2003. január 9.
(XV. évfolyam, 4. szám)

A megváltozott törvényes rendelkezések miatt ismét fejetlenség uralkodik a kolozsvári polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó adóhivatalnál. Újabban kérik a tulajdonos személyi számát, a tavalyi nyugtát és a belterületen kívül esô telkekért is adó jár. Az államnak járó pénzt a városi tanács 1999 óta nem emelte, egy tavalyi kormányrendelet viszont átlagosan megkétszerezte az adókat és illetékeket. Lapunk már foglalkozott e kérdéssel. Olvasóink kérésére most annak néztünk utána, hogy mutat az új helyzet a gyakorlatban.

A helyi adókról és illetékekrôl szóló tanácsi határozatot december 12-én, a törvény elôírta határidô elôtt néhány órával fogadták el az önkormányzati képviselôk, mivel a polgármester nem volt hajlandó elismerni a döntéshozó testületet. Lévén, hogy a kolozsvári — és több más — helyi tanács több éve nem emelte az adókat és illetékeket, a 2002. szeptember 10-én életbe lépett 36-os számú kormányrendelet a helyi adókat akkora értékre emelte, hogy az Kolozsváron átlagosan 80–100 százalékos növekedéssel ér fel. Újdonságnak számít, hogy idéntôl a város külterületén található termôföldért, építkezésre alkalmas telekért, legelôért is fizetnünk kell.

Pop Corneliu, a városháza adóhivatalának osztályvezetôje arról tájékoztatta lapunkat, hogy a személyi szám bemondása ezután kötelezô lesz az adófizetésnél. — Ez az egyetlen biztos elem, amellyel azonosítani tudunk valakit, és más hivatalokkal egységesített adatbázisunkkal felmérjük, pontosan mennyivel tartozik nekünk — mondta Pop. Hozzátette: ezzel a módszerrel könnyû nyakon csípni azokat, akik adósai az államnak. — A tavalyi nyugtát azért kérjük, mert a 36-os kormányhatározat teljesen új számítási rendszert vezetett be, amely új számítógépes adatkezelési és adattárolási program telepítésére kötelezett bennünket. Az adatok átmentése a régibôl az új programba nem zajlott zökkenômentesen, bizonyos számok elvesztek. Egyébként akkor is ki lehet fizetni az adót, ha valaki véletlenül nem tudja felmutatni a tavalyi nyugtát.

Azok, akiknek több mint egy lakásuk van, több adót fizetnek: a második lakásért 15, a harmadikért 50, a negyedikért pedig 75 százalékkal többet. Akinek öt vagy ennél több lakása van, ezekért kétszeres adót fizet, függetlenül attól, hogy ez(ek) a város melyik részén található(k). A több mint egy lakással, ingatlannal rendelkezô személyeknek (még akkor is, ha csupán résztulajdonosok) nyilatkozatot kell leadniuk az adóhivatalnál.

Victor Rãdoi adóhivatali igazgató szerint az ingatlanok esetében a fizetendô összeg ezek adózandó értékének 0,2 százaléka. Az értéket a település besorolása (kisváros, nagyváros, fôváros), illetve a fekvési övezet határozza meg. A városházától kapott tájékoztató szerint idén az A övezetben található 1 szobás (30 m²) lakásért (több mint három emeletes vagy 8 lakással rendelkezô tömbházban) 439 ezer lejt kell fizetnünk. További adók: B zóna 420 ezer lej, C övezet 401 ezer lej, D zóna 382 ezer lej. Ugyanilyen feltételek mellett kétszobás (50 m²) lakásért az A zónában 731 400 lejjel, a B övezetben 699 600-zal, a C zónában 667 800 -zal, a D övezetben pedig 636 ezer lejjel tartozunk a városháza adóhivatalának. Három szoba (80 m²): A övezet 1 171 000, B övezet 1 120 000, C övzet 1 069 000, D övezet 1 018 000. Négy szoba (100 m²) A zóna 1 462 800 lej, B zóna 1 399 200 lej, C zóna 1 335 600 lej, illetve D zóna 1 272 000 lej.

A telekadó négyzetméterenként a következôképpen alakult: A övezet 4900 lej, B zóna 3700 lej, C övezet 2500 lej, D zóna 1200 lej. Amint arról már több ízben is beszámoltunk, idéntôl a városhoz tartozó külterületekért is fizetni kell. Eszerint: építkezésre alkalmas telek az I-es övezetben négyzetméterenként 50 lej, a II-es zónában 45 lej; szántóföld esetében: I. 75 lej, II. 60 lej.

Idén az 1289 köbcentiméteres Dacia személygépkocsi adója 174 000 lej lesz.

Korábban Pálffy Károly RMDSZ-es önkormányzati képviselô, a városi tanács pénzügyi bizottságának tagja arról számolt be a Szabadságnak, hogy az adónövelést a már említett 36-os számú kormányhatározat tette szükségessé.

Lapunk kérdésére válaszolva Victor Rãdoi, a városháza adóhivatalának igazgatója kifejtette: a kormányhatározat pontosan meghatározza, a városi tanácsoknak hogyan kell megszabniuk a helyi adókat és illetékeket, és ezen nem lehetett módosítani.

Megtudtuk: ezután az adókulcs meghatározásánál figyelembe veszik a lakás vagy ház fekvését. — A központi házakért többet, míg a külvárosiakért kevesebbet kell majd fizetni — mondta Pálffy. Fizetni kell a városhoz tartozó külterületeken lévô telkekért is. Amennyiben építkezésre alkalmas telekrôl van szó, az adó 50 lej/m², legelô 75 lej/m², szôlôs 125 lej/m², erdô 75 lej/m², gyümölcsös esetében pedig 150 lej/m².

A reklámadó a szerzôdés értékének 1 százaléka. A reklámtáblákért négyzetméterenként 64 ezer lejjel, a cégtáblák esetében pedig ugyancsak négyzetméterenként 120 ezer lejjel tartozunk az államnak. A reklámszerzôdések esetében az illetéket minden hónap 10-ig kell befizetni, a pannók esetében elôre a használati idô függvényében.

Mindazok, akik március 15-ig teljes egészében kifizetik a helyi adót, 10 százalékos kedvezményben részesülnek.

Kiss Olivér

Az ünnepek utáni hóesés Szilágy megyében nem okozott különösebb gondot az útkarbantartó vállalatnak. Természetesen a dombosabb vidékeken, a kaptatókon nehéz volt a közlekedés, de majdnem mindenütt legtöbb egy fél nap alatt sikerült járhatóvá tenni az utakat, tájékoztatta a Szabadságot Csóka Tibor alprefektus.

Hétfôn és kedden a Zilah–Kolozsvár közötti útszakaszon a meszesi hágón jobban kellett ügyelni, mert kissé síkossá vált az út, de rövid idô alatt ezt is felszórták. Nehézséget jelentett a Zilah — Vártelek közötti komoly emelkedô, amelyet folyamatosan tisztítani kellett. A megyében egyébként csak Kusalyból jelentettek kisebb hótorlaszokat, a megye minden útja járható maradt. Korántsem találkozhattunk olyan esetekkel, mint a megboldogult diktatúra alatt, amikor a volt Scînteia egyik zilahi tudósítására hivatkozva betiltották a kisautók téli közlekedését. Akkor kétméteres volt a hó a szilágyfôkeresztúri lejtôn, igaz, hosszában.

Zilahon a kedd reggeli órákban volt nehezebb a közlekedés, de a fôutakat délelôttre letisztította a város közterület-fenntartó vállalata. Csak a meredekebb mellékutcákban volt nehéz a közlekedés, de délutánra ezeket is letisztították. Mindemellett a gyalogosközlekedés vált nehezebbé, mert a legtöbb helyen az úttestrôl a járdára tolták a havat a hókotrók, ezért a gépkocsivezetôk nem kis bosszúságára a gyalogosok is inkább az úttesten közlekedtek a keskenyebb járdák helyett. A megyei kórház sürgôsségi osztályán is inkább alkoholos kómában lévô betegeket kellett kezeljenek, mint kéz- vagy lábtöréseket.

Csóka Tibor alprefektus elmondta, hogy az idei tél egyelôre nem okozott különösebb gondot. Veszélyhelyzet csak a szilveszter környéki enyhébb idôjárás következtében keletkezett, de szerencsére nem kellett a tavalyihoz hasonlóan most is derékig árvízben tölteni a szilvesztert. Most még 9 cm hiányzott Márkaszéken ahhoz, hogy a Berettyó megint kiöntsön. Az újév beköszöntése szerencsére semmiféle kellemetlen eseménnyel nem járt.

Józsa László

Tegnap délben adták át hivatalosan a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) business karának új székhelyét a Horia út 7. szám alatt. A Tanítók Házából kiköltözött business karon, ahol fôiskolai, egyetemi, mesteri, doktoranduszi és egyetem utáni képzés is folyik, összesen 1126 diák tanul.

Partenie Dumbravã, a kar dékánja köszönetet mondott az egyetem vezetôségének és adminisztratív tanácsának valamint a kar mûködését támogató cégeknek, és hangsúlyozta: szerinte a business kar az egyetem ékszere, a jó felszereltségének és a képzés minôségének köszönhetôen.

Andrei Marga, a BBTE rektora szerint a business kar fényes bizonyítéka annak, hogy ha megvan az akarat és az elképzelés, el lehet érni a megfelelô eredményt.

A kar tízéves múltra tekint vissza, 1992-ben született meg egy nyugati pályázat eredményeképpen, amelynek lényege egyetem utáni képzést nyújtani a frissen végzett közgazdászoknak, akik nagyon jó elméleti képzést kaptak, de kevés a gyakorlati tapasztalatuk. A kar ’97-ben vált önállóvá, és egy évvel késôbb akkreditálták.

A Horia út 7. szám alatt mûködik a református teológia, és itt kap majd helyet az osztrák kulturális központ is.

Balázsi-Pál Elôd

A kolozsvári rendôrségnek sikerült azonosítania és elfognia az elmúlt hét végén, pontosabban 3-ról 4-re virradóra elkövetett, gyilkosságba torkolló rablás tetteseit. Amint már arról hírt artunk, a Kajántói (Oasului) utcai Broasca Verde (Zöld Béka)bárhelyiség ôrét több személy alaposan elverte, majd hivatalos források szerint 3,8 millió lejjel (és nem 7 millióval, mint korábban mondták) távozott a helyszínrôl. Az éjjeliôr, Ioan Lungu, 6-án belehalt súlyos fejsérüléseibe.

A rend ôrei elôbb két rablóra gyanakodtak, de mint a nyomozás kiderítették, három kolozsvári fiatal követte el a brutális tettet: a 14 éves Kalai Gheorghe, a 16 éves Zágor Árpad és a 18 éves Takács Gheorghe-Mihai. Mindhármukat elôzetes letartóztatásba helyezték, különösen súlyos gyilkosság és minôsített rablás vádjával. Ha vétkesnek találják, Takács 15-tôl 25 évig terjedô, vagy életfogytiglani börtönbüntetést kaphat, a két kiskorú pedig 5–20 évet ülhet a rácsok mögött. A rendôrség szerint a rajtaütés kitervelôje a visszaesôként számontartott Takács volt, aki kioktatta társait, de nem vett részt a betörésben. Miután az ablakon behatoló kiskorúak a bárhelyiségben elvégezték a munka nehezét, elosztották a pénzt. Az ôr halálhírére mindhárman elbújdostak, 7-én találták meg ôket a rendôrök.

(balázs)

Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezete elnökének nemhivatalos lemondása megdöbbentette a szervezet tagjait és szimpatizánsait.

Amint azt tegnapi lapszámunkban megírtuk: Böndi "a revizionista szervezet" alapszabályzatával történô egyet nem értése és az állambiztonsági szervek zaklatása miatt határozott így.

Értesüléseink szerint Böndi szinte senkivel sem egyeztetett a döntés meghozatala elôtt, így a hír még a hozzá legközelebb álló egyes személyeket is meglepte.

Megbízható források szerint a kinyilvánítottan revizionista HVIM magasrangú aktivistája írásban még nem adta be a lemondását, a sajtónak azért nyilatkozott, hogy a román állambiztonsági szervek (a rendôrség, a katonaság és a Román Hírszerzô Szolgálat különleges alakulatai) ne kövessék többet.

Juhász Attila, a HVIM kolozsvári tagszervezetének aktív tagja lapunknak arról számolt be, Böndi Szabolcs lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a január 11-re Kolozsvárra tervezett erdélyi kongresszust, ahol

a mozgalom romániai jövôjérôl döntenek, egyelôre meghatározatlan idôre elhalasszák. — Február végén a Kárpát-medencei régió vezetôi Budapesten találkoznak. Ezen jelen lesznek a (Magyarországtól — szerk. megj.) önkényesen és jogtalanul elszakított területek vezetôi és a magyarországi csúcsvezetôség. A Kolozsvárra tervezett kongresszust mindenképp ez elôtt kell megtartanunk, hogy tiszta lappal mehessünk Budapestre. A kongresszuson el kell döntenünk, behozzuk-e Erdélybe a HVIM-t úgy, ahogy az Magyarországon mûködik, vagy saját szervezetet hozunk létre. Reméljük, az elmúlt hetek történései nem befolyásolják az eredeti helyszín megváltoztatását — nyilatkozta a Szabadságnak Juhász Attila.

K. O.

Lapzártakor érkezett a hír: a közigazgatási minisztérium határozottan cáfolja Gheorghe Funar polgármester azon kijelentését, hogy a kormány törvénytelenül kötelezné arra az önkormányzatokat, hogy kétnyelvû helyiségnévtáblákat helyezzenek el. A tárca közleménye szerint Funar és a Nagy-Románia Párt állításainak "nincs semmilyen törvényes alapja", hisz a Hivatalos Közlönyben megjelent, és a többnyelvû településnév-jelzôkre vonatkozó módosítások csupán a 2001-ben elfogadott 1206-os számú kormányhatározat függelékein változtattak, ezek tartalma viszont nagymértékben ugyanaz maradt. "A függellékeken eszközölt módosításokkal tulajdonképpen kiegészítettük a már korábban felsorolt településneveket" — áll a közleményben. A minisztérium úgy véli, a polgármester semmilyen hivatalos dokumentumot nem tud felsorakoztatni azon állítása mögé, miszerint Kolozsvár magyar lakossága nem éri el a 20 százalékot. "Jelen pillanatban az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadók. Mihelyt közzétesszük a 2002-es számokat, a kolozsvári önkormányzatnak el kell döntetnie, szükség van-e vagy sem a kétnyelvû feliratokra. Az NRP vezetôsége megpróbálja félrevezetni a közvéleményt, álproblémákat talál ki." — tartalmazza a közlemény, amely félretájékoztatással vádolja a nagy-romániásokat.

Mint ismeretes, Funar azt állította, a kormány törvényszegést követett el a jegyzék módosításával. Bejelentette: perbe fogja a kormányt és feljelenést tesz az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen, mivel szerinte az RMDSZ megvesztegetett egyes kormánytagokat a módosítás elérése érdekében.

BALÁZS JANÓ szobrászati tárlata nyílik meg január 10-én, pénteken du. 5 órakor a Mûvészeti Múzeum (Fôtér 30. szám) földszinti, mûhely-termeiben. A mûvész nonfiguratív kô- és faszobrait mutatja be. A válogatás a 2002-es év termésének egy részét is tartalmazza.

SZÉKELY GÉZA grafikusmûvész munkáiból nyílik kiállítás 2003. január 10-én, pénteken 13 órakor a Korunk Nagy-Szamos/Iasilor utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt mond Heim András. Cseh Katalin verseibôl olvas fel. Guttman Mihály kamarazene osztályának végzôs diákjai — Sinkó Ilka, Kovács Emese, Molnár Róbert, Zágoni Elôd — Bárdos Lajos Quartettóját adják elô.

KIRÁLY ZOLTÁNNAL Gál Attila beszélget a szerzô Avantgárd keserves címû kötete kapcsán január 10-én, pénteken este 7 órakor a Bulgakov Caféban.

A KETTÔS ÁLLAMPOLGÁRSÁGTÓL A MÓDOSÍTOTT KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYIG címmel Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tart elôadást az RMDSZ Donát úti kerületének havi közgyûlésén, január 10-én, pénteken du. 5 órakor a Vlahuta/Etelköz utcai református imaházban.

ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA január 10-én, pénteken du. 6 órától az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

AZ RMDSZ PATA–GYÖRGYFALVI NEGYEDI KÖRZETE számítógépkezelôi tanfolyamot szervez III. osztályos tanulóktól kezdve felsô korhatár nélkül. Érdeklôdni a körzet Jugoszlávia utca 51. szám alatti székházában (tel.: 151-409, 146-417) lehet, a következô órarend szerint: hétfôtôl péntekig 14–16, szombaton 10–13 óra között.

A KISOKOS matematika versenyre — amit 2003. február 1-jén, szombaton reggel 9 órától tartanak a Brassai-líceumban — január 24-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési lapon fel kell tüntetni a tanulók névsora mellett a kísérô- és javító tanárok nevét is. A Brassai-líceum címe: Liceul Teoretic Brassai Sámuel, 3400 Cluj, str. 21 Decembrie 1989 nr. 9.

Az év végi ünnepek elteltével érthetô módon nagy a forgalom a Petrucz Fotónál (Széchenyi tér 30.). A vevôkör tudja, hogy ha filmjét ide adja be teljes kidolgozásra, azonnal, de legkésôbb két óra múlva kézbe veheti az eredményt, és ráadásként egy új Fujicolor Superia filmet is kap mellé. De a káefté elvállal bármilyen más munkát: a stúdióban igazolványképeket, portrékat készítenek, de hívásra események riportszerû megörökítésére is kiszállnak.

Miközben Edit asszony az automatagépet kezeli és a sorbaálló ügyfeleket szolgálja ki, a fônök, Petrucz Sándor bemutatja a Szabadság ámuló tudósítójának, hogy ôk már a Nônapra készülôdnek. Mivel? A fônök emlékképeknek nevezi azokat a színes, ízlésesen díszített és megszerkesztett üdvözlôlapokat, amelyeknek ovális kivágásába a feladó képe ragasztható, a címzett pedig tetszés szerint kiválasztható az "Édesanyámnak", "Nagymamának", "Keresztmamának" feliratokkal ellátott kínálatból. Idén öt ilyent terveztek, és megrendelésre házhoz mennek, hogy lefotózzák az üdvözlethez szükséges feladót. Két kép készül el, az egyik beragasztható a nônapi ajándékba.

A Petrucz Foto a tavalyi fényképészképzô tanfolyam sikerén felbuzdulva fontolgatja, hogy megfelelô számú jelentkezô esetén az idei évben is hasonló akciót indít. Érdeklôdni, megrendeléseket leadni a 0723/769-667-es telefon számon vagy személyesen hétfôtôl péntekig 9–19, szombaton 10–14 óra között lehet.

Ö. I. B.

Kedvenceim az állatok címmel fotópályázatot hirdet az Orpheus Országos Állatvédô és Természetbarát Közhasznú Egyesület.

Témák: kedvenc állatom; én és kedvenc állatom; állatkerti séták; álmaim állata; állatom helye a családban; egyéb kategória.

A pályamûvek mérete nincs korlátozva, de minden pályamûvet névvel és címmel megjelölve kérünk beküldeni!

A pályázat beadási határideje 2003. január 31., a zsûri március 1-ig hozza meg döntését a legjobb alkotásokat illetôleg. Az elsô tíz helyezett értékes ajándékokat kap (pl. sétálómagnó, CD-DVD lemezek-kazetták, sporteszközök), de minden pályázó részesül szerény meglepetésben, melyet postán küldünk el részükre.

A legjobb munkákat kiadványok formájában (matricák, képeslapok, nyomtatott anyagok) a nyilvánosság elôtt is bemutatjuk.

Azon pályázók, akik a beküldött mûveiket vissza kívánják kapni a program végeztével, mellékeljenek egy saját névre megcímzett, bélyeges válaszborítékot is!

Ideje elôvenni a régi fényképeket is!

Beadási cím: Orpheus Egyesület (Fotópályázat) 6701 Szeged, Pf. 929, illetve interneten keresztül is lehetôség van (szkennelt formában) a pályázatra: top@tiszanet.hu.

További információ kérhetô: 06-20-99-59-409-es telefonszámon.

A beérkezett pályázatok egésze felkerül a http://orpheus.webradio.hu Állatbarát non profit Web Kuckó oldal képtárába, illetve a http: //zug.hu oldalra is!

Elkezdte munkáját az a virtuális szakmai tanácskozás, amelynek a kárpátaljai Ungváron szerkesztett UngParty c. internetes honlap (www.hhrf/ungparty) ad otthont január folyamán. Az elôzetes felhívások, tájékoztatók és Kántor Lajos irodalomtörténész (Erdély) nyitó elôadásának megjelenése után január elején indul a nagyüzem 10 további elôadás szövegének egyidejû közreadásával.

Az elôadók: Beregszászi Anikó (Kárpátalja), Cséka György (Magyarország-Kárpátalja), Csernicskó István (Kárpátalja), Fekete J. József (Vajdaság), Kovács Imre Attila (Magyarország), Lengyel Tamás (Magyarország-Kárpátalja), Málnóczi Márk (Magyarország-Kárpátalja), Simándi Ágnes (Kanada), Szénási Miklós (Magyarország), Zsille Gábor (Magyarország-Lengyelország).

Sz. Cs.

Múlt év decemberében Budapesten, az angyalföldi József Attila Mûvelôdési Központban ünnepélyes keretek között került sor a Szabadságban is meghirdetett IV. Kárpát-medencei Gyermekrajz Fesztiválra. A kiállítást dr. Feledy Balázs nyitotta meg.

A beküldött alkotások közül a zsûri az Apáczai-líceum következô tanulóinak munkáját részesítette egyenként 8000 forintos díjban: Gebe Alpár, Szabó Róbert, Fóris-Ferenczi Gábor, Barra Lóránd, Kerekes Lajos, Szabó Emese Beáta, Lukács Jonathán Tibor és Székely Elôd Antal.

Örömmel értesültünk arról, hogy a több mint ötszáz pályázó közül a zsûri sok kolozsvári tanuló alkotását is elfogadta a kiállításra. A gyermekrajzok kedvelôi megtekinthették Lukács Jonathán Tibor, Balog Mária-Magdolna, Szondi Anna, Rus Róbert, Turucz Zoltán, Dénár Csilla, Tusai István, Gerôcz Denisszia-Noémi, Imre Sándor, Deák Ferenc Emil, Jankó Edina és Király Evelin munkáit.

A megnyitón az Apáczai-líceum a nagy számban beküldött alkotásokért és az elért eredményekért külön dicséretben részesült.

A tanulók Székely Géza felkészítô tanárral a díjkiosztó ünnepség után gálamûsort tekinthettek meg. Közremûködött a Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány és a Bogár Imre vezette Hortus Musicus kórus.

Gerôcz Denisszia,
Apáczai-líceum, VI.C.

A buszok már túlzsúfolva érkeznek a megállóba. A várakozó tömegbôl csak néhányan tudnak felkapaszkodni rájuk. Szerencsére befut a rövidebb távon közlekedô, hamarabb forduló busz, erre aztán felfér mindenki. Én is. Éppen idôben, mert már kezem-lábam összefagyott a hosszú várakozás alatt. Sok a tolongó iskolás, tolakodnak az üres helyekért. Na, végre fent vagyok, megállok a székek között. És ekkor a mellettem lévô székrôl feláll egy fiatal, tíz–tizenkét év körüli kislány, és átadja a helyét. Meglep ez a tulajdonképpen természetes gesztus, mert ritkán, nagyon ritkán fordul elô. De ezt a kislányt jól, szépen nevelhetik a szülei. Pedig... elvált szülôk gyermeke lehet, legalábbis a kislány és a mellette álló férfi — aki az édesapja lehetett — beszélgetésébôl ezt szûrhettem ki. Okos, intelligens emberek lehetnek a szülei, mert ha ôk ketten nem is értették meg egymást, azért tudják, hogy a gyermeket közösen kell felnevelni és emberré nevelni. És a kislány minden mozdulatában azt láttam, hogy ez sikerülni is fog nekik.

B. É.

A mai fiatalok a világhálón hajókáznak, érdeklôdnek, tájékozódnak a jelen, de fôleg a jövôjük felôl. Az idôs korosztály az idôalagútban botorkál. Vissza-visszatekint, keresi emlékeit, hogy újra átélhesse azokat. A Teremtô az ember agyába táplálta, az egyik génjévé tette, hogy mindig visszavágyik oda, ahol gondtalannak, boldognak érezte magát; ilyenek az elsô iskolai évek. Itt tette meg az élet nagy kalandjára való felkészülés elsô lépéseit, az elemi iskolában.

Ma már sokan nem tudják, hogy volt egykor egy kolozsvári német iskola. Az "emlékmegôrzéssel" szándékom bemutatni azt a módot, ahogyan itt neveltek, oktattak, felkészítettek az élet következô idôszakára. A kolozsvári német iskola, az Evangelische Volksschule az erdélyi kultúrhagyomány egyik jelentôs mozaikdarabja.

Az egykori Wesselényi és Kossuth Lajos utca sarkán van a most felújítás alatt lévô, jellegzetes késôbarokk stílusú, klasszicista elemekkel épült lutheránus templom. Az építkezéskor, a XIX. század elején felhasználtak a lebontott várfal kôanyagából is. A templom 1829 novemberére készült el. A belsô, mindig tisztaságot sugárzó, fehér aranyozott berendezés empirizmusa jól illeszkedik a barokk alapvonásokhoz ebben a kedves, hangulatos, szép templomban. A magyar nyelvû istentisztelet a XIX. század végén honosodott meg.

A Kossuth Lajos utcában, közvetlenül a templom melletti emeletes épület udvarán állt a XX. század harmincas éveiben a német iskola. Négy nagyobb és egy kis osztályterme volt.

Az utcai épület emeletén laktak a lelkészek. A szépemlékû, tudós író, Járosi Andor, akit a háború végén bevonuló megszállók elhurcoltak, a fogságban elpusztult. A szakállas, német lelkész, Richard Alberti a Stadtspfarer szintén az emeleten lakott.

Az utca felôli fronton üzlethelyiségek voltak. A sarkon a Bauch rövidáruboltja, a mûszaki dolgokkal foglalkozó Kun Mátyás és fiai üzlete, egy trafik, majd Tana Ferenc villamos cikkeket forgalmazó üzlete.

Napjainkban az épület helyiségeit részben az 1950-ben Kolozsvárra költöztetett és a romániai magyar evangélikusok lelki életét irányító püspökség, részben a kolozsvári egyházközség hivatali helyiségei foglalják el. Az alagsorban kapott helyet a Reményik Sándor Galéria is.

Az egykori iskolába egy boltozatos kapu alatt lehetett bejutni.

Az iskola igazgatója a múlt század harmincas éveinek közepén a szigorú tekintetû, keveset mosolygó Schneider tanító úr volt. Ô tanította az iskola legkisebb tantermében az összevont, meglehetôsen kis létszámú V–VIII. osztályt. Az emelet templom felôli termében volt a III. osztály, itt tanított a zeneszerzô, Delly Szabó Géza. Különös személyiség volt, tanítási módszerébe beleszôtte a ritmust, a dallamot. Különösen emlékezetes, ahogyan a nebulók fejébe betáplálta a földrajzi ismereteket. Az altalaj kincseinek megtanítására versikékbe, ritmusokba foglalta a tanítási anyagot. Az érettségin a legnagyobb érdemjegyet kaptam a feleletemre figyelô, az ország más városából érkezett tanártól. Hosszú évtizedek múlva, az addigiak mellé, a közgazdaságit is el kellett végeznem, gazdasági földrajzból kihúztam a "lutrit". A tétel az ország altalajkincseivel foglalkozott. A feleletem alapja a másfél évtizeddel azelôtt Szabó bácsitól tanult szöveg volt. Elmondtam: Sare se gãseste la Sugatag, Rona, Slatina, Ocna Dejului, Ulioara, Turda, Ocna Sibiului, Praid, Cojocna, Ocnele Mari si Ocnita, Târgul Ocna, Doftana. Majd a másik rigmusra is sor került: aur si argint este la Baia Mare, Baia Sprie, Sãcãrimb, Rosie, Abrud, Zlatna. A professzor megállított a felelésben, megkérdezte, hol tanultam ezt. Válaszomra a tízes jegy mellé megjegyezte, kitûnô volt az a német iskola.

A sok említésre méltó emlék közül kiemelkedik Delly Szabó tanító bácsi jellegzetes demokráciája. A gyerekek tízóraira hozott ennivalói különbözôk voltak, a csütörtöki napra mindenki csak egyfélét hozhatott. Ez volt a Speck und Zwiebel-i nap, mindenki egyformán a hozott kenyeret szalonnával, hagymával tízóraizta a tanítóval együtt.

Az emeleten volt a második osztály is, ahol nagy türelemmel, hozzáértéssel, hivatástudattal nevelte, oktatta a gyerekeket a kedves tanító néni, Szabó néni.

A földszinten az elsô osztályban az örökké vidám kedvû, mosolygós tanítónô, Theil Irén irányította, vezette be a kisfiúkat és kisleányokat a betûvetés és olvasás rejtelmeibe: egy vékony könyvecskénk volt, a Neue Fibel — Új Ábécéskönyv. Elôször a "gót karakterû" betûkkel és olvasással ismerkedtünk. Minden gyereket nagyon jól megtanított írni, olvasni; számolási tanítási módszere az akkori legmodernebb volt.

A IV. osztály sokoldalú, széles látókörû, kézügyességben kiváló tanítója Kárpáti Emil volt. Az általános ismeretek mellett megtanított kosárfonásra, az agyaggal való munkákra, papírból készíteni különbözô érdekességeket.

A német elemi tanítóinak kiváló, úttörô, modern nevelési, oktatási módszerei olyan indítást adtak az ott tanuló gyerekeknek, hogy késôbb a különbözô középiskolákban sikeresen helytálltak, majd leérettségiztek.

Legtöbben az egykor betûvetést ott elsajátító tanulók közül egyetemre kerültek, az életben mind megállták a helyüket, az akkori embertelen, lehetetlen évtizedekben kellett bizonyítaniuk.

Hetente két délután a különbözô felekezetek vallásórát tartottak, ugyancsak más, heti két alkalommal magyar nyelven is tanulhattunk írni, olvasni és számolni.

A gyakori természetjárások meg az egy-két napos, már rég nem létezô bükki menedékházban való táborozások a természet megismerésének vágyát, a gyerek kíváncsiságának felkeltését, a városi gyerek ilyen irányban való nevelését célozták.

Világoskék felsô részû, alul piros karimájú egyensapkánk is jelezte a német iskolához való tartozásunkat. Mai szóhasználattal "open"-nek lehetne nevezni az iskolába járó gyerekek nemzetisági hovatartozását. A németek mellett magyar, román, örmény, zsidó származású tanulói is voltak az iskolának. Az akkori címzetes svájci konzul, Pierre Chappuis egyetemi professzor leánya, Claude is iskolatársam volt.

Sokszor, amikor leányáért jött a tanítás végén, nyitott, krémszínû Dodge-ával, cukorkát, karamellát osztogatott a gyerekeknek, majd elpufogott a Rákóczi út elején lévô lakásának irányába.

A harmincas évek kolozsvári német iskolája minden vonatkozásban elit tanintézménynek számított. Az ott tanuló gyerekek "élethátizsákját" az akkori tudásszint minden javával megpakolták szeretett, nagytudású tanítóink, hogy életutunkban hosszú ideig kitartsanak a tudásanyagok.

A tantermek tisztaságára, az udvar, a környezet rendbentartására az udvarban lakó Hartig család ügyelt. Szépen gondozott sírjaik a Házsongárdi temetô lutheránus sírkertjében vannak.

A XX. század sok buktatóval, kátyúval teli idôszaka, mint sok más értéket, kultúrhagyományt, a kolozsvári német iskolát is az enyészet pocsolyájába sodorta, megszüntették a folytatás lehetôsége nélkül. Mi, akik még élünk, elmondhatjuk, hogy volt egyszer egy kolozsvári német iskola.

Ladislaus Reisinger

Amint az várható volt, Romániának az Európai Unióval folytatott tárgyalásai elsôsorban a mezôgazdasági fejezetnél akadnak el. Ezt Vasile Puscas fôtárgyaló is beismerte, aki szerint nagyon nehéz a román érdekeket az Európai Unióéval egyeztetni olyan körülmények között, amikor a hazai mezôgazdaság nem versenyképes. A miniszter szerint igen nehéz lesz az agrárágazatot belátható idôn belül felzárkóztatni a közös európai agrárpolitikához, amely a termelés nagyságát, minôségét és az agrártámogatásokat egyaránt szabályozza.

A hazai falu és mezôgazdaság mai helyzetébôl kiindulva, ha történetesen valami csoda nem történik, aligha számíthatunk ebben az évtizedben teljes jogú EU-s tagságra. A vidék mérhetetlen elmaradottságából ítélve a hatalmas infrastrukturális lemaradást néhány év alatt csak úgy lehetne behozni, ha a mostani SAPARD- és a különféle PHARE-támogatások többszöröse érkezne az országba, illetve lényegesen könnyítenének a pályázati feltételeken. Erre azonban nem számíthatunk. Az évi néhány száz millió eurós támogatás nagy részét a nyugati szabványoknak megfelelô pályázati feltételek, illetve az ezek pótlására szükséges hazai költségvetési támogatás és az egyéni tôkehiány miatt nem lehet lehívni. Olyan ez a rendszer, mintha a végelgyengülés határán lévô éhezônek a folyó túlsó partján kínálnák fel a bôségesen terített asztalt, ahová vagy azért nem juthat el, mert nem tud úszni, vagy már olyan gyenge, hogy úszás közben belefullad a vízbe. A szerencsés kivételek a szabályt erôsítik...

A hazai mezôgazdaság a rendszerváltás utáni tizenhárom év alatt a végelgyengülés utolsó stádiumába jutott. Napjainkra már csak elvétve találkozunk olyan kis- vagy nagyüzemi gazdálkodással, ahol tudományos, korszerû módszerekkel folyik a termelés. Ahol nullszaldóssá tudják tenni az évi pénzügyi mérleget, vagy legjobb esetben csekélyke profitot is termelnek. Az ország mezôgazdasági összterületének nagy részén önellátó gazdálkodás folyik, amibe besegítenek a városra szakadt hozzátartozók, a termést pedig szintén ôk fogyasztják el. Nincs felvásárló hálózat, a gazdákkal senki nem köt szerzôdést, de ha egy-egy feldolgozó üzem kötne is, a termelô nem tudja vállalni a feltételeket.

A mezôgazdasági hitelezés a termelôk kilencven százaléka számára elérhetetlen. A hazai költségvetési forrásokból felkínált kedvezményes kamatú hitelek megyénként néhány agrárvállalkozóhoz jutnak el, az elfogadott összeg nem számottevô. Itt is mûködik az ismeretségi kör, és aki azon kívül áll, csak elvétve juthat kedvezményes agrárkölcsönhöz. De ha a mostani összegek kétszerese volna, az sem segíthetne lényegesen a gondokon.

Ma már többféle mezôgazdasági hitel létezik, de valamennyi közös vonása, hogy egyikért sem lehet termôföldzálogot ajánlani. Szinte mindenhol azt kérik a gazdától, hogy az ingatlan mellett legalább két-három falubelije garantáljon a kölcsönért, amit érthetô okokból igen kevesen vállalnak. A hitelezést övezô mérhetetlen bürokrácia pedig azok kedvét is elveszi, akik esetleg komolyan érdeklôdnek iránta. Pénz nélkül pedig a szaktudással és lelkesedéssel rendelkezô gazda sem tud elôre lépni, képtelen kitörni a bûvös körbôl, ami felszerelés nélküli, kezdetleges gazdálkodását meghatározza.

Ha valaki arra kérne, hogy Kolozs megye hatvan falujából, ahol még élnek magyarok, nevezzünk meg néhány olyan gazdát, akik komoly farmmal rendelkeznek, jövedelmezô gazdálkodást folytatnak, négy-öt személynél többet nem tudnánk felsorolni. Sajnos nincs is több. Ez a hazai mezôgazdaság lesújtó tükörképe, amely a vállalkozó szellemû fiatal gazdákat, agrárszakembereket is lehúzza a mocsárba.

A szakemberek zöme egyetért abban, hogy a hazai agrárágazat végzete akkor kezdôdött el, amikor az elsô földtörvény több milliónyi nadrágszíjparcellára csíkozta az országot. Ez a lépés ellentmondott mindenféle tudományos agrártechnikai célnak, a kezdetben lelkesedô földtulajdonosokat a teljes kilátástalanságba kergette. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a keleti tömbben egyedülállóan román modellként kiagyalt, legfennebb tíz hektáros és tucatnyi parcellában kimért földtulajdon az utolsó esélyét is eljátsza a korszerû szántóföldi növénytermesztésnek, az intenzív, kisparcellás kertészkedéshez pedig nem volt szaktudás és pénz. Minden egykori kommunista ország valamilyen formában elkerülte ezt a végzetes csapdát, hogy megmaradhassanak, illetve kialakuljanak az optimális birtokviszonyok a leendô kisüzemi (családi) vagy a nagyüzemi gazdálkodáshoz. Nálunk tíz év után döbbent rá a kormányzat, hogy meg kéne menteni legalább a gyümölcsösöket, szôlészeteket. Közben kiderült, hogy a minisztériumi térképek intenzív telepítései a valóságban már nem léteznek: legfennebb egy-egy lemosódott, erodálódott domboldal jelzi, hogy ott valamikor virágzó gyümölcsös vagy szôlészet volt...

Az Európai Unió küszöbén újra kéne kezdeni mindent. Olyan törvényeket alkotni, amivel a gazdálkodni akarók optimális birtokviszonyokhoz jussanak, kedvezményes kamatú agrárhitelekkel. Szükség volna a mezôgazdasági felnôttképzés beindítására, hiszen a pénz mellett itt is a szaktudás a legfontosabb. Érdekelté kéne tenni azokat a fiatalokat, akik jövôt látnak a gazdálkodásban, hiszen az elöregedett falusi lakossággal aligha lehet megváltoztatni a mezôgazdaság mai képét.

Egyelôre a romlás folytatódik. A nagyvárosokhoz közeli falvakban még van némi fejlôdés, a távolabbi települések azonban egyre jobban elzáródnak a külvilágtól. Ôket a teljes elöregedés, az eltûnés veszélye fenyegeti. Félô, hogy a jövô ködébe veszô uniós tagság olyan falvakat talál honi tájainkon, mint tatárjárás után. Egy-egy bôgatyás parasztnak beöltöztetett idegenvezetô majd végigvezeti a fôutcán a látogatót a több tucatnyi falumúzeumban...

Makkay József

2003 januárjától számtalan "újdonságot" kell megszoknunk és megismernünk: jogszabályok változtak — többek között a helyi adók és illetékek, valamint az összjövedelmi adó törvényét új kormányrendeletekkel cserélték fel —, módosították a kereseti adót, csökkentettek illetve eltöröltek különféle járulékokat és illetékeket, növelték a különbözô jövedelem és pénztámogatási összegeket. Az alábbiakban esetenként táblázat segítségével ismertetjük mindazokat a változásokat, amelyek a jövedelmekkel, keresetekkel kapcsolatosak.

A keresetek és nyugdíjak esetén a következô havi adótáblázatot alkalmazzák a pénzügyminiszter december 23-án megjelent 1754. rendelkezésének értelmében:

A 2003-ban megvalósított jövedelem alatt értenek minden olyan pénzösszeget, amelyet kereset vagy nyugdíj formájában kapnak 2003 januárjától kezdôdôen, az elmúlt év decemberére megilletô elszámolás kivételével, amelyet még a 2002-ben megvalósított jövedelmek közé számítanak. Az idéntôl alkalmazott személyes alaplevonás összegét, tehát azt a pénzösszeget, amely adómentes, 1 800 000 lejre növelik. 1 100 000 lejben állapították meg azt az összeget, amely szintén adómentes, és amelyet az alkalmazottak kiskorú gyermekeinek utalhatnak ki ajándék formájában (június 1. és karácsony alkalmával), vagy a nôi alkalmazottaknak március 8-án. A nyugdíjak adómentes összege januártól 5 700 000 lej, tehát a fenti táblázatban közölt adókat az ezt meghaladó összegre számolják a nyugdíjak esetében.

A decemberben megjelent, 2003-ra vonatkozó állami társadalombiztosítási törvény (632. törvény, 871. Hivatalos Közlöny) értelmében az I. fokú betegnyugdíjasokat megilletô kísérôi támogatás összege (amely a 2000/19. törvény alapján illeti meg ezeket a nyugdíjasokat), amelyet minden alkalommal egy állandó értékben állapítanak meg és idônként indexelnek, januártól egyenlô lesz az országos bruttó minimálbér összegével. Az elhalálozási segély a biztosított vagy a nyugdíjas elhunyt személy után 6 962 000 lej, amennyiben a biztosított vagy a nyugdíjas családtagja halálozik el, a segély ebben az esetben 3 481 000 lej. Szintén a társadalombiztosítási törvényben állapítják meg 2003-ra az országos bruttó átlagbért, amely 6 962 000 lej lesz. Módosult a társadalombiztosítási hozzájárulás eddigi aránya is, a következôképpen: normális, átlagos munkakörülmények esetén 34%; különleges munkakörülmények esetében (a korábbi II. munkacsoport) 39%; rendkívüli munkakörülmények (egykori I. munkacsoport) 44%.

Járulékcsökkentések
A tavalyi 821. Hivatalos Közlönyben megjelent 147. sürgôsségi kormányrendelet több olyan járulékot csökkent, amelyeket a keresetekre számolnak, és amelyekkel a munkavállaló és a munkaadó tartozik a költségvetésnek. Megszüntették azt a 2% hozzájárulást, amelyet a munkáltatónak kellett törlesztenie (a fizetési alap függvényében), a fogyatékosok védelmérôl és alkalmazásáról szóló 1999/102. sürgôsségi kormányrendelet értelmében. A fennmaradt tartozásokat az adófizetôknek a költségvetésbe kell befizetniük.

Az 1997/145. egészségbiztosítási törvény alapján a biztosítottak által fizetett egészségügyi biztosítási járulékot az eddigi 7%-ról 6,5%-ra csökkentették. Emellett egészségügyi biztosításban részesülnek a járulék fizetése nélkül a következô személyek: a) a köznyugdíjrendszer keretében nyugdíjazott személyek; b) katonai nyugdíjasok; c) IOVR (hadirokkant, hadiárva, hadiözvegy) nyugdíjasok; d) azok a személyek, akik szociális segélyben részesülô család tagjai. Mentesülnek a járuléktól, az ellátás biztosítása mellett, a munkanélküliségi segélyben részesülô személyek is. Ezeknek a munkanélkülieknek a járulékot a munkanélküliségi költségvetésbôl fedezik.

5%-ról 3,5%-ra csökkentették a munkáltatók által alkalmazottaik után fizetett munkanélküliségi hozzájárulást. Azok a személyek, akik egyéni szerzôdéssel biztosították magukat állástalanság esetére, az eddigi 6% helyett 4,5%-ot fizetnek.

Mint ismeretes, a társadalombiztosítási hozzájárulás (amely, mint fentebb említettük, rendes munkakörülmények esetében 34%) megoszlik a munkavállaló és a munkáltató között. Januártól könnyítettek az alkalmazottakon, ugyanis a 34%-ból már csupán 9,5%-ot kell kifizetnie, tehát ennyit vonnak le a fizetésébôl a korábbi 11,67% helyett. A 34%-ig (vagy adott esetben a 39%-ig vagy 44%-ig) fennmaradó különbözetet a munkaadónak kell törlesztenie, tehát az alkalmazóra háruló kötelezettség itt megnô 23,33%-ról 24,5%-ra. Az a legnagyobb összeg pedig, amelyre valaki társadalombiztosítási járulékot fizethet, már nem 3, hanem legtöbb5 havi átlagbérrel egyenlô (tehát

34 810 000 lejig fizethetô biztosítási járulék, és ez után az összeg után számolhatják a különbözô biztosítási jogokat, például táppénzt, gyermeknevelési juttatást, nyugdíjt).

(i)

Szerdán Mircea Geoanã külügyminiszter sajtótájékoztatón ismertette Románia idei külpolitikai prioritásait.

Geoanã elmondta, hogy januárban, Brüsszelben kerül sor a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalások második és egyben utolsó fordulójára. A megbeszélések fô témáját a titkos adatok védelme és a vonatkozó román törvényrendszer módosítása képezi majd. A NATO szakértôinek ezzel kapcsolatos újabb látogatása után Románia hozzáférhet a fontosabb titkos információkhoz.

A 2004-ben esedékes NATO-csúcsértekezleten, amikor a tervek szerint aláírják a csatlakozási szerzôdést, a katonai szövetség új tagjai hozzáférhetnek a NATO titkos információinak egy "új generációjához", mondta a külügyminiszter.

A Nemzeti Csatlakozási Terv öt területén reformmenetrendet dolgoznak ki, amelyet a külügyminiszter levelével együtt márciusban eljuttatnak a NATO-hoz, ezt követôen pedig beindul a bôvítés ratifikációs folyamata.

A külügyminisztérium szerint a NATO-tagállamok törvényhozó szervei, az Egyesült Államok Szenátusát is beleértve, 2003-ban megvitatják a hét meghívott ország csatlakozásának kérdését, tette hozzá Mircea Geoanã.

A román diplomácia vezetôje az uniós csatlakozási felkészülésrôl is beszélt, a külügyminisztérium idén az "Egy új Európa — Románia 2003" jelszó alatt folytat ezirányú tevékenységet. Geoanã közölte: kedden találkozott görög kollégájával, Georgiosz Papandreuval, aki az idei elsô félévben az EU elnöki teendôit is ellátja, továbbá Görögország bukaresti nagykövetével, Hildegard Puwak integrációs miniszter pedig athéni látogatáson tartózkodik, ahol az EU soros elnökségének prioritásairól, illetve a román csatlakozási tárgyalásokról folytat megbeszéléseket.

— Lehetôség van arra, hogy a következô hónapokban Románia lezárjon 5–8 tárgyalási fejezetet. Megerôsödni látszik vélekedésünk, miszerint a görög soros elnökség az egyik legkedvezôbb EU-elnökség lesz Románia és Bulgária számára — fogalmazott a külügyminiszter. Hozzátette: Románia együttmûködni kíván Bulgáriával a csatlakozási folyamat során, az "egyéni teljesítményekre alapuló közös célok" elve alapján.

Megbeszélést tartott kedden Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja a Pro Iuventute-székházban. Bemutatásra került a kolozsvári tagság számára is a Csapó József által kidolgozott, a Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezet, és megvitatták az RMDSZ hivatalos programjában egyébként szereplô háromszintû magyar területi autonómiát illetôen felmerült kérdéseket.

Katona Ádám, a platform elnöke megállapította: tekintve, hogy EU-s követelésre 1998 óta folyik az ország átszervezése a magyarság hátrányára, a statútum megjelentetése nagyon idôszerû és hihetetlenül fontos. Megemlítette, hogy ennek mintájára elkészítik Kalotaszeg és a Partium autonómiatervezetét is. Az EMK tagsága végül az illegitimnek tartott RMDSZ-kongresszuson való részvétel kérdését beszélte meg. Ez, valamint a csúcsvezetésnek szabott négy feltételük sorsa a szövetségi elnökkel január 15.-én tartandó egyeztetésen dôl majd el.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa elfogadta a történelem és filozófia tanszék javaslatát Mihály király különleges díszprofesszorrá és az egyetem szenátusának tiszteletbeli tagjává avatásáról.

Andrei Marga, a BBTE rektora, Mihály királyhoz címzett nyílt levelében a királynak Románia Nyugathoz való közeledésében betöltött történelmi jelentôségû szerepét nevezi meg a jelölés fô okaként. "Meggyôzôdésünk, hogy egyetemünk a román és a nemzetközi történelem nagy személyiségét, a morális értékeket és a demokráciát ünnepli ezen díjak átadásával" — mutat rá a rektor.

Az egyetem szenátusa egyöntetûen fogadta el a jelölést, mind a húsz kar támogatta a javaslatot.

A nyílt levélben a rektor felkéri az ország egykori vezetôjét, fogadja el a döntést, és tájékoztassa az egyetemet, mikor óhajtja átvenni a kitüntetéseket.

Tegnap ért véget a vírusos agyhártyagyulladással fertôzött három magyarvistai kisgyerekkel kapcsolatba került félszáz kiskorú speciális kezelése.

A kétnapos kezelési folyamat néhány hónapos védettséget nyújt a gyerekeknek. A kezelést a helyszínen biztosító szakorvosok a szülôket és a pedagógusokat is tájékoztatták a tennivalókról. Azt ajánlották, a gyerekek fogyasszanak minél több déligyümölcsöt vagy más gyümölcsöt, kapjanak vitaminokat, és gyakran, alaposan szellôztessék azokat a szobákat, ahol a gyerekek tartózkodnak. A vizsgálat és kezelés azt követôen történt, hogy három, négyévesnél fiatalabb magyarvistai kisgyereket vírusos agyhártyagyulladásos tünetekkel utaltak a kolozsvári járványkórházba.

Bár azt ígérték, idén kiépítik az immár tizenkét esztendeje kért szennyvízelvezetô csatornahálózatot a tordai Romana utca környékén, a városi tanács az idei költségvetésbôl csupán a megvalósíthatósági tanulmányra különített el pénzt.

A tordai városi tanács legutóbbi ülésén Pataki József RMDSZ-es tanácsos felháborodásának adott hangot, amiért a városatyák ismét csak elhúzták a mézesmadzagot a Romana utca népes lakossága elôtt, s nem tartották be a csatornahálózat létrehozására tett ígéretüket. A csatornarendszer hiánya miatt a szennyvíz és az esôvíz a nagy körforgalomban, a fôúton ömlik végig, s télen az ily módon kialakult jégréteg alaposan megnehezíti a közlekedést, indokolta a lakosság és saját felháborodását Pataki József.

— A Római úton és a Római várban még járda sincs az út mentén, a Nagyenyed felé haladó országúton emiatt ezen a környéken több baleset is történt. Feltétlenül szükség van a már tizenkét esztendeje húzódó probléma megoldására. A megvalósíthatósági elôtanulmányt egy mérnök teljesen ingyen már két évvel ezelôtt elkészítette — nyilatkozta lapunknak Pataki József.

Az RMDSZ-es tanácsos azt is elmondta, a városatyák végül belátták a probléma súlyosságát, és 800 millió lejt különítettek el a befektetés megkezdésére. Az ígéretek szerint márciusig elkészül a megvalósíthatósági tanulmány is, s még idén elkezdhetik a sürgetô, vélhetôen több milliárd lej értékû munkálatokat. A város elöljárói abban bíznak, hogy a nagyszabású tervhez a megye is hozzájárul majd, s a költségvetés-kiegészítéskor is elkülöníthetnek még egy bizonyos összeget.

K. E.

A Közegészségügyi Igazgatóság felügyelôi a napokban ellenôrzést végeznek az aranyosgyéresi és a város környékén lévô községek iskoláiban. A diákoknak járó tej és kifli nem megfelelô tárolása esetén tetemes büntetéseket rónak ki.

Az igazgatóság felügyelôinek ellenôrzô vizsgálata kiterjed az aranyosgyéresi és környékbeli iskolákra, ám elsôsorban azokat az oktatási intézményeket célozza, ahol tavaly megoldatlan volt a diákoknak járó tej és kifli tárolása, nyilatkozta Nicolae Mateescu orvos. Az igazgatóság képviselôje ugyanakkor elmondta, egyeztetések folytak Ioan Vasincával, Aranyosgyéres polgármesterével, aki ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy még január folyamán megoldást talál az iskoláknak megfelelô hûtôgépekkel való ellátásának ügyében. A többi érintett iskola esetében viszont változatlan a helyzet. Az Aranyosgyéres környéki községek polgármesterei egyelôre nem mutattak túlzott érdeklôdést a probléma iránt.

Azokat az iskolákat, ahol az ellenôrzés során kiderül, nem megfelelô körülmények között tárolják a tejterméket és kiflit, 5-tôl 100 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújthatják.

R. T. T.

Tavaly mintegy 40 ezer blattolót füleltek le a RATUC Közszállítási Vállalat jármûvein az ellenôrök, s az esetükben kiszabott büntetések több milliárd lejre rúgnak.

Összesen 3,2 milliárd lej folyt be a RATUC pénztárába a közszállítási jármûveken jegy vagy bérlet nélkül utazó személyek által kifizetett büntetésekbôl, tájékoztatott Liviu Neag igazgató. 2,4 milliárd lejt közvetlenül a RATUC személyzete inkasszált, további 800 millió a helyi tanács pénztárából vándorolt át.

2002 több szempontból is rekordévnek számít a kolozsvári Közszállítási Vállalat esetében. Tavaly szállították a legtöbb fizetô utast — összesen 116 milliót —, és a vállalat jármûvei tavaly tették meg a leghosszabb utakat — összesen 13,9 millió kilométert futottak.

Január 6., hétfô óta a közszállítás a megszokott menetben folyik; csúcsidôben több mint hetven trolibusz, 125 autóbusz és 24 villamosszerelvény áll az utazóközönség rendelkezésére.

Nem lesz könnyû év 2003 a szamosújvári városgazdáknak. Legalábbis ezt a következtetést vonhatjuk le az idei helyi költségvetés ismeretében. Tavaly is voltak anyagi problémák, de úgy néz ki, idén még több pénzügyi nehézségnek néz elébe a város. A legutóbbi tanácsülésen 89 milliárd lej értékû költségvetési tervet szavaztak meg a tanácsosok. A legtöbb pénzt a tanügynek utalták ki, tudva azt, hogy a helyi költségvetésbôl biztosítják a tanítók és tanárok fizetését is. Elsô ízben rendelték alá a kisváros egészségügyi hálózatát a Helyi Tanácsnak. A municípiumi kórház 120 millió lejt kapott, édeskevés a mûszaki alap fejlesztéséhez. Tehát ezen a téren a gondok és nehézségek továbbra is fennmaradnak. A város lakossága sokat várt a szociális segély folyósításától. Erre a célra idén 10 milliárd lejt irányoztak elô. Nem is lenne kevés, de tudva azt, hogy a segélyt igénylô személyek száma napról napra gyarapszik, még több pénz is elkelne ezen a téren.

Tehát, Szamosújváron lenne ok a helyi költségvetés bôvítésére, de amint azt a tanácsülésen is többen említették, úgy kell gazdálkodniuk, hogy a rendelkezésükre álló pénzalappal minél több beruházást valósítsanak meg és a szociális gondozásnak is eleget tehessenek. Akárhogy vesszük, nem lesz gondmentes esztendeje a helyi önkormányzatnak.

Erkedi Csaba

Hétfôn este lakhelyétôl alig néhány száz méterre raboltak ki egy 31 éves nôt. A támadó többször megütötte felsôdetrehemi áldozatát, Lenuta S-t, majd erôszakkal elvette válltáskáját, amelyben mintegy 600 000 leje és személyi iratai voltak. A rendôrök hamarosan azonosították a rablót, a tordai, 19 éves Alexandru Gabriel G. személyében, akit lakhelyérôl szállították be a rendôrségre. Alexandru megpróbált ellenállni a rendôröknek, és egy vitrint betörve, kezén és lábán is megsebesítette magát.

Több mint 100 millió lejes sikkasztással vádolják a bonchidai posta egyik alkalmazottját. A vád szerint a nô abból a pénzbôl tulajdonított el, amit az ügyfelek a bankban kívántak elhelyezni. Az 55 éves Maria S. négy éven keresztül szerzett magának ily módon többletjövedelmet, az eddigi nyomozás alapján 108 millió lejt. A nô az ügyfél által betett összeget írta be a betéti könyvbe, de a banknak küldött iratokban már ennél kisebbeket tüntetett fel, a különbözetet pedig zsebretette, egyes betéteket teljes egészében elzsebelt. Az okozott kár megtérült, a nô szabadlábon védekezik sikkasztás, munkahelyi visszaélés, okirathamisítás és hamis okirat tudatos felhasználása vádja ellen.

(balázs)

Kolozsváron a szerdai vásáron hízott sertéssel már nem jelentkeztek a tenyésztôk. Összesen négy kövérdisznót számoltunk meg. Annál több volt a választott malac és süldô, amit szerettek volna eladni, de sokkal kevesebb volt a vevô, mint az eladó sertés felhozatal. A hízott sertés élôsúlyáért 34 000 vagy 35 000 lejt kértek. Kismalacot 500–600 ezer lejért vásárolhatott, akit az érdekelt, 25–30 kg-os süldôért másfél millió lejt kértek.

Szopós borjút is kínáltak 3 millióért, nagyobb vagy hathónapos gyengén tartott állatot közel négymillióért adtak el. Néhány juhot is láttunk, 700–800 ezer lejre tartották. Rengeteg deszka és faanyag van a piacon. Egy köbméter ára 2,3 millió lej.

Szûkre szabott lett a gabona piac. Egyetlen teherkocsiról mértek árpát, 4000 lejért kilóját. Egy termelô hozott kevés kukoricát. Vékája (22 kg) 100 000 lej. Kilóra nem adta. A kukoricaliszt ára 8000 lej kilogrammonként.

Barazsuly Emil

Szerdán téli pangás jellemezte a Széchenyi téri piacot. Néhány mégis elérhetô termék ára: tojás — 3000 lej/db, saláta — 6–10 ezer lej/kg, paszuly — 30 ezer lej/kg, fokhagyma — 5000 lej/fej, csípôspaprika — 2500 lej/db, alma — 13–18 ezer lej/kg.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 34 032 lej, 1 USD =33 673, 1 magyar forint = 149 lej.

Veszek jó állapotban lévô háromszobás tömbházlakást a Grigorescu vagy a Györgyfalvi negyedben. Közvetítô kizárva. Telefon: 193-642, 0722-994904. (0004)

Fiatal tanárnô angol és magyar magánórát vállal (plusz felkészítôt bármilyen vizsgára). Telefon: 0744-618245. (0018)

Elteltek az ünnepek, kezdôdik az új évadra való felkészülés. Labdarúgó cspaataink háza táján nagy a sürgés-forgás. A Szamosújvári Olimpiánál fekete felhôk járnak. A csapat január 10-én ül össze, de még nem lehet tudni, hogy kik lesznek jelen. Nem kevesebb mint kilenc játékostól még a tavalyi esztendô végén megvált a klub vezetôsége, és úgy néz ki, hogy Mihai Pop edzô is távozik: a pénzhiány miatt kérdésessé vált helyzete. Elmarad a hegyvidéki alapozás is, a téli felkészülés csupán a sétatéri pályán zajlik majd.

Az amatôr szintû labdarúgás eközben nagy sikernek örvend: az év elsô napjaiban a Petru Maior Líceum kispályáján hagyományos téli torna zajlott. Ugyancsak az elmúlt napokban a Liberális Párt helyi szervezete írt ki kispályás-bajnokságot, amely január során zajlik le.

Erkedi Csaba

A három sorozatban is gyôztes Real Madrid lett a 2002-es esztendô legjobb klubcsapata a labdarúgás történelmével és statisztikáival foglalkozó szervezet (IFFHS) világranglistája alapján.

A BL, a Klub Világ Kupa és az Európai Szuper Kupa nyertese azonban meglepetésre csak 6 ponttal elôzte meg azt a Manchester Unitedet, amely az elmúlt évben semmilyen trófeát nem szerzett meg. A rangsor furcsasága, hogy az angol bajnok és F.A. Kupa-gyôztes Arsenal csupán 3. lett.

A magyar együttesek közül a Ferencváros volt a legjobb, a 106. helyen zárt az osztrák Grazer AK-val holtversenyben. A zöld-fehérek mellett az Újpest és a Zalaegerszeg került a 250 közé, tavaly a Debrecen (166.) és a Dunaújváros (229.) mondhatta el ezt magáról.

A román élvonalbeli csapatok közül kettô került fel a 300-as rangsorra, s mindkettô jelentôsen javított korábbi helyezéséhez képest: a Bukaresti Rapid 121. (régi pozició 151.), a szintén fôvárosi National pedig a 197. (231.).

A legjobb száz együttes között különben 8 angol, 7 spanyol, 6 olasz, argentin és francia, valamint 4 brazil, görög és belga klub szerepel.

Egy évvel ezelôtt az FC Liverpool végzett az élen, ezúttal azonban mind-össze 11. Érdekesség, hogy a most 7. Internazionale és 8. Bayer Leverkusen 12 hónappal korábban még nem volt a legjobb 25 között.

Az IFFHS tavalyi klub-világranglistája (zárójelben az elôzô évi helyezés):1. (4.) Real Madrid 312 pont, 2. (22.) Manchester United 306, 3. (5.) Arsenal 289, 4. (2.) FC Barcelona 269, 5. (23.) AC Milan 264, 6. (21.) Juventus 261, 7. Internazionale 250, 8. Bayer Leverkusen 245, 9. (9.) Deportivo La Coruña 240, 10. (3.) Bayern München 236, ...106. ( — ) Ferencváros 103,5, ... 121. (151.) Rapid 95,5, ... 197. (231.) National 78, ...203. (— ) Újpest 76,5, ...211.

( — ) Zalaegerszeg 75.

Románia az álszentek országa. Erre már rég rádöbbenhettünk, ha csak az ortodox vallás — uram bocsáss, nem akarok általánosítani, hiszen mindenfelé vannak száraz ágak — egyes élhirdetôit vizsgáljuk. Mind-ezeket azért írtam le elôre, mivel a következô témánknak igen-is köze van politikához, valláshoz, sporthoz.

Történt, hogy nemrégiben három olimpiai, illetve világbajnok tornásznônk levetkôzött egy Japánban megjelenô, Playboy-szerû (vagy azzal tulajdonképpen egyezô) lapnak. Amikor mindez kitudódott, hatalmas botrány tört ki. Én pedig — másokkal együtt — értetlenül álltam a jelenség elôtt.

Mindenekelôtt tudni kell, hogy ezek nem pornográf kiadványok! Mûvészileg kivitelezett fotókat közölnek olyan nôkrôl, asszonyokról, akik büszkék lehetnek testük szépségére. És egy szép nôi testnél talán nincs is szebb kerek e világon. Magyarországon a leghíresebb színésznôk, sportolók stb. vetkôznek ebben a kiadványban. És népszerûségük csak emelkedik egy-egy megjelent fénykép után.

A három lányt történetesen személyesen is ismerem (kolozsvári ittjártukkor órákat beszélgettünk), és egyikükrôl sem hiszem, hogy valamiféle rosszat követett volna el.

Lavinia Milosovic régen abbahagyta az aktív sportolást. Az újságíró urak, akik most ráhúzták a vizeslepedôt, elfeledik, hogy néhány éve a sportolónôt még a gatyájától is megfosztották azóta sem talált rablók. Errôl egy szót nem szólt Gingãras úr, aki örökre el akarta tiltani még az edzôtermek környékérôl is. Corina Ungureanu és Claudia Presecan már régen nem azok a kislányok, akiket gyermekkoruk óta kínoznak különféle szereken. Mindegyikük nagykorú, a magánéletük csak rájuk tartozik. Hogy megmutatták testüket? Isten adjon olyan gyönyörû formákat minden nônek. És megjelentek az álszentek, a magukból kikelt szakvezetôk, újságírók.

Ha jól belegondolok, egy dolog fájhatott nekik. Néhány napos fotózással megkeresték azt a pénzt, amit Romániában tíz év alatt sem kaptak volna meg!

Ez van uraim. Japánban több a pénz. És a megbecsülés.

Nánó Csaba

• Január 6.: Míg a korábbi években rendszerint dél-európai — olaszországi, görögországi, spanyolországi és portugáliai —, vagy észak-afrikai — fôleg egyiptomi és marokkói —, úgynevezett vajaskenyér-túrákkal búcsúztatták a leköszönt, illetve fogadták a beköszönô esztendôt a ferencvárosi labdarúgók, hét évtizede, 1933 eleje nyugat-, de még inkább északnyugat-európai túrán találta a zöld-fehérek focistáit. Miután 1932 utolsó napjaiban Franciaországban játszottak bevezetô jellegû barátságos mérkôzéseket, az új év januárja két hollandiai találkozót tartogatott számukra. Elôbb, 4-én Rotterdamban a De Zwaluwen együttesét gyôzték le 5:0-ra, 6-án a fôvárosi címben Amszterdammal osztozó Hágában a Zaandani FC-vel szemben nyertek ugyanilyen arányban. A Hollandiától búcsúzó mérkôzésen a Háda — Korányi, Hungler II–Lyka II, Bukovi, Lázár — Táncos, Toldi, Sárosi, Kovács, Kohut összeállítású fradisták góljai közül Toldi Géza, a Tank kettôt, Kohut, Kovács és Sárosi — a késôbbi Gyurka doktor — egyet-egyet lôtt. Ez volt a ferencvárosiak addigi 446. nemzetközi mérkôzése.

• Január 7.: Székelyföldi — mai értelemben Hargita megyei, akkoriban: Maros-magyar autonóm tartományi — csapatok elôzô napi országos jégkorong-bajnoki gyôzelmérôl számolt be a fôvárosi sportújság 1966-ban. A Csíkszeredai Akarat 14:2 (4:0, 3:2, 7:0) arányban gyôzte le a kolozsvári diákegyüttest, a Székelyudvarhelyi Küküllô pedig 2:0, 1:1, 2:1 arányú harmadok után 5:2-re nyert a bukaresti fôiskolásokkal szemben. A két találkozó gólütôi: az elsô mérkôzésen: André 3, Szabó Gyula 2, Bálint 2, Krausz 2, Mihók 2, Ötvös, Csiszér, Ferencz, illetve Kozán Gábor 2, a másodikon: György 2, Tarcsi 2, Gáll, illetve Neagu 2.

• Január 8.: Hetven esztendeje, 1933-ban elôször nyert kisvárosi, majdhogynem nagyközségi csapat országos bajnokságot a tekesportban. Miután az 1931-benelôször megrendezett csapat-bajnokságban a Kolozsvári AC, majd a következô évben az ugyancsak a kincses városunkat képviselô Matador bizonyult a legjobbnak, az 1933-as bajnokság a Bánffyhunyadi Globus gárdájának sikerével zárult.

• Január 9.: Újabb, 70 évvel ezelôtti emlék: Kanadában megválasztották az elôzô év legjobb sportolóit. A téli sportok hazájában magától értetôdôen az 1932-es, Lake Placid-i III. téli olimpián sorrendben egymásutáni harmadik — s mint késôbb nyilvánvalóvá vált, a két világháború közötti utolsó ötkarikás bajnoki címét megszerzett jégkorong-válogatott kapta az év legjobb csapata címét. S bizony aligha gondolt is valaki arra, hogy a juharleveles címeres mezt viselô észak-amerikaiaknak 16 évet kell várniuk az újabb olimpiai bajnoki cím kivívásáig (1936-ban a britek nyertek — a kanadaiakat nagy küzdelemben 2:1-re gyôzték le —, az 1940-es és 1944-es olimpia elmaradt, s csak 1948-ban, a svájci St. Motizban született újból kanadai siker). Egyénileg a magasugró atléta, Duncan McNaughton volt az év legjobbja. 197 cm-rel, négyes (!) holtverseny után szerzett olimpiai aranyérmet Los Angeles-ben. Rajta kívül még a harmatsúlyú ökölvívó, Lefty Horace Gwynne szerzett olimpiai bajnoki címet Kanadának a kaliforniai játékokon.

• Január 10.: 65 éve, 1938-ban Málta szigetének fôvárosában, La Vallettában fejezte be hagyományos téli déli portyáját a Ferencváros labdarúgó-csapata. Búcsúmérkôzésen 12:3-ra gyôzte le a kis szigetország válogatottját. Ez az együttes nyert: Háda — Tátrai, Korányi — Magda, Polgár, Lázár — Táncos, Kiss, Sárosi, Toldi, Kemény. Sárosi dr. villogott: egymaga 8 (!) gólt lôtt! A többi Kemény, Kiss, Táncos és Toldi nevéhez fûzôdött.

• Január 11.: Lezárultak a nevezések az 55 évvel ezelôtti, 1948-as St. Moritz-i V. téli olimpiára, a második világháború utáni — még a nyári játékokat is megelôzô — elsô ötkarikás találkozóra. 31 ország jelezte legjobbjai részvételét, de végül is csak 28 állam versenyzôi vettek részt. Palesztína és Portugália késôbb visszalépett, az Ausztráliából jelzett egyetlen alpesi sízô pedig edzés közben sérülés miatt nem rajtolhatott. A legtöbben természetesen a rendezô Svájcot képviselték: Tell Vilmos hazájából 75-en indultak. A rajtra január 30-án került sor.

• Január 12.: Pályafutása során nem éppen a leg-fiatalabban, 29 évesen elôször nyerte hazája nemzetközi bajnokáságát 30 éve, 1973-ban az ausztrál John Newcombe. S mindjárt kettôs gyôzelmet ért el: honfitársával, a 38 éves Malcolm Andersonnal megnyerte a férfi párost is!

László Ferenc

A Forma–1-es csapatok közül elsôként a Toyota mutatta be idei autóját, a TF103-at.

A franciaországi Paul Ricard-pályán tartott sajtótájékoztatón bátor elképzeléseket fogalmaztak meg a vezetôk.

Az autósport elitkategóriájának tavalyi újonca elôre akar lépni, ennek legfontosabb "eleme": állandóan be kéne kerülnie valamelyik pilótája révén a pontszerzôk, az elsô 8 közé.

— Tavaly szerencsés körülmények között szereztünk 2 pontot, idén többet akarunk. Fontos célunk, hogy egyik versenyzônk mindig legyen ott a legjobb tíz között az idômérô edzéseken — szögezte le Ove Andersson csapatfônök.

Gustav Brunner fôtervezô hozzátette: a téli szünetben elvégezték az elôrelépéshez szükséges módosításokat:

— Mindent megváltoztattunk az autón, leginkább az aerodinamikát fejlesztettük.

A legutóbbi szezonban a finn Mika Salo (2 pont, 17. hely) és a pontnélküli skót Allan McNish szerepelt Toyotával, de szerzôdésüket felbontották. Helyettük a BAR-Hondától érkezô francia Olivier Panis és a tavalyi CART-bajnok brazil Cristiano da Matta igyekszik majd megfelelni az elvárásoknak. Munkájukat a szintén brazil, s Forma–1-es múlttal rendelkezô Ricardo Zonta (1999 és 2001 között 31 futamon 3 pontot gySjtött) segíti tesztpilótaként, ezt a prezentáción jelentették be.

A Toyota tavaly 10., utolsó elôtti volt a konstruktôrök között. A mögötte végzô, szintén 2 pontos Arrows idei indulását azonban már nem engedélyezte a Nemzetközi Automobil Szövetség.

A tavaly Michael Schumacher vezetésével világbajnoki címet szerzett Ferrari-modellt másolja le a Forma–1-es BAR csapat idei autója.

A brit-amerikai istálló tervezôi olyannyira az F2002-t veszik alapul az új karosszéria kialakításánál, hogy egymás között csak "fehér Ferrarinak", illetve "Ferrari-klónnak" nevezik a BAR005-öt.

Az 1997-es világbajnok kanadai Jacques Villeneuve máris "álomvilágban" beszél a január 14-én Barcelonában bemutatandó kocsiról: — Ez a BAR által valaha készített legjobb versenyautó. Hatalmas lépést tettünk nagy álmunk, a 2004-es elsôség felé.

Egyes információk szerint az általános megújulás jegyében a csapat valószínûleg új néven is indul az idei sorozatban.

Arrows: pilóták helyett könyvelôk és tanácsadók

Pilóták helyett könyvelôket és tanácsadókat alkalmaz a Forma–1 mezônyébôl idén hiányzó Arrows-istálló súlyos pénzügyi problémái megoldására.

— Rendbe kell tenni ennek a 25 éves tapasztalattal rendelkezô cégnek az ügyeit, hogy komoly lehetôségeket tudjon nyújtani hitelezôinek — mondta Philip Long szakember.

A FIA egy hónappal ezelôtt megtagadta a 2003-as indulási jogot az Arrows-tól, annak ellenére, hogy a tavalyi sorozat utolsó öt futamát kihagyó csapat idôben befizette a 200 ezer fontos nevezési díjat.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]