2003. január 17.
(XV. évfolyam, 11. szám)

Szerdáról csütörtökre virradóra újabb halálos kimenetelû baleset színhelye volt a Tordai út. Ezúttal is fék nélkül maradt, Erdôfelekrôl leereszkedô tehergépkocsi ámokfutása okozta a tragédiát, amelyben két fiatal vesztette életét, és amelyben további két személy szenvedett életveszélyes sérüléseket. Eközben azok, akik valamit is tehetnének azért, hogy az egyre nagyobb gyakorisággal megismétlôdô hasonló tragikus esetek többé ne forduljanak elô, egymásra mutogatnak, és hárítják a felelôsséget, ahelyett, hogy összefogva, hatékonyan együttmûködve hozzáfognának a — jelek szerint egyetlen — megoldás, a terelôút kivitelezéséhez.

Csütörtökön hajnali fél egykor a 27 éves, medgidiai (Konstanca megye) Memet Emin a konstancai Regal Trans Rt. MAN márkájú kamionjával érkezett Kolozsvárra. A több tonna alumíniumoxiddal és gumiabroncsokkal megrakott járgány sofôrje túl gyorsan ereszkedett le Erdôfelekrôl, s a nem megfelelôen használt fékrendszer részben felmondta a szolgálatot. A Tordai út és a Csillagvizsgáló utca találkozása után a gépkocsivezetô még bevette az elsô kanyart, és elôzés közben megütötte a közszállítási vállalat egy vele azonos irányban haladó, négy személyt szállító TVD márkájú mikrobuszának bal oldalát. A következô bal kanyart azonban már elvétette, és az útszéli, tavaly megerôsített védôoszlopsort lehengerelve, a 113-as számú épület kerítésén keresztülvágott, és egyenesen a 111-es szám alatt található Erdélyi Történelmi Múzeum laboratóriumi épületének ôrszobájába "robbant" be. A két épület közötti betonkerítésen közben a tehergépkocsi alvázának egy része megrekedt, a vezetôfülkét a rakomány súlya lökte be az épületbe.

Az ôrszobában tartózkodó, 27 éves Alb Sorin Daniel — a Total Security ôrzô-védô cég alkalmazottja — és a 17 éves Berekméri Mária a rájuk boruló fal súlya alatt szörnyethalt. A tehergépkocsi vezetôjét és a vezetôfülke utasát, a 28 éves M. Darvin Costint nagyon súlyos állapotban szállították az 1-es számú sebészetre. A mikrobusz utasai nem sérültek meg.

A tragikus esetet városunk polgármestere ismét propagandára használta fel, tegnapi rendkívüli sajtótájékozatóján támadta a rendôrséget és a prefektúra "törvénytelen" vezetôit, akikkel már hónapok óta viaskodik. Szerinte az említettek nem teljesítik kötelességeiket, és ezért következett be a dráma. A polgármesteri hivatal mûszaki osztálya a prefektúrát és a megyei tanácsot okolja amiatt, hogy nem kezdôdött el az Erdôfeleki alagút építése, valamint a polgámester által el nem ismert helyi tanács nem mûködésének számlájára írja, hogy a tordai útra tervezett két körforgalom nem készült el. Arról viszont már nem esett szó, hogy a balesetek elkerülésének legkézenfekvôbb módja, a terelôút megépítése viszont éppen a polgármester és a megyei tanács közti huzavona, érdekkellentét miatt halasztódik már hosszú ideje.

A mûszaki osztály szerint ugyanakkor a rendôrség nem tett eleget a közlekedési bizottság 2001. decemberében hozott határozatának, amely kimondja, hogy a Kolozsvár irányába haladó kamionokat meg kell állítani és meg kell vizsgálni Erdôfeleken, továbbá egy állandóan mûködô radart és egy állandó ellenôrzôpontot kell létesíteni a Tordai út tetején.

Stuparu Marius felügyelô, a közlekedésrendészet szóvívôje elmondta, hogy a Tordai út és a Csillagvizsgáló út közötti útkeresztezôdében azóta három váltásból kettôben állandóan van egy közlekedési rendôr, amely az érkezô teherautókat a Monostor irányába tereli, éjszakára azonban ez nem kivitelezhetô. Emlékeztetett arra, hogy pár hónapja az említett útkeresztezôdésben elgázolták egyik rendôrbiztosukat, így véleménye szerint az éjszakai mûszak csak a szolgálatot teljesítô életét veszélyeztetné. Egy állandó radar létesítése sem tôlük függ, hiszen a városvezetés kellene elôbb hozzájáruljon ahhoz pénzügyileg. Stuparu véleménye szerint az egyetlen megoldás a balesetek elkerülésére a terelôút.

Boros János alpolgármester lapunk kérdésére elmondta, hogy az elmúlt évben hivatala 400 millió lej értékû pannókat és jelzôtáblákat — összesen 38-at — helyezett el a kamionsofôrök figyelmeztetésére. Ugyanakkor még az idén két körforgalom is létesül a Tordai úton, ami már segít valamelyest a helyzeten, hiszen lassításra kényszeríti a vezetôket. A terelôút megépítése azonban még nagyon távoli, azért is, mert nagyon költséges. Úppen ezért nagyjából még csak elképzelés szintjén került szóba, az egyetlen konkrétabb terv egy olyan terelôút kiépítése, amely a Monostor végétôl ("Colina") a Szentjános-kút felé indul és ér ki a Feleki tetôre. Boros azt is hozzátette: szeretné felgyorsítani a fejleményeket, a mihamarabbi megoldás érdekében.

Legutóbb az elmúlt év novemberében okozott balesetet Tordai úton leereszkedô, fék nélkül maradt kamion, akkor az a Tanítók házának oldalába fúródott be. Szintén tavaly egy kormányozhatatlanná vált teherszállító a mostani eset forgatókönyvét másolta le, azzal a különbséggel, hogy akkor volt emberi áldozat

Balázs Bence

Csütörtökön a fôtéri EME-székházban került sor a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum Egyesület közti könyvtárfejlesztési együttmûködés aláírására. Ez alkalommal tartott sajtóértekezleten elhangzott: a civil szervezetek érdekeltek a magyarországi közintézmények anyagi hozzájárulásával finanszírozott Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozásában. Ugyanakkor Tonk Sándor és Egyed Ákos abban reménykedik, hogy a román állam a különbözô magyar civil szervezetek eltulajdonított könyvállományát is visszaszolgáltatja.

Az együttmûködési szerzôdés tárgyát képezô könyvtár az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utca 2. szám alatti székházában, a Sapientia Alapítvány költségén bebútorozott olvasóteremben fog mûködni kézikönyvtár-rendszerben. A megállapodás értelmében a MOL-házban (Ion Ghica — Tamás András utca 12. szám) természettudományi és mûszaki profilú könyvtárat hoznak létre. Továbbá az EME lehetôséget biztosít arra, hogy a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a közös természet- és mûszaki tudományi könyvtár keretében saját természettudományi könyvtárat hozzon létre. — Hosszú távú és mindkét fél számára elônyös együttmûködés alapjait rakjuk ma le. A kis lépések taktikáját alkalmazzuk, amely minden bizonnyal a nemzeti könyvtár létrehozásában teljesül ki — hangsúlyozta Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke.

Annak ellenére, hogy a szerzôdésben csupán az szerepel: az EME hozzájárul ahhoz, hogy a EMTE oktatói és hallgatói a szóban forgó könyvtárát és annak olvasótermeit teljes joggal használják, az aláíró felek biztosították a közvéleményt, hogy a bibliotéka bárki számára nyitva áll. — A könyvállományt igénybe vevôk között nem teszünk különbséget. Szívesen látjuk például a Babes–Bolyai Tudományegyetem hallgatóit is — mondták az aláíró felek.

Arról számoltak be, az EME munkatársai hozzáláttak a könyvállomány elektronikus feldolgozásához, amelynek célja az egységes nyilvántartási rendszer kialakítása.

A sajtóértekezleten felvetôdött az immár hosszabb ideje tervezett Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár kérdése is. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szerint jelen pillanatban egyetlen magyar civil szervezet hatáskörébe tartozó könyvtár sem alkalmas a fenti cél megvalósítására, ezért zöldmezôs befektetésre van szükség. Eszerint nem a jelenleg meglévô ingatlanokban hozzák létre a könyvtárat, hanem telket vásárolnak, és többemeletes épületet létesítenek. — A telekvásárlás és ingatlanépítés meghaladja az EMTE anyagi teherbírását, ezért a terv kivitelezéséhez magyarországi közintézmények bevonására van szükség. Gondolok itt többek között a Országos Széchenyi Könyvtárra, a Magyar Tudományos Akadémiára, a Mûvelôdési és Oktatási Minisztériumra — jegyezte meg Tonk Sándor. Az EMTE rektora egyelôre nem tudja, mennyibe kerülne a befektetés, de tájékoztatta az újságírókat, hogy hasonló intézmény létrehozására Gödöllôn 27 milliárd forintot költöttek. Egyed Ákos szerint a terv akkor kivitelezhetô, ha az erdélyi magyar intézmények között egyetértés alakul ki a könyvtár helyére és felépítésére vonakozóan. Az akadémikus reményei szerint a nemzeti könyvtárat Kolozsváron hoznák létre. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a román állam visszaszolgáltassa az Erdélyi Múzeum Egyesületnek az Állami Levéltárban és az Akadémiai Könyvárban lévô könyvállományát.

— Eljön az az idô, amikor az ingatlanok visszaszolgáltatását követôen a román állam rákényszerül az ingóságok visszaadására is — fejezte ki reményét Tonk Sándor.

A témához kapcsolódik az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) segítségével Erdélybe juttatott tükörszerver, amely a Magyar Elektrónikus Könyvtár (MEK) honlapján lévô anyag gyorsabb elérését segíti elô. — A digitális formában tárolt könyvek könnyebb elérése mellett az a cél, hogy a magyarországi Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) keretén belül adományozott tükörszerverre minél több erdélyi vonatkozású könyv és kiadvány is felkerüljön — fejtette ki lapunknak Égly János, az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság kiadói elnökhelyettese. Hozzátette: a www.mek.ro címen elérhetô tükörszerver mûködtetését és karbantartását az EMT vállalta el tavaly októberben egy háromoldalú egyezmény (NIIF–OSZK–EMT) keretében. Ami talán még a MEK elérhetôségének könnyítésénél is fontosabb, hogy ebben a háromoldalú egyezményben az EMT jelentôs vállalást tett az erdélyi magyar kultúra digitalizálása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a könyv formájában meglévô írásos anyagok (próza, vers, regény, tudományos kutatások stb.) számítógépre kerülnek, és ott elektonikus formában tárolják ôket. Az elképzelés szerint ez lenne a nemzeti könyvtár elektronikus változata.

K. O.

A 2003–2004-es tanévre a Kolozs megyei tanfelügyelôség — a 2002–2003-as beiskolázási tervhez képest — öttel kevesebb magyar tannyelvû líceumi, de hattal több szakiskolai osztály indítását kérvényezte a Nevelési és Kutatási Minisztériumnál. A számok tükrében ily módon egy osztállyal gyarapodik ôsszel a Kolozs megyei magyar közoktatás.

A megyei tanfelügyelôség soros csütörtöki sajtóértekezletén közzétették a 2003–2004-es beiskolázási terv legújabb változatát, amelyen a továbbiakban már csak a minisztérium változtathat. A beiskolázási terv szerint összesen két osztállyal nôvekszik a megye közoktatási hálózata. Az elméleti líceumok mítosza — megyei szinten — továbbra is él, hiszen a kért osztályok 65 százaléka elméleti, és csak 35 százaléka szak- illetve inasiskolai jellegû. A magyar tagozaton viszont megkezdôdött az elméleti líceumok mítoszának oszlatása: csak 20 osztályt kértek (19 nappali és egy esti) —, öttel kevesebbet, mint tavaly. Nagy a változás viszont a magyar szakoktatás terén: ôsztôl hattal nô a magyar szak- és inasiskolai jellegû osztályok száma, összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben, mint a román vonalon.

A közzétett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a magyar nyelvû közoktatás jobban igazodik az általános megyei "szakosodási" tendenciákhoz, mint a román. Ôsztôl ugyanis tucatnyi — fôleg román tan- nyelvû — inasiskolát próbál beindítani a tanfelügyelôség olyan nagyközségekben, ahol az országos jellegû "profilzavar", az ingázási gondok és a gyerekszámcsökkenés miatt zátonyközelbe került a líceumi oktatás. Ily módon — többek között — Egeres-Gyártelepen is inasiskolával próbálják egyensúlyozni a líceális jellegû fluktuációkat (idén nem volt kilencedik osztálya az iskolának, így nem tudni igazán jövôre, milyen oktatási rendszerbe fog majd érdemben beépülni a helyi iskola).

A "profilzavarok" kiküszübölése érdekében két iskolacsoport is elvesztette meghatározó nevét: a Victor Baben Iskolacsoport és a Tordai Ipari-Kémiai Iskolacsoport egyaránt líceumi státust kapott.

A sajtóértekezleten közzétették az érettségi vizsgák metodológiájának újdonságait (a román és a magyar nyelv/irodalom vizsgák klasszikus módszerekkel zajlanak, a többi tantárgyból viszont tesztet írnak a maturandusok), valamint azoknak a vidéki iskoláknak a névsorát, amelyeket világbanki pénzekbôl az idén teljes mértékben felújítanak. Ime az örömlista: Méra, Bogátpuszta, Nyíres, Magyarfráta, Vajdakamarás, Mezôszombattelke, Magyarköblös, Szótelke, Feketehegy.

A "profilzavarok" kiküszöbölése érdekében két iskolacsoport is elvesztette meghatározó nevét: a Victor Babes Iskolacsoport és a Tordai Ipari-Kémiai Iskolacsoport egyaránt líceumi státust kapott.

A sajtóértekezleten közzétették az érettségi vizsgák újdonságait (a román és a magyar nyelv/irodalom vizsgák klasszikus módszerekkel zajlanak, a többi tantárgyból viszont tesztet írnak a maturandusok), valamint azoknak a vidéki iskoláknak a névsorát, amelyeket világbanki pénzekbôl idén teljes mértékben felújítanak. Íme, az örömlista: Méra, Bogátpuszta, Nyíres, Magyarfráta, Vajdakamarás, Mezôszombattelke, Magyarköblös, Szótelke, Feketehegy.

Szabó Csaba

A következô idôszakban a kenyér drágulása várható a termelési költségek növekedése miatt, azonban az árnövekedés nem lesz jelentôs, ha a mezôgazdasági minisztérium szem elôtt tartja a Rompan munkaadó szövetség javaslatait, nyilatkozta a Mediafaxnak Aurel Popescu, a Rompan elnöke.

"Úgy gondolom, hogy az üzemanyag és az elektromos energia utóbbi idôben történô drágulása a kenyér árának növekedését eredményezi majd", mondta Popescu.

A Rompan vezetôi szerdán találkoztak Ilie Sîrbu mezôgazdasági miniszterrel. A szaktárca közleménye szerint a felek "megállapodtak egy sor intézkedés bevezetésében, amelyek stabilizálják majd a kenyér árát: bizonyos búzamennyiség kiutalása az állami tartalékból, valamint a búzaimportra kivetett vámilletékek ideiglenes felfüggesztése".

Románia átmeneti idôre vámmentessé teszi az étkezési búza behozatalát, hogy elkerülhetô legyen a kenyér árának jelentôs növekedése — jelentette be a mezôgazdasági minisztérium.

Ilie Sârbu miniszter és a Rompan-vezetôk (ld. fenti cikkünket) egyetértettek abban, több kormányintézkedésre van szükség ahhoz, hogy elkerülhetô lehessen a kenyér árának nagyon nagy mértékû növekedése. Így azt tervezik, hogy bizonyos mennyiségû búzát felszabadítanak az állami tartalékokból, február elsejétôl megszüntetik az étkezési búza tárolásához nyújtott állami támogatást, és átmeneti idôre vámmentessé teszik az étkezési búza behozatalát.

A konkrét döntések ismertetését mára ígérte a mezôgazdasági minisztérium.

Romániában havonta átlag 120 ezer tonna búzára van szükség a kenyérellátás biztosításához. Ez azt jelenti, hogy az új termés betakarításáig 840 ezer tonna búza kell.

A minisztérium adatai szerint jelenleg valamivel több mint 1,9 millió tonna kenyérgabona található raktáron Romániában. Ugyanakkor ebbôl a mennyiségbôl csak 565 ezer tonna található silókban, a többi a magántermelôknél van.

Utóbbiak jelentôsen emelték a búza árát: a tavalyi betakarítást követô 2700 lejes kilogrammonkénti felvásárlási árral szemben tavaly decemberben már 4200–4500 lejt kértek. A termelôk nagy része emellett, az árak növekedésére számítva, egyelôre nem kívánja eladni tárolt búzáját.

Import búzára mindenképpen szükség van, mivel a tárolt búza csak mennyiségileg elegendô, minôségileg viszont nem megfelelô.

Csütörtökön Vasile Soporan prefektus bejelentette a sajtónak, hogy vasárnap Kolozs megye eddigi prefektusainak nevét viselô emléktáblát és kiállítást avatnak abból az alkalomból, hogy 1919. január 19-én nevezték ki az elsô román prefektust Kolozsváron. Az eseményen jelen lesz Ion Iliescu államfô és Adrian Nãstase miniszterelnök is, akinek kolozsvári hétvégi jelenlétérôl már hírt adtunk.

Szombaton délután a kormányfô-pártelnök jelenlétében A normalitás helyreállítása. Az SZDP prioritásai 2003-ban címmel nagyszabású értekezletet tartanak. A prefektus szerint kizárólag pártértekezletôl lesz szó, amelyen a központi vezetôség legmagasabb tisztségviselôi az idei feladatokról számolnak be.

Vasárnap délelôtt Kolozs megye volt prefektusai és alprefektusai találkoznak. Ugyanekkor mutatják be az eddigi prefektusok monográfiáját és kitüntetik volt kollégájukat, a kommunizmus elôtti utolsó román megyefônököt, a 90 éves Gheorghe Neamtut. Ezt követôen emléktábla-avatásra és a volt prefektusokról szóló kiállítás megnyitására kerül sor.

Délben a Györgyfalvi negyedi ifjúsági házban folytatódik egy már szombaton elkezdôdött értekezlet a közigazgatás hatékonyságának növelésérôl, illetve az európai integrációról. Ezen a nem kormánypárti hivatalos személyek is részt vesznek, valamint az ország összes prefektusa. Ezután az államelnök és a kormányfô közösen ellátogat a megyei könyvtárban nemrég megnyílt NATO információs központba és a katonakórházba, ahol a korszerûsített sebészeti osztályt avatják fel.

Vasárnap este a magasrangú vendégek operaelôadáson vesznek részt.

Lapzártakor értesültünk: a szombati pártértekezletet lefújták. Ehelyett elkezdôdik a vasárnapra tervezett közigazgatási konferencia. A szombati és vasárnapi eseményeken több miniszter is részt vesz.

K. O.

Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnök és Mátis-Halmágyi Jenô MKT-elnök összehívja 2003. január 17-én (pénteken) 15 órára, a Mócok útja (Motilor) 75. szám alatti Pro Iuventute Szociokulturális Egyesület székházába a Megyei Képviselôk Tanácsát. Javasolt napirendi pontok: A megyei elnök politikai beszámolója, A VII. RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos kérdések megvitatása, különfélék.

|

VIDÉOTRAFIC címmel nyílik meg 15 franciaországi képzômûvész kiállítása január 17-én, pénteken 18 órakor a Tranzit Házban. A tárlat január 30-ig tekinthetô meg, hétfôtôl péntekig 10–18 óra, illetve szombaton 11–15 óra között.

NAGY FERENC GYÖKÉRSZOBRAIBÓL ÉS PATAKI JÓZSEF FARAGOTT DÍSZTÁRGYAIBÓL nyílik kiállítás január 19-én, vasárnap déli 12 órakor az ótordai református egyházközség IKE-termében. Az ünnepélyes megnyitón K. Rázmány Éva szaval. A kiállítás február végéig tart nyitva, és az érdeklôdôk munkanapokon 9–13 óra között tekinthetik meg.

A PIROSKÁKAT ÜNNEPLIK A NYUGDÍJASKLUB ÖSSZEJÖVETELÉN január 19-én, vasárnap du. 5 órától a Mikó/Clinicilor utca 18. szám alatti Heltai-alapítvány klubtermében. A zenét Marton István szolgáltatja.

LUKÁCS ÉVA ÉS MARCEL LUPSE tusrajzaival jelent meg Dan Mârzanak, az A. Muresanu-líceum volt tanárának és igazgatójának Mihai Eminescu în documente inedite si publicistica dejeanã címû kötete. A szerzô sajnos nem érhette meg mûvének megjelenését, ugyanis január 1-jén kísérték utolsó útjára. A kötet a dési G. Cosbuc Kultúrház, valamint a dési tanács és polgármesteri hivatal anyagi támogatásával láthatott napvilágot.

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA tiszteletére január 19-én, vasárnap du. 5 órától tart összejövetelt a David Ferenc Egylet az Unitárius Püpökség dísztermében. Bevezetôt mond Molnos Lajos. Az ünnepségen közremûködik az Unitárius Kollégium Péterffy Gyula vegyeskórusa (karnagy Majó Julianna), Szép András, Szôcs Kristóf, Demény Balázs, Boldizsár Katalin, Demeter András (a Zenemûvészeti Líceum zongoraszakos diákjai — Buzás Pál növendékei), valamint Csécs Márton, Fülöp Júlia, Rácz Tímea, Ternei Orsolya, Hajdú Beáta (a kolozsvári Unitárius Kollégium tanulói) szavalnak. Mûsorukon többek között Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, Csíky Boldizsár szerzeményei, Petôfi, Faludy György, Magyari Lajos versei szerepelnek.

Szellemek városa
Eredeti cím: City of Ghosts. Színes amerikai thriller, 2002. Rendezte: Matt Dillon. Szereplôk: Matt Dillon, Stellan Skarsgard, Natascha McElhone, James Caan, Gerard Depardieu.

Elég kegyetlen film, megtekintését erôsebb idegzetû olvasóinknak ajánljuk. Pedig a kezdetek alapján nem is gyanakodnánk véres fejleményekre. Adva van egy rokonszenves fiatalember, Jimmy (Matt Dillon), aki lelkesen dolgozik mentora, Marvin (James Caan) autószerelô-mûhelyében. Igaz, hogy hálával tartozik Marvinnak, aki apaként viselkedik vele, de mindettôl függetlenül valami másról álmodozik: nyugodt életrôl, távol a nagyváros, New York zajától. Mindezt azonban nem szokványos módon éri el: intrikák, menekülés, gyilkosságok, összeesküvések, mindez sok-sok vérrel megspékelve. És olyan színészekkel, mint Matt Dillon (aki rendezôként ezzel a filmmel debütál) és Gerard Depardieu, a francia szállodatulajdonos szerepében. Kicsit Dillon folyik a csapból is, mivel nem csak rendezte ás játssza, de a forgatókönyvírásba is beszállt. A kritikusok szerint talán éppen ez ártott meg a filmnek.

Köztársaság mozi, vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23, hétvégén és minden este 23 órától kedvezmény.

Ütközéspont
Eredeti cím: Changing Lanes. Színes amerikai filmdráma, 98 perc, 2002. Rendezte: Roger Michell. Szereplôk: Ben Affleck, Samuel L. Jackson, Toni Collette, Sydney Pollack, William Hurt.

A Notting Hill rendezôjeként ismert Michell ezúttal kihagyott filmjébôl mindenfajta romantikát. A helyzet akár hétköznapinak is nevezhetô: egy péntek reggelen a New York-i utcán összeütközik két autó. Ilyesmi persze bármikor, bárkivel megtörténhet. Akivel azonban most történik, az egy kétségbeesett, alkoholizmussal birkózó apa, Doyle Gibson (Samuel L. Jackson), aki éppen válóperének utolsó tárgyalására igyekszik, amelyen eldôl, hogy volt neje elviheti-e magával két fiukat egy másik államba. Éppen ezért számára nagyon fontos, hogy ne kövessen el semmilyen kihágást. A másik autó vezetôje szintén a bíróságra igyekszik, ô azonban fiatal és sikeres ügyvéd, akinek nincs ideje kivárni a hivatalos procedúra végét. A vita mindössze 20 percet vesz igénybe, de ezalatt a két ember élete teljesen megváltozik. Doyle elveszíti a gyerekeit, Gavin (Ben Affleck) pedig azt a dossziét, amelytôl a tárgyalás végkimenetele függ. Mindketten vissza akarnak szerezni valamit, de ehhez meg kell birkózniuk egymással és önmagukkal is.

Mûvész-Eurimages mozi, vetítések idôpontja: 12, 14.30, 17, 19.30., hétvégén 22 órától és minden kedden kedvezmény.

Sándor Boglárka Ágnes

A 2002-es évben minden kolozsvári legalább egyszer ellátogatott a moziba — derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet január 16-án délelôtt, a szokásos sajtóvetítés szünetében tartottak a RomaniaFilm képviselôi. Egészében véve mozilátogatási szempontból sikeresnek nevezhetô tehát a tavalyi év, hiszen összesen 375 ezren jutottak el Kolozsvár valamelyik filmszínházába. A városban kialakult a filmbarátok stabil rétege, négy megye (Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros és Fehér) mozilátogatóinak 57 százalékát teszik ki a kolozsváriak.

Mint elhangzott: a négy megyében az elmúlt év során összesen 18 552 vetítésre került sor, 656 ezer nézô részvételével. Az összesen 300 vetített film közül 126 bemutató volt, amelyek között 26 európai (francia, angol, magyar, spanyol, olasz, dán) és 10 román filmet jegyeztek. Mindezek mellett további 40 premierre is sor került a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál keretében, amelyet az elmúlt év egyik legnagyobb megvalósításának tartanak. A 10 bemutatott román film is nagy eredménynek számít, hiszen az utóbbi idôben elég nagy volt a hiány hazai alkotásokból. Ugyanennek kapcsán elmondható, hogy több úgynevezett gála-vetítést is rendeztek, amelyen megjelent a bemutatott film rendezôje, szereplôi.

Szintén jelentôs mozzanatnak számít a Gyôzelem mozi felújítása, amely ezáltal valóban nyugati stílusú filmszínházzá avanzsált. Az új évben a Romania Film folytatni szeretné azt az akciót, amelynek keretében az iskolásokat szeretnék minél gyakoribb mozilátogatásra ösztönözni. Ennek érdekében bizonyos hazai, illetve történelmi filmekre kedvezményes áron vendégül látnak egy teljes iskolai osztályt. Mindezek mellett idén is megrendezik az immár hagyományosnak számító filmfesztiválokat és találkozókat, amelyekrôl idejében értesítik majd a közönséget.

S. B. Á.

A Transilvania Filharmónia január 15-i Jean-Paul Penin francia karmester vezényelte hangversenyén Gasparo Spontini Fernand Cortez címû operáját mutatta be koncert-formában. Az opera valamennyi szerepét francia vendégmûvészek énekelték.

Gasparo Spontini neve a mai közönség számára már nem sokat mond, bár az 1774–1851 között élt olasz származású, nagyrészt Párizsban élô zeneszerzô a maga korában rendkívül népszerû volt. A híres nápolyi konzervatóriumban végezte tanulmányait, több fiatalkori operáját ismert olasz operaházak mutatták be, de elsô, Párizsban játszott operáját, a Julie-t kifütyülték. A siker csúcsaira A vesztaszûz c. operájával jutott, amely harminc évig egyfolytában szerepelt a párizsi opera repertoárján. 1809-ben volt a bemutatója Fernand Cortez c. operájának, amelynek librettója úgy került hozzá, hogy Boieldieu és Cherubini visszautasították. Spontini elôzô kantátájával, az Austerlitz címûvel elnyerte Napoleon kegyeit és az Udvari Zeneszerzô címet, amelyet a császár bukása után is megtartott. Több sikeres opera megírása után 1820-ban III. Frigyes-Vilmos meghívására Berlinbe szerzôdik, a Porosz Királyi udvar zeneszerzôjeként. Öregkorára visszavonul szülôfalujába, az olaszországi Majolatiba, ott is hal meg.

Spontini az operai hangszerelés megújítója, ô vezeti be a zenekarba a nagydobot (amit bôven használ a Fernand Cortezben), de olasz zeneszerzôként természetesen jól ismeri az énekhangokat is.

A Fernand Cortez librettójának szerzôi, Esménard és Jouy naiv mesét írtak, amelyben a hódító és az Azték birodalmat leigázó Cortez nemes ideálokat igyekszik megvalósítani — ellentétben Passuth László Esôisten siratja Mexikót címû könyvével, amely a hódítót reálisan jellemzi erényeivel és negatívumaival együtt.

A szerelmet Amazily, a mexikói hadvezér testvére képviseli, aki Cortez szerelmeként megpróbálja rábírni népét, hogy hódoljanak be a spanyoloknak és vegyék át vallásukat. Az opera befejezésében Montezuma bölcsen megadja magát, megértve az elkerülhetetlen történelmi fejlôdést.

Jean-Paul Penin, a Krakkói Opera karmestere vezényelt már olyan operaházakban, mint a Milánói Scala és a bécsi Staatsoper. Tapasztalt, nagyformátumú karmester, aki a rendelkezésére álló nagyon rövid idô alatt — a zenészek és a Cornel Groza által betanított kórus sikeres közremûködésével — olyan egységes, magas színvonalú elôadást valósított meg, amilyet ritkán van alkalmunk hallani.

Fentiekben persze oroszlánrésze volt a szólistáknak, akik egytôl-egyig nagy énekkultúrával és remek hanganyaggal rendelkezô énekesek. Elsôsorban a címszerepet éneklô Daniel Galvez nagyterjedelmû, magvas tenorját említjük meg, és partnerét Raphaelle Farmann (Amazily) szopránt, de Fernand Bernardi (Montezuma), Martial Defontaine bariton, és a Fôpapot éneklô Hugh Mac Key angol bariton, valamint Jaques Perroni lírai tenor, mind kiváló teljesítményt nyújtottak.

Jean-Paul Penin karmester megmentette a feledéstôl az operát, amelynek külön érdekessége, hogy korának mûveitôl eltérôen nem ária-opera, inkább átkomponált énekbeszéd.

A sajnos kisszámú közönség vastapsai arról igyekezték meggyôzni az elôadókat, hogy mégis vannak városunkban zenekedvelôk, akik méltányolják mûvészetüket. E sorok megjelenésekor a teljes elôadógárda már Madridban és Oviedoban adja elô Spontini operáját!

Morvay István

Január 22-én elôször rendezi meg a Román Opera a Kolozs Megyei Tanács Mûvelôdési osztályával együttmûködve az Opera Aranyemberei elnevezésû fesztivált, amely a következô alcímet viseli: A mai nemzedékének hódolata a kolozsvári lírai színpad nagyságai elôtt, tudtuk meg a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. A fesztivál, amint azt Radu Bãdilã, a rendezvény igazgatója elmondta, január 22-én este hét órakor, Puccini Bohémélet címû, olasz nyelvû elôadásával indul, a Román Opera termében. Az Emil Strugaru által rendezett és Adrian Moraru karmester irányításával színpadra kerülô mûben vendégként fellép Marius Vlad Budoiu tenor, a Zeneakadémia tanára, valamint Petre Burcã a brassói Dalszínháztól. A rendezvény ideje alatt az opera mûfaj számos remekmûvét láthatja az érdeklôdô közönség, így színre kerül többek között Donizetti Szerelmi bájitala és a Lammermoori Lucia, Giuseppe Verdi Traviataja, Wagner A bolygó hollandi címû mûve, Verdi Don Carlosa, vagy a könnyedebb mûfajból Johann Strauss Denevére, valamint Keringô a Strauss korabeli Bécsbôl címû összeállítás. Neves vendégek is részt vesznek a fesztiválon, például Mihaela Ungureanu, a bécsi Operaház tagja, Iordache Basalic a bukaresti operától, Stela Sârbu, a konstancai opera tagja és Kirkósa Júlia, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese. Február 22-én kerül sor az Opera Aranyemberei címû fesztivál különrendezvényére, az Opera Bálra.

Köllô Katalin

Az új év alkalmából Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a magyar nép kiválóságát és dicsôségét zengedezi (Szabadság, január 8.). Ez rendben is volna, ha nemzeti hevületében nem ragadtatná magát olyan túlzásokra, amelyekre egyáltalán nincs szükségünk, mivel a magyarság tényleg nagymértékben járult hozzá az emberiség kultúrájához. Nem szándékom, és nincs is lehetôségem rá, hogy minden megkérdôjelezhetô állításával vitába szálljak, de fel kell hívnom a figyelmet az újságírásunkban — sajnos — nagyon elterjedt jelenségre, hogy némely cikkíró ellenôrizetlen vagy kétes forrásból származó téves állításokat vet papírra. Íme, néhány kiragadott példa:

A szóban forgó írásban azt olvassuk, hogy "az államalapító Szent István által elrendelt területi felosztást ezer évig nem kellett megbolygatni". Ez egyszerûen nem igaz. A történelem viharai okozta változásokat figyelmen kívül is hagyva, lényeges átszervezésekrôl gyôzôdhetünk meg, csak egy olyan történelemkönyvet kell kézbe vennünk, amely a területi-közigazgatási felosztást bemutató térképeket is tartalmaz (például: Millenniumi magyar történet, Osiris Kiadó, 2001). De az átszervezésekre utalnak az olyan nevek is, mint a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vagy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Egyébként: a változatlanság sem erény, az ésszerû változtatás sem kárhoztatható.

P. M. azt állítja, hogy Ázsia a magyarokkal rokon jászokról kapta a nevét. Nem akarok a magyar nép eredetének ingoványos talajára lépni, ezen a téren számtalan délibábos elmélet látott napvilágot, de van néhány tény, amelyet komoly történészek sem vonnak kétségbe. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, de a honfoglalóknak legalább egy része — mégpedig a vezetô réteg — vér szerint feltehetôen türk eredetû volt. A jászok viszont iráni népek voltak, az oszétek rokonai, akiknek a nyelve az árja nyelvcsalád iráni ágának keleti csoportjához tartozik. A Magyarországra betelepedett jász lovas nép legfeljebb életmódját tekintve volt rokon a honfoglaló magyarokkal. Ázsia neve valószínûleg Lídiának hettita Assuwa elnevezésébôl származik, jelentése jó [földû] ország. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Bp.)

P. M. szerint a székelyudvarhelyi székely alkotmány (1509) évszázadokkal elôzte meg Európát. Tekintve, hogy a Habeas Corpus Act 1679-bôl való, 170 évbôl nem sok évszázad telik el.

Azt állítja P. M., hogy Amerigo Vespucci apja az Árpád-házi Szent Imre tiszteletére adta az Amerigo nevet (1454), ami az Imre latin változata. Vajon milyen dokumentumok támasztják alá ezt az állítást? Kétlem, hogy a velencei hajós apja egyáltalán hallott a fiatalon elhunyt magyar hercegrôl; a név latin változata pedig Emericus. Ladó János szerint "Az amerikai földrész nem Imre herceg nevét viseli, hanem a germán Amalrich olasz Amalrigo formájából rövidült Amerigo név származéka" (Magyar utónévkönyv, Akadémiai Kiadó, Bp., 1971).

Azt olvassuk Patrubány Miklósnál, hogy a magyar nyelv "mára bizonyítottan az emberiség egyik ôsnyelve, amelyen a múló korok alig hagytak bármi karcolatot". Ami a mai magyar nyelvet illeti, az nem ôsnyelv. Ha visszafelé haladunk az idôben, beszélhetünk ôsmagyar nyelvrôl, ennek az elôzménye az ugor alapnyelv (i. e. III–I. évezred), ez elôtt volt a finnugor alapnyelv (i. e. a III. évezred végéig), az uráli alapnyelv (i. e. IV. évezred elôtt). Hogy mennyire érintette az idô múlása? A válasz attól függ, milyen szempontból vizsgáljuk. Mint minden nyelv esetén, a szerkezete keveset változott, de sokat változott a szókincse és a hangzása.

P. M. Teller Edére hivatkozik, aki állítólag azt mondta volna, hogy "amennyiben nem Ady teremtô nyelvén ismerte volna meg a világot, akkor aligha vitte volna többre egy átlagos középiskolai tanárnál". Ez nagyon szép és hízelgô mondás, de csak udvarias bókként tekinthetjük, hiszen bôven akadt nagy tudós, aki nem a mi nyelvünkön ismerkedett a világgal.

Tévedni emberi dolog, de lehetôleg kerüljük el a valóságnak meg nem felelô állításokat. Az önértékelésben pedig legyünk mértéktartók és tárgyilagosak.

Fey László

Új RMDSZ-csoportosulás szándéknyilatkozatát olvashattuk a napokban a Szabadság hasábjain. Tagadhatatlan, hogy a politikai élet mindenkori kiegyensúlyozottságához feltétlenül szükség van egészséges, mérsékelt baloldalra is. Amely a társadalmi egyenlôtlenségek elfajulása ellen tevékenykedik, és elsôsorban a munkából élôk, a társadalom szegényebb rétegei érdekeinek szószólója. Az európai parlamenti demokráciákban a szocialista és a szociáldemokrata pártok a hagyományos baloldal képviselôi.

A Demokratikus Újbaloldal szándéknyilatkozatával minden bizonnyal sokan egyetértenek. Mert a benne foglaltak a mai helyzet legidôszerûbb megoldandó kérdései. Egy nyilatkozatban természetszerûleg nem lehet minden részletre kitérni. Például arra, hogy a kiskeresetûek rohamos elszegényedéséhez egyes állami cégek, mint az úgynevezett önálló gazdálkodású gáz-, villanyáram-, víz-, távfûtés-szolgáltató vállalatok is derekasan hozzájárulnak, amelyek igazgatói és vezetôségük tagjai száz-, két-, háromszázmilliós vagy ennél is nagyobb havi fizetést vágnak zsebre, s amelyet tetszésük szerint, saját maguk emelnek, miközben a fogyasztók mind nagyobb része nem tudja megfizetni e vállalatoknak a lejnek a dollárhoz viszonyított romlására, értékvesztésére hivatkozó, szüntelenül emelt árait. Még akkor is ezt teszik, amikor a két pénz nem aránya lényegében hónapokig állandó. Nem szólva arról, amikor a dollár értéke a lejhez viszonyítva csökken, amint az elmúlt hónapokban is történt, mert ilyenkor sincs eszük ágában sem az árak csökkentése.

De mit jelent például "a keresztény egyházak"-ra való utalás? Talán vannak nem keresztény egyházaink is? Az világos, hogy az új csoportosulás nem szándékszik folytatni a kommunistának nevezett bukott rendszer egyházellenes politikáját, amikor szándéknyilatkozatában elutasítja "a hitélet bármiféle korlátozását". A nyugat-európai baloldali pártok is hasonló módon viszonyulnak e kérdéshez. Érthetô az is, hogy ellenzik bármely egyház kiváltságokban való részesítését. Ez nyilvánvalóan a görögkeleti egyház törekvésére utal. Visszatetszô viszont a hitélet erôltetésének fölvetése. Tapasztalható-e valami efféle megnyilvánulás egyházaink részérôl? Olyan helyzetben vannak talán, hogy ilyesmivel foglalkozhatnak? Amikor tizenhárom évvel a rendszerváltozás után még mindig csak mutatóban kaptak vissza valamit elorzott javaikból?

A nyilatkozatnak az a része, amelyben megnevezi azokat, akiket a csoportosulás soraiba vár, kezd meglepô lenni. A szocialisták és az úgynevezett szociál-ökológusok említése érthetô. A szociálliberális azonban már furcsának tûnik, ha arra gondolunk, hogy a liberálisoknak nevezett szabadelvûekre a mindenféle korlátozástól mentes piacgazdaság melletti kiállás a jellemzô. Keresztezhetô-e egyáltalán ez a nézet a társadalmi kérdésekkel kapcsolatos érzékenységre utaló szociálissal, anélkül, hogy valamiféle fából vaskarika legyen belôle? Továbbá komolyan gondolja-e az újbaloldal azt, hogy ha egyáltalán vannak mifelénk keresztényszocialisták, akkor azok a baloldalhoz csatlakoznak? Legyen az akár új? Mert az eddigi példák azt bizonyítják, hogy a keresztényszocializmus mérsékelt jobboldali irányzat.

És akkor egyáltalán mitôl új ez az újbaloldal? Talán attól, hogy soraiba várja a reformkommunistákat? Ez a fogalom legalább olyan képtelenség, mint a reformnáci vagy a reformfasiszta. Mert mit is akar megújítani a reformkommunista? A bukott rendszert? Annak melyik változatát? A dicsô hazait? A szovjetet? Netán a kádárit? Ha ez utóbbit, akkor az MSZP, sôt a ma is létezô MSZMP is kitûnô ötleteket adhatna. És e megújítás során mit tesz egyáltalán a reformkommunista? Megújítja például a politikai rendôrséget, annak minden velejárójával? A telefonlehallgatásokat, a besúgórendszert, s ezzel egyidejûleg a politikai nézetek miatti letartóztatásokat demokratikussá teszi? Kifizetôdôvé az állami tulajdonban lévô ipart? Demokratikusan államosítja az alighogy létrejött magánvállalatokat? Az egyházi tulajdont? Amit jogos tulajdonosai még vissza sem kaptak? Ha viszont nem a történelem szemétládájába került rendszert akarja megújítani, miért reformkommunista?

És egyáltalán, elképzelhetô például az, hogy a keresztényszocialisták egy akolba terelhetôk az úgynevezett reformkommunistákkal?

De mi történne, ha az RMDSZ-nek kifejezetten demokratikus újjobboldala alakulna, s ez a soraiba várná, mondjuk, a reformnyilasokat? A reformhungaristákat? Jókora kalamajka támadna, ugye? Szüksége van-e tehát egy magát újbaloldalnak, méghozzá demokratikusnak nevezô csoportosulásnak a reformmal megfejelt egykori kommunistákra? Közöttük hihetôleg a párttitkárokra, a pártkáderekre, ne adj’isten, a szekusokra, a bukott rendszer mindahány szekértolójára, talpnyalójára? Mert hiszen ôk is galamblelkû, "ártatlan" kommunisták voltak annak idején. A rendszer haszonélvezôi. S akik ma sem tágítanak az élvonalból? Nincs-e már belôlük elég az RMDSZ-ben?

Bezzeg az egykori politikai foglyokat senki sem várja soraiba. Ôk amúgy csendesen, sehol sincsenek. Úgy kell nekik, ha olyan hülyék voltak, hogy szembeszálltak az egykori rendszerrel. Ahelyett, hogy benyaltak volna neki. Okosan. Ahelyett, hogy kommunisták lettek volna. Most "tiszta lappal" reformkommunisták lehetnének. Mint a "legtehetségesebbek" ugyebár, akik nem akadékoskodtak, akik remekül tudtak helyezkedni, vagyis híven kiszolgálták a bukott rendszert. És ott voltak az élvonalban. Ezért "megérdemlik", hogy most is ott legyenek.

Asztalos Lajos

Szép és olvasmányos, egyenesen megható a — még nem módosított — alkotmánynak a jogegyenlôségrôl leszögezett mondanivalója, miszerint az állampolgárok egyenlôk a törvények és közigazgatási hatóságok elôtt, kedvezmények és megkülönböztetés nélkül. Ennek ellenére egyre több olyan helyzet adódik, amelyben éppenséggel a jogszabályok által sikerül "egyenlôbbséget" biztosítani egyes állampolgároknak, de nem nemzetiségi megkülönböztetés nélkül, hanem ellenkezôleg, éppenséggel általa. Bár a jogszabály önmagában nem hibás. A mû alkotója az, aki legelôször elmarasztalható, mert hiányos, (szándékosan) téves helyzetfelismerô, értelmezhetô (ezzel pedig a megkülönböztetésre esélyt nyújtó) mûvet — törvényt, rendeletet, határozatot — bocsát az alkalmazók rendelkezésére. Innen aztán már egyenes út vezet az elferdített alkalmazáshoz, mert ez már ennek a tájnak és lakóinak veleszületett tulajdonsága, jellemzôje. A legnagyobb könnyelmûség ugyanis elvárni, egyáltalán feltételezni, hogy az alkalmazó hatóság ezt a mûveletet, tehát a jogszabály használatát az alkotmány szellemében fogja megejteni úgy, hogy az minden állampolgárnak hasznára váljék. Szinte mindig elôkerülnek állami vagy egyéni, csoport-, párt- vagy nemzeti érdekek, és ezeknél a pontoknál megkezdôdik a törvények gyurmázása, mindenki saját képére/kényére formázása. De végeredményben éppen ezt az alakíthatóságot használhatja ki bárki, és megpróbálhatja legvégül, hogy a törvénynek a számára elônyös változatát a bíróságokon vívja ki. De ehhez már nagy kedv szükségeltetik, és a kedvszegésnek számtalan változatát éppen a hatóságok és bíróságok dolgozták ki. Nehéz azonban beletörôdni, hogy törvényadta jogok egyeseket — az "egyenlôbbeket" — megilletnek, míg másokat, bennünket például, már nem.

Hosszú ideje nem adódott jobb példa a fentiekre, mint az a törvény, amely az 1940–1945 között etnikai alapon üldözötteknek állapított meg bizonyos kedvezményeket. A jogszabályhoz, a benne felelevenített valamikori eseményekhez való viszonyulásuk alapján az alkalmazó hatóságok eldöntötték — a törvény megfogalmazása alapján ugyanis eldönthették —, hogy a "magyaroknak nem jár semmi, kártérítést csak a románoknak adnak". Azokat a személyeket ugyanis, akiket az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között a Romániában hatalomra került rendszerek etnikai alapon, illetve okból üldöztek, kártérítés és egyéb kedvezmények illetik meg. Az érintetteknek volt idejük intézkedni, hiszen egy hároméves törvényrôl van szó. Ennek egy friss módosítása azonban kiterjesztette a kedvezményeket azokra is, akik "menekültek, kiutasították vagy átköltöztették ôket". Ez az általános megfogalmazás jelentôs jövedelem-kiegészítéshez juttatott több olyan észak-erdélyi románt, aki a Magyarországhoz történô csatolás után, a magyar hatóságoktól való félelem — vagy csak elôvigyázatosság — miatt Dél-Erdélybe menekült, költözött. Mivel a törvény szövegében nincs pontosítva a "menetirány", joggal értelmezték úgy a magyarok is az említett elôírást, hogy akkor a kedvezmények ugyanúgy megilletik a délrôl északra menekült, átköltözött magyarokat is. Sokan, nagyon sokan kényszerültek arra, hogy Brassóból, Bukarestbôl vagy akár Konstancáról költözzenek fel, át Észak-Erdélybe, miután közölték velük, hogy addigi lakhelyükön többet sem állásuk, sem maradhatóságuk nincsen. Van, aki visszatért, de sokan megtelepedtek új helyükön. Hát ezeknek a délrôl északra menekült, költözött magyaroknak a kolozsvári "törvényalkalmazó hatóság" még a kérelmét sem hajlandó iktatni, nemhogy írásban válaszolni, és megindokolni a szóban egyszeribôl odahajított elutasítást. Pedig nem az esetleges érintettek alaptalan hitegetésérôl volt szó akkor, amikor elhangzott, hogy a kártérítés nem csak az északról délre menekült románokat illeti meg. Csupán ismét a már megszokott forgatókönyv érvényesült, miszerint vannak egyenlôbbek, nekünk pedig külön ki kell még harcolni ugyanazt, ami, bár jog szerint megilletne, de szokás szerint nem jár.

Mihelyt a példaként említett törvényben nem szögezte le a jogalkotó azt a kizáró jellegû meghatározást, hogy csakis azokra a román nemzetiségû román állampolgárokra érvényesíthetô a kedvezmény, akik északról menekültek dél irányába, következik, hogy a kártérítést szélesebb körben kell alkalmazni, menetiránytól függetlenül. Az egyetlen mérvadó — amelyet persze bizonyítani is kell —, hogy az illetô etnikai okokból kényszerült menekülni, elköltözni, vagy ezért utasították ki. Sajnos az elôírások abból a szempontból sem egyértelmûek, hogy milyen elbírálás alá esnének azok, akiket átköltöztettek, és letelepedtek az illetô helységben. Megfelelô értelmezéssel azonban még ezeknek a személyeknek is járna kártérítés arra az idôszakra, amelyet a törvény meghatároz. Csakhogy — mindehhez számunkra is megfelelô értelmezés szükséges. Vannak megyék, ahol ez lehetséges volt, itt, Kolozsváron, úgy tûnik, ezért külön harcot kell folytatni, és jobb híján bírósági úton kell követelni a megfelelô értelmezést. Ennek azonban még a gondolatába is sokan belefáradnak. Ezért nem elég egy érdekvédelmi-szövetségi törvényvívmány, ennél már több kell: valós közösségi összefogás és támogatás.

Újvári T. Ildikó

A CNSAS-n (a Szekuritáté archívumait vizsgáló bizottság) belüli krízishelyzet megoldására a parlamentnek több módja is van — nyilatkozták tegnap a SRI vezetôségével való találkozás után annak a parlamenti albizottságnak a tagjai, akik felülvizsgálják az intézmény mûködését. Az albizottság, amely szerdán hallgatta ki a CNSAS 11 tagját, január végéig összeállít egy jelentést a parlamentnek.

A demokratapárti Emil Boc, az albizottság tagja szerint az is elôfordulhat, hogy javasolni fogják a CNSAS Kamara azon tagjainak visszahívását, akik akadályozzák az intézmény munkáját. Erre akkor kerülhet sor, ha a CNSAS tagjai nem tudnak közös megoldást találni. Az egyik fô gond, hogy a Dinescu–Plesu–Patapievici csoportosulás azzal vádolja a CNSAS elnökét, Gheorghe Onisorut, illetve a hozzá közelállókat, hogy megalkuvó magatartást tanúsítanak a SRI-vel szemben. Az albizottság elnöke, Ion Predescu szociáldemokrata párti szenátor a SRI igazgatójával, Radu Timoftével folytatott beszélgetés után azt nyilatkozta: a titkosszolgálat nem tagadja, hogy vannak bizonyos ellentmondások a CNSAS-vel való kapcsolatukban. A SRI szerint viszont az, hogy a CNSAS nem kérte a Legfelsôbb Védelmi Tanács közbelépését, azt mutatja, hogy a dolgok békésen rendezôdtek.

A CNSAS nem lehet a dossziék birtokosa, és nem is tarthat igényt arra, hogy átvegye az összes dokumentumot — állítja Predescu. Az albizottság elnöke szerint ennek megfelelôen kell kiegészíteni a "Ticu törvényt". A szenátor szerint a törvénymódosítás egy másik oka a konfliktushelyzetek elkerülése kellene hogy legyen.

Emil Boc a megoldást a nemzetbiztonsági törvény módosításában látja: demokratikusabbá kell tenni a törvényt, hogy a SRI ne hivatkozhasson erre, amikor korlátozza az iratokhoz való hozzáférést. Véleménye szerint a "Ticu törvény" is módosításra szorul, pontosítani kell benne a politikai rendôrség fogalmát.

Az albizottság pénteken ül össze utoljára, majd elküldi a jelentést a Szenátusnak és a Képviselôháznak. Ezt a CNSAS jelentésével együtt a parlament együttes ülésén fogják megvitatni.

A CNSAS-n belüli nézeteltérés, amely miatt a bizottság döntésképtelen, közvetlenül befolyásolja azokat, akik szeretnének hozzájutni dossziéjukhoz. Emil Boc szerint több mint száz kérésnek nem tudnak eleget tenni ebbôl az okból.

A Nemzeti Liberális Párt azzal vádolja a jelenlegi hatalmat, hogy a pillanatnyilag is vezetô pozícióban lévô volt szekusok védelmének érdekében akarja megváltoztatni a CNSAS mostani összetételét — nyilatkozta csütörtökön az NLP szóvivôje, Eugen Nicolãescu képviselô.

"Felszólítjuk a jelenlegi parlamenti többséget, hívják vissza Ion Predescut a CNSAS-t felülvizsgáló parlamenti albizottság élérôl, felelôtlen nyilatkozatai és a bizottság munkáját akadályozók bátorítása miatt" — mondta Nicolãescu, aki azzal is vádolja Predescut, hogy ahelyett, hogy pártatlan lenne, a Dinescu–Plesus-Patapievici csoportosulás eltávolítását tûzte ki célul.

(-bpe-)

A Kereszténydemokrata Parasztpárt csütörtökön alelnökként és a héttagú Állandó Vezetôtanács tagjaként fogadta soraiba Constantin Ticu Dumitrescut. A párt elnöke, Victor Ciorbea örömmel és megelégedettséggel nyugtázta a Volt Politikai Foglyok Egyesülete elnökének visszatérését a pártba, és hangsúlyozta: Ticu akkor is hû maradt a párt eszméihez és értékeihez, amikor nem volt annak tagja. Ticu szeint gesztusa egy felelôsségteljes és megfontolt lépés, és része a hibák vállalásával járó megbékélésnek. Ciorbea hétfôn nyilvánosan kért elnézést a pártja által elkövetett hibákért — többek között azért, hogy 1997 októberében egy évre felfüggesztették Ticu párttagságát, és felkérte Ticut, aki felfüggesztése elôtt semmilyen funkciót nem töltött be, hogy alelnökként lépjen vissza a Parasztpártba.

Benito Mussolini törvénykezésébôl ihletôdött a román kormány által kidolgozott büntetô törvénykönyv-módosítás. Sokan úgy vélik, a kormány célja a számára kényelmetlen sajtóorgánumok ellehetetlenítése, csôdbe juttatása.

A kormány a Büntetô törvénykönyvet módosító tervezetében olyan elôírásokat szeretne törvényerôre emelni, amelyek sértik az 1989-ban kivívott sajtószabadságot. A román sajtó kezdetben az újságírók és a kiadóvállalatok büntetését szabályozó cikk ellen tiltakozott, ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jogászai által elkészített tervezetben jelentôs nagyságú büntetéseket helyezett kilátásba a rágalom vád alatt vétkesnek talált újságíróknak.

A 97-es szakasz szerint azonban nemcsak az újságírók büntethetôk, hanem a kiadóvállalatokat is jelentôs mértékû bírsággal sújthatják. A tervezet megállapítja, hogy a maximális 10 milliárd lejes bírságot a bírók újabb törvényszegés esetén 30 százalékkal növelhetik. A román sajtó képviselôit tömörítô Román Sajtóklub a napokban közzétett közleményében kifejtette, hogy a kiadóvállalatok büntetése a cenzúra bevezetését jelenti. Az újságírók és a kiadóvállalatok úgy vélik, hogy a tervezet pontatlan szövege alapján szubjektív ítélet is születhet egy, a hatalom számára kényelmetlen kiadóvállalattal szemben, amely annak csôdbe jutását eredményezheti. A tiltakozáshoz csatlakozott a kormányhoz közel álló Dimineata címû lap is.

A büntetések vitájának alapját azonban a bántásnak vétségként való feltüntetése képezi. Az újságírók álláspontja szerint az EU-s joggyakorlat alapján a bántást nem tartalmazhatja a büntetô törvénykönyv, ezt csupán kihágásnak lehet tekinteni. Azt a kötelezettséget is törölnék a tollforgatók, miszerint az újságíróknak teljes mértékben be kell bizonyítaniuk állításuk hitelességét, ugyanis ezáltal sérül a szólásszabadság joga.

A büntetô törvénykönyv módosításának tervezete azonban ezenkívül olyan "ínyencségeket" is tartalmaz, amely Romániában, igaz, nem példátlan, de akkor is Mussolini törvénykezésére emlékeztet. A tervezet 207-es szakasza két évtôl öt évig terjedô börtönbüntetést helyez kilátásba azoknak a személyeknek, akik Romániát, a román nemzetet vagy annak hôseit sértegetik. Romániában már 1938-ban,

II. Károly uralkodása alatt is létezett egy hasonló törvény, amely az egyes, a rezsim számára kényelmetlen személyekkel szembeni visszaélések sorát tette lehetôvé.

Ellenzéki politikusok közölték, hogy korábban az Európa Tanács kérésére törölt, a hatóságok megsértése címen hírhedtté vált rész elôírásaihoz hasonlít a kormány újabb találmánya. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) képviselôje szerint így visszakerülne a törvényhozásba egy olyan, a szólásszabadságot korlátozó kitétel, amelyet nemrég töröltek. Boc szerint a kormány jogászainak lépése mögött a hatalmat bírálók elhallgattatási szándéka bújik meg. A liberálisok sincsenek elragadtatva a homályosan fogalmazó cikktôl, Székely Ervin, az RMDSZ képviselôje is pontatlannak, hiányosnak nevezte a szöveget. Úgy vélte, hogy egy nemzetrôl sértegetés nélkül is lehet kritikusan vélekedni.

A kormánypártban azonban a vélemények megoszlanak. Miközben több kormánypárti törvényhozó jónak és hasznosnak tartja a tervezett módosítást, a kormánypárt fôtitkára, Cosmin Gusã közölte: a jogászoknak pontosítaniuk kell, mit értettek a nemzet vagy ország elleni sértés szószerkezet alatt. Rodica Stãnoiu igazságügyminiszter közölte, hogy az elhangzott kritikák egy része jogos, ennek ellenére nem áll szándékában megsérteni a sajtó- és szólásszabadságot. Stãnoiu hozzátette, hogy a kormány jogászai és a sajtó között lefolytatott vita után terjeszti csak a képviselôház jogi bizottsága elé.

Az ügyhöz kapcsolódik, hogy a jobbára az országos román napilapokat képviselô Román Sajtóklub, Gusã fôtitkár, Stãnoiu miniszter asszony és Vasile Dîncu tájékoztatási miniszter e kérdésben rendezett keddi találkozójára meghívták a Médiaszervezetek Egyezményét (MSZE, COM) is. Az utóbbi szervezet nevében a helyszínre érkezô Mircea Tomát (Sajtófigyelô Ügynökség), Ioana Avãdanit (Független Újságíró Központ) és Mihai Miront (Professzionális Újságírók Szövetsége) azonban a Román Sajtóklub tagjai nemtetszéssel fogadták, ezért elôbbiek kénytelenek voltak távozni a megbeszélésekrôl.

Borbély Tamás

Hónapokkal ezelôtt nagy érdeklôdés követte azokat a biztosítási szerzôdéseket, amelyeket a jövendôbeli anyukák a helyi nyugdíjpénztárakkal kötöttek, illetve köthettek. A 2000/19. számú társadalombiztosítási és nyugdíjtörvény értelmében ugyanis bárki szerzôdést köthet a pénztárral egy megadott pénzösszegig, és a havonta törlesztett járulék alapján adott esetben — az úgynevezett kockázati tényezô bekövetkezésekor — jogosult a megfelelô juttatás kifizetésére a társadalombiztosítási költségvetésbôl. Sokan vállalkoztak arra, hogy törlesszék a 3 átlagbér (akkor 15 millió lej körül) utáni 35% járulékot, amiért "cserébe" jogosulttá váltak arra, hogy a gyermek 2 éves koráig járó nevelési szabadság idejére átvehessék a biztosított pénzösszeg 85%-át. Az elmúlt napokban azonban országszerte botrány tört ki: a nyugdíjpénztárak sok esetben felfüggesztették a juttatás kifizetését a szülési vagy gyermeknevelési szabadságon tartózkodó anyukáknak. Az ok: jobban újraértelmezték a törvényt, és kiderült, a pénz sokakat nem illet meg.

A 19. törvény egyik nagyon fontos elôírása, amelynek meg kell felelni ahhoz, hogy biztosan járjon a szülés után és a gyermeknevelés idejére a juttatás az, hogy az illetô a szülés bekövetkezése elôtt rendelkezzen 6 hónap hozzájárulással a biztosítási alapba. Sokan vagy félreértették, vagy nem értették meg a pontos feltételeket, és mivel hiányzott a pontosan 6 hónap járulékfizetés a szülés elôtt, hiába fizette az illetô továbbra is a szerzôdésben meghatározott összeget, nem folyósították többet számára a havi juttatást. A hivatal magyarázata szerint ôk csak a törvény szövegét követték, amely világos: a kockázat, tehát adott esetben a szülés bekövetkezése elôtt kell meglennie a 6 hónap hozzájárulásnak. Az, aki ezután is tovább fizette a biztosítást, hogy meglegyen a 6 hónap, már nem jogosult a juttatásra. De a törlesztett járulék nem elveszett pénz, mert majd a nyugdíjazásnál figyelembe veszik. Az országos nyugdíjpénztár központi sajtónak nyilatkozó szóvivôje elmondta, hogy sok esetben félreértésen alapszik a bonyodalom, de a tisztviselôket nem büntethetik meg, hiszen biztosan megadták a megfelelô felvilágosítást.

Ennek ellenére vannak, akik tovább fizetik a biztosítási szerzôdés szerinti összeget, és arra készülnek, hogy adott esetben bepereljék a nyugdíjpénztárat. A 19. törvény alkalmazására kiadott módszertani szabályozás (megjelent a 2001/237. Hivatalos Közlönyben) ugyanis a D ponttal jelölt fejezetében, a VIII. alfejezet 46. pontjában a következôket írja elô: a kockázat bekövetkezésének dátuma alatt a gyermek születésének dátumát értik, vagy adott adott esetben a gyermek 2 vagy 3 éves koráig járó gyermeknevelési jogok igénylésének dátumát. Ennek alapján tehát akár az utolsó terhességi hónapban is megköthették a biztosítási szerzôdést, és 6 hónap járuléktörlesztés esetén igenis megilleti az anyukát a megfelelô havi táppénz, állítják többen az érintettek közül. Hiszen, mint az idézett szövegbôl kitûnik, a kockázat bekövetkezése nem feltétlenül a gyermek születési dátumával egyezô.

(i)

A január 13-i lakossági fórumon Ioan Ungur, Dés polgármesterének a helyi sajtó objektivitására tett bíráló megjegyzése a jelek szerint úgy hatott, mint szikra a puskaporos hordó tetején. A polgármester véleménye szerint a dési sajtó — s itt név szerint említette a Radio Fir rádióadót és a Monitorul de Somes hetilapot — a politikai pártok befolyása alatt áll, s így a dési polgárok nem mindig jutnak a valóságnak megfelelô hírekhez.

A megnevezettek siettek lereagálni az ôket ért sértést: a rádió élô adásban január 15-én sugárzott kerekasztal-beszélgetést. Meghívottaikat pro vagy kontra véleményre szólították fel. A mûsorvezetô, Ioana Jeler hiányolta a polgármester jelenlétét, aki pihenôszabadságára hivatkozva visszautasította a meghívást, valamint nehezményezte az RMDSZ képviselôinek hiányát is. Balogh Zoltán dési RMDSZ-elnök, helyi tanácsos elmondta, sem írásos, sem szóbeli felkérést nem kapott. Barabási Ferenc RMDSZ-es tanácsost felkérték ugyan a mûsorban való részvételre, de túl késôn.

A beszélgetésen részt vett Cornel Itu, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Dorin Deac alelnök, Claudiu Chira, a Nagy-Románia Párt elnöke, Grigore Petrutiu, a Liberális Párt tanácsosa, valamint Alexandru Man, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, a város volt polgármestere. A meghívottak egyöntetûen cáfolták a polgármester állításait, a polgármesteri hivatal ügyvezetôi irodája és a média közti majdhogynem ellenséges kapcsolatnak tudják be a lakosság hiányos tájékoztatását az ôket érintô döntésekrôl.

A mûsorvezetô az adminisztrációban hírzárlatot elrendelô polgármester diktatórikus, médiaellenes viselkedését kifogásolta, megjegyezve, hogy a polgármesteri hivatalban senki nem akar nyilatkozni — biztosan állásukat féltik. A mûsorban bejátszottak két részletet a polgármester választási kampánybeszédébôl, a mûsorvezetô véleménye szerint az akkor tett ígéretek nem valósultak meg.

A meghívottak véleménye némileg különbözött a polgármester és a tanácsosok-tanács szerepköre megítélésében, de abban egyetértettek, hogy a polgármester a közte és a dési tanács közötti konfliktust most áthelyezte a sajtó felé, ezzel is elterelve a figyelmet a megoldatlan problémákról.

Fiatalabb tanácsosok szerint a polgármester koránál fogva képtelen az új, demokratikus vezetési módszerek elsajátítására, nem ugyanaz vállalatvezetônek lenni, mint egy municípium polgármesterének.

Ami pedig a nyugdíjasokat illeti — ôket úgy ítélik meg, mint olcsó kampányfogást, mivel az a réteg a legcsendesebb, elég, ha valaki csak beszél róluk, máris választóivá válnak.

A mûsor közben betelefonálók, egyetlen kivétellel, nem a témához szóltak hozzá. Csak egy családapa kifogásolta a polgármestert ért vádakat, sértéseket, akit az elöljáró igenis munkahelyhez segített, lakáshoz juttatott, testvérét pedig megmentette a kilakoltatástól, amelyet a mûsorban részt vevô elôdje (a volt polgármester) rendelt el.

Az egyoldalú vélemény-nyilvánítás ezúttal a sajtó nyilvánvaló gyôzelmével ért véget. Aligha tekinthetô viszont végérvényesen lezártnak.

(lukács)

Nemlétezô cég nevében vásárolt
Csalás és okirathamisítás vádjával indult eljárás egy kolozsvári nô ellen. Az 58 éves Ana Rozalia M. még 2001 május–júliusában jelentkezett több helyi cégnél, amelyektôl különféle termékeket vásárolt. Egy helybéli vállalat ügyintézôjének adta ki magát, és a portékákért csekkeket hagyott hátra. A cégek azonban nem tudták beváltani ezeket: kiderült, hogy a vásárló bankszámláján egyetlen lej sincs.

A feljelentést követô nyomozás azt is kiderítette, hogy a cég, amelynek nevét a nô használta, 1999 óta nem létezik, 2000-ben a cégjegyzékbôl is törölték, csekkjeit pedig visszavonták. A vádlott utólag a 75 millió lejes kárból kifizetett 14 milliót. Jelenleg a nô a nagybányai börtön vendégszeretetét élvezi, ahová egyéb törvénytelen ügyei miatt zárták.

Saját házát gyújtotta fel
Györgyfalván ház nélkül maradt egy idôs férfi, miután felgyújtotta saját lakását. Az eset szerdáról csütörtökre virradóra történt, a ház teljesen leégett. Nagy Istvánt, aki három hónappal korábban is megpróbálta felgyújtani a lakást, és megfenyegette szomszédait, beutalták az ideggyógyászatra.

Megverte megmentôjét az öngyilkosjelölt
Súlyos betegsége miatt elôbb italozásra adta fejét, majd öngyilkos akart lenni egy gyalui férfi. Petru Radac, miután búcsúlevelet hagyott hátra a feleségének, saját tömbháza mögött akarta felakasztani magát. Meg is tette, ám az éppen ott elhaladó helyi tanácsos, Dumitru Ilies észrevette, és elvágta a kötelet. Az öngyilkosjelölt dühében ütlegelni kezdte a tanácsost, akit a segélykiáltásaira odaérkezô csendôrök menekítettek ki a férfi kezébôl. Az öngyilkosjelöltet beszállították a kolozsvári pszichiátriára.

(balázs)

Annak ellenére, hogy még nem rendelkezik szakorvosokkal, a tordai városi kórház december elsején létrehozott ortopédiai sürgôsségi osztálya optimális körülmények között mûködik. A röntgenrendelô néhány nappal késôbb kezdett mûködni, mivel hiányzott a speciális film, de mára már ez is megoldódott.

Az új osztályon jelenleg a kórház orvosi személyzete, illetve a szolgálatos személyzet dolgozik. A kórház igazgatója, Victor Andrasony szerint februárban versenyvizsgát hirdetnek öt állásra, közülük háromra ortopédiára szakosodott orvosok jelentkezhetnek.

Az utóbbi hetekben megnôtt a forgalom az új osztályon, mivel a csúszós utak miatt több baleset történik — naponta átlagosan négy kéz- vagy lábtörést szenvedett betegen segítenek, akik elsôsorban az idôsebb korosztályból kerülnek ki.

R. T. T.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a román zenei videoklipek ellenôrzését tervezi, mivel azok "szexuális szempontból rendkívül explicitek és gyakran erôszakos üzenetük van".

A Cristina Trepcea, Serban Madgearu és Gáspárik Attila CNA-tagok által tett javaslatot csütörtökön mutatták be a sajtónak.

"Egyetlen televízió sem gondolt arra, hogy este nyolcig csak bizonyos videoklipeket szabad sugározni", mondta Cristina Trepcea. "Egyes klipek szexuális szempontból rendkívül explicitek, mások erôszakos, vagy bizonyos rétegek számára megalázó üzenetet közvetítenek" — tette hozzá.

A Pricewaterhouse Coopers társaság által készített megvalósíthatósági elôtanulmányt a Drakula Park három lehetséges helyszínérôl január 25-én, a részvényesek rendkívüli közgyûlésén ismertetik a Segesvári Turisztikai Fejlesztási Alap Rt. részvényeseivel.

A tervek szerint a Drakula Park 2004-ben nyitja meg kapuit. Jelenleg három — egy tengerparti, egy hegyi és egy síkvidéki — lehetséges helyszínrôl készítenek elemzést. A végsô, legjövedelmezôbb helyszínre a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után tesz javaslatot a Pricewaterhouse Coopers — jelentette ki a turisztikai miniszter.

Dan Matei Agathon a megvalósíthatósági tanulmány következtetéseinek megvitatására a következô két hét folyamán találkozik a Pricewaterhouse Coopers vezetésével. A szerzôdés alapján a Pricewaterhouse Coopers vállalta, hogy 30 millió dollár értékben közvetlen befektetéseket nyer meg a park létrehozására.

Folytatódik a szakképzett hazai magyar munkaerô átszivárgása Magyarországra. Hétfôn harminc Erdélybôl érkezett ápoló állt munkába a kecskeméti megyei kórházban.

Horváth Attiláné, az intézmény szóvivôje elmondta: a Székelyudvarhelyrôl és Marosvásárhelyrôl ideiglenesen áttelepült szakápolók — akikkel a nôvérhiányon kívánnak enyhíteni — frissen végzett fiatalok és kivétel nélkül magyar anyanyelvûek.

A kórház — egyhónapos próbaidôvel — egyéves munkaszerzôdést kötött velük. Az erdélyi szakápolók az elsô hónapban — amíg a magyar, illetve a helyi sajátosságokkal megismerkednek — felügyelet mellett dolgoznak, azt követôen pedig önállóan.

Alapbérük, illetve az erre pluszként járó különbözô juttatások és a mûszakpótlékok összege mintegy havi bruttó százezer forint, ez megegyezik a velük azonos végzettséggel és gyakorlattal rendelkezô ápolók keresetével. Mindannyian a nôvérszálláson kaptak lakhatási lehetôséget.

Horváth Attiláné elmondta: noha az egészségügyi dolgozók általános béremelése óta megállt az elvándorlás, a szakképzett ápolói álláshelyekbôl még az elmúlt héten is 60 volt betöltetlen.

Megítélése szerint a hiányban vélhetôen közrejátszik az is, hogy Kecskeméten egy-két éve a szakiskola átállt az érettségire alapuló nôvérképzésre, és így leghamarabb 2005-ben végeznek a leendô szakképzett ápolók.

Rámutatott: a kórház vezetése még az elmúlt évben felvette a kapcsolatot az erdélyi szakiskolákkal és a tanulók gyakorlati foglalkoztatását végzô egészségügyi intézményekkel, felkínálva a kecskeméti munkalehetôséget.

Horváth Attiláné kitért arra is, hogy az iskola ajánlása, valamint a megyei kórház ápolási és személyzeti igazgatói által kiválasztott, Kecskemétre érkezett fiatalok többsége Erdélyben egyelôre nem tudna képzettségének megfelelô állásban elhelyezkedni.

Az olasz cipôkereskedôk a vámhatósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy szigorúbb ellenôrzéssel szûrjék ki azokat a "Made in Italy" jelzésû cipôket, amelyek valójában a Távol-Keletrôl és Kelet-Európából származó, átcsempészni próbált hamisítványok.

Az ágazati szervezet, az ANCI az Il Sole 24 Ore címû lap szerint nem csupán az olasz cipôk versenyhelyzetét, hanem a hagyományos iparág minôségi színvonalát is félti a fôleg Kínából, Tajvanról, Lengyelországból és Oroszországból érkezô hamisítványoktól. A parlament által elfogadott idei költségvetési terv nagy hangsúlyt helyez ugyan a hamisítások elleni küzdelemre, de csak az egyes cégek márkáinak, a szellemi termékeknek és a licenszeknek a védelmével foglalkozik, nincs külön elôírás a nemzeti márka, a "Made in Italy" elnevezés oltalmára.

Az olasz piacot törvényes úton is ellepik a külföldi cipôk. A tavalyi esztendô elsô nyolc hónapjában 16 százalékkal emelkedett a Kínából származó cipôk aránya, elérve az 50,2 millió párt, az olasz cipôpiac egyharmadát. Vietnamból is erôsödött a behozatal, tavaly az elsô nyolc hónapban 12,8 százalékkal nôtt, 15,9 millió pár cipô érkezett Vietnamból. Romániából a múlt évben 9,1 százalékkal több, 31,2 millió pár lábbeli érkezett az országba az említett idôszakban.

Az olasz cipôgyártók helyzetét súlyosbítja, hogy egyre nehezebben tudják eladni termékeiket külhonban. Márpedig ez az ágazat erôsen exportfüggô, a gyártott mennyiség 83 százalékát, az elôállított érték 78 százalékát a határokon túl értékesítik. Tavaly 231,6 millió párt vittek ki az országból 4,562 milliárd euró értékben, ez 9,7 százalékos mennyiségi és 6,5 százalékos értékbeli csökkenés az elôzô évhez képest.

A tíz legfejlettebb ipari ország, a Tízek, valamint az amerikai Fed, az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of Japan jegybanki vezetôi idén a világgazdaság lassú, de kitartó növekedésére számítanak. Bázeli tanácskozásukon a bankárok azt valószínûsítették, hogy a világgazdasági fejlôdés motorja 2003-ban az Egyesült Államok lesz.

A Bank of England kormányzójának szavai szerint viszonylag lassú, de tartós növekedés várható idén a világgazdaságban, amely az év folyamán egyre erôsödni fog. Sir Edward George a bankároknak a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tartott kéthavi találkozója után, a tanácskozás elnökeként nyilatkozott errôl.

Hangsúlyozta azonban, hogy nagy bizonytalanságokra kell felkészülni a világgazdasági fejlôdést illetôen, ezért a bankároknak rendkívül ébereknek kell lenniük és gyorsan reagálniuk a változásokra.

A japán gazdasági fejlôdést a banki vezetôk várakozásaik alapján "igen szerénynek" minôsítették 2003-ra.

George elmondta, hogy a találkozón a valuta- és olajkérdéseket nem vitatták meg. Utalt azonban arra, hogy nincs közvetlen szükség az Európai Központi Bank kamatcsökkentésére. Mint mondta, a lefelé irányuló konjunkturális mozgásokat nem kell túlértékelni.

A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai 2003. január 15-én közgyûlést tartottak, amelyen elfogadták a kamarai vezetôségnek 2002. december 31-ig tartó idôszakára vonatkozó jelentését, illetve Iosif Pop fôigazgató lemondását. A közgyûlés felhatalmazta az intézmény vezetôségét, hogy minden törvényes úton lépjen fel a kamara vagyonának megôrzése érdekében. Elnökét pedig megbízta azzal, hogy bérlési szerzôdéseket írjon alá a kereskedelmi regiszteri hivatal, illetve az egyéni iroda mûködtetése érdekében, ugyanakkor biztosítsa az ügyfelek és leendô ügyfelek számára a kamarai adatbázishoz való ingyenes hozzáférhetôséget, ahogyan azt a 2002/76-os számú sürgôsségi kormányrendelet is elôírja.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 35 587 lej, 1 USD =33 685, 1 magyar forint = 152 lej.

Ha az EU elhanyagolja a tudás gyarapítását és az innovációt szolgáló beruházásokat, le fog maradni versenytársaitól — figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.

Romano Prodi az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, és a bizottság egyidejûleg nyilvánosságra hozott tavaszi gazdasági jelentésének fôbb következtetéseit ismertette.

A tudást és az innovációt szolgáló beruházások fontosságát hangsúlyozva megállapította, hogy ezek nélkül nemcsak a gazdasági növekedés üteme lassulhat, hanem az életszínvonal csökkenésének veszélye is fenyegeti az EU-t.

Gazdaságilag nehéz idôkben, mint amilyen a mostani, könnyû engedni annak a csábításnak, hogy a közvetlenebbül szorító problémák kezelése érdekében visszafogják vagy elodázzák az ilyen beruházásokat — ismerte el Prodi, aki szerint azonban az uniónak nem szabad elkövetnie ezt a hibát.

A bizottság az EU márciusi csúcsértekezletére készülve tette közzé tavaszi gazdasági jelentését és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat, köztük az átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak és a belsô piaci stratégia végrehajtását áttekintô elemzéseket. Az egyes konkrét területeken ezek mindegyike annak az ambíciózus, hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiának a megvalósulását értékeli, amelyet a 2000 márciusi lisszaboni csúcson hagytak jóvá a tizenötök.

A lisszaboni programban az unió azt a célt tûzte ki, hogy az évtized végére a világ legdinamikusabban fejlôdô és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági térségévé váljon. Az ezzel kapcsolatos célok egyikét sem fogja azonban elérni, ha nem lesznek számítógépek az iskolákban, nem jönnek létre az egész életen át tartó tanulás feltételei, nem folynak kutatások világszínvonalú termékek elôállítása és tiszta technológiák kifejlesztése érdekében, a vállalatokat pedig nem segítik tudástôkéjük kamatoztatásában — jelentette ki Prodi.

A helyzet pedig jelenleg az, hogy noha az EU már elért bizonyos haladást a tudásalapú gazdaság megteremtése felé, beruházások és termelékenység tekintetében még mindig lemaradásban van versenytársaitól. Európában még mindig sokkal kevesebb kutató dolgozik, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban, az oktatásra, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított állami kiadások pedig tagországonként igen nagy eltéréseket mutatnak — fûzte hozzá a bizottság elnöke, aki megdöbbentônek nevezte, hogy a legnagyobb európai vállalatok kutatási tevékenységük 40 százalékát még mindig az unión kívül végzik.

Bulgáriában a fogyasztói árak novemberben 0,2 százalékkal nôttek októberhez képest, elsôsorban a szolgáltatások áremelkedése miatt. Novemberben 3,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly novemberben, miután októberben ugyancsak 3,2 százalékos volt a tizenkét havi drágulás. A kormány decemberi célszáma 4,5 százalék tizenkét hónapra, az infláció tehát kedvezôen alakul.

A halmozott infláció 2,5 százalékos volt november végén, az október végi 2,4 százalék után. Tavaly november végén 4,2 százalékos volt a halmozott infláció Bulgáriában.

Októberben 1,0 százalékos volt az infláció havi üteme.

Novemberben a szolgáltatások árai 0,8 százalékkal nôttek az elôzô hónaphoz képest, a nem élelmiszertermékek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az élelmiszereké 0,2 százalékkal csökkent.

A bolgár kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) eredetileg 3,5 százalékosra tette a 2002 végi inflációt, majd ezt májusban — az energiaárak emelkedése miatt — 7,25 százalékra módosították. Ezt követte még két lefelé módosítás a nyári hagyományos élelmiszer-árcsökkenés miatt, amíg kialakult a jelenleg érvényes 4,5 százalékos elôrejelzés.

A statisztikai hivatalnak az ipari termelés alakulására vonatkozó, ugyancsak szerdán közölt adatai szerint az ipar kibocsátása az elsô tíz hónapban 3,2 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar 4,2 százalékkal bôvült, míg az áram-, fûtés-, gáz- és víz ágazatokban csak 1,8 százalékkal nôtt a teljesítmény. A bányaipar termelése ez idôszakban 3,4 százalékkal csökkent.

Októberben az ipari termelés 0,6 százalékkal nôtt az egy évvel korábbihoz képest, az áram, a fûtés, a gáz és víz ágazat 3,8 százalékos növekedésének köszönhetôen. Szeptemberhez képest az októberi ipari termelés 1,6 százalékkal volt nagyobb, elsôsorban a bányaipar 5,1 százalékos növekedése miatt.

Az Aradi West Petrom férfi kosárlabdacsapata szerda este hazai pályán kiharcolta a legrangosabb európai turnén, a Final Four-on való részvételt.

A román címvédônek legalább 25 pontos gyôzelemre volt szüksége a továbbjutáshoz, mivel egy héttel korábban 75:100-ra maradtak alul a bosnyák KK Hercegovac otthonában.

A West Petrom 26 másodperccel a mérkôzés vége elôtt vezetett elôször 25 ponttal, és ezt további néggyel toldották meg az utolsó sípszóig.

Végeredmény: Aradi West Petrom–KK Hercegovac 81:52 (24:8, 15:17, 18:13, 24:14). Az aradiak pontszerzôi: Haslett 31 (3 x 3), Szíjjártó 11 (3), Lãpuste 11 (2), Burlacu 10 (2), Haskins 9 (1), Veres 5 (1), Apostol 4.

bpe

A francia bajnokság 22. fordulójának eredményei:

Olympique Marseille–Rennes 2–0, Sochaux–AS Monaco 0–0, SC Montpellier–OGC Nice 2–2, CS Sedan–AC Ajaccio 1–1, EA Guingamp–AJ Auxerre 0–2, Paris Saint-Germain–AC Le Havre 1–0 és SC Bastia–Olympique Lyon 2–0.

Az élcsoport: 1. OGC Nice 38 (28–16), 2. Olympique Marseille 38 (23–20), 3. Olympique Lyon 36, 4. AS Monaco 35 (32–20), 5. AJ Auxerre 35 (22–17), 6. FC Sochaux 34.

Del Bosque a legjobb edzô
A papírformának megfelelôen a tavaly három trófeát elhódító Real Madrid szakmai irányítóját, Vicente del Bosque-t választotta 2002 legjobb klubedzôjének a labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet, az IFFHS.

A spanyol fôváros elitklubja a Bajnokok Ligájában, a Klub Világkupában és az Európai Szuperkupában is a legjobbnak bizonyult, méltó módon ünnepelte alapításának 100. évfordulóját.

2002 legjobb klubedzôi: 1. Vicente del Bosque (spanyol, Real Madrid) 224; 2. Arséne Wenger (francia, Arsenal) 136; 3. Sir Alex Ferguson (skót, Manchester United) és Klaus Toppmöller (német, TSV Bayer Leverkusen) 69–69; 5. Nery Pumpido (argentin, FC Olimpia Asunción) 61; 6. Rafael Benítez (spanyol, FC Valencia) 51; 7. Marcello Lippi (olasz, FC Juventus) 32; 8. Christian Gross (svájci, FC Basel) 27; 9. Héctor Cúper (argentin, FC Internazionale) 25; 10. Jair Picemi (brazil, AD Sao Caetano) 21 pont.

Újra Kahn a legjobb kapus
1999 és 2001 után ismét Oliver Kahnt választották a világ legjobb kapusának.

A Bayern München klasszisa elôtt az olasz Walter Zenga (1989— 1991) és a paraguayi Jose Luis Chilavert (1995, 1997, 1998) triplázott az IFFHS-nél.

A mostani rangsorba összesen 18-an kerültek be.

A világ legjobb kapusai 2002-ben: 1. Kahn (német, FC Bayern München) 316; 2. Iker Casillas (spanyol, Real Madrid) 101; 3. Rüstü (török, Fenerbahce Isztambul) 99; 4. Marcos (brazil, Palmeiras) 88; 5. Buffon (olasz, Torinói Juventus) 74; 6. Friedel (amerikai, Blackburn Rovers) 33; 7. Toldo (olasz, Milánói Internazionale) 27; 8. Barthez (francia, Manchester United) 18; 9. Dudek (lengyel, FC Liverpool) 16; 10. Lehmann (német, Borussia Dortmund) 11.

Romario a legeredményesebb aktív játékos
A brazil Romario a jelenleg is aktív játékosok közül a legeredményesebb az IFFHS szerint.

A pillanatnyilag klub nélkül álló, 1994-ben vb-aranyérmes csatár 536 bajnoki mérkôzésen 445-ször talált a hálóba.

Az örökranglistát továbbra is a legendás Pelé vezeti 541 góllal. Puskás Ferenc a harmadik 511 találattal, Schlosser Imre az 5., Zsengellér Gyula a 6., Szusza Ferenc pedig a 11. helyen áll.

A bajnoki mérkôzéseken legeredményesebb aktív játékosok: 1. Romario (brazil, klub nélkül) 536 mérkôzés/445 gól; 2. Krzysztof Warzycha (lengyel, Panathinaikosz Athén) 538/310; 3. Jose Saturnino Cardozo (paraguayi, Toluca) 361/243; 4. Alan Shearer (angol, Newcastle United) 446/240; 5. Ulf Kirsten (német, Bayer Leverkusen) 503/238; 6. Alberto Federico Acosta (argentin, San Lorenzo) 502/222; 7. Ivan René Valenciano (kolumbiai, Real Cartagena) 367/220; 8. Mario Jardel (brazil, Sporting Lisszabon) 232/216; 9. Luboszlav Penev (bolgár, Lokomotiv Plovdiv) 439/212; 10. Hakan Sükür (török, Blackburn Rovers) 381/207.

Az örökrangsor: 1. Pelé (brazil, 1957–1977 között) 560 mérkôzés/541 gól, 2. Josef Bican (csehszlovák, 1931–1955) 341/518, 3. PUSKÁS FERENC (1943–1966) 533/511, 4. Romario (1985–) 536/445, 5. SCHLOSSER IMRE (1905–1928) 318/417, 6. ZSENGELLLÉR GYULA (1935–1952) 394/416, 7. James Edward McGrory (skót, 1922–1938) 408/410, 8. Zico (brazil, 1971–1994) 596/406, 9. Gerd Müller (német, 1965–1981) 507/405, 10. Hugo Sanchez (mexikói, 1976–1997) 662/394, 11. SZUSZA FERENC (1940–1961) 462/393.

Van Nistelrooy a legjobb góllövô
A válogatottban nyújtott teljesítményt és a nemzetközi kupamérkôzéseket figyelembe véve 14 találattal a holland Ruud van Nistelrooy volt az elmúlt év legjobb góllövôje.

A Manchester United csatárának teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert sokszor sérüléssel bajlódott, emellett Hollandia nem jutott ki a világbajnokságra, így újabb lehetôségtôl esett el. Az 1991 óta elkészített rangsorban a francia Jean-Pierre Papin (1991), a bolgár Hriszto Sztoicskov (1994), a német Jürgen Klinsmann (1995) és a spanyol Raúl (1999) után van Nistelrooy az ötödik európai gyôztes.

Mögötte hat olyan játékos került az elsô tízbe, akik szerepeltek a vb-n. Érdekesség, hogy közülük a német Miroslav Klose mind a 13 gólját a válogatottban szerezte.

A vb-gólkirály brazil Ronaldo a negyedik helyen végzett.

2002 legjobb góllövôi: 1. Ruud van Nistelrooy (holland, Manchester United) 14 gól (ebbôl 1 a válogatottban); 2. Miroslav Klose (német, Kaiserslautern) 13 (13); 3. Jon Dahl Tomasson (dán, Feyenoord, AC Milan) 13 (10); 4. Ronaldo (brazil, Internazionale, Real Madrid) 12 (11); 5. Michael Owen (angol, FC Liverpool) és Raúl (spanyol, Real Madrid) 12–12 (6–6); 7. Filippo Inzaghi (olasz, AC Milan) 12 (0); 8. Jan Koller (cseh, Borussia Dortmund) 11 (5); 9. Ahmed Belal (egyiptomi, Nacional SC Cairo) 11 (4); 10. Javier Morales (uruguayi, Nacional Montevideo) 11 (3).

Kiesett Mandula és Voinea
Csütörtökön befejezôdött a 2. forduló egyesben, kialakult a legjobb 32 mezônye.

A legnagyobb szenzációt a korábbi négyszeres bajnok amerikai Szeles Mónika búcsúja jelentette. Az egykori világelsô 6:7 (6), 7:5, 6:3-ra kapott ki a cseh Klara Koukalovától, némileg a mentségére szól, hogy az elsô szett harmadik játékától bokasérüléssel küszködött.

A férfiaknál is kiesett a mezôny egyik korábbi ranglista-vezetôje, a brazil Gustavo Kuerten. A párizsi Grand Slam-viadal háromszoros gyôztesét szintén egy cseh, Radek Stepanek verte öt szettben 5:7, 6:3, 7:5, 4:6, 6:3-ra.

Pályára lépett az egyéni torna utolsó magyar résztvevôje is: Mandula Petra 33 perc alatt megalázó, 6:0, 6:0-ás vereséget szenvedett a negyedik kiemelt belga Kim Clijsterstôl. Clijsters óriási fölényét jól mutatja, hogy Mandula csak 17 labdamenetet nyert meg.

Túl kemény diónak bizonyult Adrian Voinea számára az amerikai ifjú tehetség, Andy Roddick (9. kiemelt). A tengerentúli teniszezô három "tükörjátszmában", 6:2, 6:2, 6:2 arányban diadalmaskodott.

Tizennégy év után sikeresen tért vissza az ausztrál nyílt teniszbajnokságra a sportág élô legendája, Martina Navratilová. A 46 éves amerikai klasszis az orosz Szvetlana Kuznyecova (17) oldalán szerepel idén párosban. Navratilová legutóbb 1989-ben indult Melbourne-ben, egyesben negyeddöntôs volt, párosban pedig diadalmaskodott Pam Shriverrel. Most az 1. fordulóban (a 32 közé jutásért): Kuznyecova, Navratilova (orosz, amerikai, 16.)–Casanova, Pratt (svájci, ausztrál) 5:7, 6:1, 6:3.

További eredmények a a 2. fordulóból (a 32 közé jutásért):
Férfi egyes: Szafin (orosz, 3.)–Montanes (spanyol) 6:3, 4:6, 6:4, 6:1; Stepanek (cseh)–Kuerten (brazil, 30.) 5:7, 6:3, 7:5, 4:6, 6:3; Martin (spanyol)–Gonzalez (chilei, 13.) 6:7 (5), 6:3, 6:1, 7:6 (4); Nalbandian (argentin, 10.)–Crabb (ausztrál) 6:1, 7:6 (3), 6:3; El-Ajnaui (marokkói, 18.)–Kucenko (üzbég) 6:2, 6:1, 6:4; Malisse (belga, 20.)–Dupuis (francia) 6:3, 5:7, 7:6 (6), 7:5; Blake (amerikai, 23.)–Acasuso (argentin) 6:1, 6:4, 6:4; Schüttler (német, 31.)–Krajicek (holland) 6:3, 7:5, 6:4; Federer (svájci, 6.)–Burgsmüller (német) 6:3, 6:0, 6:3; Vicente (spanyol)–Chela (argentin, 19.) 6:3, 6:3, 2:6, 6:3; Novak (cseh, 7.)–Ch. Rochus (belga) 7:6 (3), 7:6 (5), 4:6, 4:6, 6:3; Juzsnyij (orosz, 25.)–Sirianni (ausztrál) 6:2, 6:3, 6:3; Hewitt (ausztrál, 1.)–Larkham (ausztrál) 6:1, 6:0, 6:1.

Nôi egyes: Serena Williams (amerikai, 1.)–Callens (belga) 6:4, 6:0; Smashnova–Pistolesi (izraeli, 14.)–Matevzics (szlovén) 5:1-nél Matevzics feladta; Dechy (francia, 16.)–Bedanova (cseh) 6:3, 6:3; Bovina (orosz, 20.)–Grande (olasz) 6:1, 6:2; Shaughnessy (amerikai, 25.)–Cervanova (szlovák) 6:1, 6:1; Tanasugarn (thaiföldi, 26.)–Zsidkova (orosz) 6:2, 3:6, 6:3; Fernandez (argentin, 28.)–Serna (spanyol) 6:3, 6:4; Rubin (amerikai)–Pierce (francia) 0:6, 6:4, 6:2; Maleeva (bolgár, 11.)–Jun (dél-koreai) 2:6, 6:4, 6:1; Daniilidu (görög, 18.)–Frazier (amerikai) 6:1, 6:2; Coetzer (dél-afrikai, 19.)–Jankovic (jugoszláv) 6:2, 4:6, 6:4; Miskina (orosz, 8.)-Gagliardi (svájci) 5:7, 6:2, 6:0.

Hewitt idén mindent meg akar nyerni
A férfi teniszezôk világranglistáját vezetô ausztrál Lleyton Hewitt idén mind a négy Grand Slam-tornát meg akarja nyerni.

A 21 éves adelaide-i klasszis ugyanakkor tisztában van azzal, hogy tervének megvalósítása egyáltalán nem lesz egyszerû.

— A mai teniszben rendkívül nehéz minden egyes mérkôzésre maximálisan koncentrálni, illetve salakon, füvön és kemény borításon egyformán eredményesen játszani — mondta.

Saját bevallása szerint a Roland Garros salakján indul a legkevesebb eséllyel, a másik három viadalon valamivel könnyebb dolga lehet. Ha választania kellene, elsôsorban a most zajló melbourne-i tornán végezne az élen. Tavaly Wimbledonban, 2001-ben a US Openen bizonyult a legjobbnak.

Hingis befejezi?
Elképzelhetô, hogy a hosszabb ideje sérüléssel küszködô svájci teniszcsillag, Martina Hingis befejezni kényszerül sikerekben gazdag pályafutását.

— Lehet, hogy többé sosem leszek képes versenyszerûen játszani, mivel állandóan problémák vannak a lábammal.

Pillanatnyilag nem is gondolok a visszatérésre — mondta a 22 éves klasszis, aki 209 hetet töltött a világranglista élén.

Az öt Grand Slam-tornán diadalmaskodó Hingis jobb bokáját 2001 októberében, a balt pedig tavaly májusban mûtötték meg. Utoljára októberben, a filderstadti viadalon indult, ahol a 2. fordulóban az orosz Jelena Gyementyijeva búcsúztatta.

A korábbi nehézségek után szerdán sem volt minden gondtól mentes a Kis Sándor–Czeglédi Péter kettôs versenyzése a 25. Dakar Ralin. A Nissan féltengelye a 13. szakasz (az egyiptomi Szíva és Dahla között) célja elôtt 20 kilométerrel eltört, a csere sok idôt vett igénybe, így végül az 50. lett a magyar páros. A duó összetettben az 53. helyen áll. Egyébként a magyar kettôs a keddi technikai hibát követô szakaszlevágás miatt 18 órás büntetést kapott.

A Toyotával versenyzô másik magyar duó, Palik László–Darázsi Gábor a 60. lett, s összetettben egy helyet javítva az 55. A hivatalos rangsorban a Kis–Czeglédi páros 54.-ként várhatja a csütörtöki folytatást.

A szakaszon az autósok közöttaz Ari Vatanen–Kristina Thorner finn–svéd páros, míg a motorosok mezônyében az olasz Fabrizio Meoni bizonyult a leggyorsabbnak.

Összetettben továbbra is a Stéphane Peterhansel–Jean-Paul Cottret francia duó, valamint honfitársuk, Richard Sainct áll az élen.

Február 2-án Glasgowban öt ország válogatottjának fedettpályás atlétikaversenyén alkalmazzák elôször a rajtra vonatkozó új, az eddiginél szigorúbb szabályt.

A rövidtávú, maximum 400 m-es futószámokban a sprintereknek mindössze egy idô elôtti indulást engedélyeznek, a másodiknál — függetlenül attól, hogy ki a kiugró — kizárják a vétkest.

A nemzetközi szövetség célja, hogy megszûnjenek a sok szabálytalan rajt miatti gyakori és hosszas várakozások.

Míg az IAAF vezetôi sok jót remélnek a módosítástól, addig maguk az érintettek kevésbé derûlátóan vették tudomásul, hogy elérkezett az "új idôk" kezdete:

— Ezzel csak még nagyobb nyomás nehezedik ránk, pedig az eddig sem volt elhanyagolható — nyilatkozott Mark Lewis-Francis, a britek junior világbajnok vágtázója.

A skóciai premieren Nagy-Britannia, Svédország, Oroszország, Olaszország és Csehország atlétái mérik össze tudásukat, azaz ôk lesznek a "kísérleti nyulak".

Kltségkímélési szándékkal újabb radikális változásokat vezetnek be a március 9-én kezdôdô Forma-1-es világbajnokságban, illetve hosszú távon befolyásolják új szabályokkal a versenyautókkal kapcsolatos kiadásokat.

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) londoni tanácskozásának döntései:

2003-tól életbe lépô szabályok:

— tilos a rádiós kapcsoltattartás a pilóták és a csapatok között;

— tilos a tartalékautó használata;

— tilos a szombati idômérô edzés és a vasárnapi futam között módosítani az autón;

— tilos a kipörgésgátló, a rajtot segítô elektronikus rendszer és a teljesen automata sebességváltó használata;

— tilos a kétirányú telemetria használata.

2004-ben életbe lépô szabályok:

— kötelezô a szabványos fékrendszer használata;

— kötelezô a szabványos hátsószárny használata;

— kötelezô a hosszú távon "életképes" alkatrészek használata.

2005-ben életbe lépô szabály:

— egy motornak legalább két futamot ki kell bírnia.

2006-tól életbe lépô szabály:

— egy motornak legalább hat futamot ki kell bírnia.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]