2003. januuár 8.
(XV. évfolyam, 3. szám)

Városunk polgármestere továbbra sem hajlandó betartani a 215-ös számú helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a kétnyelvû táblák elhelyezésére vonatkozó elôírásait. Keddi rendkívüli sajtóértekezletén Gheorghe Funar bejelentette: amíg ô a polgármester, addig a város neve csak románul lesz kiírva, mivel szerinte a városban a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot. Boros János alpolgármester szerint a városvezetô törvénysértést követ el.

Kedden Funar bejelentette: számára semmit sem jelent a Hivatalos Közlöny december 20-i számában megjelent kiegészített jegyzék, amelyben azoknak a településeknek a nevét sorolják fel, ahol többnyelvû feliratokat kell elhelyezni.

Mint ismeretes, a törvényt kiegészítô jegyzék módosítása azokat a településeket is tartalmazza, amelyeknek az akadémia által jóváhagyott magyar vagy más elnevezését már közölte a Hivatalos Közlöny. Ezúttal a listát azoknak a városoknak, községeknek, falvaknak az elnevezésével is kiegészítették, amelyek az elsô jegyzékrôl lemaradtak.

— Megengedhetetlen, hogy a várost a horthysta megszállás idejére emlékeztetô névre változtassák. A románok ezt nem tûrik. Az RMDSZ parancsaira hallgató román kormány nem tartja be a törvényeket, hiszen a tavalyi népszámlálás szerint magyarul is beszélô kolozsvári románok aránya 18,85 százalék — magyarázta a polgármester. A városvezetô hallani sem akar arról, hogy a törvény értelmében az anyanyelvhasználat vonatkozásában az 1992-es népszámlálási adatokat kell figyelembe venni. — A tavalyi adatokat a helyi népszámlálási bizottság hitelesítette, számomra ez a mérvadó — zárta le a vitát a polgármester.

A városvezetô nem fél a büntetésektôl sem. — Kész vagyok kifizetni a párttitkár elvtárs (a prefektus polgármesteri megnevezésben — K. O.) kiszabta esetleges büntetéseket — mondta Funar. Kollégája, Petru Cãlian, a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke bejelentette: a politikai alakulat pénzt gyûjt a várható büntetés kifizetésére. — Támogatjuk a polgármestert. Szerintünk a kormány törvénytelenül döntött — mondta az elnök.

A városvezetô tudni szeretné, miként vélekednek a kolozsváriak a kétnyelvû táblákról, ezért helyi referendumot helyezett kilátásba. — Az egész országnak tudnia kell, mit gondolnak a kérdésrôl a kolozsváriak. Az eredmény meggyôzi majd a kormányt, hogy ne hozzon több románellenes intézkedést — tette hozzá a polgármester. A városvezetô nem árulta el, mikorra tûzné ki a népszavazást.

Boros János alpolgármester szerint a fônöke az, aki törvénytelenséget követ el. — Az érvényben lévô egyetlen végleges és hivatalos népszámlálás szerint Kolozsvár lakosságának több mint 22 százaléka magyar — nyilatkozta Gheorghe Funar helyettese. — Amíg a Hivatalos Közlönyben meg nem jelenik a tavalyi lakosságösszeírás eredménye, addig az 1992-es adatokat kell figyelembe venni. Úgy vélem, a prefektusnak kellene hivatalból büntetést kiszabnia a polgármesterre a törvény be nem tartása miatt. Amennyiben Vasile Soporan nem intézkedik, felkérjük, alkalmaztassa a törvényt — tette hozzá. Az RMDSZ-es alpolgármester emlékeztetett: tavaly a városi tanács döntést hozott arról, hogy a város neve három (román, magyar és német) nyelven jelenjen meg.

Arra lettünk volna kíváncsiak, mit szándékszik tenni a prefektus annak érdekében, hogy Románia törvényeit a polgármesteri hivatalban is betartsák.

A kérdéssel kapcsolatban Vasile Soporan a szokásos nyilatkozatát ismételte el: — Megvárom, amíg a polgármester nyilatkozata írásban is megjelenik. Kijelentései egyelôre semmit sem eredményeztek. Elemzem a kérdést, és a napokban nyilatkozom — mondta Soporan. A prefektus nem volt hajlandó válaszolni arra a felvetésünkre sem, hogy eddig miért nem intézkedett a kétnyelvû tábla elhelyezése érdekében.

Kiss Olivér

Kolozsvár utcáin nehézkessé vált a közlekedés az utóbbi napokban lehullt hómennyiség miatt, jelentette ki kedden a Városi Útfelügyelôség igazgatója, Liviu Bota. Elmondása szerint általában minden utcán a téli viszonyok következtében nehéz a közlekedés, de nincsenek forgalmi dugók vagy lezárt utak. A lehullt hó a legnagyobb ellensége a sofôröknek, helyenként jég fedi az utcákat, a gépkocsivezetôk csak alacsony sebességel tudnak közlekedni. Az Országutak Felügyelôsége kolozsvári kirendeltségének képviselôi is alátámasztották Liviu Bota állítását, és megerôsítették, hogy lezárt országutak sincsenek.

A Nemzetközi Mezôgazdasági Fejlesztési Alap (FIDA) és a román kormány támogatja az Erdélyi-Szigethegység fejlesztését célzó hitelprogramot. Ennek keretében 16,5 millió USD-ral javítanák a hátrányos régióban a lakosság életszínvonalát. A program öt évre szól, és a hitelezést a Román Kereskedelmi Bank (BCR) Fehér megyei fiókján keresztül bonyolítják le.

Részvételi feltételek: a kérvényezô legyen a helyi erôforrásokat kihasználó és új munkahelyeket teremtô gazdasági vállalkozás; lehet kis vagy nagyvállalkozó, aki kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységet folytat; lehet bármely jövedelmezô kereskedelmi társaság, amely pozitív hatást gyakorol a helyi fejlôdésre. A program finanszírozza mezôgazdasági termékek feldolgozására alkalmas gépek és berendezések beszerzését, az agroturizmust és más szolgáltatásokat, állatok és állatok számára óvóhelyek megvásárlását.

A hitelezésnek három módja van: kisgazdaságok számára max. 4000 USD kisebb beruházásokra, mezôgazdasági hitelek 4000–10000 USD értékben, kereskedelmi kölcsönök 10000–100000 USD értékben nagyméretû vállalkozásokra.

Finanszírozási feltételek: a BCR aktuális politikája szerint 5 éves átlagidôszakra szól, az éves kamat a piaci fluktuációtól függôen alakul (ez 2000-ben 6,42% volt), a kezelési kiadás 85 000 lej/óra/személy a hitel odaítélése elôtti ellenôrzésre + 0,5% garancia + biztosítási taksa.

A hiteligénylôknek kérvényeiket a Fehér Megyei Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Fôigazgatósághoz kell benyújtaniuk, amely a dokumentáció összeállítása után átadja azt a BRC-nek. A dokumentációnak tartalmaznia kell a jelenlegi mezôgazdasági bevételek helyzetét, az utolsó 3 hónap mérlegét, a beruházási terv felbecsülési jelentését és a cég leltárát. Bôvebb felvilágosítás a programmal kapcsolatban a Fehér megyei mezôgazdasági fôigazgatóságon (tel./fax: 058/835-343, Nicolae Pluta FIDA-hiteli tanácsos), a hitelezéssel kapcsolatban pedig a BCR-nél (tel.: 058/810-115, 810-116, fax: 058-813-272, Ana Corseu együttmûködési irodai fônök).

2003 januárjától kezdôdôen kétféleképpen támogatják a gyógyszereket — jelentette be az Országos Egészségügyi Biztosító Pénztár vezérigazgatója, Iulian Popescu. Elmondása szerint ezentúl 65 és 50 százalékkal járulnak hozzá a gyógyszerek árához, míg tavaly 65%-os támogatás létezett minden, támogatási listán szereplô gyógyszerre.

Az ártámogatott gyógyszerek névsora 1994 terméket ölel fel, ezeknek többsége 65%-os "szinten" található. Az ingyenes listán 2131 gyógyszer szerepel.

— A beteg nem fogja kezdetben a legdrágább, legújabb gyógyszert kapni, elôbb ki kell próbálnia más, hasonlóan hatékony, de olcsóbb gyógyszert is — érvelt Popescu.

— A létfontosságú gyógyszerekre 65%-os az ártámogatás, azokra pedig, amelyek nem életveszélyes betegségek orvoslásához szükségesek, 50%-os — nyilatkozta Cristi Oanã, a Háziorvosok Országos Egyesületének elnöke. Véleménye szerint a két szinten történô kompenzálás helyes, jó eredményeket értek el vele a nyugati országokban is.

A képviselôház az elmúlt év végén több mint egymillió dollár értékben vásárolt számítógépeket, laptopokat és kiegészítôket, nyilatkozta kedden Tudor Mohora, az alsóház titkára. A beszerzési pályázatot bukaresti, temesvári és galaci cégek nyerték meg.

A képviselôház több mint ötszáz, Pentium 4 számítógépet, három laptopot, nyomtatókat és egyéb számítástechnikai berendezést vásárolt. Ezeknek egy részét a képviselôk, másik részét az adminisztratív apparátus kapja — mondta Mohora. Az alsóház titkára közölte, a számítógépek egy részét a decemberben lezárult parlamenti ülésszak utolsó napjaiban szétosztották a képviselôknek. Hozzátette: csak azok a honatyák kaptak új számítógépeket, akik nem rendelkeztek korszerû komputerekkel.

A december 28-i fôtéri szórólap-osztogatást követô sajtóbotrány, illetve a két hete tartó szinte állandó titkosszolgálati megfigyelés miatt kedden lemondott tisztségérôl Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezetének elnöke. A Babes-Bolyai Tudományegyetem diákja új, a revizionista elemet mellôzô szervezetet szándékszik létrehozni.

A HVIM honlapjáról (www.hvim.hu) származó adatok szerint az egyesület 2001. április 21-én alakult meg Szegeden. Értesülések szerint az egyesület tagjai állnak az október 6-i aradi megemlékezés megzavarói között. A HVIM határozottan tagadja az erre vonatkozó híreket. Ugyanakkor decemberben a HVIM aktivistái Medgyessy Péter magyar miniszterelnök ellen tüntettek. Azt kifogásolták, hogy a magyar kormányfô miért vett részt december 1-jén a román nagykövetségen szervezett ünnepségen.

Mint ismeretes, 2002. december 29-én eddig ismeretlen tettesek Erdély függetlenségét követelô szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi, erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdélyt akarunk" — áll többek között a szórólapokon. Források szerint az incidenst követôen az ország legfelsôbb vezetésének tagjai érdeklôdtek a kérdés iránt. Megtudtuk: december utolsó napjaiban tett kolozsvári tartózkodása során Ioan Rus belügyminiszter határozott parancsot adott a tettesek azonnali felderítésére.

Az alig több mint 20 éves fiatalember hangsúlyozta: az általa eddig vezetett szervezetnek semmi köze nincs a tavalyi szórólapokhoz. — Teljesen kiszállok a mozgalomból, mert a HVMI nem fér össze jövôbeni terveimmel, mi több, az utóbbi idôben az állambiztonsági szervek állandóan zaklattak — foglalta össze nyilatkozatát Böndi. Hozzátette: többé nem azonosul "a revizionista mozgalom" alapszabályzatával. Tervei között szerepel egy új szervezet, a Hétváros Ifjúsági Mozgalom létrehozása, amely nem tartalmazza a revizionista elemeket.

Kiss Olivér

Az elmúlt év végén született kormányrendelet értelmében január 1-jétôl a Ion Moinea Stadion a Kolozsvári Ifjúsági és Sportigazgatóság igazgatásából a Megyei Tanács igazgatása alá került.

Ez utóbbi elnöke, Serban Gratian szerint az elkövetkezô idôszakban szakértôkkel mérik fel a stadion állapotát, ugyanis az utóbbi idôben többször is gondok merültek fel a stabilitásával kapcsolatban. Ahogy annak szakértôi vizsgálat elkészül, finanszírozási projektet készítenek, majd hozzálátnak a javítási-fejlesztési munkálatokhoz, amelyekre több milliárd lej szükséges.

A Megyei Tanács elnöke azt is hozzáfûzte: a kormányhatározat azt követôen született meg, hogy senki sem akarta igazgatása alá venni a stadiont. Emiatt a tartóelemek az évek során elavultak, és a létesítmény egy részét biztonsági okokból be kellett zárni.

— Egy olyan modern sportpályát szeretnénk, amely mindegyik kolozsvári csapaté legyen. Színvonalas sportközpontot létesítünk, és nem fogunk használati díjat kérni érte a helyi csapatoktól.

A stadion már 2000-ben kormányrendelet tárgyát képezte, akkor a Sportigazgatóságtól a Polgármesteri Hivatal igazgatása alá helyezték, ám a két intézmény több dologban nem tudott megegyezni a stadion átadásával kapcsolatosan, így mostanig a sportlétesítmény jóformán gazdátlanul hevert.

(balázs)

Ha már elôfizetett januárra, s most gyorsan elôfizet február- márciusra is a Szabadságra, még elnyerheti a Telezimex cég nagydíját, egy 6 000 000 lej értékû, 59 cm-es átmérôjû, másodkézbôl származó PANASONIC SZÍNES TELEVÍZIÓT! Küldje be a 3 hónap elôfizetési nyugtáit január 13-ig (postabélyegzô dátuma) szerkesztôségünkbe.

Kis pénzért nagy értéket — megéri! Siessen elôfizetni!

Korunk Galéria

Székely Géza grafikusmûvész munkáiból nyílik kiállítás 2003. január 10-én, pénteken 13 órakor a Korunk Nagy-Szamos/Iasilor utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt mond Heim András. Cseh Katalin verseibôl olvas fel. Guttman Mihály kamarazene osztályának végzôs diákjai — Sinkó Ilka, Kovács Emese, Molnár Róbert és Zágoni Elôd — Bárdos Lajos Quartettóját adják elô.

A MAGYAR ESSZÉ A SZÁZADFORDULÓN és AZ ESSZÉISTA BABITS címmel dr. Poszler György akadémikus, az ELTE tanára tart elôadást január 9-én, csütörtökön a Sapientia Alapítvány–Kutatási Programok Intézete vendégtanári programjának keretében. Az elsô elôadásra déli 12 órától kerül sor a Filológia Shakespeare-termében, a másodikra du. 4 órától a Popovici-teremben. A rendezvény szervezôje a Magyar Irodalomtudományi Tanszék.

AZ RMDSZ ALSÓVÁROSI KERÜLETE január 9-én, csütörtökön du. 4 órától tart összejövetelt a Párizs utca 17. szám alatti székházban. Meghívott vendégük Vekov Károly parlamenti képviselô. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

A KERTBARÁTOK TARTJÁK ÖSSZEJÖVETELÜKET január 9-én, csütörtökön du. 5 órától a Ion Ghica 12. szám alatti EME-házban. A növények tápanyagellátásáról dr. Sebôk Péter beszél, Nagy Gábor kertészmérnök pedig a gyümölcsöskert tervezésérôl és a fák alakítô metszésérôl tart elôadást.

BARANYAI LÔRINC reklámgrafikus munkáiból nyílik kiállítás az aranyosgyéresi Gyermekklubban (Parcului utca 10.). A megnyitóra január 9-én, csütörtökön du. 4 órakor kerül sor, amelyen Mihaela Gligor képzômûvész és Dumitru Popa iparmûvész mond megnyitó beszédet. Az érdeklôdôk a kiállítást február 9-ig nézhetik meg, hétfôtôl péntekig 10–16 óra között.

A KUCKÓ JÁTSZÓHÁZ GYERMEKCSOPORTJA sikeres évet zárt. Szorgalmukat igen szép és hasznos ajándékokkal jutalmazták, elsôsorban a Pro Iuventute Alapítvány nyújtotta anyagi támogatásnak köszönhetnek, de besegített az RMDSZ belvárosi választmánya és a Fundy cég is. A csoport az alkalomnak megfelelô kedves mûsorral köszönte meg a támogatást és az ajándékokat. És hogy a jövôben is jól menjen a munka, továbbra is várják a gyerekeket a Kuckóba, legközelebb január 11-én, szombaton du. 3 órától a Mócok útja 75. szám alatti székházba.

Elment Zoli bácsi, csendben, minden feltûnés nélkül, úgy, ahogyan munkáját végezte, mi pedig szegényebbek lettünk egy lelkes, álmodozó, tervezgetô, közösségünkért tenni akaró társsal és tiszteletbeli elnökünkkel. Meghalt Máriás Zoltán mérnök, a mi Zoli bácsink.

Nem is olyan régen, pontosabban október 18-án, a Szabó Dezsô Egyesület ünnepi nyitórendezvényén azt mondhattam el vele kapcsolatosan: jó, hogy van közöttünk olyan tag is, aki tud álmodni, terveket szôni, és elképzelései megvalósítására képes mozgósítani környezetét. És Zoli bácsi ezen a gyûlésen, korát meghazudtoló fiatalos lendülettel számolt be egyesületünk megálmodásáról és létrejöttérôl, amelyre 2002. március 7-én került sor, amikor is az egyesület alapító tagjai tiszteletbeli elnöknek választották ôt. Beszámolója a Hajnali Lapok (a Szabó Dezsô Egyesület és a Hajnal negyedi RMDSZ idôszakos körlevele) elsô számában nyomtatásban is megjelent.

Zoli bácsit úgy 8 évvel ezelôtt ismertem meg, majd kevéssel ezután az RMDSZ Hajnal negyedi kerültének választmányi ülésein közvetlen munkakapcsolatba kerültem vele. Már az elején feltûnt lelkes, kitartó, kezdeményezô, akadályokat nem ismerô munkastílusa, amit sok fiatal megirigyelhetett volna. Késôbb, mint a pénzügyi ellenôrzô bizottság elnöke, példás szigorúsággal és felelôsségtudattal követelte meg a tagság pénzének, vagyonának kezelését. Egy évvel ezelôtt, 83 évesen jelentette be — felesége súlyos betegségére hivatkozva —, hogy többé nem tud részt venni a munkánkban. Gyûléseinkre ezután is el-eljövögetett. Szüntelen megfiatalodott, amikor tudomására hoztuk, hogy a Szabó Dezsô Egyesület hivatalos bejegyzésének érdekében megtettük az elsô lépéseket.

Felesége nyár eleji elvesztése nagy csapás volt számára, de ez sem akadályozta meg abban, hogy az általa megálmodott egyesület és emlékház létrehozásában részt vegyen. Minden kis eredménynek örvendett, és mindnyájunkat további kitartó munkára buzdított. De úgy látszik, a hitvesének elvesztése okozta bánat erôsen legyengítette, errôl panaszkodott az utóbbi idôben. Már a gyönyörû ásványgyûjteménye sem tudta lelkesíteni, s feladta a további harcot az életért, a célokért, a halál erôsebb volt nála. Ennek ellenére meg vagyok gyôzôdve, hogy amikor elindult oda, ahonnan nincs visszatérés, akkor is tervezgetett, álmodozott, és így aludt el örökre.

Lelkem minden melegével gondolok rá, és mindnyájunknak hiányozni fog! Nyugodj békében, Zoli bácsi, emléked ragyogjon példaként mindnyájunk elôtt.

Az RMDSZ Hajnal negyedi választmányának és a Szabó Dezsô Egyesület igazgatótanácsának tagjai tisztelettel meghajtott fôvel emlékeznek rád, és ígérik, hogy megkezdett munkádat becsülettel folytatni fogják.

Dr. Makkay Ferenc,
elnök

Még eggyel kevesebben...
Amikor egy kedves ismerôsünk váratlan halálhírét halljuk, valami összeroppan bennünk, úgy érezzük, kevesebbek lettünk az ô távozásával. Tulajdonképpen önmagunkat is siratjuk, hisz a szeretetre, tiszteletre méltó, önfeláldozó, mosolygós Barát nincs többé, s szegényebbek lettünk az ô hiányával.

Tulajdonképpen csak ilyenkor döbbenünk rá az Élet véges mivoltára. Lótunk, futunk, dolgozunk azért, hogy hozzátartozóink életét szebbé, könnyebbé tegyük, s egyszer csak véget ér minden!

Kedves barátunk itthagyott bennünket. Fájdalmunk nagy, de összemérhetetlen azzal, amit családtagjai éreznek. Vigasztalás ilyenkor...? Nagyon nehéz számolni a kegyetlen valósággal.

Mintha látnánk nyugodt, kiegyensúlyozott lépteit, hallanánk csendes hangját, biztató szavait.

Ilyen volt ô, sokunk Öcsije.

Bodrogi Erzsébet

A Gyümölcstermesztési Hegyközség január 11-én, szombaton délután 5 órai kezdettel gyûlést tart az Iriszi Református Egyház Oasului utcai gyülekezeti termében (a templom mellett). Várják azokat a gazdákat és földtulajdonosokat, akik a Brétfûn, a Szentgyörgyhegyen, a Gellán és a környezô határrészekben földterületetet kaptak vagy kapnak vissza. A találkozón mezôgazdasági szakemberek is részt vesznek.

— kérdezték a kolozsvári közönségtôl…, amire jókedvû igen volt a válasz mind a szilveszteri, mind a január 5-i elôadáson. S ami mostanság ritka, mint a fehér holló: a kolozsváriak megtöltötték a nézôteret mindkét alkalommal. Tehát nem igaz, hogy nincs opera-, jobban mondva operettkedvelô magyar Kolozsváron, legalább két elôadás erejéig…

— A rendezô Gy. Tatár Éva biztosra ment: a lehetô legnépszerûbb, legismertebb és legkedveltebb melódiákkal kedveskedett a közönségnek. Ez volt a siker egyik alapköve. A zeneszámok zökkenômentesen követték egymást, jól összeillô egészet alkotva. A díszlet kissé egyszerû volt, de ennek ellenére funkcionális és hatásos — talán egy kis virág jól mutatott volna. A zsinórpadlásról lelógó "szputnyik" azonban, amely néha mozdulatlanul lebegett, majd váratlanul elkezdett forogni, zavaró volt. Többször pillantottam aggodalmasan a világítótestre, vajon nem esik-e az énekesek fejére? A kosztümök is jól mutattak a színpadon; mértéktartó díszítésük szintén a puritán egyszerûséget jelezte, no meg azt, hogy túl költséges lett volna teljesen új ruhákat kiállítani. És valljuk be: felesleges is.

— Hary Béla karmester bravúrosan vezette az elôadást, és hôsiesen védte ki az énekesek okozta bakikat, amikor egy-egy memóriazavar vagy figyelmetlenség miatt "üzemzavar" támadt a szólisták és a zenekar között. Mindvégig hallani, sôt érezni lehetett a lehári zene kellemét, báját, amely szó szerint elbûvölte a közönséget.

— Mîndrutiu Mihail és Rusu P. Gabriela koreográfusok remekeltek az estén: a balettkar minden tagja a "helyén volt", eredeti, ötletes koreográfiákat láthattunk. Újra megcsodálhattuk Utiu Amalia, Colceriu Florina, Jakab Melinda és az új prímbalerin, Câmpean Rares Arcadie tehetségét, plasztikus mozgását. Illesse dicséret a balettkart is, hisz mind az önálló számokban, mind aláfestô szerepben remekeltek. Ami a magánénekeseket és az énekkar táncteljesítményét illeti, rögtön látszott, kinek van, sôt az is, hogy kinek nincs tehetsége a tánchoz. Hary Judit és Pataki Enikô bravúrosan, jókedvûen kánkánoztak, újra meggyôzvén arról, hogy nem csak éneklés, hanem színpadi mozgás terén is rendkívül otthonosak.

— Marton Melinda igazi színpadi nagyasszonyhoz méltóan énekelte a számára kijelölt áriákat, sokszínûségével kápráztatva el a közönséget: hol fôúri eleganciával, hol kedves bájjal avagy magyaros temperamentummal énekelt-táncolt. B. Konrád Erzsébet újra kitûnt érdekes hangszínével, kissé leegyszerûsített gesztusai, mozgása jól mutattak a színpadon.

— Hary Judit már évek óta a közönség kedvence — és a közönség most sem csalatkozott: szép, kimûvelt hangjával, jó kedélyével megérdemelten aratott sikert.

— Sz. Veress Ildikó is elbûvölô jelenség volt a színpadon: minden nehézség nélkül tért át szinte megállás nélkül a primadonna szerepkörrôl a szubrett szerepekre, természetes könnyedséggel játszott, énekelt.

— Pataki Enikô bájos lényének már többször tanúi lehettünk, jól hallhatóan-láthatóan játszi könnyedséggel uralta a teret.

— Székely Zselyke a tôle megszokott színvonalon énekelte kisebb szerepeit.

— Molnár Mária kellemes hangszínnel, átéléssel énekelte a híres Apacs-számot.

— Jordán Éva kellemes meglepetés volt, hiszen eddig csupán egy operett-szerepben láthattuk a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. Így most élt az alkalommal, hogy tehetségének minden árnyalatát megcsillantsa a nézô elôtt: a szép hanghoz könnyed mozgás és jó tánctudás társult, azt bizonyítva, hogy a fiatal énekesnô komolyan veszi a karrierépítést, és igyekszik minden szerepkörben kiválót alkotni. Persze, még van tanulnivalója, de a legjobb úton halad.

— Varga M. Júliát rég nem láttuk-hallhattuk a színpadon, jó érzés volt viszontlátni ebben az új szerepkörben.

— Szabó Péter ugyan csak két számot énekelt, de a közönség újra a szívébe zárta rég nem hallott mûvészét, függetlenül attól, hogy a Vágyom egy nô után érzelmi töltete mindig megtalálja az utat a nézôk füléhez-szívéhez.

— Szeibert István felváltva alakított idôs- és bonvivánszerepeket. Mindegyikben hiteles volt, s a nézôkben ekkor tudatosulhatott, hogy kedvenc bonvivánja új szerepkört tudhat magáénak. Szálas, magas alakja kissé ellenpontozta a "gügye" figurákat. Szuggesztív játéka minden esetben magával ragadta a nézôket.

— Molnár János ezúttal csak "idôs" szerepekbôl énekelt, ha kellett, atyáskodva, ha kellett, bohókásan.

— Ádám János és Madarász Lóránt táncoskomikusként új színt adtak ennek a szerepkörnek.

— Szakács Levente, Sándor Árpád, Mányoki László és Veress László plasztikusan illeszkedtek be az együttes játékába.

— A zárószám, a Vivát 2003 kiváló végszónak bizonyult.

— Talán e mûsor sikerén felbuzdulva, több, ehhez hasonló produkcióban lesz részünk nem csak 2003-ban, hanem az elkövetkezô években is!

Hintós Diana

2003. évi elsô számában megtalálhatók Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének újévi gondolatai és Tôkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az erdélyi magyarokhoz intézett üzenetei. A székelyszentistváni Sándor János egyebek mellett arról vall, miként lesz egy pedagógusból fafaragó népmûvész. Takács László az Európai Unió bôvítésérôl ír Vajon lesz folytatás? címmel, az integrációhoz kapcsolódik Bagoly Zsolt írása is. Erôss Attila a regionalizmusról kezd cikksorozatot, Atzél Ferenc azt szemlélteti, milyen eszközöket használ Romániában az ortodox egyház a gyûlöletkeltésre. Matekovics Jánossal elsô könyvének megjelenése kapcsán készült interjú. Publicisztikával Gurzó K. Enikô, Murányi Sándor, Fábián Tibor, Chereji Peris Teréz van jelen a polgári hetilap friss számában.

Lejárt egy ciklus, eljött a mérleg ideje, számonkérni, számot vetni, beszámolni a Beszterce-Naszód megyei magyarság elôtt, hogyan sikerült megvalósítani mindazt, amit az 1989 ôszén megválasztott megyei RMDSZ-elnök és a mellette felsorakozott csapat vállalt. Nem is keveset, hiszen már induláskor kénytelen volt lemondani arról az anyagi támogatásról, amely a mûvelôdési alapítvány adományokból származó bevételeinek a felét jelentette. A szervezet nem pusztult el, azonban az alapítvány eltávolodása negatívan befolyásolta, sôt romboló hatást gyakorolt városunk magyarságának összefogására, ami a következô helyhatósági választások kudarcában csúcsosodott, és a mai napig érezteti áldatlan hatását.

A csapat tudatában volt annak, hogy a feladat nem lesz könnyû. Ennek érdekében már az elsô perctôl programszerûen felkereste az összes helyi szervezeteket, minden vasárnap megfordult egy-két helyen, részt vett az istentiszteleteken, szóba állt az emberekkel, feltérképezte mindazokat a gondokat-bajokat, amelyek a rendszerváltás után eltelt kilenc-tíz évben felhalmozódtak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek igényelik a közvetlen kapcsolatot, tanácsot, segítséget várnak a többnyire kilátástalanságba fulladó helyzetben. Következésképpen és a közelgô választások elôkészítése érdekében, 1999 ôszétôl újra felkerestük a magyarlakta településeket, és ez alatt az eddig létezô harminc helyi szervezet még öttel bôvült.

A Besztercei Híradót másfél évi Csipkerózsika-álmából ébresztettük, úgyhogy már 1998 októberétôl újra nyomdába került, és a havi megjelenéseken kívül három különszám is napvilágot látott. A híradó egyébként részletesen beszámolt a csapat tevékenységérôl, a helyhatósági és általános választások elôkészítésérôl és azok eredményeirôl. Érdemes említést tenni a 2000 tavaszán Besztercén megrendezett ökumenikus istentiszteletrôl a református, római katolikus, evangélikus, és unitárius lelkészek támogatásával, amely szintén a besztercei magyarság összefogását volt hivatott szorgalmazni.

A helyhatósági választásokon az elôzô ciklushoz képest három tanácsossal több került be a helyi testületekbe. Sajnos Besztercén kudarcot voltunk kénytelenek elkönyvelni, mivel két független jelölt — bizonyára külsô befolyásra — elegendô magyar szavazatot vitt a semmibe, hogy a megyeszékhelyen képviselet nélkül maradjunk. Hasonló csalódás ért Óradnán, Nagysajón és Zselyken pedig néhány szavazaton múlott a képviseletünk. Ugyanitt azonban megemlítendô, hogy a helyhatósági választások idôpontja nyár elején minden logikát nélkülöz, és városunk esetében igencsak káros, hisz a magyarság jelentôs hányada ilyenkor kint van a mezôn, a szavazás pedig lakhelyhez kötött. Jó példa erre, hogy az általános választásokon majdnem kétszer annyi szavazat jött be, megyei szinten pedig ötven százalékkal több, mint a helyhatóságin. Nem sok hiányzott, hogy a megyei tanácsba három emberünk kerüljön be — azonban, hogy a 37 tagú tanácsban sikerült megszerezni az alelnöki tisztséget, az már a csodával határos, és kizárólag a megyei elnök érdeme — a sikernek mindenki ôszintén örvendett. Ugyanakkor a választások elôtti történések, a megyei lista rangsorolása körüli bonyodalmak a választások után megszerzett úgymond hatalmi pozíciók egyben a csapat addigi kohézióját kezdték ki. Tekintettel a közelgô általános választásokra, az annyira szükséges egységre, mindezek részleteit nem hoztuk nyilvánosságra. Azt hiszem, sarkalatos hibát követtünk el.

Az új évezred küszöbén azonban az élet ment tovább. A pályázatok útján nyert támogatások lehetôvé tették számos kulturális rendezvény megszervezését. Beindult a Duna TV adása Óradnán, Naszódon, Szentgyörgyfürdôn, majd Dornavátrán is. Van magyar nyelvû rádió- és tévéadás Besztercén. Elôször került szóba, hogy a megyei tanács a költségvetés kulturális alapjából a magyar közösségnek is juttasson. Infrastrukturális fejlesztésekre szánt szûkös költségvetési pénzekbôl is próbáltak képviselôink magyarlakta települések javára lobbizni. Kétnyelvû helységnévtáblák kerültek jóformán minden településre, ahol azt a törvény megengedi. Voltak kudarcok is, amirôl nem nagyon szeretünk beszélni, például a szentmátéi kísérlet a testvértelepülési kapcsolat megteremtésében a magyarországi Decs nagyközséggel, az újôsi magyar öt-nyolc osztályos gyerekek ingáztatása Szentmátéra, a magyarlakta falvak sorsának további romlása, a népesség csökkenése-elvándorlása.

Az oktatás terén végre sikerült találni a magyar oktatásért felelôs tanfelügyelôt, amelynek egyenes következménye az kell hogy legyen, hogy megannyi oktatási probléma megoldásra találjon, mert hamis az az állítás, amely lapunkban is napvilágot látott, hogy megyénk magyar gyerekeinek kilencven százaléka anyanyelven tanul — bárcsak igaz lenne!

Továbbra sem adtuk fel reményeinket, amelyek nem voltak hiábavalók, hiszen valóra vált évtizedes álmunk, amely szövetségünk támogatása nélkül nem lett volna lehetséges: a besztercei Magyar Ház ünnepélyes felavatására április 6-án került sor, amelyrôl egyébként áprilisi számunkban részletesen beszámoltunk. Az épület otthont biztosít a Magyar Igazolványokkal kapcsolatos információs irodának, valamint a megyei szervezetünknek. A magyar igazolványra beadott kérelmek száma meghaladja az ötezret, amely megyénk magyar lakosságának közel egyharmadát teszi ki. A ház a továbbiakban számos rendezvény színhelyévé vált, tartalommal való feltöltése folyamatban van. Az ifjúság már tavaly tavasztól megmozdult, szervezkedik, amiben tetemes segítséget élvezett a szövetségtôl, mi pedig nagy reményeket fûzünk hozzájuk, jövônk zálogát látjuk benne.

Már jó fél évvel ezelôtt jeleztem, hogy ez a csapat már nem az a csapat — emberek cserélôdtek, foghíjasan mûködött, mintha megfáradt volna a társaság, fogytán a türelem, a higgadtság, nincs odafigyelés egymás véleményére. Történt aztán a kormánypárt helyi képviseletével kötött protokollum kapcsán beállt szakadás, amelyet tárgyaló képviseletünk következetességének hiánya miatt megalkuvó politikája váltott ki, és amelyet végül is a szövetségi elnökünk közbenjárása hivatott rendezni. Képviseletünk elrugaszkodott a valóságtól. Megyei alelnökünk már úgy érzi, hogy nem tartozik számadással a megyei szervezetnek, hanem fordítva. Mindennemû rendezvényeken ünnepeltetjük magunkat a szolgálat helyett, amit vállaltunk! Megdöbbentô!

Sebaj, mondtuk, lejár a mandátum, tiszta vizet öntünk a pohárba. Már az ôsz elején egyeztettünk a szövetséggel, összehangolva az RMDSZ 7. kongresszusára történô jelölések lebonyolításával. A megyei elnök jelölésének feltételei, a határidô idejében eljutott a helyi szervezetekhez. Besztercén a jelölô közgyûlésen elmondtam például, hogy a leköszönô elnöknek a hibái mellett olyan érdemei vannak, amely arra késztet, hogy továbbra is javasoljam a megyei elnöki tisztség betöltésére. A javaslatot a közgyûlés egyhangúlag elfogadta. A cegôtelkei jelölés nem tartotta be a határidôt, magyarul fiktív ügyeskedés szüleménye. Aztán következett a "bethleni puccs"-kísérlet, ahol az érdekelt felek meghívása nélkül, minden reális alapot nélkülözô vádaskodások közepette mindenkit leváltottak, folytatva a személyreszóló lejárató hazugságokat a szövetség felé is.

Nézetem szerint az ügyvezetô elnöki tisztség megyénk viszonylatában egy felesleges intézmény. Ezért építették le ezelôtt négy évvel. Szervezetünk méretei — amelyben a romániai magyarság 1,3 százaléka él — nem indokolják. Mi több, a múltban a tisztség konfliktusgerjesztônek bizonyult — adja a Fennvaló, hogy a jövôben ne legyen az!

A megyei RMDSZ révén, annak elnökének közvetlen közbejárása és ténykedése folytán többen kerültek komoly beosztásokba — annál furcsább, hogy többségük annyira elragadtatja magát, hogy messze elkerüli szervezetünket. A szövetség alapszabályzata pontosan rendelkezik azokról az anyagi kötelezettségekrôl, amellyel a tisztségviselôk tartoznak a szervezetük felé. Ne csak a helyi tanácsosokat nógassuk a tagdíjak befizetésére, hanem év vége lévén, fizessük ki adósságainkat. Ideje lenne véget vetni az olyan szemfényvesztéseknek, hogy bedobok egy-két milliót — mármint személyesen támogatok — hagyjuk, hogy tegye azt meg a szervezet.

Azt mondják, hogy a politika az érdekek ütközése-harca. Sajnos nálunk elharapódzott az egyéni érdekek harca. Nálunk már nincs szervezet, nincs csapat, se ember, se isten. Nem tartjuk be se írott, se adott szavunkat — lásd a megyei tanács alelnöki tisztsége körüli kabarét. Milyen csapat az, ahol a játékosok ellenségesen viszonyulnak egymáshoz?

Tisztességes, becsületes alapokra, ERKÖLCSI ALAPOKRA kell hogy helyezzük tevékenységünket a továbbiakban. Szembe kell hogy nézzünk egymással, és ha erre nem telik, próbáljunk belenézni a tükörbe.

Koszorús Zoltán

A klónozásról Dolly bárány megszületése óta sokat vitatkoztak, vallási, tudományos és más szempontokból, és valószínûleg még nagyon sokat is fognak. Több országban betiltották az ilyen nemû, különösen emberi lények klónozására vonatkozó kísérletezést, ez azonban persze nem jelent semmit. Egyrészt mert nem mindenhol tiltották be, másrészt pedig azért, mert amit tiltanak, furcsa természete miatt, az ember annál inkább teszi. Így történt meg, hogy korábban még csak klón-elméletekrôl beszéltünk, ma viszont már kész tények elôtt állunk: aki hajlandó lepengetni másfél millió frankot, annak — állítólag — egy Clonaid nevû cég azonnal — pontosabban kilenc hónap alatt — "elkészíti" a klónját.

Sôt, állítólag már meg is született az elsô két klónozott ember — jelentették az elmúlt héten a hírügynökségek. Egyesek csak kacsának vélik a bejelentést, propagandának. Véleményük szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy a született kisgyerekek klónozottak lennének, elôbb meg kell vizsgálni a csecsemôk, valamint a klónozott személy genetikai térképét, s csak azután lehet levonni a következtetést.

Hitetlenkedésre természetesen van ok. Elôször is azért, mert a géntechnika eddig nem mûködött az embernél. Másfelôl a születést bejelentô, elsô emberi klónozást elérô (?) szekta is gyanús, hitelesség szempontjából. Például a raeliánus szekta alapítója szerint, aki sportújságíróból vált guruvá, nincs Isten, hanem a világot elohimok, azaz a tudomány, szerelem és intelligencia istenei teremtették. Mindezt onnan tudja biztosan, hogy valamikor régen találkozott egy kicsi zöld emberrel, aki mindezt elmondta neki, s aki maga az Isten volt. Mármint az elohim. Ez a repülô csészaaljból alászálló istenség világosította ôt fel arról, hogy a Biblia tévedett: nem Isten teremtette a világot, hanem az elohimok, mégpedig a robotika és a DNS-sel kapcsolatos felfedezések felhasználásával, spéci laboratóriumokban.

Nos, kedves robot olvasóim — hiszen a fentiek alapján ezek szerint holmi robotok vagyunk —, ehhez elég még csak annyit hozzáfûzni, hogy a raeliánusok éppen egy elohim-nagykövetség megépítéséhez gyûjtik a pénzalapot, és máris körvonalazódik bennünk a szekta hitelessége. Azonban, még ha nem is klónozottak a megszületett csecsemôk, az elsô klónozott ember megszületése valóban már csak idô — hónapok, hetek, napok — kérdése. Hiszen a klónozott állatokból már összeáll Noé bárkája, már csak Noé hiányzik — van már bárány, malac, egér, macska, borjú, pandamaci, kecske, tyúk... Elôbb vagy utóbb, következik tehát az emberi klónozás. És inkább elôbb, mint utóbb hiszen 1998-ban amerikai tudósok már megalkották az elsô klónozott emberi embriót, egy anyatehén petesejtjébôl és egy férfi lábsejtjébôl. Ezt aztán 12 napos korában meg is semmisítették, mielôtt még megszülethetett volna a... kétlábú szakállas tehén.

Komolyra fordítva a szót, a génkutatók laboratóriumokban próbálják elérni az emberi faj tökéletesítését. Kérdés azonban, mit fed a tökéletes ember fogalma? Nekem ugyanis holmi gyerekkoromban látott sci-fik jutnak eszembe, amelyekben lelketlen robotemberek próbálták kiirtani a gyengébb emberi faj utolsó képviselôit. Talán évek múlva majd mi is "tökéletes önmagunktól", saját klónjainktól fogunk menekülni?

Persze laikusként is el kell ismernünk, hogy a génkutatások igenis hasznosak. A klónozás azonban talán már túllô a célon. A tudósok szerint a klónozásra azért van szükség, mert ha valamelyik szervünk megbetegszik, akkor az könnyen helyettesíthetô egy azonos DNS-térképû szervvel, amelyet klónozás útján nyerhetünk, s amelyet szervezetünk biztosan nem "dob ki", mint ahogyan az manapság szervátültetések esetén gyakran megtörténik. Mindennapi emberként azonban nehéz elképzelni, hogyan is megy végbe ez a klónozottszerv-átültetés. Lesz egy nálamnál fiatalabb, de velem "azonos" Bence II., akit majd akváriumban tartok, s ha baj van a szívemmel, akkor ôt feláldozom? Vagy Bence II-nek már embrió-korában befellegzik, s csak bizonyos szervei fejlôdnek tovább? Esetleg az emberi klónozás csak egy ugródeszka afelé, hogy külön csak emberi szerveket lehessen elôállítani?

E kérdések meghaladják eddigi ismereteimet. Mindenesetre abból, ami eddig a klónozásról a sajtóban napvilágot látott, az emberi klónozás — és a klónozás általában — amolyan versenyfutásnak tûnik. Ki éri el hamarabb? Kinek a neve marad meg a génkutatás történetében? Még az sem számít, hogy az eddig klónozott állatok jóval kevésbé ellenállók a betegségekkel szemben, mint normális körülmények között világraszült társaik, mégis klónozott ember kell. E ponton pedig egyetlen következtetés vonható le: az ember istenesdit játszik, a tudomány, a fejlôdés fogalmai mögé bújva. Belemerül a teremtésbe, tekintet nélkül a megszületendô gyerekre, közben pedig, önmagát viszontlátva az alkotásban, örök életrôl álmodozik. S közben elfelejti azt, hogy nem a test, hanem a lélek az, ami örök. Azt pedig soha nem lehet klónozni.

Balázs Bence

Az új esztendô Magyarország európai uniós csatlakozására való felkészülésének célegyenese. Kívánom, hogy adjon az Isten kellô bölcsességet Magyarország polgárainak, hogy ügydöntô népszavazásukkal csakis egy olyan csatlakozásra adják áldásukat, amely lehetôvé teszi számunkra Európa népei között a méltó, magyarságunkat és a magyar értékeket megôrzô élet megélését. Kívánom magunknak, hogy legyen kellô lelki erônk felmutatni — elsôsorban a magyar politikumnak, másodsorban az egész világnak — azokat az értékeket, amelyek minket, magyarokat az ezeréves magyar állam mai megtestesítôit, a Magyar Köztársaságot alkalmassá teszik arra, hogy emelt fôvel és feltételekkel csatlakozzunk. Ne megalázkodva, ne meghunyászkodva, ne könyöradományokra várva csatlakozzunk ismét Európához. Ha híjával lennének ismereteink, akkor emlékeztessük magunkat, emlékeztessük ôket és emlékeztessük a nagyvilágot arra, hogy mit is adtunk mi, magyarok egyetemes emberit, mivel gyarapítottuk az emberiséget?

Kezdeném talán legnagyobb kincsünkkel, a magyar nyelvvel, amely a magyar nemzet legnagyobb léptékû közösségi alkotása, amely magán hordja minden elôdünk gondolatait, lelki rezdüléseit, és amely mára bizonyítottan az emberiség egyik ôsnyelve, amelyen a múló korok alig hagytak bármi karcolatot. A magyar nyelv szerkezetében, szókincsében egy szellemi fegyvertár, amely alkalmassá teszi birtoklóit arra, hogy a világ rejtélyeit felkutassák, azokat az emberiség számára elérhetôvé, megismerhetôvé tegyék. "E nyelv a legrégibb és legdicsôségesebb emlékmûve nemzeti önállóságunknak és szellemi függetlenségünknek" — írta a húsznál is több nyelvet ismerô angol nyelvész, Sir John Bowring, kétszáz évvel ezelôtt. Teller Ede mondta, hogy amennyiben nem Ady teremtô nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál. Ôrizzük meg, ápoljuk és gyarapítsuk ezt a nyelvet, hiszen ezáltal a legtöbbet adjuk az emberiségnek.

Ugyancsak említenem kell nagy-nagy hozzájárulásként Európa elmúlt ezer évének történelméhez magát a magyar államot, amelyet a honfoglaló magyarok száz év alatt úgy vettek birtokba, hogy az államalapító Szent István által elrendelt területi felosztást ezer évig nem kellett megbolygatni. Hiszen mind földrajzilag, mind vízrajzilag, mind az ott élô népek sajátosságainak figyelembe vétele tekintetében tökéletesnek bizonyult az a felosztás, amit államalapító királyunk ezer évvel ezelôtt elhatározott.

Ha a mába csöppenünk, és azt nézzük, hogy Szlovákia, Románia harminc évenként újrarajzolja a megyék és területi alegységek határait, akkor tudjuk csak igazán megbecsülni e tett nagyságát. Anélkül Magyarország sohasem válhatott volna azzá a politikai, gazdasági, katonai nagyhatalommá, amivé a középkor végére vált, amikor is, amint azt a nándorfehérvári csata emlékét megörökítô déli harangszó mindennap az egész keresztény világ számára idézi, sikerült megállítani a keleti hódítókat.

De nemcsak az államalapítás és a katonáskodás terén adtunk sokat e világnak, hanem a társadalomalakítás, az állam szerkezetének, a jogállamiság kialakításának terén is. Amikor II. Endre király 1222-ben kiadta az Aranybullát, amely a szárazföldi Európa elsô alkotmánya volt, akkor fektette le Európa egyik legszámottevôbb jogállamának alapjait. Ez a magyar hagyomány, a jogállamiság, a jogra való érzékenység és fogékonyság tovább követhetô, hiszen 1509-ben a székelyudvarhelyi székely alkotmány már törvényre emeli a személyi szabadságot, és kimondja, hogy mindaddig székely embert fogva tartani, amíg érvényes és hatályos bírósági ítélet ezt el nem rendeli, nem szabad. Ezzel a törvénnyel is megelôztük Európát évszázadokkal. De talán a legjelentôsebb jogi hozzájárulásunk az emberi szabadságjogok alakulásához a Tordai Országgyûlésen született. Elôdeink 1568-ban törvényerôre emelték a legfôbb emberi szabadságot, a lelkiismereti, azaz a vallásszabadságot. Amikor Tordán az erdélyi országgyûlés ezt a törvényt meghozta, akkor Európában javában dúlt a vallásháború. A fura csak az, hogy mindezt az információt a mai felnövô nemzedékek alig tudják, és Klaus Kinchel német külügyminiszternek kellett ellátogatnia a bukaresti román parlamentbe, ahol felszólalásában védelmébe vette a magyar nemzeti közösséget, ajánlván a bukaresti honatyáknak, hogy becsüljék meg ezt a népet, hiszen az ô eleik az Aranybullával a szárazföldi Európa elsô alkotmányát teremtették meg.

Tekintsünk most Ázsiára, a világ legnagyobb földrészére, amely nevét nem mástól, mint a magyarok rokonnépétôl, a mai Magyarországon is jól körülrajzolható földrajzi egységben élô jászoktól kapta. Jászok ma is élnek Iránban is, egy fél-magyarországnyi területen, mintegy egymillióan, és Irán mai államelnöke, Hatami elnök — aki nyolcvan százalékos elsöprô fölénnyel nyerte meg a választásokat — maga is jász. És ha még megtoldjuk ezt azzal a ténnyel, hogy Ázsia-szerte, Japántól Törökországig száz és százmilliók tekintik a magyarokat a legtehetségesebb testvérüknek, akkor indokoltan elmondhatjuk azt, amit korábban is hirdettünk, de európai uniós csatlakozásunk felgyorsulásakor újabb nyomatékkal kell ismételnünk: testünkkel Európában, de szívünkben Ázsia minden zengésével kell alakítanunk politikánkat. Hiszen igazán csak akkor válhatunk méltó partnereivé az Európai Unió tagállamainak, ha létszámbeli kicsinységünket kiegészítjük és megtoldjuk szellemi nagyságunkkal és azzal a szeretetpotenciállal, amit a világ legnépesebb földrészének megszámlálhatatlanul sok alanya irántunk táplál.

Tekintsünk bátran Nyugat felé is. Amióta a millennium alkalmából New York azóta elhunyt érseke elrendelte Szent Imre herceg személyének megünneplését, azóta tudjuk, hogy Amerigo Vespuccinak, annak a velencei hajósnak, akirôl Amerikát elnevezték, az édesapja Szent Imre, Szent István fia iránti tiszteletbôl adta az Amerigo nevet, amely az Imre latin változata. Ezzel eljutottunk az Árpád-házi szentekhez, akik nemcsak Magyarországot szolgálták, hanem a világot is gyarapították. Árpád-házi Szent Erzsébetrôl Johan Wolfgang Goethe a német irodalom kimagasló alakja azt írta: "Die grösste deutsche Frau", azaz a legnagyobb német asszony. Unokahúga, Árpád-házi Szent Kinga, aki Szent Margit nôvére volt, Lengyelországba kerülvén döntô módon hozzájárult új hazája kibontakozásához. Ezért is ôrzik (Lengyelországban) a mai napig emlékét "Matka Naroda"-ként, azaz "A nép anyja"-ként. Tegyük ehhez még hozzá, hogy államalapító Szent István királyunkat 2000-ben a bizánci egyház is befogadta szentjei közé. A közel ezer esztendeje bekövetkezett nagy egyházszakadás óta máig az elsô és egyetlen közös szentje Rómának és Bizáncnak. Íme, Magyarország államalapító királya, aki életvitelével, erkölcsös életével, keresztényi fogantatású uralkodásával elnyerte Bizánc legnagyobb elismerését is.

A mögöttünk hagyott esztendôben Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját ünnepeltük. Minket, magyarokat jogos büszkeséggel tölthet el, hogy a magyar szabadságot megvívó államférfi, Kossuth Lajos mellszobra ott díszeleg a világ politikai központjában, a washingtoni Capitoliumban, fô helyen, és emlékezteti az amerikaiakat arra, hogy létezik a magyar nép, amely fiai révén jelentôsen hozzájárult az emberiség gyarapodásához, az emberiség által végigjárt úthoz, amelyet az itt felsorolt példák, mint világító mérföldkövek szegélyezik. De ugyancsak alig néhány héttel ezelôtt volt 200 esztendeje annak, hogy Kolozsvárott megszületett Bolyai János, az a magyar tudós, aki a sok Nobel-díjat kiérdemelt magyar és magyar származású tudóst is fölülmúlva, a legnagyobbat alkotta. A nem euklidészi geometria, amelyet Bolyai János a semmibôl megteremtett, az alapjait képezte annak az új világnak, amelyben ember készítette mûholdak járják be a Tejutat. Sajátos magyar sors, hogy e a nap ahelyett, hogy a legméltóbb és legmagasztosabb ünnep napja lett volna, egy arcpirító, gyalázatlemosó tüntetés napja lett. Öröm az ürömben, hogy december 15-én a budapesti félszázezres tüntetéssel a magyar nemzet visszanyerte megtépázott méltóságát.

Azt kívánom az új esztendôre, hogy nemzetünk minden tagja, kisebb és nagyobb közössége, a nemzet részei és egésze ezen az úton, a megtalált méltóság útján haladjon tovább. Ha lassan is, és ha sok megtévesztés árán is, emelje fel a fejét, találja meg önmagát. Legyen ebben a vállalásában segítségére a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenc, aki háromszáz esztendôvel ezelôtt elindította azt a szabadságharcot, amely a magyar nemzet fôfelemelését jelentette. Legyen a mostani újrakezdésünk bár lassúbb és mélyebbrôl induló, de a magyar nemzet felemelkedését visszavonhatatlanul megteremtô elsô lépés.

Patrubány Miklós

1. A világgazdaságot, mint organikus egységet kell felfogni és kezelni. A globalizált világgazdaság részei vagyunk mi is itt Romániában, s az integrációs folyamatok, amelyek 2002-ben felgyorsultak, csak pozitívan értékelhetôk.

2. A történelmi horderejû változások és az a nagy átalakulás, elôtt állunk 2003 és 2007 között, tartalmazzák a környezetvédelmi problematikát is, ez transznacionális ügy, amely szorosan és szervesen kapcsolódik: a piachoz, az életszínvonalhoz, a neveléshez és a kultúrához is. Ezek a fent említett szegmentumok nem kezelhetôk önmagukban, csak együtt, egységesen.

3. A politikai szféra egyértelmû demokratizálása 1990. és 2002. között egy döntô pozitív fejlemény, hogy végre véget ért a bipoláris Európa, a mesterséges szembenállás korszaka, és egy új "világrendrôl" kell gondolkodnunk, bár ezt még 2002 végén nagyon nehéz megfogalmazni.

4. A román gazdaság és társadalom számára az elkezdett belsô átalakulással, NATO-tagsággal és európai reintegrációval egy olyan folyamat kezdôdhet el, amely egy-két generáció alatt szakít(hat) a periferizálódás veszélyével, a belsô rendszer anomáliával és a bürokratikus adminisztrációval.

Elemi érdekünk az, hogy használjuk ki esélyeinket minden téren, fôleg a geopolitikait, és szigorúan alkalmazkodjunk ahhoz az új Európához, amely valóban visszavár, és az esélyek és a hátrányok összehangolása után építsük le az állam szerepét — ez nem vonatkozik a környezetvédelmi kiadásokra — így a magatartás elméleti felfogások is változhatnak, elônyünkre és Európa hasznára is. Az integráció, amely nem egy szlogen már, hanem hétköznapi valóság, egy olyan komplex folyamat, amely átfogja a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet valamennyi területét, az egyéni kapcsolatokat s a makrotársadalmi viszonyokat is, ezekben mind tetten érhetô az új nevelési, oktatási stratégia, amit ebben a tanulmányban próbáltunk kifejteni. Véleményünk szerint 2003 legnagyobb kihívása, ugyanakkor elvárása is a nevelés-oktatás (környezeti) új alapokra épített átrendezése, ez magába foglalja az EU-csatlakozást, gazdasági stabilizációt és a fenntartható egészséges gazdasági növekedést.

Neményi József Nándor
A Versenytanács alelnöke,
közigazgatási államtitkár

Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat-Európába — jelentette ki hétfôn Mircea Geoanã román külügyminiszter a román közszolgálati rádiónak adott interjújában.

A román külügyminiszter a magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetôsen könnyen megoldhatunk".

— A problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos. A kérdés csak az, hogy a magyar kormány és a magyar parlament miként ülteti át a törvény szövegébe azokat az elveket, amelyekrôl megállapodtunk — mondta.

Mircea Geoanã szerint eljött az az idô, amikor a jövôre kell gondolni.

— A Magyarországgal fenntartott kapcsolatok fontosak számunkra, sokat fektettünk ebbe a viszonyba. Jelentôs haladást értünk el, s úgy vélem, hogy Románia a Magyarországgal kialakított viszonyon keresztül kötôdik Közép- és Nyugat-Európához — fogalmazott a külügyminiszter.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) aggodalmát fejezte ki a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum körül kialakult feszült helyzet miatt. Sajtóközleményükben leszögezik: nem vonják kétségbe a Református Egyház tulajdonjogát az ingatlan felett, csupán elfogadhatatlannak találják a megyei tanfelügyelôség által elrendelt "iskolák átszervezését" a tanév felénél.

Az NLP szerint az egyetlen életképes megoldás egy új épület felépítésének támogatása, lehetôleg a város központjában, ahol a neves intézmény folytathatja tevékenységét. A közlemény értelmében a tanügyminisztérium még 1999-ben kapott a Világbanktól egy megközelítôleg1 millió euró értékû támogatást a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum új épületének felépítésére, de ezt el is vesztette 2001-ben, mivel a polgármesteri hivatal megtagadta az árverés megszervezését a pénzalapok értékesítésére.

Csütörtökön hozzák haza annak a két román állampolgárnak a holttestét, akik a vasárnap, Tel Avivban történt öngyilkos bombamerénylet nyomán vesztették életüket. A 38 éves brassói Mihai Sabãu (Szabó Mihály?) és a 33 éves ploiesti-i Nicolae Ion hazaszállításának költségeit Izrael állja, közölte Cosmin Dobran külügyi szóvivô.

A román külügyi tárca adatai szerint három román állampolgár áll még orvosi kezelés alatt, négyet pedig hétfôn és kedden kiengedtek a kórházból.

Tel Avivban két azonosítatlan holttest maradt, a külügyi szóvivô szerint azonban kicsi a valószínûsége, hogy románokról legyen szó.

Az izraeli hadsereg egységei hétfôn este két gázai menekülttáborba is behatoltak, továbbá a Jordán folyó nyugati partján fekvô Túl-Karemben is megtorló akciót indítottak, egy nappal a tel-avivi kettôs pokolgépes merénylet után.

Az izraeli katonák Túl-Karemben — jeruzsálemi bejelentés szerint — tûzharcban súlyosan megsebesítettek egy palesztin "terroristát".

A Gázai övezet központi részén fekvô Magazi menekülttábort csaknem háromtucatnyi izraeli páncélos vette körül, helikopterek nyújtotta légi támogatás mellett. Délebbre, a Hán-Juniszban lévô menekülttáborba ugyancsak izraeli egységek törtek be, itt a hadsereg fedezete mellett bevetett földgyaluk több palesztin házat romboltak földig. Egyelôre nincsenek jelentések arról, hogy a gázai összetûzéseknek voltak-e áldozataik.

A vasárnap esti tel-avivi kettôs robbantásnak — a két öngyilkos palesztin merénylô mellett — 23 halottja volt. A Háárec címû izraeli napilap internetes honlapján a már azonosított áldozatok listáját ismertetve arról számolt be, hogy öt külföldi vendégmunkás is meghalt, köztük két román, egy-egy kínai, bolgár és ghánai állampolgár.

A Háárec jelentése azt valószínûsíti, hogy az egyik áldozat romániai magyar volt, ugyanis az izraeli lap Szabó Mihályként nevezi meg (vagyis a vezetéknevet elôl jelölve) a 39 éves romániai férfit, aki már ötödik éve dolgozott az egyik tel-avivi építôipari cég munkásaként, s az elmúlt idôszakban fivére, majd felesége is csatlakozott hozzá.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke a Fidesz-frakció keddi sajtótájékoztatóján.

— Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg — jelentette ki a fideszes politikus.

Közölte: bár cáfolják, elkészült a Külügyminisztériumban a kedvezménytörvény módosításának tervezete, de nem a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verhaugen szempontjai szerint.

Németh Zsolt élesen kritizálta a kedvezménytörvény módosításának azon szempontját, amelynek alapján a jogszabály nem terjedne ki az unió polgáraira.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a szlovákiai magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követôen pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól.

Ugyancsak elfogadhatatlannak ítélte, hogy — Günter Verhaugen kérésének megfelelôen — a jogszabályból kimarad a nemzet szó.

Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy a bôvítési biztos e kérésével túllépte hatáskörét.

A külügyi bizottság vezetôje szerint a MÁÉRT-en a kormánynak nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó elképzelését eljuttatta-e Szlovákiába, illetve Brüsszelbe.

Németh Zsolt álláspontja szerint a módosítás során nem a külügyminiszter, illetve Günter Verhaugen szempontjainak kell érvényesülniük, hanem vissza kell térni a Velencei Bizottság ajánlásához, illetve a MÁÉRT-en elfogadott megállapodáshoz.

A politikus úgy vélekedett, hogy a szocialistáknál tapasztalható ellenérzés a kedvezménytörvénnyel szemben az MSZP Fidesz-ellenes indulatainak tudható be. Mint mondta: ennek az indulatnak áldozzák fel a kedvezménytörvényt.

Erdélyszerte a talaj nagyon változatos összetételû, mert eltérôk a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, az éghajlati tényezôk különlegessége miatt. A talajmûvelés legfontosabb szakasza a szántás, mert hozzájárul a talaj felaprózásához és kedvezôen befolyásolja a föld fizikai, vegyi és biológiai folyamatait. Ily módon a levegô könnyebben behatol a talajba, létrejön a gázcsere, nô a talaj hômérséklete és nedvessége, és ennek következtében kedvezôen alakul a mikroorganizmusok tevékenysége, valamint növekszik a foszfor és a kálcium oldódása is.

A levegôgazdálkodás javulásának következtében a gyökerek zónájából kikerülnek a káros gázok, és helyüket friss levegô veszi át, s ily módon a gazdanövények könnyebben csíráznak, amiben jelentôs szerepe van az oxigénnek, és a vetômagban lévô tápanyagtartalék gyorsabban asszimilálódik. A porhanyó talajba a víz is könnyebben hatol be, mint a megkeményedett, szántatlan földbe. Kísérleti eredmények bizonysága szerint a szántott területen a gyökér szárában 0–20 cm mélységben 150 tonnával több víz van hektáronként, mint a szántatlan földeken. A tartalék nedvességet a növények szárazság idején értékesítik.

Nyári szántással, ha azt azonnal elvégzik, miután a gazdanövényt betakarították, megszüntetik a repedéseket, ezek nagymértékben pótolják a vízveszteséget szárazság idején. A szántás jelentôségét fokozza az is, hogy a porhanyó földbe könnyebben behatolnak a gyökerek. A szántás ugyanakkor az egyik legfontosabb gyomirtó mûvelet is, és jelentôsen hozzájárul ahhoz, hogy minél több szerves anyag — növényi maradványok — kerüljön vissza a talajba. A felszínen maradt növényi részek mintegy 90%-át fordítja be az eke. Az istállótrágyát is szántással juttatjuk be a talaj mélyebb rétegeibe.

A szántást végezhetjük 15–20 centiméter mélységre, ez a sekélyszántás, és 21–30 cm-re, ez pedig a mélyszántás, amit 31–40 centiméterre is végezhetünk.

Sekélyszántást ott végeznek, ahol nem gyomos a föld, laza szerkezetû, kevés a növényi maradvány, tehát tiszta a terület — nincs kukoricakóró sem rajta. Ilyen esetekben nem szükség mélyen szántani.

Mélyszántásról gyakrabban beszélünk. Ezt végezhetjük 21–23, esetleg 23–25 centiméterre, a könnyebb szerkezetû, gyommentes, kevés növényi maradvánnyal, ha az illetô területre ôszi vetésû növények kerülnek. Ha tavaszi vetésre szántunk, mélyebbre engedjük az ekét 26–28–30 centire állítsuk be a traktor vontatású, talajforgató masinát. Annak függvényében, hogy milyen növényt vetnek majd tavasszal, egyiknek mélyebben szántanak (pl. cukorrépának vagy burgonyának), mások viszont sekélyebb talajforgatást igényelnek (pl. tavaszi árpa, zab stb.).

Nagyon mélyszántást, 31–40 cm mélyre csak különös esetekben végeznek 3–5 évenként egyszeri, agyagos, vizenyôs területeken.

A szántás idôpontját illetôen megkülönböztetünk: nyári szántást, ôszit, télit és tavaszit.

A szántást élônövény betakarítása után azonnal elvégzik. Minél hamarabb szántják fel a talajt, annál több vizet tárol a föld, és annál magasabb lesz a terméshozam a következô évben, különösen a vörösesbarna és podzol talajokon. A hektáronkénti plusz hozam 50%-ot is elérhet egységnyi területen. Az ôsszel felszántott területeken 3–5-ször nagyobb a foszfortartalom, mint a szántatlan földben. A növények által felvehetô tápelemrôl van szó. A mélyszántást télen is végezhetik, ha a talajt csak vékony jégréteg borítja, függetlenül attól, hogy hótakaró fedi vagy sem a területet.

Tavaszi szántást csak különleges esetben végezzenek. Ekével vagy tárcsás boronával is megmûvelhetjük a földet, 16–18 cm mélységben. Az eke után feltétlenül kössenek csillagboronát. A frissen felszántott földet minél hamarabb tárcsával készítsük elô a vetésre. Ne hagyjuk, hogy a barázdák nagyon megszáradjanak, különösen, ha csapadékos idôben szántottunk. A szántásnál vigyázzunk arra, nehogy kialakuljon a káros eketalpréteg. Ezt úgy elôzhetjük meg, ha a szántás mélységét évenként változtatjuk. Arra is figyelni kell, hogy a szántás egyenletes legyen, vakbarázda nélkül, s a parcella szélét "szegjék be."

Befejezésül a gazdálkodóknak 2003-ra bort, búzát, békességet, erôt és jó idôt kíván

Barazsuly Emil

A jogi személyek kötelesek bevallani összes megadózandó javaikat január 31-ig — nyilatkozta Maria Turdeanu, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója. Ellenkezô esetben a kivetendô adó háromszázszorosát kell kifizetniük büntetésképpen.

Az új adózási rendszernek megfelelôen, amely 2003 januárjától lépett érvénybe, a magánszemélyek is kötelesek bejelenteni a tulajdonukban lévô épületeket és földterületeket. Amennyiben e hó 31-ig nem nyújtják be a kitöltött ûrlapokat, ötszázezer és egymillió lej közötti büntetést kockáztatnak.

Az ûrlapokat a polgármesteri hivatal 32-es számú szobájából lehet naponta felvenni.

R. T. T.

A bôséges havazás komoly munkát adott a szamosújvári városgazdáknak is. A Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói mellett e hét elején a szociális segélyre jogosult személyeket is foglalkoztatták a hóeltakarításnál. Több mint száz szegény sorsú lakos vett kézbe seprût és lapátot, mindnyájan a központi fekvésû utcák járdáit takarították. Sokan segédkeztek a sétatér sétányainak megtisztításánál is, mint ahogy a Fôtér környékén is bekapcsolódtak a nagyszabású hóeltakarítási akcióba. Mellettük a Közterület-fenntartó Vállalat három hóeltakarító gépe is járta a kisváros 104 utcáját. Szamosújváron nem is voltak fennakadások az utcai közlekedésben, a városatyák nagy mennyiségû sót és homokot szórtak ki az útfelületekre és a járdákra.

Szamosújvár környékén a Megyei Útigazgatóság jól felszerelt gépei biztosították az utak karbantartását. Egyelôre csak a Cege és Gyeke községekben vannak közlekedési problémák, és a hét elején vontatottan haladtak a gépkocsik a Szék felé vezetô úton is.

Erkedi Csaba

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal az alábbi forgalmi változásokról tájékoztatott. Az új rendôrlámpa megfelelô mûködésének biztosítása érdekében tilos balra hajtani a Gavril Musicescu utcából a Garibaldi utcába. A rendelkezés azonnali hatállyal életbe lép. A RATUC Közszállítási Vállalat jármûveinek kivételével a nagysúlyú tehergépkocsiknak tilos a Mãrãsti téri híd C sávjára behajtani (a Ialomitei utcáról a körforgalom felé), ugyanakkor továbbra is érvényben marad a balra kanyarodási tilalom a T. Mihali és a Dorobantilor utcák keresztezôdésénél. Egyirányú közlekedést vezetnek be a Câmpeni utcának az I. L. Caragiale és Fericirii utcák közötti szakaszán, a közlekedés a Caragiale utca felôl a Fericirii utca felé történik. Tilos ugyanakkor balra hajtani a Horea útról a Fericirii utcára. Gyalogátjárókat hoznak létre a Horea útra nyíló mellékutcákon — Crisan, Câmpeni, Acad. David Prodan —, valamint a Horea útnak az I. L. Caragiale és Állomás tér közötti szakaszán. Egyirányúvá válik a Buzãu utca, az E tömbház és a 14-XV.-ös tömbházak közötti szakaszon a közlekedés az Al. Vlahutã utca felôl a Donát út irányába történik. A rendelkezések január folyamán lépnek életbe.

A megújulás jegyében zajlott február 22–24. között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének 2002-ben szervezett elsô országos rendezvénye, a XII. MAKOSZ Kongresszus. A szervezet, amelyet 2000 novemberében 11 Diáktanács képviselôi élesztettek újra, most 50 Diáktanács 130 képviselôjét köszönthette a tisztújító Kongresszusán.

A Kongresszuson a tisztújítás mellett a MAKOSZ tagszervezeteinek száma 13-ról 47-re növekedett. A Diáktanács-küldöttek új irányelveket határoztak meg a szövetségnek, és számos, a szervezet átszervezését érintô döntést hoztak. Így döntés született a MAKOSZ országos rendezvényeire, külügyi és tanügyi tevékenységére vonatkozóan és a központi iroda mûködését illetôen, amely ezáltal Csíkszeredából Nagyváradra költözött.

A Kongresszuson megfogalmazott irányelveknek megfelelôen került sor március 21-én egy fórumra, amelyen a MAKOSZ vezetôsége bemutatta a szövetség új irányelveit. A találkozó hozzájárult egy aktív kommunikáció kialakításához a MAKOSZ és más országos ifjúsági szervezetek között.

A tevékenység fejlôdése és a MAKOSZ-on belüli számos feladat és döntésjavaslat megvitatása céljából április 6-án, Kolozsváron országos választmányi ülést szervezett a MAKOSZ vezetôsége. A megbeszélésen 20 tagszervezet képviselôi vettek részt, amelyek többségében aktuális kérdésekben és problémákban hoztak döntéseket. Ugyanakkor megvitatták a MAKOSZ nyári rendezvényeit és két Diáktanács felvételére is sor került.

A szórványban mûködô Diáktanácsok tevékenységének fejlesztése és a problémáik feltárásának és megvitatásának céljából került sor április 12–14. között a II. Besztercei Szórványtalálkozóra, amelyet a Besztercei Magyar Diáktanács és a besztercei MADISZ szervezett. A találkozón 24 Diáktanács vezetôi vettek részt.

A már hagyományos KÖDAK (Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia) kurzus immár tizedik alkalommal vette kezdetét április 27-én, amikor is a jelentkezôk közül felvételi vizsga és személyes meghallgatás révén került ki az a 12 hallgató, aki elvégezhette a négy hétvégés képzéssorozatot. A négy hétvége során a hallgatók a mindennapi szervezeti életben használatos ismeretekre tehettek szert, amely elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt magába foglalt.

A szövetség jövôjét és a következô tanévre vonatkozó rendezvényeit hivatott megvitatni az a 30 diákvezetô, aki részt vett az augusztus 8–12. között a VII. Földvári Ifjúsági Találkozó keretében megszervezett MAKOSZ Mûhelytáborban. A táborban kidolgozásra került a MAKOSZ 2002/2003-as tanévre vonatkozó programja és stratégiája. Ez a program 9 fejezetben (MAKOSZ Irodahálózat, Diákönkormányzatok újraélesztési programja, Diákönkormányzatok fejlesztési programja, MAKOSZ külügyi program, MAKOSZ szórványprogram, MAKOSZ kulturális és szabadidôs rendezvények, Tanügyi, érdekképviseleti program, Diákmédia program, Public Relations és média program) fogalmazza meg a MAKOSZ irányzatát és tevékenységtervét.

A MAKOSZ-program elfogadása és az aktuális kérdéskörök megvitatása céljából október 5-én ismét országos választmányi ülésre került sor a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. A Választmányon a stratégiatervezet elfogadása mellett új ügyvezetô elnököt választottak a küldöttek a MAKOSZ élére. Székely Tünde, a szövetség februárban kinevezett ügyvezetô elnöke, objektív okokra hivatkozva augusztusban benyújtotta lemondását. Helyébe a Választmány Vásárhelyi Renátát, a nagyváradi Ady Endre Líceum Diáktanácsának alelnökét nevezte ki. A választmányon továbbá 4 Diáktanáccsal bôvült a MAKOSZ-tagszervezetek száma, elérve ezáltal az 53-at.

Október 31-én a MAKOSZ megfigyelô státussal felvételt nyert a Román Ifjúsági Tanácsba.

Az év utolsó országos rendezvényére november 22–24. között került sor a Marosfôi Ifjúsági Komplexumban. Az országos képzéshétvégén 43 diákvezetô vett részt olyan Diáktanácsok képviseletében, amelyek az utóbbi 1 évben alakultak vagy szervezôdtek újra. A találkozón a diákvezetôk alapfokú képzésben részesültek.

Az országos rendezvények mellett a 2002-es évben a MAKOSZ vezetôsége számos rendezvényen, megbeszélésen és konferencián képviselte a középiskolások érdekeit. Részt vettünk különbözô konferenciákon, nyári táborokban és munkacsoportokban. Javaslatot fogalmaztunk meg az RMDSZ ifjúsági programjába a középiskolások érdekképviselete és érdekérvényesítésének hatékonyabbá tétele céljából, és megbeszéléseket folytattunk más országos struktúrákkal.

Az oktatási rendszer fejlesztését és az érdekképviselet és érdekérvényesítés hatékonyságának növelését tûzte ki céljául az augusztusban megalakult MAKOSZ–OMDSZ–RODOSZ szakmai tengely. A három szervezet között létrejött megállapodás értelmében a szakmai szervezetek feladatul és célul tûzték ki az oktatási reformban való aktív részvételt.

Az utóbbi évben nagy jelentôséget tulajdonítottunk a Diáktanácsok segítésének, fejlesztésének, ezért folyamatosan fejlesztettük a MAKOSZ információs csatornáit. Irodánk folyamatos szakmai tanácsadással segítette a diákszervezetek tevékenységét, ugyanakkor folyamatosan monitorizáltuk azok hatékonyságát és tevékenységét.

Továbbá fontos szerepet tulajdonítottunk a személyes kapcsolattartásnak és a Diáktanácsok helyi támogatásának. Ennek szellemében a MAKOSZ elnöksége a 2002-es év során közel hetvenszer szállt ki a különbözô Diáktanácsokhoz.

Az elnökségi tagok közötti állandó kommunikáció és a 15 elnökségi gyûlés hozzájárult az elnökség hatékony és eredményes tevékenységéhez.

Bízunk benne, hogy a MAKOSZ fejlôdését sikerül fenntartanunk, és sikerül tovább fejleszteni a romániai magyar középiskolák keretén belül mûködô Diáktanácsokat.

Debreczeni Sándor
elnök

A tavalyhoz képest közel hárommilliárd lejjel kevesebbet szavaztak meg a városatyák a szociális segélyek kifizetésére. Míg 2002-ben a minimális garantált jövedelmet szabályozó törvény értelmében 7,4 milliárd lejt osztottak ki a segélyek kifizetésére, idén jóval lecsökkent ez az összeg, bár a segélyben részesülô személyek száma változatlan maradt. 2003-ban csupán 4,6 milliárdot tesznek félre e célra.

Maria Turdeanu, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója szerint tavaly utólag kiutalt összegekbôl fizették ki a segélyek egy részét, tehát ennek idén is kell mûködnie. A polgármesteri hivatal nyilvántartásában mintegy négyezerötszáz szociális segélyre szoruló személy szerepel. A kifizetendô összeg pedig havonta nyolcszáz millió lejre rúg.

A közhasznú szolgáltatások kifizetésére szintén kevesebb pénzt osztottak idén. Ez az összeg meghaladja a 23 milliárd lejt. A legtöbb pénzt a közvilágításra szánják, mintegy hatmilliárdot. Szintén hatmilliárdnyit akarnak költeni az utak karbantartására. A szemételhordásra hárommilliárd lejt utaltak ki.

R.T.T.

2003-ban 41 milliárd lejbôl gazdálkodik a városi tanács, amelybôl 11 milliárd saját jövedelem — tudtuk meg Szentandrási István RMDSZ-es tanácsostól. A költségvetés megszavazásánál nem merültek fel komolyabb viták a tanács tagjai között.

A leosztás szerint 2,5 milliárd lejt szánnak az iskolák, illetve óvodák karbantartására és mûködtetésére, kétszázötven millió lejt osztanak szét az egyházak között és körülbelül hétszáz milliót költenek kulturális tevékenységekre.

A nagyobb befektetések között szerepel egy kápolna építése, amelyre egymilliárd lejt fognak költeni. A tanácsos szerint nagy szüksége van a városnak az épületre, mivel a temetôben egyáltalán nem volt eddig kápolna. Az alapot már két évvel ezelôtt sikerült kialakítani, és az önkormányzat igyekszik minél elôbb elkezdeni a munkálatokat.

A temetô karbantartására kétszáz milliót osztottak ki, a kultúrotthon, illetve a lakodalmas terem tatarozására pedig háromszáz-háromszáz millió lejt.

V. K.

A gyulafehérvári megyei kórház több orvosa és asszisztense került kórházba trichinózis-fertôzés miatt. Mint kiderült, az egyik orvos egy vadászat alkalmával elejtett vaddisznó húsából készített ételekkel kínálta meg kollégáit a kórházban, az ünnepek elôtt.

Jelenleg a kórház 15 alkalmazottja fekszik a fertôzô osztályon, de a legtöbben, mivel a betegség enyhébb formájáról van szó, otthon lábadoznak.

Az állategészségügyi ellenôrök megvizsgálták a kóstoló maradványait, és megállapították a trichinella spiralisszal való fertôzöttséget. A Megyei Állategészségügyi Igazgatóság fônöke, Ioan Tãtucu szerint az intézmény nyilvántartásában nem szerepel vaddisznón végzett trichinellózis-vizsgálat.

Kolozs megyében az elmúlt évben összesen 17 trichinella spiralisszal fertôzött sertést találtak az állatorvosok, fertôzött emberekrôl pedig nincs tudomásuk.

Hétfôn reggel több mint ötven Beszterce-Naszód megyei település maradt áram nélkül a Szászlekence és Sármás közti vezeték meghibásodása miatt.

A besztercei áramszolgáltató vállalat dolgozói a havazás és az erôs szél miatt nehezen találták meg a megrongálódott vezetéket, ezért 9.25-tôl 12 óráig szünetelt az áramszolgáltatás. Budatelkét így sem sikerült hétfôn délben visszakapcsolni a hálózatba, így ötszáz házban továbbra sem volt áram, Tihucán pedig meghibásodott az áramot átvevô és mérô berendezés.

Az anyagi károk felmérése folyamatban van.

65 ajándékcsomag érkezett a Besztercei Ifjúsági Közösségi Központhoz az interneten, a Mi Besztercénk nevû fórumban közzétett felhívást követôen.

Egy németországi alapítvány válaszolt a felhívásra, és édességeket, vitaminokat, plüssjátékokat, cukrot, olajat, lisztet, makarónit és teafüvet tartalmazó csomagokat küldött a központ címére — számolt be Mihaela Bucsa, a központ igazgatója. A hét végére 215 olyan család kap ajándékot, amelynek a gyerekei a Közösségi Központ kurzusait látogatják, a gyerekek pedig egy teadélutánon is részt vesznek majd.

Lopásban való bûnrészességgel vádolják a 38 éves, kolozsvári Simon I.-t. A férfi Ilyés Attilától és Bükkös Romeótól vásárolt különbözô, azok által autókból ellopott javakat, annak ellenére, hogy tudta, honnan származnak. Ilyés különben jól ismert a helyi rendôrök körében.

Két részeg egy csapásra
Tegnapelôtt éjjel 1 órakor a 107-es megyei úton, Hidegszamoson történt két áldozatot követelô közlekedési baleset. Okozója, a helybéli Gavril B. 1310-es Daciájával haladt, amikor elütötte a szintén helybéli Marin V.-t és a havasnagyfalui Gic I-t. A két férfi ittasan közlekdett az út kellôs közepén, az autóvezetô túl késôn vette észre ôket, és már nem tudott megállni. Az áldozatokat az 1-es számú sebészetre szállították, különféle sérülésekkel.

(balázs)

23 évesen akasztotta fel magát
23 éves gyalui fiatal vetett véget életének vasárnap: egy nyári konyhában akasztotta fel magát. A mintegy éve megnôsült, jó munkahellyel rendelkezô T. László tettére még nem kaptak magyarázatot a rend ôrei. Gyilkosság gyanúja nem merült fel.

27 késszúrás és fejszeütés
Brutális gyilkosság helyszíne volt hétfôn reggel 7 órakor a Fehér megyei Lámkerék: egy helybéli idôs férfit több fejszeütéssel ölt meg egy juhász. Az elsô nyomozások szerint a 71 éves Ioan Cosmoit elôbb leszúrta, majd egy fejszével fejbeverte a gyilkos. A két férfi között egy legelô használati joga kapcsán merült fel veszekedésbe torkolló nézeteltérés. A tettest, a 27 éves Constantin Busuioacát még aznap 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték. A visszaesô férfire, ha vétkesnek találják, akár 25 éves vagy életfogytiglani börtön vár. Az áldozaton összesen 27 késszúrást és fejszeütést számoltak meg a boncolás során.

Rosszul kezdôdik az új esztendô a Nagyenyedi Polgármesteri Hivatal által foglalkoztatott személyi gondozók számára, akik fogyatékos személyeket ápolnak: közülük ötvenen még januárban munkanélkülivé válnak.

Karácsony táján döntötték el a város tanácsosai, hogy a polgármesteri hivatal által foglalkoztatott 110 személyes gondozóból januártól kezdôdôen csupán hatvanat tartanak meg. A súlyos fogyatékosságokkal küszködô személyek gondozását ellátók közül gyakorlatilag félszázan ily módon a munkanélküliek sorait gyarapítják majd. A városháza azokat a személyi gondozókat meneszti, akik meghatározott idôtartamra szóló szerzôdés alapján dolgoztak, és csakis a gondozó szükségességének alátámasztását vagy megcáfolását célzó mélyreható, alapos szociális ankétot követôen. A személyi gondozók szakszervezetének elnöke, Nicolae Ton elvben nem ért egyet az alkalmazottak menesztésével, ugyanis szerinte egy súlyosan fogyatékos személy nem önellátó. Ugyanakkor viszont nem tartja kizártnak azt sem, hogy itt-ott akadnak olyan gondozók, akiket legalábbis megkérdôjelezhetô szociális ankétok alapján alkalmaztak, s a szakszervezeti elnök szerint ezekben az esetekben senki sem ellenkezik. Az elnök felteszi viszont a szinte költôi kérdést: mi lesz azokkal a halmozottan fogyatékos személyekkel, akik valóban ellátásra és segítségre szorulnak?

Január 6-tól a Román Posta megváltoztatta egyes szolgáltatásainak díjszabását, a lej leértékelôdése miatt. Drágább lett a Prioripost, Ultrapost, postafiók, bejelentett csomagposta, utalvány nyilvántartásba vétele (országon belül), valamint külföldi EMS- és par avion szolgáltatások. Prioripost esetében például a 101–500 g-ig terjedô levelek elküldéséért 45 000 lej helyett 60 000-at kell fizetnünk.

Vírusos agyhártyagyulladás bizonyult végletesnek egy mérai kisgyerek esetében, s ugyanakkor további három magyarvistai gyermeket is megfertôzött. A még egészséges gyerekek oltást kaptak.

Miután decemberben egy mérai kisgyermek belehalt a betegségbe, s Magyarvistán is három megbetegedést jegyeztek (közülük ketten testvérek), a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság helyszíni vizsgálatot indított az esetleges fertôzési góc felkutatása céljával. Magyarvistában tegnap félszáz kisgyermeket — 24 I–IV. osztályos kisdiákot és 25 kisebb gyermeket — oltottak be, akik kapcsolatba kerülhettek a fertôzött betegekkel. Dr. Liviu Galos, az igazgatóság helyettes vezetôje elmondta, a mérai és magyarvistai megbetegedések között nincs összefüggés. Az aligazgató elmondta, a fertôzés a levegô útján terjed a baktériumgazda egészséges személyrôl a legyengült immunrendszerû személyre. Az orvosok azt ajánlják, hogy ebben az idôszakban alaposan szellôztessük a gyermekek hálószobáit.

A mindenkori éves megyei képzômûvészeti seregszemlék eseményszámba mentek kincses városunkban. Rendkívül ellentmondásos, minôségi változásokkal teli korunkban természetes, ha a szemlézôben önkéntelenül is felmerül a kérdés: mi az, ami állandó, és mi változott abban a szerepben, amelyet ezek az éves tárlatok a város és a környék kulturális életében betöltenek. Remélem, nem leszek ünneprontó azzal az észrevétellel, hogy a huszonöt, harminc évvel ezelôtti seregszemlékhez viszonyítva a mostaniak eseményértéke valamelyest csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont városunkban a képzômûvészeti élet s az ahhoz kapcsolódó egyéni és csoportos kiállítások olyan gazdagságának vagyunk tanúi, amely annak idején elképzelhetetlen volt. Az utolsó évtizedben megnyílt tucatnyi kiállítóteremben több-kevesebb folyamatossággal egymást érik a képzômûvészeti rendezvények. Természetes, hogy mindez bizonyos fajta súlypont-eltolódáshoz vezet, fôleg ami a bemutatott termékek mennyiségét illeti. Az éves tárlaton a mûvész legfeljebb egy-két munkáját állíthatja ki, míg a rendelkezésére álló galériákban teljes évet, esetleg éveket átfogó munkásságát is szemléltetheti. Szerencsés és szerencsétlen körülmény is ez egyben, mert a galériák igen gyakran legjobb szándékuk dacára is képtelenek a magas minôségi kritériumok érvényesítésére. Közhely számba megy, hogy kitartással és megfelelô összeköttetéssel egy-egy ilyen kiállítóteremben — bár akadnak kivételek is — bárki bármit bemutathat. S ebben a vonatkozásban értékelôdik fel a Képzômûvészeti Szövetség által évente megrendezett seregszemle, amely egyre inkább a mérce szerepét hivatott betölteni. Az éves tárlat már a mûvész öncenzúrája réven minôsít, és ezt teszi a zsûrizés, amely ha nem is jelent — mert jellegénél fogva nem jelenthet — egyértelmû és kizárólagos megméretést, de a vélemények, ízlések ütköztetése révén olyan szubjektív ítéletek eredôje, amely valamilyen konszenzuson alapuló objektivitás irányába mutat.

Az idei tárlatról szólva, a sok fiatal tehetség jelentkezése révén az ezredfordulón átívelô ôrségváltásról is beszélhetnék, ha egy jelentôs és talán örvendetesnek is nevezhetô körülmény nem cáfolná ezt. Arról van ugyanis szó, hogy a képzômûvészeti berkekben járatlan szemlélô a stílusjegyekbôl aligha következtethet a mûvészek korára: az ezredfordulóra jellemzô felfogás és stílusbeli sokszínûség korosztály szempontjából meglehetôsen összemossa a határokat. Nem egy fiatal nyúl a hagyományosabbnak nevezhetô figuratív képi kifejezési eszközökhöz, miközben az idôsebb generáció több jelentôs képviselôje következetesen folytatja elvontabb geometrikus vagy kolorisztikus, nonfiguratív ábrázolásmódját. S itt most nem arról van szó, hogy az ezredvég újfiguratív törekvései révén hirtelen a neoraffaellita ábrázolás vált modernné és a nonfigurativitás túlhaladottá! Egyszerûen a felfogásbeli szinkretizmusnak az ezredfordulóra jellemzô jelenségét nyugtázhatjuk, amelyben eligazítást, minôségi mércét nem a stílus milyenségében, hanem a stíluson belüli minôségi munkában lelhetünk.

S hogy az idei szalon értékelésekor elsôként Ioan Sbârciu nevét említem, az nem a jeles festô zengzetes titulusainak — a Szövetség helyi elnöke és a Képzômûvészeti Egyetem rektora —, s még csak nem is a kiállítás fô falának köszönhetô, hanem annak a tagadhatatlan ténynek, hogy a kiállított munka mintegy szintetizálja a tárlatot és azokat a legkorszerûbb törekvéseket, amelyek nemcsak helyileg, hanem sokkal szélesebb viszonylatban is a kortárs képzômûvészetet a XXI. század elején jellemzik. Teszi pedig mindezt úgy, hogy a munkát tagadhatatlan egyéni jegyekkel, a mûvészre jellemzô sajátos szín- és formavilággal ruházza föl. A figurativitás jegyeit a legmagasabb szinten sûrítô, általánosító és már nonfiguratívba hajló, az alkotás belsô tüzétôl fûtött, magával ragadóan felfokozott lendület képi vetületei egy olyan sajátos egyéni mitológia rejtelmeibe nyújtanak betekintést, amely a pillanatnyi látvány erejével azonnal hat, ugyanakkor meditálásra is késztet. A mûvész mintha napjaink emberének életérzését, a felfokozott életritmus olykor tragikumba hajló oldalát, az érzelmek sajátos kavalkádját jelenítette volna meg avatott mûvészi érzékkel. Az ôt két oldalról közrefogó Vasile Pop munkái merôben más tôrôl fakadnak, s az újfigurativitás eszközeivel alakítják mozgalmas kompozíciókká az emberi viszonyok bonyolult szövevényét. Feszt László sajátos jelrendszerével, természet ismeretébôl-imádatából eredeztethetô motívumkincsének mûvészi feldolgozásával alkotja meg Remény címû, vegyestechnikával készült, szimbolikus jelentéstartalommal felruházott, különleges értéket képviselô munkáját. Teodor Botis sajátos, folklorisztikus, geometrikus nyelvezetén belül újít. Lüktetés és A virágzás metamorfózisai címû munkái hol dinamizmusukkal, hol pedig sejtelmesen utalásos festôi kifejezô eszközeikkel bizonyítják a mûvész egyedi nyelvezetének kimeríthetetlen gazdagságát, választékosságát. Mint mindig, most is élményt jelent Alexandru Cristea jelentkezése. Kompozíció tájjal címû munkája a terek és síkok sajátos elhelyezésébôl-vegyítésébôl alakítja ki azt a képi világot, amely ezúttal az Ablak a világra nevet is viselhetné, a szó legszorosabb, de átvitt értelmében is. Hiszen a festô munkáira elsôsorban éppen ez a hangsúlyosan kifejezô festôi formanyelven megjelenített, realisztikus-szürrealisztikus kitekintés a jellemzô. A valóság felbontása-szintetizálása követhetô nyomon Nagy Endre mozaikszerûen egybeszerkesztett Férfifej és Reggel címû, színeiben is hatásos, figyelemfelkeltô munkáin. Ami pedig Dobribán Emilt illeti: önmagát múlja felül. Harsogó színvilága, nagyvonalúan lendületes ecsetkezelése a teremtés isteni nagyszerûségét, kozmikus rejtelmeit és az Édenkert gyönyöreit hangsúlyozza. Az Ádám és Éva nagyszerû festôi látomás. Mint mindig, most is visszafogottságában kifejezô az Aramã házaspár, Lãcrimioara és Adrian közösen szignált, egymást jól kiegészítô, a tenger szín- és alakváltozásaiból ihletôdött, megejtô szépségû, lírai vallomása. Dora Dumitrescu avatott kézzel játszik a színekkel és formákkal, s eme nemes játék eredményeként élvezhetjük Dinamikus kompozíció, valamint Statikusság és mozgás elnevezésû, címükben is találó, különösképpen hatásos munkáit. Színvilágában az elôbbinél visszafogottabb, de a foltokkal, geometrikus jelekkel szintén sikeresen ügyködô mûvész alkotásait jelzik a Nosztalgia és a Pillantás a végtelenbe címû, Andrei Schiopu szignálta alkotások. Elian Csókja pedig, a mûvész alkotási periódusának újabb szakaszát jelezve, sejtelmesen lírai ködfátyol-köntösbe burkolja a legszemélyesebb érzelem festôi kivetítését. Grafikusi erényeik festôi átlényegítésérôl-megjelenítésérôl tesz hatásos tanúbizonyságot Székely Géza és Szabó Vilmos. Egyéni kifejezôeszközökkel ugyan, de mindketten a realitás sajátos analízise és szintézise folytán, a részekre bontott egészbôl építik föl különleges jelrendszerekre alapozott mûvészi világukat. Megrázó erejû festôi vallomás a 2001. szeptember 11-e címû alkotás. Sipos László jól ismert, sajátos mûvészi eszköztárának birtokában fogalmazza meg örök mementóként festôileg is fölöttébb hatásos és kifejezô munkáját. Álom és valóság, mitológia és realitás keveredik és áll össze ember-állat-vegetáció-érzelem vegyületté Mariana Bojan sajátos hangvételû, magas mûvészi fokon kivitelezett munkáin. Olyan festôi-költôi világ ez, amelynek kizárólagos teremtôje és birtokosa maga a mûvész. Több alkotó munkáiról is a népszerû kert motívum köszönt vissza a lehetô legváltozatosabb formában. Andrei Câmpan sejtelmesen találó megfogalmazásával harmonizál Tosa Katalin mûvészileg sikeresen megoldott Kútja, míg Ana Maria Nebert Emlékei egy festôileg, hangulatilag egyaránt megkapó, édenien aranyló kertet juttatnak eszünkbe a témához illô patinás arany foglalatban. Lao Pi pedig sajátos jelrendszerével a lélek metafizikus kertjébe kalauzol. Cs. Erdôs Tibor Torockói látomása és Sztána címû munkája a kiállítás azon biztos pontját jelenti, amelyet az idôs mûvész magvas festôi jelentéstartalommal és biztos formaérzékkel tár a közönség elé. És örömmel fedezhetjük fel a korelnök, Carol Plesa tájképét és szobrait is a tárlaton. A szalon számomra emlékezetes alkotásainak számítanak Adrian és Rodica Tarta A memória reflexe, illetve A pillanat alkonya címû, az ideákat anyagszerûen megjelenítô, visszafogottságukkal már-már tüntetô, de festôileg annál hatásosabb munkái. Octavian Cosman Számûzetés I., II. címû alkotásai erôs érzelmi töltetük avatott festôi megfogalmazásával, lirizmusukkal hatnak, míg Viorel Nimigeanu ezúttal a mozgalmasabb, színvilágukban is élénkebb kifejezésformák mellett dönt, akárcsak Gavril Gavrilas. A portréfestés ismert mesterének, Valovits Lászlónak a munkája sem hiányzik a tárlatról, akárcsak Maria Matean Mãrginean rendkívül kifejezô Álma és Csendélete, Arina Gheorghita sajátosan szordínós színvilágú érdekes formakonstrukciói, Carol Nebert hangulatos hangszeres Csendélete, Lészai Bordy Margit lírai Látomása, Gheorghe Codrea míves munkái, Margareta Catrinu metamorfózisos színjátékai, Viorica Cristea virágcsendéletei. Avatott kezû mesterre vall Elena Szerváczius nagyon népszerû Aranyesôje, és említésre méltók Serban Savu és Laurentiu Diniscã kompozíciói, valamint Sanda Manciac és Marius Ghenescu munkái. Érdekes jelenség a textilesek sikeres festôi berobbanása. Manuela Botis feltûnôen dekoratív munkája csírájában valamit még ôriz a faliszônyegek hangulatából, amelyet sikerrel ment át a festészetbe, Novák Ildikó XXI. század címû, figyelemfelkeltô, festôileg találóan megoldott, nagyszabású apokaliptikus látomásával viszont mintha teljesen elszakadt volna elôbbi énjétôl, és ugyanez mondható el Dávid Ilona Együtt címû, lendületes ecsetkezelésû, szuggesztív festményérôl is. Mindhárom munka kellemes meglepetés.

A szalon festészeti anyaga méltó a kolozsvári hagyományokhoz, még akkor is, ha egynémely munkáról jómagam szívesen lemondtam volna. Ilyen többek között Radu Chiorean szétesô, vázlatnak sem mondható mûve, vagy a szobrászati anyagból Adela Cutcan próbálkozása.

Ami a háromdimenziós alkotásokat illeti, Kolozsi Tibor újabb meglepetéssel szolgált. Portrésorozatának folytatásaként Hercege, kifejezôeszközeinek szempontjából, mintha egy újabb szakasz kezdetét jelentené. Lôrincz Lehel három munkája nem csak mennyiségileg ugrik ki a sorból. Míves márvány és gránitportréi mellett, faszobra tömbszerûségének kifejezôerejével hat. Korondi Jenô nemes anyaghoz méltó formái ezúttal is azt a biztos kezû és kiérlelt stílusú mûvészt dicsérik, akinek munkái megérdemelten emelik a tárlat színvonalát. Ifj. Starmüller Géza Pihenô címû, figyelemfelkeltô munkája pedig azt bizonyítja, hogy a fiatal szobrásznak olyan tartalékai vannak, amelyek méltán szolgálhatnak még a jelenlegihez hasonló mûvészi élménnyel. Radu Moraru, Venczel Árpád, Kún Árpád György és Ovidiu Gules alkotásai sikerrel egészítik ki a 2002-es esztendô téli szalonjának szobrászati anyagát.

Végezetül pedig ide kívánkozik Ioan Sbârciunak a tárlat megnyitóján elhangzott megjegyzése, miszerint az idei szalon jellemzô ugyan a kolozsvári mûvészeti életre, de korántsem képes azt teljes egészében átfogni. Ugyanilyen nagyságrendben és színvonalon még legalább öt-hat, a mostanihoz hasonló tárlatot lehetne rendezni azoknak a mûvészeknek a munkáiból, akik a jelenlegi seregszemlén nem szerepelnek. Vagy azért, mert szívesebben állítanak ki külföldön, vagy egyéb okok miatt.

Németh Júlia

A címbeli kifejezés értelme, jelentése: az ô nyakába szakad a baj; ô viseli a felelôsséget; rajta csattan az ostor. Szerepel a balhé más szólásban is: kiveri a balhét az, aki nagy patáliát csap.

A bizalmas nyelvhasználatban élô balhé bizony baj, botrány, veszekedés, lárma, zûrzavar, csetepaté, felfordulás, patália, kalamajka, ramazúri, zrí, slamasztika, cirkusz mint botrányos jelenet, verekedés, azaz bunyó, s talán ezzel még ki sem merítettük a jelentésárnyalatainak sorát. Érdemes viszont közelebbrôl szemügyre vennünk a szinonimasor egyikét, másikát.

A jellegzetes argó szavunk, a balhé elsô írásos említésekor, 1862-ben ’baj’, majd ’lárma’ jelentésben volt használatos. Német eredetû szó, a német ’lárma, baj’ jelentésû Balhe átvétele. A német szó végsô forrása a héber behala, ennek jelentése ’rémület, riadalom’.

A veszekedés, patália, perpatvar kísérô jelentése a lárma. Írásban 1631-tôl kimutatható magyar szó, szintén német eredetû, az ónémet allerma, lerma, irodalmi német Lärm bajor–osztrák változatának átvétele; jelentése: ’riadó’. A magyar lárma szó 1700-ban már ’zaj, zsivaj’.

Itt van továbbá ez a szó: patália. Tudjuk, hogy aki haragosan veszekszik, rendszerint nagy patáliát csap. Az 1708-ból kimutatható magyar patália eredetileg hadi terminológiába tartozó vándorszó. ’Csata, ütközet’ jelentésû a német Botaille, a francia bataille, az olasz battaglia, az orosz batalija stb. Mindezek végsô forrása az ugyanilyen jelentésû középkori latin battinalia, battalia. Csaknem valamennyi fent említett nyelvben kialakult a szónak a ’csata, ütközet’ jelentés mellett a ’civódás, veszekedés, perlekedés’ értelme is. A magyarban, miként a szlovákban és a csehben is, csak ’perpatvar, csetepaté, civódás’ mellékjelentésben honosodott meg.

A kalamajka: zûrzavar, kavarodás. Ennek a szónak az alapja egy városnév. A kalamajka ugyanis egy ukrán eredetû ’kalomiai tánc’ jelentésû szónak az átvétele, amelynek alapszava az ukrán Kolomia városnévvel azonos. Eredetileg a szó a magyarban is ’egyfajta gyorsütemû tánc’-ot jelentett, hiszen még Fáy András is így írt a 19. század elején: "Ugyanakkor jött be az átkozott kalamajka táncz a’ módiba." Ám ahol tánc, mulatság van, ott könnyen keletkezhet kavarodás, zûrzavar.

A csupán 1900-ból kimutatható ’lármás felfordulás, zûrzavar’ jelentésû ramazúri szót Mikszáth Kálmán hozta divatba: "Hej, lesz még itt »ramazúri«, csak ez a gyerek megnôjön!" — írta egyik mûvében. A magyar szó az ausztriai német Ramasuri átvétele. A ramazúri mára már elavulóban lévô eleme nyelvünknek.

A slamasztika: kínos, zavaros, szorongatott helyzet. Írásban elsôként Mikszáth Kálmán élt a szintén ausztriai német eredetû szóval: "Nagy slamasztika, kutya egy slamasztika" — írta.

Végül említsük azt a vitával, veszekedéssel, zajjal, lármás jelenettel járó helyzetet, amely verekedésbe torkollik, s amelyet jelölhetünk ezzel az argó szóval: zrí. Lecsillapítására ott volt a rendôrség vagy az éppen szolgálatos rendôr. A zrí talán a budapesti ’Zrínyi utcai kapitányság’ köznevesülése, a Zrínyi névnek a pesti argóban megrövidült formája lehet. A lármás felfordulás, a rendbontó jelenet megszüntetése mindig is a rendôrség hatáskörébe tartozott.

Murádin László

Lejárt a pezsgôszagú szilveszter. Egyre kevesebben kerülnek a kórházakba agyonzabálás vagy túl sok ital fogyasztása miatt. Az üzletek jobbára bénán és üresen tátognak, mert az "ünnepek" vásárlóhadjárata mindent elpusztított. A bankok is éppen hogy megnyíltak a nagy téli vakáció után. A papok befejezték házszentelô körútjukat. Ideje, hogy megélénküljön az élet a városban.

Az új divat feltenni a nagy kérdést: mit vár ön az új esztendôtôl? Vagy: boldogabbak leszünk-e idén, mint tavaly voltunk? Ezt a kérdést feszegette például a BBC vasárnap esti mûsorában két politikai elemzô. Alapos vitába bonyolódtak, hogy a mostani miniszterelnök meg a kormány, a pártok egymáshoz való viszonyulása, a hazai-külföldi kapcsolatok és így tovább. Kijelentették, hogy nem, semmiképp sem leszünk boldogabbak, mint tavaly, s zárójelben megjegyezték, hogy "sôt". Ugyanis rengeteg gyanús fordulatot vett körülöttünk a világ, furcsán mozgat minket az élet.

Meggyôzôdésem, hogy ôk ketten ôszinte meggyôzôdéssel beszéltek. Bizonyára több ismeretük is van a "dolgokról", mint nekem, már vegyük csak azt a néhány tucat év korkülönbséget is, ami egész biztosan létezik zöldfülû egyetemista magam és köztük. Mégis úgy érzem, egy apróságot elfelejtettek.

Nem hiszem, hogy az egyetlen olyan naiv lennék, aki azt mondaná: márpedig az én boldogságom nem Iliescu vagy Nãstase bácsi legújabb acsarkodásaitól, az éppen aktuális pártpolitikai harcoktól, a NATO-sok korrupciót megszüntetni óhajtó követeléseitôl, s nem is a soktól legújabb drágulás függ.

Ameddig széttekinthetek magam körül, ameddig erôm van egy olyan magamvilágát is kialakítani, amely távol áll a politikától, a közélettôl, a gazdaságtól… Ameddig rácsodálkozhatom a világra, ameddig kereshetem és megtalálhatom az Emberben a szépet, ameddig barátokat találhatok, és az emberek jólesôen meglephetnek egy-egy apró gesztusukkal… addig boldog lehetek.

Üdvözlöm az új évben azokat a naivokat, akik hasonlóan gondolkodnak, akik a "külvilág" gonosz, önzô érdek irányította, esetleg fenyegetô jegyei között is meg tudják találni azokat az apró, szép és értékes vonásokat, amelyeket észrevéve igenis lehetünk olyan boldogok, mint amilyenek 2002-ben voltunk — s megsúgom: sôt!

Kónya Klára

Amikor véget ért az átkos rendszer, egyszerre szép lassan rövidülni kezdtek a sorok. Elôször a kenyérsorok, aztán a tejsorok, végül a budipapírsorok (könyvért, színházjegyért sohasem volt nagy sor, most meg pláne). De január eleje van, újrakezdôdött a tanév, a munka, az óvoda, minden, újra pezseg az élet.

Hétfôn reggel pedig már sor volt. Nosztalgiával telve pillantottam oda. Tán narancsot árulnak? De hát az minden sarkon van. Megint budipapírhiány lenne? Nem hinném, annyi bulvárlap jelenik meg mostanában. Akkor mi az? Hát persze, ütöttem homlokomra, buszbérlet kell az embereknek. És mivel a töm. közl. váll. csak néhány olyan bódét állított fel, ahol egyetemista-bérletet is osztanak (féláron), hatalmas, másnap sem szûnô sorok keletkeztek pl. az állomáson vagy a Monostoron.

Bezzeg a xerox-vállalkozók ilyenkor pihennek vagy zellert árulnak: az ô ajtajuk elôtt csak tanév végén lesz elviselhetetlen a levegô…

kép és szöveg: Nándika

Dzsoni bacsi felkelt a foldrol es lerazta magarol halotti porat.

Na, idefigyeljenek. En azert vagyok itt, hogy valamit osszehozzunk, nem, hogy lopjuk itt a napot potyara. Nem lehetne ekezetekkel irni?

Nem, mert nem magyar az irogep.

Miazhogy nem magyar az irogep? Szerezzenek magyar irogepet! S hejesen irjon!

Jól van, Dzsoni bácsi... meg is volna. Akkor tán folytassuk.

*

Na jó. Akkor ott kezdeném, hogy én semmi rosszat nem csináltam, ültem a verondán, szívtam a pipámat...

A pipát fújják, nem szívják! A szivarat szívják, azért kezdôdik szi betûvel.

Naidefigyeljen, mos’ én mesélek vagy maga?

Jól van, többé nem fog elôfordulni.

Naszóval... de most mán megkérdem: miért nem használ a párbeszédben vonalkákat, mint a rendes emberek? Lusta, mi?

Sz’al az a helyzet, hogy azért nem használok, mert ezen a ... írógépen irtó messze van a vonalkabillentyû, egy; kettô, hogy ez az egész csak az én fejemben történik, tehát Dzsoni bá, maga csak az én fejembe létezik.

Na, ne mondja, akkor hogyan lehettem öngyilkos, ha csak a maga fejébe létezek?

Nos. Azt bezzeg nem vette észre, hogy a halottaiból is feltámadt, ezt pedig az Úristen, a magáé, nem engedné meg csak úgy szó nélkül, semmi szín alatt. Érti?

Ó, nyavalya, nekem elment a kedvem az egész mesélôsditôl, vissza akarok menni a Pokol legmélyére.

Ne siessen, Dzsoni bá, azért csináltam magát, hogy most…?

Hogy miért? Kísérleti nyuszi vagyok, vagy mi a dühü?

Naa, most kezdjük inkább az interjút vagy mit, s hagyjuk ezt.

Na jó, de legalább innentôl írjon vonalkát.

*

— Szóval szívtam a pipámat, vagy fújtam, mindegy. Amikor jô a feleség s a gyermek, hogy nincs munkahely, nincs étel, nincs meleg víz, éhesek stb., tiszta depresszió s minden. Na, olyan keservesen bôgtek, hogy elhatároztam, hogy kiugrok a balkonyról. De onnan nem lehetett, mer aznap volt munkanap, akarom mondani Munkanap, érti? Na, összecsomagoltam, vettem egy kiló diazepánt s megettem. Persze másnap.

— De Dzsoni bá, nem arról volt szó, hogy vízbe öli magát?

— Jaj, ne haragudjék. Mindegy, akkor vízbe öltem magam.

— Nem mindegy, na, a fenébe, itt életek forognak kockán, s minden... Szóval milyen volt? Nem fulladozott?

— Hát, mondjuk, az volt a pláne.

— De mégis, nem félt, szóval nem félt maga a haláltól?

— Mért féljek? Féljen maga! A maga fejibe létezik!

— Figyeljen, Dzsoni bá, holnap le kell adjam ezt a cikket.

— Na jó, féltem, be is tojtam, de az mindegy így utólag, úgyis kimosta a víz, nem?

— Hát, nem éppen ezekre a leheletfinom részletekre voltam kíváncsi...

— Puh, nehéz dolgom lesz magával, író úr... Mindegy, néhány perc múlva meg is haltam, nem húztak ki. Érti?

— Hogyne.

— Na látja, összejön. S mit üzen újságunk olvasóinak? Megéri manapság öngyilkosnak lenni?

— Ejsze csak annak éri meg, doktor úr.

— Ne doktorurazzon le.

— Akkor szerkesztô úr, mindegy, azt üzenem, hogy. Hogy a víz rossz megoldás, menjenek biztosra.

— Mint?

— Hát... A vasút. Igaz, állandóan késik, de legalább egyszer egy évben biztos. S diazepánra sem lett volna pénzem, például.

— Dehát elôször diazepánt akart mondani...!

— Tudja mit? Amért maga hülyéül találta ki az egész sztorit, most engemet szívat? Etesse meg az olvasókkal...

— Nanana... menne dolgozni ahelyett, hogy vizekbe öldököli magát...

— Idefigyejjen, maga, örvendjen, hogy kijöttem az alteregójából egyáltalán, ne piszkáljon itt a tanácskáival. Ha ilyen jól tud tanácsot osztani, mért nem oszt magának egypárat? Maga mind gondol itten öngyilkosságokra!

— Ez rágalmazás.

— Hahah! Rágalmazás... rajtakaptam! Ha maga nem gondolna ilyenekre, én nem lennék itt! Maga mondta! Megvan! Hahaha!

— Na, takarodjon, Dzsoni bá.

— Hahaha!

— Most!

— Hahaha!

(dulakodnak, megölik egymást, vér, jaj, függöny)

Nándika

Mi lenne, ha az új év fejében elszabadulhatna benned az a tarka gyermekfantázia, amelyet csak a tündérmesék mozgathatnak már meg? S a tündérmesékbôl sem akármelyik, mert hát "ó, azokból már kinôttél". De képzelj el egy olyan regényt — se túl vaskosat, se túl soványat —, amelyben összekeveredik a tündérmese egy romantikus, egy bûnügyi és egy gyermekregénnyel!

Valami ilyesmit tarthatsz a kezedben, ha megtalálod Philip Pullmann Északi fény címû regényét. Fôszereplôje egy tizenkét éves árva kislány, Lyra, aki begyepesedett oxfordi tudósok között él, és ha teheti, megszökik a felügyelet alól az utca és a háztetôk izgalmas világába, ádáz gyermekcsatái közé. A daimónja persze mindig vele van. Mi az a daimón? Mindenki vágya: egy hûséges társ, egy kis házi kedvenc — s még ennél is több: a jellem, a lélek tükre, amely elválaszthatatlan az embertôl, mint a saját arcvonásai.

Lyra világa csak akkor borul fel, amikor a titokzatos Átkosok gyermekeket kezdenek rabolni Anglia-szerte. Eltûnik a kislány több ismerôse, köztük pedig legjobb barátja is. Közben megjelenik a színen egy gyönyörû hölgy, aki bevezeti Lyrát a londoni nagyvilági életbe — de valami különös titok minden mozdulatában kísért.

Számtalan viszontagság után Lyra végre megfejti azt a titkot, amely ôt az igazi élet forgatagába, a jó és a gonosz megismerése felé sodorta, kideríti, kik is tulajdonképpen az ô szülei, és végül politikus boszorkányok és egy kiközösített páncélos medveherceg segítségével legyôzi az emberi gonoszságot.

Tér és idô — megszoktad, hogy mindkettô általában könnyen áttekinthetô egy-egy jobb regényben. Az Északi fényben viszont keveredik a jövô utópiája a múlttal, a valóságos, földrajzi táj a legendással és a meséssel. Ugyanez a helyzet a szereplôkkel is. Vándorló hajósnép jár az oxfordi kikötôben, tatárok hódítanak, boszorkányok serege repül észak felé nagygyûlésre vagy háborúra. Valamennyiüknek tudja titokzatos Porhoz fûzôdô igazság kisebb vagy nagyobb részét. A Por pedig fantasztikus kapcsolatban álla az északi fény függönyével és a "többi világgal".

Az Északi fény a budapesti Magyar Könyvklub 2002-es kiadványa.

K. K.

Az Élelmiszeripari termékek biztonsága program keretében a bukaresti székhelyû Prais Corporate Communications Kft. több ide vonatkozó felvilágosító dokumentumot tett közzé. Az alábbiakban ezekbôl közöljük a legfontosabb tudnivalókat (részletek a www.siguranta-alimentara.ro honlapon találhatók).

Élelmiszerek segédanyagainak törvényes garantálása
Ezeket a segédanyagokat bizonyos élelmiszerek elôállításánál használják abból a célból, hogy javítsák minôségüket vagy általuk lehetôvé tegyék fejlett feldolgozási technológiák alkalmazását. Ilyen jellegû anyagokat már az ókorban is használtak. Az Európai Unió 311 élelmiszeripari segédanyag alkalmazását engedélyezi, a következô célokból: egyes termékek tápértékének megôrzése; bizonyos élelmiszerek konzerválásának minôségi javítása; élelmiszeripari termékek gyártásának, csomagolásának, tárolásának és szállításának megkönnyítése; bizonyos élelmiszerek érzékelhetési sajátosságainak javítása. Tilos a segédanyagok alkalmazása a következô esetekben: ha a javasolt dózisban veszélyeztetik az emberi egészséget; ha érezhetôen rontják a termék minôségét; ha ezáltal más gyártási vagy mozgatási hibákat próbálnak álcázni; ha a fogyasztót a termék minôsége szempontjából akarják megtéveszteni.

Jelenleg a fogyasztási normákat az EU határozza meg. Egy szakemberekbôl álló politikailag független csoport, az Élelmiszeripari Termékek Tudományos Bizottsága végzi el az elemzéseket és kiértékeléseket, ezek eredményeirôl jelentést tesz az Európa Bizottságnál. A tesztelések olykor néhány évig is eltarthatnak. Olyan kérdésekre keresnek választ, mint például: mérgezô-e az elemzett termék, okoz-e elváltozásokat az újszülötteken, érinti-e a különbözô allergiákban szenvedô személyeket stb.

Csomagolás és címkézés
Az árucímkével való ellátás célja elegendô, ellenôrizhetô és szükséges információkkal látni el a fogyasztót a termékkel kapcsolatban, hogy az választási lehetôség elé állhasson saját pénzügyi helyzetének és elvárásainak megfelelôen, továbbá megismerhesse az esetleges rizikótényezôket. Ezért az árucímkézés kötelezô. A címkére írt információknak tartalmazniuk kell az élelmiszer jellegzetességeit, összetételét, mennyiségét, eredetét, gyártási módszerét, nem szabad félrevezetnie a fogyasztót olyan tulajdonságok sugallásával, amelyek a valóságban nem léteznek. Nem engedélyezett a termékeknek olyan sajátosságokat tulajdoníttatni, amelyekkel betegségeket kezelnek vagy gyógyítanak meg (kivételek az ásványvíz és a különleges élelmezési termékek, amelyeket az egészségügyi minisztérium engedélyezett).

Az árucímkének kötelezô módon tartalmaznia kell az áru kereskedelmi elnevezését, a bedolgozott hozzávalóknak csökkenô mennyiségi sorrendben készült jegyzékét, a becsomagolt termék nettó tömegét, a szavatossági idô lejártának idejét, a raktározási és használati feltételeket.

Konzerválószerek
A konzerválószerek a termék minôségét és ízét ôrzik meg. Ezek használata szinte lehetetlen az iparilag feldolgozott zöldségek és gyümölcsök esetében. A gyártók fôleg a termékek szállítása és tárolása közben fellépô romlásfolyamatok megelôzése érdekében alkalmazzák a konzerválószereket. Figyelemmel kell lenni ezek koncentrációjára, hômérsékleti csírátlanító tulajdonságuk megôrzésére, az élelmiszerek vegyi összetételére, a savtartalomra.

Az oxigén ereje és az oxidálógátlók
Minden élelmiszer veszélybe kerülhet az oxidáció révén. Közismert példa a burgonya vagy az alma héjának eltávolítása és felszeletelése után jelentkezô elfeketedés, amit citromlével lehet kivédeni (ennek C- vitamin-tartalma biztosítja az oxidálódás meggátolását).

Savanyítóanyagok
A mikroorganizmusok többsége képtelen szaporodni savas közegben. Ezért adagolnak sok élelmiszerhez savanyítóanyagokat, amelyek különbözô ízváltozást eredményeznek. A leggyakrabban a citromsavat (hûsítôkben) és a foszforsavat (kola alapú italokban) használják.

Emulzióképzôk
Amikor a vizet és az olajat összekeverik, kénytelenek az emulziót elôsegítô anyagot alkalmazni, amely azonos sûrûséget biztosít. Ilyen termékek a margarinfajták, a kenyér, a fagylalt, a különféle tészták, a túrók, a tejszín vagy éppenséggel a tej.

Édesítôszerek
A gyümölcsök egyszerû cukrokat (glukózt, fruktózt), más termékek (pl. méz) az egyszerû cukrokból összekombinált cukrot tartalmaznak. Minden cukorfajta szénhidrátot és grammonként 4 Kcal-át tartalmaz. A klasszikus cukorfajtákon kívül napjainkban számos, a természetben is megtalálható, de mesterségesen elkülönített édesség ismert (zaharin, szorbit, xilitol, aszpartam stb.), amelyek különleges termékekbe keverhetôk, hogy ezeket olyan személyek is fogyaszthassák, akiknek egészségügyi szempontokból tilos a cukor. Az aszpartam például 200-szor édesebb a klasszikus cukornál, és 1981-beli hivatalos elfogadása óta 90 országban ismert (napi engedélyezett dózisa50 mg/test kg, jó eredményeket értek el vele az elhízás elleni harcban).

Színezôanyagok
Egy élelmiszeripari termék színét olyan természetbôl vett anyagokkal lehet megerôsíteni, amelyeket külön nem szokás elfogyasztani. A színezôanyagok lehetnek természetesek, de mesterségesek is. Utóbbiak arzéntartalma maximum 3 mg/kg, ólomtartalma 10 mg/kg, nehézfémtartalma

40 mg/kg lehet. A nemzetközi elôírások 33 termékre nem engedélyezik a színezôanyagok alkalmazását. Ilyenek: palackozott vizek, tej és tejtermékek, állati és növényi eredetû olajak, tojás és tojástartalmú termékek, liszt, kenyér és péksütemények, cukor, paradicsomszósz, só, kávé, bor, méz stb.

Porhanyítóanyagok
A legfontosabb ilyen vegyi anyagok a szódabikarbóna, a kálium bikarbona és az ammónium-karbonát. A vegyi porhanyítóanyagoknak legkevesebb 12 százaléknyi széndioxidot kell felszabadítaniuk, ami azt jelenti, hogy minimum 23 százaléknyi szódabikarbónát kell tartalmazniuk.

Aromák
Bármely élelmiszeripari termék aromája egyetlen vagy több természetes vagy mesterséges vegyi anyagból tevôdhet össze. Tulajdonképpen négy alapíz különböztethetô meg: édes, keserû, sós és savanyú. A termékhez hozzáadott aromák feladata felerôsíteni a már meglévô természetes ízeket, vagy újakkal látni el különben nagyon tápláló, de szegényes ízkészlettel rendelkezô ételeket.

Zsírok
Általánosan elfogadott tény, hogy a zsírok létfontosságú szerepet játszanak az élelmiszerekben.Valamennyi zsírfajta telített és telítetlen savak keveréke, a különbség közöttük a hidrogéntartalomban rejlik. A természetben sok ételfajta tartalmaz zsiradékot: hús, hal, tejtermékek, dió, növényi olajok stb. A gabonák kevés, a gyümölcsök pedig egyáltalán nem tartalmaznak zsiradékot (kivétel a kókuszdió). Az elkészített ételek közül sok a zsíros. Mivel a zsiradékok elnyelik a fûszereket és más ízesítôket, különleges ízekkel látják el az egyes ételeket. Egészségügyi szempontból sok személy a vaj helyett margarint használ, mert az kevesebb telített zsiradékával nem emeli a befogadó élô szervezet koleszterinszintjét. A lenyelt zsiradék 9 kalória/gramm tartalmú, benne A, D, E és K vitaminok oldódnak fel. Egészséges táplálkozással napi kalóriaszükségletünk 30 százalékát vesszük magunkhoz zsiradék formájában. A szakemberek óva intenek ennek az értéknek a túllépésétôl, mert a szervezetben a normális 200 mg/dl koleszterinszint meghaladását és különbözô megbetegedéseket (szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbetegség stb.) idézhet elô. Tudatosan kell törekedni a gabonafélékben, gyümölcsökben és növényi termékekben bôvelkedô táplálkozási szokások kialakítására.

Az EU-s rendelkezések értelmében az árucímkén fel kel tüntetni a termék zsírtaltalmát (zsírmentes, ha 0,5 grammnál kevesebbet tartalmaz; nagyon kevés zsírtartalmú a max. 3 gramm vagy a normális zsírtartalom 25%-a; kevés zsírtartalom a normális szint 50%-a alatti).

Természetes vagy mesterséges adalékok
Egyes élelmiszeradalékok természetesek, másokat azonban mesterséges úton kell gyártani. (Például az aszkorbinsavat vagy C-vitamint megtaláljuk a narancsban, de elôállíthatjuk laboratóriumi körülmények között is). Biztonsági okokból nem szabad különbségnek lennie a természetes és a mesterséges anyagok között. Egy brit felmérés szerint a Föld lakosságának majdnem fele allergiás tüneteket mutat egyes természetes élelmiszerekkel (tojás, tej, eper, bizonyos fûszerek) szemben. Toxikológusok intenek a mesterséges adalékanyagokra jellemzô elôírások betartására, és erre vonatkozólag pontos biztonsági normák vannak érvényben.

Allergiát leggyakrabban elôidézô rizikótényezôk (csökkenô nagyságrendben): mikroorganizmusok (baktériumok, penész, élôsködôk, vírusok), természetben elôforduló vegyületek, a táplálék elkészítése során jelentkezô vegyületek, növényvédôszerek, adalékok.

Tanácsok az élelmiszerek elkészítéséhez
A mérgezések legnagyobb rizikója az élelmszereknek az elkészítésüket megelôzô manipulálásakor jelentkezik. Ezt az elôírásos hômérsékleti adatok megôrzésével és a kölcsönös megfertôzések elkerülésével lehet elérni. Be kell tartani a receptek elôírásait, illetve az élelmiszeripari árukon található címkék utasításait. A félkész termékek kifagyasztása fokozatosan, a hûtôgép legalsó szintjén történik, nem pedig szobahômérsékleten. Tilos az újrafagyasztás.

Elkészítésük után az élelmiszereket letakarva és a fôvési hômérséklethez közeli hôfokon kell tartani az elfogyasztásukig. A hideg ételeket hûtôszekrényben ajánlatos tárolni. A megfôzött ételeket legfeljebb egyszer szabad újramelegíteni.

Az anyaországi és erdélyi jobb- és baloldali politikai erôk már-már késremenô csatározásaival kapcsolatban egyik ismerôsöm mondása jut eszembe: egy szobor igazi értéke akkor bontakozik ki és válik láthatóvá, ha képzeletben legurítjuk egy hegyoldalon, így megszabadul a fölösleges sallangtól, a giccses cicomáktól. Az RMDSZ közelgô kongresszusa arra késztet, hogy gondolatban én is legörgessem azt az alkotást, amelyet az anyaországi és a román baloldallal szimpatizáló Markó Béla elnök úr által irányított RMDSZ csúcsvezetése több mint tízéves munkával hozott létre, valamint azt, amit Tôkés László püspök úr, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének irányításával a nemzeti jobbközép tömörülés ért el.

Az indítás jó volt. Ekkor a stilizált és az igazi tulipánosok még együtt szülték a terveket, álmodtak számunkra autonómiát, amely nélkül az Európai Unióban is elveszünk. Közösen álmodták meg az anyanyelvi oktatást óvodától az egyetemig, az önálló magyar egyetemet Kolozsváron, a védôhálót sanyarú sorsú nyugdíjasainknak... Dr. Csapó József szenátor aprólékosan ki is dolgozta a Székelyföld autonómia-tervezetét, amely hosszú évek óta megvalósításra vár.

A hatalom ízét mindjobban megszeretô RMDSZ-csúcsvezetés azonban hamar túltett úgymond a románok érzékenységét bántó terveken. Közben évrôl évre, SZKT-ról SZKT-ra, kongresszusról kongresszusra ígértek, fogadkoztak, miközben jó mélyen belesüppedtek a vezetôi bársonyszékekbe.

Az üres mellébeszélések, a "sallangok" lehullása után mi maradt a nagy mûbôl? Mindannyian tudjuk és érezzük. Délvidéki magyarjaink, ha puskaporos hangulatban is, de már lerakták az autonómia alapjait! A felvidéki magyarok a közeljövôben nyitják meg az állami magyar egyetemet Szlovákiában! És mi?

Nos, ez az eredménye az úgynevezett kislépések lagymatag politizálásának, ahol az egyén érdekei elôbbre kerülnek a közösénél. Ezalatt a tiszteletbeli elnök minden követ megmozgatott, ösztönözte, mozgatta, rugdosta az elkényelmesedett vezetôinket, hogy teljesítsék az erdélyi magyarság elôtt vállalt ígéreteiket, de sajnos minden erôfeszítése hiábavalónak bizonyult. Összefogva az anyaországi nemzeti erôkkel, az Orbán kormány több milliárd forintos támogatásával megvalósították a lehetetlent: Erdély földjén két magyar egyetemet is indítottak, kollégiumok, iskolák, öregotthonok, árvaházak, templomok, magyar kulturális központok jöttek létre a négy év alatt. A kedvezménytörvény, a magyar igazolvány több millió magyarban ébresztette újra a jövôbe vetett hitet, próbált segíteni az erdélyi kisiskolások anyagi helyzetén is. Ezek a megvalósítások nem kis mértékben Tôkés László tiszteletbeli elnök céltudatos munkájának köszönhetôk.

Úgy érzem, Markó Béla elnök úr és csapata akkor szolgálná legjobban az erdélyi magyarság ügyét, ha szép csendben átadnák helyüket olyan tettrekész, az ígéreteiket betartó, rátermett vezetôknek, akiket olyan egyenes, ôszinte püspök irányít, akit, ha román lenne, már rég szentté avattak volna.

Péntek László

...no nem a lelôhelyen, hanem a városi szolgáltató háza táján. Utcán, autóbuszon, üzletben tárgyalják az emberek a fûtés gondjait. Nem az egyre emelkedô tarifáról beszélnek, hanem arról, hogy van-e gáz a csövekben, s ha idônként van is nyomása, az valójában milyen gáz.

Nemrég a tévében láttam egy eszmecserét, amelynek során a területi gázelosztó igazgatója kioktatott arról, hogy a földgáz és a metángáz nem ugyanaz. Csak a képzetlen betelefonáló ezt nem tudja. Azt viszont tapasztalja, hogy nem is olyan régen, alig néhány éve egy fürdôkazán vizét 0,4 köbméter gázzal közel 50 fokosra melegítette fel. Ma pedig ugyanabban a kazánban, ugyanazzal az égôvel egy hasonló felmelegítésre egy egész köbméternyi gáz szükségeltetik — a könyörtelenül pörgô fogyasztásmérô szerint. Egy kis családi ház modern hôközpontja –15 fokos külsô hômérsékletnél napi 25–30 köbmétert fogyaszt, az azelôtt elfogyasztott 10–12 köbméter helyett. Tény, hogy a gáz egységára csak egy irányba halad köbméterenként, és nem az energiahordozó kalóriatartalma szerint. Lángja idônként kialszik, miután az ôsszel korszerûsített központi piactér 120-as, rozsdás csöveit 80-as átmérôjû, tartós mûanyag csôvezetékkel helyettesítették.

A kihûlô fûtôtest mellett belémnyilallik: netalán a fogyasztásmérôket is a vállalat hitelesíti? Személyemet az Önök jóindulatába, gondolataimat pedig a fogyasztóvédelmi szervek figyelmébe ajánlom.

Bulbuk Jenô

Kocsis István azon háborog, hogy Medgyessy miniszterelnök részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson (Szabadság, december 3.). Ehhez persze Kocsis úrnak joga van, és ahhoz is, hogy felháborodásának a sajtóban is kifejezést adjon. Az eseményt több szempontból is lehet nézni, vitatni. Van azonban néhány vitathatatlan tény, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az igazság megsértése nélkül.

Azt olvassuk: "Medgyessy képes volt elmenni a budapesti román követségre, hogy Nãstaséval együtt ünnepelje azt a trianoni diktátumot, amely Romániának juttatta Erdélyt, és amit soha egyetlen magyar politikus sem ismert el hivatalosan, a kényszerített aláírás óta". Ne tudná Kocsis István, hogy 1918. december elseje a gyulafehérvári nagygyûlés dátuma; a trianoni békeszerzôdést 1920. június 4-én írták alá, és 1921. július 26-án lépett életbe? Gyulafehérváron még szó sem volt a határok konkrét megállapításáról, a kiáltványba pedig, fôleg a szociáldemokraták nyomására, a nemzetiségek önkormányzatára vonatkozó elôírásokat is belefoglaltak. Ha mindezt tudja K. I., akkor miért mossa össze Gyulafehérvárt Trianonnal? Azért, hogy vadabb színekkel festhesse meg az ellenségképet? Azt viszont kevesen tudják, hogy az erdélyi román vezetôk közül egyeseknek, elsôsorban a szociáldemokratáknak, komoly fenntartásaik voltak az Ókirálysággal való egyesüléssel szemben, feltételekhez szerették volna kötni, de ôket félreállították. Félelmeiket igazolta a Brãtianuék által vezetett Nemzeti Liberális Párt politikája. Errôl nem nagyon olvashatunk sem a magyar, sem a a román irodalomban és sajtóban, mert az etnikai aktivisták és politikai vállalkozók arra törekednek, hogy a két nép minél kevésbé árnyalt, minél inkább leegyszerûsített, minél sötétebb képet alkosson a másikról.

És miért kellene egy aláírt, ratifikált szerzôdést újra és újra "hivatalosan" elismerni? Igaz, hogy az elsô világháború után Magyarországon a revizionizmus állampolitika volt, hajszolt egy újabb háborúba Hitler oldalán, hogy majd ô ad "mindent vissza". Az eredmény ismeretes. De a második katasztrófa után minden józan ember belátta, hogy a határok tologatása nem megoldás. Se Németország, se Finnország, se Lengyelország, se Szlovákia felelôs tényezôi nem foglalkoznak ilyen gondolattal. A megoldás az Egyesült Európa lesz, ahol a határok elvesztik jelentôségüket. Sajnos vannak felelôtlen elemek, akik a régi, túlhaladott fogalomrendszerben gondolkodnak; ezzel nagy kárt okoznak, mert táplálják a bizalmatlanságot, a feszültséget, félelmet, elôítéletet, és ezáltal éppen helyzetünk javulását késleltetik.

Az sem igaz, hogy a találkozó a "román nemzeti ünnep, december elseje alkalmából" jött volna létre. A két miniszterelnök az országaik kapcsolatait érintô kérdések megbeszélésére ült össze, és úgy adódott, hogy erre jó alkalom volt Nãstase budapesti tartózkodása. Különben ô is megkapta a magáét a saját szélsôségeseitôl: "hogy nem szégyelli a nemzeti ünnepet éppen Magyarországon tölteni!" Tegyük hozzá, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök és Emil Constantinescu államelnök után Ion Iliescu is üdvözölte a romániai magyarokat március 15-e alkalmából, pedig a 12 pontban felsorolt követelések között ott volt Erdélynek Magyarországgal való egyesítése is.

A diplomáciában kiemelt szabály az udvariasság, amely gyakran az elvek felett áll. Semmi kétségem, hogy Nagy-Britannia felelôs tényezôi üdvözlik az Amerikai Egyesült Államokat a Függetlenség napja alkalmából, pedig az éppen az angol gyarmatosítók feletti gyôzelemre emlékeztet. Ugyanígy üdvözlik a királyságok Franciaországot július 14-én, a polgári forradalom emlékére szentelt napon, vagy köszöntötték diplomáciai úton a kapitalista országok a Szovjetuniót november 7-én.

Ha a haza érdekérôl van szó, a szimbolikus értékek gyakran a háttérbe szorulnak. A XVI. század végén Franciaországban véres vallásháború dúlt. Hogy ennek véget vessen, IV. Henrik, aki addig a hugenották vezetôje volt, áttért katolikus hitre, de biztosította a protestánsok jogait is. Tôle származik az a mondás, hogy "Párizs megér egy misét". Üdvös tevékenységének az lett a köszönete, hogy egy fanatikus katolikus megölte. Nos, ha Medgyessynek sikerül csökkenteni a feszültséget a két állam között, ami mindkét fél, de fôleg a romániai magyarok érdeke, ez megér egy koccintást Nãstaséval. Engem nem háborít fel, hogy Kocsis István felháborodik. Tudomásul veszem, hogy van, aki érzelmi alapon politizál. Ám legyen. De a stílusát nagyon nem szeretem. Finoman szólva szerénytelenségre vall, hogy a "magyarországi és erdélyi politikusok vakságát, politikai analfabetizmusát" emlegeti, "balga magyar miniszterelnökrôl" beszél. Ha valamivel nem ért egyet, mert nem érti meg, gyalázatot, árulást kiált. Elhamarkodott ítélet helyett helyesebb lett volna elemezni az esetet, helyzetet, és elgondolkozni felette. Nem biztos, hogy a felháborodott embernek igaza van. Fôleg, ha közben még csúsztat is.

Fey László

Hûséges olvasójuk igyekszem lenni, már amennyire tudok. Ugyanis a Szabadságot úgy kapom meg, hogy egy kolozsvári rokonunk összegyûjti, és 2–3 havi mennyiséget átküld ide valakivel. Elég szomorú, hogy a földteke túlsó oldalán készült lapok itt megtalálhatók, de a szomszédban készült, saját nyelvû lapot nem kapom meg. Azért írok Önöknek, hogy megköszönjem ezt az újságot, amiben mindent megtalálok: politikát, mûvészetet, tájleírást és minden egyebet. És köszönöm azt a fordulatos, szép stílusú nyelvet is, amely "fölüdíti" az embert. Nem írok ki neveket, hiszen akkor fölsorolhatnám az egész szerkesztôséget. Adjon a jó Isten erôt, hogy minél tovább folytathassák ezt a munkát.

Mrena Mátyás, Budapest

A hír szerint egy új törvénytervezet értelmében, amelyet Adrian Marasoiu államtitkár, a 2001/10. kárpótlási törvény végrehajtásáért felelôs hatóság elnöke dolgozott ki, a román állam 2005 és 2015 között fogja kifizetni az államosított ingatlanokért megítélt kárpótlási összegeket. Az a több mint 60 ezer érintett személy, akiknek ingatlanjait 1989 elôtt kobozta el a kommunista rezsim, és amelyeket nem kaphattak vissza, 2005-tôl kezdôdôen részesülhetnek a kárpótlásban. A térítés részletekben történik, legkevesebb tíz évre leosztva. A benyújtott igényléseket egy 2003-ban létrehozandó központi bizottság elemzi majd, amely a kérdéses épületek értékét, szakértôk segítségével, várhatóan másfél év alatt becsüli fel. 2004-ben jöhet létre a szükséges pénzalap, amelybôl 2005-tôl megkezdôdhetnek a kifizetések, meghatározott százaléknyi évi törlesztés formájában. A tervezetet a kormány várhatóan január 15-én hagyja jóvá.

Ehhez a hírhez fûznék néhány megjegyzést.

1. Ez a törvény azt jelentené, hogy 25 évvel a rendszerváltás után Romániában még a kommunista rendszerben államosított ingatlanok ügye rendezetlen lenne, ami egyben az egyik alapfeltétele az unióba való bejutásnak.

2. Ha ezelôtt 10 évvel felbecsült árakat kellene fizessünk az ingatlanokért, akkor nem lenne lakásprobléma az országban.

3. Az érték 10%-ának évi fizetése még a kamatokat sem fedezné, a mai inflációs mértéket számolva. (A bank ennél sokkal többet ad, és még a tôke is megmarad.)

4. Ha a kormány lakbéreket fizetne, még akkor is magasabb összegeket kellene fizetnie az infláció kiegyenlítésére, különös tekintettel az elkövetkezô évekre.

5. Egy olyan központi bizottság elemzi majd az ingatlanok értékét, amelynek munkájához semmiféle információnk nincs, és amelynek kizárólag az ingatlanok értékének alábecsülése lesz a célja, és nem látom, milyen fórum elôtt vitathatnánk a becsült összegeket.

6. Egy ilyen aljas törvénytervezetet a parlament elé terjeszteni legalább olyan szégyen, mint a kommunisták eredeti államosítása volt.

7. Követelni kell Adrian Marasoiu államtitkár lemondását.

Horváth Tholdy Péter

György Ilona, Kolozsvár: Köszönjük jókívánságait — egyúttal minden kedves olvasónknak, akik levélben is megírták kedves, munkánkat bátorító gondolataikat. Reméljük, hogy valóban továbbra is eleget tudunk tenni olvasóink elvárásainak.

Orosz Zoltán, Kolozsvár: Lehet, hogy több olvasónk kételkedik abban, hogy számunkra, a Szabadság elôállítói, megalkotói, létrehozói számára közömbös vagy fájdalommentes volt az év végi árdrágítás. Ugyanúgy átéreztük, mint Önök, hiszen nem akarjuk az olvasók, elôfizetôk lemorzsolódását, hiszen éppen Önöknek dolgozunk, az olvasók által és révén létezünk. Az újságban egyébként vezércikkben írtuk meg ezt a kényszerû drágítást: hatalmas költségeket jelent a papírvásárlás, nyomtatás, terjesztés együttesen, amelyekhez még hozzáadódnak az ismert kiadások (felszerelések, energia, bérek stb.). Emellett eleget kell tennünk a januártól érvényes minimálbér-kifizetési kötelezettségnek is, hiszen sajnos, legtöbbünk alig keresi meg ezt az összeget. Január elején pedig azért nem jelent meg néhány napig a lap, mivel sem a nyomda, sem a lapterjesztôk nem dolgoztak, de ezt is idejében közöltük. A számunkra kijutó napi hajsza és stressz ellenére ez a kiesés egyeseknek lehet, hogy soknak tûnt. Lapunk már korábban megnövekedett terjedelmében igyekszünk behozni a lemaradást.

Az idei nyári szezonban több mint 350 román dolgozhat az olasz tengerparton, akiket január 14–16-án választ ki a jelentkezôk közül a munkaerôvándorlási hivatal. A szezonmunkások Udine tartomány szállodáiban fognak dolgozni havi 770–900 eurós nettó keresetért. A szerzôdéseket a május–szeptember idôszakban kötik meg. A vendégmunkásoknak gasztronómiai, szállodaipari és minimális olasz (a recepciós beosztásban dolgozóknak +német) nyelvismerettel kell rendelkezniük, valamint két évnyi szakmai jártasságot is magukénak kell tudniuk.

A temesvári lábbeligyárat mûködtetô olasz Geox cég elnökét, Mario Moretti Polegatot választották az elmúlt év legsikeresebb befektetôjének. A kitüntetô címet elsôsorban saját találmányú új cipôgyártási technológiájának alkalmazása miatt adományozták a befektetônek.

Január 3-tól országszerte beindult az önkormányaztok által elôírt helyi adók és illetékek kifizetése. Annak ellenére, hogy erre három hónap áll rendelkezésükre, sok állampolgár már az elsô napokban sorban állva tett eleget kötelességének.

A Kolozs Megyei Pénzügyigazgatóság közleménye értelmében mindazok a személyek, akik magántevékenységet folytatnak (a taxizás kivételével) vagy magántulajdonú szellemi munkából szereznek jövedelmet, jogukban áll a nettó jövedelmüket reális rendszer alapján határoztatni meg. Ennek érdekében január 31-ig kérést kell benyújtani a tevékenység szerinti pénzügyi körzethez, és ez a választás kötelezôen érvényes marad az egész pénzügyi évben. Amennyiben a következô évben nem adnak be lemondási kérvényt, ez a reálrendszer marad érvényben.

Bôvebb felvilágosítást a következô forrásokból lehet szerezni: a pénzügyi igazgatóság helyi metodológiai szolgálatának tisztviselôitôl; a Kolozs Megyei Pénzügyi Igazgatóság telefonjai: 198-883, 199-626, 191-670/194 naponta 8–16 óra között; interneten a www.mfinante.ro honlapon; a pénzügyminisztérium szaktanácsadói irodájától (tel.: 411-40-33, 411-40-48).

A Fehér Ház hétfôn közölte, hogy Bush elnök új gazdasági csomagja nyomán 92 millió adófizetô átlagosan 1083 dollárral kevesebb adót kell, hogy fizessen. A várakozások szerint az adócsökkentések serkentik a lakossági fogyasztást és a beruházásokat, s egyben javítják Bush újraválasztási esélyeit.

A Reutersnek nyilatkozó források szerint az adócsökkentési csomag a következô tíz év során 670 milliárd dollárjába kerül az amerikai büdzsének. Ez nagyjából a duplája a korábbi elképzelések alapján készült becsléseknek.

Bush elnök kedden Chicagóban ismerteti a csomag részleteit. Az ellenzéki demokraták szerint a csomag gazdaságösztönzô hatása csekély lesz, viszont jócskán növeli a költségvetési hiányt, és a magas keresetûeknek kedvez. Becsléseik szerint a Bush által javasolt adócsökkentés összegének 25 százaléka az évi egymillió dollárnál többet keresôk zsebébe vándorol.

A Bush csomag központi eleme az osztalékok után fizetett adó azonnali eltörlése lenne. A Fehér Ház becslése szerint a következô tíz évben ez 380 milliárd dollár adóbevétel-kiesést jelent, s nagyjából átlagosan 10 százalékkal ugraszthatja meg a részvényárfolyamokat. Az osztalékadó eltörlése 35 millió amerikait érinthet, ezek közül 10 millió a nyugdíjas, s az ô szavazataik nagy szerepet játszhatnak majd a 2004-es elnökválasztásokon.

A részvénypiac is kedvezôen fogadta az adócsökkentési tervet: a Dow Jones Industrial index hétfôn 171,88 ponttal emelkedett.

Kedden tovább esett a kôolaj ára a szabadpiacon annak hatására, hogy az OPEC jelentôs termelôi napi 1,5–2 millió hordós termelésnövelést terveznek. Errôl már elkezdték a tárgyalásokat, és a döntést lehetséges, hogy már a jövô héten meghozzák — közölte az olajkartell egyik illetékese. Hozzátette: a kitermelés növelésében olyan jelentôs független termelôk, mint Oroszország, Mexikó és Norvégia is részt vesz, hogy pótolják az öt hete tartó venezuelai sztrájk okozta kínálati kiesést. A világ ötödik legnagyobb olajexportôr országának kivitele napi 500 ezer hordóra esett vissza, a novemberi napi 2,7 millió hordóról.

A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyûolajfajta a legközelebbi, februári határidôre közép-európai idô szerint kedd reggel hordónként 31,60 dollár volt a New York-i árutôzsde (NYMEX) Szingapúrban folytatódó elektronikus ACCESS-jegyzésében, 50 centtel kevesebb hétfôi New

York-i zárónál. Hétfôn 98 centet esett ez a kontraktus.

Az ólmozatlan normálbenzin a legközelebbi, februári határidôre gallononként (3,78 liter) 0,8850 dollár volt kedd reggel a szingapúri ACCESS-ben, 0,30 centtel drágult a hétfôi NYMEX-záró árhoz képest. Hétfôn 3,70 centettel 88,20 centre csökkent.

Az északi-tengeri Brent könnyûolaj a legközelebbi, februári határidôre hordónként 57 centtel lett olcsóbb hétfôn, és 30,20 dolláron zárt a londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE). Pénteken 30,77 dollár volt ez a határidô.

Január 7., kedd

Január 8., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 34 934 lej, 1 USD =33 558, 1 magyar forint = 148 lej.

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet szerint a világ legerôsebb bajnoksága 2000-hez és 2001-hez hasonlóan a spanyol Primera Division. Az NB I. két helyet javítva a 37. helyezett, az A-osztály ezzel szemben 8 helyet esett vissza és csak 45.

Az IFFHS a 2002. január 1-je és december 31-e közötti idôszak hazai és nemzetközi eredményei alapján készítette el rangsorát. Az 1–5. helyen nincs változás az egy évvel ezelôttihez képest. Feltûnô a görög, mexikói és cseh pontvadászat elôretörése, valamint a brazil bajnokság jelentôs visszaesése.

A 2002-es legerôsebb labdarúgó bajnokságok rangsora (zárójelben a 2001-es helyezés): 1. (1.) Spanyolország 1209 pont, 2. (2.) Anglia 1183, 3. (3.) Olaszország 1119, 4. (4.) Németország 1053, 5. (5.) Argentína 756, 6. (7.) Franciaország 742, 7. (10.) Görögország 716, 8. (13.) Mexikó 707,5, 9. (6.) Brazília 706, 10. (16.) Csehország 704,5, ...37. (39.) Magyarország 348, ... 45. (37.) Románia 312.

Az eddigi listavezetôk: 1991–1996, 1998–1999: Olaszország, 1997: Németország, 2000— 2002: Spanyolország.

A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet, az IFFHS felmérése szerint a 2002-es élvonalbeli pontvadászatokban a bolíviai Joaquin Botero volt a legeredményesebb.

A Bolivar La Paz 25 éves csatára 49 találattal nyert, míg honfitársa, a "címvédô" Jose Alfredo Castillo 46-tal csak 2. lett. A magyar bajnokság legjobbja, Tököli Attila (Dunaferr/FTC) 28 találattal holtversenyben a 10. helyen végzett.

A leghatékonyabb támadó 1999 után másodszor a brazil Mario Jardel lett: a Sporting Lisboa csillaga 30 meccsen szerzett 42 góllal 1,4-es átlagot produkált.

A legeredményesebb játékosok: 1. Joaquin Botero (bolíviai, Bolivar La Paz) 49 gól, 2. Jose Alfredo Castillo (bolíviai, Santa Cruz) 46, 3. Mario Jardel (brazil, Sporting Lisboa) 42, 4. Sebastian Washington Abreu (uru- guayi, Nacional/Cruz Azul) 38, 5. Sebastian Gonzalez Valdes (chilei, Colo Colo/Atlante) és Christian Reynaldo (bolíviai, Real Potosi) 31, 7. Wesley Sonck (belga, Genk) és Juan Carlos Plata (guatemalai, Municipal) 30, 9. Henrik Larsson (svéd, Celtic Glasgow) 29, 10. Tököli Attila (Dunaferr/FTC), Christian Gimenez (argentin, Lugano/Basel) és Ricard Nunez (uruguayi, Grasshoppers) 28.

A leghatékonyabb játékosok:

1. Jardel 42 gól/30 mérkôzés, 1,4-es átlag, 2. Botero 49/39, 1,256, 3. Castillo 46/38, 1,211, 4. Peter Ijeh (nigériai, FF Malmö) 24/23, 1,043, 5. Abreu 38/38, 1, 6. Naohiro Takahara (japán, Jubilo Iwata) 26/27, 0,963, 7. Sonck 30/32, 0,938, 8. Ruud van Nistelrooy (holland, Manchester United) 23/26, 0,885, 9. Christian Vieri (olasz, Interna- zionale) 22/25, 0,880 10. Larsson 29/33, 0,879 ...Tököli 28/32 0,875.

• Pierluigi Collina sorozatban ötödször lett az év játékvezetôje a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet szerint. Az olasz bíró ezzel megelôzte Puhl Sándort, aki 1994 és 1997 között négyszer végzett az 1987 óta minden évben megrendezett szavazás élén.

A 42 éves Collina rekordot jelentô 222 ponttal érdemelte ki újra a kitüntetô címet a svájci Urs Meier és a dán Kim Milton Nielsen elôtt. Többek között az döntött a javára, hogy ô fújta a sípot a koreai-japán közös rendezésû világbajnokság Brazília–Németország (2–0) döntôjében.

2002 legjobb játékvezetôi: 1. Collina (olasz) 222 pont, 2. Meier (svájci) 72, 3. Milton Nielsen (dán) 47, 4. Frisk (svéd) 38, 5. Dallas (skót) 21, 6. Acosta (kolumbiai) 20, 7. Merk (német) 18, 8. Bujszaim (egyesült arab emírségekbeli) 11, 9. Melo Pereira (portugál) és, Veissiere (francia) 8–8.

• Az olasz labdarúgó-bajnokság 13. fordulójából elhalasztott Torino–Atalanta mérkôzésen nem bírtak egymással a csapatok, 1–1-es döntetlen született, amely egyik csapatnak sem felel meg: a pontosztozkodás után továbbra is mindkét gárda kiesô helyen áll.

• Szintén elmaradt mérkôzéseket játszottak le a Serie B-ben, pontosabban a bajnokság kezdésének tolódása miatt elhalasztott 2. fordulót. Eredmények: Ascoli–Vicenza 1–4, Genoa–Ternana 1–1, Lecce–Catania 1–0, Livornó–Cagliari 1–0, Messina–Salernitana 2–0, Nápoly–Ancona 1–1, Triestina–Siena 2–1, Venezia–Bari 1–1, Verona–Cosenza 1–0, Palermo–Sampdoria 0–0.

A sorrend:

1 Triestina 17 9 5 3 27–17 32

2 Lecce 17 7 9 1 22–14 30

3 Livorno 17 9 2 6 22–14 29

4 Siena 17 7 8 2 18–13 29

5 Sampdoria 17 7 7 3 20–14 28

6 Messina 17 7 4 6 26–22 25

7 Ternana 17 7 4 6 18–17 25

8 Cagliari 17 7 4 6 17–19 25

9 Ancona 17 5 8 4 22–21 23

10 Vicenza 17 5 8 4 25–24 23

11 Palermo 17 6 5 6 18–21 23

12 Genoa 17 5 6 6 20–18 21

13 Verona 17 5 6 6 23–21 21

14 Ascoli 17 5 6 6 17–18 21

15 Venezia 17 5 6 6 17–19 21

16 Catania 17 5 3 9 20–28 18

17 Bari 17 2 10 5 13–16 16

18 Cosenza 17 4 4 9 16–22 16

19 Napoli 17 2 8 7 18–27 14

20 Salernitana 17 3 3 11 14–28 12

(balázs)

Az 1 millió dollár összdíjazású dohai tenisztornát megnyerô osztrák Stefan Koubek az elsô éllovasa a férfiak világbajnoki pontversenyének, amely 96 játékost rangsorol, köztük van Sávolt Attila és Adrian Voinea is.

Korábban a francia Fabrice Santoro (2000-ben végül a 31. helyen kötött ki), a chilei Marcelo Rios (2001, 38.) és a marokkói Junesz el-Ajnaui (2002, 22.) volt az idény elsô listavezetôje. Vagyis az elôjelek szerint Koubek sem lesz december elejére a legjobbak között.

ATP Race: 1. Koubek (osztrák) 50 pont, 2. Davigyenko (orosz) Gambill (amerikai) és Srichaphan (thaiföldi) 35–35, 5. Vliegen (belga) 25, 6. Kucera (szlovák) 24, 7. el-Ajnaui (marokkói) és Juzsnyij (orosz) 22–22, 9. Chela (argentin), Krajicek (holland), Lisnard (francia) és Adrian Voinea (román) 15-15, 13. Vinciguerra (svéd) 14, 14. Federer (svájci), Santoro (francia) és Vicente (spanyol) 12-12, ...54. Sávolt Attila 1.

A hagyományos világranglista élcsoportja: 1. (1.) Hewitt (ausztrál) 4485 pont, 2. (2.) Agassi (amerikai) 3395, 3. (3.) Szafin (orosz) 2845, 4. (4.) Ferrero (spanyol) 2740, 5. (5.) Moyá (spanyol) 2630, 6. (6.) Federer 2590, 7. (7.) Novak (cseh) 2331, 8. (9.) Costa (spanyol) 2090, 9. (8.) Henman (brit) 2065, 10. (10.) Roddick (amerikai) 2045.

• Az elmúlt heti tornák nem hoztak nagyobb változást a nôi teniszezôk világranglistáján: továbbra is a Williams-nôvérek, Serena és Venus állnak az élen. A legjobb magyar a 90. Mandula Petra.

WTA-ranglista (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) S. Williams (amerikai) 6080 pont, 2. (2.) V. Williams (amerikai) 4942, 3. (3.) Capriati (amerikai) 3796, 4. (4.) Clijsters (belga) 3557, 5. (5.) Henin-Hardenne (belga) 3163, 6. (6.) Mauresmo (francia) 3068, 7. (7.) Szeles (amerikai) 2952, 8. (8.) Hantuchova (szlovák) 2667,75, 9. (9.) Dokic (jugoszláv) 2506, 10. (10.) Hingis (svájci) 2348, 11. (11.) Miskina (orosz) 1908, 12. (12.) Davenport (amerikai) 1795, 13. (13.) Rubin (amerikai) 1752, 14. (14.) Maleeva (bolgár) 1701, 15. (15.) Schnyder (svájci) 1691, 16. (17.) Farina-Elia (olasz) 1596, ...90. (90.) Mandula Petra 407,50, ...107. (107.) Kapros Anikó 333,25, ...121. (121.) Gubacsi Zsófia 273,75, ...138. (138.) Marosi Katalin 237,50, ...162. (163.) Czink Melinda 195, ...171. (170.) Kuti Kis Rita 190,25.

Továbbra is a Kis Sándor, Czeglédi Péter páros szerepel a legjobban a magyarok közül a 25. Dakar Ralin. Az elsô hosszabb sivatagi szakaszon a kettôs huszonnyolcadikként ért célba, és összetettben az elôkelô 23. helyen várja a folytatást.

5. szakasz (Tózar — el-Borma, 494 km, 285 km gyorsasági): autósok: 1. Maszuoka, Schulz (japán, német, Mitsubishi) 2:31:59 óra, 2. Peterhansel, Cottret (francia, Mitsubishi) 2:20 p hátrány, 3. Sinozuka, Delli-Zotti (japán, francia, Nissan) 8:14 p h., ...28. Kis, Czeglédi (Nissan) 48:19 p h. Összetettben: 1. Maszuoka, Schulz 3:37:25 óra, 2. Peterhansel, Cottret 55 mp h., 3. Sinozuka, Delli-Zotti 10:49 p h., ...23. Kis, Czeglédi 58:33 p h.

Január elsô hetében a Négysáncverseny három állomására került sor, közülük az utolsó hétfôn ért véget. Ezen dôlt el, hogy négy év után újra Janne Ahonen nyerte a síugrók hagyományos Négysáncversenyét.

• A szlovén Primoz Peterka nyert az 51. síugró Négysáncverseny második állomásán, Garmisch-Partenkirchenben, ezzel megszakította Sven Hannawald sikerszériáját. A német sztár a legutóbbi kiírás mind a négy viadalán diadalmaskodott, majd a mostani sorozatban Oberstdorfban sem talált legyôzôre. Ezúttal azonban csak a 12. helyen végzett.

• A verseny harmadik állomásán, Innsbruckban, a finn Janne Ahonen gyôzött, így megerôsítette vezetô helyét az összetettben. Meglepetésre az osztrák Florian Liegl lett a második, honfitársa, Martin Höllwarth pedig a harmadik. Sven Hannawald negyedikként, míg a garmisch-partenkir-cheni nyertes csak tizenötödikként zárt.

• A finn sportoló az 51. viadal utolsó állomásán, az ausztriai Bis-chofschofenben a 4. helyen végzett, az összetettben a legutóbbi két kiírás végsô gyôztese, a német Sven Hannawald (2001–2002) és a lengyel Adam Malysz (2000–2001) követi a dobogón.

Az idei eredmények:

2. állomás: 1. Peterka (szlovén) 264,6 pont (123,5, 123 m) 2. Goldberger (osztrák) 261,1 (121,5, 123) és Malysz (lengyel) 261,1 (121, 123,5), 4. Ljökelsöy (norvég) 256,1 (122, 122,5), 5. Ahonen (finn) 255,6 (123, 129), ...12. Hannawald (német) 235,1 (118, 124).

3. állomás: 1. Ahonen (finn) 227,5 pont (122, 115,5 m), 2. Liegl (osztrák) 218,7 (121,5, 112,5), 3. Höllwarth (osztrák) 216,6 (118,5, 113,5), 4. Hannawald (német) 215,7 (114,5, 117,5), 5. Widhölzl (osztrák) 214,4 (118,5, 112), 6. Malysz (lengyel) 211,9 (118,5, 112).

4. állomás: 1. Romören (norvég) 263,1 pont (126,5 és 130,5 m), 2. Kofler (osztrák) 262,4 (125,5, 130) és Hannawald (német) 262,4 (128,5, 127) 4. Ahonen (finn) 259,3 (130, 123,5).

A Négysáncverseny végeredménye: 1. Ahonen 999,9 pont, 2. Hannawald 976,3. 3. Malysz (lengyel) 959,7. A Világ Kupa állása 12 viadal után: 1. Ahonen 682 pont, 2. Höllwarth (osztrák) 650, 3. Malysz 557, 4. Widhölzl (osztrák) 500, 5. Hannawald 476.

• A síugró Világ Kupa legjobbjainak kereseti listája a Négysáncverseny (és 12 viadal) után: 1. Martin Höllwarth (osztrák) és Janne Ahonen (finn) 66 644 euró, 3. Sven Hannawald (német) 53 933, 4. Primoz Peterka (szlovén) 41 223, 5. Sigurd Pettersen (norvég) 35 727, 6. Andreas Widhölzl (osztrák) 32 978.

Kostelics-diadal született az alpesi sí Világ Kupa mindkét mûlesikló versenyén: az olaszországi Bormióban Janica, a szlovéniai Krajnska Gorán bátyja, Ivica gyôzött.

Az eset kuriózumnak számít a VK történetében, hiszen korábban még soha nem fordult elô, hogy egy testvérpár tagjai ugyanazon a napon tudjanak nyerni.

A nôk között élen álló Janica Kostelic triplán örülhetett, hiszen éppen 21. születésnapját ünnepelte.

Eredmények, mûlesiklás: nôk: 1. J. Kostelics (horvát) 1:36,74 perc, 2. Görgl (osztrák) 1:38,82, 3. Pa:rson (svéd) 1:38,90. A szakági VK állása: 1. Kostelics 530 pont, 2. Pärson 278, 3. Pascal (francia) 258. Az összetett VK állása: 1. Kostelics 1055, 2. Putzer (olasz) 569, 3. Dorfmeister (osztrák) 520.

Férfiak: 1. I. Kostelics (horvát) 1:44,71, 2. Schönfelder (osztrák) 1:44,98, 3. Vidal (francia) 1:45,03. A szakági VK állása: 1. Kostelics 218, 2. Schönfelder 180, 3. Vidal 145, Az összetett VK állása: 1. Miller (amerikai) 578, 2. Eberharter (osztrák) 555, 3. Defago (svájci) 414,...13. Kostelics 252.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]