelent, valamint hogy "az improvizált" intézményekben való oktatás szakmai megalapozatlanságú diplomák létrehozását segíti elô. A vezetôség szerint a BBTE elégséges szakmai kibontakozási teret biztosít alkalmazottainak, többek között a doktoranduszi iskolák is ezt a célt szolgálják. Az egyetem vezetôsége június 15-i hatállyal megszünteti az összes, más felsôoktatási intézményekben oktató tanároknak kibocsátott oktatási engedélyt, és leszögezi: ezentúl csupán intézményesített keretek között fogják engedélyezni az áttanítást.
A Szabadság kérdésére Kása Zoltán rektorhelyettes elmondta, hogy az áttanítás feltételekhez kötött. Az oktatók választotta felsôoktatási intézmény és a BBTE között létrejött megállapodás, valamint az oktató doktori végzettsége képezi azt a két alapvetô feltételt, amelynek teljesítésével minden nehézség és gáncsoskodás nélkül lehetségessé válik az áttanítás –fogalmazott a rektorhelyettes. Kása hangsúlyozta, bízik abban, hogy a Babes–Bolyai és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem között minden nehézség nélkül létre fog jönni a megállapodás, szerinte a BBTE teljes nyitottsággal viszonyul majd a Sapientia esetleges egyezménykötési-felkéréséhez szemben.
Tonk Sándor, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem megbízott rektora és egyben a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója lapunknak adott válaszában kifejtette, hogy a lázas építkezés miatt elmaradt az általa vezetett magánegyetemnek a társintézményekkel történô kapcsolatfelvétele, de ezt csupán az idôhiány akadályozta. Tonk teljes mértékben egyetért a BBTE álláspontjával, megérti a vezetôség aggodalmát, hiszen minôségi oktatást csupán az oktatók teljes odaadásával és energiabefektetésével lehet megvalósítani — fogalmazott Tonk.
A Sapientia rektoraként Tonk felhívta a figyelmet az elmúlt nyolcvan év diktatúrájának a kisebbségi oktatásra gyakorolt kedvezôtlen hatására, ami mérhetetlen károkat okozott a felsôoktatási struktúrában. Kiemelte: ahhoz, hogy újból kiépüljön az erdélyi magyar felsôoktatási rendszer, feltétlenül szükséges a magánegyetem mûködtetése a BBTE oktatóinak segítségével — mondta Tonk. A rektor rámutatott, mindent megtesznek a következô idôszakban azért, hogy a többi felsôoktatási intézménnyel kialakítandó kapcsolatrendszer létrejöjjön. Végül Tonk kijelentette: Andrei Marga rektor személyes beszélgetések során hangsúlyozta, hogy az ominózus határozat nem a Sapientia ellen irányul.
A négy tanügyi szakszervezet közül csak három írta alá szerdán a kormánnyal kötött megállapodást, miszerint a tanárok befejezik a tiltakozást a bérek emelkedése ellenében, bár az aláírók is elégedetlenek a tárgyalások során kialkudott béremelés mértékével. A Spiru Haret szakszervezeti szövetség úgy döntött, hogy nem írja alá a megállapodást és a jövô héten dönt a tiltakozások folytatásáról.
Adrian Nãstase kormányfô elismerte, hogy a kormány és a szakszervezetek között nézetkülönbség van a tanárok kérelmeinek megoldását illetôen: "Tudom, hogy az elégedetlenség továbbra is megmarad. A szakszervezetek szerint a kormány túl kevés pénzt adott, a kormány szerint azonban túl sokat. Megpróbáljuk fokozatosan rendezni a problémákat."
A tanügyi szakszervezetek és a kormány szerdai megállapodása értelmében a tanárok fizetése az idén 33 százalékkal emelkedik, a béremelés 13 százalékkal haladja meg az inflációs rátát. A felsôoktatásban dolgozók fizetése átlagosan 8 százalékkal emelkedik.
Az alkalmazottak rovására szolgált az 1990 után Kolozsváron végrehajtott privatizáció, jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén az Országos Szakszervezeti Tömb kolozsvári fiókjának elnöke, Mircea Giurgiu. Az elnök ismertette az Iris és Termorom helyzetét, ahol az alkalmazottak tavaly december óta nem kaptak fizetést. Az Iris alkalmazottait ígérgetésekkel halogatja hétrôl hétre a vállalat görög tulajdonosa. Mircea Giurgiu szerint a két vállalat egyetlen megmentési lehetôsége a jogi felszámolás, amelyet mindazoknak az intézményeknek kellene kérniük, amelyeknek a két gyár adósa, azaz a nyugdíjpénztár, az egészségügyi biztosítópénztár és a munkaerô-foglalkoztatási hivatal.
Tovább dúl a háború a városháza és a Közterület-fenntartó Vállalat között. Tegnap Gheorghe Funar polgármester közzétette annak az ellenôrzésnek az eredményét, amelyet ô rendelt el és május 20-án ejtettek meg a cég székhelyén. Az idei elsô három hónap tevékenységébôl leszûrt következtetés szerint a vállalat jelenlegi fôigazgatóját, Mihaela Rozort 2001. április 1-jén versenyvizsga meghirdetése nélkül nevezték ki, a bruttó fizetése pedig, a különbözô pótlékokkal együtt meghaladja a 38 millió lejt. Funar megismételte korábbi véleményét, miszerint Rozorné törvénytelenül ül a vezetô beosztásban, hozzá nem értése miatt a vállalat a csôd szélére került, és ráadásul politikai játszma eredményeként igazgat. Funar kivizsgálást kér a prefektúra, a számvevôszék, a pénzügyigazgatóság részérôl, mivel aggódik a hétszáz alkalmazott sorsáért. Szerinte a városi tanács, amelynek hatáskörébe tartozik a cég, egyáltalán nem törôdik annak súlyos helyzetével. Az általa elrendelt ellenôrzés alapján a Közterület-fenntartó Vállalatnak 15 milliárd lejnyi kinnlevôsége van, amelybôl a polgármesteri hivatal adóssága csupán 1,5 milliárd lej. Március 31-én a cég veszteségei meghaladták a 904 millió lejt.
A Közterület-fenntartó Vállalat sajtónyilatkozatban ismertette álláspontját. Mihaela Rozor kinevezését a városi tanács 2001. május 3-án fogadta el. A polgármester állítása a városháza által megtett adósságtörlesztésre vonatkozóan hamis. A 2001 végén bekövetkezett fagykárok felbecsülése érdekében a vállalat vizsgálóbizottság felállítását kérte, és ez a városháza meg a közterület-fenntartók szakembereibôl összeállt testület elvégezte feladatát. A fagykárokat nem számlázták le. A 2001 júliusa és 2002 áprilisa között felgyûlt, elvégzett munka ellenértékét, 4,7 milliárd lejnyi összegben, átvételi jegyzôkönyvek hitelesítik. Funar polgármester idén februárban nem jelent meg a vállalat igazgatótanácsi ülésein, ahová meghívták, hogy közösen tisztázzák az ügyet. Jelenleg 10 dosszié vár törvényszéki megoldásra a két közintézmény között. A Közterület-fenntartó Vállalat körülbelül 21 milliárd lejt követel a polgármesteri hivataltól, ki nem fizetett munkálatokért, árkülönbségekért és kamathátralékokért. Ugyanakkor visszautasítja a polgármesternek a vállalat "veszteséges menedzsmentjére" vonatkozó vádjait, tételesen felsorolva azokat az okokat, amelyekkel a városháza szándékosan lehetetlen helyzetet idézett elô
"Különbséget kell tenni a trikolór és a szivárvány színei között" — oktatta ki a sajtót tegnap Gheorghe Funar, amikor a piros-sárga-kék utcai szemeteskosarak elhelyezése miatt kippattant közfelháborodásra reagált, melybôl néhány nagy-romániás honatya sem maradt ki. Adatokkal ecsetelte, hogy az utóbbi években hány szemétkosarat rongáltak meg, és ezzel mekkora kár érte az önkormányzatot. A most felállítottak nem sértik a nemzeti érzéseket — állítja —, ezt csak a rosszindulatú románellenes erôk képesek így beállítani. Egyszerûen a szivárvány legszebb három színérôl van szó. Ha netán az új szemeteskosarakat is rongálás éri, tudni lehet, hogy "azt csak az RMDSZ-tagok és néhány elvetemült újságíró teheti" — jelentette ki szemrebbenés nélkül a saját magával ellentmondásba keveredett elöljáró.
Majd hozzátette: Dél-Koreában jártában találkozott nemzeti színû cipôkbe és ruhákba bújt emberekkel, ott tanulta meg a járdák trikolorosítását is. Igaz, szemétkosarakat nem látott nemzeti színekben. A közvélemény "ugyanúgy elfogadja majd ezt az újdonságot is, mint korábban a köztéri padok vagy utcai oszlopocskák megfestését. Ráadásul ezek az ellenálló kosarak szépen illeszkednek bele a környezetükbe" — jelentette ki szokásos modorában a polgármester.
FRIED ISTVÁN Herder-díjas irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora a vendége az Elôretolt Helyôrség Irodalmi Körnek május 24-én, pénteken este 7 órától a Music Pub zsebtermében. Terítéken a professzor úr Irodalomtörténések Transsylvaniában címû, az erdélyi fiatal magyar irodalmat elemzô tanulmánykötete. Az irodalmi esten — melynek Pál Zita irodalomkritikus a házigazdája — Gáll Attila, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes és Sántha Attila olvasnak fel mûveikbôl.
A HAGYATÉKI ÉS ELTARTÁSI SZERZÔDÉSEK PROBLÉMÁI címmel Fuchsné Zágoni Róza Margit közjegyzô tart elôadást a Római Katolikus Szent Mihály Caritas szaktanácsadásán, május 24-én, pénteken du. 5 órától a Szentegyház/Iuliu Maniu utca 6. szám alatt (I. emelet, 11-es ajtó). Az elôadás utáni mûvészi mûsorban Ruha István kiváló hegedûmûvész és Magyari Zita orgonamûvész lép fel.
KONTRASZTOK ÉS ANALÓGIÁK — ANGOL–NÉMET–MAGYAR KULTURÁLIS SZÓTÁRAK címmel, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet meghívott elôadójaként Bart István mûfordító, a budapesti Corvina Könyvkiadó igazgatója tart elôadást május 24-én, pénteken
de. 10 órától a BBTE bölcsésztudományi karán (Horea út 31., Cosbuc terem).
A FORDÍTÁSOK ÉRTÉKELÉSE címmel dr. Klaudy Kinga, az ELTE bölcsésztudományi kara Fordító- és Tolmácsképzô Intézetének tanszékvezetô tanára tart elôadást a BBTE bölcsészudományi karán május 23-án, csütörtökön 12–13.30, 16–17.30, 18–19.30 óra között és május 24-én, pénteken 14–15.30 óra között. Az elôadást a Sapientia Alapítvány–Kutatási Programok Intézete és a BBTE Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke közösen szervezte.
A KOLOZSVÁRI SIGISMUND TODUTÃ ZENELÍCEUMBAN az I. osztályba felvételizni óhajtóknak minden szombaton de. 10 órától elôkészítôt tartanak. A líceum címe: Victor Deleanu u. 2. szám.
ZENÉS-TÁNCOS KLUBDÉL-UTÁNJÁT tartja az RMDSZ külmonostori szervezete május 24-én, pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. A zenét Varga István és zenekara szolgáltatja.
HAVI KÖZGYÛLÉSÉT TARTJA május 24-én, pénteken du. 5 órától az RMDSZ belvárosi körzete a Pavlov utca 21. szám alatt.
A kolozsvári Kép és szöveg interdiszciplináris konferencia keretében új könyvek bemutatására kerül sor (mindhárom könyv megvásárolható a helyszínen):
1. A Györkös Mányi Albert Emlékházban május 23-án 14 órakor
dr. Kötô József egyetemi tanár, színháztörténész mutatja be a Sapientia könyvek 4. darabját: Theátrumi könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában. A tanulmánygyûjtemény a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetében készült (szerkesztette: Egyed Emese). A rendezvényen Kovács Emese és Kolumbán Lilla Bartók-duókat ad elô hegedûn.
2. A filológián (Horea út 31.) a Brassai teremben május 23-án 19 órakor ismerteti dr. Berszán István egyetemi adjunktus a szegedi Pompeji kiadónál frissen megjelent Határon címû, irodalomelméleti tanulmányokat tartalmazó kötetet, amelynek szerzôi többnyire Kolozsváron végzett, Szegeden doktoráló kutatók. A könyv a DeKON-KÖNYVek sorozathoz tartozik, szerkesztôi: Ármeán Otília és Odorics Ferenc.
3. Ugyanott május 24-én 9 órakor dr. Angi István egyetemi tanár mutatja be a Pethô Ágnes szerkesztésében megjelent Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgykörébôl címû könyvet, amely a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetében készült és a Sapientia könyvek bölcsészettudományi sorozatának 2. darabja: "kép, nyelv és hang köztes terein jár".
"Szívem minden harmadik dobbanása kimarad" — panaszolja a súlyos szívbetegségben szenvedô költô, Dsida Jenô Benedek Elekhez írott levelében, de a versírás nem erôlteti meg, fûzi hozzá késôbb. A kilencvenöt éve született Dsida Jenô emlékét idézte kedden délután Boér Ferenc színmûvész, a Római Katolikus Szent Gábor Értelmiségi Ifjúsági Fórum Szentegyház utcai székhelyén megtartott emlékmûsoron. Boér Ferenc nagy gonddal válogatta össze elôadóestjének anyagát, tükrözve ezáltal ennek a rendkívül tehetséges, de sajnos nagyon rövid életû költônek a gondolatiságát, érzelmeit, lelki világát. Mûveit hallgatva rádöbbentünk Dsida mély humanizmusára, verseinek zeneiségére, az általa oly szépen megfogalmazott "leselkedô magányra", amely egész életében végigkísérte. Boér Ferenc közvetítésében ennek a "piros szívû, vonagló életû" költônek az életmûve kitárult elôttünk, versei, levelei által mi is kicsit jobbak lettünk, s talán nekünk is sikerült hittel hinni azokban a dolgokban, amelyekben egykor Dsida Jenô hitt. Mert nehézségei, betegsége és magánya ellenére képes volt olyan költôvé válni, aki "mindvégig szépeket akar írni", s mindenekfelett hittel hinni Erdélyben. "Rendületlenül hiszek Istenben és az emberekben", hangzik Dsida vallomása, mi pedig köszönjük Boér Ferenc színmûvésznek, hogy emlékezetünkbe idézte a tragikus életû költô mûveit.
A Római Katolikus Nôszövetség által szervezett rendezvényen a Concordia vonósnégyes, (Márkos Albert, Botár Gerô, Olimpiu Moldovan és Török Béla) Mozart-muzsikával örvendeztette meg a közönséget.
Szombaton, május 18-án a dési 1-es Számú Általános Iskolában lezajlott az Aranka György nyelvmûvelô verseny megyei döntôje. Íme a nyertesek névsora: I. Szép magyar beszéd kategóriában — V–VI. oszt.: 1. díj: Darvasi Márta (Báthory); 2. díj: Dobribán Edgár (Báthory); 3. díj: Szenkovits Annamária (Báthory). VII–VIII. oszt.: 1. díj: Király Noémi (Zenelíceum); 2. díj: Kiss Ibolyka (Apáczai); 3. díj: Máté István (dési 1-es Számú Ált.Isk.). II. Édes anyanyelvünk kategória — V–VI. oszt.: 1. díj: Papp Zakor Ilka (Báthory); 2. díj: Kónya Anna (Báthory); 3. díj: Füleki Emôke (dési 1-es Számú Iskola). VII–VIII. 1. díj: Balogh Endre (dési 1-es Számú Ált.Isk.) és Adorján Zsuzsanna (Apáczai). 2. díj: Jancsó Noémi (Brassai); 3. díj: Simon Vivien (dési 5-ös Számú Ált.Iskola). III.Versben bujdosó... kategóriában: V–VI.oszt.: 1. díj: Visky Mária (Báthory) és Kalló Jarkutcz Anna (Báthory). 2. díj: Füleki Emôke (dési 1-es Számú Ált.Iskola); 3. díj: Grunzó Zsófia (Báthory). VII–VIII.oszt.: 1. díj: Vincze Tamás (Báthory); 2. díj: Visky Anna (Báthory); 3. díj: Szilveszter Teréz (Zenelíceum).
A Transilvania Filharmonia május 20-i Andreas Meisner német karmester által vezényelt hangversenye rendkívüli zenei esemény volt nemcsak mûsora révén, hanem azért is, mert városunk együttesei mellett bemutatkozott testvérvárosunkból, Kölnbôl az Oratorienchor, valamint az ugyancsak németországi Altenburgból a Domkantorei kórusa. A mûsor Mahler hatalmas II. szimfóniáján kívül két jelentôs kortársának, Hugo Wolfnak és Max Regernek egy-egy kórusra és zenekarra írott mûvét — tudomásom szerint mindkettô bemutató — tartalmazta.
Hugo Wolf: Der Feuerreiter (A tûzlovas) címû mûve hátborzongató, annál is inkább, mert a páholysorokat is elfoglaló hatalamas kórus a Diákház nagyszerû akusztikájában félelmetesen egyedi élményt nyújtott.
Max Reger: Der Einsiedler (Az emigráns) kifejezô muzsika, színvonalas elôadásához jelentôsen járult hozzá a német vendég, Vinzenz Haab bariton szép csengésû, jól kidolgozott hangja.
A mûsor második részét képezô Mahler II. szimfónia 80 perces idôtartamával maga is teljes hangversenymûsornak felel meg. Az 1895-ben komponált mûben Gustav Mahler a szokottnál is nagyobb zenekari apparátuson kívül utolsó tételében négyszólamú vegyeskórust, valamint mezzoszoprán és szoprán szólistát alkalmaz a mû intenzitásának növelésére.
Az elsô, méreteiben is rendkívüli hosszúságú tétel filozofikus mondanivalójában a szerzô az élet értelmének kérdését keresi, saját magyarázata szerint, elsô szimfóniája hôsének a sír felé vezetô útját írja le. A második tétel bájos Ländlere hivatott az elsô tétel nyomott hangulatát oldani, ezt szokatlan módon scherzo követi, majd a Csodakürt dalciklusából idézett altszólóval kezdôdô zárótétel. Külsô fanfár, harangok, orgona és a hatalmas kórus járulnak hozzá a Feltámadási szimfónia felemelô himnikus befejezéséhez.
A tétel szólórészeit Ana Rusu és Carmen Gurban énekelték, mindketten sokszor bizonyították képességeiket, muzikalitásukat a vokál-szimfonikus mûfajban. Ana Rusu melegen, kifejezôen énekelte szólamát, a szopránnak csak rövid részletet juttatott a szerzô. Carmen Gurban így is kiválóan illeszkedett hangszínben a kórus dinamikájához.
Andreas Meisnernél el tudunk képzelni nagyvonalúbb, dinamikusabb dirigenst Mahler szimfóniájához, de elismerjük, hogy a tempók és a szerzô elôírásainak respektálásával vezényelte a mûvet. A három kórus produkciója igazi élményt nyújtott, köszönet illeti az intézményt, hogy alkalmat adott a nagyszerû német kórusok megismeréséhez. A mûhöz méltó elôadást valósított meg a filharmonikusok zenekara, Mahler szimfóniája nagy erôpróba.
Sajnos nem mehetünk el szótlanul amellett, hogy bántóan kisszámú közönség volt kíváncsi a hangversenyre. Még mindig "túl modern" a XIX. századvégi kompozíció? Talán szervezési hiba volna az ok? Mindenesetre a jelenlevôk megpróbálták lelkes tapsukkal bizonyítani, hogy vannak olyanok is, akik értékelik Mahler muzsikáját és az elôadók produkcióját.
Minden bizonnyal a közelgô koncerten testvérvárosunk, Köln hatalmas auditóriuma telt házzal fogja fogadni Kolozsvár és a két német város mûvészeit!
A trilógiák második részei általában problematikusak. Kis túlzással élve, olyanok, mint két mondatrészt összekapcsoló többé-kevésbé bonyolult kötôszavak. A funkcióval persze semmi baj, hiszen a kötôszónak igencsak fontos szerepe van a szintaxisban, de önmagában vajmi kevés örömöt okozhat mondjuk egy "és" vagy egy "mindazonáltal". A George Lucas-féle Csillagháború-saga elsô trilógiájának esetében szerencsés kivétellel volt dolgunk. Az 1980-ban elkészült A birodalom visszavág címû második rész rávert az elsôre, de a harmadikra is, mégpedig azért, mert olyan revelatív fordulatokat tartalmazott, mint a Luke Skywalker kontra Darth Wader konfliktus, Ödipusz-módra. (A trouvaille persze nem állt egymagában, de helyszûke miatt hagyom a többit.)
Aztán következett az ezredforduló, és Lucasék nekifogtak a második trilógiának, amely az elsô elôtörténete. (Hû, de bonyolult!) Az elsô rész mindjárt katasztrofálisra sikeredett, rajongók milliói átkozódtak, a szakma fanyalgott, vagy még azt sem, szóval rosszul indult az ôstörténet. Aztán vászonra került a második átkötés-opus, A klónok támadása, amely ugyan felülmúlja az elsôt, ugyanakkor azonban igazi problematikus kötôszó-mû. A csapat megpróbált a korábban elkészült trilógia sztorijával harmonikusan összekapcsolható szálakat összebogozni, méghozzá úgy, hogy az ok-okozati szövevény ne legyen a hôsi fantázia, az akció, no meg a látvány kárára. George Lucas azt nyilatkozta egy interjúban, hogy A klónok támadása tulajdonképpen szerelmes film. És valóban, a film nagy része arról szól, hogyan lesz szerelmes Anakin Skywalker, a majdani Darth Wader Amidala hercegnôbe és viszont. És itt kezdôdnek a bajok. Ugyanis ehhez az úgynevezett galaktikus románchoz képest a leglaposabb Karády-film valóságos Rómeó és Júlia. Anakin és Amidala ötven percen keresztül vívódik, enyeleg, megbán és lelkiismeret-furdal, a nézô pedig egyre gyakrabban pillant az órájára (már ha világít a számlapja), a mennyezetre, a szomszédjára, röviden: unatkozik. De aztán, hála az évtizedes rutinnak, képbe lépnek a klónok, a jedik, a lézerkardok és lôfegyverek, és a jól ismert giccszene ritmusára kibontakozik a Jó és a Rossz gigantikus harca, amelynek senki sem tud ellenállni. A digitális gizmókkal maximumra turbósított látványvilág nagy nehezen elsöpri az ostoba párbeszédeket, a néha negyedórás üresjáratokat, és a mozizó végre kedvére izgulhat kedvenceiért.
Nem mondhatom, hogy jó film ez az elsô trilógia második része, az azonban kétségtelen, hogy technikai szempontból alapos munka. Sôt, néha még izgalmas is. Az is igaz viszont, hogy Lucasnak alaposan fel kell kötnie a gatyáját, hogy bár a harmadik rész corpusába némi lelket lehelhessen.
Eredeti cím: Star Wars II — Attack of the Clones; amerikai, 2002, 142 perc; Rendezô: George Lucas; Forgatókönyv: George Lucas, Jonathan Hales; Zene: John Williams; Kép: David Tattersall; Vágó: Ben Burtt; Speciális effektusok: Industrial Light & Magic; Producer: Rick McCallum; Szereplôk: Ewan McGregor (Obi-Wan Kenobi), Natalie Portman (Amidala), Hayden Christensen (Anakin Skywalker), Ian McDiarmid (Palpatine/Darth Sidious), Samuel L. Jackson (Mace Windu), Christopher Lee (Dooku/Darth Tyranus), Anthony Daniels (C-3PO), Frank Oz ( Yoda hangja), Ahmed Best (Jar Jar Binks hangja).
Károly herceg, a brit trónörökös május 3–6. között a Mihai Eminescu-alapítvány meghívására magánlátogatásra érkezett Romániába. Ez alkalommal látogatást tett Nagyszeben térségében is, ahol tájékozódott az ottani idegenforgalom és a kulturális potencia helyzetérôl; adta hírül az elnöki szóvivô. No, de vajon — teszem fel gondolatban a kérdést —, a trónörökös tudja-e, vagy számontartja-e, hogy ereiben valamennyi magyar vér is csörgedezik? S vajon tudja-e, hogy Nagyszebentôl nem is olyan messzire, az erdôszentgyörgyi gótikus református templomban nyugszik a magyar születésû ôsanyja; Rhédey Claudia, gróf Rhédey Lászlónak, az egykori Erdélyország fejedelmének, és báró Inczédy Ágnesnek a lánya? S vajon azt is tudja-e és számon is tartja, hogy e hétszépségû leány Würtenbergi Sándor bajorországi uralkodó hercegéhez ment férjhez 1835. május 3-án? Az ifjú hétszépség azonban nem sokáig élvezhette házaséletét, mert a sors tragikus keze 1841-ben közbeszólt, alig 29 éves korában lovasbalesetben, egy ünnepi díszfelvonulás alkalmával lova elragadta és életét veszítette.
Rhédey Claudiának utolsó óhaja az volt, hogy ôsi szülôhazájába, Erdélyország magyar földjébe temessék, oda, ahol egykor a keresztvíz alá tartották az erdôszentgyörgyi templomban. Oda, ahol örök hûséget esküdött férjének. Óhaját a férje kegyelettel teljesítette, s azóta is ott alussza örök álmát a református templomban.
A fia, Ferencz, anyja példáját követve, házassága révén szép karriert futott be. 1866-ban Mary Adelaide személyében egy angol királyi hercegnôt vett feleségül. Innen már csak egy lépés volt, hogy elsôszülött gyermekük, Mary Victoria, 1893-ban a walesi hercegnek, a késôbbi V. György angol királynak esküdjön örök hûséget. Ez azt jelenti, hogy a mai angol királyi háznak Rhédey Claudia révén fôrangú erdélyi magyar felmenôje is van, amelyen át elévülhetetlen érdemeket hozott leszármazottain át az angol királyi háznak, népének és birodalmának is.
Az elsô világháború elôtt Claudia unokája, Mary Victoria, V. György angol király hitvese, felkereste magyar származású nagyanyjának sírját az erdôszentgyörgyi református templomban, hogy emlékére lerója bensôséges kegyeletét. Egy szép fekete márványtáblán aranybetûs szöveg ôrzi a történelmi esemény emlékét, amely a templom belsô falát ékesíti, angol és magyar nyelven. Az angol nyelvû szöveg így szól: "In memory Claudine contese Rhédey, Contess Hohestein wie of H. R. H. Alexander Duke of Würtenbey, died 1841. Erected oi Her Crondoauc-Hector, Victoria Mary Princesse of Voless".
1985-ben e sorok írója Erdôszentgyörgyön járt dokumentálódás végett. A látogatást az én örökös lelki jó barátom, a Girolti báró Inczédi László dédunokája, Barabás József óhajára tettem. Ô jelenleg Budapesten és Agárdon él és az egykori Szolnok-Doboka vármegye Girolt falujában született, ahol a dédapja sírja még most is áll, és akit közeli vérrokoni szálak fûznek Rhédey László feleségéhez, Inczédy Ágnes révén. Így a Rhédeyek, akárcsak az Inczédiek leszármazottait is, Claudián át rokoni szálak fûzik az angol királyi házhoz.
Erdôszentgyörgyre érkezve bôven volt lehetôségem, hogy nem csak a rendelkezésemre álló írott adatokra építsek, hanem az ott élô szájhagyományra is, amely még sok idôs ember ajkán élt. Mint például az akkor 80 éves Újvári László református presbiter ajkán is, aki még személyesen emlékezett a Rhédey család egyes mesébe illô eseményeire. Sôt arra is, hogy az angol királyi ház több ízben is anyagi támogatást nyújtott az egyháznak Claudia emlékére. Máskülönben az egész templom külseje és belseje egy történelmi múzeum, amely a híres család történelmi nyomait tárja a látogatók elé. Mindez aranybetûs márványlapon és sírkövekbe vésett szövegekkel hitelesíti Erdélyország egykori történetét, amely az angol királyi ház történelmével is érintkezik.
Akadt-e a neves egyházfôk között vagy az RMDSZ vezetôsége részérôl valaki, aki ez alkalommal figyelmébe ajánlotta a trónörökösnek ez a magasztos történetet? — Az, hogy az angol királyi ház magyar származású ôsanyja erdélyi földben nyugszik? Ott, ahol még most is áll a híres Rhédeyek egykori barokk kastélya. Hiszen meggyôzôdésem, hogy a trónörökös is tudja, hogy az ô ereiben valamennyi magyar vér is csörgedez. S hogy ez nem tagadható, hadd idézzek II. Erzsébet angol királynô szavaiból az alkalomból, hogy 1993-ban Budapestre látogatott, amely eseményt a kolozsvári "Szabadság" is bôven ismertette. "Ôfelsége belülrôl fakadó érdeklôdéssel volt mindig Magyarország és a magyarság iránt." Ez abból fakad, hogy az angol királynô ereibenmagyar vér is csörgedezik, ami azt jelenti, hogy Rhédey Claudia grófnô révén erdélyi magyar származását az angol királyi ház nem feledi — mondta Magyarország akkori elnöke, Göncz Árpád. Aztán így folytatta: "Az angol királynôvel való találkozásaim alkalmával Ôfelsége mindig érdeklôdött az erdélyi magyarság helyzetérôl, sorsa felôl". S talán azért is könnyezte meg sok igaz szívû magyar az angol anyakirálynô halálát, akinek ôsi magyar rokoni szálai anyai ágon Erdélyben gyökereznek.
Ezeket a rokoni szálakat kiváltképpen nekünk, erdélyi magyaroknak nem volna szabad felednünk, hanem inkább ápolni kéne, még akkor is, ha elônyeit nem tudtuk kellôképpen kamatoztatni a történelem folyamán. S talán Claudia története egy kis szobrot is megérdemelne Erdôszentgyörgyön.
A kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeum megnyitása alkalmával Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója megjegyezte, hogy mind kevesebben látogatják a múzeumokat. A nagy-romániás polgármester, Gh. Funar mindjárt talált is — rá és pártjára jellemzô — megoldást: kötelezni kell az iskolákat, hogy vigyék el a tanulókat testületileg ilyen intézményekbe. Ötletét kiegészíthetnénk: tekintve, hogy a gyermekek hajlamosak meglógni minden kötelezô rendezvényrôl, még hatásosabb volna a hadsereget odavezényelni.
A gyér látogatottságnak számos oka lehet; itt most csak egyet említek: a kolozsvári gyûjteményekben sehol sincs magyar felirat. Márpedig az ember azért megy ilyen helyre, hogy tanuljon, ismereteit gyarapítsa. Ismerni valamit azt is jelenti, hogy meg tudjam nevezni, mégpedig elsôsorban az anyanyelvemen. Hiába nézem a Néprajzi Múzeumban a kiállított tárgyakat, ha nem tudom meg a nevüket. Nem minden városi ember tudja megnevezni a varsát, tilolót, ványolót és számos más hagyományos eszközt és eljárást. Az Állattani Múzeumban is szeretném tudni a madarak magyar nevét is, meg hogy különbséget tegyek a nyest és a nyuszt között. Egy technikai kiállításon egy tanár a tanítványait vezette. Egy gépre rá volt írva, hogy masinã de cardat — a tanár úr kártológép helyett kartácsoló gépnek fordította. Nem az ô hibája. Ilyen körülmények mellett számunkra a múzeumlátogatás nem öröm, hanem bosszúság forrása. Ide sok magyarországi turista is látogat, ôk is szívesen megnéznének egy szép, gazdag múzeumot, de magyar feliratok hiányában semmit sem értenek.
A Történelmi Múzeumban nemcsak a magyar tájékoztató szöveg hiánya jelent gondot, hanem a történelem — hogy úgy mondjam — egyoldalú beállítása is, márpedig az egyoldalúság egyúttal hamisítás is. Persze, minél durvább a hamisítás, annál inkább ragaszkodik ahhoz Funar, hogy a tanulókat kötelezzék azt "megtanulni".
A Szépmûvészeti Múzeumban nem tevôdik fel a feliratok kérdése. Magyar mûvészek alkotásai is láthatók, de ezeknek a száma inkább a magyarság országos súlyát (7,1%) tükrözi, mint az erdélyi (30%) vagy kolozsvári (20%) arányunkat.
Ha az utóbbi két számot nézzük és hozzáadjuk a magyarországi turistákat, idelátogató rokonokat, ismerôsöket, akkor fel tudjuk mérni, hogy a múzeumok látogatottságának komoly tartalékai vannak. Csak vonzani kell a közönséget azzal, hogy elôzékenyek vagyunk: anyanyelvükön is felírjuk az eligazító magyarázatokat.
"Olyan furcsák a nôk ... Néha azzal szórakoznak, hogy feláldozzák magukat." Emile Zola ezen gondolatai szolgáltak mottóként ahhoz a dokumentumfilmhez, amelyet nemrégiben a Duna Tv egy késô esti mûsorában sugárzott. A dokumentumfilm rendezôje felkutatta azokat a nôket, akiket az 1950-es évek elején hurcoltak el és internáltak a kistarcsai táborba, ahol több évet töltöttek, anélkül, hogy tudnák, miért. Ezek a nôk nem faji, vagy politikai okok miatt voltak bezárva: a szeretet és a szerelem volt az indok arra, hogy internálják ôket. Mint mondták, az volt a bûnük, hogy szerettek. Olyan férfiakat szerettek, feleségként, menyasszonyként, vagy "csak" szeretôként, akiket az akkori hatalom nem nézett jó szemmel, ezért a legközelebbi hozzátartozóknak is bûnhôdni kellett. Ha nem másként, hát évekig bezárva egy internálótáborba, megvonva a szabadulás reménysugarát is, kitéve az ávósok kénye-kedvének. A kistarcsai tábort végül, Sztálin halála után, Nagy Imre számolta fel. A film rendezôje, furcsa ötlettôl hajtva, miután felkutatta a még életben levô nôket, akik egykor a tábor lakói voltak, külön-külön megszólaltatta ôket, emlékeikrôl faggatva, majd megkérdezte: vállalnák-e, hogy elmenjenek a hajdani táborba? Szinte mindannyian hajlandóak voltak, pedig tudták, hogy az emlékek, amelyeket a hosszú évek alatt igyekeztek lelkük legmélyebb zugába rejteni, szinte lavinaszerûen fognak feltörni. Ám ami még izgalmasabbá tette ezt a dokumentumfilmet, az Piroska szerepeltetése volt. Piroska egyike volt a hajdani ávós ôröknek, akik az ártatlanul bezárt nôkre felügyeltek. Hogy Piroska emlékeit miként homályosítja el a "megszépítô messzeség", hogy milyen bûbájosan, barátságosan tud emlékezni az "együtt töltött évekre", hogy mennyire megbékélt saját lelkiismeretével, az külön tanulmányt érdemelne. Nem tudom, hányan látták ezt a dokumentumfilmet, de biztos vagyok benne, hogy aki látta, az egyhamar nem felejti el az érintettek reagálását a szembesítésnél. Mert Piroska, miután elmesélte saját emlékeit ezekrôl az évekrôl, hogy milyen drágák és aranyosak voltak a lányok, hogy mennyire örültek, amikor ô volt szolgálatos, hiszen tiszta volt, vasalt volt, nem volt izzadságszagú, és — meri állítani — jót tett nekik, hogy általa egy kis pesti levegôt szívtak, ezt is vállalta. Hogy ô igenis elmegy Kistarcsára és találkozik egykori áldozataival. Hiszen ô egyenes gerinccel megy végig az utcán most is, miért ne vállalná ezt a találkozást. "Lányok, legyünk barátságba" — mondá Piroska, miközben kinyitá az egykori közös szálló ajtaját, és vidáman végigtekintett a "lányokon". Csakhogy elfeledé, hogy ennek a mesének nem az a címe, hogy "Piroska és a farkas", hanem "Piroska, a farkas". Elfelejtette, hogy a "lányok" a rács másik oldalán álltak. Elfelejtette, hogy a "megszépítô messzeség" nem mindenki emlékeit képes kitörölni, hiszen eddigi életük során nap mint nap érezték saját testükön, saját idegrendszerükön a tábor "jótékony hatásait". Piroska nem volt képes megérteni, hogy ezek a sebek soha nem fognak begyógyulni, nem értette meg, hogy ezek a nôk álmukban is itt járnak immár fél évszázada, és ha Piroska csak álmaikban is megjelent, újból elfogta ôket a rettegés. Így éltek le hosszú-hosszú éveket, s most, amikor szembesülnek az egykori hóhérral — mert nem tudom másként nevezni —, legfeljebb kezet nyújtanak neki, de megpuszilni, mint ahogy Piroska azt elvárta volna tôlük ...? "Az én vallásom azt mondja, meg kell bocsátani. Megbocsátani lehet, de felejteni nem" — mondta egyikük. Csak Piroska állt felháborodottan velük szemben, mondván: "Tessék mondani, most minden bûnömet meg kell hallgatnom? Sajnálom, a rendszer csinálta, nem én. Nem az én akaratom volt." Ezzel kifordult, és elment. Otthagyva a "lányokat", akik nem voltak képesek felmenteni ôt, pedig Piroska már mindent megbocsátott nekik. Vajon hány efféle hóhér és áldozat él még ma is közöttünk?
Megtörtént, aminek meg kellett történnie: a Magyar Köztársaság elnöke felkérte (megbízta) dr. Medgyessy Péter urat, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét a kormányalakításra.
Kíváncsi voltam, hogy a leköszönô miniszterelnököt követôen mit mond, hogyan fogalmaz a nemsokára-új miniszterelnök?
Na, annyit mondhatok, nem csalódtam. Sem Orbán Viktorban, sem pedig dr. Medgyessy Péterben. Mindketten "hozták" a maguk lényegét.
Orbán Viktor a fiatalságát, lendületességét, a magyarságról mint egységes nemzetrôl alkotott felfogását — egyszóval, elvitathatatlan és megkérdôjelezhetetlen egyéniségét. Számomra egyértelmûvé vált — ismét! —, hogy jelenleg, tetszik, vagy nem tetszik egyeseknek meg ketteseknek, hozzá fogható kaliberû politikusa ma nincs sem Magyarországnak, sem pedig a magyar nemzetnek.
Dr. Medgyessy Péter is a lényegét adra, ismét. Elmondta, azaz felolvasta a maga szürke, egyhangú kampányszövegét, a se íze, se bûze "korpa"-szöveget; a házi feladatot, amelyet, minden bizonnyal, mások írtak meg helyette. Egy középszerû politikus demagógia-ízû szövege volt ez számomra; egy olyan emberé, akit a konjunktúra és a pártérdek tett azzá, ami lett, miniszterelnök-jelöltté. A politikát eddig is mások csinálták neki, s ezután is mások csinálják helyette, a kormányfônek is. Nem hiszem, hogy sok beleszólása lesz ebbe. Annál is inkább nem, mert, szerintem, se nem karizmatikus egyéniség, se nem politikacsináló. Miként eleddig is megannyi MSZP-és "házi feladatát", e mostanit, a miniszterelnökit is igyekezni fog jelölôi kedvére elvégezni — a tízmilliós Magyarországon. És ennyi. Lélek, szív, egy bizonyos fokú "megszállottság" nélkül, úgy, ahogy mondta: szorgalmasan, türelmesen, ahogy lehet. Igen, mindig csak ahogy lehet, ahogy hagyják és nem ahogyan lehetne, kellene — jófiúkként, ügyes európaiakként, belesimulva a nagy szürke globalizációba. Jó, szófogadó Magyarország, magyarkák leszünk, hajlongók, hálálkodók, mint voltunk negyvenvalahány éven át. Megbûnhôdjük ezután is a jövendôt... Szomorú vagyok...
A Kolozsvári Compass Sportklub, a megyei sporthivatal és a Pro Orientare Társaság kétnapos tájfutó versenyt rendez május 25–26-án a Kolozsvár környéki erdôkben.
Az elsô napon a 4. In Memoriam kupa vetélkedôje lesz, az "örök sportpályákra" távozottak — Marton Sándor, Bogdanovits Pál, Horváthi Péter, Binder Lajos és mások — emlékének adózva.
A második napon rendezik a 35. Aranytájoló-kupát, amelyet egykoron Székely Zoltán és Zelenka Károly indított el.
A versenyek mûsora:
4. In Memoriam kupa (május 25., szombat, Plecska): rajt délelôtt 11 órakor a rövid távon, pályakitûzô: Gáll Enikô, ellenôrzô bíró: László F. Csaba; nem hagyományos csapatverseny délután 4 órától, pályakitûzô: Simon Gábor, ellenôrzô bíró: Simon Krisztina.
35. Aranytájoló-kupa (május 26., vasárnap, Bányabükk): rajt délelôtt 10 órakor, pályakitûzô: Kuszálik János, ellenôrzô bíró: Májai Ferenc.
Sok sikert kívánunk a résztvevôknek!
l A B-osztály második csoportjának 28., hétközi fordulójában: Aranyosgyéresi Sodronyipar–Marosvásárhelyi HSK 4–2 (gól: Keresztes — 11 m, Bratu 2 és Mâtiu, illetve Puskás és Povar — 11 m), Medgyesi Gázmetán–Kolozsvári U FC 3–1, Pitesti-i International–Aradi UTA 0–0, Petrozsényi Zsil–Zalatnai Minaur 2–2, Szatmárnémeti Olimpia–Târgu Jiu-i Pandúrok 5–0, Gyulafehérvári Apullum–Nagyváradi Bihar FC 1–2, Temesvári Politechnika–Nagybányai FC 0–7 és Krajovai Extenzív–Resicabányai MSC 1–1.
l A C-osztály nyolcadik csoportjának 28. fordulójának eredményei: Szamosújvári Olimpia–Sarmasági Bányász 1–1, Avasfelsôfalui Avas–Bethleni Szamos Gáz 1–1 és Máramarosszigeti Marmatia–Szatmárnémeti Szamos 0–0;
Tordai Aranyos FC–Szatmárnémeti Szamos 3–0, Magyarláposi Lápos–Kolozsvári CFR 0–3, Nagysomkúti Liber Humana–Zilahi Armãtura 0–3 — játék nélkül; A Dési Egyesülés és az Élesdi Körös szabadnapos.
További részletek holnapi lapszámunkban.
l A Zilina nyerte a szlovák bajnokságot, miután kedden 1–0-ra gyôzött a Trancsén/Trencin együttese ellen. A zsolnai csapat négy fordulóval a befejezés elôtt 13 ponttal vezet a második Puchov elôtt.
A Vörös-csoport két mérkôzésével folytatódott Düsseldorfban a férfi teniszcsapatok 2,1 millió dollár összdíjazású Világkupája.
Az amerikaiak vasárnapi vereségüket követôen a 2. fordulóban már a két egyéni találkozó után — a záró páros elôtt — behozhatatlan elônyre tettek szert az argentinokkal szemben: Andy Roddick Jose Acasusót, Pete Sampras Guillermo Canast gyôzte le.
Az amerikaiak után a svédek is megnyerték 2. mérkôzésüket. A találkozó sorsát eldöntô párosban a Thomas Enqvist, Jonas Björkman kettôs háromjátszmás csatában gyôzte le a francia Arnaud Clément, Nicolas Escudé duót.
A 2. forduló eredményei:
Vörös-csoport: Egyesült Államok–Argentína 2–1 (Roddick–Acasuso 6:3, 6:2, Sampras–Canas 7:5, 2:6, 7:6, Blake, Palmer–Etlis, Arnold 5:7, 2:6) és Svédország–Franciaország 2–1 (Enqvist–Escudé 6:4, 6:4, Björkman–Clement 1:6, 6:4, 4:6,Enqvist, Björkman–Clément, Escudé 6:3, 4:6, 7:6.
A csoport állása: 1. Franciaország 4 gyôzelem/2 vereség, 2. Svédország 3/3 (9–8), 3. Argentína 3/3 (8–8), 4. Egyesült Államok 2/4.
"Házi" bajnokságot rendezett a rôdi tavon a Tordai Potaissa Vadász- és Sporthorgász Egyesület. Amint az igazgató, Marius Masca elmondta, a vetélkedôn 35 sporthorgász vett részt.
A verseny dobogós helyein a felnôttek között Filip Florentin, Augustin Vlad és Mihai Arsene végzett, az ifik (14–18 évesek) vetélkedôjét Mihai Metesan nyerte, a gyerekeknél (14 éves korig) Lucian Pinteát, Gabriel Istratét és Adina Dresét díjazták.
A hét kitüntetett sporthorgász hét végén részt vesz a kajántói tavon rendezendô megyei bajnokságon a dési, szamosújvári, bánffhunyadi és kolozsvári sportolók társaságában.
Különleges vendégei voltak az egyetemisták és fôiskolások országos atlétikai bajnoksága konstancai döntôjének, akinek jelenléte nemzetközivé tette a vetélkedôt. Igaz, csak versenyen kívül, de részt vett a nyári idény nagy erôpróbáira való felkészülés keretében kéthetes Fekete-tenger parti táborozáson itt tartozkodó Heike Drechsler és csapattársa, Stephanie Hort is.
Drechslert fölösleges különösebben bemutatnunk. Az 1964. decenber 16-án Karlsruhéban született atléta nyerte a 2000-es sydneyi olimpia távolugró számát. Miután korábban, még 1992-ben Barcelonában is ô bizonyult a szám legjobbjának (azt követôen, hogy az 1988-as, szöuli elsô ötkarikás fellépésén, a 740 cm-rel olimpiai csúcsot elért legendás amerikai Jackie Joyner-Kersee mögött ezüstérmes lett távolugrásban, valamint két bronzérmet is szerzett 100 és 200 méteres síkfutásban). Idôközben 5 Európa- és 2 világbajnoki gyôzelmet aratott! Társával együtt Dan Vlãdescu edzô irányításával végezte konstancai edzéseit, aki még a 80-as évek derekán hivatalosan áttelepült Németországba, és ott rendkívül eredményes szakoktatói tevékenységet fejtett ki.
Telefonon sikerült kapcsolatba lépni a tengerparti sportszállóban tartozkodó sportolókkal. Itteni élményeikrôl Heike Drechsler számolt be. Mint elmondotta: nagyon kemény idénynek néz elébe, hiszen éppen hazájában, a müncheni olimpiai stadionban lesz az újabb Európa-bajnokság.
— Szeretném megvédeni a négy évvel ezelôtt, 1998-ban a budapesti Népstadionban megszerzett bajnoki címemet — mondta. — És elárulom Önöknek eddig kevésbé ismertetett tervemet (félig-meddig titok): az Európa-bajnokság után át akarok térni a korosztályomnak inkább megfelelô... hármasugrásra. A soron következô, 2004-es athéni olimpia évében leszek 40 éves, és miért ne, szeretném maradandó emlékkel nevezetessé tenni búcsúmat a versenyzéstôl.
Heike Drechsler elmondta még, hogy a konstancai verseny jól szolgálta a versenyidôszakra való felkészülésüket. A fôiskolai bajnokságon ô maga 655 cm-t, társa, Stephanie Hort 647 cm-t ugrott.
Búcsúzóul hozzátette, hogy nagyon jól érezte magát Konstancán. Hasznosnak bizonyult az edzôi tanács, hogy a sós levegôn alapozzanak. Egyébként több közös edzésen is részt vett a Constantin Mihail edzô vezette román távolugrónô-csoporttal.
— Júliusban visszajövök Önökhöz — mondta —, edzômmel Brassó-Pojánán, magaslati viszonyok között folytatjuk és fejezzük be a felkészülést az augusztus 6–11. közötti Európa-bajnokságra, ahol olimpiai és Európa-bajnokhoz méltón szeretnék szerepelni, azaz megvédeni bajnoki címemet.
Ehhez kívánunk a magunk részérôl is: SOK SIKERT!
Kalotaszeg nagyasszonya születésének 159. évfordulója alkalmából május 25–26-án a körösfôi Rákóczi Kultúregylet Gyarmathy Zsigáné-emléknapokat szervez. Szombaton a körösfôi iskolában 18 órától a körösfôi iskolások történelmi vetélkedôjét szervezik meg, majd 19 órától a Kalotaszegi madonna címû filmet vetítik. Vasárnap Bánffyhunyadon 16 órától ünnepi mûsorok a kultúrotthon kistermében: dr. Péntek János: Gyarmathy Zsigáné, a néprajzkutató címû elôadása, Zsakó Erzsébet textilmérnök és Orbán Erzsébet tanárnô elôadása Erdélyi népi varrottasok címmel, a Bánffyhunyadi Általános Iskola Gyarmathy Zsigáné Irodalmi Körének ünnepi elôadása. 17.30 órától koszorúzási ünnepség a Gyôzelem téri emlékháznál, 18.15 órától koszorúzási ünnepség a bánffyhunyadi temetô Gyarmathy-síremlékénél. Közremûködik a Körösfôi Rákóczi Balladacsoport. A rendezvéy fô támogatói a Magyarok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány.
Május 17. és 21. között Lengyelországban tartózkodott Ioan Vasinca aranyosgyéresi polgármester. Az elöljáró a Mindnyájan Európa gyermekei vagyunk címû nemzetközi szemináriumon vett részt. A polgármestert az Európai Integrációs Iroda vezetôje, Ludovic Moldvoi, valamint a Pavel Dan-iskola öt tanulója kísérte el.
Az aranyosgyéresiek lengyelországi testvérvárosuk — Settianovice — vezetôségének köszönhetik a meghívást, akik az elszállásolás költségeit is fedezték, így a román küldöttségnek csupán az útiköltséget kellett állnia.
Szerda reggel a Széchenyi téri piacon, fôleg a szatmári kínálatnak köszönhetôen, hatalmas volt az eperdömping. Ízelítô a felhozatalból: tojás — 1500 lej/db, burgonya — 8000 lej/kg, retek — 2000 lej/kötés, zöldhagyma — 2000 lej/kötés, uborka — 15-20 000 lej/kg, paradicsom — 28-30 000 lej/kg, eper — 20-25 000 lej/kg, paprika — 3-5000 lej/db, karalábé — 5000 lej/db, fokhagyma — 3000 lej/db.
Kétnapos rendezvényre kerül sor a hétvégén Mákófalván: 14 település 160 meghívottja találkozik a falu népével. Szombaton 10 órától Szôke Zoltán esperes, tordaszentlászlói lelkipásztor tart ifjúsági istentiszteletet, majd a mákófalvi leánykórus énekel. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet angol fiúkórusának mûsorát követôen, 11.30 órától bemutatkoznak a vendég ifjúsági csoportok, ezt követi a Kolozsvár-Bulgáriatelepi fiatalok pantomim bemutatója, könyvstand, 14 órától ebéd, közös beszélgetés, ismerkedés, 16 órától reneszánsz zene és tánc az Amaryllis együttessel, 17 órától a szucsági Randevú színjátszócsoport kabarémûsora, 19 órától Kossuth izenete címmel Sebesi Hripszimé Tündér és Sebesi Karen Attila mûsora, 20 órától a Horváth Béla Stúdiószínpad lép fel. Vasárnap 11 órától záró istentisztelet, énekel a Charis együttes, fellép a mákófalvi kétszólamú leánykórus, majd a Flauto dolce furulyaegyüttes mûsora zárja a találkozót. Mindenkit szeretettel várnak.
Bánffyhunyad Polgármesteri Hivatala és Önkormányzati Tanácsa negyedik alkalommal szervezi meg a város napjait. Pénteken este a város monográfiáját vetítik, majd az Octavian Goga középiskola színjátszócsoportjának elôadása következik. Szombaton sportrendezvények három életkor-kategóriában, 16.30 órától a katonai fúvószenekar koncertje. Vasárnap 10 órától fogadás a polgármesteri hivatal dísztermében, 14 órától szabadtéri elôadássorozat a város ifjúsági parkjában.
Torda több mint 30 ezer lakosa meleg víz nélkül maradt tegnaptól. A szélsôséges intézkedést az okozta, hogy a Távfûtési Vállalat a Distrigazzal szemben 12 milliárd lejes adósságot halmozott fel. A Távfûtési Vállalat beismeri tartozásait, ám ugyanakkor ismertette, hogy 40 milliárd lejt kellene behajtania saját adósaitól, amelyek közül az egyik legnagyobb éppen a Tordai Polgármesteri Hivatal. A Távfûtési Vállalat vezetôsége ismertette, hogy kérték az adósságok átütemezését, ám ezt a Distrigaz vezetôsége visszautasította. A tordai Distrigaz bejelentette, a földgáz szolgáltatását csak abban az esetben kezdik újra, ha a Távfûtési Vállalat törleszti az idei számlákat.
Az aranyosgyéresi református vegyeskórus május 21-ig a mohácsiak vendége volt. A testvérváros elöljáróinak meghívására népes küldöttség indult pénteken reggel Mohácsra, ugyanis néhány kórustagnak a családja is részt vett a társasutazáson (természetesen, saját költségén). Rajtuk kívül az Aranyos melléki város polgármesteri hivatalának és helyi tanácsának néhány tagja is ellátogatott Mohácsra, viszonozva a magyarországi testvérváros elöljáróinak Aranyosgyéresen tavaly augusztusban, Aranyosgyéres és a fémipari dolgozók napja alkalmával tett látogatását. Az utazás költségeihez a helyi tanács is jelentôs összeggel járult hozzá, míg a magyarországi tartózkodás minden költségét a házigazdák fedezték. A vendégek Pécsre, Harkányba látogattak, rengeteg közös programon vettek részt, mint "Jánoskázás", fúvószenei koncert a Duna-parton, borkóstoló, tûzijáték, részt vettek a Nepomuki Szent János-ünnepségen, vízi koncerten, halászléfôzô-versenyen, majális bálon. A felejthetetlen hétvége a résztvevôk örömére még jobban megerôsítette a két település és lakói között fennálló hivatalos és személyes, baráti kapcsolatokat.
Erôteljesen drágult kedden az aranyár az európai piacokon, ahol 27 havi csúcson zárt a nemesfém unciája.
Az arany drágulását a szakértôk szerint elsôsorban az indiai–pakisztáni határvita, valamint az izraeli belpolitikai válság váltotta ki. Londonban az arany nemesfém-unciája (=31,1035 gramm) például kedden 316,20 dollárra nôtt, a hétfôi 312,40 dollárról.
A The BullionDesk.com elemzôje, Ross Norman úgy vélte, hogy a közel-keleti és a kasmíri politikai feszültség mellett az is hatott az arany drágulására, hogy mérséklôdött az amerikai gazdasági élénküléssel kapcsolatos eddigi derûlátás, ami miatt gyengültek a részvényárak, miközben a dollár árfolyama is csökkent. Miután a héten a dollár a fôbb devizákhoz képest idei mélypontjára esett, erôsödni kezdett az aranyár, mivel az alacsonyabb dollárárfolyam mellett az Egyesült Államokon kívüli befektetôk számára kecsegtetôbbé vált az aranyba történô befektetés.
Eközben az ezüst nemesfém-unciája kedden 4,80 dollárra nôtt, ami négyhavi csúcsnak számít, miután hétfôn New Yorkban 4,77 dolláron zárt. A Román Nemzeti Bank árfolyama szerint az arany grammonkénti ára
339 884 lejre nôtt kedden.
A hazai piacon már jó ideje megjelentek az elôállt helyzetet kihasználni igyekvô felvásárlók. Kolozsváron is több olyan zálogház mûködik, amely az arany grammjáért csupán 150 ezer lejt ígér.
Két gázszolgáltató eladását is tervezi Románia és a privatizációjuknál szívesen látná az orosz gázipari óriásvállalatot, a Gazpromot.
Bukarest meghívását a moszkvai román nagykövet tolmácsolta, aki kedden találkozott Alekszej Miller Gazprom-fônökkel. A találkozójukról kiadott közlemény szerint lehetséges, hogy egy román–orosz vegyes vállalkozást hoznak létre a kétoldalú gázüzletek, illetve tározók menedzselésére.
Kedden egyébként Moszkvából érkezett jelentés szerint a német Ruhrgas konszern fontolgatja, hogy jelenlegi 5 százalékos részesedését a Gazpromban 8–10 százalékosra növeli. A német társaság igazgató tanácsának elnöke egy orosz lapnak elmondta: a lépésre csak az orosz gázpiac liberalizálása után kerülne sor. Minden esetre az elkövetkezendô húsz évben a német szakember szerint mintegy 170 milliárd dollárnak megfelelô összeget kell befektetni az orosz gáziparba.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
30 620/30 900 |
33 400/33 600 |
123,50/126 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 31 094 lej, 1 USD =33 544 lej, 1 magyar forint = 128 lej.
Irodai, adminisztratív munkát keresek Word, Excel, Aces és Fex Pro programozási nyelv ismerettel, külkereskedelmi, piackutatási tapasztalattal, középfokú angol nyelvtudással. Utolsó munkahelyem AC’Nielsen piackutató vállalatnál statisztikus (Budapest), 29 éves, nô. Telefon: 427-543, e-mail: darabos@xnet.ro. (6583844)
Kolozsvár, Lyon–Párizs
Egy éve, hogy elhunyt anyám,
DIAMANTSTEIN ERZSÓ
(szül. KROO).
Április 17-én lett volna 100 éves apám,
DIAMANTSTEIN ZOLTÁN
mérnök. Kérem a régi kolozsváriakat, akik ismerték ôket, emlékezzenek rájuk. LEÁNYUK, JUDIT ÉS A CSALÁD. (Lyon–Párizs — Kolozsvár)
A kutatási és oktatásügyi miniszter lemondását és az alternatív tankönyvek versenytárgyalásának megismétlését kéri a Nemzeti Liberális Párt (NLP), jelentette be Valeriu Stoica tegnapi sajtóértekezletén. A miniszterasszonyt a gazdaság eme ágazatának rendkívül súlyos állapota miatt vádolják. A liberálisok szerint az április 3-i ál-versenytárgyalás a tanügyminisztérium törvénybe ütközô kezdeményezése volt, amely súlyos következményekkel jár az oktatási rendszerre nézve. Az NLP úgy véli, a versenytárgyalás eredménye a tankönyvek minôsége szempontjából legalábbis gyanús. Valeriu Stoica szerint a minisztérium titkos értékelôi a jóérzést és kompetenciát mellôzô kritériumok alapján döntöttek. Stoica szerint a minisztériumi értékelések megszegik a konkurencia szabályait, hírneves hazai kiadókat juttatva csôdbe. A liberálisok azt kérik, a miniszterelnök vegye figyelembe a kiadóigazgatók és tankönyvkiadók szakmai szervezeteinek tiltakozásait, és tegye lehetôvé a versenytárgyalásnak objektív kritériumok alapján való megismétlését. Az idéntôl számítógépes rendszer válogatja ki a tankönyveket, a legalább 75 pontot elért kötetek közül a legolcsóbbakat hagyják jóvá. A minisztérium szerint az idén egymillió dollárt takarítottak meg ily módon, az összeget az iskolai infrastruktúra fejlesztésére fordítják.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ rendszeres sajtótájékoztatóján ismertette a május 25-én, szombaton Marosvásárhelyen ülésezô Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) napirendi pontjait. Elmondta, hogy a soron következô SZKT ezúttal rendkívüli hangsúlyt fektet az anyanyelvû oktatás helyzetének elemzésére, valamint az RMDSZ–SZDP protokollum megvalósításainak kiértékelésére.
A magyar nyelvû oktatás bôvítése az RMDSZ és az SZDP között érvényben lévô megállapodás egyik fontos elôírása — mutatott rá a szövetség elnöke —, viszont ezen a téren történt a legkevesebb elôrelépés — tette hozzá. A Bolyai Farkas-középiskola magyar tannyelvû intézetté alakítása kapcsán kialakult feszültségek is késleltették a megállapodás magyarnyelvû oktatásra vonatkozó elôírásainak megvalósítását.
Markó Béla ugyankkor kifejtette, hogy az RMDSZ és a kormánypárt együttmûködésének jegyében pozitívan alakul a tulajdon kérdésének rendezése. Méltatta a mezôgazdasági és erdôs területek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvény elfogadását, valamint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében körvonalazódó megoldást, és hangsúlyozta, hogy sürgetni kell ezek mielôbbi alkalmazását. Az RMDSZ elnöke továbbá megemlítette, hogy az ország elsôrendû prioritását a közeljövôben Románia NATO-csatlakozása jelenti, a tulajdonkérdés rendezése pedig egyike a csatlakozási feltételeknek. A prágai döntésig összpontosítani kell az erôfeszítéseket a csatlakozás feltételeinek teljesítése végett — mutatott rá Markó Béla.
A státustörvény aláírásáról szóló román–magyar egyetértési nyilatkozat "jó" és módosítása szükségtelen, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán, sajtótájékoztatón. Az RMDSZ azt szeretné, ha a megállapodás változatlan maradna, az új magyar kormány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) felfogása pedig nem teszi szükségessé a memorandum "azonnali" módosítását, mondta a szövetség elnöke. Markó Béla kijelentette: lehetséges, hogy a dokumentumot megtárgyalja a román–magyar kormányközi vegyesbizottság, szerinte a Szociáldemokrata Párt és az MSZP delegációi közti tárgyalások révén "a kérdés megoldást nyer".
Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében a Reform Tömörülés elnöksége kéri Magyarország most alakuló új kormányát, hogy elôdjéhez hasonlóan továbbra is támogassa Románia NATO-csatlakozását. Az euro-atlanti közösséghez való tartozás — áll a dokumentumban — nemcsak a formális tagsággal járó elônyöket, hanem elsôsorban az euro-atlanti intézmények értékeihez való igazodást is feltételezi, amely az ország számára vállalásokat és kötelezettségeket jelent.
"Ezek — különösen az euro-atlanti fórumok határozatainak és ajánlásainak betartása és gyakorlatba ültetése — nem a politikai konjunktúrából eredô taktikázás kérdése, hanem a román társadalom alapvetô érdeke. Ilyen általános érdek az egyházaktól jogtalanul elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a restitutio in integrum elve alapján, illetve a méltányos kártalanítás, amit az Európa Tanács Parlamenti közgyûlésének Romániával kapcsolatos 1993/176-os álláspontja, valamint az 1997/1123-as határozata is megfogalmaz."
Ezért az RT számára értelmezhetetlen Bársony András szocialista képviselô, az Európa Tanács Romániát monitorizáló bizottsága elnökének kijelentése, miszerint nincs olyan európai normatíva, mely foglalkozna az egyházi tulajdon visszajuttatásával és Romániával szemben ilyen elvárás nem is fogalmazódott meg. "Annál sajnálatosabb a fenti állítás, mert ezen dokumentumokról, valamint a román miniszterelnök több nemzetközi fórumon tett nyilvános kötelezettségvállalásáról nemcsak bizottsági elnöki kötelezettségeibôl eredôen, hanem a határontúli magyar közösségek sorsáért felelôsséget érzô anyaországi politikusi minôségében is minden bizonnyal tudomást szerzett Bársony András. Reméljük, hogy ezen nyilatkozat — különösen annak a román és magyar restitúciós gyakorlatot összehasonlító része — csupán szakmai és politikai tájékozatlanság, esetleg a személyes politikai indíttatás és a tisztségbôl eredô elvárások közötti eltérésbôl származó szerepzavar következménye és nem a határontúli magyar közösségek érdekeit felvállaló anyaországi külpolitika változásának elsô jele." — fogalmaz a közlemény.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |