2004. szeptember 15.
(XVI. évfolyam, 216. szám)

Új református iskola Szilágypanitban
Erdélyre kisugárzó gyülekezeti összefogással épült

(1. old.)

Erdély viszonylatában is ritkaságszámba menô esemény színhelye volt tegnap Szilágypanit: a Zilah szomszédságában fekvô, többségében magyar település egyházi összefogással felépített I–Vlll. osztályos, új általános iskoláját adták át, amely lényegében világi iskola, azonban osztálytermeiben, a folyosókon, a pedagógusok hozzáállásában tetten érhetô az egyházi elkötelezettség. A felekezeti iskolák státusát is rendezô új egyházi törvény elfogadásától függ majd, hogy a Partiumban a Szilágypaniti Általános Iskola lesz-e az elsô református schola a kisiskolások számára. A falu magyarságának példás összefogásával, a határon túli magyarokat támogató magyarországi alapítványok finanszírozásával, illetve a hollandiai testvériskola támogatásával felépített és berendezett korszeru tanintézményt tegnap az egyházkerület vezetôségének, az RMDSZ tanügyi fôosztálya vezetôjének és a helyi hivatalosságok jelenlétében avatták fel. (Részletek az 5. oldalon)

Módosítják a Polgári Törvénykönyvet

(1., 4. old.)

A szenátus által hétfôn elfogadott Polgári Törvénykönyv módosított elôírása szerint, a házasságkötés elôtt a felek úgynevezett házassági szerzôdést köthetnek majd, amelyben megegyeznek a vagyonközösség formájáról vagy a vagyonelosztásról. A törvénykönyv elôírása szerint a házastársak között továbbra is fennmarad majd a vagyonközösség eddigi, megszokott rendszere, tehát a házasság ideje alatt szerzett javak közös tulajdont alkotnak — a jogszabályokban elôírt kivételektôl eltekintve —, és ezt a rendszert érvényesítik azokban az esetekben, amikor a jövendô házastársak nem választanak egy „megegyezéses házassági vagyonjogi rendszert".

A módosítás lényegét és újdonságát éppenséggel a megegyezhetôség jelenti: a házasság elôtt a felek közjegyzônél hitelesített házassági szerzôdést köthetnek a vagyon megosztásáról vagy az egyezményes közösségrôl. Ahhoz, hogy a szerzôdés harmadik felekre is kötelezô legyen, az okiratot egy külön nyilvántartókönyvbe vezetik, amelyet a házastársak lakhelye szerint illetékes bíróságon tartanak. Ez a szerzôdés azonban nem sértheti a házastársak közötti egyenlôséget, nem érintheti a szülôi felelôsséget vagy törvényes örökösödést. A törvénytervezet szövege abból indul ki, hogy mindegyik házastárs saját tulajdonjoggal rendelkezik jelenlegi és a házasságkötés után egyénileg szerzett javak felett, a házastársak azonban kötelesek lesznek felleltározni vagyonukat. A házasság ideje alatt szerzett javak továbbra is közös tulajdont fognak képezni. A törvényes vagy megegyezéses vagyonközösség a házasság megszunésével vagy felbontásával egyidejuleg megszunik, a házasság ideje alatt pedig hitelesített okirattal megváltoztatható. Amennyiben a felek nem választanak közös lakhelyet, mindegyik megtartja a házasság elôtti címét, vagy amelyet utólag szerez. A 16. életévét még be nem töltött kiskorúval kötött házasság semmis, ez azonban megszunik akkor, ha idôközben a kiskorú betölti a 18. életévét, vagy a feleség terhes marad, vagy gyermeket szül. Újdonságnak számítanak a mesterséges megtermékenyítésre vonatkozó elôírások is, semmisnek tekintik azonban azokat az egyezményeket, amelyek a másnak, tehát harmadik félnek érdekében történô gyermekkihordásról vagy szülésrôl szólnak. A törvénykönyv módosítását ezután tárgyalja a képviselôház.

Családi otthonok árváknak Szászfenesen

(1., 5. old.)

Tegnap adták át hivatalosan Szászfenesen azt a két lakóházat, amelyben 13 árva gyerek él majd nevelôszüleivel együtt. Az Apahidán két éve muködô otthonok mintájára készült két lakóház a Kolozs Megyei Tanács és a Kolozs Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság közös kezdeményezése, a területet a község biztosította.

A Szászfenesen tegnap felavatott lakóházak felépítését, berendezését a megyei tanács pénzalapjaiból biztosították, mintegy 4,7 millárd lejes beruházással. A két telket, amelyen a házak állnak, Szászfenes Polgármesteri Hivatala bocsátotta rendelkezésre.

Az apahidai tapasztalatok azt mutatják, hogy az ott lakó gyerekek érzelmi fejlôdése megfelelô, és társadalmi integrációjukat nagymértékben javította az, hogy a hagyományos gyermekotthonok helyett családban élhetnek.

A két új ház tizenhárom gyerek számára biztosít otthont — megadva nekik a lehetôséget, hogy megtapasztalják, milyen egy család részeként élni. Ez rendkívül fontos a gyerekek fejlôdésének szempontjából, hiszen a hagyományos állami árvaházakban nem sajátíthatnak el bizonyos mintákat, nem alakíthatnak ki anya- és apaképet, és ebbôl a késôbbiekben, amikor saját családot alapítanak, számos gond származik — hangzott el az avatóünnepségen.

Ezekben a nevelôotthonokban a gyermekek elsajátítanak bizonyos sémákat, megtanulnak olyan szabályokat, amelyek ismeretében sokkal könnyebben alkalmazkodnak majd a társadalmi elvárásokhoz, normákhoz.

A szászfenesi családi otthonok kis lakói többségükben kisiskolások, a tizenhárom gyerek között testvérpárok is vannak. Már mindegyikük tudja: kinek hol lesz a szobája, hol lehet majd játszani, tanulni.

A vidám narancssárga színben pompázó épületek vadonatújak, ugyanígy a berendezés is. Az emeletes házak minden szükséges felszereléssel: háztartási géppel, bútorral el vannak látva, a tágas, kényelmes szobák már csak arra várnak, hogy új tulajdonosaik belakják ôket.

F. I.

A kettôs állampolgárság dilemmái

(1., 4. old.)

A kettôs állampolgárság megadásának feltételeirôl egyelôre a szakemberek is csak találgatnak, a végsô döntést a magyar parlamentnek kell meghoznia várhatóan az erre kiírt népszavazás lebonyolítása után. Még nem tudni, hogy az állampolgársági törvény módosításával teljes köru, vagy pedig csak korlátozott állampolgárságot biztosít majd az Országgyulés a határon túli magyaroknak, utóbbinak kevés a valószínusége — vélik a szakemberek, mert az alkotmányjogban nem létezik az ilyenfajta, másodrangú állampolgárnak minôsítô státus.

Varga Attila jogász és parlamenti képviselô, az RMDSZ által felállított, a kettôs állampolgárság kérdését vizsgáló bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: a magyar állampolgársági törvényt vélhetôen tárgyalni fogja a magyar parlament a népszavazás eredményétôl függôen. Hangsúlyozta: az RMDSZ álláspontja, miszerint a határon túliak könnyített feltételek mellett kaphassanak magyar állampolgárságot, azt jelenti, hogy a dokumentum kibocsátásához például ne legyen szükséges az állandó magyarországi lakhely. A politikus szerint ez azért lenne fontos, mert a szülôföldön való maradás is nemzetpolitikai alapelv, amit mind a határon túli közösségek, mind a magyarországi politikum elfogadott.

Ezen túlmenôen azonban nehéz kérdés az ügy további rendezése, hiszen elvileg a jogok teljes körét kellene biztosítani, ami azt jelentené, hogy a határon túli magyarok a társadalombiztosításból, valamint a nyugdíjrendszerbôl is részesülnének, de akár szavazhatnak is. — Kérdés az, hogy képes-e a magyarországi társadalom az ezekkel járó anyagi terheket vállalni, beleszólhatnak-e a határon túli magyarok a magyarországi választások kimenetelébe. Ezek mind nehéz kérdések, amire a magyar parlamentnek kell majd válaszolnia, valószínuleg a népszavazás után — mondta Varga.

A kérdést bonyolítja, hogy az alkotmányjog nem ismeri a korlátozott köru állampolgárság fogalmát, ezért általában, ha valaki egy ország állampolgára, akkor rendelkezik az ehhez kapcsolódó összes joggal. A kettôs állampolgárságnak a nemzetközi törvénykezés sem kedvez: noha a kezdeti szigorúbb elôírások után a nemzetközi jog emberjogi megfontolásból, fôként családjogi okokból kifolyólag elfogadta a kettôs állampolgárság biztosításának lehetôségét, a nemzetközi tendenciák azonban nem biztatják ezt a folyamatot, hiszen az európai alkotmány hatályba lépése után minden EU-tagállam lakosa európai állampolgársággal fog rendelkezni.

Állampolgárság, vagy csak útlevél?
Az állampolgárság szimbolikus jellege Varga szerint attól függ, hogy mit tartalmaz a módosítás: ha a magyar állampolgárság megszerzését nem kötik a magyarországi lakhelyhez, akkor ez korántsem szimbolikus értéku, hiszen az erdélyi magyarok is olyan jogosultságokkal rendelkezhetnek ez esetben, amelyek anyagiakban mérhetôek. Varga Attila szerint az állampolgárságnak akkor lesz pusztán szimbolikus jellege, ha az igénylôk csak útlevelet kapnak majd, és egyéb jogosítványokat nem. Ennek a fajta állampolgárságnak szimbolikus jellegét Románia várható EU-tagságával magyarázta, mivel a csatlakozást követôen az utazási korlátok teljesen megszunnek, és az erdélyi magyar is európai állampolgár lesz. Ezt bizonyítja, hogy a kettôs állampolgárság a felvidéki magyarok számára nem jelentôs politikai kérdés, mert ôk már EU-polgárok, szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon, és bizonyos feltételek mellett biztosítási rendszerbe is bekapcsolódhatnak.

A kitelepedés kapcsán Varga Attila elmondta: a szociológiai felmérések egyrészt irányadóak, másrészt nem teljességgel relevánsak, mivel olyasmirôl kérdezték meg az embereket, ami a „mi lett volna, ha" kategóriába tartozik. — Az emberek egyféleképpen válaszolnak, ha nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, és másként vélekednek, ha már birtokolják azt — magyarázta a szakember. Varga Attila szerint a magyar állampolgárság könnyített eljárással való megadása óhatatlanul serkenti a kitelepedést mindaddig, amíg nagyon rossz az itteni gazdasági helyzet. Hangsúlyozta: sajnos a romániai életszínvonal látványosan nem fog emelkedni, még akkor sem, ha az ország EU-tag lesz, emiatt az erdélyi magyarok elég jelentôs része a jobb minôségu életet biztosító Magyarországon fog letelepedni.

Székely István politológus, szintén a testület tagja, úgy véli, hogy a kivándorlással kapcsolatos félelmekre nem érdemes kitérni, mert minden magyarországi jogosítványt tulajdonképpen igen fontos, csupán kétharmados parlamenti többséggel módosítható törvények szabályoznak. Példaként említette a szavazati jogot, amelynek gyakorlásához nem elegendô a magyar állampolgárság, emellett az illetônek Magyarországon kell laknia, és a választás napján is az anyaországban kell lennie. A magyar költségvetés megterhelésével kapcsolatos félelmeket is indokolatlannak tartja, mivel szociális ellátásban csak az részesülhet, aki magyar állampolgár, de ugyanakkor befizetôje is a biztosítási rendszereknek. Hozzátette: nagyon kevés olyan típusú jogosítvány létezik, amely nem feltételezi a befizetést, ilyen például az önkormányzatok által biztosított munkanélküli segély a huzamos ideig nem dolgozók esetében. Hozzátette: ez is azonban azt feltételezi, hogy a kérvényezô Magyarországon lakjon. A kivándorlással kapcsolatban elmondta: a kettôs állampolgárság megadása azt eredményezné, hogy többen telepednének ki, mint ahányan egyébként is elmennek. Az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy minden Magyarország területén érvényes jogosítvány, valamilyen formában az elvándorlást segíti elô.

A Magyar Hírlap szerint az anyaország népesség csökkenését hosszú távon a külföldiek folyamatos magyarországi letelepedése is mérsékelheti. A kérelmek száma évek óta folyamatosan növekszik. A honosításért vagy visszahonosításért folyamodók eredeti állampolgárságát illetôen az arányok hosszú ideje csaknem változatlanok: idén eddig 62,9 százalékuk román, 14,8 ukrán, 12,4 szerb-montenegrói állampolgár volt. Európán kívülrôl a kérelmezôk négy százaléka érkezett — a Föld szinte valamennyi országából. Idén csaknem háromezer honosítási és visszahonosítási kérelem érkezett a magyar bevándorlási hivatalhoz, ez harminc százalékkal múlja felül a tavaly januártól júniusig tartó idôszak „termését". Hablicsek László, a magyar népességtudományi kutatóintézet igazgatóhelyettese a lapnak elmondta: Magyarország „demográfiai tartalékát" fôleg a határon túli magyarok jelenthetik. A népesedési kormánybizottság szerint a betelepülôknek évi tizenkétezerrel kellene felülmúlniuk a kitelepülôk számát. Ehhez viszonyítva az évi ötezer körüli honosítási-visszahonosítási kérelem kevés.

Borbély Tamás

Egyetlen iskolát sem zártak be a Szilágyságban

(1., 5. old.)

Egyetlen iskolát sem kényszerültek bezárni gyermekhiány miatt, sôt három új iskola nyílik ma a megyében, közölte tegnapi sajtóértekezletén nem kis büszkeséggel Ioan Driha, Szilágy megye fôtanfelügyelôje.

Az elôzô években az RMDSZ komoly erôfeszítéseinek köszönhetôen megmaradtak a veszélyben lévô kisebb iskolák. Nemegyszer állt a megszunés határán a Haraklány községhez tartozó magyargoroszlói iskola, de ugyanebbe a helyzetbe került a szilágylompérti, illetve a selymesilosvai iskola is. Mindeddig sikerült tovább muködtetni a gyerekhiány miatt fenyegetett iskolákat, és ebben az évben egyiket sem fenyegeti a megszunés veszélye.

A megyében három új iskola nyerte el a fôgimnáziumi címet. Szilágysomlyón a Simion Barnutiuról elnevezett elméleti líceum és a Iuliu Maniu szaklíceum, illetve a zilahi Alexandru Papiu Ilarian szaklíceum kapta ezt a megtisztelô címet. A „Silvania" fôgimnáziummal — volt Ady Endre elméleti líceummal — négyre emelkedett a megye fôgimnáziumainak száma.

Szilágy megye iskolai hálózata három új oktatási intézménnyel bôvült. Jogi személyiséget kapott a Ioan Sima szilágysági festômuvészrôl elnevezett muvészeti iskola, amelyben elsô osztálytól egészen érettségiig tanulhatnak a zenét vagy a képzômuvészetet kedvelô gyerekek. Ezenkívül hasonló feltételeket biztosít a sportiskola is, ahol elsôsorban az országos és nemzetközi bajnokságban kitunô helyezést elért nôi kézilabdacsapat számára nevelnék az utánpótlást. Zsibón pedig új szaklíceumba jelentkezhetnek a különbözô mesterséget választó fiatalok.

A fôtanfelügyelô részletezte az iskolai év megkezdésének feltételeit, a felkészülés menetét is. Szilágy megyében mintegy 504 épületben folyik oktatás óvodai vagy iskolai szinten, de az intézmények negyven százalékának még nincs muködési engedélye. Az engedélyeztetés folyamatának felgyorsításáról, illetve a megfelelô megoldásokról még tárgyalnak a közegészségügyi hatóságokkal. A legnagyobb gond a falusi iskolák esetében mutatkozik, mert nem minden helységben sikerül biztosítani a közegészségügyi feltételeket. Legnagyobb baj a folyamatos ivóvízellátással van. A megyében a magas szintu talajvíz fogyaszthatatlan, sokszor kétszáz méterre is le kell fúrni a megfelelô minôségu ivóvíz biztosításáért, de sok helyen még háromszáz méteren sem találtak forrást. Ebben a helyzetben van többek között a magyargoroszlói iskola, de Diósadon is nehezen megoldható a vízellátás, mert a falu egyetlen iható vizu kútja a völgy legmélyebb pontján van, az iskola pedig a domb tetején.

A tanévkezdésre minden szempontból felkészültek. A tankönyvek folyamatosan érkeznek, és legalább nyolcvan százalékukat már elosztották az iskolák között.

A Szabadság kérdéseire a fôtanfelügyelô elmondta, hogy a megyében mintegy 3500 igénylés érkezett a 200 euróval támogatott számítógép-vásárlásra. Ugyanakkor megérkeztek a kisjövedelmu családokból iskolába járó gyerekek tanszercsomagjai is. Majdnem 13 ezer tanszercsomagot kaptak a jogos igénylésekre. A szám nagyon magas, és talán jelzi a Szilágy megyei családok anyagi helyzetét is. Ha a megyében mintegy 45 ezer iskolás van, akkor könnyu kiszámolni, hogy a gyerekek egynegyede származik olyan családokból, amelyek a létminimum alatt tengôdnek. Remélhetôleg enyhít a családok költségvetési terhein az ingyenes tanszercsomag.

A fôtanfelügyelô külön méltatta a kedd délelôtti iskolaavató ünnepség jelentôségét: a Zilah melletti Szilágypanit református egyházközössége új iskolaépületet emelt a gyerekek számára. A zilahi református kollégium új tanévét ma délelôtt Tôkés László püspök nyitja meg, a belvárosi templomban tartott ünnepi istentiszteleten.

Józsa László

Visszautasították a tanügyi szakszervezetek a kormány ajánlatát
Továbbra is bojkottálni akarják az iskolakezdést

(1., 4. old.)

Visszautasítják a tanügyi szakszervezetek azt a béremelési ajánlatot, amelyet a kormány javasolt a hétfô esti megbeszéléseken, és nem írják alá az erre vonatkozó egyezséget Adrian Nastase miniszterelnökkel.

A négy tanügyi szakszervezeti szövetség elnökeit kedden, 14.30 órára várták a Victoria-palotába, hogy kézjegyükkel lássák el a kormánnyal kötött egyezséget azokról a fizetésemelési javaslatokról, amelyekrôl hétfô este folytattak megbeszéléseket a felek a munkaügyi minisztérium székhelyén. A kormány indítványa bruttó 700 ezer és 2 300 000 lej közötti fizetésemelésrôl és új bérezési rács bevezetésérôl szólt.

A hétfô esti tárgyalások eredményeit kedden reggel ismertették a négy tanügyi szakszervezeti szövetség — Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség, Országos Oktatási Szövetség (FEN) és az Alma Mater Szövetség — vidéki szervezeteinek elnökeivel.

Viharos vitákat követôen a szakszervezeti tagok elutasították a javaslatokat, és a tanárok felkérték az érdekeiket képviselô vezetôket, ne írják alá az egyezséget a kormánnyal. Emellett a tanügyi alkalmazottaknak továbbra is szándékukban áll bojkottálni a tanévnyitót, és ha nem emelik jelentôs mértékben a fizetéseiket, munkabeszüntetést is kilátásba helyeztek.

„A kormány javaslata nem elégíti ki a tanügyi szakszervezeti szövetségek legitim követeléseit, ezért tartjuk magunkat tiltakozó akcióink menetrendjéhez", jelentette ki Aurel Cornea, az FSLI elnöke.

„Az ajánlat nem elégséges, és az emberek nem fogadhatják el, mert nem vonatkozik a tanügy teljes személyzetére. A tárgyalásoknak a fizetések megkétszerezôdéséhez kell vezetniük, alább nem adjuk", nyilatkozta Marius Nistor, a Spiru Haret ügyvezetôje.

Catalin Croitoru, a FEN vezetôje szerint a kormánynak „komoly ajánlattal" kell elôállnia, azaz el kell fogadnia a tanároknak azt a kérését, hogy fizetésük szeptember elsejétôl 50 százalékkal, 2005. január elsejétôl pedig újabb 50 százalékkal növekedjen.

„Az egytemi oktatók sem írják alá az egyezményt a kormánnyal", jelentette ki Razvan Bobulescu, az Alma Mater elnöke.

Mihai Tanasescu pénzügyminiszter kizártnak tartja a tanárok fizetésének 40%-os növelését.

***

A tanügyben szeptemberben hagyják jóvá a bérjegyzékeket, akkor, amikor megállapítják a pedagógusok fizetését, az összesített adatokat pedig a D. A. Szövetség által vezetett megyei tanács fogadja el, jelentette ki kedden Despina Neagoe kormányszóvivô.

A szóvivô Emil Boc kolozsvári polgármesternek a tanügy számára folyósított pénzekrôl szóló nyilatkozataira válaszolt. „Boc vádjai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy kellô szakértelemmel rendelkezik-e Kolozsvár városgazdai tisztségének betöltésére. A polgármester választási témává tesz egy közigazgatási problémát, és saját politikai érdekeit fontosabbnak tartja az oktatás és a tanárok iránti tiszteletnél", mondta Neagoe.

Boc azzal vádolta meg a kormányt, hogy politikai szankciókban részesíti az ellenzéki elöljárókat, és nem folyósítja az önkormányzatoknak a közoktatásban dolgozó tanárok fizetését.

KRÓNIKA

KISHIREK

(2. old.)

Gy. Szabó Béla Galéria
Gally Katalin pasztellkiállítása nyílik meg szeptember 18-án, szombaton de. 11 órakor a Fôtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. Bevezetôt mond Ferenczy Miklós és Székely Sebestyén.

VÁLASZTMÁNYI GYULÉST TART AZ RMDSZ HAJNAL NEGYEDI KERÜLETE szeptember 17-én, pénteken délután 5 órai kezdettel a Kôkert (Hasdeu) utca 113. szám alatt. Kérik a pontos megjelenést.

A BELVÁROSI RMDSZ-KERÜLET LÁTJA VENDÉGÜL AZ ALSÓVÁROSI RMDSZ-KERÜLETET 2004. szeptember 17-én, pénteken délután 4 órakor a Párizs utca 17. szám alatti székházban. Mindenkit szeretettel várnak.

AZ AMARYLLIS TÁRSASÁG októberben „100+2" — Fadrusz Napokat rendez. Keressük azt a Kolozsváron élô családot, akinek ôse 1902-ben Fadrusz János fôtéri alkotása felállításakor a Pákei Lajos tervezte alapzat kômuves munkálataiban részt vett. Várjuk jelentkezését az Amaryllis Társaság irodáján. Telefon 585-664, e-mail: amaryllis@from.ro vagy/és László Bakk Anikónál — 0740-761421.

SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLI a népszeru Shekinah zenekar, az együttes szeptember 15-én lett hároméves. Ebbôl az alkalomból megtekinthetô a http://aniversare.shekinah.ro honlap, ahol a Shekinah tagjai vallanak önmagukról. A zenekar honlapja (www.shekinah.ro) is megújult ebbôl az alkalomból.

ÉGTÁJAK — VIII. Botorka Fesztivál és Vendégségben Szárhegyen
2004. szeptember 16–19.

(2. old.)

Négy évvel ezelôtt a szlovákiai Farnadon kezdôdött a Kárpát-medence különbözô pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezôbándon, Balánbányán (Románia), Dályhegyen (Horvátország), Nagydobronyban (Ukrajna), szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein, hogy egy-egy közösségi ünnep keretein belül a helybeliek megismerhessék az egységes magyar kultúra sokféleségét.

A határon túli településeken megrendezett Égtájak fesztiválok közös jellemzôje, hogy lehetôséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer megrendezett Vendégségben Budapesten — Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevôinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak Budapesten megismert barátaikkal, továbbá újabb kapcsolatokat alakíthassanak ki a fesztivál többi résztvevôjével. A rendezvények során a részt vevô fiatalok számára arra is alkalom kínálkozik, hogy megismerkedjenek az ôket vendégül látó tájegység ünnepeivel, történelmével, földrajzával, nevezetességeivel, kulturális értékeivel, hogy intézményes, civil és baráti kapcsolatok épüljenek ki különbözô települések és régiók között. Lehetôség adódik arra, hogy együtt gondolkodhassanak gyökereikrôl, jelenükrôl, uniós jövôjükrôl, azonosságaikról, különbözôségeikrôl, hogy nyitottak legyenek más nemzetek kultúrájának befogadására, és higgyenek abban, hogy a sokszínu magyar kultúra termékenyítôleg hat az európai kultúrára.

Ebben az esztendôben, e célokat szem elôtt tartva, került sor az Égtájak fesztivál — IV. Vendégségben Farnadon rendezvényre, és e gondolatok jegyében szervezi meg a Kulturális Minisztérium Égtájak Irodája, a Nexus Alapítvány és a Botorka Muvelôdési Egyesület az Égtájak Fesztivál — VIII. Botorka Fesztivált és ehhez kapcsolódóan a Vendégségben Szárhegyen rendezvényt. A programok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Nemzeti Évfordulók Titkársága, Gyergyószárhegy Önkormányzata, a Cika Kulturális Alapítvány, a Hargita Megyei Alkotóközpont és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház anyagi és nem anyagi jellegu támogatásával valósulnak meg.

A Botorka Fesztiválra erdélyi csoportok mellett három országból érkeznek ifjúsági néptáncegyüttesek, összesen közel 500 fiatal. A Vendégségben Szárhegyen a környezetnek — elsôsorban a reneszánsz stílusban épült Lázár-kastélynak — köszönhetôen arra is lehetôséget biztosít, hogy az idei év legfontosabb muvelôdéstörténeti évfordulójáról, a 450 éve született Balassi Bálintról is megemlékezzünk. E két esemény ötvözi egy néptáncfesztivál szakmai programját (népdaléneklôk fellépése, legényes táncok bemutatója, tájolás, felcsíki és gyimesi táncház) a nagyközönségnek szóló bemutatkozásokkal (szárhegyi és balánbányai menettánc és gála).

Kalandozás a csodatorta világában

(2. old.)

A Kolozsvári Állami Magyar Színház gyerekeknek és felnôtteknek egyaránt szóló mesemusicallel nyitja meg 212. évadát vasárnap, szeptember 19-én délután 5 órai kezdettel. Muszty Bea–Dobay András budapesti szerzôpáros A kék csodatorta címu zenés mesejátékának kolozsvári elôadása egyben ôsbemutató is, hiszen Magyarországon is csupán rádiójátékként mutatták be, illetve bábváltozatban került színpadra.

A mese a hisztérikus Szupertónia királykisasszonyról (Albert Csilla) szól, aki nem akar férjhez menni. Apja, Patológia királya (Bogdán Zsolt) sorra fogadja a kérôket, köztük kevésbé a királykisasszonyra, mint inkább a fele királyságra pályázó pénzéhes Affekt és Effekt grófjait (Galló Ernô, illetve Hatházi András), de Szupertónia sorra kikosarazza mindet, és már Doktor Plágium (Tyukodi Szabolcs) gyógymódjainak sem hajlandó alávetni magát. A megoldást, úgy tunik, Doktor Plácébó (Sinkó Ferenc) ismeri, aki szerint Szupertóniát csak egy kék habostorta gyógyíthatja meg, amelynek megszerzése kalandos, akadályokkal teli utakra vezeti az arra vállalkozót. Ezeket a veszélyeket csupán Belkántó herceg (Laczkó Vass Róbert) vállalja, aki barátjával, az udvari költô Vibrátóval (Fogarasi Alpár) és az idôközben hozzájuk szegôdött segítôtársukkal, Heurékával (Kézdi Imola) együtt kalandos útra indul a döhék, Drakulina, a hétfülu sárkány (Varga Csilla) és az elfuserált zsenik (Vindis Andrea, Bíró József, Fodor Edina) földjén, továbbá Sanda Kán (Bogdán Zsolt) és Nagy Kámpics (Dimény Áron) birodalmában. A nehezebbnél nehezebb feladatok elvégzésében a két konkurens kérô, Affekt és Effekt grófjai akadályozzák ôket, de a titokzatos Csuklás (Mányoki Bence) segítségével sikerül idôben elérni a kék habostortához. Belkántó elnyeri Szupertónia kezét és Patológia fele királyságát, és ahogy a mesében szokás, a továbbiakban boldogan éltek, amíg meg nem haltak. További szereplôk: Dávid Attila Péter, Szekrényes László, Nagy Attila, Fehérvári Péter, Albu István, Benedek Botond, Farkas Lóránt, Gábos Albin fôiskolai hallgatók.

Az elôadás praktikus és egyben meseszeru díszletvilágát Bartha József m.v., fantáziadús jelmezeit Bianca Imelda Jeremias m.v. tervezte. Zenei vezetô Incze G. Katalin, aki a dalokat is betanította, az elôadás rendezôje Keresztes Attila.

A fülbemászó dalokkal teli kedves mesejáték felnôttek és gyermekek számára egyaránt kitunô szórakozást ígér. További elôadások szeptemberben: 26-án de. 11 órakor, illetve októberben: 10-én, 17-én és 24-én. A jegypénztár nyitvatartási ideje: naponta 10–13 és 16.30–18.30 óra között (tel: 593-468).

Irodalmi titkárság

Bábos találkozó gyerekeknek és felnôtteknek

(2. old.)

Hatodik alkalommal szervezi meg a Homo Ludens Alapítvány a Romániai Magyar Bábos Találkozót Kolozsváron. A hét végén három napon át szórakozhatnak a gyerekek és felnôttek egyaránt, de a szakmai beszélgetések sem maradnak el esténként. A találkozó újdonsága: a marosvásárhelyi Színmuvészeti Egyetem Bábos Tanszékének és a gyôri Vaskakas Bábszínháznak a jelenléte. Vincze László, a rendezvény szervezôje szeretettel vár minden érdeklôdôt a négy helyszínen zajló fesztiválra.

Szeptember 17., péntek

14.15Megnyitó (Báthory István Elméleti Líceum); 14.30 Libácska — Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy — Bábtagozat (Báthory István Elméleti Líceum); 17.00Hupikék Péter — Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, Nagyvárad — Ludas Matyi Társulat (Báthory István Elméleti Líceum); 19.30Hófehérke — Északi Színház, Szatmárnémeti — Brighella Bábcsoport (Puck Bábszínház); 21.00 Csörömpölôk — Harlekin Bábszínház, Eger (Tranzit-ház).

Szeptember 18., szombat

10.30 Borsóci — 1001 Mese Bábszínház, Dés (Báthory István Elméleti Líceum); 12.00 A falu csúfja meg a falu szépe — Puck Bábszínház, Kolozsvár — Magyar tagozat (Puck Bábszínház); 15.30 Perzeus királyfi csudatettei — Ort-iki Bábszínház, Debrecen (Báthory István Elméleti Líceum); 17.00Vizsgaetudök — Színmuvészeti Egyetem Bábos Tanszék, Marosvásárhely — (Brassai Sámuel Elméleti Líceum); 20.00 Szerelmesek — Vaskakas Bábszínház, Gyôr (Báthory István Elméleti Líceum); 21.30 T(h)alálkozások — Ta-dam Csoport, Kolozsvár (Báthory István Elméleti Líceum).

Szeptember 19., vasárnap

10.30 Inelul fermecat (A varázsgyuru) — Puck Bábszínház, Kolozsvár — Román tagozat (Puck Bábszínház); 12.00 Kacor király — Matyi Muhely Magánbábszínház, Nagyvárad (Brassai Sámuel Elméleti Líceum); 15.00 Üssed, üssed, botocskám! — Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, Kolozsvár (Báthory István Elméleti Líceum); 16.00 Játszóház (Báthory István Líceum).

MOZI

(2. old.)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Terminál — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 14, 17, 20, 23, kedvezménnyel naponta 23 órától.

MUVÉSZ-EURIMAGES — Én és a hercegem — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20.

GYÔZELEM — Bajos csajok — vígjáték. — Vetítések idôpontja: 14, 18, 22; szerdán kedvezménnyel. Pofa be! — vígjáték. — Vetítések idôpontja: szerdán, csütörtökön 16 órától; szerdán kedvezménnyel.

FAVORIT — Derült égbôl Polly — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

TORDA

FOX — Pillangó-hatás — bemutató. — Vetítések idôpontja: 16, 18, 20.

DÉS

MUVÉSZ — Hirtelen 30 — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Underword — bemutató. — Vetítések idôpontja: 17, 19.15, 21.30.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Starsky és Hutch — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20.

DACIA B-TEREM — Stepfordi feleségek — amerikai. — Vetítések idôpontja. 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Hellboy — Pokolfajzat — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20.

SZÍNHÁZ

(2. old.)

MAGYAR SZÍNHÁZ

Szeptember 19-én, vasárnap du. 5 órakor: Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta — mesemusical (nem csak) gyerekeknek. Rendezô: Keresztes Attila. — Ôsbemutató.

Szeptember 20-án, hétfôn este 8 órakor: Ionesco: Jacques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. — Csak 14 éven felülieknek!

BÁBSZÍNHÁZ

(2. old.)

Szeptember 18-án, szombaton 12 órakor: A falu csúfja meg a falu szépe — magyar tagozat.

Szeptember 19-én, vasárnap 10.30 és 12 órától: A varázsgyuru — román tagozat.

ZENE

(2. old.)

DIÁKMUVELÔDÉSI HÁZ

Szeptember 17-én, pénteken este 7 órakor: A Filharmónia évadnyitó elôadása. Vezényel: Jan Stulen (Hollandia). Közremuködik: Octavian Lup. Musoron: C. Taranu: Concerto breve nr. 2; Csajkovszkij: Rokokó-variációk gordonkára és zenekarra; P. Dukas: A varázslóinas; Ravel: Daphné és Chloé — 1. és 2. szvit.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

VÉLEMÉNY

Szomszédolás északon és délen

(3. old.)

(Folytatás a tegnapi lapszámunkból)
Most kecses, nagy fesztávolságú híd köti össze Újvidékkel, s mellette még üzemel a 90-es évek végén lebombázott hidat helyettesítô pontonhíd is, mert a Duna-meder még most sincs a „jugoszláv" szakaszon kitakarítva, úgyhogy nincs rajta hajózás. Az egykori kolostorvárat a törökök elônyomulása miatt 1525-ben feladták, s csak 1692-ben tértek ide vissza a keresztény katonák, s kezdtek új erôdítmény építéséhez. Itt aratott 1716 augusztusában Savoyai Jenô döntô gyôzelmet a hatvanezer fôs török seregen. Aztán az osztrákok megépítették a „Duna Gibraltárját", a Habsburg Birodalom legnagyobb, 112 hektáron elterülô, bevehetetlen várát. Az erôdítményrendszer 1780-ra készült el, mikor már lényegében nem is volt szükség rá, soha meg sem ostromolták. 1951-ig azért — bár többször gazdát cserélt — katonai objektum, laktanya maradt. Azóta kulturális és turisztikai célokra alakították át, bár külföldi egyelôre alig vetôdik ide. A hídfô folytatásaként kialakított országút átvezet az alsó váron. Itt pár utcás katonai-polgári település volt, mely a várban dolgozók otthonául szolgált. Az 1711-ben épült kis barokk Szt. György-templomba nem tudunk bejutni, de mellôle indul az a lépcsôs, kapuk során átvezetô út, amelyen a gyalogos bejuthat a felsô várba. Minden szinten teraszok, kilátók, s egyre szélesebb panorámát fog át a szem. Újvidék tornyait is meg lehet számolni. Van itt díszes óratorony, s a központi nagykaszárnya földszintjén most vendéglô, valamint mutermek sorozata muködik. Egyik-másik mester muterme elé kiteszi eladó munkáit, hátha akad vevô. A felsôbb szinteken helytörténeti és természetrajzi múzeum, meteorológiai állomás, muemlék-felügyelôség kapott helyet. Sétaút vezet körbe e szint várfalain, a tuzô napon nem is könnyu a gyaloglás rajtuk. Távoztunkkor figyelünk fel az országút fölé emelkedô díszkapura, rajta VI. Károly jelvényei: egy idôben épült a gyulafehérvárival.

A Dunától délre már a Száva vonaláig terjedô Szerémségben járunk, az egykori Szerém vármegyében. Utunk Karlócán vezet át, a monarchia ortodox vallási fôvárosán. A városka már az 1699-es karlócai békérôl is nevezetes volt: itt ismerte el az Oszmán Birodalom Magyarország elvesztését, Habsburg-fennhatóság alá kerülését. A már biztonságos településre tette át 1713-ban székhelyét a szerb metropolita, itt épült fel az 1780-as években a kéttornyú barokk székesegyháza. Körbejártuk, de minden kapuja zárva volt. Itt nyílt meg 1791-ben az elsô szerb gimnázium, s itt létesült a papnevelde is. Egy kiöblösödô fôutcán egymás mellett sorakozó tekintélyes épületek, valamennyi zárva a kora délutáni órában. Sokáig az erdélyi ortodoxoknak is itt volt a Rómája.

Innen minden út a fôvároson, Belgrádon át vezet. Ott két évvel ezelôtt pár napot töltöttünk, úgyhogy most a leggyorsabb áthaladás mellett döntünk. Az autósztrádát választjuk. Másfél órába kerül, amíg átaraszolunk a túlzsúfolt városon és vonzásterületén. S ahol éles kanyarral délnek tér a muút, mi leszállunk a pályáról, s északnak hajtunk, hogy lássuk a Duna partján épült Szendrô várát. Magában a kis városkában, mai nevén Smederevóban semmi érdekes sincs, tágas fôterén modern pravoszláv templom áll. Innen ki kell sétálni az állomásra, s a vágányokon átmenve jutunk a Duna-parti várba. Brankovics György despota emeltette 1430 táján, hogy a Morava torkolatvidékét védje a törökök elôrenyomulásától. Csak Brankovics halála után, 1459-ben került török kézre. Azután az osztrákok és törökök többször csatáznak birtoklásáért. 1867-ben jut újra szerb fennhatóság alá, s mind az elsô, mind pedig a második világháborúban a német csapatok fôhadiszállásul használják. Ma is impozáns építmény. Hatalmas háromszög alakú udvart zárnak körbe a magas, 25 bástyával és toronnyal megerôsített falak. Ezek egyik sarkában van a várpalota. A falak közt ma gyepes terület, sétatér, juhlegelô, futballpálya, autóvezetés gyakorló hely található. A leghosszabb falszakasz a Dunával párhuzamos: a lemenô napsütésben csillogott a vízfelület és a fehér kôfal, gyerekek mászkáltak a falakon, párok húzódtak meg a sarkokban, néhányan a Dunában kerestek husülést. Bár déli irányba igyekeztünk, itt határoztuk el, hogy maradunk még a Duna mentén, megnézzük a déli partvidéket.

Pozarevac — kisvárosi jellegéhez képest túlméretezett — „Dunaj" szállójában töltött éjszaka után Veliko Gradištéba hajtunk, mert onnan indul a vaskapuhoz vezetô panorámaút. Ahogy a déli irányba mutató útjelzô táblán Bor nevét olvassuk, Radnóti Miklós jut eszünkbe, akit ide hurcoltak 1944-ben munkaszolgálatra, s legszebb versei születtek e munkatábor szenvedései közt. Veliko Gradište csendes kis város, fôutcája lejtôsen ereszkedik a Duna partjáig, a kikötôig. Minden fontosabb épülete, temploma ennek mentén található. Innentôl a Duna mellett vezet az országút, a túloldalon romániai part. Festôi látvány Galambóc vára. Ma is áthalad rajta az országút. Falai felkúsznak a meredek sziklás oldalra, állagmegóváson átesett bástyái sejtetik egykori erejét. Biztosan ellenôrizte a Dunán, s fôleg innensô partján a forgalmat. Az 1300-as évek elején építhették a szerbek, majd Károly Róbert hódította meg, s királyi várrá tette. Aztán újra a szerbeké volt 1427-ig, amikor árulás folytán török kézre került, ôk csak a XIX. század elején vonultak ki belôle. Akkor már elvesztette hadászati jelentôségét. A közel két és fél kilométer hosszú Vaskapu-csatorna mentén vezetô út, a Dunát keresztezô gátig egyedülálló, festôi látványt nyújt. S a jó muúton alig van forgalom, egy-egy autóbusz húz el néha, úgyhogy lehet nyugodtan nézelôdni. Kissé szégyenkezve szemléli az ember a túloldali szintén alig forgalmas utat: több mint egy évtizede járt ott utoljára, pedig oda még vízum sem kell. Kladovótól délre irányul a fôút, s egy darabig még a Duna mentén, majd a Timok folyását követve halad. Zajecaron át estére Nišbe érünk.

(Folytatjuk)

Gaal György

Csak ennyit...

(3. old.)

Nem akartam válaszolni volt iskolatársam modortalan és valóságmentes támadására. Nem írhatom meg az apja és anyám beszélgetésének tartalmát, mert mindketten halottak. Nagy Elekné tanárnô is az örök csend birodalmába költözött. Végiggondolva rájöttem, hogy támadómat alig ismerem, habár egy iskola két különbözô osztályában jártunk. Az 1948-ban alakult iskolát fôleg a volt Mariánum tanulói töltötték be. Én jövevény voltam, akár vidékrôl is jöhettem volna közéjük. És ráadásul református vallású voltam a 25 katolikus hitu lány között. Mondom, Kovács Emma a B osztályba járt, ahova nekem nemigen volt miért bejárnom. Inkább a közös tanáraink hivatkozásaiból értesültünk a párhuzamos osztály tanulmányi eredményeirôl, erkölcsi színvonaláról. Köztudottan másabb hangulatú — nyitottabb, aktívabb diákok jártak a mi osztályunkba. Osztálytársaim gyermeki ôszinteséggel viszonyultak volt társaikhoz, így Kovács Emmához is.

Nos, az utasításokkal ellátott, magas önközpontúsággal megélt és megírt Kovács Emma-cikkrôl: a hit kérdésérôl ne beszéljünk senki nevében. Az annyira magánügy, hogy ilyen hangnemben bun beszélni róla. Nincs reménytelenebb vállalkozás, mint egy embernek megmagyarázni hibáit, majdnem olyan reménytelen ez a kísérlet, mint egy embernek megmagyarázni, mi az, ami hazugság vagy gyávaság életében. Az ember csak akkor gyógyul meg, ha önként, idegen segítség nélkül kiheveri buneit, ha szenvedései által rájön, hogy mit viselt el hit nélkül. Vétkeztem, ha hitében megbántottam gyermekkoromban valakit. De ekkor az egyházellenesség állandó témaként szerepelt. Nem én találtam ki. Szüleim nevelése által értettem meg: vannak olyan dolgok, amelyekrôl csak magamban beszélek. De milyen lélekkel írja le Kovács Emma Horváth Istvánról, hogy az írók szerint született ateista volt? Tehát az ózdi harangszó mellett megtartott áhítat csak az én kitalációm, magyarázkodásom lehet? Avagy ez is ahhoz a szerzôi bölcselethez tartozik, miszerint én nem vehettem részt irodalmi versenyen, mert azt neki tudnia kellett volna. Miért kellett volna tudja? Talán ötven év elteltével már felejteni is lehet...

Olvasóimra bíztam az ítélkezést és az interjúról való megfogalmazásokat. Rácz Róza aláírásával azonban tovább folytatódik a butaságig züllô támadás. A hölgy már dolgozóként fordult az iskolához segítségért. Egy igazolványt kért, amelybôl hiányzott volna a szülei társadalmi származása. És én KISZ-elnökként ezt aláírtam, de benne foglaltatott az egészségtelen származás minden tétele. Vagyis tizenhat esztendôs koromban nem volt merszem letagadni a valóságot. Ezen most már mosolygunk, de akkor? Hölgyem, ne butáskodjunk, mert már korunknál fogva sem illik...

Horváth Arany

Tanévnyitó hôskorzárással

(3. old.)

Bár a látszat ellene szól, mégis úgy érzem, hogy sokkal jobb tanévet kezdenek el szerdán a tanárok, mint az utóbbi évtized bármelyik szeptemberében. Igaz, odakinn tüntet a szakszervezet, és a kormány álláspontját képviselô tanfelügyelôség irányából is érkeznek feszültségjelzô üzenetek — de nekem mégis az az érzésem, hogy csend és nyugalom van a közoktatás portáján. Úgy tunik, hogy végre jó úton járunk, vagy ha úgy tetszik (divatos kifejezéssel élve): látszik az alagút vége.

A többségi nemzet számára rövidebb volt a forradalom utáni idôszak közoktatási hullámvölgye, hiszen náluk csak a bérezési gondok maradtak a kilátástalannak tunô mindennapok asztalán (a román kollégáknak nem kellett újjáteremteniük az 1989-es változások után szakszervezetüket, iskolahálózatukat, szakoktatásukat stb.), így számukra a kilencvenes évek elejének hurráoptimizmusa csak éppen elült az ezredvég felé közeledvén — írhatnám azt is: visszatért az egészséges passzivitás szintjére —, anélkül, hogyelevenébe vágott volna a pedagógustársadalomnak.

Nálunk más volt — nálunk vergôdés volt, saját szakszervezettel, saját tanfelügyelôséggel és minisztériummal — saját és sajátos gondokkal. Az egyre kevesebbet érô tanári fizetések mellett egyre magasabbra tornyosult a demográfiai csôd által fenyegetett magyar nyelvu katedrahálózat becserkészése, majd ostroma. A tanári versenyvizsgák megjelentével hirtelen reflektorfénybe került a nemzetiségi hovatartozás (SM — magyar tagozat), így a mi pedagógusaink számára komplexebb lett az álláskeresés, mint a többségieknek.

Számtalan próbálkozás történt a magyar vonatkozású közoktatási ügyeknek különutas összehangolására, és nem titok: jó néhány évig — jobb híján — újságírókat is bevontak ebbe a munkába, jelezve, hogy a romániai magyar társadalom minden rétegének részt kell vennie az újjáépítés folyamatában. Ki tudja hányszor írtam le jómagam is — meggyôzôdés nélkül — a mondatot: „kialakulóban a magyar szakiskolai hálózat". Hányszor vergôdtem odahaza, hogy engedtem a kérésnek: „Csaba, ezt nem szabad megírni, mert rosszat teszünk vele a magyar közoktatásnak". Hányszor rendelkeztem exkluzív hírekkel — de tanári becsületszavam kötelezett. Hányszor, de hányszor tudtam elôre, hogy Bukarestben mit döntöttek, de nem írhattam meg, mert akkor elárultam volna, hogy nekem különbejárataim vannak, és a „jelszó" bizony sok kaput megnyit.

Ez volt a hôskor, a hazai magyar közoktatás hôskora — a vajúdás. Senkinek nem volt könnyu végigélnie ezt oly módon, hogy ne kössön kompromisszumot — esetenként súlyosat (idônként még saját lelkiismeretével is). Volt olyan idôszak is a közös munkában, amikor szinte divattá vált odacsapni mindent, és dühöngve kijelenteni: na, én ezt nem csinálom tovább, csinálja más...

Aztán lassan kezdtek helyére kerülni a dolgok, és a mi közoktatásunk országútja egyre gyakrabban kezdett be-bekötni a „közösbe". A versenyvizsga-rendszerek beindulása, majd elfogadása, az egyházi iskolák vajúdása, majd maturizációja, a saját oktatáspolitikai szakembergárda kialakulása és nem utolsósorban a szakiskolahálózat alapjainak letétele egyre közelebb vitte a romániai magyar közoktatás szekerét a többségiekéhez, azaz a közöshöz.

Az október elsejétôl érvénybe lépô fizetésemelések — bármennyire is minimalizálják ennek valós értékét a szakszervezetek — már egyértelmuen jelzik: a különutas magyar közoktatási országút, ha nem is köt be látványosan minden kilométernél az idôközben EU-pályázatoktól tarkított autópályává dagadt többségibe, párhuzamosan halad vele. Az irány tehát lassan ugyanaz: Európa. Go box, telepass, vignetta, matrica. Egyre erôsebb kontúrt nyernek a tanári pályát kísérô pozitív képek: a sikerélmény, a tudás öröme, a pedagógusi státus, a nyári vakáció, a padból kiesô jelentkezô kisdiák, a szeptemberi kéményfüst a falvakban — az Aranysárkány árnyéka. Biztos vagyok benne: lassan egyre több pedagógusnak csúszik ki a száján: jó dolog tanárnak lenni Erdélyben, a 21. század elején, még akkor is, ha különútjainkon van még munka bôven: a felekezeti oktatás ügyének végleges megoldása, és hát persze napi gondjaink: a minôség, a szórványosodás, a fejkvóta stb.

A 2004–2005-ös tanévvel véget ér tehát a hôskor: a Liviu Maior, Andrei Marga, Ecaterina Andronescu által beplántált reformok során a romániai közoktatás mederbe talált — a sárga iskolabuszok beindítása volt talán végül az, ami átgördítette a nehéz kereket a jobbik oldalra (vagy talán a tej-kifli program?) —, így a mai tanévkezdô szerda az elsô nap talán tanári, illetve szükségszülte újságírói életemben, amikor jómagam is már nem a viharfelhôket figyelem, hogy vajon mikor kerül az fölénk, hanem emlékezem — búcsúzom.

Emlékezem, és nem utolsósorban azokra a tanárokra, akik nélkül nem juthattunk volna el 1989 után arra az önszervezôdési szintre, amelyen jelenleg vagyunk, és amelyet olyannyira irigyel tôlünk a többségi nemzet pedagógustársadalma. Emlékezzünk néhanapján rájuk is: búcsúztassuk együtt a hôskort.

Kellemes emlékezést, jó tanévet kívánok!

Szabó Csaba

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

NAPIRENDEN

Bemutatkozó látogatáson az RMDSZ székházában
Terényi János, Magyarország új bukaresti nagykövete

(4. old.)

Tegnap Terényi János, a Magyar Köztársaság új romániai nagykövete, Mózes Sándor elsôbeosztott kíséretében bemutatkozó látogatást tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában. A nagykövet érdeklôdésére Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszámolt a jelenlegi romániai politikai helyzetrôl, valamint az RMDSZ parlamenti választási elôkészületeirôl. A magyar nagykövet kifejtette: szeretne minél szorosabb kapcsolatot ki-alakítani az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyar közösséggel, és ennek érdekében hamarosan körutazást tesz Erdélyben. Terényi, aki a négyéves mandátumát letöltô Ijgyártó Istvánt követi Magyarország bukaresti kirendeltségének élén, hétfôn nyújtotta át megbízólevelét Ion Iliescu államfônek.

Rebellis humanisták

(4. old.)

A Román Humanista Párt legsikeresebb, a helyhatósági választásokon legjobb eredményeket elért szervezetei azok, akik a legkevésbé hajlandók együttmuködni a Szociáldemokrata Párttal. Ezeknek a szervezeteknek (Bákó, Galac, Prahova, Hunyad, Vâlcea) nagy része ugyanis választások utáni együttmuködést kötött a liberális–demokrata szövetséggel, a D.A.-val, amelynek segítségével több vezetô tisztséget is megszereztek. A Mediafax tudósítása szerint az RHP prahovai vezetôje, a megyei tanács elnöke, Florin Anghel, és a szervezet nagy része átigazolt a liberális párthoz. Romeo Stavarache, bákói polgármester, Victor Mocanu, Buzau megyei tanácselnök, és Nicolae Popa, az RHP Fehér megyei elnöke kijelentették, nem hajlandók együttmuködni az SZDP-vel, ami a közös listák indítását illeti.

Hétfôtôl a két pártvezetô Dan Voiculescu és Adrian Nastase intenzív konzultációsorozatot kezdett a rebellis humanisták megzabolázására.

Nem büntetik a politikusok vándorlását
A választókkal csúfolódnak a hutlen tisztségviselôk

(4. old.)

A képviselôház 175 mellette és 32 ellene szavazattal, valamint 37 tartózkodás mellett elfogadta a két ház egyeztetô tanácsának jelentését az önkormányzati tisztségviselôk jogállását szabályozó törvényrôl. Ez törli azt a cikkelyt, miszerint azok a tanácsosok, akik kilépnek abból a pártból, amelynek listáin megválasztották ôket, csak függetlenként tevékenykedhetnek tovább. A jogszabály tehát továbbra sem szankcionálja a politikusok vándorlását, ami kiváltotta az ellenzék tiltakozását.

A képviselôk kedden eltörölték az önkormányzati tanácsosok jogállásáról szóló törvénynek azt az elôírását, hogy csak függetlenként tevékenykedhetnek tovább azok a tanácsosok, akik elhagyták azt a pártot, amelynek listáján mandátumhoz jutottak a helyi vagy a megyei önkormányzatban. Mindezt annak ellenére, hogy a liberális Puiu Hasotti felkérte a honatyákat, küldjenek pozitív politikai jelzést a román társadalom felé, és tiltsák meg a pártok közötti „migrációt". A képviselô szerint sokkal természetesebb, ha az a tanácsos, aki kilép a pártjából, lemond mandátumáról is.

A képviselôk kedden arról is döntöttek, hogy a helyi tanácsosok nem alakíthatnak frakciót olyan pártok nevében, amelyek nem indultak a választásokon, vagy pedig nem kaptak legalább egy tanácsosi mandátumhoz elegendô szavazatszámot. A vita során a liberális, demokrata és RMDSZ-es képviselôk élesen bírálták az említett jogszabály több elôírását is. A demokrata Ioan Olteanu elmondta: pártja azért szavazott a törvény ellen, mivel az lehetôvé teszi és nem is szankcionálja a megválasztott tisztségviselôk vándorlását egyik pártból a másikba. Olteanu meglepônek nevezte a parlament döntését, mivel épp a többségben lévô kormánypárt vezetôje, Adrian Nastase háborodott fel az elmúlt hetekben a leginkább ezen a jelenségen. Az ellenzék már akkor képmutatással vádolta Nastasét, mivel az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselôk mintegy fele, a parlamenti képviselôknek pedig 10 százaléka engedett a kormánypárt csábításának és igazolt át az SZDP-be. A liberális Viorel Coifan kifejtette: a demokrácia sínyli meg, ha nem tiltja törvény a pártjukhoz hutlen tisztségviselôk átigazolását, akik ezzel elsôsorban azoknak a választóknak a bizalmával élnek vissza, akiktôl a mandátumot nyerték.

Szintén felháborodásának adott hangot az RMDSZ képviselôje is. Márton Árpád szerint a szövetség is a jogszabály ellen szavazott, de más okokból. Márton bírálta azt a kitételt, miszerint a tisztségviselôk felelôsségre vonhatók szavazatukért. Az rendben volna, hogy a helyi választott tisztségviselô, amennyiben szavazatával súlyosan sérti a helyi gazdasági érdekeket, viselje tettének következményeit, de mást ne lehessen számon kérni tôle. Példának a Kovászna megyei esetet hozta fel, ahol a prefektus figyelmeztetô levelet küldött az önkormányzati képviselôknek, akiket büntetéssel fenyeget, ha az elôirányzottnál eltérôen szavaznak. Az RMDSZ — mondotta a képviselô — módosító indítványt készül benyújtani a tegnap elfogadott törvénnyel kapcsolatban.

Márton: Plagizál a kormány

(4. old.)

Megütközését fejezte ki Márton Árpád, Kovászna megyei RMDSZ-képviselô amiatt, hogy a kormány rendre elutasít különbözô törvényhozói kezdeményezéseket, miközben utólag támogat olyan törvénytervezeteket, amelyek „ugyanazt a dolgot tartalmazzák". A képviselô a levéltárak szabályozásáról szóló törvénytervezet megvitatásánál fejtette ki fenti véleményét, Márton Árpád ugyanis, két másik RMDSZ-es képviselôtársával együtt e jogszabálytervezet indítványozójaként szerepel. Az általuk kezdeményezett tervezetet több alkalommal módosították, végül szabad utat kapott a képviselôház kulturális bizottságától. A kormány azonban elutasította a Törvényhozó Bizottság által is negatív véleményezést elnyert kezdeményezést, mondván, hogy a képviselôk indítványa tulajdonképpen „feldarabolja" a nemzeti levéltárakat, veszélyeztetve ezáltal a levéltári vagyon épségét. Szeptember elején azonban a kormány elfogadott egy levéltárak szabályozásáról szóló tervezetet, amely nemsokára a parlament elé kerül megvitatásra.

Az ellenzéki képviselôk véleménye szerint nem elsô alkalommal történik meg, hogy a kormány teljes egészében átvesz különbözô képviselôk és szenátorok által javasolt törvénytervezeteket, és saját indítványaként tálalja. Márton Árpád tegnap bejelentette hogy sztrájkolni fog és nem vesz részt a kultúrális bizottság munkálatain.

KÖRKÉP

Torockó
Zárt a POLITEIA harmadik diáktábora

(5. old.)

Nemrég zárta kapuit a POLITEIA — Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület — által szervezett harmadik Torockói Diáktábor, amely a jövendôbeli jogászok, politológusok és újságírók szakmai muhelyének számít.

Az öt napig tartó rendezvény, noha híre még nem vetekedik más országos szintu diáktáborokéval, évrôl évre egyre több érdeklôdôt mozgósít. A torockói Tóbiás-házban szép számban összegyult kolozsvári és temesvári politológián, jogon és újságírói szakon tanuló diákoknak egyetemi tanárok, lapszerkesztôk, írók, jogászok, közgazdászok fejtették ki gondolataikat a regionalizmusról. A táborban a napi öt elôadáson kívül különbözô lapokat is bemutattak. A négy nap alatt összesen tizennégy romániai és magyarországi meghívott beszélt regionalizmusról, régiókról, horizontális és vertikális hatalommegoszlásról, közigazgatásról, centralizációról, decentralizációról, regionális politikáról, fejlesztésrôl, együttmuködésrôl, irodalomról, európai integrációról, versenyjogról, törvényekrôl, helyi és nemzeti identitásról, paradigmatikus váltásról, autonómiáról.

A táborban négy lapot is bemutattak, a regionalizmussal, önrendelkezéssel, föderalizmussal foglalkozó Altera és Provincia lapokat, az ismeretterjesztô és tudományos Korunkot, valamint a Magyarországon megjelenô Tér és társadalom címu társadalom-földrajzi, gazdasági, szociográfiai, társadalomtudományi lapot. A négy nap alatt a torockói táborhelyen sok jeles személyiség is megfordult: Bodó Barna, a BBTE egyetemi adjunktusa, aki a Politeia alapítvány elnökeként a tábor egyik szervezôje is, Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, egyetemi oktató, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, több tucat könyv szerzôje, Veress Emôd jogász és egyetemi tanár, Szokoly Elek, az Altera lap szerkesztôje, a Pro Europa Liga elnöke, Géczi József parlamenti képviselô, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Balázs Imre József író, a Korunk szerkesztôje, A. Gergely András antropológus, Magyarországon egyetemi tanár, Benedek József dékánhelyettes a BBTE földrajz szakán, Neményi József Nándor egyetemi tanár, helyettes államtitkár, Hajdó Csaba, a Civitas tagja, vállalkozó, Bíró Béla egyetemi tanár, publicista, esszéíró és nem utolsósorban Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató.

Az elôzô évi táborhoz képest idén több idô jutott kirándulásra, valamint egyetemi hallgatók dolgozatainak bemutatására, amelyeket közös megbeszélés, vita követett. A szervezôk ígérik, jövôre ismét megszervezik a tábort, lehetôleg ennél is színesebben, gazdagabban, színvonalasabban.

Ladányi Emese Kinga

Áramszünet

(5. old.)

Kolozsváron szeptember 15-én, szerdán 8–15 óra között az alábbi utcákban szünetel az áramszolgáltatás: — Gruia, CFR-stadion, CFR-otthon; szeptember 16-án, csütörtökön — Gépész, Vár, Gruia, Nagybánya, Racovita, Carpati, Crisan és a szomszédos utcák; szeptember 17-én, pénteken — Dragalina, Racovita, Maloasa, Horea (a Széchenyi/M. Viteazu tértôl a 7., illetve 14. házszámig); Dacia, Einstein.

Új református iskola Szilágypanitban
Erdélyre kisugárzó gyülekezeti összefogással épült

(5. old.)

A szilágypaniti református templomban az igét hirdetô Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg az ünnepséget, aki a gyülekezeti összefogással megvalósult iskolát Isten valóságos csodájának nevezte egy olyan korban, amikor nagyon sok a visszahúzó erô, a megtorpanásra késztetô nehézség. Az igehirdetô a Pál apostoli korra emlékeztette a gyülekezetet, amikor Isten szolgája Kis-Ázsiában, nagy-nagy nehézségek és megpróbáltatások árán szolgálta a szegényeket és az elesetteket, ô maga hirdette, hogy a nehéz körülmények miatt nem szabad elcsüggedni. Mindazt, amit az ember már nem bír el, azt Isten saját szeretetével, erejével pótolja. Ezt a hívô ember napjainkban is megtapasztalja, csak kérnie kell, bíznia kell benne. Az igehirdetô a báránybôrbe bújt farkasokhoz hasonlította a közöttünk fellelhetô gonoszt, akik a rendszerváltás után 15 évvel továbbra is megnehezítik józan tájékozódó képességünket a világ dolgaiban. Mindazonáltal a szeretet ebben a helyzetben is eligazít bennünket, utat mutat a jövô felé. Mint fogalmazott, Szilágypanitban az adakozó szeretet csodája valósult meg az építkezésben, mintegy ellenpéldájaként annak, hogy korunkban mindenki kapni szeretne.

Szilágyi Zoltán, a szilágypaniti református gyülekezet lelkipásztora beszédében az építkezés történetét ismertette. 2001. március 11-én került sor az alapkôletételre, amit nagyon sok nehézség, vívódás követett, mígnem lépésrôl lépésre sikerült egy sokmilliárdos befektetés tégláit darabonként összeszedni. E munkában oroszlánrészt vállalt Tôkés Erzsébet tanárnô, aki egykoron Szilágypanitban tanított, az építkezés során pedig sokat segített a pályázatírásban, a szükséges pénzek megszerzésében. A lelkész kiemelte Csíkszán Aladár építész segítségét is.

Molnár Kálmán leköszönô esperes nagy jelentôségunek tartotta az egyházi oktatás újjászületését, amely mint fogalmazott, szellemi-lelki veteményeskert kell hogy legyen a református magyar jellem megôrzésében. Moravcsik Andrea, a Határon Túli Magyarok Hivatalának nevében tolmácsolta jókívánságait az iskolaépítô faluközösségnek, Tolnai István, az egyházkerület tanügyi elôadója az elsô fecske visszatérésének nevezte az iskolaavatást, amely kedvezô törvényi szabályozás esetén átfogó református iskolahálózat letéteményesévé válhat. Az elôadó felsorolta mindazokat az egyházi törekvéseket, amelyek a református alapfokú, középfokú és felsôoktatás kiépítésére irányulnak a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tôkés László beszédében többek között arra tért ki, hogy az államtól visszakapott iskoláinkat nem valamiféle könyöradományként kell elkönyvelni, hiszen mindez minket illet meg, tôlünk vették el, és az ország adófizetô állampolgáraiként a teljes köru világi és egyházi oktatásra igényt tartunk. A püspök jelentôs elôrelépésnek nevezte, hogy 3-4 év óta tartó újraállamosítás után a zilahi református kollégium ismét visszatérhetett egyházi fennhatóság alá. Azt is elmondta: a magyar tanügyben továbbra is nagy gondjaink vannak, a magyar gyerekek egyharmada változatlanul román iskolába jár.

Szilágyi Zoltánné vezetésével a templomban az iskolásoks zínvonalas egyházi musort adtak elô, ezt követôen került sor az iskola felavatására. Boda Judit, az új iskolaigazgató kétnyelvu beszédében a gyülekezet, a faluközösség példás összefogását méltatta az iskolaépítési munkálatokban. Mint fogalmazott, Gecse Júlia volt igazgatóasszony, aki súlyos betegsége miatt nem lehetett jelen az ünnepségen, sokat tett a mai nap sikeréért. Neki köszönhetô az a holland testvériskola-kapcsolat, amely révén az iskola berendezését ajándékba kapták önzetlen barátaiktól. Kötô József, az RMDSZ Tanügyi Fôosztálya részérôl méltatta a faluközösség óriási megvalósítását. Elmondta: a román parlament valószínuleg idén ôsszel fogadja el az új egyházi törvényt, amely az egyházi iskolák státusának 15 éve várt rendezését is megoldja, ami új lehetôségeket biztosít a paniti iskola számára is. A politikus a szilágysági iskolaavatást zarándoklatnak nevezte próféta lelku emberek elôtt. Faluvégi Zoltán szilágysági fôtanfelügyelô-helyettes az anyanyelvi oktatás megôrzése terén az egyik legékesebb példának nevezte a szilágypanitiak iskolaépítését. Beszédében ismertette a paniti iskolai oktatás 1621-ig visszanyúló történetét, amelynek kiemelkedô megkoszorúzása a mostani, a XXl. századi igényeket kielégítô új iskola. Ebben négy modern osztályterem, informatikai laboratórium, sportterem, szépen berendezett óvoda és a közeljövôben majd bentlakás is várja a tanulni vágyó nebulókat. Az ünnepségen részt vett Silviu Boca ortodox pap is, aki Isten áldását kérte az új iskolára.

Az ünnepi beszédeket az iskola néptáncegyüttesének elôadása követte, majd Tôkés László püspök Boda Judit igazgatóasszonnyal átvágta a virágfüzérbôl készült avatószalagot, a népes vendégsereg pedig megtekinthette az új iskolát, a gyerekek által hamarosan elfoglalt modern osztálytermeket. Megtudtuk: jövôre befejezôdik az épület külsô vakolása, és a további finanszírozástól függôen átadják majd az iskola bentlakását is.

Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget. Itt többek között Csép Sándor is felszólalt, aki az egyházkerület által szervezett Áldás, népesség konferencia és mozgalom fontosságára hívta fel az egybegyultek figyelmét. Mint fogalmazott, a Szilágyság több településén, így Szilágypanitban is népességszaporodás tapasztalható, amely egész Erdélyre kisugárzó példaként kell a közvélemény elé kerüljön.

Makkay József

A rendôrség hírei

(5. old.)

Szarka az állomáson
Ismeretlen tettes szeptember 12-rôl 13-ra, vasárnapról hétfôre virradóra kifosztotta R. Timicer szolgálati lakását a vasútállomás épületében, 2 szabadidôruhát és más ruhanemut vitt el. Az anyagi kár mintegy 2,5 millió lej értéku. A rendôrség azonosította a minôsített lopással alaposan gyanúsítható férfit, neve: Bogdan M., 24 éves, munkanélküli, büntetett elôéletu kolozsvári lakos. A kár megtérült, a ruhadarabokat visszaszolgáltatták tulajdonosának.

Felszedte a sínfát
A tordai vasútállomás egyik sínpárjának 16 összekötô fáját szedte fel, és ezzel mintegy 1,5 millió lejes kárt okozott a 27 esztendôs O. Luca. A büntetett elôéletu, foglalkozás nélküli férfi ellen minôsített lopás alapos gyanújával indítanak eljárást, a kár megtérült.

Többrendbéli tolvajlás
Kiskorú bunözôt azonosított a rendôrség. A sajónagyfalui (Mariselu, Beszterce-Naszód megye) P. M. mindössze 16 éves, de többrendbéli lopással gyanúsítható, június–augusztusban gépkocsikat és lakásokat tört fel Beszterce-Naszód megyében. A kivizsgálás folytatása érdekében a kolozsvári rendôrség átadta a besztercei kollégáknak a fiút, akik átkísérték a szomszéd megye rendôrôrsére.

Gondatlanságból elkövetett emberölés
A közlekedésrendészetiek vizsgálatot indítottak a 37 esztendôs szatmárnémeti C. Lazar ellen, aki július 11-én balesetet okozott. Áldozata a kórházban kiszenvedett.

Lopott gépkocsi
Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a kolozsvári Vasile P., Pasteur utcai lakos. Értesítése szerint szeptember 10–13. között valaki eltulajdonította a háza közelében, a 71. szám elôtt parkoló Volkswagen Golf Variant gépkocsit. Az autó „személyleírása": 1,9 tonna, 2000-ben gyártották, kék színu, rendszáma CJ–44–GLB, az alváz száma: wvwzzz1jzyw507330, a motor száma: 196442, 2002. november 21-én jegyezték be a Globinstal Kft. cég nevére.

Gyalui razzia
Erdészeti célú villámellenôrzést foganatosított a gyalui rendôrség, 14 esetben pénzbírságot róttak ki, amelynek összértéke 17,5 millió lej, az akció során 16 köbméter faanyagot (értéke mintegy 20 millió lej) elkoboztak.

Leégett a ház
Tuz ütött ki Gheorghe Mihut jósikafalvi lakásán, szeptember 13-án, hétfôn éjjel 1-kor. A szomszéd, Gheorghe Vasar értesítette a rendôrséget, a tuzoltóknak sikerült a lángokat elfojtani, így a tuz nem követelt áldozatokat, és nem terjedt át a szomszéd lakásokra. Mihut lakása azonban 80%-ban megrongálódott, az anyagi kár értéke mintegy 300 millió lej. A nyomozás szerint a balesetet valószínuleg rövidzárlat okozta.

(póka)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

HIRDETÉS

ADÁSVÉTEL

(7. old.)

Kalotaszegi festett szobabútor eladó. Telefon: 0742-650766.

INGATLAN

(7. old.)

Eladó 50 négyzetméteres, kétszobás lakás. Telefon: 436-899. (0016)

BÉRBE AD

(7. old.)

Kiadó 1 szoba 4 szobás lakásban a Marasti téren, egyetemista lánynak. Telefon: 419-267. (0026)

SPORT

KOSÁRLABDA
Európa-bajnoki selejtezôk a sportcsarnokban

(8. old.)

Szerda délután a nôi és a férfi válogatott csapat a Horia Demian Sportcsarnokban szerepel Kolozsvárott. A nôi válogatott két sikeres mérkôzésen van túl, Németországot idehaza, Belgiumot idegenben sikerült legyôzniük, most Izrael együttesét fogadják 17 órától. A férfiaknak ez a debütálása, a csoportban Dánia és Izland az ellenfél, a skandinávok elleni találkozó a nôi mérkôzés után szerdán 19.30-kor kezdôdik. (Ebben a csoportban eddig csak egy mérkôzést — Dánia–Izland 81:71 — bonyolítottak le).

A Confort szállóban elôzetes sajtótájékoztatót tartott a két csapat szakvezetése, Ioan Valerian, a nôi válogatott szövetségi kapitánya, Carmen Branisteanu másodedzô és Ioan Dobrescu, a Román Kézilabda-szövetség elnöke.

Megtudhattuk: a nôi gárdáról végre elmondható, hogy a lehetô legjobb összeállításban szerepelhet, immár nincs összetuzés egyes játékosok és az edzôk között, sikerült olyanokat meghívni, mint a külföldön légióskodó Ambrus, Vass és Brosovszky. Branisteanu elmondása szerint olyan erôs a csapategység, mint még soha eddig, a lányok még a szerelésüket is felváltva mossák.

A szövetségi kapitány elégedett a felkészüléssel, amúgy is olyan feltétellel vette át a nemzeti együttes irányítását, ha megfelelô számú elôkészületi mérkôzést vívnak. Ezt a szakszövetségnek sikerült teljesítenie, 15 felkészülési mérkôzést vívtak az Eb-középdöntô sorozatának megkezdése elôtt. Az izraeliek agresszív védekezése ellenére Valerian legalább 18–25 pontos sikert vár csapatától.

Ami a férfiakat illeti, nehéz mérkôzés elôtt állnak, mivel a dánokat futi a tavalyi vereség visszavágásának vágya.

Mivel Izrael vendégszerepel a kolozsvári sportcsarnokban, ezért fokozottabb biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Várhatóan több 100 ember vigyáz majd a körülményekre, erôteljesebb lesz az ellenôrzés, mint más esetekben.

A hét végén tovább folytatódik az Eb-selejtezôk sora, a nôk Németországban, a férfiak Izlandon szerepelnek.

Póka János András

LABDARÚGÁS
Bajnokok Ligája
A szerdai program

(8. old.)

Szerdán nyolc mérkôzéssel folytatódik a labdarúgó Bajnokok Ligája 2004–2005-ös szezonja.

Az 1. forduló párosítása, szerda:

A-csoport: FC Liverpool (angol)–AS Monaco (francia) és Deportivo La Coruna (spanyol)–Olimpiakosz Pireusz (görög); B-csoport: AS Róma (olasz)–Dinamó Kijev (ukrán) és Bayer Leverkusen (német)–Real Madrid (spanyol); C-csoport: Ajax Amsterdam (holland)–Torinói Juventus (olasz) és Maccabi Tel Aviv (izraeli)–Bayern München (német); D-csoport: Olympique Lyon (francia)–Manchester United (angol) és Fenerbahce Isztambul (török)–Sparta Prága (cseh).

A bukmékereknél az Arsenal a favorit
Az angol William Hill fogadóiroda közzétette az este elrajtoló labdarúgó Bajnokok Ligája oddsait, melyekbôl kiderül, hogy a bukmékerek szerint az Arsenal a legesélyesebb a trófea elhódítására.

Az „ágyúsok" mögött a második helyen a Real Madrid, a harmadikon pedig az ugyancsak londoni Chelsea áll. A legkisebb nyerési eséllyel, azaz a legnagyobb szorzóval (500:1) az izraeli Maccabi Tel Aviv diadalára lehet fogadni.

A BL-oddsok listája: Arsenal 5:1, Real Madrid 6:1, Chelsea 7:1, AC Milan és Manchester United (8:1), FC Barcelona (9:1).

Bajnokságról bajnokságra

(8. old.)

• Az angol Premier League 5. fordulójának zárómérkôzésén: Charlton Athletic–Southampton 0–0. Az állás: 1. Arsenal 15 pont, 2. Chelsea 13, 3. Bolton Wanderers 10 (9–6), 4. Middlesbrough 10 (11–9), 5. Everton 10 (7–6), 6. Tottenham Hotspur 9, ..., 10. Charlton Athletic 7, ..., 15. Southampton 4.

• Az olasz serie B elsô fordulójának eredményei: AC Torinó–Hellas Verona 3–1 (a harmadik torinói gólt Codrea lôtte a 39. percben), Arezzo–Catania 3–1, Catanzaro–Bari 2–1, Cesena–Triestina 1–0, Empoli–Ascoli 2–1, Perugia–Crotone 2–1, Pescara–Piacenza 1–2, Salernitana–Treviso 0–0, Venezia–AlbinoLeffe 0–2, Vicenza–Ternana 1–0 és Modena–Genoa 1–1.

(pja)

RÖPLABDA

(8. old.)

A Nemzetközi Röplabda-szövetség úgy döntött, hogy az olimpiai ezüstérmes orosz válogatott nem indulhat a Grand Prix-sorozatban.

A jövô évi GP selejtezôje szeptember 21-én kezdôdik Ankarában és a FIVB határozata szerint Oroszország helyett Románia léphet pályára. Ezenkívül Németország, Lengyelország, Törökország, Hollandia és Bulgária harcol a fennmaradó három helyért.

A döntés hátterében valószínuleg az áll, hogy az oroszok a B-csapatukat szerepeltették az idei GP-n.

• Spanyolország 3–0 arányban gyôzött Görögországban, így a nôi Európa-bajnokság selejtezôcsoportjában Románia Oroszország fölött aratott 3–0-s történelmi sikere után 5 forduló után a következô az állás:

1.Oroszország 5 4 1 12–5 9
2.Spanyolország 5 3 2 10–6 8
3.Románia 5 3 2 9–7 8
4.Görögország 5 0 5 2–15 5

A szombati zárófordulóban: Görögország–Románia és Spanyolország–Oroszország.

SAKKSAROK
Szamos 2004 Nemzetközi Sakkfesztivál

(8. old.)

Szatmárnémeti adott otthont a nemzetközi sakkfesztiválnak a múlt héten, 50 játékos vett részt a vetélkedôn, Kolozsvárt három sakkozó képviselte. A verseny jelentôs díjalappal (80 millió lej) rendelkezett.

A két kolozsvári nagymester, Petre Nad és Alin Toma csak a 11., illetve 12. helyet foglalta el, mindössze 5,5 pontot gyujtöttek a lehetséges 9-bôl. A torna meglepetését viszont a harmadik kolozsvári versenyzô, a junior korosztályú Dan Horvat jelentette, aki 5 pontot szerzett (szintén a lehetséges 9-bôl) és ezzel a 20 év alatti korosztály elsô helyén végzett.

Ezzel a teljesítménnyel a fiatal sakkozó mesterjelölti normát teljesített (ez a korához képest még szokatlan dolog), és 2050 Élô-pontszámot, amellyel korosztályában a világ elsô 10 versenyzôje közé tartozik.

(pja)

TENISZ
Bukarest Open

(8. old.)

Két meglepetést hozott a fôtábla elsô napja a 351 ezer euró összdíjazású bukaresti férfi tenisztornán, ugyanis kiesett a párizsi Grand Slam-viadalon 2002-ben gyôztes Albert Costa, valamint az 5. helyen kiemelt Nyikolaj Davigyenko. Ráadásul a spanyol salakmenô mindössze 3 gémet nyert Paul Henri Mathieu-vel szemben. Az orosz mentségére szolgál, hogy Felix Mantilla remek teljesítményre képes a leglassabb felületen, viszont az elmúlt években már korántsem számít a legjobbak közé, vagyis a 6:0-s második játszma mindenképpen meglepônek számít.

Eredmények, 1. forduló: Paul-Henry Mathieu (francia)–Albert Costa (spanyol, 3.) 6:1, 6:2; Felix Mantilla (spanyol)–Nyikolaj Davigyenko (orosz, 5.) 7:6, 6:0; Igor Andrejev (orosz, 4.)–Kristof Vliegen (belga) 6:2, 6:3; David Sanchez (spanyol, 8.)–Raemon Sluiter (holland) 6:2, 7:6; Alex Corretja (spanyol)–Oscar Hernandez (spanyol) 7:5, 2:6, 7:5.

Annus–Fazekas ügy
Annus hivatalosan is befejezte

(8. old.)

Annus Adrián a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek hivatalosan is jelezte, hogy befejezi pályafutását. Ez azt jelenti, hogy a magyar szövetség, hatáskör híján, nem indíthat fegyelmi eljárást az athéni olimpiai bajnoki címétôl doppingvétség miatt megfosztott kalapácsvetôvel szemben, aki jelezte, valószínuleg visszaadja aranyérmét.

Nincs új hír
Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság igazgatója szerint nem új hír, hogy a NOB jegyzôkönyvében az szerepel: Annus Adrián Athénban leadott két vizeletmintája nem egy embertôl származik.

— Ez már elhangzott Athénban azon a fegyelmi tárgyaláson, amikor Annus ügyével foglalkoztak — mondta Molnár Zoltán azokra az információkra reagálva, amelyek szerint a NOB által a MOB-nak a napokban eljuttatott végleges jegyzôkönyvben ez áll: egyértelmuen kimutatható, hogy Annus Athénban vizeletmintái két különbözô embertôl származnak.

A NOB augusztus 30-án nyilvánosságra hozott részletes határozata szerint a magyar „küldöttséggel közölték továbbá, hogy a vizsgálati eredmény, miszerint a 662376-os és a 678301-es számú minták nem egyazon sportolótól származnak, súlyos aggodalomra ad okot". A NOB augusztus 29-én kiadott sajtóközleményében így fogalmaz: „A továbbiakban a játékok idején adott két vizeletminta elemzése kimutatta, hogy azok két különbözô atlétától származnak, amely feltehetô manipulációra mutat."

Az aranyérmétôl az utólagos mintaadás megtagadása miatt megfosztott kalapácsvetô augusztus 29-én azt nyilatkozta: — A két minta megegyezik. Viszont a tesztoszteronszint nem egyezik, persze mind a két esetben belül van a turéshatáron. De orvosszakértôtôl tudom, hogy a tesztoszteronszint óráról órára változik.

Bakanek György, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium doppingügyekben illetékes fôtanácsadója augusztus 30-án úgy nyilatkozott, a NOB, illetve a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szakemberei Annus vizeletmintáinak szteroidprofilját hasonlították össze, de az azok közötti eltérés — noha gyanúra adhat ugyan okot — nem bizonyító ereju.

Murofusi aranya Tokióban
Megérkezett a japán fôvárosba az az aranyérem, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság postázott a férfi kalapácsvetésben Annus Adrián kizárását követôen olimpiai bajnokká elôlépett Murofusi Kodzsi címére.

Az „aranyos küldeményrôl" a Japán Olimpiai Bizottság adott hírt, közölve azt is, hogy a medáliát az Athénban eredendôen a magyar nehézatléta mögött másodikként végzô Murofusi szeptember 23-án veszi át Jokohamában, egy ottani sportesemény keretében.

A Kyodo japán hírügynökség jelentése szerint a „pótaranyat" a NOB a tartaléknak készíttetett éremkollekcióból választotta ki és küldte el Tokióba, miután Annus Adrián nem szolgáltatta vissza az eredeti példányt.

KÉZILABDA
Zilahi továbbjutás

(8. old.)

A Bajnokok Ligája selejtezôk elsô fordulójában a második, visszavágó mérkôzést a Silcotub otthonában rendezték. A litván Egle Vilnius ezen az összecsapáson sem bizonyult nehéz diónak, a szilágyságiak ezúttal 31–22 (16–10) arányban nyertek, és 65–43-as összesítéssel jutottak a selejtezôk második fordulójába.

• A nôi Nemzeti Liga 1. fordulójának még nem közölt eredményei: Brassói Rulmentul–Dévai Cetate 23–14 és Râmnicu Vâlcea-i Oltchim–Galaci Otelul 28–19.

A következô fordulóban (szeptember 18–19–20-án): Temesvári Universitatea–Cetate, Konstancai Tomis–Rulmentul, Posta Câlnau-i Astral–Kolozsvári U-Jolidon, Otelul–Nagybányai Selmont, Piatra Neamt-i HCF–Oltchim, Roman-i HCM–Bukaresti Rapid CFR és Silcotub–Dévai U-Remin.

• A férfi Nemzeti Liga elsô fordulójának eredményei: Târgu Jiu-i Lignit–Piatra Neamt-i HCM 34–27, Bukaresti Steaua–Brassói Dinamó 31–26, Medgidiai MSC–Nagybányai Minaur 28–30, Bukaresti Dinamó Baumit–Kolozsvári Armatura-U-Agronomia 45–30, Temevári Poli-Izometal–Jászvásári Politechnika 36–25, Resciabányai Unversitatea–Ploiesti-i Uztel 31–31 és Konstancai HCM–Szucsávai Bucovina 35–20.

A második forduló párosítása: Szucsáva–Jászvásár, Armatura-U-Agronomia–Temesvár, Minaur–Dinamó Baumit, Brassói Dinamó–Medgidia, Piatra Neamt–Steaua, Ploiesti–Lignit és Konstanca–Resicabánya.

(pja)

Eltunt a Srí Lanka-i kézilabda-válogatott
Németországi látogatása során a kísérôkkel együtt „eltunt" a Srí Lanka-i férfi kézilabda-válogatott 23 játékosa. A rendôrség tájékoztatása szerint az ázsiai együttes hétfôn nem tért vissza wittislingeni szálláshelyére, ahol egy hátrahagyott cédulán azt az üzenetet találták, hogy a vendégek Franciaországban kívánnak letelepedni.

A túráját eredetileg Bajorországban folytató csapat a TSV Wittislingen meghívására érkezett Németországba.

ELFELEJTETT TÖRTÉNETEK

(8. old.)

Sorozatunkban (a harmadik rész 11-én jelent meg) olyan eseményeket, történeteket elevenítünk fel, amelyek nélkül szegényebb lenne Kolozsvár sportélete.

A Viadaliskola (IV.)
Valószínu, hogy a forradalom idején az intézet felajánlotta az alaptôkéjét a forradalom érdekében, hiszen a fegyverletételt követô idôkben már nem rendelkezett semmilyen anyagi fedezékkel. A Habsburg-vezetés nem engedélyezte a vívóiskola újraindítását 1856-ig, amikor Páll Sándor buzgolódása eredményeként november 6-án újra megnyíltak a Tivoli ajtajai. Vívómesternek ismét Helmreich Jakabot kérték fel, aki újból elvállalta az oktatást az intézetben. Sikerült összetoborozni 21 honfit, aki az ifjúság lovagias szellemben való nevelésére hajlandó volt néhány száz forintot áldozni (dr. Mezô Ferenc). Összegyult 1700 forint, mely három évig fedezte az intézet muködési költségeit, valamint újraindították a szegény ifjak támogatását is, kik újra ingyen tanulhatták a vívást. Az újságok is beszámoltak az eseményrôl: Helmreich Jakab, jeles vívómester vezetése mellett folyó ho 6-án a vívni tanulók és magukat gyakorolni kivánok számára felsôbb engedély következtében az úgynevezett Tivoli melletti nagyteremben vívóiskola nyilt meg (Kolozsvári Közlöny). A kezdô növendékek két, a haladók pedig egy pengôforintot fizettek havonta.

Az 1700 forint csak három évre fedezte az intézet költségeit, s mivel 1859-ben a részvényesek nem áldoztak többet a vívóiskolára, a vezetôség kénytelen volt az iskolát bezárni. De a vívás tanítása szerencsére keveset szünetelt, 1861-ben, amikor a Kolozsvári Református Kollégiumban újraindult a jogi tanfolyam, a beiratkozott diákok kérték a vívás oktatását, s így 1862. január 2-án több mint száz diákkal újraindult a vívóiskola. Helmreich Jakab rövid idôre újra elvállalta az oktatást, majd 1865-tôl Kôvári Mihály köz- és váltóügyvéd, Erdély egyik ünnepelt vívója vette át a tanítást.

Kôváry Tordán született 1837-ben. A Kolozsvári Atlétikai Club elsô alelnöke volt, életérôl az alábbi adatokat gyujtötte Kuszkó István a KAC harmadik évkönyvében: gimnaziális tanulmányait Tordán kezdte meg s Kolozsváron fejezte be. Az érettségi vizsgálatot letevén, az akkori viszonyok között a kolozsvári unitárius theologiai seminarium növendéke lôn s a papi tanfolyamot is végezte. Azután Tompa Károly ösztönzésére — kivel a vívóiskolában ismerkedett meg — a jogi pályára lépett s mialatt a jogot a kolozsvári ev. ref. fôiskolában és a jogakadémián hallgatta, joggyakorlaton Tompa Károlynál volt, kivel együtt is lakott. Ez idô alatt szabad idejöket tanulmányok mellett a vivásnak szentelték. Vivni az ötvenes évek közepe tájt kezdett. Mesterei Helmreich Jakab, br. Josika Lajos és Tompa Károly voltak.

(Folytatjuk)

Killyéni András


 
[Vissza az Szabadság
honlapjához]
  [Vissza a HHRF
honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a
Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -