 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2002. május 29.
(XIV. évfolyam, 119. szám)
Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Kolozs megye vezeti az országos toplistát a polgári szerzôdések számának tekintetében. A statisztikai adatok szerint 2001 végén ez a létszám elérte a 278 132 fôt. A prefektus aggasztónak tartja ezeket az adatokat, mert az ilyen személyek nem örvendenek ugyanolyan elônyöknek, mint az egyéni munkaszerzôdéssel rendelkezôk. Tavaly a megyében az egyéni munkaszerzôdéssel dolgozók aránya az országos létszám 2,7%-át tette ki, a polgári szerzôdéssel szolgáltatásokat vállalók aránya elérte a 7,3%-ot.
A prefektus a jövôben nagyobb figyelmet kíván szentelni ennek a kérdésnek, és tárgyalásokat kezdeményez a munkaügyi hivatallal.
Kedden a képviselôház megszavazta a Kolozs megyei Feketetó község újralétesítését. A községet 1968-ban szüntették meg, most a helyi lakosság 2001 decemberében megszervezett referendumára, illetve Emil Boc demokrata párti és Damian Brudascu nagy-romániás képviselôk javaslatára született meg a határozat. Jelenleg a Csucsa községhez tartozó Bucea (Királyhágó) és Prelucele települések lakói 13, illetve 8 km-es távolságot kénytelenek megtenni, ha ügyes-bajos dolgaikat kívánják rendezni. Az új közigazgatási egység megkönnyíti helyzetüket.
Bukarest és Prahova megye után Kolozs megyében él a legtöbb nyugdíjas. 2001. december 31-én az országos 1 457 000 fôbôl 152 924 személy (3,4%) élt Kolozs megyében. Az országban a legkevesebb nyugdíjas Kovászna és Tulcea megyékben van. A prefektus szerint nálunk az idén március végén kissé csökkent az arány: 152 864 nyugdíjast tartottak számon, akiknek az átlagnyugdíja 1 653 000 lej volt.
Június 3-tól a Román Országos Postavállalat az infláció elôrehaladta és a lej/dollár árfolyam változása miatt átlagosan 14%-kal növeli hazai és külföldi szolgáltatási tarifáit. Például, egy egyszerû levél elküldése 2500 lejrôl 3000 lejre, egy levelezôlap 1100 lejrôl 1500 lejre módosul. Külföldre egy egyszerû, 20 g-ot meg nem haladó levélküldemény 15 500 lejbe fog kerülni. Egy 100 g-ot meg nem haladó csomagot a jelenlegi 14 000 lej helyett 16 000 lejért küldhetünk el.
A posta legutóbb 2001 augusztusában drágított.
Jóllehet a kolozsvári helyi tanácsban teljes káosz uralkodik, a közvélemény figyelmét pedig a Gheorghe Funar polgármester által gerjesztett újabb botrány köti le, keddi sajtóértekezletén Vasile Soporan a megye gazdasági helyzetének bemutatásával kezdte mondanivalóját. A prefektus az ipari termelésrôl, az átlagfizetés növekedésérôl, a magyarfrátai elôrehozott választásokról számolt be az újságíróknak. A kolozsvári helyzetre csupán a média képviselôinek nyomására tért ki.
Soporan kénytelen-kelletlen beismerte: a helyzet nem tekinthetô normálisnak. — Mit csináljak? Ez a helyzet — vonogatta vállát Soporan. A kormány képviselôje jogászokból álló bizottságot hozott létre, amely elemzi a szituációt és javaslatokat tesz arra nézve, hogy a prefektusnak milyen lépéseket kell tennie annak kezelésére. Egy elôzetes elemzésbôl kiderül, mondta a prefektus, hogy a polgármester több törvényt nyilvánvaló módon megszegett.
A prefektus szakembereinek elemzésébôl az is kiderül, hogy a polgármester által összehívott március 7-i rendes ülésen több szabálytalanság történt a polgármester részérôl, ezért az önkormányzati képviselôk azonnali hatállyal újabb ülést hívtak össze. Az ad-hoc ülésre azért volt szükség, mert a polgármester nem bocsátotta idôben a tanácsosok rendelkezésére a szükséges anyagokat. A prefektus jogászai ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a polgármestert terheli a felelôsség, a tanács az ô hibájából nem tudott rendes ülést tartani, és különbözô határozatokról dönteni. Ilyen körülmények között tehát a tanácsot nem lehet feloszlatni.
Amint arról beszámoltunk, pénteken reggel Gheorghe Funar polgármester ünnepélyesen bejelentette, hogy a városi tanács feloszlott, hiszen három egymást követô ülésen egyetlen határozattervezetet sem fogadott el. Mi több, hétfôn a polgármesteri hivatal üvegtermében gyászszertartást szervezett az "öngyilkosságot elkövetett tanács" eltemetésére.
Az újságírók nyomására a prefektus elmondta, hivatali visszaélés vádjával büntetô feljelentést tesznek Gheorghe Funar ellen. A feljelentésben, amelyet a Kolozs megyei ügyészségre nyújt be, azzal támasztja alá a vádat, hogy Funar megzavarta a helyi tanács mûködését, mivel nem hívta össze a testület rendes üléseit, és nem biztosította azok normális lefolyását. Soporan rámutatott: az utóbbi három hónapban két rendes ülést procedurális okokból nem lehetett megtartani. Vasile Soporan nem nyilatkozott arról, mit fog tenni, amennyiben a Nagy-Románia Párt tagjai és szimpatizánsai valóban sztrájkôrséget szerveznek a prefektúra épülete elôtt.
Kedden délután a prefektus rendeletben tiltotta be a nyilvános tüntetéseket.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kedden nyilvános fogadást ajánlott Vasile Soporan Kolozs megyei prefektusnak, áll a Polgármesteri Hiavatal közleményében.
Funar vállalja, hogy amennyiben tévesen értelmezte a helyhatósági törvény 58-as paragrafusát, újságírók és a prefektus jelenlétében elfogyasztja a paragrafust tartalmazó papírlapot. Cserébe Funar azt kéri a prefektustól, hogy borotválja le bajuszát, "mivel úgy tûnik, ez az egyetlen akadály a 2001/215-es törvény 58-as paragrafusának kolozsvári alkalmazása elôtt". Funar hozzátette: kész tartani a fogadást Dan Canta alprefektussal is, aki "szintén egy gyönyörû bajusz birtokosa — egyelôre".
Pozitívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó tervezetet — tudtuk meg Eckstein-Kovács Pétertôl, a bizottság tagjától.
Mint ismeretes, az RMDSZ és a kormánypárt megegyezett abban, hogy idômegtakarítás szempontjából elônyösebb a 2000/94-es, még az Isãrescu-kabinet által kibocsátott, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó sürgôsségi kormányrendelet "feljavítása" ahelyett, hogy önálló törvénytervezetet nyújtsanak be erre vonatkozóan a parlamentbe. Ezzel "megspórolnák" a képviselôházi vitát is, az említett sürgôsségi kormányrendeletet az alsóház ugyanis már megvitatta és elfogadta. Akkor az RMDSZ-képviselôk egy része a rendelet ellen szavazott, mivel az lehetetlenné tette azoknak az ingatlanoknak a visszaszolgáltatását, amelyekben közintézmények mûködnek. A jogszabályhoz fûzött SZDP–RMDSZ módosító javaslat-csomag többek közt ezt a kitételt is eltörli. A megegyezés szerint a szenátus az RMDSZ-nek megfelelô módon fogadja el a sürgôsségi kormányrendeletet, és nagy az esélye annak, hogy a két ház közti egyeztetésen is a szenátusban elfogadott változat kerüljön elfogadásra. E parlamenti procedúra elsô állomása volt a tegnapi jogi bizottsági vita.
Eckstein-Kovács Péter a Szabadságnak úgy nyilatkozott: a jogi bizottság pozitív jelentése tartalmazza azt a sokat vitatott passzust is, miszerint az egyházak azokat az ingatlanokat is visszakapják, amelyek jelenleg valamilyen közintézménynek adnak otthont. Az egyházak választhatnak, hogy ezek esetében kártérítést igényelnek, vagy pedig megkapják a tulajdonjogot azzal a kötelezettséggel, hogy még legalább öt (és nem tíz!) évig meghagyják ezeknek az intézményeknek a rendeltetését. Ebben az esetben nem kötelesek adót fizetni, az intézmény karbantartása pedig ebben az idôszakban a benne mûködô intézmény feladata.
A plénumban sorra kerülô vita Eckstein-Kovács Péter szerint mindemellett nem ígérkezik teljesen zökkenômentesnek, gondok merülhetnek fel azoknak az ingatlanoknak a sorsával kapcsolatban, amelyeket 1990 óta privatizáltak. Egy nagy-romániás szenátor azt javasolta, hogy ezek ne képezzék e törvény tárgyát. A bizottság elutasította az NRP indítványát, a kezdeményezô azonban a plénumban fenntarthatja módosító javaslatát — mondotta a szenátor.
A magyar gyerekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszûnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. Most már minden apróság számít a szülôk döntésében: a gyengébb tanulmányi eredmények, a rossz menedzselés, feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülôket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például több helyrôl is panasz érkezett a Szabadsághoz arról, hogy a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelôs aligazgató nem mer magyarul felszólalni. A továbbiakban néhány, a jelenséggel kapcsolatos véleményt közlünk, annak reményében, hogy sikerül ezt a tabutémát a realitások szintjére rántani.
1. A hivatal
— A megyei tanfelügyelôség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülôk az iskola egészét érintô ünnepségeken — nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei fôtanfelügyelô-helyettes. — Arra viszont egyetlen magyar tagozatért felelôs aligazgatót sem lehet kötelezni, hogy az ilyen ünnepeken magyarul is mondjon néhány szót.
2. A példakép
A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-tôl kezdve mindig kétnyelvû volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Eleinte csak néhány mondat hangzott el, de az évek múltával egyre jobban javult a románul és magyarul elhangzott szövegek aránya. Jelenleg a magyar tagozat teljes mértékben él jogaival, és már nemcsak az évnyitón/évzárón, de a kisebb ünnepségeken is természetessé vált, hogy a román igazgató után a magyar aligazgató beszél, azoknak a nyelvén, akiket képvisel. — Én a lehetô legnormálisabb dolognak tartom, hogy egy vegyes tagozatú iskolában mindkét nyelven beszéljenek az ünnepségeken — mondta a Szabadságnak az iskola aligazgatója, Tonder Ilona.
3. A középút
— Az évnyitókon kevésbé, de az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis mûsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. — Osztályteremben tartjuk, meghívjuk a román kollégákat is. Így van ez nálunk már 1990 óta.
4. A lelkiismeret
— Senkit nem lehet arra kényszeríteni , hogy vállalja az anyanyelvét — véli Szôcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke. — Szerintem a magyar tagozatért felelôs aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken! Tartozik ezzel a szülôknek, a diákoknak, és annak a közösségnek, amelyet szolgál. Ha nem vállalja önmagát, anyanyelvét, akkor viszont nézzen szembe a közösségi kritikákkal, és viselje el az esetleges csípôs megjegyzéseket.
5. A kötelesség
— Véleményem szerint a magyar tagozatért felelôs aligazgatónak nem hogy illik, hanem egyenesen kötelessége legalább három mondatban üdvözölni magyarul a magyar anyanyelvû diákokat, szülôket az évnyitón és az évzárón egyaránt — mondja Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. — Sôt, a tagozat díjainak kiosztása is magyar nyelven kellene folyjék. Jómagam — tanítóként — mindig mondok néhány mondatot magyarul.
6. A helyzet
— Nem minden szülô van azzal tisztában, hogy melyik vegyes tagozatú iskolának van kifejezetten a magyar tagozatért felelôs aligazgatója, és melyiknek van az egész intézményért felelôs igazgatóhelyettese. Jómagam például — mondta Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója — az egész intézményért felelek az igazgatóval, Ciobanu Liviával együtt. Megjegyzem, a mi iskolánknak azért van magyar anyanyelvû aligazgatója, mert Ciobanu Livia úgy gondolta: annak ellenére, hogy a magyar gyerekek száma nem jogosítja fel az intézményt arra, hogy magyar aligazgatója legyen, ô kiállt amellett, hogy a jelentôs lélekszámú magyar tagozatra való tekintettel magyar anyanyelvû aligazgatója legyen az iskolának. Feltevôdik tehát a kérdés: ha az egész intézmény aligazgatója vagyok, "kötelességem-e" magyarul felszólalni az ünnepélyeken? Nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülôi bizottságaira hagyni? Mert az, ami egy bizonyos vegyes tagozatú iskolát "példaképpé" avat a közvélemény szemében, nem biztos, hogy beválik egy egészen más környezetben tevékenykedô intézményben. Higgyék el nekem: erre nincsen univerzális recept... Azt is tudnia kell a közvéleménynek, hogy egészen más az iskola által szervezett ünnepségeken magyarul beszélni, és mennyire más a helyzet akkor, amikor a hivatalos közegek szervezési elveit is "tiszteletben kell tartani"... Ilyen volt például a május 18-i iskolanévadó ünnepség, amelynek költségeit a polgármesteri hivatal állta. Nyilvánvaló volt, hogy ezen az ünnepségen nemigen lehet majd magyarul beszélni... Feltenném viszont a kérdést: mi a fontosabb, három mondatot mondani magyarul, vagy csendben, az osztályban ünnepelni, és örvendeni annak, hogy félmilliárdos támogatást kapott az intézmény...
7. A dimenzió
— A kérdéskör gyökere nem a pedagógusi hozzáállásban, hanem az emberi, illetve közösségi jogok talajában található — mondta dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium fôosztályvezetôje. — A meghirdetett multikulturalitás ugyanis azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. A felszólalás nyelvével kapcsolatban megjegyzem, a magyar nyelvû felszólalást nem lehet kötelezni, pontosabban: nincs értelme kötelezni...
Mircea Costache NRP-képviselô törvénytervezetben javasolja, hogy az állami oktatási rendszerben tanuló diákok "kötelezô" módon ismerjék a román nemzeti himnuszt.
Costache rámutatott: a jelenlegi felmérésekbôl kitûnik, hogy "számos román állampolgár egyáltalán nem, vagy csak részben ismeri a himnuszt", szerinte ennek az az oka, hogy az iskolákban nem kötelezô megtanulni a nemzeti himnuszt.
A képviselô javasolja, hogy az állami általános és középiskolákban a napi tevékenység megkezdése elôtt énekeljék el a himnuszt.
Metin Cerchez, a török kisebbség parlamenti képviselôje törvénytervezetben kezdeményezi, hogy a román nemzeti zászlón ezentúl szerepeljen Románia címere, mivel a lobogó jelenleg "hasonlít" Csád Köztársaság zászlójához.
Cerchez hétfôn törvénytervezetet nyújtott be a Képviselôházban a nemzeti jelképekrôl szóló 1994/75-es törvény módosítására.
"Tekintettel arra, hogy a román nemzeti trikolór hasonlít Csád Köztársaság zászlójához, javasoljuk, hogy a sárga színû sávra kerüljön fel az ország címere, amely a szuverén, egységes és oszthatatlan román nemzetállamot jelképezi", mondta a képviselô.
Tegnap este nagy érdeklôdés kísérte a Szabadság nyereménysorsolását. A második negyedévi elôfizetôink közül, a Qualitas Galéria ékszerbolt jóvoltából, aranyfülbevalót nyert Gáspár Ernô (Kolozsvár). Az EuroCaravan különdíját, Kolozsvár–Budapest–Kolozsvár utazást Tôkés Magdolna (Kolozs, Eminescu utca 8.) nyerte. A részletekre holnapi lapszámunkban visszatérünk.
Korunk Galéria
BENCSIK JÁNOS budapesti grafikusmûvész kiállítása nyílik meg május 31-én, pénteken 13.30 órakor a Korunk szerkesztôségében (Nagyszamos/Iasilor u.14.). Bevezetôt mond Csiki László. Hatházi András színmûvész Csiki László verseibôl olvas fel. Kósza Ágnes és Veress Csaba Bartók-hegedûduókat játszik.
A KORUNK EROTIKA-LAPSZÁMÁT a szerzôk: Demeter Szilárd, Kelemen Attila, Papp Sándor Zsigmond és Szántai János mutatja be május 30-án du. 5 órakor az Insomnia Kávézóban (Szentegyház/Maniu u. 4.)
WAGNER ISTVÁN rózsákról szóló, Trandafirul — de la mit la mileniul trei címû kötetét május 30-án, du. 4 órakor mutatják be a Kereskedelmi Kamara székházában (volt Astoria Szálló, Horea út 3.).
A SZÉKELYUDVARHELYI
Dr. BAKK ELEK (post mortem) és felesége Dr. Takács Sára közmûvelôi életmûvének díjazására kerül sor május 30-án 18 órakor a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Laudáció: Ilia Mihály irodalomtörténész. Fellép: Buzás Pál.
A II. JÁSZVÁSÁRI MAGYAR VÉNDIÁK-TALÁLKOZÓT 2002. július 26–28. között tartják Szovátán, a Patakmajor kempingben. Bôvebb információ a www.vakpali.ro oldalon, vagy a 40-92-318035-ös telefonszámon. A szervezô véndiákok szeretettel várnak minden érdeklôdôt.
FORRÓ ÁGNES kolozsvári képzômûvész festészeti és grafikai tárlatát a székelyudvarhelyi Tourinfo Galériában Róth András Lajos nyitotta meg. A kiállítást az érdeklôdôk június 14-ig tekinthetik meg.
POLGÁRI FÓRUMOT RENDEZ A TORDAI RMDSZ május 31-én, pénteken este 7 órától az Ótordai (fôtéri) református templomban. A fórumon a választók találkoznak a helyi és a megyei tanácsosokkal, valamint a Kolozs megyei képviselôkkel és szenátorral. Minden érdeklôdôt, választópolgárt elvárnak a fórumon.
INDIÁN GYÓGYÍTÓ SZERTARTÁSOK ÉS A GYÓGYNÖVÉNYEK HASZNÁLATA címmel Balázs Anna Mária tart román nyelvû elôadást május 29-én, szerdán du. 6 órától a Fôtér 24. szám alatt, a Mûvelôdési Ház szervezte szabadegyetem keretében.
Felvidéki vendégei voltak tegnap annak a beszélgetésnek, valamint könyvbemutatónak, amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett hétfôn délután, a Mikes/Croitorilor utcai székhelyén. A szlovákiai magyar társadalom átalakulásának utóbbi két évtizedérôl tudhattunk meg részleteket abból a beszélgetésbôl, amelyet Bárdi Nándor vezetett, és amelynek fôszereplôje Tóth Károly, a Fórum Intézet (Galánta-Somorja) vezetôje volt. A tudományos kutatómûhelyeket maga köré tömörítô Fórum Intézet mára kialakult formáját sok minden elôzte meg, hiszen az 1989 elôtti idôszak, ha a körülmények nem is voltak annyira nehezek, mint mifelénk, Szlovákiában, és ezen belül a szlovákiai magyarságban is mély nyomot hagyott. Tóth Károly megvilágításában fény derült tehát a kommunista rendszer elleni mozgalom egy-egy kiemelkedô részletére, az akkori fiatal értelmiségiek szellemi harcára, a Vörösmarty-klub megalakulásától, Duray Miklós és a Jogvédô Bizottság megjelenéséig, majd a Duray ellen folytatott perig, és a késôbbi Független Magyar Kezdeményezésig.
A találkozó következô mozzanataként megismerhettük A szlovákiai magyarok néprajza címet viselô, az Osiris Kiadó és a Lilium Aurum Kiadó közös kötetét, szerzôje Liszka József, a szlovákiai magyar néprajzkutatás vezéralakja. A kötetbôl fontos adatok tárulnak elénk a szlovákiai magyar nyelvterület néprajzi kutatásának történetérôl, a dél-szlovákiai településtörténetrôl, a táji tagolódásról, valamint a XX. századi populáris kultúra történeti rétegzôdésérôl, ugyanakkor a kötet végén megtalálható a jelentôsebb szlovákiai magyar néprajzkutatók és gyûjtôk lexikona is. Érdekes diavetítést láthattunk a szlovákiai magyar szakrális kisemlékekrôl, Liszka József kommentálásával. A néprajzkutató ugyanis elmondta, hogy megpróbálják feltérképezni és számon tartani, azok idônkénti változásával együtt, a szakrális kisemlékeket, vagyis a képes-fákat, útmenti kereszteket, képszekrényeket, mezei oltárokat, haranglábakat, kálváriákat, és útmenti haláljeleket.
A felvidéki vendégek könyvajándékokat adtak át a Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára számára.
Kedves Peti,
pénteken megtartottuk a 40 éves érettségi-ballagási évfordulónkat: te voltál az egyetlen igazoltan hiányzó padtársunk. Osztálytermünk ragyogott a tisztaságtól, az iskola harangja mellett álló legközelebbi sarokban megterített svédasztal tele volt minden földi jóval. Kedvenced, a kaviáros szendvics is rajta volt.
Reggel fél 9-kor becsengettek. A szolgálatos hetesek tisztelettel jelentették a létszámot és felhatalmazták osztályfônökünket az ünnepi meghallgatás megkezdésére és levezetésére.
A tanári karból dr. Molnár Éva, földrajz szakos tanárnô, dr. Somay Rezsô, vegytan- és kémia tanár, valamint dr. Tóth Károly, az orosz nyelv és irodalom tanára tisztelték meg és viszonozták meghívásunkat.
Osztályfônökünk, dr. Boda Károly, matematikus gimnáziumunk egykori fôigazgatója, végtelen — a rá mindig jellemzô — pedagógiai tapintattal irányította kerekasztal-beszélgetésbe torkoló beszámolóinkat. Az utolsó szó jogán Boda Károly még egyszer elbúcsúzott osztályától, annak reményében, hogy megértjük nekünk szóló búcsúüzenetét.
Kedves Boda Károly,
mi, az 1944-es nemzedék, 1962-ben érettségizett XI. A. osztályodnak tagjai, tiszta szívünkbôl, mély szeretettel kívánunk neked álmaink székesfôvárosában további eredményes munkában bôvelkedô visszahúzódást, annak reményében, hogy a budai fák alól lomhán leguruló esti szél meghozza a megnyugvást, valamint emberi méltóságod hétköznapjainak sérthetetlenségét.
Legyen ez Teremtônk akarata is.
Kisunokádat bátor szigorúsággal tanítsd élni és viselkedni, ahogy azt hét éven át 1955-tôl 1962-ig velünk is tetted.
Mi még egy kis ideig megpróbálunk itt helytállni a harcvonalban, ahogy azt mindig is elvártad tôlünk.
Örök szeretettel rád mindig büszkén és tisztelettel gondoló — XI. A. osztályod és ne feledd:
Ha féltünk is, helyünket megálltuk, születtünk, elvegyültünk és kiváltunk.
Kelt: Kolozsvár 2002. május hó 26-án, Szentháromság vasárnapján.
Tanítványod: Turánitz J. Lajos
A Szent Mihály-templom szólistái, ének- és zenekara W. A. Mozart C-dúr Koronázási miséjével (K317) ünneplik meg Úrnapját.
Mozart egyházi mûveit két nagy csoportra tagolhatjuk: a salzburgi misékre és a Bécsben írottakra, melyek egymástól stílusban is különböznek. A Salzburgban írottak kiindulópontja zenei, a liturgikus szöveg zenei értelmezésére nem fordított túl nagy gondot a zeneszerzô. Az egyes tételekben a lényeg a zenei szerkezet és a zenei szépség megragadása, a kifejezés és értelmezés a hagyományos megoldásokat célozza meg. Mozart ezeket a hagyományokat teljességgel magába szívta és alkalmazta, pl. a passiótörténet tempója mindig adagio, a benedictust szólisták éneklik, a Dona nobis pacem tempóban különbözik és ezáltal elválik az Agnus Dei-tôl, stb. A Gloria és a Credo tételeket a zenekar uralja, a vokális szólamok ehhez igazódnak, átveszik a zenekari tematikát. Ennek egyenes következménye, hogy ezek a tételek nem igazán dallamosak, alkotóelemei motívumtöredékek, ritmikus-deklamatorikus formákat hordoznak. A dallamosság a lassú részek sajátja.
Mozart utolsó évei Salzburgban (1779–1781) állandó feszültségben teltek, szorongattatva megbízói által, ami arra késztette, hogy elhagyja a várost és Bécsbe költözzön. Ebben az elhatározásában szerepet játszottak Colloredo reformista törekvései is az egyházzenét illetôen, ezen túl egy 1780. június 29-én kelt püspöki levél arra buzdított, hogy az egyházzene rovására vezessék be a szertartásba a német himnuszt. Mozart utolsó két salzburgi miséje, a K317-es és a 337-es (mindkettô C-dúrban) arra enged következtetni, hogy azok a megkötések, melyek mûszaki munkájában akadályozták, számára elfogadhatatlanok voltak.
A Koronázási mise Mozart egyik legnépszerûbb, leggyakrabban elôadott egyházi mûve, A hagyomány szerint Mozart ezt a misét a Salzburg melletti Maria-Plain búcsújáróhely kegyképének megkoronázási ünnepségére írta, innen kapta "Koronázási" melléknevét is. Az eredeti kézirat ôrzi a kompozíció befejezésének dátumát: 1779. március 23.
A mise a Missa brevis hagyományos típusát követi, de ismétlôdô zenei anyaggal és több szabadsággal, mint általában; öttételes alkotás.
A Kyrie a szövegnek megfelelôen háromrészes, középrésze terjedelmes és jelentôségében túlnô a hagyományoson: szélesen kibontott dallamra épülô szoprán- és tenorszóló hozza a kontrasztot a kibontott hármashangzatokra épülô szélsô részekkel szemben. Ez a motívum a mise befejezô részében visszatér. A Gloria szintén háromrészes forma, de nem szövegi motivációval. A zenei anyag rövid motívumokra épül. Bár az elsô fôrészben két zenei gondolatot különböztetünk meg, ezek karakterben nem különböznek egymástól. Kontrasztot a középrész sem hoz, kivéve egy rövidebb szakasz moll-fordulatát, a tempó nem változik, marad az allegro. Az elsô fôrész visszatérése hangulatában ugyanaz marad. A Credo hangulatában nem, csupán formájában különbözik a Gloria tételtôl, itt a zenés forma a rondóhoz áll közel, a Credo-szakasz zenei anyaga mindegyre visszatér. A középrészbe ékelôdik be a passiótörténet. A tempó adagóira változik, jelentôs szerephez jutnak a szólisták is. Ez az egyetlen rész a misében, amelyben az értelmezés nagyobb szerepet kap. A Sanctust és Benedictust összeköti az Osanna. A hagyomány szerint, de figyelembe véve a szöveget is, a Sanctus kétrészes forma: a fenséges, ünnepélyes tulajdonképpeni Sanctus és a vele kontrasztáló gyors és vidám Osanna. Ezt követi aztán a Benedictus (itt találjuk a legszebb dallamokat), mely háromrészes, középrésze az ismétlôdô Osanna. Ellentmond a hagyománynak a Benedictus visszatérése, hacsak töredékében is, amit ismét az Osanna, mint Coda zár le. Ez a formafelépítés a hangszeres formák felé mutat. Az Agnus Dei tulajdonképpen rondóformájú szoprán-ária. A dallamvonal gazdag díszítése az operaáriákkal mutat rokonságot. A tétel második fô része a visszatérô Kyrie középszakaszának a dallama, amely felcsendül felgyorsítottan és variálva a befejezô részben is. Ez a Kyrie-dallam mintegy összefogja, "átöleli" a mise egészét.
A mise szólistákra, ének- és zenekarra íródott. Hangszerelése a salzburgi tradíciót követi, az egyes hangszerek szólisztikus használata azonban, az elôdökkel ellentétben, teljesen háttérbe szorul.
A mise szólistái B. Konrád Erzsébet (szoprán), Borsos Edit (alt), Szilágyi Zsolt (tenor) és Hercz Péter (basszus),
Az ünnepi misén elhangzik még: Telemann D-dúr trombitaverseny (szólista Pora Tibor), Bach É-dúr hegedûverseny III. tétel (elôadja Ruha István érdemes mûvész), Himmel Ecce panis (tenorszóló Szilágyi Zsolt) és Saint Saens Ave verum (elôadják B. Konrád Erzsébet, Boros Edit és Szilágyi Zsolt). A Szent Mihály-templom ének- és zenekarát Magyari Zita vezényli, hangversenymester ifj. Barabás Sándor.
Új minôség az oktatásban a címe a IV. Tantárgymódszertani Konferenciának, amelyet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Tanárképzô Intézetének szervezésében június elsején tartanak a Báthory István-líceumban. A plenáris elôadásokra 9–16 óra között kerül sor az iskola dísztermében. Megnyitó beszédet Kása Zoltán rektorhelyettes mond. Elôadást tart többek között: Kovács Zoltán, a Tanárképzô Intézet igazgatója, Staar Gyula, a Természet világa címû folyóirat fôszerkesztôje, Herczeg János, az Élet és tudomány fôszerkesztôje, Tél Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, Pap János, a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem docense, Milkovits István, a budapesti ELTE Tanárképzô Fôiskola tanszékvezetô tanára, és Szombatiné Kovács Margit, a budapesti Tanárképzô Fôiskola fôigazgató-helyettese.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság kiadványa legújabb számának tartalmából: A PC — vagyis a személyi számítógép — XVII; Kozmológia; Kísérletek elektromágneses rezgésekkel és hullámokkal; Fizikalecke tervezése az Olvasás és írás a kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében módszere alapján; Alfa-fizikusok versenye; Kitûzött fizika feladatok; Megoldott fizika feladatok; Kémiatörténeti évfordulók; Gombák, tápanyagok, mérgek; A kémiai anyagok az ember szolgálatában; Növényi cserzôanyagok vizsgálata; Kémia vetélkedô; Kitûzött kémia feladatok; Megoldott kémia feladatok; A programozási nyelvek elemei; Kitûzött informatika feladatok; Híradó.
Kolozsvár polgármestere ismét bolondját járatja a város lakóival, a kormány helyi képviselôjével és különbözô közintézmények vezetôivel. Újból sikerült feje tetejére állítania a várost, cirkuszt, botrányt keltett. A hivatalosságok pedig újból értetlenül és tehetetlenül figyelik Funar ügyes és agyafúrt játékát. Péntektôl újfent tragikomédia zajlik egy furfangos fôszereplôvel és impotensnek bizonyult állami szervekkel.
Mi is történt? Közismert tény: a polgármester egy éve a városi tanács feloszlatásán és elôrehozott választások kierôszakolásán ügyködik. Ezt több ízben is bejelentette. Semmi titok. Azzal kezdte, hogy a tavaly májusban életbe lépett közigazgatási törvény értelmében egyes tanácsosok mandátumát úgymond hivatból megszüntette. Szerinte az önkormányzati képviselôk nem lehetnek a városháza hatáskörébe tartozó közüzemek vezetôtanácsának tagjai. Nem érdekelte az, hogy a szóban forgó tiltás csupán az elkövetkezô helyhatósági választások során megválasztott önkormányzati képviselôkre lesz csupán érvényes. Az érintett tanácsosok ellen büntetô feljelentést tett és panaszt emelt a közigazgatási bíróságon. Több mint egy hónapig nem hívott össze tanácsülést arra hivatkozva, hogy a testület feloszlott. Vasile Soporan nem tett semmit, holott a törvény elôírja: a polgármesternek havonta legalább egyszer kötelessége tanácsülést összehívni. A prefektus örvendett, hogy végül Funar egyáltalán beleegyezett a testület újbóli összehívásába. A nyugalom és megértés jegyében nem jelentette fel.
Látva, hogy az "összeférhetetlenségi" stratégia nem vált be, Funar új, sokkal rafináltabb módszerhez folyamodott. Rendhagyó tanácsüléseket hívott össze, amelyek során a következô trükkökhöz folyamodott: törvénytelen ("összeférhetetlen" tanácsosok leváltása, valamint a helyettesek beiktatása), határozatot nem igénylô, illetve hiányos dokumentációval rendelkezô tervezeteket tûzött napirendre. Annak ellenére, hogy Funar a tanács feloszlatására irányuló szándékát már tavaly óta bejelentette, senki sem figyelt fel arra, milyen új módot talál céljának elérésére. Pontosabban: mindenkit ügyesen átvert. A tanácsosok sorra visszautasították az általa napirendre tûzött határozattervezeteket. Jogosan tették, hisz ezeket vagy nem kapták meg a törvényben megszabott határidô elôtt vagy törvénytelenek voltak. Funar például napirendre tûzte az "összeférhetetlen" tanácsosok mandátuma megszûnésének megállapítását, illeve a helyettesek beiktatását. Mindezt annak ellenére, hogy az ügyben még nem született végleges és visszavonhatatlan bírósági döntés. Az önkormányzati képviselôknek viszont ügyelniük kellett volna, hogy a három rendes ülés egyikén határozatot fogadjanak el. Besétáltak a csapdába.
Kedden Vasile Soporan a megye gazdasági helyzetének ismertetésével kezdte sajtóértekezletét ahelyett, hogy a helyi közigazgatásban levô tarthatatlan állapotra tért volna ki. Megszeppent gyermeknek tûnt, akitôl homokozás közben egy életrevaló suhanc erôszakkal elvette a vedrecskét, a gereblyécskét és lapátocskáját.
Kiderült, péntek óta a prefektúra semmit sem tett annak érdekében, hogy valamilyen formában orvosolja az áldatlan helyzetet. Az újságírók nyomására végül bevallották, hogy félretájékoztatás (ezt a Btk. nem bünteti) és hivatali visszaélés vádjával feljelentés készül a polgármester ellen. Azt kérdeztük: hol van az irat? Meglepetésünkre azt válaszolták: a számítógépben. Arra sem tudtak válaszolni, hogy a büntetô törvénykönyv mely cikkelye alapján jelentik fel Gheorghe Funart. Silviu Hentz jogásznak (!), a prefektúra fôtitkárának ki kellett vonulnia a terembôl ahhoz, hogy kiderítse a cikkely és a bekezdés számát. Nevetségessé tette magát, hisz a paragrafusok számát az egyik újságíró fejbôl elmondta a prefektusnak… Ugyanakkor értesítettük a prefektust, hogy a polgármester sztrájkôrséget szervez a prefektúra elôtt. A délelôtti sajtóértekezlet során azt ajánlottuk neki, rendelettel tiltsa be a nyilvános tüntetéseket, ahogy azt a magyar konzulátusra kitûzött zászló kapcsán tervezett funari tiltakozó nagygyûlés során tette. Kora délután szerkesztôségünkbe meg is érkezett az utcai tüntetések betiltására vonatkozó irat. Ebben viszont nem szerepel dátum, hogy a tüntetéseket mely idôszakra tiltja be!
Vasile Soporan bevallotta, nem léptek a hétfôi gyászszertartás ügyében sem. Következésképpen a kormány helyi képviselôje szerint, aki a törvény betartása fölött ügyködik, hétfô délután semmi rendellenesség nem történt a polgármesteri hivatal üvegtermében.
Látva a média képviselôinek sorozatos szemrehányását, a prefektúra keddi sajtóértekezletén Dan Canta kirohant a sajtó ellen: Önök miért nem tettek semmit annak érdekében, hogy a gyászszertartást ne valósuljon meg? — üvöltötte Canta. Eszerint az alprefektusnak halvány gôze sincs a sajtó szerepérôl. Vagy erôszakra uszít. Azt szerette volna, hogy megverjük a polgármestert?
Be kell vallanunk: Gheorghe Funar ügyesen csinálja! Az erre hivatott állami szervek tehetetlenek vagy nem akarnak lépni, így továbbra is azt tesz, amit éppen akar. Ügyesen csinálja! És ezúttal is megússza!
Érdeklôdéssel hallgattam a távozni készülô, immár ügyvezetô magyar miniszterelnök, Orbán Viktor múlt szerdai (ezt a kormányzati ciklust lezáró) utolsó rádióinterjúját. Mint a legtöbbször, most is egyetértettem vele (elnézést: Ezt régebb nem mondtam. Most mondom.).
Akkor is egyetértôn kaptam fel a fejem, amikor egy igen kényes kérdésben mondott egyértelmû véleményt: a halálbüntetésben. A móri — végül nyolc emberáldozatot követelô — bankrablás kapcsán tette ezt.
Megértettem "pálfordulását" — hiszen köztudottan nem volt a halálbüntetés híve, amint ezt maga is hangsúlyozta egyébként. Ugyanakkor — pontosabban, utána — nem értettem egyes politikai ellenfeleinek mûfelháborodását ezért. Azaz — értem. Ha ugyanis Orbán Viktor azt mondta volna, hogy igen, a móri, különös kegyetlenséggel elkövetett, immár sajnos a nyolcadik áldozat halálát is eredményezô, kivégzés-szerû rablógyilkosság tényleg iszonyú volt — de a legsúlyosabbat, a halálbüntetést ezért (újra) bevezetni nem szabad — akkor némelyik politikai ellenfele ebbe kötött volna bele. Talán álhumanistának is megtették volna. De — ne találgassunk. Foglalkozzunk azonban a kérdéssel, mint bennünket, román állampolgárokat is érdeklôvel, hiszen a bûnözés a mi tájainkon is virágzik és az elkövetôk mifelénk se válogatnak az eszközökben. Gondoljunk — például — a nemi erôszak áldozatául esett gyermekekre (kislányokra-kisfiúkra), akiket az elkövetôk azért gyilkolnak meg, hogy majd ne vádolhassák ôket, ne tanúskodhassanak ellenük. Az ilyen típusú bûnözôk — hacsak ártalmatlanná tenni, elfogni nem sikerül ôket — elôbb-utóbb megismétlik tettüket, ha pedig elfogják, akkor 20— 25 év múlva ismétlik meg, miután büntetésük leteltével szabadlábra kerülnek — vagy azelôtt, "jó magaviseletük" miatt, meg aztán a börtöneink is túlzsúfoltak, ugye. A határok (viszonylagosan) könnyû átjárhatósága lehetôvé teszi, hogy külföldi bûnszövetkezetek tagjai is könnyû szerrel eljussanak hozzánk, sôt "tevékenységet" is folytassanak országunkban. Nemcsak anyagi károkat okoznak (egye fene), de emberéleteket is kioltanak, emberi sorsokat is tönkre tesznek. Meggyilkolnak olyanokat, akik útjukban állnak (vagy ezt hiszik róluk). Embereket, fôként gyermeklányokat rabolnak-tüntetnek el, hogy messze, a határokon túl prostitúcióra kényszerítsék ôket. Elvégre a demokrácia nemcsak a tisztességes, becsületes emberek életét teszi könnyebbé, megkönnyíti a bûnözôk dolgát is! Ennek a fajta "demokratizmusnak" azonban gátat kell vetni. Senki más — csak a társadalom teheti. Mégpedig félreérthetetlenül egyértelmû és a bûntett súlyához, társadalmi veszélyességéhez mért büntetô törvényekkel. Akár a legsúlyosabb, halálbüntetést is alkalmazó törvényekre gondolok, természetesen semmiképpen sem politikai perekben, vagy gazdasági bûntettek elkövetése esetén, hanem akkor, ha elôre megfontolt, gondosan megtervezett gyilkosságról-gyilkosságokról van szó, amilyen a móri volt, vagy amilyennek a kiskorúak életét kioltó bûntettek bizonyulnak.
Úgy egyébként magam sem vagyok a halálbüntetés híve, hiszen vallom: az életet, amit Isten adott, ember nem veheti el. De az olyanok élete iránt nem lehet kímélet, akik hidegvérrel gyilkolnak, nyereségvágyból, vagy azért teszik, hogy egyéb bûncselekményükre ne derüljön fény.
A nagy szovjet diktátor, Joszif Visszárionovics Sztálin szerint "a legértékesebb tôke az ember — a káder." És milliószámra küldte halálba a "legértékesebb tôkét" — békeidôben is. Valós, de többségükben koholt vádak alapján végeztetett ki százezreket és hagyott büntetlenül éhenveszni milliókat. "Tél Tábornokra" bízta, végezzen az velük. A mi országunkban is számosan maradtak örökre, deportáltakként az egykori lágerek temetôiben, de halálra is ítéltek, ki is végeztek olyanokat, akik "útjában álltak" a szocializmusnak — vagy legalábbis így gondolkodtak felôlük a mindenható pártvezetôk. (Közben azért Hitler koncentrációs táborairól, egyfolytában üzemelô krematóriumairól se feledkezzünk meg, arról az iszonyatos tömegpusztításról, amelyet Európa egyik legkulturáltabb népe, a német nevében követtek el, a második világháború elôtt — és alatt).
Nos, nem ilyenfajta "halálbüntetésekre" gondolok, semmiképp nem nemzeti- vagy nemzetközi kimenetelûre. Hiszem, hogy az ilyenfajta, kíméletlen tömeggyilkosságok nem ismétlôdhetnek meg immár a történelem folyamán, legalább a civilizáltnak tartott világon. De — elnézést: a hidegvérrel, elôre jól megfontolt szándékkal ölôk, a kéjgyilkosok vagy akár a terroristák is, akik politikai okokból veszik el teljesen ártatlan emberek életét, hogy felhívják magukra a figyelmet, nos, ezek életét kímélni, esetleg némi börtönévek után szabadon engedni ôket, hadd folytassák szegények, ahol abbahagyták, mert szenvedtek — ugye — eleget (hátha megjavultak!), úgy hiszem, már a bárgyúság határait súrolja.
Az Amerikai Egyesült Államok legtöbb szövetségi államában is érvényben maradt a halálbüntetés.
Ezen kellene elgondolkoznia, nem csak a mi országunk: egész Európa társadalmának, amelyet (velünk együtt) igencsak fenyeget a hazai és a beáramló bûnözôk szennyáradata.
Hát ezért értek én egyet Orbán Viktor utolsó, ügyvezetô miniszterelnökként adott rádióinterjújának erre a fölöttébb kényes- és vitatott kérdésre vonatkozó részével is.
(Folytatás május 22-i lapszámunkból)
Amikor a második útlevelemért állok, azon jár az eszem, vajon kerül-e belé egyáltalán pecsét a határnál? Eszembe jut a cinikus gondolat: ezidáig a romániai magyarság két exportágazatban volt sikeres az anyaország felé: néptánc, valamint képzett és képzetlen fiatalok. Közben pedig nyakra-fôre megy a szöveg a médiában: határon túli magyarnak otthon kell, kellene boldogulnia, délen, északon és keleten. Hirdetik, mondják, sulykolják anyaországi politikusok, hazai RMDSZ-esek hordószónokokkal vegyesen, akiknek az unokája már Svédországból üdvözöl bennünket. Nem a nyáj vesztette el a pásztort, hanem fordítva. Hogyan is állnék saját magammal? Fizikailag itt élek ugyan, de szellemileg alig tudom behatárolni: a Gulágokon, a berlini falon innen és túl, a volt Jugoszláviában vagy a holland mezôgazdaságban. Úgy vélem, nem múlhatok ki ebbôl az árnyékvilágból úgy, hogy ne lássam saját anyanyelvû országomat. Apám elhagyta, hazajött, de tudom, létezik "haza a magasban". A nyolcvanas évek elejéig onnan rendeltem a Nagy Világot, az Ést, a Látóhatárt. Most úgy tûnik, szûkül a horizont, az És lehetséges ötvenkét számából egy évben nyolcat kapok. Kulturális határzár, vasfüggöny a demokrácia nevében. A postán nincs miért reklamálni. Láthattam, mi történt a haverrel, amikor vissza akarta mondani a tévé-elôfizetését.
Gyerünk
Ha ritkán utazik az ember, annyival több az illúziója, mert van ideje latolgatni, holott semmi értelme. Olyan ez, mint a hazai meg a piaci vásár: otthon jól eltervezi az ember, aztán valami teljesen más sül ki belôle. Lehetne akár repülôvel, vonattal utazni, de ezek jóval drágábbak az alkalminál, de még a magáncégek mikrobuszánál is. Az alkalmiról eleve lemondok: Összeakadhatnék valami vagányokkal, lopott kocsis ügynökkel — hogyan szabadulnék majd tôlük? A magáncég a legajánlatosabb: beül az ember este a mikrobuszba, s ha ácsorogtatják is a határnál, a következô nap folyamán csak megérkezik Budapestre. Eligazodik valahogy, nappal talán biztonságosabb. De nappal sem mindig találja helyét: az egyik ismerôsömnek kárpótlási ügye akadt, meg akart szállni a távoli rokonnál. Címre mentek, mire a néne: nála egy nappal elôbb be kell jelentkezni. Rá se bagózott, hogy itt tartózkodásakor napokig majd a tenyerükön hordták vendéglátói. Volt, akinek állandóan foglalt volt a telefonja, a másiknak pedig sürgôs dolga akadt. Mindez nem velem történt meg, de elôttem az esély: vajon melyik változat következik be?
Sorra veszem... Hova, kihez is mennék? Ismerôsökhöz. Vajon nem csal az emlékezetem? Biztosan nem tudnám megszámolni a tíz ujjamon, hányan is vannak, akikkel közeli viszonyban hittem magam itthon, de "még a szeretet is megavasodik a távol való léttôl". Ismerôseim közül kettôvel vagyok levelezô viszonyban, a bátyámat nem számítom. Az utam, ha végre Pestre érkezem, egy háromszög lenne a térképen: Arad környéke, Miskolc, Veszprém. Rendezendô lenne válogatott írásaim sorsa Miskolcon, Aradon túl pedig ott a hagymatermesztés vára, Makó — máshol konkrét dolgom nem is lenne. A baráti látogatásokat nevezhetném egyszerûen tekergésnek, de lehet, még mindig kísért a hajdani tartalmas beszélgetések emléke. Ezzel a könyvvel sem igen tudom, hogy is állok, érdemes-e megjelennie? Vajon nem lettem-e grafomán, aki csak saját írásait tartja megjelenésre érdemeseknek? Vajon nem tulajdonítok-e túlzott jelentôséget nekik? Mentségül csak az hozható fel: ráéreztem az értékes alkotásokra minden bevezetô tanulmány, kioktatás nélkül. Felróhatnám magamnak: nem tettem fel mindent egy lapra, nem az írásból akartam megélni, hogy ne lehessen a funkció miatt bármire is kötelezni. Mert ez nálunk úgy ment: olyan könyvet írtak az embereink, amit funkciójuknál fogva elvártak tôlük, a kritikusok pedig négy könyv elolvasása után megírták az ötödiket. De a kiadónál levô költô ismerôst hiába keresem; rákról beszéltek az ismerôsök. Makón a hagyma miatt akarnék szétnézni, megtérni valami gyakorlatias haszonnal. Tulajdonképpen azt akarnám, ne veszítsék el az emberek a földjeiket, mert azt csak egyszer lehet. A mi embereinknek társulniuk kellene, de már Balázs Ferenc is jelezte, hogy ennek a több földdel rendelkezôk kimondottan ellenségei. Elégtelen a tudás: gyomirtáskor fertôzzük a talajt, pergeljük a növényt a túlzott adag miatt. Hiába rendeztek gazdatanfolyamot Nagyenyeden, nem ment arra a faluból senki. Egy vállalkozó maghagymát termel a határon, de mi holland magot vásárolunk vagy buzãuit. Voltak aztán anyaországi vállalkozók is, ôk a juhtenyésztésre hergelték volna az embereket, aminek nálunk semmi hagyománya. Máskor meg hallom: az iskolában a kosárfonást akarják meghonosítani. Mit mondhatnak minderre Makón, szükség van-e konkurenciára?
Nemsokára indulok. Elôvételben a jegy, csak a forinttal nem tudom, miként alakul — indulásomkor még nem mondja a rádió, hogy 119 lejt kóstál egy forint, csak az utcai valutázóknál kapható. Ezek szerint egy-egy pénzmosó káeftéjét gazdagítják. Félsszel közeledek hozzájuk. Volt rá eset, hogy a cserélô forint és lej nélkül maradt.
Szinte elfelejtem, hogy így is lehet már-már bántó az udvarias jóindulat, ahogy a magáncég kiszolgál — megadja a budapesti kirendeltsége telefonszámát is. Szokatlan ez a gondoskodás, valami megkésett furcsaság. Elvártam volna mindezt a hetvenes években, amikor gyakran voltam úton.
Ilyen luxusról aztán álmodni se mertem: hárman indulunk csupán a mikrobusszal. A sofôr, a kísérô s jómagam. Erôt vesz rajtam a sopánkodás és a sajnálat: ez a magáncég bizonyára rövidesen megbukik.
(Folytatjuk)
Már csak két nap választ el a japán–koreai közös rendezésû labdarúgó világbajnokságtól. A május 31-én kezdôdô rendezvényt, annak ellenére, hogy Románia és Magyarország válogatottja hiányozni fog róla, nagy figyelemmel követi a két ország elsô számú országos tévéadója, a RTV1 és az MTV1.
Az RTV1 a megmérettetés minden találkozóját közvetíti, 60-at élôben és 4-et felvételrôl. Emellett számos külön adásban foglalkozik a világbajnoksággal. Naponta 18.00–20.00 óra között még egyszer közvetíti a nap legérdekesebb mérkôzését, majd éjjel 23.00 órától a labdarúgás szerelmeseinek a Világbajnokság Stúdió címû adással jelentkezik, amelyben a nap mérkôzéseinek legforróbb pillanatait vitatják meg a mûsorvezetôk és rangos meghívottak. A mûsor különben interaktív, és számos versenyen is részt vehetnek a betelefonálók.
További érdekességeket tudhatnak meg a focirajongók az Eurosport adásaiból is, amely naponta jelentkezik vb-hírekkel, riportokkal, visszatekintôkkel és interjúkkal, ellenben nem közvetíti a mérkôzéseket.
Az alábbiakban a világbajnokság mérkôzéseinek teljes mûsorát adjuk közre.
CSOPORTMÉRKÔZÉSEK
A-csoport
Franciaország–Szenegál
május 31., péntek, 14.30 óra, Szöul
Uruguay–Dánia
június 1., szombat, 12.00 óra, Ulsan
Franciaország–Uruguay
június 6., csütörtök, 14.30, Busan
Dánia–Szenegál
június 6., csütörtök, 9.30, Daegu
Dánia–Franciaország
június 11., kedd, 9.30 óra, Incheon
Szenegál–Uruguay
június 11., kedd, 9.30, Suwon
B-csoport
Paraguay–Dél-Afrika
június 2., vasárnap, 10.30 óra, Busan
Spanyolország–Szlovénia
június 2., vasárnap, 14.30 óra, Gwangju
Spanyolország–Paraguay
június 7., péntek, 12.00 óra, Jeonju
Dél-Afrika–Szlovénia
június 8., szombat, 9.30 óra, Daegu
Dél-Afrika–Spanyolország
június 12., szerda, 14.30 óra, Daejeon
Szlovénia–Paraguay
június 12., szerda, 14.30 óra, Seogwipo
C-csoport
Brazília–Törökország
június 3., péntek, 12.00 óra, Ulsan
Kína–Costa Rica
június 4., kedd, 9.30 óra, Gwangju
Brazília–Kína
június 8., szombat, 14.30 óra, Seogwipo
Costa Rica–Törökország
június 9., vasárnap, 12.00 óra, Incheon
Costa Rica–Brazília
június 13., csütörtök, 9.30 óra, Suwon
Törökország–Kína
június 13., csütörtök, 9.30 óra, Szöul
D-csoport
Dél-Korea–Lengyelország
június 4., kedd, 14.30 óra, Busan
Amerikai EÁ–Portugália
június 5., szerda, 12.00 óra, Suwon
Dél-Korea–Amerikai EÁ
június 10., hétfô, 9.30 óra, Daegu
Portugália–Lengyelország
június 10., hétfô, 14.30 óra, Jeonju
Portugália–Dél-Korea
június 14., péntek, 14.30 óra, Incheon
Lengyelország–Amerikai EÁ
június 14., péntek, 14.30 óra, Daejeon
E-csoport
Írország–Kamerun
június 1., szombat, 9.30 óra, Niigata
Németország–Szaúd-Arábia
június 1., szombat, 14.30 óra, Sapporo
Németország–Írország
június 5., szerda, 14.30 óra, Ibaraki
Kamerun–Szaúd-Arábia
június 6., csütörtök, 12.00 óra, Saitama
Kamerun–Németország
június 11., kedd, 14.30 óra, Shizouka
Szaúd-Arábia–Írország
június 11., kedd, 14.30 óra, Yokohama
F-csoport
Anglia–Svédország
június 2., vasárnap, 12.30 óra, Saitama
Argentína–Nigéria
június 2., vasárnap, 8.30 óra, Ibaraki
Svédország–Nigéria
június 7., péntek, 9.30 óra, Kobe
Argentína–Anglia
június 7., péntek, 14.30 óra, Sapporo
Svédország–Argentína
június 12., szerda, 9.30 óra, Miyagi
Nigéria–Anglia
június 12., szerda, 9.30 óra, Osaka
G-csoport
Horvátország–Mexikó
június 3., hétfô, 9.30 óra, Niigata
Olaszország–Ecuador
június 3., hétfô, 14.30 óra, Sapporo
Olaszország–Horvátország
június 8., szombat, 12.00 óra, Ibaraki
Mexikó–Ecuador
június 9., vasárnap, 9.30 óra, Miyagi
Mexikó–Olaszország
június 13., csütörtök, 14.30 óra, Oita
Ecuador–Horvátország
június 13., csütörtök, 14.30 óra, Yokohama
H-csoport
Japán–Belgium
június 4., kedd, 12.00 óra, Saitama
Oroszország–Tunézia
június 5., szerda, 9.30 óra, Kobe
Japán–Oroszország
június 9., vasárnap, 14.30 óra, Yokohama
Tunézia–Belgium
június 10., hétfô, 12.00 óra, Oita
Tunézia–Japán
június 14., péntek, 9.30 óra, Osaka
Belgium–Oroszország
június 14., péntek, 9.30 óra, Shizuoka
NYOLCADDÖNTÔK
E-csoport 1. helyezettje–B-csoport 2. helyezettje (I.)
június 15., szombat, 9.30 óra, Seogwipo
A-csoport 1. helyezettje–F-csoport 2. helyezettje (II.)
június 15., szombat, 14.30 óra, Niigata
F-csoport 1. helyezettje–A-csoport 2. helyezettje (III.)
június 16., vasárnap, 9.30 óra, Oita
B-csoport 1. helyezettje–E-csoport 2. helyezettje (IV.)
június 16., vasárnap, 14.30 óra, Suwon
G-csoport 1. helyezettje–D-csoport 2. helyezettje (V.)
június 17., hétfô, 9.30 óra, Jeonju
C-csoport 1. helyezettje–H-csoport 2. helyezettje (VI.)
június 17., hétfô, 14.30 óra, Kobe
H-csoport 1. helyezettje–C-csoport 2. helyezettje (VII.)
június 18., kedd, 9.30 óra, Miyagi
D-csoport 1. helyezettje–G-csoport 2. helyezettje (VIII.)
június 18., kedd, 14.30 óra, Daejeon
NEGYEDDÖNTÔK
II. mérkôzés gyôztese–VI. mérkôzés gyôztese (A.)
június 21.,péntek, 9.30 óra, Shizouka
I. mérkôzés gyôztese–V. mérkôzés gyôztese (B.)
június 21.,péntek, 14.30 óra, Ulsan
IV. mérkôzés gyôztese–VIII. mérkôzés gyôztese (C.)
június 22.,szombat, 9.30 óra, Gwangju
III. mérkôzés gyôztese–VII. mérkôzés gyôztese (D.)
június 22.,szombat, 14.30 óra, Osaka
ELÔDÖNTÔ
B. mérkôzés gyôztese–C. mérkôzés gyôztese
június 25.,kedd, 14.30 óra, Szöul
A. mérkôzés gyôztese–D. mérkôzés gyôztese
június 26.,szerda, 14.30 óra, Saitama
G-csoport 1. helyezettje–D-csoport 2. helyezettje (V.)
június 17., hétfô, 9.30 óra, Jeonju
C-csoport 1. helyezettje–H-csoport 2. helyezettje (VI.)
június 17., hétfô, 14.30 óra, Kobe
H-csoport 1. helyezettje–C-csoport 2. helyezettje (VII.)
június 18., kedd, 9.30 óra, Miyagi
D-csoport 1. helyezettje–G-csoport 2. helyezettje (VIII.)
június 18., kedd, 14.30 óra, Daejeon
DÖNTÔK
Elôdöntôk vesztesei
június 29.,szombat, 14.00 óra, Daegu
Elôdöntôk nyertesei
június 30.,vasárnap, 14.00 óra, Yokohama
A londoni fogadóirodák legutóbb közzétett oddsai szerint egyértelmûen a címvédô Franciaország a legesélyesebb a végsô gyôzelemre a pénteken kezdôdô labdarúgó-világbajnokságon.
A franciák esetében 3, az argentinoknál 4,5, az olaszoknál 5 a nyereményszorzó. A brazilok elsôségével 5,5-szörös, a spanyolokéval pedig 6,5-szörös pénzt lehet nyerni.
A bukmékerek úgy vélik, Kína és Szaúd-Arábia vb-diadala lenne a legnagyobb meglepetés, mindkét válogatottal a feltett tét 750-szeresét lehet besöpörni — ha bejön a tipp.
Az oddsok: Franciaország 3, Argentína 4,5, Olaszország 5, Brazília 5,5, Spanyolország 6,5, Anglia 11, Portugália 14, Németország 16, Kamerun 25, Nigéria, Oroszország 66, Svédország, Horvátország, Japán, Paraguay, Lengyelország és Törökország 80, Írország, Uruguay 100, Dánia, Belgium 125, Szenegál, Mexikó, Ecuador, Dél-Korea 150, Szlovénia 250, Egyesült Államok 300, Costa Rica, Dél-Afrika 400, Tunézia 500, Kína, Szaúd-Arábia 750.
Amint az már jó ideje körvonalazódott, az idei bajnoki címet a CF 01 Dés csapata nyerte. Ez az együttes végeredményben nem vidéki csapat, mert a megyeközpontban játszotta találkozóit az egykori bôrgyári, Dermata stadionban.
l Az utolsó elôtti fordulóban a Stiinta Romhills vendégeként fölényes iskolajátékkal 0–4 arányban nyert a CF 01 Dés, bebizonyítva, hogy méltán került a bajnoki cím birtokába.
l A forduló legvitatottabb csatájára Alsójárán került sor, ahol a helyi Bányász csak nagy szerencsével, a hosszabbításban gyûrte maga alá színvonalas játékban a Gagesch Tibor vezette West Ham csapatát 2–1 arányban. A döntetlen jobban megfelelt volna a pályán látottak alapján.
A rendes játékidô végén még egyenlô eredményt mutatott az eredményjelzô tábla, de a 90 percig szinte hibátlanul ítélkezô játékvezetô kétperces hosszabbítást jelzett. Az egyik alsójárai támadó játékos szabálytalanul, lökéssel szerezte meg ekkor a labdát, a bíró nem torolta meg ezt, majd a vendég védôk gáncsolása miatt büntetôt ítélt. A különben jogosan megítélt 11-est értékesítették a hazaiak, így alakult ki a 2–1-es végeredmény. A vendégek tiltakoztak, mintegy 10 percig szünetelt a játék, a mérkôzés lefújására hangoskodások közepette került sor. Ilyen a foci — egy játékvezetôi figyelmetlenség (a büntetôt megelôzô szabálytalanság) teljesen felborította a máskülönben sportszerû találkozó végét. A vendég FC West Ham együttese meg nem érdemelt vereséget szenvedett az alsójárai sporttelepen.
l A tartalékcsapatok találkozóján az erôsebb játékerôt képviselô vendégeké lettek a bajnoki pontok: Dési FC Unirea II–FC U II 2–4.
l Az egyre jobb teljesítményt elérô szászfenesi Unirea alaposan megtömte a tordai Turdeana hálóját, 6–0 arányban nyert.
l A fellegvári futballiskolások mint pályaválasztók kaptak ki 0–1 arányban a CFR-Ecomax II-tôl.
l Jelentéktelen mérkôzésen: Szamosfalvi ASA Victoria–AS Romsco 2–2.
l Az Egészség–Metalurgistul, Désaknai Minerul–CSS és Motor IRA–Ariesul találkozókat 3–0 arányban igazolták az elôbbieknek, az utóbbiak visszalépései miatt.
A táblázat:
1. CF 01 Dés 33 29 1 3 134–24 88
2. Alsójára 33 27 2 4 120–36 83
3. FC U II 33 26 3 4 109–34 81
4. Désakna 33 24 4 5 83–27 74
5. Unirea II 33 17 4 12 71–57 57
6. Motor IRA 33 17 0 16 67–76 51
7. ASA 33 15 4 14 94–85 49
8. Egészség 33 15 3 15 64–71 48
9. Sz. Unirea 33 15 2 16 63–63 47
10. CFR 33 14 4 15 66–53 46
11. Ivánszuk Fi. 33 14 4 15 61–66 46
12. West Ham 33 14 3 16 77–69 45
13. Romhills 33 13 2 18 61–76 41
14. Turdeana 33 12 0 21 37–71 36
15. Metalurg. 33 10 1 22 41–80 31
16. CSS 33 6 1 26 34–95 19
17. Romsco 33 4 2 27 29–109 14
18. Ariesul* 33 3 0 30 9–128 6
*Az Ariesultól 3 pontot levontak.
A bajnok CF 01 Dés júniusban páros mérkôzésen vív meg a szovátai Bútor csapatával, a gyôztes pedig feljut a C-osztályba.
Érdekesebb eredmények a nem hivatalos salakpályás világbajnokság 1. fordulójából, Párizsból:
nôi egyes: Amelie Mauresmo (francia, 10.)–Pin (francia) 6:4, 6:1, Iva Majoli (horvát, 29.)–Kristina Brandi (amerikai) 6:4, 6:3, Paola Suarez (argentin)–Sandrine Testud (francia, 8.) 2:6, 7:5, 6:1, Barbara Schett (osztrák, 16.)–Weingärtner (német) 6:2, 2:6, 6:0.
férfi egyes: Junesz El-Ajnaui (marokkói, 16.)–Jan-Michael Gambill (amerikai) 3:6, 6:3, 6:4, 3:6, 6:4, Sjeng Schalken (holland, 30.)–Miranda (perui) 7:6, 6:0, 6:1, Tommy Haas (német, 3.)–Michal Tabara (cseh) 6:3, 7:5, 6:4 és Andrei Pavel (román, 22.)–Lee (brit) 6:1, 5:4-nél Lee feladta.
Tordai, aranyosgyéresi és környékbeli nyugdíjasok százai kerültek abba a kivédhetetlennek tûnô és már jelenséggé vált helyzetbe, hogy százezer lejeket kell visszafizetniük az államnak nyugdíjuk valamikori téves ki- vagy átszámítása miatt. Ioan Cordis, a tordai területi nyugdíjpénztár igazgatója elmondta, hogy 135 nyugdíjastól már két hónapja vonják azt a különbözetet, amelyet a téves átszámítás révén már 2000-tôl folyósítottak számukra. Az elkövetkezô egy-két hónap során pedig újabb 130 nyugdíjas kerül hasonló helyzetbe, ugyanolyan okból kifolyólag. Az egyetlen úgynevezett kedvezmény, amelyben a póruljárt nyugdíjasok részesülhetnek az, hogy a tordai nyugdíjpénztár képviselôi azt kérték a központi nyugdíjkifizetési hivataltól, hogy az érintettektôl a havi járandóságuknak csupán az egyötödét vonják le, amely kisebb annál az összegnél, amelyet a törvény hasonló esetekben elôír.
Vasárnap délután 80 éve nem látott jégesô pusztított Szilágysomlyón és környékén. A jégdarabok átlagos átmérôje 4–5 cm volt, de akadt 7–8 cm-es is. A város utcáit körülbelül 7 cm vastag jégréteg borította be. A mezôgazdaságot ért anyagi kár hivatalos felmérése ezután történik meg, de szemtanúk szerint igen jelentôs.
• Kidobta az ablakon a tévét a 31 éves kolozsvári Rares Lazãr. A férfi 2002. január 20-án nagyanyjának garzonlakásában tartózkodott, amikor dühében kidobta a tévét. Pechére az éppen a Pagini Aurii tulajdonában levô Cielóra esett, ezért rongálás vádjával indítottak bûnvádi nyomozást ellene.
• Más lakását adta el az Ivas házaspár, a 27 éves Georgeta Maria és a 30 éves Virgil. A házastársak közjegyzô elôtt adták el a tömbházlakást, még 2001 decemberében, azt állítva, hogy az ô tulajdonukat képezi. Hamis nyilatkozattétel és csalás vádjával vizsgálják ôket, szabadlábon.
A Bethlen és környéki magyar óvónôk már a tanév elejétôl rendszeresen tartottak közös módszertani megbeszéléseket és mintaórákat.
A tanév utolsó módszertani körére hétfôn, május 27-én került sor, az almásmálomi óvodában, ahol a vidék óvónôit Krizbai Róza Jolán óvónô fogadta, majd gyerekei rövid mesejátékokat mutattak be a paraván mögül, síkbábuk segítségével. Ezt egy rövid módszertani beszélgetés követte, melyben az óvónô kiemelte a mese fontosságát a kisóvodások helyes erkölcsi arculatának kialakításában, majd nyelvi szempontból is beszélt a kincs értékérôl, majd felsorolt néhány hatékony, a bemutatottakon kívüli elôadásmódot. A mesét évvégi ünnepélyekre ajánlott dalok tanulása követte, majd megtervezték a következô tanév módszertani köreinek rendjét és témáit.
Krizbai Róza Jolán Kolozsváron született és a sors Bethlenbe sodorta, ahol nyugdíjazásáig nevelte a magyar gyerekeket. A nyugdíjba vonulás nem jelentett számára pihenést. Azóta talán még többet tesz a magyar szórványközösségek megmaradásáért, a magyar oktatás továbbfejlesztéséért. Elvállalta az újraindult almásmálomi magyar óvodai csoport irányítását, mivel egyetlen fiatal szakember sem jelentkezett a vidéki kis óvodába. Almásmálomot már otthonának érzi, és gyerekei szeretett Rózsika óvónénije lett, aki fiatalosan és fáradhatatlanul nevel, mesére, versre, ami szerinte dal a kicsinyek lelkében. — A mese a felnôttek szívébôl jövô ajándék, amely gazdagítja a szókincset, erkölcsi normákat sajátíttat el, illemszabályokat, nehezen érthetô szavakat tölt meg tartalommal és példa a helyes és szép beszédre — vallotta Krizbai Róza Jolán. Elmondta: a málomi gyerekek megtanulták, hogy a könyv kincs: naponta hazavisznek egyet az óvodából s azt sértetlenül vissza is hozzák. Tudják, hogy a könyvben egy rejtett és csodálatos világ rejtôzik, amit annyira szeretnek hallani.
Jelen volt a körön Szász Mária, a megye magyar óvónôinek módszertani felelôse is, aki építô jellegûnek nevezte a Bethlen környéki továbbképzések sorozatát, hisz Magyarnemegyétôl Magyardécséig, Veresegyházától Felôrig a magyar óvónôk megismerhették egymást, és a találkozások alkalmat adtak arra, hogy a fiatalok az öregebbektôl, az öregek pedig a fiatalabbaktól tanulhassanak. — Igyekeztünk a találkozókat a tanulás, és nem a kommunista rendszerbôl visszamaradt evés-ivás jegyében lebonyolítani. Játszottunk, énekeltünk, táncot tanultunk gyerekszívvel a gyerekeinkért — mondta a módszertanfelelôs a Szabadság tudósítójának.
A hétvégén ötödik alkalommal ünnepelte a Bánffyhunyadi Napokat a város. A rendezvények péntek délután kezdôdtek és vasárnap késô este értek véget.
Péntek este a városi kultúrotthonban bemutatták a várost ismertetô videofilmet. A kisfilm a város történelmérôl, illetve hivatalos iratokban való elsô említésérôl szolgáltatott adatokat. Ugyanaznap került sor egy festmény- és fafaragvány kiállítás megnyitójára.Az érdeklôdôk egy tehetséges fafaragó diáklány munkáit csodálhatták meg a kiállító tanárok festményei mellett.
A szombati napot a sportrendezvényeknek szentelték. A résztvevôk futó- és kerékpárversenyen indulhattak. Többen hiányolták a csapatsportok jelenlétét. A városnak két erôs ifjúsági futbalcsapata van, a közönség szívesen nézett volna végig egy izgalmas focimeccset.
A vasárnap délelôtti programot az utolsó pillanatban megváltoztatták a szervezôk: délelôtt tíz óra helyett csak délután két órától volt rendezvény. Sajnálatos módon lapunk szerkesztôségét minderrôl nem értesítették; emiatt kénytelenek voltunk néhány órát a városban téblábolni.
Chis Nicolae polgármesterrel a szabadtéri folklórmûsor közben beszélgettünk. Az elöljáró sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy magyarországi testvérvárosuk, Enying, nem tudott eleget tenni meghívásuknak. Sem polgármester kollégája, sem a város népi tánccsoportja nem volt jelen az ünnepségeken, csupán egy tanácsos képviselte a testvértelepülést. Távolmaradásuk miatt szegényebb lett a mûsor, annál is inkább, mivel a háromnapos rendezvénysorozaton csupán egyetlen magyar együttes lépett fel: a kalotaszentkirályi iskolások néptánccsoportja.
A nézôközönség soraiban is elég kevés volt a magyar. Szentandrási István RMDSZ-tanácsos ezt azzal magyarázta, hogy a szülôk, rokonok általában olyankor mennek el az effajta rendezvényekre, ha csemetéik is szerepelnek. A bánffyhunyadi magyar tánccsoport pedig éppen Magyarországon tartózkodott, egy korábbi meghívásnak téve eleget. A tanácsos még hozzátette, hogy jóllehet mind a polgármester, mind pedig Ioan Bota, a kultúrotthon igazgatója össze szeretné hozni kulturális szempontból Bánffyhunyad etnikumait, még sokat kell azon munkálkodniuk, hogy a közösen szervezett rendezvényeken arányosan képviseltesse magát a románság és a kisebbségek.
A kelet-közép-európai bankok a következô években várhatóan továbbra is erôteljesen növekednek, és összesített mérlegfôösszegük 2005-ig 47 százalékkal 488 milliárd euróra emelkedik — véli a Bank Austria/Creditanstalt (BA/CA) csoport tanulmánya.
Eszerint a kelet-európai bankpiac növekedése a lehûlt konjunktúra ellenére átlagosan 13 százalékos volt tavaly, és idén a világgazdasági helyzet javulása további fellendülést hoz, véli Marianne Kager, a csoport vezetô közgazdásza.
Különösen az érettebb bankpiacok, így Lengyelország és Magyarország könyvelhettek el tavaly kétszámjegyû növekedést (euróban 22 százalékosat, illetve 15 százalékosat, nemzeti valutában 12 százalékosat, illetve 13 százalékosat), Szlovákiában a mérlegfôösszeg a bankszanálás ellenére euróban jó 8 százalékkal, nemzeti valutában 9 százalékkal nôtt, Romániában a növekedés nemzeti valutában 55 százalékot, Szlovéniában 31 százalékot, Horvátországban 25 százalékot tett ki. Csökkenés kizárólag Csehországban mutatkozott, euróban számítva 6 százalékkal, nemzeti valutában 10 százalékkal. A cseh bankpiac konszolidálási folyamatban van, a behajthatatlan hiteleket az úgynevezett konszolidációs ügynökségbe csoportosítják át, de a folyamat befejezése nyomán, jó konjunktúra mellett idén már Csehországban is a mérlegfôösszeg növekedése várható — szól az elemzés.
Kager szerint a térségben általában lezárult a bankok konszolidációja, lezajlott az 1990 elôtti mono-bankrendszerek átalakítása, továbbá az országok kiállták az átalakulással járó válságot. A monetarizációs arány azonban Kelet-Európában még elmarad az euróövezet átlagától: a hitelvolumen a GDP 31 százalékával az euróövezet átlagának a harmadát sem éri el. Ez azonban az elemzô szerint nagyon hamar változni fog.
Tavaly a térségben a hitelek növekedési üteme az euróövezeti átlagnak közel a kétszeresét, a betétek gyarapodása majdnem a háromszorosát tette ki. Idén a konjunktúra gyenge, ezért a lendület lassult, de a következô években tartós, erôs fejlôdés várható. Ehhez hozzájárul majd a fokozódó jólét, a bankok iránti bizalom növekedése, a további monetáris stabilizálódás és a csökkenô kockázat. A küszöbön álló uniós csatlakozás pedig várhatóan további erôs növekedési lendületet ad a térség országainak.
A BA/CA elemzôi szerint a hitelvolumen nemzeti valutában számítva 14 százalékkal, vagyis a GDP elôre jelzett növekedéséhez képest több mint kétszeres tempóban nô majd, és 2005-ig mind a hitel-, mind a betétállomány száz milliárd euróval nô.
Romániáról külön is szólva a tanulmány megállapítja: ha marad a jelenlegi reformkurzus, akkor az ország a következô években a növekedési ütem európai éllovasává válhat, a GDP ugyanis már tavaly is 5 százalékkal nôtt. Ám a bankok fejlôdésében Románia a nagy monetáris bizonytalanság miatt lemaradt. Románia jelenleg a térség lakosságának 20 százalékával csupán a térség összesített GDP-jének 9 százalékát termeli, a hitel- és a betétállomány csupán a térség 5 százalékát teszi ki, és a betéteknek közel a felét még devizában helyezik el, miközben a térség egészének átlagában ez az arány már csak 23 százalékos.
Az idén május 28–31. között rendezi meg a Hungexpo Rt. az Industria nemzetközi ipari szakkiállítást, illetve a Securex nemzetközi munka-, tûz- és biztonságvédelmi szakkiállítást a Budapesti Vásárközpontban — közölte a kiállítást szervezô cég.
Az Industria szakkiállításon az idén Bajorország lesz a díszvendég. Közép-Kelet Európa egyik legrangosabb ipari fórumán nyolc kiemelkedô fontosságú ágazat összesen 737 kiállítója mutatkozik be. Németországon kívül további 12 ország kiállítója is részt vesz az ipari szakvásáron, közülük Nagy-Britannia és Románia kollektív standdal jelentkezik. Az idén is kiosztották az Industria Nagydíjat, amelyet a zsûri az idén öt pályázónak ítélt oda, négynek pedig különdíjat.
Az Industriával egy idôben nyílik a Securex kiállítás, amelyen 73 magyar és 7 külföldi kiállító mutatja be termékeit, szolgáltatásait.
Mindkét szakkiállítást szakmai fórumok kísérik, köztük az Industria kiállításhoz kapcsolódó villamos energia piac liberalizációjáról szervezett energetikai fórum, az internet alapú beszállítói információs rendezvény, az ipari termékek megfelelôségérôl, a hazai és az európai követelményekrôl szóló konferencia. A Securex keretében az egyéni védôeszközök használatáról, a biztonságvédelemrôl, az információvédelemrôl, a tûzvédelemrôl tartanak konferenciát.
Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió hármashatár találkozót szerveztek május 25-én Jugoszlávia, Románia és Magyarország határának találkozási pontjában, a Triplex Confiniumnál.
Botka László, a Csongrád megyei közgyûlés külügyekért felelôs alelnöke elmondta: 1998 óta ünneplik meg a DKMT napját május utolsó hétvégéjén. Ebbôl az alkalomból szombaton minden irányba megnyitották a Csongrád megyei Kübekháza térségében található hármashatár-átkelôt.
A határátkelôt reggel 8 és este 8 óra között vehették igénybe a három ország állampolgárai érvényes útlevéllel, hogy gyalog, kerékpáron vagy személygépkocsival meglátogathassák a szomszéd országokban élô rokonaikat.
A Triplexnél szombaton délelôtt az érintett községek — a romániai Óbéba (Beba Veche), a jugoszláviai Törökkanizsa (Novi Knezevac) és Kübekháza — és a DKMT vezetôi mondtak köszöntôt, majd a DKMT-elnökök fóruma kezdôdött Törökkanizsán.
Botka László tájékoztatása szerint a tanácskozáson Csongrád megye bemutatta a nemrég elkészült eurorégiós statisztikai kiadványát, valamint beszámolt a közhasznú társaság létrehozásának elôkészületeirôl, ennek segítségével tudnak ugyanis pályázni az uniós támogatásokra.
Beszámolója szerint Törökkanizsán szó esett a három országban rendezendô, egy hétig tartó ôszi kulturális rendezvényrôl, amellyel a DKMT fennállásának évfordulóját ünneplik.
A DKMT Regionális Együttmûködés magyarországi megyéi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun; Jugoszláviában a Vajdaság, Romániában pedig Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye a tagja.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió 1997. november 21-én alakult azzal a céllal, hogy fejlessze az érintett területeken a gazdasági és a humánszféra kapcsolatát, segítve ezáltal a korszerû európai folyamatok kereteibe történô integrációt; a szervezet összesen 6 millió lakos érdekeit képviseli a három országban.
Május 28., kedd
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
30 900/31 100 |
33 400/33 550 |
125/127,50 |
Május 29., szerda
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 31 089 lej, 1 USD =33 579 lej, 1 magyar forint = 128 lej.
APRÓ REKLÁM
Töltsék szabadságukat kellemesen és kényelmesen!
Kiadó szobák Szovátán (június, augusztus közötti dátumra), nagyon jó feltételekkel (különbejáratúak, konyha, fürdôszoba).
Bôveb felvilágosítás a 095-156044-es telefonszámon. (6583942)
ADÁSVÉTEL
Spanyol I-es gitár eladó. Telefon: 090-773707. (6583962)
A NATO parlamenti közgyûlése szófiai tanácskozásán megállapította: hét jelölt tagállam elôrelépést tett a szervezethez való csatlakozás felé néhány hónappal a prágai NATO-csúcs elôtt.
A kedden kiadott nyilatkozat szerint Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia sikeres reformprogramjaikkal, valamint a balkáni NATO-akciókkal való együttmûködésükkel bizonyították, hogy elôrelépést tettek a csatlakozás felé.
Az Olaszország és Németország által javasolt dokumentumot 65 szavazattal fogadták el, 29 tartózkodás mellett.
A NATO parlamenti közgyûlése felszólította az állam- és kormányfôket, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyek késznek ítéltettek a NATO-tagságra, s amelyek csatlakozása erôsíti a biztonságot és a stabilitást az észak-atlanti térségben.
"Egy nagyarányú és kiegyensúlyozott bôvítés regionális szempontból alapvetô része a szövetség átalakításának" — szögezi le a nyilatkozat. Egyben hangsúlyozza, hogy a "nyitott kapuk politikájának" folytatódnia kell a prágai csúcs után is, és ki kell tûzni egy hozzávetôleges határidôt azon jelöltek kérelmének megvizsgálására, akiket a cseh fôvárosba nem hívnak meg.
Bukarest álláspontja változatlan: nem kívánja módosítani a magyar kedvezménytörvényre vonatkozó román–magyar kormányfôi egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki hétfôn Cristian Diaconescu, külügyminisztériumi államtitkár. A budapesti hatóságok részérôl nem fogalmazódott meg hivatalos kérés az Adrian Nãstase és Orbán Viktor által decemberben aláírt egyetértési nyilatkozat módosítását illetôen, errôl csupán politikai nyilatkozatok hangzottak el, amelyek inkább a választási ígéretekkel hozhatók összefüggésbe — mondta.
A kérdést megvizsgálni hivatott román–magyar vegyes bizottság legközelebb júniusban ül újra össze. Cosmin Gusã, a kormánypárt fôtitkára szerint ekkor várhatóan szó esik a módosításról. A fôtitkár kijelentésére a Mediafax ismételten megkérdezte Markó Bélát, aki most is, mint az elmúlt hetekben ki tudja hányszor, elismételte: az RMDSZ szerint sem a státustörvényt, sem pedig a jogszabály alkalmazásáról aláírt román–magyar egyetértési nyilatkozatot nem kell módosítani.
Másfelôl Adrian Nãstase kormányfô a kedvezménytörvény módosítását sürgette. — Az újonnan választott parlament számára most megfelelô az idôpont a törvény felülvizsgálatára — mondta. A hivatalos ausztriai látogatása során a kancellárral tartott megbeszélés után kifejtette: minden országnak kötelessége védeni a kisebbségeket. "Eltökélt szándékunk, hogy ezen az úton haladunk, és védjük a romániai magyar kisebbséget" — mondta. A magyar kedvezménytörvény diszkriminatív elemeket tartalmaz, és Európában egyedülálló — tette hozzá, megjegyezve, hogy az Orbán Viktor volt magyar kormányfôvel aláírt memorandumot csakis köztes megoldásnak tudja tekinteni.
Az RMDSZ a következô idôszakban találkozni fog az új budapesti kormány képviselôivel, hogy tárgyaljanak a romániai magyar oktatásnak és kultúrának szánt támogatásról, közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden, sajtótájékoztatón. Elmondta, a megbeszélések témája "a támogatás formája", valamint a támogatást közvetítô alapítványok kérdése, de szó esik majd a magyar kormány és az RMDSZ viszonyáról, valamint a Románia és Magyarország közti viszonyról is.
A szövetségi elnök arról is szólt, hogy a magyar kormány képviselôi eddig a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) keretén belül konzultáltak a határon túli magyarok szervezeteivel és rámutatott, hogy egy "konzultációs forma" a jövôben is folytatódik. Hangsúlyozta: a MÁÉRT-en kívül "kétoldalú megbeszélésekre is szükség van" az RMDSZ és a magyar kormány képviselôi között. A szövetségi elnök elmondta, egy RMDSZ- delegáció a jövô héten, vagy két hét múlva megy Budapestre.
A következô hónapokban a kormány elfogadja az általános nyugdíjalapra és az állami költségvetési fizetések rangsorolásának törvénytervezetét, szeptember 30-ig pedig egy másikat véglegesít, amely a stratégiai fontosságú kereskedelmi társaságok privatizálásakor az állami érdekek védelmét szolgálja. A pénzügyminisztérium december 31-ig korszerûsíteni szándékozik a jelenlegi vámkezelési procedúrákat, módosítja a bankaktivák érvényesítésének jogszabályát, és törvénytervezetet dolgoz ki a társadalombiztosítás, valamint az állami költségvetés privatizációs hatósága különleges alapjának szabályozására. Az Igazságügyi Minisztérium ebben az évben több jogszabályban rögzíti a politikai pártok tevékenységének feltételeit és állami finanszírozását, 10 000-rôl 30 000-re emelve fel a kötelezô tagsági létszámot. A külügyminisztérium rendezi a szomszéd államokkal meglevô kapcsolatait, és véglegesíti a Moldovai Köztársasággal megkötendô különleges együttmûködési szerzôdést, az Orosz Föderációval az alapszerzôdést, a határ-rendszert Ukrajnával, Moldovával és Jugoszláviával, valamint a fekete-tengeri területkihasználási kérdéseket Bulgáriával. A nemzetvédelmi minisztérium az idén a NATO-csatlakozás reményében több rendben tesz lépéseket az államhatárok megerôsítése, az ország légterének biztonságosabbá tétele, a hadsereg jobb megszervezése érdekében.
Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Gheorghe Funar polgármesternek semmi jogalapja nincs arra, hogy a tanács felfüggesztését kérje.
— A polgármester elfelejti, hogy a tanács is egy választott testület, amelynek feloszlatását csak rendkívüli esetekben, valós indokok alapján lehet megtenni. Amint azt maga Gheorghe Funar is bevallotta, a kolozsvári eset mögött épp a polgármester "mesterkedése" áll, az ô gáncsoskodásai miatt nem fogadhatott el határozatokat az elmúlt három ülésen a tanács. Klasszikus jogi alapelv az, hogy senki sem hivatkozhat a saját turpisságára, amikor az igazságszolgáltatás segítségét kéri. Ilyen összefüggésben Funar hiába kéri a a városi tanács feloszlatását.
Ha mégis kiírnák az elôrehozott választásokat, az csak a tanácsosok újraválasztásáról szólna, nem pedig a polgármester személyérôl.
— Nyilvánvaló, hogy bizonyos esetekben a polgármestert is fel lehet függeszteni tisztségébôl, és új polgármesteri választásokat kiírni, de oda más feltételek szükségesek — mondta a szenátor, aki szerint különben nagyon megérett már a helyzet, hogy a polgármesterrel szemben is alkalmazzák a törvényt.
Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselôi Tanácsának (SZKT) elnöke kedden kijelentette, hogy kérni fogja a Szabályzatfelügyelô Bizottságot, foglaljon állást a Reform Tömörülés azon kezdeményezése kapcsán, hogy egy RMDSZ-en belüli struktúrát hozzon létre. — Az RT a platformoknál nagyobb szuperstruktúrát próbál létrehozni, amit a szövetség szabályzata nem enged meg — szögezte le Frunda.
Frunda nem hiszi, hogy "autoriter" módon vezeti az SZKT üléseit, ahogy Toró T. Tibor RT-elnök bírálataiban megfogalmazta, véleménye szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének elveit próbálja érvényesíteni.
Az SZKT szombaton, Marosvásárhelyen lezajlott ülésén az RMDSZ két platformja bejelentette, hogy létrehozták a Polgári Együttmûködés Tanácsát.
A Pannonplast csoporthoz tartozó Multicard Mûanyagkártya-gyártó Kft. a napokban hosszú távú együttmûködési megállapodást írt alá a Giesecke und Devrient GmbH (G und D) nemzetközi vállalatcsoporttal — közölte a Pannonplast.
Az együttmûködés célja az intelligens fizetési chipkártya megoldások elterjesztése Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Az együttmûködés során a G und D biztosítja mindazokat a technológiai megoldásokat, amelyek a chipkártya termékek megszemélyesítéséhez, kódolásához, alkalmazásához szükségesek.
A Multicard Kft. a kártyagyártás és chipmodul-beültetés mellett az együttmûködés révén vállalni tudja különbözô felhasználási területeken történô intelligens kártyák szolgáltatását. A kft. ebben az évben várhatóan 6 millió darab hagyományos kártyát állít elô. A mágnescsíkkal, hologrammal ellátott, VISA és EUROPAY engedéllyel rendelkezô bankkártya-gyártása meghaladja a 2 millió darabot.
A társaság rendelkezik minden olyan feltétellel, amely a nagyüzemi kártyagyártás és chipmodul beültetés technológiájának alkalmazásához szükséges.
A Pannonplast közlése szerint a Multicard Kft. a megfelelô gyártókapacitás létrehozásával és az együttmûködési megállapodás létesítésével felkészült az intelligens kártyák alkalmazásának várható dinamikus növekedésére.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |