2004. szeptember 29.
(XVI. évfolyam, 228. szám)

Kolozs megyében az utóbbi évek legjelentôsebb községi beruházására kerül sor Egeresen, ahol a SAPARD-program keretében tegnap adták át a szennyvízelvezetô csatornahálózatot és a víztisztító berendezést. Az ünnepségen részt vettek a munkálatokat végzô Grup 4 Instalatii Rt. vezetôi, a szûrôberendezést elkészítô nagybányai építôk, a SAPARD észak-erdélyi irodájának szatmári vezetôi, Valentin Cuibus, Kolozs megye prefektusa, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, a mezôgazdasági és vidékfejlesztési hivatal szakemberei, Lehene Sorin polgármester és a projektet elindító elôzô polgármester, Fekete P. P. János alpolgármester.

(Részletek a 7. oldalon)

Barazsuly Emil

Terényi János, Magyarország új bukaresti nagykövete észak-erdélyi és partiumi bemutatkozó körútja során Kolozsvárra érkezett. A tegnapra és mára tervezett program keretében a magyar diplomata Emil Boc kolozsvári polgármesterrel, az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének és a szövetség Kolozs megyei szervezetének vezetôivel, a kolozsvári püspökökkel, valamint Tôkés Lászlóval, Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével találkozik. A kolozsvári látogatás elôtt Terényi Jakubinyi György római katolikus érseket is felkereste. A Cseh Áron, Magyarország kolozsvári fôkonzulja által szervezett találkozó-sorozat keretében a diplomata október 6-án Aradon folytatja körútját.

Kedden reggel a kolozsvári polgármesteri hivatal szüneteltette tevékenységét a Helyi Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége által szervezett figyelmeztetô sztrájk miatt.

A polgármesteri hivatal 8 és 10 óra között bezárta kapuit, az iktatóosztály nem vette át a lakossági beadványokat. A figyelmeztetô sztrájk idején az intézmény telefonközpontja sem mûködött.

— A polgármesteri hivatal alkalmazottai az irodákban maradtak, kávéztak és beszélgettek, nem hagyták el az épületet — nyilatkozta Valer Suciu, a szakszervezeti szövetség elnöke, aki egyben a kolozsvári polgármesteri hivatal Civitas szakszervezetének vezetôje is. Suciu elmondta: Kolozs megyében mintegy ezer, országszerte több mint ötezer szakszervezeti tag sztrájkolt.

Emil Boc kolozsvári polgármester támogatja a hivatalban dolgozó köztisztviselôk tiltakozását. — A közigazgatásban dolgozók sztrájkja indokolt, mivel a bérek túl alacsonyak. Rosszul fizetett köztisztviselôktôl nem lehet professzionalizmust megkövetelni. Remélem, hogy a kormány megérti a tiltakozók jelzését, hogy ne jussunk el az általános sztrájkig — jelentette ki az elöljáró.

A helyi közigazgatásban dolgozó köztisztviselôk többek között követelik a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény betartását, a közigazgatási kollektív keretegyezmény aláírását és az élelmiszerjegyek biztosítását a pihenôszabadság idejére is. A Helyi Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége általános sztrájkot kezd október 5-én, ha a követelések nem teljesülnek.

(k. o.)

Az eredetileg szeptember utolsó vasárnapján esedékes Siketek és Hallássérültek Világnapját ünnepelték meg szeptember 28-án Kolozsváron, a Hallássérültek 2-es számú Iskolájában. Ebbôl az alkalomból a gyerekek számára különféle programokat, foglalkozásokat szerveztek, a sajtó képviselôinek pedig bemutatták az új óvodát, amelyet alig néhány napja adtak át használatra a mintegy 20 apróságnak.

Évek óta tartó baráti kapcsolat eredményeképpen létesült az új óvoda. A londoni székhelyû The Clinical Sciense and Education Foundation (CSEF) alapítvány képviseletében dr. David White nyugalmazott orvos hosszú ideje támogatja a tanintézetet. Az óvodatermet saját tervei alapján, és szinte minden részletében saját kezûleg rendezte be. Szabó Enikô óvónô kalauzolása nyomán a belépô valóságos mesevilágban találja magát, ahol minden apró részletre nagy figyelmet fordítottak. A meglehetôsen nagy teremben több apró sarkocska hívogatja játszásra, tanulásra a kicsinyeket. Vastag szônyegek, hatalmas, puha állatkák és párnák a földön, apró székek és asztalkák, különféle játszósarkocskák alkotják az inkább oktató célú részleget. Mindez a színek kellemes tobzódásában, barátságos hangulatot árasztva. Az óvónéni elmeséli: dr. White saját maga felügyelt minden egyes függönyre, virágcserépre, játékra, könyvre, minden teljesen új és megfelel az angol oktatási színvonalnak, elvárásoknak. A tanuló részlegek mellett Meseház várja a gyerekeket, ahol oldottabban, játékosabban tölthetik az idôt: a házikó kéményén gólya fészkel, mellette kisegér iszkol a cserepek között, a kertben tekintélyes béka mosolyog, az ablakpárkányon pedig a Cilu névre keresztelt, szôrmébôl készült cicahölgy szunyókál, azonban ha értô kezek simogatják, valódi macska módjára prüszköl és dorombol. Mi azonban hiába próbáljuk életre kelteni, sem az óvónéni, sem a tudósító nem jár sikerrel. "Azt mondják: gyerekkéz kell hozzá" — árulja el a titkot mosolyogva Szabó Enikô. Bent a házikóban szerepjátékokhoz szükséges jelmezek, kiegészítôk, boltocska "igazi angol pénzzel", pénztárgéppel, kicsiny homokozó vödrökkel, lapátokkal, mellette kézmosó. "A tisztaságra nagyon ügyelünk, homokozás után rögtön kezet kell mosni" — meséli az óvónéni, akitôl azt is megtudjuk, a gyerekeknek meg kell tanulniuk megbecsülni a rendelkezésükre álló tárgyakat, játékokat, mindent oda kell visszatenniük, ahonnan elvették. Ahogy az óvodások beszabadulnak a terembe, rögtön birtokba is veszik a Meseház jelmezeit, pillanatokon belül nyuszik, cowboyok, farkasok vesznek körül, a kicsinyek örömmel fedezik fel a sok új csodát.

A nap fôszervezôje, Dáné Gabriella nevelési aligazgató elmondja: a gyerekek tudják, hogy a hallássérültek világnapját tartják, ezért a sok színes program. A nagyobbacskák a nap folyamán anyagoztak, origamiztak, reklámplakátokat készítettek, kosarat fontak az iskola mûhelyeiben. Délután sportvetélkedôket, este pedig bulit szerveztek számukra a pedagógusok. A fôszervezô kifejti: szerinte fontosabbak a csapatszellemet fejlesztô gyakorlatok, mint a tanórák, ezért is szervezték meg idén elsô alkalommal ezt az ünnepnapot.

Az épület többi részén is érzôdik az angol támogató jelenléte: a tavaly felújított két osztály mellett az a cél, hogy az iskola összes termét és mellékhelyiségét korszerûvé varázsolják, így az óvodából kikerülô gyerekek végig hasonló színvonalú oktatásban részesülhetnek. A felújítási munkálatok további részét a tervek szerint tavasszal végzik majd el. Elhangzik: dr. David White önzetlen segítségéért csak az oktatók és gyermekek örömét, mosolyát kéri cserébe. Abból pedig bizonyára nincs hiány.

Sándor Boglárka Ágnes

Kolozsváron létesítették az ország második kereskedelmi bíróságát. A szaktestület létrehozásával az igazságügyi minisztérium tehermentesíteni akarta a bírókat, akiknek ezentúl már nem kell foglalkozniuk a közigazgatási perekkel, hanem kizárólag a kereskedelmi ügyekre összpontosíthatnak. A jogászok úgy vélik, hogy a bírói munka hatékonyságának növekedése következtében az igazságszolgáltatáshoz fordulóknak is jobb lesz.

Ünnepélyes keretek között avatták fel tegnap a Kolozs Megyei Törvényszéken berendezett, néhány szobából és egy tárgyalóterembôl álló kereskedelmi bíróságot, amelyre azért volt szükség, mert a törvényszéken zajló perek közel fele kereskedelmi jellegû. A statisztikák szerint szeptemberig a mintegy 11 ezer per közül ötezerrel a bíróság közigazgatási és kereskedelmi osztálya foglalkozott. Pontos adatot ugyan nem tudtak mondani arról, hogy a félezer jogi eljárás közül hány volt kereskedelmi jellegû, de közölték: a mérleg nyelve három-egy arányban a kereskedelmi perek felé billent. A Kolozs Megyei Törvényszéken a módosulás után három: polgári-, büntetôjogi és közigazgatási perekkel foglalkozó osztály maradt.

Az avatásra Cristian Diaconescu igazságügyi minisztert is várták, a magas rangú vendég azonban nem tudott eleget tenni a meghívásnak, ezért Claudiu Seucan államtitkár vágta el a szalagot. Elmondta: Pitesti után Kolozsvár a második város Romániában, ahol ilyen bíróságot hoztak létre. Úgy vélte, hogy a kereskedelmi jogi kérdésekre szakosodott bírókból álló testület létrehozása a román igazságszolgáltatás megújításának szerves része. A bíróságot Bodea Ligia vezeti, mellette nyolc bíró végzi majd a munkát. A bíróság elnöke rámutatott: a testület létrehozása esélyt teremt arra, hogy a bírók szakosodhassanak. A szaktárca jövôben újabb tizennyolc hasonló bíróságot tervez létrehozni.

B. T.

BARTHA CIUPE ERNÔ szobrászati kiállítása nyílik meg szeptember 30-án, csütörtökön este 8 órakor a Bánffy-palota termeiben, a Fôtér 30. szám alatti Mûvészeti Múzeumban.

AZ EURÓPAI MÛVELTSÉG ÉS KERESZTÉNYSÉG BÖLCSÔJE — GÖRÖGORSZÁG címmel szervezi szokásos találkozóját az Unitárius Nôszövetség 2004. szeptember 30-án, csütörtökön du. 5 órától a Brassai utca 6. szám alatti tanácsteremben.

AZ ÖRMÉNYMAGYAROK PILLANATKÉPEI címmel Sebesi Karen Attila tart elôadást szeptember 30-án, csütörtök délután 4 órától az alsóvárosi RMDSZ-kerület Párizs utca 17. száma alatti székházában.

AZ RMDSZ BELVÁROSI KERÜLETÉNEK VÁLASZTMÁNYA találkozót tart Vekov Károllyal és Fekete Emôkével szeptember 30-án, csütörtök délután 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti székházban.Témák: a parlamenti munka és az elôválasztások. Mindenkit szívesen látnak.

Október 2 (szombat): Hunyadi Mátyás teljesítménytúrák: 10, 20 és 40 km-es távon. Indulás 7–8 óra között a Gorbó-völgyi kocsmától (Bádog-kocsma). Érdeklôdni Bagaméri Bélánál, tel. 540-487.

Október 3 (vasárnap): Vonatos kirándulás Sztánára. Találkozás 7.30 órakor az állomás elôtt. Túravezetô: Hosszú Béla.

Október 3 (vasárnap): Vonatos kirándulás a Gorbó-völgyébe. Találkozás 7.30 órakor az állomás elôtt. Túravezetô: Vlád Pál.

Október 5 (kedd): Lépésmérôk találkozása 17 órától a székházban.

Október 6 (szerda): Az Aradi vértanúk emlékére az RMDSZ által szervezett és meghirdetett rendezvényeken vesz részt az EKE.

Október 9 (szombat): Szüreti bál az Apáczai Csere János Líceumban.

Október 10 (vasárnap): Süveges (Égeres), 25 km. Találkozás 8 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Magyari Péter.

Október 13 (szerda): Közgyûlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

Október 13 (szerda): EKE fotóklub 17 órától a székházban.

Október 14 (csütörtök): Túravezetôk tanácskozása 17 órától a székházban.

Október 16 (szombat): Ôszi búcsú a Gyalui-havasoktól. Autóbuszos kirándulás a Hideg-havasra és Jára-vizére. Túravezetôk: Palczer János és Kolumbán Gyula (tel. 441-170). Indulás reggel 7 órakor a Magyar Színháztól.

Október 17 (vasárnap): Mikrobuszos kirándulás: Posága, Bélavár. Indulás reggel 7 órakor a Magyar Színháztól. Túravezetô: Vlád Pál (tel. 435-866).

Október 17 (vasárnap): Megemlékezés a tordai csata 60 éves évfordulójáról, Torda nevezetességei. Indulás 7.30 órakor a Bástyától. Túravezetô: Magyarosi Margit.

Október 17 (vasárnap): Görbe túra (10 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Bagaméri Tibor.

Október 21 (csütörtök): Kézimunkaklub 16 órától a székházban. Házigazda Martonossy Magda. Kalotaszegi hímzések.

Október 23 (szombat): Slamovics (15 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Székely Lavotta.

Október 24 (vasárnap): Hunyadi Mátyás jelvényszerzô túra–Havasbükk (30 km). Találkozás 8 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Magyari Péter.

Október 24 (vasárnap): Vöröserdô, Vérmezô (25 km). Találkozás 9 órakor a 3-as troli Györgyfalvi negyedi végállomásán. Túravezetô: Szôcs Miklós.

Október 27 (szerda): EKE fotóklub 17 órától a székházban.

Október 30 (szombat): Bükki séta (10 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Bagaméri Tibor.

November 2 (kedd): Megemlékezés az EKE halottairól. Találkozás: 16 órakor a Házsongárdi temetô bejáratánál.

Találkozás: 16 órakor a monostori temetô bejáratánál.

November 3 (szerda): Közgyûlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

Rendezvényeinkre minden érdeklôdôt szeretettel várunk.

Pénteken, október 1-jén kezdôdik a 38. Kolozsvári Zenei Ôsz rendezvénysorozat, amelynek két hete alatt a zenei élet több neves képviselôje vendégeskedik majd városunkban. Ahogyan azt Kolozsvár zeneértô közönsége már megszokhatta, színvonalas koncertek sokasága követi egymást, az idei évben azonban néhány újdonsággal is szolgálnak a rendezvény szervezôi.

Annak ellenére, hogy a kolozsvári Filharmónia teremgondjai továbbra sem oldódtak meg, a szervezôk igyekeznek a fesztivál két hete alatt ízelítôt nyújtani a hazai és külföldi zenei élet jelentôs teljesítményeibôl. Az idei program rendkívül változatos, a zenei mûfajok széles skáláját vonultatja fel: kamarazene, lied, szimfonikus koncert, dzsessz, klasszikus gitár, bôgô- és zongorakoncert szerepel a mûsorban. Az elôadók számos olyan darabot mutatnak majd be, amelyet a kolozsvári közönség ritkán hallhat.

A péntek esti nyitókoncert A. Dvorak darabja, a Requiem — a szervezôk ezzel tisztelegnek a nagy zeneszerzô emléke elôtt, halálának 100. évfordulóján. Az est másik érdekessége, hogy a darab neves karmestere, Horia Andreescu éppen október elsején ünnepli mûvészi tevékenységének harmincadik évét.

A következô napok elôadói is a kortárs zenei élet nagy nevei közül kerülnek ki, számos külföldi meghívott látogat Kolozsvárra, (Daniel Kientzy, Naoko Anzai), de az ismertebb hazai nevek sem hiányoznak. Az újdonságnak számító dzsesszesten például Mircea Tiberiant hallhatja majd a közönség.

A fesztivál az elôadók mellett a kortárs zeneszerzôknek is lehetôséget nyújt a bemutatkozásra, sôt klasszikus gitár-estet is tartanak.

A Kolozsvári Zenei Ôsz története során elôször szolgál az egyik produkció helyszínéül a Györkös Mányi Albert Emlékház, ahol hétfôn, október 11-én Kostyák Botond nagybôgô-játékát hallhatják az érdeklôdôk.

A gazdag programot részletesen ismertetik a város területén kifüggesztett óriásplakátok. Egyelôre csupán az október 13-ra kitûzött zongorakoncert németországi elôadóinak ideutazása bizonytalan, az esetleges programváltozásokat azonban a sajtóban közlik a szervezôk.

F. I.

Diákabrak — 2004/6.
A tanévkezdéssel együtt beindult az erdélyi magyar középiskolások folyóirata, a Diákabrak ôszi szezonja. A legfrissebb számban, többek között, a következôket olvashatják az érdeklôdôk: 125 éve született Móra Ferenc; Lettország rövid bemutatása; Európa-járó magyar diákok; Társas viszony-iszony (teszt); Zeneterápia az ókori Görögországban; a Millenium Alapítvány és a Tinivár VII. sajtótábora; Interjú László Ferenccel; Interjú dr. Keszeg Vilmos egyetemi oktatóval; Kérdések a természettudományok körébôl; Teszt barátnôknek; Telefonba rejtett kis iroda (A Motorola); A világ — az amerikai filmekben; Oscar — másképpen; Maradt még az olimpia utánra is! (sportbeli világesemények, még ebben az évben); rejtvények. A szám posztert közöl Sarah Connorról.

Erdélyi Riport
Címlapsztori Szilágyi Aladár: Fekete-Körös bánatot köröz — a 44-es gyantai sortûz mementója. Aktuális Szûcs László: Jó üzenet a nyitás — beszélgetés Nagy Zsolt kampányfônökkel, Balogh Levente: Hongkong helyett Erdély — Miért akadémia Félixfürdôn, Mihály László: Mi van az RMDSZ kritikáján túl? — MPSZ-kongresszus Udvarhelyen. A hét interjúja Balási András: Karnyújtásnyira a céltól (beszélgetés Verestóy Attila szenátorral). Publicisztika Szûcs László: Szálkák és gerendák, Kántor Lajos: Meleg víz, hideg víz, Kuszálik Péter: Hozzászólás, Papp Sándor Zsigmond: Az osztrák plüss. Kisebbség Szilágyi Aladár: Romákkal a romákért. TôkePiac Králik Lóránd: Partnerség a határ mentén — Varadinum Expo. Üzleti negyed Viselkedéskultúra (4.), Eco-mix, Üzleti ajánlatok. Integráció Az EU házhoz jön (19.) — kutatásfejlesztés, innováció. Erdély-járó Szilágyi Aladár: Polgármesterék "civilben" — Kémerrôl. Thália Lokodi Imre: Köpönyeget a kulisszásnak! Recenzió Balogh Levente: Spielberg és a naiv mûvészet. Adásidô Papp Kató: Az ország javára. Életmód Nem élhet bezárva? — elítélték Zalatnayt. Ez meg az A Rekord rekordja — 50 éves a Guinness.

Erdélyi Napló
Kövér Lászlóval, a Fidesz alelnökével olvasható interjú az Erdélyi Napló friss számában. A Fidesz és az RMDSZ közötti elhidegült kapcsolatról az ellenzéki politikus így vélekedik: "Az RMDSZ sajnálatos módon egyáltalán nem jó úton jár, már a mi megítélésünk szerint, és nem mi taszítottuk el az RMDSZ kezét magunktól, hanem az RMDSZ mutatott egy furcsa fordulatot jobbról balra, és vált nyilvánvalóan a Magyar Szocialista Pártnak a szövetségesévé, úgy, hogy a román Szociáldemokrata Párttal kitüntetett jó viszonyt ápol, ahelyett hogy a valóban demokratikus román politikai erôk mellé szegôdne."

A lap beszámol a gyantai megemlékezésrôl, ahol az 1944. szeptember 24-én a Maniu-gárdisták által legyilkolt negyvennyolc magyarra, közöttük több gyerekre emlékezett a 16 bihari gyülekezetbôl érkezett magyarság. Interjú olvasható Cseresznyés Pállal, a marosvásárhelyi magyarellenes progrom meghurcoltjával egy magyarországi díj átvétele alkalmából.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A sötétség krónikája — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfôn minden elôadás.

MÛVÉSZ–EURIMAGES — Orient Express — román bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától kedvezménnyel és kedden minden vetítés.

GYÔZELEM — Garfield — bemutató. — Vetítések idôpontja: 14, 16, 20; Rengeteg — bemutató. — Vetítések idôpontja: 18, 22.

FAVORIT — Pókember 2 — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30, kedvezménnyel csütörtökön egész nap.

TORDA

FOX — Bajos csajok — bemutató. — Vetítések idôpontja: 16, 18; Betörô az albérlôm — bemutató. — Vetítés idôpontja: 20 óra.

DÉS

MÛVÉSZ — Shrek 2 — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától kedvezménnyel és hétfôn mindenelôadás.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Godsend — bemutató. — Vetítések idôpontja: 19, 21; A passió — ismétlés. — Vetítés idôpontja: 17.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Bollywood Queen — angol. — Vetítések idôpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfôn minden elôadás.

DACIA B-TEREM — Balhé — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30; kedvezménnyel kedden minden elôadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Starsky&Hutch — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától és hétfôn minden elôadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Szeptember 29-én, szerdán este 8 órakor: Ionesco: Jacques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Október 1-jén, pénteken este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mãniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Szeptember 30-án, csütörtökön este 8 órakor: Csehov: A sirály.

EUPHORION STÚDIÓ

Szeptember 29-én, szerdán este 7 órakor és szeptember 30-án, csütörtökön este 6 órakor: Nu vezi cã stai in bratele mele, orbule? — Nichita Stãnescu összeállítás.

MAGYAR OPERA

Október 2-án, szombaton este fél 7 órakor: Hervadó petúniák — TAMÁS GÁBOR KONCERTJE. Házigazda: Csép Sándor.

Október 4-én, hétfôn este fél 7 órától: közkívánatra megismétlik a Hervadó petúniák Tamás Gábor koncertet.

Október 5-én, kedden este fél 7 órakor: Erkel Ferenc: Dózsa György. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Dehel Gábor. — Tavalyi Egyetemi bérlet.

ROMÁN OPERA

Szeptember 29-én, szerdán este 7 órakor: Tudor Jarda: Luceafãrul de ziuã — balett kórussal.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Az itt közölt interjú Robespierre polgártárssal, a Convent (nálunk Parlament) elnökével, két évvel (sajnálatos) guillotine általi lefejeztetése elôtt készült és szavait szószerint vettük át Elveim kifejtése címû beszédgyûjteményébôl (Gondolat kiadó — Budapest — 1988).

(Riporter) — Tisztelt Polgártárs, országunk jelenleg éppen választásokra készül, köztársaságunk új elnököt kíván az ország élére. Így a parlamenti viták is egyre hevesebben zajlanak. Utóbb Radu F. Alexandru ellenzéki szenátort alig hagyták szóhoz jutni a sok közbekiabálással. Részemrôl nem találom sem korrektnek, sem ildomosnak az ilyen megnyilvánulást. Ha vannak ellenvélemények, azok ne a hangerôsség alapján gyôzzenek, hanem az érvek súlyánál fogva.

(Robespierre) — Uram, vagy nem tudom hogyan is szólítsam, tekintve, hogy amint látom nem a mi Polgári Forradalmunk szülötte, meg kell említsem, hogy ez a mi berkeinkben is gyakori jelenség...

(Rip.) — A francia parlamentben is elôfordulhat ilyesmi? Bevallom, némi megütközéssel hallom.

(Rob.) — A parlamenthez a francia nemzet még nemigen szokhatott hozzá, hiszen viszonylag új vívmánya forradalmunknak. Eddig — mint tudja — baloldalon ült a nemesség, jobbon a papság, a Harmadik rend pedig ott szorongott középen, az erkélyen (nem keveredhetett az elôkelôségekkel) és csak onnan szólhatott közbe — ha szót kapott —, a vitatott kérdéshez.

(Rip.) — Nem kimondottan demokratikus elrendezése a dolgoknak...

(Rob.) — Mi, a parlamentet, mint intézményt, az angoloktól vettük át, mert úgy tapasztaltuk, hogy náluk több mint háromszáz éven át jól mûködött. De a Demokráciát, a Nép uralmát, csak forradalmunk valósította meg, nagy áldozatok árán.

(Rip.) — Most már tehát, nincsenek közbekiáltások?

(Rob.) — Dehogynem! Dehogynem! A karzati szedett-vedett közönség diktál, és ezzel igazán nem dicsekedhetünk. Hurrognak, dobolnak, fülsiketítô lármát csapnak, ha nincs ínyükre a szónok, olyannyira, hogy egy szót sem lehet megérteni annak beszédébôl. Számos szónok egyenesen a karzatnak beszél, tudva, hogy ettôl a "közvéleménytôl" függ sikere vagy sikertelensége.

(Rip.) — Mi az ami többnyire ennyire felforrósítja a hangulatot?

(Rob.) — Összes vitánk nem egyéb, mint a magánérdek harca a közérdek ellen, a pénzsóvárság meg a törtetés harca az igazságosság és humanitás ellen.

A forradalom népfelkelésbôl született, és a forradalom másnapján az a Nemzetgyûlés, amely politikai — és meglehet fizikai — létezését a nép felkelésének köszönheti, az ostromállapot törvényeivel akarja kordába tartani a nép forradalmi indulatait (...) Csak hallgatom, amint azok az emberek, akiktôl más nem tellett, mint a népre szórt rágalom meg az egyenlôség elleni küzdelem, most teli szájjal harsogják a köztársaság eszményét (...) Vajon a köztársaság vagy a monarchia szavakban rejlik a nagy társadalmi probléma megoldása?

(Rip.) — De a forradalom célkitûzése mégis a Szabadság eszményének megvalósítása volt. A liberté, egalité, fraternité zászlaja alatt...

(Rob.) — 1789-ben Párizs népe inkább azért kelt fel tömegesen, hogy visszaverje az udvar támadásait, s megszabaduljon a hajdani zsarnokságtól, semmint hogy kivívja a szabadságot, amelynek eszméi akkoriban még zavarosak voltak, elvei pedig ismeretlenek.

(Rip.) — Mennyire voltak törvényesek ezek a megmozdulások?

(Rob.) — Polgártárs, forradalmat akar forradalom nélkül? Mindezek a dolgok törvénytelenek voltak, éppoly törvénytelenek mint maga a forradalom, törvénytelenek, mint a Bastille lerombolása és a trón megdöntése, éppoly törvénytelenek, mint maga a szabadság... Ôfelsége idegen csapatokat hívott be saját felkelt népe ellen (...) Egy politikus fejében nem támadhat képtelenebb gondolat annál, minthogy azt higgye, elég egy népnek fegyveresen betörnie egy másik nép országába, s máris elfogadtathatja vele törvényeit és alkotmányát. Senki sem szereti a fegyveres hittérítôket! Lajosnak (XVI. Lajos — a riporter megjegyzése) meg kell hallnia, hogy a haza élhessen!

Két hatalom van a földön, az ésszé és a zsarnokságé; ahol az egyik uralkodik, onnan a másiknak távoznia kell...

(Rip.) — Ezek után javulni fog a gazdasági helyzet is? Mert tudnivaló: elôbb jól kell lakatni az embereket és csak azután lehet tôlük erényeket követelni.

(Rob.) — Az kell, hogy mindenki dolgozzék és senki se dúskáljon. A társadalom köteles biztosítani valamennyi tagjának létfenntartását, akár úgy, hogy munkát ad neki, akár úgy, hogy ellátja a létfenntartás eszközeivel azokat, akik nem tudnak dolgozni.

(Rip.) — Ehhez, többek között, biztosítva kell hogy legyen a tulajdonjog is.

(Rob.) — A tulajdon az a jog, amelynek birtokában minden állampolgár élvezheti a javak azon részét, és rendelkezhetik is vele, amelyet a törvény biztosít számára. Minden olyan országban, ahol a természet bôkezûen kielégíti az emberek szükségleteit, az ínség csakis a közigazgatás vagy a törvények hibáinak róható fel; a rossz közigazgatás és a rossz törvények forrása pedig a hibás elvekben és a rossz erkölcsökben keresendô. Közismert tény, hogy Franciaország földje jóval több termést ad, mint amennyi lakosainak táplálásához szükséges, és hogy a jelenlegi ínség mesterségesen állott elô.

(Rip.) — Elkerülhetô lenne, hogy egyesek a létminimum alsó határán tengôdjenek míg mások minden fényûzést megengedhetnek maguknak?

(Rob.) — Kétségkívül nem kellett forradalom ahhoz, hogy megtudja a világ: a vagyonok aránytalansága rengeteg baj és bûn forrása, mindazonáltal meggyôzôdésünk, hogy a javak egyenlôsége az ábrándok világába tartozik.

Mi hát a társadalom legelsô célja? Hogy megvalósítsa és betartsa az ember elévülhetetlen jogait. S melyik ezek közül a legelsô? A létezés és megélhetés joga. Meg akartam törni a korrupciót. Nem sikerült.

Én arra születtem, hogy harcoljak a bûn ellen, nem pedig hogy uralkodjam rajta. Még nincs itt az ideje, hogy a jóakaratú emberek büntetlenül szolgálhassák a hazát; a szabadság védelmezôi mindig is üldözöttek lesznek, amíg a gazemberek hordája uralkodik.

Dániel Károly

A Szabadság szeptember 24-i számában dr. Újvári Ferenc a magyar sorskérdést veti fel az erdélyiek számára, azt a sarkalatos problémát, hogy hatvan évi politizálásunk vakvágányon van és ott marad, ha nem történik meg az áttörés a magyar politikai elit házatáján. Ennek az elitnek, függetlenül attól, hogy jobb vagy baloldali beállítottságú, egy kérdésben egyöntetûen kell lépnie, és ez itteni megmaradásunk. Ehhez viszont sürgôs paradigmaváltásra van szükség, addig, amíg nem késô, hiszen láthatóan fogyunk. A rendszerváltás nem hozta meg a remélt eredményeket, sem politikai, sem gazdasági-társadalmi, sem kisebbségi ügyeink rendezésében.

A paradigmaváltás bármely rendszerváltozás lényege: új, egészséges intézmények kiharcolását, kiépítését, mûködtetését és megerôsítését kellene hogy jelentsen. Dr. Újvári Ferenc cikkében Nicolae Iorgát idézi, ami idôszerû töprengésre kényszerít minden erdélyi magyart. Itt nem csak arról van szó, hogy hatvan éve megaláztak bennünket: ma is gyengék az intézményeink, fogyunk, nem vagyunk elég bátrak, és politikusaink egy része nem vállalja az autonómia melletti kiállást, sôt a világos beszédet sem. Alapproblémáink tisztázatlanok!

A választások elôtt jó lenne tudni, jó lenne felértékelni, hogy képviselôink közül ki mit tett, illetve ki nem használta ki azokat a lehetôségeket, amelyeket a szabad sajtó, a román alkotmány, illetve egy formálódó jogállam elbír.

Köztudott, hogy a régi rend, a szocialista állam és a tervgazdaság csúfos vereséget szenvedett. Az anyagi, a szellemi és politikai bukást, amit az utóbbi 14 évben átéltünk, nem követte olyan váltás, amely felvállalja az új piacgazdaság mellet a független magyar intézmények létrehozását és mûködtetését. E nélkül, nemcsak hogy szegények maradunk, hanem az ifjúság tovább menekül, máshol próbál érvényesülni. Megmaradunk egy félperiférikus, gyenge demokratikus hagyományokkal rendelkezô kelet-európai országnak, ahol a magyarság kiszolgáltatottsága állandósul(hat). Két hónappal a választások elôtt a jövendôbeli szenátoroknak és képviselôknek egyértelmûen hitet kell tenni amellett, hogy elkötelezett hívei-e egy olyan paradigmaváltásnak, amelyrôl dr. Újvári Ferenc ír, és amiben hisz. Jó volna, ha írása visszhangra találna.

A képviselô- és szenátorjelölteknek tudniuk kell, hogy a magasztos szavak, az ígéretek ideje lejárt (hatvan év, amirôl írtunk, nagyon hosszú idô), így a tettek ideje jön, ennek kellene jönnie. Az európai integrációs folyamat sínen van, ennek nincs alternatívája. Ezúttal Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége várja a paradigmaváltást, mind a magyar, mind a román politikai elit háza táján. 2007 nagyon közeledik, és a most megválasztandó képviselôinknek kell felvállalniuk és kivitelezniük azt, amit hatvan éve az erdélyi magyar vezetôk nem tudtak megtenni.

Jó volna errôl nyíltan beszélni még az elôválasztások elôtt!

Dr. Neményi Ágnes szociológus

Az elviselhetetlenségig zsúfolt kolozsvári közlekedés évek óta visszatérô gondja a polgármesteri hivatalnak és a helyi tanácsnak. Mivel tizenöt év alatt érdemben semmit nem orvosoltak a bajokon, a gond akárcsak a hógörgeteg, maga alá temetheti a várost. Az iskolai és az egyetemi újrakezdés után a viszonylag békésebb nyári hónapokat felváltja maga a pokol: a város utcáin reggeltôl estig tartó kocsisorok kígyóznak, a tülkölésnél és a benzingôznél csak az idô felesleges elfecsérlése szörnyûbb. Valamennyi forgalmasabb utca járhatatlan, az útkeresztezôdésekbe kivezényelt rendôr magatehetetlenül próbálja kordában tartani a kocsiáradatot.

Közben legendák keringnek arról, hogy Európa viszonylatában Kolozsváron jut a legtöbb kocsi egy fôre, de helyi lokálpatriótáktól hallottam ugyanezt Székelyudvarhelyrôl, Bukarestrôl, és tovább sorolhatnám

"dúsgazdag" hazai városainkat. Az ilyen meséket kitalálók nyilván ritkán jártak európai nagyvárosokban, mert ha történetesen egy budapesti, bécsi vagy római körút több sávos autóözönét mérnénk, mondjuk tíz percig, az kitenné Kolozsvár egész napos forgalmát. Jóléti társadalmakban összehasonlíthatatlanul több a kocsi, mégis könnyebb, kiszámíthatóbb a forgalom. A közúti közlekedést erre kiképzett szakemberek irányítják, kezdve a villanyrendôrök összehangoltságától, el egészen a tilosban parkoló kocsik elszállításáig.

Kolozsvár "eldugulásának" okait vizsgálva elég, ha végigsétálunk néhány forgalmasabb utcán. Mindenhol szembeötlô a parkolást tiltó táblák semmibe vétele. Mivel az ilyen kihágásokért ritkán vagy egyáltalán nem jár büntetés, mindenki ott hagyja kocsiját, ahol éri. A városvezetés és a rendôrség eléggé el nem ítélhetô módon betiltotta a tilosban parkoló kocsik kerekének a lebilincselését, vagy a kocsi elszállítását. Az elôzmény nyilván az volt, hogy honi tájainkon a törvények betartása csak a pórnépre érvényes, így amikor egy-egy befolyásos újgazdagnak is lebilincselték vagy elszállították a kocsiját, a manôvert végzô peches alkalmazott húzta a kurtát. Olyan ez, mint a jogosítványok bevonása. Csak annak marad benn a rendôrségen több hónapig, akinek nincs ismerôse. A "kiválasztottaknak" a rendôr már helyben visszaadja, mert a nagy mellényzsebbel fellépô "pilás" megfenyegeti felsôbbrendû ismerôseivel. A következô körhöz tartozóknak már a bentiek adják vissza. (Nekünk, magyaroknak is volt/van nem egy olyan "magas rangú" tisztségviselônk, akinek a tevékenysége abban merül ki, hogy a szabálytalanul hajtó ismerôs magyarok jogosítványát visszaszerzi.)

A mindenkori városháza felelôssége nagyobb a rendôri magatehetetlenségnél. A Funar-korszak szörnyûségeire még sokáig fogunk emlékezni, többek között a városi közlekedés terén elmulasztott fejlesztések okán. Csak az elmúlt tíz évben több olyan központi építkezési engedélyt bocsátottak ki, például bankok számára, ahol nem számoltak a környéken megugró kocsiforgalommal, illetve a parkolási igénnyel. A Malom utca két bankja például megközelíthetetlen kocsival, mert Funarék anélkül hagyták jóvá felépítésüket, hogy föld alatti parkoló létrehozására kötelezték volna ôket, ahova legalább a bank ügyfelei behajthatnak. A városfejlesztési stratégia, a normális közlekedéshez elengedhetetlen körgyûrû, a belvárosi parkolók hiánya a teljes káosz felé vezeti a várost. Senki nem számolt az évrôl évre növekvô diáklétszámmal, és azzal sem, hogy a gazdasági fejlôdés óhatatlanul növeli a forgalomba beírt kocsik számát, miközben az infrastruktúra a régi. A közlekedés javítása alatt évek óta a csapnivaló minôségû aszfaltozást, a lyukak tömködését, és az utcák egyirányúsítását értik. Az egyik utcából átterelt forgalom a másik utcát fullasztja meg, közben az egyirányú utca felszabadult sávjaira rögtön betelepszenek a parkoló kocsik. A látszatmegoldás látszateredményeket hoz: ez az a tipikus balkáni eset, amikor mindenki rosszul jár, kivéve a fejetlen intézkedéseket kiagyaló közalkalmazottat, akit látszatmunkáért fizetnek.

A város közben éli poros, zsúfolt hétköznapjait. A látszattanács látszat-tanácsosai az elkövetkezendô években is sokszor és mélyrehatóan foglalkoznak majd az utcák, a parkolók és a városi közlekedés helyzetével, és mi magunk is még sokszor meg fogjuk írni, hogy a Széchenyi tér alatt földalatti parkolót terveznek. Tervezték már ezelôtt tíz évvel is, és ha minden jól megy, tervezni fogják tíz év múlva is.

Csak gyôzzük kivárni!

Makkay József

Három ponttal csökkent George Bush amerikai elnök elônye a szeptember elsô hetében mért 9 ponthoz képest demokrata párti kihívójával, John Kerryvel szemben: a felmérés szerint a hivatalban lévô elnök most 51 százalékot kapna, míg vetélytársa 45-öt. Az 1204 felnôtt körében végzett vizsgálat szerint Ralph Nader független jelölt csupán 1 százalékra számíthat a majdani szavazók körében.

A USA Today/CNN/Gallup hétfôn napvilágot látott közös közvélemény-kutatása ugyancsak a két fô jelölt közötti különbség csökkenését mutatta: Bushnak eszerint 52, a massachusettsi szenátornak pedig 44 százalékot adnának a választók. A Gallup intézet elôzô, tíz nappal korábbi vizsgálatában a republikánus párti elnök elônye még 13 pont volt (55–42). Az adatok azt mutatják: a választók többsége most elôször véli úgy, hogy Bush a gazdaságpolitikában is jobb teljesítményre képes, mint John Kerry. Bush elônye ebben a kérdésben 6 százalékpontos. Most elôször esett 50 százalék alá azoknak a választóknak az aránya, akik szerint Kerry képes az amerikai fegyveres erôk fôparancsnoki tisztének a betöltésére.

A felmérés készítôi szerint a verseny szorosabbá válását mindenekelôtt Kerry agresszívabbá váló hangneme és az elnök iraki politikáját érô maró bírálata magyarázza. Ezzel kapcsolatban Bush meg is jegyezte: demokrata párti kihívója, John Kerry szenátor annyit váltogatta már álláspontját Irakról, hogy akár önmagával is elvitatkozhatna a nézôk elôtt. Az elnök egy Ohio állambeli választási rendezvényen azon élcelôdött, hogy nem könnyû felkészülni a televíziós vitára egy olyan ellenféllel, aki állandóan változtatja álláspontját. (A két jelölt elsô televíziós vitáját csütörtökön rendezik meg Floridában.)

Kerry két hete frontális támadást indított az elnök ellen Irak ügyében, azzal vádolva ôt, hogy a tavalyi invázió csak elterelte a figyelmet a nagyobb ellenségrôl, a nemzetközi terrorizmusról. A massachusettsi szenátor szerint Bush elnök félrevezeti az amerikai nyilvánosságot a valódi iraki helyzetrôl.

Bush kampánycsapata különben nagy figyelmet fordít Ohio államra, ahol George Bush gyôzött a 2000-es elnökválasztáson, jelenleg pedig 3,5 százalékkal vezet Kerry elôtt a felmérésekben, de az állam gazdasági bajai, az elvándorlás, az elavult és leépülô nehézipar helyén kialakult "rozsdaövezetbôl" az országos átlagnál (5,4 százalék) nagyobb, a 2000 évi 3,9 százalékról 6,3 százalékra nôtt munkanélküliség esélyt kínál Kerrynek a gyôzelemre. Ohio lélektanilag is fontos, mivel a statisztikák szerint az Egyesült Államok megalakulása óta még nem nyert elnökválasztást olyan republikánus párti politikus, aki Ohióban alulmaradt, egy másik visszatekintés szerint pedig 1964 óta mindig az elnökválasztás gyôztese kerekedett felül ebben az államban.

George Bush a 2000 évi elnökválasztáson 271 elektori szavazatot szerzett, míg ellenfele, Al Gore 269-et. Az amerikai népesség területi eloszlásában bekövetkezett változások miatt Bush 278, Kerry pedig 262 elektori szavazatot szerezne, ha a két párt pontosan ugyanazokban az államokban gyôzne, mint négy évvel ezelôtt. A Demokrata Pártnak a 2000 évi teljesítményt kell nyújtania és legalább még egy népesebb államot el kell hódítania. Ilyen államnak kínálkozik Ohio a maga 20 elektori szavazatával.

Az amerikai hatóságok terrorista támadástól tartanak az elnökválasztás elôtt
Az amerikai hatóságok továbbra is attól tartanak, hogy az al-Kaida terrorszervezet a november elején tartott elnökválasztás elôtt merényletet hajt végre az Egyesült Államokban.

A terrorizmus elleni harc több magas rangú illetékese névtelenséget kérve hétfôn úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy utoljára tavasszal szereztek a titkosszolgálatok olyan értesülést, miszerint a terroristák az elnökválasztás elôtt akciót terveznek. "Új információ nincs, de olyan értesüléshez sem jutottunk, hogy a terroristák elálltak volna tervüktôl" — hangsúlyozták.

A szakértôk szerint egy terrorista támadás alapvetôen a terroristák által elvetett demokráciát megtestesítô választást venné célba, és nem arra szolgálna, hogy megpróbálják befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét. — Azt tudjuk, hogy (a terroristák) Bush elnököt nem zárták a szívükbe. Arról viszont nincs tudomásunk, miként vélekednek John Kerry szenátorról, a demokraták elnökjelöltjérôl — mondta egy titkosszolgálati tisztviselô.

Az Amerikai Egyesült Államokban az idén már rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a terrorista veszély miatt a II. világháborús veteránok májusban tartott washingtoni találkozója idején, az athéni olimpia két hete alatt, valamint a demokraták és a republikánusok elnökjelölô konvenciójának napjaiban.

— Amerikai katonák elfogták a külföldiek elrablásában és kivégzésében "élen járó" Anszár asz-Szunna nevû, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötôdô iraki szervezet kirkuki sejtjének vezetôjét, Huszein Szalman Mohamed adzs-Dzsuburit — jelentette be kedden egy amerikai katonai közlemény.

Senki sem sérült meg a hétfôn végrehajtott kirkuki rajtaütésben, amelynek eredményeként kézre került a körözött személy — olvasható a közleményben. További részleteket nem hozott nyilvánosságra az amerikai hadsereg.

Az Anszár asz-Szunna szunnita muzulmán csoport Washington szerint laza kapcsolatban áll az al-Kaida terrorhálózattal, és szorosan kötôdik az Irakban tevékenykedô Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terroristavezér csoportjához. Az Irak elleni, amerikai vezetésû hadjárat lerombolta az Anszár asz-Szunna hegyi támaszpontjait az iráni határ térségében, de a csoport, amely úgy állítja be magát, mint önállóan mûködô kis sejtek szövetségét, újjá tudott szervezôdni.

Azóta számos támadást intézett az észak-iraki kurdok ellen, akik az amerikai erôket támogatták az iraki háborúban. A legvéresebbet április elsején az ország északi részén fekvô Erbílben; akkori merényletük több mint száz ember életét oltotta ki. A kurdokon kívül támadásainak fô célpontjai az Irakban tartózkodó külföldiek; áprilisban például 12 nepáli túszt ölt meg.

Motorizált korunkban elôbb-utóbb be kellett következnie: a különbözô, nemek közötti ismerkedés legújabb színhelye a közlekedési dugó, illetve a piros lámpa. Tekintetváltás, kacsintás, szellemeskedés... Az autós csábítás modern mûvészetét egyre több férfi mûveli.

Nagy-Britanniában a jelenség olyan méreteket öltött, hogy a részleteket felmérésben igyekeztek tisztázni, amelynek meglepô eredménye lett — írja a Corriere della Sera címû milánói lap.

A Vauxhall tanulmánya szerint a sziget több mint kétmillió autósa rendszeresen próbál udvarolni a mellette, vagy mögötte álló autós hölgynek, és az ismeretség sokszor nemcsak addig tart, amíg zöldre vált a lámpa, vagy oszlik a dugó, mert félmillió férfi dicsekedett azzal, hogy a közlekedésben megismert nôvel ágyba is bújt. A szerényebb másik 1,5 millió csak randevúzott. De néhány esetben a motorizált találkozás elvezetett egészen a házasságig. A mozgalomban Wales jár az élen, autósaik 60 százaléka vallotta be, hogy élt a sûrû forgalom adta lehetôséggel.

Olaszországban nincsenek ugyan felmérések errôl a jelenségrôl, de szociológusok, pszichológusok, antropológusok szerint az olasz férfiak sem hagyják ki a nagy alkalmat. A szakemberek abból az egyszerû ténybôl indulnak ki, hogy az autósok egyre több idôt töltenek el a volán mellett. "A közlekedési lámpáknál, dugókban ma inkább létrejöhetnek ilyen találkozások, mint régen. Az objektív körülmények miatt nôtte ki magát ez az ismerkedési forma" — magyarázza Gioia Di Cristoforo Longo, a római Sapienza egyetem kultúrantropológusa.

Giacomo Dacquino pszichológus más oldalról közelítette meg a témát: "Vannak igazi nôvadászok, akik állandóan keresik a prédát. És az autó, mint ismerkedési eszköz a mai idôkben élvonalba kerül. Mert a régimódi udvarláshoz fantáziára, eredetiségre van szükség. Ma viszont mindenki mindent és azonnal akar. A piros lámpa adta kevés idô pedig arra elég, hogy a vadász próbára tegye magát."

Olaszország viszonylatában számokat ô sem tud mondani, de páciensei között voltak, akik elmesélték neki, hogy így ismerkedtek meg partnerükkel és hosszabb ideig tartó kapcsolat alakult ki közöttük. "A britek olyasmit fedeztek fel, ami sok más országban alkalmazható, Olaszországgal az élen. De ez nem az érettség jele. Aki bízik ilyenfajta ismeretségkötésben, az semmiképpen sem az pszicho-érzelmi érettség mintaképe" — mondta.

Betiltotta a dohányzást a kaliforniai börtönökben az állam kormányzója, Arnold Schwarzenegger. A kormányzó hétfôn írta alá az állam büntetô törvénykönyvének módosítását, s ezzel kitiltotta a dohánytermékeket a kaliforniai börtönökbôl, javító intézetekbôl. A tilalom megszegôit bírsággal sújtják.

A dohányzás betiltását szorgalmazók azzal érveltek, hogy a kaliforniai börtönökben ôrzött 160 ezer rab egészségének javulása mellett állami pénzt lehet majd megtakarítani a kisebb egészségügyi kiadások miatt. Kalifornia állam tavaly adók és illetékek formájában 1,37 millió dollár bevételhez jutott a büntetésüket töltôk által vásárolt dohánytermékek után. A dohányzási tilalom bevezetését javaslók ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a kaliforniai börtönök foglyainak mintegy fele dohányzik, s 280 millió dollárt érnek el a foglyokra fordított egészségügyi kiadások.

Arnold Schwarzenegger már korábban betiltotta a dohányzást a kormányzói hivatalban. Magának viszont egy sátrat állíttatott fel a kormányzói palota udvarában, hogy ott hódolhasson törvényen kívül helyezett szenvedélyének, a jó szivarok élvezetének.

Szabadon engedték kedden az Irakban szeptember elején elrabolt két olasz segélymunkásnôt és Bagdadban átadták ôket egy olasz diplomatának — jelentette az al-Dzsazíra arab hírtelevízió.

Simona Parit és Simona Torrettát szeptember 7-én rabolták el Bagdadban a "Híd Bagdadért" nevû civil szervezet székhelyérôl. Ugyancsak kiszabadult két velük együtt elrabolt iraki nô is.

A két olasz nô szabadon bocsátását megerôsítette Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is, és közölte: a két Simonát az Olasz Vöröskereszt gondjaira bízták.

A kuvaiti al-Raj al-Alam címû kuvaiti napilap tudni vélte, hogy Simona Parit és Simona Torrettát egymillió dolláros váltságdíj fejében engedték szabadon. Az összeg felét állítólag már hétfôn megkapták a terroristák, a másik felét pedig kedden adták át nekik.

Az 1-es, 4-es, 5-ös oldalakat szerkesztette: Székely Kriszta

A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkéri a szövetség parlamenti képviselôit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetôvé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését — jelenti a Mediafax.

Tegnapi gyûlésén a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselôi nyújtottak be, és amelyben azt kérik a testülettôl, kezdeményezze népszavazás kiírását Székelyföld autonómiájának ügyében. Demeter János tanácselnök az ülésen kijelentette: a testület RMDSZ-es tagjai több alkalommal is tárgyaltak már a beadványról, szakértôket, jogászokat kérdeztek meg ez ügyben, de arra a véleményre jutottak, hogy az érvényben levô törvények nem teszik lehetôvé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását. — Az RMDSZ-es tanácsosok valamennyien az autonómia elkötelezettjei, és bármilyen döntés meghozatalára hajlandók, amely valamennyire is közelebb visz ehhez a célhoz, jelenleg azonban a román törvények nem biztosítanak megfelelô jogi keretet erre vonatkozó népszavazás megrendezéséhez — magyarázta Demeter. A törvényt oly módon kellene módosítani, hogy a helyi és regionális kérdésekben az illetô településen, régióban lehessen dönteni — mondotta.

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke nem mutatkozott elégedettnek a megyei RMDSZ-es tanácsosok válaszával, véleménye szerint ez nem több egyszerû idôhúzási taktikánál. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy csakis a kampány kedvéért, a választók megnyeréséért tûzte úgymond zászlajára az autonómia ügyét, de csakis a nyilatkozatok szintjén foglalkozik a kérdéssel, és semmit sem tesz érte a gyakorlatban.

Alexandru Athanasiu oktatási miniszter ezúttal is bebizonyította, hogy teljesen alkalmatlan a rá bízott tárca vezetésére — vélekedik a liberális–demokrata pártszövetség. Az ellenzék felháborodását Athanasiu azon rendelete váltotta ki, amelynek értelmében a most X. osztályos tanulók az év végén újabb vizsgán kell hogy bebizonyítsák felkészültségüket. Az oktatási miniszter elképzelése nem más, mint az 1989 elôtti rossz emlékû rendszer felélesztése, amikor a X. osztályosoknak év végén szigorú felvételi vizsgát kellett tenniük ahhoz, hogy továbbjussanak a XI. osztályba.

Mind a Demokrata Párt, mind a Nemzeti Liberális Párt egyetért abban: a román tanügyben teljes a káosz, ahelyett, hogy a miniszter a tanügyi alkalmazottak követelései teljesítésének módját fontolgatná, akik további tiltakozó akciókkal fenyegetôznek, azzal van elfoglalva, hogy felrúgja a középiskolákban meghonosodott szabályokat. Az ellenzék károsnak tartja egyrészt a X.-es tanulók tervezett felvételiztetését, mivel ez a rendelkezés semmiképp sem szolgálja az érdeküket, ugyanakkor felháborodásának ad hangot, amiért az SZDP tanügyminisztereinek szokásává vált, hogy menet közben változtassanak a játékszabályokon, összevisszaságot, feszültséget okozva mind a tanárok, mind a diákok, szülôk sorában. A D. A. szerint elképzelhetô, hogy ez a rendelet nem több diverziónál, amivel a tanügy akut problémáiról akarja a miniszter elterelni a figyelmet.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke az államfôválasztáson való részvételt fontolgatja. A Mediafax jelentése szerint Szász Jenô "jó ötletnek" nevezte a sepsiszentgyörgyi MPSZ ezzel kapcsolatos javaslatát. — Ha megakadályozzák választási részvételünket, nincs más megoldásunk támogatottságunk bizonyítására, mint az államfôjelölt-állítás — mondotta. Kifejtette: Ha 200000 szavazatot szerezne, akkor ez azt jelentené, hogy a voksok "nem a Markó Béláé és az RMDSZ-é". Hozzátette azonban, hogy államfôjelöltsége egyáltalán nem biztos, mivel "nincs kedve a választási kampányhoz" és tudatában van annak, hogy kis eséllyel venne részt a megmérettetésen.

— Ez viszont az egyetlen módja széleskörû támogatottságunk bebizonyításának, és lehetséges, hogy nem lesz más választásom és jelöltetem magam — mondta az MPSZ elnöke. Döntést október végéig fog hozni ez ügyben.

Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke tegnap kijelentette: az RMDSZ-en belüli elôválasztásokon a magyar nyelvet ismerôk szavazhatnak, és indokolatlannak nevezte a Kovászna megyei Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt vezetôjének kérését azzal kapcsolatban, hogy a románok is az urnákhoz járulhassanak. "Az SZKT döntése szerint az RMDSZ október 10-i elôválasztásain a magyarok szavazhatnak. Ha a szavazóhelyiségben megjelenô személy beszél magyarul, személyazonossági igazolványa alapján szavazhat", mondta Albert.

Hozzátette: szavazhat az a személy is, akinek román neve van, de beszél magyarul. Petre Strachinaru, a Demokrata Párt és Ioan Bãlan a Nemzeti Liberális Párt helyi vezetôi hétfôn úgy vélekedtek, hogy a románoknak is részt kellene venniük az RMDSZ elôválasztásain, különösen Kovászna megyében, ahol lehetséges, hogy a román pártok nem jutnak be a parlamentbe. Megjegyezték: komoly kifogásaik vannak az RMDSZ jelenlegi Kovászna megyei képviselôivel szemben, akik semmit sem tettek a közösségért.

Szili Katalin, a magyar Ország-gyûlés elnöke kedden átvette Schmuck Andortól, a Tisztelet Társaság elnökétôl azokat a dokumentumokat, amelyek szerint 173 magyarországi önkormányzati testület támogatja, hogy a határon túl élô hetven évüket betöltött magyar nemzetiségûek könnyített eljárásban kaphassák meg második állampolgárságként a magyar állampolgárságot. Schmuck szerint ez 800 ezer állampolgár pozitív támogatását jelenti. Szólt arról is, hogy egyeztetett Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével, aki szerint ez az akció nem ellentétes a népszavazással. Hozzáfûzte: a határon túli szervezetek is pozitívan fogadták e kezdeményezést.

Az elnök asszony szerint a kezdeményezés különleges aspektusból közelíti a kettôs állampolgárság kérdését, hiszen pontosan azokat a 70 év felettieket emeli ki belôle, akiknek más az érzelmi kötôdésük, és kevés az idejük. Elmondta: a kezdeményezésrôl tájékoztatja a parlamenti frakciókat, és állásfoglalásukat kéri. "Ha egyetértés van, akkor szorgalmazni fogom, hogy szülessen egy jogszabály, amely elválasztható a népszavazás kérdésétôl" — mondta.

Ugyancsak tegnap a magyar Alkotmánybíróság úgy döntött: mégis lehet ügydöntô népszavazás a magyar közvéleményt igencsak foglalkoztató kórházprivatizációról. Politikai elemzôk szerint amennyiben a testület visszautasítja a kettôs állampolgárságra vonatkozó referendummal kapcsolatos alkotmányos kifogásokat is, nem lehet kizárni, hogy a két népszavazást egy idôben rendezik meg, így sokkal nagyobb a valószínûsége annak, hogy a referendum érvényes lesz, mintha csak a kettôs állampolgárság ügyében kérnék ki a magyarországi választók véleményét.

Az ellenzéki Fidesz, amely üdvözölte az Alkotmánybíróságnak a magyarországi kórházprivatizációval kapcsolatos törvényre vonatkozó döntését, máris szorgalmazta, hogy a testület mielôbb döntsön a kettôs állampolgárságról szóló referendumról is, mert így mindkét témáról egyszerre lehetne népszavazást kiírni. "Így az sokkal kevesebbe kerülne az adófizetôknek, több milliárd forintot megtakaríthatnánk, ha ezek együtt kerülhetnének sorra" — hangoztatta.

A Legfelsôbb Védelmi Tanács jelentése, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa személyi összetételének megújítása, a törvényhozói bizottság tevékenységérôl szóló raport, valamint az Audiovizuális Tanács, a Román Rádiótársaság, illetve a Rompres hírügynökség múlt évi beszámolójának megvitatása szerepelt — többek között — a képviselôház és a szenátus tegnapi együttes ülésének napirendjén.

A Mediafax jelentése szerint az utóbbi két napirendi pont megvitatását idô híján elhalasztották. A tervek szerint vita tárgyát kellett volna hogy képezze a Román Televíziótársaság nagy botrányt kavaró jelentése is, amelynek a múlt héten — precedens nélküli módon — sikerült "kivívni" a szakbizottságok negatív véleményezését, ezt azonban különösebb indoklás nélkül szintén elhalasztották. Az ülés lapzártakor még tartott.

A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának 9 tagja van, akiket az egyes parlamenti pártok javaslata alapján jelölnek, és akiknek kinevezésérôl titkos szavazással dönt a két ház együttes ülésén.

A tegnapi voksoláson a jelen levô szenátorok és képviselôk a két ház pénzügyi bizottságainak javaslatai alapján 283 mellette és 32 ellene szavazattal elfogadták az igazgatótanács új összetételét. Eszerint az RNB kormányzója, és egyben az igazgatótanács elnöke a továbbiakban is Mugur Isãrescu marad. Helyettesei: Florin Georgescu, Eugen Dijmãrescu és Cristian Popa. További tagok: Silviu Cerna, Napoleon Pop, Maria Ene, Virgiliu Stoenescu, valamint az RMDSZ által javasolt Nagy Ágnes.

A szenátorok és képviselôk elemezték az Audiovizuális Tanács 2003. évi tevékenységének jelentését is. Az RMDSZ részérôl Márton Árpád képviselô szólalt fel, aki kiemelte az Audiovizuális Tanács felelôs hatóságként való mûködésének, tevékenységének eredményességét, professzionalizmusát. Bár a képviselô szerint olykor átlépték hatáskörüket mind a sajtó, mind a parlamenti tevékenység vonatkozásában, összességében mégis pozitívnak értékelhetô az elmúlt évi jelentés.

Mindent összevetve az ellenzéki képviselôk is pozitívnak ítélték meg a jelentést, de kifogásolták, hogy a közszolgálati televízió hírmûsoraiban az ellenzék–kormánypárt arányt figyelembe véve a hatalmon levô Szociáldemokrata Párt továbbra is sokkal többet szerepel, mint amennyire az méltányos volna.

A Legfelsôbb Védelmi Tanács 2003. évi tevékenységi jelentésének vitáján az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor ismertette, aki kifogásolta a parlament korlátozott hozzáférését a tanács dokumentumaihoz, és szorgalmazta a munkálataiba való betekintés lehetôségeinek megteremtését.

Drágíthatja az üzemanyagokat a Rompetrol, a hazai kôolajipari piac legnagyobb magántársasága, ha a kôolaj hordónkénti ára továbbra is magas szinten marad, közölte kedden Dinu Patriciu, a Rompetrol igazgatója.

"A jelenlegi benzinár a kôolaj 32–33 dolláros hordónkénti árára alapul", mondta Patriciu. Az ázsiai piacon a kôolaj ára elérte a hordónkénti 50,09 dolláros rekordszintet az oroszországi termelés miatti aggodalmak, valamint a szaúd-arábiai, iraki és nigériai erôszakos incidensek miatt.

"Az árnövekedés egy termelési ciklus után, azaz 40–45 nap után tükrözôdik. Ha a kôolaj ára a jelenlegi szinten marad, nekünk is igazodnunk kell", tette hozzá a Rompetrol igazgatója. Az üzemanyagárak legutóbb augusztus közepén növekedtek, amikor a Rompetrol 10 százalékig terjedô drágulást jelentett be. Hasonló áremelést hajtott végre a többi üzemanyag-forgalmazó társaság is. A Rompetrol teljes üzemanyagtermelése a kôolajimportra alapul.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter október 11-én érkezik romániai hivatalos látogatásra, majd Poiana Brasov (Brassó) üdülôhelyen részt vesz a NATO védelmi minisztereinek október 13–14-i nem hivatalos találkozóján. A védelmi miniszteri találkozóra, amely az elsô lesz a NATO legutóbbi bôvítése óta, Szergej Ivanovot, az orosz védelmi tárca vezetôjét is meghívták.

Rumsfeld egyebek között látogatást akar tenni a konstancai katonai repülôtéren, amelyet az iraki hadjárat kezdetén az amerikai csapatok logisztikai bázisnak használtak. Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter közlése szerint Románia Washington döntésére vár, hogy Konstancát a jövôben fogják-e használni amerikai támaszpontként.

A pénzmosás elleni hatékonyabb fellépésre hívta fel a román igazságszolgáltatást az Európai Unió bukaresti képviseletének vezetôje. — Jóllehet a pénzmosás ellen fellépô, illetve annak megelôzésével foglalkozó központi hivatal intenzíven dolgozik, tevékenységét segíteniük kell az igazságügyi szerveknek is — hangsúlyozta Jonathan Scheele EU-nagykövet Bukarestben egy európai uniós támogatással készült szakmai kiadvány bemutatóján. A pénzmosási ügyekkel foglalkozó hazai országos hivatal az év eleje óta háromszáz esetet továbbított az igazságügynek, arról azonban nincs adat, hogy az ügyészségek hány esetben indítottak vizsgálatot, sem pedig arról, hogy milyen eredménnyel jártak el. Románia 2007-ben szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, és reményei szerint még az idén befejezi a csatlakozási tárgyalásokat. A tárgyalások összesen 31 fejezetébôl négy még lezáratlan, köztük a bel- és igazságügyi kérdéseké is.

A környezetszennyezés ártalmaira hívta fel a figyelmet Vekov Károly Kolozs megyei képviselô tegnapi parlamenti felszólalásában. Hatalmas mennyiségû, nem megfelelô körülmények között tárolt mérgezô anyag veszélyezteti naponta életünket — mondotta. Véleménye szerint Románia uniós csatlakozása bukhat el azon, ha nem veszi komolyan a környezetvédelmi kérdéseket. Úgy ítéli meg, már a középiskolai oktatásban meg kellene kezdeni a fiatalok nevelését környezetük védelmére.

Nem tudom, hogy helyesen idézem-e Széchenyit, amikor egyik kedves mondásomat — sôt, talán sztalker-kalauzomat — emígyen írom le: "Asztalodon mindig legyen egy nyitott könyv és egy szál virág." Érdekes, sohasem néztem utána annak, hogy valóban ô fogalmazta-e meg e sorokat, de az biztos, hogy e szavak igen gyakran eszembe jutnak, jó és rossz hangulatú napokon egyaránt. A minap érdekes formában váltott színt "szókalauzom": "szórványutakon mindig legyen nálad egy, a vidék valamelyik hangulat-hullámhosszára hangolódó könyv".

Az Aranyos és az Ompoly mentére soha nem indulok el a Xantus János-féle Országjáró bakancsok–, Beszterce-Naszód megyébe pedig Beke György Búvópatakok címû riportkötete nélkül. Aki sokat járja az országutat, és látja is mindazt, ami az út két szélén zajlik, jól tudja, igen gyakran pótolhatatlanok a kísérôkönyvek. Pótolnak, vigasztalnak, biztatnak — emberközelbe hoztak. Talán mágikus erô is lakozik bennük, hiszen esetenként átváltoznak: soha nem hittem volna például, hogy könyvespolcomról az agyonolvasott Országjáró bakancsok mellôl lekerül a Világjáró bakancsok is, és annak hangulatai nyomán fogom majd behatárolni Salzburg környékét és a Salzach folyó Alpok-mosó szurdokait.

De hát Széchenyivel kezdtem, hadd maradjunk hát néhány percig a könyvautosztráda leálló sávján — villogtassuk meg néhány sor erejéig azt a naplót (Gr. Széchenyi István naplói. II. kötet. Magyar Történelmi Társulat. 1926), amiben a legnagyobb magyar rólunk ír.

"... Szászsebesen postakocsit találtam, kitûnô úton, pompásan utaztam Nagyszebenig. Nagyszebentöl Temesvár 76 óra. Reggel három órakor érkeztem Nagyszebenbe s a Római Császárba szálltam. Rossz és piszkos.

19-én meglátogattam Schusteket stb., báró Mikes kamaraelnököt. Állítólag ô lesz a kormányzó. Finom ember. Felesége Bethlen lány. Hír szerint a császár kedveli. Hiszem. Megismertem Harting ôrnagyot. Azután Hackenau bukaresti konzult; Báró Bruckhental József tartományi fôkormánybiztost.Mindenütt szivélyesen fogadtak. A parancsnokló tábornoknál ettem. Igen jó medgyesit ittunk...

20-án kora reggel elindultunk a Vöröstoronyi-szorosba. Étkezés Schwind ezredesnél. A vidék festôi. A vesztegzár-intézetek sokkal jobbak, mint képzeltem. Bukarestbe a legjobb és leghasználtabb út a Vöröstoronyi-szoroson át vezet. (...) Szombatfalván Bruckenthal báró pompásan lakik; ebbôl a birtokból valami csodálatosat lehetne csinálni. Mindazokon, akiket Erdélyben megismertem, megfigyeltem, hogy az elsô pillanatra szivesen barátkozik velük az ember, mivel vendégszeretôk, késôbb azonban kicsinyes eszméik, tudatlanságuk és elôitéleteik miatt elviselhetetlenek. Látszik, hogy a törökök a szomszédjaik. A felvilágosultságban kevés a különbség s a mohamedánokat bizonyos tekintetben okosabbnak tartom honfitársaimnál — ha tudnák, bizonyára rossz hazafinak minôsítenének ezért. De mit tehetek arról, hogy ez így van s hogy világosan látok. A holló is a papagájt szebbnek látná magánál, ha nem ostoba és önzô szemmel nézné.

22-én Kománára lovagoltunk ki Bruckenthallal. Én egy báró Mikes ménesébôl való csôdörön ültem. A lónyerítésben és patkócsattogásban nem tudtam beszélni. Ilyen lovon még sohasem ültem s kezdtem hinni, hogy Erdélyben többek közt a világ legrosszabb lovai találhatók..."

Hm. Kemény kritika — sajátos rálátási szög. Bevallom, jómagam is meglepôdve olvastam e sorokat, és bizony nem vagyok könnyû helyzetben, amikor dél-erdélyi közösság-építô barátaimhoz megyek majd a Szabadság ezen lapszámával. Mert ha Széchenyi nem látott tisztán, akkor kicsoda?

Sz. Cs.

Szórványkollégiumot avatnak október 10-én, vasárnap Nagyszebenben.

Az ünnepség a 10 órakor kezdôdô istentisztelettel indul a Mitropoliei utca 11 szám alatti református templomban. A templom közvetlen közelében van a lelkészlak, melynek egyik szárnyának manzárdolása tette lehetôvé a szórványkollégium kiépítését. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával megépített kollégium a nagyszebeni 15. Általános Iskola illetve az Octavian Goga líceum magyar tagozatra járó vidéki gyerekei számára készült s mintegy húsz férôhelyes.

(Folytatás szeptember 25-i lapszámunkból)
Rôdön van tehát a patai sóskutak kulcsa. A hagyomány nem véletlenül fûzi be a hármaskút-történetbe a rôdi szálat is (íme: szál fuvatlan nem indul). Megjegyzendô, hogy a titokzatosság bárányfelhôje még Rôdi Cseh István felett is ott lebeg. Jakó írja róla egy adott pillanatban: "e rejtélyes életû diák..." Ehhez mi már csak annyit tehetünk hozzá: rejtélyes, mint a patai sóskútkörnyék minden geológiai, történelmi, sôt — íme — irodalmi appendixe is.

5. Honfoglalás: Pata és Csolt gyökerei
Természetesen az sem kizárt, hogy a honfoglalás, illetve az István király elôtti pogány magyar nagyfejedelemség sófüggô települészsinórjának történetei vertek a környéken meglehetôsen mély gyökereket az itt lakók lelkében. Nem csoda. Vegyük sorra a gyökereket. 1. Pata. A Pata-Aba nemzetség csillaga Taksony fejedelem idejében jött fel, akinek felesége besenyô hercegnô volt. Magyarország története (Akadémiai Kiadó, 1987, Budapest) írja:"[Taksony] a Heves megyei Taksony faluval tôszomszédos Abádot és környékét odaadta Tonuzoba besenyô vezéri sarjnak szálláshelyül. Heves megyében utóbb is kaptak fejedelmi rokonok szállásbirtokot (Pata–Aba, Sarolt–Boja, Domoszló herceg)." Nincs kizárva tehát, hogy besenyô gyökerei vannak Patának (akárcsak a dél-erdélyi Nagytalmácsnak), és a közeli Szállás-hegy (726 m) is erre utal. Ennek a Pata–Aba nemzetségnek a nyomait lelhetjük fel a késôbbi, az immár félkeresztény — Géza nagyfejedelem, Vajk-István édesapjának nevével fémjelzett — Magyarország/Erdély "sópolitikai" térképén is: "Bár Erdély nagy része Géza sógorának és szövetségesének, a Gyulának uralmi területe volt, az Árpádok itt egy-két sóbányát mindig a kezükbe tartottak. Erre enged következtetni a tordai és dési sóbánya közelében egy-egy Décse [Gyécsa/Géza] nevû falu is [Magyardécse illetve Marosdécse]. (...) Valószínû, hogy Géza hívei közé tartozott az a Pata, akit Anonymus Aba Sámuel felmenôi között emleget. A Pata(j) helynevek elterjedése éppenséggel Árpád-házi rokonra mutat, aki a Duna melléki és mátraalji részek mellett a nyitrai és buhari dukátusban is nyert szállást, sôt alighanem a kolozsi sóbánya kézben tartásával is meg volt bízva". 2. Csolt (Nagy Csolt — 722 m). A Csolt nemzetség elsô említése a Vata-féle pogánylázadás kapcsán történik. Nem közismert: Vata Csolt nemzetségfô fia volt, és akkor állt a lázadás élére, amikor a trónkövetelô hercegek (Endre és Levente) Abaújvárra érkeztek, és fogadták a varkocsos tömeg hódolatát, amely "ördögi lángtól felgyújtva megátalkodottan követelte Endrétôl[a késôbbi I. Endre királytól]: Engedjék meg, hadd éljen az egész nép pogány módra, ölhessék meg a püspököket és papokat, ronthassák le a templomokat, vethessék el a keresztény hitet és tisztelhessék a bálványokat." Amennyiben az Aba — Pata nevek azonos gyökerûek, akkor nemcsak az Abaújvárra érkezô hercegek és Csolt nemzetségbeli Vata vezérré választása kap különös dimenziót, hanem az a tény is, hogy azt a Péter királyt, aki ellen végül is kitört a lázadás, Aba Sámuel elôzte meg a trónon)

Ajtay Ferenc valószínûleg a Bánk bánból ismert (pontosabban: másképpen ismert) Tiborc ispán "istenítélet-tevékenységeit" rögzítô dokumentumokat vette alapul, amikor azt írta kalauzában, hogy a Csolt nemzetség elsô okleveles említése 1221-bôl való. Valóban: 1221-ben Tiborc ispán ítélt bírótársaival együtt a méhesi várnépek (egy várnak alávetett "népek") és Csolt fia Csolt közötti perben, tüzesvas-próbára utasítva a pereskedôket. (A középkori úgynevezett "istenítéletek" egyik legfontosabb formája, a tûzpróba arra szolgált, hogy a tûz segítségével jelezze a bíráknak, hogy egy-egy bizonyos személyt ártatlannak tekint-e az égi hatalom, vagy sem. Ha például azoknak a személyeknek a sebe, akik forró vasat vittek kezükben, egy bizonyos idô után begyógyult, akkor az ártatlanságukat bizonyította.)

6. Sajgó Mártonék csodaôzei
A Pata és Csolt személy- illetve helynevek gyökereinek felszínre hozása után túl nagy feladat lenne számunkra a Nagy Csolt tövében elhelyezkedô Ajton, a közeli Kolozs és a Szállás-hegy ôsmagyar vonzatait is felfedni. Csak a hangulat kedvéért: idézzük fel Herczeg Ferenc Pogányok címû kisregényének Vata–Csolt–Pata–Ajtony cselekménytengelyének számunkra kedvesebb (otthonosabb) szálait: "Csanád úr gúnyos nyugalommal hallgatta a papot.Valószínû egyébként, hogy bár nem értett mindenben egyet a préposttal, még kevésbé értett egyet [Csolt nemzetségbéli]Vatáékkal. (...)Ifjú korában, mikor még Ajtonynak, a marosvári nagyúrnak volt hadnagya, elszánt és veszedelmes ellensége volt a kereszténységnek." Milyen furcsák ôk így együtt: Csolt nemzetségfô Vata és a Nagy Csolt tövében — Pata határában — fekvô Ajton(y)... De hagyjuk most ezt.

Számunkra talán érdekesebb az, hogy a környék korai, honfoglaláskori mítoszai különösen mélyre gyökereztek a helybéliek lelkében. Györgyfalván például tovább él a csodaszarvas mítosz, éspedig nem is akármilyen módon illetve változatban. Több családnál is beszélik például azt, hogy szarvasok járnak le titokban a kertekbe, és esetenként komoly károkat is okoznak a tulajdonosoknak. "Helyszínelésünk" különös eredményeket hozott. A faluban kétféleképpen érhetô tetten a modern csodaszarvas-történet: egyesek azt tartják, hogy kecskék járnak be a kertekbe, és rágnak mindent össze — ôk, ugye, a szkeptikusok —, mások viszont arra esküsznek, hogy ôzek laknak a faluban, éspedig különös, szelíd ôzek: még a kutyák sem merik megugatni ôket. Mindezek után szinte nevetség tárgyává lett kis "kutatócsoportunk", amint egy-egy kapun beköszön, és megkérdi: nem laknak maguknál csodaôzek?

Tudom, nem fogja elhinni az olvasó: megtaláltuk a családot, ahol a "csodaôzek" élnek.

— Néhány évvel ezelôtt arra lettem figyelmes terjedelmes kertünkben, hogy a Felsô utca felôli sarokrészen egy ôzbak meg egy suta legelész — mondja Sajgó Márton testnevelô tanár, egykori önkormányzati tanácsos. — Mondtam Olgának, a feleségemnek: ôzek költöztek hozzánk... Mi legyen velük? A családi tanács döntött: kivárjuk a végét, hátha elmennek... Aztán télen annyira lejöttek, hogy az ablakból is látszottak. Nem tehettünk mást: etetni kezdtük ôket. Lejöttek egészen a diófáig — néhány méterre a háztól megálltak. Egy évre rá már hárman voltak, aztán már négyen és ötön, tavaly karácsonykor pedig már heten... Hét ôz él hát a kertünkben, de nem akartuk ezt nagydobra verni, mert hát a környék kecskékre gyanakszik, és hát a kárnak, amit okoznak a veteményesekben, senki nem örül... Gondoltunk arra is, hogy elkergessük ôket, de hát miért tennénk ezt? Ha egyszer idejöttek hozzánk, biztos megvolt az okuk rá. Ôk tudják, miért vezetett ide az útjuk...

(Újra margarétaréten járunk. Itt már búcsúznunk kell a kistájtól. Tûnôdök a margaréták között hanyatt fekve: talán bennünket is e csodaôzek vezettek e mítoszköntösbe öltöztetett tájakra...)

Szabó Csaba

Az oldalt szerkesztette: Szabó Csaba

Marian Ciplea, a Kolozs Megyei Munkaügyi Felügyelôség fôfelügyelôje tegnap sajtóértekezleten ismertette a szeptember 22–24. között végzett munkaügyi ellenôrzések eredményét, amelynek során az építkezésben dolgozók munkaviszonyára és az ott alkalmazott munkabiztonsági feltételek betartására voltak kíváncsiak az intézmény felügyelôi.

Az országos szintû és mondhatni állandó jellegû ellenôrzési kampányokat még 2002-ben megkezdték, és hasonló ütemben, hasonló céllal folytatják 2005-ig, mondta Marian Ciplea fôfelügyelô. Nem csupán az érintettek feljelentése vagy panasza nyomán indulnak el, hanem saját kezdeményezésbôl is, vagy egyszerûen valahonnan adatokhoz jutnak, hogy bizonyos cég vagy cégek feketén dolgoztatnak embereket. Az építkezési munkálatok téli leállása elôtt esedékes volt egy ellenôrzés, ezt szervezték meg szeptember 22–24. között. A felügyelôk ezúttal nem az építkezési cégek székhelyét keresték fel, hanem kocsival elmentek a megyében több helyre, ahol éppenséggel építkezés folyt, és kikérdezték a munkásokat alkalmazási feltételeikrôl. Szokás szerint sokan elszaladtak, de mégis több esetben kiderült, hogy cégek feketén dolgoztatják embereiket. Rendszerint egy engedéllyel rendelkezô személy vagy cég felvállalja az építkezési munkát, majd alkalmi munkásokkal végezteti el, egyéni munkaszerzôdés megkötése nélkül.

Kolozsváron, Désen, Tordán, Hunyadon összesen 59 céget sikerült ellenôrizni (4568 alkalmazottat foglalkoztatnak), körülbelül száz építkezéshez mentek el a felügyelôk. 18 munkaadónál 37 személy nem rendelkezett törvényes munkaviszonnyal, a munkaadók tehát nem kötöttek velük egyéni munkaszerzôdést. A 18 büntetés 395 millió lej értékû, és felszólították a cégeket, hogy tíz napon belül rendezzék helyzetüket. Marian

Ciplea elmondta, hogy sok esetben megtámadják a büntetést a bíróságon, és elhúzódik a pénzösszeg behajtása. A munkabiztonsági feltételek megszegéséért vagy be nem tartásáért 130 millió lej értékû büntetést róttak ki és több figyelmeztetést. Az ismétlôdô ellenôrzések és büntetések ellenére zavartalan a feketemunka. Ennek megszüntetésére a felügyelôk már korábban javasolták, hogy ismétlôdô esetekben, tehát amikor a munkaadó többször, formaságok nélkül, feketén dolgoztat munkavállalókat, tettüket minôsítsék bûncselekménynek.

(i)

A szomorú, esôs idô ellenére ismét együtt lehetett a Kalandos Társulat Máramaros utcai székházában a kolozsvári hóstát apraja-nagyja a hét végén tartott szüreti mulatságon. A szôlôsgazdák, a bíró, a csôszök ismét gondoskodtak a hagyományok betartásáról, a mulatós kedvû népség pedig a csárdástól a gólyatáncig valamennyi hagyományos földésztáncot eljárt.

Két kilométer huzalt loptak
Ismeretlen tettesek 2 km rézhuzalt tulajdonítottak el a CFR távközlési rendszerébôl. Errôl a Telecomunicatii CFR Rt. értesítette a vasúti rendôrséget 27-én, miután 21–24. között ismeretlen tettesek a huzal ellopásával 30 milliós lejes kárt okoztak a vállalatnak. A huzal a Kisbács–Méra vonal mellôl tûnt el, a nyomozások folynak a tettesek azonosítására.

Állomáson verték meg
Hétfôn délután 3 órakor a kolozsvári, 20 éves Orbán A. a bonchidai vasúti rendôrségen jelentette, hogy ismeretlen tettesek megverték a helyi vasútállomáson. Az eset szombatról vasárnapra virradóan történt, hajnali 4 órakor, amikor az állomásban várakozott: két idegen támadta meg, akik ököllel elverték. A rendôrség testi sértés vádjával indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, akik azonosítása folyamatban van.

Még egy Volkswagen tûnt el
Népszerû az autótolvajok körében a Volkswagen Passat 1,9 TDI, miután ebben hónapban már a második ilyen márkájú személygépkocsi tûnt el Kolozsváron. Az utóbbi CJ–70–GAR rendszámú, kék, 2001-es gyártású, a BT Leasing Transilvania tulajdona, és a Lunii utca 18. szám elôl tûnt el.

(balázs)

A polgármester ünnepi beszédében arról szólt, hogy Egeres a megye egyik legnagyobb községe 7173 lakossal, 100 négyzetkilométer területen fekszik, 11 falu tartozik a községközponthoz. Legnagyobb településük Egeres-Gyártelep, itt 3087 lakos él, ahol több helyi és országos jelentôségû cég is mûködik. Az egykori szénbányászat már csak emlék, de helyét átvette a jó minôségû kvarchomok és a kaolin, amelynek helyi kitermelése és forgalmazása sok helybelit foglalkoztat. Az ipari hagyományokkal rendelkezô község fejlesztésének legnagyobb akadálya az elmaradott infrastruktúra volt. Önerôbôl elképzelhetetlen lett volna bármit is beruházni, ezért a község vezetôi az elmúlt években pályázni kezdtek, ezt tartották az egyetlen járható útnak a község felemelkedéséhez.

Az évekkel ezelôtt elkészített pályázatot a SAPARD kedvezôen bírálta el, és hosszas várakozás után rendelkezésükre állt az egy millió eurós pénzösszeg is, amivel végre munkához láthattak. A munkálatok során sok nehézség, elôre nem látott gond adódott, de amint az ünnepségen elhangzott, a volt prefektus, Vasile Soporan, a megyei tanács alelnöke Kerekes Sándor, vagy a mezôgazdasági és vidékfejlesztési hivatal vezetôi teljes támogatásukról biztosították a község vezetôit. Az idôközben felmerült gondok megoldásához a minisztériumi illetékesektôl a megyei tanácsig sok közbelépésre szükség volt, a megvalósult beruházás azonban ma már követendô sikertörténetként vált ismertté. A tervet és a finanszírozást 2003. június 2-án hagyták jóvá Bukarestben, a munkálatok azonban közel egy évnyi késéssel indulhattak. Az építôk hozzáállását dicséri, hogy néhány hónap alatt sikerült kiépíteni 5 km-nyi szennyvízelvezetô csatornahálózatot. Lehene Sorin jelenlegi polgármester nagyra értékelte elôdje, Fekete P.P. János tevékenységét, aki gyakorlatilag a vállán vitte az egész projektet, ô kilincselt a bukaresti, szatmárnémeti és a kolozsvári illetékeseknél, amíg sikerült minden akadályt elgördíteni a munkálatok útjából.

A beruházás átadásakor a polgármesteri hivatal illetékesei elmondták: a mostani rendszer csak a kezdet, hiszen a közmûvesítési hálózatot bôvíteni kell, ugyanakkor az utak korszerûsítése sem tûr halasztást. A sikeres pályázat újabb beruházások reményét jelenti a község számára. Az illetékesek, a nehézségek ellenére, másoknak is az egeresi példát ajánlják. Segíteni csak ott lehet, ahol a helyieknek elképzelésük van arról, milyen jövôt képzelnek el településük számára. A megye vezetôi több községben hasonló projek kivitelezésére látnak esélyt a közeljövôben.

(Folytatás szeptember 22-i lapszámunkból)
2. A Széchenyi tér keleti végébôl nyíló, északkelet felé, a Pap utcáig vezetô, viszonylag hosszú utca. Az 1888. évi térképen csak a Puszta és a Lôrinc utca találkozásáig vezet. Ezen túl Gázgyár utca. Ô Gáz utca, Gázgyár utca.

1852–1857: hosszu utcza [Jakab I. 37.]; 1865: Hosszu utcza [Páncz]; 1869: Hoszu ut[cza] [Bodányi]; 1876: Hosszu utcza [Páncz1876]; 1888: Hosszu utcza [Kv88]; 1894: Hosszu utcza (csak a Puszta utcáig) [Mach]; 1903: Hosszu utcza (a Pap utcáig) [Stein]; 1914: Hosszu utca [Cim14 168.]; 1917: Hosszu utca [Cs17]; 1923: Str. Londrei [Br 88., 98.]; 1933: Str. Londrei [OF 36.]; 1937: Str. Toma G. Masaryk [Br37]; 1941: Hosszú utca [Kvát41]; 1945: Hosszú utca; Str. Masaryk utca [Kvut]; 1964: Str. Masaryk utca; Str. Ploiesti.

Nevét viszonylag hosszú volta miatt kaphatta.

Hosszú-Szappany utca. A Kurta-Szappany (Dávid Ferenc) utcából kezdetben csak jobboldalt, 1940-tôl baloldalt is nyíló elsô, a Szappany utca végéig vezetô utca. Ô Elsô-Szappany utca, Felsô-Szappany utca, Görbe-Szappany utca, Kôfalsori-Szappany utca, Külsô-Szappany utca, Kurta-Szappany utca, Szappany utca.

1831: Szappany-utcza [JEv88.I]; 1845: Hosszu Szappany utcza [Kvtel 59.]; 1852–1857: hosszu szappanyutcza [Jakab I. 37.]; 1869: Hoszu Szapan ut [cza] [Bodányi]; 1894: Hosszu szappan utcza [Mach]; 1899: Hosszu-Szappany utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Brassai utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Brassai utca [Cim14 167.]; 1917: Brassai utca [Cs17]; 1923: Strada Baron L. Pop [Br 90., 95.]; 1933: Str. Baron L. Pop [OF 34.]; 1937: Str. Baron L. Pop [Br37]; 1941: Brassai utca [Kvát41]; 1945: Brassai utca; Str. Gutenberg utca [Kvut]; Str. Brassai utca; 1964: Str. Brassai Samuel; 2000: Str. Brassai Sámuel [Kv00].

1945-ben elôbb Gutenberg lett, de csak rövid idôre, mert azután visszakapta Brassai nevét, mert a Szappany utca lett Gutenberg. Ô Szappany utca.

Az utca végétôl kissé jobbra állt a városfal félkör alakú Kis vagy Kerek kisbástyája. Ennek kis ajtaja volt veszély esetén a városban tartott állatállomány egyetlen ki-bejárata. A bástyát az ún. hátulsó céhbeli mészárosok, a hentelérek védelmeztek. Állítólag Básta György építtette [Kvtel 59.]. Ô Hentelérek tornya, Olaszfokos bástya.

Megkülönböztetô Hosszú- jelzôjét azért kapta, mert a Kôfalsori-Szappany után ez volt a leghosszabb Szappany utca. Annak ellenére, hogy az idô tájt nem keresztezte az akkori Kurta-Szappany utcát, tehát nem a Görbe-Szappany görbületétôl, hanem a Kurta-Szappanytól kezdôdött.

Hostat Ô Szép Ilonka utca.

Hófehérke és a hét törpe. A Bocskai (Gyôzelem, A. Iancu) tér északi felében, a görögkeleti templom mögött, a 2. Ukrán Frontnak a város 1944. október 11-i ún. felszabadítása során elesett katonái emlékére 1945 tavaszán harckocsis emlékmûvet állítottak. Ezt az 1989. december 22-i fordulat után, 1990 ôszén eltávolították. Helyébe 1996. május9-én román katonai emlékmûvet állítottak. Ezt a nôi alak és a tôle jobb és bal oldalt álló, kb. fele-kétharmad akkora katona-alakok alapján tréfásan a címszóban említett néven emlegetik.

Hóhérok hídja. A Téglás utca egykori végén épült Szamos-híd. Költségvetését 1908-ban fogadta el a városi tanács, "különösen a gazdaközönség érdekeit véve figyelembe" [Pill 117.]. Nevét a hóhéroknak is nevezett sintérekrôl, gyepmesterekrôl kapta, akiknek itt, a város egykori határában, már az elsô híd építése elôtt tízholdnyi telepe volt. A városi bizottsági jegyzôkönyvben egy 1882. évi bejegyzés arról tudósít, hogy "a tanács megbizatik, miképp az ebfogás módjában eddig követett nappali kegyetlen és irtózást keltô állatkínzás helyett […] más megfelelôbb eljárás hozassék bé" [Pill 117–118.]. 1941-ben a gyepmesteri hivatal a Téglás utca 93. szám alatt volt. Azóta az utca elérte a Szent György-hegy alatti utat, új, széles híd épült a régi helyére, de a híd neve máig fennmaradt.

Hóhérok rétje. A Szamos jobb partján, a Nádas torkolatával átellenben, ettôl délre fekvô határ. 1948 után a csiszolóanyag-gyár, a Carbochim telephelye. Ugyanez késôbb Svábok rétje. Ô Svábok rétje, Carbochim.

1865: Hohérok rétje [Páncz].

Hója. Erdô, késôbb telep:

1. A várostól északnyugatra, a Törökvágástól nyugatra magasodó hegy és a gerincét, északi lejtôjét borító erdô, továbbá délre nézô oldala, ahol századokig szôlôt termesztettek.

1564: "montis Hoÿa vocatj" (’a Hójának nevezett hegy’) [Jokl II. 78.]; 1582: "enged megh [...] ez eg theó zeoleot en Neked Howaiabol [houaja] Akar kettheot Aggiak erette" [KvLtTörJk 4/1.21.]; 1584: Hoiaban [Élô 19.]; 1613: "2 Octobris. Visszaszálla az Báthory tábora Kolozsvárnál Hója alá Bethlen Gáborelôl" [Kveml 146.]; "minthogy urunk ôfelsége táborával az hó[j]ai szelôhegy alá ad 2 diem Octobris jövén" [Kveml 130.]; 1628: "Hoyaban Az felseo Lábban ualo fel hold iutot Kis Annanak" [Élô 19.]; 1645: "Az hojai ket hold Zeoleo" [KvLtTörJk VIII/4.]; 1651: "az Fenesy és hojai hegjben" [Élô 19.]; 1665: "vagyon Hójában egy hold szôlôm" [Kveml 197.]; 1689: "holya ér fénék nevü hegyen" [Élô 19.]; 1704: "die 14 Martii. [...] Amint általûzik a kurucok [a] rácokat, lovas németeket a vízen Hója felé" [Kveml 287.]; "Die 14 Junii. [...] Hojja felôl való berek széliben orozkodának fel" [Kveml 291.]; 1736: "az mint az Hóján Monostorról átaljön az út" [Ap 161–162]; 1766: "Kis Hoja nevezetü helly" [Élô 19.].

Tulogdi János szerint neve szláv eredetû, jelentése ’bekerített lólegelô’ [KvSz II. 2., 141.]. Az ukrán hvoja jelentése ’fenyves’, de itt ôshonos tölgyerdô van, s a név sem az ukránból, sem a délszlávból nem magyarázható [Janitsek Jenô közlése]. A német Heu [haj] ’széna’, a holland hooi [hój] ugyancsak ’széna’, hooien [hójãn] ’szénát gyûjt’. Eszerint elképzelhetô, hogy a tatárjárás után, a szászok betelepítésekor a hegy délre nézô lejtôjén még fû nôtt, kaszáló volt, és csak késôbb ültették be szôlôvel, de a hegyoldalnak a szénával kapcsolatos neve továbbra is fönnmaradt. Utólag, a könnyebb kiejtés végett a hooi [hój] hója lett. A déli lejtôn, a Kányafô közelében a szárazságkedvelô árvalányhaj ma is megtalálható, bennebb, a város felé, a kertek felsô végében ma is csak fû nô.

2. Telep az 1940-es évek elején. Ô Hójahegy-telep, Hója tanya.

1944: Hója [Hely944 341.].

Nevét az erdôrôl kapta.

Hójahegy-telep. A Hója-hegyen az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején kialakult telep. 1902-ben 147 [Hely902 722.], 1944-ben 333 lakosa [Hely944 268.] volt.

1902: Hójahegy telep [Hely902 868.]; 1913: Hójai tanya [Hely913 796.].

Hójai tanya Ô Hójahegy-telep.

Hóry Béla utca Ô Opris, preotul.

Hóstát. A földmûves, hóstátinak mondott lakosságú külvárosok neve. A történelmi Magyarország nagy részén elterjedt név volt, de ma is sok helyütt használatos. Elsô említése 1262-bôl való: "Tria loca curiarum que houstadt [hovstát] dicuntur" (’három hóstátnak nevezett telekhely’) [OklSz 395.]. Ekkor a szó jelentése az eredetiével azonos (lásd lennebb, a hoffstath 1412–1420-ból való adatánál is).

Kolozsvárt a közelmúltban, a hóstáti negyedek lerombolása elôtt elsôsorban a Szentpéteri-templom mögötti városrészt (Magyar, Liliom, Pacsirta, Csermalom, Bethlenkert, Szamosközi, Apród, Földész, Gábor Áron utca stb.), a Honvéd (Budai Nagy Antal) utca Kövespad utcán túli részét, a Téglás és a Cukorgyár utcát és környékét, valamint a Kerekdomb környéki utcákat említették e néven. A XVI–XIX. századi adatok viszont Hidelvi, Kétvízközi, Külsô-Közép utcai, Külsô-Magyar utcai és Monostori Hóstátot említenek. Szabó T. Attila a Házsongárdi hóstátra vonatkozó adatra is bukkant: 1807: "ezen nemes Város Hostáttyában Hásongárdba" [Kvtel 58.]. A Házsongárd azonban akkor teljesen beépítetlen volt. Az alsó szélén húzódó Külsô-Torda (Petôfi) utca is csak az idô tájt kezdett alakulni [Kvtel 58.]. ® Kis-Hóstát, Magyar utcai hóstát, Monostori hóstát.

Valószínûleg a város korai idôszakában, a tatárjárás vagy inkább a település városi rangra emelése, 1316 után, a város védelmébe húzódó földmûveseknek a falakon kívüli letelepedésével kezdtek kialakulni. Háború esetén ugyan e településeket fölperzselte az ostromló sereg, de lakosságuk a városba húzódva életben maradt. A védelem mellett azért is vonzotta ôket a város, mert itt terményeiket eladhatták, munkájukra szükség volt. Hidelvén a XVII. században is fôleg szászok laktak, míg a többi hóstátban a város környékérôl, Erdély közelebbi, távolabbi vidékeirôl jöttek telepedtek le. Így kalotaszegiek, szilágyságiak, Szamos mentiek, mezôségiek, székelyek. A hagyomány szerint a XVII. század elején Bocskai István hajdúkat is telepített közéjük. A korabeli felekezeti viszonyokat ismerve azonban ez nem volt lehetséges, mert az akkor kifejezetten unitárius város semmiképp nem engedte volna meg, hogy falai alá református hajdúkat telepítsenek. A telepítésrôl a korabeli adatok említést sem tesznek. A hóstátiak száma a XVIII–XIX. században gyarapodott. Sajátos, a város piacához alkalmazkodó földmûvelést, paraszti életformát, mûveltséget alakítottak ki. Közösségi életük hóstátonként szervezôdött. Szokásaikat, népviseletüket az 1960-as évekig, az idôsebbek napjainkig megôrizték.

A kolozsvári hóstát elsô, eddig ismert okleveles említése 1571-bôl való: "Az hostatokbannis vigiaztasson eo

k[egyelmek]. Eyelis nappalis"; "Ha az vrak keozzwl valamely Seregel Jeowend eo k. biro vram [...] kwlgien eleyben az Thanachbely vraim keozzwl vagi Lowas legent, Megh Izenwen az vrnak hogy ha Beh akar Ieony 25 lowal Beh Bochatassa eo k. es Thyztesseges zallasal ayandekal latogassa megh, Az Teob Nepe penigh zallion az hostathban" [ha az urak közül valamely sereggel jövend, ôkegyelme bíró uram (...) tisztességes szállással, ajándékkal látogassa meg, az több népe pedig szálljon az hóstátban] [EMSzT V. 292.].

További adatok: 1574: "Catalin azzony Molnos Mihalne Azt vallia hogy ez ely Mwlt [elmúlt] Aratasnak vtanna hamar volt hogi Mazas [Mázsás] peterne Eohozzaya Ment volt ky az hostatba hwl [hul] lakik" [EMSzT V. 292.]; 1578: "Myert hogy penig Az also hora [óra] Az Keozep kapw felet gondwiseles nelkwl zwkelkedyk [szükelkedik], es ninchy ky hozza latny Azert megis allot mostan, Az Hostatbelyeknek es varasbelieknekis nagy fogyatkozassokra keryk eo kegmet Byro vramat [...] hogy erreis vyssellyenek gondot" [EMSzT V. 293.]; 1579: "Hostati kuttos Halaz Amborws holt dija 40 forint" [KvLtFasc I/50.]; 1585: "mostan Az hostatokban sok Idegen Nepek vadnak es Takarodasnak es zwretnek ideyen penigh felelmes hogy feokeppen twz es Lopas miath veszedelem es kar ne legien" [EMSzT V. 292.]; 1586: "latwa[n] hogy az Niolcz Temeteo es Syr Aso emberek Nem gyeoznek az hostatokbely halotakrais vigyaznj Annak okaert Biro vram eo kgme, Magyar vczanak Keozep vczanak farkas vczanakis Negy embert kerestessen" [EMSzT V. 293.]; 1593: "It ez varosra kwwl az hostadbannis vagion egi Mezaros, akki az oru [orv] marhat tudua vezi megh" [EMSzT V. 292.]; 1595: "Biro vramat kerik eo kegmek hogi eo kegme nem chak az kapukra, hanem kwwl [kûûl, kívül] az hostatokrais vigiaztasson rea [...] hogi senki se sert se bort ez varosra be ne hozhasson, ereos bwntetes alat: mert feokeppen az hostatbeliek zoktak alatomba, titkon mind bort, s mind az sert be hozni" [EMSzT V. 293–294.]; 1605: "Az hoostatbely Égett házak feleol [...] Vegeztek eó kegek varosul hogy az hostatok esmet megh eppwlhessenek walamelly eorekesnek ház helie vagion kit eorekeswl bir, megh eppytse, hogy penigh elegsegesb lehessen három eztendeigh minden adozastol zabados legien" [KvKözgyJk I/1.505–6.]; "Vegezték aztis hogy Biro vram, Az wénség keozzeol az kiket akar hywasson, kikkel egyetemben lassak megh az keo faltol ualo distantiat, az teob hostatokhoz képest mint kellessek rendelny" [KvKözgyJk I/1.506.; EMSzT V. 292.]; 1606: "az kwlseo hostatnak puztulasa..." [KvLtTanJk I/6 (II/1).6., 8., 20.]; "Az hostatok elégetése is penig segítségetekre lött inkább Székely Mózes ellen való megtartásra" [Kveml 105.]; 1608: "holott csak egy dióval is várastok falát nem illették, noha hostátotokat megégették" [Kveml 121.]; 1611: "hanem az Hostatot, majorokat elégették" [Kveml 143.]; 1620: "az hosdatban leweô Capitanságok alat valo emberek [...] valakit megh kaphatnak az koborlason, es az kertek majorok fel teôresen, Zarok le vonasan megh fogjak, el ne bocziassak Sacczioltatas alat" [EMSzT V. 292.]; 1626: "Vagion eggi Eotsem ki Hideluen lakik [...] en ezt az hazat ollikor tsinaltam itt, hogi itt egi karo farkis nem uolt, mert az egesz Hostat el egett uala az haborusagkor" [RDL I/16.]; 1630: "2 Octobris. Szálla az tábor szintén az Hostat végébe, az hun az vargák malma vagyon" [Kveml 159.]; 1634: "azon kivül az kiket az hostadból oda hordtak [a pestisben elhunytakat]" [KKv I. 155.]; 1642: "Bornemisza Pál levele a kolozsvári tanácshoz az iránt, hogy a hostátiak ez excessusokra..." [KvLtFasc II. 126., 127.]; 1650: "Rakoczj Sigmond Eô Naga [nagysága] konyhaia[n], Es Istalok körül munkalkodo Hostatj Emberek[n]ek [...] Hust Lib. 10" [EMSzT V. 294.]; "Constal az az protocolumbol hogÿ Seres Janos vram [...] azt mondotta Teob szavai keozeott hogy olÿ ember ez, hogÿ nem hogi az varosban, de megh az Hostatban sem melto lakni" [KvLtTörJk 1647–1651. 462.]; 1658: "adtanak az chám [tatár kán] embereinek az Hostat ôrizéséért hatvan tallérokat" [Kveml 177.]; 1671: "ez városnak kivül Monostor uczá nevü hostattyaban" [Élô 19.]; 1679: "az

D[omi]nus I [...] jövén az hostantbol részeghen [...] nagi fel szoval kezdett rettenetes rut szitkokkal szidalmazni" [EMSzT V. 293.]; 1683: "az tatár chán az vár mellett az búza között táborát megszállítá, mingyárast szörnyû nagy jégesô lôn, sôt még tüzes menkô is esett, mely miatt az Hostátban ház is elégett." [Kveml 217.]; 1690: "10 Decembris. Az tatár tábor bejött az országba, nevezet szerént pedig ez mü helyünkbe, az mely napon hostátinkat rútul felégette..." [Kveml 220.]; 1695: "Colosvarat Hidelve nevü Hostátban" [Kvtel 57.]; 1704: "ma hallottuk, hogy a kolozsvári hostáncot Toroczkai István uraimék egy darabig felverték" (a kurucok feldúlták) [EMSzT V. 293.]; 1697: "Kolosuar varossa külsö magyar utcza nevü Hostattjába[n]" [Élô 19–20.]; 1705: "Mint hogy I[ste]n kegjelmességébôl mind a’ városbéli mind a’ Hostátbeli Atyafiak buzgo kegyes adakozásokbol annyira fel éppült romlásábol a’ Kulso Templom, hogy az Isten zolgálat benne el kezdôdhetett" [EMSzT V. 293.]; 1727: "Kolozsvári hostáti gyalog szeresek panasza" [KvLtFasc II. 677., 680., 762.]; 1734: "Kolozsvári hóstáti lakosoknak a Guberniumhoz tett panasza" [KvLtFasc II. 762.]; 1736: "kit Monostoron az falun, kit az Monostorhoz közelebb, hóstátban szálláson tartottak" [Ap 151.]; 1738: "Kolosvár várossa Hostáttyában külsô Közép utza" [Kvtel 74.]; 1744: "ezen Kolosvári Hóstátb[an] az Kët Viz kozott [...] Ajtai Szabó Mihálj Vraimek ö kglmek Major, vagy Veteménjes Kertjek" [EMSzT V. 293.]; 1746: "Tudjae [...] hogj [...] a Kis Istvan fiai […] Kolosvarnak mellyik Hostatyab[n] laknak" [EMSzT V. 293.]; 1754: "Kolosvár várossa Külsô Közép Uczai Hostáttyában" [Kvtel 74.]; 1762: "Kolosvár Várossa Hostáttyában Külsô Közép Uttza Meridionalis Során" [Kvtel 74.]; 1768: "végeztetett a’ Férfi Gyermekekröl-is [...] Hogy azokat is szüléik tanittassák, és kivált a’ Hostátiak, a’ külsö [’a városfalon kívüli’] Cántorokhoz jártassák" [EMSzT V. 294.]; 1770: "Hostáti lakosok bor árultatás iránt való kérésekre Guberniumi utasitás" [KvLtFasc 1484., 1524., 1533., 2984.]; 1771: "Obudai olá pap elfogatásáért a hostáti kolozsvári lakosoknak törvényes k[irályi]. Táblán tett evocaltatások dolgába" [KvLtFasc II. 1533.]; 1774: "Kolozsvár Várossában benn a Várban és kün a’ Hostattyában" [Kvtel 119.]; 1799 körül: "az földek [...] az hostátak végein feküsznek" [EMSzT V. 293.]; 1804: "Kolosvári Hostáti Lakos Erganyi János [...] Kolosvár Várossa Hostattyában Hidelvén a Nagy Uttzában" [EMSzT V. 294.]; 1807: "Kolosvár Varossa [...] a Monostori Malmokrol lefollyo víznek a maga határán nevezetesen a Hostáttságnak minden esztendöbéli alkalmatlanságaival, sött gyakron nagy kárával levo árkot nevezetesen télnek, és jég tojulásnak, mint mostanis vagyon, idején, a két viz közi Fertállynak veszedelmivel conservállya eleitöl fogva" [EMSzT V. 294.]; 1810: "el mentûnk [...] ezen Szabad Királlyi Kolosvár várassa Hostáttyában a Kûlsô Monostor uttzai Fertályban a Vár kô fala mellett vagyis Vár árkában épült uj Sorra" [EMSzT V. 293.]; 1817: "Kolosvár Várossának Kétvizközi nevet viselô Hostadtyában a Barom piatzon [...] fekvô kisded extensioju Telkit és Fundussát" [Kvtel 31.]; 1832: "mondá egy hóstáti ember hogy 2 hét alatt nem hágot de volt 500 ’s még 600 f váltóis egy pár jo ökör" [EMSzT V. 294.]; 1837: "Hóstáti lakosok és marhás gazdák" [Prot].

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

Második mandátumát taposó Egeres községi tanácsos, a környék egyik legismertebb és legsokoldalúbb vállalkozója, ráadásul — a kalotaszegi egykésátokkal is szembeszegülve —, négy gyermek édesapja Both György. Gyors észjárása nem csak szavaival mérhetô le, hanem tetteivel is: mozgékony és eredményes múltja, jelene és — talán ami a legfontosabb — jövôépítô tervei vannak. Agilis, mindig tevékeny ember, akit nehéz elképzelni, amint szabadidejét ráérôs tévézgetéssel tölti. Ha egyáltalán van számára szabadidô. Az otthonában készült alábbi beszélgetésbôl kiderül, hogy mindig hisz annak sikerében, amihez nekifog.

Sok ilyenszerû "mozdonyszerepet" betöltô ember hiányzik Erdély-szerte a gyakorta repedéseket, széthúzást, önzést mutató magyar közösségekbôl.

Külföldi tôke a portán belül
— Idézzük fel a múltat, hogy aztán könnyebben eligazodhassunk a jelenben. Mikor, és hol kezdôdött önálló vállalkozói pályafutása?

— 1990-ben Mákófalván beindult a privatizálás, és a kulturális élet is megmozdult. Én akkor a volt kollektív gazdasági tulajdonjegyemmel megvásároltam a pékséget, amivel körülbelül három éven keresztül vállalkoztam. Utána eladtam, mert az a nehézség merült fel, hogy magáncégként már nem juthattam elegendô mennyiségû liszthez, hiába csináltam jó minôségû kenyeret. Tehát a piacon már nem lehettem "jó futó". 1993–95-ben vegyeskereskedésû üzletet igazgattam itt, Mákófalván, és Magyarkapuson. Akkoriban a "Caritas-i idôkben" az embereknek még volt pénzük vásárolni. Amint az alábbhagyott, 1996-ban a Both Univers Kft. építôipari cégemmel kezdtem el dolgozni. Elindultam hat emberrel, és jelen pillanatban harminchatan vannak. Az ház alapjától a befedésig, minden munkát elvégzünk. Kolozsvártól Jósikafalváig mindenütt dolgozunk.

— Milyen eredmények születtek a köz érdekében?

— Közben, 1992-tôl, segítettem a falu fejlesztésében. Vállalatok számára sikerült bevezettetnünk öt telefonkészüléket. Jelenleg kétszáznegyvenöt benyújtott kérésre várják a választ a mákófalviak. Sajnos, a Romtelecom részérôl csak ígéret van, de nincs hálózat. Négy céget esetleg még be tudnak kötni, de a lakosság várjon — mondják az illetékesek. Pedig akadna egy üres szoba, amit telefonközponttá lehetne berendezni. Mindenkinek érdeke, hogy beszélhessen a világgal, és a Romtelecomnak is, hogy szélesítse a klientúráját... De azért ne felejtsük el, hogy sikerült egy nyilvános telefonkészüléket is felszereltetni a falu központjában.

— Ami itt, a családi ház udvarán álló épületben mûhelyként mûködik, azt hová kell sorolni?

— Az Ace Kft. román–spanyol vegyescég villamossági kábeleket gyártó részlegérôl van szó. 1998-tól, két éven keresztül, egy kolozsvári vállalat, a VSA Kft. táskagyártó részlege mûködött nálam. Utána pedig egy angol–román cég, a Versapac, majdnem három évig gyártotta itt a táskáit. Aztán megvásárolt egy épületet, és oda költözött. Tehát én csak összeszedtem a munkateremtô lehetôségeket, és bérbe adtam a helyet. Az angol–román cég jelen pillanatban is Mákófalván mûködteti részlegét, ahol körülbelül hetvenen vannak helybeliek.

— Hogyan sikerült idecsalni a jelenlegi "lakótársat"?

–Az Ace úgy kötött ki nálam, hogy a részleg vezetôje, Frinkuj Árpád szólt nekem, hogy keres egy megfelelô helyet. Ezelôtt másfél hónapja. A cég megvette ezeket a szobákat, és most itt dolgozik két váltásban ötven mákófalvi. Villamossági alkatrészeket gyártanak az autóipar, az Opel, Aud, Volkswagen számára.

Bepillantok az öt egymásba nyíló, jól kivilágított szobába. Telis-tele vannak mûködésben lévô gépekkel, feldolgozásra váró nyersanyaggal, buzgolkodó munkással. Érdekes, hogy itt szinte kizárólag csak nôk dolgoznak. Akiknek nem kell minden nap ki tudja, mekkora távolságú ingázásban ôrölniük egészségüket, idejüket, pénzüket. A nagyvárosban gyakran két-három óra is eltelik a munkába menéssel és munkából jövéssel, itt pedig percek alatt megoldódik ez a kérdés.

Nincs megállás
— Lesz-e folytatása a vállalkozások listájának?

— Igen, megvásároltam a volt kollektív gazdaság ötszáz négyzetméteres épületét, ahol jövôtôl agroturizmust szeretnék kifejleszteni. Azt tervezem, hogy buszokkal külföldi vendégeket hozzak be, elszállásoljam, megvendégeljem ôket, és bejárjam velük a környéket. Mert Mákófalva a gyöngyös Kalotaszeg egyik gyönyörû ága, ahol van mit látni: népi öltözéket, fafaragást, a vidéket... Különösen a falunap táján.

— Mákófalván milyen méretû a munkanélküliség?

— Nem túlzok, ha azt mondom, hogy alig két százaléka az aktív lakosságnak nem dolgozik. Tehát, aki akar, az kap magának munkát. Éppen azért, mert ide sikerült hozni ezeket a munkáltatókat. Más dolog, és nagyon szomorú, hogy a falu elöregedett, mert kevés a gyermek. Családonként egy-kettô, vagy egy sem.

— A Both családban azonban más a kép.

— Igen, itt más a helyzet: egy fiam és három lányom van. A nagyobbik lányom Amerikában kinoterápiát tanul az egyetemen, a második most másodéves itthon az orvosi egyetemen, a legkisebbik pedig kilencedikes az unitárius kollégiumban. A fiam az építkezésben dolgozik.

— Az úgynevezett rendszerváltás eddigi tizennégy esztendejében mi volt a legnehezebb elem ebben a faluépítô munkában, ami komoly akadályként jelentkezett? Az emberek magatartása, a hatóságok akadékoskodása, netán a törvények hiányossága?

— Egyik sem. Tulajdonképpen arról van szó, hogy olyan komoly emberekre van szükséged, akikkel képes vagy minôségi munkát végezni ahhoz, hogy a piacon megálld a helyedet. Mert akkor a következô alkalommal is visszahívnak valami más megrendeléssel.

— Ezekhez a vállalkozásokhoz egy kis bátorságra is szükség volt?

— Hogyne! Fel kellett mérni a piacot, és fegyelmet kellett tartanom az embereim között. Persze, a legnehezebb az emberekkel dolgozni. Például, le kellett tiltanom az ivászatot munkaidô alatt. Mert ôk húsz-harminc méter magasságban dolgoznak, és ha valamelyikük leesik, nekem is meggyûlik a bajom. Hál’ istennek, amióta 1996-tól belefogtam az építôszakmába, baleset nem fordult elô nálunk. Még betegszabadsága sem volt senkinek.

— Rossz- és jó idôszakok váltották egymást az elmúlt másfél évtizedben. Pontosabban, mikor?

— A rossz periódus 1993–95 között volt, amikor megemelkedtek az árak. Ellenben utána már kicsit javult a helyzet.

A szervezés fontossága
— A szegényes környezetben mitôl függ egy vállalkozás eredményessége. Netán a külföldi ismerettségektôl?

— Mint helybeli építkezési cégtulajdonos, kijelenthetem, hogy nem sokat számít a nyugati kapcsolat. Mert itthon kell megoldani a kérdéseket. Én, például, már a kezdetekkor a következôképpen oldottam meg a munkásaim utaztatását a munkába. Megvettem a mikrobuszt, és azt mondtam nekik: reggel pontosan fél hétkor indulunk. Akkor én voltam a sofôr és mindenes a cégben, a munkahelyen hétkor mindenki beöltözve várta a feladat kiosztását. Este hatelôtt tíz perccel a segédmunkások, mert hát ugye, ez így öröklôdött a régi idôkbôl ránk, megmosták és becsomagolták az összes szerszámot, és hatkor indultunk haza. Mindig arra törekedtem, hogy ez a szervezés így jól mûködjön. Mert az embereim közül az egyik biciklivel, a másik gyalog, a harmadik ki tudja mivel jön munkába, akkor abból munka sosem lesz. Most van négy mikrobusz, és mindegyik így hozza-viszi az embereket. Mindegyik munkás tudja, hova, melyik csapatba tartozik. Most Kolozsváron a Cseresznye utcában fejezünk be egy villát, Kisbácsban az óvoda és iskola belsô munkáin dolgozunk. A harmadik csapat Egeres-Gyártelepen a bányavállalatnak dolgozik, a negyedik pedig Kôrösfôn iskolát és óvodát javít. Tehát minden szervezetten dolgozik. A munkaidô alatt az autó végig ott várakozik, mert, ha valakivel, Isten ôrizz, történik valami, legyen kéznél a gyors szállítóeszköz. A négy sofôr közül kettô szokott magával vinni munkaruhát, beöltözik, és szakmát tanul, gyakorlatban: vakolást, glattolást, festést, malterkészítést...

— Hány mákófalvi jár dolgozni Magyarországra? Akár az építôiparban, akár más szakmában.

— Egy sem. A mi cégünkön kívül itt még van két kisebb csapat, négyen-ötön, akik a mi példánkon felbuzdulva szintén szerencsét próbáltak, igyekeznek helyt állni a piacon. Annak ellenére, hogy ôk konkurenciát jelentenek számunkra, velük a kapcsolatunk jó. Sôt, néha együttmûködünk, szakmai szempontból véleménycserét folytatunk egymással. Habár falunkban sem ismeretlen fogalom az irigység...

— Érezteti-e pozitív hatását a Both-féle káeftében meghonosodott munkaszellem itt a faluban?

— Igen. A Versapac részlegén fôleg helybeliek, meg daróciak és inaktelkiek dolgoznak, tehát a környékbeli magyar falvakból járnak ide, akik a cég buszával ingáznak. Ugyanúgy, ahogyan mi tesszük a saját munkacsapatainkkal.

"Erre születni kell"
— Kell-e, egyáltalán szabad-e hinni ebben a sokoldalú életvitelben?

— Feltétlenül. Sokan kérdik tôlem, miért csinálom ezt? Azért — mondom nekik —, mert szeretem. És mert négy gyermekem jövôjérôl kell gondoskodnom. Gondolom, tavasszal két lányom átveszi tôlem a faluturizmusra szánt két épület igazgatását. A legkisebbik lányom még ráér. A fiam pedig más típus, benne nincs meg a vállalkozó szellem.

— Apropó, vállalkozó szellem, erre születni kell, vagy menet közben is meg lehet tanulni?

— Szerintem erre születni kell. De, ettôl függetlenül, szeretned is kell azt, amit csinálsz.

— És, leszámítva a szakmai vonatkozásokat, milyen ismeretek szükségeltetnek hozzá?

— A törvények ismerete, a kapcsolatteremtés "mûvészet". Hát nekem ezek megvoltak már a kezdéskor. Mert én olyan valaki voltam, akit ha kidobtak az ajtón, bemászott az ablakon.

— Akkor is, ha az az ablak a szokásosnál magasabban volt?

— Igen. Szóval én nem voltam szégyenlôs fajta, mindig elértem, amit akartam. Például, most jelzés érkezett arra, hogy PHARE-program segítségét kapjuk meg valamikor ki tudja mikor a falu közepén átfólyó patakunk medrének rendezésére. De én nem hagyom magam, és erre egy Sapard-programot szeretnék kiharcolni. Azt beszélik, Szucságban hamarosan aszfaltozzák az utat, és kiöntik a sáncokat. Akkor nálunk miért nem lehet hasonlót elérni? Úgy, ahogy 2000-ben önerôbôl meg tudtuk csinálni a régi kántori ház lebontását, és 2002-ben megépítettük az új imatermet.

— Kikre lehet számítani ebben az örökös faluépítésben?

— Szerencsére sokan vannak, akik besegítenek. Én a helyhatósági választás elôtt nem ígértem semmit, mint mások, de vasból és betonból elkészítettem egy 25,30 millió lejes pallót. Lehet, hogy ez számított a választási eredményen. Az RMDSZ helyi szervezete, és mondjuk úgy, a falu nyolcvan százaléka velem tart, ha valamilyen közös dologba kezdek bele. És ez akkor is biztató, ha tudjuk, hogy nincsen rózsa tövis nélkül.

Valóban nincsen. De nem is hiányzik az a bizonyos tövistelenség. Mert, szintén a népi bölcsesség szerint, a virág a gazban is megterem.

Ördög I. Béla

Amint arról már hírt adtunk, szeptember 26-án a Kolozsvári Magyar Opera társulata bemutatta Erkel Ferenc Dózsa György címû operáját. Interjúalanyaink Dehel Gábor rendezô, Hary Béla karmester és Gedeon József, a gyulai Várszínház igazgatója.

— A szövevényes cselekmény, a rengeteg szereplô nem aprózta fel a mû konfliktusát, nem érintette hátrányosan a rendezést? — kérdeztük Dehel Gábor rendezôt.

— Verdi Trubadúrjához vagy Wagner operáihoz képest a Dózsa György cselekménye "egyszeregy". Ezt a szövevényt inkább pihenônek, szakszerûbben késleltetésnek nevezném. Egy-egy látványos kép beiktatása gyakran elôfordult más operákban is. Ami a szereplôk számát illeti,a darabnak eggyel több szereplôje van, mint a Bánk bánnak és pontosan annyi, mint a Brankovics Györgynek. Az erkeli példákat még sorolhatnám. Minden jelenet, a személy vagy a tömeg belsô konfliktusa elôreviszi a cselekményt. Nem aprózza fel, hanem színesebbé teszi az elôadást. Jókai drámájából a nagyszerû színmûíró, Szigligeti Ede készítette a librettót. Az esetleges buktatókat, melyekre világhírû operákban is van példa, megpróbáltuk elkerülni.

— A hatalom–szerelem párharcában az elôbbi javára billen a mérleg nyelve. A mai, politikától megcsömörlött állampolgár érdeklôdésének felkeltését ez megnehezíti. Tehát a mû veszíthet érdekességébôl. Mivel lehet ébren tartani a nézôk figyelmét?

— Ha a szerelem oldalára billen a mérleg, akkor a megcsömörlött állampolgár — nevezzük nézônek — nagyobb adag szerelmet kap, mint politikát. Remélem, a szerelemtôl nem csömörlött meg. Miért nehezítené meg az érdeklôdést? A kérdés szellemében ez még hasznos is lehet. Különben Erkel korában, pontosabban a kiegyezés utáni években, amikor a darabot bemutatták, nagyon nehezen lehetett volna egyértelmû forradalmi-politikai operát elôadni. A szakirodalom azért is minôsíti remekmûnek Erkel operáját, mert zenéjével sikerült érzékeltetni azt, amit lehetetlen volt cselekményben, szövegben kifejezni. Ami a politikát illeti, nem érzem, hogy bármelyik szereplô valamelyik mai politikai figura unalmas hasonmása lenne, viszont az, hogy a nézô társítja a jelen lévô helyzeteket, jellemeket, csak azt jelenti, hogy a politika természete, szereplôi nagyon hasonlítanak az egy évszázaddal elôttihez. Manapság kifinomultabban történnek a szörnyûségek. Ez, persze, nem megnyugtató.

— A negatív pólus több szereplô által jelenítôdik meg. Nincs egy ördögi, machiavellikus figura, akinek kezében-agyában összpontosulna a harc. Ez nem okoz rendezésbeli gondot?

— Igaz, hogy ennek az operának nincs Jágója, sem Mefisztója, de a machiavellikus helyzet ott lappang a mûben. Nem egy személy testesíti meg az ördögi agyat, hanem egy érdekcsoport. Az érdekek ellentétére gondolok — és céljaik eléréséért egyik tábor sem válogat az eszközökben. Zápolya figurája különben eléggé ördögi, persze, nem kifinomult, simulékony, reneszánsz diplomata.

— Az opera szereplôi a romantikus tipológiához igazodnak: vagy jók, vagy rosszak. Milyen lehetôség nyílik a jellemábrázolásra oly módon, hogy a ma embere számára is üzenetet hordozzon?

— Nem hiszem, hogy ebben a romantikus mûbôl készült mai elôadásban Dózsa csak jó, ellenfelei csak rosszak. Azt sem hiszem, hogy a romantika csak jó–csak rossz vitatható jellemábrázolása nem lenne sokkal bonyolultabb. Talán éppen ezért hat a mai napig is a romantika. Gondoljunk csak Jókai és Hugo mûveire, és az azok nyomán készült filmekre.

— A mû eredetileg öt felvonásból áll. Milyen elv alapján zsugorodott két felvonásnyira?

— Nem zsugorodott, hanem összevontuk a felvonásokat, csupán egy jelenetet iktattunk ki. Ez az összevonás rendkívüli erôfeszítéseket követelt a kórustól az átöltözések miatt. Minden Erkel-rendezésemre jellemzô a felvonások összevonása. Az öt felvonás, a négy szünet elaprózta volna az elôadást, és kizökkentette volna a nézôt az elôadás hangulatából. Erkel korában — és sok helyen ma is — egy elôadás, vagy éppen a bemutató, fontos találkahelye volt a társadalom elitjének. Kapcsolatok, ismeretségek, még üzletek is születtek. Hasznos volt ott lenni. A szüneteket igényelte a közönség. Sokan csak a szünetekért jártak az operába. Hozzánk elsôsorban azok jönnek, akiket valóban az elôadás érdekel és nem a szünet.

— Miben látja az immár befejezôdött sorozat értelmét?

— A tizenkét éves munka szellemi haszna vitathatatlan. Erkelt jobban a figyelem központjába juttattuk, mint bármikor az utóbbi ötven évben — és ezzel együtt intézményünket is. A sorozatról több mint hetven anyag jelent meg: közel huszonöt elôadást tartottunk Magyarországon. Három Erkel-mûrôl CD-felvétel készült. A sorozat a magyar operajátszás történelmében egyedülálló teljesítményre adott lehetôséget mind az intézménynek, mind a résztvevôknek személy szerint. Egyéni kitüntetések sorozatát hozta a helyi önkormányzat részérôl és végül a Dózsa György bemutatóján intézményünk és Hary Béla karmester kormánykitüntetést kapott. Az elismeréshez gratulálni és örülni lehet, de nem titkolhatom el azt, hogy úgy érzem: a társulat és személy szerint mindenki többet érdemelt volna. Ezek a kitüntetések amúgy sem anyagi jellegûek, hanem erkölcsi jelentôségük van. Attól függetlenül, hogy az elôadást követô méltatásban az én nevem el sem hangzott, úgy éreztem, kissé másodrangú állampolgárként kezelt bennünket a minisztérium. Kíváncsi lennék arra, hogy ha egy magyarországi intézmény, és ezen belül egy alkotócsoport vállalta volna fel Erkel összes mûveinek bemutatását, kísérletet téve azok korszerûsítésére, a minisztérium milyen elismerésben részesítette volna az intézményt, az egyéneket? Ez nyilván szónoki kérdés, mert ilyen horderejû esemény az utóbbi százötven évben csak most történt meg.

*

Hary Béla karmester így vélekedett az opera zenéjérôl:

— A Dózsa György a Kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház kezdeményezésének a koronája. Olyan kultúrmisszióról van szó, amelyben a társulatunk mindvégig becsülettel helytállt: sikerült bemutatni a teljes erkeli életmûvet. Az Erkel-mûvek tisztelôjeként annak a véleményemnek adok hangot, hogy minden Erkel-opera komoly zenei értéket hordoz. Kár, hogy ezeket az operákat méltatlanul kevésszer tûzték mûsorra. A sorozat utolsó darabját érdekes alkotásnak tartom. Sokat vitatott mû: a múlt rendszer, amely a magyar kultúrát sem kímélte, egyáltalán "nem bánt kesztyûs kézzel" vele. Az újabb operakalauzokban is alig szerepel. A zene mellett mind a cselekményt, mind a szövegkönyvet sokrétûnek, sokoldalúnak tartom. Késô romantikus alkotás, amelynek zenei stílusjegyeivel Erkel tisztában volt. Sok, akkori szemmel nézve újszerû megoldással élt. Kiváló hangszerelése van az operának, a drámai cselekmény érdekesen bontakozik ki — s mindez a romantika, pontosabban a késô romantika stílusában, ami nem lenézendô. Büszkék kell legyünk erre az operára, mert bárhol megállja a helyét.

— Mit tud mondani a zenekar összetételérôl?

— A megszokott romantikus nagyzenekarra íródott — de emellett orgona és cimbalom is szerepel a hangszerek között. A cimbalmot több operájában használja Erkel — valamikor úgy tudtuk, hogy csak a Bánk Bán címû operában Melinda áriájánál, de megtalálható a Saroltában és ebben a mûben is.

— Miben mutatkozik meg a wagneri hatás?

— Nem alapvetô jellege a mû stílusának és szerkesztésének a leit-motív szerkesztés. Megjelennek és megszólalnak bizonyos vezérmotívumok, de nem a wagneri értelemben. Tulajdonképpen, ha mi ez esetben Wagnert említünk, akkor elmondható, hogy a XIX. század romantikus operaszerzôi közül többnél kimutathatjuk a wagneri hatást, még Verdinél is. Ez a zene és a zeneszerzési technikák természetes fejlôdése, amelyet Wagner bontakoztatott ki, de tulajdonképpen a romantikus zenének megszólalási formájára, harmóniavilágára, formaszerkesztésére egyaránt vonatkozik. Léteznek ugyan áriák — Dózsa, a jósnô, a költô áriája —, de olyan szervesen illeszkednek a zenei cselekménybe, hogy nem lehet ezeket kiragadni.

*

Gedeon József a bemutató elôadást kezdete elôtt meleg szavakkal méltatta a Kolozsvári Magyar Opera egyedülálló teljesítményét. 1988-ban Gedeon kezdeményezte Gyulán az Erkel Társaság megalapítását, amely mára országos társasággá nôtte ki magát. A Társaság Erkel Ferenc életmûvének a megismertetését tûzte ki célul, s fôleg azt, hogy az elfeledett Erkel-mûveket újra bemutassák, közkinccsé tegyék. Nagyon sokan Erkelt csak a Bánk bán és a Hunyadi László címû operák és a Himnusz zeneszerzôjeként ismerik. Megalakulásakor az Erkel Társasága civil szervezôdésekhez hasonlóan újdonságként hatott Magyarországon. Gedeon eredeti foglalkozása szerint tanár, majd a Gyulai Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztályának vezetôje volt 1991–1995 között. 1995-ben pályázta meg a Gyulai Várszínház igazgatói tisztjét, amit el is nyert. Kilenc év igazgatás után újabb öt évre kapott megbízatást az igazgatói teendôk ellátására. Azóta elvégezte az Iparmûvészeti Egyetem Kulturális Mûvészeti Menedzser Szakát, és ezenkívül menedzseléssel kapcsolatos tanulmányokat folytatott: menedzser- igazgatónak tartja magát.

— Hogyan mutatná be az Ön által vezetett színházat?

— A Gyulai Várszínház évente 6 hetet játszik a várszínház épületében, amelynek felújítása megtörtént. A zenés produkciókat a Tószínpadon mutatják be, de a városon belül is vannak helyszínek, ahol fellépnek a különbözô együttesek. Évente 6 héten keresztül 40 elôadást játszanak, amelyek mûfajilag változatosak. A 6 hét keretében minden évben van egy opera és egy klasszikus balettelôadás. A Gyulai Várszínház elsôsorban prózai színjátszásra összpontosít, évente 2–3 prózai bemutatót tartanak. A fesztivál Magyarország nyári vezetô színházává teszi a Gyulai Várszínházat. A prózai színházi elôadások mellett az opera- és a zenés produkciók is fontos szerepet játszanak a Gyulai Fesztivál keretében. 1991 óta alakult ki a kapcsolat a Kolozsvári Magyar Operával. Az Erkel-operasorozat egyedülálló a magyar és a világszínház-történetben is, hisz nincs még egy olyan operaház, amely a nyolc Erkel-operát repertoáron tartaná. A megvalósításhoz 13 év volt szükséges.A Kolozsvári Magyar Opera nem csak az Erkel-operákkal van jelen, hanem balett- vagy más operaelôadással is. Az intézmény nagyon fontos szerepet tölt be a Gyulai Várszínház elmúlt évtizedében. Van egy kamaraterem is, amely októbertôl áprilisig mûködik befogadó színházként heti egy elôadással.

— Elôször járt Kolozsváron? Milyen érzés itt lenni, részt venni a bemutatón?

— Nem elôször járok Kolozsváron és az operában sem. Az itteni színházzal is van kapcsolatunk. Pár évvel ezelôtt a kolozsvári színészek a Bánk bánt adták elô. Mindig szerettem Erdélybe, Kolozsvárra jönni. A várost szellemi központnak tartom, az is volt, és az is fog maradni.

— Romániai viszonylatban nem tudunk felmutatni egy olyan rendezvénysorozatot, mint az Önöké. Hogy sikerült megvalósítani és fenntartani négy évtizede ezt a rangos mûvészi eseménysorozatot?

Magyarországon 1932-ben kezdôdött el a szabadtéri színjátszás Szegeden, majd Budapesten a budai Margitszigeti Parkszínpadon. A háború után, a hatvanas években újult meg ez a mozgalom, a Békés megyei Jókai színház akkori fôrendezôje és igazgatója kezdeményezésére, azt az európai példát véve alapul, hogy nyáron, várakban színházi fesztivált rendezzenek. Ezt az akkori városvezetôk felkarolták, s azóta mûködik. A gyulai sikeren felbuzdulva más magyarországi színházak is követték példánkat — így Esztergomban, Kisvárdán, Egerben stb.

— Hogyan tudják a fesztivál anyagi feltételeit biztosítani?

— A helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a megyei hatóságok is támogatnak. A jegybevételünk a kiadások 15%-át fizeti. Ez jónak mondható, Magyarországon ez a szám 10% körül van. Különbözô pályázatokon való sikeres részvételünk is hozzájárul az anyagi feltételek megteremtéséhez. Idei négy bemutatónk nagy költséggel járt. A magyar és a határon túli vezetô színházak és vezetô mûvészek mellett az a cél vezérelt, hogy minél több világsztárt tudjunk ide meghívni.

— A helyi magánvállalkozók mennyire segítik a fesztivált?

— Egyre kevésbé jellemzô, hogy a nagy cégek szponzorálnák a fesztivált, igazából a sporteseményekre és tömegrendezvényekre adnak pénzt. De a Gyulai Húskombinát, a helyi OTP kisebb összeggel támogat. Sajnos, a Békés megyei gazdaság nem áll olyan jól, hogy hathatós összeggel tudna támogatni.

— Az opera roppant költséges mûfaj, mégis minden esetben sikerült elôteremteni az Erkel-sorozathoz szükséges anyagi feltételeket. Illesse hát dicséret ezért a gyulai fesztivál rendezôit. A Kolozsvári Magyar Opera anyagi lehetôségeit ez meghaladta volna.

— Csak tisztelet és köszönet annak a szellemi áldozatvállalásnak, amelyet a társulat fölvállalt a nyolc Erkel-opera bemutásával. Ez nem valósulhatott meg a társulat igyekezete, kitartása és odaadó munkája nélkül. A Kolozsvári Magyar Operának sokáig teljesítenie kell azt a küldetését az erdélyi magyarság körében, amelyért elrendeltetett.

— Az Erkel-sorozat befejezôdött. Hogyan tovább?

— Szeretnénk folytatni a két intézmény között kialakult kapcsolatot. Már régen látták a sorozat elsô darabjait, a Bánk bánt, a Hunyadit, érdemes lesz újra felújítani és újrajátszani, de más zeneszerzôk mûveit is elô lehet adni. Kisebb koncerteken is szívesen látjuk az operaház mûvészeit.

— Mi lesz a fotókiállítás sorsa?

— A fotókiállítás Gyulán nyílt meg az idei bemutatót követô tudományos konferencia keretében. Ott több mint ezren tekintették meg. Hozzávetôlegesen egy hónapig lesz itt a fényképanyag, amely mindkét intézmény számára dokumentációs fontosságú. Idôszakonként ki fogjuk állítani továbbra is.

— Mit tud mondani az Erkel Társaságról?

— Most már több mint 200 tagja van, Erkel-leszármazott, Erkel Tibor az alelnöke, aki utóbbi most töltötte be 70. életévét. Az elnökségi tagok, köztük én is, gyulaiak. Két-három havonta összeülünk, tudományos elôadást tartunk, az Erkel-mûvek kiadásával, lemezfelvételével foglalkozunk, sírokat koszorúzunk, ápoljuk a hagyományt, elutazunk azokba a városokba, ahol Erkel élt és dolgozott. A gyulai szellemi életben és országos szinten is fontos szerepet tölt be a Társaság.Az Erkel-kultusz ápolásának motorjai vagyunk.

Hintós Diana

Húsz évvel ezelôtt, 1984. szeptember 28-án halt meg Budapesten Cs. Szabó László író, esszéista, kritikus.

1905. november 11-én Budapesten született, de Kolozsvárt nôtt fel. Családja erdélyi volt, félig székely, félig szász, erre utal elôneve: Csíkcsekefalvi. 1918-ban került Budapestre, részt vett Ady Endre temetésén. A közgazdasági egyetemen, majd a párizsi Sorbonne-on tanult 1925–26-ban. Gazdaságtörténészi diplomáját 1931-ben kapta. A Kereskedelmi és Iparkamarában dolgozott, elsô írásai 1927-ben jelentek meg, a Nyugat munkatársa lett. 1935-tôl 1944-ig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetôje volt, ahová Kozma Miklós elnök, Horthy bizalmasa hívta meg, Ortutay Gyulával egyidejûleg, aki a helyettese lett. A rádióban számos baloldali és zsidó írót is megszólaltattak, amíg lehetett. A német megszállás után mindketten lemondtak, Cs. Szabó Balatonfüreden, majd Budán bujkált.

1945 után Ortutay a rádió elnökeként visszahívta ôt, de Cs. Szabó nem vállalta, a Képzômûvészeti Fôiskolán tanított magyar irodalmat és mûvelôdéstörténetet. 1948-ban féléves itáliai ösztöndíjat kapott, de hat hét múlva Bóka László államtitkár táviratilag hazarendelte. Már folytak a koncepciós perek, és "Csé" kint maradt.

1951-ig Rómában és Firenzében, majd haláláig Angliában élt, 1972-ig a BBC magyar osztályának belsô munkatársa volt. Nyugalomba vonulása után külsôsként a BBC-nek s a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. Az emigráns magyar irodalmat szervezte, írt az Irodalmi Újságba, az Új Látóhatárba, a Katolikus Szemlébe. 1958-ban lett angol állampolgár.

1979-ben jelent meg a Nagyvilágban Dickens-naplója, ezzel kezdôdött újabb hazai jelenléte. 1980 után évente hazalátogatott, mûvei itthon is megjelentek: Alkalom, 1982; Ôrzôk, 1985 (esszék); Közel s távol, 1983 (novellák). 32 év után ismét elôadott a Képzômûvészeti Fôiskolán, elsô elôadását így kezdte: "Mondtam a múlt órán..." 1984. szeptember 28-án halt meg Budapesten.

Kezdetben esszéket, elbeszéléseket, irodalmi cikkeket közölt a Nyugatban, a Tollban, a Válaszban, késôbb a Magyar Csillagban. 1935–1947 között 14 könyvet írt, 1935-ös elsô kötete Rooseveltrôl az életrajz mellett a New Deal gazdaságpolitikáját is ismertette. Következô könyvei már igazi szépirodalmi alkotások voltak, 1934-tôl Radnóti Miklóssal és József Attilával, majd Faludy Györggyel versfordítás-gyûjteményt terveztek a szabadságról és emberi méltóságról. A könyv Európai költôk antológiája címmel jelent meg Cserépfalvinál.

Az 1939-es Magyar nézô az európai válsággal foglalkozik, Három költô címû 1942-es kötete Byronról, Shelleyrôl és Keatsrôl szól, Radnóti és Vas István fordításaival. A háború után esszéket írt elvesztett barátairól, Szerb Antalról, Hevesi Andrásról, Halász Gáborról, Örley Istvánról és Radnótiról. Utolsó hazai kötete a Márvány és babér (1947) az Itáliáról szóló versekbôl válogatott.

Elsô emigrációs könyve, a Magyar versek Aranytól napjainkig (1953) Pilinszkyig követi líránk történetét, azzal a céllal, hogy a külföldön szétszórt magyarok kezébe verset adjon. Az elsô rész — a Halotti beszédtôl Aranyig — nem készült el, mivel késôbb már hozzá lehetett jutni magyar könyvekhez Nyugat-Európában. Külföldön összesen 15 magyar nyelvû könyve jelent meg, különbözô országokban.

Külföldön nem az emigráció, de az egész magyar kulturális közösség írója akart lenni. Esszéiben a magyar és a világirodalommal, képzômûvészettel, mûvelôdéstörténettel és színházzal egyaránt foglalkozott. "Alkalom szüli az esszét" — írta, ezen alkalmakat fôleg a londoni színházi és képzômûvészeti élet eseményei adták. Érdeklôdése fô területei a reneszánsz, az angol klasszikus festészet és Shakespeare voltak. A angol drámaíróról írt átfogóbb tanulmányai mellett 16 darabjáról készített részletes elemzést. Római muzsika címû posztumusz kötete az örök városról írt, vegyes mûfajú írásait gyûjti egybe.

Búcsú a vándorévektôl és Levelek a számûzetésbôl címû írásai alapján Szenci Molnár és Misztótfalusi Kis, Apáczai és Bethlen Miklós, Szepsi Csombor és Pápai Páriz utódának érezte magát: "Peregrinus öregdiáknak születtél, az maradsz holtig." Morális felelôsség és nemzeti kötelességtudat egyesült írásaiban. A magyar múlt függetlenségi és szabadelvû hagyományait ápolta, az európai gondolkodás racionális örökségét ôrizte. Célja a magyar szellemi élet beoltása volt európai mûveltséggel, a klasszikus kultúra humanizmusával, s a magyar eredményeket a világ közkincsévé tenni. Az itthoni szellemi folyamatokat Londonban sem tévesztette szem elôl, de kritikai és etikai érzéke hibátlan volt, nem alkudott meg semmiben és senkitôl nem kért maga számára semmit.

Elsô könyvtára a háború alatt, a második emigrációjakor veszett oda. Ekkor elhatározta, soha nem lesz 300-nál több könyve — ennek ellenére 15 ezres könyvtárat gyûjtött össze újból, melyet a sárospataki református kollégiumra hagyott.

A magyar nyelvet, melynek páratlan mestere volt, élete legnagyobb, halálos szerelmének nevezte. 1936-ban Baumgartner-díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

Fábri Ferenc

Nem véletlenül a Gy. Szabó Béláról elnevezett galériában tekinthetô meg Gally A. Katalin festészeti tárlata, október 8-ig.

E galéria névadója egyik kiváló mûvelôje volt — egyebek között — a pasztellnek, és egyik fô alakja annak az erdélyi pasztellfestészeti hagyománynak, amelyet Nagy István alapozott meg, és amelyhez olyan mûvészek tartoztak, mint Ferenczy Júlia, Brósz Irma, Catul Bogdan, Miklóssy Gábor, Forró Antal — csak néhány nevet említve, a régebbi nemzedékekbôl. Ezt a hagyományt modern hangon kortárs mûvészek is megszólaltatják és továbbviszik.

Gally A. Katalin is részben kapcsolódik ehhez az erdélyi pasztelljelenséghez, anélkül, hogy megfeledkeznénk olajfestészetének jelentôségérôl, amit már régebb óta mûvel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, amint maga a festônô vallotta, hogy bár a pasztell iránti érdeklôdése régi, csupán az utóbbi években fedezte fel. És úgy érzem, evvel a felfedezéssel, önmaga legôszintébb kifejezôeszközeit találta meg.

A hagyomány, amirôl szó volt, elsôsorban a tájképben és csendéletben teremtette meg a remekmûvek egész sorát, de szép számban születtek portrék és aktok is. Gally A. Katalin mûvei között viszont nem találkozunk ezekkel a mûfajokkal, és festményeit — ez az olajra is vonatkozik, a kompozíció tágabb és nagy mûvészeti szabadságot biztosító meghatározásával illethetjük. Ez azt mutatja, hogy Gally Katalin, bár mûvészetünknek említett vonulatához tartozik, mégis kitör a tematikából, és mûvészeti nyelvezete sem utal vissza a régi mûvészekére.

A festmények, technikától függetlenül, nagyon egységes stílusúak, és a festônô mûvészetének jellegzetességeit próbálva megragadni, mondhatjuk, hogy a természet és a népmûvészet formavilágából indulnak ki. Gally A. Katalin természetszemlélete elveti a puszta másolást, míg a népmûvészeti elemeket úgy ragadja át saját képeibe, hogy azokat átalakítja, saját világot teremt számukra, amely a falvak világának értékei iránt nem nosztalgiázik, hanem azt továbbfejleszti és saját látásmódján, lelkén szûri át. Ezért, legyen bár szó festett kazettás mennyezetek motívumaiból teremtett mítoszokról, vagy az esôvert fa Corpusról, a kalotaszegi házak oromzatdíszérôl, ahhoz, hogy ezekhez a képekhez közelebb kerüljünk, csak lelki és szellemi nyitottságra van szükség, nem pedig irodalmi, vagy néprajzi mûveltségre.

A festônô olaj- és pasztellfestményei kiváló anyagismeretrôl tanúskodnak, és az anyagot leheletfinom vonásokkal hívja létre. Fôleg a fának a különbözô — idô, a nap, víz, a festék által okozott — átváltozásait ragadja meg. Színei is, a barnák, az okkerek, a szürkék egész vonulata árulkodnak a fa iránti vonzódásáról. Ott, ahol a festett fával találkozunk, lásd a mennyezetek által ihletett képeket, a festett kép és az idô foga — az elfakult, fehér deszka, összekovácsolódnak és egy képi lényeget teremtenek meg, amelyet immár Gally A. Katalin jelei, jelképei alkotnak. Ilyen jelkép a régi barokk angyalszobor, és az ôt ellenpontozó, frissen izzó-vörös gyermekrajz, a virágok, a pelikán, a repülô toll, a vihart sejtetô színek. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Gally A. Katalin mitológiáját a derûs gyermek és Krisztus fogja közre. A két jel között pedig ezeknek figurális vagy növényi stációit láthatjuk: a gyermek elsô nyomait, a "tékozló szarvasfiút", az emberi párt és égi megfelelôjét — a Napot és a Holdat —, a viharon átutazó magányos alakot, a bukott angyalt és remény által repülô embert.

Sajátos az, ahogyan mûvészetének eszmei tartalmát diszkréten tárja elénk, és még az erôsen grafikus jellegû munkákon is visszafogott árnyalatokba burkolja, mindig kihangsúlyozva a szellemi és anyagi lét közötti kapcsolatot, utalva arra, hogy a mûvészet sohasem közeledhet a szellemi felé, elhanyagolva anyagi adottságait.

Így, a Fájdalom sorozat drámai erejû, kemény kivágású feszület részletein is, a szobor anyagszerûsége — a zöldes, viharvert, nap által szikkasztott fa, az ami éppen az anyagtalan, eszmei és emberi mondanivalót kifejezi: az örömöt, a szenvedést és a fájdalmat, a kitartást és a reményt.

Székely Sebestyén György

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Az ilyen jellegû munkaközvetítô (tehát ideiglenes munkát közvetítô) cégek, ügynökségek létesítésérôl a kormány 938. számú határozatában rendelkezik, a jogszabály megjelent a Hivatalos Közlöny 2004. július elsejei, 589. számában. A kormányhatározat azt követôen jelent meg, hogy a Munkatörvénykönyv (2003/53. törvény) VII. fejezetében szabályozza "az ideiglenesmunka-közvetítôn keresztül végzett munkát", és elôírja, hogy az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség a munkaügyi minisztérium által engedélyezett gazdasági társaság, amely általa alkalmazott és fizetett, szakképzett és/vagy szakképzetlen munkaerôt bocsát ideiglenes jelleggel a felhasználó rendelkezésére.

A törvénykönyv 87. szakaszában megállapítja, hogy az ügynökségek létrehozási, mûködési feltételei, valamint engedélyezési eljárása kormányhatározatban lesznek megállapítva. Ennek a rendelkezésnek eleget téve jelent meg a fentebb említett, 938. kormányhatározat, amely a közzétételtôl számított 60 nap elteltével lépett hatályba.

A Munkatörvénykönyv értelmében az ideiglenes munkát közvetítô ügynökségen keresztül végzett munka (ideiglenes munka) a munkavállaló által ideiglenes jelleggel végzett tevékenység, amelyet a közvetítôn keresztül és annak rendelkezése alapján végez el egy felhasználó javára. Ideiglenes munkavállaló az a személy, akit az ideiglenesmunka-közvetítô alkalmaz és bocsát a felhasználó rendelkezésére, bizonyos pontos és ideiglenes feladatok ellátása céljából. Felhasználó az a munkaadó, akinek a közvetítô ügynökség bizonyos ideiglenes jellegû, konkrét feladatok ellátására munkavállalót bocsát a rendelkezésére. A felhasználó kizárólag ideiglenes és konkrét feladatok ellátására és csak a következô esetekben veheti igénybe az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség szolgálatát: a) annak a munkavállalónak a helyettesítésére, akinek egyéni munkaszerzôdését felfüggesztették, a felfüggesztés idejére; b) idénymunkák végzésére; c) szaktevékenység vagy alkalmi munka végzésére.

Az ideiglenes munkatevékenység tartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Ez az idôszak egy alkalommal meghosszabbítva, az elôzô idôszakkal együtt, nem haladhatja meg a 18 hónapot. A meghosszabbítás feltételeit az ideiglenes szerzôdés tartalmazza, vagy ezt kiegészítô iratba lehet foglalni. Semmisnek tekintenek minden olyan kikötést, amely megtiltaná, hogy az ideiglenes munkavállalót feladatának teljesítése után a felhasználója alkalmazhassa. Az ideiglenes munkavállalókat ugyanazok a szolgáltatások és kedvezmények illetik meg, és ugyanolyan feltételek között, mint a felhasználó többi alkalmazottját. A felhasználó azonban nem élvezheti az ideiglenes munkavállaló szolgálatait, ha így kívánja helyettesíteni azt az alkalmazottat, akinek munkaszerzôdését sztrájkrészvétel miatt függesztették fel.

Az ideiglenes munkaszerzôdést az ideiglenesmunka-közvetítô és az ideiglenes munkavállaló írásban köti meg, általában egy "misszió" idejére. Az ideiglenes munkaszerzôdésnek is tartalmaznia kell az általában a munkaszerzôdésekben kötelezô elemeket, emellett pedig szerepelnie kell a misszió teljesítési feltételeinek, idôtartamának, a felhasználó azonosító adatainak és székhelyének, valamint az ideiglenes munkavállalót megilletô javadalmazásnak. A szerzôdést több misszió teljesítésére is megköthetik, betartva az említett korlátozó határidôket. Két misszió közötti idôszakban az ideiglenes munkavállaló a közvetítô ügynökség rendelkezési állományában van, és ettôl munkabért kap, amely nem lehet kisebb az országos bruttó minimálbérnél. A misszió teljesítési idejére az ideiglenes munkavállaló az ügynökség részérôl munkabérben részesül. Az ideiglenes munkavállaló bére minden egyes misszió tekintetében nem lehet alacsonyabb, mint amely megilleti a felhasználó alkalmazottját azonos vagy hasonló tevékenységért. Az ideiglenes munkavállalóra háruló hozzájárulásokat és adókat az állami költségvetés felé az ideiglenesmunka-közvetítô tartja vissza és utalja át, és kifizeti a törvény feltételei között tartozott összes hozzájárulást. Abban az esetben, ha a bérfolyósítási kötelezettségek, a hozzájárulások és az adók esedékessé és kötelezhetôvé váltak, és az ideiglenesmunka-közvetítô 15 naptári nap elteltével nem teljesíti befizetési kötelezettségét, a munkavállaló kérésére ezt a felhasználó köteles megtenni. Az a felhasználó, aki a fizetéseket eszközölte, ezen összegek erejéig az ideiglenes munkavállaló jogaiba lép az ideiglenesmunka-közvetítô ellen.

Ideiglenes munkaszerzôdés esetében a misszió végzésére próbaidôt lehet kikötni, amelynek idôtartamát a felhasználó szükségleteitôl függôen határozzák meg, de amely nem haladhatja meg: a) a két munkanapot, ha az ideiglenes munkaszerzôdés idôtartama egy hónappal egyenlô vagy ennél kisebb; b) a három munkanapot, ha az ideiglenes munkaszerzôdés idôtartama 1–2 hónap; c) az öt munkanapot, ha a szerzôdés idôtartama meghaladja a 2 hónapot. A misszió teljesítésének idejére a felhasználó felel a munkavállalónak nyújtott feltételek teljesítéséért, köteles azonnal értesíteni a munkaközvetítô ügynökséget a tudomására jutott bármely olyan munkabalesetrôl vagy szakmai betegségrôl, amelynek áldozata a közvetítô által számára biztosított ideiglenes munkavállaló. A misszió megszûnésekor az ideiglenes munkavállaló a felhasználóval egyéni munkaszerzôdést köthet. Ebben az esetben a misszió teljesítésének idôszakát figyelembe veszik a bérjárandóságok, valamint a munkaügyi törvények adta egyéb jogok megállapításánál. Amennyiben a felhasználó tovább foglalkoztatja az ideiglenes munkavállalót egyéni szerzôdés megkötése vagy a rendelkezésre bocsátási szerzôdés meghosszabbítása nélkül, úgy tekintik, hogy az ideiglenes munkavállaló és a felhasználó között meghatározatlan idôre szóló egyéni munkaszerzôdés köttetett. A misszió idejére az ideiglenes munkavállalóra is érvényesek a kollektív munkaszerzôdésben foglalt elôírások.

Ha az ideiglenesmunka-közvetítô a szerzôdésben rögzített határidô lejárta elôtt elbocsátja az ideiglenes munkavállalót, más okokból, mint fegyelmi vétség elkövetése, köteles betartani a törvényes szabályozásokat a munkaszerzôdés megszûnésére.

Az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség létesítési és engedélyezési feltételei
Az ideiglenes munkát közvetítô ügynökségként való mûködési engedély megszerzése érdekében a gazdasági társaságoknak halmozottan teljesíteniük kell az alábbi feltételeket:

a) legyenek törvényesen létesítettek és az alapítóokmányokban tevékenységi tárgykény szerepeljen a "munkaerô-toborzás és elhelyezés"; b) ne legyen tartozásuk az állami költségvetés, illetve a helyi költségvetések iránt, vagy olyan adósságuk, amely a társadalombiztosítási járulékból, munkanélküliségi járulékból, munkabalesetekkel és szakmai betegségekkel kapcsolatos biztosításból és egészségügyi biztosítási járulékból származzanak; c) ne szerepeljenek a hivatalos adóügyi nyilvántartásban pénzügyi, vámügyi, bûncselekményekkel; d) ne legyenek büntetettek munkaügyi, kereskedelmi és adóügyi jogszabályok elôírásainak megszegéséért; e) hozzanak létre pénzügyi garanciát. A pénzügyi garancia valamely romániai banknál megnyitott különszámlára elhelyezett összegbôl jön létre, amely fedezi 25 országos minimális bruttó alapbér egyenértékét — melynek fizetése garantált —, valamint a munkáltató által az állami társadalombiztosítási költségvetés, a munkanélküli-biztosítási költségvetés és az országos egységes egészségügyi társadalombiztosítási alap költségvetése iránt törvény szerint tartozott járulékok ellenértékét.

Az ideiglenes munkát közvetítô ügynökségek mûködése
Az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség a munkavállalóval ideiglenes írásos munkaszerzôdést köt, amelynek tartalmaznia kell a következôket: a felek azonosítási adatai; a munkavállaló által vállalat ideiglenes munkamegbízás, amennyiben a szerzôdést egyetlen ideiglenes munkamegbízatás idejére kötik; a tevékenységtípus; a felhasználó azonossága és székhelye; a munkamegbízás végrehajtásának helye vagy a lehetôség, hogy a munkavállaló tevékenységét egymást követôn különbözô felhasználóknál gyakorolja; az ideiglenes munkavállaló szakmai felkészültsége és képességei; az idôpont, amelytôl a szerzôdés hatását gyakorolja; a megbízatás idôtartama és a meghosszabbítási feltételek; a lebonyolított munka konkrét feltételei, a kockázatok; a pihenôszabadság, amelyre az ideiglenes munkavállaló jogosult; a próbaidô; felmondási feltételek; bérjárandóság és fizetési módozatok; normál munkaidôszak; szükséges információk arra az esetre, ha az ideiglenes munkavállaló tevékenységét külföldön fogja folytatni.

A rendelkezésre bocsátási szerzôdésnek tartalmaznia kell a következôket: az ideiglenes munkavállaló igénybe vételének oka és célja; az ideiglenes munkamegbízatás idôtartama és, ha esedékes, annak módosítási lehetôsége; az állás sajátosságai, fôként a szükséges képzettség, az ideiglenes munkamegbízatás végrehajtási helye és a munkaprogram; a konkrét munkafeltételek; az ideiglenes munkavállaló által viselt egyéni védô- és munkafelszerelés; a munkavállaló javára irányuló bármely szolgáltatás és könnyítés; a szerzôdés értéke, amelyben az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség részesül, valamint a javadalmazás, amelyre a munkavállaló jogosult; a felhasználó kötelessége az egészségügyi és munkabiztonsági felkészítôt elvégezni.

Abban az esetben, ha az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség által felajánlott munkamegbízatás kockáztatja az ideiglenes munkavállaló életét, testi és pszichikai épségét, annak jogában áll elutasítani az ideiglenes munkamegbízatást. Az alkalmazottnak az elutasítást írásban kell kifejeznie, és ez nem adhat okot büntetésre vagy elbocsátásra.

A gazdasági társaságokat a munkaügyi minisztérium engedélyezi e társaságok székhelyének területi körzete szerinti megyei dialógus, családügyi és társadalmi szolidaritási igazgatóságokon keresztül. A mûködési engedélyt visszavonják abban az esetben, ha az ügynökség csôdeljárásnak vagy felszámolási eljárásnak van alávetve. Szintén visszavonják az engedélyt, ha: ismételten megbüntették az ügynökséget a határozat elôírásainak a megszegéséért; az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség nem teljesíti a bérjárandóság fizetésére vonatkozó kötelezettségeit. E határozat feltételei között új engedélyt csak a visszavonástól számított egy éves idôszak letelte után kérelmezhet. A mûködési engedély visszavonásakor lebonyolítás alatt levô rendelkezésre bocsátási szerzôdéseket és ideiglenes munkaszerzôdéseket a megkötésük szerinti idôszak lejártáig bonyolítják le, anélkül, hogy megkárosítanák az ideiglenes munkavállalók vagy a felhasználók szerzôdéses jogait. Ez esetben az ideiglenes munkavállaló által tartozott jövedelemadót és az állami társadalombiztosítási költségvetés, munkanélküliségi és egészségbiztosítási költségvetés iránti járulékot a felhasználó fizeti, akinek közvetlen kereseti joga van az ideiglenes munkát közvetítô ügynökség ellen az okozott károk jóvátétele érdekében.

Egyre többen érdeklôdnek a házassági szerzôdés felôl: milyen feltételekkel tudnák megkötni, milyen kihatásai vannak, érvényes-e Romániában is, mivel házasodni készülnek vagy jó elôre meg szeretnék határozni jelentôs vagyon, örökség vagy szülôi ajándék sorsát. Éppen ezért nem csak érdekes, hanem szükséges is ezzel a témával foglalkozni, fôleg, hogy nálunk, Romániában ilyen jellegû egyezséget még nem szabályoz a törvény, de már folyamatban van annak kibocsátása.

A történelem folyamán és különbözô államok szabályozásaiban a házassági vagyonjogi rendszert több részre osztották: törvény által és a házasulandók megegyezése alapján szabályozott vagyonjogi rendszerekre. Szerkezetük szerint ezek is lehetnek vagyonközösségi és vagyonmegosztási formájúak. Az 1954. február elsején hatályba lépett Családi Törvénykönyv elôtt a házastársak közötti viszonyt, a rokonsági kapcsolatot és a kiskorúak védelmét a Polgári Törvénykönyv szabályozta. Az elsô Polgári Törvénykönyvet, amelyet francia mintára alkottak, 1864-ben fogadták el, 1865. december elsején lépett érvénybe. Az 1864-es törvénykönyvben a házassági törvényes vagyonjogi rendszerre a vagyon-elkülönítés volt a jellemzô. Vagyis mindegyik házastársnak megvolt a tulajdonjoga személyes vagyonát illetôen, és erre megtartotta a rendelkezési és használati jogot.

A férfi a házasság alapján köteles volt eltartani feleségét, aki viszont köteles volt hozzájárulni a házasság terheihez, rendszerint jövedelmének egyharmadával. Ugyanez a rendszer elôírta, hogy a házastársak házasságuk ideje alatt közös vagyonra is szert tehettek, vagy részarányosan is javakhoz juthattak. A házassági szerzôdésben vagy megállapodásban a felek megegyezhettek a házasság ideje alatt szerzett javak sorsáról. Annak idején szabályozták az úgynevezett hozományi rendszert is. A hozományt képezô javak a férfi ügyintézésében voltak egy errôl szóló egyezmény alapján, a feleség ezeket csak a férj beleegyezésével idegeníthette el, és akkor is csak az ingóságokat. A nem hozományt képezô, de a feleség által hozott egyéb javak felett a feleség már szabadon rendelkezhetett. Az 1954-ben hatályba lépett családi törvénykönyv megszüntette a törvényes vagyon-elkülönítési rendszert, és bevezette a házastársak vagyonközösségét, amelyben nem volt meghatározva a mindegyiküket megilletô hányadrész. A törvénykönyv 30. szakaszának elôírása értelmében a házasság ideje alatt bármelyik házastárs által szerzett javak a megszerzésük idôpontjától közös vagyonnak számítanak. A törvény értelmében a vagyonközösség a házasság törvényes velejárója, ezért létezik egy olyan feltevés, miszerint a házastársak által szerzett javak közös tulajdonban is vannak, mindkét házastársnak egyenlô hozzájárulása révén, amennyiben pedig csak a férj dolgozik, a feleség háztartásban és a gyermekekkel végzett munkáját a férjével egyenlô értékûnek tekintik. Ezt a vagyonközösségi vélelmet meg lehet cáfolni, kérve a bíróságot, hogy állapítsa meg a házastársak külön vagyoni hozzájárulását. A házastársak külön vagyonának tekintik például a házasságkötés elôtt szerzett javakat, örökség útján vagy prémiumként kapott javakat, találmányokat és szabadalmaztatásokat, a házasság ideje alatt elidegenített saját vagyon ellenértékét.

Visszatérve a házassági szerzôdésre, ezt legjobban az Amerikai Egyesült Államokban szabályozzák. Hogy érvényes legyen, a szerzôdést mindkét házastársnak alá kell írnia, és rendelkezniük kell a megfelelô ítélôképességgel, továbbá szabad akaratukból kell a szerzôdést aláírni. A felek kötelesek tisztességesen bevallani adósságukat, pénzügyi kötelezettségeiket, a megterhelés alatt lévô ingatlanjaikat. A szerzôdés érvényben marad annak ellenére, ha az egyik fél nem tüntette fel minden kötelezettségét, de a másik félnek tudomása volt róla vagy tudhatta volna. A házassági szerzôdés nagy elônye, hogy idôt és pénzt spórol meg. Ilyen esetben ugyanis a válás formaság marad, mivel az ezzel kapcsolatos részleteket a szerzôdésben ki lehet kötni. Azok a személyek, akik már tapasztalták egy elhúzódó válás kellemetlenségeit, tudják, mennyit elköltenek az illetékekkel, tanúkkal, szakértôkkel a vagyonmegosztás kapcsán.

Jogilag a szerzôdés olyan hosszú és tartalmas lehet, ahogyan azt a felek megkívánják. Érthetô, hogy amennyiben valamelyik fél adósságot halmozott fel a házasság elôtt, a másik fél természetszerûleg meg szeretné védeni saját vagyonát házastársa hitelezôivel szemben. Szabályozhatják a házasság elôtti vagy a közös gyermekek gondozási feltételeit is. A viták leggyakrabban a vagyonmegosztásból származnak. Éppen ezért a házassági szerzôdés révén a felek bebiztosíthatják magukat, hogy jogos megosztásra, vagy akár hányadrészes elosztásra kerül majd sor.

Bodea Horatiu Adrian (a szerzô ügyvéd)

Az oldalt szerkesztette: Újvári T. Ildikó

BEMUTATOM A LAKÓHELYEMET címmel a Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedôen Közhasznú Alapítvány pályázatot hirdet, elsôsorban iskoláskorú fiatalok részére.

I. díj 50 000 Ft értékû magyarországi utazás két személy részére, vagy könyvutalvány ugyanebben az értékben;

II. díj 30 000 Ft értékû könyvutalvány;

III. díj 20 000 Ft értékû könyvutalvány.

Azok az iskolák, amelyek diákjai a nyertesek között szerepelnek, 10 000 Ft értékû ajándék könyvutalványt kapnak.

A pályamunkákban sajátos, egyéni hangvételû bemutatást kérünk egy tetszôlegesen választott nem magyarországi településrôl és környékérôl. A bemutatás a következô szempontok szerint legyen:

— A település nevei, földrajzi elhelyezkedése, lélekszáma;

— Rövid történeti leírás;

— Helyi és környékbeli nevezetességek és látnivalók;

— Szálláslehetôségek (levelezési címmel, telefonszámmal, és egyéb elérhetôségi címekkel) felsorolása és bemutatása;

— Oktatási és mûvelôdési intézmények, kulturális csoportok felsorolása és bemutatása (Eredményeik, munkájuk, levelezési címmel, telefonszámmal, és egyéb elérhetôségi címekkel);

— Hagyományok bemutatása;

— Kézzel rajzolt vázlatos térkép a település megközelíthetôségérôl, a környékbeli településekkel és fôbb nevezetességekkel.

Szívesen fogadunk képeket is. Akinek van rá lehetôsége, kérjük, hogy minél kisebb települést válasszon.

Legyenek kedves feltüntetni életkorukat, elérhetôségeiket, valamint jelenlegi, vagy egy korábbi oktatási intézményük nevét és elérhetôségeit. Kérjük, hogy munkájukat 2004 karácsonyáig adják postára.

A nyertesek névsora 2005 január végén a www.htmik.hu címen található honlapon olvasható lesz. A beérkezô munkák nagy részét honlapunkon tesszük közzé, a beküldôk nevével együtt. Ha elegendô mennyiségû pályamunka érkezik, nyomtatott formában is megjelentetjük. A pályamunkákból egy példányt e-mailben, és egy példányt nyomtatott formában szeretnénk kérni: e-mail cím: htmik@htmik.hu; postacím: HTMIK Alapítvány, 1077 Budapest, Jósika u. 26.

Hét várost érintô autókaraván érkezett hétfôn városunkba, és még szerdán is megtekinthetôk lesznek a Fiat gépkocsik a Bocskai (Avram Iancu) téren, a Nemzeti Színházzal szemben. Jászvásár, Temesvár és Nagyvárad után a tizenöt autó Kolozsvárott is látható, sôt, próbavezetésre is igényelhetô. A karaván innen Nagybányára, Brassóba és Konstancára jut el.

Az Autovenezia és Autoitalia által szervezett rendezvényen a Fiatnak olyan különbözô típusaiban lehet gyönyörködni és kipróbálni, mint például az év autója címet elnyert Fiat Panda. A jármû forradalmi újdonsága az 1,3 MultiJet 16v motor, amely a torinói csoport által alkotott típust az utóbbi 100 év legdíjazottabb autójává változtatta.

Ezenkívül Fiat Idea, Fiat Stilo Abarth, Fiat Ulysse, Fiat Albea, Fiat Punto, Fiat Stilo Multiwagon és a Fiat Doblo Panorama két változata, a Family és a Malibu is látható a Bocskai téren. Sôt, a Fiat-modelleken kívül a dél-koreai Ssang Yong cég Rexton, Musso és Korando típusú gépkocsijai is a karaván részei.

A kormány elhatározta a Duna-deltában épülô ukrán Bisztroje-csatorna kérdésének megoldását szolgáló politikai, diplomáciai, jogi és környezetvédelmi lépések folytatását — közölte a kormány szóvivôje.

Despina Neagoe kifejtette: a kormány csütörtöki ülésén mérlegelte Mircea Geoanã külügyminiszter és az ukrán diplomácia vezetôje közötti keddi, valamint a román és az ukrán határrendészet képviselôinek szerdai találkozójának eredményeit, majd áttekintette és megelégedéssel tudomásul vette a kérdéssel kapcsolatosan román kezdeményezésre Genfben és Bécsben lezajlott nemzetközi összejövetelek döntéseit.

A genfi és a bécsi összejövetelek megerôsítették a román álláspontot a Bisztroje-csatorna ügyében — hangoztatta a román kormányszóvivô, majd rámutatott: Románia, mint a NATO tagja és az Európai Unió leendô tagállama tudatában van európai és euroatlanti partnerei iránti kötelességeinek és felelôsségének. Ennek megfelelôen Bukarest továbbra is határozottan, de európai szellemben, az együttmûködés, a párbeszéd és a jószomszédság elvei alapján folytatja erôfeszítéseit a Bisztroje-csatorna ügyének a nemzetközi normák és a kétoldalú megállapodások szerinti rendezéséért — szögezte le a kormányszóvivô.

A közleményben említett kormányülés elôtt Adrian Nãstase miniszterelnök közölte: kormánya készenléti csoportot hoz létre, amely nyomon követi a Bisztroje-csatornával kapcsolatos fejleményeket.

A közvetlen külföldi befektetések értéke 1,6 milliárd dollár volt 2003-ban Romániában, ezzel az értékkel Románia az ötödik helyen áll a közép-kelet-európai országok ranglétráján, és az elsô helyen van Délkelet-Európában, derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) jelentésébôl.

Az elsô négy helyen Lengyelország (4,2 milliárd dollár), Csehország (2,6 milliárd dollár), Magyarország (2,5 milliárd dollár) és Horvátország (1,7 milliárd dollár) áll.

Az egy lakosra jutó közvetlen befektetések tekintetében Románia a 11. helyen áll Közép-Kelet-Európában.

"Számításaink szerint az idén 2,5 milliárd dollárra nô a külföldi befektetések összege. Az idei elsô negyedévben a 2003-as közvetlen külföldi befektetések 72 százaléka, 1,1 milliárd dollár jött az országba, ez pedig 60,11 százalékos növekedést jelent az elmúlt év azonos idôszakához képest", jelentette ki Alexandru Popa, a Külföldi Befektetôk Romániai Egyesületének elnöke az UNCTAD-jelentés bemutatásán.

Románia 123,4 millió eurós kölcsönt kap a Világbanktól az igazságügyi, közigazgatási, energetikai és közpénzügyi szolgáltatásokat érintô reform folytatására.

Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter és Anand Seth, a Világbank Közép- és Dél-Európáért felelôs igazgatója hétfôn, a kormány székházában aláírta a hitelmegállapodást, amelyet a strukturális reformok folytatásáról szóló PAL 1 (Programszerû Kiigazító Hitel) program ír elô.

A Románia által a PAL 1 programban vállaltak fôként a közigazgatás és az igazságügy reformjára, a közpénzügyek kezelési módjának javítására, az energetikai ágazat reformjára, a közszolgáltatások decentralizációjára, a privatizáció befejezésére, valamint a munkaerôpiac és a tôkepiac fejlesztésére vonatkoznak.

A hitelmegállapodás aláírási ceremóniáján jelen lévô Adrian Nãstase miniszterelnök emlékeztetett, hogy a PAL 1 az elsô része egy három hitelegyezménybôl álló sorozatnak.

Anand Seth leszögezte: Románia megerôsítette, hogy gyorsította a reformok folyamatát. "A szegénység szintje csökkent, de még mindig magasabb a kívánatos értéknél. A strukturális reformok gyors ütemben kezdôdtek, de befejezésükhöz szükség van még határozott lépésekre. Szintén van még tennivaló az igazságügy reformja tekintetében is", mondta a Világbank képviselôje.

Anand Seth kifejtette, a Világbank támogatni kívánja Bukarestet az európai integrációhoz szükséges közép- és hosszú távú célkitûzések elérésében, januárban pedig elkezdôdnek a tárgyalások a kormány, a civil társadalom és az akadémiai körök képviselôivel egy új, négy évre szóló támogatási stratégia kidolgozására.

A PAL 1 programot szeptember 17-én hagyta jóvá a Világbank Ügyvezetô Igazgatói Tanácsa.

Elsô fokú vízminôség-védelmi készültséget rendelt el a Tisza magyarországi Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei szakaszán a Felsô-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelôség, miután a folyón mintegy 100 köbméternyi kommunális hulladék úszik — közölte Bogdányiné Mészáros Ágnes, a szervezet vezetôje.

A szilárd hulladékot, fôként mûanyag flakonokat, üvegeket és fadarabokat az áradó folyó valószínûleg a hullámtérbôl sodorta a mederbe — közölte az igazgató.

Hozzátette: a flakonokon olvasható feliratok alapján a hulladék 60–70 százaléka ukrán, a többi román, illetve kisebb részben magyar eredetû.

A szennyezôdés a Tisza tivadari szakaszán kezdetben csaknem egy tömbben úszott, majd Vásárosnamény alatt egyre inkább szétterült, fennakadt a part menti fákon és bokrokon, és emiatt, továbbá az áradásra tekintettel, jelenleg mûszaki beavatkozásra nincs lehetôség — mondta Bogdányiné Mészáros Ágnes.

Az uszadékot valószínûleg a tiszalöki vízi erômûnél gyûjthetik csak össze és távolíthatják el a folyóból a szakemberek. A Tisza szennyezôdésére lakossági bejelentés hívta fel vasárnap a környezetvédelmi felügyelôség figyelmét. A magyar hatóság a szennyezôdés okáról tájékoztatást kért az ukrán vízügyi és környezetvédelmi szervezetektôl.

Az olasz Pirelli és a német Continental vegyesvállalatot tervez létrehozni Romániában fémkábelek gyártására. A Slatinán létesítendô Cord Romania vállalatban a Pirelli 80 százalékkal, a Continental 20 százalékkal részesedik, a két vállalat a következô három évben 40 millió eurót tervez fektetni a vállalkozásba.

Szeptember 29., szerda

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 41 120 lej, 1 USD = 33 401, magyar forint = 167 lej.

Eladó nagy kapacitású takarmánymalom és 80 kW-os, fafûtéses kazán. Telefon: 0744-523156. (M)

Eladó Singer varrógép és egy parabola- antenna. Telefon: 436-899. (0002)

Eladó 50 négyzetméteres, kétszobás lakás. Telefon: 436-899. (0002)

Tovább csökkent a CFR-Ecomax csapat harcba vethetô játékosainak száma — tudtuk meg a klub heti sajtótájékoztatóján Iuliu Muresan klubelnöktôl. A korábbi sérültek — Baston, Turcu, Rosszel és a továbbra is kórházban fekvô Kolaszinacs — ugyanis még mindig nem épültek fel, a múlt fordulóban begyûjtött sárga és piros lapok miatt pedig még három alapember kénytelen kihagyni az e heti fordulót: Mãrginean, Toma, és a Farul ellen kiállított Astilean csak a lelátókról követheti a találkozót. A CFR-Ecomax így 7 játékosát lesz kénytelen nélkülözni a másik A osztályos újonc, a Sportul ellen. A szombati mérkôzésen 17 játékos vethetô be, ebbôl három kapus, tehát mindenképpen szóhoz jutnak és bizonyíthatnak az eddig cserepadon ülôk is.

A jobb hírek között megemlíthetô, hogy Alickovics sérülése könnyebb, mint elsô látásra hitték, így ô játszhat szombaton, Turcu és Rosszel pedig tegnap megkezdte a könnyû edzéseket, így októberben valószínûleg ismét a pályán láthatjuk ôket. A játékosok egyébként tegnap vették fel a Farul elleni gyôzelemért járó, ismét utólag megemelt prémiumot, fejenként 35 millió lejt — amelyet talán azért is növeltek meg, mert a játékosok a gyôzelmet a klub fôtámogatójának, Pászkány Árpádnak, illetve az ô mérkôzés elôtt egy órával megszületett lányának, Tímeának dedikálták.

A mérkôzés kapcsán az érthetô módon elégedett klubelnök elsôsorban a védelmet emelte ki, hiszen most elôször fordult elô az idényben, hogy a vasutascsapat nem kapott gólt. Ugyanakkor a klub vezetôjének szavaiból az is kiderült, hogy korántsem veszik félvállról a Sportul elleni találkozót, a játékosok "a földön járnak" a szép eredmények ellenére is. — A Sportul dinamikus, szépen játszó, fiatal csapat, amelytôl félünk, de nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk ellene. Számítunk a közönség támogatására, amely most ismét nagyon fontos lesz — nyilatkozta Muresan, aki hozzáfûzte: a leendô ellenfél — amely a múlt fordulóban az elsô félidôben könnyedén uralta a Bukaresti Steauát! — védelme gyengébb, játékosai pedig a CFR-esekhez képest kisebb termetûek és még nem eléggé tapasztaltak, s ezt ki lehet használni.

Balázs Bence

Bajnokságról bajnokságra

(16. old.)

• A Charlton Athletic hazai pályán 1–0 arányú gyôzelmet aratott a Blackburn Rovers ellen az angol Premier League 7. fordulójának zárómérkôzésén.

• Az olasz Serie B 4. fordulójának hétfô esti mérkôzésén a Verona gólzáporos találkozón 5–3 arányban legyôzte az Arezzót, és most már nem sereghajtó. A táblázaton az Arezzo maradt a 7. helyen 7 ponttal, míg a Verona a 22. helyrôl a 14. helyre lépett elôre, 3 pontja van. A tabellát az egyformán álló két 12 pontos együttes, az Albinoleffe és az AC Torinó vezeti, az új sereghajtó a Modena pont nélkül.

(pja)

A keddi nyolc összecsapás után szerdán újabb nyolc mérkôzéssel folytatódnak a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportküzdelmei. A moszkvai találkozót leszámítva, amelynek kezdési idôpontja 20.30 óra, a többi találkozó 21.45-kor kezdôdik.

A BL szerdai mûsora:

E-csoport: PSV Eindhoven (holland)–Panathinaikosz (görög) és Rosenborg Trondheim (norvég)–Arsenal (angol);

F-csoport: FC Barcelona (spanyol)–Sahtyor Donyeck (ukrán) és AC Milan (olasz)–Celtic Glasgow (skót);

G-csoport: RSC Anderlecht (belga)–Milánói Internazionale (olasz) és Werder Bremen (német)–FC Valencia (spanyol);

H-csoport: CSZKA Moszkva (orosz)–Paris Saint-Germain (francia) és Chelsea (angol)–FC Porto (portugál).

Ultramodern edzôközpontot építtet futballklubja számára Roman Abramovics, a Chelsea tulajdonosa.

Az orosz milliárdos 3338 négyzetméteres telket vásárolt Cobhamben, amelyen 15 — köztük három talajfûtéssel ellátott — edzôpálya és egy földalatti mûfüves játéktér létesül majd. Abramovics londoni együttese jelenleg a Heathrow repülôtér közelében lévô Imperial College területén készül.

Az egyesület korosztályos csapatai várhatóan 2006 júliusában vehetik birtokukba a létesítményt.

Az eladósodása miatt az olasz labdarúgó-bajnokság harmadik osztályába számûzött SSC Nápoly szurkolói töretlenül kitartanak kedvenceik mellett. A szebb napokat is megélt egyesület 15 ezer bérletessel büszkélkedhet, s ez alig marad el az elôzô idényben bronzérmes Juventus törzsgárdájától.

A patinás egyesület az elôzô idényben még a második ligában szerepelt, de az Anconával együtt erre a szezonra nem kapta meg a licencet, így helyüket a Bari és a Pescara vehette át. A nyáron Dino de Laurentiis filmproducer mentette meg a nápolyiakat, amikor 29 millió euróért megvásárolta a klubot.

Kizártak egy örömlánycsapatot egy guatemalai labdarúgótornáról, mert — legalábbis az indoklás szerint — túl mocskosszájúan biztatta ôket a közönség egy része.

A prostituáltak szerint viszont egyszerûen a foglalkozásuk szúrta a torna rendezôinek a szemét.

— A társadalom kirekeszt magából minket csak azért, mert utcalányok vagyunk. Mi viszont élni akarunk asszonyi, anyai jogainkkal! — kardoskodott a focicsapat kapitánynôje.

Az utcalányok egyetlen meccset játszhattak, azon 5–2-re kikaptak. Az ellenfél egy elôkelô lányiskola csapata volt, amelynek neve: Kék ördögök. Az örömlányok munkahelyük után nevezték el csapatukat Vonalcsillagoknak: egy vasútvonal mellett árulják magukat.

A közönség amúgy körülbelül ilyen beszólásokkal biztatta az utcalányokat: "Egy, kettô, három, négy, / ki mondta, hogy ribanc légy?!"

— A közönség között rengeteg a gyerek, és nem tesz jót a fülüknek az ilyesmi — mondta a focitornának otthont adó stadion menedzsere.

— Nem igaz, hogy a bekiabálás volt baj. Amikor a rendezôk megtudták, hogy prostik vagyunk, páros lábbal rúgtak ki minket — mondta a csapatkapitány.

Az országos program keretében Szamosújvárott is felavatták az új sportpalotát. Az Ana Ipãtescu Elméleti Líceum hátsó udvarában található létesítmény a kormány által megvalósított tervnek megfelelôen készült el aránylag rövid idôn belül. Az épület ünnepélyes átadásán helyi és megyei hivatalos személyek is részt vettek, de számos ifjú és sportbarát is megtisztelte jelenlétével e fontos eseményt.

Egyelôre csak a termet nyitották meg, a belsô berendezés és a sportjátékok ûzésére szükséges felszerelés beszerzése még nem oldódott meg. A helyi tanács külön pénzösszeget fordít erre a célra.

Az avatóünnepség a helyi sporttáncklub legtehetségesebb tagjainak sikeres bemutatójával zárult.

Erkedi Csaba

Mivel a szombaton befejezôdött középdöntôbôl sem a magyar férfi, sem a nôi kosárlabda-válogatott nem kvalifikálta magát az egy év múlva sorra kerülô Európa-bajnokságra, mindkét együttes a jövô augusztusi pótselejtezôkön javíthat.

A férfiak nyolc további gárdával — Svédországgal, Izraellel, Portugáliával, Belgiummal, Csehországgal, Lengyelországgal, Hollandiával és Észtországgal — együtt augusztus 20-án kezdik majd meg a belgrádi "vigaszágat". A három csoportgyôztes szeptember 11. és 13. között méri össze erejét, és végül csak a gyôztes vívja ki az Eb-szereplés jogát.

A 16 csapatos szerbia-montenegrói kontinenstornára már automatikusan kvalifikálta magát a házigazdák válogatottja, továbbá olimpiai eredményei alapján Olaszország, Litvánia, Spanyolország és Görögország. Hozzájuk csatlakozott a középdöntôbôl Horvátország, Oroszország, Lettország, Bulgária, Németország, Ukrajna, Franciaország, Szlovénia, Törökország és Bosznia-Hercegovina. A szeptemberi Eb-csoportselejtezôk legjobbja egyébként a magyaroknak összesen 59 pontot szóró német Dirk Nowitzki lett 23,6-os átlaggal.

Ami a nôket illeti, a középdöntôbôl hat együttes — a négy csoportgyôztes és a két legjobb második — jutott már ki a törökországi kontinensviadalra, ezek Litvánia, Lettország, Németország, Szerbia-Montenegró, Franciaország és Románia. Korábban automatikusan tagja lett a mezônynek a házigazdák mellett Csehország, Görögország, Oroszország és Spanyolország.

A fennmaradó egy helyért tíz csapat "pótvizsgázik" majd augusztus 7. és 21. között: a magyarok mellett Olaszország, Szlovákia, Horvátország, Ukrajna, Belgium, Izrael, Lengyelország, Finnország és Bulgária száll harcba.

A magyar férfi teniszválogatott egy helyet javítva a 49. a Davis-kupa ranglistán. Románia hasonló együttese viszont egy helyet rontva 14. a rangsorban.

Kiss Sándor együttese a hét végén Szerbia-Montenegróval az Euro-afrikai zóna elsô osztályába jutásért játszott Szegeden és 3–0-s vereséget szenvedett. Románia 4–1 arányban gyôzött a Kanada elleni play off mérkôzésen.

A nemzetközi szövetség (ITF) rangsorában az adott naptári évben elért eredmények mellett a korábbi három kiírást veszik figyelembe.

Davis-kupa ranglista (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (3.) Spanyolország 24 850 pont, 2. (1.) Franciaország 23 625, 3. (2.) Ausztrália 22 500, 4. (4.) Oroszország 17 138,75, 5. (6.) Egyesült Államok 16482,5, 6. (5.) Argentína 10 625, 7. (7.) Svájc 9414, 8. (8.) Fehéroroszország 8209,38, 9. (9.) Svédország 6875, 10. (10.) Hollandia 4875, ..., 14. (13.) Románia 2893,8, ..., 49. (50.) Magyarország 305.

Nôi világranglista: továbbra is Mauresmo vezet
Továbbra is a francia Amélie Mauresmo vezeti a nôi teniszezôk világranglistáját, az eddigi második, orosz Anasztaszja Miszkina ugyanakkor a negyedik helyre esett vissza.

A vasárnap véget ért pekingi torna gyôztesének, az amerikai Serena Williamsnek és a döntôben veszítô orosz Szvjetlána Kuznyecovának nem változott a helyezése, így elôbbi a tizedik, utóbbi pedig az ötödik a rangsorban.

A legjobb magyar továbbra is Kapros Anikó, aki jelenleg a 65.

A WTA-világranglista élén: 1. (1.) Amelie Mauresmo (francia) 4527 pont, 2. (3.) Lindsay Davenport (amerikai) 4057, 3. (4.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3845, 4. (2.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 3779, 5. (5.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3333, 6. (6.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3078, 7. (7.) Kim Clijsters (belga) 2689, 8. (9.) Marija Sarapova (orosz) 2603, 9. (8.) Jennifer Capriati (amerikai) 2598, 10. (10.) Serena Williams (amerikai) 2596, ..., 65. (64.) Kapros Anikó 538,75, ..., 72. (72.) Mandula Petra 496, ..., 122. (124.) Czink Melinda 286,50, ..., 155. (154.) Gallovits Edina (romániai) 213, 155. (154.) Delia Sescioreanu 212,25, ..., 163. (181.) Németh Virág 201,25, ..., 174. (192.) Nagy Kyra 184,50, ..., 194. (165.) Gubacsi Zsófia 158.

Páros: 1. (1.) Virginia Ruano Pascual (spanyol) 4856 pont, 2. (2.) Paola Suarez (argentin) 4834, 3. (4.) Jelena Lihovceva (orosz) 3201, ..., 42. (42.) Mandula Petra 823, ...., 107. (111.) Nagy Kyra 343,25, ... 119. (121.) Andreea Vanc 249,5, ..., 122. (125.) Gubacsi Zsófia 278, ..., 141. (140.) Marosi Katalin 242,50, ..., 151. (150.) Ruxandra Dragomir Ilie 217, ..., 155. (161.) Czink Melinda 206, ... 173. (179.) Gallovits Edina 170,5.

Graf nem felejtett el teniszezni
Steffi Graf bebizonyította, hogy öt évvel visszavonulása után is nagyszerû formában van, ugyanis egy berlini teniszgálán két sima játszmában legyôzte korábbi riválisát, az argentin Gabriela Sabatinit.

A 35 éves német sztár 6:1, 7:5-re nyert az 5500 nézô elôtt lejátszott mérkôzésen a már szintén nem aktív Sabatini ellen. A találkozó apropóját az adta, hogy a German Opennek otthont adó létesítmény legnagyobb pályája mostantól Steffi Graf nevét viseli.

Graf, aki egyéniben 22 Grand Slam-tornát nyert, s 377 héten át vezette a világranglistát, 1999 augusztusában jelentette be visszavonulását, s azóta két gyermeke született. Férje a még mindig a világ élvonalába tartozó amerikai teniszlegenda, Andre Agassi.

A Honda addig mindenképpen marad a Forma–1 világbajnokságban, amíg legalább egy vb-címet nem nyer.

Ezt Tanaka Soicsi, a Honda Racing Development elnöke jelentette ki.

— Számunkra a Forma–1 a legfontosabb, minden erônket ide koncentráljuk. Nem úgy, mint más cégek, amelyek a rali-vb-n, a Le Mans-i versenyen és másutt is érdekeltek — mondta. — Világbajnokságot szeretnénk nyerni, ez a célunk.

A csapat július végén jelentette be, hogy legalább 2007-ig folytatódik a BAR és a Honda Forma–1-es együttmûködése.

A BAR-Honda versenyzôi még nem nyertek futamot, az idei sorozatban azonban már számos alkalommal remekeltek. Az angol Jenson Button kilenc, míg a japán Szato Takuma egy alkalommal állt dobogóra. A márkák rangsorában a második helyen áll az istálló, s a pilóták között Button a harmadik.

A Minardi jövôre is a 2004-es szabályok szerint szeretne versenyezni
Szeretné kivonni magát a tervezett szabályváltoztatások alól, és jövôre is a 2004-es regulák szerint kíván a Forma–1-ben szerepelni a Minardi, Baumgartner Zsolt csapata. Errôl a szándékáról Paul Stoddart, az istálló fônöke írt levelet a többi csapatvezetônek.

A Minardi elsôsorban azért került bajba, mert motorszállítóját, a Cosworth-öt a tulajdonos, a Forma-1-bôl a szezon végén kiszálló Ford eladja.

A tervek szerint a száguldó cirkuszban 2006-tól a kocsik nem 3, hanem 2,4 literes motorokkal indulnának, míg az a szabály, hogy a motoroknak nem egy, hanem két futamot kell kibírniuk, már jövôre életbe lépne.

— Szeretném elérni, hogy a Minardira ne vonatkozzon ez a szabály. Remélem, a Cosworth hamarosan új gazdát talál, és marad a mi szállítónk. A szándékomat eddig szóban már támogatta például a Williams és a BAR csapat — mondta Stoddart.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -