2004. október 27.
(XVI. évfolyam, 252. szám)

Nem jött létre párbeszéd Markó Béla, az RMDSZ és Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között, annak ellenére sem, hogy mindkét politikus kedden megbeszéléseket folytatott a közvetíteni próbáló Tôkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével.

Tôkés László reggel kilenc órakor Szász Jenôvel ült közös asztalhoz, majd tizenegy órakor Markó Bélával kezdett tárgyalásokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A megbeszélésekbôl egyértelmûen kiderült: Szász továbbra is közös — azaz RMDSZ és MPSZ jelölteket egyaránt tartalmazó — lista összeállítását akarja. Markó ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elôválasztásainak eredményeként összeállt listához már nem lehet hozzányúlni. Ezeket a listákat ugyanis — tette hozzá — nem az RMDSZ vezetôsége állította össze, hanem elôválasztások során a magyar közösség tagjai. Hozzáfûzte azonban: elképzelhetônek tartja, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek érdekeit a szövetség listáin szereplô jelöltek közül képviselhetnék azok, akik erre vállalkoznak.

Tôkés László szerint a találkozók tartalmát az EMNT elnöke által közzé tett nyilatkozat határozta meg. A dokumentumban a püspök leszögezte: a küszöbön álló országos választások ügyében kialakult válságos helyzet megoldása abszolút elsôbbséget érdemel, az erdélyi magyarság számára elsôrendûen fontos, hogy az RMDSZ és az MPSZ egyetértésre jusson egymással. Azt javasolta, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ logója alatt közös jelöltlistát állítson a választásokra. Az összefogás és az egység megteremtésének eszközeként és feltételeként azt jelölte meg, hogy az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági zaklatások és antidemokratikus intézkedések ellen, és ítélje el a Szász Jenô vezette szövetségnek a választási szabadságot durván megsértô "diszkvalifikálását". Emellett az RMDSZ-nek — az MPSZ-hez hasonlóan — egyértelmû támogatásban kellene részesítenie a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást. Tôkés szerint mindezért az MPSZ-nek el kellene állnia a román pártokkal való közös választási listától.

— Most is hajlandók vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, habár erkölcsileg elég nehéz feldolgozni azokat a támadásokat, amelyeket ránk zúdított az RMDSZ az elmúlt idôszakban. Nagyon nehéz megmagyarázni sok MPSZ-szimpatizánsainak, hogy az aláírásoknak az ügyészségre küldése, valamint a tagok zaklatása után is le kell ülni az RMDSZ-szel tárgyalni. De nincs helye sértôdöttségnek, amikor az erdélyi magyar nemzeti közösség jövôjérôl beszélünk — mondta Szász Jenô a Tôkés Lászlóval folytatott megbeszélés után. Az MPSZ elnöke arra a kérdésre, hogy hány parlamenti helyet kérnek az RMDSZ-tôl, elmondta: közös lista esetében is nagyon fontos, hogy önálló politizálást tudjanak folytatni, ami külön frakció létrejöttét feltételezi. Hozzátette: érdemi számokra akkor érdemes rátérni, ha létrejön a két szervezet közötti párbeszéd.

Markó Béla viszont elutasítja az MPSZ-szel való párbeszédet, amit — mint mondotta — az tesz nehézzé, hogy még nem tisztázódott: bûncselekménynek számító okirathamisítás történt az MPSZ-t támogató aláírási ívek leadásakor vagy sem. Leszögezte: a szövetség törvényhozójelölt listáit nem az RMDSZ vezetôsége állította össze, hanem az elôválasztásokon részt vevô magyar közösség tagjai. Hozzátette: ezekhez a listákhoz most már azért sem lehet hozzányúlni, mert egyes megyékben már benyújtották azokat. Markó különösnek tartja, hogy a vita nem a két szervezet közötti koncepciós különbségekrôl szól, hanem arról, hogy az MPSZ is törvényhozói helyeket akar.

Megismételte: az RMDSZ-nek erôs a támogatottsága, minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a közösség túlnyomó többsége mögötte áll, de azért a szövetségnek azokra is szüksége van, akik másképpen gondolkodnak. Ezért az az érdekük, hogy minél nyitottabbak legyenek, és az erdélyi magyarság továbbra is támogassa az RMDSZ-t.

Markó Béla meg van gyôzôdve arról, hogy az RMDSZ eléri majd az öt százalékos parlamenti küszöböt, és továbbra is tagja marad a bukaresti törvényhozásnak. Ezzel szemben Tôkés László — aki a Markóval tartott megbeszélést morális jóvátételként értékeli a tiszteletbeli elnökségrôl való leváltásának — kételyeit fejezte ki az RMDSZ támogatottságával kapcsolatban. — A párbeszédet nem Szász Jenô két szép szeméért kezdeményeztem, hanem azért, mert a magyar parlamenti képviselet olyan fontos kérdés, amely minden áldozatot megérdemel — mondta. Markó és Tôkés megállapodott abban, hogy folytatják egymással a párbeszédet, és két héten belül sort kerítenek egy újabb találkozóra.

Borbély Tamás

A magyar Alkotmánybíróság keddi ülésén elutasította a kettôs állampolgárság ügyében ügydöntô népszavazást elrendelô országgyûlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament szeptemberi egyhangú döntését .

Ismeretes, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettôs állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. Patrubány Miklós elnök az MVSZ február 15-i kolozsvári elnökségi ülésén azt mondta, hogy a magyar államnak alanyi jogon kellene biztosítania a kettôs állampolgárság jogát a határon túl élô magyaroknak. Az MVSZ július 5-ig több mint 320 ezer aláírást gyûjtött össze, a magyar parlament pedig egyhangú szavazással szeptember 13-án ügydöntô népszavazást rendelt el a kettôs állampolgárság ügyében.

A népszavazás kiírását minden frakció támogatta, a kettôs állampolgárság ügyében azonban eltértek az álláspontok.

A határon túli magyarok kettôs állampolgárságának ügyében az MVSZ népszavazási kérdése: "Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással — kérelemre — magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Patrubány Miklós szerint december 5-én, a kórházak privatizációjáról szóló ügydöntô népszavazással egy idôben az emberek kinyilvánítják véleményüket a kettôs állampolgárság ügyében is. Az MVSZ elnöke egy milliárd forintot kér a kettôs állampolgárság ügyének népszerûsítésére.

Ha november 10-ig az Alkotmánybíróság meghozza döntését, akkor még elegendô idô van arra, hogy ugyancsak december 5-ére tûzzék ki a kettôs állampolgárságról szóló népszavazást — vélekedik Patrubány. A törvény szerint ha már ki van tûzve egy népszavazás, akkor egy másodikat is lehet idôzíteni, november 15-ig a köztársasági elnöknek módja van arra, hogy e két referendumot összekapcsolja — tette hozzá az MVSZ elnöke, aki szerint "egészen biztosan ez fog bekövetkezni", hiszen egy népszavazás három milliárd forintba kerül, így pedig csökkenthetô ez a kiadás. Patrubány szerint a kettôs állampolgárságról döntô népszavazás hírverésének költségeit állami pénzbôl kellene fedezni. Az uniós csatlakozással kapcsolatos egyoldalú kampányra 4 milliárd forintot fordítottak, az MVSZ azonban tekintettel az idô rövidségére egymilliárddal is beérné.

Kedden, nyugati példára, a megyeszékhely tanácsa a teherforgalom kitiltásáról döntött. Az intézkedés csupán azt követôen lép érvénybe, hogy a megyei tanács pontosan meghatározza a Kolozsvárt megkerülô utakat.

A kérdés a helyhatósági választásokat követôen merült fel ismét, a funari adminisztráció csupán mímelte a kitiltás iránti érdeklôdést. Egyes városi tanácsosok szerint júniusig azért nem oldották meg a problémát, mert a Nagy-Románia Párt egyik helyi vezetôjének személyes érdekei fûzôdtek az ügyhöz, pontosabban több tehergépkocsival rendelkezik.

A határozattervezet elfogadását személyeskedésekkel tarkított parázs vita elôzte meg. Míg Emil Boc polgármester az intézkedés mihamarabbi bevezetése mellett érvelt, a teherszállítók képviselôje óva intett a tiltás elfogadásától. — A tehergépkocsik kitiltásával vagy anélkül, a városban továbbra is zsúfolt marad a közúti forgalom — jegyezte meg a szállítók képviselôje, de nem sikerült meggyôznie az önkormányzati képviselôket. A városi tanácsosok ugyanis megszavazták a határozattervezetet, amely mélységesen felháborította a tehergépkocsisok képviselôjét. — Mi tartjuk fenn az utakat, meglátják maguk a döntés következményét — üvöltötte.

Lapzártakor a tanácsosok többek között a Közszállítási Vállalat (RATUC) alkalmazottainak a viselkedési kódexét vitatták meg.

K. O.

1843. május 4-én, csütörtökön, a marosvásárhelyi Apolló-teremben jótékonysági koncertet hirdetett a város lutheránus közössége. A koncerten amatôr mûvészek léptek fel, "két felvonásban". A koncertezôk nevei között szerepelt Bolyai János kapitány úr neve is, aki hegedûn játszotta el Paganini Capricció-ját. Nehéz darab, csak igazi mûvészek vállalhatják azt elôadni. A vásárhelyi lakosság számára azonban nem újdonság a kissé magányos kapitány úr fellépése — már többször is hallották az Apollóban muzsikálni —, városszerte ismert volt a zene iránti rajongása.

Abban az idôben Bolyai János már 41 éves volt, betegnyugdíjas, nôtlen; édesapja, a híres Bolyai Farkas miatt ragadt meg Marosvásárhelyen, elhagyva Domáldot, ahol — néhai édesanyja szülôfalujában — gazdálkodott. Bolyai Farkas 1778. február

2-án született a Szeben megyei Bolyán, apja Bolyai Gáspár, anyja Pávai Vajna Krisztina. A Bolyai család bírta sokáig a Bolyai-kastélyt is, elôször tulajdonosi, késôbb már csak ügyintézôi minôségben. Az épület ma javíthatatlan. Mellette a régi magyar iskolát a falu magyar közössége kijavította, és Magyar Házként mûködteti. E két épület tanúja lehetett apa és fia tartózkodásának.

Bolyai Farkast aránylag jómódú szülei a nagyenyedi református kollégiumban taníttatták, késôbb meg a németországi Göttingenben. Az 1802-ben Kolozsvárott született Jánost a már híressé vált matematikus apa a marosvásárhelyi Református Kollégiumban és a bécsi Hadmérnöki Akadémián taníttatta. A kivételes intelligenciájú Bolyai Farkas, aki éveken át levelezést folytatott Karl Friedrich Gauss göttingeni matematikus-csillagásszal, örömmel tapasztalta: fia, János szintén kivételes intelligenciájú, ami már vásárhelyi diákévei alatt megmutatkozott. Ebben az idôben ismerkedik meg apja, Bolyai Farkas egyik kutatási témájával, Euklidész axiomatikus rendszere egyértelmûségének tanulmányozásával. Bolyai Farkasnak már létezett néhány kutatási eredménye ezen a téren, sôt az 5. axiómával (a paralellák axiomája) ekvivalens kijelentést is állít, ám az axiomatikus rendszer ellentmondásait nem tudja felszámolni, talán azért nem, mert nem tudott elszakadni kora konformista gondolatvilágától. Zseniális fiával folytatott hosszú beszélgetései során felébresztette a fogékony Jánosban is az érdeklôdést a téma iránt.

A marosvásárhelyi kollégiumot 1817-ben kiváló tanulmányi eredménnyel végzô János, apja tanácsára, a bécsi Hadmérnöki Akadémiára iratkozik be, amelyet 1822-ben, szintén kiváló tanulmányi bizonyítvánnyal befejez. Innen a temesvári erôdítési parancsnokságra kerül, alhadnagyként. Ez idôre tehetô legnagyobb és korszakalkotó felfedezése. Innen ír apjának 1823-ban, hogy "a semmibôl egy új világot teremtettem", utalva arra, hogy megoldotta Euklidész 5. axiómáját a paralellákról. Egy új világot teremt, ahol az 5. axióma nem érvényes, ellenben az általa definiált térnek egy speciális esete az 5. axióma. A híressé vált térgörbületi képlet: ctgu/2 = e (exp y/k) Bolyai János érdeme és felfedezése. Ez a képlet jelenik meg Appendix címû, 36 oldalas munkájában, amely apja, Bolyai Farkas Tentamen címû írásának adaléka. A korszakalkotó dolgozat 1831-ban jelenik meg, habár elméleti kidolgozása jóval azelôtti. Emiatt indul meg a máig tartó vita a tudományos világban, hogy kinek tulajdonítható a felfedezés: Bolyai Jánosnak, Lobacsevszkijnek vagy talán Gauss-nak, aki Bolyai Farkasnak írt levelében utal Bolyai János plagizáló szándékára. Szerencsére, a latinul írt Appendix megmaradt, a marosvásárhelyi Teleki Téka 14 000 oldalnál is gazdagabb Bolyai-levelezése, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárának gazdag Bolyai hagyatéka betekintést nyújt a tudományos világnak Bolyai János zseniális ötletének megértéséhez és a prioritási vita eldöntéséhez.

Sajnos, Karl Friedrich Gauss halála után a Göttingeni Egyetem elkéri Bolyai Farkastól leveleinek egy részét, fôleg azokat, amelyekben Gauss-szal vitázik a paralellák elméletérôl. A németországi levelek soha nem térnek vissza Erdélybe, úgy, ahogyan a Budapestre küldött leveleket is elnyeli az Akadémia bürokratikus "ügyintézése".

Bolyai János levelei általában az N. B. (nota bene) felirattal kezdôdtek, rengeteg volt a rövidítés, az általa kitalált szimbólum, így írásai nehezen érthetôk a laikus olvasó számára. Az utókor egyik nagy Bolyai-értelmezôje, a marosvásárhelyi Kiss Elemér Bolyai János munkáiban új kincseket fedez fel, amelybôl matematikai kreativitásának magas szintjét ismerhetjük meg. A nagyszebeni levéltár is ôriz néhány értékes iratot Bolyai János életérôl. Például 1833-ban bekövetkezett nyugdíjazási iratát, a szebeni katonai garnizon irattárából, vagy a bolyai birtokügyek helyzetét, meg a híressé vált Reisepasst, melyet a szebeni katonai garnizon bocsátott ki, hogy egész Erdély területén Bolyai János nyugodtan közlekedhessen. Ugyanakkor a nagyszebeni Tierry-kiadó elég sok könyvét kiadja a két Bolyainak. A téma ezirányú kibôvítése még várat magára. A kiadó és nyomda a mai Frankfurt–Bukarest Bank szebeni székhelyén mûködött, de fiókjai voltak Enyeden, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Fôleg tudományos könyvek kiadásával foglalkozott.

A zseniális ötletek sorsát követve, Bolyai János "paralella-elmélete" nem nyert megértést korának matematikus körében. Például Brassai Sámuel egyetemi tanár, erdélyi polihisztor, elég sokszor gúnyolódott a Bolyai-elmélet rovására egyetemi elôadásai során. Abban az idôben még a Kant-féle tér- és idôelmélet uralkodott, abból nagyon nehéz volt kitörni. Szerencsére a Babes-Bolyai Tudományegyetem elnevezése a nagy matematikus nevére, sajnálatos hibát javít ki, elismerve korszakalkotó elméletét. Érdekes, hogy a külföldi matematikusok, mint az olasz Boncompagni, a francia Huelle, vagy az osztrák Paul Staeckel, az elsô biográfusok, akik nagyban hozzájárultak a Bolyai-örökség nemzetközi népszerûsítéséhez. 1860. január 27-én meghal Bolyai János, haláltusájának tanúja hûséges szolgálóasszonya, aki Bolyai Gáspárnak, a nagybátynak írt levelében azt írja, "...a kapitány úr már nincs többé". Utolsó útjára 3 személy kíséri el, ellentétben apja, Farkas temetésével, 1856-ban, amikor a marosvásárhelyi Református Kollégium tanári kara és a diákság méltó búcsút vett híres professzorától.

A két Bolyait, apát és fiát 1902-ben kihantolták, és újból, együtt temették el a marosvásárhelyi temetôben. Sírhelyük a tudományos világ zarándokhelye lett. A Bolyai-hagyaték tovább élt, fejlôdött, átértelmezték, felfedezték szépségét, eredetiségét, alkalmazási területeit. Bolyai Jánost tekinti a tudományos világ a nem-euklideszi matematika megalapozójaként, Lobacsevszkij, Riemann és Poncelet matematikusok mellett.

Keresztes Kálmán

Az Apáczai-líceumban a Szabadság hagyományos nyereménysorsolását bonyolítottuk le kedden délután. A legszerencsésebbeknek a negyedévi és egyhavi elôfizetési sorsolás nyertesei bizonyultak: Batiz Ilona (Kolozsvár, Alkony u. 60.), a T&A Mozaik Kft. által felajánlott digitális fényképezôgépet, Kacsó Erzsébet (Oltului 10/7.) a Promedical Center adományozta félmillió lej értékû szakorvosi vagy laboratóriumi vizsgálat lehetôségét nyerte el.

További részletek holnapi lapszámunkban.

ABODI NAGY BÉLA gyûjteményes kiállításának megnyitójára 2004. október 29-én, pénteken 18 órakor kerül sor a kolozsvári Mûvészeti Múzeum emeleti termeiben.

AZ 1849-ES ÉS AZ 1956-OS OKTÓBERI ESEMÉNYEK HÔSEIRE EMLÉKEZNEK október 28-án, csütörtökön 18 órakor a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum Szentegyház utca 2. szám alatti székhelyén. A Magyar Köztársaság Fôkonzulátusának közremûködésével szervezett rendezvényen fellép Boér Ferenc színmûvész.

HODOSSY GYULA FÁTYLA JÓKEDVEMNEK ÉS BARABÁS ZOLTÁN HOMÁLYHATÁRON címû köteteit mutatják be október 29-én, 17 órakor a Római Katolikus Nôszövetség Szent Rafael Körének Szentegyház utca 2. szám alatti székhelyén. A két költôvel, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökével, illetve a Várad címû folyóirat szerkesztôjével Sántha Attila, az Erdélyi Magyar Irók Ligájának elnöke és Hizsnyai Zoltán felvidéki József Attila-díjas író beszélget. Aaron Fazakas Sztalaktit — A néma tanú címû mûvét a Gh. Dima Zeneakadémia vonószenekara adja elô. Vezényel: Cristian Sandu.

A LÉGY JÓ MINDHALÁLIG címû film második részét vetítik október 28-án, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi kerületének Párizs utca 17. szám alatti székházában. A vetítés után nagyon fontos témának a megbeszélése végett választmányi gyûlést tartanak. Feltétlen jelenlétet kérnek!

Szilágyi Domokosra emlékeznek
Az Unitárius Nôszövetség a Brassai utca 6. szám alatti tanácstermében október 28-án, csütörtökön, délután 5 órakor Szilágyi Domokosra, a költôre és az "európai utasra" emlékeznek. (A költô 28 évvel ezelôtt, 1976. október 27-én halt meg.) A jelenlevôk Nagy Máriával a napokban megjelent Szilágyi Domokos: Útinapló — a Volga Nyugaton címû kötet szerkesztôjével beszélgetnek.

Ferencz Ágnes tárlata
Tegnap délben a Magyar Opera emeleti elôcsarnokában megnyitották Ferencz Ágnes brassói képzômûvész kiállítását. Simon Gábor igazgató üdvözlô szavai után Starmüller Géza méltatta a pasztelleket, akvarelleket, szénrajzokat és kerámiamunkákat felvonultató kiállítást.

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYA 2004. november 19–20-án tartja évi tudományos ülését. Érdeklôdéssel várják szakelôadók jelentkezését biológia, kémia, fizika, környezettan, a földtudományok és mezôgazdasági tudományok körébôl készített tanulmányokkal, az EME címére: Cluj-Napoca 400009, str. Napoca nr. 2–4. Határidô: november 5.

Vadászhírek
November elsejétôl január 31-ig ismét vadászható a mezei és az üregi nyúl. Ugyancsak ettôl az idôponttól ejthetô el a fácán (február 28-ig), a vaddisznó (jan. 31-ig), a nyest (márc. 31-ig), a szarvas (dec. 15-ig), az ôzsuta (febr. 15-ig).

November 3. (szerda): Közgyûlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

November 6. (szombat): Bükki séta (15 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Szôcs Miklós.

November 6. (szombat): Görbe túra Kispetribe vagy Negreni-be. Megbeszélés a közgyûlésen. Találkozás 7.30 órakor a nagyállomás elôtt. Túravezetô: Vlád Pál.

November 7. (vasárnap): Ôzek völgye (20 km).Találkozás 9 órakor a Hajnal-negyedi végállomáson. Túravezetô: Szatmári Béla.

November 7. (vasárnap): Kós Károly felderítô túra: Mákófalva, Bátori-hegy, Szucság (gyalog 18 km). Találkozás 7.30 órakor a nagyállomás e-lôtt. Túravezetô: Tóthpál Tamás.

November 9. (kedd): Lépésmérôk találkozása 17 órától a székházban.

November 10. (szerda): EKE fotóklub 17 órától a székházban.

November 11. (csütörtök): Túravezetôk tanácskozása 17 órától a székházban.

November 13. (szombat): Borforralás Bácsban. Találkozás 9 órakor a 31-es autóbusz bácsi végállomásában. Túravezetô: Prezensky Tibor.

November 12–14. (péntek–vasárnap): Vlegyásza. Megbeszélés a közgyûlésen. Túravezetô: Szilágyi András.

November 13–14. (szombat–vasárnap): Vonatos kirándulás az Almási-várhoz, jelzésfestés, este szüreti bál Sztánán (gyalog 20 km). Találkozás 7.30 órakor a nagyállomás elôtt. Túravezetô: Tóthpál Tamás. Aki marad vasárnapra is, vigyen hálózsákot, izolirt. (tel. 591-683).

November 14. (vasárnap): Mikrobuszos kirándulás a Dregán-völgyi gáthoz (gyalog 15 km). Indulás 7 órakor a Magyar Színháztól. Túravezetô: Vlád Pál. (tel. 435-866).

November 14. (vasárnap): Páter forrás, Kopasz gerinc (30 km). Találkozás 8 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Magyari Péter.

November 16. (kedd): Kézimunkaklub 16 órától a székházban. Házigazda: Kolumbán Emese.

November 20. (szombat): Brüll kilátó (15 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Székely Lavotta.

November 21. (vasárnap): Hegyes hegy, Hunyadi Mátyás jelvényszerzô túra. Találkozás 9 órakor a 31-es autóbusz Széchenyi téri végállomásában. Túravezetô: Szôcs Miklós.

November 24. (szerda): EKE fotóklub 17 órától a székházban.

November 27. (szombat): Görbe túra (10 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Bagaméri Tibor.

November 28. (vasárnap): Mikesi tó (30 km). Találkozás 8 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Magyari Péter.

December 4. (szombat): Mikulás túra (10 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Szôcs Miklós.

December 5. (vasárnap): István forrás (12 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezetô: Székely Lavotta.

December 8. (szerda): Közgyûlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

A rendezvényekre minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Találó a megnevezése az Erdélyi Kárpát Egyesület október közepi kirándulásának, mely nemcsak az idei ôsztôl, hanem egy túrasorozattól való búcsúzásra is utal. Néhány évvel ezelôtt az EKE kolozsvári osztályának három túravezetôje: Martonossy Magda, Kolumbán Gyula és Palczer János "összetanakodék", aminek az eredménye az lett, hogy elindult egy tizenöt túrából álló sorozat, amelynek során a Gyalui-havasokat ismerhettük meg közelebbrôl. Ennek a sorozatnak az utolsó túrájához érkeztünk most el.

Kora reggel autóbusszal indultunk Kolozsvárról Szászfenes, Gyalu irányába, itt letérve a fôútról, Hidegszamos felé folytattuk utunkat. E helységnél egyesül a Hideg- és a Meleg-Szamos. Innen kezdve a Hideg-Szamos völgyét követtük a Nagy Riska patak torkolatáig, ahol leszálltunk a buszról és gyalog folytattuk utunkat a Nagy Riska patak völgyében, lassan, de biztosan emelkedô úton, közben az ôsz színeiben pompázó erdôben gyönyörködtünk. Az imitt-amott még dacoló zöld közé egyre több sárga meg vörös árnyalat keveredett. Reményik Sándor verse jutott eszünkbe:

Október a piktorok Piktora
Már teljes lendülettel festeget,
Ecsetjét arany-tengerekbe mártva,
Húzza hervadó világok felett.
(A nagy piktor)

A Testes-csúcs (1240 m) és a Magura (1345 m) közé szorult, egyre szûkülô völgyben kapaszkodtunk fel a Hideg-havas (1263 m) gerincére. Innen szép kilátás nyílt a környékre, jól láthattuk a Gergely-havas 1362 m magas vonulatát. Szemet gyönyörködtetô látványt nyújtanak a színes erdôt egyre gyakrabban tarkító haragoszöld fenyôk.

Rövid pihenô után elindultunk visszafelé, a Jára egyik mellékága — a Lópatak — mentén ereszkedtünk le Caps telepig. Innen már autóbusszal folytattuk utunkat Járabányán, Tordaszentlászlón keresztül hazáig.

Élményekben gazdag, szép napunk volt; köszönjük túravezetôinknek ezt a gyönyörû túrasorozatot!

Kovács Zsuzsa

Október 28-án, csütörtök este ünnepi esemény színhelye lesz a kolozsvári Magyar Opera. Ez alkalommal a 70. életévét betöltött Hary Béla karmester, zeneszerzô, az opera egykori igazgatója szerzôi estjére hívjuk kedves közönségünket, hogy együtt ünnepeljük szeretettel és megbecsüléssel az eltelt évtizedek operánkhoz egyik leghûségesebb elôadó- és alkotómûvészét, aki második otthonává fogadta intézményünket.

Az est mûsorát értelemszerûen Hary Béla zeneszerzô mûveibôl állítottuk össze, Hary Béla karmester hiteles zenei vezetésével. A mûsoron megzenésített Arany János és Petôfi Sándor versek mellett — elôadják Hary Judit és Sándor Árpád magánénekesek — a Mester szimfonikus alkotásaiból szerepel válogatás: Fantázia és toccata (szimfonikus tömb a Sárga rózsa címû táncjátékból), zenekari szvit Gyermekjátékok címen, valamint a Holocaust szimfonikus költemény. Közremûködik az opera zenekara.

Hajtsunk tehát fejet a mûvészet szolgálatában eltöltött sikeres életpálya elôtt, egy olyan mûvész elôtt, aki egész életét az erdélyi magyarság kulturális felemelkedésének szentelte, méltán érdemelvén ki a kolozsvári Magyar Opera örökös tagja és az anyaország által adományozott Pro Cultura Hungarica kitüntetéseket.

Hary Béla mesternek ezúttal is kívánunk hosszú életet, egészséget és munkabírást mindnyájunk hasznára és örömére.

Turánitz J. Lajos

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A Bourne–csapda — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn minden elôadás.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Hét nô hétféle helyzetben sorozat keretében: okt. 22-én: A vonzalom törvényei — amerikai. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20, kedvezménnyel: 22.30. Okt. 23-án: Én és a hercegem — amerikai. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20, kedvezménnyel. 22.30. Okt. 24-én: Hirtelen 30 — amerikai. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20, kedvezménnyel: 22.30. Okt. 25-én: Mona Lisa mosolya — amerikai. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20. Okt. 26-án: Veronica Guerin — amerikai. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20 — minden vetítés kedvezménnyel. Okt. 27-én: Reising Helen — amerikai bemutató. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20. Okt. 28-án: Nathalie — francia. — Vetítés: 12.30, 15, 17.30, 20.

GYÔZELEM — Egy makulátlan elme örök ragyogása — bemutató. — Vetítések idôpontja: 18, 20, 22. Shrek — ismétlés. — Vetítések idôpontja. 14, 16.

FAVORIT — Pieces of April — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

TORDA

FOX — Hidalgó — bemutató. — Vetítések idôpontja: 16, 18.15, 20.30.

DÉS

MÛVÉSZ — Arthúr király — amerikai. — Vetítések idôpontja: 16.30, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától, hétfôn minden elôadás.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Feketék fehéren — bemutató. — Vetítések idôpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — A sötétség krónikája — amerikai. — Vetítések idôpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 12.30 órától és hétfôn egész nap.

DACIA B-TEREM — Rossz nevelés — spanyol. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Terminal — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és hétfôn egész nap.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Október 27-én, szerdán este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mâniutiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

Október 29-én, pénteken este 8 órakor: Krimi — stúdióelôadás. Írta és rendezte: Barabás Olga.

Október 31-én, vasárnap este 8 órakor: S. Anski nyomán: Fehér tûz, fekete tûz (Dybbuk) — stúdióelôadás. Rendezô: David Zinder m. v. (Izrael).

ROMÁN SZÍNHÁZ

Október 28-án, csütörtökön este 7 órakor: Visniec: Mansardã la Paris cu vedere spre moarte.

Október 30-án, szombaton este 7 órakor: Csehov: A sirály.

MAGYAR OPERA

Október 28-án, csütörtökön este fél 7 órakor: Hary Béla szerzôi est. Vezényel: Hary Béla.

ROMÁN OPERA

Október 27-én, szerdán este 7 órakor: Puccini: Tosca.

Október 29-én, pénteken este 7 órakor: Mascagni: Parasztbecsület.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

A személyi jövedelemadóból civil szervezetek támogatására felajánlható 1%-ról szóló törvényes rendelkezés az Adótörvénykönyv (a 2003. évi 571. sz. törvény) 90. szakaszában található.

90. szakasz.

(2) Az adófizetô személyek tartozott évi jövedelemadójuk 1 százalékáig terjedô összeget fordíthatnak az egyesületekrôl és alapítványokról szóló, utólagosan módosított és kiegészített 2000. évi 26. sz. kormányrendelet feltételei között mûködô nonprofit entitások szponzorálására.

(3) A tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedô összeg kiszámítására, visszatartására és átutalására a munkáltató vagy az illetékes adószerv köteles, az esetnek megfelelôen.

(4) A (2) és (3) bekezdés elôírásainak alkalmazási eljárását a közpénzügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

Ez év február elején a Kormány (2004. évi 44 sz. rendeletként) elfogadta az Adótörvénykönyv alkalmazási utasításait, a Közpénzügyi Minisztérium által kidolgozott javaslat alapján.Annak ellenére, hogy az említett alkalmazási utasításokat tartalmazó Hivatalos Közlöny a 200 oldalnyi terjedelmet is meghaladja, sajnálatos módon a metodológia nem tisztázza az Adótörvénykönyv gyakorlati alkalmazásának teljes témakörét, így például a civil szervezetek támogatására vonatkozó elôírások alkalmazása egy pénzügyminiszteri rendeletben lesz pontosítva. A rendelet egyelôre nincs kihirdetve, csak a tervezetét ismerjük.

Az Adótörvénykönyv szövegét tanulmányozva kiderül, hogy a felajánlás konkrét folyamatának két lehetséges menete lesz:

— azok az adófizetôk, akiknek egyetlen jövedelemforrásuk van (egyetlen munkahellyel rendelkeznek), tehát nem kötelesek személyi jövedelembevallást kiállítani, a munkáltatójukhoz fognak benyújtani egy olyan átiratot, amelyben megnevezik azt a civil szervezetet, amelynek felajánlják a személyi jövedelemadójuk egy százalékát. A személyi jövedelemadó-összevonás metodológiáját figyelembe véve, a felajánlást ebben az esetben január 1-jétôl január 15-ig terjedô idôszakban szükséges elvégezni.

— azok a munkavállalók, akik több jövedelemforrással rendelkeznek, és ebbôl kifolyólag kötelesek évente adóbevallási nyilatkozatot kiállítani, ezzel egyidejûleg — külön erre a célra kiállított ûrlapon — nevezhetik meg a civil szervezetet, amelynek felajánlják adójuk egy százalékát. Szintén az adóösszevonás "menetrendjébôl" adódik, hogy ebben az esetben a felajánlás legutolsó határideje május 15.

Az elsô esetben a felajánlások átutalását a munkaadó számviteli részlege végzi el, a második esetben pedig az illetékes adóhivatal.

A fenti törvényértelmezéssel szöges ellentétben született meg az alkalmazási metodológia tervezete, amelyet szeptember közepén vehettem kézhez a pénzügyminisztérium illetékeseitôl.

A tervezet szerint az adófizetô munkavállalók, amennyiben élni kívánnak jövedelemadójuk 1%-nak felajánlási lehetôségével, két bürokratikus feladatot kell hogy elvégezzenek: egy kérvényt kell kiállítaniuk, amelyben kijelentik a felajánlási szándékukat, illetve szponzorálási szerzôdést kell kötniük az általuk kiválasztott civil szervezettel. Ez utóbbi követelmény teljesen irracionális, hiszen arra kötelezi a felajánlót, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen az általa kiválasztott civil szervezettel, a szponzorálási szerzôdés megkötése végett, vagy arra kötelezi a felajánlásokat begyûjteni kívánó civil szervezetet, hogy potenciális felajánlók ezreit keresse fel, óriási anyagi és humán erôforrást használva fel, egy — legalábbis bizonytalannak mondható — cél elérése végett. Mindkét lehetséges eljárás annyira költséges és túlbürokratizált, hogy a jelenlegi romániai (kb. 8 millió lej értékû) átlagbérre számolt évi jövedelemadó 1%-át jelentô, kb. 100 000 lejért szinte el sem érdemes kezdeni az eljárást.

Az alkalmazási normarendszer tervezete tehát ahelyett, hogy valóban szabályozná az 1%-os felajánlás gyakorlatba ültetését, teljesen lehetetlenné teszi azt. Ezért az RMDSZ parlamenti csoportja tiltakozik a tervezet elfogadása ellen és szeptember 28-án a saját tervezetét benyújtotta a Pénzügyminisztériumhoz. További tárgyalásokat szorgalmaztunk, hiszen megközelítésünkben a felajánlást az Adótörvénykönyv szövege szerint kell megejteni, egy egyszerû formanyomtatvány kitöltésével.

emerikusz,

Tisztelt Winkler úr, van-e bárminemû információ arra nézve, hogy a felajánlásokból befolyt összeget mire költik el? Szerintem rengetegen vissza fognak élni ezzel a lehetôséggel, és itt nem feltétlenül csalásra gondolok. Például karitatív tevékenység helyett luxusautókat vesznek az alapítványnak. Az ember szereti tudni, hogy érdemes volt-e adakozni és hogy jó helyre került-e a pénze?

Az Adótörvénykönyv ez irányban nem rendelkezik. A kedvezményezett civil szervezet saját alapszabályzatában leszögezett tevékenységek finanszírozására használhatja a felajánlott összegeket.

Véleményem szerint, a felajánlott 1%-ok továbbra is megtartják a közpénz jelleget, tehát ezek felhasználásáról a kedvezményezetteknek el kell számolniuk a sajtóban, vagy a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozva éves jelentésüket. Ez magánvélemény, még nem létezik ez irányú törvényes rendelkezés.

Úgy gondolom, hogy a legjobb "biztosítás" a felajánlott összegek rendeltetésszerû elköltésérôl az, ha egy Ön által jól ismert — és értékelt — szervezet javára teszi meg a felajánlást. A felajánlás mechanizmusa nem engedi meg a célirányosan (egy bizonyos tevékenységre) történô felajánlást, de a felajánló szabad akaratára bízza a támogatásról szóló döntés meghozatalát ( hogy megteszi-e a felajánlást, vagy otthagyja az "állam bácsinak" az 1%-ot, illetve, hogy melyik szervezet javára teszi meg a felajánlást).

b52

Két kérdésem van: 1. Milyen feltételeknek kell hogy eleget tegyen az a nonprofit szervezet, amely jogosult az 1%-os felajánlásokat gyûjteni? 2. Ez a jogszabály cégekre is vonatkozik? Felajánlhatnak-e a cégek az adóalapjukból egy bizonyos részt, és ha igen, akkor ez hogy mûködik?

1. Az Adótörvénykönyv egyetlen kitételt szab meg a nonprofit szervezet számára: törvényesen bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkezô entitás kell hogy legyen, ami nyilván azt is jelenti, hogy a szervezetnek eleget kell tennie minden — a jogi személyiségbôl származó — törvényes feltételeknek ügyvitel, számvitel, könyvelés, stb. szempontjából. Esetleg érdemes lehet az elôbbi kérdés kapcsán megfogalmazott magánvéleményemen is elgondolkozni a felajánlásokat begyûjteni szándékozó szervezeteknek, hiszen természetesnek tartanám, ha valamilyen nyilvános elszámolási kötelezettség a jövôben életbe lépne.

2. A jogszabály a személyi jövedelemadó 1 %-ról szól, ezek szerint nem a cégekre, hanem a természetes személyekre vonatkozik. Az új adótörvénykönyv másik intézkedése vonatkozik a cégekre, ez is lényegében erôsíti a civil szférát. A cégek által a társasági adó (profitadó) összegébôl leírható (levonható) szponzorálás megengedett felsô értéke emelkedett, az eddigi határ (a bruttó nyereség 5 százaléka) helyett most egy újabb — a jelenlegi romániai üzleti gyakorlat szerint a legtöbb esetben magasabb — határérték lépett érvénybe, ez a cég éves forgalmának a három ezreléke, de nem több mint az éves profitadó húsz százaléka. Így a cégek nagyobb mértékben tudnak szponzorálást az általuk befizetendô profitadóból levonni, tehát nagyobb mértékben tudják segíteni a civil szervezeteket.

Az Adótörvénykönyv vonatkozó szövege a társasági adóról (profitadóról) szóló részben található, a Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvû fordítása szerint az alábbi:

31. szakasz.

(4) A szponzorálásról szóló törvény és a könyvtárak törvénye elôírásainak megfelelôen szponzorálási és/vagy mecénási akciókat megvalósító adózók a tartozott nyereségadóból levonják a járulékos összegeket, amennyiben halmozottan teljesítettek az alábbi feltételek:

a) nem haladják meg az üzleti forgalom 3 ‰-ét;

b) nem haladják meg a tartozott nyereségadó 20 %-át.

(5) Az illetô határértékekbe beilleszkednek a közjogi könyvtárak szponzorálásával kapcsolatos, a helységek építését, az ellátmányozást, az információtechnológia és a sajátos dokumentáció beszerzését, a könyvtárak folyamatos képzési programjainak finanszírozását, a szakembercserét, a szakosítási ösztöndíjakat, a nemzetközi kongresszusokon való részvételt célzó kiadások is.

azazello

Mit kell tennem magán személyként ahhoz hogy az 1%-ot egy általam kiválasztott szervezet kapja meg?

Amint a bevezetô helyzetismertetôbôl kiderül, egyelôre meg kell várni az alkalmazás körülményeit tisztázó miniszteri rendelet véglegesítését és kihirdetését. Remélem, hogy minél hamarább és az általunk javasolt, bürokráciamentes formában lehet majd megtenni a felajánlásokat, 2005 elsô felében, a 2004-ben szerzett jövedelembôl.

Kell-e fizessen adót eme jövedelmi forrás után vagy más illetéket az a szervezet, amelyiknek a pénzt szánom?

A kedvezményezett civil szervezet sem adót, sem bármilyen illetéket nem fizet a felajánlott összegek után.

Péter Gábor, Kolozsvár

Tisztelt Winkler Gyula úr! Van-e felmérés arról, hogy a romániai civil szervezetek kb. hány százaléka jogosult az 1% adóból való részesülésre? És a romániai magyar civil szervezetek hány százaléka?

A fentiekbôl kiderül, hogy minden törvényesen mûködô civil szervezet kaphat felajánlást.

Tudomásom szerint kb. 2 300 magyar civil szervezet létezik Romániában, nincs információm arról, hogy ezek között léteznek-e jogi személyiség nélkül mûködô csoportosulások, vagy arról, hogy a törvényes ügyvitel és számvitel követelményeinek milyen mértékben tesznek eleget civil szervezeteink.

Winkler Gyula:

Köszönöm a Transindex és a Szabadság által biztosított lehetôséget arra, hogy egy fontos törvényes lehetôségrôl informálhattam a közvéleményt. Sajnos jelenleg lehetetlen teljes és végleges információt szolgáltatni a témában, ezért állok rendelkezésre a továbbiakban, mihelyt kihirdetésre kerül az 1 %-os felajánlás módszertana.

Valamit csak tudnak az EU-ban országunkról, nem hiába kifogásolták az egyre inkább elhatalmasodó korrupciót. Egy berlini székhelyû nemzetközi megfigyelô intézet egy héttel ezelôtt ismertetett felmérése szerint bizony akad pironkodni valónk Brüsszelben — mert idehaza aligha szégyellik, hogy Romániát a világ egyik legkorruptabb országának titulálták.

Megfigyelôk, országelemzôk, szakemberek nyilatkoztak a világ 146 országának korrupciójáról, egytôl tízig terjedô pontszámmal osztályozva — a felmérést végzô Transparency International értékelésében a háromnál kevesebb pontszámot elért országok számítanak korruptaknak. Románia a maga 2,9-es pontszámával az EU egyetlen országa, amely ebbe a tartományba csúszott. Az azonos pontszámokat elért országok egyazon sorszámot kaptak, így Románia 87. helyezése tulajdonképpen sokkal közelebb van a százhoz. Az eredmény annál inkább szégyellnivaló, hiszen a ranglistán még a hosszas huzavona után végül szintén EU-jövô elé nézô Törökország is tíz hellyel megelôz bennünket, Bulgária pedig az 54. helyen áll. A világ legkevésbé korrupt országa az EU-tag Finnország, és az unió 25 tagországának többsége nemhogy a hármas pontszám alá csúszott volna, hanem magas pontszámaival viszonylag elôkelô helyezéseket ért el a világranglistán. 0,2 ponton múlott, hogy Románia nem a tiszták, hanem a korruptak közé került. Elhanyagolható különbség, mondhatnánk. Csakhogy itt élünk, és nap mint nap érezzük, tapasztaljuk annak a 2,9-es osztályzatnak az ódiumát.

Két magyar szakon elvégzett egyetemmel, szakmai gyakorlattal rendelkezô ismerôsöm fél éve próbál szakmájában elhelyezkedni — itthon. Próbálkozott már gazdag önéletrajzzal, önkényesen cenzúrázott, megnyirbált cv-vel, határozott fellépéssel, nyuszizással, ám sorozatosan elutasították. Nem egy helyen olyan személyt alkalmaztak, akinek egyáltalán semmiféle szakmai tapasztalata nem volt.

Ha az egészségügy területére tévedünk, a végtelenségig sorolhatnánk a korrupciós eseteket, amelyekrôl viszont hallgatunk. Mindannyian. Közéleti személyiségek, román és magyar újságírók egyaránt. Mert soha nem tudhatjuk, mikor kerülünk a "leleplezett" orvos kezére. És inkább fizetünk. Egy dolog az, amikor azért fizetünk, hogy ne kelljen órákig várnunk egy vizsgálatra a kórház folyosóján — bár az sem természetes, hogy akár sürgôsségi esetként is sokáig megvárakoztassanak. Ez akár még el is fogadható, mint a jelképes ajándék is, amelyet gyógyulásunk örömére nyújtunk át orvosunknak. Kórházainkban viszont egy-kétágyas VIP-kórtermek is léteznek, ahová nem juthat be csak úgy, a Nagy Bandó András-féle kabarészövegbôl megelevenedett, földig érô sodronyú fekhelyekre jogosult egyszerû halandó. Tehetségünk vagy a konkrétan kifejtett igények szerint soványabb-vastagabb borítékot csúsztatunk az orvos, altatóorvos, nôvér zsebébe — lehetôleg mûtét elôtt —, kinyögjük azt a pár milliót, és megyünk tovább. Mindannyian így teszünk, és mindmáig nem akadt egyetlen regényhôs sem, aki szembe mert volna szállni ezzel a "feketetörvénnyel".

Az útlevél kiváltása újabb kálvária: vég nélküli sorok, idôpazarlás. Természetesen ott is elmegy egy doboz kávé, egy ismerôs, egy jó "kis összeköttetés", a pénzügyhivatalnál kígyózó hosszú sorok elkerüléséért is jól fog egy kenegethetô kiskapu, és így sorolhatnám tovább a példákat, hogy aztán a magas szintû korrupciós ügyekrôl ne is beszéljünk.

Ôszintén szólva, igazán nem látom ennek a korrupciós alagútnak a végét. Talán ha eljön majd a gazdasági biztonságnak az áhított korszaka, akkor megszûnik a megvesztegethetôség. Addig is — bár az EU-ban sem kolbászból fonják majd nekünk a kerítést — örülök, hogy legalább az uniós országjelentések hangosan kifogásolják a romániai korrupciót.

Kerekes Edit

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Romano Prodi, a jelenlegi EU-bizottság vezetôje kész hivatalában maradni és ideiglenes elnökként tovább irányítani a testületet, ha a helyzet úgy hozza, azaz ha az Európai Parlament ma nem szavaz bizalmat az új, elvileg november elsején hivatalba lépô bizottságnak.

"Remélem, hogy a bizottságot jóváhagyják. De ha nem ez történik, nincs mit tenni: ideiglenesen maradnom kell" — mondta az olasz politikus az amerikai lapnak adott interjújában. "Nem hiszem, hogy ez fog történni, ám ha mégis, akkor se nekem, se biztostársaimnak nincs választási lehetôségük" — tette hozzá.

Az új EU-bizottság beiktatását azért kísérik kétségek, mert sok képviselô hevesen ellenzi az egyik biztosjelöltnek, az európai parlamenti meghallgatásokon elég konzervatív nézeteket képviselô Rocco Buttiglionénak a kinevezését, s emiatt az egész testület leszavazásával fenyegetôzik. Márpedig az EU-bizottságnak mindenképp meg kell kapnia az Európai Parlament jóváhagyását, hogy megkezdhesse a munkáját. A szavazást ma tartják Strasbourgban.

"Ha az Európai Parlament elutasítja a jelölteket — ez lenne az elsô ilyen eset az EU történetében — ez károsítaná az intézményeket, de nem okozna intézményi válságot" — vélte Prodi, hozzátéve, hogy ezt az esetet inkább a nemzeti parlamentekben szokásos bizalmatlansági szavazások európai megfelelôjének lehetne minôsíteni, s egyszerûen azt kényszerítené ki, hogy az új bizottsági elnök, José Manuel Barroso új javaslatot terjesszen majd be a parlamenthez az általa vezetett testületrôl.

Prodi mandátuma elvileg ezen a héten ér véget: egyik utolsó feladata az EU új alkotmányának ünnepélyes aláírási ceremóniáján való részvétel lesz pénteken Rómában. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt öt évben, az EU-bizottság élén melyek voltak legnagyobb sikerei és kudarcai, sikerként az euró bevezetését, az EU bôvítését, azaz 10 új tagállam felvételét és az EU-bizottság újjászervezését mondta (az elôzô, botrányoktól tépázott testület ugyanis 1999-ben idôelôtt lemondott), no meg az EU-alkotmány kidolgozását, amelyet "az új Európa pillérének" minôsített. Bizottsága gyenge pontjának azt tartotta, hogy nem sikerült megfelelôen elôrelépni az úgynevezett lisszaboni célkitûzés terén: az EU 2001-ben a portugál fôvárosban tartott csúcsértekezletén célul tûzte ki, hogy 2010-re a szervezet a világ legversenyképesebb gazdasági térségévé váljon.

José Manuel Durao Barroso, az új Európai Bizottság elnöke továbbra is bízik benne, hogy az Európai Parlament (EP) megszavazza az általa vezetett testületet, s így az november elején megkezdheti munkáját. "Az Európai Uniónak erôs intézményekre, ezen belül erôs Európai Bizottságra és Európai Parlamentre van szüksége, mert európai életünk egyik kulcspillanatához érkeztünk" — mondta, ezzel az EU-alkotmány e heti aláírására és az ezt követô ratifikálásokra, valamint a november eleji amerikai elnökválasztás várható hatásaira utalva. "Azt hiszem, meg kell mutatnunk, hogy az európai intézmények készek minden tôlük telhetôt megtenni Európa jövôjéért, a kontinens polgárainak jólétéért" — szögezte le Barroso.

Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfô kedden az ország északi részébe utazott a hét végi földrengés okozta károk megszemlélésére, miközben a hivatalos közlések szerint tovább emelkedett az áldozatok száma.

A japán rendôrség keddi közlése szerint a hét végi heves, több száz utórezgés által kísért földrengés halálos áldozatainak száma elérte a 27-et, három eltûntet még keresnek, és mintegy 2500 a sérültek száma a katasztrófa sújtotta Niigata prefektúrában.

Az áldozatok száma még nôhet, mivel a megmenekültek között — akik immár a harmadik éjszakát töltötték otthonuktól távol — sokan fizikailag és lelkileg kimerültek, fôként az idôsek közül — közölte a rendôrség. A prefektúrában mintegy százezer ember továbbra is átmeneti szállásokon — tornatermekben, iskolákban és más menedékhelyen — tartózkodik. Ráadásul az évszakhoz képest szokatlanul hideg az idôjárás, és kedden az esô is eleredt.

A szombati földmozgás volt a legpusztítóbb az 1995. évi kobei földrengés után, amely 6433 halálos áldozatot követelt. A Richter-skála szerinti 6,8-es erôsségû szombati elsô földrengés óta több mint négyszáz utórezgés rázta meg a prefektúrát. A japán meteorológiai ügynökség figyelmeztetett: további erôs földmozgások, illetve földcsuszamlások várhatók azokban a térségekben, ahol szeizmikus tevékenység miatt fellazult a talaj.

Hat héttel szívmûtétje után beszállt az elnökválasztási küzdelembe Bill Clinton volt amerikai elnök.

Az ABC News rádióadónak adott nyilatkozatában bejelentette, hogy azonnali hatállyal újból síkra száll a Demokrata Párt jelöltje, John Kerry szenátor mellett, "mivel a két jelölt személye és négy évre szóló tervei között olyan mélyrehatóak a különbségek". Clinton úgy vélekedett: nem hiszi, hogy egészségügyi kockázatot vállalna. Mint mondta, érintkezésbe lépett orvosaival és azok értékes tanácsokkal látták ôt el.

A Fehér Ház Kerry gyengeségének jeleként értékelte Clinton elhatározását. "Az a tény, hogy Kerry ôt — Clintont — a mûtôasztalról a választási küzdelem ösvényére gördítette, önmagáért beszél" — jelentette ki Dan Bartlett elnöki szóvivô a Bush elnökhöz közel álló Fox tévéadónak. Clinton, akinek szívkoszorúerén szeptember elején négyszeres bypass mûtétet hajtottak végre, azt tervezi, hogy hétfôn Kerry szenátorral együtt lép fel Pennsylvania államban.

Ami pedig az alig minimális elônnyel rendelkezô Bush elnök "gyengeségeit" illeti, ôt Arnold Schwarzenegger egykori tévésztár, Kalifornia kormányzója segíti majd a kampányban.

Amerikai harci repülôgépek támadást intéztek kedd hajnalban az iraki Fallúdzsában egy ház ellen, melyet feltételezések szerint Abu Muszab az-Zarkávi csoportja használt rejtekhelyként, s megölték a terrorista vezér egyik hívét — jelentette be az amerikai hadsereg.

A közlemény szerint a "precíziós légicsapást" közép-európai idô szerint hajnali 2 órakor hajtották végre Fallúdzsa északnyugati részében. A több forrásra hivatkozó közlemény azt állítja, hogy az-Zarkávi csoportjának egyik ismert tagja a légicsapás idején a házban tartózkodott.

Az amerikai légicsapások — olvasható a közleményben — komolyan csökkentették az-Zarkávi csoportjának harci képességeit. az-Zarkávi múlt heti, az al-Kaida terrorhálózatnak tett hûségesküjét az amerikai hadsereg a gyengeség jeleként értékelte.

Fallúdzsa lakói cáfolják, hogy a Bagdadtól nyugatra fekvô lázadó szunnita városban az az-Zarkávi irányította külföldi terroristák tevékenykednének, és azt bizonygatják, hogy az amerikai támadásoknak nagyrészt polgári személyek estek áldozatul.

Az-Zarkávi csoportja a múlt héten az "al-Kaida Szervezete az Iraki Szent Háborúért" nevet vette fel, és egy internetes közleményben bejelentette, hogy egyesült az Oszama bin Laden vezette terrorhálózattal. Az Egyesült Államok 25 millió dolláros jutalmat ígért annak, aki élve vagy halva kézre keríti a jordániai származású az-Zarkávit.

Várakozások szerint az amerikai hadsereg és az iraki átmeneti kormány nagy offenzívát készít elô abból a célból, hogy állami ellenôrzés alá vonja Fallúdzsát a januárra tervezett iraki választások elôtt.

A világ energia-felhasználásának drámai növekedésére és az olajtermelôktôl való egyre szorosabb függésre hívja fel a figyelmet a nemzetközi energia ügynökség, az IEA most közzétett tanulmánya. A Világ energia-kilátásai, 2004 címmel megjelent tanulmány megállapítása szerint 2030-ig a lakosság és a gazdálkodók energia-felhasználása 59 százalékkal emelkedik. Komolyabb politikai fordulat nélkül ezt az igényt a jövôben is 85 százalékban csak szénbôl, olajból és gázból lesz lehetséges kinyerni. A felhasználás növekedésének kétharmadáért a fejlôdô országok lesznek felelôsek, közöttük is elsôsorban Kína és India.

Az elkövetkezô évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá válik majd a fosszilis energiahordozók korlátozott mivolta, az olajtermelôktôl való függés azonban ennek ellenére is fokozódik majd. "Egyre kevesebb ország termel majd egyre több olajat, közöttük is elsôsorban az OPEC közel-keleti tagjai" — mutat rá a tanulmány. A világ ellátási függôsége a szállítási fennakadások kockázatától egyre inkább növeli az ársokkok veszélyét és azok gazdasági hatását.

A tanulmány szerint a világ olaj iránti kereslete évi 1,6 százalékos ütemben emelkedik. A gázfelhasználás 2030-ig megduplázódik és a szén változatlanul az energiaigény 20 százalékát fedezi majd. A szél- és vízenergia és más megújuló energiahordozók szerepe növekedik majd ugyan, de világátlagban nem haladja majd meg a két százalékos részarányt az össztermelésbôl.

Egy fenntartható globális energia-ellátási rendszer létrehozásához technológiai áttörésekre lenne szükség, amelyek radikális módon megváltoztathatnák az energiatermelés és energia-felhasználás jelenlegi módszereit. A kormányoknak erôsíteniük kellene az energiaipari kutatások fejlesztésének a támogatását annak érdekében, hogy minél elôbb rendelkezésre álljanak azok az új technológiák, amelyek a környezet és az ellátás biztonságának a veszélyeztetése nélkül képesek biztosítani a világ energiaigényének a fedezését.

Az urániumdúsító program folytatására kényszerítené az iráni kormányt az a törvényjavaslat, amelyet a teheráni parlamentben többségben lévô keményvonalas képviselôk terjesztettek elô kedden. A javaslat egyúttal leállítaná az ENSZ fegyverzetellenôreinek meglepetésszerû látogatásait az iráni nukleáris létesítményekben. Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint a honatyák "kétszeres sürgôsséget" követelnek az indítványnak, amelynek értelmében a parlament köteles azt néhány napon belül megtárgyalni.

Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, Teherán nyílt konfliktusba kerül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amely november végéig adott haladékot Iránnak az urániumdúsító tevékenység leállítására, ellenkezô esetben az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Az utóbbi napokban a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) több rágalmazó, a romániai és a nemzetközi közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatot, állásfoglalást hozott nyilvánosságra a parlamenti választásokra összeállított tagsági névjegyzékkel kapcsolatban — állapította meg tegnap kiadott nyilatkozatában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezetô elnöksége.

A központi választási irodához (BEC) beérkezett jelzések nyomán és a választási iroda egyöntetû döntése alapján az illetékes intézmények megállapították, hogy az MPSZ által benyújtott listán számos esetben hamis vagy érvénytelen az aláírás vagy az adat (például a kiskorúaké vagy azoké, akik többször is aláírtak). A névjegyzékben kiskorúak és elhalálozott személyek is szerepelnek — emlékeztet a nyilatkozat, hozzáfûzve, hogy több aláírásgyûjtô nevét hamisították. Temes, Arad, Szilágy, Brassó megyékben és Bukarestben számos törvénysértés történt. Arad és Temes megyében a hamis aláírások számának levonása után a törvény által elôírt 300 aláírás alá csökkent a lista.

A nyilatkozat idézi Vicentiu Victor Pascát, a BEC alelnökét, aki szerint Temes megyébôl 315 aláírást gyûjtöttek, de egy személy, akinek neve felelôsként szerepel az aláírások gyûjtéséért, nyilatkozatban tagadja részvételét a névjegyzékek összeállításában. Ugyanakkor a listákon szereplô 40 személy azt nyilatkozta, hogy nem írta alá ezeket a lapokat. Ezzel az érvényes aláírások száma 275-re csökkent. Hasonló a helyzet Arad megyében, ahol az ügyészség közleménye szerint 48 ember nyilatkozta azt, hogy nincs tudomása az aláírásgyûjtô lapokról, és nem írta alá ezeket. További 35 személynek az adatait nem tudták azonosítani, és 2 elhalálozott személy is szerepelt aláíróként.

Pasca nyilatkozata szerint a Maros megyei listák a helyhatósági választások idején gyûjtött aláírásokról voltak lemásolva, Szilágy megyében pedig 10 személy nyilatkozta azt, hogy az aláírásgyûjtô félretájékoztatta ôket, mondván: a kettôs állampolgárság megszerzésére gyûjtik az aláírásokat.

Ennek alapján döntött a BEC egyhangúan, hogy törvénysértés történt, és az MPSZ nem indulhat a választásokon — olvasható az RMDSZ ügyvezetô elnökségének nyilatkozatában.

A vállalkozás, hogy az RMDSZ harmadik alkalommal indít államelnökjelöltet, azt az üzenetet hordozza, hogy mi egy olyan országot szeretnénk felépíteni, ahol ki-ki anyanyelvén beszélhet. Miért ne lehetne magyar elnöke Romániának, miért ne lehetne magyar elnöke román embereknek? Miért ne állíthatna egy másfél milliós közösség Romániának elnökjelöltet? — fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje tegnap a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében, ahol bemutatta választási programját. Az ünnepi pillanat fontos üzenete: amirôl 14 évvel ezelôtt beszélni sem lehetett, megtörténhet. — Keressük, ami összeköt, ne ami elválaszt — fejtette ki Markó. Másik fontos üzenetként fogalmazódott meg, hogy Erdélynek meg kell kapnia a saját súlyát és a szerepét. Erdély kell legyen az a régió, amely hajtómotorként beviszi Romániát az Európai Unióba. Az egyetlen erdélyi államelnökjelölt a transzszilván szemlélet és szellemiség üzenethordozója, ezt kell eljuttatni az egész országba, és elfogadtatni.

Az ünepség alatt ugyanakkor sor került Markó Béla Magyar dilemma címû könyvének a bemutatására. Makkai János, a kötetrôl szólva arra keresett választ, hogy miért kell mindig két rossz közül választanunk, miért nincsenek optimista dilemmáink? Úgy vélte: jó, hogy idôrôl idôre Markó Béla fogalmazza meg a romániai magyarság célkitûzéseit. Véleménye szerint a kötet a valóság olyan érzékelése, amelyet csak egy politikusba oltott költô tud megjeleníteni. Makkai János a kötet címét idôszerûtlennek nevezte az elkövetkezô két hónapra, hiszen nincs alternatíva: jól kell választani. Mint mondta: nem mindegy, hogyan megyünk az EU-ba, lesz-e erônk megvédeni az elért eredményeket, ott leszünk-e a parlamentben?

Markó Béla választási programját Kötô József ügyvezetô alelnök ismertette.

Mózes Edith

Már csak 3 százalék választja el az SZDP+RHP, illetve a D. A. pártszövetséget, Adrian Nãstase és fô kihívója, Traian Bãsescu támogatottsága között pedig 5 százalék a különbség a szociáldemokrata jelölt javára — derül ki a tegnap nyilvánosságra hozott CURS-felmérésbôl. Az ellenzék felzárkózásán kívül az adatok arról is árulkodnak: patthelyzet állhat elô a választások után, hiszen sem a szociáldemokraták, sem az ellenzék nem lesz képes kormányt alakítani. Még akkor sem, ha elnyerik a bejutási küszöb átlépésében reménykedô RMDSZ támogatását, a Nagy-Románia Párttal (NRP) való szövetkezést ugyanis mind a kormánypárt, mind az ellenzék kizárta.

Az adatok szerint az SZDP és az RHP között létrejött pártszövetségre a megkérdezettek 41 százaléka szavazna, a D.A. liberális–demokrata szövetségre pedig 38 százalék. További eredmények: NRP 11 százalék, RMDSZ 5 százalék, az Új Generáció Pártja pedig 2 százalék. A többi párt nem érte el az 1 százalékot. A bizonytalanok és nem szavazók a megkérdezettek 35 százalékát teszik ki.

Az államfôjelöltek sorrendje a következô: Adrian Nãstase 42 százalék, Traian Bãsescu 37 százalék, C.V. Tudor 12 százalék, Markó Béla 3 százalék, Gigi Becali 3 százalék, Gheorghe Ciuhandu 2 százalék. A megkérdezettek 29 százaléka bizonytalan vagy nem szavazna.

A CURS felmérése megerôsíti az elmúlt két hétben készül közvélemény-kutatások konklúzióit. A hétvégén a Data Media 4 százalék különbséget állapított meg a két pártszövetség között és 7 százalékot az elnökjelöltek között. Az IRECSON 3,5 illetve 4 százalékos eltérést, az ISS pedig 6,5, illetve 8 százalékos eltérést tapasztalt. A Gallup szerint a kormánypárti és az ellenzéki erôket tömörítô szövetségek között a különbség 5 százalék.

Az egyre élesedô küzdelem a versenybe szállók választási stratégiájában is megmutatkozik: a kampány hivatalosan még el sem kezdôdött, a jelöltek között "vérre menô" harc, szokatlan vehemenciájú szócsata dúl. A Moldvában kampányoló Bãsescu például azzal lelkesítette híveit, hogy a nagy nyilvánosság elôtt baleknek, közönséges lókupecnek minôsítette Nãstasét, aki sorozatosan licit nélkül juttat egy-egy nagyobb munkálatot a különbözô külföldi cégeknek, cserébe pedig csak néhány vállveregetést, mosolyt kap. Válaszában Nãstase, aki szerint Bãsescu megjelenése alkalmatlan az államfôi tisztség megjelenítésére, pofátlannak, kormányok rombolására szakosodott zsiványnak minôsítette ellenfelét. — Errôl sokat tudna beszélni a Demokrata Párt egykori elnöke, Petre Roman vagy Theodor Stolojan — hangoztatta Nãstase, aki az NLP elnökének visszavonulását egyértelmûen Bãsescu számlájára írja. — Amikor Bãsescu meglátta Stolojannak a vártnál alacsonyabb népszerûségi mutatóit, taccsra tette, hogy átvehesse helyét. Bãsescu nem több hosszúfülû nyuszinál, aki mindenáron a medvével akar kikezdeni. Hát én majd elkapom a füleitôl fogva és feltörlöm vele a földet! — mondotta a kormányfô tôle szokatlanul "élénk" stílusban.

Sz. K.

Nyilvános vitára hívja a Szociáldemokrata Pártot (SZDP) az NLP–DP-t magába foglaló D.A. választási szövetség jelentették ki a párt képviselôi tegnapi sajtótájékoztatójukon.

A találkozókon a szegénység kérdését, a kormánypárton belüli korrupciót, valamint az elmúlt négy évi kormányzás eredményeit szeretnék megvitatni. — A polgároknak jogukban áll minél átfogóbb képet alkotni a különbözô politikai alakulatok választási programjáról, ajánlatairól — jelentette ki Daniel Buda városi tanácsos, képviselôjelölt. — Az SZDP ígéretekkel eteti a választókat, holott ezek nagy részét az elmúlt négy évben valóra válthatta volna — tette hozzá.

Újságírói kérdésre, Emil Boc, a DP ügyvezetô alelnöke kifejtette: a választások megnyerése esetén a szövetség rendelkezik olyan szakemberekkel, akik elvállalnák a miniszteri tisztséget. — Nincs emberhiány, ahogy azt sokan állítják. Több kolozsvári miniszterjelölt van, közöttük például Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt rektora — jegyezte meg a politikus.

K. O.

Az 1., 4., 5. oldalakat szerkesztette: Papp Annamária

A Beszterce-Naszód megyei múzeumkomplexum pályázatot hirdet képzômûvészeti kiállítás megszervezésére.

Mircea Prahase, az intézmény igazgatója elmondta, hogy azoknak a jelentkezését várják, akiknek eddig még nem volt ilyen jellegû kiállításuk. A múzeum a pályázat nyertesének biztosítja a kiállítótermet és a reklámot (plakátok, meghívók, stb.). A benevezési határidô 2005 április közepe.

A pályázók elküldhetik önéletrajzukat a múzeum címére, valamint pályázati munkájukat, amelyhez legkevesebb hét képet kell mellékelniük munkájukról festészet, szobrászat, kerámia, kárpit, fényképezés-videózás, látványmûvészet témakörökben.

A pályázatot eddig hétszer hirdették meg, az idei nyertes pedig a temesvári Voicu Sãmãrean grafikus volt. A kiállításra a múzeum Tempoart termében kerül sor, a reklámanyag anyagi hátterét pedig a múzeum biztosítja.

A nyertest egy négytagú zsûri fogja kijelölni: Miron Duca festômûvész, Vioara Popescu üvegmester, Alexandru Gavrilas szobrász és Marcel Lupse festômûvész.

Beszterce 1400 római katolikusa szétszórtan él a megyeközpont területén. A gyerekek nagy része magyar iskolába jár, de vannak köztük szép számmal románajkúak is. Nagy élmény volt számukra, hogy a hét végén Ft. Geréd Péter fôesperes irányításával látogatócsoport indult Gyulafehérvárra. A péntek délután 16 órakor induló két kisautóbusz és két személygépkocsi 40 hittant tanuló diákkal telve indult el Gyulafehérvár felé. Elsô állomásuk a túrterebesi parókia volt, ahol megvacsoráztak és szállást kaptak éjszakára. Szombat délelôtt a gyerekek misét hallgathattak a közel 1000 éves katedrálisban. Ugyancsak itt köszöntötte ôket Ft. Dr. Jakubinyi György érsek, aki áldását adta a fiatalokra. A csoport meglátogatta Erdély egyetlen római katolikus teológiai intézményét is, ahol a besztercei hittestvérekkel is találkozhattak. A besztercei gyerekek és fiatalok megtekinthették a gyulafehérvári várat, egyébb nevezetességeket, majd Kolozsvár felé indultak a jármûvek. Kolozsvár is élményt jelentett, hisz ott a Szent Mihály-templom, a Mátyás-szobor, és még számtalan látnivaló.

Ft. Geréd Péter a Szabadságnak elmondta: hivatásébresztô célú volt ez az út. — A katolikus identitástudat és a hovatartozás tudatáé. Az 1009 évvel ezelôtt alapított római katolikus püspökség, ma érsekség nem tegnapelôtt épült és nekünk római katolikusoknak ott dobog a szívünk. Ott tanulnak besztercei diákjaink, Rusti Alexandru, aki harmadéves papnövendék a rk. Teológiai Intézetben, és a Majláth Gusztáv líceumi szemináriumban Majla Levente, aki szintén a besztercei közösségbôl érkezett oda, és most elsôéves. Meg kell erôsítenünk a hitet fiataljainkban — mondta.

Bársony András 17 éves diák is részt vett a kiránduláson és számára legnagyobb élményt a gyulafehérvári katedrális jelentette

Bencze Anna

Immár 16. alkalommal emlékeztek meg vasárnap Besztercén a római katolikus egyház idôs tagjairól és betegeirôl.

— Lassan több mint másfél évtizede ünnepeljük Besztercén az öregek és betegek vasárnapját októberben. Ilyenkor mindazok akik nem jöhetnek már koruk vagy betegségük miatt templomba, segítségünkkel — vagy hozzátartozóik segítségével — eljönnek, és lelki táplálékhoz juthatnak a szentmise során. Ezután egy kis szeretetvendégséget szervezünk nekik, ahol beszélgethetnek és énekelhetnek, ha kedvük tartja. Már második éve, hogy az egyház mellett mûködô Szent Erzsébet Nôegylet lelkes tagjai — Horváth Erzsébet vezetésével —, felvállalták a rendezvény "második részét": pompás asztalt terítettek öregjeiknek, ahonnan nem hiányzott a sütemény, a töltött káposzta és a kalács sem — mondta lapunknak Ft.Geréd Péter fôesperes.

Mindazoknak, akik ágybanfekvô betegek, vagy nem tudtak eljönni, a nôegylet tagjai vittek a finomságokból. A támogatók öregeinknek élelemcsomagot biztosítottak, ezzel is segítve ôket, hisz ebben a korban a bevásárlás sem megy már olyan könnyen.

Az egyház ifjai a szentmise végén verssel köszöntötték a jelenlévôket.

***
Most ôsszel, amikor szebbnél szebb színekben pompázik a természet, amikor susogó lombjaikat siratják a fák, önkéntelenül arra gondolunk, hogy eltelt egy év. Vagy eszünkbe jut egy ôszi emlék valamikor a gyerekkorból, vagy kisgyerekeink, amikor nagy buzgalommal gyûjtögették a leveleket és a múlt: hogy voltunk, hogy öregedünk.

A római katolikus egyház Besztercén fontosnak tartja ilyenkor, október táján, egybeterelni öregeit és bebizonyítani azt, hogy a kor csak a földön számít, a lelki szépség, akár az élet, örök és az egyház öregei nélkül bizony, szegényebb lenne.

B. A.

Október 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett szombaton a nagyenyedi EMKE. A rendezvénynek a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház adott otthont, illusztris vendége pedig Dávid Gyula volt.

A 17 órára meghirdetett találkozó késéssel kezdôdött, és a meghívott — kissé szarkasztikusan — meg is jegyezte, hogy az enyedi börtönrôl, amelynek közelében van a közösségi ház, nem volt elképzelése, hiszen ô a szamosújváriban ült, éppen 7 évet. A vendéget Rácz Levente megyei RMDSZ-lnök köszöntötte. A csaknem egyórás elôadásban alapos történeti áttekintést hallhattunk az 56-ot közvetlenül megelôzô idôszakról, amelybe Budapesten, maga az elôadó is belekóstólhatott. Ez is segítette abban, hogy jobban megértse a forradalomhoz vezetô folyamatokat. Szó esett az erdélyi szolidarizálásról, amely elég széles körû volt. A bosszúról, amely odáig terjedt, hogyha három ember "szóbállt" az eseményekrôl, a tennivalókról — történetesen a Házsongárdi temetôben —, akkor az már egy szervezetnek, sôt bûnös szervezkedésnek számított. Utóhatásként az események alkalmat teremtettek arra, hogy a Bolyai Egyetemet és késôbb a Magyar Autonóm Tartományt megszüntessék és az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek (amelyek között nem egy halálos volt) a megfélemlítési stratégia részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. Érdekes példákat hallhattunk a román visszhangokról is, többek közöt a temesvári eseményekrôl, ahol több száz diák jelent meg egy megmozduláson és utóbb negyvenet le is tartóztattak. Itt híres perek is voltak az események után. A börtönben akkoriban sokan, — többek között görög katolikusok — a hitükért szenvedtek. Bonyolult és a mai napig megválaszolatlan tehát az a kérdés, hogy ki is az igazi 56-os?

Az elôadást kérdések és válaszok követték 56 hatásáról a magyarságkép változásában, a börtön utáni évekrôl, az ítéletekrôl. Többek között az is kiderült, hogy 56 szelleme nem él oly tisztán és felhôtlenül az emlékezetben, mint a Rákóczi szabadságharc, vagy akár a 48-as forradalom. Valószínû, hogy a hosszú kényszerû hallgatás után, még rövid az eltelt idô a letisztuláshoz. Jobban kellene tudatosítani, fôleg a fiatalokban azt az üzenetet, amit a magyar forradalom és szabadságharc jelentett az egész civilizált társadalom számára.

Kultúrmûsor következett, ahol a szépszámú érdeklôdô hangfelvételrôl élvezhette hangfelvételrôl Illyés Gyula saját elôadásában Egy mondat a zsarnokságról címû költeményét, majd Bajusz Katalin óvónô elôadta Márai Sándor Mennybôl az angyal címû versét. Ezután Mozart Requiem címû mûvébôl hallgathattak részleteket az egybegyûltek.

Az idôközben folytatódó beszélgetésben — az "ôszinte véleményéért" súlyosan megszenvedett vendég börtön-éveirôl, kiszabadulásáról és rehabilitációjáról árult el érdekes részleteket.

Bakó Botond

Október 29-én adják át a 2003-as cég-toplista díjait — jelentette be tegnap a sajtónak Nicolae Beurean, a kereskedelmi kamara elnöki tanácsosa. Az idei esemény újdonságokkal szolgál: új metodológiát alkalmaznak, és a versengésben részt vevô vállalatokat több szakcsoportra osztják be. Ezek a következôk: mikro-, kis-, közép-vállalatok, nagy és nagyon nagy cégek. A könnyebbség kedvéért három nagy csoportot állapítanak meg: lesz mikro, kis és közepes, illetve nagy és nagyon nagy cégek osztálya. A teljesítményeket feldolgozó számítógép állapítja meg a sorrendet. Az ünnepélyes eredményhirdetésre pénteken délután 2 órától az Expo Transilvania Rt. csarnokában kerül sor. Összesen 349 díj talál majd gazdára.

November 3–7. között az Expo Transilvania rendezi meg a VII. Országos Bútorszerzôdéskötô Vásárt. Ioan Avram igazgató szerint hetven részvevôre számítanak, és elôször fordul elô, hogy külföldiek is jelen lesznek termékeikkel. Az elôzô hasonló vásárokon a kiállított áruk 90%-a gazdára lelt Kolozsváron.

Ö. I. B.

Szamosújváron is egyre több lakótársulás marad adósa a közmûveknek. Hónapról hónapra nô az elszegényedett családok száma, ami meghatározza a közköltségek idejében való törlesztését.

A Lakás és Közgazdálkodási Vállalat emiatt nehéz helyzetbe került és nincs kizárva, hogy még ezekben a napokban lekapcsolják az adós lakótársulatokat a vízhálózatról, a helyi kábeltelevízió révén már fel is hívták az érintettek figyelmét erre. Vannak olyan közösségek, amelyek több százmillió lejjel tartoznak a közmûveknek. Több száz család víz nélkül maradhat Szamosújváron.

A kisvárosban volt már példa hasonló esetre, ám eddig minden alkalommal sikerült valamilyen megoldás találni, nem volt szükség az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére, a jelek szerint ezúttal a határozott intézkedés elkerülhetetlenné válik.

Szamosújváron a közmûvek komoly anyagi gondokkal küzd, pénzre pedig szükség van a vízhálózati rendszer tervezett felújításához.

E.Cs.

Kedden több nyugdíjas kivonult a Szentegyház utcába tiltakozni az 1–3. szám alatti ingatlan visszaszolgáltatása ellen. Az épületet a római katolikus egyház kapta vissza, de szerintük az intézkedés visszaélést jelent. Azt kérik a polgármesteri hivataltól, hogy emeljen óvást az Országos Visszaszolgáltatási Bizottság október 14-én hozott döntése ellen, amely a római katolikus egyháznak visszaadta az ingatlant. A többnyire nyugdíjas lakosok azt állítják, hogy a második világháború után a katolikus egyház adománylevéllel az ingatlant átadta a román államnak, így a visszaszolgáltatás nem törvényes. A polgármesteri hivatal lakásügyi osztálya szerint a szóban forgó épületet 1948-ban államosították.

A katolikus egyház illetékesei kifejtették: az úgynevezett adománylevél tulajdonképpen a kommunista hatalom által kiállított törvénytelen okirat, amely az ingatlan elkobzásáról szólt. A bérlôk tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, amennyiben helyzetük nem rendezôdik.

Mûkedvelô színjátszók találkoznak október 30–31-én Mákófalván. Thália nyomdokain címmel elsô alkalommal szerveznek ilyen rendezvényt a Kalotaszegen, a neves színjátszó hagyományokkal rendelkezô településen. Az alábbiakban a hajdani nyüzsgô kalotaszegi színházi élet jelentôsebb mozzanatairól olvashatnak.

A kolozsvári Stúdió Színpad Színházi Napot rendezett Mákófalván 1971. június 18-án. Délben Jókai Aranyember címû mûvét, míg este a Volponét adták elô, mindkettôt Bereczky Júlia rendezte.

Ezt megelôzôen a kétévenként megrendezett Országos Amatôr Színjátszó Fesztiválokon, a környezô falvak (Daróc, Bogártelke, Inaktelke) színjátszói versengtek a továbbjutásért, a Mákói Népházban. Az 1930-as évektôl az 1980-as évekig egész Kalotaszegen elmondható, hogy szinte minden faluban pezsgô színházi élet volt.

1971 nyarán, Kovács István Fiuka, aki a mákói színjátszásnak fiatal korától oszlopos tagja volt, elmondta, még a helybeli kultúrház nem volt kész, de csûrökben szerepeltek. Az évek folyamán Mákófalván olyan darabokat játszottak, mint A gyöngyvirág, A falu rossza, Fehér Anna, Mezítlábos menyasszony, Megtorlás, Zûrzavaros éjszaka, Cigány, Ingyenélôk, Ludas Matyi, A tolonc, Székely fás, Tejesember, Szitakötô stb. Vincze János 70 évesen is szerepelt a Borban, a Megtorlásban.

1972. január 21-én Kalotaszentkirályon mesélte Póka István, hogy ô fiatal korában a Bor, Juhászlegény, Az esôcsináló, Az Új gazdákban játszott. A 40-es években a Gyöngyösbokrétások csoportjában táncokat mutattak be Kolozsvártól Budapestig. Az 1939-ben felépített Mákófalvi Kultúrházban gyakran voltak színházi elôadások. A helybeliek mellett gyakran felléptek a szomszéd falvak színjátszói is. 1964-ben a mákói iskolások a Csillagocska, valamint a Kék szônyeget mutatták be, Posta Erzsébet és Katona László rendezésében. 1965-ben a tanügyi dolgozók mutatják be a Tache, Ianche és Cadâr címû 3 felvonásos vígjátékot, Posta Erzsébet és Katona László rendezésében. Emlékezetes a Kocsis Imre és a Katona László játéka.

Ugyanebben az évben a Kolozsvári Állami Magyar Színház több elôadását látogatják meg a mákófalviak. 40 személy nézi meg Az egy pohár viz-et és a Háry Jánost. Február 29-én váltanak jegyet Kohut Ilyen nagy szerelem címû drámájára. De ott vannak a mákóiak Tobi László: Most majd elválik, János vitéz és Az ember tragédiáján is. Ugyancsak 65-ben a Bikaliak Kiritescu Szarkafészkét mutatják be, Taszódi Irén rendezésében.

Márciusban a jegenyeiek Barta Lajos Zsuzsiját játsszák, irányítójuk a Kudor házaspár. Nyár folyamán irodalmi összeállítást adtak elô Katona László vezetésével.

Az 1966-os év is eseménydús: a helybeliek január 30-án adják elô Hunyadi András A szatyor, és Sütô András a Fügedes a paradicsomban címû darabjait. Rá egy hétre Vistában játsszák. Ugyancsak ebben az évben a vistaiak viszonozzák a vendégjátékot, Móricz Zsigmond Pillangójával, kitûnik Pali Erzsébet Zsuzsika-alakításával. A helybeli iskolások Méhes György Szikra Ferkóját mutatják be, Vendler Barnabás rendezésében. Szeptember elején a vakációzó diákok az Olasz szalmakalapot viszik színre.

1967-ben a bábosok másodszor járnak Bukarestben s az országos versenyen III. díjat nyernek. 60 ember a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Bíró Lajos Sárga Liliomját nézi meg.

1968 márciusában Nevetni emberi dolog vidám mûsort viszik színre. Karinthy Frigyes, Tabi L. Lajos A., Sinkó Z. írásaiból Gál István és Rajcsek István egyetemi hallgatók irányításával.

1970. július 30-án a vakációzó diákok Szentimrei J. Csáki bíró lánya címû balladajátékát mutatják be, rendezô Posta Erzsébet. A házasemberek a Falu rosszával lépnek színre. "Mákófalván is zajlik a színházi élet" írja az Igazságban K. Z… "már színházi évadjuk is van".

1973. A helyi bemutatók legtöbbje januárban–februárban zajlott, utána a színjátszók a szomszéd falvakat keresik fel. Februárban a nádasdaróciak Fügedes a paradicsomban, a méraiak K Papp János Tépett rózsák, a Stúdió színpad Kincses E. Katonák, Caragiale- és Karinthy-jeleneteket mutat be, rendezô Bereczky Júlia.

A vistaiak Szigligeti Cigányát, a mákófalviak Fehér Lászlóval mutatkoznak be, míg a kalotaszentkirályiak a Cigány-al. A Cigányt nemsokára a jegenyeiek is bemutatják, a bikaliak a Nem élhetek muzsikaszó nélkült játsszák.

1974-ben a bogártelkiek A piros bugyellárissal vendégszerepelnek, rendezô Vér István. Jegenyében a Zsuzsit játszó rendezô a Kudor-család, Egeres Gyártelepen Hans Zachs: A paradicsomba járó diákot, Móricz Zs. Dinnyék címû darabját mutatják be.

1979-ben mákóiak játsszák az Úri murit.

1980-ban mûsoron Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival. Ugyanebben az évben az inaktelkiek jönnek a Csáki bíró lányával, amit 1979. december 29-én mutattak be odahaza, Kovács Erzsébet tanítónô vezetésével. Négytagú vonós zenekarra is tellett Fazekas K. P. János, Varga István, Rácz Gyuri István, Simon János személyében.

1981-ben a mákói óvodások szülei Csíki Gergely Buborékok címû elôadásával lépnek színre Józsa Aranka óvónô vezetésével, az ifjak Molnár Ferenc Liliomjával és a Dufla pofon kabaré jelemtével szerepelnek.

1982-ben a mákófalvi fiatalok Huszár S. Jött egy lányát, a jegenyeiek a Kudor-házaspár vezetésével a Liliomfit mutatják be, azelôtt a Sári bírót játsszák.

A vistaiak a Falu rosszát adják elô rendezô András István és neje, egy másik csoport Székely András rendezésében a Svejket játssza. Inaktelkén a Gyímesi vadvirágot játsszák Kovács Ildikó rendezésében. A méraiak Bogártelkén játsszák a Vén bakancsos és fia, a huszárt, a vistaiak A betyár kendôjét, a csoport lelke, rendezôje Szallós János Bandi. Ebben az évben mindenütt fûtetlen termekrôl, tüzelôhiányról panaszkodnak. Nagyobb az akarat, az igény. Az illetékesek felelôtlenségüket, nemtörôdömségüket takargatják takarékosság címén.

Feltétlen meg kell említeni, hogy a 83. év a negyedik nyár, amikor a Gazda József és Tompa Csaba tanárok vezetésével vendégszereplésre indult a Kovásznai Ipari Líceum Diákszínpada. Bejárták egész Kalotaszeget, minden évben egy új Tamási-darabbal: Boldog nyárfalevél, Hullámzó vôlegény, Vitéz lélek, Hegyi patak, stb.

A mákóiak évente kihoztak egy-egy estét betöltô produkciót. Így 1979-tôl bemutatják: Móricz Zsigmond: Úri muri, Mikszáth K. A Noszty fiú esete Tóth Marival, Molnár: Liliom, Illyés Gy.: Tûtevôk, Huszár S.: Jött egy lány, Creangã: Egy anyósnak három menye, Móricz Zs.: Csikós, Robert Thomas: Nyolc nô, Csepreghy F.: Sárga csikó, Sütô A.: Anyám könnyû álmot ígér, Szentimrei J: Csáki bíró lánya, Kocsonya Mihály házassága, Móricz Zs.: Kismadár, stb.

A felsorolás nem teljes, ehhez még hozzá lehetne venni legalább tizenöt kabarémûsort, alkalmi mûsorokat, népszokást bemutató produkciókat. A találomra kiragadott adatokkal érzékeltetni szerettem volna, hogy valamikor Mákófalván pezsgô színházi élet folyt, de nemcsak Mákófalván, hanem egész Kalotaszegen. Mákófalva csak azért került a figyelem középpontjába, mert ide szívesen jöttek csoportok Kalotaszeg területérôl. Mára a mûkedvelô színjátszás nagyon visszafogott lett egész Kalotaszegen. Örvendetes, hogy a táncházmozgalomba egyre több falu kapcsolódik be, a színháztól való távolmaradás viszont elszomorító.

Kovács Pali Ferenc

Pénteken boncolták fel a múlt héten elhunyt, 60 éves S. Ferenc holttestét. A boncolás során több olyan jelet találtak az orvosok, amibôl arra a következtetésre jutottak, hogy a halált erôszak okozta, ütés, majd esés után bekövetkezett agyvérzés váltotta ki.

Az orvosok értesítették a rendôrséget, amely nyomozócsoportot alakított. Amint kiderült, a férfi csütörtökön hunyt el a kolozsvári idegsebészeten, ahová az ideggyógyászatról szállították át. A nyomozások arra is fényt derítettek, hogy a pácienst a zártosztályon megfigyelés alatt tartották, és ott e hónap 14-én sérült meg: egy másik beutalt, a 30 éves, tordai Stefan I. ütötte tarkón, s emiatt elesett. Az értelmileg visszamaradott, viselkedészavarokkal kezelt tordai férfit jelenleg Kolozsborsán kezelik, nagyfokú, többszörös agresszív magatartás miatt. A nyomozások folytatódnak.

Kiskocsmába tört be
Hétfôn hajnali 3 órakor két rendôr és egy polgárôr érte tetten a bánffyhunyadi, 22 éves S. Smãrãndel Ibrahimot, Alpha-Sire és Gabriele fiát, aki éppen egy helyi — abban az órában zárva lévô — kiskocsmából távozott, két kartus Winchester és egy kartus Marlboro cigarettával és 360 ezer lejnyi aprópénzzel — 500, 1000 és 5000 lejesek. Mint kiderült, a fiatal a nála lévô javakat a kiskocsmából emelte el, miután — ittas állapotban — egy kôvel betörte a helyiség egyik ablakát és bemászott. Minôsített lopás vádjával indult nyomozás ellene.

400 millióra loptak ócskavasat
Vasárnap este nyolc órakor polgárôrök érték tetten a kolozsvári, 36 éves P. Agatont, 23 éves Dezmirean V.-t, 41 éves Berki A.-t és a középlaki, de törvénytelenül Kolozsváron lakó 41 éves Korosi I.-t. A négy munkanélküli — közülük csak az elôbbi nem büntetett elôéletû — éppen az Electrica Rt.-tôl cipelt ki két, aluminium-darabokkal megrakott zsákot. A nyomozások során kiderült, hogy október 16–24. között Dezmirean és Agaton ugyanettôl a vállalattól és az Electromontaj Rt-tôl 400 millió lej értékû javakat lopott el. Kettejüket 29 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, másik két cinkosuknak pedig megtilották, hogy egy hónapig elhagyják a várost.

Nem jelentette be a lakót
Adócsalás vádjával indult nyomozás az 56 éves Széplaki S. ellen. A kolozsvári férfi 2003 októbere és 2004 májusa között kiadott egy lakást, de nem jegyzett be szerzôdést a pénzügynél.

(balázs)

"Mint élô kövek,
épüljetek fel lelki házzá."
1 Péter 2,5
Szüksége van-e az embernek arra, hogy tartozzon valahová? Egyesek azt mondják, egyedül is elboldogulnak, míg mások úgy érzik, hogy igenis tartozni kell valahová. Egy olyan környezetre gondolnak, ahol kedvesség, szeretet veszi körül ôket, egy kissé jobban odafigyelnek egymásra az emberek, és mindent megtesznek azért, hogy a közösség tagjai kellemesen érezzék magukat. Egy példa az ilyen közösségekre az egyházi ifjúsági szervezetek, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a felebaráti szeretetre, egymás megbecsülésére és a vallásos meggyôzôdésre.

A Campus egy egyházi ifjúsági szervezetnél, az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnél (IKE) tett látogatást. Jaskó Gyöngyi irodavezetô elmondta, az IKE-nek egy munkával telített, táborokban gazdag nyara volt .

A központi iroda által szervezett országos táborok helyszíne Algyógy volt, ahol kitûnô feltételek között szervezhették meg az V. IKE találkozót, ahol 300 személy vett részt, beleértve külföldieket is. Ezt a rendezvényt a VI. FIKE (Fôiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) Szabadegyetem követte, illetve egy angol nyelvtábor írországi fiatalokkal közösen. A gyerekek sem maradtak kirándulás nélkül, számukra a Törpike tábort szervezték meg, amely szociálisan hátrányos helyzetû gyerekek számára biztosított felüdülést. A Munkatársképzô Táborban pedig olyan fiatalok vettek részt, akik az IKE-ben helyi szinten tevékenykednek, illetve tevékenykedni szeretnének.

Lapunk azt is megtudta, hogy júliustól külföldi önkéntes segíti az IKE irodát, a Fülöp-szigeteki Hesed Soriano — Che — személyében. Az eddigiekben az IKE Találkozó angol nyelvû progjamjáért felelt, jelenleg az IKE Karaván újraindításán dolgozik.

A munkával telített és táborokban gazdag nyár után, ismét pezseg az élet az IKE irodában. Régi és új önkéntesek segítségével újraindultak a FIKE szakosztály által szervezett, egyetemistákat megcélzó heti programjaink: istentisztelet, bibliaóra, színikör, barkácsmûhely, film- és nyelvklubok. Novemberben újraindul az IKE gyerekszakosztálya által szervezett Törpike klub, amely minden második szombaton gazdag programmal várja a gyerekeket. A zeneszakosztály december 4-re tervezi az immár hagyománnyá vált Várom az Urat címû adventi keresztyén zenefesztivált, amelyet idén közösen szervezünk az unitárius és katolikus ifjúsági szervezetekkel (ODFIE és KEL). Jaskó Gyöngyi elmondta: — Reméljük, hogy ez a kezdeményezés a továbbiakban egy gyümölcsözô kapcsolattá fejlôdik, mely minden Kolozsváron lakó és tanuló fiatal épülését szolgálja.

Amint láthattuk, kínálat van bôven, mindenféle hasznos elfoglaltságot találhat magának, aki ellátogat az IKE-hez. A fenti IKE-mottó megvalósítása érdekében szeretettel várnak mindenkit, aki csatlakozni szeretne az Erdélyi IKE programjaihoz. Gyöngyi szavaival: — Egyenként épülünk egymás által és ezáltal építhetjük "élô kövekként" Isten országát.

(sólyom)

Több mint 300 munkakeresô kereste fel az E-meló Erdélyi Munkaközvetítô Hálózat által szervezett elsô állásbörzét. A kolozsvári Állami Magyar Színház elôcsarnokában tartott állásbörze elsô napja reggel tíz órakor kezdôdött az ünnepélyes megnyitóval Az állásbörzén több mint húsz cég 535 munkaajánlattal állt az álláskeresôk rendelkezésére.

— Milyen elvárással jöttél az e-melóra?

Nagy Csilla: Részmunkaidôs állást keresek. Esetleg kapcsolattartásban, vagy titkárnôként. Ha angolul kellene beszélni, nem zavarna, csak a business szaknyelvet nem értem, a románra fordítás se menne.

Fejér Sándor: Olyan munka érdekel, aminek köze van az automatizáláshoz, hardverekhez, folyamatirányításhoz. Szóba jöhet szoftver is, ha irányítással kapcsolatos. 150 eurós fizetést kezdetben elfogadhatónak tartanék.

Szôcs Ildikó: Inkább részmunkaidôs állást keresek, nincsen sok idôm dolgozni. Lehetôleg humán erôforrás, akár marketing téren, vagy irodavezetôként szeretnék dolgozni. Titkárnôként meg semmiképp. A fizetéssel szemben nincsenek különösebb elvárásaim.

Mike Csilla: Marketinget végeztem az idén, ezen a területen keresek állást. Elég nehéz a szakmán belül megfelelô munkát találni, de azért próbálkozom. Kezdetben minimálbérrel is beérném.

— Meg van-e elégedve a jelentkezôk felkészültségével?

Furdek L. Tamás, Art Program Kft.: Lévén, hogy néhány hónapja alakult a cégünk, a jelentkezôk nagy része friss végzettekbôl áll, nagy tapasztalatuk munkahely terén nincs. Ennek ellenére van köztük jól felkészült, de van, aki diplomával sem tud sokat.

Páll István, Fioreto Comexin: Sajnos, hogy tizenhárom éve nincs megfelelô végzettséggel rendelkezô ember. A technikai egyetemet végzett srác nem tudja azt, amire nekünk szükségünk lenne. Villanyszerelôként kell gondolkodniuk a jelentkezôknek — nyolc emberbôl három értett valamit is a munkához.

Várday Béla, Sky Soft: Voltak jelentkezôk, akik meg is felelnének. Software-ipari szakágazatban elég komplex munkakör ellátására keresünk embert. Több dologhoz is értenie kell, közgazdasághoz és informatikához is. A tapasztalat nem feltétlenül fontos. Elônyt jelent a román és magyar nyelv jó ismerete.

Fülöp Emese, Molnár Katalin, Vitacom Electronics: Van olyan jelentkezô, aki felkészült, olyan is, aki nem, de ôket is felvesszük az adattárunkba, lehet rájuk még szükség. Van olyan, aki kezdôként került a céghez és bevált, a felkészültség nem minden. A felkészültség nem csak az egyetemtôl függ, hanem az egyéntôl is.

Készítette: Kiss Bence

A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Fôosztálya a Márton Áron Szakkollégiummal közösen pályázatot hirdet magyar állami ösztöndíjra magyarországi felsôoktatási intézmények nappali tagozatára a 2004/2005-ös tanév tavaszi szemeszterében teljes szemeszteres részképzésre, részképzôs tanulmányútra vagy csoportos részképzésre.

Pályázhat minden olyan román állampolgárságú magyar nemzetiségû személy, aki a 2004/2005-ös tanév tavaszi szemeszterében teljes szemeszteres részképzésben vagy részképzôs tanulmányúton vesz részt valamely romániai felsôoktatási intézményben.

Pályázati kategóriák:

• Teljes szemeszteres részképzés (5 hónap)

• Intézményközi megállapodás keretében megvalósuló teljes szemeszteres részképzés (5 hónap)

• Részképzôs tanulmányút (2 hét–4 hónap)

• Csoportos teljes szemeszteres részképzés (5 hónap)

• Csoportos részképzôs tanulmányút (1–4 hónap)

A pályázatok beadásának és postai beérkezésének határideje: 2004. november 19., 17 óra.

A pályázati adatlap és a felhívás teljes szövege 2004. november 1-jétôl beszerheztô az Agora Irodákban, az Országos Magyar Diákszövetségnél, és az internetrôl letölthetô a www.agorairoda.net vagy www.omdsz.ro oldalakról. Az érdeklôdôk az ösztöndíjpályázatról, a szükséges mellékletekrôl és a pályázati adatlapról a Kolozsvári Agora Irodánál (Jókai (Napoca) u. 2–4/55., 400009 Kolozsvár (Cluj-Napoca), Tel./Fax: +40-264/ 430-907, e-mail: agora@cluj.astral.ro) vagy a Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél (400089 Kolozsvár, str. Avram Iancu 21, tel.0264-595700, e-mail: office@kmdsz.ro) kaphatnak részletes felvilágosítást.

A több mint 100 éves múltra visszatekintô Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Erdély legrégebbi ifjúsági szervezete. Az elsô ilyen jellegû unitárius szervezôdés a 20. század legelejéhez köthetô, mikor is 1900-ban Kolozsváron megalakult a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köre. A megalakulást követôen egyházközségszerte alakultak meg egymást követôen az Ifjúsági Egyletek, majd 1929-ben létrejött a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Köreinek Egyetemes Szervezete, amely országos keretet biztosított az egyletek számára. A kommunista rezsim alatt más egyházi ifjúsági szervezethez hasonlóan az ODFIE sem létezhetett hivatalosan. A rendszerváltást követôen 1991-ben az Ifjúsági Egylet újjáalakult és szervezeti élete, struktúrája erôteljes fejlôdésnek indult. Mára már az ODFIE-nek 46 egyházközségi egyletben 1458 nyilvántartott tagja van.

A Campus Szabó Lászlóval, az ODFIE elnökével beszélgetett az egylet mûködésérôl, viselt dolgairól, célokról, tervekrôl. A mûködést és a szervezeti felépítést illetôen Szabó László elmondta: az ODFIE élete két síkon zajlik, az egyházközségi fiókegyletekben és a központi (ODFIE-vezetôségi) tevékenység által.

Az ODFIE teljes jogú tagja az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítô Magyar Ifjúsági Tanácsnak, valamint a Magyarok Világszövetségének. Fontos szerepet kap a kiadói tevékenység is, tavaly például az ODFIE-Daloskönyvnek már harmadik kiadása jelent meg.

A beszélgetés során kiderült, hogy az ODFIE-nek igencsak mozgalmasan telt az elmúlt idôszak. A központi rendezvények már rögtön az év elején kezdetüket vették: 2004. január 30–31. között Csíkszeredában megrendezésre került a VII. ODFIE Szavaló- és népdalverseny, ahol a résztvevôk száma meghaladta a 130-at. Ezt követôen július 5–12. között XI. alkalommal szervezték meg Homoródszentmártonban a Magyar unitárius gyermek- és ifjúsági szórványtábort 35 fô részvételével. Július hónapban Nagyajtán és Torockószentgyörgyön két unitárius ifjúsági táborra is sor került, szeptemberben pedig Várfalván szerveztek hasonló jellegû tábort. Ezen táborok célja a számbelileg kisebbségben élô unitárius gyermekek és ifjak nemzeti és felekezeti azonosságtudatának ápolása. A táborokban átlagban 50–50 fiatal vett részt, amely évente több mint 150 résztvevôt jelent. 2004. augusztus 2-a és 15-e között Szovátán került sor a Nemzetközi Szabadelvû Vallásos Ifjúsági Szövetség (International Religious Fellowship) konferenciájára. Augusztus 6–8. között Homoródalmáson került megrendezésre a VIII. ODFIE Színjátszó találkozó, amelyen 540 személy vett részt. Az ODFIE legfontosabb éves rendezvényén, az idén XXVIII. alkalommal megszervezett Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencián, Nyárádszentmártonban 290 személy volt jelen. A VII. ODFIE Vezetôképzô és az ODFIE évi küldöttgyûlésére szeptember 7–9. között, Homoródszentmártonban került sor.

A további tervek között szerepel a VII. ODFIE Egyház- és nemzettörténelmi vetélkedô országos döntôje, amelyre november 5-én kerül sor Kolozsváron. E rendezvény célja a történelemismeret bôvítése, az egyházhoz és a magyarsághoz való kötôdés erôsítése. November 6-án pedig immár hetedik alkalommal kerül sor Déván a Dávid Ferenc ifjúsági emlékzarándoklatra.

Szabó László elnök elmondta: az ODFIE nemzeti, közmûvelôdési, hagyományos, valamint vallási értékeket korszerûen megjelenítô szervezet. Mûködésének célja, hogy tagjait szervezett egységbe tömörítse, segítse ôket hitük és magyarságuk megélésében és megôrzésében. Az ODFIE elnöke hangsúlyozta: a Kolozsváron mûködô Unitárius Egyetemista Kör heti összejöveteleire, akárcsak az ODFIE más fiókegyleteinek tevékenységeire, más felekezetû érdeklôdôket is szívesen várnak. A kolozsvári találkozások minden csütörtökön este 20 órától vannak megtartva, a belvárosi Unitárius Egyházközség Brassai utca 6-os szám alatti tanácstermében. Mindenkit szeretettel várnak.

Sólyom István

(Folytatás az október 23-i lapszámunkból)
Kaloda. A Nagypiacon és a Toronyban lévô nyakkaloda. Régi büntetôeszköz: két cölöpre erôsített, két deszka, amelynek nyílásaiba az elítélt fejét és két karját zárták, így mozdulatlanul kellett állnia. Nyak- és lábkaloda változatába az elítélt fejét, bokáját zárták. Könnyebb büntetés volt annak idején. — Kalitka, Pellengér.

1592: "Az kalodaba tegiek feyet holot harmad Napigh legien" [EMSzT VI. 57.]; "Az czigan vaidanak az ket retez chinalastol az kalodahoz […] d 35" [EMSzT VI. 57.]; 1593: "Myerthogy Az veresegh Ne (m) c(on)stal hane(m) chak Az zidalom, Azert ereosb teorwenie ne(m) lehet, hane(m) vosarnap reggel a’ Niakat kalodaba tegiek p(rae)dic(ati)o Alat ot legie(n) p(rae)dic(ati)o vta(n) penig Mingiarast Az templomba(n) ez vetekert a’ keosseget es Attiat meg keowesse, De elseobe az Istent kinek paranchiolattia elle(n) vetet" [EMSzT VI. 56.]; 1594: "Az Thoroniban valo kalodahoz ez Beolenczekhez [bölencs, bilincs] attam […] 6. lakathoth f 3" [EMSzT VI. 57.]; 1597: "eomagat s feleseget harmad napigh az kalodaba tegiek az fiat az perengerre allassak, eyelre az kalitkaba tarchiak" [EMSzT VI. 56.]; 1646: "Az Fogoly Azzony […] kalodaba veressek [EMSzT VI. 57.]; 1672: "pro exemplo alioru(m) megh kalodaztatik, es ma estigh az kalodáb(an) leve(n), vasarnap kôvesse(n) Eccle(sia)t" [EMSzT VI. 56.].

A kaloda délszláv eredetû szó [TESz II. 329.]..

Kalotaszegi utca — Viragu, Ion (Kolozsmonostor).

Kambiatori rét — Cambiatori rét.

Kambiátori rét — Cambiatori rét.

Kandia. Az Óvár egy részének neve a XVIII–XIX. században. — Kandia utca.

1744: Óvári Kandia [Kvtel 61.]; 1845: Kandia [Kvtel 61.].

A név valószínûleg összefügg Kréta szigetének görög nevével. A magyar nyelvterület sok pontján jelölnek e névvel szegényes, rendezetlen külvárosi vagy távoli határrészeket. Például Szamosújvárt [Jokl I. 143.]. Magyar nyelvterületen valóelôfordulása:

1. a Krétára hurcolt, ott nyomorúságos körülmények között élt, majd visszatért foglyok olyan akasztófahumoros szemléletével magyarázható, mint azt a Hercegovina helynév esetében láttuk;

2. itt letelepedett görög kereskedôkkel kapcsolatos [Kvtel 61.].

A Nyárád menti Mikházán a falu egyik részének ugyancsak Kandia a neve. Itt, a fenti 1. pontban foglaltakkal ellentétben, kifejezetten jómódú családok laknak [Kajtár Mária közlése].

Az 1734. évi városleírás magyarázata, amely szerint e név Claudius római császár nevével kapcsolatos, alaptalan. E munka szerzôi ugyanis úgy vélik, hogy "az idôben a város egyik utcáját Claudiának hívták, ma a szó eltorzításával Candiának mondják". [Kv1734 10.]. — Kandia utca.

Kandia utca. A Szentlélek utcából jobbra, északnak nyíló, az Óvár nyugati falával nagyjából párhuzamosan, a Bástya utcáig vezetô szûk utca. Késôbb Kinizsi Pál. Környékét Kandia néven is emlegették. A Kandia utca folytatásaként a Szentlélek utcából a Belsô-Monostor utcára vezetô rövid, szûk utcát Kandiáról kijáró sikátornak, a XIX. század végén Kiskandia utcának nevezték [Kvtel 61.]. — Kandia.

1734: "a város egyik utcáját [...] Claudiának hívták, ma a szó eltorzításával Candiának mondják. [...] az említett Candia nevû utca végén..." [Kv1734 10.]; 1865: Kandia u. [Páncz]; 1869: Kandia utz[a] [Bodányi]; 1870: Candia-utcza [Jakab I. 36.]; 1876: Kandia utcza [Páncz1876]; 1888: Kandia utcza [Kv88]; 1894: Kandia u. [Mach]; 1899: Kandia utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Kinizsi utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Kinizsi utca [Cim14 168.]; 1917: Kinizsi utca [Cs17]; 1923: Str. P[aul] Chinez (chinez h fn, mn ’kínai’, itt ’Kinizsi’) [Br 85., 99.]; 1933: Str. P[aul] Chinez [OF 37.]; 1937: Str. Paul Chinez [Br37]; 1941: Kinizsi utca [Kvát41]; 1945: Kinizsi utca; Str. Chinezu Paul — Kinizsi utca [Kvut]; 1964: Str. Chinezu Paul — Kinizsi utca; Str. Paul Chinezu.

Nevét az Óvár Kandia nevû részérôl kapta, ahol van.

Kandia utcai bástya. A nyugati városfalnak a Szentlélek (Fadrusz János, Petrozsény) utca mai, Bartha Miklós (Sétatér, E. Isac) utcai kijáratától néhány méterre délre, a Monostorkapu felé álló tornya. A kovács céh gondozta és védelmezte. Eredetileg az Óvár délnyugati saroktornya. Ezzel magyarázható, hogy miért volt a XV. század elején épült új vár egyik legfontosabb kapujának, a Monostorkapunak közvetlen közelében, látszólag szükségtelenül, ez a kisebb torony. Ez volt a legelsô, amelyet lebontottak. 1796-ban már olyan rossz állapotba jutott, hogy a városi tanács határozata értelmében lebontották, köveit a Monostorkapu elôtti kôhíd javítására használták föl [Kvtel 61–62.]. — Kandia, Kandia utca, Kovácsok tornya.

Kandiáról kijáró sikátor. Az Óvárból a Szentlélek (Fadrusz János, Petrozsény) utca végérôl, a Kandia (Kinizsi Pál) utca meghosszabbításában, a Monostorkapuhoz (az egykori Nemzeti Bank [Dacia Felix, Eurom Bank] mellett), a Belsô-Monostor utca végébe vezetô sikátor. Az 1930-as években a Román Nemzeti Bank kerítéssel zárta le. Az 1990-es évek elején, a Dacia Felix Bank ezt eltávolította, s ide az épületbe nyíló oldalbejáratot létesített. A szomszéd ház faláról világosan látszik, hogy ez az utcára nézett. Szent Lélek utcai egykori bejáratánál két kapu, a 19. és a 21. szám és kerítés, Unió utcai be- és kijáratánál a bank és a szemben lévô földszintes ház áll, köztük pedig fal zárja le az utcát. — Kis-Kandia utca, Kandia, Kandia utca, Osztrák–Magyar Bank.

1744: [egy ház] "a Kandiáról kijáró Sikátor és a Város Kôfala vicinitásában" (’szomszédságában’) [Kvtel 62.]; 1869: Kis kandia utcza [Bodányi]; 1893: Kis kandia utcza [SAKcs]; 1894: Kis kandia u. [Mach]; 1903: Kendi utcza [Stein].

Kandó Kálmán utca — Kajántói utca.

Kanta-patak. A város délkeleti szélén, a Felek északi határában eredô Zavaros-patak Borháncs és Szent Jakab tere közti szakasza [Pill 82.], a Békás-patak torkolatáig. — Zavaros-patak.

1913: Kanta patak [Cs13].

Kapás utca. Két utca:

1. A mai Méhes utca jobb oldalán nyíló elsô, a Pata utcával párhuzamos utca. Eredeti, a lakosság által adott neve Pata-újsor. Ez a neve még 1933-ban is ismert volt, amint Orosz Ferenc városismertetôjében közli [OF 35]. — Pata-újsor.

2. A Pata utca második bal oldali, a Csákány utcáig vezetô rövid mellékutcája. — 1. Méhes utca.

Kapdebó. Szövetüzlet a Szentegyház utca 3. szám alatt az 1940-es években.

1943: Kapdebó Alajos, textilkereskedelmi vállalat nagyban és kicsinyben [Lak 148.].

Karacsay-ház. A Farkas utca 4. szám alatti épület, árkádos udvara egyike a legszebb kolozsvári késô barokk alkotásoknak [KvSz II. 2., 115–116.]. Homlokzatát két ház összeépítésébôl alakították ki. Mindkettô a Karacsay grófoké volt. Tôlük vásárolta meg a kegyesrend 1894-ben és építtette egybe. Itt nyitották meg rendi fôiskolájukat, a Kalazantinumot, mely 1916-ig mûködött. Ezután városi hivatalokat helyeztek ide. [GK 100.]. Jelenleg bentlakás.

Nevét egykori tulajdonosairól, a Karacsay grófokról kapta.

Karas-híd. A Györgyfalvi út végén, a Békás-patak fölött levô híd [Pill 91.].

Kardos János utca — Poenarilor.

Kardos-major — Kardosfalva.

Kardosfalva-telep — Kardosfalva.

Kardosfalvi út — Kardosfalva.

Karjala utca. Pillangótelepi utca. 1940-ig a Bogdan, A. prof utcának a kis tér (Szuomi) utáni része. Ezután több néven külön utca. — Bogdan, A. prof.

1941: Karjala utca [Kvát41]; 1945: Karjala utca; Str. Bogdan, A. prof. utca [Kvut]; 1957: Str. Bogdan, A. prof. utca [Kv]; 1964: Str. Bogdan, A. prof. utca; Str. Coastei (coastã n fn ’[domb] oldal’); 1968: Str. Coastei [Cj68]; 1980: Str. Coastei [Cj80]; 2000: Str. Coastei [Kv00].

Nevét a hatóság adta.

Karl Marx — 1. Új utca.

Karolina kórház. Az Óvárban, a Kispiac északkeleti sarkán, az 1787-ben feloszlatott ferences harmadik rendi nôvérek Szent Erzsébet-klastromában jött létre. 1817-ben I. Ferenc osztrák császár és felesége, Karolina Auguszta Kolozsvárra látogatott. A császárné fölkereste a kórházat és támogatására alapítványt tett, a császár pedig sójárandóságot utalt ki, amelyet az elsô világháború végéig rendszeresen folyósítottak. Az intézet a látogatás után országos kórház lett, s a császárné engedélyével 1818-ban fölvette a nevét [Gaal 43.].

1869: Korház [Bodányi]; 1890: "Karolina kórház és a Sz. Ferencz rendûek háza között levô sikátor elzárása iránti javaslat" [KvKözgyJk 1890. 289.]; 1893: Karolina kórház [SAKcs]; 1894: "Karolina" orsz [ágos]. kórház [Mach].

A kórház másik része a Kisszamos (Malomárok) mellett, a Puszta és a Wesselényi utca sarkán, a késôbbi tanítónôképzô telkén volt [Kvtel 62.].

1869: Karolina Korház [Bodányi].

A századfordulón hat, a város különbözô részén lévô épületében az intézmény már kétszáz ággyal rendelkezett. Ekkor elkészültek az egyetemi klinika Mikó utcai új, pavilonépületei. A kórház neve 1919-ig ugyanaz maradt.

1917: Orsz[ágos]. Karolina kórház [Cs17].

Az óvári épületet, a Szent Erzsébet-klastrom egykori épületét 1914-ben lebontották, helyére az ipartestület székháza épült [Gaal 43.]. — Ipartestület.

Karolina szálló. Néhány szobás kis szálloda a Karolina tér 2. szám alatt, a tér déli oldalának közepén. 1943-ban özv. Zöldy Dánielné a tulajdonos [Cím43 63.]. Az 1970-es évek végén bezárták, lakóházzá alakították.

1943: "Karolina Szálló. Kellemes, családias otthont nyújt. Olcsó árak, meleg és hideg folyóvíz." [Lak 408.].

Nevét a térrôl a tulajdonos adta.

Karolina tér — 1. Kispiac.

Karteziusz — Poczy, M., ing. (utca).

Kártjá ruszã. A Fôtér és az Egyetem utca sarkán lévô Minerva könyvesbolt utóda a kommunista uralom elején. —Minerva.

Neve az ‘orosz könyv’ jelentésû román Cartea rusã átvétele (carte n fn ‘könyv’). 1964-ben, a román nagynemzeti politika szovjettelenítése során Librãria Universitãtii ’egyetemi könyvesbolt’ lett (librãrie n fn ’könyvüzlet’).

Karvázi-ház. A Nagypiac északi során álló, 21. számú középkori házat a XIX. század második felében, akkori tulajdonosáról, Karvázy József kereskedôrôl nevezték így. Pánczél Ferenc 1865-ben csak azért említi az épületet, "mert errôl azt tartják, hogy Mátyás király apjáé, a Hunyadi Jánosé" volt. Az egykori kapu keretébe vésett évszám 1571. A házat az 1900-as évek elején lebontották, s helyébe a Püspöki család szecessziós ízlésû házat építtetett.

1865: Karvázi háza [Páncz 5.]; 1888: Karvázi [Kv88].

Kassai utca — Udrea, banul.

Kastély — Monostori kastély (Kolozsmonostor).

Kaszárma utca. Egyetlen említése alapján helyét csak találgatni lehet. Talán a késôbbi Nagykaszárnya-sor, esetleg a Szénatér (Heltai) utca neve volt. Itt ugyanis már a XIX. század elsô felében kaszárnya állt [Kvtel 62.].

1845: Kaszárma utcza [Kvtel 62.].

A kaszárma olasz, a kaszárnya bajor-osztrák eredetû [TESz II. 400–401.].

Kaszás utca — Calafat.

Kaszinó — Harmincadház.

Katalin utca. A Nagy Lajos király út (Bánság, Maxim Gorkij, Coposu) bal oldalán nyíló hatodik, a Nádas felé vezetô utca. Az 1930-as évek vége felé kezdett kialakulni. Bortes Petru 1937. évi térképe szaggatott vonallal, névtelenül jelzi.

1941: Katalin utca [Kvát41]; 1945: Katalin utca; Str. Ecaterina — Katalin utca [Kvut]; 1957: Str. Ecaterina — Katalin utca [Kv 186., 195.]; 1964: Str. Ecaterina — Katalin utca; Str. Strungarilor (strungar h fn ’esztergályos’).

Nevét a hatóság adta.

Katedrála. A Bocskai téri görögkeleti székesegyház neve az alacsony szintû köznapi beszédben. A román catedralã (n fn ’székesegyház’) szolgai átvétele. — Görögkeleti székesegyház.

Katedrális — Görögkeleti székesegyház.

Katolikus iskola. A Kôkert utca elején, baloldalt, a XIX. század végén, a XX. elején létezett iskola [id. Asztalos Lajos közlése].

Katona. Sütöde és gyorsvendéglô:

1. Jó nevû sütöde a Kossuth Lajos utca 13. szám alatt az 1900-as évek elsô felében. Neve az államosítás után évtizedekig fönnmaradt. Az 1970-es évek elején a Brassai utcára rúgó telek végén új sütödét építettek. Bár az 1980-as évek második felében a Kossuth Lajos utcai házat is lebontották, s helyébe négyemeletes tömbházat emeltek, ennek földszintjén továbbra is pékáruüzlet van, amelyet sokan most is Katonaként említenek. A Brassai utcai sütöde az 1990-es évek elején megszûnt, az épület évekig üresen állt. Az 1999–2000 körül felújított épület földszintjén sütôipari termékeket és egyéb élelmiszert forgalmazó üzletet nyitottak, a sütöde 2003 augusztusáig ismét mûködött.

1941: Katona sütöde [Tel41 12.].

2. Gyorsvendéglô a Deák Ferenc utca jobb oldalán (20. szám), a Minorita-templomnál lennebb az 1960-as évek második felétôl. Hivatalos neve Aperitiv volt, de mindenki bérlô-igazgatója, Katona József tanár nevén emlegette [Löwy Dániel közlése].

Katona József utca — Popea, Nicolae, episcop.

Katona laktanya. A Szent György-laktanya nevének változata. — Szent György-laktanya.

Katona Mihály utca — Lovag utca.

Katona raktár. A Külsô-Torda (Petôfi) utca vége felé, jobboldalt nyíló, akkor még névtelen, rövid utcában, a késôbbi Balassában lévô katonai raktár. Az 1960-as, 1970-es években sorozóközpont. Az épület ma is a hadsereg tulajdona.

1869: Katona rakt. [Bodányi].

Katona uszoda — Uszoda.

Katonai laktanya. Három, összetartozó, 1918 végéig a császári és királyi, az ún. közös hadsereg laktanyája. — Honvédlaktanya, Laktanyák.

1. — Szent György-laktanya.

2. A Szent György-laktanya mögött, a Külsô-Farkas (Zápolya) utca elején, baloldalt lévô laktanya. Északról a Honvéd utcai, nyugatról a Szent György-laktanya telke határolja.

1893: Katonai laktanyák [SAKcs].

3. A Külsô-Közép (Honvéd, Budai Nagy Antal u.) elején, jobboldalt álló laktanya. Délrôl a Zápolya utcai laktanya, nyugatról 1902 óta a Törvényszék telke határolja.

1893: Katonai laktanyák [SAKcs].

Katonai sütôház. A Katonai sütôhely változata. — Katonai sütôhely.

Katonai sütôhely. A Kenyér utcában, baloldalt, a Kisszamos (Malomárok) felôl álló, a XVIII. század elején a lebontott Óvári kapu (Víz utcai kapu) és a mellette húzódó városfal köveibôl emelt épület volt [Kvtel 62.]. — Kenyér utca.

1869: Katonai Sütôhely [Bodányi]; 1893: Katonai sütôház [SAKcs].

Katonai törvényszék. A Hunyadi tér 2. szám alatt, az Ítélôtábla melletti épület. A kommunista parancsuralmi rendszer idején az ún. politikai vádakkal illetett polgári személyeket is e törvényszék ítélte el. Névváltozata: Honvéd törvényszék.

1941: Honvéd törvényszék [Tel41 13.].

Katonai uszoda — Sétatér, Uszoda.

Katonakórház. A Külsô-Farkas utca jobb oldalán, a laktanya épületeivel szembeni kórház. › Császári és királyi katonai helyôrségi kórház.

1893: Katona kórház [SAKcs]; 1905: Katonai kórház [Stief]; 1917: Katonakórház [Cs17].

Katrovics. Katrovics Antal szatócsboltja, fûszerüzlete a Kossuth Lajos és a Bolyai utca sarkán az 1930-as, az 1940-es években az államosításig.

1943: "Katrovics Antal kereskedô, Bolyai utca 12." [Lak 366.].

Kavicsbánya. A Külsô-Közép (Honvéd) utca végén, jobb oldalt, a Kövespad alatt 1913-ban megnyílt, mintegy kilenc holdnyi területû kavicsbánya. Bejáratánál hóstáti kapu állt [Pill 99.]. Porondbányának is mondták. ? Porondbánya.

1910: M[agyar]. kir[ályi]. államvasutak kavicsbányája [Kv910].

Kazinczy utca ? Lupu, Vasile.

Kádár utca. A Széchenyi tér közepe tájáról északra nyíló, a végén kissé balra kanyarodó, az Új utca felé vezetô Szamos-hídhoz torkolló utca. A XIX. század elején kezdett kialakulni. 1960–1961-ben teljes egészében lebontották.

1869: Kádár ut[cza] [Bodányi]; 1876: Kádár utcza [Páncz1876]; 1888: Kádár utcza [Kv88]; 1894: Kádár u. [Mach]; 1914: Kádár utca [Cim14 168.]; 1917: Kádár utca [Cs17]; 1923: Str. Dogarilor (dogar h fn ’kádár’) [Br 86., 98.]; 1933: Str. Dogarilor [OF 28.]; 1937: Str. Dogarilor [Br37]; 1941: Kádár utca [Kvát41]; 1945: Kádár utca; Str. Dogarilor — Kádár utca [Kvut]; 1957: Str. Dogarilor — Kádár utca [Kv 186., 194.].

Nevébôl arra következtethetnénk, hogy az itt lakó kádároktól való. Egy 1845. évi adatból viszont kiderül, hogy akkor egyetlen ilyen mester sem lakott az utcában [Kvtel 60.].

Kádár utcai zsinagóga. A Kádár utca vége felé, baloldalt lévô kis zsinagóga. A szefárd, másképp spanyol zsidó közösség építtette 1919-ben [Lôwy 29.]. Minthogy a körülbelül száz tagú szefárd közösség [Lôwy 29.] számára nagynak bizonyult, a galíciai származású hászidok egyik csoportjával közösen használták 1944 májusában történt elhurcolásukig [Vigdorovits Imre közlése].

A kis zsinagógát 1960–1961-ben, a Kádár utca valamennyi épületével együtt, lebontották. Elôzôleg azonban a zsidó hitközséget arra kényszerítették, hogy e templomát, kártérítés nélkül, az államnak "adományozza" [Vigdorovits Imre közlése]. A lebontott utca, valamint a Széchenyi tér több lebontott háza helyén a Köztársaság mozi és körülötte néhány tömbház épült.

1923: Sinagoga evreiascã svardi, str. Dogarilor 8. [Br 131.]; 1933: Zsinagóga, str. Dogarilor 8. [OF 113.]; 1943: Izr. Sefard Templ., Kádár utca 7–9. Káhán Gedeon [Lak 29.].

Kádár Zsigmond. Pékség a Pata utca 210. szám alatt az 1930-as, az 1940-es években [Lak 368.].

Kádárok tornya. A Belsô-Magyar (Kossuth Lajos) utca végében álló torony, más néven Magyarkapu. A kádár céh gondozta és védelmezte. A keleti városfal második, a város egyik legjelentôsebb tornya, kapuja. ? Magyarkapu.

1571: "Az Kadarok Tornyabol hozatta[m] sendelt Az egyhaznak zwksegere" [KvLtSzám 3/3. 1–19.]; 1580: "Az Kadarok tornya felol vegeztek hogy Az kadar czeh mesternek aggianak pinzt" [KvLtTanJk V/3.227a]; 1581: az Kadarok Tornya [Élô 22.]; 1589: "A Kadarok tornian, az Aczoknak, az kik az keoueket fel vontak, attam f. 6" [EMSzT VI. 10.]; 1649: Az Kadarok Tornia [KvLtSzám 26.VI.573.]; 1701: "Az Kádárok Bástyájának rosz a Sendelye" [Jokl I. 402.].

1623-ban, 1664-ben a jelentôs tornyok között tartották számon. Minthogy 1872-ben bontották le, Veress Ferencnek, a város elsô fényképészének lehetôsége volt több felvételt is készíteni róla.

Kájoni János utca ? Cãlugãreni.

Káldy György utca ? Frâncu, Amos:

Kálmán király út ? Gépész utca.

Kálvária utca ? Kolozsmonostor.

Kálvin utca ? 1. Felsô-Boldog utca, Kistemetô utca.

Kályhás utca ? Sobarilor.

Kányafô. A Hójától nyugatra lévô erdôs hegytetô. Nevét az egykor itt tanyázó kányákról kapta.

Kányafôi út. A Dónát jobb oldalán nyíló, a Kányafôre kaptató út. Utcaként az 1920-as években a kertek közt vezetô útból kezdett kialakulni.

1900-as évek eleje: Kányafôi út; 1933: Str. Vulturului (vultur h fn ’sas’) [OF 33.]; 1937: Str. Vultur [Br37]; 1941: Kányafôi út [Kvát41]; 1945: Kányafôi út; Str. Uliului — Kányafôi út (uliu h fn ’héja’, nép ’ülü’) [Kvut]; 1964: Str. Uliului — Kányafôi út; Str. Uliului.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

Ha valaki sok évtizednyi munka után úgy kerül nyugdíjba, hogy utána még sokáig képes aktív tevékenységet folytatni, az méltán hívja fel magára embertársai figyelmét. Ha pedig mindezt, napjainkban immár nyolcvannyolcadik életévében járva, úgy érte el, hogy közben végigsepertek rajta a huszadik század erdélyi magyar közösségét érintô sorscsapásai és mindenféle más egyéni megpróbáltatás, akkor feltétlenül elismerés illeti ôt meg.

Nagy Ferenc Rákóczi úti családi háza mögött napjainkban is üzemelô fémmegmunkáló mûhely hirdeti — az örökzöld természetjáró-törvény (nincs rossz idô, csak rossz turista) mintájára: nincs kibírhatatlan történelmi korszak, csak gyenge vagy kényelmes, esetleg lusta, netán önfeladó, és — ki tudja — önpusztító vagy önigazolást keresô, minden mesterséges akadályba belebotló ember. Hiszen valóban kitartó akarattal — és egy kis szerencsével — csodákat lehet elérni.

Tudjuk, bátraké a szerencse. De azoké is, akiknek tudatosan sikerül túltenniük magukat a nyakukba zuhanó nehézségeken. Önszuggesztió vagy születési erény? Nagy Ferenc esetében talán mindkettô érvényesült, amirôl az olvasó az alábbi beszélgetésbôl gyôzôdhet meg.

Korai árvasors
— Mikor indult a "rajt" a sportnyelvben "szupermaratoninak" nevezhetô pályafutásban?

— 1917-ben születtem Nyárádmagyaróson. Édesanyám 1929 húsvétjának elsô napján felkészített engem és a három évvel idôsebb bátyámat, hogy menjünk a templomba. Neki nem volt ideje velünk menni, mert a két lánytestvéremnek készítette a ruhát. Amikor az istentiszteletrôl hazaértünk, a kapuban összegyûlt emberek fogadtak: "Édesanyád meghalt". Így kezdôdött számomra életem története. Rá két évre meghalt az apám. Árvák maradtunk, mi négyen, meg az öt féltestvérünk, mert apánk elsô felesége is meghalt, édesanyám a második volt. Én voltam mindenki közül a legkisebb. A legnagyobb bátyámnak a fia idôsebb volt nálam.

Munka, szerencse és világégés
— Mikor kezdôdtek, és hogyan teltek el a kolozsvári inasévek?

— Néhány évig voltam egy rokon bácsinál, a faluban. 1934-ben jöttem el Kolozsvárra. Gyári munkásként kezdtem a Pillich-féle csokoládégyárban, a Bob utca 9. szám alatt. Másfél év múlva nagy munkanélküliségi hullám jelentkezett, és nekem felmondtak. Akkor a Széchenyi téren üzemelt egy zsidó fûszerkereskedô, Grünn Sándor, nála lettem ügynök. Délelôttönként jártam a házakat, rendeléseket vettem fel, és kisebb mennyiségben helyben is árusítottam, de délutánokon a pult mögé álltam, és megtanultam a szakmát. 1939-ben bevonultam Csernovicbe, a határôr ezredhez, ott szolgáltam, amíg az oroszok elfoglalták Besszarábiát. Akkor az ezreddel Suceavába kerültem. Amikor Turnu-Severinben megkezdôdtek a magyar–román tárgyalások Erdéllyel kapcsolatban, bennünket áthoztak Déda-Bisztrára, és akkor vettem a sátorfámat és hazaszöktem. Szerencsém volt, mert elôször Nyárádszeredába mentem, a rádió akkor mondta be Észak-Erdély átadását. Aztán visszakerültem Kolozsvárra, és a sógorommal nyitottunk egy vasáruboltot a Vágóhíd mellett. Másfél hónap múlva a sógoromat, aki ismerte ezt a szakmát, a magyar hatóságok mozgósították, én pedig ott maradtam egyedül. Elôszedtem az árjegyzéket, és éjszakánként bizony keményen tanultam belôle. Aztán engem is behívtak kétszer átképzésre, és 1944 márciusában vittek a frontra, az elsô vonalba, Galíciába. Következtek a sorozatos visszavonulások, utoljára Beszterce mellett egy Vinda nevezetû helységben vettem részt támadásban. Amikor október 15-én Horthy kinyilatkozta, hogy beszünteti a harcot, ismét megszöktem.

Az megint külön kaland volt, elmesélése megérne egy kisebb regényt.

Békebeli háborúk
— Milyen kép fogadta a háború utáni kincses városban?

— Hazakerültem. Persze, az üzlet ki volt rabolva, a sógorom fogságba esett. Mégis rengeteg áru megmaradt, mert a vasáru nem élelmiszer. Újrakezdtem az üzletezést, 1946 végéig. Akkor szétváltunk a sógorommal, és megvettem a Postakert utca végében, a Malomárok hídja mellett egy élelmiszerboltot, 1949 végéig. Ekkor mindent átvett az állam: az árut, a két teherkocsimat. Közben volt két pénzbeváltás, és a rendôr arra kötelezett, hogy az utolsó percig árusítsunk, mi pedig milliárdokat veszítettünk. 1947-ben megnôsültem. Szóval, 1949-ben két hónapig nem volt állásom, aztán beálltam a Triumf gyárba, a Honvéd utcában. Négy évig vezettem a kereskedelmi osztályt, nagy fizetésért, de én közben még nagyobbhoz szoktam. A tönkrement iparosoktól megvettem a mai berendezésemet, amivel összehoztam egy kis lakatgyárat. Nyolc-tíz emberem volt, én nem értettem a szakmához, de ellestem a titkot a jó szakembereimtôl. 1958-ig jól ment a gyár, és ment volna tovább is, de mivel megszüntették a magánkereskedelmet, nem maradt kinek eladni az árut.

Dobrudzsai "kitérô"
— Közben 1948-ban megvásároltam ezt a házat, de rendesen beköltözni nem lehetett, mert mindent a lakáshivatal intézett, sok családot zsúfolt össze. Például, ebben a házban huszonötön voltunk. Egy szobában laktunk mi, a két gyerekkel, a másikban egy négytagú család, a következôben megint egy négytagú család, hátul a konyhában az apósom a fiával és feleségével, lent a földszintjén szintén egy család, egy másik szobában újabb négygyermekes család, s az egyik gyermek már meg volt nôsülve... Jobb nem beszélni errôl. Hogy beköltözhessek a saját házamba, le kellett mondjak a Jókai utcai lakásról és le kellett fizessem a lakáshivatal fônökét. Rá két évre letartóztatták a lakáshivatal vezetôségét, és kiderült, hogy én is fizettem neki. A bírósági tárgyaláson több mint százan voltunk, akik pénzt adtunk a vádlottaknak. Közülünk kiválasztották a tisztviselôket, munkásokat, ezek tanúk voltak, a kereskedôkbôl, ékszerészekbôl, szállítókból vádlottak lettek. Mindegyikünket elítélték, én tíz hónapot kaptam. 1952 októberében elvittek a Duna-csatorna építôtelepére. A feleségem akkor volt állapotos a fiammal, a kislányunk egyéves volt, és itt maradtak állás nélkül... Sztálin halála után szabadultam. Hogy ott milyen életünk volt, az megint külön fejezetet érdemelne... Három váltásban vitték ki a barakkokból az embereket dolgozni. Volt száz barakk, mindegyikben körülbelül ezer ember. A kapunál megszámolták, hogy hány megy ki. A hidegtôl, a balesettôl vagy egyébtôl elhunytakat, visszafels menet a vállunkon vittük, a kapunál azt is megszámolták, aztán bedobták a hullakamarába. Nekem szerencsém volt, mert az asztalosmûhely fônöke magához vett. Amikor ôt büntetésbôl elhelyezték, a biztonsági fônök engem tett meg az asztalosmûhely vezetôjének. Ott rajtam kívül mindenki szakmabeli volt. De azért én is elkezdtem tanulgatni. Megszerveztem a munkát, ami annyira jól ment, hogy kezdtünk kétszer többet gyártani ágyakból és más felszerelésekbôl, mint azelôtt. Az elôdöm kicsit kapkodó volt, amolyan tedd le, s hagyd el fajta. Engem tíz hónapra ítéltek el, de a jó munkaszervezés érdemeként másfél hónappal hamarabb elengedtek.

Látszólag újra szabadon
— Gondolom, megint mindent elölrôl kellett kezdeni....

— Nem egészen. Hazajöttem, és nekifogtam dolgozni. A mûhely megvolt, és elkezdtem bedolgozni a kisipari vállalatnak. Jó kapcsolatom volt a kereskedelemmel, és piackutatást is végeztem. A barátoktól megtudtam, hogy milyen árucikkek hiányoznak, és azokat elkezdtem gyártani. Két év múlva megint elvitt a hatóság. Kihallgattak, arany kellett volna nekik. Az nekem nem volt, csak ékszer. Azt elvitték a házból, és hamisan adták meg az adatokat a Nemzeti Banknak, a különbözetet persze ellopták. Szovátán volt két villatelkünk, azt is elvették. Aztán 1968-ban megjelent egy rendelet, hogy lehet otthoni munkát vállalni. Addig, éveken keresztül jártak a nyakamra, hogy a gépeimet adjam át az államnak. Mindig húztam-halasztottam a dolgot. Amikor újból lehetett itthon dolgozni, megvolt a présem, és sikerült jól berendezni a mûhelyt, úgyhogy egészen komoly termelésbe kezdtem. Kötôgépeket, biztonsági öveket, csatokat és sok más egyebet gyártottunk. A kolozsvári, a nagyváradi és a temesvári cipôgyáraknak is dolgoztam. Két váltásban húsz emberrel dolgoztunk a préseken, és a többiek szerteszét a városban csinálták a nikkelezést, a szerelést stb. 1978-ban nyugdíjba mentem, a Metalurgiatól, és átkerültem a szamosfalvi mezôgazdasági termelôszövetkezethez, ahol bérszámfejtô lettem.

A változás utáni változás
— Mit hozott 1989 decembere?

— Sokat. A téeszt csak a tavaly számolták fel. Jelenleg egy társammal mûködtetjük a prést, de csak két tehénvakarót és kukoricabontót készítünk, mert a kereslet visszaesett. Az unokám cégén keresztül mûködünk.

— Hogyan jellemezné ezt a viharos múltat?

— Elmesélni nagyon egyszerû, de egészen más átélni. Ennek ellenére azt mondom, bár általában nekem jól ment az elôzô rendszerben, nem sírom vissza. Szinte naponta zaklattak valamilyen ürüggyel. A hatvanas években hátul a kertben szôlôt telepítettem. Kétezer tövet beültetni óriási munka volt, és a feleségem zúgolódott is eleget emiatt, de hosszú éveken keresztül csak az eladott borból éltünk...

A tágas, jól berendezett lakásban derûsen bólogató feleség nyugtázza, hogy a válogatott nehézségek ellenére a férjével szép életük volt. Mindig elôre tekintettek. Sokat utaztak a világban. Mint mondják, a precizitásukról, korrektségükrôl híres németek sem tükéletes lények. Fôleg a kelet-németországiak nem, mert hatott rájuk az évtizedekig tartó agymosás. Onnan tér most haza, több éves kinntartózkodás után fiuk, és kezd vállalkozásba itthon.

Nagy Ferenc mélyen átérezte a huszadik századi nemzeti sorscsapásokat, hiszen valamennyit átélte. Most, nyugdíjasként, a maga módján, rímekbe öntötte aggodalmaktól, de ugyanakkor reménységtôl sem mentes gondolatait. Idézet az ezredfordulón írt Számonkérés és álom címû költeményébôl: "Talán az Úristen az új évezredben/ Kegyesebb lesz hozzánk és nemzedékeinkhez/S megszûnik örökre a turáni átok/ Bárhol él, ki Magyar, lélekben összefog."

Ördög I. Béla

Amint arról lapunkban már hírt adtunk a Barabás Miklós Céh tagjainak és az erdélyi magyar képzômûvészeket tömörítô országos szervezet szimpatizánsainak adományaiból rendeztek kiállítást Kolozsváron, a Fôtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. A rangos mûvészek munkáit tartalmazó aukciós tárlat célja: anyagi alapot teremteni a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székháza, az erdélyi mûvészetek háza építkezési munkálatainak befejezéséhez.

Az esemény, amelyre összegyûltünk sajátos gondolattársításokra teremt alkalmat. 75 éve annak, hogy Kós Károly és Szolnay Sándor irányításával az erdélyi magyar képzômûvészek érdekvédelmi szervezeteként létrejött a Barabás Miklós Céh, és hosszas kényszerszünet után 10 évvel ezelôtt Abodi Nagy Béla és Kós András kezdeményezésére hasonló céllal alakult újjá."Hogy legyen tetô a fejünk felett" hangzott az újjáalakulás utáni elsô elnök, Kancsura István plasztikus megfogalmazása. Andrásy Zoltán nagylelkû gesztusa révén a szimbolikus tetô valósággá vált. S most van ugyan tetô a fejünk felett, de ezt a tetôt be kell foltozni ahhoz, hogy a mûvészek és mûélvezôk valódi, funkcionális otthonává válhasson. Az erdélyi mûvészetek házává, ahol a mûvész, az alkotó, valamint a mûalkotás értékelôje-élvezôje nyugodtan elmondhatja: itthon otthon érzi magát.

A megvalósíthatóság anyagi hátterének esetlegessége mellett azonban a hogyanok és miértek kérdészuhatagával szembesülünk nap mint nap. És nem csupán a megvalósíthatóság lehetôsége, a megoldás módja képezi vita tárgyát. Felvethetôk és felvetôdnek egy nemzetiségi alapon szervezôdô képzômûvészeti csoportosulás létjogosultságának és életképességének kérdései. Talán az újraindulás óta eltelt évtized adja erre a legfrappánsabb választ: a Céh — a számos mûködtetési, elvi vita dacára él, és tevékenykedik. Mert célkitûzése és megnevezése folytán is az összerdélyi, mesterségét igényes szinten mûvelô magyar képzômûvész csoportosulása, és azon túlmenôen otthona kell hogy legyen. S ez egyben válasz is arra a félelemre, hogy a hagyományok felvállalása révén nem serkentôje, de kerékkötôje lehetne a modern mûvészeti kezdeményezéseknek. Egyébiránt a Céh elnökében, a Magyar Mûvészeti Akadémia tagjában, Jakobovits Miklós Munkácsi-díjas festômûvészben is a kortárs képzômûvészet, a legkorszerûbb mûvészi megnyilatkozások képviselôjét, az összmagyar és európai modern mûvészeti törekvések propagálóját és megvalósítóját tisztelhetjük.

Mostani kiállításunk szerencsés módon nem csupán szervezetünk fontos évfordulóival esik egybe, de a napokban ünnepeljük a céh tiszteletbeli elnökének Kós András szobrászmûvésznek a kilencvenedik születésnapját és nemsokára, október 29-én, a Mûvészeti Múzeumban kerül sor Abodi Nagy Bélának, céhünk másik tiszteletbeli elnökének gyûjteményes kiállítására. Személyükben nem csupán a régi és az újjászületett céh kapcsolatát megteremtô mûvészeket tiszteljük, de olyan személyiségeket is, akik életmûvükkel, munkájuk igényességével képviselik azokat az értékeket, amelyekre a szervezet egész filozófiája épül.

A fészekrakás, az új székhely megteremtése, amely immáron az elérhetô távlat mozzanatába jutott, s amelynek érdekében a mostani aukciós kiállítást szervezzük, kovásza lehet a Céh és közönsége mûvészeti életének, színhelye személyes és csoportos kiállításoknak, a szervezet mûködésének. Általa Kolozsvár, Erdély és az egész régió kulturális élete is gyarapodik, színesebbé válik. E nemes célkitûzések fényében kérjük fel a mûvészetkedvelô társadalmat a kölcsönös hasznosság és elôny elvén mûködô mûvészi mecenatúrára.

Kedves mûpártolók, szeressék és kívánják is meg az itt kiállított munkákat. Mintegy félszáz mûvész, nagy öregek, a középnemzedék és tehetséges pályakezdôk adományaiból gyûlt össze ez a mûfajilag és az alkotók mûvészi beállítottsága szempontjából is rendkívül változatos anyag. Sokféle stílus, sokféle mûvészi elképzelés ad találkozót egymásnak egy valami azonban közös bennük: az igényesség. Mindenki találhat tehát ízlésének és anyagi lehetôségeinek megfelelô munkát a tárlaton, amelyet aztán a december 4-én, a Brassai-líceum dísztermében tartandó aukción birtokba is vehet és saját lakása falát díszítheti vele. Vásárlásával egyben nemes ügyet, az erdélyi magyar képzômûvészet ügyét is szolgálja.

Végezetül, de távolról sem utolsó sorban meg kell említenünk az egész akció lelkes szervezôinek Novák Ildikónak és Szabó Bokor Mártának a nevét, akik a Barabás Miklós Céh vezetôségi tagjaiként fáradtságot nem ismerve ügyködtek annak érdekében, hogy ez a reprezentatív anyag összegyûljön. A kiállítás rendezése pedig Sipos László és Starmüller Géza érdeme. Elismeréssel és hálával tartozunk a galéria házigazdáinak Ferenczy Annamáriának és Ferenczy Miklós lelkésznek, akik nem csak a termet biztosították, hanem egy értékes Gy. Szabó Béla-pasztellel is hozzájárultak a tárlat anyagának gazdagításához. Ugyanakkor pedig köszönjük az Illyés Alapítványnak és a Communitas Alapítványnak az eddigi támogatást, és reméljük, a jövôben sem feledkeznek meg rólunk, hogy mielôbb mûködôképessé tehessük székházunkat, az erdélyi mûvészetek házát.

Elhangzott 2004. október 23-án, a Barabás Miklós Céh aukciós kiállításának megnyitóján.

*
A tárlat szombat és vasárnap kivételével naponta 9–14 óra között látogatható a Fôtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. Az aukcióra is itt lehet feliratkozni.

Németh Júlia

Az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztályának mindkét szeptemberi kirándulása valamiképpen kapcsolódott nagy költônk, Petôfi Sándor életének egy-egy fontos helyszínéhez. A hónap elején, Palczer János és Kolumbán Gyula vezetésével Koltóra kirándultak az EKÉ-sek, Petôfi megtalált boldogságának színhelyére, a hónap végén pedig, Küküllôvidéki kirándulásunk során, Fehéregyházára látogattunk, nagy költônk eltûnésének színhelyére. Errôl a kirándulásunkról szeretnék röviden beszámolni.

Zuhogó esôben indultunk Kolozsvárról: Torda, Ludas, Radnót, Nyárádtô, Ákosfalva, Balavásár helységeken keresztül a ma már Segesvárhoz tartozó Fehéregyházáig, mely utunk elsô állomása, és egyben legtávolabbi pontja volt. Túravezetônk, Szôcs Miklós minden érintett helységrôl elmondta a fontosabb történelmi adatokat, ismertette nevezetességeit. Szinte észre sem vettük, mikor állt el az esô.

Fehéregyházán (Albesti) a Haller grófok által alapított, nemrég felújított Petôfi emlékmúzeumot látogattuk meg, ahol a forradalmár költô életét, családját, munkásságát bemutató képek, versrészletek, idézetek, Magyarország és Erdély jelentôs személyiségeinek Petôfivel kapcsolatos emlékei vannak kiállítva, valamint az 1849 július 31-i segesvári csata makettje és a csatával kapcsolatos korabeli dokumentumok. Rövid videofilm egészíti ki a látványosságokat. A múzeum kertjében Petôfi Sándornak és a segesvári csatában elesett honvédeknek turulmadaras emlékmûvet állítottak a hálás utódok. Szintén a múzeumkertben kapott helyet Petôfi Sándor és Bem tábornok szobra, valamint egy Kossuth Lajos emlékére állított kopjafa, melynek felirata: Nem elég elindulni, de mást is hívni kell (Váci Mihály).

Utunk következô állomása Segesvár, a "Küküllô gyöngye", vára a világörökség részét képezi. Erdély legfestôibb középkori várnegyedének építését a 12. században ide telepített szászok kezdték el. A város virágkora Károly Róbert trónra lépésétôl a mohácsi vészig tartott, ekkor épültek a várfalak a tornyokkal és bástyákkal, amelyek közül kilenc ma is épségben áll, valamint a legjelentôsebb egyházi és világi építmények. Látogatásunkat a korai barokk stílusú óratoronynál kezdtük, amely az egykori vár fôbejárata volt, védelmét a városi tanács biztosította. A 17. században készült órája ma is mûködik, római isteneket ábrázoló szoboralakjai a hét napjait jelképezik, naponta cserélôdnek. Épp jókor érkeztünk a várba, megcsodálhattuk a delet ütô középkori órát. Az óratoronyban ma Várostörténeti Múzeum mûködik.

Az óratorony közelében áll a 13. században épült, gótikus kolostortemplom, amelyet a domonkos rendi szerzetesek alapítottak, majd 1556-tól az evangélikusoké lett. Értékes a templom 1440-bôl származó bronz keresztelômedencéje, az 1680-ban készült orgonája, valamint a 16–17. századi keleti szônyeggyûjteménye. Ebben a templomban található egy 1298-ban Rómában, VIII.Bonifác pápa idejében kiállított bûnbocsátó cédula másolata és magyar fordítása — eredetijét az egyházközség levéltárában ôrzik. Ebben a bûnbocsátó cédulában jelenik meg elôször a város és a kolostortemplom neve.

A várban tett sétánk során eljutottunk a megyeháza elôtt álló Petôfi szoborhoz, a Szent József római katolikus templomhoz, ahol emléktáblát állítottak a város szülöttének, Apor Vilmosnak, az 1945-ben Gyôrben meggyilkolt vértanú püspöknek, megcsodálhattuk a középkori várfalat a kilenc épségben maradt bástyával, majd az 1642-ben, fából épített fedett diáklépcsôn mentünk fel a várdombra. Ezen a 172 fokból álló lépcsôsoron járnak ma is a segesvári diákok a 17. században épült iskolába. A várdomb legmagasabb pontján épült a 14–16. században a vártemplom, az erdélyi gótikus építészet remeke. Visszafelé zegzugos utcákon, középkori házak közt értünk vissza a vár központjába, amelyet nagyon szépen, stílusát megôrizve restauráltak. A fôtér egyik legszebb épülete a 17. századi, reneszánsz stílusú Szarvas-ház, sarkát egy 1603-ban készült szarvasfreskó díszíti, amelynek feje szoborként emelkedik ki a házból.

Ezzel "középkori" sétánk végére értünk, elbúcsúztunk Segesvártól, folytattuk utunkat a Nagy-Küküllô mentén Erzsébetvárosig (Dumbrãveni). A település eredeti neve Ebesfalva volt, az Apafi család birtoka, uradalmi központja. Apafi Mihály fejedelem örményeket telepített ide, akik 1726-ban az örökösöktôl megvásárolták a birtokot és felépítették városukat, mely ekkor kapta az Erzsébetváros nevet, és Szamosújvár mellett az erdélyi örmények második központja lett. Itt meglátogattuk az 1783-ban épült barokk stílusú örmény katolikus templomot. Az 1552-ben, reneszánsz stílusban épült Apafi kastélyt, az egykori fejedelmi lakhelyet csak kívülrôl nézhettük meg, ugyanis ma kollégiumként muködik.

Az örmény városkából újra szász településre vezetett utunk, következô megállónk Berethalom, az egykori szász evangélikus püspöki székhely. Itt nagy sokadalom fogadott, mint megtudtuk, aznap tartották az erdélyi szászok találkozóját, amelyre nemcsak a még itthon élô szászok jöttek el, hanem az innen elszármazottak is. Meglátogattuk a városka 16. században, gótikus stílusban épült erôdtemplomát, mely a világörökség részét képezi. A dombtetôre épült, kettôs falgyûrûvel övezett templom az egyik legnagyobb és legismertebb Erdélyben. Legfôbb ékessége a 28 táblából álló gyönyörû szárnyasoltár, amely a legnagyobb ilyen oltár Erdélyben. Megcsodáltuk a sekrestyeajtó bonyolult zárrendszerét, amelyet 1900-ban, a párizsi világkiállításon az erdélyi kézmûipar mestermûveként mutattak be. A templom udvarán van egy válóháznak nevezett kis épület, amit én inkább "békülôháznak" neveznék, ugyanis ide zárták be egy hétre a válni szándékozó házastársakat. Az épület egyetlen szobából állt, benne egy ágy, egy asztal, egy szék, egy tányér, egy kanál, egy villa... Háromszáz éven keresztül nem volt egy válás sem a városban.

Berethalomról visszatérünk a fôútra, a Nagy-Küküllô mentén haladva érünk el Medgyesre, az egyik legbájosabb szász városba. Itt a külön várfallal és tornyokkal körülvett, gótikus stílusú Szent Margit evangélikus erôdtemplomot szerettük volna megnézni, de mivel záróra után érkeztünk, csak kívülrôl csodálhattuk meg. A templomot körülvevô várfal belsô oldalán, középkori szokás szerint tároló és lakóhelyiségek voltak. Az egyik ilyen helyiségben ma iskola mûködik, egy másik pedig a szász nemzeti hôsként tisztelt Stefan Ludwig Roth szülôháza. Medgyes egyháztörténeti szempontból is jelentôs hely, itt döntöttek a szászok 1545-ben az evangélikus vallásra való áttérésükrôl. A városban több ország-gyûlést tartottak, jelentôs történelmi események színhelye volt: itt fogadta Báthori István fejedelem 1576-ban a királlyá választásának hírével érkezô lengyel követeket, itt iktatták be Erdély fejedelemségébe 1605-ben Bocskai Istvánt. 1919-ben itt mondta ki a Szász Nemzeti Tanács a szászok elszakadását Magyarországtól és csatlakozását Romániához.

Elhagyjuk Medgyest és a Nagy-Küküllô völgyét, következô és egyben utolsó megállónk a Kis-Küküllô mentén fekvô Dicsôszentmárton (Târnãveni). A városka egyetlen középkori mûemlékét, a 14. században épült templomot látogattuk meg, amely a reformáció korától az unitáriusoké. Az 1769-bôl származó, értékes kazettás mennyezetének mind a 98 darabján más-más festett kép található. A faragott szószékkoronát Kövendi Sámuel kolozsvári asztalos készítette 1764-ben. A templomot díszítô varrottasok a városka asszonyainak keze munkáját dicsérik.

Ezzel Küküllô-vidéki kirándulásunk végére értünk, sok új élménnyel gazdagodva értünk haza.

Kovács Zsuzsa

Az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad, ha nekünk, választóknak nincs több eszünk, mint azoknak, akik az amúgy is megfogyatkozott magyarságot olyannyira megosztják, hogy a parlamenti bejutáshoz szükséges 5%-ot már el se érjük. Szász Jenô úr elfelejtette a Székely Himnuszt: maroknyi székely, porlik mint a szikla… Porlasszuk tovább? Szász Jenô nevét valószínûleg nagy fekete betûkkel írjuk majd be az erdélyi magyarság történetének gyászoldalára, ha neki köszönhetôen annyi év után parlamenti képviselet nélkül maradunk. Pedig nagyon egyszerûen ki lehet számítani, hogy külön-külön, sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Szövetség nem éri el a bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt, amikor pedig Szász Jenô a közös listán való indulást javasolta, nem számolt azzal, hogy akkor a küszöb már 8%-ra növekszik, a két pártszövetség együttesen tehát 8%-kal kerülhet csak be a parlamentbe.

Megtanulhattuk volna már annyi ideje, hogy mi soha nem választhatjuk azt, ami nekünk a legjobb, mi mindig csak a legkisebb rosszat kell hogy válasszuk. Ha nem is vagyunk megelégedve az RMDSZ politikájával, "kis lépéseivel", az mégis több annál, mint amennyit parlamenti jelenlét nélkül meg lehetett volna valósítani, olyan körülmények között, amikor nekünk továbbra is harcolnunk kell jogainkért és a még mindig fennálló megkülönböztetés ellen. Például Székelyföldön egy-két román gyermek mellé már kineveznek tanítót, de ha magyar iskolában nem érik el a tizenegyes létszámot, az osztályt megszüntetik. Egymás után építik a román templomokat, de a mûemlék értékû magyar templomok restaurálására nincs pénz, a magyar egyházak ingatlanjait a mai napig sem szolgáltatták vissza, a több száz éves múltra visszanézô erdélyi magyar egyetemet nem engedik újraalapítani. Hogyan akarunk jogainkért küzdeni parlamenti képviselet nélkül, vagy ahogy az MPSZ elképzeli, román pártok színeiben? Nem volt még idônk levonni a tanulságokat? Az erdélyi magyar civilizáció és kultúra megszüntetését, eltitkolását célozzák a magyar fejedelmeket, közéleti személyiségeket és mûvészeket ábrázoló szobrok eltüntetése, utcák átkeresztelése. Mikó Imre gróf saját tulajdonát ajándékozta a kolozsvári magyar orvosi egyetemnek, de az utcát nem nevezhetjük adományozója után. A Román Nemzeti Színház épületének bejárata elôl eltüntették az elsô igazgató, Janovics Jenô szobrát. Mit várhatunk a jövôben ezek után, és parlamenti képviselet nélkül? Esetleg hivatalból kineveznek majd egy-két bábut.

Kelemen Kelemen

Csekély 8 euró ellenében igazolást kaptunk egyetemi éveinkrôl, tanárok esetében, a Bolyai egyetemen végzetteknél négy egyetemi évet igazoltak. A nyugdíjátszámításnál ez azonban csak 3 évet 10 hónapot és 29 napot jelentett, az én esetemben legalábbis. Ahány kollegával beszéltem, annyiféle módon számították át nyugdíjukat. Számítógép helyett talán a kisujjukat használták?

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szóban forgó törvény 2000-ben jelent meg, 2001-tôl érvényes, de a régi nyugdíjasok esetében csak mostantól alkalmazzák az egyetemi évekre vonatkozó elôírását, egy pontosító módosítás nyomán. Tehát jó pár évre megfosztottak ettôl a plusz összegtôl. Hiszen Maros megyei kollegáink bírósági úton kérték jogaik elismerését, a törvény alkalmazását, és ezt meg is adták nekik. Mi mostanáig anélkül maradtunk. Ki a felelôs azért, hogy egy érvényes törvényt nem alkalmaznak pontosan, figyelmen kívül hagynak, megkárosítanak anyagilag annyi embert?

Nagyon könnyedén utalnak ki, csupán két tanú aláírásával igazolt — úgynevezett — forradalmároknak, menekülteknek, veteránoknak plusz nyugdíjat, de az egyetemi évek esetében még a négybôl is levonnak.

(név és cím a szerkesztôségben)

K. E.

Önök elindítottak egy aláírás- gyûjtést a kábeltévé társaságok által sugárzott magyar televízióadók ügyében, amit csak helyeselni tudok, és amit én is aláírtam, és remélhetôleg a közeljövôben látszata is lesz. Tudjuk, hogy itt, Kolozsváron mennyi magyar él, és azt is, mennyi él Medgyesen, ahol három magyar tévéadót fognak, Nagybányán ennél többet, négy adót sugároznak, ráadásul ezeken a helyeken még a kábeltévé díja is olcsóbb, mint nálunk. Ott ellenben még aláírásgyûjtés sem volt szükséges.

Amikor Kolozsváron felvetettem ezt a kérdést a tévétársaságnak, azt kérdezték, miért nem elég nekem két magyar nyelvû adás, hiszen Romániában élek, ha pedig elégedetlen vagyok, költözzek abba a helységbe, ahol több adást nézhetek.

De a magyarországi adókkal kapcsolatosan is lenne néhány kifogásom. A Duna tévé mûsorából kivették a Jókívánságok határok nélkül címû adást, a Magyar 2 pedig nem közvetíti többet a Névshow és Önök kérték címû mûsorokat, sem a magyar nemzeti bajnokságról a labdarúgó mérkôzéseket. Miért kell nekünk délelôtt 10 órától délután 5 óráig a magyarországi parlamenti munkálatokat nézni? Az RMDSZ ebben az ügyben is tehetne valamit.

Simon István

A Szabadság október 23-i számában E. Cs. írja, hogy Szamosújváron a parkból eltûnt a kókuszdió! Nehéz elhinni, hogy a szamosújvári parkban létezne egyáltalán kókuszdiófa, ugyanis a kókuszfa (Cocos nucifera) a trópusok fája, gyümölcse a kókuszdió, amit sok mindenre felhasználnak.

Nagy a valószínûsége annak, hogy a feketedióról van szó (Juglans nigra), a közönséges diófa rokonáról, ami távolról sem olyan hasznos, mint a közönséges dió, gyümölcse ehetetlen, fája gyenge minôségû, nálunk parkokban található, a kolozsvári Sétatéren is van néhány példány belôle.

Korodi Zoltán

Az oldalt szerkesztette Újvári T. Ildikó

A korábbi magas szintrôl tovább emelte idei világgazdasági növekedési elôrejelzését a londoni Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb gazdasági elôrejelzô csoportja, amely szerint azonban a több mint húsz éve nem látott ütemû 2004-es növekedést jövôre már számottevô — a korábban vártnál nagyobb mértékû — lassulás követi, jelentôs részben a vártnál is drágább olaj miatt.

A The Economist gazdasági folyóiratot is gondozó gazdaságelemzô és kiadói csoport társintézménye október havi összesítésében az elôzô hónapban jelzett 4,9 százalékról 5,0 százalékra emelte az idei globális növekedésre adott jóslatát. A világgazdaság összteljesítménye tavaly 3,9, 2002-ben 2,8 százalékkal nôtt.

Jövôre a cég azonban már csak — jóllehet a szakértôk által továbbra is robusztusnak nevezett — 4,2 százalékos, majd a 2009-ig terjedô elôrejelzési idôszak végéig évente rendre 4,1 százalékos világnövekedéseket vár. Az EIU az elôzô havi globális elôrejelzésben még 4,3 százalékos növekedést valószínûsített 2005-re.

A londoni intézet jelentôsen, 3–5 dollárral emelte a nyersolaj idei és jövô évi átlagárára adott elôrejelzését, a folytatódó erôs keresletre és a fölös kitermelési kapacitások globális szûkösségére hivatkozva. Az EIU szerint az európai szabadpiaci alaptípusnak számító Brent olajfajta idei átlagára a korábban jósolt 36,10 dollár helyett 39,35 dollár lesz, s jövôre csak 37,50 dollárig süllyed az elôzô prognózisban szereplô 32 dolláros átlag helyett.

Az EIU az Egyesült Államoknak az idénre — az egy hónappal ezelôtti 4,2 százalék után — most már 4,3 százalékos gazdasági növekedést jósolt. Jövôre azonban már csak 3,1 százalékos lesz az amerikai növekedés, amelyet 2009-ig minden évben rendre 2,9 százalékos növekedések követnek — áll az elemzésben.

A legnagyobb mértékû lassulást továbbra is Japánnak jósolja a londoni intézet: elôrejelzése szerint a japán gazdaság a 2004-re várt 4,2 százalékos növekedés után 2005-ben már csak 1,8, a rákövetkezô három évben 1,6, 2009-ben pedig 1,7 százalékkal fog növekedni. Az euróövezet az EIU szerint a tavalyi fél százalékról az idén 1,9 százalékra, jövôre 2,2 százalékra gyorsul, de utána a 2009-ig tartó idôszak végéig is csak évi 2,1–2,2 százalék közötti növekedéseket fog produkálni.

A 25 tagú EU egésze valamivel jobban teljesít: az idénre jósolt 2,4 százalékos növekedést jövôre 2,5, utána rendre 2,3–2,4 százalékos növekedések követik az elôrejelzés szerint.

Az EIU emelte az uniós átlagon belül az öt közép-európai új tagállamra adott idei elôrejelzését, az elôzô havi 4,4 százalékról 4,6 százalékra, a jövôre szóló prognózist azonban az egy hónappal ezelôtt 4,5 százalékról 4,3 százalékra csökkentette. A térség 2006–2007-ben rendre 4,1 százalékkal, 2008–2009-ben rendre 3,9 százalékkal fog növekedni a jelentés szerint.

Ezeknek az országoknak a gazdasági súlya azonban olyan csekély, hogy a következô években az eredeti EU-15-höz képest az EU-25 növekedési ütemét saját gyors növekedésükkel is alig néhány tized százalékponttal fogják emelni — áll a londoni elemzésben.

Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország az euróövezeti jegybank kritikus jelentése ellenére jó úton halad az euró 2010-es bevezetése felé, igaz a belépés a valutaunióba a gazdasági növekedés lassulása esetén késhet, ám ez "csak hipotézis".

A magyar miniszterelnök, aki brüsszeli látogatása során nyilatkozott a Financial Timesnak, azt mondta: Magyarország — jóllehet "nem rohan" a közös valuta meghonosításával — teljesítheti a céldátumot, ha az éves növekedés 4 százalék felett marad.

A brit üzleti lap szombati számában közölt cikk szerint azonban hozzátette: a növekedési ütem erôs lassulása esetén Magyarország elhalasztaná a belépést. "Ha (a növekedés) állandó jelleggel 3 százalék alá, 2,5 százalékra lassulna, az kérdéseket vetne fel" — idézte a Financial Times Gyurcsány Ferencet.

"Mi a fontosabb? Az euró meghonosítása 2010-ben, vagy a társadalmi kohézió és az állam gazdasági-társadalmi szerepvállalásának fenntartása a jelenlegi szinten?" — tette fel a kérdést a magyar miniszterelnök.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaság "nagyon erôs", és 4 százalék alatti növekedésrôl "csak a feltételezések szintjén" lehet beszélni.

A Fitch Ratings londoni hitelminôsítô szuverén besorolásokért felelôs igazgatója, Edward Parker éppen elôzô nap — miután a cég a magyar szuverén devizaadósi minôsítéssel egyezô, "A mínusz" elôzetes osztályzatot adta meg a jövô héten árazandó új magyar eurókötvényre — az MTInek Londonban azt mondta: a Fitch a 2010-es céldátumot "a lehetséges legkorábbi" csatlakozási dátumnak tekinti, és nem zárja ki a csúszást.

Gyurcsány Ferenc a brit lap szerint azt mondta: a kiadások csökkentésének szükségessége és a nagyon szegények védelmében játszott állami szerep elfogadása között ôrlôdik. "Tízmillió ember közül 700 ezernek annyi pénze sincs, hogy naponta egy rendes tányér ételt megehessen. Nekik nem lehet azt mondani, hogy gondoskodjanak saját jólétükrôl, hogy az államnak ebben nincs szerepe" — mondta a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: szeretné, ha a magyar gazdaság magasan fejlett technológiájú ipari központtá válnék, az ország azonban a költségek terén nem tud versenyezni szomszédaival, köztük Szlovákiával vagy Romániával olyan beruházásokért, mint például egy autógyár felépítése.

Elutasította ugyanakkor azt a francia és német követelést, hogy a társasági adó minimális szintjének uniós szintû meghatározásával vegyék elejét az alacsony költségû kelet- és közép-európai országok "dömpingjének". A kormányfô szerint a versenyképességet nem csupán az adószint vagy a tiszta munkaerôköltség, hanem ennél sokkal több tényezô határozza meg.

Azt mondta: az ország kutatási bázisának bôvítésére összpontosít, és arra, hogy több külföldi diák tanuljon Magyarországon.

Külpolitikai kérdésekrôl szólva Gyurcsány Ferenc azt kérte, hogy az EU viseltessen türelemmel Oroszország iránt, a Kreml hatalmi koncentrációjával kapcsolatos uniós aggályok ellenére is. "Nagyon könnyû ítélni, sokkal nehezebb segíteni" — idézte a brit napilap a magyar kormányfôt.

Gyurcsány Ferenc közölte: csodálja, amit Tony Blair brit miniszterelnök az európai baloldal átalakításában elvégzett, mert megpróbálta összehangolni a társadalom versenyképesebbé tételének és a társadalom nagyobb összetartásának követelményét.

Magyarország azonban egyetlen európai modellt sem akar lemásolni — mondta a kormányfô, aki a brit lap szerint olyan "újfajta politikát" ígért, amelyet meggyôzôdése szerint a szocialisták "régi gárdája" is támogatni tud majd.

A német E.ON konszern és vállalata, a Ruhrgas közölte, hogy 303 millió eurót fizet az egyik nagy hazai gázszolgáltató vállalat, a Distrigaz Nord többségi tulajdonáért.

Elôbb 125 milliót folyósít egy 30 százalékos részesedés fejében, majd tôkeemeléssel biztosítandó 51 százalékos tôkerészesedését, még 178 millió eurót fizet. A tranzakciót még a versenyhivatalnak kell jóváhagynia.

A Distrigaz Nord évi 4,6 milliárd köbméter földgázt ad el összesen 17 ezer kilométeres vezetéki rendszerén.

Az E.ON-nak már tôkerésze van a CCNE erômûvi vállalatban és a Congaz nevû kisebb gázszolgáltatóban is.

Az ugyancsak idén augusztusban privatizált másik nagy hazai gázellátó, a Distrigaz Sud 51 százalékos részesedéséért a francia Gaz de France fizet összesen 311 millió eurót — vált ismeretessé a múlt héten. A francia vállalat 128 millió euróért jutott a Distrigaz 30 százaléknyi részvényéhez, és további 183 millió euróért emelheti tulajdoni arányát 51 százalékra. A kormány augusztusban döntötte el, hogy a német Ruhrgas veheti meg a Distrigaz Nord, és a Gaz de France a Distrigaz Sud gázszolgáltató céget. E két cég tette a legnagyobb ajánlatot.

Elemzôk korábbi becslése szerint a Distrigaz Sud — amelynek 2,5 millió ügyfele van Dél-Romániában — piaci értéke mintegy 400 millió dollár, az 1,3 millió ügyféllel rendelkezô Distrigaz Nordé 250 millió.

Románia idei éves gazdasági növekedése 7,6 százalékos lesz, fôként a mezôgazdasági eredményeknek köszönhetôen — közölte pénteken Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter.

A tavalyi gazdasági növekedés 4,9 százalékos volt, a 2005-ös állami költségvetési tervezet 5,3 százalékos növekedéssel számol.

Az Országos Statisztikai Intézet elôzetes adatai szerint az idei elsô félév növekedésének reálértéke 6,6 százalékos volt. Az elsô negyedévben 6,1 százalékkal nôtt a bruttó nemzeti össztermék szintje az elôzô év azonos idôszakához képest.

A január–augusztus idôszakban 1,3 milliárd euró volt a közvetlen külföldi befektetések értéke, 43 százalékkal több, mint 2003 azonos idôszakában, a nemzeti bank adatai szerint — tájékoztatott a Külföldi Befektetések Hivatala.

A legutóbbi adatok szerint a külföldi befektetôk a dinamikus iparágak iránt érdeklôdnek a leginkább, ilyen a gépkocsiipar, a bútorgyártás, az elektronikai és számítástechnikai ágazat, valamint az ingatlanpiac.

A várakozások szerint a külföldi befektetések értéke az év végéig meghaladja a 2 milliárd eurós szintet, ami 25 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, áll a közleményben.

A Külföldi Befektetések Hivatala jelenleg 45 projekttel foglalkozik, amelyek összértéke 2,7 milliárd euró, és amelyek az év végéig 10800 új munkahelyet teremtenek.

Románia uniós csatlakozási elôkészületeinek fôtárgyalója szerint a környezetvédelemé lesznek talán a csatlakozáshoz legnehezebben teljesíthetô feltételek.

Leonard Orban ugyanakkor igen fontos területnek nevezte és lezárhatónak az idén az elôkészületi tárgyalások sorában.

Az uniós elôírásokhoz, az európai szabványokhoz igazodás a környezetvédelemben nagyon nehéznek, hosszadalmasnak és költségesnek látszik — idézte a szakemberek véleményét a sajtó. Erre utal néhány vállalat példája is, amelyek már megkezdték hozzáigazításukat az uniós környezetvédelmi normákhoz. Orban szerint az uniós megállapodásoktól eltérô romániai esetek 90 százalékát a környezetvédelem területérôl említették eddig. Az ország hat uniós környezeti direktíva átvételi idejével kapcsolatban kért új tárgyalási lehetôséget, mert nem tudja majd teljesíteni ôket 2007. januárjáig. Ezek az ivóvízzel, a légszennyezés ellenôrzésével, a hulladékkezeléssel, a városi szennyvíztisztítással, a nagy ipari üzemek légszennyezésének csökkentésével és a hulladék szállításával kapcsolatosak.

Egy korábbi becslés szerint a hazai környezetvédelem uniós megfeleltetéséhez 29 milliárd eurónak megfelelô beruházásra lenne szükség.

Együttmûködési megállapodást kötött a Békés Megyei Önkormányzat és a belgiumi Nyugat-Flandria tartomány vezetôje a hét végén Békéscsabán.

A magyarországi Békés megye természeti adottságai, valamint kedvezô földrajzi, határ menti elhelyezkedése jó befektetési terep lehet a belga vállalkozóknak — mondta Varga Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke.

Közölte: a most aláírt megállapodást követôen a két térség intézményeiben dolgozó köztisztviselôk képzését immár együtt is folytathatják, hiszen mindkét régió érdekelt az Európai Unió által kínált regionális programokban való részvételben.

Paul Breyne, a belga tartomány kormányzója elmondta: Nyugat-Flandria a korábbi években elsôsorban angol térségekkel ápolt kapcsolatot, ám az utóbbi években a közeli Arad városával is együttmûködést alakított ki.

A kormányzó szerint azzal, hogy Magyarország is az unió tagállamává vált, megnyílt a lehetôség arra, hogy immár a flamand kapcsolatokat és tapasztalatokat hasznosítva közösen alakítsanak ki együttmûködéseket Romániával.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 41 003 lej, 1 USD = 32 062, magyar forint = 166 lej.

Eladó 2000-es Mercedes A Classe. 170 CDi (full extra), 11 300 euróért. Telefon: 0744-265672. (M)

Bérelnék garázst a Györgyfalvi negyedben a Bizusa sétány környékén, november 1-jétôl. Telefon: 0744-263185. (0010)

Ma, szerda délután 14 órakor bonyolítják le a Román Kupa nyolcaddöntôit. A mérkôzéseket semleges pályán rendezik, Kolozs megyébôl két csapat érdekelt a rendezvénysorozatban, a B-osztály 3-csoportjában szereplô Kolozsvári U FC Sepsiszentgyörgyön játszik az élvonalbeli Galaci Otelullal, míg a két elsô osztályú csapat, a Kolozsvári CFR-Ecomax és a Konstancai Farul Brassóban a Metrom pályán szerepel.

A további párosítás: Bukaresti Dinamó II–Krajovai Universitatea (Pitesti-en), Bukaresti Dinamó–Medgyesi Gázmetán (Brassóban), Aradi UTA–Bukaresti Sportul Studentesc (Nagszebenben), Bukaresti National FC–Bákói MFC (Foksányban), Pitesti-i Arges FC–Besztercei Glória (Medgyesen) és Gyulafehérvári Apulum–Brãilai Dacia Unirea (Câmpinán).

(pja)

Adrian Mutu, az angol Premier League-ben szereplô Chelsea doppingbotrányba keveredett labdarúgója egy brit napilapnak úgy nyilatkozott, hogy nem kokaint szedett — mint ahogyan azt korábban az angol sajtó írta —, hanem potencianövelô szert.

— Elég vicces, de bevallom, olyan tablettákat szedtem, ami növeli a szexuális teljesítményemet — nyilatkozta a 25 éves támadó. A korábbi, kokainról szóló híreszteléseket egy román pornószínésznô kezdte terjeszteni, aki a televízióban számolt be arról, hogy többször is a csatárral töltötte az éjszakát, s mindketten hódoltak ennek a káros szenvedélynek.

A játékos elmondta: megegyezett a londoni klub vezetôivel arról, hogy továbbra is a csapat tagja lehet — és készülhet -, ám fizetésérôl a majdani eltiltás végéig lemond.

Richard Caborn brit sportminiszter egyébként azt javasolja az Angol Labdarúgó Szövetségnek (FA), hogy a maximális kétéves eltiltással büntesse a doppingoláson ért Mutut.

Az FA szabályai szerint Mutu hat hónaptól két évig terjedô eltiltásra számíthat, Caborn ugyanakkor úgy véli: a döntéshozóknak követniük kell a nemzetközi gyakorlatot, és a leghosszabb büntetés mellett kell határozniuk.

Az elmúlt napokban Nagybányán bonyolították le a tekvondó Román Kupa döntôit. A szamosújvári Paul Florean az elsô helyen végzett a 80 kilósok küzdelmében. Ugyancsak ô nemrég országos bajnoki címet is szerzett ebben a kategóriában.

Szamosújvárott ilyen jellegû szakklub nem mûködik, ezért Paul Florean dési együttest képviselt a kupadöntôben.

Erkedi Csaba

Bernie Ecclestone, a Forma-1 fô jogtulajdonosa támogatja, hogy nemhivatalos, a világbajnokság eredményébe nem számító versenyt rendezzenek jövôre Silverstone-ban.

Az ügy háttere, hogy a Brit Nagydíj 2005-ben minden bizonnyal elmarad, mert Ecclestone nem tudott megállapodni a szerzôdés meghosszabbításáról a pálya tulajdonosaival. A végleges versenynaptárt decemberben teszi közzé a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA).

— A nemhivatalos futam remek ötlet — mondta a brit üzletember. Hozzátette: a Brit Autóversenyzôk Klubja (BRDC) nem fizeti meg azt az összeget a nagydíjért, amelyet mindenkinek a világon meg kell fizetnie, ezért a naptáron kívüli verseny ideális megoldás lehet.

— Maguk dönthetik el, mikor rendezik a futamot, milyen szponzorokkal és tévétársaságokkal szerzôdnek. Talán néhány éven belül újra asztalhoz ülhetünk, hogy tárgyaljunk a folytatásról — jegyezte meg az F–1 vezetôje.

A vasárnap befejezôdött 1,3 millió dollár összdíjazású zürichi tornán gyôztes Alicia Molik hat helyet javítva már a 14. a nôi teniszezôk világranglistáján, amelynek éllovasa továbbra is Lindsay Davenport.

A WTA-világranglista élén: 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 4546 pont, 2. (2.) Amelie Mauresmo (francia) 4394, 3. (3.) Anasztaszja Miszkina (orosz) 3937, 4. (5.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3491, 5. (4.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3445, 6. (6.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3195, 7. (7.) Marija Sarapova (orosz) 2904, 8. (8.) Jennifer Capriati (amerikai) 2596, 9. (9.) Serena Williams (amerikai) 2596, 10. (11.) Venus Williams (amerikai) 2332, ..., 81. (76.) Mandula Petra 452, ..., 85. (84.) Kapros Anikó 439,75, ..., 148. (145.) Delia Sescioreanu 233,25.

Férfi világranglisták
Nem történt változás a férfi teniszezôk világranglistáinak élcsoportjában, így az idei eredményeket rögzítô ATP Race-t és a hagyományos rangsort is a svájci Roger Federer vezeti.

A Mestersorozatba tartozó madridi tornán vasárnap diadalmaskodó Marat Szafin az ATP Race-ben 2, míg a hagyományos rangsorban 1 helyet javított.

Az ATP Race élcsoportja (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 1117 pont, 2. (2.) Andy Roddick (amerikai) 656, 3. (3.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 613, 4. (4.) Carlos Moyá (spanyol) 484, 5. (5.) Guillermo Coria (argentin) 480, 6. (8.) Marat Szafin (orosz) 465, 7. (6.) Tim Henman (brit) 447, 8. (9.) Andre Agassi (amerikai) 393, 9. (7.) Gaston Gaudio (argentin) 383, 10. (10.) David Nalbandian (argentin) 355, ..., 24. (26.) Andrei Pavel 215, ..., 83. (83.) Victor Hãnescu 78, ..., 243. (242.) Sávolt Attila 3.

A hagyományos világranglista élén: 1. (1.) Federer 6460 pont, 2. (2.) Roddick 3705, 3. (3.) Hewitt 3065, 4. (5.) Henman 2735, 5. (4.) Coria 2575, 6. (6.) Moyá 2520, 7. (7.) Agassi 2365, 8. (9.) Szafin 2325, 9. (8.) Gaudio 1950, 10. (10.) David Nalbandian 1875, ... 13. (15.) Pavel 1460, ..., 82. (81.) Hãnescu 489, ..., 317. (299.) Bardóczky Kornél 96.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium hét diákja részt vett a Református Középiskolák II. Nemzetközi Atlétikai Találkozóján, amelyet 2004. október 16-án rendezett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma. A rendezvényre 11 magyarországi és 2 erdélyi iskola közel 160 fiatal sportolója jelentkezett. A verseny a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Elit Edzésközpontjának ultramodern atlétikai pályáján zajlott le, ott ahol a 2001-es Ifjúsági Atlétikai Világbajnokságot rendezték.

Az erdélyi diákok dicséretre méltóan szerepeltek. A 100 méteres síkfutásban Kádár Andrea nagyenyedi diák lett a bajnok, 400 és 800 méteren, Székely Tímea, illetve Gherman Margit Réka a második helyen végzett. A fiúk is ügyesek voltak, hiszen harmadik lett súlylökésben Bányai Zsolt és távolugrásban Bíró Szilárd. Pontot szerzett még a csapatnak Székely Tímea (IV. hely távolugrásban, illetve 100 méteres síkfutásban), Dvorácsek Norbert (V. hely súlylökésben) és Kónya Szilárd (VI. hely 400 méteren). A nagyenyedi csapat felkészítô tanára, Deák Fogarasi Elek is dicséretet érdemel.

Ôszintén örültünk a nagyváradi református kollégium színeit képviselô Somlyai Barnabásnak is, aki nagy meglepetést okozott, mert elsô helyen végzett 100 méteres síkfutásban, illetve magasugrásban és második lett távolugrásban.

Külön köszönet jár a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma igazgatójának Gyôri József úrnak, aki teljes ellátást biztosított a nagyenyedi csapatnak.

Dvorácsek Ágoston

A 7. fordulóban is gyôzött az Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR, ezúttal Vajdahunyadról, a Kohász otthonából hozta haza a pontokat. A Kolozs megyei együttes 3280–3213 fa (egyéniben: 4–2) arányban nyert és 6 gyôzelemmel vezeti a tabellát.

Az egyéni eredmények: Ioan Figlea 537 fa, Dumitru Bese 574, Cornel Popa 549, Kirizsán Albert 530, Teodor Popa 534 és Zenkó Alpár 556.

Legközelebb a hét végén lép pályára a Sodronyipar-CFR, a Galaci ICMRS-t fogadja.

Az ifi együttes a hét végén a Szatmárnémetiben rendezett 3. forduló mérkôzésein érdekelt. Az elsô két játéknapon a Sodronyipar-CFR gyôzött, most csak a harmadik helyen végzett.

A szatmárnémeti végeredmény: 1. Szatmárnémeti Unió 2904 fa, 2. Kohász 2884, 3. Sodronyipar-CFR 2864, 4. Petrillai Inter 2837. Összesítésben: 1. Sodronyipar-CFR 10 pont, 2. Kohász 9, 3. Unió 6, 4. Inter 5.

Schmidt Jenô

A magyar férfi csapat döntetlent játszott Grúziával, a nôi együttes Lettország elleni gyôzelemmel folytatta szereplését a Mallorcán zajló 36. sakkolimpia 10. fordulójában.

A román férfi és nôi válogatott kevesebb szerencsével ült asztalhoz,elôbbi Ausztráliától, utóbbi Bulgáriától szenvedett vereséget.

Eredmények, 10. forduló:

Férfiak: Magyarország–Grúzia 2–2 (Almási Zoltán–Giorgi Kacseisvili döntetlen, Gyimesi Zoltán–Badur Dzsobava 0–1, Varga Zoltán–Merab Gagunasvili 1–0 és Ács Péter–Tamaz Gelasvili döntetlen) és Ausztrália–Románia 2,5–1,5 (Ian Rogers–Liviu Dieter Nispeanu döntetlen, Darryl Johanssen–Vladislav Nevednichy 0–1, Dzsao Zung Juan–Mihail Marin 1–0 és David Smerdon–Constatntin Lupulescu 1–0).

Az állás: 1. Ukrajna 29 pont, 2. Oroszország 27, 3. Örményország 26,5, ..., 22. Magyarország 22,5, ..., 44. Románia 21,5.

Nôk: Magyarország–Lettország 2,5–0,5 (Vajda Szidónia–Reizniece 1–0, Gara Anita— Rogule 1–0, Lakos Nikoletta–Berzina döntetlen) és Bulgária–Románia 2–1 (Antoaneta Stefanova–Corina Isabela Peptan 1–0, Margarita Voiska–Gabriela Olãrasu 0–1 és Maria Velcseva–Alina Motoc 1–0).

A sorrend: 1. Kína 24,5 pont, 2. Magyarország 20, 3. Egyesült Államok 19,5, ..., 28. Románia 16,5.

A 14 fordulós viadal péntekig tart.

• Okt. 4.: Négy évtizede 1964-ben alig hat nappal a tokiói olimpia elôtt Bernben, a keserû emlékû Wankdorf-stadionban barátságos mérkôzésen Magyarország válogatottja Albert Flórián két góljával 2:0-ra legyôzte Svájcot. Ez a csapat nyert: Tóth László — Mátrai, Mészöly, Sárosi — Solymosi, Sipos — Rákosi, Göröcs, Albert, Puskás Lajos, Fenyvesi dr. (Pál II.).

• Okt. 5.: Harmincöt év telt el azóta, hogy az olaszországi Cesertában és Nápolyban véget ért az 1969-es 16. férfi kosárlabda Európa-bajnokság. A bajnoki címet a szovjet válogatott szerezte meg tízedszerre, mögötte Jugoszlávia volt a második, és Csehszlovákia a harmadik. A magyar csapat nyolcadikként végzett.

• Okt. 6.: Háromnegyed évszázada, 1929-ben Románia labdarúgó-válogatottja Bukarestben játszotta az I. Labdarúgó Balkán-bajnokság nyitómérkôzését, vetélytársa Jugoszlávia együttese volt. A rajt a vendéglátó gárdának sikerült: 2:1-re gyôzött. Ez a csapat nyert: Czinczér — Steiner II. Béla, Bürger Rezsô — Raffinszky László, Vogl Imre, Constantin Stanciu — Dumitrescu, Dezsô, Sepi II., Ciolac, Kovács I. Miklós. A gólokat Sepi II. és Ciolac, illetve Marjanovics rúgta. Utóbbi 1941–1944 között a magyar NB I.-ben szerepelt az Újvidéki AC-ban Máriás néven játszott.

• Okt. 7.: Jó évadot zárt ezen a napon 55 éve 1949-ben az erdélyi, egyben országos atlétika legsokoldalúbb versenyzôje, a nagyváradi Kiss László, a késôbbi jeles edzô, a Külhoni Magyar Sportcsillagok 1998-as I. budapesti Világtalálkozójának kitüntetettje. Az egykori Esta Sun SE-ben elindult atléta ezen a napon pályafutása során harmadszor javított országos csúcsot a közismert nevén dekatlonnak nevezett tízpróbában. Elôször 1947-ben a bukaresti Costi Herold 1933 (!) óta fennállott 5084 pontos csúcsát javította 5151-esre. Egy évre rá már 5270 pontig jutott, de ezt az új rekordot a brassói Laurien Taus 1949 októberének elsô két napján Brassóban 5276 ponttal adta át a múltnak. Nem egészen egy hétre rá Kiss László Nagyváradon több mint 100 ponttal, 5378 pontra javította meg Taus csúcseredményét.

• Okt. 8.: Két jubileumi, mindkét esetben a két világháború közötti idôszak atlétikai Balkán-bajnokság évfordulója fûzôdik ehhez a naphoz: 70 éve, 1934-ben ekkor kezdôdött Zágrábban az 5., rá öt évre, 1939-ben pedig ekkor fejezôdött be Athénban a balkáni térség 10. vetélkedôje. 1934-ben teljes volt a mezôny, ez volt a végsô sorrend: 1. Görögország 112, 2. Jugoszlávia 155, 3. Románia 61, 4. Bulgária 32, 5. Törökország 32, 6. Albánia 6 pont. 1939-ben, a háborús viszonyok között már csak 4 ország képviseltette magát, ez volt a végsô sorrend: 1. Görögország 112,5, 2. Jugoszlávia 60, 3. Románia 34,5, 4. Törökország 33 pont. A romániai atléták közül 1934-ben senki sem nyert számot, 1939-ben Pompiliu Stoichitescu 683 cm-rel gyôzött távolugrásban.

• Okt. 9.: Harminc esztendeje, 1979-ben a brazil Emerson Fittipaldi, a McLaren-Ford istálló pilótája 1972 után másodszor nyerte a Forma–1-es autós világbajnokságot.

• Okt. 10.: Befejezésként ismét egy magyar–svájci labdarúgó mérkôzés: 1954-ben Budapesten a korábban vb-ezüstérmes magyar Aranycsapat 3:0-ra nyert a Népstadionban. Ez volt a gyôztesek összeállítása: Grosics — Buzánszky, Lóránt, Lantos — Bozsik, Szojka — Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Fenyvesi dr. Kocsis 2, Bozsik 1 góllal járult hozzá a gyôzelemhez. • És még egy kerek évforduló erre a napra: négy évtizede, 1964-ben ekkor nyitották meg ünnepélyesen Tokióban az Ázsiában rendezett elsô olimpiát, sorrendben a tizennyolcadikat.

László Ferenc

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -