2003. január 27.
(XV. évfolyam, 19. szám)

A szövetségi elnök politikai beszámolója, a pénteken Szatmárnémetiben összeülô VII. kongresszus elôkészítése és az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának és szaktestületeinek tevékenységérôl szóló tájékoztató szerepelt az RMDSZ (egyházi, oktatási és mûvelôdési személyiségeket tömörítô) Szövetségi Egyeztetô Tanácsa (SZET) szombati kolozsvári ülésének napirendjén. Több pedagógus kifogásolta a határon túli magyar diákoknak nyújtott újabb magyarországi ösztöndíjakat. Mások arra figyelmeztettek, hogy nem szabad bedôlni azoknak, akik Erdélyben próbálnak elégtételt szerezni magyarországi politikai vereségekért. Tempfli József püspök pedig értetlenségét fejezte ki a többi magyar püspök távolmaradása miatt.

Az ülésen bemutatkoztak a SZET új tagjai, az Itthon Fiatalon Mozgalom által delegált Kovács Jácint és Dimén Hunor. Közölték, hogy az Országos Magyar Diákszövetség Enyedi Lajost és Nagy Tímeát jelölte a tanácsba.

Markó Béla az elmúlt idôszak megvalósításairól és hiányosságairól, a szövetség és a közösség elôtt álló feladatokról beszélt. A szövetségi elnök rámutatott: a kongresszusnak az alapszabály és a program módosítása mellett elemeznie kell az 1996-ban kezdôdött idôszakot, amikor az RMDSZ kormánykoalícióba lépett, amely 2000-ben a kormány parlamenti támogatásával folytatódott. Ennek a periódusnak az eredményei és kudarcai az 1999–2003 idôszakra tevôdnek leginkább, hiszen az 1997–1998-as esztendôk fôképp az erre a szerepre történô felkészülés és a tájékozódás évei voltak.

–- Nagyon fontos ez az elemzés. Fontos, hogy megerôsítjük-e egymást abban, hogy az RMDSZ jó utat választott — mondta.

Kifejtette: az elmúlt hetekben több konfliktusos megszólalás hangzott el az RMDSZ politikájával, jellegével, felelôsségével és feladataival kapcsolatosan. Mindenki az egység jegyében és védelmében szólalt meg: azok is, akik úgy vélekednek, hogy az az út, amelyen a szövetség elindult, folytatandó, s azok is, akik olyan álláspontot fejeznek ki, hogy más pártot kellene létrehozni, vagy ki kellene lépni az RMDSZ-bôl.

Az új alapszabály alapvetôen nem módosítja a szövetség szerkezetét, s a módosítások további nyitást jelentenek, beleértve a Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) megújítási módozatáról, a belsô választásokról szóló javaslatokat is. Az új programnak egyszerre kell választ adnia arra, hogy a szülôföld — földek, erdôk, ingatlanok, szellemi tulajdonok és intézmények — visszaszerzését hogyan folytatjuk, illetve az európai integráció perspektívájában arra is, hogy a visszaszerzett szülôföldet hogyan tartjuk meg. Fôképp arra kell választ találni, hogy a szülôföldet, a közösséget hogyan tesszük alkalmassá arra, hogy a romániai magyarság ne vesztese, hanem nyertese legyen az EU-csatlakozásnak.

— Van reális esély arra, hogy közösségünk végre erôhelyzetbe kerülhessen az európai csatlakozás során, éppen azért, mert két kultúrában, akár két gazdaságban is otthon lehetünk — hangsúlyozta.

Úgy vélte ugyanakkor, ha a visszaszerzett szülôföldet nem leszünk képesek korszerûsíteni, alkalmassá tenni a csatlakozásra magát a közösséget, elsôsorban a fiatal nemzedéket, akkor a folyamat vesztesei is lehetünk. Ez ma a nagy kihívás, s ezen belül az, hogy a fiatalokat itthon tartsuk, meggyôzzük arról, hogy itthon vannak érvényesülési perspektívái, s ezeket a perspektívákat fel kell mutatni — mutatott rá Markó.

Az RMDSZ erôs, stabil szervezet
— Van tehát munkánk az elkövetkezô idôszakban, kihívás, amire válaszolni kell, van feladat, van felelôsség. S létezik egy szövetség, amely az elmúlt tizenhárom esztendôben bebizonyította, hogy képes megérteni a felelôsséget, ellátni a feladatokat, válaszolni a kihívásokra. Az RMDSZ ma erôs, stabil politikai szervezetkéntjelenik meg a Kárpát-medencében. Így értékeli ezt a román politika, így tárgyal velünk a román kormány és a román politika mérvadó erôi, így tárgyal velünk Magyarország és román politika mérvadó erôi, így tárgyal velünk Magyarország és a magyar kormány, s így szemlélnek minket Európában. De nem így szemléljük önmagunkat az RMDSZ-en belül. Ez ennek a pillanatnak a nagy, feszítô ellentmondása. Azt a látszatot keltjük vitáinkkal, hogy válságban lévô, ôrlôdô, morzsolódó szövetség tagjai vagyunk, amely éppen a szétesés peremén áll — szögezte le.

Az efféléket hangoztatók, fel nem ismerve helyzetünket, a megosztó érdekeknek tesznek jó szolgálatot. Az erdélyi magyarság végre eljutott abba a helyzetbe, hogy kezd visszaszerezni valamit a tôle elvett anyagi és szellemi tulajdonából. Ez az elmúlt 80 évben példa nélküli. A két világháború között az erdélyi magyarság nagy küzdelmet folytatott az elvett tulajdonok visszaszerzéséért, például a Csíki Magánjavakért, a második világháború után pedig a CASBI-vagyonokért, anélkül, hogy valamit is vissza tudott volna szerezni.

— Most jutottunk el oda, hogy ennek a vagyonnak egy kis hányadát elkezdtük visszaszerezni a közösségnek. Nem hiszem, hogy most az RMDSZ vagy a romániai magyarság érdeke lenne, hogy ebben a helyzetben válságról beszéljünk, s arról, hogy ezt a szervezetet szét kell bontani, le kell rombolni azért, mert egyikünk vagy másikunk a szervezetben személyi vagy csoportambícióit nem látja érvényesülni — mondotta.

Rámutatott: soha nem érvényesülhet az összes egyéni érdek, de a szervezetben továbbra is jelen kell lennie minden véleménynek, minden csoportosulásnak.

Markó beszámolt a kormánypárt vezetôségével, a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokról, amelyek során a tavalyi együttmûködési megállapodást elemezték. Hangsúlyt kapott az anyagi tulajdon visszaszerzésének kérdése. 2002-ben néhány erdélyi megyében, a Székelyföldet is beleértve, több birtoklevelet adtak ki, mint az elmúlt tíz esztendô alatt. Szemléletváltást sikerült e kérdésben kikényszeríteni, ma már létezik politikai akarat a restitúciós törvények alkalmazására. Hangsúlyozta: külpolitikai viszonylatban nagy elôrelépésnek számít a NATO-meghívás, ami az RMDSZ hozzájárulásának is köszönhetô. Úgy vélte, fontos döntés volt az, hogy az RMDSZ támogatta a vízummentesség elérését és az integrációs törekvést. Ez a magyar közösségnek is fontos volt, mert érdeke, hogy minél közelebb jusson Magyarországhoz. Több, az anyanyelv-használattal, a rendôrség demilitarizálásával, a máramarosszigeti magyar középiskola létesítésével és más lépésekkel kapcsolatos eredmények felidézése után a szövetségi elnök a mulasztásokról is szólt. Például arról, hogy a magyar egyetemi oktatásban nem történt meg a szerkezeti változás. A kormánypárttal együtt úgy értékelték, hogy összességében a 2002-es év mérlege országosan pozitív volt, bár egyes megyei szervezetek esetében a megállapodások nagyon csekély arányban teljesültek.

A restitúciót idén be kell fejezni
Mindkét fél úgy látja, az együttmûködés folytatható, fontos, hogy milyen megállapodást sikerül megkötniük 2003-ra. Erre leghamarabb február elején kerülhet sor. Az RMDSZ szemszögébôl a legfontosabb idén is a tulajdonkérdés. 2003-ban be kell fejezni az erdô- és földvisszajuttatást, beleértve a birtoklevelek kiadását is. S nagyon hamar meg kell kezdôdnie az egyházi ingatlanok visszajuttatásának. Ehhez megvan a törvény, létrejött a kormánybizottság, s egyes egyházak már be is nyújtották az igényléseket. A szövetségi elnök arra kérte az egyházakat, hogy az igénylések benyújtását gyorsítsák fel. Azt szeretnék, ha az igénylések zömét 2003-ban meg is oldanák. Másik kiemelt idei feltétele a szövetségnek az oktatási kérdések ügye. Ezek közt is kiemelten fontos az állami magyar egyetemi oktatás helyzetének rendezése, a megfelelô döntéshozatali struktúrák, az önálló karok és tanszékek beindítása. Ez 2002-rôl elmaradt, többek közt azért, mert meg kellett oldani a magyar magánegyetem biztonságos mûködésének és politikai hátterének kérdését. Tovább bôvítenék idén a magyar rádiózás és televíziózás kereteit, megerôsítenék a kulturális intézményeket. Fontos terület az erdélyi magyarok által is lakott régió gazdasági és infrastrukturális fejlesztése. Közölte: megállapodtak a kormánypárttal, hogy a mesterségesen kialakított nyolc gazdasági régiót nem erôsítik tovább, s azok élére nem állítanak kormányzókat. A Brüsszel által megállapított gazdasági fejlesztési régiók egyikéhez Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megye tartozik, s ennek központja Gyulafehérváron, a székely térségtôl legtávolabb esô ponton van. Ez elfogadhatatlan, az RMDSZ tehát azt szorgalmazza, hogy a régiókat a valós történelmi, földrajzi, gazdasági és etnikai szempontok figyelembevételével változtassák meg.

Markó közölte: az alkotmánymódosítás ügyében nem jutottak megegyezésre. A szövetség kisebbségi módosítási csomagja a közigazgatási, igazságszolgáltatási és az állami intézményekben történô nyelvhasználattal, a nemzetállam problematikájával kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, illetve azt, hogy a kisebbségeket közösségként ismerje el az új alaptörvény. Ez függôben van, s e kérdésekben nemcsak a kormánypárttal, de a demokratákkal és a liberálisokkal is vitákra lehet még számítani. Egyetlen eredményt értek el e téren: az állami- és a magánoktatás mellett a felekezeti oktatást is elismeri majd az alkotmány.

A "billegô kedvezménytörvényrôl" a szövetségi elnök elmondta: sikerült elfogadtatni azt, hogy egy gyerek után is járjon oktatási támogatás. Ez sok családot érint, de rendkívül fontos a pedagógus- és a diákigazolvány nyújtotta kedvezmények megtartása is.

— Ebben a kérdésben Európa nem igazán segít nekünk. Politikai érdekek folytán e pillanatban a román kormánnyal talán könnyebben egyezünk kedvezménytörvény dolgában, mint az EU-val. Ez is hozzátartozik ahhoz a helyzethez, amelyben élünk, s amelyben sokan élesen felvetik azt, hogy ne Bukarestben keressük a megoldást, hanem Brüsszelben. Brüsszelt viszont meg is kell gyôzni, s ez mindeddig nem sikerült. A jövô feladata meggyôzni Brüsszelt arról, hogy a törvény tisztességes szándékot jelez, s hogy ez a romániai magyar közösség számára rendkívül fontos — szögezte le.

Hozzátette: nem fogadhatjuk el azt sem, hogy az EU-belépés érvénytelenítse a státustörvényt. Ha már nem lesznek államhatárok, az erdélyi magyarság sajnos akkor is kisebbségi helyzetben lesz, s az oktatás és a kultúra támogatására sajnos akkor is szükség lesz. Markó szerint — a politikai nyilatkozatokon túlmenôen — a törvény tartalmát az RMDSZ-nek meg kell védenie, s ez a következô hetek-hónapok feladata.

Folytatódik a magyarországi agyelszívás
A vita során Szôcs Judit felvetette: miközben a magyar kormány a szülôföldön maradást szorgalmazza, az elmúlt napokban újabb ösztöndíjakat hirdetett meg azon határon túli magyar fiatalok részére, akik 2000–2001-ben magyarországi középiskolákban érettségiztek. A határ menti iskolák elnéptelenednek, s a kijutott fiatalok elôtt most a magyarországi egyetemek is megnyitnák kapuikat. Továbbá: bárki pályázhat a szülôföldön nem tanulható magyarországi fôiskolai szakokra, kiemelten a mûvészeti szakokra, az Agora-irodák útján, s ez az ösztöndíjtanács munkája ellenében történik, ami elfogadhatatlan. Javasolta: a SZET foglaljon határozottan állást ez ügyben, mondjon nemet a kiáramlásra, arra, hogy demográfiai problémáit Magyarország ilyen módszerekkel próbálja megoldani.

Csávossy György az RMDSZ politikáját sikeresnek minôsítette, az aláírt egyezményeket pedig pozitív hatásúaknak. A viták hozzátartoznak a politikához, de az egység megbontása vétek volna, parlamenti jelenlétünket veszélyeztetné — szögezte le. Hozzátette: úgy tûnik, az RMDSZ-nek jobb a viszonya a román, mint a magyar kormánnyal, amely a MÁÉRT-határozatokat nem tartja tiszteletben. Értékelte, hogy a státustörvény ügyében "az RMDSZ nem ért egyet a magyar kormány defenzív politikájával". A gazdasági kérdések megoldását a fiatalok itthon tartása érdekében is fontosnak tartotta. Javasolta: az RMDSZ hasson oda, hogy a készülô Medgyessy-látogatás alkalmával a magyar kormányfô üzletemberek társaságában érkezzen Erdélybe.

Wanek Ferenc megnyugtatónak tartotta a szövetségi elnöknek a magyar egyetemi oktatásra vonatkozó kijelentéseit. Szóvá tette, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belüli önálló magyar karok és tanszékek ügyét már két korábbi protokollum is tartalmazta, de eredmény nem született. Kérte, hogy az új megállapodás aláírása elôtt újabb egyeztetésre kerüljön sor az érintettekkel. Egyetértett Szôcs Judit álláspontjával a magyarországi ösztöndíjak ügyében. A MÁÉRT keretén belül erélyes fellépést sürgetett az erdélyi magyar érdekek megvédéséért.

Kötô József azt javasolta, hogy az új protokollumba foglalják bele a magyarság arányos reprezentálását különbözô mûvelôdési intézményekben, például múzeumok, levéltárak, könyvtárak esetében, hiszen e téren katasztrofális, jövônket veszélyeztetô hiány alakult ki. Az új alkotmánynak közösségként kell elismernie a magyarságot, és egyben intézményteremtési jogot kell biztosítania. Szorgalmazta, hogy az RMDSZ nagyon határozott álláspontot képviseljen a következô MÁÉRT-ülésen, Bársony András magyar külügyi államtitkár pedig értse meg: "nem Brüsszelt képviseli Budapesten, hanem Budapestet Brüsszelben".

Veres Valér szerint az új ösztöndíjakkal a kormány a már korábban kikerült fiatalok helyzetén próbál segíteni, egyszeri könnyítéssel meglévô, örökölt helyzetet óhajt kezelni. Azt ajánlotta, hogy a SZET e kérdéshez megfontoltan viszonyuljon.

Dávid Gyula a magyarországi taníttatás körülményeinek és feltételeinek átgondolását javasolta, s azt, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt keretbôl adjon az ott tanulóknak ösztöndíjat. A mûvelôdési intézményben pedig megyénként kérte annak tisztázását, hogy a magyarságot arányosan hány hely illeti meg. Javasolta, hogy az RMDSZ ifjúsági és oktatáspolitikájának összehangolásával igyekezzen a fiatalok helyzetén segíteni, s hívja fel a magyar vállalkozók figyelmét arra, hogy az állam kifizeti a pályakezdôk fizetésének háromnegyedét.

A csoportérdekek túlbecsülése hátrányos helyzeteket teremt
Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a magyarság érdekeinek képviselete és az EU-integrációs felkészülés okán a kongresszus alapkérdése a hatékonyság kell hogy legyen. Az egység szükséges, de nem lehet olyan varázsszó, amellyel a hatékony politizálást meg lehet bénítani, s esélyeinket nem mulaszthatjuk el azért, mert egyes csoportok agresszív érvényesülési követelései elôtt meghátrálunk. Hiszen a manipuláció, az egyéni és csoportérdekek túlbecsülése hátrányos helyzeteket teremt — vélte. Kifejtette: a fiatalok nem azért mennek el, mert elégedetlenek az RMDSZ politikájával, hanem a gazdasági helyzet kényszeríti ôket ilyen döntésre. Úgy vélte, Budapestet lehet bírálni, de arra is gondolni kell, hogy munkáját megzavarhatja az a hadjárat, amelyet egyes hazai politikusok és sajtóorgánumok a magyar kormány ellen agresszív módon folytatnak. Arra figyelmeztetett, hogy nem szabad átvennünk a magyar politika és sajtó agresszívebb részének szólamait, mert az a közösségre nézve hátrányosnak bizonyulhat. — Nem kell bedôlni azoknak, akik itt próbálnak elégtételt szerezni magyarországi politikai vereségekért — hangsúlyozta. Oda kell hatnunk, hogy az európai fórumok bizonyos jogokat elismerjenek, normákba foglaljanak, de ezt türelemmel, s nem pedig demagógiával — plutokratáknak, újfajta imperialistáknak stb. nevezve ôket — kell elérnünk.

Tempfli József püspök csatlakozott a Gálfalvi által mondottakhoz. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy egyedüli püspök, aki a SZET-ülésen részt vesz, bár valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház vezetôje tagja a testületnek. (A SZET-ülésen Tempfli püspökön kívül csak Borzási István baptista egyházvezetô jelent meg — szerk. megj.) — Úgy tûnik — mondotta —, mintha az egyházi vezetôket nem érdekelné az RMDSZ ügye, pedig ez szorosan hozzánk tartozik. — Szorgalmazta olyan modus vivendi megtalálását, amely reálpolitikai alapon alakítana ki kapcsolatot a különbözô csoportok között. — Nem engedhetjük meg magunknak, hogy négy vagy nyolc évre szegre akasszuk magunkat, mint a petrezselymet — tette hozzá. Azt sem, hogy egyik vagy másik magyarországi párthoz, csoporthoz csatlakozzunk. Az egyházaknak pedig mindegyik csoporttal kapcsolatot kell tartaniuk, senkit sem szabad elítélniük, s mindenkire oda kell figyelniük. Kijelentette: a kongresszuson valamennyi egyházvezetônek meg kell jelennie, mert a püspökök "nem kereshetnek másutt menedéket". Hangsúlyozta: nem kívánja kritizálni a többi egyházi vezetôt, de "mintha valaki leállította volna ôket", s azért nem jelentek meg a SZET-ülésen.

Takács Csaba ügyvezetô elnök rámutatott: kölcsönösségi viszonyra van szükség a szövetség, a társ- és a civil szervezetek között, pontosan rögzíteni kell, kinek mi a dolga, mivel kell hozzájárulnia a közös célok megvalósításához. A magyarság tevékenységét a tiszta, egyenes beszéd, a nyílt szakmai vita kell hogy jellemezze. Ebben a vitában az ügyvezetô elnökség igyekezett mindig tényekre válaszolva részt venni, s a személyeskedéseket mellôzte.

Nagy F. István oktatási alelnök kijelentette, hogy a szövetség elítéli az agyelszívást. A határon túli magyar diákok magyarországi oktatásának ügyét bonyolította, hogy a korábbi magyar kormánynem válaszolt a hazai oktatási szakmai szervezetek folyamodványára. Az RMDSZ kénytelen volt visszahívni képviselôjét az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanácsból, s azóta a testülettel — amelynek elnöke (Sipos Gábor — szerk. megj.) az RMDSZ meghívásaira sem válaszol — nagyon kevés kapcsolata van. Leszögezte: 2002. március 1-jén Marosvásárhelyen a felsôoktatási tanács ülésén a szakemberek döntöttek úgy, hogy a felsôfokú magyar oktatásban önálló karokat és tanszékeket követeljen a szövetség.

Markó Béla a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta: tolerálni kell, ha valaki saját pénzén a gyerekét Magyarországon akarja taníttatni, de azt ellenezzük, hogy a magyar kormány ezt támogassa. A szövetségi elnök szerint igazuk van az aggódóknak, mert 3000 erdélyi magyar diák tanul jelenleg Magyarországon, s csak idén 900-an érettségiztek az anyaországban. Elismerte: a magyarországi iskolák "verbuválják az erdélyi diákokat", s felkérte a Pedagógus Szövetséget, tegyen javaslatokat az ügy megoldására. Leszögezte: Magyarországtól az Erdélyben tanuló diákok és az itt tanító pedagógusok támogatását kérik. Közölte: mindegyik püspököt levélben hívták meg a SZET-ülésre.Elmondta: a BBTE keretében egyelôre a humán tudományok és a természettudományok karának megalakítását szorgalmazzák.

Az ülésen bemutatkozott Lakatos Mihály, a magyar mûvelôdési tárca Nemzeti és Etnikai Fôosztályának új vezetôje. Kelemen Hunor SZET-elnök és Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára az alapítvány korábbi mûködésérôl számoltak be. A SZET szakbizottságai által jelölt új szaktestületi tagokat a résztvevôk egyhangúlag megszavazták.

Tibori Szabó Zoltán

Félbeszakadt az idei elsô városi tanácsülés Bánffyhunyadon Chis Nicolae polgármester kijelentései miatt. Az elöljáró nyilvánosan megsértette Szentandrási István RMDSZ-es tanácsost. A helyzet elfajulását érzékelve az ülésvezetô Török Ferenc berekesztette a tanácsülést. Chis Nicolae mind az 1996-os, mind a 2000-es helyhatósági választáskor az RMDSZ támogatását élvezte. A sértett fél, Szentandrási tanácsos a következôképpen részletezte a történteket:

— Hétfôn, 20-án a városi tanácsülésen a napirenden semmi rendkívüli nem szerepelt. A polgármester állandóan közbeszólt, mialatt a tanácsosok beszámolóikat tartották. Minden véleményt kritizált. Ha viszont neki mert ellentmondani valaki, rögtön agresszíven reagált. A napirend különfélék pontjához jutottunk, amikor a Crisul Kft. igazgatója, Badiu Vasile tájékoztatta a tanácsot arról, hogy milyen nehéz anyagi helyzetben található az intézmény pillanatnyilag. Nem tudták kifizetni a villanyszámlát, így fennáll a veszély, hogy villamosenergia nélkül maradnak. Ez azért lenne óriási baj, mivel az intézményhez tartozik a sebesvári vízszivattyú, amely ellátja a várost ívóvízzel. Badiu a tanács segítségét kérte. Szerette volna, ha az önkormányzat kölcsönözné a számla kifizetéséhez szükséges összeget addig, amíg ezt a pénzt a megyétôl kiosztják.

A polgármester erre azt válaszolta, hogy ôt nem érdekli, az igazgató oldja meg a problémáját. Lazea Aurel, a Szociáldemokrata Párt (SZDP másik tanácsosa, volt polgármester, szót kért, és kifejtette: egy városvezetô nem lehet ennyire közömbös ilyen nagy horderejû ügyben. Az elöljáró keményen visszavágott, és támadást intézett a tanácsos ellen. A következô felszólaló jómagam voltam. Mivel az elsô gyûlés volt ebben az évben, a magam és az RMDSZ nevében boldog új évet kívántam a jelenlévôknek. Az elöljáró közbevetette: a román nyelvtanom kívánnivalót hagy maga után. Felkértem, hogy hallgasson végig, mivel én sem szóltam közbe, amikor ô beszélt. Elhallgatott, de a továbbiakban folytatta a beszólásait. A helyzet akkor kezdett kicsúszni az ellenôrzés alól, amikor a 215-ös törvényt említettem, amely a közintézmények kétnyelvû feliratait érinti, és amelyet ô még mindig nem alkalmazott. A közbeszólásai annyira eldurvultak, hogy nem bírtam magam türtôztetni. Azt az észrevételt tettem, hogy nem elsô alkalommal történik meg, hogy ittas állapotban jelenik meg a tanácsüléseken, és sértegeti a tanácsosokat. A polgármester felugrott, és nyomdafestéket nem tûrô szavakat intézett hozzám, vérig sértve ezekkel. Kifejtettem, hogy viselkedését a Kolozs megyei prefektúrán is jelenteni fogom. Úgy érzem, hogy ezáltal nemcsak engem, de az egész RMDSZ-t megsértette. Török Ferenc ülésvezetô végül felfüggesztette a gyûlést, mert az elöljáró emelt hangon folytatta irányomban a mocskolódást, amire én nem reagáltam. Azt válaszoltam csupán, hogy az igazat mondtam. Tanácsostársaim biztosítottak róla, hogy támogatnak engem, ha szükséges.

Lakatos Andrást, az RMDSZ megyei tanácsosát szintén megsértette a polgármester, gazembernek nevezve ôt, amiért a decemberi tanácsülésen kifogásolta a huszonötmilliós tûzijátékot. Az elöljáró kifejtette, hogy a megyei tanácsosnak nincs mit keresnie a helyi tanács ülésein.

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Chis Nicolae polgármestert is. Az elöljáró szerint valóban vita tört ki a hétfôi tanácsülésen, amelynek már a decemberi tanácsülésen megvoltak az elôzményei. Chis Nicolae elmondta: az RMDSZ és az SZDP tanácsosai megegyeztek, hogy a 300 millió lejes fûtéstámogatást a Crisul Kft-nek utalják át. A polgármester nem értett egyet ezzel, mivel a közpénzeket csak törvényes keretek közt lehet elkölteni, és erre nem volt biztosíték. Szerinte a veszekedésre azért került sor, mert a tanácsosoknak személyes érdekeik vannak abban, hogy a pénz a Crisul Kft-hez kerüljön. — Ilyenkor azt állítják, hogy részeg vagyok. Bárcsak látnák önök is, mennyire "józanok" ôk ilyenkor! — mondta a polgármester.

Valkai Krisztina, Balázsi-Pál Elôd

Maros megyei nagy-romániás szenátorok szombaton leszerelték a helyi prefektusi és megyei tanács épületében október végén elhelyezett Bernády-emléktáblát. A Dumitru Pop Maros megyei szenátor és Ioan Brudascu Kolozs megyei képviselô által vezetett nagy-romániások a leszerelt emléktábla helyére másikat állítottak, amelyik a városháza pincéjében szerintük 1916-ban meggyilkolt 35 román mártírnak állít emléket, s amelyet — Pop állítása szerint — a horthysta hadsereg 1940-ben megsemmisített.

A modern Marosvásárhely legszebb épületeinek — köztük a Kultúrpalotának és a Városházának — felépítését megvalósító Bernády Györgyöt a vásárhelyiek a 20. század kiemelkedô egyéniségének, a város legendás polgármesterének tartják. Emléktábláját a Borbély László vezette Bernády Alapítvány tavaly októberben leplezte le. Az akkori ünnepség elôtti napon Dumitru Pop szenátor szintén leverte a Bernády-emléket, amelyet a leleplezés napján kellett sebtében visszahelyezni.

Borbély László most kijelentette: mivel az emléktábla a prefektúra és a megyei tanács épületében állt, érthetetlen, hogy annak megôrzését senki sem biztosítja. Értetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a rendôrség nem szállt ki a helyszínre.

Románia és az Európai Unió támogatja azokat a külföldi mezôgazdasági befektetôket, akik az uniós piacokon értékesíthetô termékek elôállításával foglalkoznak, és új munkahelyeket hoznak létre — szögezte le Vasile Puscas EU-fôtárgyaló szombaton Kolozsváron, azt követôen, hogy külföldi befektetôk szászfenesi és gyalui farmjait látogatta meg.

AZ ASZTMAKEZELÉS SORÁN FELLÉPÔ SZÍVPROBLÉMÁK címmel dr. Fábián András tart elôadást a Filantrop keretében mûködô asztmaklub következô ülésén, január 27-én délután 5 órától.

A BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR január 27-én, hétfôn du. 6 órakor tart összejövetelt a Bulgakov Kávéházban. Meghívottjuk: Lakatos Róbert filmrendezô. Vitaindító: Szántai János.

AZ ANYANYELVI IGÉNYESSÉG JELENTÔSÉGE A SZAK ÉS KÖZÍRÁSBAN címmel dr. Nagy-Tóth Ferenc ny. egyetemi tanár tart elôadást január 31-én, pénteken du. 5 órától az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának felolvasó ülésén az EME székházban (Jókai/Napoca utca 2. szám, I. emelet). Minden érdeklôdôt szeretettel várnak az új székházban.

MIRÔL ÁRULKODNAK A GYERMEKRAJZOK? a témája a kedd délután 6 órakor kezdôdô Kismamaklubnak. Meghívott: dr. Teodorescu Réka gyermekpszichológus. Kérjük az érdeklôdôket, hozzanak magukkal gyermekrajzokat. Helyszín: Farkas u. 21.

Új Kézfogás Közalapítvány-pályázási lehetôség
Ismét pályázni lehet kis- és középvállalkozóknak kamattámogatásra, ISO-minôsítésre, EU-s pályázatok önrészének kiegészítésére. Benyújtási határidô 2003. február 14. Érdeklôdni a Rajka Péter Vállalkozók Szövetségénél lehet: Kolozsvár, Dacia utca 3., tel.: 0264/130-466, 433-616.

Mintegy félszáz barát, ismerôs, pályatárs és tisztelô gyûlt össze január 25-én, szombaton délután a Fellegvár-közeli házban, hogy felelevenítse az egy esztendeje elhunyt erdélyi prózaíró, Bálint Tibor emlékét. A vendégeket az író özvegye, B. Kovács Júlia fogadta, elmondva: szeretné, ha a ház egyfajta gyûlekezôhelyül szolgálna az erdélyi, fôként kolozsvári értelmiségiek számára, hiszen ez a réteg egyre biztosabban halad az elmagányosodás útján. Ez ellen pedig jó védekezési formát nyújthat egy olyan hely, ahová jártukban-keltükben betérhetnek, és zavartalanul együtt lehetnek.

Az író szellemiségét felidézve Albert Júlia, Köllô Katalin és Sebesi Karen Attila olvastak fel részleteket Bálint Tibor gazdag, sokrétû életmûvébôl, majd az est többi része kötetlen baráti beszélgetéssel telt el, miközben a szobákban kiállított könyvgyûjteményt is megcsodálhatták a jelenlévôk.

(sbá)

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) öt évvel ezelôtt indította útjára saját, akkor még szerény tartalmú és kivitelezésû hírlapját, amely hamarosan Közgazdász Fórum néven 16, napjainkra pedig már 24 oldalas igényes szaklappá nôtte ki magát, miközben a többi romániai magyar nyelvû gazdasági lap tiszavirág-életûnek bizonyult — derült ki Somai József elnök beszámolójából, mely a szombaton délután megrendezett emlékünnepségen hangzott el. A kéthavi rendszerességgel megjelenô Közgazdász Fórumot többnyire fiatalok írják és szerkesztik, a kiadványt nemzetközi viszonylatban is szakmai referenciaként fogadják el. "Ma már a szerzôk keresik meg a lapot, nem mi futunk a szerzôk után" — mondotta az elnök, kifejezve reményüket, hogy a jövôben még hatékonyabban szolgálhatják a romániai magyar gazdasági szaknyelv térnyerését és az ide tartozó vállalkozók igényeit. Kerekes Jenô tiszteletbeli elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy szakkönyvtáruk ötezer kötetes állományának zöme 1990 utáni kiadvány, amelyet sokan, de nem elegen keresnek fel. A Kövespad utca 12. szám alatti székházukat különben szintén öt éve szerezték meg, ezalatt alaposan felújították, és hamarosan befejezik az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával megépített vendégszoba berendezését.

Az utóbbi években az RMKT minden tekintetben erôs civil szervezetté vált.

A rendezvényen dr. Sajó János, a vállalatok adás-vételével és szaktanácsadásával foglalkozó budapesti Zarex Kft. ügyvezetô igazgatója tartott bemutatkozó és szakmai elôadást, Modernizáció és finanszírozhatóság címmel. Szerinte a közeljövôt gyors változások fogják jellemezni, és vállalati szinten már most fontosabb a jó menedzsment, mint a jó tulajdonos. Az ünnepségen az RMKT országos elnöksége díszoklevelet adományozott a Közgazdász Fórum eddigi megjelenésében kitartó és fontos munkát végzô Pásztor Csabának és Hunyadi Attilának, valamint a Közmag gazdasági diáklapot beindító Plesa Róbertnek.

Ö. I. B.

Most már biztos vagyok benne, hogy hamarosan érkezik a tavasz. Több jel is utal rá. A felmelegedést és olvadást nem sorolom ezek közé, mert a tél folyamán már volt rá eset, hogy hirtelen felmelegedett, de aztán jött utána a haddelhadd. Azonban a cinkék reggeli hangos koncertje már ennek a jele. Két napja kezdték el hallatni szívet derítô éneküket. És a másik, szintén biztos jele a hóvirágos kikelet közeledtének: fiatal, csinos kolléganôm átváltotta a nadrágot takaros kis miniszoknyára.

B. É.

Amint azt már hírül adtuk, február 1— 3. között Kolozsváron vendégszerepel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A vendégévad alkalmával három elôadást láthatnak az érdeklôdôk a kolozsvári Állami Magyar Színházban: február elsején, szombaton 19 órától Tadeus Slobodzianek Ilja próféta címû darabja kerül színre; február 2-án, vasárnap este, 19 órától A csoda / játék Tamásival két részben az Énekes madár címû színjáték alapján; február 3-án pedig ugyancsak 19 órától, William Shakespeare Romeó és Júlia címû színmûvét láthatják. Tadeus Slobodzianek neve valószínûleg nem cseng ismerôsen a színházlátogatók számára. Az 1955-ben Szibériában, lengyel katolikus-pravoszláv családban született szerzô így vall magáról: Szétszakított embernek érzem magam, a keleti végek, a határvidék szülöttjének. … Megpróbáltam megszüntetni magamban a keleti és nyugati kultúra iránti ellentmondásos rajongásomat. A legnagyobb kihívást az jelenti számomra, ha megörökíthetem ennek a szétszakított és paradox korszaknak az ellentmondásait, amelyben élni adatott. Az Ilja próféta címû drámáját 2001. decemberében mutatta be a Tamási Áron Színház, Bocsárdi László rendezésében. Az elôadás nagy sikert aratott, számos vendégjátékon és fesztiválon vett részt, elnyerve három fontos díjat: 2002-ben megkapta az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztivál Nagydíját, ugyancsak ebben az évben Kisvárdán kapott nagydíjat, és szintén 2002-ben Budapest Fôváros Önkormányzatának Különdíját tudhatta magáénak. Slobodzianek 1992-ben írt drámája egyébként magyar nyelvû ôsbemutatóként tartható számon, a darab, amint Pászt Patrícia, az Ilja próféta fordítója írja: e zûrzavaros kornak, összekeveredett értékeknek és megzavarodott világnézeteknek görbe tükre, egyben egy megtörtént eset parodisztikus krónikája.

Tamási Áron Énekes madár címû népi játékát nem kell bemutatni, ám a sepsiszentgyörgyi változata, amint azt az alcím is mutatja, eltér a megszokott színpadi változatoktól. Tamási Áron ugyanis ugyanúgy megjelenik a színpadon, mint Móka, Bakk Lukács, vagy Magdó, a darab szereplôi, és ez, valamint a rendezô, Bocsárdi László kissé ironikus látásmódja, másfajta képet nyújt a színházlátogató számára a darabról. Az elôadás szintén a tavalyi évad terméke, szintén részt vett számos fesztiválon, elnyerve a Magyar Stúdiószínházi Mûhelyek XIV. Fesztiváljának Nagydíját. A vendégévad harmadik produkciója, Shakespeare Romeó és Júliája már az idei évad bemutatójaként került színpadra, szintén Bocsárdi rendezésében. Az elôzô két elôadás stúdiójellegû, az utóbbi nagyszínpadi produkció.

Köllô Katalin

Lezárult az Egyetemes Imahét, amelyre január 19 és 26 között került sor Szamosújváron, a helyi Református Egyházközség szervezésében. Az ökumenikus rendezvénysorozat Ez a kincsünk a cserépedényben van mottó alatt zajlott, és nagy látogatottságnak örvendett. A szolgálattevôk ezúttal a szamosújvári, bonchidai, magyarbikali, vajdakamarási és kolozsvári lelkészek voltak. A református egyház képviselôi mellett igét hirdettek a szamosújvári örmény- és római katolikus lelkészek is. Szakács Endre és Küsmödi Attila plébános külön színfoltot jelentett az imahét keretében, hiszen ôk már megszokott vendégek a helyi református gyülekezetben. A múlt hét végén dr. Péter Miklós kolozsvári lelkipásztor, egyetemi tanár igehirdetésén zsúfolásig megtelt a templom, de minden alkalommal népes gyülekezet tisztelte meg a hagyományos év eleji egyetemes imahetet.

Az imaegyüttléttel egybekötött istentiszteletek verssel és énekkel kiegészített mûsorral zárultak, amelyen szavalatokkal több alkalommal fellépett Teutsch Ildikó és Székely Zoltán, valamint a református gyülekezet jól ismert kórusa. Hasonló imahéten vehettek részt az elmúlt napokban a mezôségi magyarlakta községek gyülekezeteinek hívei is.

Erkedi Csaba

A Korunk Galéria Egy mondat a zsarnokságról címmel a múlt év végén meghirdetett pályázatát 2003. március 10-ig meghosszabbítja. Harmincöt éven aluli grafikusok, illetve fôiskolások pályázhatnak személyenként két munkával. A nyertesek értékes pénzjutalomban részesülnek. A beérkezett munkákból kiállítás nyílik a tavasz folyamán a Korunk Galériában. A pályamunkák beküldhetôk, illetve behozhatók a következô címre: Kolozsvár, Iasilor (Nagy-Szamos) utca 14. szám (hátul az udvarban).

A Világhírnév (www.vilaghirnev.net) új, összevont száma site-hordozó oldalainak nagy újdonsága a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diáklapjának, a FIRKÁSZnak a feltûnése. Hosszú próbálkozások után tehát megvalósult a nagy terv: e naptól kezdve — a Hunyad Megyei Hírmondó és a Kalotaszeg mellett — világszerte olvashatják Erdély egyik legnagyobb példányszámú, elismerten színvonalas diáklapját.

Új a fôszerkesztôi belépô is: Szabó Csaba számára már nem "fakultatív Sing Sing" Erdély, hanem anyaország, hiszen "Ezeréves múltja csak azoknak a magyarlakta térségeknek van, amelyeket nem foglaltak el a törökök. Erdély mindig szabad volt — ezeréves. Transsylvania hát az igazi anyaország — de hát kit érdekel manapság ez, amikor Románia már 83 éves, Magyarország meg — ha Buda "felszabadítását" vesszük alapul — 317 esztendôs. Ide lényegében útlevéllel kellene jönniük budapestieknek, bukarestieknek egyaránt. A Világhírnév határôrség lett: — Jó napot kívánok! Bunã ziua! Guten Tag! Irodalmi pass-port kontroll!

Az internetes névsorolvasóban Salamon László kolozsvári költô Rettenetes Adolf címû kötete újrakiadásának kérdésköre is terítékre kerül, akárcsak Tibori Szabó Zoltán képzômûvészeti monográfiái és Vetési László sikeres mûfajteremtési kísérletei.

Nem szívesen akasztok kereket senkivel. Csak a szakmai elvszerûséget szeretném érvényesíteni, már amennyire lehet és hagyják. Ha most mégis megteszem, méghozzá a mai RMDSZ-vezetés egyik nagy hatalmasságával, csakis kénytelenségbôl, a pontosítás és a pontosság kedvéért.

Fenntartásaimat a sajtónak is elmondtam. Miért mond le az RMDSZ a Kolozsvár központú magyar tannyelvû állami egyetem kérésérôl a 2003. évre szóló protokollumban? Miért adjuk fel ezt az elvárásunkat, méghozzá jóváhagyás(!) nélkül? Miért érnénk be csak "önálló karokkal és tanszékekkel"? Ugyanis az RMDSZ szövetségi elnökének sajtónyilatkozatából egyértelmûen ez derült ki.

Erre következett az RMDSZ oktatási alelnökének olyan támadó hangvételû válasza, amely mindenrôl beszél, csak a legfontosabb kérdésrôl hallgat: kéri-e most egyáltalán az RMDSZ a kolozsvári állami magyar egyetemet?

Viszontválaszom nyomán azonban Borbély László, az RMDSZ egy másik alelnöke, parlamenti tisztségének súlyával kívánt érvényt szerezni a jelenlegi RMDSZ-vezetôség "igazának". Velem ironizáló "szakértôi" megnyilatkozása azonban roppant megtévesztô már a címmel kezdôdôen: "Nem mondanak le az önálló magyar egyetemrôl". Csakhogy az egyetemet valamilyen megszépítô messzeségben, a jövôben képzelik el, amikor már nem ôk fognak harcolni érte…

Csakis azt kérdeztem, miért nem kéri MOST az egyetem ügyének megoldását az RMDSZ? Már tudom, hogy azért, mert megint csak "karokat és tanszékeket" kér, nem pedig egyetemet!!! Ez derül ki nemcsak a szövetségi elnök, hanem Borbély László szövegébôl is, csak oda kell figyelni. Ezért támadnak? Vagy azért, mert néhány éve is hasonló gondolkodású társaimmal aláírásokat gyûjtöttünk az egyetemért? A maival azonos országos vezetôség haragját akkor is magamra vontam. Vajon miért?! Mert ôk akkor is, most is meghátráltak, és feladták követeléseinket.

Hiábavaló Borbély László jól tájékozottságot hangoztató kioktatása és gúnyolódása! Ha ugyanis sor kerül(het)-ne az RMDSZ reformjára, a magyarságot egyetemügyben többé nem lehetne átejteni, és azt színlelni, hogy a Szövetség teszi a kötelességét. EGYESEK, SAJNOS, NAGYON NEM TESZIK A KÖTELESSÉGÜKET!

Fôleg nem teszi azt Borbély László. Hiszen ô vette át tôlem a csíkszeredai kongresszuson azt az egyetemre vonatkozó megszövegezett javaslatot, amelyet a kongresszus is megszavazott. Csakhogy késôbb, a programszövegezô bizottságban — talán Borbély Lászlóval az élen? — úgy "átköltötték", hogy eredeti formájában már nem került be sem a rövid, sem a hosszú távú RMDSZ-programba, csak egy rózsaszínû, végtelen jövôbe utalva, álságosan és megtévesztôen kifacsarva (lásd: Program). Aki nem hiszi, járjon utána...

Én viszont a kongresszuson a szakmaiság jegyében nem az önálló magyar "tanszékekrôl" fogok beszélni, miként Borbély László, hiszen ez botorság. Csakis és újra a Kolozsvár-székhelyû, magyar tannyelvû állami egyetem igényét fogom benyújtani.

Vekov Károly

— Lyukas harisnyát szeretnék vásárolni! — lépek be városunk egyik elegáns áruházába.

— Hogy mondta, kérem? — néz rám a csinos elárusító kisasszony, mint aki kételkedik a hallottakban.

— Lyukas harisnyát szeretnék! — ismétlem meg kissé erélyesebben.

Egy pillanatig csodálkozva néz rám, aztán valamit súg a kolléganôjének, mire az sietve távozik.

Dugiáru, pult alól akarnak kiszolgálni — várok türelmesen a pult elôtt. Az áru helyett azonban a fônök jelenik meg összeráncolt szemöldökkel.

— Kifogyott? — kérdem szelíden, mire ô ijedten hátrál egy lépést, majd, mint aki érti a viccet, diplomatikus mosolyt erôltetve az arcára, rám kacsint:

— Maga huncut, abból manapság senki sem szenved hiányt.

— Az igaz — ismerem be —, csak ami nekem van, az nem felel meg a követelményeknek.

Egy pillanatig úgy bámulunk egymásra, mint borjú az új kapura. Nézésétôl kezd lúdbôrözni a hátam. Titkosrendôr lehet ! — villan át az agyamon. Ha elfutok, utolér, ha maradok magyarázkodnom kell. De hogyan magyarázzam meg neki, hogy ami van nekem, azon rossz helyen vannak a lyukak. Azért a kis éjszakai mûszakért nem tehetem tönkre az egyetlen pár harisnyámat. S ha balul üt ki a dolog, akkor sem húzhatom a leltári papucsokat csóré lábakra.

— Mezítláb sokkal egészségesebb! — hunyorít rám cinkosan. — Ha árut kapunk, értesíteni fogjuk, csak a címét legyen szíves bediktálni.

Mezítláb? Nem rossz ötlet! Ez vagy szakmabeli, vagy gyakorlott spicli! Egy fél óránál úgysem tart tovább a mûszak, a csendes munka pedig fél siker! De miért kéri a címem, hülyének néz!? Kettôt lépek az ajtó felé, s közben figyelem mozdulatait. Utánam szól:

— Ha nem talál más megoldást, feltétlen nézzen be hozzánk!

Fellélegzek a friss levegôn. Hogyis mondta?... Más megoldást?... Akármi legyek, ha nincs igaza! Mégiscsak szakmabeli lehet az ipse. Hát hogyne lenne más megoldás! Az a vörös asszonyság a televízióban nem megoldotta harisnya nélkül? Meglépett a milliárdokkal, s bottal üthetik azóta a nyomát. Még a bankigazgatói állására is fütyül. Vagy ott van az a szenátor, aki nyugodtan csücsül a szenátori székében az elsinkófált milliárdjaival. Harisnya helyett az ingyenes politikai mentség mögé rejtôzik. Merek fogadni, még a harisnyája sem lyukas! Vagy ki nem hallott arról a politikusról, aki a saját autóját lopta el fényes nappal? Ô sem húzott harisnyát a fejére. Kutya legyek, ha nem kapja vissza az autóját a bársonyszékével együtt! Még neki fog fizetni a biztosító társaság becsületsértésért.

Hiába, ahol a hatalom, ott nincs semmi kockázat!

De hol marad a szakma iránti szeretet, a munka szépsége?! Egye fene, én mégis a becsületes, klasszikus módszernél maradok!

Nem tudna valaki sürgôsen kisegíteni egy lyukas harisnyával? Nem baj, ha kissé használt is, csak a lyukak lehetôleg a lábfejen, szemtávolságra legyenek. Fizetni sajnos csak mûszak után tudok. Elôre is köszönöm!

Versánszky Ernô

Bársony András magyar külügyi államtitkárnak meg kell értenie — hangzott el az RMDSZ Szövetségi Egyeztetô Tanács szombati ülésén a kolozsvári Diakóniai Központban —, hogy nem Brüsszelt képviseli Budapesten, hanem Budapestet Brüsszelben. Az ingerültséget nyilván az az államtitkári magyarázat keltette Erdély-szerte, amely arról próbálta meggyôzni a hallgatóságot, hogy Magyarország a státustörvény módosítása ügyében kénytelen a brüsszeli elvárásokhoz igazodni.

Minden nyilatkozat, amely az utóbbi idôben elhangzik, azt a benyomást kelti, hogy a magyar kormány ügyesen próbál kihátrálni abból a törvénybôl, amelyet annak idején a mostani nagyobbik magyar kormánypárt is megszavazott, s úgy próbálja ellehetetleníteni — a MÁÉRT-en kötött megállapodás ellenére — a státustörvényt, hogy mindenben enged a brüsszeli elvárásoknak.

A túlzott engedékenységet tette szóvá a közelmúltban a törvény atyjaként ismert Németh Zsolt, volt magyar külügyi államtitkár, amikor január 7-én a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján a MÁÉRT haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében. Németh akkor a következôket jelentette ki:

— Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg.

Németh Zsolt, aki jelenleg a magyar országgyûlés külügyi bizottságának elnöke, a sajtótájékoztatón — az MTI vonatkozó híradása szerint — "élésen kritizálta a kedvezménytörvény módosításának azon szempontját, amelynek alapján a jogszabály nem terjedne ki az unió polgáraira," és "elfogadhatatlannak nevezte, hogy így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a szlovákiai magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követôen pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól". Németh ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a bôvítési biztos e kérésével túlterjeszkedett hatáskörén.

A kritika valóban jogosnak tûnik. Ám csupán abban az esetben, ha elfeledkezünk arról, amit az elôzô magyar kormányzat Brüsszelnek megígért, s a magyar közvélemény elôtt is kilátásba helyezett. Az árnyaltabb helyzetértékelés érdekében kénytelenek vagyunk tehát kissé felfrissíteni a kritikusok emlékezetét.

2001. április 11-én, amikor a státustörvény tervezetérôl folytatott vitát az országgyûlés külügyi bizottsága, a törvényjavaslat uniós vonatkozásairól ugyanaz a Németh Zsolt kijelentette: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. 2001. április 22-én azonban a státustörvényrôl Galyatetôn rendezett fórumon Németh tovább pontosított. Kijelentette: csekély az esélye annak, hogy a szomszédos magyarlakta országok Magyarországhoz hasonló idôkereten belül az Európai Unió tagjaivá váljanak, ez alól csupán Szlovákia lehet kivétel. Hozzátette: az EU szabályai lehetôvé teszik a nemzeti vízum kiadását, ami munkavállalási lehetôséget is biztosíthat, Magyarország uniós tagságát követôen pedig a lehetô legkedvezôbb elbánást fogja a határon túli magyarokra vonatkoztatni.

Egyszóval Németh Zsolt is érzékeltette, hogy a magyarországgal szomszédos államok uniós felvétele esetében valamilyen gondok adódhatnak. 2001. május 30-án az államtitkár elismerte, hogy az ausztriai magyarok kihagyása a jogszabályból annak is köszönhetô, hogy "az Európai Unióval kapcsolatban is vetôdtek fel ezzel kapcsolatban kérdések". Persze, Németh ezúttal sem pontosította, milyen konkrét kérdésekre, fenntartásokra utalt.

Hogy az EU részérôl a státustörvénynek az ausztriai magyarokra vonatkoztatását illetôen valóban "megfogalmazódtak kifogások," azt az államtitkár az Országgyûlés plénumában 2001. június 19-én, a törvény elfogadásának vitájakor is elismerte. Az akkori kormányhoz közel álló MIÉP képviselôje a vitában felhívta a figyelmet: "2010 körül a státustörvény valószínûleg már nem lesz eurokonform, de mivel ennek elfogadása csak az elsô lépés a határon túli magyarok támogatásában, késôbb más jogszabályi keretek között lehet majd ezt megvalósítani".

Hogy az Orbán–Torgyán-kormány miket ígért Nyugatnak a státustörvénnyel kapcsolatban, arról részleteket soha nem hallottunk. Sokat elárul azonban errôl a státustörvény elfogadásának másnapján, 2001. június 20-án a párizsi Libération napilapban megjelent elemzés. A lap kiemelte a két legfôképp érintett ország megnyilatkozása közötti különbséget: Románia indulatosan igazságtalannak és diszkriminatívnak bélyegezte meg a törvényt, Szlovákia — jóval visszafogottabban — megelégedett a formális tiltakozással. A Libération megjegyezte, hogy "a brüsszeli bizottság is fenntartásainak adott hangot, s arra hívta fel a magyar fél figyelmét, hogy Szlovákiával és Romániával kötött szerzôdéseiben szerepel a diszkriminációellenes klauzula. Ráadásul Románia EU-csatlakozása esetén — idézte a lap a brüsszeli érvelést — a vonatkozó törvény EU-tagállamok állampolgáraival szemben fog megkülönböztetést alkalmazni. Ezt a felvetést Németh Zsolt külügyi államtitkár azzal hárította el, hogy Románia belépésekor megszüntetik a törvény alkalmazását." Nos, ezeket az ígéreteket kérik számon a jelenlegi magyar kormányon az európai fórumok, s ezek nehezítik mozgásterét. Ne csodálkozzunk tehát, ha egyetlen megoldásnak ma már csak a menthetô megmentése mutatkozik, nagyjából úgy, ahogyan azt Sólyom László magyar alkotmányjogász a minap elmondotta.

Amikor a lehetôségeinket értékeljük, látnunk kell tehát ezeket az elôzményeket is. Mint ahogyan azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elôzô kormány a törvény révén valóban jogviszonyt, s azáltal politikai viszonyt akart velünk létesíteni, ilyesféle "státust" akart nekünk adni, bár ezt ma már Magyarországon tagadják. Most pedig joggal tarthatunk attól, hogy a biztosított kedvezményeket megvonják, miközben az egyszerû határon túli magyar nem érti, hogy ha egyszer adták, akkor most miért veszik vissza.

A tanulság magától adódik: a nem kellô körültekintéssel elôkészített, anyaországi politikai célokat szolgáló játékokba tízszer meg kell gondolnunk, hogy belépünk-e avagy sem. Ma sem mondhatok mást, mint amit a státustörvény elôkészítésekor írtam: remélhetôleg elegendô leckét jelent majd ez a történet az erdélyi magyarságnak, s ráveszi arra, hogy az egyik-másik anyaországi politikai csoport érdekeit szolgáló sültgalamb-feltálalás lesése helyett a saját lábára álljon.

Tibori Szabó Zoltán

A politikai palettán magukat jobbközépként, a keresztény értékrend politikai és közéleti képviselôiként meghatározó romániai magyar kereszténydemokraták tizenhárom év alatt felgyülemlett tapasztalataikat elemezték, és az elkövetkezô négy év irányvonalát határozták meg a mozgalom V., illetve I. kongresszusán. A tanácskozás jelmondata értelmében "egy tábor, egy zászló" jelenti a jövôt.

Nem tévedés a két szám. A romániai magyar kereszténydemokrácia a változás után azonnal újjáéledt. 1990 tavaszán már bejegyezték a pártot, és azóta már négy kongresszust tartottak. Az 1995-ös párttörvény után viszont több okból is lehetetlenné vált az alakulat bejegyzése. Részint azért, mert pártként a választásokon már koalíciónak minôsült volna az RMDSZ-szel való közös szereplés, és ez a választási küszöböt is emelte volna. Másrészt azért, mert így, az RMDSZ-en belül mûködô platformként, a romániai magyarságot is képviselni tudja az európai kereszténydemokratákat tömörítô Európai Néppártban. A mozgalomként mûködô kereszténydemokraták 2002. januárjától új, önálló jogi személyiségként, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat néven tevékenykednek.

A marosvásárhelyi Bernády Házban pénteken, az estébe nyúló tanácskozásra Kovásznától Szatmárig képviseltették magukat a helyi szervezetek, a 95 küldöttbôl 74 jött el. A vezetôségi beszámolók egyértelmûen a mozgalom sikerét részletezték. A közvéleménykutatások szerint a politizáló magyarság több mint fele kereszténydemokrata érzelmû. Ezt jelzi, hogy a magyarság parlamenti küldöttségének színe-java tartozik a mozgalomhoz, és nagyon sok megyei és helyi kereszténydemokrata tisztségviselôjük, polgármesterük, alpolgármesterük, tanácsosuk van. A magyarság "kisparlamentjében", az SZKT-ban pedig a legerôsebb platformként tartják számon a kereszténydemokratákat. Most már nemcsak szellemi mûhelyként tudnak dolgozni, hanem a romániai magyarság mindennapi konkrét ügyeivel foglalkozó szervezetté váltak. Erre támaszkodott Kelemen Kálmán elnök, amikor a nyilvánosság elôtti viszonylag kevés szereplést a következôképpen indokolta: mi nem locsogunk az autonómiáról, hanem építjük azt. Eredményeik közé tartoznak az erdélyi magyarság érdekképviseletének nemzetközi sikerei, amelyekrôl több európai politikus is elismerôen nyilatkozott.

Az elnökségi beszámolók és a hozzászólások összegezésébôl egyértelmû volt a kongresszus végkicsengése: "Egy tábor, egy zászló". Többen az érdekképviseletben tapasztalható széthúzás, a szakadással fenyegetô Reform Tömörülés ellen foglaltak állást. Szerintük most, amikor a magyarság általános fogyása miatt csökkent a szavazóréteg, egyszázalékos hiány is a romániai albánok helyzetébe sodorhatja a magyarságot, azaz közösségünk a hivatalból kijelölt egyszemélyes képviselettel maradhat a törvényhozásban. Ez pedig súlyunkat is meghatározhatja, és minden eszköztôl megfoszthatja a politikai érdekképviseletet. A kritika, a véleménykülönbség természetes a belsô fórumokon, de jellegzetes helyzetünk miatt nem fogadható el kivitele az országos — nem magyar — vagy külföldi közvélemény elé. A kormánypárttal megkötött protokollumot pragmatikusnak és eredményesnek értékelték — elsôsorban a közösségi vagyon visszaszerzése és a helyi önállóság erôsítése szempontjából.

A hozzászólások után a testület elfogadta a leköszönô vezetôség jelentéseit. Az alapszabályzati és a programbeli kérdések megtárgyalása után megválasztották az új elnökséget. Újabb négy évre Varga László nyugalmazott marosvásárhelyi lelkipásztor kapott osztatlan bizalmat, és Kelemen Kálmán maradt az elnök. A vezetôséget kibôvítették 15 tagra, mert a megnövekedett területi feladatok nagyobb teherrel nehezednek a mozgalomra.

Varga László nyugalmazott lelkipásztor foglalta össze a lényeget a Szabadság számára: — Egy olyan korban, amikor veszélyes gyorsasággal bomlanak fel a hagyományos értékrendek, nagyon fontos a kereszténydemokrácia, amely az erkölcsös közélet és politizálás igazi letéteményese. — Tiszteletbeli elnöki tisztségét Varga László kettôs feladatként értelmezi: mindent megtenni a mozgalom és a magyarság érdekérvényesítéséért, súlyának és befolyásának növeléséért — külföldön és belföldön egyaránt —, ugyanakkor pedig folyamatosan kellemetlenkedni, jelezni az esetleges hibákat testületen belül, egymás között megpróbálni kijavítani a tévedéseket, a lehetôségek és a gyakorlat eltéréseinek hibáit.

Markó Béla személyesen üdvözölte a Kongresszust, és reményét fejezte ki, hogy a kereszténydemokraták továbbra is szorosan együttmûködnek a RMDSZ-szel.

Józsa László

Mintegy kétszázmillió forint értékû támogatást ítélt meg 2002-ben az Illyés Közalapítvány (IKA) romániai alkuratóriuma — jelentette ki a szombati SZET-ülésen Tibád Zoltán, az alkuratórium titkára.

Tibád elmondta: a legnagyobb értékû — 42 millió forint összegû — támogatással a mûvelôdési szaktestület, a legkisebbel — 9 millió forint — az önkormányzati szaktestület rendelkezhetett.

A sajtó szaktestület és a mûvelôdési szaktestület munkája kapcsán kiemelte: a mûvelôdési és irodalmi folyóiratok a korábbinál jelentôsebb támogatást kaptak. Sok ifjúsági kiadvány pályázatát fogadták el, ezek viszonylag kis összegû, de létükhöz elengedhetetlen támogatásban részesültek.

A romániai alkuratóriumhoz tavaly benyújtott pályázatok mintegy 47 százaléka részesült kedvezô elbírálásban, ami összesen 1013 sikeres pályázatot jelent. A közel 2200 beérkezett pályázatnak szinte a fele az oktatási, illetve a mûvelôdési szaktestülethez érkezett.

Az alkuratórium a pályázók által igényelt teljes összegnek körülbelül tíz százalékát ítélte meg támogatásként. Az elfogadott pályázatok több mint fele 50 és 150 ezer forint közötti támogatásban részesült.

Tibád Zoltán rámutatott: a 200 millió forintból mintegy 65 milliót kolozsvári székhelyû intézményeknek, civil szervezeteknek ítéltek meg, de — mivel az országos szervezetek, intézmények jelentôs részének központi szerve Kolozsváron található — ez a támogatás egész Erdélyre kisugárzik.

Területi felosztásban Kolozs megyét Hargita követi 33 millió forinttal, majd Maros megye 28, illetve Kovászna megye 15 millió forinttal. Egymillió forintnál nagyobb összegû támogatást negyven pályázatra ítéltek meg.

A SZET szombati ülésén jelöléseket adtak le az IKA romániai alkuratóriumának szaktestületeibe. Az alkuratórium tavaly októberi ülésén született döntés arról, hogy a testület felkéri az egyeztetô tanácsot: jelöljön 8–8 személyt a nyolc szaktestületbe.

— A romániai alkuratórium megerôsítésére azonban nem kerülhet mindaddig sor, amíg az illetékes magyar bíróság jogerôs ítélete alapján az Illyés Közalapítvány kuratóriumának beiktatása meg nem történik. Addigra a romániai alkuratórium összetételére kész javaslatokkal kell elôállnunk — hangoztatta Kelemen Hunor, a SZET elnöke.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke a kedvezménytörvény alapján megítélt oktatási-nevelési támogatások erdélyi folyósításának beindítása érdekében felvetette: a magyar költségvetésbôl az oktatási-nevelési támogatásokra kiutalható összegeket a magyarországi politikai vita középpontjába került Illyés Közalapítvány helyett egy másik közalapítvány fogadhatná és folyósíthatná.

A kolozsvári SZET-ülésen jelen lévô Sagyebó László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) romániai magyarsággal foglalkozó fôosztályvezetô-helyettese válaszában kifejtette: a javaslatot továbbterjeszti majd Budapesten, azonban — bár jogi akadálya nincs — a tervet nem látja megvalósíthatónak.

A múlt héten a Hivatalos Közlönyben megjelent a Rompres Nemzeti Hírügynökség mûködését szabályozó törvény, amelyet az államfô január 7-én hirdetett ki. A jogszabály a hírügynökséget olyan országos érdekû, jogi személyiséggel rendelkezô, autonóm, szerkesztési szempontból független intézményként határozza meg, amely a parlamentnek van alárendelve.

A törvény értelmében a Rompres köteles megkülönböztetés nélkül, a szakma szabályainak megfelelôen, objektív módon összegyûjteni és közzétenni mindazokat a híreket, információkat és képeket, amelyek a hazai és a külföldi tömegtájékoztatást szolgálják. A hírügynökségnek egyenlô távolságot kell tartania az ország valamennyi politikai, gazdasági, társadalmi, egyházi, mûvelôdési és tudományos eseményével szemben, s azokról a hatóságok vagy magánszemélyek befolyása nélkül köteles tudósítani.

A Rompres autonómiáját és függetlenségét, híreinek tartalmát a törvény védi és garantálja. Tilos személyzetét bármilyen módon befolyásolni, megfélemlíteni, a hírügynökségi alkalmazottaknak pedig szavatolják a források titkosságát. A források kilétének felfedése csakis bírósági végzés alapján lehetséges. A hírügynökség évente köteles tevékenységérôl beszámolni a parlamentnek. Vezetését a törvényhozás illetékes szakbizottsága által javasolt és a parlament két házának együttes ülésén megerôsített igazgatótanács látja el. A Rompres finanszírozását a költségvetésbôl biztosítják, s a hírügynökség szabadon rendelkezhet azokkal az összegekkel is, amelyeket termékeinek értékesítésébôl szerez.

Hét százalékkal növekszik a nyugdíj azt követôen, hogy a január elsejétôl életbe lépett jogszabályok alapján a nyugdíjasoktól nem vonják az egészségügyi biztosítási hozzájárulást.

Octav Cozmâncã közigazgatási miniszter azokra a kérdésekre válaszolt a hét végén, amelyeket a januári hét százalék visszatartása okozott. Elmondta: a bürokrácia bûne, hogy ezeket a pénzeket a nyugdíjasok eddig nem kapták meg, másik ok pedig az, hogy a jogszabály alkalmazási utasítása nem készült el idejében. A miniszter tagadta, hogy az összegeket a kormány más célokra fordította volna, s biztosította a nyugdíjasokat, hogy pénzüket februárban megkapják.

A nyugdíjasok körében elégedetlenséget váltott ki, hogy a hét százalékot továbbra is levonták, s januárban a nyugdíjakat csupán négy százalékkal emelték.

Együttmûködési megállapodást ír alá január 29-én délelôtt 10 órakor a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetben dr. Petru Berce professzor, a kolozsvári Mûegyetem rektorhelyettese és dr. Tóth László professzor, a miskolci Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatója a két intézmény közötti tudományos és kutatási együttmûködésérôl a gyors prototípus-készítés területén.

A gyors prototípus-készítés (Rapid Prototyping) technikája a 90-es évektôl kezdôdôen robbant be a termékfejlesztés és a gyártási folyamatokba. A különbözô fizikai elveken alapuló gyors prototípus-készítési eljárások az alkatrészek háromdimenziós, számítógépes modelljeit felhasználva rétegenként, automatikusan képesek felépíteni a kívánt geometriai testeket. Vagyis segítségükkel megvalósítható a "gombnyomásra történô", "szerszám nélküli" testelôállítás. E módszer segítségével jelentôsen lecsökkenthetô egy termék megtervezése, prototípusának elôállítása, illetve a sorozatgyártása közötti átfutási idô, s ezáltal a módszer teljesen új távlatokat nyit a termékfejlesztés és gyártás területén.

A kolozsvári Mûegyetem gyors prototípus-készítési központja európai mércével is korszerûnek mondható, három különbözô elven mûködô rapid prototyping berendezéssel rendelkezik, amelyeket világbanki támogatással szerzett be csaknem egymillió dollár értékben. A három berendezés a szelektív lézer színterelés, a lemezelt darabgyártás, illetve a rétegenkénti anyagfelrakás elvét hasznosítja.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány logisztikai és gyártástechnikai intézete 1998 óta vesz részt a gyors prototípus-készítéshez kapcsolódó nemzetközi kutatási projektekben (Inco-Copernicus). Ennek során széles ismeretekre és kapcsolatokra tett szert ezen technológiával kapcsolatban.

Az együttmûködési megállapodás célja, hogy a piaci igényekhez igazodóan segítse a kolozsvári Mûegyetem legújabb kutatási eredményeinek ipari hasznosítását, kutatási kapacitásának hatékony alkalmazását, a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet kutatási kapacitásának tervszerû bekapcsolását a kolozsvári Mûegyetem kutatási tevékenységébe, valamint a gyors prototípus-készítési technikák magyarországi elterjesztését és alkalmazását.

A megállapodás alapján a Bay Zoltán Intézet a kolozsvári gyors prototípus-készítési központ magyarországi kizárólagos képviselôjévé lép elô. A kapcsolat révén a régió kis- és középvállalatai számára hozzáférhetôvé válik ezen technológia alkalmazása, elôsegítve ezzel, hogy termékeik minél versenyképesebbé váljanak, és megfeleljenek az európai piac kihívásainak.

Karácsony elsô napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettôl a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része (fôleg azok, akik a RoEduNet egyetemi hálózat által kapcsolódnak az internetre) könnyebben tudják elérni a MEK-et a következô címen: www.mek.ro. A tükörszerver mûködtetését az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) vállalta tavaly októberben, egy háromoldalú egyezmény (NIIF-OSZK-EMT) keretében. Moldován Istvántól, a MEK koordinátorától afelôl érdeklôdtünk, milyen céllal és hogyan jött létre a MEK erdélyi tükörszervere.

— Hogyan jött az ötlet a MEK erdélyi tükörszerverére vonatkozóan?

–- Alapvetôen olvasói visszajelzések alapján. Több erdélyi felhasználónk panaszkodott, hogy a gyengébb internet-vonalakon nehezen érik el a szolgáltatásunkat. A tükörszerver ötlete már egy-két éve felmerült, de eredetileg az USA-ba szerettünk volna telepíteni egy ilyet, fel is vettük a kapcsolatot a HIX fejlesztôivel. Technikai és egyéb problémák miatt végül az a tükrözés nem valósult meg. Egy másik indíttatás, ami az erdélyi tükörszerver gondolatát megelôzte, az volt, hogy 2001 tavaszán megkeresett bennünket az egyik vajdasági civil szervezet képviselôje egy Vajdasági Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának gondolatával. Ezt az ötletet hamar kiterjesztettük, és 2001 októberében egy kis tanácskozás keretében már a Kárpát-medencei magyar elektronikus könyvtárak hálózatát kezdtük el végiggondolni. Ez a szervezôdés akkor nem ment tovább, nem találtunk megfelelô támogatást az ötletnek, de energiánk sem igen volt a további szervezésre. Azonban ez a kezdeményezés, azt hiszem, gondolati elôzménye volt a késôbbi erdélyi tükörszerver kezdeményezésnek.

Az utóbbi úgy zajlott, hogy a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program vezetôi 2002 tavaszán azzal a kéréssel keresték meg az Országos Széchényi Könyvtárat, hogy korábbi jó kapcsolataikat, együttmûködésüket továbbfejlesszék. Ennek révén vetettük fel a MEK részérôl néhány határon túli MEK-tükrözés gondolatát. A felvetés révén még tavasszal két nagyteljesítményû szervert kaptunk az NIIF-tôl, egyet Romániába, egyet Szlovákiába terveztünk telepíteni. A nyáron megindult kapcsolatkeresés és szervezés eredményeként sikerült 2002. december 19-én az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság kezelésében erdélyi szervert telepíteni, és üzembe helyezni a kolozsvári Mûegyetemen.

— Milyen céllal indult a MEK erdélyi tükörszervere?

— A kiindulás egy egyszerû tükörszerver felállítása volt, abból az elgondolásból, hogy a kolozsvári szerveren lévô állományt alacsonyabb sávszélességgel rendelkezô erdélyi felhasználóink könnyebben, gyorsabban elérik. Ezt egy erdélyi könyvtároskolléganô levele már igazolta is.

Egy más régióban elhelyezett tükörszerver másrészt megfelel az Internet fejlôdési tendenciáinak is, hiszen nagy tartalmi szolgáltatások elôszeretettel telepítenek tükrözéseket nagyobb felhasználói csoportok közelébe, részint a gyorsabb elérés, részint a biztonságos mentés érdekében. Az elektronikus könyvtárak területén az egyik legrégibb, legismertebb amerikai kezdeményezésnek, a Gutenberg projectnek a világ számos országában, pl. 2 éve már Magyarországon is van egy ilyen tükrözése, ugyancsak az NIIF központi szerverén, amely a mi szervezésünk eredménye.

Az erdélyi tükörszerver azonban kapott egy speciális, nemzeti könyvtári jelleget is. Míg a magyar nemzeti könyvtár nemcsak Magyarországon, de határainkon túl is gyûjteni igyekszik az úgynevezett hungarika jellegû, alapvetôen nyomtatott kiadványokat, addig a MEK némiképp hasonló módon gyûjti, bár erôsen szelektíven, a magyar vagy magyar vonatkozású elektronikus dokumentumokat. Így az erdélyi szerver üzemeltetésébe a MEK-et vállaló OSZK azzal a feltétellel társult, hogy az erdélyi partner, az EMT szervezéssel, intézményi háttérrel is segíti a MEK gyûjtômunkáját.

— Jelen pillanatban hány erdélyi vonatkozású anyag van a MEK-en?

— Ezt kissé nehezen tudnám pontosan megmondani, mivel az "erdélyi vonatkozás" nem igazán pontosan lehatárolt kört jelent, ilyen "finomkeresôvel", ami ezt egybôl megmondja, sajnos, nem rendelkezünk.

Van viszont egy katalógusunk, ahol a "határontúli magyar irodalom" tárgyszóra 156 találatot kaptam. Ezt fôként a szerzôk származása alapján kapja egy-egy irodalmi mû. Így azonban a kimondottan erdélyi írókat nem tudjuk különválasztani, bár becslésem szerint ennek több mint kétharmad része erdélyi. Kaptunk szlovéniai magyar költôk mûveit egy ottani könyvtárostól, Papp Józseftôl, a zentai Beszédes István honlapjáról is számos vajdasági magyar költô kötetét vettük át, Kárpátaljáról pedig Balla D. Károly látott el bennünket néhány elbeszéléssel. Ezek azonban jóval kisebb részt képviselnek állományunkban, mint az erdélyi anyag, amelynek nagyobb része fôként Andrassew Iván és Cseke Gábor erdélyi és csángó költôk honlapjáról származik.

Azonban ezzel a kereséssel nem lehet megtalálni a MEK-ben az erdélyi vonatkozású szakirodalmi kiadványokat, pedig ilyeneket is kaptunk jónéhányat. Például egy székelyudvarhelyi tanár, Szilágyi Ferenc már akkor eljuttatta hozzánk Fák és cserjékrôl szóló oktatási kiadványát, amikor még nem talált kiadót a nyomtatott változathoz. Ugyancsak Székelyudvarhelyrôl kaptuk egy könyvtáros kolléga, Róth András Lajos közvetítésével az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport tanulmánykötetét. Egy másik várost említve, Csíkszeredáról érkeztek a világhálón át a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvei, közvetlenül a szerkesztôtôl, Toró Attilától. Ezeket a mûveket már a MEK katalógusában nehéz megkeresni, hiszen a sokrétû vonatkozások sokkal inkább az elektronikus könyvtáros emlékezetében, mint a katalógusban rögzültek.

Az erdélyi vonatkozású dokumentumok sokszempontú kiemelése a MEK, mint egy általános elektronikus könyvtár gyûjteményébôl, talán éppen egy helyi erdélyi oldalra, egy ottani virtuális könyvtárra vár.

— Van-e kimutatásuk az olvasók földrajzi bejelentkezése szempontjából? Ha igen, milyen arányban vannak erdélyi olvasók?

— Web szerverünk látogatottságát egy ingyenes statisztika készítô programmal — Webalizer — elemezzük, amely havi bontásban mutatja a használat mértékét az egész szerver mélységében, tehát minden egyes oldal használatát elemezve. A felhasználók számítógépének azonosítója alapján — már ahol ez felhasználható — a statisztika egyik részében a látogatók országonkénti megoszlását is megkapjuk, így arról rendelkezünk adatokkal, kik, hányan érkeznek .ro kiterjesztésû számítógépekrôl. Lássuk akkor a számokat, az érzékeltetés kedvéért az elmúlt három hónapról. Elôzetesen azt is érdemes rögzíteni, mit is mérnek igazán az egyes számok. Programunk "Visits"-nek, külön látogatónak tekinti, ha ugyanarról a számítógéprôl valaki fél órán belül egy másik oldalt is lehív. Ez körülbelül a tényleges emberi felhasználókat méri, bár ezenkívül is igyekszünk kiszûrni az internetes indexelô, úgynevezett szoftverrobotokat.

— A magyarországi fôszervernek milyen a hozzávetôleges konfigurációja?

— A MEK jelenleg az NIIF központi számítógépén található, amely az ország egyik legnagyobb számítógépe, UNIX Solaris operációs rendszerrel és több Gigabyte memóriával, sajnos, pontosabb konfigurációját nem ismerem.

A MEK 2.0 verzió az OSZK-ban egy saját, Compaq Proliant típusú szerveren épül (600 Mhz-es Pentium III processzor, 256 Mbyte RAM és 36 Gigabyte winchester). A gépen Debian Linux operációs rendszer van, a fejlesztés pedig MySQL adatbáziskezelôvel és PHP nyelven folyik.

A Kolozsvárra telepített tükörszerver paraméterei:

IBM X220 server, Pentium III, 1 Gigaherz — 256 Mbyte RAM, 2 x 36,4 Gigabyte UltraSCSI, 3COm3C95CTXM EthernetLink 10/100 PCi

— Milyen magyarországi fejlesztési terveik vannak a közeli és távoli jövôben?

— A jelenlegi, általunk már csak MEK1-nek nevezett szolgáltatás továbbfejlesztésén már a második éve dolgozunk, és az elsô negyedév végén, március végére szeretnénk megindítani a minden tekintetben megújult MEK 2.0-ás változatot. Az új változatban sok fejlesztési ötletünket valósítottuk meg, amelyeket itt csak vázlatosan ismertetnék.

Az új MEK változatban az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítunk dokumentumaink szövegminôségére. A szépirodalmi dokumentumokat korrektúráztatjuk, de a szakirodalmi anyagok is alapos szövegellenôrzés után kerülhetnek csak fel az új MEK-be. A szövegek mellett egységesítjük dokumentumaink formátumát, többféle formátumot támogatunk továbbra is az igényeknek megfelelôen (pl. HTML, PDF, e-book), de ezeket már egységes alapra formázzuk, dokumentumaink tartalmának jövôbeni megôrzése végett. Kísérleti módon elkezdtünk foglalkozni az XML formátummal. Elsô lépésként összetettebb dokumentumainkat (például bibliográfiák, cikkgyûjtemények) konvertáljuk XML-be a hatékonyabb, struktúrált visszakeresés érdekében.

További fejlesztési terveink között szerepel, hogy új dokumentumtípusokra is kiterjesztjük a gyûjtést és szolgáltatást. Az elektronikus folyóiratokra már elkészítettünk egy induló, kísérleti változatot — http://epa.oszk.hu — , a hangzó dokumentumok vonatkozásában egyelôre csak terveket készítettünk.

Talán egyik legfontosabb fejlesztési elképzelésünk, hogy az OSZK hátterére alapozva szeretnénk szervezetten kiterjeszteni elektronikus gyûjtôtevékenységünket a nonprofit tudományos, oktatási szférára, fôként önkéntes intézményi együttmûködések biztosításával. Éppen egy ilyen irányú gyûjtôtevékenység megszervezését reméljük erdélyi partnereinktôl. Röviden arról van szó, hogy a nonprofit, alapvetôen nem kereskedelmi kiadású, terjesztésû magyar nyelvû szakirodalmi és oktatási dokumentumokat szeretnénk mind nagyobb körben elektronikusan is összegyûjteni és szolgáltatni. De szeretnénk bevonni ebbe a körbe természetesen, inkább együttmûködve, mintsem konkurálva, az értékesebb szépirodalmi kiadók kiadványait mind Magyarországon, mind határainkon túl.

A kérdéseket tartalmazó e-mailt küldte:

Kiss Olivér

Eladó vonatjegy Kolozsvár–Karcag útvonalra. Telefon: 0264/459-341, 0260/632-941. (0010)

Szombaton az egy héttel korábban továbbjutott 8 elsô osztályú nôi együttes otthonában fogadta a Nemzeti Liga tavalyi sorrendjének 5–12. helyeit elfoglaló csapatokat, kieséses jellegû összecsapáson. A várakozásnak megfelelôen a Nemzeti Liga–elsô osztály párharc a magasabb kategóriás csapatok sikerét hozta 6–2 arányban. Csak a Dévai Cetate MSC és a Piatra Neamt-i HCF elsô osztályú gárdája bizonyult jobbnak ellenfelénél (tegyük azonban hozzá, hogy ez nem meglepetés, mert a vereséget szenvedett Nemzeti Ligás csapatok az ôszi idény befejeztével is kullogó helyet foglalnak el.

A Kolozsvári U-Ursus lányai ebben a fordulóban Segesvárra utaztak, hogy a Medgyesi Jövôvel találkozzanak (mint ismeretes, Medgyesnek nincs megfelelô csarnoka), és a kupaforduló legkategórikusabb, 18 gólos gyôzelmét aratták. Liviu Jurcã mester tanítványainak edzômérkôzés jellegû küzdelmet jelentett a játék. A kolozsváriak nagyon komolyan vették az elsô 30 percet, meg is látszott az eredményen, mert félidôben már 24–6-os elônyük volt a kolozsváriaknak. Szünet után szóhoz jutottak az U-Ursus tartalékai is, így csökkent a kolozsvári nyomás, de megmaradt a gólkülönbség: a végeredmény 37–19 lett. A gyôztes csapat minden tagjának nagy góldobó kedve volt, 12-en (még Florentina Grecu kapus is) feliratkoztak a góldobók listájára, amely így néz ki: Sârbu 8, Urcan 5, Petrache és Pop 4–4, Rogoz, Vârtic és Senocico 3–3, Muresan és Novac 2–2, Grecu, Deac és Ariton 1–1.

A többi eredmény (kiemelve a továbbjutó): Nagyszentmiklósi Unirea–Nagybányai Selmont 22–29, Krajovai DWAR–Galaci Otelul 24–26, Sepsiszentgyörgyi MSC–Brassói Rulmentul 17–27, Bukaresti Venus Apa Nova–Konstancai Tomis 32–33, Piatra Neamt–Szászsebesi MSC 27–26, Temesvári U–Posta Câlnãu-i Astral 20–31 és Déva–Nagyszebeni MSC 18–13.

A nyolc gyôztes a hétfôi sorshúzáson újabb négy párost alkot, amelyek február elsején szombaton találkoznak semleges pályán, újabb kieséses jellegû mérkôzésen.

Radványi Pál

Amikor e sorokat írjuk, még csak a csoportmérkôzések negyedik fordulója eredményeinek birtokában vagyunk, egyes csapatok továbbjutási esélyeit csak latolgatni tudjuk. Meglepetés, hogy nehéz helyzetben van Magyarország válogatottja is, bár fölényes gyôzelmeket aratott Szaúd-Arábia és Argentína fölött, a továbbjutás azonban még bizonytalan. Az argentinok elleni elsô félidô után (15–15!) még egyáltalán nem lehetett gondolni 12 gólos magyar sikerre.

Az utolsó fordulóban az argetinok valószínûleg megverik a szaúdiakat, s ha vasárnap a magyarok nem érnek el legalább döntetlent a horvátok ellen, akkor megelôzik ôket.

Ami a további szombati eredményeket illeti, a horvátok meglepetésre nyertek a világbajnok franciák ellen, míg a "plávik" megszenvedtek a sikerért.

A 4. forduló eredményei, valamint az állás:

A-csoport: Spanyolország–Kuvait 45–18, Jugoszlávia–Tunézia 28–27 és Lengyelország–Marokkó 35–29. A sorrend: 1. Spanyolország 8 pont, 2. Jugoszlávia 6 pont, 3. Tunézia 4 pont (gólarány: +10), 4. Lengyelország 4 pont (–5), 5. Kuvait 2 pont, 6. Marokkó 0 pont.

B-csoport: Portugália–Németország 29–37, Izland–Katar 42–22 és Grönland–Ausztrália 21–26. A táblázaton: 1.Németország 8 pont (+75), 2. Izland 8 pont (+74), 3. Portugália 4 pont, 4. Katar 2 pont (–48), 5. Ausztrália 2 pont (–70), 6. Grönland 0 pont.

C-csoport: Magyarország–Argentína 35–23, Horvátország–Franciaország–23–22 és Oroszország–Szaúd-Arábia 34–17. Ezek után: 1. Franciaország 6 pont (+28), 2. Horvátország 6 pont (+9), 3. Oroszország 5 pont, 4. Magyarország 4 pont, 5. Argentína 3 pont, 6. Szaúd-Arábia 0 pont.

D-csoport: Svédország–Algéria 32–28, Brazília–Szlovénia 27–30 és Dánia–Egyiptom 35–26. Az utolsó mérkôzések elôtt: 1. Dánia 8 pont, 2. Svédország 6 pont, 3. Szlovénia 4 pont, 4. Egyiptom 3 pont, 5. Algéria 2 pont, 6. Brazília 1 pont.

(radványi)

• A francia Michael Llodra és Fabrice Santoro elsô tornagyôzelmét ünnepelhette az Australian Openen. A 8. helyen kiemelt páros a Mark Knowles–Daniel Nestor bahamai–kanadai duónak vágott vissza a tavalyi döntôben elszenvedett vereségért, és sikeréért 419 715 amerikai dollárt kapott.

A döntôben: Llodra, Santoro (francia, 8.)–Knowles, Nestor (bahamai, kanadai 1.) 6:4, 3:6, 6:3.

• Nagy meglepetésre Martina Navratilová (képünkön) és Leander Paes legyôzte Eleni Danilidut és Todd Woodbrige-t, így a sportág 46 éves legendája 57. Grand Slam-diadalát ünnepelhette vasárnap.

A csehszlovák származású, de 1981 óta amerikai színekben versenyzô világsztár ezzel minden idôk legidôsebb GS-bajnoka lett.

Eddig az 1924-ben Melbourne-ben 46 évesen és 2 hónaposan férfi párost nyerô Norman Brookes volt a csúcstartó.

A vegyes páros, döntôjében: Navratilová, Paes (amerikai, indiai)–Danilidu, Woodbridge (ausztrál, görög) 6:4, 7:5.

Az amerikai legenda 1956. október 18-án Prágában született, 1975-ben került a profik közé.

• A nôi egyéni Grand Slam-döntôk lassan unalomba fulladnak: a forgatókönyv szerint a Willams nôvérek jutnak a döntôbe, s a végén Serena nyer. Sorozatban negyedik egyéni GS-tornáját nyerte szombaton Serena Williams, miután 2 óra 23 perc alatt 7:6 (4), 3:6, 6:4 arányban legyôzte nôvérét, Venust.Serena 1 127 850, míg Venus 563 925 ausztrál dollárt kapott melbourne-i teljesítményéért.

Legutóbb Steffi Graf nyert sorozatban négy egyéni Grand Slam-versenyt, a német klasszis egy naptári évben, 1988-ban volt legyôzhetetlen.

Az ausztrál nyílt teniszbajnokság történetében elôször fordult elô, hogy zárt tetô alatt bonyolítják le a döntôket. A két Willams-nôvér csatájára — elôbb párosban, majd egyéniben — azért fedték be a Melbourne Park legnagyobb stadionját, mert a kinti hômérséklet elérte a 42 fokot, s a nagy hôség túlságosan megviselte volna a játékosokat és a nézôket egyaránt.

Utoljára 1988-ban, a Steffi Graf–Chris Evert finálé (6:1, 7:6) során csukták be a tetôszerkezetet, akkor az esô miatt.

• Még a vártnál is könnyebben, 74 perc alatt nyert 6:2, 6:2, 6:1 arányban Andre Agassi (2. kiemelt) a döntôben Rainer Schüttler (31.) ellen, s negyedszer diadalmaskodott az ausztrál nyílt teniszbajnokságon. Az amerikai világsztár 1995, 2000, és 2001 után lett ismét Melbourne legjobbja, s így valószínûleg vegyes párosban is indul a párizsi Grand Slam-tornán. A németek egykori világelsôje, Steffi Graf ugyanis megígérte férjének, hogy ha negyedszer megnyeri az ausztrál nyílt bajnokságot, akkor a Roland Garroson együtt indulnak.

Navratilová Grand Slam-gyôzelmei:
egyes — 18 (Australian Open: 1981, 1983, 1985, Roland Garros: 1982, 1984, Wimbledon: 1978, 1979, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1990, US Open: 1983, 1984, 1986, 1987);

nôi páros — 31 (Australian Open: 1980, 1982, 1983, 1984, 1985, 1987, 1988, 1989, Roland Garros: 1975, 1982, 1984, 1985, 1986-ban Temesvári Andreával, 1987, 1988, Wimbledon: 1976, 1979, 1981, 1982, 1983, 1984, 1986, US Open: 1977, 1978, 1980, 1983, 1984, 1986, 1987, 1989, 1990)

vegyes páros: 8 (Australian Open: 2003, Roland Garros: 1974, 1985, Wimbledon: 1985, 1993, 1995, US Open: 1985, 1987).

• A svédországi Malmôben zajló mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon az orosz Irina Lobacseva–Ilja Averbuh jégtánckettôs gyôzött.

A világbajnok duó kiváló kûrjének köszönhetôen megtartotta az original során megszerzett vezetô pozícióját, s elôször diadalmaskodott az Eb-n.

Az elsô felnôtt világversenyén induló Hoffmann Nóra–Elek Attila páros a 14. helyen végzett.

• A papírformának megfelelôen az olimpiai ezüstérmes orosz Jevgenyij Pljusenko nyerte a férfiak versenyét. Tóth Zoltán a 17., Gheorghe Chiper — élete eddigi legjobbjával — pedig a 9. helyen zárt.

A 20 esztendôs Pljusenko 2000 és 2001 után lett ismét kontinenselsô. A szombati kûrben kirobbanó formában volt: hét triplát és egy négyfordulatost ugrott, két bírótól is a maximális 6,0 pontot kapta.

A címvédô s olimpiai bajnok orosz Alekszej Jagugyin nem indult az Eb-n.

Eredmények:

Jégtánc, 1. Irina Lobacseva–Ilja Averbuh (Oroszország) 2,0 helyezési pont; 2. Albena Denkova–Makszim Sztavijszkij (Bulgária) 4,0; 3. Tatjána Navka–Roman Kosztomarov (Oroszország) 6,0; 4. Jelena Gruscsina–Ruszlan Goncsarov (Ukrajna) 8,0; 5. Kati Winkler–Rene Lohse (Németország) 10,0; 6. Galit Chait–Szergej Szaknovszkij (Izrael) 12,0...;14. Hoffmann Nóra–Elek Attila 28,0.

Férfiak, Európa-bajnok: 1. Jevgenyij Pljusenko (Oroszország) 1,5 helyezési pont; 2. Brian Joubert (Franciaország) 3,0; 3. Stanick Jeanette (Franciaország) 5,0; 4. Ilja Klimkin (Oroszország) 5,5; 5. Stéphane Lambiel (Svájc) 8,0; 6. Sztaniszlav Timcsenkov.(Oroszország) 9,5; ...; 9. Gheorghe Chiper 14,0; ..;17. Tóth Zoltán 25,5.

• Mindössze négy ország szerepel az Eb végleges éremtáblázatán, s Magyarország Sebestyén Júlia harmadik helyének köszönhetôen bekerült a legjobbak közé.

Az oroszok minden számban nyertek.

Az Eb éremtáblázata (arany–ezüst–bronz):
1. Oroszország 4–1–2
2. Franciaország 0–2–1
3. Bulgária 0–1–0
4. Magyarország 0–0–1

Polgár Judit világossal döntetlent ért el az orosz Jevgenyij Barejev ellen a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakktorna 11. fordulójában, a magyar nagymester a 29. lépés után egyezett meg a remiben a világranglista 8. helyezettjével. A következô fordulóban Polgár szintén világossal ért el döntetlent az élen álló indiai Viswanathan Anand ellen, a két nagymester a 30. lépés után állapodott meg a remiben. Utóbbi pontosztozkodás azt jelenti, hogy az utolsó forduló elôtt is változatlanul veretlen a magyar nagymester.

Az állás: Anand 8 pont, Polgár Judit 7,5, Van Wely, Barejev 7–7, Griscsuk, Kramnyik 6,5–6,5, Radzsabov, Ivancsuk, Topalov, Szirov, Ponomarjov 6–6, Karpov 5,5, Krasenkow 4, Timman 2.

Polgár a vasárnapi záró fordulóban az azeri Tejmur Radzsabov ellen ült asztalhoz.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]