2004. szeptember 4.
(XVI. évfolyam, 207. szám)

Egy személyben volt magyar és európai, s vált olyan vezérré, akire most, az ezredforduló után is szükségünk lenne, jelentette ki kismarjai Bocskai Istvánról, Magyar- és Erdélyország fejedelmérôl, a székelyek grófjáról, dr. Nyakas Miklós, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlés tagja, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, azon a koszorúzási ünnepségen, amelyre tegnap délelôtt került sor Kolozsváron, a fejedelem szülôházában. A koszorúzás a Bocskai-féle szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt, elsô rendezvénye annak a hosszú sorozatnak, amely 2004–2006 között zajlik, és arra hivatott, hogy az utókor méltóképpen emlékezzen a szabadságharcra, valamint a nagy fejedelemre, Bocskai Istvánra. A tegnap délelôtti ünnepségre, amely a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban mûködô központjának gyûléstermében kezdôdött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyébôl, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Ugyancsak nagy létszámban jelentek meg az RMDSZ helyi képviselôi, a városi és megyei önkormányzat tagjai.

Az ünnepségre egybegyûlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: az egyetem vezetôi megtisztelve érzik magukat, hogy itt kezdôdik az eseménysorozat, és örülnek, hogy Bocskai szülôházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja mûködik. A rektor átadta a szót Gyula Ferencnének, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökének. Az alelnök asszony kifejtette: az önkormányzat 2004 tavaszán hozta létre azt az emlékbizottságot, amely megtervezte az eseménysorozatot. — Amikor egy bizottság összeállítja munkatervét, akkor álmodik. Amit valóra tud váltani az álmokból, emeli majd a rendezvény értékét — hangsúlyozta Gyula Ferencné. Az önkormányzat alelnöke továbbá felsorolta az ebben az évben esedékes további rendezvényeket: szeptember 19-én, a mezôtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát. Gyula Ferencné a Szabadságnak elmondta, a mellszobrot a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozta a református egyháznak, az avatáson pedig jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. Az emlékév következô eseménye a magyarországi Nagykerekiben zajlik, a Bocskai Várkastélyban, ahol októberben kerül sor egy állandó kiállítás megnyitására, az erre megpályázott összeget, 15 millió forintot tegnapelôtt adták át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában Gyula Ferencnének. December másodikán Kassára költözik az ünnepségsorozat, a fejedelem elhalálozási helyére, ahol a volt kassai fôkapitánysági épület oldalán helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével.

A már említett dr. Nyakas Miklós megemlékezô beszédében föltette a kérdést: európai magyar, vagy magyar európai volt Bocskai? — Nem tévedünk, ha azt mondjuk: szívében magyar, gondolkodásában európai volt — hangzott a válasz a megemlékezô részérôl. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a reformáció genfi emlékmûvénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Nyakas Miklós hangsúlyozta: a hajdúság sohasem felejtette el, hogy földéjt, kiváltságait, sorsának alakulását Bocskainak köszönheti. A múzeum igazgatója végül felhívta a figyelmet Bocskai István végrendeletének azon passzusára, amelyben arra inti a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tôlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak".

Az ünnepi köszöntést Kerekes Sándor, Kolozs megye tanácsának alelnöke zárta, majd a résztvevôk felvonultak az emeleti emléktáblához, ahol elhelyezték koszorúikat.

Koszorúzó személyek: dr. Cseh Áron Gusztáv, fôkonzul; Gyula Ferencné, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlés alelnöke; Boros János, Kolozsvár alpolgármestere és Máté András városi tanácsos, frakcióvezetô; Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke; dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora; Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke; Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke; Béres László, közgyûlési tag, Hajdúhadház város polgármestere; Kujbus Mihály, Hajdúdorog város polgármestere; dr. Éles András, Hajdúnánás város polgármestere; Kathiné Juhász Ildikó, Hajdúböszörmény város polgármestere, Szûcs László, Kismarja község polgármestere; dr. Gellér Ferencné, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár igazgatója; dr. Angyal László, a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar Területi Tanács Mûemlékvédelmi albizottság elnöke és Cs. Nagy Zoltán, a Bocskai István Hagyományôrzô Egyesület elnöke.

Köllô Katalin

Csütörtökrôl péntekre virradóra a kolozsvári polgármesteri hivatal ellenôrzô osztályának felügyelôi razziát szerveztek a törvénytelenül parkoló kamionsofôrök körében.

A városháza munkatársai 113 sofôrt büntettek meg, akik engedély nélkül parkolták le jármûvüket a város utcáin vagy a zöldövezetekben. A felügyelôk azt tapasztalták, hogy az érintettek bérleti szerzôdéssel sem rendelkeztek.

A közintézmény sajtóosztályának tájékoztatása szerint a büntetések összértéke eléri a közel félmilliárd lejt. Az akciót a polgároknak a kamionok szabálytalan parkolására vonatkozott bejelentései indokolták. A büntetéseket az 1997-ben elfogadott 231-es számú tanácsi határozat alapján rótták ki, amely a szabálytalan parkolás esetén fizetendô pénzbírságra vonatkozik. A Monostor, Györgyfalvi, Hajnal, Donát negyediéa a Mãrãsti téri razzia 8 felügyelô és 12 polgárôr bevonásával zajlott.

Adrian Nãstase, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke pénteken bejelentette: a kormánypárt Mircea

Geoanãt bízza meg kormányalakítással a választások után. Nãstase szerint fiatal csapatra van szükség, amely biztosítja majd a kormányzás folytonosságát.

Nãstase a craiovai Daewoo üzemek szerelôcsarnokában tett látogatásán tette a bejelentést, ahova elkísérte Geoanã is. Az SZDP elnöke Geoanã kormányzati tapasztalatával, hazai és külföldi hitelességével indokolta a jelölést.

Elôzôleg Ion Iliescu államfô nem kívánta kommentálni a bejelentést, mondván, "egyelôre" nem avatkozik bele ezekbe a dolgokba. Eközben kolozsvári sajtóértekezletén Ioan Rus, a párt koordinációs bizottságánk a tagja is jó elképzelésnek tartotta Geoanã jelölését.

Mircea Geoanã elfogadta a javaslatot. Közölte, a jövô hét folyamán ismerteti kormányprogramjának legfontosabb elemeit. Kijelentette: az utóbbi napokban kollégái segítségével felvázolta elképzeléseit, és továbbra is javaslatokat vár ezzel kapcsolatban a civil szervezetektôl, a magánszféra képviselôitôl és a nemzetközi intézményektôl.

"Meggyôzôdésem, hogy a következô napokban egy fiatal, becsületes és kompetens emberekbôl álló kormányzati csapattal állhatunk elô. Megtiszteltetésként fogadtam a kormányfôjelölést, és hiszek abban, hogy decemberben egy általam vezetett kormány teszi majd le a hivatali esküt Adrian Nãstase elôtt a Cotroceni palotában", mondta.

Az RMDSZ választási programjának, illetve az elôválasztásokkal kapcsolatos jelölési szabályzatnak az elfogadása, továbbá az államfôjelölt személyének eldöntése lesz a három legfontosabb napirendi pont a Szövetségi Képviselôk Tanácsa mai marosvásárhelyi ülésén.

Péntek délelôtt ülésezett az RMDSZ legmagasabb vezetôibôl álló Operatív Tanács (OT), délután pedig a megyei elnököket tömörítô Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) egyeztetett. A megbeszéléseket követôen kiderült: nagy valószínûséggel Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz a szervezet államfôjelöltje az év végi államfôválasztáson. A szövetségi elnököt ugyanis mind az OT, mind a TEKT egyaránt javasolta erre a feladatra.

Kovács Péter OT-tag a Szabadságnak elmondta, a testület döntése azért esett Markó Bélára, mert a szövetségi elnök a szervezet legfelkészültebb és legismertebb politikusai közé tartozik. A romániai magyar politikusok közül a legkedvezôbb népszerûségi indexszel rendelkezô Markó — úgy vélik — könnyebben gyûjti majd össze az államfôjelöléshez szükséges támogató aláírásokat, mint a többi, a napokban emlegetett potenciális államelnökjelölt. A testület szerint Markó annak a feltételnek is eleget tesz, miszerint a jelöltnek integráló és nem megosztó személyiségnek kell lennie.

A Transindex értesülései szerint a javaslat elfogadása elôtt Horváth Andornak, a Korunk címû havilap szerkesztôjének neve is szóba került lehetséges államelnökjelöltként. Értesüléseink szerint a neves fordító csak abban az esetben vállalta volna a versenyt az államelnöki székért, ha nem Markó Bélával kellett volna megmérkôznie. A Szabadság kérdésére Horváth Andor nem kívánta kommentálni a jelölésével kapcsolatos híreszteléseket.

Nagy Zsolt, az önkormányzatokért és területi szervezetekért felelôs ügyvezetô alelnök elmondta: a TEKT szövetség Párbeszéd az autonómiáért címû választási programját, valamint a parlamenti helyekre pályázó képviselôk és szenátorok megválasztási feltételeit rögzítô szabályzatot is megvitatta. A testület értékelte utóbbinak nyitottságát, és mindkét dokumentumot elfogadásra javasolta a holnapi SZKT-nak.

Amint arról korábban tudósítottunk, az RMDSZ-nek eddig majdnem féltucat államfôjelöltje van. Ezek: Eckstein-Kovács Péter szenátor, Borbély László képviselô, ügyvezetô alelnök, Kelemen Hunor képviselô, SZET-elnök, Tokay György képviselô, Varga Attila képviselô, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Felmerült Hajdú Gábor egykori egészségügyi miniszter neve is, tegnap pedig a Kovászna megyei szervezet Demeter János megyei tanácselnököt jelölte erre a szerepre.

B. T.

A BBTE REFORMÁTUS TANÁRKÉPZÔ KARA pótfelvételi vizsgát hirdet a 2004/2005-ös tanévre: Református Valláspedagógia — Magyar, angol, német, francia irodalom — 5 tandíjköteles hely; Református Valláspedagógia — Szociális munka — 5 tandíjköteles hely; Református Valláspedagógia — Történelem — 5 tandíjköteles hely; Református Valláspedagógia — Zenepedagógia — 13 ingyenes, 5 tandíjköteles hely. Beiratkozni 2004. szeptember 11-ig lehet. Felvételi (nyelv- és zenepedagógia): szeptember 16. Bôvebb felvilágosítást a kar felvételi irodáján kaphatnak: Kolozsvár, Horea út 7., III. emelet. Telefon: 0264/590-723.

HÁROMÉVES SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepli a Nyugdíjasklub. Szeptember 5-én, vasárnap délután 5 órakor tartják ünnepi összejövetelüket a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti Tranzit Házban. Ezen a napon fogják köszönteni a Rózákat, Rozáliákat is. A jó hangulatot Marton István muzsikája biztosítja.

Élônyelvi konferencia
A BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke,valamint a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szervezésében szeptember 6-án és 7-én zajlik Kolozsváron a 13. Élônyelvi konferencia, neves hazai és külföldi szakemberek részvételével. Szûkebb témája: Nyelvhasználat és nyelvi jogok. Az elôadások hétfôn 9.30-kor és 15 órakor kezdôdnek, kedden 9 és 14 órakor a Bölcsészkar épületében (Marianum, Horea u. 31. sz.).

Az idei ôszi kiállítási idény méltó kezdetének ígérkezik Palkó Ernô keramikusmûvész szeptember 4-én, kedden délután 5 órakor a Képzômûvészeti Szövetség Szentegyház utcai galériájában megnyíló egyéni tárlata. A középnemzedékhez tartozó, nemzetközileg is ismert és elismert mûvész — 1986-ban végzett a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola grafika szakán — Grafiterra címmel mutatja be legújabb munkáit. A kiállítás anyaga elôzetesen a bukaresti Artis Galériában szerepelt sikerrel és váltotta ki a mûfaj kedvelôinek érdeklôdését öregbítve ezáltal az erdélyi kerámikusok hírnevét.

A kerámia, a grafika és esetenként a szobrászat kézfogása nyomán született alkotásaival Palkó Ernô olyan sajátos világot tár elénk, amelyet mûvészi fantáziájának, különleges formaérzékének és technikai tudásának köszönhetôen maga teremtett meg. Antropomorf és zoomorf formák, kagyló- és csigaszerû lények, nôi torzók, használati tárgyakra emlékeztetô alakzatok népesítik be a találóan Grafiterrának nevezett univerzumot. A mûvész meri vállalni a funkcióvesztéssel járó kockázatot, alkotásaival tudatosan hirdetve a kerámiában is az autonóm mûtárgy létjogosultságát, diadalát. A rakutechnika rejtelmei és a porcelán hûvösen elegáns világa tárul fel a nézô elôtt a jövô hét elején megnyíló tárlaton.

N. J.

Tehetséges ifjak számára szervezett jutalomtábor keretén belül a csíkszeredai Városi Mûvelôdési Házban rendszeres tánc-, népdal- és gyermekjáték-oktatás zajlik majd a Hargita együttessel, amelyre a táborban résztvevôk mellett mindenkit szeretettel és megfelelô felszereléssel (tornacipôben) várnak a szervezôk. E közös programok szeptember 7–9. között 10–15 óráig tartanak. Ezen utóbbi rendezvénynek a Hargita Együttes társszervezôje.

Több helyszínre kiterjedô, egyhetes népmûvészeti-továbbképzô tábor veszi kezdetét folyó év szeptember 5-én, amely a vidék ifjúsági néptánccsoportjaiból meghívott legtehetségesebb ifjak népmûvészeti kíváncsiságának, tudásának és készségének bôvítését és fejlesztését célozza meg.

A lövétei falunapokon való résztvétellel veszi kezdetét a sok érdekességet és tapasztalatot ígérô tábor. Az együttes lövétei fellépése után a gyermeksereg Homoródra utazik a Sopárkút panzióhoz, amely állandó szálláshelyük lesz.

Szeptember hatodikától elkezdôdnek a rendszeres programok.

A gyerekek várhatóan bensôbb viszonyba kerülnek népi életvilágunk számos elemével. Kóstolót kapnak a vidék kézmûves hagyományaiból gyakorlatban és elméletben egyaránt. Tradicionális életmódhoz kapcsolódó megannyi cselekvésben lesz alkalmuk részt venni, olyanokon mint: kötélverés, bútorfestés, gyékényverés, kártyafonás, íjászat, lovaglás, táncolás, éneklés, tábortûz, táncház. Ellátogatnak majd különbözô hagyományos mesterségeket ôrzô és gyakorló emberek mûhelyeibe és megismerkedhetnek számos értékes népi mesterfogással. Köztük a kovácsolás, fazekasság, tejtermékkészítés, méhészet titkaival és sok más hagyományos mesterséggel. Ám megtudhatják azt is, hogyan kell kulturális híreket és riportokat készíteni. S mindezek csak töredékét teszik ki mindannak, amire a táborban hamarosan sor kerül.

A jutalomtábor az általuk készített tárlattal ér véget.

Nyulas Ferenc

Romániában mostantól bárki megtanulhat lézerkarddal vívni, vagy elkészíteni a Csillagok háborúja címû filmsorozatban szereplô étkeket, elég ha jelentkezik a jedi-akadémiára.

Az új oktatási intézmény létrehozását a Star Wars romániai rajongói klubjának elnöke, bizonyos Adrian úr sürgette, aki megunta, hogy folyton-folyvást ingyenes tanácsokkal lássa el azokat, akik hasonlítani szeretnének a film hôseire.

Eddig is tartottunk elôadásokat a rajongóknak, s úgy öltözünk, mint a jedi-lovagok, de mindez már kevés. Így most kibôvítjük a kínálatot: a jövôben az érdeklôdôk megtanulhatnak lézerkarddal vívni, s elsajátíthatják a jedi-lovagok egyéb tudományát is — mondta a klubelnök.

Az akadémiát bárki látogathatja, aki sikeresen kitölti a tesztlapot: a jövendô hallgatóknak száz, a Star Wars trilógiával kapcsolatos kérdésre kell felelniük.

A legodaadóbb híveknek speciális kurzusokat is tartanak, ahol elsajátíthatják a Csillagok háborújában szereplô ételek elkészítését.

Az APÁCZAI CSERE JÁNOS BARÁTI TÁRSASÁG feleleveníti az idôlegesen félbeszakadt gyakorlatát, az elsôvasárnapi istentiszteleten az együttimádkozás örömében való részvételt a Farkas utcai templomban. Igehirdetés után kötetlen beszélgetésre hívjuk tagtársainkat és tanintézeteink végzettjeit kollégiumi termünkbe, amelyen megoszthatjuk napi gondjainkat, örömeinket, javaslatokat tehetünk a társasági életünk, tevékenységeink élénkítésére. Mindenkit szeretettel várunk.

Az A.CS.J.B.T. választmánya

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Én, a Robot — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfôn minden vetítés.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Crime Spree — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, kedden minden vetítés.

GYÔZELEM — Crime Spree — krimi vígjáték. — Vetítések idôpontja: 16, 18, 20, 22.

FAVORIT — Kísértetház — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19, kedvezménnyel csütörtökön minden vetítés.

TORDA

FOX — Underworld — sci-fi thriller. — Vetítések idôpontja: 16, 18.15, 20.30.

DÉS

MÛVÉSZ — Helloboy — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19.30, kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, hétfôn minden vetítés.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — A vonzás törvényei — bemutató. — Vetítések idôpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Ma 13, holnap 30 — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 15 órától, hétfôn minden vetítés.

DACIA B-TEREM — Szeress, ha tudsz — francia. — Vetítések idôpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — A vonzás törvényei — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, hétfôn minden vetítés.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

(Folytatás a szeptember 3-i lapszámunkból)
A városközpont felé sétálva meglepôdünk: a szedett-vetett elhanyagolt utcák-terek helyett igen gondozott, a turizmus felé is nyitó belvárost találunk. A központ tulajdonképpen egy, a Latorca folyóra merôlegesen, bizonyára a híd folytatásaként kialakult széles, Béke térnek nevezett fôutca. Ma jórészt a forgalomtól mentesített, díszkövezetû, házainak homlokzata is gondozott. A tér Latorca felôli végén áll az 1901-re elkészült kétemeletes, óratornyos városháza. Árkádos földszintjén számos, a kommunizmus idején oda helyezett emléktábla. Elôtte is a kis gyepes parkban felszabadulási emlékmû, mellette éppen egy Lenin-arcképes, vöröszászlós pultnál aláírásokat gyûjtött néhány idôsebb férfi. A város minden jelentôsebb épülete a Béke út mentén helyezkedik el. Közülük az 1889-re elkészült egykori magyar, ma orosz drámai színház épülete meglehetôsen szerény alkotás. Szomszédján már csak kétnyelvû emléktábla utal rá, hogy az egykor ott álló házban született 1844-ben Lieb Mihály, aki aztán Munkácsy Mihályként vált híres festôvé. A szemben lévô oldal közepe táján az utcavonaltól beljebb bontakozik ki a Rákóczi-ház U-alakú egyemeletes tömbje. A Rákócziak, majd a Schönborn grófok városi rezidenciája volt itt. Az eredetileg késô reneszánsz épület az 1748-as átalakítás során kapta mai formáját. Díszes, urnás kapuzata mellett, az elsô emeleti ablakközben 1911-es emléktábla figyelmeztet a ház egykori tulajdonosára, a "Nagy Fejedelem" II. Rákóczi Ferencre. Címerét leverték. Most képzômûvészeti iskola mûködik itt, az egyik földszinti helyiség pedig idegenforgalmi tájékoztató hivatal.

A tér végét nem zárja le, csak utcává szûkíti a római katolikus templom. Szomorú példája annak, hogy még a múlt századfordulón is néha a könnyebbik megoldást választották a városi és egyházi vezetôk. Eredetileg itt egy XV. századi késô gótikus templom állt. Meggyengült hajóját a XX. század elején lebontották, s helyére 1903-ra felhúzták a mai háromhajós, eklektikus templomot. Mellette meghagyták az eredeti gótikus szentélyt, mely Szent Márton-kápolnaként számon tartott, egyik ablaka felett Szilágyi Erzsébet címere látható. A református templom a Béke térrôl induló egyik — egykor Kossuth nevét viselô — fôutcában található, az 1790-es évek végén épült klasszicizáló stílusban. A Béke térbôl szétágazó fôutcákon a szecesszió jegyében épült házak a legszebbek. Sajnos, a kisebb épületeket néhol idomtalan tömbházakkal pótolták.

Áthajtva a Latorca túlsó partjára, nem kevés kerengéssel sikerült eljutni a bazilita kolostorhoz, melyet a hagyomány szerint a XI. században alapítottak remetebarlangok fölé. A mai XVIII. század végén épült U-alakú emeletes épületben nôi szerzetesrend mûködik, de itt a pravoszláv püspök székhelye is. Még a templomba sem engednek be, de körbejárhatjuk a kis dombon lévô épületegyüttest, s különösen a dombra felhúzott hagymakupolás, csupa üveg modern templomukat, mely elôtt lépcsôsoros tér teszi lehetôvé az ünnepi tömeges szertartásokat. Ez a stílus felel meg a mai ortodox ízlésnek.

Már délutánra jár az idô, mikor elindulunk Kárpátalja, de mondhatni az összmagyarság zarándokhelye, Verecke felé. Úgy tûnik, hogy az elôttünk álló 60 km utat gyorsan megtehetjük, mert Munkács mellett halad el az "autosztráda", az a mûút, amely Ungvártól Lembergig, s onnan a fôvárosig, Kijevig biztosítja az összeköttetést. Valójában csak egy széles országút, külföldi cégek építik. A központi két széles haladó sáv mellett jobbra és balra is van egy-egy keskenyebb lehúzósáv. Így az elôzések könnyen megoldhatók. A leálló kocsik sem zavarják a haladást. Csakhogy ezt az utat még javában építik: a hidaknál félpályás lezárás, kritikus helyeken minden figyelmeztetô jelzés nélkül vége szakad a jó útnak, s araszos mélységben, a régi kátyús aszfalton haladhatsz öt-tíz kilométert. De mindez csak bevezetô úticélunkhoz. Mert az új mûút nem megy fel a hágóra, hanem félkörben megkerüli azt, úgyhogy Alsóverecke falunál le kell térnünk az új útról, s a régi országút romjain haladunk lépésben vagy 15 km-en át, meredek szerpentinen felfelé. Már bizonytalankodunk, rátalálunk-e a helyre. Egy ott álló magyar rendszámú busz szalonnasütögetô társasága jelzi, hol is kell megállnunk. Az egyik oldalon vagy három elhagyott szállodaépület is árválkodik. Egykor itt haladt el a Moszkva felé vivô fô autóbusz-forgalom. Az út túloldalán kürtös vadász alakja, talapzatára fekete betûkkel ráfestve: "A miénk volt 1000 évig". A kürtre meg piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorú akasztva. Ennek a szobornak az eredetére nem találunk utalást, arra viszont igen, hogy 1896-ban, a millenniumkor gránitobeliszkkel jelölték meg ezt a hágót, s azóta is a honfoglalás szimbolikus helyének tekintik. A Kárpátok gerincén három átjárót is számon tartanak: Uzsoki-hágó (889 m), Vereckei-hágó (841 m), Tatár-hágó (961 m). A hagyomány szerint a Vereckein jött a sereg zöme a Kárpát-medencébe. 1996-ban a Kárpátaljai Kulturális Szövetség új emlékmûvet akart ide állíttatni. Építését el is kezdték, de az ukrán nacionalisták megakadályozták a befejezést. Az országúttól vagy tíz percnyi járásra a vízválasztó gerincén szép kilátást nyújtó helyen látható a félkész mû: így is kegyhely. Egy kereszttel jelölt szürke márványtömb fölé terméskô lapocskákból ív épült volna. De az ívnek csak az alapjai készültek el. A kövek közé beszúrt számos nemzeti színû szalag, a száradó koszorúk jelzik, hogy állandó a turistaforgalom.

Alsóvereckérôl Volócon keresztül a Nagyág folyó völgyén át vezet délnek egy fôbb út, ezt választjuk. Festôi, hegyi tájakon haladunk át. Itt-ott kis ruszin falvak, jellegzetes görög katolikus fatemplomokkal, tornyokkal, faházakkal. Az egyetlen nagyobb település a járásszékhely Ökörmezô. A lemenô nap fényénél pillantjuk meg Husztot. Megállunk a teljesen modern városközpontban, a felszabadulási emlékmû mellett. A harmincezres városkában alig 6 százalékot tesz ki a magyarság. Kölcsey híres epigrammájának sorai visszhangoznak emlékezetemben: "Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék…" S hiába keresem a várromot, csak modern "blokkokat" látok. Aztán három sétáló nénike búcsúzik egymástól egy sarkon: magyar szót hallunk. Rögtön rájuk kérdezünk, hol is a vár. Egy magas fával benôtt hegykúpra mutatnak. Még oda süt a nap, de a romok nem mutatkoznak. Arra már nincs idô, hogy felsétáljunk az 1350 körül épült erôdítményhez. Hanem a nénik útmutatása alapján rábukkanunk a református erôdtemplomra, mely a XV. század közepén épült gótikus stílusban, s a tatár betörések idején vették körbe támpilléres kôfallal. A kôfal két kapuját zárva találjuk, s ilyen késôn már nem is próbálhatunk bejutni az állványokkal övezett templomba. Így azt sem láthatjuk, hogy az ide temetett elsô magyar költônônek, Petrôczi Kata Szidóniának (+1708) van-e ott síremléke. A mai poros kisvárosról nehezen képzeli el az ember, hogy az Erdélyi Fejedelemség egyik végvárának örököse, s országgyûlést is tartottak benne. Husztról sietve hajtunk vissza Beregszászra, hogy még napvilágnál szálláshelyünkre érjünk, s másnapra igyekszünk rövidebb utat tervezni.

Gaal György

A pénznek nincs szaga? Se szeri, se száma a történelem jegyezte dúsgazdagoknak, akik vagyonuk alapjait enyhén szólva kétes ügyleteiknek köszönhették, köszönhetik. A folklór a szegények mûve, nem csoda hát, hogy — indokoltan vagy indokolatlanul — egy-egy hirtelen szerzett vagyon körül mindig ott leng a becstelenség árnyéka. Gyermekkorom kedvenc nyaralóhelyén, a nyugati határ menti kisvárosban az Újlaki bárók tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji gyarapodását lengte körül a néphiedelem, miszerint az indulásukat megalapozó szeszfôzde úgy mûködött "kettôs" könyveléssel, hogy két csövön folyt a kazánból a szesz: egy vékonyból, amely adózott, és egy vastagból, amelyik nem. Aztán amikor a vállalkozás már beindult s a pénz fialni kezdett, a szesz mellett egyéb is került a családi vállalkozás fô helyére, és immáron teljesen szabályosan gyarapította a vagyont és szerezte birtokosainak a bárói címet.

A napokban hallottam az anekdotát, amely szerint Romániában azért vezették be a mûanyag pénzt, mert azt könnyebb mosni. A pénzmosás persze a vagyonszerzés legpiszkosabb formáit hivatott álcázni. Közte és a teljesen becsületes meggazdagodás között számtalan az árnyalat, a módozat. Pontos határt szabni a jó és a rossz, a becsületesség és csalás közé szinte lehetetlen. Annál is inkább, mert ilyen választóvonal több is lehet. Hogy csupán kettôt említsek a sok közül: a jog, illetve a morál szabta megkülönböztetést.

A napjaink közép- és kelet-európai valóságát jellemzô zavaros vizekben csábító a halászat, nem csoda, hogy oly sokan próbálkoztak, próbálkoznak vele. Több-kevesebb sikerrel. Az ország vagyonát vagy költségvetését megfejni messze-messze jövedelmezôbb, mint vállalkozni vagy termelni. Kezdetben, a ’89 utáni elsô privatizációk idején természetesen azok jutottak olcsón kiárusított állami tulajdonhoz, akik megfelelô idôben a megfelelô helyen voltak. Istenem, szerencsések — mondhatnánk. Csakhogy a megfelelô idôt és megfelelô helyet ôk maguk határozták meg, mégpedig úgy, hogy avatatlanul valaki más még véletlenül se rúghasson labdába. Az ilyenszerû ügyeskedések jogi számonkérése az esetlegesség és bizonytalanság ködébe vész, nem beszélve arról, hogy akik elszámoltathatnának, szinte kivétel nélkül maguk is vizesek. Következésképpen a vagyonkérés ezen módja jogilag nem kifogásolható. S hogy az is maradjon, az újgazdagok jelentôs része igyekszik politikai oldalról is bebiztosítani magát: olyan alapot, olyan biztos hátat teremteni, amely — ha alkalom adódik — akár a további haszonszerzésre is felhasználható.

Manapság szokás a szociáldemokrácia csôdjérôl beszélni. S ez nem csupán a jobboldaliak választási szlogenje, hanem valóság. A csôd elsôsorban morális, még mielôtt politikaivá válna. Az a tudathasadásos állapot, hogy milliárdosok uralják ezeket a magukat szociáldemokratáknak valló pártokat, nehezen egyeztethetô össze a tömegek tudatába évtizedekig sulykolt ideológiával, amely a vállalkozót, az ügyes üzletembert kizsákmányolónak bélyegezte. S persze annál elutasítóbb ez a tömegtudat azokkal szemben, akikrôl egyértelmûen bebizonyosodott, hogy nem éppen tisztességes úton gazdagodtak meg.

Romániában a "szocialisták" szerencséje, hogy a tiszavirág életû jobboldali kormányzás nemcsak az ország irányítására volt alkalmatlan, de rövid idô alatt azt is bebizonyította, hogy soraiban is van annyi korrupció mint a szocialistáékban. A másik — és ez most az aktuális —, hogy van a felsô vezetésükben legalább egy ember, aki ez ideig sem korrupciós, sem morális botrányba nem bonyolódott. Miközben a párt egésze, helyi hatalmasságai, csúcsvezetôi között burjánzik a korrupció, és sokan morálisan kifogásolható módon jutottak tetemes vagyonhoz. Bár a nevezett személy körül is van némi bökkenô: pillanatnyilag éppen az ország elnöke, tehát az alkotmány betûje szerint politikailag semleges kellene hogy legyen.

Mégis Iliescu elnök személye az egyetlen reménysugár arra, hogy a tömegeknek a szocialistákba vetett megingott bizalmát valamelyest helyreállítsa. Az alkotmány szerinti semleges elnöknek a jogszabály, úgymond, nem tiltja meg, hogy egy politikai párt színeiben vegyen részt az elkövetkezô választásokon, sôt még azt sem, hogy rábólintson a felkérésre: mandátuma lejártával vállaljon pártelnöki funkciót.

Amikor a jogszabályok tökéletlenségét firtatjuk, a jogászok azzal védekeznek: a jog mindenkori szerepe nem az, hogy a törvény betûjét, hanem az, hogy a szellemét alkalmazza. A jog szelleme viszont ugyancsak átlép morális területre, s a választó tudatában inkább a szellem, nem a betû uralkodik. Ezért a lépés, amire a minap az SZDP szánta rá magát nem biztos, hogy beváltja a hozzá fûzött reményeket.

Németh Júlia

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

A magyar kül- és biztonságpolitika folytonossága mellett foglalt állást Gyurcsány Ferenc, a koalíció kormányfôjelöltje csütörtökön Budapesten, miután megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével. "A kül- és biztonságpolitikában a következô évben a folytonosság lesz a meghatározó elem" — mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak.

Kovács László arról beszélt, hogy az uniós tagság lehetôséget nyújt arra, hogy "eredményesebben tudjuk képviselni érdekeinket".

A szabadkai Sötét Denisz nemrégiben elsôként állt a nyilvánosság elé a vajdasági magyarok ellen elkövetett jogsértések szenvedô alanyai közül. A 19 éves fiú vállalta a nyilvánosságot, ma sem bánja ezt, bár családja részben emiatt a szülôföldrôl való távozást fontolgatja.

Denisz valamivel fiatalabb barátjával két hete, vasárnap szállt le a buszról a szabadkai városközpontban található Pátria szállodánál. Miközben kilakatolta otthagyott biciklijét, négy-öt fiatal szólította le barátját. Szerbek voltak, valamilyen Zsoltot kerestek. Deniszt akkor érte az elsô ütés, amikor a biciklijével bajlódott. A támadó arcát sem látta, az elsô pofon után egy gépkocsira rogyott, s kezével védte arcát. Barátja közben megértette a támadókkal, hogy nem az általuk keresett Zsoltot verik. "Mindegy, ô is magyar" — kiáltották, majd mindannyian Denisznek estek, ütötték-rugdosták. "Nem tudom, miért vertek meg" — mondja az MTI-nek Denisz, akit a támadás után barátja vonszolt oda a szabadkai fôkonzulátus elôtt ôrt álló rendôrhöz. Hívására hét-nyolc rendôr érkezett a helyszínre, Denisz beszámolt nekik az esetrôl, s közölte velük annak a gépkocsinak a rendszámát, amelybôl kiszálltak a támadók (egy szemtanú jóvoltából szerzett róla tudomást). A rendôrök többszöri unszolására sem voltak hajlandóak felírni a rendszámot, szüleit sem akarták értesíteni, s fél órán át tanakodtak arról, ki vigye kórházba az összevert fiút. Fájtak a bordái, sajgott a feje, a kórházban közölték, vélhetôen agyrázkódása van. Kapott fájdalomcsillapítót, majd hazaküldték.

Lassan két hét telt el azóta. A rendôrség nem kereste a sértettet. A belügyminisztériumban csütörtök este arról tájékoztatták az MTI-t, hogy "a Pátria-üggyel kapcsolatosan a rendôrség intenzíven dolgozik a tettesek kilétének felderítésén". Az édesapa nem vár csodát.

Tegnap az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia Beszan nevû városában egy iskolában 354 személyt, köztük 132 gyermeket fogva tartó negyven csecsen fegyverest rohammal számolták fel a biztonsági erôk. Íme az események alakulása, a hírügynökségi jelentések alapján, naplószerûen:

10 óra 11 perc:
A túszejtôk Csecsenföld függetlenségét követelik
Csecsenföld függetlensége a legfôbb követelése az észak-oszétiai túszejtô terroristáknak — közölte pénteken Alekszandr Dzaszohov észak-oszétiai elnök.

Leszögezte, hogy a biztonsági erôknek nem áll szándékukban erôszakot alkalmazni a terroristákkal szemben, akik — mint elsô ízben mondta hivatalos személy — valószínûleg ötszáznál is több túszt tartanak fogva.

12 óra 16 perc:
Több fegyverest megöltek a beszlani iskolánál
Az NTV orosz televízió jelentése szerint több túszejtô fegyverest megöltek a beszlani iskolánál, amikor megpróbáltak kitörni az épületbôl. A gyerekek többsége életben van.

12 óra 42 perc:
Beomlott a beszlani iskola teteje
Részben beomlott a beszlani iskola teteje, miután a terroristák többet felrobbantottak a korábban elhelyezett robbanószerkezetek közül. A robbanások után a túszejtôk géppisztolyokból tüzet nyitottak az iskola körül várakozó emberekre.

A detonációk akkor következtek be, amikor — a terroristákkal született megállapodás alapján — a kommandósok kihozták az épületbôl a szerdán lelôtt túszok holttesteit.

Percrôl percre figyeli az EU az oroszországi túszhelyzetet
Az Európai Unió holland elnöksége szoros kapcsolatot tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az oroszországi túszhelyzet alakulásával kapcsolatban, és reméli, hogy a válság nagyon hamar megoldódik.

Errôl Bernard Bot külügyminiszter beszélt pénteken azon a sajtótájékoztatón, amely az EU-tagországokból érkezett kollégáival — köztük a magyar Kovács Lászlóval — folytatott nem hivatalos hollandiai találkozóját elôzte meg.

Bot kitérôen nyilatkozott arról, nyomást kíván-e gyakorolni az unió annak érdekében, hogy a dráma megoldásának elômozdítására a hatóságok minél kevesebb erôszakot alkalmazzanak. Azt azonban leszögezte, hogy kétnapos ülésük alatt a miniszterek percrôl percre figyelemmel kísérik, mi történik a túszügyekben Oroszországban és Irakban is.

13 óra 13 perc:
A beszlani iskola a kommandósok ellenôrzése alatt áll
A beszlani iskola gyakorlatilag teljes egészében a kommandósok ellenôrzése alatt áll — közölték szemtanúk.

13 óra 19 perc:
Tucatnyi holttestet szállítottak el a beszlani iskolából
Mintegy tíz holttestet — gyermekek és felnôttek holttesteit vegyesen — vittek ki hordágyon az észak-oszétiai Beszlan iskolájából, amelyet pénteken kora délután szabadítottak fel az orosz különleges erôk a fegyveres túszejtôk hatalma alól — jelentette az AFP hírügynökség tudósítója a helyszínrôl.

13óra 31 perc:
Minden túszt kihoztak a beszlani iskolából
Minden túszt kihoztak az észak-oszétiai Beszlan iskolájának tornatermébôl — jelentette az Interfax hírügynökség.

Az iskolaépületet pénteken kora délután szabadítottak fel az orosz különleges erôk a fegyveres túszejtôk uralma alól.

14 óra 04 perc:
Hét holttest van a beszlani kórházban
Péntek délután 7 túsz holttestét szállították a beszlani kórházba, gyermek nincs köztük — közölték helyi orvosok.

Belgiumban az elmúlt hetekben kiélezôdött a vita az ország jövôjérôl: míg korábban egyes flamand politikai erôk fenyegették a vallonokat különválással, az ország kettéosztásával, most a vallonok is felvették a kesztyût, egy ilyen lépés következményeivel fenyegetve meg a flamandokat.

A vallon országrész legnagyobb pártjának, a szocialistáknak a vezetôje, Elio Di Rupo július közepén kisebb politikai földrengést keltett bejelentésével, miszerint "ha a hollandul beszélôk a franciaajkúak kirekesztése mellett döntenek, akkor mi, brüsszeliek és vallonok saját kezünkbe kell, hogy vegyük sorsunkat, egy nemzet minden jellemzôjével." Nem sokkal késôbb Hervé Hasquin, a franciaajkú közösség éppen leköszönô miniszterelnöke leszögezte: meggyôzôdése, hogy Belgium konföderáció felé halad, ez elkerülhetetlen, s létre fog jönni egy franciaajkú állam — Flandria nélkül. Hasquin utódja, Marie Arena az egyik belga hetilap legújabb számában kijelentette: ha a flamandok — mint az a júniusi regionális választások idején programjukban szerepelt — valóban ketté akarják bontani a társadalombiztosítást, létrehozva annak önálló flamand ágát, akkor "vége Belgiumnak." Louis Michel, a nyáron leköszönt belga külügyminiszter csütörtökön, több lapnak adott nyilatkozatában aggodalommal szólt Belgium jövôjérôl, s a flamand követelésekkel szemben elsô lépésként az országban élô franciaajkú lakosság két külön intézményrendszerének, a vallon országrész, valamint a franciaajkú közösség kormányzatainak összeolvadását, az "erôk egyesítését" szorgalmazta. Végül Brüsszel-fôváros régió miniszterelnöke, Charles Piqué pénteken egy rádióinterjújában úgy vélekedett: az ország soha nem állt ilyen közel a belga állam lebontásához, a konföderalizmus létrejöttéhez.

A tízmilliós Belgium lakosságának 60 százalékát a flamandok alkotják, akik közül sokan hiszik azt: a másik országrésszel, Vallóniával való együttélés fölösleges kötöttségeket jelent, a vallonok –- a maguk gyengébb gazdasági teljesítményével — csak "a flamandok nyakán élôsködnek." Ezek a feszültségek már évtizedek óta a belga politikai élet egyik jellemzôjét jelentik, ám a konfliktust fokozták a júniusi regionális választások: Flandriában minden korábbinál több, 20 százalékos szavazatarányt kapott — s ezzel a tartomány második pártja lett — a szélsôséges, az elkülönülést nyíltan hirdetô Vlaams Blok, a Flamand Tömb.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) pénteken kiadott nyilatkozatában a leghatározottabban visszautasítja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetôinek az UMDSZ szerint minden alapot nélkülözô rágalmát, miszerint az országos szervezet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fôiskola megszüntetésére törekedne.

Az UMDSZ a fôiskola körül kialakult botrányt félrevezetô politikai manipulációnak nevezi, amely a kárpátaljai magyarság megosztását célzó önös érdekeket szolgál. Továbbra is síkraszáll amellett, hogy egyszer és mindenkorra rendezôdjön épületének tulajdonjoga a tanintézmény érdekeinek messzemenô figyelembevétele és a hatályos ukrajnai törvények betartása mellett.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

A Párbeszéd az autonómiáért címet viselô választási programtervezet címe önmagában is jelzi, hogy az RMDSZ az autonómia kérdésében a következô négy évben szeretne elôrelépni, mégpedig a többség és a kisebbség közötti párbeszéd és együttmûködés révén — nyilatkozta Markó Béla az MTI-nek. A tervezet szövege széles körû konzultáció nyomán állt össze az egyházakkal, civil és ifjúsági szervezetekkel.

Ami az elôválasztásokkal kapcsolatos szabályzatot illeti, ebben az RMDSZ válaszolni próbál a romániai magyar közösség igényeire és bírálataira is. Markó úgy látja: a júniusi önkormányzati választási sikerek nagy részben annak is köszönhetôek, hogy az RMDSZ odafigyelt a kritikára, próbált nyitottabb lenni a jelöléseket illetôen.

A saját államfôjelölt szükségességérôl Markó azt mondta: így a magyarok az elsô fordulóban saját jelöltjükre szavazhatnak, nem kell odaállni valamelyik román jelölt mellé, ami a késôbbi tárgyalási pozíció szempontjából nagyon fontos. A másik ok: mivel egyszerre zajlanak majd a parlamenti és elnökválasztások, a kampányban nagymértékben fordul a figyelem az elnökjelöltek személye felé. Ennek mozgósító ereje van, és növeli annak a lehetôségét, hogy az RMDSZ saját üzenetét hatékonyabban juttathassa el a választóihoz.

Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös elôválasztásokról Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Szász levelében megállapítja: "Az erdélyi magyarság parlamenti képviselete veszélyben van". Szerinte tizenöt éve elôször számos közvélemény-kutatási adat, valamint a romániai magyar közhangulat egyaránt jelzi, hogy az RMDSZ nem rendelkezik a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges bizalommal, így nem biztosíthatja a romániai magyar közösség parlamenti képviseletét.

"A kudarc elkerülése érdekében most minden romániai magyar választópolgár szavazatára szükség van" — hangsúlyozza Szász Jenô, aki úgy véli: a "romániai magyar szavazóerô" hatékonysága csak a választás szabadságának megteremtésével biztosítható. "A Magyar Polgári Szövetség nevében ezúton kérjük és ugyanakkor felajánljuk az RMDSZ-nek, hogy közös elôválasztásokkal, a két szövetség szervezeti önállóságának és politikai legitimitásának kölcsönös tiszteletben tartásával teremtsük meg közösen a választás szabadságát választóink számára" — olvasható a nyílt levélben.

Szász javasolja: az RMDSZ és az MPSZ kezdje meg a közös szervezésben lebonyolítandó elôválasztásokra vonatkozó tárgyalásokat, dolgozza ki a közös elôválasztás szabályzatát, állítsa fel az elôválasztás menetrendjét, hozzon létre közös szabályzatkészítô bizottságot.

Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az elôválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az elôválasztásokon — hangoztatta Markó, hozzáfûzve: ezzel az RMDSZ a leghetô legszélesebbre kívánja tárni kapuit.

Az RMDSZ azt szeretné, ha bárki, aki jelöltetni akarja magát, részt vehetne az elôválasztásokon. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevû csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az elôválasztásokon" — hangsúlyozta Markó, hozzátéve: ezek szervezésébe minden jelöltnek lehetôsége van beleszólni, részt vehet az elôválasztások felügyeletében is. Ez a nyílt levél ilyen értelemben nyitott kapukat dönget — mondta Markó.

A szövetségi elnök ugyanakkor leszögezte: nem "közös elôválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetôséget biztosító elôválasztásairól. A nyílt levél szerzôje jól tudja — folytatta Markó —, hogy csak egyetlen egységes szervezet vehet részt a romániai magyarság részérôl a választásokon azzal az eséllyel, hogy be is jusson a parlamentbe. "Aki félti a romániai magyarság esélyét, az ne alternatív szervezeteket hozzon létre, hanem jöjjön vissza az RMDSZ-be, és vegyen részt a közös munkában" — mondta Markó Béla.

Eddig 44 176 romániai magyar jogosult kapta kézhez a magyar kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatást — tájékoztatta az MTI-t Kelemen Hunor képviselô, a pályázat lebonyolításával megbízott Iskola Alapítvány vezetôje. Elmondta: szeptember folyamán két részletben, további 40–45 ezer jogosult kapja kézhez majd a támogatást. Októberben pedig pótolják azokat a hiányokat, amelyek az adatfeldolgozás és -továbbítás hibái miatt keletkeztek, illetve újból kiküldik azokat a összegeket, amelyeket a posta nem tudott kézbesíteni. "Azt ígértük, hogy a szeptember 15-i tanévkezdésig befejezzük a támogatások kézbesítését — mondta Kelemen Hunor —, de a pályázatok nagy száma, a feldolgozandó adatmennyiség miatt két hetet késünk a lebonyolítással".

Bár Adrian Nãstase kormányfô, a kiemelkedô idei gabonatermésre hivatkozva, néhány nappal ezelôtt a kenyér árának csökkenését helyezte kilátásba, úgy tûnik, mindennapi kenyerünk ára nem hajlandó a miniszterelnöki utasításokra hallgatni.

Aurel Popescu, a hazai molnárok és pékek Rompan nevû szervezetének elnöke kijelentette: a kenyér ára változatlan marad, annak ellenére, hogy néhány gyártó 300 lejes árcsökkentést jelentett be. Hozzátette: mi több, nemsokára 500 lejjel drágul majd a kenyér, s ennek fô oka a közüzemi költségek és a raktározási költségek növekedése. Persze, az is közrejátszhat a kenyér árának alakulásában, hogy az ágazat szeretné pótolni azokat a hatalmas veszteségeket, amelyeket a tavalyi gyenge gabonatermés okozott.

Popescu szerint a 280 grammos kenyér sütödei ára jelenleg 4200 lej, bolti ára azonban 6000 lej. Ez az árszint a gyártónak 5–7 százalékos nyereséget biztosít.

Augusztus végén a Román Nemzeti Bank (BNR) valutatartaléka meghaladta a 10 milliárd eurót. Ebbôl 9,33 milliárdot tesz ki a devizatartalék, 1,14 milliárd euró pedig az aranytartalék jelenlegi értéke. A tartalék az utóbbi idôszakban 715,8 millió euróval nôtt, fôképp a bankközi piacon történô nemzeti banki vásárlások nyomán, de a kereskedelmi bankok kötelezô letétjeinek növekedése miatt is.

A valutatartalék történelmi mélypontról küszködte fel magát a 10 milliárdos szintre. Amikor a jelenlegi kormánypárt elôdje 1996 végén átadta a hatalmat, a jegybank trezorjában mindössze az aranytartalék volt és valamivel több mint 500 millió dollár.

Az amerikai Newmont Mining Ltd., a világ legnagyobb aranykitermelôje közvetetten beszáll az Erdélyi-érchegységben fekvô Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülô Rosia Montanã Gold Corporation (RMGC) környezetvédôk által hevesen ellenzett vállalkozásába — derült ki a Ziarul Financiar címû lapból.

A pénzügyi-gazdasági napilap (feltehetôen tôzsdei értesülésekre utalva) azt írta, hogy az amerikai óriáscég egy 18,8 millió dollár értékû ügylettel megvásárolta az RMGC nevû kanadai–román cég tulajdonának 80 százalékát birtokló Gabriel Resources részvénycsomagjának 19 százalékát. Ezáltal az amerikai cég is — közvetetten ugyan, de — beszáll a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház, valamint a romániai és nemzetközi környezetvédôk által hevesen ellenzett — a közvetlen és a távolabbi környezetet is súlyosan veszélyeztetô — ciántechnológiás eljárásra épülô vállalkozásba.

A lapközlés szerint az amerikai cég részvényvásárlása nyomán a Gabriel Resources részvényeinek árfolyama 52 százalékkal megugrott, és elérte az utóbbi hat év legmagasabb szintjét.

Az ügylettel az amerikai Colorado államban, Denverben székelô amerikai cég "arra fogadott", hogy a Gabriel Resourcesnak sikerül megvalósítania verespataki tervét. A kanadai cég szerint a kiszemelt verespataki lelôhelyen 10,6 millió uncia arany található, amelynek értéke jelenleg mintegy 4,3 milliárd dollár. Bár a Newmont képviselôi állítólag kijelentették: nem érdekeltek abban, hogy partnerek legyenek a verespataki projektben, azt elismerték, hogy az elképzelés kivitelezhetô — írta az idézett román újság. Sôt, az amerikai cég nyilatkozatban közölte: kész technológiai és ökológiai segítséget nyújtani a vállalkozáshoz.

A verespatakihoz hasonló feltételek közötti kitermelésben állítólag nagy tapasztalattal rendelkezô amerikai óriáscég közvetett betársulása nyomán a kanadai vállalkozás képviselôi máris nagyon bizakodóan nyilatkoztak erdélyi elképzeléseik kivitelezhetôségét illetôen.

Eddig két fô ok késleltette a terv megvalósítását: az egyik Verespatak település és lakóinak elköltöztetése, a másik pedig egy hivatalos környezetvédelmi engedély megszerzése — emlékeztetett a Ziarul Financiar.

Az RMGC közel félmilliárd dolláros beruházással több mint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerését reméli. A terv útjába már "csupán" 900 helyi ingatlan, 2000 lakos, kilenc templom és hét temetô áll.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 40 912 lej, 1 USD = 33 627, 1 magyar forint = 165 lej.

Déván örökké nagy árat kellett fizetnie annak, aki építeni akart. Ez nemcsak a legendás kômûves, de az elsô helyi iskolaalapító esetében is így volt. Geszthy Ferenc dévai várkapitányt, aki hatalmas szolgálatokat tett fejedelmének, Báthory Zsigmondnak, Gyulafehérvárról hazamenet Dévára, 1595 májusában Szászvároson érte a halál. Állítólag maga a fejedelem mérgeztette meg, attól tartva, hogy Geszthy titokban a trónra áhítozik. A várkapitány végrendeletében meghagyta: vagyonából Déván alapítsanak "oskolát". Geszthy egyébként 1582-ben elôször fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvû kiadványként tartják ma is számon.

A kapitány "oskolája" 1948-ig mûködött. Késôbb a Hunyad megyei magyarság a Petôfi Sándor nevét viselô gimnáziumban tanult, amelyet a hatvanas években számoltak fel. A helyi magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt, a forradalom után mindent elölrôl kellett kezdeni. A fordulat után, 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel késôbb épülethiány miatt felszámolták. Azzal az ígérettel, hogy ha majd lesz épület, visszaállítják. A dévai magyarok azóta reménykedve várnak.

Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított itt néhány évvel ezelôtt újabb magyar iskolát. Idén júniusban 402 diákot engedtek vakációra, mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Dévára Csaba atya a környék árváit szedte össze, a vidék szegény gyermekeit. Ezeket neveli a visszaszerzett kolostorépületben berendezett óvodájában és általános iskolájában.

Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelôtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülôkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer állandó lázban égett, s ô is nagy áldozatot fizetett: 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthassa.

A Geszthy társaság alapító elnökének munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével a város villanegyedében 2,5 milliárd lejért csôdeljárás alatt álló félkész épületet vásároltak. Átdolgozták a terveket, s az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány tavalyi — összesen mintegy 70 ezer eurós — támogatásából az idén már hozzá is láttak az építkezéshez. Az alagsorban száz férôhelyes ebédlô, a földszinten könyvtár, irodák, tornaterem és az I–IV. osztályos elemi tagozat tantermei lesznek. Az elsô emeleten 12, egyenként 4-6 férôhelyes hálószobából álló kollégium és négy tanári lakás, a második emeleten pedig szintén 12, egyenként 24 férôhelyes tanterem kap helyet. A harmadik emeleten díszterem, laboratóriumok és szaktantermek kialakítását tervezik. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsôtôl tizenkettedik osztályig.

Körbejártuk Varga Károllyal az épülô központot. Csendes negyedben áll az ingatlan, éppen azon a környéken, ahol a legtöbb magyar család lakik. Néhány munkás a második emeleten dolgozott. A korábban megpályázott pénzekbôl és az augusztus elején elnyert 75 millió forintos magyar oktatási minisztériumi támogatásból az épület az idén tetô alá kerül.

Jövô szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Csaba atya intézménye nyújt remek körülményeket. De a ferences központ jobb eredményt elért diákjai ide járnak középiskolába, azokat a diákokat pedig, akik mesterséget akarnak tanulni, át fogják irányítani a most épülô ferences szakiskolába — reménykedik a Geszthy társaság elnöke.

A két intézmény közötti tavalyi — fôleg Budapestrôl gerjesztett — feszültség mára feloldódni látszik. Mindkét fél rájött: nem egymás ellen, hanem egymás tevékenységére alapozva kell építkeznie — magyarázta Széll Zoltán matematika-fizika szakos tanár, a Geszthy társaság alelnöke, akit 38 évvel ezelôtt helyeztek Dévára, az egyetem elvégzésekor, az akkor még mûködô Petôfibe, s aki azóta megszakítás nélkül a városban tanít.

— Alig várom, hogy összeszedhessük a város iskoláiban mûködô tagozatainkat. Tudom, mit jelent a tagozat: mindig mások mondják meg, hogy nekünk mi a jó. Eközben a magyar tanárok a négy iskola között rohangálnak. Ki kell törnünk ebbôl a helyzetbôl — mondta fiatalosan csillogó szemmel a nyugdíjhoz közeledô tanár.

Láttam az arcán: lelkesíti az új magyar iskola építése. Azt reméli, ha a központban egy helyen lesz félezer magyar diák, kollégium, tanári lakás, a jól felkészült tanerôt sokkal könnyebb lesz oda vonzani. Már az 1990 ôszén megalakult önálló magyar iskola is jó tantestülettel rendelkezett. — Ezért is kell az épület, különben Déva is Petrozsény sorsára jut, ahol 1997-ben a magyar középfokú oktatás megszûnt — figyelmeztetett.

Varga Károlynak is az a meggyôzôdése, hogy Csaba atya intézményének és a Geszthy-központnak ki kell egészítenie egymást. Elmondta: Böjte Csaba a legjobb ferences hagyományok szerint összeszedte az árvákat, a nehéz anyagi helyzetben élô családok gyermekeit, az utcagyermekeket, akiket tisztességesen ellát és nevel. Sok dévai és környékbeli szülô azonban színvonalas, önálló magyar állami iskolára vágyik, abban taníttatná a gyermekét. Ez kiderült abból a kérdôíves, névvel vállalt közvélemény-kutatásból is, amelyet két éve rendeztek. Akkor a megkérdezettek döntô többsége kinyilvánította: legszívesebben világi iskolába járatná gyerekét.

Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselôje mindkét intézmény aktív és lelkes támogatója. Három fô feladatra koncentrál. Az iskolaközpont felépítése az elsô. De a jövô ôszi indulás azt feltételezi, hogy a központban helyet kapó intézményeket még idén ôsszel létrehozzák, ami bonyolult engedélyeztetési folyamatot feltételez. Városi, megyei és minisztériumi jóváhagyásra is szükségük van. A harmadik feladat a jó tudással rendelkezô oktatókból álló tanári kar kialakítása.

Az RMDSZ-honatya azt reméli, hogy az iskolaközpont belsô munkálatainak kivitelezésében, a berendezések és a felszerelések beszerzésében Bukarest és Budapest a továbbiakban is egyaránt támogatni fogja ôket. Elvégre ma már Erdély 16 megyéjébôl csak Hunyad és Krassó-Szörény megyében nincs önálló állami magyar iskolaközpont. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának pedig mindenképpen járna ez, hiszen jelenleg körülbelül 1300 gyerek tanul különbözô óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. — Nyilván, sok múlik azon, hogy az ôszi választások után milyen helyzetben lesz majd az RMDSZ — tette hozzá.

Az iskolának mielôbb el kellene készülnie tehát. Addig, amíg a szülôket és a diákokat annak gondolata lelkesíti. Mert az intézmény létrejöttét Déva magyarsága valóban türelmetlenül várja. De alátámasztja a sietséget az is, hogy az 1992-es és a 2002-es népszámlálás között eltelt tíz év alatt Hunyad megye magyarsága 7200 fôvel csökkent. Fôképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el — Székelyföldre, Magyarországra, külföldre, nehéz megmondani, hová. Az egymillió euróba kerülô központ építéséhez azonban eddig csak az összeg felét sikerült különbözô pályázatokból megszerezniük.

Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain — Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban — az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul.

Augusztus 23-án, látogatásom napján, Csaba atya éppen budapesti vendégeket fogadott. A Budapest-Duna Rotary Club négytagú küldöttsége látogatott Dévára, hogy megtekintse azt a modern gépekkel felszerelt asztalosmûhelyt, amelyet a magyaron kívül amerikai, olaszországi és svájci Rotary Clubok, illetve a nemzetközi Rotary-alap összesen 55 ezer dolláros adományából létesítettek annak az egykori állami ipari telepnek a helyén, amelyet a ferencesek körülbelül egymilliárd lejért vásároltak meg.

A gyûjtés 2001-ben kezdôdött, a Rotary-klub által szervezettt Benkô Dixiland jótékonysági koncerttel, amelyet késôbb két másik koncert is követett. A befolyt összeget egészítették ki a külföldiek.

Böjte Csaba azt tervezi, hogy szeptembertôl itt tanulnak majd mesterséget azok a gyerekek, akik az általános iskola befejeztével tanulmányaikat nem gimnáziumban folytatják. A mesterség tanulása könnyebbé teszi az árvák és nehéz szociális helyzetû gyerekek számára az élet elsô lépéseit is — ezzel Kriston Vízi József, a budapesti Rotary-klub elnöke is egyetért.

Csaba atya sem neheztel már a Geszthy társaság által épített világi iskolára. Belátja, hogy az okos együttmûködés mindkét fél, de fôképp a magyar gyermekek hasznára válhat. Készségesnek mutatkozott abban is, hogy azokat a diákokat, akik a világi iskolában végeznek majd, s akik mesterséget akarnak magyarul tanulni, a Rotary-segítséggel épülô intézményébe felvegye.

Somogyi Ágnes, a Budapest-Duna Rotary Klub tagja, aki a dévai szórványközpont nemzetközi támogatását megszervezte, kérdésemre bevallotta: csodálja a dévai szerzetes munkáját, s azt a nyitottságot nemkülönben, amellyel magyar, román vagy cigány származású gyermekeket egyaránt befogad. — Egyik elsô látogatásom alkalmával az atya azt mondta: mi itt a kóbor kutyától sem kérünk pedigrét. Ez nagyon meghatott. Mi rotarysták is így látjuk a világot... — magyarázta a segélyakció elindításának hátterét.

Bár más világban élt, de Geszthy Ferenc várkapitány is ilyen lehetett. Másképp nem tartotta volna fontosnak, hogy román jobbágyai számára a bibliát lefordíttassa és kiadja.

Tibori Szabó Zoltán

Enyhén növelték a helyi adókat és illetékeket Várfalva községben, figyelembe véve a törvény elôírásait. Eszerint egy hektár termôföld évi adója 10 ezer lejrôl 11 ezerre nôtt, a termelôi igazolvány kiváltásáért viszont jövôre is ugyanannyit kell fizetni, mint az idén, azaz 110 ezer lejt, és a negyedévi pecsételés díja is változatlanul 50 ezer lej maradt. A gépkocsikért 2000 köbcentiig 500 köbcentiméterenként 65 ezer lej helyett 2005-ben 70 ezer lejt kell fizetni. A hivataltól igényelt hitelesítések díja 15 ezer lejrôl 16 ezerre nôtt, a tulajdonlevél kiváltása hektáronként 100 ezer lej lesz. A belterületekért igényelt városrendezési bizonylat kiváltásáért az eddigi 235 ezer lej helyett 2005-ben 38 ezret kell majd fizetni, tájékoztatott Fodor Melinda, a Várfalvi Polgármesteri Hivatal titkára. Az adók növelése gyakorlatilag az inflációs rátához igazodott.

(ke)

Szeptember 15. az utolsó nap, amikor még késedelmi kamat nélkül befizethetik a polgárok a harmadik részletét az ingatlan és gépkocsi utáni adójuknak. A befizetési pénztárablakok nyitvatartási ideje: hétfôtôl–szerdáig 8–14 óra között, csütörtökön 8–16, pénteken pedig 8–13.30 óra között. Magánszemélyek a következô postahivataloknál is fizethetnek: 1-es posta (hétfôtôl–péntekig 7–20, szombaton 8–13 óra között), 3-as posta (hétfôtôl–péntekig 9–16), 4-es posta (hétfôtôl–péntekig 7–16), 5-ös posta (hátfôtôl–péntekig 7–20), 6-os posta (hétfôtôl–péntekig 7–20), 7-es posta (hétfôtôl–péntekig 7–16), 9-es posta (hétfôtôl–péntekig 7–20), 11-es posta (hétfôtôl–péntekig 7–16), 12-es posta (hétfôtôl–péntekig 7–20), 13-as posta (hátfôtôl–péntekig 7–20, szombaton 8–12), 15-ös posta (hétfôtôl–péntekig 7–20, szombaton 8–12). Az adók utolsó, negyedik részletének befizetési határideje november 15.

A költségvetés-kiigazításból remélnek további pénzforrásokhoz jutni Magyargorbó község hat tanintézményének javítására. Az idei költségvetésben leosztott mintegy 240 millió lejbôl nem sikerült minden szükséges munkálatot elvégezni az iskolákban és óvodákban, olyan javítások maradtak el, amelyek az intézmények mûködési engedélyének megszerzését veszélyeztetik.

80 millió lejt fordítottak a magyargorbói iskolában ajtók kicserélésére, a régi, furnérlemezbôl készült ajtók ugyanis annyira megrongált állapotba jutottak, hogy a zárt már nem lehetett rajtuk elhelyezni. Nádason fedelet javítottak, külsô pucolást végeztek, két tantermet kellene még kimeszeltetni. Somtelkén a tavaly és az idén sikerült külsô és belsô pucolást végezni, a fedelet is kijavították, tájékoztatott Kovács István, Magyargorbó polgármestere. Nádason és Somtelkén az épületeket új kerítéssel vonták körbe, kapukat, ajtókat cseréltek.

Türében öt-tíz évenként a berlini németek végzik az általuk felépített iskola javítását, erre az idén is sor került, a munkálatok éppen javában zajlanak, mondta a polgármester.

Magyarvistában a diákok fogadására készül az iskola díszterme. A megyei tanácsnál letett pályázat útján megnyert pénzösszeget, 100 millió lejt fordítottak a hosszú éveken át fáskamrául szolgáló díszterem felújítására. A falu közössége 150 millió lejjel járult hozzá ennek a fontos munkálatnak az elvégzéséhez. Kovács István elmondta, még alpolgármestersége idején felújíttatta az iskola fáskamráját, így a díszterem felszabadult, és mindaddig, amíg Kalotaszeg egyik legszebb kultúrotthonának, az emeletes, tágas vistai mûvelôdési háznak sikerül tisztázni a jogi helyzetét (a falu közössége visszaigényelte), és sikerül felújítani, addig az iskola díszterme igen nagy szolgálatot tehet a diákoknak és a községnek, tájékoztatott a polgármester.

A vistai óvoda fedelét néhány évvel ezelôtt javították, kellene viszont belsô meszelést végezni, és az épület egyik megrepedt sarkát is ki kellene javítani — ehhez is a költségvetés-kiigazításból remélnek pénzt juttatni.

K. E.

A városi rendôrség parancsnoka tartott beszámolót a Bánffyhunyadi Városi Tanács legutóbbi ülésén, ebbôl kiderült, hogy az idén 50 hajtási engedélyt vettek el, ebbôl mintegy 42-t ittasság miatt. A beszámolóból az is kiderült, hogy Bánffyhunyad területén eddig hét halálos baleset történt, az intézmény pedig anyagi gondokkal küzd, emiatt a rendôrségi autóknak nincs lehetôségük ellenôrzô körutakat tenni.

A tanácsülésen határozatot hoztak, amely szerint a lakóknak kötelességük rendben tartani udvarukat, takarítani a házuk elôtti területet, valamint a sáncokat. A határozat be nem tartása egyszeri figyelmeztetéssel, majd ezt követôen anyagi büntetéssel jár, hangsúlyozta az alpolgármester. A közeledô tanévkezdés kapcsán beszámolót hallgattak meg az iskolák karbantartásának helyzetérôl, valamint a tej-kifli akcióról, nevezetesen, hogy miként oldották meg ezek tárolását az oktatási intézményekben. Mint kiderült, a város általános iskolájában, valamint a líceumban nyolcvan százalékban készen állnak az új tanév elkezdésére. Döntés született arról is, hogy a tanácstagok közül kit delegálnak az iskolákban mûködtetett közigazgatási irodákba. A határozat szerint az általános iskolába Tãmas Dorin, a líceumba pedig Vasas István tanácsosokat nevezték ki.

Szentandrási István továbbá elmondta: a tanácsülésen felhatalmazták a Crisul önálló gazdálkodó vállalatot, vegye fel a kapcsolatot a Somes kereskedelmi társulással, a vízhálózat és a csatornázás felújítása végett, a SAMTID-programon belül. Kolozs és Szilágy megye — mint arról a Szabadság tegnapi számában részletes tájékoztatást olvashattak — együttes pályázatot nyújtott be, amit meg is nyert, a két megye hét települése ivóvízhálózatának felújítására. A világbanki támogatásban Bánffyhunyad is részesül, a pályázat egyik feltétele a benyújtott terv regionális jellege volt, illetve az, hogy a program végrehajtója egyetlen vállalat legyen.

(köllô)

Belügyminisztériumi focitorna
Pénteken a selejtezômérkôzésekkel megkezdôdött a belügyminisztériumi alkalmazottak hagyományos teremlabdarúgó-tornája. A Horia Demian Sportcsarnokban lebonyolított mérkôzéssorozat döntô mérkôzéseit szombaton 9 és 12 óra között rendezik.

Felrobbantották a tordai mészgyárat
Szakemberek, 12 kilogramm dinamitot felhasználva, csütörtökön délután felrobbantották a tordai mészgyár egykori épületét. A gyár 1989-ig mûködött azon a helyen, ezután az épületet sorsára hagyták. Úgy döntöttek, hogy a romokat egy kereskedelmi társaság eltakarítja. Csütörtökön, szeptember 2-án, még csak a fôépületet számolták fel, az akciót a napokban véglegesítik. A tûzszerész szakemberek elôvigyázattal készítették elô a mûveleteket, mert el akarják kerülni az esetleges problémákat, amelyeket a detonáció okozhat. A közelben ugyanis van még egy másik gyár.

(pja)

Augusztus 29-én kezdôdött el az a kéthetes tábor Kolozsváron, melyet tizenöt német, angol, spanyol, cseh, amerikai és japán fiatal önkéntes nevelô részvételével, olyan kolozsvári gyermekek számára rendeznek, akiknek nehéz anyagi életkörülményeik miatt eddig nem volt lehetôségük elutazni a városból. Ez az idei negyedik ilyen jellegû tábor, fô szervezôje, három hazai gyermekvédô egyesülettel karöltve, a Youth Action for Peace — Romania. A külföldi önkéntesek a gyermekekkel szórakoztató programokat tartanak és közösen kirándulnak Kolozsvár környéki helyekre, elszállásolásuk pedig diákotthonokban történik.

Közeleg az új tanév kezdete és ez Bonchidán is érzôdik. A polgármesteri hivatalban csak errôl beszéltek a múlt napokban. A község elöljárói gyakrabban keresik fel a tanintézeteket és a költségvetésbôl is több pénzt irányoznak elô erre a célra. A Kis-Szamos-völgyi település három iskolájának javítására nem kevesebb mint 250 millió lejt fordítottak. A bonchidai és a válaszúti nyolcosztályos iskolák épületeit már a nyár közepén felfrissítették, a tantermeket idejében kimeszelték. A községközpont iskolájának udvarán található sportpályán is elvégezték a szokásos elôkészületeket.

A tûzifaellátás is foglalkoztatja a helyi önkormányzatot. A szamosújvári erdészeti hivatal révén az elmúlt hetekben több mint 120 millió lej értékben szerveztek be fûtôanyagot. Szeptember közepéig mindhárom iskola udvarán ott lesz a tûzifa, de Bochidán nemsokára földgázzal melegítik a tantermeket. Ugyancsak az új tanév küszöbén gazdagodott a könyvtár állománya, ahol a tanuló ifjúság számára több mint nyolcezer kötet áll rendelkezésre.

Erkedi Csaba

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A kutatott roma közösség többszörösen deprivált, marginalizált helyzetben, szegénynegyedben helyezkedik el, izoláltan Kolozsvár látogatott részeitôl. Szükös erôforrásokkal kénytelenek gazdálkodni, néhányuk a szeméttárolóból szerez rendszeresen ételt. Kutatásom során arra törekedtem, hogy feltárjam helyzetüket és egy monográfiába sûrítsem mindazt, amit a terepmunkám során tapasztaltam.

Ha a Byron utcát említem, a kolozsvári lakosok közül csak kevesen fogják tudni, hogy ez a saját városukban, egy létezô utca. Az említett utca a város ipari negyedében található, az Irisz telepen. A városrészre kietlen, poros utcák jellemzôek, teherforgalom és a pusztító, környezetromboló gyárak (gyógyszergyár, nehézgépgyár).

Ez a fizikai környezet, ahová a roma közösség kiszorult, távol a társadalom szemétôl. Az egyszobás, fürdôszoba nélküli lakásokban 10–15 személy él, az emeleti közös fürdôszobába is költözött egy család, sôt a Byron utcai tömbház belsô udvarán "barakkokban" is laknak. Képzetünkben csak homályos képek élnek a romákról, kulturális klisék által ismerjük természetüket, és nagyon ritkán vagyunk hajlandóak túltekinteni a roma identitás sztereotípiáin.

Nagyon kevés a romák romániai helyzetérôl szóló kutatás és adat, ami pedig létezik és hozzáférhetô, az 1994 után íródott, a civil szervezetek és alapítványok dinamikus fejlôdésének idején, az Európai Unió által roma kutatásokra elkülönített pénzalapok motiváló erejének hatásaképpen.

Még a történelem során is, csak említések történtek a romákat illetôen, különbözô események kapcsán, de önálló, a romákról szóló szociológiai, sôt történelmi tanulmány sem íródott. A romákat más megvilágításban mutatom be, utalva arra, hogy az alacsony életszínvonal mellett, deviáns magatartásuk oka nagyrészt a jelen társadalmi rendszerben kereshetô. Azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy miért nem jöhetett létre a fölfelé irányuló mobilitás a külön társadalmi osztályként kezelt, elszegényedett roma rétegekben, hogy miért minôsül deviánsnak a roma közösség, és hogy miért szegi meg a törvényeket, valamint, hogy miképp járul hozzá a média az etnikai vonalon szervezôdô szegregációhoz (túlnyomóan negatív képek és események bemutatása).

Az alkalmazott megfigyelés típusa a passzív részvétel volt, rendszeresen jártam a terepre, megfigyelve a tömbház — melyben a roma közösség tömörül — belsô oldalánál történô cselekvéseket, interakciókat, majd interjúkat készítettem a tömbház lakosaival. Munkámban felhasználtam más kutatások eredményeit (Geambasu Réka, Pásztor Gyöngyi, Péter László), melyek szintén ezen a terepen történtek.

A társadalmi kitaszítottság okai között szerepel a szegénység, az egyenlôtlenség, az etnikai, nemi, vallási diszkrimináció, a munkanélküliség, a hajléktalanság növekedése, a kapcsolati háló gyengülése.

Egyrészt a marginalizáció felerôsödik, hisz a roma lakosokat a saját szomszédaik részérôl is, faji és nemzeti diszkrimináció fogadja. Ennek következményeképp jöhetett létre az etnikai vonalon alapuló szegregáció. "A kormány megkísérli Marx osztály-ideológiájának helyettesítését a rasszizmus eszményével", magyarázza Dan Pavel. Ez a politikai irányzat az etnikai kisebbségeket okolja az egyének sikertelen alkalmazkodásáért, a meredeken lefelé tartó gazdasági helyzetért. "Pajzsként" használja fel a kisebbségi konfliktushelyzeteket saját legitimitásának igazolására.

Ugyanakkor az iskola intézménye is, tolerancia hiányában, rasszizmust tanúsítva, hozzájárul a romák marginalizálásához.

A gyerekek az elsôdleges szocializáció során korlátolt nyelvi kódokat, valamint a szegénység és kisebbségi lét tipikus kultúráját sajátítják el. Ez egy különleges viselkedési és normarendszert jelent, ami megakadályozza ôket abban, hogy a szegénységbôl kiemelkedjenek, megnehezíti számukra a beilleszkedést az iskolába, majd késôbb a társadalomba is, viszont megkönnyíti számukra, hogy mentális egészségüket megôrizzék és a szegénységgel járó terheket elviseljék.

Az oktatás az a terület, ahol a szegénység és ennek öröklôdése ellen küzdeni lehet. Azonban a roma gyerekek 25%-a nem jár iskolába, a gyerekek többségének nem sikerül befejeznie az elemi iskolát, míg az írástudatlanság a roma populáció felére jellemzô. Feltevôdik a kérdés, hogy miért hagyják el a roma gyerekek az iskolát?

Általában a roma gyerekek szülei sem végeztek iskolát, és ezért nem tartják az oktatást fontosnak, nem látják, hogy a gyermekek életének alakulására milyen hatást fejt ki. Nagyon sok gyerek elhagyja az iskolát, amikor munkaképessé érik, hogy pénzt keressen. Ez a kulturális modell részévé vált. De a jövedelmek, amit a roma gyerekek megkereshetnek, alacsonyak és ideiglenesek. Sajnos, a többszörösen deprivált gyerekek a szegénységet generációs örökségül kapják, hisz érvényesülésüket illetôen nem rendelkeznek sem társadalmi kapcsolattôkével, sem pénztôkével, sem megfelelô kulturális tôkével. (Bourdieu)

A szegénység és nincstelenség során nem elégítôdnek ki az elsôdleges fiziológiai szükségletek, alapvetô életfunkciók (élelem, alvás hiánya), ami nélkül nem jöhetnek létre a másodlagos funkciók sem, melyek által a munkahelyre, tanulásra koncentrál az egyén. Az önmegbecsülés és önmegvalósítási szükséglet csak negyedik és ötödik emelete a szükséglet-piramisnak (Maslow). Ezzel is magyarázható, hogy nemcsak a felnôttek, de a gyerekek sem hisznek saját erejükben, alacsonyra értékelik, nem becsülik saját magukat.

A romákat köztudottan deviáns viselkedésûnek tartják. Ez a címkézéselmélettel magyarázható: "azokat a szabályokat, melyekhez a devianciát viszonyítják, (...), nagyjában, egészében a gazdagok szabják meg a szegényeknek, a férfiak a nôknek, az öregebbek a fiatalabbaknak és a többségi csoportok az etnikai kisebbségeknek." A társadalom újratermeli és megerôsíti az etnocentrikus magatartást a romák és más etnikumok között. A romákról eleve feltételezik az erkölcsi "romlottságot", a széles körû erôszakot és a bûnözést. Valóban, a túlélésre törekvô Byron utcai romák gyakran élnek innovatív módszerekkel (Robert Merton, Strain Theory), azonban nem gyakrabban, mint más, marginalizált, elszegényedett rétegek. A másodlagos deviáció problémája is felmerül: az egyének elfogadják a rájuk ragasztott címkét. Tudják, hogy a fölfelé irányuló mobilitásra nincs esélyük, és egy idô után már nem is törekednek kiemelkedni, megfelelni a társadalmi normáknak.

Mindemellett a károk, lopások, rongálások során (kivágják a környezô fákat, tûzifának használják, téglát lopnak stb.) meg sem közelítik a fehérgalléros bûnözés által okozott károkat, amit a társadalom kiváltságos rétegei követnek el (pl. ökológiai katasztrófák: a Tisza halpopulációjának véletlen kiirtása; a kolozsvári gyárak napjainkban is a Szamosba öntik hulladékaikat; csalások: a Caritas-ügy, FNI stb.)

Napjaink demokratikus médiájában bevált praktika a romák negatív diszkriminációja. Általában csak bûnügyi vagy gazdasági konfliktusok esetében kerül szó a romákról. A romák cselekedeteinek negatív oldalát mutatják be gyakrabban, kétszer több negatív vonatkozású cselekvésük jelenik meg, mint pozitív. Az újságok a "gyilkos cigányok", az "erôszakos cigányok" sztereotípiát sugallják. Ezzel mintegy megerôsítik és újratermelik a nem roma lakosság etnocentrikus magatartását a romákkal szemben.

Kulturális különbségekbôl adódó, eltérô viselkedésminták és koncepciók miatt, valamint támaszkodva a behaviourista paradigmára, elmondható, hogy a romáknak nem sikerült alkalmazkodniuk a változó környezethez, és ez ellehetetleníti számukra a felzárkózást, a felfelé való mobilitást a társadalomban, a szegénységbôl való kilépést.

Balla Réka

(Folytatás augusztus 28-i lapszámunkból)
Az épületet régen harmincadháznak nevezték, mert a nyugatról Erdélybe hozott árukat átlagértékük harmincad részével itt vámolták el [KíKv 181.].

1894: Uri kaszino [Mach]; 1941: Kolozsvári Casino [Tel41 14.].

Hasdeu, Bogdan P. Ô Kôkert utca, Felsô-Külsô-Szén utca.

Határ út Ô Kolozsmonostor.

Hatlépcsôs. A Kálmán család tulajdonában lévô vendéglô a Bulgária-telepen az 1940-es években. Az 1948. évi államosítás után élelmiszerüzletté alakították. Nevét a bejárata elôtti hat lépcsôrôl kapta [Lupné Gáll Anna közlése].

Hateg Ô Gömbös Gyula utca.

Hatieganu, Iuliu Ô 1. Múzeum utca; 2. Csikós-kert (Kolozsmonostor).

Hála. Két vásárcsarnok:

1. A Széchenyi tér keleti végében épült vásárcsarnok neve az igénytelen, alacsony szintû köznapi beszédben. A román hala ’(vásár)csarnok’ szolgai átvétele. Ô Vásárcsarnok.

2. A Dermata elôtti téren álló, a fentinél kisebb, az 1950-es években épült vásárcsarnok. Nevének eredete ugyanaz, mint elôbbinél.

Hányinger utca. A Hegyvölgy utca (Piezisã) — mindkét oldalán több kocsma nyílt — újabb keletû, az egyetemisták körében keletkezett neve [Gidó Attila közlése]. Az utca keleti oldalán álló házak mögött, a Mikó-kertben, a szomszédos Kôkert utcában, a Kôkert, a Holdvilág és a Pásztor utcai elkobzott kertekben az 1960-as években, az 1970-es évek elején ún. diákváros épült. Ô Kôkert utca.

Három liliom. A Magyarkapun kívül, balra, a Kisszamos (Malomárok) partján, a mai Református Teológia telkén állt vendégfogadó és kocsma neve. A telket 1764-ben Pataki István fôbíró vásárolta meg és a Három liliom nevû vendégfogadót építtette ide [Gaal 106.]. A Kisszamos mellett a XIX. század elején a város egyik nyilvános fürdôje állt [Kvtel 54.]. A század végén már csak a falusiak lebuj-szerû beálló helye [Nagy 15.]. A református teológia építése elôtt, 1894-ben bontották le. Ô Gyalog utca, Radnótfáy sikátor, Református Teológia.

Három püspök tér. A Vörösmarty utca, a Ferencz József püspök, a Káldy György és a Majláth utca (Békási út eleje) találkozásánál létrejött kis tér. Az 1920-as években kezdett kialakulni, de csak 1940-tôl lett saját neve. Eleinte a Vörösmarty utca, majd 1940 elôtt az A. Muresan része.

1941: Három püspök tere [Kvát41]; 1945: Három püspök tere; Piata Engels tér (piatã n fn ’tér’) [Kvut]; 1964: Piata Engels tér; Piata Engels; 1990: Piata Engels; Piata Ion Agârbiceanu [Kmth 1990/56.].

Nevét a hatóság adta.

Három tetû:

1. A Májer-féle, a Györgyfalvi út elején, jobb oldalt, a Györgyfalvi út és a Zrínyi utca bal oldali sarkán lévô kocsma tréfás neve [TZcs]. Ô Májer.

2. A Rákóczi út és a Türr István utca eleje között 1974-ben felállított, Ion Vlasiu által készített Horea–Closca–Crisan emlékmû tréfás-humoros neve. Ô Horea, Closca, Crisan emlékmû.

Háromlépcsôs Ô Szenes-ház.

Hársfa utca Ô Maistei.

Hárzsongárd. A Házsongárd nevének változata a XVI. század második felében, a XVII. század elején. Ô Házsongárd.

Hátulsó Kômál. A Kômál hátulsó, a Kômál mögötti része. Ô Kômál.

1815: hátulso Komál [EMSzT VIII. 105.].

Hátulsó székbeli mészárosok tornya Ô Kerek torony.

1701: "Az hátulsó Székbeli mészárosok(bástyájá)nak nintsen ajtaja sem vasa" [Jokl I. 402.].

Házsdéu. A Kôkert (Hasdeu), a Pásztor (Pãstorului), a Holdvilág-újtelep (Porumbescu) és a Holdvilág (Marinescu) utcai elkobzott kertekben az 1960-as években épült diákváros [Mester Gábor közlése nyomán].

Neve a Kôkert utca román nevének (Hasdeu) szolgai átvételébôl való.

Házsongárd. A város déli részén, egykor határában emelkedô hegyoldal, régen szôlôkkel, gyümölcsösökkel. Itt van az 1585-ben létesített temetô is. Ô Házsongárd felett, Házsongárd utca, Házsongárdi patak, Házsongárdi temetô, Majális utca, Szebeni szoros.

1503: "vinea sua in promontorio Coloswariensi Hasongarth vocato" (’a Házsongárdnak nevezett hegyen lévô szôlôskertje’) [Weyner Stephanus Elyzabeth nevû özvegyének végrendelete, 1503.XII.12.; Élô 17.]; 1530: Hasongarth [Kmk II. 523.]; 1550: Hasongar [Kmk II. 711.]; 1551: Hasongard [Kmk II. 722.]; 1570: "harsongartba veoth volt Ew egy darab zeleot" [KvLtTörJk III/2:106]; 1573: "az Harsongartbely zeolek Myweltetesereis eo k. legien gondiok Ne pwztwllianak ely" [KvKözgyJk I/3 (V/3). 60b]; "Mennek volt zeolebe harsongartba" [Élô 45.]; "az harsongard az Inknek zeolejekböl ala" (inktus ’alperes’) [KvLtTörJk III/3. 291.]; "az Harsongardbelj zeolek" [KvKözgyJk I/3. (V/3), 70.]; 1584: "a’ harsongarti zeoleo amely zeoleo A leoweo fanal" [Élô 29]; 1596: "Az Themeteo kepnel az Harsongart zeoleok felet" [KvLtFasc I/65.]; 1598: "Bachy Tamas vram […] amelly kertet harsongartban Paul Magnustol teorwnniel prosequalt [’perelt’] es adepiscalt [’nyert’]" [EMSzT I. 87., V. 287.]; 1611: "az házsongárdi szôlôk szegeletiben" [Kveml 128.]; "lôttek penig az városba Kômál tetejérôl, másfelôl Házsongárdról" [Kveml 143.]; 1621: Hasongartban [Élô 17.]; 1623: Harsongart [Jokl II. 259.]; 1629: "az peres Zeoleo [...] felseo harsongartba[n]" [KvLtTörJk VII/3:73]; 1661: "az Hason gartban egy féél hóld szölö" [Élô 17.]; 1665: "vagyon Házsongárdban három fertály szôlôm" [Kveml 197.]; 1702: "ugyan ott Hasongárdb[an] ada más pusztát melly vagyon az Patakon innet az Szebeni szoross mellett" [Kvtel 102.]; 1704: "23 Aprilis eljövének felesen kurucok [...]; sokadoztak a Kismezôn is, Házsongárd felett" [Kveml 289.]; "Die 30 Maii. Hertelen Hazsungart felôl eléütvén a kurucok" [Kveml 291.]; 1870: Házsongárd, szôlôhegy, gyümölcsös [Jakab I. 43.]; 1888: Hásongárd [Kv88]; 1913: Házsongárd [Cs13]; 1917: Házsongárd [Cs17].

E név és közeli rokonai másutt is elôfordulnak. Hasengarten — bányászmûszó Nagybányán [EM. 1911. 326.]. Hasenberg — "mutatták még a Szôllô hegyetis az öregek, mellyet a Zsidveiek Hasenbergnek hívnak, ôk pedig (ti. a keserûaszóaiak) Kaubergnek nevezték" [EHAd.]. "mons Hásongárt Ungaris, Saxonibus". Haasengarthen dictus (a szász név gót betûkkel) [Fasching F., Nova Dacia. Claudiopoli, 1743. 87.]. A Házsongárdot illetôn Entz. Géza középkori adatot is talált. [SzTAj]. 1595-ben a Besztercéhez közeli Schönbirk, Szépnyír, Sigmir községben volt egy "bei dem Kaltergarten (’hideg kert’) oder Hasengarten" nevû határ. [Holtzträger Frigyes 1949. január 30-án Nagy Jenôhöz írt levele. SzTAj].

A név eredetét illetôn több elképzelés is született:

1. a középkori német Hazin- scha[o]rt Ha[o]ssonsarch családnév magyarul kiejtett változatából [Kvtel 55.]. Jakab Elek szerint egy 1373. évi oklevélben ez áll: "Nÿkus dictus Hazinschort" [Jokl I. 72.], illetôleg "Nykus dictus Hasinschart Ciuis de Cluswar" [Jokl I. 73.], majd egy 1377. évi oklevélben "Nicolaus filius Johannis Hossonsarch" [Jokl I. 87.]. A német Hasenscharte jelentése ’nyúlajak, nyúlszáj’. A szöveg magyarul: ’a nyúlajkúnak, nyúlszájúnak mondott Nyikos, kolozsvári polgár’, ’nyúlajkú, nyúlszájú János fia Miklós’. Kérdés, hogyan lett e név -schort, -schart avagy -sarch tagjából -gard?

2. a szász Hasengertbôl ’nyulaskert’ [Kvtel 55.];

3. a szász Haselgertbôl ’mogyorókert’. Népetimológiás magyar változata. A tanulmányait Kolozsvárt végzô Melich János a Haselgartenbôl ’mogyorókert’ indult ki. Az erdélyi szász wengert ’wiengarten’, vagyis ’szôlôskert’ és a Bangert ’Baumgarten’, azaz ’gyümölcsöskert’ (s az ebbôl lett magyar Bongárd) példájára hivatkozva a garten > gert > gárd fejlôdést hangzóilleszkedéssel magyarázta [SzTAanya 400.].

4. Herepei János 1969. október 19-én Szegedrôl Kolozsvárra, Tulogdy Jánosnak küldött levelében viszont ezt írja: "feltételezésem szerint a Házsongárd a hárs-(egykori tájszólással hás)-bereken elterülô gyümölcsösrôl: hás+(b)ongárdról kapta nevét" (bongárd a Baumgartenbôl ’fáskert’, azaz ’gyümölcsöskert’). Szabó T. Ádám szerint ez a magyarázat van olyan életképes, mint bármely eddigi, mivel hárs szavunk ómagyar-kori összetételekben 1093-ban Hassag, illetôleg 1158 elôtt, 1158-ban, 1323-ban, 1403-ban Hasfa [Élô 17.], 1366-ban Hasffa ("sub una arbore Tilys wulgariter Hasffa vocata" (’egy közönségesen hársfának nevezett fa alatt’) [Jokl I. 56.]) fordul elô.

Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, talán nem véletlen az, hogy a XVI. század második felében, a XVII. elsô felében számtalan Harsongart-ot jegyeztek le.

Házsongárd felett. A XIX. század végén, a XX. elején a Házsongárd fölött, a késôbbi Csillagvizsgáló út elôzményeként létezô mezei úttól délre kialakult, szántókból, tágas kertekbôl, néhány házból álló határ és telep. 1944-ben 458 lakosa volt [Hely944 260.]. Ô Házsongárdtetô-telep.

1870: Házsongárd felett [Jakab I. 43.]; 1913: Házsongárd felett [Cs13]; 1937: Colonia Deasupra Hajongardului [Br37]; 1944: Házsongárd felett [Hely944 341.].

Neve egyértelmû. A román név a magyarból való.

Házsongárd-kapu. A Házsongárdba vezetô egykori út, a késôbbi Majális utca felsô végén állt. Utóbb a kapu eltûnt, csak a félfái maradtak meg. Késôbb ezek is kidôltek, s ma már nem lehet tudni, hol végzôdött az utca, s hol kezdôdött a hegy. Mert az utca egyforma széles és két oldalán végig házsor kíséri [Nagy 42.]. Ô Majális utca.

Házsongárd-tetô. A Házsongárdi temetô fölötti tetô, Szamos-pad.

1865: Hásongárd tetô [Páncz]; 1876: Hásongárd tetô [Páncz1876].

Házsongárd utca. A Majális utcának a Külsô-Torda (Petôfi) utcától a Házsongárd tetôre kaptató részét nevezték így. Ô Majális utca.

1845: Házsongárd utcza [Kvtel 54.]; 1852–1857: majális-utcza (régen házsongárdutcza) [Jakab I. 37.]; 1865: Hásongárd utcza [Páncz]; 1876: Hásongárd utcza [Páncz1876]; 1882: "Házsongárd utcza szabályozása" [KvKözgyJk 1882. 65.]; 1887: Házsongárd utcza [Deutsch]; 1888: Hásongárd utcza [Kv88].

Nevét a Házsongárdról kapta. A XIX. század harmincas éveiben Majális utcának kezdték nevezni.

Házsongárdi kertek-telep. A Házsongárdi kertekben az 1800-as évek vége felé, az 1900-as évek elején kialakult telep. 1902-ben 95 lakosa volt [Hely902 704.]. Néhány év múltán az itt kialakuló utcákkal a város része lett.

1902: Házsongárdikertek telep [Hely902 868.]; 1913: Házsongárd [Hely913 796.].

Nevét a Házsongárdról kapta.

Házsongárdi körút. A Kert (Pasteur) utca felsô részében, jobb oldalt, a Füvészkert (Botanikus kert) kerítésétôl nem messze, délkeletre nyíló, majd balra (keletre), majd ismét balra (északra), ezután jobbra (keletre) kanyarodó, az Árnyas utca felsô végét érintve, a Majális utcáig, kezdetben kertek közt vezetô utca. Az 1900-as évek elején alakult ki. Az 1950-es évek elején kiépült egyenes folytatása a Majális utcáig. Balra kanyarodó része Pavel Elena néven külön utca lett. Ô Iepuriste, Cseresznyés utca, Pavel Elena.

1910: Házsongárdi körút [Kv910]; 1914: Házsongárdi körút [Cim14 168.]; 1923: Str. Grãdinilor (grãdinã n fn ’kert’) [Br 87., 98.]; 1933: Str. Grãdinilor [OF 36.]; 1937: Str. Grãdinilor [Br37]; 1941: Házsongárdi út [Kvát41]; 1945: Házsongárdi út; Str. Hajongardului — Házsongárdi utca [Kvut]; 1964: Str. Hajongardului — Házsongárdi utca; Str. Ciresilor (cires h fn ’cseresznyefa’).

Nevét a hatóság adta.

Házsongárdi patak. A XIX. század elején, keltezetlen forrás említi. Kétségkívül a Házsongárdból lefolyó Cigánypatak másik neve volt [Kvtel 55.]. Ô Cigánypatak.

Házsongárdi sikátor. A Házsongárd utca 1831 körül még be nem épült, a kertekbe kivezetô, sikátorszerû közlekedési útvonal volt. Innen a neve [Kvtel 55.]. Ô Házsongárd utca, Majális utca.

Házsongárdi temetô. A városfalakon kívüli, ma is létezô temetô. Sok híres egyházi, közéleti személy, tudós, író, mûvész nyugszik itt. A városban, a templomok körüli, valamint a kôkerti temetôhelyek a XVI. század második felében már annyira tele voltak sírokkal, hogy új, tágas temetôhelyre volt szükség. 1585-ben nyílt meg. 1897-ben építették a háromhelyiséges halottas kápolnát és az irodaépületet [GKv 222.]. Régebben, amikor a Házsongárdin kívül csak a Kismezôi temetô létezett, egyszerûen Temetônek mondták. Megnyitása után vy temeteo kertnek (új temetôkertnek), Nagy vy kylseo Seoweny kertnek, a XX. század elején Köztemetônek is.

Kezdetben a mai halottas kápolna elôtti és mögötti részen temetkeztek. Az 1622. évi pestis után a régi temetô nagyjából felének felsô széléig. Területének a lejtôn felfelé terjedése valószínûleg nem volt megszabva. A XIX. század végére az akkori mintegy 28 hold betelt. A városi közgyûlés 1892-ben megállapította, hogy "a jelenlegi köztemetô annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekbôl továbbra már nem használható", ezért "beszüntetendô". Új sírok ásását 1893-ban nem engedélyezték. Egyidejûleg "az új temetô helyéül, illetôleg a jelenlegi temetô kibôvítésére azt a […]14–15 holdnyi területet rendeli […], mely a jelenlegi köztemetô tetején fekszik s még néhai Schütz János volt temetô-felügyelô idejében vásároltatott meg e célra a város által".

Beszüntették tehát a régi temetôt, a több mint száz éve hozott határozat ellenére azonban ma is ide és a tetején megnyitott új temetôben temetkeznek. Ennek eredményeként mára túlzsúfolt. Az új temetôben például az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. Valamelyest enyhített a helyzeten a monostori temetô 1975 körüli megnyitása.

Alig nyílt meg 1585-ben a temetô, egy-két évtized múltán a gondozatlan hantok elenyésztek, a sírkövek egy része kidôlt. De senki sírját nem vették el, újbóli felhasználás végett egyetlen sírkôrôl sem csiszolták le a feliratot. Nem volt rá szükség. Az viszont valószínûleg elôfordult, hogy az eltûnt hantot újra ásták, más családból való új lakó került a sírba, új sírkövet állítottak fölébe. Így tûnhetett el, többek között, nyomtalanul, Apáczai Csere János, Lintzigh János XVII. századi sírja. Gyarmathi Sámuel, a magyar összehasonlító nyelvészet alapítója emlékoszlopának csonkja megmaradt ugyan, de nem eredeti helyén. Ez a lassú pusztulással, változással járó átalakulás századokig tartott. 1911-ben Kohn Hillel és Zsakó Gyula még hatvankét 1700 elôtti, az 1920-as, 1930-as években Herepei János 151, 1750 elôtti sírkôt írt össze. Ezekbôl ma három ha létezik. Az 1940-es években a halottas kápolna elôtti utat határoló házak tûzfala mellett több tíz régi sírkô volt látható. Ezeket lecsiszolva, átfaragva rendre felhasználták.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

Kilencedik összmûvészeti alkotótáborát rendezte meg a Minimum Party Társaság július 30. és augusztus 13. között. A MP Társaságot mindenre elszánt diákok hozták létre 1996-ban, akik azt vallották, hogy a mûvészi munka, az alkotás nem a hivatásos mûvészek kiváltsága, minden ember, akiben van mûvészi hajlandóság, kifejthet mûvészi tevékenységet. Ez a tábort éltetô meggyôzôdés azzal a tendenciával rokon, miszerint a mûvészet és élet közötti éles határvonalat fel kell lazítani, az élet és mûvészet szembeállítását fel kell számolni. A határterületeken való keresgélés egyik mûfaji képviselôje az installáció. Lényegi definíciója szerint az installáció nem más, mint egy adott tér tárgyakkal, anyagokkal való betöltése. A tábor egy kialakításra váró tér, környezet, kiállítóterem: inspirálója és befogadó kerete az itt született munkáknak.

A képen látható traktor viszont kilógni látszik a keretbôl. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy tényleg nem fért a keretbe, vagyis a tábori büdzsé nem teszi lehetôvé ilyen drága (szép piros) traktor megvásárlását. Másrészt a traktor jelképezi azt az anyagi kultúrát, amelytôl a tábor látványosan elhatárolódik. Az isten háta mögötti hely egy olyan csöndes sziget, ahol nincs térerô, és csak szemtôl szemben lehet kommunikálni.

Képünk a tábor fôhadiszállásán készült: a tetôgerendákon átvetett fehér leplek egy kialakulatlan színpad kulisszáinak a képzetét keltik. A tánc ereje hozza majd mûködésbe ezt a teret? A kép egy folyamat egy pillanatát rögzíti: a nézô számára, aki belép ebbe a kimetszett térbe, már kész mû. A tábori lét fontos hozadéka, hogy a dolgok nemcsak körüljárhatók, hanem be lehet lépni a terükbe, így a mû világába a nézô is belefoglaltatik, s kettejük viszonyából születik meg az a jelentés, mely a mûben nem eleve adott. Milyen címet adnék a képnek? A feledés homálya? Vakító fehérsége?

Így készül a tábori secco falkép. Fekete Zsolt, a vizuális mûhely vezetôje egy fotóval érkezett táborunkba, amelynek egyik alakja a tragikusan elhunyt Szörtsey Gábor, aki korábban többször is megtisztelte jelenlétével a tábort. A kocsmai asztaltársaság idillje a megörökítés, majd ennek újbóli megélése révén vonul be az örökkévalóságba. A falrajz felsô részére utóbb egy tábori látkép került, összemosva a múltat és a jelent, az itt- és a máshol-létet. Fekete Zsolt egy performansz keretében is üzent az eltávozottnak. A fotót felröpítette a levegôbe, és belemosta a patakba. Az üzenet (a megörökített emlék) és a közvetítéssel megbízott médium (víz és levegô) tökéletes összhangja jellemezte ezt a szép mûvészi megnyilvánulást.

A képen látható ufóbébi (nem az esôköpenyes kislány, hanem a másik) két és fél méter hosszan terül el a fûben, a képsíkra merôlegesen. Csupán a függôleges látófelülethez szokott szemünk állítja ôt talpra: fenyegetô méreteitôl megfosztottan, nikkelpallosát suhogtatva bár, de mégiscsak gyámoltalanul áll dadája kezét fogva. Fekete Zsolt maga dokumentálta alkotását, amely így ismét csak a médium, a közvetítô eszköz hatalmára irányítja a figyelmet. A mûvek közötti kölcsönhatás, az alkotói szándékok összehangolásának szép példája Koncz Árpád alább látható mûve (Fegyver I). Az ufóbébi szülôapja védekezésre szólította fel a táborlakókat az ô földönkívülijének támadásával szemben. A katapultok a harci üzemmód különbözô pillanataiban vannak megörökítve.

Lövedékek (kartács) gyanánt a tábori konyha használaton kívül helyezett alumíniumvillái szolgálnak, úgy hasítva az eget, mint egy vadlúdcsapat. Fegyver II nevet viseli az a megfigyelôállás, amely egyaránt néz a Támadó és a Védekezô, a Kezdeményezô és a Továbbvivô, az Önátadó és az Elfogadó irányába. A szembogár (eredeti rendeltetése szerint fogaskerék egy hajdanvolt-nyomasincs erôgép kapcsolószekrényébôl) egy mogyoróbokor tövében feküdt: több táborlakó látta, de a mûvész volt az, aki meglátta.

A kritikus szem sem hiányzott a tábor mûhelykínálatából. Besze Barbara budapesti mûítész a szak- és a hírlapi kritika mibenlétérôl, a mûvészi menedzsmentrôl tartott elôadást, és ezenkívül a tábori faliújság (ami a szó szoros értelmében szobafalra kiszögezett kézzel írt lapokból állt) próba- és egyben utolsó számának elkészülténél bábáskodott. Érdekes színfoltja volt a tábornak Antik Sándor kolozsvári vizuális mûvész elôadása: egy ötletes (honlappal rendelkezô) kísérletrôl számolt be, amely a számítógépes animációt a mûelemzés szolgálatába állította; A Mátka vetkôztetése az agglegények által címû festményét a festô, Marcel Duchamp olyan szerzôi kommentárokkal látta el, amelyeket az alkotók az animáció segítségével megelevenítettek, a képen látható fantáziagépezetet mûködésbe hozták, a befogadót bejuttatva a kép belsô idejébe-folyamatába.

Elôadás az, amikor egy ember behoz egy széket a színre, és kimegy. A székbámuló közönség jelenléte az elvárások sötét árnyékával terhes… A színen éppen e pillanatban Hamlet atyjának szelleme nincs, azazhogy van, csak nem látni. A tábori alkotások illékony, konzerválhatatlan voltáról beszél ez a kép. A költô szavaival: "ami volt, és már nincs, az többé sosem lesz, de mindig van." Egyébként a színpad sem szokványosan foglalt helyet, hanem felállítva és hátulról megtámasztva:

Oldalnézetben már nem is színpad, hanem egy fekete, zsiráfnyakú griffmadár, lókoponya-fejjel. A performansz-díszletként szolgáló keretben valaki éppen naplójába jegyezget, az ihlet kitárt karjai között ülve. A kép Kalló Angéla fotómûvész, a fotómûhely vezetôjének szemfülességét dicséri. A téma eddig az utcán hevert, de most szemlátomást felköltözött a táborba, a hegyek közé. A fenyegetettséget és biztonságérzetet egyaránt sugalló kép a hangulat titokzatosságáról (is) szól. A fotómûhely az idén felülmúlta önmagát, és ledöntötte a tábor idô- és térkorlátait. A mintegy háromezer (felkiáltójel!) digitális kép magának a dokumentálás fogalmának az újragondolását parancsolja. Ha netán valaki arra vállalkoznék, hogy a fényképek alapján reprodukálja a tábort, akkor — amennyiben folyamatában akarná újjávarázsolni — több évnyi táboridôt is teremthetne a rendelkezésére álló nyersanyagból…

Üzemel a tábori álomgyár, éppen Lôrincz Gyula TAF címû kisfilmje forgatásán vagyunk. Két perc türelmet kérek — mutatja Schneider Tibor, a videomûhely vezetôje, miközben azon ügyködik, hogy a keretek bekerüljenek a kamera látómezejének… keretébe. A nyersanyagok a vágószobában kerültek feldolgozásra, az elkészült munkákat pedig az esti vetítések alkalmával tekinthették meg a tábozozók.

A filmben szereplô keretek utóbb átlós irányban felszabdalódtak, és a táncmûhely elôadásában legott kapukká váltak, amelyek alatt a Fehérvári Péter és Mihaela Panainte által összefogott tánccsapat vezette végig egy rituális játék keretei között a közönséget. A zenét Bíró József magyarországi mûhelyvezetô szolgáltatta, aki a táborban egyébként az emberben szunnyadó ritmusokat segítette felszínre törni azokból, akik az éjszakába nyúló dob-szeánszok hangulatának átadták magukat.

A Minimum Party táborokat a hályogkovács vakmerôsége, a közösségben végzett alkotói szabadság és a kísérletezô szellem élteti, lendíti tovább. Az eget hasító villa-raj már telelni indul melegebb égtájak felé, hogy újult erôvel térjen vissza 2005-ben Tiszástôre, Kászonaltíz fölé.

Szabó Attila

Jubileumra várva — akár ezt a címet is adhattam volna a kiállítási krónikának, amely a 9. évébe lépett zsoboki képzômûvészeti alkotótábor legújabb termésének bemutatását tûzte ki céljául. Úgy tûnik ugyanis, hogy a mostoha anyagi támogatottság ellenére a résztvevôk, törzsvendégek és újonnan érkezettek már a jövô évi kerek évfordulóra kacsintgatva nyujtották — kevés kivételtôl eltekintve — tudásuk legjavát. Nem volt nehéz tehát megrendezni a Reményik Sándor illetve a Korunk Galériában az eddigi legszínvonalasabb, jubileum elôtti kiállítást.

A tábor fölöttébb elônyös arculatának a kialakításához nagymértékben hozzájárult a szervezô Essig Klára. Érdeme, hogy sikerült rangos mûvészeket megnyernie az ügynek. A népmûvészetérôl, népi építészetérôl és kies fekvésérôl híres Kalotaszeg beemelése a magas mûvészetbe, hírének hazai öregbítése és külföldi népszerûsítése ugyanis ügy, s nem is akármilyen. Adytól, Kós Károlytól kezdve kultúránk legrangosabb képviselôi érezték és érzik ma is szívügyüknek a tájegység és emberei sorsának alakulását.

A fôútról nem is jelzett, lankás dombok védelmében megbúvó aprócska falu, Zsobok neve immár végérvényesen összefonódott a nemzetközi képzômûvészeti táborral, s ilyenformán a kortárs mûvészettel. Az eddig eltelt 9 esztendô alatt festmények, grafikák, szobrok és kerámiatárgyak százai születtek a táj és emberének ihletésében, hirdetik konkrét valójukban, vagy kisugárzásukban Kalotaszeg szellemiségének termékenyítô hatását. Alkotója válogatja, hogy a mûvészi megjelenítés megannyi lehetôsége közül melyiket részesíti elônyben, hogy az ôt ért hatásokat milyen mûvészi nyelvre fordítja le és közli. Így aztán a reális abrázolásmódtól majdhogynem az absztraktig terjedô skála gazdag választékát tekinthetjük meg idén is, a vonalas grafikai megjelenítéstôl az akvarellen és pasztellen keresztül az olajig és kerámiáig.

Árkossy István grafikai tájkoncentrátumai, a mûvész számára érzelmi-értelmi szempontból releváns részletekbôl megkonstruált egész, Zsobok, Sztána és Kalotaszeg sûrítetten nyújtja mindazt, amit alkotója jel-képek formájában errôl a sajátos régióról szubjektív mûvészi üzenetként nyilvánosságra hozott. Paulovics László sajátos áttéttel a parányi méretek nagyszerûségét sugallja Zsoboki piramis címû akvarelljével s elvontabb, sûrítettebb- összetettebb, a vonalak sajátos játékára építô Mitológiájával. Mindketten újoncként, idén elôször vettek részt a táborban, de ugyanakkor haza is jöttek: Magyarországról, illetve Németországból. Akárcsak Tóth László, aki tavalyi pozitív élményei hatására immár tapasztalt táborlakóként tért vissza Zsobokra és ajándékozta meg újabb, rendkívül kifejezô portrésorozattal híveit, munkássága csodálóit-tisztelôit. A mûvész különleges empátiával fordul az idôs falusi emberek fele, s érzelmei a tôle megszokott formai bravúrokban konkretizálódnak. Az idei zsoboki nyár kiemelkedô teljesítményeként értékelhetjük Bencsik János két, mûfajilag eltérô, de egyaránt jelentôs munkáját, a Bábut és a Három marionettet. Jakabos Olsefszky Imola Zsoboki kékjei tömören és kifejezôen nyújtják képi visszhangját mindannak, amire a mûvész a legérzékenyebben reagált, s ami egyben a tájegység összképének egyik lényeges eleme. A táborlakók többségét, mint általában mindig, most is a veteránok, az évrôl évre ide visszatérô mûvészek alkották. Munkássága ismeretében sokat vártunk és kaptunk Szabó Vilmostól. Udvarban és Varró néni címû munkáival a falusi létnek, a múlt relikviáinak teremt mûvészi menedéket, biztosít továbbélést a technika fejlôdésével menthetetlenül pusztulásra ítélt használati tárgyaknak, állít emléket a kézzel végzett munkának. S bár a tematika tág teret biztosít a nosztalgiázásnak, a mûvész érzelmektôl ugyan korántsem mentes, de ennek dacára tényközlô, határozott fogalmazásmódja gátat vet az effajta buktatóknak. Lészai Bordy Margit tipikusan lírai alkat. Szóban és színekben, formákban egyaránt. Kötetekben megjelent versei mellett egyfajta pasztell-líra mûvelôje. Egyre inkább a lényegre összpontosító, a fölösleges részleteket tudatosan mellôzô fogalmazásmódjával, a színek és a formák összhangjával teremti meg sajátos világát. A délutáni harangszó, de talán méginkább a Kôhullámok elokvens példáját képezik annak az irányulásnak, amely fele a mûvész az utóbbi idôben halad. Gonda Zoltán erôteljes színvilágú, nagyméretû olajképekbe lényegíti kalotaszegi tájélményeit. A reális fogalmazásmód következetes híveként Fodor Nagy Éva a gyerômonostori templomot örökíti meg akvarellben, Szalmakalapos zsoboki asszonyával pedig portréfestôi erényeit csillogtatja meg. Petkes Józsefet idén a Varjúvár és a jellegzetes zsoboki kapuk ihlették meg, míg Török Erzsébet a Csûr és a Kemence vonzáskörében teremt emlékezetes pasztelleket. Essig Klára torockói élményeinek állít emléket, és sikeres újszerû próbálkozásaként említhetjük a lavírozással készült Fények a tavon címû munkáját. A különbözô technikák sajátos vegyítésével készült Tompos Opra Ágota színgazdag, szimbolikus jelentéstartalommal felruházott Menedék címû alkotása. Kovács Géza a régi házakat, keskeny utcákat örökíti meg, Miklós János a fejfákat fogalmazza olajba, s mûvészfotóival idén is jelen van a kiállításon Szabó Ferenc. A tárlat sajátos színfoltját képezik Balázs Ilona míves, részben florális formákból ihletôdött kerámiái. A jubileumra várva érdemes tehát megtekinteni a Reményik Sándor Galériából immár a Korunk Galériába áttelepült kiállítást.

Németh Júlia

A dalnok egy szürke vagy barna tollazatú, szép hangú kis énekesmadár. Mindkét elnevezése is csupa dallam: fülemüle meg csalogány. Mindkét szót a legszebb, legdallamosabb magyar szavak közé szokás sorolni.

A fülemüle szavunk nyelvünkben csaknem hétszáz éve, a latin–magyar nyelvû Besztercei Szójegyzékben bukkan fel elôször, így: "dulcissona: fülemyle". A dulcissona azt jelenti: ’szép szavú, szépen éneklô’. A szó forrása az ógörögben keresendô. A görög philomela került át a latinba, s mi magyarok már a latinból vettük át fülemile, fülemüle, filemüle alakban.

A görög szó, a philomela elsô tagja amúgy sem ismeretlen elôttünk: a filo- azt jelenti: ’valakit, valamit kedvelô’. Így lett a filo- meg a ’bölcsesség’ jelentésû szofia kapcsolatából a filozófia, vagyis ’a bölcsesség kedvelése’. A filharmónia is: a zene — az összhang, a harmónia — kedvelése.

A fülemüle elôdjének a görög philomela szónak második tagja: a mélosz; jelentése: ’ének, dal’. Vagyis a hímnemû philomélosz azt jelenti: ’dalkedvelô’. E szónak nônemû alakja a philomela, melybôl a latinon át a magyar fülemüle ered. A szó nônemû alakjának használatát egy görög rege teszi érthetôvé. A rege szerint Pandion athéni király lányának neve volt Philoméla, akit üldözôi elôl menekülve az istenek csalogánnyá változtattak. Az ô neve vált aztán közszóvá, a szépszavú madárka nevévé.

Amikor Arany Jánosnak A filemüle címû szép, népies költeménye megjelenik, a fülemüle "hivatalos" magyar neve már csalogány. Minthogy azonban a fülemüle a latinból átvett szó volt, a nyelvújítók igyekeztek magyar alkotású szóval pótolni. Így született meg a dalos madárka nevéül, többek között a csattogány, a dalabáj és a bájdalú zenér is. A csalogány szó Kazinczy Ferenc alkotása. 1784-ben írta neki a székely tudós, Benkô József levelében: "A’ Tsalogány név nekem nagyon tetszik. Többet ilyet!" Így kapta a fülemüle a csalogató, behízelgô énekérôl, a nyelvújítók által kedvelt -ány képzôvel, a cslogány nevet.

A csalogány szó nem tudta ugyan kiszorítani a fülemüle elnevezést, de mégis fönnmaradt mint a szépirodalom, a költôi nyelv választékos szava.

Murádin László

Augusztus 23-án tartotta évadnyitó társulati ülését a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A nyári vakáció után friss lendülettel és néhány új taggal kibôvülve kezdte el 212. évadját a sétatéri teátrum. A színház tavalyi évadjának rövid kiértékelésére, valamint a 2004/2005-ös évad terveirôl Tompa Gábor igazgatót kérdeztük.

— Az elmúlt évad, bizonyos szempontból, szegényebbnek mondható, mint az azt megelôzô 2002/2003-as évad. Ez elsôsorban a Mûvelôdési és Vallásügyi Minisztérium jóval kisebb anyagi támogatásának tulajdonítható, ugyanis másfél milliárd lejjel kevesebb produkciós költséget irányoztak elô a színház számára. Emiatt kevesebb bemutatóra kerülhetett sor, ezek túlnyomó része pedig stúdió-elôadás volt. Persze ez nemcsak a pénzhiány miatt történt így, hanem annak függvényében is, hogy az illetô meghívott rendezôk milyen formát választottak elôadásaiknak. Úgy érzem tehát, az elmúlt évekre visszatekintve, hogy a 2002/2003-as évad csúcsévadnak tekinthetô. A tavalyi sem volt gyenge, de nem érte el az elôzôre jellemzô egyenletes színvonalat. Megemlíteném a tavalyi bemutatókat: Játék (S. Beckett), Jacques vagy a behódolás (E. Ionesco), Bulldog hadnagy Magritte nyomán (T. Stoppard), Vadkacsa (H. Ibsen), Öltöztessük fel a mezteleneket (L. Pirandello), Együgyû Misó. Néhány vendégelôadást is láthatott a közönség az elmúlt évadban. Kányádi Sándor születésnapját ünneplendô, meghívtuk a Kaláka együttest, akik visszatérnek ebben az évadban is. Egy év leforgása alatt másodszor is jelen volt a Newcastle-i Northern Stage Ensemble, Az új lakó címû elôadással, amely ezt követôen részt vett a szebeni fesztiválon. Az elmúlt évadban kezdôdtek el A kék csodatorta címû gyerekelôadás próbái, amely egyben átvezetésként is szolgál a két évad között, ugyanis a szeptember 19-én, vasárnap délután 5 órakor sorra kerülô bemutatóval nyitjuk meg az új évadot. A nagyon kedves, humoros, zenés vígjáték parádés szereposztásban kerül színre, Keresztes Attila rendezésében, és természetesen nemcsak gyerekekhez szól.

…szakmai elismerések, fesztiválok...
Két fontos dolgot kell még megemlítenem az elmúlt évad kapcsán: több mint kétezerrel növekedett a nézôszámunk (annak ellenére, hogy kevesebb bemutatót tartottunk, több elô adásszámot jegyezhettünk a székhelyen), és ismét számos szakmai elismerésben volt részünk. Ezek közül különösképpen kiemelkednek Senkálszky Endre, érdemes mûvész bukaresti, kisvárdai és budapesti életmûdíjai. Október 2-án tölti be 90. életévét, és amellett, hogy részt vesz elôadásainkban, nagy figyelemmel és szeretettel követi az eseményeket, tanácsokkal látja el a fiatalokat, mi több ebben az évadban is lesz új szerepe. Visszatérve az elismerésekre, Bogdán Zsolt megkapta az Év legjobb színésze-elismerést a Román Színházi Szövetség (UNITER) gáláján, és szintén ide kapcsolódik, hogy a Legjobb elôadás kategóriában, az UNITER-gálák történetében elsô ízben, a három jelölés közül kettô a mi színházunk produkciója volt: a Pantagruel sógornôje, valamint a Jacques vagy a behódolás. E két elôadást több nemzetközi fesztiválra és turnéra hívták meg. Épp beszélgetésünk idôpontjában a Silviu Purcãrete által rendezett Pantagruel sógornôje franciaországi fesztiválon vesz részt, Cognac-ban. Itt tartják a felújító próbákat is, az elôadások idôpontja pedig szeptember 4-e és 5-e. Ez csupán "bemelegítônek" számít a novemberi, egész hónapos, szintén franciaországi turné elôtt, amikor három héten keresztül játsszák az elôadást. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Európai Színházi Unió idei fesztiváljának ez a produkció lesz a záró elôadása. Ez annál is érdekesebb, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház, illetve a koprodukció másik tagja, a Szebeni Színház nem tagja az uniónak. A színházunk lehetséges felvételérôl már régóta tárgyaltunk, még Giorgio Strehler idejében, majd amint az uniónak magyar igazgatója lett, hirtelen csend lett a téma körül. Most viszont épp a jelenlegi igazgató keresett meg idén tavasszal, hogy esély lenne, talán Románia európai uniós csatlakozása elôtt, a kolozsvári színház belépésére az Európai Színházi Unióba. Ennek természetesen anyagi feltételei is vannak, amelyeket nem könnyû teljesíteni. Rendkívüli érdekesség lenne tehát, ha az EU-ba való belépés elôtt egy színházi esemény már európai integrációt jelezhetne.

Szintén a tavalyi évad "terméséhez" tartozó Jacques vagy a behódolás címû elôadást beválogatták az idei országos Caragiale-fesztiválra, amelyre október utolsó felében kerül sor Bukarestben. Ezzel a produkcióval részt vettünk a Pécsi Országos Színházi Találkozón, ahol heves viták folytak az elôadás körül. Egy érdekes, számomra groteszk díjat is nyert a találkozón az elôadás, Pécs város Önkormányzatának Kulturális és Külügyi Bizottságának különdíját a határon túli magyar színházmûvészet hírnevének elmélyítéséért, kiemelkedô teljesítményéért. Egyre világosabbá válik, hogy a magyarországi színházi élet élesen különbözik attól, amit több erdélyi és más határon túli társulat mûvel. Mintha nem ugyanahhoz a kultúrához tartoznánk, nem ugyanazon értékeket vallanánk. Ezzel kapcsolatban érdekesnek tartom Vlad Mugur egykori megjegyzését, amelyet én szinte száz százalékban igaznak tartok. Azt mondta: "színházi szempontból nézve létezik Magyarország, és a világ többi része" (románul: "existã Ungaria, si restul lumii"). Ez igaznak bizonyul, mert úgy tûnik, hogy bármilyen jelentôs elôadás — és itt nemcsak a határon túliakra gondolok — homlokegyenest eltérô megítélés alá esik Magyarországon és a világ többi részén.

…in memoriam…
Szomorú esemény is történt sajnos, amely keserûbbé, fájdalmasabbá tette az elmúlt évadot. Eltávozott az élôk sorából Nagy Dezsô, társulatunk örökös tagja. Modellértékû színésze volt társulatunknak. Fantasztikus ember és színész volt, a színház egyik leghûségesebb tagja. Az erdélyi magyar színjátszás élô lelkiismerete volt, aki betéve tudta a színház mindennapi — nem esztétikai, hanem emberi vonatkozású — történeteit, számon tartott mindent és mindenkit. Aki otthon meglátogatta, láthatta, hogy lakása falán a Székely Színház és a kolozsvári színház valamikori nagyjainak a fényképei lógtak. Ô volt az, aki halottak napján végigjárta a Házsongárdban az összes színházi személyiség sírját. Tulajdonképpen olyan volt, mint Bouton, Molière szolgája Bulgakov darabjában, a Képmutatók cselszövésében, amelyet egyébként ô játszott annak idején. Szörnyû hiányt hagyott maga mögött. Nem tudom lesz-e még ilyen lelkületû ember és színész a társulatunkban egyhamar. Van olyan elôadásunk, a Fordítások, amelyben úgy érzem pótolhatatlan, és bár bécsi meghívást kaptunk, úgy döntöttünk, nem újítjuk fel, hiszen nem érdemes bármi áron emberi és mûvészi kompromisszumokat kötni.

…felújítások…
— Mielôtt áttérnénk az új mûsortervre, megkérem beszéljen arról, milyen elôadásokat tartanak mûsoron az elmúlt évadból?

— A tavalyi évadról szeretnénk mûsoron tartani mindazokat az elôadásokat, amelyekrôl úgy érezzük, hogy a közönség részérôl van még érdeklôdés, vagy konkrét meghívások és tervek vannak ez irányban. Nehéz dolgunk lesz novemberben és decemberben, mert a Purcãrete-féle produkcióban, amely turnézni fog, több színész is fellép. Így tehát, annak elenére, hogy többször kértem a vendégmûvészeket, próbáljanak párhuzamos szereposztásokat csinálni, hiszen hál’istennek van kibôl, nagyon kevés párhuzamos elôadás született. Ilyen a Jacques, de ezt itthon csupán 2–3-szor tûzzük mûsorra havonta. Részt veszünk vele Temesváron a kortárs hazai dramaturgia fesztiválján, bemutatjuk Bukarestben, a nemzeti fesztiválon október 25-én, illetve tervezünk egy székelyföldi vendégszereplést. Felújításra kerül októberben a Doktor Faustus, a Dybbuk (Fehér tûz, fekete tûz), amelyen a rendezô személyesen részt vesz, ugyanis ô rendezi idén a harmadik bemutatónkat, a Bacchánsnôket. Mûsoron tartjuk az Öltöztessük fel a mezteleneket, a Vadkacsát, és szeretnénk felújítani a Kövekkel a zsebében címû elôadást, amelynek szintén van bécsi meghívása. Ha minden jól megy, megpróbálunk ismét mûsorra tûzni egy Mugur-elôadást, a Cseresznyéskertet vagy az Így van (ha így tetszik)-et. Idônként játsszuk majd Kolozsváron a Júliát (Visky András) és a Játékot (Beckett).

…új évad…
Elkezdôdtek már a második bemutató próbái is. A kék csodatorta után Barabás Olga, aki régóta nem rendezett nálunk, Krimi címû saját színpadi forgatókönyvét állítja színpadra. Koprodukcióban készül a marosvásárhelyi Ariel Színházzal, nagyon jó szereposztással. Olga különleges, nagyon egyedi "esete" a hazai színjátszásnak, aki az elmúlt évadokban fôként a saját színpadi történeteit rendezi meg. Úgy érzem, nagyon érdekes, kedvesen naiv, szeretetteljes történetek ezek, amelyek egyfajta erkölcsi tisztaságot is sugároznak a színpadról, ez pedig rendkívül fontos. Egy gyerekelôadás és egy "gyermeki tisztaságú történet" lesz tehát az elsô két bemutatónk ebben az évadban. Ezután következik a már említett Euripidész-mû, a Bacchánsnôk, David Zinder rendezésében. A Pantagruel sógornôje decemberi produkció portugáliai vendégszereplése után Mona Chirilã elkezdi a Carmen próbáit, amely Prosper Merimeé történetének a rendezônô által készített adaptációja. Visszatér hozzánk Mihai Mãniutiu, aki Büchner Woyczekjét rendezi. Nagyon érdekes választás, rég nem került magyar színpadra mifelénk. Ha jól tudom, az általam 1980-ban rendezett sepsiszentgyörgyi elôadás óta nem vitték színre sehol, annak pedig immár 25 éve.

Még egy nagyon fontos eseményt említenék meg. Alan Lyddiard, a Newcastle-i Northern Stage rendezô-igazgatója, a Black eyed roses, vagyis Feketeszemû rózsák címû, egyfajta cigány-odüsszeiát állít színpadra, amelynek cigány-történetek képezik az alapját, cigány zenére és folklórra épül. A rendezôt, mint elmondta, az érdekli, hogy a társadalom perifériájára szorult népcsoport tagjait miért nem tekintik — a világ több pontján is — egyenrangú és egyenjogú lényeknek. Rendkívül érdekes, és véleményem szerint idôszerû kérdés. A produkció létrehozásában messzemenôen számítunk a British Council, de egyéb intézmények támogatására is. A British Council-lal egyébként nagyon gyümölcsözô kapcsolatunk volt az elmúlt évadokban.

Tárgyalunk egy csíksomlyói vendégszereplésrôl is, a Noé bárkája címû produkcióval, amelynek ugyan nem lesz könnyû a felújítása, de mindenképpen meg szeretnénk valósítani. Ezenkívül a "házi" rendezôkre, vagyis Keresztes Attilára és rám is várnak feladatok. Keresztes, a gyerek-bemutatón kívül vállalt még egy stúdió-elôadást, amelynek még nem tudjuk a címét. Ebben az évadban egy vagy két elôadást talán magam is tudok rendezni, ha jut idô rá. Gondolkodom Caragiale Elveszett levél címû darabjának egy elég "rendhagyó" változatán, amelyben valószínûleg csupa nôi szereplôk lépnek fel majd, és szeretném újra mûsorra tûzni a már egyszer beharangozott Visky András- darabot, a Tanítványokat, amelyet annak idején, többek között néhány színész eltávozása miatt halasztottunk el. És ha már az eltávozásról esett szó, itt mondom el, hogy hat új taggal gyarapodott a társulatunk, ismét közel negyven a létszámunk. A hat új tag közül négy frissen végzett színész, kettô Kolozsváron, a másik kettô pedig Marosvásárhelyen végzett. Az itteni végzôsök neve, a Galló Ernôé és a Fogarasi Alpáré valószínûleg már ismerôs a kolozsvári közönség számára. A marosvásárhelyi egyetemrôl pedig Buzási Andrást és Boldizsár Emôkét szerzôdtettük. Amint az évadnyitó gyûlésen is elmondtam, visszatért hozzánk a "tékozló" színészházaspár, Laczó Júlia és Orbán Attila, akik nagyváradi és csíkszeredai "kiruccanásuk" után ismét ide szerzôdtek. Folyamatosan fiatalodik tehát a társulat, életkorban és szellemben is egyaránt, hiszen nem tudok nagy különbséget tenni szellemi fiatalság tekintetében: a legfiatalabbak, a középnemzedék, és mondjuk Csíky András és Senkálszky Endre szelleme között.

— Az említett bemutatók között hogyan oszlik meg a nagyszínpadi és a stúdió-elôadások aránya?

— Úgy tûnik, az idén túlsúlyban lesznek a nagyszínpadi elôadások, akár a 2002/2003-as évadban. Négy bemutató minden bizonnyal a nagy színpadon fog sorra kerülni, de meglehet, hogy öt. Ezek között van: A kék csodatorta, a Carmen, a Feketeszemû rózsák, az Elveszett levél, és bizonyára a Woyczek is, ám ezt még nem tudjuk pontosan.

Köllô Katalin

Eladó új, kromozott, személygépkocsira hátsó csomagtartó; Sanyo vagy Samsung video, keveset használt, kitûnô mûködô állapotban, nagyon olcsón; bogárhátú Volkswagen autó motoralkatrészek, karosszéria részek; különbözô régi könyvek, szótárak, mûszaki könyvek. Telefon: 0264/546-028. (0015)

Szociológiát végzett számítógépkezelési ismeretekkel, B kategóriás hajtásival és középfokú nyelvvizsgával rendelkezô 23 éves fiatalember munkát keres. Telefon: 0741-586092.

Elvesztettem Csürös Márton névre szóló irataimat. Becsületes megtalálójának jutalom. Telefon: 0724-567812. (0017)

Eladó 92 négyzetméteres, háromszobás lakás a Donát út 13. szám alatt, két terasszal, két fürdôszobával, vízórával, telefonnal, pincerésszel. Telefon: 0745-791998. (0021)

Fiatal tanárnô angolt tanít. Telefon: 0745-548366, 457-674. (0017)

Andrei Pavel már a második ellenfelén is túl jutott az amerikai nyílt teniszbajnokságon, a 16. kiemelt román teniszezô alig két órát (pontosabban: 124 percet) töltött el a spanyol Fernando Verdasco társaságában. Harmadik fordulóbeli ellenfele is kezelhetônek tûnik: legközelebb a dél-koreai: Hjung-Taik Li ellen lép pályára.

A végsô sikerre is esélyes Lindsay Davenport könnyedén, 1 óra 2 perc alatt nyert a spanyol Arantxa Parra Santonja ellen az amerikai nyílt teniszbajnokság, a US Open második fordulójában. A hazai közönség elôtt szereplô Davenport (5. kiemelt) meglepôen sok önhibát vétett (23), igaz, a nyerô ütéseinek száma (30) is magas volt. Az amerikai játékos ezzel a 19. meccsét nyerte meg sorozatban.

Nagyezsda Petrova szintén simán gyôzött: a 14. helyen rangsorolt orosz teniszezô mindössze négy játékot "engedélyezett" az ausztrál Samantha Stosurnak.

A negyedik helyen kiemelt Anasztaszja Miszkina óriási meglepetésre vereséget szenvedett a selejtezôbôl feljutott Anna Csakvetadzétôl az amerikai nyílt teniszbajnokság második fordulójában. A Roland Garroson idén diadalmaskodó orosz klasszist 2 óra 14 perc alatt gyôzte le a mindössze 17 éves honfitársa.

Az elsô helyen kiemelt belga Justine Henin-Hardenne csak nagyon nehezen nyert az izraeli Tzipora Obziler ellen, aki végig keményen küzdött, ám a hajrában már elfogyott a tudománya.

Az elsô körben Mandula Petrát búcsúztató Venus Williams könnyedén lépett a harmadik fordulóba.

A második forduló jelentette a végállomást Gaston Gaudio számára az amerikai nyílt teniszbajnokságon: az idei Roland Garroson gyôztes argentin játékos négy szettben kikapott a svéd Thomas Johanssontól.

A tizedik helyen kiemelt Nicolas Massunak, az athéni olimpia bajnokának a második forduló már a végállomást jelentette. A chilei játékos öt játszmában, a US Open történetének második leghosszabb mérkôzésén maradt alul az örmény Szargisz Szargszjannal szemben. A párharc 5 óra 9 percig tartott, így nem sokkal maradt el a svéd Stefan Edberg és az amerikai Michael Chang 5 óra 26 perces összecsapástól, amelyre 1992-ben az elôdöntôben került sor.

Eredmények:

Nôk, egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért):

Davenport (amerikai, 5.)–Parra Santonja (spanyol) 6:4, 6:2; Suarez (argentin, 13.)–Randriantefy (madagaszkári) 6:2, 6:2; Petrova (orosz, 14.)–Stosur (ausztrál) 6:2, 6:2; Bovina (orosz, 26.)–Camerin (olasz) 6:2, 7:5; Aszagoe (japán)–Craybas (amerikai) 7:5, 6:3; Farina Elia (olasz, 19.)–Srebotnik (szlovén) 6:2, 6:1; Henin-Hardenne (belga, 1.)–Obziler (izraeli) 6:2, 5:7, 6:2; Csakvetadze (orosz)–Miszkina (orosz, 4.) 7:6 (3), 6:3; Kuznyecova (orosz, 9.)–Pratt (ausztrál) 6:3, 6:3; Rubin (amerikai, 20.)–Serra Zanetti (olasz) 7:5, 6:3; Sarapova (orosz, 7.)–Jankovic (szerb-montenegrói) 6:0, 6:7 (5), 6:1; V. Williams (amerikai, 11.)–Uberoi (amerikai) 7:5, 6:1; Frazier (amerikai, 21.)–Brandi (Puerto Ricó-i) 6:4, 6:1; Pierce (francia, 27.)–Ruano Pascual (spanyol) 6:0, 6:1; Daniilidou (görög, 29.)–Medina Garrigues (spanyol) 1:6, 7:5, 6:4; Raymond (amerikai)–Kirilenko (orosz) 4:6, 7:6 (3), 6:2 .

Férfiak, egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért):

Thomas Johansson (svéd)–Gaudio (argentin, 9.) 6:2, 2:6, 6:4, 6:4; Srichaphan (thaiföldi, 15.)–Goldstein (amerikai) 6:4, 7:6 (4), 6:0; Pavel (román, 16.)–Verdasco (spanyol) 7:5, 6:3, 7:6 (2); Santoro (francia, 31.)–Turszunov (orosz) 6:1, 6:3, 6:4; Li (dél-koreai)–Martin (spanyol) 6:4, 7:6 (3), 6:1; Kiefer (német, 19.)–Saulnier (francia) 7:6 (0), 6:3, 7:6 (4); Moyá (spanyol, 3.)–Delic (amerikai) 6:2, 3:6, 6:3, 6:2; Henman (brit, 5.)–Golmard (francia) 6:2, 6:4, 4:6, 7:6 (1); Agassi (amerikai, 6.)–Mayer (német) 7:5, 2:6, 6:2, 1:0-s állásnál Mayer térdsérülés miatt visszalépett; Szargszjan (örmény)–Massu (chilei, 10.) 6:7 (6), 6:4, 3:6, 7:6 (6), 6:4; Mathieu (francia)–Dent (amerikai, 21.) 6:7 (6), 6:4, 6:3, 7:6 (6); Hrbaty (szlovák, 22.)–Kucera (szlovák) 6:4, 6:3, 1:6, 5:7, 6:4; Novak (cseh, 25.)–Calatrava (spanyol) 7:5, 6:1, 6:3; Tabara (cseh)–Fish (amerikai, 26.) 6:3, 3:6, 1:6, 6:3, 6:3; Rochus (belga)–Starace (olasz) 6:1, 4:6, 4:6, 6:0, 6:3.

Összeállította: P. J. A.

Ismét a spanyol Real Madrid vezeti a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS klub-világranglistáját. A királyi gárda az 5. helyrôl ugrott az élre, míg az elôzô listavezetô skót Celtic Glasgow a 13. pozícióba csúszott vissza.

A 350 csapat utóbbi 12 hónapos teljesítményét rögzítô lajstromban három-három magyar és román együttes kapott helyet: a Ferencváros a 92., a Debrecen a 197., míg a most felkerült Újpest a 286. Románia képviselôi a két fôvárosi csapat, a Dinamó (55.) és a Steaua (173.) és az ezúttal közéjük ékelôdött Galaci Otelul.

Az IFFHS klub-világranglista élén (zárójelben az elôzô helyezés):

1. (5.) Real Madrid (spanyol) 289 pont, 2. (3.) FC Valencia (spanyol) 284, 3. (7.) Manchester United (angol) 277, 4. (2.) Sao Paulo (brazil) 270, 5. (14.) AS Monaco (francia) 255, 6. (9.) Arsenal (angol) 252, 7. (6.) FC Porto (portugál) 250, 8. (12.) River Plate (argentin) 248, 9. (10.) Boca Juniors (argentin) és (15.) Torinói Juventus (olasz) 246–246, 11. (4.) AC Milan (olasz) 244, 12. (10.) Santos (brazil) 238, 13. (8.) Chelsea (angol) és (1.) Celtic Glasgow (skót) 230–230, 15. (16.) Deportivo La Coruña (spanyol) és (13.) Newcastle United (angol) 221–221, 17. (17.) FC Bruges (belga) 210, 18. (21.) FC Barcelona (spanyol) 208, 19. (31.) Internazionale (olasz) 204, 20. (28.) PSV Eindhoven (holland) 202,5, ..., 55. (46.) Bukaresti Dinamó 132, ..., 92. (83.) Ferencvárosi TC 112, ..., 169. (198.) Galaci Otelul 88, ...173. (161.) Bukaresti Steaua 81, ..., 197. (124.) Debreceni VSC-MegaForce 81, ..., 286. (574.) Újpest FC 67.

Ugyan négy mérkôzést már augusztusban lebonyolítottak a labdarúgó világbajnoki-selejtezôk európai csoportjaiban (köztük a Románia–Finnország 2–1-gyel végzôdött találkozót), ám az igazi nagyüzem csak szombaton veszi kezdetét.

Ezúttal mind a nyolc csoportban legalább két találkozót rendeznek, s összesen 21 összecsapást bonyolítanak le.

A program:

8. csoport: Horvátország–Magyarország (Zágráb, 21.30 óra), Izland–Bulgária és Málta–Svédország;

1. csoport: Románia–Macedónia (Kraiova 20.30) és Finnország–Andorra;

2. csoport: Törökország–Grúzia, Dánia–Ukrajna és Albánia–Görögország;

3. csoport: Észtország–Luxemburg, Oroszország–Szlovákia és Lettország–Portugália;

4. csoport: Írország–Ciprus, Svájc–Feröer-szigetek és Franciaország–Izrael;

5. csoport: Szlovénia–Moldova és Olaszország–Norvégia;

6. csoport: Észak-Írország–Lengyelország, Azerbajdzsán–Wales és Ausztria–Anglia;

7. csoport: Belgium–Litvánia és San Marino–Szerbia-Montenegró.

Elisabeta Lipa-Oleniuc, az olimpia-történet legeredményesebb evezôse továbbra sem gondol pályafutása befejezésére, a 2008-as pekingi ötkarikás játékokon is indulni szeretne, s ez lehet majd hetedik szereplése a sportvilág legfontosabb eseményén. A 40. születésnapját október 26-án ünneplô csillag ezt azután jelentette be, hogy megegyezett a kormánnyal a sportág körülményeinek javításáról.

— Igent mondtak a 2008-as indulás kapcsán kért feltételeimre, végre olimpiai szintû, hatsávos pályát építenek" — mondta Lipa. A klasszis elôször 1984-ben Los Angelesben indult olimpián, azóta öt arany-, két ezüst- és egy bronzérmet nyert. Athénban a nyolcas tagjaként lett olimpiai bajnok, sorozatban harmadszor.

Hatvanegy iraki sportoló számára nyílik lehetôség arra, hogy Romániában készüljön a szeptember 24. és október 8. között Algírban rendezett Pánarab Játékokra.

A tornászokból, kézilabdázókból, atlétákból és ökölvívókból álló küldöttség pénteken érkezik Bukarestbe. Az edzéseket a fôváros mellett vidéki nagyvárosokban tartják.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -