2004. szeptember 1.
(XVI. évfolyam, 204. szám)

A Györgyfalvi negyedben a tömbházak között és az utcákon több tucatnyi gazdátlan tehén és ló kóborol, fôként a szemetes kukák környékén, nem kis bosszúságot okozva a lakóknak és a járókelôknek, de az autósoknak is. Sokan kint játszó gyermekeik számára tartják veszélyeseknek ezeket az állatokat.

Az Állategészségügyi Igazgatóság egyik felügyelôje, Nicolae Pârvu szerint a jelenlegi törvények csupán büntetés kirovását engedik meg, amit a tulajdonos nem tud kifizetni, és minden marad a régiben.

A polgármesteri hivatal szóvivôje, Rares Niculescu is csak annyit nyilatkozott, hogy keresik a megoldást erre a kérdésre, mert az állatokat nem kobozhatják el. Mi több, az azokat a szabadba kicsapó emberek udvarára sem mehetnek be, mivel nem rendelkeznek erre feljogosító engedéllyel.

Az elmúlt rendszerben Kolozsváron a piacon vásárolt élôállatot sem lehetett néhány napig büntetlenül tartani. A közegészségügyi szervek ezt rendszeresen ellenôrizték. Járvány-, köztisztaság- és közrendügyi elôírások megszegésének számított akár élô tyúk elôfordulása valamelyik belvárosi ház udvarán. Napjainkban azonban ez az intézmény, úgy tûnik, távolról sem látja el a feladatát.

A Marosszentanna közelében nemrég lezuhant vadászgép több roncsdarabját az Azomures ôrei találták meg a vegyipari kombinát egyik legveszélyesebb berendezésétôl 200 méterre.

A repülôgép több darabját a kombinát ammóniaraktára melletti földterületen találták meg, a légi szerencsétlenség pillanatában a raktárban 14 ezer tonna folyékony ammónia volt.

— Katasztrofális következményekkel járt volna, ha a repülôgép az ammóniatartályra zuhan — nyilatkozta Dãnut Stefãnescu, a Maros Megyei Környezetvédelmi Hivatal fôfelügyelôje.

A szemtanúk szerint az egyik MiG 21 Lancer darabjai a tartályhoz nagyon közel zuhantak le. A roncsdarabok között van a vadászgép pilótafülkéje is.

Az idézett forrás szerint a Maros megyei hatóságok a csütörtöki repülôgép-baleset után kérték a Szállításügyi Minisztériumot, hogy módosítsa a Marosvásárhely fölötti légifolyosókat.

Stefan Florian kormánypárti városi tanácsos benyújtotta lemondását. A kolozsvári városatya, aki egyben a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság igazgatója, lépését azzal indokolta, hogy nemrég miniszteri rendelettel, ügyvezetô igazgatóvá nevezték ki. A városi tanácsban az idegsebész végzettségû Stefan Florian helyébe a Szociáldemokrata Párt listáján következô Alexandru Cordos lép, aki a prefektúra protokolligazgatója.

Az ügyészek azt is közölték, hogy az említett összeg csupán egy része a Pop által a cég tulajdonosától kért összegnek. Az alkalmazott állítólag lehetôvé tette, hogy a cég más egészségügyi intézményeknél is munkálatokat végezhessen, s ezért a tettenérésig összesen 430 millió lejt kért és kapott. A házkutatás során Pop lakásán 1,1 milliárd lej értékû kincstárjegyet és 58 millió lejt találtak. Ezenkívül a vizsgálat során kiderült, hogy Pop 2500 négyzetméteres telket birtokol Kolozsvár belvárosában, amelynek értéke körülbelül 1 millió euró. Az ügyészek azt állítják, hogy jelen pillanatban Pop két villát épít a megyeszékhelyen annak ellenére, hogy havi fizetése nem haladja meg az 5 millió lejt.

Ezzel szemben az érintett azt állítja, hogy a Burebista utcai villa az apósának a tulajdona, a Borháncs telepen levô telket felesége örökölte. A föld egy részét eladta, így látott hozzá a villák építéséhez, és vásárolta a kincstárjegyeket. Ugyanakkor Pop azzal védekezik, hogy a szóban forgó pénzt kölcsönadta a cég képviselôjének, aki a barátja.

(k. o.)

Kolozsvár polgármestere nyílt levélben fordult a parlament két házához annak érdekében, hogy az ország legfelsôbb döntéshozó szerve törölje el a mezôgazdasági forgalomból történô kivonás illetékét. — Jelen pillanatban az errôl szóló törvénytervezetet a két ház szakbizottságai tárgyalják. Remélem, hogy nyílt levelem hozzásegíti volt kollégáimat ahhoz, hogy bölcs döntést hozzanak — nyilatkozta Emil Boc, az exképviselô.

Ugyanakkor az elöljáró kérésével a kormányhoz és a Kolozs megyei szenátorokhoz és képviselôkhöz fordult. Arról tájékoztatta a sajtó képviselôit, hogy jelenleg Kolozsváron a helyhatóság több száz esetben nem tudja kibocsátani az építkezési engedélyt cégek és magánszemélyek számára, mivel az érintettek képtelenek kifizetni a telek mezôgazdasági forgalomból történô kivonásának illetékét. — Ez megengedhetetlen. A kormány pénzéhessége miatt több polgár nem tud építkezni. Az illeték szédítôen magas — mondta Boc.

Amint arról a Szabadságban több ízben beszámoltunk, az 1999-ben a helyi sajátosságokat nem ismerô bukaresti cég által átadott és több tízmilliárd lejbe került általános városrendészeti terv súlyos hiányosságokat tartalmaz. A korábbi városvezetés elmulasztotta leadni a kataszteri hivatalnak a láttamozáshoz szükséges iratokat. A közintézmény pedig nem járult hozzá a tervhez, azt a mûvelôdési minisztérium sem hagyta jóvá, tehát az általános városrendészeti terv törvénytelen. A polgároknak Gheorghe Funar expolgármester elkövette súlyos hibák és törvénytelenségek miatt kell fizetniük rendkívül magas illetéket. A tervek láttamozásának, illetve jóváhagyásának hiánya miatt történt meg az, hogy a pár évvel ezelôtt kiszélesített belterület esetében is kérni kell majd a földterület mezôgazdasági forgalomból történô kivonását.

Amennyiben a közeljövôben a kataszteri hivatal láttamozza a tervet, a polgároknak nem kell többé fizetniük a teleknek a mezôgazdasági forgalomból történô kivonásáért. Boros János alpolgármester lapunknak arról számolt be, hogy a napokban a városházán egyeztet Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal vezetôje. — Remélhetôleg megértésre találunk, és sikerül megoldást találni a helyzetre. Az illeték hihetetlenül magas, eléri a telek árának két-háromszorosát. A Föld nem termelt annyi hasznot, amióta a földgolyó lehûlt, mint amekkora illetéket kell fizetni az államnak — poénkodott Boros.

Kiss Olivér

Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét adta át tegnap az Országházban Fejtô Ferenc Széchenyi-díjas írónak, történész-újságírónak, aki tegnap ünnepelte 95. születésnapját. A kiváló párizsi gondolkodó nemrég Kolozsváron járt, s szerkeszt ôség ünket is felkereste.

Horia Grama Kovászna megyei prefektus tegnap, sajtótájékoztatón törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírásával kapcsolatban.

— Az SZNT kezdeményezésének nincs alapja sem a hatályos törvényekben, sem az alkotmányban — szögezte le a prefektus. Hozzáfûzte: az alaptörvény világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan.

A Kovászna és Hargita megyei Széki Nemzeti Tanácsok elnökei a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását kérték a két megyei tanácstól. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetôen bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendû állampolgárokként kezelik".

Az SZNT Maros megyében 31 település polgármesterét kérte a népszavazás szeptember 26-i megrendezésére. (Részletek a 4. oldalon)

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség huszonhét, EU-pénzek törvénytelen felhasználásával kapcsolatos esetet regisztrált, ezek közül hat esetben per indult, jelentette ki egy kedden, Szovátán tartott szemináriumon Adrian Miclescu, az intézmény helyettes fôügyésze.

Miclescu elmondta: az ügyészek négy esetben bûncselekmény hiányában nem kezdeményeztek bûnvádi eljárást. Tizenhét másik ügyben összesen 156 ezer euró értékben sikerült visszaszerezni pénzösszegeket.

Az egyik, bíróságnak átadott ügy Georgeta Marineatãval, az európai integrációs szaktárca egykori tanácsosával kapcsolatos, akit elsô fokon három év börtönbüntetésre ítéltek befolyással való visszaélés miatt.

A többi öt, perrel folytatódó ügy uniós pénzalapok eltérítésével kapcsolatos, az összegeket nem az eredeti célra használták fel.

Az Európai Integrációs Minisztérium és az igazságügyi tárca kedden és szerdán szemináriumot rendezett Szovátán "Átláthatóság és integritás az EU-alapok felhasználásában" címmel.

Templomi esküvônk napjának emlékét általában életünk végéig ôrizzük. Ezért aztán mindenki a maga módján próbálja még emlékezetesebbé tenni e napot. Nem láttam, de mesélték: szamárfogat vitte a házasulandó ifjú párt a templomba. Nem, nem falun, itt, Kolozsváron, szombaton délután, a Pata utca felôl a Szent Mihály-templomig. Hátul a hófehérbe öltözött menyasszony ült, elöl, a szôttessel takart bakon a vôlegény hajtotta a fogatot. Utánuk a feldíszített gépkocsik sora. Hogy mit akartak ezzel a fiatalok kifejezni, arra több tippem is lenne: 1. Szamár vagy, ha házasodsz; 2. Ha szamár is, de a gyeplôt én fogom!; 3. Ha van csacsifogat, hozzád megyek; 4. Makacs állat a szamár, hátha megáll útközben; 5. Nem kaptak sofôrt a gépkocsihoz; 6. Csupáncsak feltûnést akartak kelteni. Az ifjú párnak mennyire marad emlékezetes ez a nap, nem tudom, de hogy a hosszúfülû kis patások ázsiója Kolozsvárt is növekedni fog, az biztos. B. É.

KÓNYA-HAMAR SÁNDOR parlamenti képviselô a meghívottja az RMDSZ alsóvárosi kerületének szeptember 2-án, csütörtökön du. 4 órától, a Párizs utca 17. szám alatti székházban.

A KANADAI SZÉKELY–MAGYAR EGYESÜLET sátortáborozást, pikniket rendez szeptember 4-én, 5-én és 6-án a Niagara Falls-i Magyar Ház piknik területén. Az egyesület a bevételbôl származó nyereséget az erdélyi autonómia támogatására fordítja.

— Miért aludhatják végre ki magukat a sportrajongók?

— Mert kialudt az olimpiai láng.

(öbé)

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a napokban a tállyai mûvésztelep. Az anyaországi képzômûvészeti alkotótábor híre-neve régóta túllépte az országhatárokat, hazai tájainkon sem ismeretlen, sôt résztvevô-inek teljesítménye révén a közép-európai mûvészeti köztudatba is be-épült. Mint minden tábornak, a tállyainak is megvannak az alapemberei, a törzsvendégek, akik évente felkeresik a tokaji hegyvidék immár mûvészetérôl is nevezetes tájait. Közéjük tartozik Gedeon Zoltán kolozsvári grafikusmûvész is, aki tudtommal az alapítók egyike, és munkáival jelentôs mértékben hozzájárult a helység mûvészi arculatának kialakításához. Természetes tehát, ha a jubileumra az immár hagyományos, táborzáró csoportos kiállítás mellett ôt kérték fel, hogy egyéni tárlattal is gazdagítsa a közép-európai mûvésztelep kínálatát. Gyûjteményes kiállításról lévén szó a sokoldalú mûvész a grafika szinte minden ágában bemutatkozott alkotásaival. Rézkarcok, szitanyomatok, kôrajzok, monotípiák, celloid és linómetszetek, kollográfiák, akvarellek tekinthetôk meg a kiállításon, amelynek anyagát a mûvész jövô év tavaszán Budapesten, az írók székházában mutatja be. Képes összeállításunkkal ebbôl az anyagból igyekszünk ízelítôt nyújtani.

(-th)

A kulturális folyóirat legújabb számában a következôket olvashatjuk: Bogdán László, Cselényi Béla, Borsodi L. László, Vári Csaba, P. Buzogány Árpád, Páll Lajos versei; Egérfogó (Demeter Szilárd elbeszélése); Ha jön a Mikulás (Méhes Károly elbeszélése); Az elsô (Szakács István Péter karcolata); Boglya (Papp András esszéje); Három falat (Bognár Antal regényrészlete); Elôbb-utóbb fel kell ébredjünk! (Abkarovits Endre beszélgetése Lôrincz Lajossal, az Állami Székely Népi Együttes egyik alapítójával); Simó Márton beszélgetése István Lajos helytörténésszel; A korondi nép humoráról (István Lajos gyûjtése); A Sóvidék változásai (Sófalvi András tanulmánya); Bölöni Domokos beszélgetése Ráduly János néprajzkutatóval); Néhány adat az 1944. évi Gyimes-völgyi harcokhoz (Antal Imre tanulmánya).

Látó/augusztus–szeptember
A szépirodalmi folyóirat legfrissebb számából: Visky András — A szökés (színjáték); Hegyi Réka — A rendezô és rossz lelkiismerete (Beszélgetés Visky Andrással); Zoltán Gábor — Mintha manna (Esszé); Hatházi András — A manipulátor (Szomorújáték); Szabó Palócz Attila — Szilvia (Monodráma); Balási András — Lehet-e itt választanom? (Tanulmány); William Shakespeare — Minden jó, ha vége jó (Vígjáték; Jánosházy György fordítása); Jánosházy György — A romantika paródiája.

Közgazdász Fórum/július–augusztus
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének legújabb számában olvashatjuk: Memento Szentkirályi Zsigmond születésének 200. évfordulója alkalmából (Somai József); Interjú Csetri Elek történész-akadémikus születésének 80. évfordulója alkalmából (Somai József); Sakk-matt marketing (Reikli Melinda); A romániai bankrendszer fejlôdése 1989 után (Nagy Ágnes); Letelepedés vagy bevándorlás? (dr. Wetzel Tamás); Újdonságok a gazdasági és pénzügyi jogszabályozásban — XXIV. rész (Pásztor Csaba); Hírek; A lap tartalmának román nyelvû kivonata (Kerekes Jenô).

Székely történeti kistükör
"A mítoszokat nem lerombolni kell, hanem a megfelelô idôben a helyükre tenni. A realitás-alapjától megfosztott mítosz nem történetünk selejt-eleme, hanem azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti — vagy éppen regionális — lényünk kitörölhetetlen részévé vált. Nevezzük talán — nem feltétlenül a divatszó elegáns csengése, inkább a tartalmi tömörség okán — virtuális múltnak. A bajok akkor kezdôdnek, amikor sok-sok felnôtt megtagadja e helyretétel olykor kellemetlen, de voltaképpen egyszerû tudati-lelki mûveletét. Amikor egész népek tagadják meg azt."

A székelyudvarhelyi LITERA könyvkiadó gondozásában megjelent Hermann Gusztáv Mihály: Székely történeti kistükör 1848-ig címû munkája.

2004. szeptember 3–5. között az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület, Erdôd és Nagykároly RMDSZ-szervezetei, a Kaffka Margit Mûvelôdési Társaság és a szatmárnémeti Kölcsey Kör közösen rendezik meg a Petôfi-emlékhelyek ifjú küldöttei V. találkozóját. A rendezvény négy helyszínen zajlik: Szatmárnémetiben, Erdôdön, Nagykárolyban és Koltón.

Szeptember 3-án a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Fôgimnázium dísztermében a Petôfi-kutatás és -emlékhelyek kérdéseirôl tart elôadást Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, Margócsy István budapesti egyetemi tanár, Szabó Levente kolozsvári egyetemi tanársegéd és Ratzky Rita a budapesti Petôfi Múzeum fôigazgatója. Az elôadásokat kerekasztal-beszélgetés követi.

Szeptember 4-én az erdôdi Petôfi-emlékmûnél tartanak ünnepi megemlékezést. Itt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, Ovidiu Duma, Erdôd polgármestere és Szakács Imre, Erdôd RMDSZ elnöke mond köszöntôt, beszédet tart Dávid Gyula és Ratzky Rita, majd a találkozón résztvevô fiatalok ünnepi mûsort mutatnak be. Délután a nagykárolyi Petôfi-szobornál tartják az ünnepi megemlékezést. Itt Bekô Tamás, Nagykároly polgármestere mond köszöntôt, Dávid Gyula és Margócsy István budapesti egyetemi tanár beszéde után a fiatalok itt is ünnepi mûsort mutatnak be, fellép a nagykárolyi Kalazanci Szent József plébánia kórusa.

Szeptember 5-én Koltóra költözik a helyszín, ahol az ünnepi istentisztelet után az erre az alkalomra szervezett Petôfi-ünnepséget tekinthetik meg a résztvevôk.

A tavaly megalakult és azóta több rendezvényben, akcióban a város nyilvánossága elé lépett, sôt a határokon túl is megnyilatkozott Kolozsvár Társaság az Erzsébet út (str. Emil Racovita) 3. szám földszintjén mûködô irodájában augusztus 2-tôl folyamatosan ügyeletet tart: hivatalos órák hétfôtôl csütörtökig 11–13 óra között. Az év vége felé közgyûlésre is sor kerül.

A Társaság ôszi programjában szerepel (a már elindított hasonló kezdemények folytatásaként) egy-egy találkozó megszervezése a hóstáti földmûvesekkel, illetve a kolozsvári fotósokkal; Az út keresése címmel egy filmes rendezvény; mûemlékvédelmi konferencia Kolozsvár központjának védelme érdekében; a Költôk városa címû sorozat keretében két újabb találkozó.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — The Stepford Wives — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn minden vetítés.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Bollywood Queen — angol bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, kedden minden elôadás.

GYÔZELEM — Pillangó-hatás — sci-fi thriller. — Vetítések idôpontja: 16, 20.30, 23; Apám beájulna — vígjáték. — Vetítések idôpontja: 14, 18.

FAVORIT — Love Actually — angol— amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön minden vetítés.

TORDA

FOX — A vonzás törvényei — bemutató. — Vetítések idôpontja: 16, 18, 20.

DÉS

MÛVÉSZ — A vonzás törvényei — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, hétfôn minden vetítés.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Pókember 2. — Vetítések idôpontja: 17, 19.15, 21.30; csütörtökön zárva.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Helloboy — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 15 órától; hétfôn minden vetítés.

DACIA B-TEREM — Monster — amerikai–német. — Vetítések idôpontja: 17. 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedden kedvezménnyel.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — The Lady Killers — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel; hétfôn minden vetítés.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Manapság gyakran sétálhatunk a kolozsvári sétatér árnyas fái alatt, ez mindenkire megnyugtatóan hat. Séta közben elgondolkozhatunk azon, mikor is létesült ez a szép park, Kolozsvár lakosságának a pihenésére szánt legnagyobb zöldövezet? A korabeli feljegyzések egyértelmûvé teszik, hogy a Sétatér Egylet 1865-ben alakult, mint az akkor kibontakozó piacgazdaság egyik jelentôs megvalósítása. Részvények, illetve osztalékok kezelésével hódította meg a helyi polgárság rokonszenvét. Hozzájárultak ehhez Kolozsvár polgárságának kiválóságai, az arisztokrácia képviselôi, akik lelkesen felkarolták a kezdeményezést.

Érdemes számba venni, mit is írtak a helyi lapok az egykori Sétatér Egylet megalakulásáról és ennek célkitûzéseirôl.

Felhívás a Sétatér-ügyben
Mindjárt harminc éve lesz, midôn a város nyugati részén a Szamos két ága között fekvô úgynevezett "hangyás berek" emberi munkásság kitartó szorgalma által sétatérré alakíttatott s ez ideig, annyira mûveltetett, hogy nem csak a város díszét emeli, hanem a közgyönyört is elômozdítja, s az egészségre jótékony befolyással van. Azonban egy sétatérnek annyira kell fejlôdnie, hogy ne csak sétáló helyként szolgáljon, hanem ezzel párosított kényelmet is nyújtson. Az eddigi adakozásokból begyûlt pénz még nem elegendô a célba vett építkezések megkezdésére. Járuljon mindenki önkéntes adakozása által a sétatéri pénzalap gyarapításához, hogy a célba vett csinosításokat minél elôbb foganatosítani lehessen. Tauffer Ferencznek a "Vaddisznóhoz" címzett kereskedésébe ki lettek függesztve a sétatéri jegyek. Kelt a Sétatér Bizottmány február 18-án tartott ülésén. Aláírja: dr. Bornemissza János elnök és Elekes András jegyzô.

Kolozsvári Közlöny 1865. IV. 15, 3 oldal.

Sétaterünk napról napra csinosodik s nemsokára a "Berki-kút elôtt halasítva lesz. Az ásatások már megkezdôdtek. A fôúton kívül csinos mellék-utak is vezetnek a sétatér legszebb pontjaihoz, amelyeket eddig senki sem élvezhetett. A közönség minden esetre elismeréssel tartozik mostani kezelôjének.

A sétatéri tó már teljesen készen van, csak vizet kell beleereszteni. E hó 20–24-én lesz az elsô próbacsónakozás.

A sétatéri "kioszk" ünnepélyes megnyitásán Salamon jó nevû népzene társulata fog közremûködni szombaton, másnap a helyi, exreformátus kollégium zenekara mellett fog a tó a közhasználatnak átadatni.

Kolozsvári Közlöny 1866 V. 31, 3. old.

A tegnapelôtti népünnep a sétatéren nagyszámú közönség elôtt folyt le. Májusban a gyalogverseny, a céllövés, a léggolyók sok mulatságot szereztek a közönségnek. A záradékul bemutatott vízi tûzijáték meglepôen szépen sikerült, amely végül kivilágítva festôi látványt nyújtott.

Kolozsvári Közlöny 1866. VI. 12, 3. old.

Tegnapelôtti jelenet a sétatéri tavon

Midôn a sétatéri közönség együtt volt, a tó tükrén mindenki váratlan meglepetésére egy sandolin jelent meg, mégpedig nem férfi, hanem egy szépasszony által vezetve. A szeretetre méltó bátorság sok félénk embert gyôzött le, akik tanúi lehettek, hogy a gyöngéd kis kezek mekkora biztonsággal vezetik a lélekvesztôt, amelynek eddig a férfivilág elôtt is nagy tekintélye volt. Hiába a nôk mindig merészen és ügyesen ki tudták venni osztályrészüket a férfiak dicsôségébôl, még ha vízre viszik is ôket.

Kolozsvári Közlöny 1866. VI. 23, 3. old.

A Sétatér Egylet folyó évi jövedelmébôl a részvényeseket illetô és a jövô évi január havában tartandó közgyûlés által megállapított osztalék, az egyleti szabályok értelmében, csak azon részvények után adatik ki, amelyek befizetôdtek, ellenkezô esetben aránylag igen jelentékeny osztaléktól esnek el.

Unió 1867. XII. 13, 4. old.

A sétatéri egylet választmánya utolsó ülésén számba lett véve a társulat idei bevétele, és az derült ki, hogy az évi osztalék 10 százalék lenne. Azon helyes indítvány is felmerült, hogy a tóközépi szigetrôl a sercsarnok a Rozália szigetre tétessék át.

Unió 1867. XII. 20, 3. old.

A sétatéri részvénytársulat múlt vasárnap tartott közgyûlése meghatározta, hogy minden részvény 60 frt után 6 forint osztalék adassék, fennhagyva minden részvényesnek a jogot, hogy osztalékát a sétatér egylet alaptôkéje gyarapítására bennhagyja. Azok, akik részvényüket be nem fizetik, osztalékot nem kapnak.

Unió 1868. II 4, 3. old.

A Sétatér Egylet részvényeseinek folyó hó 2-án tartott közgyûlése elhatározta, hogy az 1869 és 1870-es évek nyereményeibôl, az osztalék minden részvény után e két évre összesen 8 forint legyen.

Magyar Polgár 1871. IV. 9, 3. old.

A sétatér-napokra érdekes majálist fognak rendezni a Rózsa-szigeten. Ha van valami, amit a közönség meleg részvétele és pártfogásába ajánlunk, ez bizonyára az. A sétatér nálunk az egyetlen kínálkozó hely, ahol a munka után egy kis jó levegôt szórakozva lehet nyerni.

Magyar Polgár 1871. VI 11, 4. old.

A sétatér javára folyó hó 18-án rendezendô táncmulatságra a rendezôbizottság 2000 meghívót küldött szét. Megeshet azonban, hogy a névsor tökéletlensége, vagy vétsége következtében néhányan nem kaptak meghívókat, felkéretnek tehát ezennel, hogy a meghívás ügyében dr. Császár Károly úrhoz szíveskedjenek fordulni.

Magyar Polgár 1871. VI. 14, 3. old.

A vasárnapi tûzijáték általában véve tûrhetôen sikerült. A képletek egyen kívül gyengék voltak, de a röppentyûk között csinosokat mutatott be, a közönség elég szép számmal jelen volt, de mégsem lehetett a rendetlenkedôket korlátok közé szorítani. Mire az ember helyére akar ülni, már el van foglalva olyan emberektôl, akik rendesen beszöktek, jegy nélkül.

Magyar Polgár 1871. VIII. 15, 3. old.

Nyilvános köszönet

Folyó év május 20.-án a sétatéren megtartott ünnepély rendezô bizottsága e napon beterjeszté alulírotthoz, mint a sétatér pénztárnokához a részletes számadást, amely szerint ezen ünnepély bevétele 1024 frt 70 kr. és felülfizetésekbôl 15 frt 30 kr volt. Midôn ezen összeget e mai napon hiány nélkül átvettem a sétatér pénzalapba, a sétatér kezelô bizottsága nevében a fôrendezôségnek hálás köszönetet szavaz. Aláírja Dr. Hintz pénztárnok.

Magyar Polgár 1872. VI 1, 3. old.

A sétatéren vasárnap átadatott a látogatóknak a körforgó Ringespiel. Falovon ülve az állampolgár szédülhet tetszése szerint, ez folyton halad, mégis egy helyben marad, az eredmény egy jókora szédülés, amelyet meg kell fizetni. A kolozsvári Ringe-spiel megelôzte az egyetemet, amely utóbbiról a Krónika hallgat, amióta a követválasztás megérlelt.

Magyar Polgár 1872. VII. 6, 3. old.

Szabó Ferencz tûzmûvész jövô vasárnap a monostori tavon nagy tûzijátékot rendez 6 képben. Az ismert tûzmûvész nagy közönségre számítva a belépési díjakat csak 25,15 és 10 kr tette.

Magyar Polgár 1873. VI 27, 3. old.

A Sétatér Egylet tett az idén is a sétatér csinosítására, ami kétségen kívül igen elismerésre méltó dolog. Most még csak egyre hívjuk fel a figyelmét, miáltal a közönség egy nagy calamitástól lenne megmentve: leg-alább naponta egyszer szükség van a fôsövény öntöztetésére. Valóságos porfelhôk közt járunk a város egyetlen sétahelyén, mintha valami afrikai sivatagból szakadt volna haza, annyira ellepi sétája közben a por.

Magyar Polgár 1875. VI. 17, 3 old.

Sétatér-barátainknak egy örvendetes hír. Simon Elek polgármester külföldi útjain is megemlékezvén a mi sétaterünk roppant hátrányáról, a porfellegrôl, egy napon a bécsi világkiállításon aranyérmet nyert öntözôgépet vett, s azt a sétatérnek ajándékozta. A gép nemsokára meg fog érkezni s azonnal használatba veszik. A sétáló közönségünknek Simon Elek úr ennél hasznosabb ajándékot nem hozhatott volna.

Magyar Polgár 1875. VII. 7, 3 old.

A sétatér megnyitása

Holnap, május 1-jén ünnepélyesen nyitják meg a helybeli dalegyletek közremûködésével.

A sétatéri nagy ünnep vasárnap fog tartani a sétatér egész területén, a legváltozatosabb programmal. A mulatság kezdetét veszi reggel 6 órakor és tart késô estig. Lesz csónakverseny, futóverseny, birkózási verseny, májusfa megmászása, léggolyó mutatványok, tûzijáték. Szóval a rendezôbizottság mindenrôl gondoskodott, hogy az ünnep minél pompásabban sikerüljön. Délelôtt Salamon János népzenekara mûködik, és délután a katonai zenekar egészen a mulatság befejezéséig.

Magyar Polgár 1876. VI. 17, 3 old.

Közzéteszi: Szakács János

Egy szaklapban érdekes statisztikát olvasok a székelyföldi gazdálkodás kerékkötôjérôl, a túlaprózódott birtokviszonyokról, a gazdák hiányos szakismereteirôl, a ráfizetéses gazdálkodásról. A felmérés akár egész Erdélyre kiterjesztve is érvényes, a gondok-bajok mindenhol hasonlóak. Elég csak puszta szemlélôként is kitekinteni a kocsiablakból, és szinte országszerte azonos kép fogad: nehéz megkülönböztetni a gazdanövényt a gyomtól, az egymást váltogató parcellák hozama kívülálló számára is elenyészôen alacsony.

A nyáron Ausztriát és Németországot végigutazva szinte drukkolva kerestem egy gyomos parcellát, egy elhanyagolt határrészt, annak bizonyosságaként, hogy azért ott sem fenékig tejföl a gazda élete, ott is sok az elégedetlen termelô a lassan, de biztosan csökkenô agrártámogatások miatt. Kerestem, de országutak, autópályák mellett nem találtam. Ha van is, olyan parcellák lehetnek, amelyeket kormányprogramok szerint pihentetnek egy-két évig, miközben a gazda megkapja rá a támogatást. A határ Európa-szerte megnyugtatja a szemet, mintegy sejtetve azt a harmóniát, ami civilizált országokban ember és természet között alakult ki.

Legyinthetne az ember, hogy az más világ, hozzánk képest akár más világrész is, akkora nagy a különbség felzárkózásunk útjában. A nyugati mezôgazdaságról kialakult idealisztikus kép ellenére ott is van kisparcella, vannak törpe birtokok, sok helyen igen tarka a határ, a nagy különbség azonban a föld megdolgozásában és annak hozamában van. A különbség az a profit, amibôl a nyugati gazda (igaz, jelentôs állami támogatással) megvásárolja teljes gépparkját, megtanulja a termesztési technológiákat, és a városi emberhez képest több munkával, de hasonló körülmények között él. Nem dolgozik a hazai gazdánál ô sem többet, de összehasonlíthatatlanul jobb eredményei vannak.

Az összehasonlítás a mezôgazdaság, az ipar, vagy a szolgáltatások semmilyen területén nem szerencsés. Nehezen hihetô, de igaz, hogy a ritka természeti szépségekkel rendelkezô Romániában a turizmus is egy fiaskó, amelynek bevételei mélyen alatta vannak a környezô országok hozamának. Ilyen összehasonlításban a falusi turizmus is esetleges, a reális lehetôségek töredékét tudja csak kihasználni. A mélyponton található gazdaság egy ördögi körben vergôdik, amelybôl a kitörô utak csak papíron, szép elképzelések formájában léteznek.

A mezôgazdaság gondjainál maradva, nehezen hihetô el, hogy az áhított 2007-es EU-csatlakozás elôtt három évvel lényegesen lefaragható az agrárágazat terén tapasztalható több évtizedes lemaradás. A mezôgazdasági fejezet rejtélyesen gyors lezárása azt sejteti, hogy a román tárgyalófél lemondott az ágazat gyors felzárkóztatási esélyeirôl, és a hazai agrárnépesség jövôje szempontjából rendkívüli káros kompromisszumokba ment bele. A részletekrôl alig tudni valamit, a Romániába látogató EU-szakértôk nyilatkozataiból azonban valószínûsíthetô, hogy a mezôgazdaság jövôbeni mozgástere minden eddiginél rosszabb lesz. Olyasmit mondanak, hogy a jövôben Románia borexportjával és biotermékekkel maradhat az EU piacán. Ez a mezôgazdaság két ágazata a sok közül, ami eleve kizárja azokat a kertészeti, növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokat, amelyek korszerûsítéssel jelentôs számú agrárnépességnek biztosíthatnának megélhetést. Könnyû egy kelet-európai országot például beskatulyázni biotermelésre, olyan körülmények között, amikor ez Nyugaton is viszonylag kis területen kivitelezhetô a magas munkaerôigény és a gyenge jövedelmezôség miatt.

A román kormány azonban bizonyítani akar, és az összes kelet-európai tárgyaló ország közül ô kötötte meg a legrosszabb kompromisszumokat a mindenáron való csatlakozás reményében. Mire az általa megkötött szerzôdések életbe lépnek, az ezt aláírók a parlament padjaiban kuksolnak majd ellenzéki honatyákként, és a leendô kormányoktól kérik számon egy-egy mezôgazdasági ágazat gyors és látványos csôdjét. Ami nagyon hamar be fog következni a tehéntej-, a disznóhús- és a marhahústermelésben, a szántóföldi növénytermesztés kiúttalanságairól nem is beszélve. A most látható gyomos, gondozatlan határ egyértelmû elôjele annak az idôszaknak, amikor többé sem a tehéntejét, sem disznóhúsát nem tudja majd eladni a gazda. De ez sem tíz évvel ezelôtt, sem most nem érdekli a mezôgazdasági minisztereket, akik bármilyen mezôgazdasági termékre korlátlan importengedélyeket írnak alá. A jobb sorsra érdemes falu egy olyan csatlakozás elôtt áll, amirôl még csak nem is sejti, hogy mi vár rá. Az élelmesebbje már Nyugaton szedi az epret, az almát. Könnyen megeshet, hogy ha néhány év múlva hazatér, szülôfalujában szintén holland, dán, vagy olasz agrárvállalkozónál dolgozhat majd. Nyilván éhbérért.

Makkay József

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Izsák Balázs, a marosszéki nemzeti tanács alelnöke tegnap kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentheti a közigazgatási bíróságon azokat a polgármestereket, akik megtagadják a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kérdésének megvitatását.

— Még nem állapítottuk meg, hogyan lépünk, ha a polgármesterek megtagadják, hogy az autonómiával kapcsolatos népszavazás kérdését a helyi tanács napirendjére tûzzék. Ebben az esetben elméletileg a közigazgatási bírósághoz fordulhatunk — mondta Izsák.

A marosszéki alelnök szerint az SZNT kezdeményezése tiszteletben tartja a törvényes elôírásokat (a 3/2000-es törvény 20. cikkelye szerint a közigazgatási-területi felosztás módosítását népszavazásnak kell megelôznie), és úgy véli, a felkért polgármesterek nem fogják megtagadni "ezt a demokratikus eljárást", azaz a helyi népszavazások kiírását. Izsák hozzátette, sok polgármester megígérte, hogy személyesen készíti el a helyi tanács elé kerülô határozattervezetet.

— Nem zavarjuk meg a választásokat, a népszavazással vártunk a helyhatósági választások utánig. Kértük, hogy Maros megyében szeptemberben rendezzék meg a referendumot, mivel álláspontunk szerint az autonómia kérésének az uniós tárgyalások lezárása, azaz az idei év vége elôtt kell megtörténnie — mondta Izsák Balázs. Hozzátette, az SZNT szerint nem igaz, hogy az autonómiáról, mint országos jelentôségû kérdésrôl csak az államfô dönthet.

A 102 Maros megyei közigazgatási egység közül 31 település polgármesterét kérték az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményez a térségbeli román civil társadalommal a Székelyföld autonómiájának kérdésérôl.

A gyergyószentmiklósi MPSZ tegnapi közleménye szerint a nyílt párbeszéd célja "a tisztázatlan kérdések megbeszélése, valamint a bizalmatlanság és a gyanakvás megszüntetése".

— Véleményünk szerint a Székelyföld autonómiája elônyös lenne mind a magyar, mind pedig a román lakosság számára, ezt a célt pedig csak közös akarattal lehet elérni — áll a közleményben.

Árus Zsolt, az MPSZ alelnöke elmondta: a Gyergyószentmiklós környéki románsággal nem lehet formális párbeszédet kezdeményezni, mivel a román közösséget képviselô szervezet nem létezik, ezért bárkit a gyergyószentmiklósi MPSZ székházába várnak, aki nyíltan és ôszintén kíván az autonómiáról beszélni.

Árus szerint a felhívásra valószínûleg csak egy-két román válaszol majd, de a kezdeményezés az elsô lépés "a gyanakvás meghaladására és annak elfogadására, hogy a jövô Európája a régiók Európája, tehát valós és legitim célkitûzés az, hogy a Székelyföld eurorégióvá váljon".

Románia elutasítja Ukrajnának azt a próbálkozását, hogy a Bisztroje-csatorna ügyében kész helyzet elé állítsa Bukarestet — fejtette ki Mircea Geoanã külügyminiszter.

A diplomácia vezetôje a Duna-deltában épülô, tengeri hajók által is járható ukrán Bisztroje-csatornával kapcsolatos román álláspontról — utalva a gôzerôvel épülô ukrán vízi útnak a napokban felavatott elsô szakaszára — felhívta a figyelmet: Románia mellett az Európai Bizottság, az amerikai külügyminisztérium, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa és Gerhard Schröder német kancellár egyaránt ellenezte ezt a lépést. Emlékeztetett arra is, hogy Bukarest számos diplomáciai lépést tett az építkezés megakadályozására, nemzetközi bizottság létrehozását kérte a csatornaépítés környezeti hatásainak felmérésére, egyoldalúan a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult.

Geoanã az európai viselkedésmódot kérte számon Kijeven. Egyrészt a környezetvédelemmel kapcsolatos európai jogrendre hivatkozva sürgette a probléma orvoslását, másrészt pedig kifejezte reményét, hogy a két ország párbeszédébôl eltûnnek majd "a diplomáciai és politikai kultúrában meglévô különbségek". Románia elutasítja, hogy szomszédja a csatornaépítéssel kész helyzet elé állítsa Bukarestet — hangsúlyozta.

Megállapította: Románia támogatta Ukrajna jogos törekvését, hogy közeledjék a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. — Hisszük, hogy Ukrajnának jogos helye van Európában, egész Európa érdekelt egy olyan demokratikus Ukrajna létében, amely elkötelezett a reformok iránt, valóban ragaszkodik az európai értékekhez, vagyis a politikai pluralizmushoz, a szólásszabadsághoz, a kisebbségek iránti toleranciához és a piacgazdasághoz — mutatott rá.

Bukarest a hét végén a NATO fôtitkárságának is felhívta a figyelmét: bár a Bisztroje-csatorna egyik része a román–ukrán határzónában van, az ukrán fél Bukaresttel való konzultálás nélkül végezte el a munkálatokat, nem készített környezeti hatástanulmányt, több nemzetközi szerzôdést lábbal tiport, s egyoldalú döntés alapján augusztus 26-án felavatta a vitatott csatorna elsô szakaszát.

A Duna-delta természetvédelmi övezete — amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1991-ben a világörökségé részévé nyilvánított — román és ukrán területre esik, mintegy kilencven hal- és háromszáz madárfajtának ad otthont, amelyek közül több ritkának vagy veszélyeztetettnek számít.

Az ukránok jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina-ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s ennek használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. Az új csatornát egy német társasággal építtetik 15 millió dollárért, s már augusztusban átúszott rajta az elsô ukrán hajó.

A Hamász palesztin szélsôséges szervezet tegnap annak a két francia túsznak a szabadon engedését követelte, akiket augusztus 20-án raboltak el Irakban.

Hamász érve az, hogy Párizs az iraki háború kapcsán "pozitív álláspontot" foglalt el, és ellenezte az amerikai fegyveres beavatkozást, emellett a palesztinok ügyében is "megértônek" mutatkozik. Szami Abu Zuhri Hamász-szóvivô úgy vélekedett, hogy a foglyok elengedése Franciaország támogató hozzáállását erôsíthetné, amely növelné Izrael és az Egyesült Államok elszigetelôdését.

Muktada asz-Szadr iraki síita hitszónok, a szövetséges erôk ellen küzdô síita felkelôk vezetôje szintén a két francia újságíró elengedésére szólította fel az emberrablókat. Szadr képviselôje embertelennek és erkölcstelennek nevezte elrablásukat, hozzátéve, hogy ez a tett gyalázatot hoz az iszlámra.

Mintegy 160 európai parlamenti képviselô írta alá azt a szocialista holland Thijs Berman által elôterjesztett petíciót, amely ugyancsak követeli a túszok elengedését. A dokumentum szerint ártatlan embereket tartanak fogva. Válságtanácskozásra ültek össze a francia kormány érintett tárcavezetôi Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök vezetésével. Az ülést azt követôen tartották, hogy Irakban két francia újságíró elrablói 24 órával meghosszabbították ultimátumukat — közölték párizsi kormányilletékesek.

Az emberrablók hétfô este újabb 24 órát adtak a francia kormánynak arra, hogy visszavonja azt a rendeletét, amely megtiltja a muzulmán lányoknak a vallási hovatartozásukat jelzô kendô viselését a francia iskolákban. Ha ezt Párizs nem teszi meg, kivégzik foglyaikat — közölték.

Nem sokkal a határidô kiterjesztése elôtt a két túsz arra kérte Chirac elnököt, hogy engedjen a követelésnek, s vonassa vissza a rendeletet. A katari székhelyû al-Dzsazíra televízió által sugárzott felvételen az egyik újságíró, Christian Chesnot azt mondta, hogy ha Párizs nem teljesíti a követelést, az Iraki Iszlám Hadsereg nevû szervezet végez velük. Társa, Georges Malbrunot a francia néphez fordult, felszólította, hogy életük védelmében az utcára vonulva követelje a rendelet visszavonását.

Szemérmetlen hazugságoknak nevezte Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök az ellene felhozott, háborús bûnökre vonatkozó vádakat hétfôn a volt Jugoszlávia területén elkövetett bûnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken, ahol perében megkezdôdött a védelem érveinek elôterjesztése.

A volt jugoszláv államfô saját maga látja el védelmét a törvényszéki eljárásban, amely sokak szerint a II. világháború utáni legnagyobb, háborús bûnökkel foglalkozó per, és az elsô, amelyben volt államfô áll nemzetközi bíróság elé. Milosevic mindazonáltal már magának a törvényszéknek a törvényességét is vitatja, a testület beállítottságát ezúttal ismételten szerbellenesnek minôsítette.

— Az ellenem felhozott vádak szemérmetlen hazugságok — szögezte le védôbeszédében Milosevic, aki öltönyben és a volt jugoszláv zászló színeivel díszített nyakkendôben jelent meg bírái elôtt. Mint mondta, a külföldön kialakult elképzelések a volt Jugoszláviában történtekrôl hamisak, valójában a nemzetközi közösség tettei segítették leginkább elô a volt balkáni állam szétesését. — Egy multikulturális, többvallású, sokféle etnikumú államot pusztítottak el — tette hozzá.

Milosevic — vádlóinak gyökeresen ellentmondva — önmagát mintegy béketeremtôként igyekezett beállítani, és úgy vélte, a szóban forgó fegyveres konfliktusokban a szerb nép önvédelmi harcot vívott a belsô lázadás és iszlám fegyveresek kívülrôl érkezô támadásai ellen. Külsô törekvésnek minôsítette, hogy Boszniában — állítása szerint iráni, szaúdi, libanoni, afgán, marokkói fegyveresek részvételével, részben amerikai fegyverekkel — iszlám államot hozzanak létre, Horvátországból pedig kiüldözzék a szerb kisebbséget. Németországot külön említette, mint amely éveken át Jugoszlávia lerombolására törekedett, és a Vatikánt is az erkölcsi hanyatlás vádjával illette.

A svájciak többsége támogatná, hogy országuk csatlakozzék a schengeni megállapodásokhoz — adta hírül tegnap a Neue Zürcher Zeitung címû svájci napilap.

A konzervatív újságban ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezettek 62 százaléka helyeselné, hogy a több mint 7 milliós lélekszámú Svájc csatlakozzék a schengeni megállapodásokhoz, és csak 12 százalékuk utasítja el ezt, míg 24 százalékuk nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.

A felmérés szerint a semleges és nem EU-tag Svájc német nyelvterületein a válaszadók 67, a rétorománt beszélôk 57, míg az olasz anyanyelvûek 48 százaléka támogatná a schengeni-dublini megállapodásokhoz történô csatlakozást, amely mindenekelôtt a közös külsô határok kialakítását, a belsô határellenôrzések megszüntetését és a fokozottabb rendôri együttmûködést célozza az európai országok között.

A Magyar Dolgozók Országos Szövetsége és az Új Baloldal Kolozs megyei szervezetei tanácskoztak hétfô este a közelgô ôszi parlamenti választásokra való felkészülésrôl. A jelenlévôk egyetértettek abban, hogy a választás tisztasága elképzelhetetlen jól megszervezett elôválasztások nélkül. A két szervezet azt szorgalmazza a megyei RMDSZ-tôl, hogy a Kolozs megyei magyarság legalább 10 százalékának részvételével szervezzenek körzeti elôválasztásokat, ahol megszavazzák az elektorokat. A végleges parlamenti és szenátusi lista elfogadása az így megválasztott elektorok felelôssége lesz.

Információink szerint a tanácskozáson részt vevôk szenátusi listavezetôként Eckstein-Kovács Pétert, az RMDSZ államfôjelöltjét szeretnék, a képviselôi lista vezetôjeként pedig Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét valószínûsítik. A bejutó második helyért kemény küzdelem ígérkezik Vekov Károly, Máté András és Mátis Jenô között. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy a szenátusi listán aligha lesz Ecksteinnak vetélytársa, aki "hivatalból" is megérdemli a listavezetôi státust, ha ô lesz az RMDSZ országos államelnökjelöltje.

A tavalyi 571-es adótörvény alapján módosították a helyi adókat és illetékeket Désen. Mint azt Balogh Zoltán helyi tanácsostól megtudtuk, a városi tanács határozata értelmében az EMKE-ház eddigi évi 4 millió lejes adója 2005-ben 8 millió lej lesz. Az RMDSZ-es tanácsosok évi 6 %-ot javasoltak, de kollégáik leszavazták ôket.

— A román kollégák szavazata alapján növeltük azon bel- és külterületû földek évi adóját, amelyeket nem építkezésekre használnak: például a kertek esetében B zónában (II. zóna) az évenkénti 14 lejes négyzetméterenkénti árról 56 lejre (!). A nagy-romániás tanácsosok javaslatára ugyanakkor 20 százalékkal növeltük az utcai árusok által fizetendô helypénzt — tájékoztatott Balogh Zoltán. Megszavazták ugyanakkor a helyi tanács által mûködtetett sportlétesítmények használati díját is. A strandhasználat felnôttek részére 30 ezer lej/nap, gyerekek, tanulók, egyetemisták részére 15 ezer lej.

(ke)

Újból külföldön turnézik a szamosújvári Téka Alapítvány népszerû Kaláka táncegyüttese. A Kis Szamos menti fiatalok hét végén Olaszországban léptek fel, nagy sikerrel. A tíznapos körút egyik állomása Bergamo volt. Tíz pár táncos utazott olasz földre, az együttest elkísérte a Sóvirág népi zenekar is. A Kaláka mûsorán széki táncot szerepeltek, Póka Enikô, Nlarha Tibor, Székely Melinda és Szilágyi Bertalan koreográfiájában.

E. Cs.

49 évre bérelné ki a futballpályát a focicsapatot támogató cég, amely a Szamosújvári Városi Tanács legutóbbi ülésén vázolta ezzel kapcsolatos elképzeléseit, terveit. Eszerint Arges-bôl érkezne edzô a csapathoz, amelyet igyekeznének a B ligába bejuttatni. A tanács késôbb dönt a kérdésben, tudtuk meg Török Bálint alpolgármestertôl.

Megalakult az a háromtagú bizottság, amely az állami tulajdonban lévô épületek sorsáról hivatott dönteni, Szamosújváron akad ugyanis néhány olyan ingatlan, amelynek ügye még nem rendezôdött, és az 550-es törvény értelmében egyelôre nem sikerült eladni ezeket az üzlethelyiségeket. Mint arról az alpolgármester tájékoztatott, csupán két-három ingatlanról van szó. A bizottság tagjai Kulcsár István (RMDSZ), Barbos Vasile (NLP) és Sonca Teodor (SZDP).

Költségvetés-kiegészítésként 400 millió lej rendeltetése felôl döntöttek a városatyák. Ebbôl 250 milliót a hét végére tervezett városnapokra szántak, 50 milliót a város történelmi múzeumának régóta esedékes befedésére osztottak le, 100 millió lejt pedig az Ana Ipãtescu Líceumnak a kormányprogram keretében felépült sporttermének felszerelésére fordítanak.

A szamosújvári tanácsosok úgy döntöttek, 300 millió lejt kivonnak az idôközben megfeneklett ANL-lakás-programra szánt alapból, és azt a helyi közvilágítás minôségének javítására fordítják. Eddig két cég jelezte együttmûködési szándékát, a jelek szerint a dési vállakozó ajánlata kedvezôbb (800 ezer lej egy villanyégô cseréjére), ám a városi tanács annak lehetôségét fontolgatja, hogy önerôbôl oldja meg a problémát. Török Bálint elmondta, a város megvásárolná az izzókat, alkalmaznának egy engedéllyel rendelkezô villanyszerelôt, így bizonyára gazdaságosabban járhatnának el, ez esetben a gondot viszont a munka elvégzéséhez szükséges speciális gépek hiánya jelentené.

K. E.

A tordai Cheii utcai szeméttelep bezárása, a közszállítás megdrágulása, a teherforgalom hátrányai kerültek napirendre a városi tanács augusztusi ülésén. Tárgyaltak ugyanakkor két használatlanul álló épület ügyében, az egykori Tineretului mozi és a polgármesteri hivatal mellett hosszú évek óta befejezetlenül álló kultúrház sorsáról.

A tordai helyi tanács múlt heti ülésén elhalasztotta a döntést a városban lévô két nagy, használatlan épület, a Keresztes negyedben lévô egykori mozi és a fôteret "ékesítô", több mint huszonöt éve megkezdett, ám befejezetlen kultúrotthon ügyét. A Keresztes negyedi egykori Tineretului mozi kapcsán a helyi hatóságok tárgyalásokat folytatnak majd a mûvelôdési minisztériummal, támogatást igényelve az épület rehabilitációjához. A tervek szerint az épület kultúrotthonként fog mûködni, de a moziterem helyreállíttatásáról és mûködtetésérôl sem feledkeznek meg majd.

Sorin Sãvean alpolgármester elmondta, elhalasztódott a tanács egy korábbi döntése, miszerint az épülô kultúrotthont átadják az igazságügyminisztériumnak. Ennek kiváltó oka: ne ismétlôdjön meg az az eset, hogy átadás után az épület mégis befejezetlenül maradjon. Torda nem idegen az ilyen esetektôl, ugyanis a város körforgalmi csomópontjánál lévô tíz-emeletes tömbház, miután egykoron átadták a minisztériumnak, még ma is félkész állapotban van. Az épületcsoportban több lakás befejezetlen, ablakok, vakolat, sôt egész falak hiányoznak. Sajnos a felelôs minisztérium túl késôn — az épület ingyenes átadása után — jött rá arra, hogy nincs elegendô pénz a munkálatok elvégzésére. Az épület egy része már több éve üresen áll, hiszen a szükséges munkálatok, befektetések nélkül használhatatlan. E kellemetlen, elhagyatottnak tûnô, fôút mentén lévô tömbházrész nagy mértékben rontja a város arculatát.

Az imidzs-rombolásnál maradva, a Cheii utcai törvénytelenül mûködô szeméttelep sorsa sem hagyható figyelmen kívül. A szeméttelep felszámolásához szükséges befektetés mintegy ötven millió lej, és huszonkét hónap leforgása alatt valósulna meg. A helyi tanács eldöntötte, a felszámolást követôen, még harminc évig tartják felügyelet és megfigyelés alatt az egykori szemétlerakatot. A beruházás helyi alapok mellett állami pénzeket is igénybe vesz. A Cheii utcai szeméttelep nem felel meg a törvény elôírásainak, sem a környezetvédelmi szabványoknak, így nem kaphat mûködési engedélyt. A bekerítetlen, fedetlen, semmiféle speciális berendezéssel el nem látott, sôt instabil területen lévô szeméttelep már több éve valóságos életveszélyt jelent a környék lakóinak.

A General Drãgãlina, egykori Oltului utca lakosai már egy hónapja óvást nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz. Az emberek a házaikat féltik, amelyeket a rossz út és a túl nagy sebességgel közlekedô nehéz jármûvek miatt az összeomlás fenyeget. A repedezett falak, a süllyedô házak, a leesett vakolat, az állandóan rezgô ablaküvegek, a zaj, por és benzingôz biztos indítékok a sürgôs be-avatkozásra, ám a helyi hatóságok a benyújtott óvásra mai napig sem adtak választ. A tanácsülésen a General Drãgãlina utcai gondok végre napirendre kerültek, a tanácsosok meg-ígérték, hogy terepszemlét végeznek, megvizsgálják az ügyet, és megoldást keresnek.

Ladányi Emese Kinga

A Hunyad megyei Bácsiban 1994 óta minden nyáron Anyanyelvápoló Szórványtáborba érkeznek gyermekek a Református Parókiára, az idén 11. alkalommal. A vajdahunyadi Kun Humanitárius Társaság közremûködésével és alapítványok támogatásával vált lehetôvé az idén is a táboroztatás. Idén három, egyhetes turnus volt. Július második felében két csoportot fogadtunk Vajdahunyadról, mintegy 30 gyermek részvételével. Augusztus 9–16. között 12 moldvai csángó gyermek érkezett Külsôrekecsénybôl, Szász Csilla pedagógus kíséretében.

Saját belsô programunkat igyekeztünk az idén is minél színesebbé tenni minden csoport számára, attól függôen, hogy honnan érkeztek, és milyen összetételû volt a csoport. Minden alkalommal a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az anyanyelvápolás ne kimondottan tanításszerû legyen, hanem vonzó, játékos formában vezetjük le, sok olyan tevékenységen keresztül, ami a gyermekeknek valóban élményt jelent. Kirándulásokon vettünk részt, versenyeket szerveztünk, strandra jártunk, bábjátékot, diavetítést, gyermekeknek való TV-mûsort, népdaltanulást, faragást, kézügyességi tevékenységeket, focizást tûztünk a programunkba, ezek közül a gyermekek szabadon választhatnak. Úgy próbáltuk összehangolni az anyanyelvápolást a helyhez illô vallásos neveléssel, hogy a vasárnapi záróünnepélyen a gyülekezeti tagok elôtt a gyermekek méltóképpen szerepeljenek.

Ebben az esztendôben legfontosabb támogatóink a Communitas Alapítvány, a Hunyad megyei RMDSZ, az Illyés Alapítvány volt. A csángó gyermekek táboroztatását teljes egészében az NKÖM fedezte. Kisebb támogatást adott egy vajdahunyadi vállalkozó, valamint két református egyházközség: Vajdahunyad és Kolozsvár-Hidelve.

Nagy örömünkre szolgálna a jövôre nézve, ha az alapítványi támogatások a táboroztatás idejére megérkeznének. Igen nagy gond a külön utánajárás, valamint a kölcsönök megszerzése, amelyeket még augusztus végéig sem tudtunk teljese egészében visszaszolgáltatni.

Szeretnénk ezeket az áldásos alkalmakat Isten segítségével folytatni. A táboroztatás Kun Árpád lelkipásztor szervezte, és Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónô vezette.

Kun Árpád

A rendôrség azonosította és ôrizetbe vette az augusztus 26-i gyilkossági kísérlet alapos gyanúsítottját, az 51 éves Gáspár Mártont. A férfi egy veszekedés során több kalapácsütést mért felesége, a 45 esztendôs Gáspár Mária fejére. A nôt fejsérüléssel, agyrázkódással és csonttöréssel kezelik, sérülései életveszélyesek voltak. A gyanúsított eltávozott a tett színhelyérôl, a rendôrség szombatról vasárnapra, augusztus 28-ról 29-re virradóra fogta el.

Agyonnyomta a traktor
Végzetesnek bizonyult a figyelmetlenség egy hétfôi baleset során: egy férfi meghalt, egyet pedig súlyos sérüléssel kórházban kezelnek. A két férfi kaszálni indult a traktorral, Katona (Cãtina) község térségébe értek, és már közel voltak a célterülethez. Egy dombon rosszul manôverezett a traktor vezetôje, a 42 éves I. Dan, a jármû megcsúszott, és az árokba fordult. A baleset következményeként Dan szörnyethalt, utasa, G. Dãrmãcus pedig kómában van.

Három gépkocsi karambolozott
Nem tartotta be a szabályokat, a villanyrendôr tilos jelzésén haladt át a 45 esztendôs Florea Marcu vezette Mercedes szállítójármû, és két másik gépkocsival ütközött. A hétfôi baleset az 1918. December 1. és a Garibaldi utca keresztezôdésénél történt, a Mercedes belerohant egy szabályosan közlekedô Opelbe, az pedig nekiment egy Volkswagennek. Mindhárom gépkocsi megsérült, emberéletben nem esett kár, a sofôrök könnyebb sérülést szenvedtek.

(póka)

A kormány szorgalmazni fogja, hogy a szeptember elseje után, az idei búzából sütött kenyér ára a jelenleginél alacsonyabb legyen, tekintettel az idei kitûnô búzatermésre, jelentette ki kedden Adrian Nãstase miniszterelnök.

A kormányfô elmondta, természetes, hogy csökkenjen a kenyér ára, mivel a sütôipari termékek összetételének 70 százalékát jelentô búza ára is a kilogrammonkénti 6-7 ezer lejrôl 4000 lejre csökkent.

A miniszterelnök tegnap részt vett egy mezôgazdasági témájú szemináriumon, amelyen ismertette a kormány vonatkozó programjait. A tervek között szerepel az egyértelmû biztosítási rendszer kidolgozása a mezôgazdaságban, középkapacitású gabonasilók építése a mezôgazdasági egyesületeknek, valamint a mezôgazdasági gépek vásárlására nyújtott állami támogatási rendszer átgondolása.

A Transilvania Bank augusztus 27-én lezárta azt a várakozási idôt, amely alatt, a részvényesek július elsejei közgyûlési határozata értelmében, nyilvános részvényeladási akcióra lehetett feliratkozni. Az eredmény: 3 397 346 eladásra felkínált részvény, 6000 lej/részvény árban; 32 867 315 igényelt részvény, 3 397 346 eladott részvény; 967,44%-os túljegyzési mutató. A Transilvania Bank összbevétele 20 384,076 millió lej volt.

Romániában a külföldi tôkebefektetések 20 százalékkal meghaladták a belföldieket az elmúlt 14 évben — derült ki a kereskedelmi regisztrációs hivatal (ONRC) nyilvántartásaiból.

A 2004 június és 1991 január közötti idôszakban a külföldiek 11,182 milliárd dollárt fektettek be — ennek 64 százaléka, 7,2 milliárd ment az iparba —, a belföldiek 9 milliárdot.

Az idei elsô évnegyedben a külföldi tôkebeáramlás 63,7 millió dollár volt, 60 százalékkal több az egy évvel korábbinál, és kissé nagyobb, mint a belföldi befektetés.

Az ONRC adatai szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok a legfôbb befektetô Romániában. Ezen belül az elsô Hollandia 1,90 milliárd dollárral, majd Franciaország, 1,33 milliárddal és Németország 947 millióval. Az Egyesült Államok vállalatai 834,8 millió dollárt fektettek be az elmúlt 14 évben.

A kormány az infláció mérséklése érdekében az állami költségvetés hiányának idei évi erôteljes csökkentését határozta el. Az új céldeficit a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 1,64 százaléka.

Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter közlése szerint a gyorsabb növekedés és az állami bevételek erôteljesebb növekedése révén a nemzeti termék 2,1 százalékában meghatározott hiányt újabban a GDP 1,64 százalékára kívánják leszorítani.

Az idén a pénzügyminiszter szerint 6,5 százalékos növekedés várható szemben a korábban tervezett 5,5 százalékkal. A gyorsabb növekedés révén keletkezô költségvetési többletbevétel 21 billió lejre, vagyis a GDP 1 százalékára tehetô. A kormány a többletbevételnek csak alig több mint felét kívánja elkölteni, a többit a hiány mérséklésére fordítják.

A kormány az európai uniós csatlakozás érdekében fokozatosan mérsékelni szeretné az inflációt, mégpedig az idén vállalt 9 százalékra a múlt évi 14,1 százalékról. Jövôre 6-7 százalékra akarják visszafogni az árdrágulási tempót, 2008-ra pedig a 2 százalékos szintre szorítanák azt le.

A Román Nemzeti Bank (BNR) fél százalékponttal 18,75 százalékra csökkentette alapkamatát, az infláció lassulásával és a kereskedelmi és a folyómérleghiány csökkenésével indokolva a döntést.

Hasonló indokkal június óta ez a negyedik enyhítés, 21,25 százalékról indulva. Hétfôn azt is hozzátették, hogy a bank folytatja óvatos, mérsékelt pénzügypolitikáját.

Lagutóbbi adat szerint júliusban a vártnál nagyobb volt a fogyasztóiár-infláció Romániában, 1,3 százalékos egy hónapra és 12,1 százalékos tizenkét hónapra a júniusi 12,0 százalék után, de a BNR úgy véli, hogy a decemberre jósolt 9 százalékos tizenkét havi cél elérhetô. Tavaly decemberben 14,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció, három évvel ezelôtt 40 százalék közelében járt. Jövô év végére 6 százalék a bank célszáma. A folyómérleg hiánya 1,62 milliárd euró volt az elsô félév végén, a tavalyi elsô félév végi 1,29 milliárd euróhoz képest.

Mircea Dusa Hargita megyei prefektus a Konzultatív Bizottság hétfôi ülésén intézkedéseket javasolt a mértéktelen erdôirtás korlátozására.

Dusa felhívást intézett a megye polgármestereihez, járuljanak hozzá egy közös stratégia kidolgozásához a mértéktelen erdôirtás megfékezése érdekében, és ezzel kapcsolatban szeptember 15-ig fogalmazzák meg álláspontjukat.

— Az erdôvágást csak tisztító és gondozó célzattal kellene végezni, és nagyon fontos, hogy az erdôk óvását szem elôtt tartsuk — mondta a prefektus.

Dusa figyelmeztetett, hogy a nagyarányú erdôirtás katasztrofális árvizekhez vezethet, tekintettel arra, hogy Hargita megyében több, 30 foknál meredekebb hegyoldalt letaroltak.

A prefektus kérte a polgármestereket, hogy többé ne vágjanak ki fákat "a különbözô ünnepségek és fesztiválok finanszírozására, erre találjanak más megoldásokat". A Hargita megyei polgármesterek elemzik a prefektus javaslatát, és ha elfogadják, megyei szintû moratóriumot írnak alá az erdôirtás korlátozására.

A francia pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy 2 százalékra csökkent egy vállalati adófajtát a jelenlegi 3 százalékról. Az adócsökkentés 300–350 millió euró megtakarítást jelentene a vállalatoknak, és e réven a cégek teljes nyereségadó-terhe 35,4 százalékra csökkenne.

Az Európai Unióban a bôvítés elôtt vita bontakozott ki arról, hogy a társasági adó csökkentésére kényszeríti a jelenlegi EU-tagokat a csatlakozó közép- és kelet-európai országok alacsony adószintje.

A tíz új tagországban a társasági adó átlaga 21 százalék, míg az Európai Unióban 29,36 százalék, és a versenyképesség adócsökkentéssel való védelme komoly aggályok forrása az EU-tagállamokban. Az adócsökkentési versenytôl leginkább Franciaország és Németország tart, mert ingatag a pénzügyi helyzetük, államháztartási hiányuk krónikusan meghaladja az euróövezeti korlátot, a GDP 3 százalékát.

Ugyanakkor a társasági adó világszerte folyamatosan csökken, a KPMG tavaszi, 69 országban végzett éves felmérése szerint. Az európai uniós tagállamok kismértékben, a közösséghez csatlakozók nagyobb léptékben mérsékelték 2004-ben a vállalati nyereségadót.

Magyarország 18-ról 16 százalékra leszállított adókulcsával Írország után a második legalacsonyabb adószintet tudhatja a magáénak az OECD-ben.

A KPMG felmérése szerint az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Lengyelországban volt a legnagyobb mértékû a csökkentés: 27 százalékról 19 százalékra módosult a vállalati adó. Szlovákiában 25 százalékról 19 százalékra, Csehországban 31 százalékról 28 százalékra, Magyar- országon 18 százalékról 16 százalékra szállították le a társasági adót.

A jövôbeni uniós csatlakozásban reménykedô Ukrajna jelentôsen leszállította a társasági adó szintjét, 30 százalékról 25 százalékra. A környezô államok közül nem változott az adó mértéke Romániában, ahol 25 százalék maradt, Oroszországban, ahol 24 százalékon áll, illetve Horvátországban 20 százalékos szinttel.

Az Európai Unió tagállamainak átlagos adószintje 29,85 százalékról 29,36 százalékra csökkent egy év alatt, míg az OECD-átlag a 2003-as 29,9 százalékról 28,99 százalékra esett 2004-re.

Az uniós tagállamok közül Portugália csökkentette legnagyobb mértékben, 33 százalékról 27,5 százalékra a társasági adót. Németország a 39,58 százalékos adószintet 38,29 százalékra módosította 2004-re. Olaszországban 37,25 százalékos társasági adót kell fizetni a tavalyi 38,25 százalékkal szemben. Írország tavaly 12,5 százalékos mértékre leszállított adókulcsa — ami az idén sem változott — továbbra is a legalacsonyabb társaságiadó-kulcs az OECD-államok között.

Ausztriában már döntöttek a társasági adó 2005-ös csökkentésérôl: a jelenlegi 34 százalékos adókulcs 25 százalékra mérséklôdik.

Sajtóhirdetések útján keresik az amerikai Centurymarc LLC társaság képviselôit, akik 2002-ben 200 millió eurós beruházást ígértek az aradi hôközpont felújítására, egy, a polgármesteri hivatallal aláírt társulási szerzôdés alapján, miután a helyi vezetésnek az utóbbi hónapokban nem sikerült kapcsolatba lépnie a cég Colorado állambeli címeivel.

Miután a Centurymarc képviselôi egyetlen szerzôdéses határidôt sem tartottak be a beruházás elkezdésére, a polgármesteri hivatal megpróbált kapcsolatba lépni a társasággal a szerzôdés felbontása érdekében, de a cég által megadott postai címekrôl rendre visszajöttek a küldemények.

— Megpróbáltuk interneten és telefonon is elérni ôket, de hiába. Mintha egy fantomcégrôl lenne szó. Megpróbáljuk apróhirdetés útján felvenni a kapcsolatot a céggel, és ha nem jutunk eredményre, egyoldalúan felbontjuk a szerzôdést — nyilatkozta Gheorghe Falcã polgármester.

A 2002-ben aláírt szerzôdés értelmében a megállapodások lemondása csak közös megállapodás, vagy a felek egyikének csôdhelyzete esetében lehetséges.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 977 lej, 1 USD = 33 900, 1 magyar forint = 165 lej.

Az oldalt szerkesztette: Tibori Szabó Zoltán

Eladó új, kromozott, személygépkocsira hátsó csomagtartó; Sanyo vagy Samsung videó, keveset használt, kitûnô mûködô állapotban, nagyon olcsón; bogárhátú Volkswagen autó motoralkatrészek, karosszéria részek; különbözô antik könyvek, szótárak, mûszaki könyvek. Telefon: 0264/546-028. (0015)

Útitársat keresek szeptember 5-re Budapestig, majd 6-ra tovább Stuttgartba. Jelentkezni telefonon: 0721-838228. (0028)

Kegyelettel és szeretettel emlékezünk drága édesanyánkra,
özv. PIKÉTHY ÁRPÁDNÉRA (BÖSKE).
halálának 4. évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. LEÁNYAI, BETTY ÉS KUKI. (0003)

Szokásos heti sajtótájékoztatóján érthetô módon elégedetten nyilatkozott a CFR-Ecomax klub vezetôsége, a címvédô Dinamó elleni szenzációs sikert követôen. A gyôzelemért a játékosoknak összesen 732 millió lejnyi prémiumot osztanak szét, a pénzt ma kapják meg a focisták, akik hétfôn és kedden szabadnaposak voltak, s akik a táblázat 3. helyére röpítették a vasutascsapatot.

— Örvendünk a sikernek, de vissza kell szálnunk a földre az örömmámorból — nyilatkozta Iuliu Muresan klubelnök, aki azt is elmondta, hogy 8831 jegyet értékesítettek a vasárnapi mérkôzésre, ami 759,5 millió lejes bevételt jelent. A nézôk száma viszont valószínûleg meghaladta a 10 ezret, vagyis továbbra sem kapták meg az ellenszert a jegyhamisításra.

Pászkány Árpád fôtámogató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a lelátók nem nagyobbak, hiszen egy-egy ilyen mérkôzésre minden bizonnyal 20–25 000 nézô is kilátogatna, még az "átlagos" mérkôzésekre is mintegy 15 ezren lennének kíváncsiak, miközben a CFR jelenlegi stadionjára legtöbb 10 ezer nézô fér be, ha az zsúfolásig megtelik. A vasárnapi mérkôzésen például már másfél órával a mérkôzés elôtt teltház volt — mondta, kifejezve reményét, hogy a helyi hatóságok segítségével sikerül majd kibôvíteni a lelátókat.

A csapat, amely két év alatt a C-osztályból az A-osztály 3. helyére lépett elôre, bebizonyította, hogy megérdemli a támogatást. Ráadásul jelenleg a legjobb támadással büszkélkedhet — 11 gól —, miközben a góllövôlistát Anca vezeti 5 találattal. A cél azonban az eddigi kiváló szereplés ellenére nem változott: az továbbra is csak a bentmaradás.

Az együttesre a következô fordulóban újabb nehéz kiszállás vár, hiszen a következô fordulóban — a vb-selejtezôk miatti szünetet követôen csak szeptember 11-én — Krajovára látogat, s a szebb napokat is megért krajovai, a táblázaton kullogó egyetemisták minden bizonnyal foggal-körömmel fognak majd harcolni a gyôzelemért. A CFR-Ecomax mindenesetre szeretné elhozni mind a 3 pontot.

A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az említett szünet alatt az elôzetes tervekkel ellentétben nem látogat Kolozsvárra barátságos mérkôzésre az Újpest, a Honvéd vagy a Ferencváros, ugyanis a magyar élvonal mégsem szünetel a magyar válogatott fellépése ellenére.

Balázs Bence

• Több napra elosztva rajtolt a spanyol bajnokság, a Primera Division is. Az FC Barcelona magabiztos, kétgólos gyôzelmet aratott a Racing Santander otthonában, idegenben aratott sikert a Real Madrid is (a gyôzelmet jelentô gólt Ronaldo lôtte), de a címvédô és pénteken az Európai Szuperkupát is elhódító Valencia is nyert.

Eredmények: Racing Santander–FC Barcelona 0–2, Real Mallorca–Real Madrid 0–1, Osasuna–Athletic Bilbao 1–1, Real Sociedad–Levante 1–1, Real Zaragoza–Getafe 3–1, FC Sevilla–Albacete 1–0, Espanyol Barcelona–Deportivo La Coruña 1–1, Atlético Madrid–Málaga 2–0, Numancia–Real Betis Sevilla 1–1 és Valencia–Villarreal 2–1.

• A szombaton a Blackburn Rovers otthonában döntetlent játszó Manchester United hétfôn is csak egy ponttal lett gazdagabb, miután hazai pályán nem bírt az Evertonnal az angol Premier League-ben. A mostani gólnélküli döntetlennel Sir Alex Ferguson együttese már négy fordulót követôen jelentôs hátrányba került a címvédô és jelenleg is listavezetô Arsenallal szemben. Az eddig százszázalékos londoniak hét ponttal elôzik meg a Manchester Unitedet.

Eredmények: Manchester United–Everton 0–0 és Portsmouth–Fulham 4–3. Az élcsoport: 1. Arsenal 12 pont (16–5), 2. Chelsea 12 (6–1), 3. Bolton Wanderers 9, 4. Tottenham Hotspur 8, 5. Middlesbrough 7 (9–8), 6. Aston Villa 7 (7–6), 7. Everton 7 (6–6).

(pja)

Az athéni nyári játékokat megelôzô idôszak — elsôsorban az építkezések vontatottságából adódó — problémáit követôen az olimpia rajtjára a siker érdekében egységbe forrtak a görögök, a zárás után azonban máris kezdenek kiújulni az ellentétek. A krétai Iraklió 28 ezres stadionjának a bejáratát a városvezetés utasítására buldózerrel torlaszolták el, hogy megakadályozzák a létesítménybe telepített mûszaki, informatikai és orvosi felszerelések elszállítását. "A szervezôbizottság nem viheti el az eszközöket, mert azokat a görög adófizetôk pénzébôl vásárolta, ráadásul szükségesek az aréna további mûködéséhez" — mondta a polgármesteri hivatal egyik elöljárója.

Temesvár adott otthont az év második, egyben utolsó nemzetközi gyerekversenyének (12 év alatti korosztály), amelyet az Európai Teniszszövetség (European Tenis Association, ETA) felvett a hivatalos programjába. A vetélkedô nemzetköziségét, sajnos, csak két moldovai versenyzô biztosította, más külföldi nem tisztelte meg a meghívást.

Kolozsvár a fiúk versenyében volt érdekelt, a két sportoló közül Victor Nechita (Kolozsvári U) már az elsô körben elvérzett, Andrei Lupan (Temesvári Teniszklub) háromjátszmás mérkôzésen búcsúztatta. A másik kolozsvári teniszezô, Ciprian Porumb jr. (Kolozsvári Teniszklub) teljesítette az elsô kiemelthez fûzôdô elvárásokat, és megnyerte a versenyt. A döntôt leszámítva minden ellenfelét kétszettes sima mérkôzéseken búcsúztatta, a fináléban a második kiemelt Alexandru Ghilea (Piatra Neamt-i Tenisz Star) ellen 4:6, 6:2, 6:2 arányban nyert. Porumb ezúttal párosban is az elsô helyen végzett, Silviu Mistreanu (Jászvásári Unirea) oldalán nem talált legyôzôre Temesvárott.

Ciprian edzôi szerint tanítványuk év végéig a 11–12 évesek között az elsô helyen végez a rangsorban.

Eredményeinek köszönhetôen a Teniszklub fiatal teniszezôjét beválogatták Románia csapatába, amely ezen a héten nagyon erôs országok közti versenyen vesz részt Olaszországban, Brescia városában. A küldöttség hétfôn indult el.

Hazatérés után Ciprian Porumb jr. Brassóban szerepel a korosztályos Masters versenyen, amelyre az országos bajnokság elsô nyolc helyezettjét hívták meg.

(pja)

Nôi világranglista
A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Justine Henin-Hardenne (belga) 4950 pont, 2. (2.) Amelie Mauresmo (francia) 4491, 3. (3.) Anasztaszja Miszkina (orosz) 4247, 4. (4.) Lindsay Davenport (amerikai) 4009, 5. (5.) Clijsters (belga) 3565, 6. (6.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 2896, 7. (7.) Sarapova (orosz) 2462, 8. (8.) Jennifer Capriati (amerikai) 2414, 9. (9.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 2090,25, 10. (10.) Vera Zvonarjova (orosz) 2090, ..., 63. (61.) Kapros Anikó 579,75, 64. (62.) Mandula Petra 578.

Férfi világranglisták
Az idei eredményeket rögzítô ATP Race élcsoportja: 1. (1.) Roger Federer (svájci) 887 pont, 2. (2.) Andy Roddick (amerikai) 597, 3. (3.) Guillermo Coria (argentin) 480, 4. (5.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 471, 5. (4.) Carlos Moyá (spanyol) 469, 6. (6.) Gaston Gaudio (argentin) 376, 7. (7.) Tim Henman (brit) 342, 8. (8.) Marat Szafin (orosz) 316, 9. (9.) Andre Agassi (amerikai) 298, 10. (10.) Sebastien Grosjean (francia) 267, ..., 25. (24.) Andrei Pavel 170, ..., 77. (76.) Victor Hãnescu 69.

Hagyományos világranglista: 1. (1.) Federer 5910 pont, 2. (2.) Roddick 4520, 3. (3.) Coria 3070, 4. (4.) Moyá 2745, 5. (5.) Hewitt 2605, 6. (6.) Henman 2380, 7. (7.) Agassi 2340, 8. (8.) Juan Carlos Ferrero (spanyol) 2280, 9. (9.) David Nalbandian (aregntin) 1990, 10. (10.) Gaudio 1955, ... 18. (17.) Pavel 1310, ..., 86. (86.) Hãnescu 475.

US Open
A fôtábla mérkôzéseivel megkezdôdött az év utolsó Grand Slam versenye, az amerikai nyílt teniszbajnokság.

Kapros Anikó már az elsô fordulóban kiesett az amerikai nyílt teniszbajnokságon, a US Openen. A magyar kiválóság a nyitókörben Vera Ducsevinával került szembe, és csak négy játékot nyert az orosz riválisával szemben.

A 128-as fôtáblára alanyi jogon még Mandula Petra és Czink Melinda került fel. Mandulára óriási feladat vár, hiszen Venus Williams ellen kezd, míg Czink olasz ellenfelet kapott Maria Elena Camerin személyében.

Jól rajtolt Andrei Pavel, a 16. kiemelt román teniszezô négyjátszmás, szoros küzdelemben múlta felül a finn Jarkko Nieminent. Várhatóan nehéz dolga lesz Victor Hãnescunak is, aki a 15. kiemelt thaiföldi Paradorn Srichaphan ellen lép pályára.

A legjobbak közül búcsúzott a hazai közönség elôtt szereplô Todd Martin (a sztár a mérkôzés után bejelentette visszavonulását).

Érdekesebb eredmények az elsô fordulóból (a 64 közé jutásért):

Nôi egyes: Mauresmo (francia, 2.)–Irvin (amerikai) 6:4, 6:2; Szugijama (japán, 12.)–Ashley (amerikai) 7:5, 6:2; Schiavone (olasz, 16.)–Koukalová (cseh) 6:1, 6:3; Zvonarjova (orosz, 10.)–Nagyová (szlovák) 6:1, 6:1; Molik (ausztrál, 17.)–Cohen-Aloro (francia) 6:0, 6:2; Kosztanics (horvát)–Sprem (horvát, 18.) 6:3, 2:6, 6:4; Zuluaga (kolumbiai, 23.)–Casanova (svájci) 6:3, 6:4; Ducsevina (orosz)–Kapros Anikó 6:1, 6:3; Schnyder (svájci, 15.)–Vinci (olasz) 7:6 (3), 6:0; Serena Williams (amerikai, 3.)–Kleinová (cseh) 6:1, 6:3; Bartoli (francia)–Shaughnessy (amerikai, 32.) 6:4, 6:4; Gyementyjeva (orosz, 6.)–Szafina (orosz) 2:6, 6:1, 6:2; Capriati (amerikai, 8.)–Chladková (cseh) 2:6, 6:1, 6:2; Maleeva (bolgár, 22.)–Pennetta (olasz) 2:6, 6:4, 6:4; Golovin (francia, 30.)–Anca Barna (német) 6:2, 6:4.

Férfi egyes:

Federer (svájci, 1.)–Costa (spanyol) 7:5, 6:2, 6:4; Moyá (spanyol, 3.)–Baker (amerikai) 6:7 (6), 6:4, 6:4, 6:2; Novak (cseh, 25.)–Stepanek (cseh) 7:5, 6:1, 6:3; Kiefer (német, 19.)–Mahut (francia) 6:3, 7:5, 6:2; Agassi (amerikai, 6.)–Ginepri (amerikai) 7:6 (5), 6:4, 6:2; Santoro (francia, 31.)–Martin (amerikai) 4:6, 6:4, 6:4, 7:5; Gaudio (argentin, 9.)–Monaco (argentin) 7:6 (8-6), 4:6, 6:3, 6:2; Szargszjan (örmény)–Corretja (spanyol) 2:6, 6:4, 6:0, 6:1; Fish (amerikai, 26.)–Ferrer (spanyol) 7:5, 6:3, 6:2; Dent (amerikai, 21.)–el-Ajnaui (marokkói) 6:1, 2:1-nél el-Ajnaui feladta; Pavel (16.)–Nieminen (finn) 6:3, 7:5, 6:7 (5), 6:3; Olivier Rochus (belga)–Ancsics (horvát, 27.) 7:5, 6:2, 7:6 (6).

• Aug. 9.: Kolozsvári súlyemelô, a város sportolói közül harmadik ezüstérmet szerzett Tasnádi István teljesítménye köszöntéseként jelent meg 20 éve, 1984-ben az Igazság címû napilap sportrovatában a Gratulálunk, Pista! címû kis írás. A Somodi István dr., Orbán Olga és Silay Ilona kolozsvári olimpiai ezüstérmes különítmény így négyesfogattá alakult. Tasnádi a moszkvai, XXII. nyári olimpián ötödik lett súlycsoportjában, és ezzel a romániai küldöttség egyetlen kolozsvári pontszerzôjének bizonyult. Los Angelesben ô volt a küldöttség egyetlen kolozsvári tagja, és a Dermata SE sportszerûségi díjra is érdemes versenyzôje még a négy évvel korábbinál is fényesebben igazolta a válogatók bizalmát: a kaliforniai ötkarikás fesztiválon Spiridon Herghiligiu edzô tanítványa a második helyen végzett a nehézsúlyban!

• Aug. 10.: Másnap bronzérem is befutott a küldöttséghez: Cristiana Cojocaru 55,41 mp-cel harmadik volt a 400 m-es nôi síkfutásban. Ugyanakkor az amerikai Carl Lewis 19,80 mp-es olimpiai csúccsal nyerte a 200 m-es férfi síkfutást. Majd újabb kellemes meglepetés: a nôi távolugrásban a román Anisoara Cusmir-Stanciu 696 cm-rel gyôzött, mögötte második csapattársa, Valeria Ionescu volt 681 cm-rel. A bronz 680 cm-rel a brit Susane Hearnshaw-nak jutott. És bronzérmes volt a romániai kardcsapat is, soraiban a Kolozsvárról a Steauához igazolt Pap Jánossal és a brassói Szabó Vilmossal.

• Aug 11.: 80 éve, 1924-ben a svéd Arne Borg Párizsban a világ elsô 21 percen belüli idejével abban az évben már harmadszor javította meg az 1500 m-es gyorsúszás világcsúcsát: mostani legjobbja 20:51,1 perc volt.

• Aug. 12.: Friss hír a két évtizeddel ezelôtti, 1984. augusztus 12-i Igazság sportrovatában: "Lapzártakor érkezett a jelentés, hogy a kajak-kenu versenyek zárónapján Románia nôi kajak négyese (Maria Stefan, Tecla Marinescu, Agafia Constantin, Nãstãsia Ionescu), valamint az Ivan Patzaikin–Toma Simionov kenu kettes olimpiai bajnoki címet szerzett!" Hozzáfûzés a Patzaikinék bajnoki címérôl szóló hírhez: a két sportember az 1000 m-es távon szerzett aranyérmet. Elôzôleg a rövidebb, 500 m-es távon ezüstérmesek voltak. Akkor a jugoszlávok Matija Ljubek–Mirko Niszovics kettôse gyôzött, a hosszabb távon Patzaikinék voltak a gyorsabbak. Ljubek arról volt nevezetes, hogy Szegeden, a többszörös világ- és Európa-bajnok Wichmann Tamás irányításával készült versenyeire.

• Aug. 13.: Hetven esztendeje, 1934-ben fejezôdött be Románia I. kerékpáros körversenye. A pontosan egy héttel korábban rajtolt mezônyben összesen 1026 km-t tett meg, a gyôzelemt a bolgár Marko Nikolov szerezte meg, aki az össztávot 44 óra 44:33,0 perc alatt karikázta végig. A belföldi "porfelhôlovagok" közül Zamfir Munteanu volt a legjobb, a harmadik helyen végzett.

• Aug. 14.: Megjelent az 1984-es kaliforniai XXIII. nyári olimpia éremtáblázatának végsô sorrendje, amelynek élcsoportja így festett: 1. Egyesült Államok 83 arany-, 61 ezüst-, 31 bronzéremmel, 2. Románia 20–16–17, 3. NSZK 17–19–23, 4. Kína 15–8–9, 5. Olaszország 14–6–12, 6. Kanada 10–18–16, 7. Japán 10–8–14, 8. Új-Zéland 8–1–2, 9. Jugoszlávia 7–4–7, 10. Dél-Korea 6–6–7 éremmel. 25 ország sportolói szereztek legalább egy bajnoki címet, 35 küldöttségnek jutott ezüst- és 38-nak legalább 1 bronzérem. A rangsort természetesen befolyásolta a szovjet nyomásra távol maradt országok — a Szovjetunión kívül többek között az NDK, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és Kuba — legjobbjainak hiánya. Márpedig az olimpián nem a gyôzelem, hanem a részvétel a legfontosabb. És aki nem vett, mert nem vehetett részt? Mit bánták azt a letûnt rendszer urai!?

• Aug. 15.: Szent László-kupáért kiírt torna vezette be 60 éve, 1944-ben a késôbb a háború miatt félbeszakadt labadrúgó-idényt Budapesten. Az elsô mérkôzésen a Ferencvárosnak alig másfél hónapja Magyar Kupát nyert csapata 2:1-re gyôzte le a ’40-es évek elejének kétszeres bajnokát, a WMFC-utód Csepelt.

László Ferenc

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -