2003. január 30.
(XV. évfolyam, 22. szám)

Külön PHARE-program keretén belül immár több hónapja tartó egyeztetést tartott az a francia–román vegyesbizottság, amely a romániai orvosi oklevelek uniós elismerését hivatott elôsegíteni. A gyógyszerészeti, fogorvosi és állatorvosi szakok képviselôi egyaránt részt vettek a tárgyalásokon, amelyek eddigi eredményét tegnap sajtóértekezleten mutatták be a fenti egyetemek, illetve karok képviselôi. Az uniós elvárások értelmében Kolozsváron az orvosi egyetem egyes szakjain lényegesen módosítják a tantervet annak érdekében, hogy a gyakorlati oktatás sokkal hangsúlyosabbá váljon. A felvételi rendszer egyelôre nem változik.

Az újságírókkal tartott találkozón Mircea Traian Bojitã, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora arról számolt be, hogy az Európai Unióban szigorúan szabályozzák az orvosi képzést, illetve az oklevelek elismerési mechanizmusát. — A mintegy 30 francia és 150 román szakértôt magába foglaló munkacsoport eddig több ülést tartott, amelyeken megállapodtunk, hogyan, milyen ütemben léptetjük életbe a törvényes európai rendelkezéseket — mondta a rektor. Hozzátette: ugyanakkor az is szóba került, hogy az európai integrációs minisztérium milyen törvénytervezeteket készít elô a román jogszabályok mihamarabbi módosítása érdekében. Francia kollégája, Olivier Vanhoenacker, a bukaresti oktatási tárca csatlakozási tanácsadója szerint a szakorvosi oktatást szabályozó román törvényekbe körülbelül 15 uniós célkitûzést kell belefoglalni.

Vasile Puscas, Románia európai uniós fôtárgyalója hangsúlyozta: az orvosi egyetemek tantervét a lehetô legrövidebb idôn belül igazítani kell az európai elôírásokhoz. Példaként említette, hogy a fogorvosi képzés esetében a hangsúly eltolódik a gyakorlati képzés irányába. — Az európai uniós rendelkezések értelmében át kell értékelnünk az elméleti és a gyakorlati egyetemi képzés közötti kapcsolatot. Utóbbinak sokkal fontosabbnak kell lennie annak érdekében, hogy az okleveleket az Európai Unió államaiban is elismerjék — mondta Puscas. Románia európai uniós fôtárgyalója sokak számára meglepô kijelentést tett: a kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetemen bábaképzô kar jön létre. Mi több, külön struktúra alakul az orvosi asszisztensek képzésére is. Az európai rendelkezésekhez történô felzárkózáson kívül az ôsztôl életbe lépô intézkedések kinyilvánított célja az oktatás színvonalának emelése, a képzés lebontása.

Újságírói kérdésre válaszolva Marius Bojitã rektor kifejtette: egyelôre nem változtatnak a felvételi rendszeren. — Továbbra is július 23-án lesz a felvételi vizsga, tavaly novemberben már meghirdettük, hogy melyek az általunk elfogadott alternatív tankönyvek. — Ugyanakkor arról számolt be, hogy az európai gyakorlathoz hasonlóan külön posztliceális oktatási intézmények jönnek létre, amelyek az egyeteminél alacsonyabb szintû képzést biztosítanak majd.

A kormánynak a módosítások életbe léptetése érdekében tett lépéseirôl Vasile Puscas elmondta, tavasszal a kabinet az orvosi képzés európai célkitûzéseket asszimiláló kerettörvényt terjeszt a parlament elé. — Sürgôsségi eljárást kérünk, ugyanis ezek olyan kérdések, amelyeket a lehetô legrövidebb idôn belül meg kell valósítanunk annak érdekében, hogy lezárhassuk a személyek és termékek szabad forgalmáról szóló fejezetet — mondta Románia európai uniós fôtárgyalója.

Kiss Olivér

Nem született döntés a Református Kollégium perében. Marosán Tamás, a református egyházkerület jogtanácsosa lapunk kérdésére elmondta: a január 27-i tárgyaláson arról döntöttek, hogy egy bizottság száll ki a helyszínre február 4-én, és személyesen tájékozódik a kialakult helyzetrôl. A következô tárgyalást február 11-re halasztották. Szintén a jogtanácsos tájékoztatott a Metropol-per újabb fejleményérôl. Elmondása szerint a 2000-ben indított pert mindhárom fokon elvesztették. Az egyház kétségbe vonta az állam jogcímének érvényességét, a bíróság azonban érvényesnek tartja az állami tulajdonjogot. Bár a Legfelsôbb Bíróság szerint a tulajdonbavétel alkotmányellenes volt, ezt nem veszik figyelembe, mivel az ingatlant a nagy tanügyi államosítással vették tulajdonba 1950-ben, bár soha nem szolgált tanügyi célokat. Jelen pillanatban magánlakások, üzlethelyiségek, vendéglátóipari egységek találhatók benne. A döntés jogerôs, ezek után a 2002/501-es restitúciós törvényhez, illetve Strasbourghoz folyamodhat az egyház. Marosán Tamás elmondása szerint nagy valószínûséggel mindkét lehetôséggel élni fognak.

(sbá)

Markó Béla szövetségi elnök tegnapi sajtótájékoztatóján mindenekelôtt a Ion Iliescu államfôvel tegnap folytatott tárgyalásokat vázolta. Elmondta, hogy az államelnök javaslatára három fô téma szerepelt a találkozó napirendjén: Romániának az Európai Unióba való csatlakozásával kapcsolatos kérdések, valamint az Alkotmány és a választási törvény módosításához fûzôdô javaslatok megvitatása.

Az európai integráció kapcsán a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a Románia számára megszabott csatlakozási feltételek teljesítése érdekében elengedhetetlen a politikai és civil szféra teljes körû összefogása. Markó Béla elmondta azt is, hogy az államfô az integráció elôkészítéséhez szükséges dokumentumok kidolgozásával egy külön bizottságot szeretne létrehozni, amelynek munkálataiban valamennyi parlamenti párt, így az RMDSZ képviselôje is részt fog venni.

Az Alkotmány kérdésében nem sikerült konszenzusra jutni a nemzetállam fogalmát meghatározó 1. cikkely módosításában, valamint a nemzeti kisebbségeknek közösségként való meghatározása kérdésében. Ion Iliescu egyetértett azonban a kisebbségek nyelvének az igazságszolgáltatásban való használatával, ebben az esetben azonban még várni kell az Alkotmánymódosító Bizottság véleményére.

A választási rendszer módosításával kapcsolatban Markó hangsúlyozta: az RMDSZ már 1992-ben felvetette az államelnök és a parlamenti választások különválasztásának gondolatát. Emellett a szövetség képviselôi javasolják az önkormányzati választásoknak egy fordulóban való lebonyolítását, meggyôzôdésük ugyanis, hogy a polgármesternek már az elsô fordulóban, a szavazatok egyszerû többségének megszerzése eredményeként történô megválasztása kevésbé lenne idô- és energiaigényes.

A Fehér megyei RMDSZ elnöke, Rácz Levente arra a kérdésre válaszol: milyen elvárásokkal készül szervezetük az RMDSZ-kongresszusra.

— Mi az egység jegyében közelítjük meg ezt a kongresszust, az az elvárásunk, hogy olyan eredmény szülessen, amely szavatolja az erdélyi magyarság további egységes képviseletét.

Megyénk sajátos helyzetébôl kiindulva — különös tekintettel a magyar közösségre —, a szórványprogramok beindítását, megerôsítését és végrehajtását várjuk ettôl a kongresszustól. Nevezetesen azt, hogy kifejezetten figyeljenek oda a szórványban történô dolgokra, jelenségekre. Odafigyelni arra, hogy közösségünk hogyan morzsolódik nap mint nap, és hogy miként tudjuk ezt a folyamatot megállítani. Természetesen e mellett a sajátos helyi jellegû elvárás mellett szeretnénk azt, ha az erdélyi magyarság szintjén olyan bölcs kompromisszumok születnének, amelyek garantálnák, hogy egységesen jelenjünk meg a romániai politikai palettán.

Lejegyezte: Balázsi-Pál Elôd

Három évvel ezelôtt, december 30-án szakadt át a nagybozintai meddôbôl készült töltés, amelynek nyomán 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó 100 köbméternyi zagyos víz ömlött az ülepítô melletti, sebes folyású Lápos patakba. Mivel a román–ausztrál cég, az Aurul vállalat 24 órás késéssel jelentette be a technológiai balesetet, a hatalmas mennyiségû cián és nehézfém zavartalanul folytatta útját, az utóbbi idôk legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. Tóth I. János, a Szegedi Tudományegyetem docense 2002-ben jelentette meg A tiszai ciánszennyezés/Rendszerszemléletû elemzés címû kötetét, amely környezetfilozófiai szempontból elemzi a nagybányai környezeti katasztrófát. A következôkben a kötet szerzôjével olvashatnak interjút a nagybányai ciánszennyezôdés harmadik évfordulója kapcsán.

— Mióta foglalkozik környezetfilozófiával, illetve mi is ez a tudományág?

— Nagyon régen foglalkoztatnak természetfilozófiai kérdések, ebben feltehetôen közrejátszik az is, hogy elôször biológusként végeztem az egyetemen. Majd körülbelül 10 éve egy hosszabb New Orleans-i tartózkodás során tapasztaltam, hogy szinte minden filozófiai tanszéken foglalkoznak alkalmazott filozófiával, illetve azon belül környezetfilozófiával. Így ez megerôsített abban, hogy érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ami a környezetfilozófiát illeti, a nyugati társadalmakban elôször a hatvanas években tudatosultak a környezeti problémák. A válság nem kizárólag technikai jellegû, hiszen a valóságra vonatkozó hibás elôfeltevések és értékek nagymértékben hozzájárulnak a természet pusztulásához. Nyilvánvaló, hogy az emberi mentalitásban, életformában és társadalmi értékekben bekövetkezô változások nélkül nem képzelhetô el az életfenntartó természeti rendszerek megóvása. A környezeti válsággal való szembenézés és a megoldások keresése tette szükségessé, hogy a kérdéseket filozófiai szinten is értelmezzük. A környezetfilozófia a bioszféra és a humánszféraegymáshoz való viszonyának filozófiai szintû elemzésére tesz kísérletet. A természethez való viszonyunkban csak akkor következhet be radikális változás, ha sikerül a közfelfogást még mindig uraló kartéziánus szemlélettel szemben egy attól radikálisan különbözô, de szintén koherens értelmezést felmutatni.

— Miért éppen a nagybányai szennyezôdésrôl írt könyvet?

— Ennek több oka is van. Egyrészt azonnal látható volt, hogy a nagybányai eset társadalmi szempontból különösen izgalmas, hiszen egy fejlett és gazdag ország (Ausztrália) befektetése révén jött létre az Aurul, vagyis a késôbbi szennyezô cég. A szennyezés az egyik országban (Romániában) történik, de igen súlyos környezeti károkat okoz a másik országban (Magyarországon). Az ausztrálok olyan technológiát használnak (gondolok elsôsorban a ciános mosófolyadék nyitott ülepítôben való tárolására), amely a fejlett világban már tiltott stb. Azaz a nagybányai esetben látjuk a centrum és a periféra, az ökológiai kizsákmányolás, bankok szerepe, a nemzeti szuverenitás stb. általános kérdéseit.. És nem utolsó szempontból közvetlenül is érintett, hiszen a Tisza "fôvárosában", Szegeden élek.

— A kötet elég tekintélyes. Mennyi idôt vett igénybe a megírásához szükséges elôkészület?

— Körülbelül másfél év alatt szedtem össze az adatokat, dolgoztam fel és írtam meg a tanulmányt. De nyilván felhasználtam a korábbi környezetfilozófiai gondotaimat és eredményeimet. A könyv tulajdonképpen két nagy részre tagolható, egyrészt egy pozitivista leírás a szennyezésrôl, annak elôzményeirôl és lefolyásairól. A másik rész pedig inkább az ügy általános, társadalmi és filozófiai oldalait hangsúlyozza. Míg az elsô részben inkább csak az adatok összegyûjtésére és rendszerezésére törekedtem, addig a második részben új gondolatokat és szempontokat is megfogalmaztam az üggyel kapcsolatban.

— Mennyiben változtatta meg az érintettek életét a nagybányai eset?

— Magyarországon a Tisza menti lakosok életét nagyon megkeserítette, a halászok nyilvánvalóan azonnal munka nélkül maradtak. Ennél nagyobb probléma volt a turizmus (a horgász és falusi turizmus éppen fellendülôben volt a Tisza mentén) visszaesése. Végül pedig az ingatlanok árának zuhanásáról, illetve az önkormányzatok adóbevételeinek csökkenésérôl kell beszélni. (Román területen viszont a gazdasági veszélyek mellett az egészségügyi veszélyek is jelentôsek voltak). Általános vélemény szerint a környék még egy ilyen súlyú katasztrófát nem bír el, és a gazdasági visszaesés véglegessé válik.

— Három évvel az esemény után hol tart a peres ügy?

— A peres ügy több szálon is fut: egyrészt a magyar állam perli az Aurult az ôt ért károkért, illetve a civilek is kezdeményeztek egy kártérítési pert. Mindkét ügy még a kezdeti szakaszában van, és biztos, hogy még 2–3 évbe is beletelik az ügy lezárása. A kolozsvári biróság viszont a román kezdeményezés után végleges ítéletet hozott, és megállapította, hogy a szennyezést elôre nem látható természeti folyamatok (gyors vízszint emelkedés) okozta, vagyis, hogy az "eseményekért senki más, csakis a természet" a felelôs. A román végzés azonban nem befolyásolja a magyar kezdeményezésû peres folyamatok kimenetelét.

Köllô Katalin

Tegnap a szucsávai bíróság Gheorghe Funar polgármester számára kedvezôtlen döntést hozott. A bíró úgy ítélte, a városvezetô megsértette és rágalmazta a városi rendôrparancsnokot, ezért elsô tettéért két, a másodikért pedig ötmillió lejes bírságot szabott meg.

A bíróság ugyanakkor 30 millió lejes erkölcsi kártérítést ítélt meg Teodor Pop Puscas rendôrparancsnoknak.

Mint ismeretes, Gheorghe Funar több ízben nyomdafestéket nem tûrô szavakkal illette a városi rendôrparancsnokot, akivel immár hosszabb ideje komoly nézeteltérései vannak. A városvezetô kérésére a pert a szucsávai bíróságra helyezték át.

K. O.

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA január 31-én, pénteken du. 5 órától felolvasó ülést tart az EME Napoca/Jókai utca 2. szám alatti (I. emelet) székházában. Az ülésen dr. Nagy-Tóth Ferenc, nyugalmazott egyetemi tanár tart elôadást Az anyanyelvi igényesség jelentôsége a szak- és közírásban címmel. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak az új székházban.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT TART január 31-én du. 6 órától az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

ELÔKÉSZÍTÔT TARTANAK KÉPESSÉGVIZSGÁRA a Római Katolikus Líceum tanárai február 1-jétôl minden szombaton 9–12 óra között, a Báthory-líceum I. emeleti 19-es termében.

ÚJABB KULCSCSOMÓT TALÁLTAK a Petôfi/Avram Iancu utcában. Tulajdonosa átveheti a szerkesztôség 16-os szobájában (Jókai/Napoca utca 16., I. emelet).

— Milyen rendkívüli biztonsági intézkedéseket hoznak az RMDSZ-kongresszus szervezôi?

— A bejáratnál kérni fogják a bólogatójánosi igazolványt.

(öbé)

"Legyen vállalható
aki átlátható,
legyen fölfogható
aki elfogható,
legyen elrejthetô
aki megköthetô..."

"...Félszárnyú madár a költészet, ha nincs közönsége. Ezt alázattal mondom, de kihívó meggyôzôdéssel állítom, hogy költészet nélkül nem jut el az ember az eszményi jövôbe, amirôl nemcsak a költôk álmodoznak. Költészet nélkül csak fél-szárnyú lenne az emberiség" — vallotta a 25 éve elhunyt költô, mûfordító Nagy László.

Mit vár az RMDSZ Kongresszusától? címmel olvasható összeállítás a lapban. A kérdésre jeles közéleti személyiségek válaszolnak.

Mihály László Halálkanyar címmel ír riportot az E-60-as nemzetközi út kolozsvári (Tordai úti) szakaszáról, ahol hat év alatt több mint húszan vesztették életüket.

Horváth Andor A nosztalgia visszája címû esszéje abból a gondolatból indul, mi lett volna, ha Trianonban a magyarság számára kedvezô döntést hoznak.

A lapban interjú olvasható Frunda György szenátorral, aki szerint az erdélyi magyaroknak több kell a jelképeknél. Králik Lóránd Nem lett kisebb a támogatási keret címû cikke részletes áttekintést nyújt a 2003-as évi magyarországi támogatásokról.

A Szabadság január-márciusi háromhavi elôfizetôi jutalomsorsolására 30-án, csütörtökön du. fél 6 órakor kerül sor támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király — Brãtianu — u 26.) második emeleti dísztermében. Az idei elsô negyedévre Szabadság-elôfizetést kötöttek között kisorsoljuk a Telezimex Kft. nagydíját, egy 6 000 000 lej értékû, 59 cm-es átmérôjû képernyôjû, másodkézbôl származó PANASONIC SZÍNES TELEVÍZIÓT.

A közönséget hangulatos muzsikával szórakoztatja a sokak által már jól ismert Marton István és Mester Béla!

A helyszínen dôl el az is, hogy kik lesznek a Szabadság januári egyhavi elôfizetôi nyereménysorsolásának nyertesei is. Azok között, akik januárra elôfizettek a Szabadságra, az erre vonatkozó szelvényt kitöltötték és beküldték, a következô értékes nyereményeket sorsoljuk ki: 1) Kolozsvári Képeskönyv, Fodor András képeslapgyûjtô 790 000 lej értékû fôdíja, 2) 300 000 lejes szakorvosi vizsgálat, a Provitam magánpoliklinika ajándéka, 3) 300 000 lejes laboratóriumi kivizsgálás, a Biogen orvosi magánlaboratórium díja, 4) oldaltáska, a VSA terméke, 5–14) kozmetikum-csomag (benne: csipkebogyó alapú Melissa hidratáló nappali és éjjeli krém, valamint arclemosó tej) a Cosmetic Plant kínálata, 15–16) gyógytermékek és kozmetikumok (színezô hajbalzsam, Ortosiphon kapszula fogyókúrára és vesebántalmakra, illatosított szalvéta), a Fantastik (Scholl-képviselet) adománya, és 17–19) dobozos sör az Ursustól.

Ugyancsak az Apáczai-líceumban és a fenti idôpontban sorsoljuk ki a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin decemberi rejtvénypályázatainak számos nyertesét is. A Szabadságban és a Rejtvényturmixban megjelent 4 rejtvény megfejtéséért a következôket sorsoljuk ki: 1. videokazetta, 2–5. ajándékkönyv. A Szabadságban megjelent 3 rejtvény megfejtéséért: 1–2. Szabadság-elôfizetés, 3–10. könyvjutalom.

Mindenkit — közöttük is elsôsorban az élményben, muzsikaszóra, édességre, esetleg tombola-ajándékra vágyókat — szeretettel várja a sorshúzásra

a szerkesztôség

Gál Olga, Károly Zöld Gyöngyi és Carmen Cristian közös mûvészi produkcióját tekinthették meg a meghívottak január 28-án délután, a British Council Arany János utcai mûvelôdési központjában.

A geometriai formák sajátos játékára épített, ötletes, eredeti levélboríték-konstrukciók a különleges látvány erejével hatottak, s ugyanakkor egész gondolatsort indítottak el a nézôben. Alkotóik bevallott célja is ez volt a mintegy félezer boríték felhasználásával készült installációval. S a borítékolt törékeny mûvészi üzenet célba talált. Megfogalmazóiknak, akik ilyen szokatlan, de annál hatásosabb módon juttatták kifejezésre mûvészi énjüket és pillanatnyi életérzésüket, bizonyos mértékben a jelenlévôket is sikerült bevonniuk az akcióba. Úgy tûnt, mindenki részesévé vált annak a mûvészi játéknak, amelynek a kiállítóterem falai sem szabhattak határt. A térbeli és idôbeli korlátok feloldódni látszottak, s a levélboríték-konstrukciók az állandó mûvészi fluxus, az alkotói gondolatok akadálytalan szárnyalását juttatták eszünkbe. Azokat a légiesült határokat, amelyeken keresztül szabadon áramolhat a világ legtávolabbi sarkába is a formába öntött mûvészi gondolat és érzelem. Az üzenet, amelyet a pályakezdô, fiatal mûvész, Gál Olga és tapasztaltabb társa, Károly Zöld Gyöngyi igyekezett szerteküldeni a nagyvilágba. Közben pedig a jelenlévôk a vetítôvászonként is felhasznált borítékokon megtekinthették Carmen Cristiannak Károly Zöld Gyöngyi performanszát megörökítô mûalkotását. Szándékosan használtam ezt a megjelölést, hiszen olyan produkcióról van szó, amely önálló mûalkotásként is értelmezhetô. A két mûvész tökéletes egymásra találása olyan filmet eredményezett, amelyrôl minden valószínûség szerint fogunk még hallani. Carmen Cristian maga is képzômûvész és a filmes szakma elismert szakembere, több rangos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa. Monica Mãrãsescu és Liviu Ilea angol nyelvû megnyitóbeszédeit követôen a film készítôje mondotta el a forgatással kapcsolatos élményeit. Károly Zöld Gyöngyi leheletfinom, sejtelmesen áttetszô, légiesen könnyed térkonstrukciója s a körülötte zajló, mindegyre ismétlôdô eseménysor a borháncsi mûterem omladozó tetején a törékenység látszatát keltette. De akkor még senki sem sejthette eme törékenység fokát: néhány hónapra rá végképp eltávozott a mûterem gazdája, Károly Sándor Hosszú szobrászmûvész.

Törékeny konstrukciók és törékeny életek.

Egy könnycsepp a végképp eltávozottért. Akaratlanul ez is benne volt a filmben, s ezt is ott éreztük a kedd esti hármas produkció légkörében.

Németh Júlia

Viszonylag rövid idô alatt két részt is láthattunk a Duna Televízióban Sipos István rendezô sorozatából, amelynek címe Tengerszem.

Januárban Magyarország egyik legnépszerûbb színészével, Kern Andrással beszélgetett nem éppen szokványos helyen, egy gyümölcsösben.

A második rész Pap Veráról, a nemzetközileg is elismert mûvésznôrôl készült, aki értékes díjait is bemutatta.

A rendezô, Sipos István bejárta a fél világot (emlékezetes Aczél György abszolutizmusa címû alkotása). Élt Párizsban, majd Olaszországban, de kicsiny hazája visszacsábította.

S ami a legérdekesebb, Sipos István Kolozsvárott született, és jól ismeri a környezô falvakat is.

Nánó Csaba

A Szabadság 2003. január 25-i számában Hintós Diana beszélgetést közölt Giuseppe Viscigliával, aki a Kolozsvári Magyar Operában Kálmán Imre Csárdáskirálynô címû operettjének átdolgozásán munkálkodik. A cikkben több olyan vád éri intézményünket, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. Olasz vendégrendezônk elmarasztalóan nyilatkozza, hogy "a vezetôség részérôl nem kaptam meg a kellô segítséget, a hozzáállás pedig az érdektelenség határait súrolja". Erre csupán annyit tudunk válaszolni, hogy a rendezô úrnak január 3-tól 27-ig (ami három hetet tesz ki, nem pedig kettôt, ahogyan ô állította) 162 óra állt rendelkezésére ahhoz, hogy a Csárdáskirálynôt színpadra állítsa, a próbák pedig még ma, a nyilvános fôpróba után is folynak. A színpadot intézményünk a színházzal osztja meg, így a színpad használatát nem kompromisszumos megoldás, hanem a régóta alkalmazott szigorú beosztás szabályozza, amelyet idônként közös megegyezés alapján lehet ugyan módosítani, azt azonban nem kívánhatjuk a színháztól, hogy 7–10 napra függessze fel a próbáit. Délolasz temperamentumával Visciglia úr többször is ellentmond önmagának: megkérdôjelezi társulatunk szakmai hozzáállását, azt állítja, hogy "a társulat részérôl megvolt az igyekezet, de ez kevés", néhány bekezdéssel odébb azonban "külön kiemeli a kis létszámú kórust, amely nagyon jól teljesített" és az egyébként elmarasztalt szakmai hozzáállást mutató társulatról is kiderül, hogy tulajdonképpen "jó úton halad". "A koreográfusnak nem jutott kellô idô a munkára" állítja Mîndrutiu Mihail balettmesterrôl, ugyanaz a koreográfus néhány sorral odébb már "hathatós segítségnek bizonyul". A rendezônek természetesen joga van bírálni vagy dicsérni azokat, akikkel dolgozik. Az ôt kérdezgetô újságírónak azonban kötelessége (volna) egyértelmûen tudósítani olvasóit, tisztázni a félreértéseket és rákérdezni azokra a dolgokra is, amelyrôl az interjúalany elfelejt vagy nem akar beszélni. Úgy érezzük, hogy a meghívott vendégmûvészek mellett meg kellett volna említeni intézményünk alkalmazottait, akik azóta már a nyilvános fôpróbán a közönségnek is bebizonyították, hogy méltók az elismerésre (véleményünk szerint Marton Melinda, Szabó Péter, Jordán Éva, Madarász Loránd, Ádám János, Venczel Péter alakítása nem maradt el a vendégmûvészekétôl). Az interjúban igen súlyos állítást fogalmaz meg a rendezô: "ekkora szervezetlenséggel nem találkoztam az elmúlt tizenhárom évben egyetlen romániai társulatnál sem", ez pedig olyan vád, amelyet a kérdezônek a leírás elôtt erkölcsi kötelessége ellenôrizni, még akkor is, ha az állítás egy egyébként igen impulzív, temperamentumos riportalany szájából hangzik el.

Csûrös Réka

Talán nem tévedek, amikor azt írom, hogy Asbóth József az egyik legismertebb bemondója a Duna Televíziónak. Tíz éve láthatjuk a képernyôn, csodálhatjuk megjelenését és hangját — ami nem mindenkinek adatik meg —, mégsem vágyott soha színészi pályára. József tanár akart lenni, ezért 1972-ben beiratkozott az ELTE bölcsészkarára, amelyet 1977-ben sikeresen el is végzett.

1953. október 27-én született a szlovákiai Dunamocson. Felesége, Viola, Óbudán tanít, 24 éves Réka lánya tanárnô (méghozzá Szlovákiában!), kisebbik lánya, a 19 éves Dalma másodéves joghallgató Budapesten.

Asbóth József kiváló interjúalany. Nyíltan beszél a családjádról, az értelmes és a kihagyott évekrôl, amelyek élete menetét befolyásolták. Tanított Komáromban, ugyanolyan lelkesen, ahogyan Duna tévés munkáját végzi. Jogosan büszke arra, hogy a Duna Televízió beindulása elôtt jelen volt 1983-ban a Csehszlovák Televízió magyar adásának megszületésekor is.

— Középiskolás koromtól a magyarországi rádió és tévémûsorokat hallgattam és néztem, talán ezért is nem volt idegen számomra az, ami akkoriban Magyarországon történt. Ilyen szempontból elônyben voltam az Erdélybôl érkezettekkel szemben. Hatalmas élmény volt a magyar fôvárosba kerülni, hiszen a ’70-es évek elején Magyarország szinte minden tekintetben megelôzte azokat az országokat, amelyek körülvették. Más volt a szellemiség Budapesten, jó volt itt diáknak lenni.

Ami — saját bevallása szerint — Asbóth Józsefet a fôvárosban megragadta, az a kultúra, a színházi elôadások mérhetetlen száma volt. Vidéken született, kisvárosban járt iskolába, és hirtelen belecsöppent a nagyváros forgatagába. Ô még látta Gobbi Hildát a színpadon, de nagyon szerette a koncerteket, az operát vagy akár a kiállításokat. — A lehetôségek mérhetetlen tárházának éreztem Budapestet — vallja József.

Diákévei alatt az Eötvös Kollégium lakója volt, egy szinttel alattuk az Akadémia könyvtára helyezkedett el, így a tanulás is könnyebbé vált. Ötödéves egyetemistaként már lehetôsége adódott tanítani (magyar–angol irodalmat), ami nem kis dolog volt a hetvenes évek közepén. Az egyetem elvégzése után tanári, illetve rádióbemondói állást is felkínáltak Asbóth Józsefnek, de ô (és néhány kollégája) úgy érezte — már csak becsületbôl is —, vissza kell térnie Felvidékre. Pozsonyban a rádió magyar nyelvû adásánál kapott szerkesztô-bemondói állást, amit — ismét József szavaival élve — nagyon szeretett. Tulajdonképpen ott tanulta meg a szakma összes csínját-bínját, a beszédtechnikától a vágásig. 1980-ban tanári pályára került, majd 1992-ben — számára váratlanul — megkeresték a Duna televíziótól. 39 évesen József úgy gondolta, ez már nem lehet véletlen, el kell vállalnia a munkát.

— Az embernek mindig meg kell találnia azt az utat, amely számára a legmegfelelôbb. Szerencsés embernek tartom magam, mert amit eddig végeztem, az nagy örömöt okozott, és soha nem éreztem a munkámat — akár a tanárságot, a rádiózást vagy a tv-t — tehernek. Az elsô rostán 300 jelentkezôbôl 11-en kerültünk a Dunához. A Híradó 1993 tavaszán indult be, és akkoriban mindenki mindennel foglalkozott. Nemsokára tisztázódtak a szerepek, egyesek maradtak bemondónak vagy mûsorvezetônek, mások szerkesztéssel kezdtek foglalkozni. Hatalmas ajándék az élettôl, hogy valaki százezrekkel kerülhessen kapcsolatba a képernyôn keresztül. Ott lenni az emberek otthonában — óriási megtiszteltetés. Az elmúlt tíz évben kiváló vezetôi voltak a Dunának, és nagyon sajnáltam volna, ha nem éppen tisztességes okok, politikai viszonyok miatt megszüntetik az adásunkat. Jankovics Marcell mondta annak idején: a Duna Televízióra nem azért van szükség, hogy konkurenciában legyen a meglévô adókkal, hanem azért, hogy új színfolt jelenjen meg a magyar médiában.

Erdélyben 11 éves korában járt elôször, huszonhárom év múltán tért vissza ismét. Csupán kellemes emlékeket idézett fel szûkebb hazánkról, amelyeket immár örökre lelkében hordoz.

Kívánjuk Asbóth Józsefnek, hogy minél hoszabb ideig látogassa otthonainkat — természetesen a képernyôn keresztül.

Nánó Csaba

Elnézést a kedves olvasótól, hogy kedvelt tárgykörömbôl, a sportból vett kölcsönkifejezéssel, öngólként teszem szóvá legutóbbi két lapszámunkban megjelent téves, vagy legalábbis nem egészen pontos megfogalmazásunkat. Minden különösebb részletezés nélkül:

• 2003. január 17-i számunkban: 1-es oldal: az EME és a Sapientia Alapítvány közti megállapodásról szóló írásban az áll, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár egyik részlege a Tamás András utca 12. szám alatt MOL-házban fog mûködni. Mielôtt bárki az utóbbi idôkben különösen elhíresült magyar olajforgalmazó cégre gondolna; nem a MOL-ról, hanem a szóban forgó ház egykori tulajdonosairól, a Moll-családról van szó. Köztük a jeles és neves Ernô és Elemér mûépítészekrôl, építészekrôl, no meg az ifjú Ernô orvosról, korábbi atlétabajnokról.

• Ugyanabban a számban a 3-as oldalon az új baloldalról szóló írásban így olvasható: "száz-, két-, háromszázmilliós... fizetést vágnak zsebre" egyesek. Így írva, így értendô: 1. százmilliós, kétmilliós, háromszázmilliós... vagy 2. százszázmilliós, kétszázmilliós, háromszázmilliós. Melyik a helyes?

• Január 18-i számunkban: a 16-os oldalon a hajdani repülôsökrôl készített fénykép fölött Sárkányrepülés fôcím olvasható. A szöveg pedig vitorlázórepülôkrôl szól. Arról azután már nem is beszélve, hogy, mint azt a szóban forgó vitorlázógép egyik fôépítôje, a képen is látható Bartha Béla (Szakács Józseffel együtt, a Kriterionnál megjelent Vitorlázó- és sárkányrepülés címû könyvének 17. oldalán) megírja, "a Hol’s der Teufel (vigye az ördög)1938. január 23-án végezte elsô siklórepülését". Tehát nem 1933-ban, vagyis nem 70, mint írtuk, hanem csak 65 éve. Más minden talál. (Ezt szemtanú, sôt, a képen is látható egykori repülôgépépítô, a felvétel jobbszélén látható szemüveges Xántus János mellett álló, szintén gépépítô osztálytársa, a ma 86 éves Illyés Sándor ny. csepeli gépészmérnök is igazolhatja.)

László Ferenc

A múlt hét végén a magyar nyelvi képzésrôl tartottak konferenciát Kolozsváron. Fölösleges hangsúlyozni, hogy a téma számunkra létfontosságú. A tanácskozáson kibocsátott közlemény is leszögezi: az elsô elemista erdélyi magyar gyerekek egy része továbbra sem anyanyelvén tanul, a demográfiai és szellemi szórványosodás a következtében a romániai magyarság 35–40%-a anyanyelvének használatában sérült, kulturális identitásában fokozottan veszélyeztetett. További legalább 3–400 000 olyan nyelvvesztes, de a magyar származás tudatával még rendelkezô ember is él régiónkban, aki elsô, második vagy harmadik nemzedékbeli asszimilált. Szükséges tehát a magyar nyelvi és kulturális rehabilitációs képzési folyamat gyakorlatba ültetése, erre kell megoldást keresni.

Több tucatnyi hazai és anyaországi szakember (pedagógusok, könyvtárosok, közmûvelôk stb.) sereglett össze, hogy megpróbálják megtalálni a követendô utat, véleményt cseréljenek egymással. A programban szerepelt az egyik magyar minisztérium küldöttségének fellépése is, de a délelôtt helyett csak estére érkezett meg. Ami sokat elárul valódi látásmódjukról, a közösség iránti viszonyulásukról. A mostanában divattá fejlesztett konferenciaturizmus sokak számára csupán ürügy a világban való lötyögésre. Az ilyenek nem veszik maguknak a fáradtságot, hogy legalább az érdeklôdés látszatával illessék az ügyet, amelynek érdekében küldték ôket (vagy küldették magukat). Formális részvétellel biztosan nem lehet érdemi elôrelépést tenni. Legfennebb csak úti- és szállásköltséget, vastag napidíjat fogyasztani. A jeles hölgy és férfiú távollétében egy másik magyarországi részvevô sérelmezte, hogy a tanácskozásra szóló meghívást válaszra sem méltatták olyan, a témában a potenciális konstruktív partnerek kategóriájába feltétlenül besorolható intézmények, mint amilyen a román oktatásügyi minisztérium és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség...

Ezzel egyidôben zajlott le székelyföldi kies környezetben egy másik konferencia, amely az erdélyi, de fôleg Hargita és Kovászna megyei középiskolás magyar diákok román nyelvoktatásának gondjaival foglalkozott. Az illetékes szakember szájából végre elhangzott, hogy olyan korlátokról van szó, amelyeket nekünk kell megoldanunk. Hiszen a mi érdekünk, hogy többé vagy kevésbé, de értsük és beszéljük az "államnyelvet". Ebbe a kérdésbe a románságnak nem lehet beleszólása, és álszentségnek számít, ha mindegyre aggodalmuknak adnak hangot, amiért mi — a saját érvényesülésünk kedvéért — nem tudunk jól kommunikálni románul. A mai hatóságokat egyelôre nem az irántunk érzett pozitív diszkrimináció, hanem az asszimiláció felgyorsítása és befejezése vezérli.

Egy harmadik, ugyancsak hétvégi kolozsvári rendezvényen az egyik elôadó azt fejtette ki, hogy ebben az átmeneti korszakban a legnehezebb olyan tevékenységre rávenni az embereket, amivel addig sosem foglalkoztak. Pedig gyorsan változó világunkban a helytállás egyik feltétele a gyors és megfelelô reagálás a legkülönfélébb kihívásokra. Tanulni nemcsak mûszaki vagy gazdasági újdonságokat lehet és kell, hanem az önnevelést, a hozzáállást is.

Ezen a hét végén Szatmárnémetiben vajon hányan lesznek olyanok, akik hivatalos vagy alkalmi minôségükben nem statisztálnak, nem potyázni és magánérdekû találkákat rendezni látogatnak el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hetedik kongresszusára, hanem azért, mert valóban a közös ügyért akarnak tenni valamit?

Ördög I. Béla

Gazdákat támogató törvénytervezetet nyújtana be a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) — jelentette ki szerdán Ioan Marcus, a politikai alakulat új Kolozs megyei vezetôségének alelnöke. A párt mezôgazdasági értékjegyek bevezetését elôirányzó törvénytervezetre gyûjt aláírásokat. Ennek értelmében az állam juttatásokat biztosítana a 0,5-tôl 50 hektárig terjedô földterülettel rendelkezô gazdáknak, illetve a maximum 200 hektár szántófölddel rendelkezô egyesületek, magáncégek, illetve állatenyésztôk számára. Ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy 2007. január 1-ig függesszék fel a mezôgazdasági jövedelemadót. A vezetôség tagjai elmondták, a törvénytervezet elôterjesztéséhez negyedmillió aláírásra van szükség.

A megyei vezetôség képviselôitôl azt is megtudtuk, hogy a néhány nappal ezelôtt zajlott választásokon a KDNPP megyei elnökévé Bogdan Cerghizan professzort, volt prefektust, a városi szervezet élére pedig Cãlin Oanceát választották. — Feltétlenül szükségünk van a változásra, magunk mögött kell hagynunk a temérdek botrányt, vitát, összetûzést. Megyei szinten is újjá kell építenünk a pártot — fejette ki Adrian Oros, a politikai alakulat megyei szervezetének titkára. A párt képviselôi sajnálatukat fejezték ki, hogy a nézeteltérések miatt egyes városi tanácsosok (Alexandru Fãrcas és Adrian Popa) a Jobboldali Erôk szövetségéhez pártoltak át. Szerintük a két politikus Pászkány Árpád Zoltán volt parasztpárti vezetôségi tag nyomatékos felkérésére távozott a politikai alakulatból.

K. O.|

A tavalyi év elsô tizenegy hónapjában 1,291 milliárd dollár volt a román folyómérleg hiánya, az egy évvel korábbi 1,833 milliárd dollár helyett.

A csökkenést a külkereskedelmi mérleghiány mérséklôdése segítette, 2,296 milliárd dollárra a 2001-es elsô tizenegy havi 2,488 milliárdról, és az, hogy nôtt a folyó átutalások többlete, 1,44 milliárd dollárra 1,04 milliárdról — áll a Román Nemzeti Bank pénteki közleményében.

A bank szakértôi szerint a tizenegy havi eredmény összhangban van a várakozásokkal, és jó esélyt ad arra, hogy az év egészére a hiány a kormány elôirányzata alatt maradt. 2002-re a GDP legföljebb 5,5 százalékát elérô folyómérleg-hiány volt a cél, a 2001-es, több mint 6 százalékos hiány után.

Az elmúlt napokban sorozatos sertéspestis-megbetegedéseket észleltek Arad megyében — jelentették be a megye állategészségügyi illetékesei.

A helyi állategészségügyi felügyelet az utóbbi napokban hét Arad megyei település körzetében fedezett fel sertéspestis gócokat. Összesen 174 fertôzött állatról tudnak, amelyek közül keddig 120-at már megsemmisítettek, további 50 pedig elpusztult a betegség miatt.

Az Arad megyei Alcsilen, Nagypélen, Décsén, Zimándújfaluban, Sofronyán, Bokszegen, valamint Arad egyik külvárosában, a Mosóczi-telepen karantént vezettek be, és speciális állategészségügyi parancsnokságokat állítottak fel.

Sorin Iercan, az Arad megyei állategészségügyi felügyelet vezetôje elmondta: nem kizárt, hogy a betegség átterjedhet a határ menti magyarországi településekre is, mivel a hét település között a magyar határhoz közeli is van.

Hétfôn a Temes megyei állategészségügyi felügyelet illetékesei jelentették be, hogy sertéspestis gócot fedeztek fel a megyében. Szakálháza község egyik magángazdaságában 35 fertôzött sertést találtak, ezeket elpusztították.

Temes megyében utoljára tavaly augusztusban jeleztek sertéspestises esetet; akkor 11 állat fertôzését mutatták ki. Mivel Szakálháza inkább a jugoszláv, mint a magyar határhoz van közel, a helyi illetékesek szerint valószínûtlen, hogy a magyarországi településeket veszély fenyegetné.

Az elmúlt héten két megyében — Szatmár és Bihar megyében — is feloldotta az országos állategészségügyi felügyelet a sertéspestis elleni oltás tilalmát, miután újabb fertôzési gócokat fedeztek fel a térségben. Akkor az Arad megyei állategészségügyi illetékesek nem kapták meg a mezôgazdasági minisztérium engedélyét, az utóbbi súlyos esetek miatt azonban ez hétfôn mégis megtörtént.

Temes megye még nem kérte a tilalom feloldását, minthogy a megyei hatóságok egyelôre nem tartották indokoltnak azt.

A nyugati megyékben történt megbetegedések szakemberek szerint annak tudhatók be, hogy a mezôgazdasági minisztérium rendelete értelmében 2002-tôl hat megyében — Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szilágy és Szatmár — az Európai Unió szabályainak megfelelôen betiltották a sertéspestis elleni védôoltást. Az intézkedést idén további hat megyére kiterjesztették. A tervek szerint 2005-ig egész Romániában tilos lesz a sertéspestis elleni védôoltás.

Történelmi pillanat volt, amikor 25 éve, 1978. január 19-én Emdenben legördült a futószalagról az utolsó bogárhátú Volkswagen kocsi.

A II. világháború után a bogárhátú a német gazdasági csoda jelképe volt. A Ferdinand Porsche által 1934-ben kifejlesztett autóból 16 255 500 készült Németországban.

A wolfsburgi törzs-gyártóüzem 1974-ben leállt a bogárhátú gyártásával, ami az emdeni gyárban még négy évig folytatódott. Az utóbbi üzem jelenlegi 9600 dolgozója most a Passat márkát szereli össze.

A bogárhátú 1985-ben szerepelt utoljára Németországban hivatalos árlistákon: akkor 11 139 DM-be (5690 euró) került. A gépjármûtípus azonban Mexikóban továbbra is él: évente körülbelül 30 ezret gyártanak ott. Jelenleg a bogárhátú a leggyakoribb személygépkocsi Mexikó útjain.

Modernizált változatát, az új Beetle modellt is a mexikói Pueblában gyártják. Ezekbôl egyedül Emdenen keresztül évi 30 ezer érkezik Európába. Jut belôlük bôven a típus ôshazájába, Németországba is, ahol bogárhátú-klubok százai alakultak, akárcsak az Egyesült Államokban és más országokban is.

A Romániai Szakvizsgázott Könyvelôk és Könyvvizsgáló Szakértôk Testületének (CECCAR) Kolozs megyei fiókja közli az érdekeltekkel, hogy februártól kezdôdôen jogosítvánnyal rendelkezô oktatók segítségével rövid tanfolyamokat szervez a következô témakörökben: a 2002-es könyvelési és pénzügyi év lezárása; bevezetés a könyvelésbe; nagyvállalatok könyvelése (nemzetközi könyvelési standardok szerint); kis- és középvállalatok könyvelése (2002/306. számú pénzügyminiszteri rendelet); összehasonlító könyvelés; raktárkönyvelés; állóalap-felértékelés; üzletmenedzsment; adóügyi jogszabályok; üzleti jog; pénzügyi auditálás; pénzügyi-könyvelési számvizsgálás; pénzügyi elemzés; cenzorbizottságok feladatai. Minden tanfolyam elvégzésérôl bizonyítványt adnak. Részletes tájékoztatást a CECCAR Kolozs megyei fiókjának székhelyén (B-dul Eroilor/Deák Ferenc utca 2. szám), illetve a 430-373-as kolozsvári telefonszámon nyújtanak.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 010 lej, 1 USD =33 116, 1 magyar forint = 148 lej.

Kolozsváron a szerdai vásáron nagy vonalakban maradtak az elmúlt heti árak. Nem emelkedett lényegesen sem a gabona, sem a jószág ára.

Kismalacot 300 000 lejtôl 1 millióig lehet vásárolni. 30–40 kilós süldôért 2,4 milliót kértek. Rengeteg malacot vittek ki a vásárba. Vevô alig akadt, többen csak szétnézni mentek ki. A hízókat is nehéz eladni. Igaz, lejárt az idényük karácsony elôtt. 28 000–30 000 lejbe kerül az elôsúly kilója esetükben. Három juhot számoltam össze és egyetlen, két év körüli piros-tarka borjút — utóbbiért 14 millió lejt kértek. 15 szopós borjút kínáltak eladásra, 2,5–6 milliós áron.

A gabonapiacon egyre nagyobb a forgalom. Búzából nagyon keveset hoztak, sokkal több a kukorica és az árpa. A búza 5000 lej, ugyanennyi a zab is. Kukoricát 4800–5000 lejért lehet beszerezni.

Egy pléhveder ára: 65–80 000 lej, cigányok készítik és árulják. Láttunk egy pálinkafôzô üstöt is.

B. E.

Szerdán reggel a Széchenyi téri piacon a következô árakat lehetett feljegyezni: tojás — 2500 lej/db, bab —30 ezer lej/kg, saláta — 8–10 ezer lej/fej, karalábé — 8 ezer lej/fej, fokhagyma — 5000 lej/fej, hagyma — 20 ezer lej/kg, répa — 20 ezer lej/kg, burgonya — 8–10 ezer lej/kg, alma — 10–18 ezer lej/kg.

Idén Széken is megoldódhat végre a vízprobléma. Sallai János polgármester elmondta: amennyiben a hét végén kiszálló szatmárnémeti bizottság jónak ítéli a pályázattervezetet, sor kerülhet a vízhálózat kiépítésére. A pályázat összege mintegy 35 milliárd lejre rúg. Az ivóvizet Szamosújvárról szeretnék bevezetni.

A gázbevezetés viszont biztosabb lábakon áll: a 12 kilométeres összekötô csövet elhelyezték, két hónapon belül kiépül a hálózat. Amint a megye legtöbb községében, itt is az olasz Concordia céggel kötöttek szerzôdést.

A község 5 milliárd 417 millió lejbôl fog gazdálkodni a 2003-as évben. Ebbôl egymilliárd lej a saját jövedelem, ami a ház-, telek-, illetve földadókból áll össze. Ugyanide folyik be az úgynevezett pótadó, amit minden család évente fizetni kénytelen — értéke százezer lej, ebbôl 125 millió lej gyûlt össze. Ezt az összeget különbözô javításokra fordítják. Idén a községközpontot szeretnék felújítani: a tavaly felállított emlékmû köré akarnak kialakítani egy rendezett parkot. Ugyanakkor befejezik a tájházat is. Ez tavaly épült fel, de hátravannak még a belsô munkálatok. Ötvenmillió lejt szánnak a ház berendezésére: széki szobát és múzeumot alakítanak ki. Itt lehetne varrottasokat is vásárolni. Kulturális tevékenységekre hatvanmillió jut, a Forrószegen épülô focipályára pedig negyvenmillió lej.

Ezenkívül szükség lenne legalább kétszáz darab égôre, hogy a közvilágítást a mellékutcákban is megoldják. Közvilágításra azonban csupán 250 milliót különítettek el, ami a fogyasztást teszi ki. A polgármester elpanaszolta: kénytelenek takarékoskodni a világítással. Az izzók csak este hét és tizenegy óra között égnek. Öt embert alkalmaztak, akik a község területén lévô öt villanykapcsolót kezelik. Az elöljáró szeretné megoldani, hogy az öt kapcsolót egyetlenegyre kapcsolják, s így csak egy emberre lesz szükségük. Ugyanakkor reméli, hogy a spórlás segítségével nem lesznek kénytelenek sötétben ülni tavasztól télig, ahogy az tavaly is történt.

Az iskolaépület apróbb javítási munkálataira 150 milliót irányoztak elô. Emellett pályázni is szeretnének nagyobb lélegzetvételû munkálatokra a megyénél, hiszen elég rossz állapotban található az intézmény. Az utak szintén alaposabb javításra szorulnak, de ide is csak 300 millió lej jut.

A különbözô pályázatok elkészítésére 40 millió lejt tettek félre. Tervekben tehát nincs hiány, "csak" a pályázatokat kell megnyerni.

Valkai Krisztina

Egymilliárd lejt különített el a városi tanács a helyi költségvetésbôl a tanácsosok és tisztviselôk 2003-as külföldi kiküldetéseinek utazási költségeire. Emilia Moldovan, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója elmondta: a 2003-as év költségvetésében szerepel az az egymilliárdos összeg, amely a belföldi és külföldi tereputak költségeit fedezné. A belföldi utak inkább Bukarestet érintik, ahol a tisztségviselôk továbbképzéseken vesznek részt. A városatyák gondoltak azonban azokra is, akik pályázatokat visznek fel a fôvárosba. Külföldre pedig a testvérvárosokkal való kapcsolattartás végett utaznak az önkormányzat emberei.

Gheorghe Giurgiu nagy-romániás tanácsos a gyûlésen felvetette, hogy ez az összeg túl nagy — mintegy tíz százalékát teszi ki az önkormányzat bérköltségének —, hét embernek akár egy egész évi bérét is ki lehetne fizetni belôle. Az észrevétel ellenére a tanácsosok megszavazták az egymilliárd lejes utazási összeget.

R.T.T.

A rendôrség nem találta meg a kedd esti bombariadó névtelen bejelentôjét. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi Gruppen-Hecc politikai kabaréját késôbb vaklármának bizonyuló bombariadó zavarta meg az Állami Magyar Opera épületében. A helyszínen tartózkodó Ioan Ungur fôfelügyelô, megyei rendôrparancsnok-helyettes a Szabadságnak megerôsítette, hogy hatékony módszerek állnak rendelkezésükre a bejelentô azonosítására. A rendôrséget névtelen betelefonáló értesítette egy állítólagos bombáról az épületben. Férfihang volt, és egyes értesülések szerint nem Kolozsvárról beszélt. Ioan Ungur szerint rosszízû tréfa az egész, és a tettes egytôl öt évig terjedô szabadságvesztésre számíthat. A rendôrség szóvivôje szerdán elmondta, a tettest még nem találták meg, a nyomozás folytatódik. Tény azonban, hogy ha valaki az elôadást akarta megzavarni, próbálkozása kudarcot vallott, mert Nagy István és csapata a riadó lefújása után produkcióját legalább olyan telt ház elôtt folytathatta, mint amilyen elôtt megkezdte.

B. Á.

A Kolozs megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság legutóbbi sajtóértekezletén, a Prefektúra nagytermében, dr. Ilarie Ivan vezérigazgató beszámolt az elmúlt esztendô jelentôsebb eredményeirôl, amelyeket a növénytermesztésben, állattenyésztésben és a gazdálkodás egyéb területein értek el. A Kolozs megyei Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója, dr. Costan Crisan arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a 160 négyzetméteres alapterületû laboratórium építését rövidesen befejezik: a közel félmillió eurós beruházás lehetôvé teszi majd, hogy korszerû módszerekkel elemezzék a tej és tejtermékek minôségét. Az európai uniós standard szerint a jövôben a tejet már nem zsírtartalom szerint, hanem a mikroorganizmusok számának függvényében fizetik majd. Mindennél fontosabb lesz atej higiéniája.

A vezérigazgató biztatónak vélte a vetômag ártámogatását: idéntôl 20–50%-os szubvenciót adnak a fémzárolt vetômagot vásároló gazdák számára. Folytatják a gázolaj ártámogatását is: literenként 4500 lejjel lehet vásárolni mezôgazdaságban használatos üzemanyagot. Az új rendelkezés alkalmazási elôírásait a szakminisztérium teszi közzé az elkövetkezô hetekben. A támogatás egyik újabb formája a mûtrágyajuttatás. A szakember elmondta: kérvényt kell benyújtani 2 példányban a helyi polgármesteri hivatalba, ahová közigazgatásilag a gazda termôföldje tartozik. A 2,5 hektáros birtoknagyságig igényelhetô támogatás hektáronként két zsák ingyenes mûtrágyát jelent, tehát összesen 100 kg-ot hektáronként. A gazda csak akkor igényelheti, ha földjét maga mûveli, tehát nem adta bérbe.

A január 21-én megyénkben befejezôdött mezôgazdasági összeírás adatai szerint a gazdacsaládok 27%-a szarvasmarhát, 16%-a juhot, 58%-a sertést tart. A szarvasmarhák 92 százaléka magántulajdonban van. A mezôgazdasági statisztikai adatok szerint az állatállomány, illetve a hektáronkénti termésátlag évrôl évre emelkedik, igaz, kis mértékben.

Barazsuly Emil|

Öt Maros megyei csendôrt azzal vádolnak, hogy vasárnap elvertek egy mezôörményesi (Urmenis, Beszterce-Naszód megye) férfit.

A 40 esztendôs Rudolf Moldovan hétfôn értesítette a rendôrséget, hogy vasárnap öt egyenruhás és csuklyás férfi kirángatta az ágyból, kivonszolták a faluból, s addig gumibotozták, amíg eszméletét vesztette. Az orvosok szerint hét napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Az áldozat szerint a verést büntetésként kapta, mert az egyik csendôr, Pavel Oltean apját megsértette.

Az ügy kivizsgálását a Maros megyei mozgó csendôralakulat vette át. Kiderült, hogy a csendôrök valóban kiszálltak, és agresszíven viselkedtek, a katonai ügyészség fogja megállapítani mindegyikük bûnrészességét.

Az alakulat szóvivôje, Dumitru Pavel elmondása szerint Rudolf Moldovan ittas állapotban több ízben is fenyegette a csendôröket. Január 26-án reggel fél nyolckor az öttagú nagysármási csendôregység elment Moldovan otthonába, hogy elbeszélgessenek vele, s meggyôzzék, ne sértegesse a csendôröket.

A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot, az ügy tisztázásáig a csendôröket leváltották.

Megkezdôdött a tavaly év végén letartóztatott pedofil pere. Mihai Albu Macavei alaposan gyanúsítható, hogy legalább tíz gyereket nemi kapcsolatra kényszerített. A bíróság az ügyvéd kérésére február 25-re halasztotta az elsô tárgyalást.

Az 51 éves férfit nemi erôszakkal és kiskorúak folyamatos megrontásával vádolják. Az áldozatok 11 és 17 év közötti fiúk. Ezek közül csak egy esetben nemi erôszak a vád, a többiek esetét a folyamatos megrontás vádpontba foglalta az ügyészség. Az elôbbi 2001 ôszén történt, utóbbi pedig 1999 és 2002 között.

Macavei csak kedden reggel alkalmazott ügyvédet, így jogos volt a halasztási igénylés, mivel védôje nem tudta teljesen áttanulmányozni az összes iratot.

Az ügy jellege miatt, s mivel kiskorúakat érint, a következô tárgyalásra zárt ajtók mögött kerül majd sor.

A kihallgatásokkal párhuzamosan szociális kivizsgálást kezdeményezett a gyámhatóság és gyermekvédelmi igazgatóság, hogy ellenôrizzék az áldozatok családi helyzetét, s hogy milyen körülmények között volt lehetséges a bûntett elkövetése. Ha valamelyik szülô vagy gyám nemtörôdömség miatt elmarasztalható, akkor más bírósági fórumhoz fordulnak a szülôi jogok megvonása céljából.

A bünetetôtörvénykönyv tíz és húsz év közötti börtönnel és bizonyos állampolgári jogok megvonásával bünteti a vádpontokban említett bûnöket. A helyzetet súlyosbítja, hogy Macavei néhány áldozata nem töltötte be a 15 évet.

Felkészítô órát tartok abszolváló és érettségi vizsgára történelembôl, magyarból, mûvészettörténetbôl. Telefon: 0740-018660. (0026)

Szerdán a polgármesteri hivatal üvegtermében került sor a lapunk által is beharangozott kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a németországi és kolozsvári építészmérnököknek a pályaudvar korszerûsítésére tett javaslatait vitatták meg. A fiatal tervezôk vázolták a szerdai Szabadság Városkép rovatában már bemutatott elképzeléseiket a városháza, a Román Vasutak területi irodája, a kereskedelmi kamara, a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Közszállítási Vállalat, a Villamosmûvek jelenlévô képviselôinek.

A Román Vasutak képviselôi örvendetesnek ítélték, hogy a közmunkálati minisztériumon kívül végre valaki foglalkozik a vasútállomás és térségének kérdésével. A jelenlévôk javaslatokat tettek a tervek javítása érdekében.

A következô kerekasztal-megbeszélésre február 12-én kerül sor.

K. O.

Az elkövetkezô három héten nagyon fárasztó mûsor várja a Kolozsvári U-Ursus nôi csapatát. A Jurcã-tanítványoknak huszonkét nap alatt február 1. és 22. között hat mérkôzést kell lejátszaniuk. Három fronton kell helyt állniuk: Román Kupa (1 játék), a Nemzeti Liga tavaszi idényének rajtja (3 mérkôzés) és a Challenge-Cup negyeddöntôjében (2 mérkôzés). A hat mérkôzés ráadásul rengeteg utazással is jár, mert bár a küzdelmek felét hazai pályán kellett volna rendezniük, a Horia Demian Sportcsarnok tatarozása miatt a pályaválasztói mérkôzéseket is idegenben, Zilahon bonyolítják le.

A részletekre térve elmondhatjuk, hogy a nyitány február elsején lesz Zilahon, ahol a kolozsváriak Román Kupa összecsapáson "fogadják" a Dévai Cetate MSC-t. Ugyancsak a Meszes alatti városban játsszák a bajnoki nyitó találkozót a Szászsebesi MSC ellen, amely két nappal a kitûzött idôpont elôtt lesz, vagyis február 6-án délután 5 órai kezdettel.

A következô erôpróbára február 12-én szerdán Râmnicu Vâlceara utaznak az U-sok, ahol az Oltchim bajnokgárdájával mérkôznek. Tisztes helytállásra számítanak, nemcsak azért mert a megfiatalított oltyán együttes gyengébb, mint az elôzô esztendôkben, hanem azért is, mert a Jurcã-tanítványok bizonyítani akarják, hogy ôszi kolozsvári sikerük nem volt véletlen a Mariana Târcã által felkészített csapat ellen (mint ismeretes, a helybeliek 30–27 arányban verték az Oltchimot).

A Râmnicu Vâlcea-i kiszállás a nemzetközi szereplés fôpróbájának tekinthetô: másnap reggel a kolozsváriak ismét útra kelnek, ezúttal Bulgária felé, ahol február 15-én, szombaton Blagojevgrádban, a helyi Prinnel veszik fel a harcot Challange-Cup találkozón.

Bulgáriából hazajövet a lányok csak átutaznak Kolozsváron, ugyanis február 18-án, kedden újabb bajnoki 60 perc vár rájuk "otthonukban", Zilahon, ahol a Posta Câlnãu-i Astralt fogadják.

Végezetül, február 22-én, szombaton, ugyancsak Zilahon bonyolítják le a Pirin Balgojevgrád elleni hivatalos nemzetközi összecsapást.

Reméljük, hogy a hat játék közül az U-Ursus csapata legalább ötöt megnyer, s a tervezett négy bajnoki ponton kívül kiharcolják az elsô nyolc közé jutást a kontinentális vetélkedôn. Mindehhez részünkrôl is sok sikert kívánunk.

(radványi)

Végérvényesen eldôlt, hogy a Debrecen jutott a nôi kézilabda EHF Kupa nyolcaddöntôjébe.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a görög Anagenniszi Artasz érvényes nemzetközi játékengedély nélkül szerepeltette január 5-én Debrecenben az orosz Katerina Kuplevicset. A vendégek nyertek 31–24-re, de az európai szövetség 10–0-s gólkülönbséggel a magyaroknak ítélte a gyôzelmet. A görögök fellebbeztek, ezt az EHF most elutasította.

Az idegenbeli visszavágón a Debrecen 26–25-re gyôzött.

A Debrecen a nyolcaddöntôben a dán Slagelse ellen lép pályára. A rivális a világ egyik legerôsebb bajnokságában elsôségre esélyes. Éppen ezért nem meglepô, hogy a magyar csapat feladta a pályaválasztói jogot, és mindkét összecsapásra Dániában kerül sor.

Az idôpontok: február 15. és 16., mindkét napon 14 óra.

Ebben a kupában érdekelt még a Cornexi-Alcoa és a Dunaferr is. A székesfehérváriak a Bukaresti Rapiddal (elsô mérkôzés: Bukarest, február 15., 12 ó, visszavágó: február 22., 19 ó), a dunaújvárosiak a spanyol Akaba Bera Bera San Sebastiannal (elsô találkozó: február 15., 19 ó, visszavágó: San Sebastian, február 23., 13 ó) találkoznak.

Mégis játszhat a február 9-i, atlantai All-Star Game-en Michael Jordan (Washington Wizards) és Shaquille O’Neal (Los Angeles Lakers). A 29 NBA-csapat edzôje ugyanis ôket is beszavazta a mérkôzés cserejátékosai közé.

Kelet csapatában Jordan mellett Paul Pierce, Antoine Walker (mindketten Boston Celtics), Jason Kidd (New Jersey Nets), a litván Zydrunas Ilgauskas (Cleveland Cavaliers), Brad Miller (Indiana Pacers) és Jamal Mashburn (New Orleans Hornets) lesznek a csereemberek. A kezdô csapat: Tracy McGrady (Orlando Magic), Allen Iverson (Philadelphia 76ers), Vince Carter (Toronto Raptors), Jermaine O’Neal (Indiana Pacers) és Ben Wallace (Detroit Pistons).

Nyugat csapatában a mérkôzés kezdetén Shaquille O’Neal mellett Chris Webber (Sacramento Kings), Gary Payton (Seattle Supersonics), a német Dirk Nowitzki és a kanadai Steve Nash (mindketten Dallas Mavericks), illetve Stephon Marbury és Shawn Marion (mindketten Phoenix Suns) foglal majd helyet a cserepadon, míg a kezdôötösben Kobe Bryant (Los Angeles Lakers), Kevin Garnett (Minnesota Timberwolves), Tim Duncan (San Antonio Spurs), Steve Francis és Yao Mig (mindketten Houston Rockets) léphet pályára.

bpe

2002-ben a nemzetközi sportélet ismert kiválóságai körében is aratott a halál. Számos ismert nagyság, bajnok, világcsúcstartó hagyta ott családtagjait, egykori sporttársait, szurkolóit — egyszóval a nagyvilág szerves részét képezô sportvilágot. Három világbajnok labdarúgóról szólunk.

Sportnyelven szólva, alig rajtolt az elmúlt év, máris lesújtó hír érkezett a tengeren túlról, a brazil válogatott háza tájáról: 68 éves korában örökre lehunyta szemét az eddig élt egyik leghíresebb csokoládé bôrszínû Carrioca-csatár, családi nevén Edvaldo Izidio Neto, aki a felvett, egyszerû Vava névvel iratkozott fel a sportág nagyjai közé. 1958-ban, Stockholmban a nála két évvel fiatalabb Edson Arantes do Nascimentóval, azaz Pelével valósággal megbabonázták a foci kedvelôit. Vava, a középcsatár és Pelé, a balösszekötô, olyan társak segítségével, mint Garrincha, Didi és Zagallo, elbûvölték a szakvezetôket, szurkolókat, de legfôképpen az ellenfelek játékosait. A vb-címet elôször elnyert brazil csapat 15 gólja közül Pelé 6-ot, Vava 5-öt mondhatott magáénak. Négy év múlva, 1962-ben Chilében Pelé — sérülése miatt — csak két mérkôzésen játszott, Vava ellenben minden találkozón ott volt, s a kiismerhetetlenül játszó Garrinchával testvériesen megosztva 4–4 gól fûzôdött a nevükhöz. 20 alkalommal játszott a válogatottban, s 14 találatot ért el a mindkét világbajnokságot aranyéremmel záró remek sportember.

Májusban ismét egykori világbajnok, számunkra az 1954. július 4-i döntôvel kapcsolatban keserû pirulát jelentô teljesítménnyel marad emlékezetes. No, meg azzal, hogy egész játékosi pályafutása során példásan sportszerûen viselkedett, annak befejeztével is rengeteg barátja volt — egykori ellenfelei körében. Amikor azt kérdezték tôle, Fritz Waltertôl — mert róla van szó —, kit tart legjobb pajtásának, gondolkodás nélkül, az egykori gólerôs csatárhoz híven kapásból válaszolt: "Puskás Öcsit!" És ezt a barátságot élete végéig megôrizte az ’54-es legyôzöttel. Fritz Walter, aki 1920-ban született, egyébként 1940–1942 között három ízben játszott Románia válogatottjával szemben. Mindháromszor a németek gyôztek és a már fiatalon gólveszélyes Fritz 1940-ben a Majna-Frankfurtban elért 9:0-s gyôzelemhez 3, az 1941-es bukaresti visszavágón született 4:1-eshez 1, majd az utolsó, 1942-es beutheni (manapság: bytomi) 7:0-hoz nem kevesebb, mint 4 góllal járult hozzá. Sorrendben Mircea David, Szadovszki Róbert és Dumitru Pavlovici kapuinak hálóját rezgette meg. És idôközben a magyar válogatott ellen is játszott: 1941-ben Majna-Frankfurtban egy gólt lôtt a 7:0-s gyôzelemhez való hozzájárulásként, majd az 1942 májusi budapesti visszavágón a vendéglátók 3:1-es vezetését követô 5:3-as német gyôzelembôl két gól fûzôdött az ô nevéhez.

És megint csak labdarúgó, ráadásul ismét egykori világbajnok zárta a tavaly elhunyt híres sportolók az idô távlatában is csodálatos belsô hármas sorát. Mégpedig az 1950-ben éppen az elsô világbajnokságát megnyerni készülô brazilok riói szentélyében, a Maracana-stadionban tízezreket az ôrületbe kergetô játékkal. Úgy hívták, hogy Juan Alberto Schiaffino, akit ország-világ egyszerûen Pepének becézett (Olaszországból kivándorolt nagyszülôk unokája volt). A 2:1-es uruguayi gyôzelemmel végzôdött döntôt követôen sok brazil szurkoló önkezével vetett véget életének. De nemcsak a döntôben a braziloknak lôtt kiegyenlítô góljával (amit Ghiggia mindent eldöntô találata követett), hanem az egész vb-n nyújtott teljesítményével általános elismerést vívott ki. Az uru-k 15 gólja közül egymaga 5-öt lôtt. Négy évvel késôbb, a svájci vb-n 4:2-es európai gyôzelemmel véget ért magyar–uruguayi mérkôzésen a vele egyidôs Bozsik Cucuval vívott emlékezetes párharcot. Ekkor egyébként már a Milánói AC-ban játszott, és csapatával háromszor nyert olasz bajnokságot. Késôbb nagyszülei hazájából visszatért szülôföldjére, ahol óriási köztiszteletben élt, gazdag ingatlanügynökként.

E sorok írása közben értesültünk a magyar sportot ért újabb gyászesetrôl: az elmúlt év vége elôtt 90 évesen távozott az élôk sorából Gerevich Aladárné Bogáti-Bogen Erna, a 7-szeres olimpiai és sokszoros világbajnok kardvívó özvegye, többszörös országos és világbajnok tôrvívónô. 1928–1936 között három olimpián képviselte a magyar színeket, Los Angelesben ô szerezte meg a magyar tôrvívónôk elsô olimpiai érmét, a bronzot.

Valamennyi végleg eltávozottra kegyelettel gondolunk, Isten nyugosztalja ôket!

László Ferenc

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]