 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2003. január 23.
(XV. évfolyam, 16. szám)
A 2000/1-es földtörvény értelmében az országban 4 485 000 hektár erdôt kellett volna visszaadjanak jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1 140 000 hektárat mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét. A lehangoló statisztikai adatok azon a tegnapi sajtóértekezleten hangzottak el, amelyet Garda Dezsô, az RMDSZ Hargita megyei képviselôje és Mircea I. Oantã, az Erdôtulajdonosok Egyesületének elnöke tartott Kolozsváron, lapunk szerkesztôségében. A színhely nem véletlen, hiszen az újságírókkal történô találkozó elsôdleges célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gáll Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fô bûne, hogy a Székelyföldön, elsôsorban a Gyergyói-medencében erdôügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében.
Garda Dezsô elmondta: az újságírónô esete a kilencvenes évek végére nyúlik vissza, amikor a képviselôház parlamenti szakbizottságot hozott létre az erdôk visszaadásával, illetve a fakitermeléssel kapcsolatos visszaélések kivizsgálására. 1999-ben és 2000-ben közösen Mircea Oantãval több alkalommal is megfordult panaszok kivizsgálása végett a Gyergyói medencében, ahol sok erdôtulajdonos súlyos visszaélésekre panaszkodott. Ezeknek a kivizsgálásoknak az eredményeit ismertette egy interjú keretében Gáll Éva Emese újságírónak. A cikk megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gergyói Erdészeti Hivatal két vezetôje, Laczkó Teréz és Melles Elôd bûnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen, nyilván olyan meggondolásból, hogy a parlamenti immunitással rendelkezô képviselônek nem tudnának egykönnyen ártani. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót végül is felmentették, azonban a fellebbezést követôen a hercehurca ezúttal Krajován kezdôdik újra. Garda mélységesen megbotránkoztatónak tartja az erdômaffia ilyenszerû megtorló akcióit egy olyan újságíró ellen, akinek egyetlen "bûne" az, hogy meg merte írni az igazat. A hazai jogállamiság anomáliái közé tartozik az is, hogy a Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szônyeg alá söpörte, és nem indított bûnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetôi ellen. Ezt levélben Ioan Rus belügyminiszter tudatta a képviselôvel.
Mircea Oantã, az erdôtulajdonosok egyesületének részérôl arról beszélt, hogy Gyergyóban, de az ország sok más vidékén is az erdészeti hivatalok gyakori visszaélése volt, hogy minden eszközzel korlátozni próbálták a visszaadandó területek nagyságát. Aki magánerdôt igényelt vissza, illetve közbirtokossági erdôt is kért, törvénytelen módon megpróbálták rávenni, hogy az egyikrôl mondjon le. A visszaélés másik módja, hogy csak abban az esetben voltak hajlandók kimérni az erdôt, ha az új tulajdonosok szerzôdést kötnek az erdészeti hivatalokkal az erdôk gondozására. Az általuk diktált magas árakkal a tulajdonosok többsége nem értett egyet, a hivatal pedig megtagadta a tulajdonbahelyezést. Közben a kimérésre kijelölt erdôrészekben az erdészeti hivatalok hallgatólagos beleegyezésével megkezdôdött a szabad rablás: sok tízezer köbméter fa tûnt el, noha kormányrendelet tiltotta olyan erdôrészekben a vágást, amelyet vissza kell adni jogos tulajdonosaiknak. Oantã elismerte: az erdôk tulajdonbahelyezésének beindulása az elmúlt kormánykoalíció idején elsôsorban az RMDSZ érdeme, hiszen ennek képviselôi, személyesen Garda Dezsô harcolt a legkeményebben a restitúcióért. Ezért is tartja megalázónak és elfogadhatatlannak, hogy egy magyar újságírónôt hurcolnak meg immár két éve azért, mert interjút mert készíteni egy RMDSZ-képviselôvel.
Több Beszterce-Naszód megyei iskolában is arra készül a megyei tanfelügyelôség, hogy a lassúbb ritmusban osztályozó tanárokat megbüntesse. Az ötlet — amely természetesen nagy felháborodást váltott ki megyeszerte — Anton Buta tanfe-lügyelô fejébôl pattant ki.
Buta kijelentette: azért javasolta ezt a tanintézmények vezetôinek, mert a megyei felügyeletek során jónéhány olyan vidéki és városi iskolára bukkantak, ahol nem volt elég jegy a naplóban. A tanfelügyelô azt is elmondta: olyan iskolákra is leltek az ellenôrzések alatt, ahol az elsô félévi dolgozatokat sem írta még be a tanár.
A Buta-féle ötlettel kapcsolatban megoszlanak a pedagógusi vélemények. Sokan úgy vélik: elôször azt kellene tisztázni, hogyan került ez a megye ilyen helyzetbe (kilenc tanintézményt találtak metodikai offsaid-ban!), és csak utána kellene elverni a port a tanárokon. Mások szerint sokkal rugalmasabban kellene kezelni magát az osztályozást, hiszen a modern pedagógia eléggé szabad kezet enged ezen a téren.
Török Ferenc Kolozs megyei fôtanfelügyelô-helyettes például úgy látja, hogy maga a napló-jegytelenség jelenségét kellene elôször is reflektorfénybe állítani. — Számomra idegen ez a jelenség, hiszen Kolozs megyében sehol nem találkoztak a tematikus felügyeletek alatt inspektoraink ilyesmivel — mondta. — Így azt sem igazán tudom, hogy mi mit tennénk ilyen esetben… Az viszont biztos, hogy a ritmikus osztályozást minden iskolának komolyan kell vennie.
Lucia Cojocaru, a Kolozs megyei közoktatási szakszervezet elnöke meglepôdve vette tudomásul, hogy a szomszéd megyében hogyan csapódott le az oktatási reform. — Mindenesetre, amennyiben Kolozs megyében is felütné a fejét ez a napló-jegytelenség, valamint az ezzel kapcsolatos esetleges tanfelügyelôségi "megtorlás", a szakszervezet azonnal védelmébe venné a tanárokat, és mindaddig nem nyugodna, amíg ki nem vizsgálja, miért került ilyen helyzetbe ez a régió. — mondta az elnök.
Az "erôs lejt" megteremtô pénzreformot 2005-ben hajthatják végre Romániában — közölte Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának tanácsadója.
Nyilatkozatában elmondta: a pénzreform végrehajtására már most fel kell készülni, hogy a nemzeti bank 2005. január 1-jétôl forgalomba hozhassa a fölös nulláktól megszabadított hazai fizetôeszközt.
Vasilescu szerint, ha Románia továbbra is elodázza az erôs lej bevezetését, akkor nemsokára ötmillió lejes címletû bankjegyet is forgalomba kell hozni.
Az új lej bevezetését a román nemzeti bank már régóta szorgalmazza, az eddigi politikai szintû vitákon azonban semmiféle döntésre nem jutottak. Mugur Isãrescu, a BNR kormányzója eredetileg azt javasolta, hogy a reformot 2003-ban, vagyis idén hajtsák végre.
A nemzeti bank kormányzója figyelmeztetett, hogy a következô év nem lenne alkalmas a mûvelet végrehajtására, mert 2004-ben tartják Romániában az általános választásokat.
A szakemberek szerint Romániában hamarosan forgalomba kell hozni az egymillió lejes bankjegyet. A jelenleg forgalomban lévô legnagyobb címlet, az 500 ezer lejes bankjegy mintegy 15 dollárnak felel meg, miközben kívánatos lenne, hogy a legnagyobb címletû bankjegy legalább 40–50 dollárt érjen.
A jelentôs hazai gazdasági szereplôk panaszkodnak, hogy a jelenlegi fizetôeszköz nehezen kezelhetô a sok nulla miatt. Tavaly a pénzügyminisztérium számítógépeit a rendkívül hosszú számjegyek idônként szinte lehetetlen feladat elé állították.
A Raiffeisen Bank romániai leányvállalatának szakértôi úgy vélik, az ilyen nehézségeket kiküszöbölô informatikai programok költségei elérhetik a félmillió dollárt.
A BNR számításai szerint a pénzreform végrehajtása nem jelentene sokkal többet az új bankjegyek elôállítási költségénél.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy Romániának nem lenne jó gyenge lejjel csatlakozni Európához, a túlságosan magas konvertálási költségek miatt.
Kolozsvár polgármestere ismét elégedetlen. Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében azt nehezményezi, hogy a prefektus rendeletben módosította a román fejedelemségek egyesülése napjára szervezett városházi programot. Ugyanakkor pénteken a polgármester emléktáblát szándékszik elhelyezni a Báthory István Elméleti Líceum homlokzatára.
Eredetileg a városháza 11 órakor szándékozott te deumot tartani Alexandru Ioan Cuza prefektúra elôtti mellszobránál elôtt. Ezt követôen tudományos üléssszakra, mûvészi elôadásra kerül sor. Ugyanakkor a polgármester tûzijátékot szervezne a Bocskai (Avram Iancu) téren.
Igen ám, de a prefektus rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében a román fejedelem szobránál délelôtt tíz órakor helyeznek majd el koszorúkat. A prefektúra által összeállított programból hiányzik a városházán szervezett tudományos ülésszak és a tûzijáték.
A polgármester szerint a prefektus megosztja a románokat. Gheorghe Funar úgy véli, a prefektusi rendeletbôl nem derül ki, "hol tartják az ünnepségeket, Kolozsváron vagy Cluj-Napocán". Annak ellenére, hogy a prefektusi rendelet tiltja a tûzijátékot, a polgármester arra szólítja fel híveit, legyenek jelen a Bocskai (Avram Iancu) téren.
Ugyanakkor pénteken a polgármester emléktáblát szándékszik elhelyezni a Farkas (Mihail Kogãlniceanu) utca 2. szám alatti ingatlanra, azaz a Báthory István Elméleti Líceum homlokzatára. A városvezetô ezáltal Aron Pumnul írnoknak, tudósnak szeretne emléket állítani, halálának 137 éves évfordulója alkalmával.
A lakosság nagy része még hozzá sem szokott a jövedelemadózáshoz, a bevezetése óta eltelt két év után is érte még meglepetés, váratlan helyzet az adófizetô, illetve azt kifizetni elmulasztó állampolgárt, és a meg nem honosodott jogszabályt máris kicserélték egy újabbra. (Részletek a 4. oldalon)
A Kolozsvár képzômûvészeti életében jelentôs eseménynek számító éves seregszemle tegnap délután is sok érdeklôdôt vonzott a Romániai Képzômûvészek Szövetsége Kolozsvári Fiókjának Szentegyház utcai galériájába. Gyurka Elôd felvétele a megnyitón készült.
STARMÜLLER KATALIN Összkép címû kiállítása nyílik meg január 24-én, pénteken 18 órakor az Apáczai Galériában. Bevezetôt mond Németh Júlia. A Zeneakadémia hallgatói, Mitruly Enikô (blockflöte), Szabó Mercédesz (zongora), Miklós György (gitár) és Kiss Noémi (blockflöte) Ammerbach-, Anonymus- és Purcell-mûveket adnak elô. Közremûködnek a Waldorf-líceum diákjai.
A BELVÁROSI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG vasárnap, január 26-án, délután 5 órai kezdettel gyülekezeti találkozót tart a Brassai Sámuel utca 6. szám alatti tanácsteremben. A találkozóra szeretettel vár minden gyülekezeti tagot és érdeklôdôt. Meghívott vendég Kolumbán Gábor, az unitárius egyház új fôgondnoka, aki Egyház és társadalom címmel tart elôadást, valamint Béres Melinda és Márkos Albert hegedûmûvészek.
KÓNYA-HAMAR SÁNDOR és ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER a meghívottja annak a lakossági összejövetelnek, amit az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete szervez január 23-án, csütörtökön du. fél 7 órakor a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete január 24-én, pénteken du. 6 órakor a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szívesen látnak.
ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor fogadóóráját január 24-én, pénteken 12–14 óra között tartja a Malom/Baritiu utca 16. szám (I. emelet) alatti szenátori irodában.
Komor korunkban, amikor oly kevés dolog maradt, amiben kellemesen lubickolhatnánk, lásd: kád meleg víz — megspóroljuk a közköltség miatt — tengerpart, Félixfürdô, Szovátafürdô... — szóba se jöhet a zsebünkhöz mérten — jakuzzi, pezsgôfürdô — pláné!... hát nem marad más választásunk, a NÁ-TÓban lubickolunk, merthogy meghívtuk, ugyebár. És ez a meghívás olyan, de olyan komoly, akár a gyomormenés: ha menni kell, akkor menni kell!
Kedves "kincsesvárosi" barátaim, a lubickolás kényes és költséges kérdését ezúttal a marosvásárhelyi Gruppen-Hecc kabarétársulat próbálja megoldani az Önök részére, kényelmesen és majdnem bagóért, ugyanis január 28-án 7 órakor a sétatéri színházteremben lép fel a Lubickolás a NÁTÓban címû nagysikerû szilveszteri zenés-táncos politikai kabarémûsorával.
A NÁTÓ-ban való lubickoláson kívül terítékre kerülnek még olyan közhasznú, vagy alkalmanként közröhejû témák, mint a szexuális globalizáció és a pedofília, a latinitás emlékmûveinek gombákat megszégyenítô elszaporodása tájainkon, G. W. Bush elnök pompázatos fogadása — dalban elmesélve, a Tôkés-Markó párharc-perharc rímekbe szedve, a kisiskolások Nãstase-kiflije, na meg polgármestergyalázó Feleken innen és túl. A mûsorban megszólal — elôször a világon — magyarul a Las Ketchup Asere Je címû slágere és a La Promesse — Tu e futue frankofón dalsiker.
Ha a nevetést választják a sírás helyett, ha a felhôtlen rosszmájúságot az epeömlés helyett, ha vidáman akarnak megválni az Óesztendôtôl és nekivágni az Újévnek, akkor szívesen látom önöket a megbeszélt idôben és helyen. Fellépnek: Székely Ferenc "szôrmester", Kárp György "szeszredes", Biluska Annamária "vizedes", Fülöp Bea, Somody Hajnal, Fodor Piroska "közleányok", Henn János "tizedes" és a Bukaresti Tévé Magyar Adásából közismert Kozma Attila "huszados". Az elôadást írta, rendezte, és e meghívót Önöknek hódolattal átnyújtja:
Mindentudás Egyeteme néven 2002. szeptember 19-én indult útjára a Duna Televízió új sorozata, amely szakmai szempontból, ugyanakkor közérthetôen mutatja be a nagyközönségnek a tudomány legfrissebb eredményeit. Noha a vizsgák idejére a Mindentudás Egyetemének elôadásai is szüneteltek, január végétôl folytatódik a népszerû sorozat.
A következô elôadás is igen érdekes témát fog boncolgatni. Ha a mindennapi életben használt anyagainkat összehasonlítjuk a kétségkívül sokkal tökéletesebb biológiai anyagokkal, megállapíthatjuk, hogy igen nagy különbség van közöttük. Ipari anyagaink többnyire kemények, merevek és szárazak, a biológiai anyagok nagy többsége pedig lágy, rugalmas és nedves. Önként adódik az a kérdés, hogy miért ne lehetne az aktív lágy anyagokat a modern technikában szélesebb körben alkalmazni. Zrínyi Miklós professzor elôadása ezeket a kérdéseket tárja a nézô elé. Az elôadást január 23-án, csütörtökön 16.20-kor közvetíti a Duna Televízió.
A Szabadság és a Transindex internetes újság folytatja közös Transfórum rovatát, amelynek vendége Böjte Csaba ferences szerzetes, a több mint 400 hányatott sorsú gyermeket összegyûjtött dévai Szent Ferenc alapítvány iskolájának alapítója, a szászvárosi hasonló óvoda és árvaház, a marosújvárnémeti cigányóvoda és egy sor egyéb Hunyad megyei létesítmény és terv kezdeményezôje lesz. Olvasóink kérdéseket intézhetnek hozzá. Válaszait várhatóan február elején olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n. A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre, Alföldi László, Pap Géza, Molnár Gusztáv, Németh Zsolt, Sabin Gherman, Kelemen Hunor, Gáspárik Attila, Szent-Iványi István, valamint a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és a Románia Újjsászületéséért Szövetség vezetôi voltak. A kérdéseket a Szabadság telefonszámain, e-mail címén (szabadsag@mail.dntcj.ro), illetve az ugyelet@transindex.ro címen várjuk január 25-ével bezárólag.
A mûvészi kifejezésformák sajátos egyvelege fogad a Német Kulturális Központ székhelyén. A Nebert-mûvészcsalád három nemzedékének alkotásaiból a múlt év decemberében nyílt kiállítás január végéig még megtekinthetô. És érdemes is megtekinteni, hiszen három olyan neves mûvész alkotásaiból kapunk ízelítôt, akik más-más generációhoz tartoznak ugyan, így festôi nyelvezetük is különbözô és természetesen sajátosan egyedi jegyeket mutat, az alkotáshoz való viszonyulásuk, a mûvészi igényesség viszont mindhármukra egyaránt jellemzô. Izgalmas kihívásnak ígérkezik ugyanakkor a tematika, a különféle motívumok és színhatások kölcsönhatásának vizsgálata, együttes szemléletük.
idei 3. számának riportja Nagysármásra, a Mezôség egyik legéleterôsebb, legnépesebb magyar településére kalauzolja az olvasót. Újabb érdekességekkel, nyelvmûvelô cikkekkel szolgál az anyanyelvrovat, Erôss Attila regionalizmusról szóló sorozata pedig a végéhez érkezett. További cikkek az SZKT ülésérôl, a zilahi Kálvineum visszanyerésérôl, a manipulált román sajtóról, a Magyarok Világszövetsége új kezdeményezésérôl szólnak. Kristály Lehel arról ír, milyen volt, amikor Csíkszentdomokoson két hold volt az égen. Publicisztikával Szász István Tas, Murányi Sándor, Jósa Piroska jelentkezik, Román Gyôzô jegyzetében megállapítja: az átlagemberek ismét félnek a politikusoktól.
A Házsongárdi temetô alatti hosszú, egyenes utcát abban az idôben mindenki Petôfi utcának ismerte, pedig a hivatalos elnevezése Avram Iancu volt. A Református Kollégium tornaterme mellett, világrajövetelemmel egyidôben egy átjáró utcát nyitottak. A Kollégium tudós igazgatójáról Kovács Dezsô utcának nevezték ezt a házsor nélküli, szám nélküli utcát.
Az átjáró végén, ahol a Farkas utcával találkozott, volt egy kis, fatornácos házikó, ahol egykor Apáczai Csere János lakott, majd vendéglô lett. Az Állami Levéltár építésekor, a múlt század hetvenes éveiben lebontották.
A Petôfi utca páros oldala jókora távolságra került a másik oldaltól. Az akkori városvezetôség elôre látott, ésszerûen gondolkodott, amikor az utcát szélesre tervezte, mert a mai forgalomnak is megfelel. A Petôfi utca gidres-gödrös, nedves idôben sáros, száraz idôben finom, néhány centis falusi porral fedett úttestét csak 1937-ben flaszterezték ki macskakövekkel a város monostori részérôl származó emberek, a kocka gránitkövek csak évek múltán kerültek a flaszterre, a macskakövekre. A sodronygyáros Léber bácsi házának tôszomszédságában, egy hosszú frontszakaszon jellegzetes, földszintes épület állott. A kapuja kôbôl volt faragva, mindkét oldalán öt-öt ablakkal. Az ablakokat vasrács védte, tetejükön nyíl utánzatú csúcsokkal.
A régi tulajdonos Vikol volt, majd Pop lett belôle, azután Pap, majd ismét Pop-ház. A ház mellett hatalmas fakapu, amelyen az udvarbeli hambárból gyászhintókat húztak a feldíszített, fekete lovak a megfelelô kellékekkel a temetésekre. Késôbb a temetkezési vállalat megszûnt, és autójavító mûhely foglalta el a gyászkocsik helyét.
A ház mögött, a temetô kerítése alatt nagy, szabad, mintegy 60x30 lépésnyi udvar volt, a mi "grundunk", amelynek sajátos élete volt, a házban és a környéken lakó gyerekeknek jelentett játszóteret. A grund életét, lelkületét talán legjobban Molnár Ferenc festette meg A Pál utcai fiúk címû regényében.
Grundunkon az iskolai tanítás után zajlott az élet. Minden játék fôszereplôje a labda volt, fôleg a foci. A 3-as, eredeti bôrlabda váltotta fel. A grundi fiúk cipôkrémes dobozokat gyûjtöttek, majd a Gladys cipôkrémgyártól elnyertük az áhított bôrlabdát.
A grundi gyerekek különbözô életkorúak voltak, különbözô iskolákban tanultak, de délutánonként zsivajunk jelentette a felszabadult mozgást, a grund életét. A házban lakó, késôbb neves vízilabdázó, Bogdán Zoli mészáros apja, a macskaköves, fedett kapu alatt zsírt olvasztott üzlete számára. A friss tepertô illata a levegôben terjengett, a már kipirult arcú, játékban megizzadt gyereksereg gyomra jelezte az ilyenkor ismert hangokat. Az éhesgyomrúak körülállták és bámulták a zsírolvasztás mûveletét. A legkisebb kölyök, aki rendszerint öcsém volt, elszaladt a Jókai utcai pékségbe kenyérért. Az illatos tepertôbôl és friss kenyérbôl álló uzsonna után tovább pattogott a labda alkonyatig. Ha nem volt tepertô, akkor Bogdán bácsi zsírt kent a kenyérre, nem korgott a gyomra a grundi fiúknak.
Késôbb sok minden változott, családok költöztek el, a grundi gyerekek megnôttek, tanulmányaikat befejezték, felnôtté váltak. Grundunknak egykor lelke volt, pozitív közösségformáló ereje, amely egész életünkre kihatott, mindig figyeltünk egymásra.
Az akkori belvárosi grund gyerekei felnôtt korukban kiváló szakemberek, jeles sportolók lettek. Sajnos Demeter Gyuri, a válogatott labdarúgó, Farkasfalvi Döme, Erdély ifjúsági tornászbajnoka, öccse, Péter, jó ping-pongos, Macsek Öcsi, neves vitorlázó repülô, a teniszezô Dolha Jani, a vízipolós Bogdán Zoli, az egyetemi tanár Mánok Feri nincsenek már az élôk sorában.
Az ismert egykori vízilabdázó, Ráduly Jancsi Amerikában él, amikor haza látogat, felkeresi az Öregfiúk Baráti Körét, anyagilag is támogatja azt. A tornász Bedô Karcsi Bukarestben a Testnevelési Fôiskolán tanított. A vitorlázó repülô öcsém most jeles rádióamatôr. Jómagam a kézilabdában meg a fociban értem el eredményeket.
Annak idején ki hosszabb, ki rövidebb ideig töltötte szabad idejét a grundon, azután felnôttek, elmentek az egykori gyerekek, megszûnt a grund, az utca palettájáról eltûnt egy színfolt. Az egykori grund helyét javításra váró autók foglalták el, a háború idején hadi autókat javítottak.
Mintha Wass Albert mindenütt halált hozó, funtinelli boszorkánya is járt volna ebben az idôben a ház elôtt. Közel hullott, de nem robbant fel egy légiakna; itt szedték össze, majd hajtották el az ártatlan embereket; itt öltek meg bôrkabátjáért egy embert; a ház elôtt álló teherautóba fényes nappal ütközött frontálisan egy vodkagôzös, motoros megszálló katona, társai elsô dolga karórájának lecsatolása volt.
Késöbb a Pop-ház felét az örökösök megváltoztatták, az egykori grund felére raktárt építettek. A grund megmaradt másik felén az enyészet munkálkodik az ott maradt autóroncsok és alkatrészek között.
Volt egyszer egy belvárosi grund...
Felháborodott olvasó jött a szerkesztôségbe: olvasta a cikket az újságban a járdapucolásról, a járdapucolást elhanyagolók büntetésérôl, de ott náluk, ahol lakik, nem takarítja senki a járdát, vajon kinek lenne a kötelessége, a szomszédasszonya már eltörte emiatt a lábát, és a másik is megcsúszott, pedig mennyire kell vigyázniuk az öregeknek, nehogy leessenek, mi miért nem beszélünk azokkal, akik ezt kellene hogy ellenôrizzék, hogy náluk is tisztítsák meg a járdákat a jégtôl, de hiába van magyar alpolgármester, nem tudnak vele beszélni, hogy az pucoltassa le a járdát, mert az RMDSZ nem ér semmit, mert nem tudja elintézni ezt a dolgot, az újság kellene hogy elintézze, mert az újságírók sok mindent el tudnak intézni, ô látta a tévében is, az m2 mûsorában, látta, hogy ott elintézik a panaszokat, mert ô járt itt tavaly is, mert be akarták csapni a kábeltévédíj befizetésekor, akkor is kérte az újságírót, intézze el neki, de nem akarta, s akkor egy ismerôse, aki ismerte a kábeltévéseket, elintézte, de biztos, hogy ha átmenne az Adevãrulhoz, ott biztos elintéznék... mert régen is, amikor még pártlap volt az újság, minden panaszt elintéztek ....
Ennél az utolsó kijelentésénél muszáj volt beleszólnom a szóáradatba: az újság nem végrehajtó szerv, közügyben, olyasmiben, ami több embert érint, közbenjárhat, de nem intézkedhet. Az újság tudósít, felhívja dolgokra, jelenségekre az olvasók figyelmét, megmagyaráz bizonyos intézkedéseket, hírt közöl, felvilágosít, tanácsot ad, de nem intéz. Az újság feltehet kérdést érintett szerveknek bizonyos közérdekû ügyek intézésének körülményeivel kapcsolatban, de nem rendelkezhet. És ezt a kedves olvasónak tudomásul kell vennie. Az újság bizonyos ügyek intézéséhez tanácsot adhat abban, hogy hová, esetleg kihez kell fordulnia a panaszosnak, de nem oldhatja meg a problémát. Ma már mindenkinek szabad joga van panaszkodnia és orvoslásért a megfelelô fórumokhoz fordulnia, sôt, perelnie is.
Néhány esztendeje nemzetünk számára január 22. a Magyar Kultúra Napja. Gondolom, azért éppen és méltán ez a nap, mert 1823. január 22-én, tehát éppen 180 évvel ezelôtt született meg nemzeti imánk, a magyar költészet egyik csodálatos gyöngyszeme, Kölcsey Ferenc Himnusz címû költeménye.
...és 180 évvel ennek elôtte, 1823. január 1-jén látta meg a napvilágot nemzeti költônk, Petôfi Sándor; s idén márciusban lesz 155 esztendeje annak, hogy Petôfi megírta költészetünk másik gyöngyszemét, a Nemzeti dal címû versét... Nos, úgy vélem, akár ez a márciusi nap is lehetne a Magyar Kultúra Napja, miként példának okáért Vörösmarty Mihály megrázó erejû költeményének, a Szózatnak a születésnapja is. De lehetne a Magyar Kultúra Napja a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttének, az Országház átadásának a napja is, akárcsak Erkel Ferenc Bánk bánjának, Bartók Béla Csodálatos Mandarinjának, Munkácsy Mihály Ecce Homo címû festményének, Feszty Árpád A magyarok bejövetele körképének, Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én kezdetû, vagy József Attila Óda címû költeményének a születésnapja is.
A Magyar Értelmezô Szótár meghatározása szerint a kultúra szó az emberiség által létrehozott szellemi és anyagi értékek összességét jelenti; és jelenti egyszersmind az egyes ember, illetve egy nép, nemzet pallérozottságát, lelki, tudati, erkölcsi gazdaságát (kultúráját) is. (Itt jegyezteti meg velem soha nem tagadott erdélyi lokálpatriotizmusom, hogy Szabó T.Attila Szótörténeti tára tanúsága szerint, a kultúra szó elôször egy Tordán írott szövegben fordul elô "magyarul", 1736-ban.)
Sem a szellemi, sem az anyagi értékek nem egyik napról a másikra jönnek létre, s nem egymástól elszigetelten, teljesen függetlenül. Ezek az értékek egy folyamat eredményei, egy folyamatos lelki, szellemi cselekvésnek a gyümölcsei, lett légyen szó a tudományok, a mûvészetek vagy a nép által létrehozott értékekrôl, avagy az egyéni, illetve a kollektív, közösségi pallérozottságról. S miként az egyedinek és egyszerien sajátosnak megszületett gyermek is saját egyéniségében magában hordozza szülei és ki tudja, hányadíziglenig felmenô eleinek tulajdonságait, mai szóhasználattal élve: génjeit is, a saját génjeibe beépülve — akként minden kor kultúrája (s nemcsak egy nemzeten belül) szervesen kapcsolódik az elôzô korok kultúrájához, vagyis magában hordozza a felmenô korok "génjeit" is. Tehát minden kultúra folytatás és kezdet is egyben.
Nos, a kultúra létrejöttét, folyamatos változását, gyarapodását tekintve, azt folyamatos lelki, tudati, értékteremtô cselekvésként fogadva el, feltehetô a kérdés: Ténylegesen hány napja van a magyar kultúrának (is) egy esztendôben? Én úgy gondolom, minden évben 365, a szökôévekben pedig 366 napja van, s immáron több mint 1100 esztendeje. S remélhetôleg így lesz ez a jövôben is, vagyis egymást követik életünkben a magyar kultúra, az egyetemes értékteremtés és az önpallérozás hangyaszorgalmú miesnapjai, és lesz ezenközben sok-sok fényes ünnepnapunk is. (Mint amilyen volt nemrégiben az a nap, amidôn Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat.) Mert kétségtelen, miként az egyes ember életében vannak meghatározó események, döntô pillanatok és ünnepnapok is, akként a magyar kultúra cselekvô folyamatában is voltak, vannak, és én hiszem, hogy lesznek ezután is kiemelkedô "pillanatok", ünnepnapok, egy-egy olyan alkotónak köszönhetôen, akinek a mûveiben, alkotásaiban létrehozott érték az emberiség egyetemes kincse lett, és lesz ezután is, s ezáltal a magyar kultúra még jobban szervesül az egyetemessel, illetve az egyetemesbe.
Órákon át sorolhatnám a magyar kultúra nagy "pillanatait", ünnepnapjait s a kiváló alkotók: tudósok, mûvészek, elôadómûvészek, kiemelkedô építôk, a hitélet nagyhatású személyiségeinek névsorát, mert, hála Istennek, ezen a téren mi, magyarok nagyon gazdagok vagyunk. Nyilván nem fogom ezt tenni. Mindazonáltal engedtessék meg, hogy ma, a magyar kultúra egyik miesnapján és a Magyar Kultúra Napján hadd emlékeztessek néhány olyan "pillanatra", néhány olyan személyiségre, amelyekre, illetve akikre ma már nemcsak mi, magyarok vagyunk büszkék, de méltán az lehet a civilizált világ is. Az elsô és egyben népünk sorsát is meghatározó kultúrnapja a magyarságnak alighanem az a nap volt, amikor az Árpád nemzetségbeli Taksonyfia Gejza, a magyari nagyúr elôször mondotta Istvánnak az erdôelvi Sarolttal kötött frigyébôl született Vajkot. És: az Aranybulla megszületése, Mátyás király, Bethlen Gábor kora szintén népünk kultúrájának nagy "pillanatai" is, akárcsak a reformáció befogadása, vagy az a tordai országgyûlés, amelyen, János Zsigmond idejében itt, Erdélyben a világon elôször és magyarul! mondatott ki a vallásszabadság; és nagy ünnepi "pillanat" volt az is, amikor Bolyai János az Appendixet befejezte, egy "új világot teremtve" ezáltal, s amikor a Magyar Tudományos Akadémia létrejött, és az is, amikor Szent-Györgyi Albert felfedezte a C-vitamint... (A nagy "pillanatokat" nyilván még sokáig sorolhatnók).
Neveket sorolni még nehezebb, hála Istennek! Mert ez a sor is régtôl kezdôdik; Taksonyfia Gézával és elsô királyunkkal, a foglalt földön országot építô és hazát teremtô Istvánnal. És "jönnek": Könyves Kálmán, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor, Széchenyi István... És "jönnek": Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petôfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vajda János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Nagy László, Pilinszky János, Bibó István; másrészt: Dávid Ferenc, Apáczai Csere János, Kós Károly, Tamási Áron, Dsida Jenô, Fábri Zoltán....; és aztán: Bolyai János, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Ybl, Csontváry, Nagy István, Szent-Györgyi Albert...
Lám, megannyi kor, megannyi név, megannyi tudomány- és mûvészeti ág, megannyi teremtett érték! És mind magyar és mind egyetemes! És értékteremtô: lelki, tudati gyarapodást hozó, a kultúra napja, kultúrnap az is, amidôn a kultúrával élünk: koncertet hallgatunk, színházban vagyunk, verset olvasunk, kórusmûveket hallgatunk, képzômûvészeti tárlaton veszünk részt — vagyis pallérozzuk önmagunkat.
Hány napja is volt, van és lesz hát a magyar kultúrának? Mikorra is eshetne, a sok közül, melyik is lehetne még a Magyar Kultúra Napja? A kérdés költôi, a válasz hétköznapi: minden olyan nap, amelyen szellemi vagy anyagi érték jön létre, amelyen lelkünket csinosítjuk, a kultúra napja és egyszersmind a Magyar Kultúra Napja is.
Kívánom, legyen kegyes hozzánk az Isten ezután is: tegye számtalan kultúrnapunkat a Magyar Kultúra Napjává is!
Szerdán délután a Viktória szálloda vendéglôjében került sor az elsôsorban újságírókat tömörítô kerekasztal-beszélgetésre. A Trend Communications PR-cég szervezésében megrendezett beszélgetés témája a regionalizmus volt. Újságírókon kívül ezen a kötetlen, a Regionalizmus az erdélyi sajtó nagyítója alatt címû beszélgetésen jelen voltak még politikai elemzôk is.
Elhangzott: néhány évvel ezelôtt a jelenlegi kormánypárt képviselôi úgy ugrottak fel a téma hallatán, mintha darázs csípte volna meg ôket, ma pedig ôk azok, akik felvetik a regionalizáció kérdését, sôt, a helyi viszonyokhoz illô javaslatokat is tesznek az európai modell alkalmazására vonatkozóan. Egyelôre úgy néz ki: a régiókat úgy osztották fel, hogy a gazdag megyék "eltarthassák" a szegényebbeket. Annak ellenére, hogy azt sokan másképp képzelik, a regionalizáció korántsem jelenti az állam területi egységének megbontását. Ez az elképzelés már a Temesvári Kiáltvány 11. pontjában is szerepel, amelyet a mostani kormánypárt hevesen ellenzett. Ezzel kapcsolatban Ovidiu Pecican egyetemi tanár elmondta: eléggé bizarr viszonyulás: azt csókolgatni, amit elôzôleg meggyaláztunk. — A kormány ismét a feudális korba taszítja vissza Romániát, mivel a jelenlegi elképzelés értelmében úgy néz ki, mintha a fejedelem helytartókat nevezne ki az ország különbözô részeibe — mondta Pecican.
A jelenlévôk arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánypárt sajátos módon értelmezi a regionalizmus fogalmát. — Fiatal állam lévén Románia identitását keresi, a régi beidegzôdések azonban nem halnak ki olyan gyorsan. El kell ismernünk, hogy az európai integráció feltétele a regionalizáció, ami hozzájárulna a bürokrácia csökkenéséhez. Amennyiben nem lenne ez a kényszer, a kormány semmit sem tenne a regionalizáció elôremozdítása érdekében — mondta az egyik újságíró.
A Hivatalos Közlönyben 2001 augusztusában megjelent új, 7. számú kormányrendelet a jövedelemadóról egy évvel ezelôtt, tehát 2002 januárjától lépett életbe, de még akkor sem foglalkoztatta túl sokat a közvéleményt, hiszen az összjövedelem tavalyi megadózásánál természetesen a korábbi jogszabályt alkalmazták, mivel 2001-ben megvalósított jövedelemrôl volt szó. Idén azonban, a 2002 évi jövedelem-bevallásnál már a 7. kormányrendelet "kerül terítékre", amelyrôl most derült ki, hogy meglepetéseket is tartalmaz, amely felborzolta a közvéleményt és megbolygatta az összes érintett adófizetô kedélyét. Azoknak az elônyöknek a megadóztatásáról van szó, amelyekben az alkalmazott részesül a cégétôl.
A 2001/7. kormányrendeletnek a jövedelemadóról és a jövedelmek meghatározásáról szóló második fejezetében, a 9. szakaszban rendelkezik azokról az elônyökrôl, amelyek után a jogszabály szerint szintén kötelezôen adót kell fizetni. Ennek értelmében az adóköteles jövedelmekhez tartoznak azok a pénzbeli és/vagy természetbeni elônyök is, amelyeket egy természetes személy ingyen vagy részleges fizetségként kapott, továbbá a tevékenység kifejtéséhez tartozó javak és jogok személyes érdekbôl történô használata is. Az elônyök magukba foglalják a bármilyen típusú gépkocsik egyéni érdekû felhasználását, az élelmet, elszállásolást, a személyzet háztartási munkára való igénybevételét, az alkalmazottaknak nyújtott árleszállítást bizonyos javak megvételénél vagy szolgáltatás igénylésénél, ingyenes javak és szolgáltatások, szórakozásra vagy üdülésre adott pénzösszegek és egyéb, hasonló elônyök. A kormányrendeletnek ehhez a meghatározásához már semmilyen magyarázatot, pontosítást vagy utasítást nem fûztek. De anélkül is látható, érthetô a kormány, az állam újabb pénzszerzési igyekezete, amelyet — a közvélemény szerint — a lakosság újabb és még nagyobb megnyomorításával akar elérni.
A megfelelô módszertani szabályozások (alkalmazási utasítások) hiányában egyelôre csak találgatni lehet, mire is gondoltak az illetékesek akkor, amikor az elônyök megadózásáról, errôl az adófizetô számára több mint haszontalannak nevezhetô haszonadóról rendelkeztek. Az alkalmazott képtelen felmérni, hogy pontosan milyen jövedelem után számolhatja majd ki a hivatal az ô esetében az összjövedelmi adót, hiszen senki nem tartotta nyilván az elmúlt évben esetleg elônyöknek számít(hat)ó kedvezményeket, amelyekrôl akár le is mondott volna, ha idejében tudja, hogy alaposan ráfizet az adózásnál. A munkáltatóknak is nehezíti amúgy sem könnyû, jelenleg a tavalyi évet záró helyzetüket, hiszen még elképzelni is képtelenség, hogyan "csinálják vissza" eddigi teljes könyvelésüket. Mindenekelôtt kimutatást kellene készíteniük a természetbeni haszonról, amelyet egyrészt a pénzügyi igazgatóságnak kellene benyújtani, másrészt az alkalmazott tudomására kellene hozni. Szakértôk szerint egy ilyen elôírás utólagos használata egyéb bonyodalmakhoz, éppenséggel törvénytelenséghez is vezetne, hiszen a nyereségadó törvényének elôírásai értelmében egy cég csak olyan költségeket írhat le, amely hozzájárult a cég jövedelmének megvalósításához. Ezeket a költségeket tavaly már elkönyvelték, így utólag visszatérni rá, és azt mondani, hogy a költség egy bizonyos része valójában a személyzet egyéni érdekét szolgálta, már törvénytelenséghez vezetne. Emellett azt is nehéz lenne összeírni, hogy bizonyos cégeknél egy adott tevékenység esetében meddig tart a szolgálati kötelesség, és honnan kezdôdik az egyéni érdek. Sok helyen megfelelô belsô döntést, határozatot kellene hozni errôl, és tudatni azt az alkalmazottakkal. Mindennek visszamenôleges, tehát az elmúlt évre történô alkalmazása képtelenség, állítják az érintettek. Az elkövetkezôkben érvényesíteni pedig már túlzás, vélik az amúgy is megnyúzott adófizetôk.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége közleményében tiltakozik Balogh Barnabás biharvajdai lelkipásztor egyházunk tagjainak megbotránkoztatására alkalmas "nyílt levele" miatt, amely mind az egyházkerület vezetôit, mind a Romániai Református Egyház vezetô testületeit igyekszik durván besározni.
Az egyházkerület jóváhagyásával eltöltött nyugati tanulmányútjáról nemrégen hazatért biharvajdai lelkész sajtóbeli megnyilvánulására nézve megállapítható, hogy az minden bizonnyal a küszöbön álló szatmárnémeti rendkívüli közgyûléssel áll összefüggésben, áll a közleményben. Megnyilatkozásának módjából, valamint a nagyváradi városi tanácsban betöltött tisztségébôl egyértelmûen kiviláglik, hogy Balogh Barnabás saját egyházához és annak problémáihoz nem mint gyülekezeti lelkipásztor, hanem mint politikai tisztségviselô viszonyul. Ellenkezô esetben érthetetlen volna, hogy panaszaira és sérelmeire miért nem belsô — egyházi — úton keresi a megoldást, szögezik le.
"A sértôdött és alaptalanul sértegetô, lelkészi jellegû RMDSZ-es városi tanácsos magatartására teljes mértékben ráillik egyházkerületünk január 17-én kelt Közleményének azon kitétele, amely szerint: a szatmárnémeti Láncos-templomban tartandó egyházkerületi közgyûlés elôkészítése »sajnos nem csupán az értetlen, nem egy esetben rosszindulatú külsô bírálatoknak van kitéve, hanem sajnálatos módon belülrôl, az egyház kebelébôl is méltatlan támadásokkal találja magát szemben«.
Mindazonáltal, bármely kedvezôtlen körülmény vagy szándékos ártani akarás ellenére, egyházkerületünknek feltett szándéka, hogy Isten dicsôségére és a köz javára vállalt többletszolgálatát következetesen véghezvigye.
Éppen ezért az »imádságos« provokációra nem kívánunk hasonló módon válaszolni, és a sárdobálásban a továbbiakban sem leszünk részesek" — zárják a közleményt.
Csak nyáron születhet végleges döntés arról, hogy megépül-e a Szeged és Arad közötti földgázszállító vezeték — közölte a magyar olajtársaság, a Mol.
A már megszületett elôzetes megállapodás alapján jelenleg tanulmányt készítenek a vezeték kiépítésére. A földgázvezetéken Magyarországról szállítanának földgázt Romániába.
A Mol szerint, amennyiben végleges döntés születik a földgázvezeték megépítésérôl, már 2004 telén el tudnák kezdeni a szállítást. A kapacitás az elsô évben 500 millió köbméter lenne, amely egy-három év alatt 1,5-2 milliárd köbméterre nôhet. Az új vezetéken keresztül a tranzitszállítás mellett, a Mol akár saját földgázt is értékesíthetne.
A Transgaz társaság és a Mol Rt. képviselôi néhány nappal ezelôtt Aradon megállapodtak abban, hogy közel 100 kilométer hosszúságú, 600 milliméter átmérôjû vezeték épül Szeged és a hazai Öthalom település között. Az átadóállomás a határ romániai oldalán, Nagylakon készül el. A beruházás értéke eléri a 20 millió dollárt.
Victor Stefura, a Distrigaz-Nord regionális gázszolgáltató társaság igazgatója elmondta, hogy a befektetés révén Románia nyugati megyéiben a gázellátás folyamatos lesz, megszûnnek az eddig jelentkezô nyomáscsökkenési problémák. A román gazdasági sajtó szerint ezzel a vezetékkel csatlakozik Románia az Európai Unió gázhálózatához. Az átadást 2004 novemberre tervezik.
Az Európai Bizottság az eddig tekintetbe vett jogok kiterjesztésével, a tájékoztatás javításával és az eljárások felgyorsításával kívánja hatékonyabbá tenni a fellépést az EU-ban egyre jobban terjedô áruhamisítás ellen — jelentették be Brüsszelben.
Az EU végrehajtó szerve új közösségi rendelet elfogadására tett javaslatot, amely a növényfajtákhoz, a földrajzi jelzésekhez és az eredet-megjelölésekhez fûzôdô szellemi tulajdonjogokra is kiterjesztené a szabályozás hatókörét.
A tervezet szerint a jogtulajdonosoknak sokkal pontosabb információkkal kellene ellátniuk a vámszerveket, amikor kérelmet nyújtanak be általuk gyanúsnak tartott áruk lefoglalására. A hatóságok viszont ugyancsak kötelesek lennének az eddigieknél bôvebb felvilágosításokkal ellátni a jogtulajdonosokat az általuk lefoglalt termékekrôl.
Gyorsítanák az eljárásokat is. A javaslatok szerint a vámszervek gyanús esetekben hivatalból, erre vonatkozó kérelem elôzetes benyújtása nélkül is eljárhatnak. A jogtulajdonos számára ugyanakkor lehetôvé tennék, hogy a hivatali formalitások végigjárása nélkül is megsemmisíttethesse a hamisított termékeket.
Frits Bolkestein belsô piaci ügyekért felelôs biztos a tervezet elôterjesztésekor bejelentette, hogy ennek kiegészítéseként a bizottság hamarosan javaslatot tesz egy új irányelvre is, amely a szellemi tulajdonjogok védelmének közösségi szintû összehangolását célozná.
A brüsszeli bizottság adatai szerint az utóbbi idôben nyugtalanítóan terjed az áruhamisítás az unióban. Alig három év leforgása alatt, 1998 és 2001 között kilencszeresére nôtt az EU külsô határain lefoglalt hamisított termékek mennyisége. Tavalyelôtt mintegy 100 millió ilyen árut koboztak el, összesen kétmilliárd euró értékben.
Megfigyelhetô az is, hogy ma már többnyire nem a nagy hozzáadott értékû árukat hamisítják, hanem sokkal inkább az olyan, széles körben elterjedt tömegcikkeket, mint a teaféleségek, a mosószerek, a szeszes italok, a hanglemezek vagy a kozmetikumok.
Ez azt is jelenti, hogy a hamisítások áldozatai a legtöbbször kis- és középvállalatok. A bizottsági tervezet ezért számukra további könnyítéseket helyez kilátásba, például mentesítené ôket az eljárási illetékek és óvadékok kifizetése alól.
Kedden kora este New Yorkban a dollár több mint 3 éves mélypontra süllyedt az euróval szemben, mert Bush amerikai elnök aznapi kijelentései alapján szakértôk egyre valószínûbbnek tartják az Irak elleni háborút. Közép-európai idô szerint röviddel 19 óra elôtt az euró napi csúcson, 1,0729 dolláron állt, majd fokozatosan gyengült, és 19.30-kor 1,0715 dolláron volt a hétfô késô esti 1,0671 dollár után.
Január 22., szerda
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.) |
35 900/36 300 |
33 300/33 550 |
142/147 |
Január 23., csütörtök
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 35 687 lej, 1 USD =33 338, 1 magyar forint = 144 lej.
A Romtelecom Kolozsváron ma, január 23-án távközlési munkálatokat végez a Kerekdomb és a Bácsi út környékén, aminek következtében ezen a környéken a telefonszolgáltatásban 10–15 perces szünetekre lehet számítani. A Romtelecom e kellemetlenség miatt ügyfelei szíves elnézését kéri.
Szerdán gyér felhozatal és forgalom jellemezte a Széchenyi téri piacot. Néhány termék ára: tojás — 2800 lej/db, paszuly — 30 ezer lej/kg, fokhagyma — 5000 lej/fej, hagyma — 15–25 ezer lej/kg, murok — 20 ezer lej/kg, burgonya — 8–10 ezer lej/kg, alma — 10–16 ezer lej/kg.
A legfontosabb: drágul a gabona. A szerdai kolozsvári vásárban 5000 lejért árulták a kukorica, árpa, zab és a búza kilóját. Aki vékával mérte, 100 000–110 000 lejt kért egy véka gabonáért. Öt nagykapacitású teherkocsi érkezett, nagyon sok személyszállítóban és szekérre rakott zsákokban hozták a takarmányt és a kenyérgabonát. Volt ismét kukorica, árpa, zab, vegyes dara, 5000 lejért mérték kilóját. Búzából sovány a kínálat.
Az állatvásáron nem volt különösebb változás. Hízott sertés élôsúlyáért 30 000–32 000 lejt kértek. Rengeteg kismalacot hoztak 450 000 lejtôl egy millióig árazva ôket.
Tordaszentmihályon hétfôn döntött a helyi tanács az idei költségvetésrôl, bár nagyvonalakban már december 30-án megtárgyalták azt. Végül szinte változatlanul fogadták el a tervezetet — hiába vártak a tanácsosok három hetet, a lakosok nem éltek a lehetôséggel, hogy javaslatokat tegyenek a pénzek elköltésével kapcsolatban.
Az idei költségvetés 14 milliárd lej, ennek jelentôs hányadát a tanügyre fordítják. A helyi költségvetés valamivel több mint 6,5 milliárdot tesz ki — tudtuk meg Zeng János helyi tanácsostól.
A tanács fontos kérdésekben hozott döntést. Úgy határoztak, folytatni kell Mészkôn a gázbevezetést. A munkálatok tíz éve kezdôdtek, de a falu nagy összegekkel tartozott a munkát végzô cégnek, így az nem fejezte be a gázbevezetést, annak ellenére, hogy a hálózat 98 százalékát már elkészítette. A tanács törleszti most a tartozásokat, de a hátralévô munkálatok elvégzését a helybelieknek kell állniuk. Szintén a fûtéssel kapcsolatos, hogy idén kicserélik a tordaszentmihályi iskola hôközpontját.
A közvilágításra szintén nagyobb összeget áldoz a tanács: 870 milliót költenek Tordaszentmihály és a hozzá tartozó két falu, Sinfalva és Mészkô fôutcáinak és mellékutcáinak megfelelô kivilágítására.
A gipszgyár számára egy kerülôút készül, amely lehetôvé teszi, hogy a húsztonnás kamionok Mészkô kikerülésével jussanak el a hídig. A tanács ezzel plusz bevételhez jut, mert a kerülôút a tanácshoz tartozó területen fog áthaladni, amelyet bérbe adnak hosszú távra.
A tanács döntött szemétügyben is: eddig Sinfalvára szállították a szentmihályiak háztartási hulladékát, most új helyet jelölnek ki Tordaszentmihályon. A szemétszállítási költségek ára is változott: a háztartások ezután évi 250 ezer lejt fizetnek ezért a szolgáltatásért, a jogi személyek pedig 700 ezret.
A tanácsülésen szóba jött a magyar helységnévtábla ügye is. Annak ellenére, hogy az 1992-es népszámlálás adatai szerint a község lakóinak 33 százaléka magyar nemzetiségû volt, és a 2002-es adatok is 27,4 százalékos magyarságról szólnak, Tordaszentmihály határában csak a román elnevezést (Mihai Viteazu) lehet olvasni. Zeng János RMDSZ-es tanácsos szerint a polgármester azzal magyarázza a kétnyelvû tábla hiányát, hogy a Hivatalos Közlönyben nem jelent meg, hogy Mihai Viteazu-nak lenne magyar neve, és ezt a nevet különben sem lehet magyarra lefordítani.
Több fontos tennivalóra nem lesz elég a pénz: a községközpont járdái javításra szorulnának, a digitális telefonközpont jelenleg nem tudja kiszolgálni a sinfalviakat és a mészkôieket, és az iskola fûtése sem teljesen megoldott.
A legnagyobb gond mégis a mészkôi híddal van. Ezen a hídon át lehet eljutni Kolozs megye egyik leglátogatottabb természeti látványosságához, a Tordai hasadékhoz, de állapota annyira leromlott, hogy autóval tilos átkelni rajta. Mivel a hasadék jó tíz kilométerre van a hídtól, a legtöbb turista nem vállalja, hogy gyalogosan közelíti meg a természeti látványosságot, inkább visszafordul. Bár létezik egy út, amely Szinden keresztül vezet a hasadékhoz, ez túl nagy kerülôt jelent, és sokan nem is tudnak a létezésérôl. A javítások 84 milliárd lejbe kerülnek, ezt a helyi tanács képtelen elôteremteni, az Országos Hídépítészet viszont nem tulajdonít túl nagy jelentôséget a hídnak, mivel statisztikailag ez csak egy községközpontot egy faluval összekötô hidacska.
Blokád alá került a Besztercei Mentôszolgálat, miután egymilliárd lejes adóssága miatt kedden a Petrom felfüggesztette az üzemanyag-szállítást. Mára már a csak betegszállításra alkalmas kis mentôautók tartályából is kifogyott a benzin.
A Besztercei Mentôszolgálat korszerû, nagy teljesítményû mentôautói közül — hat Iveco, öt Fiat, egy Mercedes és három Volkswagen — egyik sem használható, ugyanis rendkívül magas az üzemanyag-fogyasztásuk, a betegek szállítására alkalmas kisebb gépkocsik tartályában pedig kedden már csak két napra elegendô üzemanyag volt.
Az üzemanyag-szállító többé nem hajlandó elfogadni a kifizetési ígéreteket, s csak abban az esetben hajlandó hitelre szolgáltatni üzemanyagot, ha az egy éve felhalmozott egymilliárd lejes adósságnak legalább a felét kifizetik, nyilatkozta Cornel Toader, a mentôállomás igazgatója. A Megyei Egészségügyi Biztosítópénztártól ebben a hónapban kapott pénzösszeg csupán az alkalmazottak bérének kifizetésére volt elegendô, az állam felé való tartozások kifizetésére már nem jutott. A Megyei Egészségügyi Biztosítópénztár szóvivôje, Constantin Sanduta úgy nyilatkozott, nincs tudomása errôl a problémáról.
Ilyen körülmények közepette a szolgálat korszerû mentôautói, amelyek súlyos sürgôsségi esetek, illetve közúti balesetek áldozatainak ellátásához szükséges felszereléssel rendelkeznek, a kocsiszínben vesztegelnek. A problémát csak a prefektúra oldhatná meg, amely hatást gyakorolhat a Petromra, hogy újabb pénzalapok kiutalásáig a töltôállomás hitelezzen a mentôszolgálatnak.
A helyzet iróniája, hogy a Petrom szigorú intézkedése foganatosításának napján ünnepélyes keretek között avatták fel a Besztercei Mentôállomás új székhelyét. Az 1995-ben elkezdett munkálatok összesen 20 milliárd lejt emésztettek fel, s a családügyi és egészségügyi minisztérium által biztosított pénzösszegbôl két orvosi rendelôbôl, egy hívásfogadó szobából, a gépkocsivezetôk számára váróterembôl, étkezdébôl, egy irodai szobából, hálószobákból, zuhanyozókból és óvóhelybôl álló épületet húztak fel. A mûszaki állományt is jelentôsen bôvítették, ily módon egyidôben hat gépkocsi javítását lehet ellátni. A fûtött garázsokban egyszerre 22 jármû parkolhat, ugyanakkor fedett parkolási lehetôséget is biztosítanak.
A nyakörv megvan, már csak a kutya hiányzik — a tetemes beruházáshoz még ellátásra szoruló betegeknek sincsenek híján, a megfelelô mûködéshez már "csak" pénz vagy könyörületesség szükséges.
További részletek leszögezése végett egy héttel elhalasztották a tordai-aranyosgyéresi ipari park közigazgatását ellátó társaság kijelölését.
Értesüléseink szerint eddig 13 társaság jelezte, hogy szeretne részt venni az ipari park létrehozásában, ezek közé tartozik az Aranyosgyéresi Helyi Tanács, a Tordai Helyi Tanács, a Kolozs Megyei Tanács, az Északnyugati Fejlesztési Ügynökség, az Aranyosgyéresi Huzalgyár, az Agroser és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem. Az ipari park területe körülbelül 72 hektár lesz, ebbôl 46 hektárral az Aranyosgyéresi Helyi Tanács, míg 26 hektárral az Agroser Társaság társul. Az ipari parkot a Fémipari Kombinát és a melegházak szomszédságában lévô telken hozzák létre.
Az ipari park közmûvesítési költségeinek 30 százalékát a projekt alapján a fejlesztési minisztérium fedezi, a fennmaradó 70 százalékát pedig a park létrehozására társuló cégek. Az ipari park kialakításával egyidôben egy hektárnyi területen elôreláthatóan 500 személy dolgozik majd, rövid távon ezer új munkahelyet létesítenének.
Bár a Kolozsvári Ipari és Kereskedelmi Kamarának eredetileg hétfôn kellett volna kijelölnie a park igazgatását ellátó társaságot, a döntést jövô hétre halasztották, amikor kijelölik a társaság vezetôtanácsának tagjait is.
A rendôrség sajtóosztályának bejelentése szerint január 27. és február 3. között nem szerveznek sofôrvizsgát. Így azokat, akiket erre az idôszakra jegyeztek elô, az ezt követô hétre hívják vizsgáni.
Kerítô rendôrkézen
A sajtó képviselôinek is bemutatták Samuil Berchit, akinek a "foglalkozása": kerítô. A részleteket ô maga taglalta: élettársát, Daniela Elechest "futtatta" a Tordai úton a 117. szám alatt, ahol egyébként laktak is. A kétgyermekes nô kiállt a kapuba, onnan szólította le az ügyfeleket. Ha az illetônek gépkocsija volt, akkor a szomszédos utcában bonyolították le a nemi aktust, ha nem, akkor Berchi kölcsönözte az autóját. Berchi nyilatkozata szerint éjjelenként 200 ezer lejt vett el a nôtôl.
Berchi állítása szerint élettársa már megismerkedésük elôtt prostituált volt, ô csak "segített" rajta. Elmondása szerint a nôt befogadta a házába, gondját viselte a gyerekeknek — mindenesetre nem tagadta, hogy az ellene felhozott vád igaz.
A büntetôtörvénykönyv 329. paragrafusa a kerítést 2-tôl 7 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtja.
A kerítéssel vádolt férfit az ügyészség harminc napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezte.
Három tonna cukorrépa
Minôsített lopás alapos gyanújával vizsgálják Ioan Cheta (34) harasztosi (Cãlãrasi) lakost. A sofôr január 6-ról 7-re virradóra lopott árut szállított: a három tonna cukorrépáról kiderült, hogy a bogátpusztai (Bogata) lôtér közelében lévô Agrocom Rt. tulajdonát képezi. A férfi szabadlábon védekezhet, a kár teljes egészében megtérült.
INGATLAN
Vásárolnék Kolozsváron, magánház udvarán egy 20–25 négyzetméteres szobát mellékhelyiségek nélkül. Telefon: 0723-064938. (0013)
Közel kéthónapos szünet következik Kolozsvárra, a Horia Demian Sportcsarnokba kitûzött hazai vagy nemzetközi sporteseményekben, ugyanis január 27-tôl elôreláthatóan március 15-ig tatarozzák a sportlétesítményt. A Kolozs megyei ifjúsági és sportigazgatóság már a múlt esztendô nyarán beharangozta a padlócserét és más tatarozási munkálatokat, de akkor a mintegy hárommilliárd lejt nem sikerült összeszedni, s ezt késôbbre halasztották. Mivel az idei költségvetés elsô negyedévére ütemezték be a pénzt, a kijelölt idôszakban el kell költeni, mert másképpen elúszik a kínálkozó lehetôség. Ezért volt kénytelen a megyei sporthivatal több együttes — elsôsorban kézi- és kosárlabdacsapatokról van szó — számára kedvezôtlen döntést hozni: a bajnoki és nemzetközi találkozókat, amelyeken a Szamos-parti csapatok lennének a házigazdák, más városban kell megrendezni, az ellenfelek és a szakszövetség beleegyezésével. Ez különösen az U-Ursus nôi kézilabda-együttesét érinti, amely kénytelen a bolgár Blagojevgrádi Pirin elleni, a Challange-Cup keretében rendezendô találkozót Zilahon megrendezni. Reméljük, hogy az európai szakszövetség hozzájárul a módosításhoz. Ugyancsak a szilágysági városban játssza le az U-Ursus a Szászsebesi MSC elleni február 8-i, illetve a Posta Câlnãu-i Astral elleni Nemzeti Liga mérkôzéseket.
Nincsenek rózsásabb helyzetben az Armãtura-U-Agronómia férfi kézilabdázói sem, akik a február elsejei Ploiesti-i Uztel elleni Román Kupa találkozó rendezési jogát kénytelenek feladni és az "olajvárosba" utazni. Ami a Nemzeti Ligában való szereplést illeti, ebben az idôszakban csak egyszer, február 9-én kellene itthon játszaniuk a Konstancai KK-val. A kolozsvári együttes technikai vezetôsége a mérkôzést március 26-ra vagy 27-re akarja halasztani, s hogy elérje a tengerparti gárda beleegyezését, vállalta, hogy az itt-tartózkodás idején biztosítja a vendégek szállását és étkezését.
Ami a kosarasokat illeti: a megyei igazgatóság a Désre való "költözést" javasolta. Egyedül a röplabdásoknak van megfelelô teremlehetôségük Kolozsvárott játszani.
Reméljük, hogy a javítási munkálatok határidejét be fogják tartani, s nem lesz szükség újabb sportesemények átütemezésére.
Portugália több városában 24 csapat részvetelével megkezdôdött a február 2-ig tartó világbajnokság. (Az elsô eredményeket már a tegnapi lapszámunkban közöltük.)
A vetélkedô elsô szakaszában négy hatos csoportban zajlanak a küzdelmek, körmérkôzéssel döntik el a továbbjutási sorrendet. Ma a második nap küzdelmeirôl számolunk be. Az A- és B-csoportokban az elsô két mérkôzés után kialakult a "felsôház", az erôviszonyok sokkal szorosabbak a C- és D-csoportban. A legkiegyensúlyozottabbnak éppen a C-csoport bizonyul, amelyben a magyar válogatott is szerepel. Sajnos, Staniczki László együttese gyengébben kezdett. Játékosainak mentségére szolgálhat, hogy ellenfelük sorrendben az 1993-as és 1997-es évi gyôztes és a sydneyi olimpiai bajnok Oroszország, majd a jelenlegi világbajnok Franciaország volt. Az orosz meccs fináléjában 30–29-es vezetés után szalasztották el a sikert, s 30–31-es állásnál idôntúli szabaddobásuk a kapufán csattant (!), így elszalasztották a tisztességes döntetlent. A franciák elleni összecsapáson igen elengedték az ellenfeleket (akik a második félidô közepén már 9–10 góllal is vezettek), s így a hajrában már csak szépítésre tellett.
Meglepetésre várakozáson felül szerepelnek az argentinok, akik a horvátok legyôzése után kedden pontot raboltak az oroszoktól.
A második forduló eredményei:
A-csoport (Guimaraes): Jugoszlávia–Kuvait 36–14, Tunézia–Marokkó 28–24 és Spanyolország–Lengyelország 34–25. A sorrend: 1–3. Jugoszlávia, Spanyolország, Tunézia 4–4 pont, 4–6. Marokkó, Lengyelország, Kuvait.
B-csoport (Viseu): Námetország–Ausztrália 46–16, Izland–Grönland 30–17 és Portugália–Katar 31–21. A táblázaton: 1–3. Németország, Izland, Portugália 4–4 pont, 4–6. Grönland, Katar, Ausztrália 0–0 pont.
C-csoport (Madeira): Franciaország–Magyarország 29–24 (16–11), Argentína–Oroszország 26–26 és Horvátország–Szaud-Arábia 25–18. Két nap után: 1. Franciaország 4 pont, 2–3. Oroszország, Argentína 3–3 pont, 4. Horvátország 2 pont, 5–6. Magyarország, Szaúd-Arábia 0 pont.
D-csoport (Sao Joao da Madeira): Egyiptom–Algéria 25–25, Szlovénia–Svédország 29–25 és Dánia–Brazília 28–24. A folytatásig: 1. Dánia 4 pont, 2–4. Svédország, Algéria, Szlovénia 2–2 pont, 5–6. Brazília, Egyiptom 1–1 pont.
Szerdán szabadnap következett. A küzdelmek ma, csütörtökön a harmadik forduló találkozóival folytatódnak.
Végezetül: mint a fentiekbôl kitûnik, Románia válogatottja nem jutott túl a selejtezôkön.
Sebestyén Júlia a 3., Póth Diana a 16. helyen áll a rövid program után a svédországi Malmôben zajló mûkorcsolya Európa-bajnokságon.
Sebestyén elôadása nagyszerûen sikerült, csak két orosz versenyzô, a meglepetésre élen álló Jelena Szokolova és a világbajnok Irina Szluckaja elôzi meg a csütörtöki kûr elôtt.
Roxana Luca 30., azaz utolsó lett a rövidprogram után és kiesett.
• Újabb szabályváltozások várhatók. A Salt Lake City téli olimpia mûkorcsolya versenyeinek botránya után a nemzetközi szövetség megváltoztatta a pontozási rendszert, de többen úgy vélik, nem történt jelentôs módosítás.
Az új rendszer szerint 14 bíró értékeli az elôadásokat, közülük a számítógép kilenc eredményét veszi figyelembe. — A pontozók így névtelenségbe burkolózhatnak, ami nem jelent elôrelépést — mondta Kati Winkler, aki René Lohséval az ötödik helyen áll a malmôi Eb-n a jégtáncosok versenyében. — Évek óta egy orosz blokk ellen harcolunk, mintha fejjel mennénk a falnak.
Az ISU jövôre további reformokat tervez: megszüntetnék a legmagasabb pontszámnak számító hatost, helyette az egyéni elemeket helyeznék elôtérbe. A két legmagasabb és legalacsonyabb értéket nem veszik majd figyelembe. Ezenkívül a férfi és nôi kûrben csak nyolc ugrásfajtát engedélyeznének.
— Ez lesz a sportágban a legjelentôsebb változtatás, amióta 13 éve bevezették a kötelezôt — nyilatkozott David Dore, az ISU alelnöke.
Polgár Judit világossal döntetlent ért el a spanyol Alekszej Szirov ellen a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakktornán. A magyar nagymester így 9 fordulót követôen továbbra is veretlen. Polgár a holland Loek van Wely-vel a második helyen áll (5,5 pont) hátrányuk fél pont az éllovas indiai Viswanathan Ananddal szemben. A magyar nagymester a szerdai szünnap után ma, csütörtökön az orosz Alekszandr Griscsukkal játszott.
Az esélyeknek megfelelôen az amerikai Serena Williams és a belga Kim Clijsters jutott a négy közé az ausztrál nyílt teniszbajnokság nôi egyesében.
Az elsô helyen kiemelt Serena Williams 1 óra 5 perc alatt lépett túl honfitársán, Megan Shaughnessyin, mindössze négy játékot engedélyezve ellenfelének. Clijsters 1 óra 1 percig volt pályán Anasztaszja Miskina ellen, s ugyancsak két szettben diadalmaskodott.
Rainer Schüttler 2 óra 18 perces, négyjátszmás mérkôzésen legyôzte a 10. helyen kiemelt argentin David Nalbandiant, és bejutott az elôdöntôbe. A 27 éves német játékos sokkal pontosabban teniszezett hat évvel fiatalabb riválisánál. Nalbandian 40 önhibát vétett, s mindössze 16 nyerô ütése volt, Schüttler mutatói ugyanezekben: 29 és 33.
Negyedikként az amerikai Andy Roddick (képünkön) jutott be az elôdöntôbe, miután maratoni, 4 óra 59 perces csatában legyôzte a marokkói Junesz el-Ajnauit.
A 20 esztendôs Roddick 11 éve, a holland Richard Krajicek hasonló produkciója óta a legfiatalabb férfi játékos, aki Melbourne-ben a legjobb négy közé került.
Az igazi nagy csatát az ötödik játszma hozta, ennek során 143 (!) percet töltött a pályán a két teniszezô. A továbbjutás 40 (!) játék után dôlt el: el-Ajnaui a 39-ben elvesztette adogatását, Roddick pedig élt a kínálkozó lehetôséggel.
Eredmények:
Nôi egyes, negyeddöntô:
Serena Williams (amerikai, 1. kiemelt)–Meghann Shaughnessy (amerikai) 6:2, 6:2 és Kim Clijsters (belga, 4.)–Anasztaszja Miskina (orosz, 8.) 6:2, 6:4. Az elôdöntô párosítása: Serena Williams–Clijsters ésVenus Williams (amerikai, 2.)–Justine Henin-Hardenne (belga, 5.).
Férfi egyes, negyeddöntô:
Rainer Schüttler (német, 31.)–David Nalbandian (argentin, 10.) 6:3, 5:7, 6:1, 6:0 és Andy Roddick (amerikai, 9.)–Junesz el-Ajnaui (marokkiói, 18.) 4:6, 7:6 (5), 4:6, 6:4, 21:19.
• A Virgina Ruano Pascual–Paola Suarez kettôs lesz az elôdöntôben Mandula Petra és a svájci Emmanuelle Gagliardi ellenfele a nôi páros küzdelmeiben. A 2. helyen kiemelt spanyol–argentin duó 2 óra 8 perces csatában tudta legyôzni Conchita Martinezt (spanyol) és Nágya Petrovát (orosz, 8. kiemeltek). Végeredmény: 2:6, 7:5, 7:6 (3).
Az elôdöntô párosítása: Ruano Pascual, Suarez (2.)–Gagliardi, Mandula és Serena Williams, Venus Williams (amerikai, 1.)–Lindsay Davenport, Lisa Raymond (amerikai, 6.).
• Ma, csütörtökön a nôi egyes és páros 2–2, valamint a férfi egyes egyik elôdöntôjére — Wayne Ferreira (dél-afrikai)–Andre Agassi (amerikai, 2.) — kerül sor az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. Pénteken játsszák a Schüttler–Roddick összecsapást.
Tegnap délután Románia, Popescu, Stãnescu és Helcioiu nagyszerû játékának köszönhetôen könnyû gyôzelmet aratott Dánia csapata felett, akiktôl csak egyetlen játékos tudott tíz pontnál többet dobni.
A 2004-es férfi kosárlabda Európa-bajnokság selejtezôinek keretében lejátszott mérkôzésnek a kolozsvári Horia Demian Sportcsarnok adott otthont. A közönség a magas jegyár ellenére ismét megtöltötte a sportcsarnokot, így hálálva meg a szövetségnek, hogy ismét az erdélyi város mellett döntöttek. Bár a hangulat meg sem közelítette a román-spanyol mérkôzés hangulatát, ahogyan a játék szintje sem, panaszra mégsem volt ok: a válogatott végre gyôzött Kolozsváron, és ez mindenért kárpótolta a szurkolókat.
Az idegenbeli ötpontos gyôzelem után (74:69) hazai pályán magabiztosan lépett pályára a román válogatott. A mérkôzés során a skandináviaiak csupán egyszer vezettek, ugyanis ôk dobták a mérkôzés elsô kosarát. Ezután azonban beindult a román pontgyártás, elsôsorban Popescu remekelt, aki az elsô tíz percben 15 pontot szórt az ellenfél kosarába. Stãnescu személyében pedig remek segítôtársra talált a palánkok alatti harcban, a játéktudását Amerikában szerzô center 8 lepattanót halászott le az elsô negyedben. A négy magas emberrel (Muresan, Stãnescu, Popescu, Lãpuste) kezdô csapatot pedig nagyszerûen irányította a villámgyors Helcioiu. Nem csoda hát, ha ebben a negyedben kétszer is 9:0-s sorozatot produkáltak a gyengén zónázó, fejetlenül támadó dánok ellen.
A második negyed elejére aztán felébredtek a vendégek, az elsô hat pontot ôk szerezték, és ezzel öt pontra közelítettek. De Moceanu bevágott egy hármast, majd Muresan, Lãpuste és Popescu pontjaival 15 pontra nôtt félidôre a hazai elôny.
A harmadik negyed két játékosról szólt: az elején Popescu dobott sorozatban tízet, amihez az addig pontot sem szerzô Helcioiu pótolt hozzá nyolcat, így az elôny további tíz ponttal nôtt. Az utolsó negyedben semmi sem változott, azt leszámítva, hogy a román csapatban pályára kerültek az addig lehetôséghez nem jutók is. Az utolsó percben ismét Helcioiu került elôtérbe, aki két hárompontosával 40 fölé növelte a különbséget.
A hazaiak lepattanózásban messze fölülmúlták a vendégeket: 49 (34 védô, 15 támadó) — 26 (17 védô, 9 támadó) a javukra. Hárompontosok tekintetében is hasonló volt a helyzet: Románia 13-at dobott, míg Dánia csupán hat távoli dobást értékesített.
A román csapat legjobbjai Popescu (30 pont (3 X 3), 5 lepattanó), Stãnescu (9 p, 17 lp, 6 labdalopás, 4 gólpassz) és Helcioiu (14 p (4 X 3), 3 lp, 5 ll, 11 gp) voltak.
Pályára léptek még: Burlacu 10 p (2 X 3), 7 lp; Lãpuste 8 p (2 X 3); Moceanu 6 p (2 X 3); Muresan 5 p; Morariu 4 p; Szíjártó 2p; Pãltinisan 0 p.
A dán csapat:
Laulund 15 pont (3 X 3); Lungvad 8 p (1 X 3); Castberg Thüsen 6 p (2 X 3); Langager Larsen 5 p; Kingombe 4 p; Madsen 3 p; Buur Sindug 2 p; Colman 1 p; Iversen, Jakobsen és Chriestensen 0 p.
Balázsi-Pál Elôd
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |