2005. január 7.
(XVII. évfolyam, 4. szám)

Négy személybôl egyik aludni szokott a munkahelyén — derült ki az országos felmérésbôl. A kutatás szerint a fiatalok körében az alvási kedv fokozottabb, amit az alulfizetettség, a motiváltság hiánya és a túlhajszoltság okoz. Míg országos szinten a férfiaknál csak két százalékkal magasabb az aluszékonysági hajlam, addig Kolozsváron az erôsebbik nem képviselôi simán lekörözik a hölgyeket a munkahelyi szunyókálás szempontjából.

A felmérést az állásközvetítésre szakosodott Neogen cég által mûködtetett BestJobs honlapon végezték el. A kutatás során négyezer személynek tették fel azt a kérdést, hogy aludt-e már a munkahelyén. 28 százalékot ért el azoknak a száma, akik határozott igennel válaszoltak a kérdésre. A megkérdezettek szintén 28 százaléka azt a választ pipálta ki, hogy nem aludt a munkahelyén, de az ébren maradás valóságos kihívást jelent számára. A fônököknek éberségüket fokozniuk kell, hiszen kiderült, hogy az alanyok hat százaléka a cégek által tartott — általában szûkebb körû — belsô gyûléseken sem restellte a szundit. A lelkiismeretes alkalmazottak száma a felmérés szerint eléri a 38 százalékot, mindössze ennyien állították határozottan azt, hogy a munkahelyen nem üldözi ôket az álom tündére.

A Kárpátokon túliakra jellemzô lustálkodás, valamint az erdélyiek szorgalma kapcsán élô közhiedelemre némiképpen rácáfol az az adat, hogy a brassóiak és a temesváriak a legálmosabbak a munkahelyükön. A Cenk alatti városban a megkérdezett személyek 38 százaléka ismerte el "bûnét". A brassóiaknál súlyosbító tényezô, hogy ugyanennyien gyûlésen is képesek voltak nyugovóra térni. A legéberebbeknek a bukarestiek bizonyultak, közülük 60 százalék soha nem hajtotta le fejét munkahelyi íróasztalra.

Országos viszonylatban a férfiak valamivel álomszuszékabbak a nôknél, az elszenderedô erôsebbik nem képviselôinek száma mindössze két százalékkal haladja meg a munkahelyükön álmodó hölgyekét. A felmérés szerint a középkorúak becsületesebben teljesítik a feladatukat, 81 százalékuknak soha nem okozott gondot az, hogy munkaidôben ébren maradjanak. Ezzel szemben a 20–25 évesek 24 százalékának valóságos kihívást jelent, hogy ne koppanjon le a szemük.

A felmérés szerint a kolozsváriak sem valami szorgalmasak, az alanyok közül 21 százalék ismerte el: elôfordult már, hogy a munka mezejét az álmok világára cserélte. Ennek kétszerese pedig közölte, hogy megerôltetést jelent számára az ébren maradás. A kolozsváriak 16 százalékának gyûlésen is pizsamát osztottak. Nem válik a kincses városbeli férfiak dicsôségére, hogy a nôkhöz képest több mint 10 százalékuk válaszolt határozott igennel arra a kérdésre, hogy aludtak-e már a munkahelyükön. Ugyanez az arány észlelhetô ennek a kérdésnek az enyhébb változatánál is, amelyik azokra vonatkozik, akiknek komoly nehézségeket okoz az ébren maradás.

Borbély Tamás

Egyhangúlag járultak hozzá tegnap a kolozsvári városrendészeti bizottság tagjai a Szent Mihály-plébánia azon kéréséhez, hogy Márton Áron püspök szobrát állítsák fel a Fôtéren. A Boros János alpolgármester vezette testület tagjai kizárólag szakmai vonatkozású kérdéseket tettek fel a tervezônek.

Bocskay Vince szovátai szobrászmûvész alkotását minden valószínûség szerint az ôsz folyamán leplezik le. Az engedélyeztetési folyamat körülbelül két-három hónapot tart. Városházi források szerint semmi akadálya annak, hogy a szobrot a Fôtéren helyezzék el, Emil Boc polgármester gyorsított eljárással kibocsátja majd a szükséges építkezési engedélyt.

A Szent Mihály plébánia már huzamosabb ideje próbálkozott a szobor felállításához szükséges engedélyek megszerzésével, de a tavalyi helyhatósági választások elôtt a funari adminisztráció gáncsoskodása miatt erre nem került sor.

(k. o.)

A Román Posta Rt. szerkesztôségünkbe elküldött tájékoztatója szerint Kolozs megyében a következô postahivataloknál váltható ki az útmatrica:

Aranyosgyéresen az 1-es számú postahivatalnál (Mihai Viteazu utca 11. szám, 142-es tömbház), Kolozsváron, az 1-es (Dózsa György utca 33. szám), 11-es (Csillagvizsgáló/Observatorului utca, OS3-as tömbház), 12-es (Fenesi út 62. szám, A1-es tömbház, 1-es lakrész), 13-as (Mãrãsti tér 3. szám, 12-es tömbház), 15-ös (Izlazului utca 18. szám), 3-as (1989. December 21. út 51. szám),4-es (Petru Maior utca 6-8. szám),5-ös (George Enescu utca 2-4. szám), 6-os (Pasteur 56-60. szám), 7-es (Mócok útja 98. szám), 8-as (Traian Vuia utca 41. szám) és 9-es (Detunata utca 1. szám), Désen az 1-es (Avram Iancu utca 8. szám), Szamosújváron szintén az 1-es (Dragos Vodã utca 5. szám), Bánffyhunyadon a Posta utca 6. szám allatti, Tordán pedig az 1-es (1918. December 1. út 33. szám), valamint a 2-es számú (Tineretului utca 1. szám) postahivatalnál kapható matrica.

További részletek a www.posta-romana.ro honlapon, valamint a 021-9393111-es telefonszámon.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetének elnöke tegnap kijelentette: a szövetség január 15-i fórumán javasolni fogja Szász Jenô elnök és Szilágyi Zsolt alelnök menesztését. Gazda szerint a háromszéki MPSZ-tagok úgy vélik, Szász és Szilágyi nem vettek részt aktívan az MPSZ-jelöltek választási kampányában. — Különösen a sepsiszentgyörgyi MPSZ-tagok jelezték, hogy a szövetséget meg kell szabadítani a kelésektôl — mondta.

Gazda reméli, hogy a szövetség vezetôségének menesztésére irányuló szándék következtében nem robban ki konfliktus az MPSZ-ben. Kifejtette, az MPSZ-en belüli problémák elsô jelei akkor mutatkoztak, amikor a szövetség Bihar megyei szervezete Szász Jenô támogatásával úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokon, és nem szerepelteti jelöltjeit a Népi Akció listáin. A háromszékiek azt is javasolni fogják január 15-én, hogy az MPSZ alakuljon politikai párttá.

A kolozsvári magyar nyelvû felsôoktatás hagyományaira tekintve veszélyesnek tartja Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese azt az elképzelést, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) váljon állami egyetemmé, és a BBTE magyar tagozata fokozatosan vonuljon át a most még kizárólag magyar állami költségvetésbôl finanszírozott felsôoktatási intézménybe.

Az ötletet elôször Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelôs volt rektor vetette fel. A matematika szakos oktató a Korunk folyóirat Bologna-folyamatról szóló novemberi számában rövid tanulmányt közölt, amelyben áttekintette az elmúlt tizenöt esztendôben az állami magyar egyetem létrehozására tett kísérleteket.

Az oktató szerint bármennyire is pozitív a magyar költségvetésbôl alapított egyetem létesítése, "ez egyben politikai kudarcnak is tekinthetô, annak a beismeréseként, hogy egyetemügyben mind a belföldi magyar politika, mind a magyarországi politika tehetetlen." Kása szerint az EMTE ma már szintén akadálya lehet az önálló magyar egyetem létrehozásának, arról viszont nem szabad lemondani, hogy a romániai magyarok a román állam pénzén is tanuljanak.

Kifejtette, hogy az állami magyar egyetem létrehozásában az EMTE azért akadály, mert az egyetemi hallgatók száma a következô években drasztikusan csökkenni fog, de az sem kedvez, hogy a két egyetem szakai között átfedések vannak. Ez szerinte azzal magyarázható, hogy kevés az oktató, ami oda vezet, hogy a minôség rovására sokan mindkét egyetemen tanítanak. Kása szerint a helyzet pillanatnyilag elég kilátástalannak tûnik, mivel senki sem foglalkozik azzal, hogy a romániai magyar felsôoktatás az ország EU-csatlakozása után is versenyképes lesz-e.

Az oktató megoldásként javasolta, hogy az EMTE alakuljon át állami egyetemmé. Emlékeztetett, hogy a jelenlegi törvények szerint az állam magánegyetemet is támogathat, ha az akkreditált. Hozzátette: erre még nincs példa, de a lehetôség megvan. Szerinte a román és a magyar kormány olyan egyezményt kellene hogy kössön, amely szerint az EMTÉ-t egyenlô mértékben támogatnák. Végül megjegyezte: ezután kellene kidolgozni stratégiát arra, hogy "miként visszük át folyamatosan a BBTE különbözô szakait az EMTÉ-re."

Salat Levente, a BBTE rektorhelyettese a Szabadság kérdésére kifejtette: a kolozsvári magyar nyelvû felsôoktatás hagyományaira való tekintettel, veszélyesnek tartja az ötlet kivitelezését. Az oktató cáfolta a román lapokban megjelent híreket, miszerint ô is támogatná ennek a tervnek a megvalósítását. Hozzátette: tartani lehet attól, hogy az ötlet sajátos csapdahelyzetet fog létrehozni. "Amennyiben a BBTE magyar tagozata helyzetének rendezése nehézségekbe fog ütközni az új politikai helyzetben is, elôfordulhat, hogy a kormánykoalíció pártjai ehhez a megoldáshoz fognak folyamodni. Noha ez a változat politikailag látványosan kamatoztatható lenne, hiszen tizennégy esztendeje megoldhatatlannak bizonyuló akut kérdést venne le egyszer s mindenkorra a napirendrôl, a magyar nyelvû felsôoktatás múltja és jövôje szempontjából súlyos következményekkel járna. Egyenértékû volna egyrészt a Bolyai Egyetem hagyományával kapcsolatos pozíciók feladásával, másrészt hosszú idôre elesélytelenítené az erdélyi magyar felsôoktatást az európai szinten egyre inkább kiélezôdô minôség-harban" — mondta Salat.

A többnyelvû kolozsvári állami egyetem kettészakadásának rémképe a BBTE vezetôségét is alaposan foglalkoztatja. Az elmúlt hónapban az intézmény sajtóirodája több közleményt is kibocsátott, amelyben Nicolae Bocsan rektor határozottan állást foglalt az egyetem multikulturális jellegének megôrzése mellett.

(borbély)

Traian Bãsescu az Adevãrul napilapban tegnap megjelent interjúban kijelentette: támogatja az azonnali elôrehozott választások gondolatát, de ezeket válsághelyzetben kell megrendezni, ami jelenleg nem áll fenn. Nem kell ezt a megoldást alkalmazni mindaddig, amíg a kormány képes megvalósítani célkitûzéseit — tette hozzá.

Az államfô elmondta: támogatja az elôrehozott választások megrendezését, amely "megszabadít attól az immorális megoldástól, amit a Román Humanista Párt (RHP) jelent". Hozzátette: ha Cãlin Popescu Tãriceanu is elfogadja az elôrehozott választások megoldását, "minden támogatást" megad neki.

Az államfô kifejtette, a Román Humanista Párttal kötött kormányzati szövetség olyan politikai megoldás, amelynek létrehozásában személyesen vett részt, mivel biztosítani kellett egy új kormány megalakulását, de szerinte ez a megoldás "erkölcstelen". — Akkor a kormány megalakulását tekintettem prioritásnak, azt, hogy megszülessenek az elsô jelzésértékû intézkedések, amelyeknek 2005-ben hatásuk lehet. Ez a prioritás megvalósult — fogalmazott.

Az államfô szerint a humanistáknak ki kell köszörülniük azt a csorbát, hogy Adrian Nãstasét és Nicolae Vãcãroiut szavazták meg a parlament élére. — Indítsuk be a házelnökök leváltásának parlamenti procedúráját, ha az RHP a D. A. Szövetség lojális partnere kíván lenni — mondta az elnök.

Az elôrehozott választások politikai megoldást jelenthetnek egy esetleges válság esetén, ha kérdésessé válik a többség stabilitása — reagált az államfô nyilatkozatára a miniszterelnök. Tãriceanu hangsúlyozta: a kormány idei legfôbb célkitûzése az európai integráció, ennek megvalósulása politikai stabilitást igényel, olyan koalíciót, amely országos és helyi, kormányzati és parlamenti szinten koherensen képes megnyilvánulni. Ha viszont kérdésessé válik a kormánytöbbség stabilitása és szilárdsága, az elôrehozott választások jelentik a helyzet politikai megoldását.

Az RHP péntekre és szombatra összehívta vezetô testületeinek üléseit, hogy elemezzék Traian Bãsescu álláspontját az elôrehozott választásokkal kapcsolatban, amelyek célja "az RHP eltávolítása a kormányból". A párt szerint Bãsescu kijelentései "meglepôek egy államfôtôl". Ugyanis Bãsescu volt az, "aki kitartott amellett, hogy az RHP részt vegyen a kormányban és támogassa a Tãriceanu-kabinetet". A humanisták remélik, hogy Bãsescu "képes mielôbb túllépni azon, hogy nem talál magára jelenlegi tisztségében és elsôsorban az államfôi hatáskör gyakorlásával foglalkozzon".

Az RHP "kockázatosnak" tartja azt a kijelentést, amely szerint egy államfô elôrehozott választásokat akar pusztán azért, hogy egy pártot eltávolítson az ország vezetésébôl. A kijelentés "irrealitását" csak fokozza, hogy mindez az általános választások után alig egy hónappal történik, véli az RHP.

A humanisták szerint az elôrehozott választások nyomán Romániáról kialakulhat egy olyan ország képe, amely "kormányozhatatlan, amelyben az állami intézmények egymás lábát tapossák, átfedések vannak a hatáskörök között, az államfô pedig nyilvánosan kifejezi személyes kívánságait, amelyek teljesülését a lakosság akarata és az ország stabilitásigénye figyelmen kívül hagyásával akarja".

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke úgy vélekedett, hogy az elôrehozott választások kérdése nem aktuális, az elsô prioritás a következô idôszakban ugyanis az európai integráció kell hogy legyen. Takács nehezményezte, hogy az államfô az RMDSZ-t errôl az elképzelésérôl nem tájékoztatta.

A népszavazás után elôállt helyzetrôl, illetve a jövôbeni teendôkrôl alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei tegnap Szabadkán megkezdôdött kétnapos tanácskozásukon.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett, ma délutánig tartó tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik egy szabadkai középiskolai diákotthonban. A találkozó elôtt Kasza József VMSZ-elnök úgy nyilatkozott, hogy a fórumtól "szebb napokat vár a határon kívül rekedt magyarok számára". Elmondta, csak nagy vonalakban ismeri a magyar kormány új javaslatait, s ezzel kapcsolatosan is azt várja, hogy a szabadkai fórum résztvevôi közös álláspontot alakítanak ki. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy kormánya nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét.

A szabadkai fórumon a résztvevôk várhatóan közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben meghatározzák, hogy milyen lépéseket tartanának kívánatosnak, illetve várnának el a magyar kormánytól a népszavazási fiaskó után. A tervek szerint létrehoznak egy állandó szervezetet, amely a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevet fogja viselni.

A találkozón részt vesz a MÁÉRT majd minden tagszervezetének a képviselôje, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. Az MTI úgy tudja, hogy Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nem érkezett meg, mert nem sikerült beszereznie vízumot. A szabadkai "kis MÁÉRT-re" nem kaptak meghívót a kettôs állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményezô Magyarok Világszövetségének képviselôi sem.

Megfigyelôi minôségben a tanácskozáson részt vesznek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselôi is, illetve jelen van a vajdasági magyar pártok három jogi szakértôje, akik tavaly a magyar külügyminisztérium jogászaival tárgyaltak a délvidékiek kettôs állampolgársággal kapcsolatos igényérôl.

Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltsága miatt csak ma érkezik Szabadkára.

Kasza József köszöntve az egybegyûlteket a december 5-i népszavazás "okozta helyzetbôl való kiútkeresést, és a határon kinnrekedtek nemzetpolitikai stratégiájának körvonalazását" jelölte meg a szabadkai tanácskozás céljaként.

"Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erôteljesebben, egyértelmûbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint hogyha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelôsek, és a történelmi pillanat felelôssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet" — hangoztatta Kasza, aki szerint a találkozó résztvevôinek be kell bizonyítani, hogy igenis van erô az összefogásra, a közös célok megfogalmazására.

Lehet, hogy közigazgatási téren eléggé tapasztalatlanok, de jóindulattal és komoly tervekkel látnak hozzá a munkához: hétfôi ülésükön négy új önkormányzati képviselô mandátumát igazolják majd választottjaink. Fekete Emôke (RMDSZ), Nicoleta Postolache (Demokrata Párt), Ciprian Pãun (Nemzeti Liberális Párt) és Mircea Cosmin Petric (Nagy-Románia Párt) felsôfokú végzettséggel rendelkezik, sôt egyikük 25 évesen doktorandusz.

Az új városi tanácsosok a múlt év végi parlamenti választásokat követôen kerülnek be a helyi döntéshozó testületbe, ugyanis kollégáikat képviselôkké választották. Máté András helyét Fekete Emôke, Horea Uioreanuét (NLP) a demokrata párti Nicoleta Postolache, Daniel Budát (DP) a nemzeti liberális Ciprian Pãun, a nagy-romániás Petru Cãliant pedig Mircea Cosmin Petric követi a városi tanácsosok listáján.

A huszonéves Fekete Emôke jelenleg az RMDSZ ügyvezetô elnökségén jogtanácsos. Elmondása szerint a városi tanácsban elsôsorban a bürokrácia csökkentését, a befektetôk dolgának megkönnyítését szeretné elérni. Ezen kívül szociális projektek kivitelezésében szeretne részt venni a civil szféra és az egyházak bevonásával.

Nicoleta Postolache szociális kérdésekkel szeretne foglalkozni. A DP Kolozs megyei nôszervezete elnökének tervei közé tartozik az egyszülôs családok felkarolása, valamint olyan központok létrehozása, amelyek keretében a nyugdíjasok is dolgozhatnak.

A huszonöt éves doktorandusz, Ciprian Pãun 18 éves kora óta aktív tagja a Nemzeti Liberális Pártnak. Jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán tanársegéd. Tervei között a Mãrãsti tér arculatának megváltoztatása is szerepel. Ugyanakkor azt reméli, sikerül idôt találnia arra, hogy rendszeresen találkozzon a választópolgárokkal, akiket a városi tanács tevékenységérôl tájékoztatna.

A nagy-romániás Mircea Cosmin Petric nyugati típusú egyetemi campust építene a Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatóknak.

(k. o.)

Ma vetítik a Trianon-filmet!
A református Teológia dísztermében (Bocskai tér 13.), ma délután 6 órától vetítik a Trianon-filmet. A rendezô Koltay Gáborral, és a történész Raffay Ernôvel a vetítés után kötetlen beszélgetésre kerül sor. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szeretettel vár minden érdeklôdôt. A belépés díjtalan.

ATTILA-NAPI ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT TART A NYUGDÍJASOK KLUBJA január 9-én, vasárnap délután 5 órától a Fások klubjában (Múzeum tér 3.). Zenél Marton István. Mindenkit szeretettel várnak.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETEL AZ RMDSZ KÜL- ÉS BELMONOSTORI SZERVEZETE Pro Iuventute székházában (Mócok útja 75.) január 8-án, szombaton, délután 5 órától.

1925. január 7-én született az indiai Dzsamsedpurban, Kalkutta közelében Gerald Malcolm Durrell brit zoológus, író.

Apja gyarmati tisztviselô volt, aki a késôbbi író hároméves korában meghalt. Anyja négy gyerekével — közülük az egyik Lawrence Durrell író, akit az öcs regényeibôl Larry néven ismerünk — hazatért Angliába, majd 1933-ban Korfu szigetére költözött. Hat évig éltek a szigeten, amely Gerry fô szellemi ihletôje volt: itt kezdôdött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük fôleg a természettudós Teo Sztefanidesz hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták címû könyvében, sok humorral és öngúnnyal mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élôvilágát.

Elôször egy díszállat-kereskedésben dolgozott, majd gondozó lett a Whipsnade állatkertben. 1946-ban egy örökség tette lehetôvé, hogy állatok gyûjtésével foglalkozhasson, elsô állatgyûjtô útja 1947-ben Kamerunba vezette. Számos állatkertnek juttatott gazdag kollekciót, a londoniban 25 új fajt honosított meg. Gyûjtôútjai során megfordult még Brit Guyanában, majd Argentínában és Paraguayban, Új-Zélandon és Ausztráliában, Malájföldön és Sierra Leonéban, Mexikóban és Mauritiuson, Indiában és Madagaszkáron. Fôleg veszélyeztetett állatokat fogott be, hogy azok az állatkertek védelmében fennmaradhassanak.

Útjai egy részét elsô feleségével, Jacqueline Sonia Rasennel szervezte, akivel 1951-ben házasodott össze. Lee Wilson McGeorge volt második felesége, és több útján társa.

Az állatokat a korabeli szokással szemben nagy gonddal szállította, a költségekre minden pénze ráment. Ezért — Larry tanácsára — könyveket kezdett írni, melyek nem várt sikert és jövedelmet hoztak számára. Kameruni útját feldolgozó elsô könyve, a Noé bárkáján 1953-ban jelent meg.

1959-ben hozta létre saját állatkertjét Jersey szigetén, mert elégedetlen volt a hasonló intézményekben dívó szakszerûtlen állattartás gyakorlatával. 1964-ben alapította meg a Jersey Természetvédelmi Rezervátum alapot. Az intézmény egyre inkább a veszélyeztetetett fajok védelmére szakosodott, emblémájuknak is a 17. században kipusztított mauritiusi dodó-madarat választották. Állatkertje szakmai továbbképzéseket, kutató, szaporító programokat és népszerûsítô elôadásokat is szervezett.

Durrell rengeteget adott elô a brit rádióban, s öt nagyobb állatos filmsorozatot készített a BBC tévé megbízásából. Könyvei közül a meg is filmesített Rokonom, Rosy egy elefánt története, A hahagáj egy mesebeli szigeten élô kitalált madár révén érzékelteti a természet elemeinek egymásrautaltságát. Gyûjtôútjairól számoltak be A bafuti kopók, A részeg erdô, az Állatkert a poggyászomban, a Fogjál nekem kolóbuszt!, a Hogyan lôjünk amatôr természetbúvárt?, a Kalandorok az ôserdôben, a Durrell a Szovjetunióban címû könyvei. Állatkertje szervezésérôl szól a Vadállatok bolondja, az Állatkert a kastély körül és A Bárka születésnapja. Családtörténetét a Madarak, vadak, rokonok és Istenek kertje címû könyveiben folytatta, a Vadászat felvevôgéppel címû kötet filmes expedícióit ismerteti. Ismeretterjesztô könyve a Vadak a vadonban, szakmai tapasztalatait Az amatôr természetbúvár címû kötetében foglalta össze. Gyerekregényei a Szamártolvajok és a Léghajóval a világ körül. Legtöbb mûve magyarul is megjelent.

Utolsó éveiben energiáját állatkertjének szentelte, mely évente 200 ezer látogatót fogadott. Bár tucatnyi filmet és negyven könyvet alkotott, az íróságot nem sokra tartotta, a könyveket csak zoológusi munkája anyagi alapjának tekintette. 1995. január 30-án hunyt el szeretett Jersey szigetén.

Könyveiben írói erényei mellett a népszerû ismeretterjesztés, a kalandos útleírás és a természettudományos szakértelem ötvözôdik. Olvasóiban felelôsséget ébreszt a természet és az élôvilág iránt.

A folyóirat fórum-kultúra-tudomány témavilágot érintô legújabb számából: A liberalizmus mint szoftver (Rigán Lóránd); A harmadik világ lírájából (Edward Brathwaite, Wole Soyinka, Nissim Ezekiel, Neagu Djuvara versei); Posztkolonialitás — neokolonialitás: egy tudományút tapasztalatai; A skót nemzettudat posztkoloniális toposzai (Szamosi Gertrúd); Európai Unió: keretek, határok, várakozások (Bárdos-Féltornyi Miklós); A protestáns pap és közönsége konfliktusa (Kinda István); Lászlóffy Csaba és Király Ernô versei; Bukarest–Szófia: két szegénynegyed (Alexandra Nacu); Tizenegy nap emlékkönyve (Csapody Miklós); Nagy Éva menekült festô (Sümegi György); Balassi élete Erdélyben (Kántor Lajos); Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban (Makkai Ádám); A legnemesebb látomás (András Sándor); A szuperhôs-film avagy az urbánus népmese (Szántai János); Stratégiakeresés és alkalmazkodás (Szabó Á. Töhötöm); Az agrárgazdaság posztszocialista átalakulása a Kis-Küküllô menti falvakban (Peti Lehel); Macondo, az üres név (Vallasek Júlia); Lászlóffy Csaba Jóbja (Dániel Károly).

Az Európai Színházi Unió ügyvezetô igazgatója, Elie Malka vendégeskedik a napokban a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A magas rangú vendég megtekinti a színház három produkcióját, a Fehér tûz, fekete tûz (Dybbuk), a Doktor Faustus tragikus históriája, és a Jacques vagy a behódolás címû elôadásokat, újra aktuálissá vált ugyanis a kolozsvári színház esetleges csatlakozása a szervezethez. A Zsámbéki Gábor elnöksége alatt megszakadt kapcsolat a szervezettel tavaly decemberben, az uniónak a portói PONTI 04 fesztiválján indult el újra, ahol a kolozsvári társulat a Pantagruel sógornôje címû Rabelais-adaptációval szerepelt, Silviu Purcãrete rendezésében. A színházi unió jelenlegi elnöke az a Jack Lang, aki akkori francia kultuszminiszterként, Giorgio Strehler rendezôvel együtt kezdeményezte 1990-ben Párizsban az Európai Színházak Uniójának a létrehozását. A szervezetnek ez idáig 20 tagja van, közöttük található a bukaresti Bulandra Színház, valamint a budapesti Katona József Színház is.

Az elôadások megtekintése után Elie Malka a szervezetben felveti a tárgyalások esetleges megkezdését a kolozsvári színház felvétele ügyében.

(köllô)

Rendezô: Irwin Winkler; Szereplôk: Kevin Klinde, Ashley Judd, Jonathan Pryce.

A Metro-Goldwin-Mayer Pictures musicalje a híres amerikai zeneszerzô, Cole Porter életérôl és életmûvérôl szól. Szereposztásában zenei csillagok is helyet kaptak: Robbie Williams, Alanis Morissette, Sheryl Crow, Mick Hucknall stb.

A film akciója negyvenéves idôtartalomra terjed ki, és a nézôt Párizstól Velencéig, New Yorktól Hollywoodig kalauzolja el. Cole és Linda 1918-ban Párizsban ismerkednek meg, és házasságukat az sem akadályozza meg, hogy Lindának tudomására jut Cole homoszexuális hajlama. Életükben sok mindennek helye van: a sztárok zaklatott életvitelének, alholizmusának, egy abortusznak, egy közlekedési balesetnek, ide-oda költözésnek a világban, és végül Hollywoodban az MGM-nél való megállapodásnak. És a kezdeti középszerû zenemûveket fokozatosan a klasszikussá váló életmûvek válták fel, melyeket Cole Porter szüntelen termel. A csendes Williamstown kisvárosban születik meg legfontosabb száma, a Csókolj meg, Katám!, amely gyorsan meghódítja a világot. Cole és Linda szerelme minden megpróbáltatás ellenére kiállja a próbákat, és megmarad Linda haláláig, sôt, talán azon túl is.

A történet végén egy megöregedett, egyedül maradt, nyomorék Cole Porter kerül a nézô elé, aki new yorki sötét otthonában az In the Still of the Night címû slágerét játsza zongorán. Akkor, zárójelenetként, kezében rózsával, ismét felbukkan a valamikori fiatal és gyönyörû Linda. A két hôs utoljára összeölelkezik, és lemegy a függöny...

A szamosújvári képzômûvészek hagyományos téli szalonja keretében külön színfoltot jelent a helyi börtön képzômûvészeti szakköre két tagjának bemutatkozása. Harangus Alexandru és Chetrean Sorin foglyokról van szó, akik tizenhárom festményt állítottak ki a kisváros mûvészeti életének legrangosabb rendezvényén. Az elôszeretettel absztrakt témákat felkaroló mûvészek képei nagy tetszést váltottak ki a tárlatlátogatók körében, amirôl a kiállítás emlékkönyvébe bekerült vallomások is tanúskodnak.

A fogház lakóinak ez az elsô bemutatkozása a nagyközönség elôtt, de a börtön klubjában évente két-háromszor állítják ki alkotásaikat. A szamosújvári börtön falai között pezsgô mûvészeti élet zajlik: a festôk mellett sok fafaragó is hasznosan tölti "szabadidejét".

Erkedi Csaba

"Írni akartam a tavalyi Szabadság-évkönyv megjelenése után. Nem tettem. De az idei Kalendárium-füzet újra felpiszkált" — tudatja velünk levelében B. I. olvasónk. Kifogásának oka pedig az, hogy olyan ôsi magyar keresztneveket negligáltunk a névnapok lajtromozásakor, mint: Hunor, Iringó, Kincsô.

Igazat kell adnunk neki, hiszen egyre többeket érintô irányzatról van szó, mégha a hosszan tartó feledés (vagy feledtetés) következtében akadályok is gördültek régi magyar utóneveink "reneszánszának" útjába. Tüstént nyomozni kezdtünk, és a könnyûnek cseppet sem mondható keresgélés eredménye a következô: Kincsôt július 24-én (olvasónk szíves felvilágosítása jóvoltából) és augusztus 27-én dukál felköszönteni, Hunort pedig április 24-én és december 30-án.

Sajnos Iringó esetét nem sikerült kiderítenünk, de bizonyára neki is kijár legalább egy ünnepnap. Ehhez kérjük a közvélemény segítségét.

Ö. I. B.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — jan. 7–13-án: Bridget Jones: Az értelem határán — angol — bemutató (13; 15,30; 18; 20,30; 23; kedvezménnyel 23 órától).

MÛVÉSZ-EURIMAGES — jan. 7–13-án: De Lovely — Cole Porter története — amerikai — bemutató (15; 17,30; 20; pénteken, szombaton és vasárnap 22,30; kedvezménnyel kedden minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 22,30 órától).

FAVORIT — jan. 7–13-án: Én, a robot — amerikai (15; 17; 19,30 órától; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás).

DÉS

MÛVÉSZ — jan. 7–13-án: Anaconda 2 — Rohanás az elátkozott orchidea nyomában — amerikai (15; 17; 19; pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken szombaton és vasárnap 21).

BESZTERCE

DACIA — A TEREM — jan. 7–13-án: Egy cápa története — amerikai (13; 15; 17,30; pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától).

B TEREM — jan. 7–13-án: Az élet csoda — francia (14,30; 18; 21; kedvezménnyel kedden minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 14,30 órától).

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — jan. 7–13-án: A mobiltelefon — amerikai (15; 17,30; 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától).

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, este 8-tól: Euripidész: Bakkhánsnôk — stúdióelôadás. Rendezô: David Zinder m.v. (Izrael).

Január 8-án, szombaton, este 8-tól: Ch. Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelôadás. Rendezô: Mihai Mãniutiu.

Január 9-én, vasárnap, este 8-tól: E. Ionescu: Jacques vagy a behódolás — stúdióelôadás. Rendezô: Tompa Gábor.

MAGYAR OPERA

Január 9-én, vasárnap, délelôtt 11-tôl: Csajkovszkij: Diótörô. Vezényel: Jankó Zsolt m.v. Rendezô koreográfus: Valkay Ferenc.

ROMÁN OPERA

Január 10-én, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Álarcosbál. — Rendkívüli elôadás Alfonso Saura spanyol karmester közremûködésével.

PUCK BÁBSZÍNHÁZ

Magyar tagozat — január 8-án, szombaton, 12 órától: Lúdas Matyi.

Román tagozat — január 9-án, vasárnap, 11 és 12,30 órától: Hófehérke és a hét törpe.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Ha a kettôs állampolgárságról szóló népszavazást megelôzô politikai nyilatkozatokat végiglapozzuk, észrevehetjük, hogy nemzetkoncepciók helyett két, önmagában is meglehetôsen inkoherens elôítélet-halmaz körvonalazódik a magyarországi politikában: az egyik szerint a határon túli magyarok kérdése nem más, mint idegenrendészeti nehézség, a másik szerint nem más, mint falumúzeum, feltámasztandó múlt, tiszta forrás, igazi magyar. Mindkét kép hamis. De fontos látnunk, hogy mindkettô valóban csak kép és nem valódi vélemény. A szavazást ugyanis nem elôzte meg kampány. A hipnotikus igenre vagy nemre felszólító szavak hangzottak csak el politikusaink részérôl. A különbözô politikai táborokra szavazó történészek, jogászok, politológusok és a határon túli magyarok véleményformáló személyiségei, szakemberei valamelyest rávilágítottak a kettôs állampolgárság nagyon is komplex fogalmára s a különbözô ukrajnai, romániai, szerbiai, szlovákiai egzisztenciák és elképzelések rendkívüli sokféleségére, de a politikai táborok nyilatkozatainak tartalmát nem árnyalhatták, mert azok az igent és a nemet kódokként használták, nem pedig szakértôi viták nyomán kialakult javaslatokként. Vajon miért? Mi késztethette a politikai elit két pólusát arra, hogy ne sokat bajlódjék az érintettek és a kérdést behatóbban ismerôk véleményeivel?

A független vélemények ignorálása és ennek következtében a két hamis kép megôrzése azért volt lehetséges, mert a két oldal stratégiai kommunikációjában már eleve meglévô érv- és érzelem-katyvasz bôven elég volt a szavazótáborok mûködtetéséhez. Még az errôl való elmélkedés is szinte kötelezô módon a meglévô toposzokon belül maradt: ha kilépsz belôlük, vagy nemzetárulóvá avatnak, hiszen tudományosan mered megközelíteni azt, ami a szív ügye, vagy pedig nacionalista barom vagy, hiszen érzelmi kérdést csinálsz valamibôl, ami nem több, mint a költségvetés újragondolásának kínos témája. Ezen a két hihetetlenül leegyszerûsített képen azért nehéz változtatni, mert mindkettô egy olyan szimbolikus kommunikáció része, amely sikeresen (vagy sikertelenül) össze tud ölelni nagyszámú szavazót. A sikernek az az oka, hogy a határon túli magyarokról alkotott mindkét kép valóságosan létezik a magyar társadalomban, következésképp használható — de éppen ezért nem tisztázandó. Isten ôrizz, hogy tisztázzuk, hiszen a végén a szavazók még valóban mérlegelnének! Márpedig ezt egyik tábor sem akarja.

Miért nem játszottak szerepet a független vélemények a két nagy politikai tömb kommunikációjában? Azért, mert a nemzeti kérdés csakis stratégiai kérdésként vesz részt mindkettô értékkommunikációjában. Ha a határon túli magyarság kérdéskörének tényleges megvitatására sor kerülne, akkor óhatatlanul kialakulnának véleménytáborok és egyéni vélemények, márpedig ezek összezavarnák a jelenlegi könnyen mozgatható szimbolikus táborokat, élménytáborokat. Mindkét politikai tábor jelenleg megbízható szavazóinak körében megjelennének szép számmal azok, akik egy csomó új információ birtokában elôreláthatatlan módon alakítanának ki saját álláspontot, s ettôl kezdve szavazópolgári minôségükben ellenôrizhetetlenné válnának. Így tájékozottságon alapuló vélemények helyett maradnak az elôre bekódolt élmények, vita nincs, megoldás nincs, viszont szavazatok vannak és lesznek. Az igen és a nem közötti választás annak a jele, hogy valójában nincs választás: még olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy valójában a távolmaradók is nemmel szavaztak — képtelenség! A kétértékû logika kétértekû logikátlansággá degradálódott. Csakhogy az így megnyert emberek már nem állampolgárok — hanem szavazóautomaták.

Szilágyi-Gál Mihály

Karácsonykor volt ellopott forradalmunk 15. évfordulója, és ezzel kapcsolatban napilapunk, a Szabadság alapításának évfordulója. Ezzel kapcsolatban a megemlékezô írások nyilván a megvalósításokra, a sikerekre, röviden a dicséretre összpontosítottak. Az olvasók zöme természetesen meghatva csatlakozott a megemlékezéshez, noha lenne kifogásolnivaló is, de ennek akkor nem volt itt az ideje. Kifogásaim nagy része az anyagiak szûkösségébôl ered (kevés munkatárs, kevés kiszállás, riport), szerencse, hogy a lap mégsem bulvárosodott el, és mégis olvasott, szeretett. Örülök a sokasodó reklámoknak, de fájlalom, hogy ezzel együtt nem bôvül a lap oldalszáma, így fontos dolgok kimaradnak.

Írásom célja azonban egy humoros érdekesség. Ugyebár forradalmunkat ellopták; ez a lopás sajnos a magyarok esetében is elôfordult. Még meglévô kevés magyar intézményünkrôl ugyanis kiderült, hogy egy-két kivétellel a munkatársak hôs ellenállók voltak, akik tovább vezették a (legtöbbször kultúr)intézményt. Így aztán megkezdôdött egymás dicsérgetése, mosdatása, a kollegialitás nevében sokszor fel egészen a Központi Bizottságig. Sok minden mellett ezt is elviseltem/elviseltük. Amikor azonban olyan elvtársak kerültek sorra, akik még a háború elôtt álltak be a sztálini pártba és a Komintern pénzén (Nagy István ezt nyíltan megírta) a sztálini párt parancsait hajtották végre (beleértve hazájuknak a Szovjetunióhoz való csatolása távlati tervét is), akkor tollat ragadtam, ismertetve (saját írásaik alapján) ezen elvtársak életrajzát. Érdekes, ekkorra ezek száma gyakorlatilag négyre apadt: ôk fôleg a folyóiratoknál dolgoztak. A többit — a kezdeti óvatos tapogatózás után — a hallgatás övezte, mint például Takács Lajos, Bányai László, Moghioros Sándor, Nagy István stb. esetében.

A fent említett négy elvtárs viselt dolgait fôleg a Szabadság hasábjain közöltem (Tibori Szabó Zoltán, majd Balló Áron fôszerkesztôsége idején is), akik — sok más lappal ellentétben — ezeket közölték. De persze közölték az ellenvéleményeket is. Ezek bôven csurogtak a volt szerkesztôségbeli munkatársak tollából, a kollegialitás nevében; nem szûkölködve a legvadabb jelzôkben sem (hadd ne idézzem ezeket). Persze, jutott a kritikából a szerkesztôségnek is, emlékeztetve szép cenzúrás idôkre. Ezen jelzôk most nem kerültek elô!

A fenti négyek közül az egyik Bukarestben élt, A Hét munkatársa volt, és … a Ceausescu család meghitt belsô barátja. Kb. tíz éve halt meg; a Ceausescu által kiutalt luxusvilla falát állítólag ma emléktábla díszíti. Hát e személlyel kapcsolatban maga szeretett elnökünk (mellesleg ma is folyóirat-fôszerkesztô, a választások óta — ennek kimenetelétôl függetlenül — "államminiszter" is lett) ragadott tollat, figyelmeztetve, hogy "figyeltet" (persze a Szabadságot is figyelteti), és hogy hangnemem "ádáz jobboldali", vagyis hitlerista. Hát igen, a sztálini idôkben minden bolsevizmusellenes valaki fasiszta volt. Hát így, a Szabadság is, mint ezen tanok terjesztôje.

A négyek másik tagja a Korunk fôszerkesztôje volt. Az általa is ellopott forradalom után — nyugdíjasként is, akadémikusként is — A Hét egyik szerzôje. Emlékiratainak megjelenése után szóvá tettem a Szabadságban, hogy talán dr. Groza Petru, a sztálini idôk (1945–52) felelôs román miniszterelnöke (a Duna–Fekete-tenger csatorna megalapítója, a görög katolikus egyház beolvasztója, Márton Áron és sokezer társa bezáratója stb.), talán mégsem "nagy haladó román hazafi"; és hogy elsôsorban nem Ceausescu (hanem Sztálin és kiszolgálói) fémjelzik a kommunizmus legszörnyûbb szakaszát, nem lehet mindent reá kenni. Vérszegény választ — a család kérésére — egyik elkötelezettje közölt, szintén a Szabadságban. Nemrég olvastam kiadott naplóját: a fenti írás közléséért (de a többi miatt is) a Szabadság a "szennylap" jelzôt érdemelte ki.

Tekintetbe véve, hogy kik szidták a Szabadságot, e megnyilvánulásokat is a dicséretek közé sorolhatjuk. Közben a négyek mind elhaltak, mindez már történelem.

Nagy László

Olvasom a vonaton az "arcul csapott" fejedelmi emlékeket — jelenleg ezzel a képpel érzékeltetik Erdélyben legjobban a kudarcba fulladt kettôs állampolgárság témaköre által kiváltott negatív érzelmeket —, és hirtelen az a gondolatom támadt, hogy végül is nagyon jó, hogy az erdélyi fejedelmek neve vezérsorokban kap helyet, ugyanis így legalább megtudja az egyre sekélyesebb ismeretekkel rendelkezô (romániai) magyar társadalom is, hogy kik is voltak ezek.

Ilyenformán az sem baj, hogy a jó szándékú szerzôk a 20–21. század életfelfogását, politikai kultúráját vetítik vissza a 16–17. századba azáltal, hogy két csoportra: európai (azaz jó), illetve balkáni (rossz) fejedelmekre osztják Erdély egykori fejedelmeit, hiszen még ezzel is komoly szolgálatot tesznek a magyar történelem népszerûsítésének. Fölösleges tehát száraz történelmi tények, élethelyzetek tükrében vizsgálni és kritizálni az "arcul csapott"-ügyben megszületett, valószínûleg több száz, a közügyek iránt érdeklôdô, jobbító szándékú, a mûveltebb magyar világ általános kultúráján nevelkedett szerzô állásfoglalását. Semmi értelme "kioktatni" ôket arról, hogy János Zsigmond, Báthory István, Bethlen Gábor, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc törökpártiak voltak — Törökország pedig, ugye, Balkán —, meg hogy Báthory Zsigmonddal — többek között — az volt a gond, hogy éppen törökpárti (balkáni?) fôurakat végzett ki Kolozsváron 1594-ben.

Ismétlem: az "arcul csapott" fejedelmi emlékek sorozata — azon kívül, hogy levezeti a romániai magyarságban felgyûlt, a tehetetlenségérzet hímporával beszórt "történelmi feszültségeket" — azért hasznos, mert a történelem, a magyar, illetve európai múlt (újra) felfedezése irányába mozdíthatja el azokat, akiket valóban érdekel, mi is történt december 5-én. És ez nagyon fontos, ugyanis Erdélyben — kiváltképpen a szórványban — elképesztô a kettôs állampolgársággal, de szegrôl-végrôl magával a magyarországi politikai eseményekkel kapcsolatos tájékozatlanság is. — Ülepét mutatta nekünk a Haza! — mondta nemrégiben egyik szórványban élô közösségépítô barátom, aki élete legszomorúbb élményének és a nemzet romlása utolsó fázisának tartotta a népszavazás bukását. Elmondta: az atyafiak félnek most már Magyarországra menni, mert azt hallották, hogy beindul a kommunisták bosszúhadjárata, és mindenki kitoloncolnak. Bevallom, sokáig azt hittem, prédikációs túlzásokba esik, de hamar rádöbbentem: komolyan gondolja azt, hogy leszáll a határnál, odamegy a vámoshoz, összetépi elôtte útlevelét, és azt mondja: Kádárország nem ország!

Délután aztán alkalmunk adódott egy kis beszélgetésre, így hát elôvétettem vele a "fejedelmi" térképeket, jó színeseket, ahol tisztán látszott a háromba szakadt Magyarország. Megállapodtunk abban, hogy valójában négyes állampolgárságot kellene kérnünk: németet, törököt, magyart és románt. Mert hát mind a négy ma is létezô államnak részei voltunk, adóztunk, jogokat élveztünk. Aztán összehasonlítottuk a 16. századi Török-Magyarországot a 16. századi Magyar-Erdéllyel: míg amott kóbor kutyák százezrei üvöltöttek versenyt a Kucsuk bégek mohamedán papjaival a kietlen gyaurfalvakban, addig Erdélyben hitvitáztak, céheket szerveztek, könyveket nyomtattak, magyarul éltek. A "Haza" 150 év gyaurkodás után cseberbôl vederbe esett — felszabadították ôket (maguk nem voltak képesek erre), és ennek következtében "galléruk alá pökött" a német sógor. Mi itt Erdélyben ugyanazok maradtunk, akik voltunk, éppen ezer éve. Akkor pedig ki kitôl kunyerál állampolgárságot? Az ezeréves Erdély az 1686-ban "felszabadított" Német-Magyarországtól? És különben is: ki hallott még olyat, hogy egy nemzetegyesítô, feszültségektôl terhes, titkos vágyaktól égô stratégiát — lényegében: alkut — nem a kulisszák mögött (mint minden értelmes politikai kör) próbálnak nyélbe ütni, hanem milliónyi boldog-boldogtalan beavatásával?

Sarkított — vagy inkább bolondos — történelmi villám-kísérltekezésemtôl egyszerre felcsillant hallgatóm szeme. Az elsô kérdése éppen az volt, amit titkon szerettem volna. — Hol lehet ezekrôl olvasni?

Itt van tehát a decemberi magyarországi népszavazás legfontosabb eredménye: felébredt az érdeklôdés múltunk iránt. És ebbôl csak jó származhat, hiszen a Mohács utáni szürke Magyarország történelme (mintegy félezer év) szinte nem más, mint a gazdag, "kövér" Erdély folyamatos csodálata.

Innen már csak egy lépés az erdélyi önbecsülés reneszánsza, és a számomra oly érthetetlen erdélyi kishitûség (lényegében még a hetvenes években is mi hordtuk Magyarországra a kávét, cipôt, textíliát; a lej még a nyolcvanas években is erôsebb volt, mint a forint) "arcul csapása".

S ha már lúd, akkor legyen erdélyien kövér: mivel Transsylvania a Gepida Birodalom földrajzi jogutódja is egyben (királyaik Kolozsvár határában nyugszanak), kérjük az ötödik, a gepida állampolgárságot is!

Szabó Csaba

Az oldalt szerkesztette: Makkay József

Ez év elsô napján vált hatályossá a gyerekek jogait és védelmét garantáló 2004./272 sz. törvény, amelynek elôírásai az európai normákkal összhangban szögezik le a gyermekjogvédelem alapkövetelményeit. (A törvénynek egyes fejezeteit több részletben ismertettük decemberben, Jogrend rovatunkban.)

Már elsô olvasatra feltûnik a sok, különféle jog meg védelem felsorolása, amelyeknek a gyermekek szempontjából természeteseknek kellene lenniük. Az év elsô napjaiban, következésképpen a törvény alkalmazásának is kezdeti idôszakában azonban úgy tûnik, a kibôvült hatáskörrel és változatosabb feladatokkal felruházott helyi hatóságok, intézmények még jó ideig a "gyakorlatba ültetés" feladataival lesznek elfoglalva. Sok szükséghelyzetben levô gyermek ellenben már a tegnap is segítségre szorult…

A Kolozs Megyei Tanács keretében mûködô Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetôjét, Nicoleta Bradot kérdeztük: melyek az alapvetô különbségek a régi és a most érvénybe lépett törvény elôírásai között? Elmondta: a hatályos törvény nem csupán a hátrányos helyzetû gyerekekre vonatkozik, általános érvényû, s meghatározza a gyerekeket megilletô jogok biztosításának, valamint népszerûsítésének jogi keretét. A törvény a román állampolgárságú, de külföldön tartózkodó, és az ország területén állampolgárság nélkül tartózkodó gyerekekre is vonatkozik. Kiemelte: megnô a helyi hatóságok, többek között a polgármesteri hivatalok felelôssége is a gyerekekkel és családjukkal kapcsolatos válságos helyzetek megelôzésében. Újdonságnak számít, hogy a törvény kimondja: tilos bármilyen testi fenyítés alkalmazása, illetve a gyereket megilletô jogok semmibevétele — aminek következtében veszélybe kerülne az élete, testi, szellemi és erkölcsi fejlôdése, vagy egészsége — mind családon belül, mind bármilyen intézményben. A jogszabály alkalmazására köteles hivatalok, ha nehézkesen is, de az új elôírások szerint intézkednek már a továbbiakban. Boros János alpolgármester érdeklôdésünkre elmondta, az új gyermekjogvédelmi törvény életbe lépésével nem csupán rengeteg feladat hárult a városháza keretében mûködô gyámhatóságra, hanem radikális változások is bekövetkeztek a gyermekekkel való problémák feldolgozásában és megoldásában. Ezeknek java része azt célozza, hogy a gyermek ne kerüljön ki családjából. A hatóságoknak tehát meg kell próbálniuk megakadályozni azt, hogy a gyermek elhagyja családját, vagy ellenkezôleg, a család mondjon le gyermekérôl. Személyre szabott gyermekvédelmi tervet kell kidolgozniuk, és sürgôsségi segélyt kell biztosítaniuk, amihez viszont városi tanácsi határozatra lesz szükség. Ha mégis fennáll a gyermek elhagyásának a veszélye, a gyámhatóságnak tárgyalnia kell mindenekelôtt a rokonokkal a gyermekrôl való további gondoskodás biztosításáról.

Szintén a polgármesteri hivatal hatáskörébe kerül a Tara Minunilor gyermekközpont, amely 3,5 milliárd többletkiadást jelent a városnak. Továbbá: a polgármester nem nevezhet ki gyámot, ez bírósági végzéssel történik majd. Boros érthetetlennek nevezte a törvénynek azt az elôírását, hogy két éven aluli gyermeket ne lehessen árvaházba adni, ugyanis máris van egy ilyen esetük: hajléktalan, valamelyik híd alatt lakó anya elhagyta kisgyermekét. (Lapértesülések szerint a kiskorúak által elkövetett bûncselekményekkel külön szakosodott bírói hatóság fog foglalkozni, ez azonban csak az év elsô felében alakul majd meg.)

A kérdésre, hogy a hazai körülmények között alkalmazható-e a törvény, s fel vannak-e készülve a hatóságok annak betartatására, Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: ezt a törvényt már hónapokkkal ezelôtt elfogadták, életbe léptetése épp azért halasztódott 2005. kezdetéig, hogy a hatóságok, az intézmények megfelelôképpen felkészülhessenek elôírásainak betartására. Eszerint a törvényt hatályba lépésének pillanatától kezdôdôen teljes körûen alkalmazni kell. Ha egyes intézményeket felkészületlenül érnének az elôírások, azért kizárólag a nevezettek vonhatók felelôsségre.

F. I., Ú. I.

Új otthonaik kulcsát egy héttel ezelôtt, december 30-án vehették át az aranyosgyéresi ANL-lakásokba költözô fiatalok. Az eseményre a Ioan Flasiu Kultúrotthonban került sor. A 64 kedvezményezettet mintegy négyszáz jelentkezôbôl pontrendszer segítségével választották ki. Ioan Vasinca polgármester elmondta, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások mindegyike a jelenlegi legigényesebb követelmények szerint készült el. A polgármester felkérte az új lakások bérlôit, hogy minden hibát jelezzenek. Az egygyermekes vagy gyermektelen családok többnyire garzont kaptak, a többgyermekes családok kétszobás lakás kulcsait vehették át. A 64 bérlô közül négyen magyar származásúak, Gulácsi Júlia, Sebesi Sándor Gyula, Csalán Ernô Árpád és Keserû Melinda.

Schmidt Jenô

Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR N-V) közli az érdekeltekkel, hogy az Európai Integrációs Minisztérium 2004/470-es számú rendelete értelmében a Beruházások a turizmusba elnevezésû alprogram pályázási határidejét február 18-ra módosították. Erre olyan idegenforgalmi kis- és középvállalatok jelentkezhetnek, 1–4 milliárd lejnyi vissza nem térítendô támogatásért, amelyeket 2003. december 31. elôtt alapítottak, és amelyek székhelye Félix fürdô, Május 1 fürdô, Biharfüred, Tordai fürdô, Kisbánya, Kérôfürdô, Aknasugatag, Borsabánya, Tasnád, Oláhszentgyörgy turisztikai célpontok egyikén található. A vissza nem térítendô összeg nem haladhatja meg a projekt felét.

Bôvebb felvilágosításért az ADR Nord-Vest str. Sextil Puscariu nr. 2., 0264/431-550 telefonszámon, viorel.boca@nord-vest.ro elektronikus postacímen fordulhatnak.

A Habitat — Otthont az emberiségnek szervezet 10 kolozsvári család számára épít lakásokat. A 150 benyújtott kérvény közül alapos szelekció után válogatták ki azokat, akik leginkább rászorulnak a szervezet segítségére.

A lakásokat a Munka út 47. szám alatt építik fel, a telket Kolozsvár Városi Tanácsa koncesszionálja. A tervek szerint egy 12 házból álló telepet építenek, a munkálat tavaly ôsszel már elkezdôdött.

Az elsô nyolc otthont a szervezet — önkéntesek, adományozók és szponzorok segítségével — 2005 ôszéig szeretné lakhatóvá tenni és átadni a családoknak, hogy végre emberhez méltó körülmények között élhessenek.

Ezúton is felkérik mindazokat, akik önkéntesként vagy pénzbeli segítséggel hozzá tudnak járulni a munkához, vegyék fel a kapcsolatot a szervezettel, hiszen ténylegesen jobbíthatnak embertársaik életén. A Habitat elérhetôsége: tel./fax: 0264-425353.

Azt a szerepet városunk és régiónk életében, amelyet a kezdetekben felvállaltunk, 2004-ben is sikerült betöltenünk — hangzott el Balázs Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Mûvelôdési Alapítvány elnökének tevékenységi beszámolójában, a szervezet december végén megtartott éves közgyûlésén.

A tizenegy éve mûködô alapítvány általános céljai továbbra is a közmûvelôdés, oktatás, ifjúságszervezés és a közösségalakítás korszerû eszközökkel való fejlesztése köré csoportosulnak. A Téka mûvelôdési központot biztosít a helyi és környékbeli magyar közösségek részére, a helyi és környékbeli közmûvelôdési tevékenységek szakmai megszervezését vállalja. Balázs Bécsi Attila elmondta, Szamosújváron nyitott, jól felszerelt mûvelôdési központ létezik, amelyben mindenki számára elérhetô változatos programokat mûködtetnek.

Az állandó programok közé tartozik a néptánc-, népzene- és néprajzoktatás minden gyermek és ifjúsági korosztály részére (heti 400 résztvevôt számlálnak a városból és a környezô falvakból). Heti rendszerességgel nagy táncházat szerveznek, a Kaláka és Kenderkóc néptáncegyüttesek elôadásokat tartanak, játszóházat mûködtetnek a gyermekeknek, kézmûves mûhelyben tanítanak (elemisektôl felnôttekig mindenkinek). A 13 ezer kötetes könyvtárnak 526 beiratkozott olvasója van, emellett felnôttképzési programok (tanfolyamok, továbbképzések, felkészítôk stb.), népfôiskolai elôadások, információs központ (teleház) mûködtetése helyi és környékbeli fiatalok részére (felvételi tájékoztató, internet, számítógép-, fénymásoló-használat, pályázati tanácsadás stb.), szabadidôs klub, videotéka, aerobik, jóga, asztalitenisz, irodalmi kör, olvasókör, informatikusok klubja, szórványkollégium fenntartása, felkészítôk, tanulási gyakorlatok, programok a bentlakó gyerekek számára gazdagítják a kínálatot. "Az idôszakos (többnyire hagyományos) Téka-rendezvények nagy népszerûségnek örvendenek nemcsak helyi, hanem országos, sôt nemzetközi szinten is. Ezeket úgy szervezzük, hogy lehetôleg minden hónapra jusson legalább egy" — tájékoztatott Balázs Bécsi Attila. A fontosabb programjaink a Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál (2004-ben a IX.), Nemzetközi Gyerek-néptáncfesztivál (tavaly VI.), Mezôségi Népzene- és Néptánctalálkozó (VIII.), Tóvidéki Mezôségi Tábor (IX.), Erdélyi Betlehemes Találkozó (IV.), Honismereti Tábor (VI.), képzômûvészeti kiállítások és író–olvasó találkozók, népfôiskolai rendezvények, széki és mezôségi bálok, Mikulás Bál, farsangi bál, bábelôadások, tanfolyamok és továbbképzô programok, helyi és regionális irodalmi, mûvészeti, kreativitás- és tantárgyversenyek.

A Téka Szórványkollégium felavatásával 2002 szeptemberétôl a Téka Mûvelôdési Alapítvány tevékenysége új szakaszba lépett. Az elnöki beszámoló kitért arra, hogy az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004. március 1-jén megkezdôdtek az új kollégium építési munkálatai a Téka Ház udvarán. Jó gazdálkodással, önkéntes munkával májusig sikerült két szintet felépíteni. Szeptemberben a magyarországi Oktatási Minisztérium és a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült folytatni az építkezést. December 8-án felkerült az utolsó cserép is az épületre, így minden remény megvan rá, hogy 2005 szeptemberében átadják rendeltetésének. Ily módon hivatalosan is magalakul a Téka Mûvelôdési és Oktatási Központ.

Balázs Bécsi Attila külön köszönetét fejezte ki az alapítvány munkatársainak, akik nagyobbrészt önkéntes munkával tartják fenn a mûvelôdési központ programjait és a szórványkollégiumot. Az elnök Póka Enikôt, Kulcsár Ildikót, Molnár Tibort, Molnár Erikát, Sallai Enikôt, Fodor Emôkét, Fodor Zoltánt és a Kaláka, Kiskaláka, Kenderkóc néptáncegyüttesek tagjait sorolta ezek közé.

A pénzügyi beszámolót követô hozzászólások között Török Bálint alpolgármester megköszönte az alapítványnak a város magyar közössége érdekében 2004-ben végzett munkáját, és sok sikert, eredményekben gazdag új évet kívánt a szervezetnek.

Egy Pasteur utcában parkolt, N. I. tulajdonában lévô Renault 11 gépkocsit loptak el ismeretlen tettesek január 3-ról 4-re virradóra. A CJ 09 RRY rendszámú autót a rendôrség országosan körözi, ha valaki felvilágosítást tud adni az esetrôl, értesítse a legközelebbi rendôrôrsöt.

Gázolás a zebrán
Gyalogátkelôhelyen ütött el egy 18 éves fiatalt a CJ 31 NOV rendszámú Dacia Super Novával közlekedô 55 esztendôs Prunean S. A sofôr 1976-tól rendelkezik B-kategóriájú gépkocsivezetôi jogosítvánnyal. Az áldozat január 4-én, kedden este negyed 12-kor a Monostori úti zebrán akart áthaladni a túloldalra, amikor elgázolta a gépkocsi. A baleset következtében F. M. könnyebb sérülést szenvedett.

Tolvaj hajtási nélkül
Rendôrségi ellenôrzés céljából január 4-én, kedden fél négykor a Felsôaklos (Ocolisel) felé vezetô megyei úton megállították a CJ 30 COS rendszámú szürke Ladát. A sofôr nem tudott személyazonossági iratot felmutatni, azt mondta, hogy Adrian Nicolae Pucának hívják, 22 éves, szabó és nincs gépkocsivezetôi engedélye. Bekísérték az alsójárai központi ôrsre, ahol megállapították, hogy a gépkocsi a 24 éves aranyosbányai (Baia de Aries, Fehér megye) Cristian Valer Puca tulajdona, aki átadta a jármûvet Adrian Nicolae Pucának, annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy annak nincs gépkocsivezetôi jogosítványa. Ezért mindkettôjük ellen bûnvádi eljárást indítanak.

A nyomozás azonban más, meglepô dolgokra is fényt derített. Adrian Nicolae Puca ötrendbéli lopással is alaposan gyanúsítható, eszerint tavaly áprilisban, júliusban és decemberben Felsôaklos környékén öt nyári lakba tört be, ahonnan különbözô dolgokat vitt el. A bûnlajstrom szerint 2004 áprilisában a tordai B. Zoltán lakásába tört be, és 5 millió lej értékû elektronikus felszereléssel távozott, júliusban G. Marinescu osztrák állampolgár nyári lakását fosztotta ki, innen mintegy 20 millió lejt érô elektronikus berendezéseket, ruházati cikkeket és élelmiszert vitt el. Az év utolsó hónapjában "megsûrûsödött a munkája", a németországi lakóhelyû I. Barbu, a tordai S. Oarã és az aranyosgyéresi Rodica Vedean üdülôházából lopott. Utóbbi három esetben 110 millió lejes (színes tévé, hi-fi torony, felvevôkamera, kerékpár és edények), 2,5 millió lejes (akkumulátorral mûködô fúrógép és zseblámpa), illetve 10 millió lejes károkat okozott. Minden betörést éjszaka követett el, feszítôvasat használt, az anyagi javakat Aranyosbányára vitte. Az anyagi kár összértéke mintegy 138,5 millió lej, ami teljes egészében megtérült, és a károsultak visszakapták az ellopott holmit.

Adrian Nicolae Puca ellen tehát minôsített lopás alapos gyanúja miatt is vizsgálatot indítottak. Szabadlábon védekezhet a vádak ellen, de más, Alsójára környéki üdülôház kifosztása kapcsán is vizsgálják.

(póka)

Az olasz Zamperla cég idén nyáron megkezdi a vidámpark építését Kolozsváron. A beruházásra 15 millió eurót szánnak, a hathektáros területet a városi tanács bocsátja rendelkezésre. A vidámparkok építésében a világ élvonalában lévô Zamperla romániai képviselôje közölte, hogy a kolozsvári szórakoztató park a bécsi Praterhez lesz hasonló, s reményeik szerint sok látogatót vonz majd Romániából és külföldrôl egyaránt. A park várhatóan három év múlva készül el.

A tordai romák álláshoz juthatnak az idén a helyi közigazgatási hatóságok egyik programjának köszönhetôen. A polyáni roma közösség fejlesztésére Tordán tavaly európai támogatást nyertek. A projekt keretében húsz roma nôt készruhagyártásban, tíz férfit pedig festés-mázolásban képeznek ki. A program lebonyolítására elnyert 42 ezer eurót a szakképzések biztosítására fordítják, ugyanakkor egy mûhelyt is nyitnak, ahol munkát adnának a kiképzett romáknak.

Nappali otthon és ifjúsági klub alakul Tordán a nehéz pénzügyi helyzetben lévô óvodás korú gyermekek részére. A George Baritiu utcába tervezett otthont várhatóan a nyáron nyitják meg. A tordai Transilvania Rádiónak nyilatkozó Dorin Sas atya szerint a tordai otthon az aranyosgyéresi mintájára alakul, ugyanakkor ifjúsági klubot is mûködtet majd. A tevékenységeket pedagógusokból, szociális munkásokból, egészségügyi személyzetbôl álló szakképzett emberek bonyolítják és felügyelik, ezek többsége önkéntes alapon dolgozik majd.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A hazai építôipar 8–10 százalékkal nô az idén, elsôsorban a nagy infrastrukturális építkezéseknek köszönhetôen — közölte Emil Timofti, a legnagyobb építôipari cég, a Hidroconstructia vezetôje.

Az építôipari munkák értéke tavaly 4,7 milliárd eurót ért el, ez az idén meghaladhatja az 5 milliárd eurót.

A nagy építôipari beruházások között Timofti az elsô helyen említi a Brassótól a magyar határig, Borsig futó autópálya építését, amely az amerikai Bechtel cég fôvállalkozásában 2,2 milliárd eurós beruházás lesz. Az útépítési beruházások sorában több hazai város körül körgyûrû-építések is szerepelnek.

Timofti a magáningatlan-építkezések felfutását is az építôipar tartós fellendítôjeként említette.

A hazai építôipar dinamikus fejlôdését mutatja, hogy 2000-ben 3 milliárd eurós, 2001-ben 3,7 milliárd eurós, 2002-ben 4,4 milliárd eurós, tavaly pedig 4,7 milliárd eurós volt a teljesítménye.

Luxemburgban az egy fôre jutó hazai össztermék, vásárlóerô-paritáson számolva, az uniós átlag 215 százaléka volt tavaly, Lettországban a legkevesebb: az EU-átlag 41 százaléka, Magyarországon 61 százaléka — az EU statisztikai hivatala szerint.

Több régi tagország is az átlag alatt van: Spanyolország 98 százalékkal, Görögország 81 százalékkal, Portugália 74 százalékkal.

A tavaly májusban csatlakozott kelet-európai országok közül az egy fôre jutó hazai össztermékben az EU-átlag 77 százalékával Szlovénia volt tavaly az élen.

Az EU statisztikai hivatala szerint Magyarország 1995-ben 50 százaléknál tartott, Románia pedig 2003-ban alig 30 százaléknál. Az EU-országok és a tagjelöltek egy fôre jutó hazai összterméke (GDP), vásárlóerô-paritáson, az EU-átlag százalékában:

EU-tagjelöltek

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 38 720 lej, 1 USD = 29 369, 1 magyar forint = 156 lej.

Eladó Autocamion 8,5t Raba. Telefon: 0265-425-066, 0744-270-040.

Mind a román, mind a magyar miniszterelnök abban érdekelt, hogy soha nem látott lendületet adjon a két ország kapcsolatainak — mondta szerdán Bukarestben Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivôje, az Országgyûlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott Cãlin Popescu Tãriceanu román kormányfôvel.

Eörsi a tanácskozás után elmondta: kettôs minôségében, liberális politikusként, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadói testületének vezetôjeként tett látogatást az új román miniszterelnöknél. Ez a megbeszélés lényegében elôkészítése volt Tãriceanu január 17-i budapesti látogatásának. (Budapesten ugyanis hivatalosan bejelentették, hogy Gyurcsány Ferenc meghívására január 17-én Magyarországra látogat a román kormányfô. Tãriceanut elsô hivatalos látogatására kormányának több minisztere is elkíséri, akik kétoldalú tárgyalásokat folytatnak magyar kollégáikkal. A delegáció tagja lesz többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes is.)

Eörsi a sajtó képviselôi elôtt emlékeztetett arra, hogy Románia kormányfôje is liberális politikus, régóta személyesen ismerik egymást. Mint elmondta, a szerdai megbeszélésen világossá vált: mindkét miniszterelnök eltökélt abban, hogy a magyar–román kapcsolatoknak soha nem látott lendületet adjon a jövôben. Tãriceanu nyitottnak mutatkozott a két ország között meglévô problémák megoldására — tette hozzá a magyar politikus.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: számos téma került terítékre a megbeszélésen, így a környezetvédelem, ezen belül is a verespataki aranykitermelés vitás kérdése. A kisebbségi ügyek sem hiányoztak a napirendrôl. Ezzel kapcsolatosan Tãriceanu kijelentette, büszke arra, hogy magyar politikusok is részt vesznek kormányában, hiszen az RMDSZ minisztereinek jelenléte, hozzáértése sokat fog segíteni Romániának abban, hogy az eddigieknél gyorsabban fejlôdjön és integrálódjon Európába.

A megbeszélésen részt vett Cristian David az európai alapok minisztere is, aki megkérte a magyar vendéget: Magyarország ossza meg szomszédjával integrációs tapasztalatait.

• Fabrizio Meoni nyerte a motorosoknál a hatodik szakaszt a 27. Dakar-ralin. A viadalon korábban már kétszer is (2001, 2002) diadalmaskodó, 47 éves olasz versenyzônek ez volt az idei elsô szakaszgyôzelme. Valamennyi magyar célba ért, csakúgy mint a Temesvári Moto Verde csapatnak versenyzô román Romeo Dunca.

• Megszerezte elsô szakaszgyôzelmét az autósok között címvédô francia Stephane Peterhansel. A magyar autósok közül a Szalay Balázs— Bunkoczi László kettôs érte el a legjobb idôt a hatodik versenynapon. Az Opel Fronterával versenyzô páros 5:03:08 óra alatt teljesítette a mauritániai Szamara és Zuirát közötti 622 km-es táv 492 km-es gyorsasági szakaszát.

— Sajnos, az elsô ellenôrzô pont után mintegy tíz km-t ráhúztunk a távra, mire megtaláltuk a helyes irányt — nyilatkozott Szalay Balázs, aki Bunkoczi Lászlóval az oldalán a szerdai 22. helyével élete legjobb eredményét érte el a Dakar-ralin.

— Ekkor kellett megküzdenünk az elsô dûnékkel, amelyek tudatták velünk, hogy megérkeztünk Afrikába. Végül is könnyedén jutottunk túl az akadályokon, így bizakodó vagyok a holnapi és az azt követô dûnés napokat illetôen. A második ellenôrzô pont után az Opel Frontera futómûve is jelesre vizsgázott, hiszen a 130–140 km/órás tempó mellett rengeteg idôt töltöttünk levegôben a nagy bukkanók miatt. A harmadik kontrollt követôen aztán megint gyors szakasz következett, amelyen lehetôségünk nyílt a végsebesség tesztelésére is. Nagyon örülünk, hogy kockázatmentes, lendületes autózással ilyen jó eredményt tudtunk elérni.

A Szalay–Bunkoczi kettôs összetettben a 25. helyen áll.

Jól szerepelt a Kis Sándor–Czeglédi Péter, valamint a Palik László–Darázsi Gábor duó is, igaz, elôbbi a hétfôi több mint hétórás büntetése miatt összetettben nem sokat tudott elôrelépni.

Elbúcsúzott a további küzdelmektôl az eddig összetettben vezetô Colin McRae, mivel a mért szakasz vége felé, 410 km megtétele után bukott, s autójával többször átpördült. A korábbi ralivilágbajnok skót pilóta és svéd navigátora, Tina Thorner egyformán kisebb sérüléseket szenvedett — elôbbi enyhébb látászavarokkal küszködik, utóbbinak pedig a háta fáj —, ezek is akadályát jelentik a folytatásnak.

Igazolta viszont klasszisát a japán Hirosi Maszuoka, aki az elôzô napi balesetét követôen csak 121-ként rajtolhatott, de remekül ment, s végül a második idôt érte el.

Szerdán késô este a Szaller Zoltán–Farkas Nándor–Keresztesi Péter kamionos trió is teljesítette a szakaszt. Ugyanakkor továbbra sem szerepel a viadal hivatalos honlapjának eredményeket rögzítô listáján a Liszi László–Rack György (Mitsubishi Pajero) autós duó, valamint a Darázsi Zsolt–Tagai Róbert–Szalai Norbert (MAN) kamionos csapat.

Eredmények, 6. szakasz, Szamara-Zuirát, 622 km (492 km gyorsasági):

Autósok (115 célba érkezett alapján): 1. Peterhansel, Cottret (francia, Mitsubishi Pajero) 4:00:29 ó, 2. Maszuoka, Schulz (japán, német, Mitsubishi Pajero) 4:06:27, 3. Saby, Perin (francia, Volkswagen) 4:07:55, ..., 22. Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) 5:03:08, ..., 28. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan Pickup) 5:11:20, ..., 38. Palik László, Darázsi Gábor (Nissan Pickup) 5:33:34.

Az összetettben: 1. Saby, Perin 9:22:31 ó, 2. Alphand, Picard (francia, Mitsubishi Pajero) 9:23:11, 3. Kleinschmidt, Pons (német, olasz, Volkswagen Touareg) 9:26:27:03, ..., 25. Szalay, Bunkoczi 11:43:52, ..., 34. Palik, Darázsi 12:03:57, ..., 110. Kis, Czeglédi 19:30:20.

Motorosok (189 célba érkezett alapján): 1. Meoni (olasz, KTM) 4:37:14 ó, 2. Ullevalseter (norvég, KTM) 4:38:52, 3. Cox (dél-afrikai, KTM) 4:40:12, ..., 29. Varga Ákos (KTM) 5:49:53, ..., 48. Nagy Péter (KTM) 6:12:50, ..., 131. Romeo Dunca 7:47:42, ..., 137. Herman Henrik (KTM) 7:50:47.

Az összetettben: 1. Despres (francia, KTM) 8:56:49 ó, 2. Coma (spanyol, KTM) 8:57:24, 3. Meoni 8:58:05, ..., 35. Varga 11:06:04, ..., 44. Nagy 11:37:34, ..., 129. Dunca 14:19:03, ..., 149. Herman 14:52:10.

Kamionok (44 célba érkezett alapján): 1. Csaguin, Jakubov, Szavosztyin (orosz, KAMAZ) 4:43:22 ó, 2. Bekx, Willems, Maessen (holland, belga, DAF) 5:01:24, 3. Kabirov, Beljajev, Mokejev (orosz, KAMAZ) 5:02:41, ..., 43. Szaller Zoltán, Farkas Nándor, Keresztesi Péter (Mercedes) 9:35:20.

Az összetettben: 1. Csaguin, Jakubov, Szavosztyin 11:02:27 ó, 2. Kabirov, Beljajev, Mokejev 11:28:01, 3. A. de Azevedo, L. A. Azevedo, Martinec (brazil, Tatra) 11:36:26, ..., 40. Szaller, Farkas, Keresztesi 17:41:52.

Csütörtökön a mauritániai Zuirát és Tísit közötti 669 km (660 km gyorsasági) megtétele várt a mezônyre.

Hat gól esett és döntetlen született az angol labdarúgó-bajnokság 22. fordulójának southamptoni zárómérkôzésén.

Eredmény, 22. forduló: Southampton–Fulham 3–3.

A táblázat élén: 1. Chelsea 55 pont, 2. Arsenal 48, 3. Manchester United 44, 4. Everton 43, 5. FC Liverpool 37, 6. Middlesbrough 35.

Télen több focista hagyja el a B-osztályban szereplô Dési Egyesülés csapatát. Az együttes egyik legtapasztaltabb játékosa, Kilin Csaba hátvéd a Tordai Aranyoshoz szeretne átigazolni. A két klub vezetôi között már megkezdôdtek a tárgyalások, több mint valószínû, hogy még ezekben a napokban megegyeznek. A másik távozó labdarúgó a csapat "gólgyárosa", a 21 esztendôs Marius Sântejudean, akit három elsôosztályú klub is kíván: a Bukaresti Dinamó, a Temesvári Poli AEK és a Kolozsvári CFR-Ecomax. Meglehet, hogy a fiatal csatár a vasutasokhoz kerül, de eddig még semmi sem biztos.

Az Egyesülés másik kiválósága a középpályás Onisor Nicorec (aki a tavaly nyáron az Ajax Amsterdam pályán edzett!) egyelôre a Szamos menti csapattal marad, de felôle is egyre több élcsapat érdeklôdik.

Erkedi Csaba

Figyelembe véve a helyi sétatéri pálya állapotát, a C-osztályban szereplô Szamosújvári Olimpia labdarúgó klub vezetôsége úgy döntött, hogy január 17-én Kolozsvárott kezdik az elôkészületeket a tavaszi idényre. Gheorghe Vasile edzô elmondta lapunknak, hogy egyelôre csak teremben fognak tréningezni, de nincs kizárva, hogy a mûfüves Rekord pályát is igénybe veszik. Idén elmarad a hegyvidéki alapozás, a barátságos találkozóra pedig Kolozsvár és Szamosújvár környéki községek pályáin kerül sor.

(erkedi)

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS szerint a 2004-es Európa-bajnokságon a görögöket aranyéremre vezetô Otto Rehhagel volt az év szövetségi kapitánya.

A közelmúltban Görögország legnépszerûbb emberévé választott német szakember 261 pontot szerzett, "utcahosszal" megelôzve az argentin Marcelo Alberto Bielsát (134), valamint a portugálok brazil szakvezetôjét, Luiz Felipe Scolarit (98).

Az év szövetségi kapitányai:

1. Otto Rehhagel (Görögország) 261 pont, 2. Marcelo Alberto Bielsa (Argentína) 134, 3. Luiz Felipe Scolari (Portugália) 98, 4. Karel Brückner (Csehország) 74, 5. Carlos Alberto Parreira (Brazília) 56, 6. Morten Olsen (Dánia) 29, 7. Arthur Antunes Coimbra "Zico" (Japán) 23, 8. Sven-Göran Eriksson (Anglia) 22, 9. Roger Lemerre (Tunézia) 19, 10. Adnan Hamad Mazsid (Irak) 18.

Az uruguayi El Pais címû napilap szavazásán három brazil labdarúgó került be az európai "Álom-válogatottba".

A 400 újságíró által leadott voksok alapján Roberto Carlos (Real Madrid), Ronaldinho (FC Barcelona) és Adriano (Internazionale) jutott be a földrészen szereplôkbôl összeállított csapatba.

Az év európai válogatottja az El Pais szerint: Buffon (olasz, Torinói Juventus) — Nesta (olasz, AC Milan), Carvalho (portugál, FC Porto/Chelsea), Roberto Carlos (brazil, Real Madrid) — Vieira (francia, Arsenal), Deco (portugál, FC Barcelona), Nedved (cseh, Juventus) — Henry (francia, Arsenal), Sevcsenko (ukrán, AC Milan), Ronaldinho (brazil, FC Barcelona), Adriano (brazil, Milánói Internazionale).

Dél-Amerikában az argentin Carlos Tevezt választották az év labdarúgójának. A december elején a Boca Juniorstól 18 millió dollárért a Corinthianshoz igazolt klasszis 76 szavazatot kapott, hússzal többet, mint a második, River Plate-et erôsítô honfitársa, Javier Mascherano. A brazil Robinho és a szintén argentin Luis Gonzalez 37 vokssal holtversenyben harmadik lett.

A 400 újságíró szavazata alapján gyôztes 20 éves csatár azzal érdemelte ki a díjat, hogy az athéni olimpián nyolc találatával gólkirály lett, s nagyban hozzájárult a csapat végsô sikeréhez.

A legjobb edzônek a Libertadores Kupa-gyôztes kolumbiai Once Caldast irányító Fernando Montoyát választották, aki két argentin trénert, Marcelo Bielsát és Carlos Bianchit elôzött meg.

Montoyát december 22-én meglôtték, s jelenleg még az is kérdéses, hogy felépül-e teljesen. A tréner felesége készpénzt vett fel egy bankautomatából, majd hazaindult, amikor egy banda a lakásának ajtajáig követte ôt, s ott ki akarta rabolni. A szakember azonnal párja segítségére sietett, s ekkor találta el két golyó. A helyi rendôrség az esettel összefüggésben két-két férfit és nôt tartóztatott le.

A török Ugur Yildirim nyerte a spanyolországi Marbellán elsô alkalommal megrendezett szabadrúgáslövô-világbajnokságot.

A Heerenveen futballistája 25 ponttal gyôzött a kínai Sen Szet és a spanyol Benjamin Zarandonát megelôzve. A Real Madrid francia világ- és Európa-bajnok klasszisa, Zinedine Zidane nyolc ponttal csak ötödik lett.

A játékosok három távolságról, 18, 21 és 25 méterrôl próbálkozhattak, és mind a három pozícióból három kísérletük volt, de ha gólt értek el, rögtön mehettek a következô "helyszínre". Nem volt mindegy, hogy ki hányadik kísérletébôl talált be: 18 méterrôl elsôre gólt lôni öt pontot jelentett, másodikra hármat, harmadikra kettôt. Ugyanez 21 méterrôl hét, négy, illetve három pont, míg 25 méterrôl tíz, hét, öt pont járt. A kapufa egy pontot ért, és kísérletenként harminc másodpercük volt a játékosoknak. A fináléban mindenki két sorozatot teljesített.

A torna legjobb kapusa a cseh Martin Vaniak lett, aki a döntôben mindössze kétszer kapitulált.

Az esemény egyetlen magyar résztvevôje, a holland Roda JC-t erôsítô Bodnár László a selejtezôben kiesett.

Könnyen elképzelhetô, hogy újabb fejezettel bôvül Romario már eddig is fordulatokban bôvelkedô futball-pályafutása, ugyanis azt állítja, hogy kecsegtetô ajánlatot kapott a Vasco da Gamától.

Bár a hírügynökségek kedden azt jelentették, hogy a januárban 39 éves csatár bejelentette visszavonulását, az érintett azonban ezt tagadja.

— Egyértelmûvé akarom tenni: nem fejezem be! Csak annyit mondtam, hogy most nincs sok kedvem a folytatáshoz. Éppen azon gondolkodom, hogy elfogadjam-e a Vasco da Gama ajánlatát — közölte az ellentmondásos megítélésû klasszis.

Romario szerzôdését októberben bontotta fel a Fluminense, azóta klub nélkül éli napjait.

A futballista profi karrierje során brazil együttesek mellett fordult meg, többek között a PSV Eindhovenben, az FC Valenciában és az FC Barcelonában is.

A 95-ször eredményes Pelé mögött 70 találattal a brazil válogatottban a második legtöbb gólt szerzô Romario egyik terve szerint 2005 második felében gálamérkôzésen kíván elbúcsúzni hazai szurkolóitól. Elképzelése szerint a Vasco da Gama és a Flamengo találkozna egymással a riói Maracana-stadionban, ô pedig mindkét csapatban játszana egy-egy félidôt.

— Ez a két klub az, amely a leginkább hatással volt rám, illetve amelynek a legtöbbet köszönhetek — mondta tervével kapcsolatban.

Romario 1994-ben érte el a legnagyobb sikerét, amikor a nemzeti csapattal az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon aranyérmet szerzett, valamint a FIFA-szavazáson a világ legjobbjává választották.

Meglepetésre a Daniela Hantuchová–Dominik Hrbaty szlovák kettôs 2–1-re legyôzte a címvédô amerikai duót az ausztráliai Perth-ben zajló tenisz Hopman-kupán, így továbbra is nyitott, hogy a B-csoportból melyik gárda jut be a torna fináléjába.

Az összecsapás már a két egyes után eldôlt, miután Hantuchová Meghann Shaughnessyt, míg Hrbaty James Blake-et verte két játszmában, a páros mérkôzés ugyanakkor rendkívüli izgalmakat hozott. A 6:0-ra elvesztett elsô szett után ugyanis a tengerentúli páros a másodikat és a harmadikat is rövidítésben nyerte.

A B-csoportban így mind a négy együttes — a hazaiak és a hollandok is — 1–1 gyôzelemmel és vereséggel áll két forduló után, így a pénteki utolsó kör dönt a kvartett elsô, azaz döntôt érô helyérôl. Az ugyanakkor már eldôlt, hogy az ausztrálok nem lesznek finalisták, miután Mark Philippoussis szerdai lágyéksérülése miatt nem tudnak kiállni az amerikaiak ellen.

Eredmény, 2. forduló:

B-csoport: Szlovákia–Egyesült Államok 2–1 (Hantuchova–Shaughnessy 6:4, 6:2; Hrbaty–Blake 7:6, 6:4; Hantuchová, Hrbaty–Shaughnessy, Blake 6:0, 6:7, 7–10).

Tegnapi Hétrôl hétre címû cikkünkben tévedés folytán 1945-ös svájci vb szerepel a december 9-i események ismertetésekor. Természetesen az 1954-es, magyar szempontból emlékezetes világversenyrôl van szó, olvasóinktól elnézést kérünk.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -