2005. január 4.
(XVI. évfolyam, 1. szám)
Fejtörést okoz a taxisoknak az év kezdete, hiszen január 1-jétôl lépett életbe a taxizást szabályozó szigorított jogszabály. Az elgondolás nem rossz, viszont annak gyakorlatba ültetése kívánnivalót hagy maga után, hiszen a feketemunka felszámolását célzó jogszabály csak növeli a törvénytelenül taxizók számát. A gépkocsivezetôk a törvénytelenség kockázatát is vállalják, csak azért, hogy a meglehetôsen sok irat megszerzésével ne vesztegessék idejüket és pénzüket. Ezenkívül olyan mûszerekkel kell felszerelniük gépkocsijukat, ami legalább három minimálbérbe kerül. Ez egyeseket arra késztetett, hogy kilépjenek a szakmából.
Az új törvényt a parlament 2003. január 13-án fogadta el, amely így a Hivatalos Közlönyben már a hónap végén megjelenhetett. Az elképzelés azonban elégedetlenséget váltott ki a taxisok között, akik a jogszabály életbe lépésére haladékot kértek. Ezért csak 2005. január 1-jétôl lehet büntetni ôket a jogszabályban megállapított követelmények elmulasztásáért. A legnagyobb gondot a nyugtás óra, valamint a gépkocsi tetején lévô jelzôlámpa beszerzése okozza. A két szerkentyû legkevesebb kilencmillió lejbe kerül, ami alaposan megkurtítja a taxisok amúgy is szerény jövedelmét. "Nekem már van órám, gondoskodtam róla idôben, mert nem hiányzik a büntetés" mondta L. K., az egyik kolozsvári cég taxisofôrje. Ô azonban nem látja értelmét ennek az új változásnak, mivel a kuncsaftjai közül nagyon kevesen kérnek nyugtát. Megemlítette, hogy körülbelül csak minden harmincadik utas igényli az utazási költséget igazoló papírt. Becslések szerint Kolozsváron a taxik száma meghaladja a négyezret. Ezek közül mintegy fele rendelkezik még csak ilyen mérômûszerrel.
Újdonságnak számít a gépkocsi tetejére járó "taxi" feliratú jelzôlámpa is. "Biztos ez is valakiknek nagyon jól jövedelmez" állapította meg ironikusan a gépkocsivezetô, aki hozzátette, Kolozsváron és Nagyváradon is gyártanak hasonló berendezést. Ebbôl az újításból fôleg az utasnak származik elônye, a kuncsaft már távolról rájöhet, hogy az éppen szembe jövô taxi foglalt vagy nem. Az új elôírások szerint a jelzôlámpa bal sarkában lévô piros színû égô kigyúlása jelzi, hogy a taxi foglalt, a zöld pedig azt, hogy szabad. Két típusú lámpa látható jelenleg a kolozsvári autók tetején, a tiszta sárgát Nagyváradon gyártják, a zöld-sárga-piros színût pedig Kolozsváron. Utóbbi elônyösebb, mert a készüléken lévô megkülönböztetô jelek könnyebben felismerhetôek.
A törvény egészen érdekes elôírásokat is tartalmaz. Tiltja például, hogy az utas a gépkocsivezetô mellett foglaljon helyet. A sofôr mellé csak akkor lehet ülni, ha a hátsó szék teljesen foglalt. "Abszurdnak tartom, hogy például három utasnak a hátsó ülésen kell nyomorognia" mondta a Szabadságnak Papp Domokos, a Pritax cég igazgatótanácsának alelnöke. Azonban mint kiderült ezt az elôírást nem szokták betartani, a gépkocsivezetôk nem szokták figyelmeztetni az utast, hogy hátul foglaljanak helyet. Kihágás megállapítása esetében a sofôr vonható felelôsségre.
A különbözô engedélyek beszerzése is minden évben próbára teszi a taxisok idegeit. A különbözô hivataloktól legalább ötféle iratot kell beszerezniük. Ezen túlmenôen pedig az orvosi vizsgálatra is szükség van, amit az nehezít, hogy a taxisokat csak a vasutas kórházban fogadják. A költségek ez esetben nem olyan magasak, de a különbözô sorokban elvesztegetett idô megfizethetetlen vélték egyhangúlag a taxisok.
A rendôrségnek bôven akadna munkája, hiszen becslések szerint év elején a taxisoknak mindössze tíz százaléka szerezte be az engedélyeket. A bürokrácia vesztôhelyeit ismerve azonban, a hatóságok megértôen viszonyulnak a fuvarozókhoz. Ezt bizonyítja, hogy legutóbb az állomáson végrehajtott ellenôrzésen is fôleg a piaci ár fölötti díjszabásokat alkalmazó magántaxisokat igazoltatták.
Az új elôírások miatt ma egy taxizni óhajtó fiatalnak megtakarított pénzre van szüksége, különben nem tud belépni a szakmába. A berendezések megvásárlása és az engedélyek után fizetett összeg értéke eléri a 30 millió lejt. A szigorítások ellenére azonban Kolozsváron továbbra sem lesz taxihiány. Egyesek már "bedobták a törülközôt", de a taxicégek vezetôi közölték, nem számítanak tömeges felmondásra.
Rossz törvénynek nevezte tegnap Nicolae Vlad Popa szenátor a taxis jogszabályt, amelyet szerinte harminc másik törvénnyel és rendelettel együtt módosítani kell. A Nemzeti Liberális Párt színeit képviselô törvényhozó ezek között említette a snagovi Drakula Parknak kiutalt 450 hektár területrôl szóló kormányrendeletet, a számvevôszéket és az állandó választási hatóság mûködését szabályozó törvényt, valamint a turisztikai parkok létrehozásáról rendelkezô jogszabályt. A szenátor kifogásait nem árulta el konkrétan, csak annyit mondott, hogy a módosításkor a liberális elveket tartják szem elôtt.
Elsôsorban az idei prioritásokról számolt be a megyeszékhely vezetôsége az év elsô sajtóértekezletén hétfôn. Emil Boc polgármester és csapata úgy döntött, hogy 2005-ben a 3381 milliárd lejes költségvetés 15 százalékát útjavításra költik. A 16 százalékos adókulcs bevezetése nem csökkenti a helyhatóság bevételeit.
Az idei költségvetési tervezet szerint körülbelül 500 milliárd lejt költenek majd Kolozsvár utcáinak korszerûsítésére, fenntartására és javítására. "Ez az összeg a büdzsé majdnem 15 százalékát jelenti. Jelezni szeretnénk, hogy ez a terület rendkívüli fontossággal bír ebben az évben" jelentette ki Emil Boc.
A helyhatóság idei prioritásai közé tartozik a közúti forgalom tehermentesítése is. Ennek érdekében parkolóházat építenek a Széchenyi téren és a Házsongárdi temetô közelében, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) székhelye mellett. "A Széchenyi téren több lakó nem járult hozzá a befektetés megvalósításához. Közérdekû objektumról lévén szó, bírósági úton kényszerítjük ki hozzájárulásukat" jegyezte meg a városvezetô. Ugyanakkor ebben az évben 24 milliárd lejt költenek a villamossínek korszerûsítésére. "A sínek garanciája lejárt. Ezenkívül, a villamos okozta rezgés több ingatlant megrongált, a lakossági találkozókon többen panaszkodtak emiatt. A projektet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásával valósítjuk meg" tette hozzá a polgármester. Kifejtette, hogy szerinte feltétlenül szükség van a Monostor negyedet a vasútállomással összekötô járatra, de Boc nincs meggyôzôdve arról, hogy a Munka úton kéne hogy járjon a villamos.
A polgármester arról is szólt, hogy 464 milliárd lejt lakásépítésre költenének. Ebbôl a pénzbôl két szociális tömbház felépítéséhez (60 milliárd lej) látnak hozzá, 28 milliárd lejt pedig a városháza tulajdonában levô borháncsi telek közmûvesítésére fektetnek be. Ezenkívül a lakásépítésre szánt alapokból fedezik a különbözô megvalósíthatósági és városrendészeti tervek elvégzését is.
Szintén fontosnak ítélik a közvilágítás korszerûsítését és bôvítését, erre a célra 60 milliárd lejt fordítanak. Egyelôre viszont a hivatal lépésképtelen, ugyanis a Funar-korszak idejében licitet nyert osztrák céggel kötött szerzôdést az új adminisztráció felmondta, a vállalat viszont beperelte a városházát. A nyári választásokat követôen a helyhatóság vezetôsége úgy ítélte meg, hogy a szerzôdés kárt okoz a helyi költségvetésnek, és egyoldalúan felmondta azt. Az ügyben elôreláthatólag februárban hoz végleges és visszavonhatatlan döntést az igazságszolgáltatás.
Ugyanakkor Boc meggyôzôdését fejezte ki, hogy a Tãriceanu-kormány bevezette 16 százalékos adókulcs nem jelent majd kevesebb bevételt Kolozsvár számára. "A kabinet alternatív forrásokat is megjelölt, így nem aggódom amiatt, hogy az intézkedés miatt idén kevesebb pénzzel kell majd gazdálkodnom" nyilatkozta a polgármester. Reméli viszont, hogy az új kormánynál a város "sikeresebben pályázik" azokra az összegekre, amelyek "megilletik" Kolozsvárt. Példaként az útadóból a megyeszékhelynek járó összegeket, valamint az Országos Lakásügynökség (ANL) pénzalapjait említette.
Közönségszolgálati iroda mûködik ezentúl a megyei rendôrség Rudolf (Decebal) út 27. szám alatti székházának földszintjén az intézmény ezzel az év eleji újdonsággal állt elô. Az iroda naponta 816 óra között fogadja az ügyfeleket.
A rendôrség szorosabb együttmûködést kíván létesíteni a polgárokkal. Az új iroda létrehozása azt bizonyítja, hogy az intézmény nem szorítkozik a bizonyos órarenddel mûködtetett ablakok szolgálatára, hanem a rendôrség továbbra is a személyi jogok, a magán- és köztulajdon védelmét, a bûncselekmények megelôzését és felfedését, valamint a közrend tiszteletben tartását biztosítja derül ki a hivatal sajtóközleményébôl.
A közönségszolgálati iroda (telefonszám: 432727, 2310-es mellékvonal) feladatai közé tartozik a 2001/544-es törvény alapján közérdekû információk átadása, az ügyfelek általános felvilágosítása, kérvények és más iratcsomók összeállításában nyújtott eligazítás, továbbá az erkölcsi bizonyítvány formanyomtatványának kiadása.
További új hír, hogy 2005-tôl minden hétfôn 1314 óra között nyílt telefonvonalon lehet beszélni a megyei rendôrség parancsnokával, Teodor Pop Puscas rendôrkvesztorral a 433838-as telefonszámon.
Az útlevélosztály, a személyazonossági igazolványokat kibocsátó ügyosztály, valamint a polgárôrség január elsejétôl a helyhatóság hatáskörébe tartozik a parlamenti választások elôtt a Nãstase-kormány hozta intézkedések eredményeképpen. Kolozsvár polgármestere örömmel és derûlátással lát hozzá az intézkedés életbe léptetéséhez. "Több büntetést adhatunk majd mindazoknak, akik áthágják a törvényes elôírásokat" jegyezte meg hétfôn a városvezetô. Mi több, elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy egyelôre a közlekedés-rendészet nem kerül a polgármesteri hivatal igazgatása alá.
Boc arról tájékoztatott, hogy a kormány intézkedése többletkiadást jelent majd a városháza számára. "Tudomásom szerint körülbelül 50 alkalmazottat kell átvennünk az útlevél és személyazonossági osztályról. Ezenkívül el kell döntenünk, hogy pontosan hány polgárôrre van szükségünk" mondta. Jelenleg a kolozsvári polgárôrségen 220-an dolgoznak, a polgármesteri hivatal pedig egy nemrég elfogadott tanácsi határozat alapján 100 rendfelügyelôt alkalmazott.
A közeljövôben felszámolják az ószert, és a közelében mûködô állat- és favásárt, ugyanis az így megüresedô telekre a városháza szociális lakásokat szándékszik építeni ezzel a meglepô hírrel szolgált hétfôi sajtóértekezletén Emil Boc polgármester.
A városvezetô elmondta, egyelôre azon törik a fejüket, hogy hova költöztessék a felszámolásra váró vásárhelyeket és a használtcikk-kereskedést. "Terveink szerint a telekre körülbelül öt szociális jellegû tömbházat építünk. Az egyszobás lakásokban a rendkívül nehéz helyzetben levô polgárok kapnak majd helyet" tette hozzá az elöljáró.
Erôltetett menetben zajlik a Kolozsváron levô kereskedelmi helyiségek felértékelése a polgármesteri hivatal illetékeseinek beszámolója szerint. Az önkormányzati képviselôk máris nyolc ilyen jellegû helyiség eladásáról döntöttek.
A Funar-adminisztráció számtalanszor megakadályozta az üzlethelyiségek eladását, errôl lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk. A volt polgármester és csapata ugyanakkor a magyar egyházak és intézmények által visszaigényelt ingatlanokban levô üzleteket is el akarta adni a bérlôknek. Gheorghe Funar az akkori ellenzéki városi tanácsosokból álló eladási bizottság összetételét nem volt hajlandó elismerni, a per elhúzódása miatt Kolozsváron nem került sor a polgármesteri hivatal tulajdonában levô helyiségek értékesítésére.
A körülbelül 550 üzlethelyiség közül 300-nak teljes mértékben tisztázott a jogi háttere, ezért ezek eladására a felértékelésüket követôen máris sor kerülhet. A bérlôvel folytatott egyezkedés nem tart majd sokáig ígérik a polgármesteri hivatal illetékesei. Voltak olyan esetek is, hogy az eladás elhúzódása miatt a bérlôk pert indítottak a helyhatóság ellen, minek következtében a bíróság határozta meg a szóban forgó összeget, így ezekben az esetekben nincs áregyeztetés.
Emil Boc arról számolt be, hogy az üzlethelyiségek eladásából több tíz milliárd lejes bevételre számít a polgármesteri hivatal.
Drágulások hírével zárult az óév: 2005-ben többet kell fizetnünk a földgázért, a fûtésért, a villamos energiáért, az alapvetô élelmiszerekért, a telefonért és a személygépkocsiért.
Január elsejétôl öt százalékkal drágult a földgáz, és csaknem ugyanannyival, átlagosan 4,6 százalékkal emelkedett a villanyáram lakossági ára. Az energia árának megemelése egész sor alapvetô élelmiszer drágulásához vezet, így a lakosság várhatóan 26 százalékkal többet fizet majd a cukorért, a tejért, a kenyérért, az étolajért és a húsért. Mindezt pedig olyan körülmények közepette, amikor az infláció tavaly éves szinten mintegy 9 százalékos volt, s az utóbbi félévben a lej a dollárhoz és az euróhoz képest legalább tíz százalékkal erôsödött.
A cukor ára például 6 százalékkal lesz nagyobb, ami nem csupán az energiaárak emelkedésének, hanem a vasúti szállítás drágulásának is köszönhetô, valamint annak, hogy január elsejétôl a romániai minimálbér is emelkedik. Mivel január elsejétôl ismét vámköteles a sertéshús-import, a hidegfelvágottak ára akár 1020 százalékkal is nôhet közölte Mihai Visan, a Romániai Hússzövetség elnöke.
A fogyasztók egyetlen újévi jó hírt kaptak, miszerint a földgáz-használat terén a fogyasztás függvényében differenciált tarifák bevezetését, illetve a havi bérletes földgáz-szolgáltatási rendszer beindítását április 1-re halasztották. Nemzetközi kötelezettségvállalásai értelmében a kormánynak január elsejétôl differenciált gáztarifákat kellett volna bevezetnie, de a földgázügyi hatóság úgy döntött, az intézkedést szociális hatásaira való tekintettel elhalasztja.
A Romtelecom telefontársaság február elsejétôl 34,1 százalékkal drágítja a telefon-elôfizetést. Sovány vigasz, hogy ezzel egyidejûleg 3,410 százalékkal olcsulnak a megyeközi és a nemzetközi hívások percdíjai.
Bár a lej az utóbbi hónapokban látványosan erôsödött az euróhoz és a dollárhoz képest, az üzemanyag ára nem csökkent. Az olajcégek és a finomítók arra hivatkoznak, hogy a kedvezô árfolyamból adódó nyereséget más költségek növekedése emésztette fel. Az egyelôre változatlan üzemanyagárak mellett azonban úthasználati díj formájában minden egyes gépkocsi-tulajdonosnak 16,8 és 24 euró közötti összeget kell az idén befizetnie, attól függôen, hogy az autójának a motorja milyen környezeti szabványnak felel meg.
Gazdasági elemzôk szerint az említett áremelések átlagosan 1215 százalékkal drágítják az életünket.
A nagyszebeni német fôkonzulátus sajtóközleményben ismerteti a tudnivalókat az Alexander von Humboldt Alapítvány keretében mûködô Roman Herzog kutatóprogramról. Ez Kelet- és Közép-Európa magasan képzett fiatal (35 év alatti) kutatóihoz szól, akik bármilyen téren érdekeltek (legszívesebben a jogi, gazdasági és társadalomtudományi szakembereket várják). A benyújtott pályázatokat független szakbizottságok bírálják el, a munkákat hangsúlyozottan 2005. júniusjúliusában és novemberében válogatják meg. A pályázási igénylést 2005. febr. 28. és júl. 31. között kell beadni, a kutatási ott tartózkodás a kedvezô elbírálat után egy hónappal kezdôdik.
Cím: Alexander von Humboldt-Stiftung, Auswahlableilung, Jean-Paul Str. 12., D-53137 Bonn, tel: 0049-228-833-192, herzog.select@avh.de; www.humboldt-foundation.de.
Kolozs megyében is üzembe helyezték azt a telefonközpontot, amelyen keresztül közös hívószámmal riasztható a rendôrség, a mentôszolgálat vagy a tûzoltóság. A 112-es szám nonstop és ingyenesen, de csak a fenti célokért hívható.
Petôfi Sándor születésének 182. évfordulóján, az egyetemes költészet egyik legnagyobb alakjára emlékeztek pénteken, Kiskunfélegyházán, ahol gyermekéveit töltötte.
Az emlékünnepséget a szabadságharcban elesett költô gyermekéveinek színhelyén, a Petôfi-ház elôtt tartották, ahol Losonci Miklós, az Országos Petôfi Sándor Társaság alelnöke volt a szónok.
"Vannak olyan óriások, akik örök jelenben élnek, mint Homérosz, Shakespeare és Petôfi Sándor, ôrájuk nem vonatkozik az az igazság, ami még Babits Mihálynak is tartozéka, hogy hol erôteljesen szól az emberi lelkekhez, hol csitítva, csöndesebben" mondta ünnepi beszédében a Petôfi Társaság alelnöke.
Losonci Miklós szerint a költôóriás Petôfi "mindig az örök jelen, mely költészetének a jövendôsége, melyben nincs semmi, ami elavult, nincs benne semmi, ami romlik, mert örök és állandó".
A szónok felidézte 1848 júniusának elejét, amikor a költô Kiskunfélegyházán töltött pár napot, és megírta A szülôföldemen címû versét. "Ez a táj adta Petôfinek azt a felnevelô energiát, amit hordozott magában, és visszatérve ide, átélte a föltámadt ifjúságot a szívében" emlékeztetett. Szónoklata végén kiemelte, hogy "nagy ünnep ez Kiskunfélegyháza népének, az egész magyarságnak, hogy ilyen óriás született egykor itt, aki örök jelent kiállt magában".
A Petôfi-ház falán felállított emléktábla megkoszorúzása után, az emlékünnepség a városi könyvtárban folytatódott, ahol a költô megzenésített verseibôl összeállított irodalmi mûsort hallhattak az érdeklôdôk, irodalombarátok.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége hírlevelének legfrissebb számából: Meghívó a Kolozsváron jan. 2830-án megtartandó AESZ-fórumra és konferenciára; Kriza János Országos Balladamondó Verseny; A Péchy Blanka anyanyelvi emlékverseny háromszéki díjazottjai; Beszámoló a Kárpát-medencei Anyanyelvi Táborról; Szakközépiskolások anyanyelvi vetélkedôje; Kárpát-medencei nyelvészeti szeminárium; Megjelent a magyarromán közigazgatási szótár; A nyelvi jogok fejlesztésének lehetséges irányai; Versajándék (Egyed Emese: Könyörgés).
2004-ben világszerte 2,2 százalékkal nôtt a témaparkok látogatottsága: a világ ötven vezetô témaparkja közül a floridai, kaliforniai és tokiói Walt Disney parkok vezetnek.
Az ötven legnépszerûbb parkot összesen 252,4 millió látogató kereste fel az Amusement Business kiadványa szerint.
2003-ban a látogatottság még 1,5 százalékkal csökkent az elôzô évhez képest.
A floridai Disney Worldöt 15,2 millióan, a dél-kaliforniai Disneylandet 13,4 millióan, a Tokyo Disneylandet 13,2 millióan keresték fel 2004-ben. A Tokyo Disney Sea látogatóinak száma 12,2 millió.
(Recenzió)
A közelmúltban jelent meg dr. Neményi Ágnes, a BabesBolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munkásképzô Kar, Szociológia tanszékének docense tollából, a Stúdium Kiadó, Kolozsvár (2004) gondozásában, Erdélyi Egyetem címû könyve. A téma idôszerûségét mutatja, hogy a Korunk folyóirat 2004 novemberi száma is Bologna, Kolozsvár Egyetemi szerkezetváltás címmel, visszatekint a kolozsvári egyetemépítés szakaszaira, hogy a szerzett tapasztalatok alapján szembe tudjon nézni a Bologna-folyamat kihívásaival és a várható szerkezetváltással.
Neményi Ágnes könyve 140 oldalon, alapjában véve kétféle problémakört vizsgál a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemen: egyrészt a magyar tagozat helyzetét, a magyar nyelvû diáklétszám és tanári állag változását, másrészt a döntési és ellenôrzési mechanizmusokat a szenátusi, kari tanácsi, valamint tanszéki szinten. A tanszemélyzet és diáklétszám alakulását az idô függvényében elemzi, az alaphelyzetet az 1989/1990-es tanév jelentette, ezt hasonlította össze a 2002-es, majd 2003-as állapottal. A kutatás alapjául szolgáló felmérések az Arany János Közalapítvány támogatásával készültek 20012002-ben.
Az 1990-es években a BabesBolyai Tudományegyetemet a belsô építkezés jellemezte. Az összhallgatói létszám a többszörösére nôtt, ami érvényes a magyar tagozatokra is, bár az elôzôen jellemzô arányok nem változtak. Új szakok is beindultak, és legtöbb esetben ezeken magyar részleg is helyet kapott, a közgazdaság és jog kivételével. Ezenkívül a kolozsvári egyetem rövid képzési idejû tagozatai is létrejöttek a Székelyföldön: Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredán, ahol néhány éve a Sapientia Egyetemnek is mûködnek már karai. Mégis, az egyetemi oktatás központja továbbra is Kolozsvár maradt, hiszen a BabesBolyai Tudományegyetem a legszínvonalasabb, itt léteznek azok a szellemi feltételek, amelyek biztosítják a folyamatos szellemi képzést, oktatást és kutatást, ugyanakkor az oktatói gárdát a Sapientia Egyetem részére is.
Meggondolkoztató adatokat mutat be dr. Neményi Ágnes könyve. A magyar népességen belül csökkent a képzési szint, a felsôfokú végzettségûek aránya. Míg az országos átlag ezen a téren 5,5% (ami Európában igen alacsonynak számít), a magyar népességen belül ez 3,5%, vagyis közel 50 000-rel kevesebb, mint ami elvárható. Ez a törés megmutatja a meglévô szellemi potenciál és az intézményi lehetôség hiánya közti ellentmondást. Erre az intézményi hiányra utal, hogy a magyar hallgatók 3538%-a tanul csak anyanyelvén, a többi a többségi rendszert veszi igénybe. Ennek is következménye, hogy olyan fontos területekrôl szorultak ki teljesen a magyar szakemberek, mint az államigazgatás, jog, pénzügy, gazdaság-irányítás stb.
A tanulmányban megtalálható statisztikai feldolgozásokat hatalmas információgyûjtés elôzte meg, amely a BabesBolyai Tudományegyetem diáklétszámának alakulására és ezen belül a magyar diákok és a magyar tanári kar helyzetére vonatkoznak.
Néhány sokatmondó adat: amíg az 1989/1990-es tanévben a BabesBolyai Tudományegyetemen összesen 661 magyar diák tanult, 2002-ben ezek száma elérte a 7486-ot (11,3-szoros növekedés), ami ugyanakkor az 1989-es helyzet aggasztó mértékû hátrányosságát is mutatta.
A BabesBolyai Tudományegyetem magyar tanári karának létszáma 1989-ben 71 fô volt, 2002-re ez 273-ra gyarapodott (7,2 %-os emelkedés), tehát a tanári kar struktúrája nem felel meg a megnövekedett diáklétszámnak. A magyar tanárok státusát összehasonlítva a románokéval, a legszembetûnôbb különbség 10%-kal kevesebb a legfontosabb pozícióban, a professzoroknál van. Az egyetemen dolgozó 37 magyar professzor közül 11 konzulens, tehát nyugdíjas korú, így megállapíthatjuk, hogy a helyzet még rosszabb, mert a magyar tanári kar körében alig történt elôreléptetés és igen kevesen nyerték el a doktorátusi vezetôi jogot. Ezt még tetézi az oktató nôk hátrányos helyzete, akik alulképviseltek a docensi és professzori státusokban (34 magyar professzorból mindössze 3 nô, a 32 docens közül 12) és csak gyakornoki szinten érik el a férfi oktatók számát. A nô tanárok szenátusi részaránya 3,96 %, tehát a szenátusban sincsenek kellôképpen képviselve, ami a döntési mechanizmusból való kiszorulásukat jelenti. A BabesBolyai Tudományegyetem mostani ranglétrája azt a hátrányos helyzetet tükrözi, amelynek folytán a magyarok egyetemi karrierje megrekedt középfokon, tehát a romániai magyar értelmiségi elit reprodukciója csonka, ami a rendszerváltást követô 13 év után megdöbbentô és állásfoglalásra késztet.
A tanulmányban 21 személlyel (magyar prorektorok, dékánok, tanszékvezetôk, szenátusi tagok, diákok, a rektori hivatal magyar titkárnôje) készült részletes interjú a szenátus, kari tanács, tanszéki szint, különbözô szenátusi bizottságokban való aktivitásról, általában a magyar karok problémáiról, kérdéseirôl. A kérdezôk Szikszai Mária, Ander Etelka és Kiss Dénes voltak. A válaszok alapján az olvasó megállapíthatja, hogy a BabesBolyai Tudományegyetemen a döntéshozatal továbbra is a román többségi részleg kezében maradt.
Dr. Neményi Ágnes levonja a konklúziókat: "Csak önálló intézményben szüntethetô meg a magyar egyetemi oktatók és a magyar nyelvû oktatás függô, alárendelt helyzete, csak így lehet autoritása, csak így tehetô vonzóvá, egzisztenciálisan biztossá az egyetem mint oktatóhely és mint tudományos kutatóközpont. Ez szüntetné meg, fordítaná vissza a fiatal értelmiségek tovább folytatódó kivándorlását".
A tanulmányban közölt adatok kordokumentum jellegûek, hûen tükrözik az elmúlt másfél évtizedre jellemzô általános társadalmi állapotot és a romániai egyetemi oktatás krízisállapotát. Érdekes olvasmány mindazok számára, akiket foglalkoztat a magyarnyelvû felsôoktatás jelenje és jövôje, ugyanakkor dokumentációt (adatbázist) szolgáltat a politikum számára is, az elôrelépés érdekében.
Dr. Bartók Katalin
egyetemi elôadótanár
Milyen a 2005-ös esztendô?
Teljesen új hátterû, hiszen még sosem voltak 2004-en mögötte.
Mire ébredt sok szilveszterezô január másodikán?
Más naposságra.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG jan. 4-én: Cold Mountain amerikai (14, 17, 20, 23; kedvezménnyel 23 órától); jan. 5-én: Van Helsing amerikai (14, 17, 20, 23; kedvezménnyel 23 órától); jan. 6-án: A Pókember 2 amerikai (14, 17, 20, 23; kedvezménnyel 23 órától).
MÛVÉSZ-EURIMAGES Respiro olasz bemutató. Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel kedden egész nap.
GYÔZELEM A nagy emberrablás bemutató. Vetítések idôpontja: 18, 20, 22. A legelô hôsei rajzfilm. Vetítések idôpontja: 14, 16.
FAVORIT Arthur király amerikai. Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás.
DÉS
MÛVÉSZ Cellular amerikai. Vetítések idôpontja: 17, 19; vasárnap 21 órától és hétfôn minden elôadás kedvezménnyel.
TORDA
FOX Anakonda 2 A véres orchidea bemutató. Vetítések idôpontja: 15, 17, 19.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE Cellular A halál záloga bemutató. Vetítések idôpontja. január 45.: 17, 19, 21.
BESZTERCE
DACIA A-TEREM Dodgeball amerikai. Vetítések idôpontja. 13, 15, 17.30, 20; kedvezménnyel vasárnap 13 órától és hétfôn minden elôadás.
DACIA B-TEREM Shrek 2 amerikai. Vetítések idôpontja. 14.30, 17, 19.30; kedvezménnyel vasárnap 14.30 órától és kedden minden elôadás.
GYULAFEHÉRVÁR
DACIA The Manchurian candidate amerikai. Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; vasárnap 22.30 órától és hétfôn minden elôadás kedvezménnyela.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 5-én, szerdán este 8 órakor: Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket stúdióelôadás. Rendezô: Bocsárdi László m. v.
Január 7-én, pénteken este 8 órakor: S. Anski nyomán: Fehér tûz, fekete tûz (Dybbuk) stúdióelôadás. Rendezô: David Zinder m. v. (Izrael).
MAGYAR OPERA
Ma, január 4-én, kedden este fél 7 órakor: J. Strauss: A denevér. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Dehel Gábor.
Január 9-én, vasárnap de. 11 órakor: Csajkovszkij: Diótörô. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendezô koreográfus: Valkay Ferenc.
ROMÁN OPERA
Január 10-én, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Álarcosbál. Rendkívüli elôadás Alfonso Saura spanyol karmester közremûködésével.
Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla
Az állam- és a jogelmélet tanításai szerint a kormányformának két alapvetô változata van, mégpedig a királyság (monarchia) és a köztársaság (respublika). Mindkettôben különbözô alváltozatok alakultak ki, és így megkülönböztetnek abszolút és alkotmányos királyságot, illetve polgári és népköztársaságot vagy szocialista köztársaságot. A felosztást akár folytatni is lehetne, de nem szükséges.
Sokak tudatában máig él a tévhit, hogy márpedig a királyság jelenti a parancsuralmat, a reakciót, a köztársaság pedig a haladást, a demokráciát és sok más jót. Mint minden általánosítás, ez is téves, mert például Franco uralma alatt Spanyolország formailag köztársaság volt ugyan, de maximális jóindulattal sem tartható demokratikusnak, az ôt felváltó János Károly király regnálása (számos hibája ellenére) jóval közelebb áll a demokrácia modelljéhez. Azt is nehéz lenne eldönteni, hogy a N. Ceausescu vezette köztársasági rendszer mennyivel volt demokratikusabb II. Károly királyi diktatúrájánál.
A kormányforma kifejezésnek különbözô jelentése lehet. Legáltalánosabb szinten az angolamerikai, illetve a kontinentális jelentéstartalmuk különíthetô el egymástól. Az elôbbi szóhasználat az állam és a kormány fogalmakat gyakran szinonímaként használja. Az elméleti megközelítésben az állam tulajdonképpen jog(tudományi) absztrakció, a kormány pedig szervezet, az állami szervek összessége. Az Egyesült Államokban a kormánykormányzat körébe sorolják a törvényhozást, azaz a kongresszust, az adminisztrációt, tehát a végrehajtó hatalmat, Angliában a parlamentet, a kormányt, azaz a kabinetet.
Az európai fogalomalkotásban szerepet játszik az, hogy a hatalommegosztás több évszázados intézményi fejlôdésnek szabott új irányt, vagy legalábbis adott ösztönzést. A radikális új fogalomrendszer azonban nem bizonyult teljes mértékben alkalmasnak az újonnan létrejövô hatalmi szerkezet leírására és meghatározására. A kormány, kormányzás kategóriák megjelenése és általánossá válása a hatalomgyakorlás történetének ahhoz a mozzanatához kapcsolható, amikor a legfontosabb politikai döntések összpontja az (abszolút vagy alkotmányos) monarchiáról a politikailag a parlamenttôl függô "minisztériumra" miniszterekre tevôdik át. Ennek következtében nem véletlen, hogy a kontinentális európai szóhasználatban a kormány, kormányzat fogalmak erre a testületre alapozódnak.
A különbözô felfogások egységesek abban, hogy a kormánykormányzás fogalmak orientáló pontjának a hatalommegosztásos rendszert tartják. Az említett kategóriák tehát a törvényhozásvégrehajtás(esetleg) igazságszolgáltatás koordináta-rendszerében vizsgálják és határozzák meg a rendszert. Az egyes felfogások közötti eltérés abban van, hogy a kormányzati tevékenység kizárólagos címzettjének a kabinetet (a miniszterek összességét) tekintik-e, vagy bevonják ebbe az államfôt, az uralkodót és a parlamentet is. Románia ebbôl a szempontból is eredetinek nevezhetô megoldást választott, amennyiben feltalálták a "kollektív államfô" (államtanács) intézményét.
A fentebb vázolt kérdés megítélése azon is múlik, hogy a kormányzati tevékenységet a közigazgatási szervekhez, az állami szervek egészéhez vagy pedig a társadalomhoz való viszonyához kapcsolva határozzák-e meg. Távolról sem döntô bizonyítéknak szánva, megemlítem, hogy az utóbbi megoldás híve vagyok, s ennek megfelelôen kormányformán azt értem, hogy a hatalommegosztás rendjében létrehozott állami szervek a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás milyen struktúrában mûködnek, s milyen viszonyban vannak egymással.
Említettem már, hogy a kormányzati rendszereket legjellemzôbb jegyeik alapján tipizálhatjuk. A témával elméleti igénnyel foglalkozók egymástól eltérô szempontok hangsúlyozásával más-más kormányformákat határoznak meg. Az is eltérô, hogy idôben meddig mennek vissza a kormányformák vizsgálatában.
Az abszolút monarchia Európában történelmileg is hosszúnak tekinthetô idôszakban volt jellemzô. Meghatározó jellegzetessége az öröklés vagy választás útján hatalomra került király korlátlannak nevezhetô egyeduralma volt. Ezzel szemben az alkotmányos monarchiában az uralkodó az alkotmány alapján, annak keretei között gyakorolhatja hatalmát. A törvény szentesítése, ami a törvényhozás folyamatának elengedhetetlen része, a törvényhozás funkcióját a parlamenttel együtt valósítja meg. Ugyancsak a parlamenttel közös a költségvetés elfogadása. A külpolitika, katonapolitika és a hadvezetés ellenben már szinte kizárólag az uralkodóra tartozik. Ô nevezi ki a kormányt, amelynek tagjai csak neki tartoznak politikai felelôsséggel. A kormány a parlament elôtt az alkotmány és a törvények betartásáért felelôs. Formai, de nem elhanyagolható szempont, hogy a bíróságok ítéleteiket a monarchia, azaz a király nevében hozzák, aki azonban az ítélkezési gyakorlatba eltekintve kegyelmezési jogától nem avatkozhat be. (Nem könnyen, de eltekintek párhuzamot vonni egy köztársasági elnök kegyelmi dekrétumával, amit utólag visszavont. Hogy melyik volt alkotmányellenes egy köztársaságban, arról vitatkozni lehetne, de nem napilapban. Nyugodjunk bele, hogy a reális eredmény ugyanaz, mintha a hivatalban levô köztársasági elnök meg sem hozta volna.)
A kormányzás másik alapvetô formája a köztársasági rendszer, ami lényegében azt jelenti, hogy az államfôt általában a törvényhozás vagy közvetlenül a szavazópolgárok választják meg. Ilyen alapon különböztetünk meg parlamentáris vagy prezidenciális köztársaságokat. Mindkét forma mellett és ellen felhozhatók elméleti vagy gyakorlati érvek, de ezeket egy másik írásomban, a közelmúltban vázoltam. Ismétlésül csak annyit, hogy Románia jelenleg fél-prezidenciális köztársaságnak tekinthetô.
Románia királyságként jött létre, trónjára pedig A. I. Cuza bölcs döntése alapján külföldrôl hívtak uralkodót. Az idôk folyamán az országnak volt négy királya és négy köztársasági elnöke. Idôrendi sorrend nélkül, volt két Károly, egy Ferdinánd és egy Mihály király. Köztársasági elnökök voltak: Nicolae Ceausescu, 1965 és 1989 között, Ion Iliescu (három mandátum alatt, összesen tíz évig), Emil Constantinescu (négy évig) és jelenleg Traian Bãsescu, elsô mandátuma legelején.
Románia tehát 1947. december 30-a óta köztársaság. Annak tisztázása, hogy Mihály király milyen körülmények között mondott le a trónról, történészek dolga lenne. Szintén nem jogász feladata véleményt mondani arról, hogy miért kellett megváltoztatni a kolozsvári December 30 és a Köztársaság utca nevét. Alkotmányjogilag jelentôs tény azonban, hogy az 1947. december 30-i 363. sz. Törvényben tudomásul veszik I. Mihai király lemondását, és szentesítik a Román Népköztársaság kikiáltását, ezzel új fejezetet nyitva Románia történelmében, ami kisebb-nagyobb változásokkal 1989 végéig tartott.
Kolozsvárról írt könyveink sora, a jelek szerint, szüntelenül, és mondanunk sem kell, örvendetesen gyarapodik. Az újabb kötet szerzôje Tatár Zoltán, aki egy év alatt immár másodszor jelentkezik munkájával. Neve jól ismert a Szabadság olvasói körében. Pillantás a Fellegvárról címmel ezúttal is a Kalauz Kiadó gondozásában, a lap hasábjain közölt írásaiból nyújt nekünk csokorra valót, amelyet elsô ízben napvilágot látottakkal egészít ki.
A város fölé emelkedô magaslatról pompás a kilátás, ezt mindannyian tudjuk, amennyiben legalább egyszer fölkapaszkodtunk rá. De mit lát a szerzô? Pontosabban mit láttat velünk? Amint azt a borító is jelzi, elôzô kötetének, a Kincses külvárosom folytatásaként, elsôsorban kedvenc témáját, a külvárost.
A kötet négy fejezetében idôben és térben kalandozhatjuk be a város egyes részeit.
Gyöngyszemek a Kincsesbôl címû fejezete fôleg az elsô világháborúelôtti és utána következô évek városának életébe nyújt bepillantást. Megtudhatjuk például, hogy a ma Botanikusnak mondott Füvészkertet nem 1920 után, hanem a XIX. század második felében alapították, vagy azt, hogy milyen szobor állt 1918 végéig a Deák Ferenc utca elején, a járdaszigeten.
A második fejezet többségében az embernek a mindennapi munkában hûséges négylábú társáról, a lóról írt történetek olvashatók. Megdöbbentô az elkobzott földjét visszakövetelô hóstáti gazdáé, aki elkeseredésében a telkén létesített iskola virágos kertjébe hajt, s teszi tönkre azt.
Harmadik fejezete a Méhes utcába vezet. Ezt úgy ismeri a szerzô, akár a tenyerét. Nem csoda, hiszen az ezt keresztezô utcában nôtt fel. Mondhatni házról házra járva ismerjük meg az itt lakókat, életútjuk egy-egy derûs vagy éppenséggel tragikus pillanatát.
A Méhes utcából nyíló Zsolt vezérben az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, röviden ONCSA, 1942-ben huszonegy ikerházból álló, negyvenkét családnak otthont adó kis telepet épített. A magyar népi építészetbôl itt a sarokoszlopos, boltíves kis tornác, a zsalugáteres ablakok, a magas tetôzet, a fehérre meszelt külsô ihlette a tervezôket. E kis teleprôl szól a negyedik fejezet elsô írása, a többi azonban a Lupsáról és lakóiról. A városnak ezen a Szamos és a Kisszamos (Malomárok) közti, Kétvízköz nevû területén valamikor a XIX. század végén, a XX. elején alakult ki a Lupsa nevû fertály.
Akkoriban a külváros sokak, nyilván a belvárosiak körében, nem éppen jó hírnévnek örvendett. Nem egy irodalmi vagy éppenséggel tudományos munka a kétes elemek lakhelyeként emlegette. Mintha a belvárosban ilyenek nem éltek volna. A Lupsát például egyenesen hírhedtnek mondták. Tény, hogy itt nem laktak fônemesek, fôtisztek, bankárok, gyárosok, egyetemi tanárok, tudósok, fôtisztviselôk meg mások. Villany volt ugyan, de utcái az idôjárástól függôen porosak vagy sárosak voltak, a közmûvesítés szempontjából nem állt a helyzet magaslatán. Lakói egyszerûek voltak, de emberek.
Szerzônk történeteit alapvetôen ezekrôl az emberekrôl, az elôzô kötetében kincsesnek mondott külvárosban élôkrôl írta. Ezek az egyszerû, dolgos iparosok ahogyan akkoriban a kisiparosokat nevezték , munkások, földészek, szatócsok, kocsmárosok két kezük munkájából származó szerény jövedelmükbôl vásároltak kis telket, emeltek rajta családi fészket, nevelték gyermekeiket; alkalomadtán örültek, amikor a sors csapásai érték ôket, búsultak; a háború közvetlen vagy közvetett szenvedôi lettek, akikre az úgynevezett felszabadulás után a reményteli elvárások helyett újabb csapások zúdultak. De, egy-két kivételtôl eltekintve, mindig emberek maradtak.
Az emlékekbôl a szomorú események többnyire kihullnak, a múlt megszépül. Ehhez a kötetben, akár a Kincses külvárosomban, a szerzô kedélyes, vidám természete is hozzájárul, s a szomorú eseményeken felülkerekedve, a írásaiból határtalan életkedv árad. Bár saját emlékeire alapoz, tudatában van annak, hogy ezek hiányosak lehetnek. Ezért barátai, szomszédai, ismerôsei emlékeivel, egykori térképekbôl, a korabeli sajtó híreibôl, a levéltárból merített adatokkal egészíti ki, teszi hitelesebbé valamennyi írását. Mondanunk sem kell, avatott kézzel.
Persze, a nyomda ördöge ezúttal sem nyugodott. Így lett a kômáliból közváli, a hidelvibôl hídelvei stb. Az olvasó tájékoztatására elkelt volna egy térkép. A borító és a tartalom alapján egyértelmû, hogy ez a könyv a szerzô Kincses külvárosom címû munkájának ikertestvére. Ezért jó lett volna, ha jelen kötet méreteiben is azonos volna az elôzôvel.
Mindent egybevetve, a Kincses külvárosom után olvassuk el ezt a könyvet is. Nem bánjuk meg, annyi bizonyos.
Hadd idézzünk végül a szerzô vallomásából: "Emlékidézô kolozsvári sétánk bátorításul is szolgál azoknak, akik becsülik a múltat és hisznek a jövôben. A múlt jövôjében."
Ilyenkor állítólag, úgy helyes és ildomos, ha az ember mérleget készít az elmúlt esztendejérôl. Merthogy: nem árt tudni, "hogyan áll" az év elején tervbevetteket, óhajtottakat, akartakat illetôen. Ezen "állástól" függôen kezdhet aztán tervezgetni, óhajtani, akarni az új esztendôre.
Nekiveselkedem hát: kezemben plajbász, elôttem papír s egy pohár. Egy pohár vagy, ha úgy tetszik: a pohár , amely nem is üres, nincs is színültig; félig telt.
Nézem, nézegetem ezt a poharat, s mennél tovább nézegetem, annál határozottabban érzem:óévi mérleg ide, újévi tervezgetés oda, amivel maradéktalanul "dûlôre kell jutnom" (önmagammal), az az, hogy ez a pohár még csak félig van-e tele, vagy már félig tele van.
Akár ezt és így mondom, akár azt és úgy mondom, attól még ez a pohár nem lesz sem telibb, sem üresebb, ugyanúgy féligtelt marad. És mégsem egyáltalán nem! mindegy, hogy azt mondom-e már, vagy azt, hogy még csak. "Puskaként" mint egy rossz tanuló magam mellé képzelek most egy német, egy angol, s mondjuk, egy dán atyafit. Kérdezem, mi a véleményük a pohár "teleségét" illetôen? Nem igazán sokat nézelôdve, lelkizve, kekeckedve mondják, szinte kórusban: "Nicsak, ez a pohár már, máris félig tele van!". Ezt mondják, miközben én azon rágódom, lelkizem, hogy: hiába volt annyi nemes terv, dacos elszánás, akarat, miegymás, ez az istenverte pohár még mindig csak félig van.
S mert ez a pohár ("a sorsverte") nem már félig van, hanem még mindig csak félig elveszítem a világbajnoksági döntôt, s el az olimpiait is; mert "nem bírom lelkileg a terhelést". A nyerés, a gyôzelem nagy lehetôsége "padlóra visz", éppen úgy, mint egy torna valamely elveszített köztes mérkôzése. Egy-egy köztes mérkôzés elvesztése éppoly lelki "túlterhelés", akaratbénító, mint a gyôzelem lehetôsége, a diadalig hátralévô hajszálnyi "táv".
Mindent természetellenesként élek meg lelkileg, tudatilag.
A köztes vereséget (is) tragédiaként, mert nem természetes számomra (miként egy németnek, angolnak, svédnek például), hogy a torna velejárója a nálam jobbaktól való kikapás is; hogy a küzdelem, a torna attól szép, hogy számomra is minden lehetôség benne van, a gyôzelemé éppúgy, mint az újabb s újabb erôfeszítésre ösztönzô köztes vereségek. De nem természetes az sem, hogy a torna gyôztese lehetek, azon egyszerû okból kifolyólag, hogy az adott tornán, az adott idôben én vagyok a legjobb. Lelkileg, tudatilag, akaratilag megroppantó, padlóra vivô teher számomra ez is.
Az "oka" a pohár, az általam cseppenként félig töltött pohár. Amelyre az önbízóbb, küzdôképesebb (angol, német, svéd stb.) azt mondja: már félig teli, én viszont egyre csak azt hajtogatom, azon kesergek, hogy még mindig csak félig van tele.
Nézem, nézegetem ezt a félig telt poharat. Istenverte, sorsverte pohár? Éppoly istenáldotta pohár, mint a másoké (is)?
Még mindig csak félig van tele? Már félig tele van?
Kezdem merni azt hinni, úgy hinni: már félig tele.
De miért is ne hihetném én is el a tényt mégha nem is vagyok se német, se angol, se svéd , hogy valóban, már félig tele van a poharam?!
Adjon az Isten az új esztendôben hozzá számtalan cseppeket! Nekünk, nekem. Általunk, általam.
Molnos Lajos
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
A hivatalát nemrég átvevô új mûvelôdési miniszter, a liberális Mona Muscã (képünkön) elsô intézkedései közé tartozik az a döntés, miszerint nem hosszabbítja meg Dinu Sãraru megbízását a Nemzeti Színház vezetôi tisztségében. Az igazgatói funkcióról karácsony elôtt lemondó Sãraru kérvényét, amelynek okai között az szerepel, hogy a leköszönô mûvelôdési miniszterrel együtt akar távozni a színház élérôl, maga az extárcavezetô fogadta el. A színház igazgatójának lemondását követôen szerdán, december 22-én a Nemzeti Színház 48 tiszteletbeli tagja petíciót nyújtott be az új mûvelôdési miniszternek, amelyben kérik Sãrarunak az igazgatói tisztségbe való visszahelyezését. Bukaresti lapok kommentárjai szerint az "itt a piros, hol a piros"-jellegû lemondás csupán képmutatás Sãraru részérôl, hiszen, mint azt a nemzet elsô színházának egykori tagja, a két évvel ezelôtt távozó Alexandru Bindea a Cotidianul-nak adott interjújában is megjegyezte: a lemondás tulajdonképpen azt jelenti, "én tisztességesen távoztam, de a színészek mégis engem akarnak. Mit tegyek hát? Feláldozom becsületemet a színészekért." Az aláírók között találjuk többek között Radu Beligant, Carmen Stãnescut, Claudiu Bleontot, Ion Luciant, Mircea Albulescut, Rodica Popescu Bitãnescut, George Motoit, Dan Puricot, valamint Gheorghe Dinicãt, aki viszont egy aznap esti élô televíziós mûsorban azt nyilatkozta: úgy írta alá a levelet, hogy nem tudta, mit tartalmazott. A sokak által "a kommunista éra dinoszauruszának" tartott Dinu Sãraru lemondása az intézmény élérôl gyôzelmet jelent, hiszen a nemzet színháza végre megszabadult egy olyan vezetôtôl, aki csupán "középszerû és talpnyaló" személyekkel vette körül magát.
A mûvelôdési minisztérium élére kerülô Mona Muscãtól többek között elvárják, hogy a "törvény betûje" szerint nézzen utána Dinu Sãraru tevékenységének, a Nemzeti Színház exigazgatójáról ugyanis számos "elképesztô hír" kering. Csak címszavakban: szabadkômûves gyûlések ingyen és bérmentes szervezése a színház termeiben, a tiszteletbeli tagoknak adott több ezer dolláros fizetések, a színház mûhelyei által olcsón és "a megalomán módon színrevitt két banit sem érô darabok díszleteibôl" lecsípett anyagok segítségével felújított és berendezett "Sãraru-házak", és a többi.
Az új tárcavezetô egy másik fontos, egyelôre csak ötletszinten bevetett jövendôbeli intézkedése lenne a mûvelôdési minisztériumhoz tartozó egyházügyek leválasztása és önállósítása, annak a kormány hatáskörébe való helyezése egyelôre államtitkársági minôsítésben. A számos vitát kiváltó "ötlettel" kapcsolatban, Mona Muscã kijelentette: a D.A. Szövetség és partnerei a tárcát egyelôre Mûvelôdési és Egyházügyi Minisztériumként terjesztik a parlament elé, ám az elsô adandó kormányszerkezeti átalakítás alkalmával kérni fogja az autonóm egyházügyi államtitkárság bevezetését. Ami a minisztérium számára a költségvetésben elkülönített alapokat illeti, Muscã kifejtette: óriási különbség van a szóbeli támogatás és a valóságos költségvetés között, hozzáfûzve, harcolni fog a "bôségesebb" 2006-os költségvetésért, ugyanakkor kérni fogja a 2005-ös évi költségvetés kiegészítését is az általa vezetett minisztérium számára. További tervei között szerepel az írott kultúra támogatása, a színháztörvény és az irattárak hozzáférhetôségét szabályozó törvény módosítása is.
Számítógép beszerelésével kezdi el tevékenységét az új környezetvédelmi miniszter, ez a munkaeszköz mindeddig ugyanis hiányzott a leköszönô tárcavezetô, Speranta Ianculescu (képünkön) irodájából.
Sulfina Barbunak nincs határozott válasza Verespatak-ügyben: az aranybánya-projekttel kapcsolatos kérdésekre azt nyilatkozta, hogy el kell készíttetni egy hatástanulmányt egy erre a területre szakosodott független céggel, amit aztán elemezni kell a különbözô szakbizottságokban, és csak ezután lehet meghozni a döntést arra vonatkozóan, hogy a kormány támogassa-e vagy sem a tervet.
Az új tárcavezetô prioritásai közé tartozik a Fekete-tengerrel és a Duna-deltával kapcsolatos gazdasági és környezetvédelmi elképzelések újragondolásra, egy országos környezetvédelmi terv kidolgozásra, a környezetszennyezô cégek drasztikus megbüntetése.
A prefektusi tisztség "depolitizálása" jelenti az új belügyminiszter, Vasile Blaga (képünkön) egyik legfontosabb célkitûzését. Elfogadhatatlan, hogy egy prefektus politikai kritériumok alapján "állítsa össze" az önkormányzat számára a prioritás-listát hangoztatta hivatala átvételekor.
Hasonló elvek alapján kívánja átszervezni a tárcájához tartozó többi intézményt is: amint azt egyik fô támogatója, Traian Bãsescu államfô is hangoztatta, az állami intézmények közül a rendôrség bizonyult a leginkább alárendelve a politikai érdekeknek, amely az elmúlt évek folyamán sokkal inkább a mindenkori belügyminisztert adó párt iránt tanúsított hûséget, nem pedig ahhoz a közösséghez, amelynek érdekei szolgálatára esküdött fel.
Ígérete szerint Blaga a parlament teljes ellenôrzése alá kívánja helyezni a tárcához tartozó titkosszolgálatot, a rendôrség teljes erôbedobással vesz majd részt a korrupcióellenes harcban, és folytatni kell az EU-csatlakozási tárgyalások alkalmával vállalt reformfolyamatot.
Vasile Blaga 48 éves, akit Bãsescu elôbb elnöki tanácsosnak nevezett ki védelmi ügyekben, néhány nap múlva viszont belügyminiszterré léptették elô. Elôzôleg Bihar megyei szenátor, korábban Bihar megyei prefektus, 19931996 között pedig a nagyváradi vámigazgatóság vezetôje volt.
A földreform véglegesítése, a földek visszaszolgáltatásának felgyorsítása, a visszaszolgáltatást akadályozó tényezôk megszüntetése ezeket jelölte meg legfontosabb célkitûzéseiként az új mezôgazdasági miniszter. Gheorghe Flutur (képünkön) kijelentette: azt szeretnék, ha a visszaszolgáltatás elsôsorban természetben történne, és csak kivételes esetekben folyamodnának anyagi kártérítéshez. Nagy hangsúlyt fektetnek az állattenyésztés fejlesztésére, és az ezen a téren biztosított támogatások hatékony elosztására. Csökkentik a gázolaj árába foglalt adót, és tervezik a termékek támogatásának növelését jelentette ki a 44 éves szucsávai erdészmérnök.
Oana Marinescu, a Ziua napilap egykori szerkesztôje, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségének tanácsosa lesz Cãlin Popescu Tãriceanu kormányfô szóvivôje jelenti a Mediafax. A hírügynökség szerint az új kormányfô a liberális Aleodor Frâncut nevezi ki a miniszterelnöki kancellária megüresedett vezetô tisztségébe.
Tekintettel a petárdák okozta sebesülések nagy számára és az orvosok figyelmeztetéseire, a rendôrség javasolni fogja a petárdák és tûzijátékok forgalmazását és használatát szabályozó törvény módosítását, és újabb korlátozások bevezetését szorgalmazza, de hangsúlyozza: ezek hatástalanok maradnak, ha e pirotechnikai termékek behozatalát nem szabályozzák. A petárda- és tûzijáték-importôrök 2003 végéig csak rendôrségi engedéllyel kaphattak behozatali engedélyt, azonban 2003 decemberében a kereskedelmi tárca megszüntetett minden korlátozást arra hivatkozva, hogy az engedélyek akadályoznák a szabad áruforgalmat. A pirotechnikai termékek forgalmazásához szükség van a területi munkaügyi hivatalok jóváhagyására, valamint a megyei, illetve a fôvárosi rendôrség fegyverekkel, robbanó- és mérgezô anyagokkal foglalkozó szolgálatának engedélyére. A törvények szerint a petárdákat csak december 27. és 31. között lehet forgalmazni, felhasználásuk csak december 31-én és január 1-én engedélyezett. Az elôírások megszegése akár 25 millió lejes pénzbírság kiszabásával is büntethetô, de a kihágásokat elkövetôk száma így is magas.
Ismét megnyitják "a forradalom bûnügyeinek iratcsomóját", folytatják a tizenöt évvel ezelôtti forradalom napjaiban elkövetett bûntettek, "rejtélyek" ügyészségi vizsgálatát.
Voinea ügyész-tábornok közölte: az 1989. december 21-én, 22-én és az utána következô napokban történtek kivizsgálásáról van szó. A kihallgatások során tanúként hallgatják meg az elmúlt 15 év romániai történéseinek olyan személyiségeit, mint Ion Iliescu, Petre Roman volt kormányfô, Victor Athanasie Stãnculescu tábornok és sokan mások. Az említett román forradalmár szervezet elnöke szerint körülbelül harminc név szerepel a felelôsségre vonandók névsorában. "De errôl a névsorról csak három ember tud: én, a bátor tábornok, Dan Voinea és Traian Bãsescu elnök" mondta Teodor Maries, az 1989. december 21. nevû szervezet elnöke, akinek szavait az Adevãrul idézte.
Az Evenimentul Zilei arról is hírt adott, hogy román emberjogi és más civil szervezetek december 24-én ügyészségi feljelentést tettek, s a 2004. novemberdecemberi választások elôtt nyilvánosságra került és a közvéleményben nagy felháborodást kiváltó "titkos jegyzôkönyvekbôl" megállapítható korrupciós és más bûnügyek kivizsgálását követelik. A "titkos jegyzôkönyveket" elsônek az éppen az Evenimentul Zilei hozta nyilvánosságra, s azok a hatalomból most leváltott Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetôségi ülésein készültek. Bennük olyan SZDP-vezetôk neve szerepel, mint Rodica Stãnoiu volt igazságügyi miniszter, majd államelnöki tanácsos, Adrian Nãstase pártelnök és volt kormányfô, Florin Georgescu volt pénzügyminiszter és mások.
A Kovászna megyei D.A. Szövetség és a Román Humanista Párt (RHP) megyei szervezetének vezetôi hétfôn bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. "Konzultálni fogunk jogászainkkal, hogy megvizsgáljuk, hogyan fordulhatunk az európai fórumokhoz, és hogy bepereljük a román államot az emberi jogok megszegéséért, mivel a térségbeli románok jogát sérti, ha a kormány RMDSZ-es prefektust nevez ki Kovászna megyében", jelentette ki Petre Strãchinaru DP-képviselô.
A Kovászna megyei NLP, DP és RHP vezetôi hétfôn levelet küldtek a miniszterelnöknek, az államfônek és a D.A. Szövetség vezetôinek, amelyben kérik, hogy a kormány ne engedjen az RMDSZ-nek, és ne nevezzen ki RMDSZ-es prefektust a megyében. A három párt megyei vezetôi újból hangsúlyozták: lemondanak tisztségeikrôl és feloszlatják a megyei szervezeteket, ha a kormány RMDSZ-es kormánybiztost nevez ki. "Ha átlépnek fölöttünk, az RMDSZ kivételével minden pártot fel kell számolni, hadd maradjon egyetlen politikai erô, az RMDSZ, mint amilyen a Román Kommunista Párt volt", fogalmazott Ioan Bãlan, a Kovászna megyei NLP elnöke.
Gheorghe Baciu, a megyei DP elnöke szerint a D.A. Szövetség enged az RMDSZ zsarolásának, ez pedig nem kedvez a romániai demokráciának. Petre Strãchinaru kijelentette, az RMDSZ helyi vezetôi nem kapnak támogatást tervezeteikre, ha "egy diktátum nyomásával" kezelik a D.A. Szövetség tagjait.
Újév elsô napján kérdeztem Szamosújvár polgármesterét, Drãgan Ovidiut, hogy városa számára mit szeretne megvalósítani 2005-ben?
Az elöljáró két fô feladatot tekintett idei prioritásnak: az 5 km-nyi terelôút, a Római út megépítését és az egykori sétatéri jéggyár épületében létesítendô óvoda átadását. A terelôút immár 15 éve foglalkoztatja a város vezetôit, a négyévenként sorra kerülô helyhatósági választások után egyik adminisztráció mindig hátrahagyja a másiknak. Igazából soha nem volt elegendô pénz a terv kivitelezésére, pedig a városon áthaladó nehézforgalom bizonyítottan káros a mûemléképületek, fôleg az örmény-katolikus templom állagára. A polgármester bizakodó: mint fogalmazott, olyan régóta kilincselnek ebben az ügyben, hogy idén dûlôre szeretné juttatni az ügyet. Az óvoda ügye szintén nem tûr halasztást, hiszen a közeli lakónegyed gyerekeit nem lehet a város másik felébe járatni óvodába.
Érdeklôdésemre a polgármester nem tudott hozzávetôleges számadatokat sem mondani Szamosújvár várható idei költségvetésérôl, ellenben kiadásaikat e prioritásoknak szeretnék idén alárendelni.
Az elmúlt év végén is megtartották hagyományos álarcosbáljukat a szamosújvári gyerekek. A helyi gyermekklub nagytermében több mint száz kiskorú vett részt a nem mindennapi gyerekmulatságon. A különféle mesehôs-figuráknak öltözött gyerekek jól szórakoztak, a zsûrinek pedig nem volt könnyû dolga. Szebbnél szebb tündérek, kiskirályok, óriások és törpikék vonultak fel a kidíszített teremben. A kis mesefigurák több próbán is átestek, amíg a zsûrinek sikerült a legjobbakat díjaznia.
A gyerekek és a szülôk részvételével zajló rendezvény diszkóval zárult.
Egyetlen információ sem hangzott el a leköszönô igazgatótól, Ilarie Ivantól és aligazgatótól, Iacob Puitól szakmai kérdésekrôl a Kolozs Megyei Mezôgazdasági Igazgatóságon az újév elsô sajtótájékoztatóján hétfôn délelôtt. Sôt ami az elmúlt négy évben bevett szokásnak számított , a munkatársaikat sem kérték meg, hogy írásos anyagot készítsenek erre az alkalomra. Úgy tûnt, mintha az igazgatóság szakemberei sztrájkra léptek volna. "Az új vezetôséget mindenki kíváncsian várja, megválasztására valószínûleg január közepéig kerül sor" hangzott el a leköszönô vezetô részérôl.
Különösen nehéz feladatot jelentett az igazgatónak az újságírók kérdéseire válaszolni. Kik kerülnek Ivan Ilarie és Iacob Pui helyére? Mikor és hova költözik az igazgatóság, hiszen a jelenlegi székhelyet már 23 éve vissza kellett volna adniuk a református egyháznak? Ioan Fritea állategészségügyi igazgató helyét ki foglalja el a jövôben? Victor Cherechesiut, a megyei erdészeti hivatal igazgatóját is leváltják? Sztranyiczki Szilárdot nem olyan régen igazságtalanul váltottak le a Területrendezési és Kataszteri Hivatal igazgatói állásából. Jóvá teszik ezt a meggondolatlan intézkedést, és visszakerül beosztásába? Miért nem dolgozhat magyar szakember a megyei mezôgazdasági igazgatóságon vezetôi elôzô beosztásban? A gyümölcstermesztési kutatóállomásra még kutatói beosztásban sem alkalmaznak magyar szakembert? A sajtó képviselôi ezeknek a kényes problémáknak a felvetését most tartották idôszerûnek megtenni. Ivan Ilarie nem tudta megnevezni tisztségének következô betöltôjét, Iacob Pui sem nevezte meg, ki követi majd ôt. "Nyugodtan nyugdíjba mehetek, nem zavar a vezetésváltás" közölte az aligazgató. A hivatal kiköltözését az egyház épületébôl a közeljövôre tervezik, egy, a törvényszékkel szembeni épületet kaptak erre a célra. Ennek pontos dátumával azonban nem szolgáltak. Friteát nem tudni, ki követi majd az igazgatói székben, meg nem erôsített hírek szerint azonban Victor Cherechesiu helyett Szucsáva megyébôl szerzôdtetnek valakit az erdészeti igazgatóság élére. A szakterületen a magyarok alkalmazásának problematikusságát illetôen annyit jegyeztek meg a válaszadók, hogy az agrártudományi és állatorvosi egyetemeken is hasonló helyzet van.
A különlegesnek nevezhetô, amolyan vakációs hangulatban lezajlott sajtótájékoztató után lapunk Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselôt, a megyei RMDSZ elnökét kereste meg, akitôl afelôl érdeklôdtünk, hogy mi a helyzet a mezôgazdasági igazgatóság épületével, amit törvény szerint már három éve vissza kellett volna szolgáltatni a református egyháznak? "A hivatal húzza-halasztja a kiköltözés döntését, de a végtelenségig ezt nem lehet megengedni. Olyan magas házbért kell fizetniük, ami arra kényszeríti majd ôket, hogy sürgôsen költözzenek ki onnan" mondta el a politikus. "A magyar szakemberek ügyét ezekben a napokban tárgyaljuk, és reméljük, elfogadható eredménnyel végzôdik az egyeztetés" tette hozzá Kónya.
Vasúti szarka
Iratokkal és pénzzel teli táskát lopott el egy 18 éves fiatalember a vonaton a medgyesi Olga Mindicantól. Az áldozat és a bukaresti illetôségû, de Dolheasca (Szucsáva megye) községben lakó Eduard Gabriel P. az 1765-ös számú, JászvásárTemesvár útvonalon közlekedô sebesvonaton utazott december 31-én. A vasúti rendôrség alkalmazottai hajnali 4 óra körül fedezték fel a lopást, Olga Mindican visszakapta a táskát és annak tartalmát. E. G. P.-t szabadlábon vizsgálják.
A hivatal alkalmazottai egyébként január elsején nyolc vonatot ellenôriztek, három büntetést róttak ki, a bírság értéke mintegy 5 millió lejt érô. A razzia során 69 potyautas bukott le (ezért összesen több mint 13 millió lej értékû büntetést kellett kifizetniük) és kilenc kiskorút adtak át családjának.
Kolozsvári villámellenôrzés
A kolozsvári, január elején foganatosított razzián a rendôrök 45 bírságot róttak ki, a büntetés ösz-szértéke mintegy 18,5 millió lej, az akció során 850 ezer lej értékben javakat koboztak el.
Kigyulladt a kultúrotthon
Szilveszter estéjén 8 óra körül telefonon értesítették az egeresi rendôrôrsöt, hogy kigyulladt a helyi kultúrház. A vizsgálat során megállapították, hogy egy ellenôrzés nélkül hagyott kályha meggyújtotta a belsô falborítást, majd a lángok átterjedtek az elôadóterem erkélyére, a mennyezetre, két ajtóra és egy ablakra. A tûzoltók megfékezték a vészt, emberélet nem esett áldozatául, az anyagi kár értéke mintegy 45 millió lej. További vizsgálat folyik a tûzesetért felelôs személyek megállapításának és felelôsségre vonásának érdekében.
Halálos baleset
Balesetet akart elkerülni, de felborult gépkocsijával a 49 esztendôs S. Katalin. A GyaluKolozsvár útvonalon a DN 1 A, E 60-as országúton haladó Oltcit Club vezetôje Gyalu közelében kikerült egy gyalogost, megcsúszott, beborult a sáncba, és egy hídfônek ütközött. A január 2-i vasárnapi balesetben az autó utasa, a 69 éves nyugdíjas M. Edit szörnyethalt, a gépkocsiban mintegy 5 millió lej értékû kár keletkezett.
Lólopás
Egy 15 millió lejt érô lovat loptak el ismeretlen tettesek a nádaspapfalvi (Popesti) V. S. istállójából szerdáról csütörtökre, december 29-rôl 30-ára virradóra. A paripát megtalálták a szászfenesi (Floresti) D. T.-nél, aki azt nyilatkozta, hogy a 26 esztendôs drági (Szilágy megye) illetôségû Nicolae M.-tôl vásárolta. A kár megtérült, a nyomozás folytatódik a tettes kiderítése érdekében.
Március elsejétôl már ki lehet írni az új árakat "kemény lejben" az árucikkekre, de a régi ár feltüntetésének kötelezettsége nyomást fog gyakorolni a kereskedôkre, hogy ne ragadja el ôket túlságosan a fölfelé kerekítés lehetôségének heve.
A központi bank november 17-én indította el a lej átalakításának programját: az ez év július elsejétôl érvényes új, úgynevezett kemény lej tízezer régi, azaz mostani lejjel lesz egyenértékû. Az utolsó négy helyiérték levágása fel- és lefelé kerekítésre egyaránt lehetôséget ad az árakból, de a szakértôk remélik, hogyha a kereskedôk egy darabig kénytelenek lesznek a régi és az új árat egyaránt feltüntetni, akkor a verseny inkább lefelé kerekítésre kényszeríti ôket.
A MOL Romania tavalyi forgalma elérheti a 300 millió eurót. A magyar olajipari cég romániai vállalatának vezérigazgatója közölte: az év végén nyereségrôl adhatnak számot. A Mol 1995 óta van jelen Romániában.
Robák Károly szerint a nyereség végleges adata január végén várható. Az új év elsô hónapjában új irodába költöznek Bukarestben, miután a közelmúltban megszerezték a Shell Romania benzinkút-hálózatát. A novemberi megállapodás februármárcius hónapban lép életbe, miután a versenyhatóság az ügyletet jóváhagyja. Ettôl függetlenül a Mol folytatja hazai hálózatának bôvítését új benzinkutak építésével.
A tavalyihoz képest 4,4 százalékkal, 106,3 milliárd euróra emelkedik idén a Európai Unió éves költségvetése. A költségvetés legjelentôsebb részét ezúttal is az agrárkiadások teszik ki, amelyekre idén 49,1 milliárd eurót fordít az EU. A második legnagyobb és az új EU-tagállamok számára talán legfontosabb kiadási tétel az elmaradottabb uniós területek és ágazatok felzárkózását segítô kohéziós és strukturális alapok 32,4 milliárd eurós részesedése. 2,1 milliárd euró jut a további bôvítésre, ebbôl 1,55 milliárd Bulgáriának és Romániának. A jóváhagyott költségvetés elmarad az Európai Bizottság és a parlament korábbi elképzeléseitôl. A brüsszeli bizottság eredetileg 109,5 milliárd eurós, a parlament 111 milliárd eurós összköltségvetést képzelt el.
A tavalyi elsô tíz hónap végén a megszokott hiány helyett 1,719 milliárd lej többletet mutatott a költségvetés. Az Ecomomistul címû gazdasági lap "szinte hihetetlennek" nevezte a többletet, az elmúlt évek deficitjei után.
Az elsô tíz hónap többletét elsôsorban a vállalati nyereségadóból származó magasabb bevételeknek, és a helyi költségvetéseknél fennmaradó többletnek tulajdonítják. A lap cikkírója szerint a többlet mindenképpen derûlátásra ad okot, és jó jelként értékelhetô az uniós csatlakozás szempontjából is.
A kormány korábban azt tervezte, hogy 2004-ben a hazai össztermék (GDP) 2,1 százalékára csökkenti a költségvetési hiányt a korábban tervezett 3 százalék helyett, az inflációt 9 százalékra tervezik mérsékelni a 2003. évi 14,1 százalékról.
A Nemzetközi Valutaalappal nyáron jóváhagyott kétéves gazdasági program fô célja, hogy erôsítse az ország folyó fizetési mérlegének az egyensúlyát, mérsékelje az inflációt, gyorsítsa a gazdasági növekedés ütemét és felkészítse az országot az Európai Unióhoz való csatlakozásra.
Románia, amely 2007-ben szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, az IMF-fel kötött megállapodás kapcsán reformokat helyezett kilátásba, egyebek mellett az energiaszektor átalakítását és privatizálását, illetve a költségvetés hiányának mérséklését.
Múlt heti ülésén a kormány 90 napra felfüggesztette az onesti-i Rafo és Carom kereskedelmi társaságok adóhátrálékának az Állami Aktívák Értékesítôhatósága (AVAS) általi átvételét. A döntés a korábbi kormány döntése esetleges gazdasági és társadalmi következményeinek figyelembevételével született meg.
A volt kormány november közepén fogadott el egy olyan határozatot, amelynek értelmében a két vállalatnak a pénzügyminisztériumnál függôben lévô hiteleit (adók, díjak, más pénzügyi jövedelmek) 2004. október 31-ig az AVAS-nak kell átjuttatni. Mircea Ursache AVAS-igazgató szerint 15 milliárd lejrôl van szó, amelybôl 8 milliárd a Caromot terheli.
Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnök még novemberi választási kampánya során kijelentette, hogy gyôzelme esetén elsô lépései közé emeli ezt a feladatot, mert a régi kormányintézkedés "lopás legalizálását képezte", ami pedig Románia EU-integrációját veszélyezteti.
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
38 700/39 600 |
28 700/29 600 |
154/160 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 39 310 lej, 1 USD = 29 027, 1 magyar forint = 160 lej.
Kisiskolás gyermekeim mellé, a Pata utca környékére megbízható nénit (lányt) keresek. Telefon: 554-141. (0006)
Sürgôsen gazdát keres egy Golden Rettriever keverék nôstény, 4 hónapos kutya. Telefon: 0742-977801.
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -