 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2005. január 10.
(XVII. évfolyam, 6. szám)
Egy hónappal ezelôtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel — írta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjaihoz intézett levelében.
A levélben a kormányfô ismertette a határon túli magyarokért tett kezdeményezéseit. Amint írja, egy hónappal ezelôtt felkérte az illetékes minisztereket, vizsgálják meg, milyen intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy „a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerubb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg". Felszólította továbbá kormánya tagjait, tegyenek javaslatot a kettôs népszavazásról szóló december 5-i referendum után adódó kérdések közjogi megoldására. Azt kérte, hogy a javaslatok kidolgozásakor három szempontot vegyenek figyelembe. Egyrészt a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelôssége kevésbé kimunkált. Másrészt az állampolgárság „aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között". Ebben kulcsszerepe van az életvitelszeru Magyarországon tartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, „a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának", ezért az állampolgárság nélkülözhetetlen feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés. Harmadik szempont: a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülôföldjükön ôrizhessék meg, együttmuködésben azzal a politikai nemzettel, amelyben kisebbségben élnek. Mindeközben pedig akadálytalan kapcsolatot tarthassanak fenn az anyaországgal. Ha azonban arra az elhatározásra jutnak, hogy Magyarországon akarnak letelepedni, illetve megszerezni a magyar állampolgárságot, akkor az anyaország ehhez biztosítson számukra gyors, méltányos és egyszeru eljárást.
Az elkészített javaslatok tartalmazzák a Szülôföld-programot, a nemzeti vízumot, a gyors és méltányos honosítást, továbbá azt, hogy a magyar kormány a nemzetközi tárgyalásokon, a két- és többoldalú kapcsolatokban támogatja a határon túl élô magyar közösségeket autonómia-törekvéseik megvalósításában, és alkotmányosan rendezett jogállást biztosít a határon túli magyaroknak. „Megfogalmazzuk és alkotmányos keretek közé illesztjük a »határon túli magyar« közjogi státusát" — áll a levélben.
A miniszterelnök a MÁÉRT tagjaihoz intézett levelében azt kéri, nevezzék meg képviselôiket, akik részt vesznek majd a további egyeztetéseken.
A múlt heti szabadkai „kis-MÁÉRT"-en, amelyre nem hívták meg az anyaország képviselôit, a határon túli tagszervezetek vezetôi zárónyilatkozatukban felszólították a magyar Országgyulést: alkosson olyan törvényt, amely lehetôvé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. A résztvevôk elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplôit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva ôket.
Tizenötmillió magyar miniszterelnökeként nem tudom sem három, sem öt, sem egymillió ember érdekébôl önmagában levezetni a teljes közösség nyilvánvalóan sok kompromisszumot is tartalmazó közös akaratát — mondta a miniszterelnök. „A december 5-i népszavazáson a választásra jogosult magyar állampolgárok 82 százaléka, sôt, a magyar kormány sem támogatta a kettôs állampolgárság megadását a határon túli magyarság számára" — jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyar politikai szervezetek vezetôi közös nyilatkozatban jelezték, nem mondanak le a kettôs állampolgárság igényérôl, a miniszterelnök leszögezte: a kormány arról az elképzelésrôl kíván konzultálni és ahhoz keres partnereket, amelynek részleteit csütörtökön ismertette.
A Román Humanista Párt (RHP) nem lép ki a kormányból, de lemond a számára felajánlott öt megyei prefektusi tisztségrôl — jelentette be Bukarestben a párt vezetôsége szombaton tartott ülése után.
Az RHP vezetô testülete a döntéssel kapcsolatosan közölte: a párt nem hívja vissza minisztereit a nemrég alakult kormánykoalícióból. Az a szempont vezérli ugyanis — hangzik az indoklás —, hogy az országnak belpolitikai stabilitásra van szüksége, a demokrata és reformista természetu, néhány nappal ezelôtt beiktatott kormánynak pedig szüksége van arra, hogy nyugodtan dolgozhasson.
A párt kormányzati szerepvállalásának az a legfôbb célja, hogy megmaradjon az ország belpolitikai stabilitása, s ezzel támogassa a középosztály és a hazai tôke érvényesülését — érveltek saját döntésük mellett a humanisták vezetôi, emlékeztetve arra, hogy Románia várhatóan áprilisban írja alá az Európai Unióval a csatlakozási szerzôdést, az RHP ezért az ország érdekeit tartja szem elôtt.
Ugyanakkor az RHP lemond arról az öt prefektusi posztról, amelyet számára felajánlottak. Dan Voiculescu pártelnök azzal indokolta e lépést, hogy a többi kormánypárt az RHP kihagyásával tárgyalt a kormánymegbízotti helyek elosztásáról.
Az RHP azután helyezte kilátásba kivonulását a koalícióból, hogy Traian Basescu államfô kijelentette: továbbra is az elôrehozott választások híve, mivel szerinte a Calin Popescu Tariceanu vezette kormánykoalícióban nincs helye az „erkölcstelen" és köpönyegforgató RHP-nak.
Kizárólag erdélyi megyékben kap alprefektusi tisztséget az RMDSZ — értesült a Szabadság. Mint ismeretes, a szövetség vezetôi a múlt hét végén bejelentették: a megyei kormánymegbízott-helyettesi tisztségek közül a magyar érdekvédelmi szervezetet nyolc illeti meg. Lapunk úgy tudja, hogy a kormánykoalíció tagjai által kötött megállapodás szerint Szatmár, Hunyad, Arad, Temes, Hargita, Maros, Brassó és Szilágy megyében tölti be majd RMDSZ-es tisztségviselô a szóban forgó vezetôfunkciót. Ezek szerint Kolozs megyében a szövetségnek sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem sikerült szereznie. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt helyi vezetôi sokallták az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ilyen irányú követeléseit. Úgy vélték, hogy ennek teljesítése esetében a jelenleg RMDSZ-es tisztségviselôk által elfoglalt két megyei tanács alelnöki tisztségével együtt a magyarság, számarányához képest, túl sok vezetôi pozícióhoz jutna. Az alprefektusok kinevezése a jövô hétre várható.
Kolozs megye új prefektusa, Mihail Hardau, a Demokrata Párt kolozsvári szervezetének elnöke a kormányprogram megvalósítását és a prefektúra politikamentessé tételét tuzte ki célul.
Hardau, akit szombaton Mircea Miclea oktatási miniszter jelenlétében iktattak be hivatalába, közölte: az elsô napokban felméri a hivatal, illetve az alárendelt intézmények tevékenységét.
— A törvény betartását követelem meg valamennyi alkalmazottól — szögezte le Hardau.
Az új prefektus úgy értékeli, hogy kinevezése megtiszteltetés és nagy felelôsség is egyben.
Hardau azt is elmondta, tárgyalni fog elôdeivel, Vasile Soporannal és Valentin Cuibusszal, hogy megismerje a hivatal gondjait.
A DP megbízott elnöke, Emil Boc, aki egyben a DP Kolozs megyei vezetôje is, úgy értékelte, hogy Mihail Hardau kinevezése „nagyon jó megoldás volt, tekintettel a jelölt megyei tanácsosi tapasztalataira".
— Pragmatikus, kiegyensúlyozott személy. Figyelmet kell majd szentelnie a már megkezdett projekteknek, és átláthatóságot kell tanúsítania a lakossággal és a sajtóval fenntartott kapcsolataiban — mondta Boc.
Hétfôn délután két órától tartják a kolozsvári városi tanács idei elsô ülését. A helyi döntéshozó testület napirendjén az új önkormányzati képviselôk mandátumának igazolása (lásd lapunk pénteki számát), különbözô cégek és magánszemélyek lakbérleti szerzôdéseinek felújítása, kereskedelmi helyiségek eladása, valamint részletes területrendezési tervek elfogadása szerepel.
Ezenkívül választottjaink különbözô telekcserékrôl, valamint bizonyos egyesületeknek nyújtott támogatások megvonásáról, illetve pénzkiutalásokról döntenek.
A városi tanács ülésén bárki résztvehet.
Borbély László területrendezésért felelôs tárca nélküli miniszter szombaton este Besztercén üdvözölte, hogy az RHP a kormányban maradás mellett döntött, de véleménye szerint a humanistáknak nem kellett volna elutasítaniuk a nekik szánt prefektusi posztokat. Borbély részt vett Beszterce-Naszód megye RMDSZ-es prefektusának hivatalba iktatási ceremóniáján.
A tárca nélküli miniszter elmondta: az ahhoz hasonló helyzetek, amelynek fôszereplôje az elmúlt napokban az RHP volt, megelôzhetôk lennének, ha a kormánykoalíciónak muködési szabályzata lenne. Borbély hozzátette, egy ilyen szabályzat kidolgozás alatt áll, és reméli, hogy az RHP is elfogadja majd.
— Ha a koalíciónak lesz egy muködési szabályzata, nem lesz több botlás vagy nehéz mozzanat. Dolgozunk egy tervezeten, amelyhez én nagyon ragaszkodom, mivel 1996 és 2000 között hasonló nehézségekkel szembesültünk — mondta a politikus.
VIRTUÁLIS SÉTA LUTHER VÁROSÁBAN címmel Ôsz Elôd V. éves teológus tart elôadást a Keresztény Egyetemi Est keretében kedden este 7 órától az Evangélikus–Lutheránus püspökség tanácstermében. Vetített képekkel mutatja be Wittenberg városát és annak lutheránus sajátosságait. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR: ma este 8 órakor a Bulgakov kávéházban Király Zoltán Lejárhatás címu verseskötetét Bréda Ferenc és Karácsony Zsolt mutatja be.
— Miért kell megismételni Kolozsváron a Trianon-film vetítését?
— Azért, mert a közönség más finisre vár.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozs megyei fiókja kerekasztal-megbeszélést rendez minden érdeklôdô számára 2005. január 10-én, hétfôn, este fél 7-tôl a társaság székhelyén (Kolozsvár, Aurel Suciu/volt Pietroasa/Kövespad utca 12.). A téma: Új pénzügyi és adózási rendeletek, amelyeket a kereskedelmi társaságoknak a 2004-es év pénzügyi zárásakor, valamint a 2005-ös év kezdésekor kell alkalmazniuk.
Az Apáczai Csere János Baráti Társaság közmuvelôdési bizottsága és a Református Kollégium vezetôsége elôadás-sorozatot szervez a magyar nyelv származáselméleteirôl. Felkérésére dr. docens Simoncsics Péter egyetemi elôadótanár tartja sorozatnyitó elôadását, melynek témája: A magyar nyelv eredetének és kialakulásának kérdései a finnugrisztika jelenlegi álláspontja alapján. Az elôadó a bevezetôben az összahasonlító nyelvészet módszerét mint egyetemes tudományos érvényu módszert ismerteti, amely a legcélravezetôbb út a nyelveredet valóságának megismerésére. „Az összehasonlító történeti módszer elsôsorban nem arra törekszik, hogy bebizonyítsa két vagy több nyelv rokonságát, hanem hogy földerítse: rokonok vagy sem?" — vallja az elôadó.
Az elôadást 2005. január 11-én délután 4 órától a Református Kollégium dísztermében (Farkas/Kogalniceanu utca 6.) tartják. A szervezôk mindenkit szeretettel várnak.
A múlt hét végén beindult a muvelôdési élet a szamosújvári kultúrházban. Az idei évad ezúttal is érdekesnek ígérkezik, hiszen nem kevesebb, mint tizenkét mukedvelô csoport tevékenykedik ebben az intézményben. Közöttük található a magyar nyelvu operett-együttes is, amely szintén újra elkezdte a próbákat az elkövetkezô idôszak elôadásai érdekében. A tavalyi esztendô utolsó napjaiban nagysikeru operett-paródiával lépett közönség elé a száztíz éves színjátszó csoport. Az idén, többek között, Désen és Bánffyhunyadon szeretnének bemutatkozni a szamosújvári magyar mukedvelôk.
A kultúrház égisze alatt muködik még népi- és moderntánc csoport, vegyes kórus, fuvószenekar, félszimfonikus zenekar és egy irodalmi kör. Újdonságnak számít az új évadban a sporttáncot kedvelôk számára beindult tanfolyam, de a néptánc iránt érdeklôdô gyermekek is újraszervezett formában hódolhatnak szenvedélyüknek.
B. I., Kolozsvár: Milyen esetekben függeszthetô fel az egyéni munkaszerzôdés?
Válasz: Mindenekelôtt azt kell tisztázni, hogy az egyéni munkaszerzôdés felfüggesztésére mindkét fél, munkaadó és munkavállaló beleegyezésére szükség van, de bizonyos esetekben valamelyikük egyoldalú döntése nyomán is sor kerülhet a felfüggesztésre. Az eseteket a Munka Törvénykönyve a 49–54 szakaszokban szabályozza. A felfüggesztés következméye, hogy a munkavállaló felfüggeszti tevékenységét, a munkaadó pedig a bérjárandóságok folyósítását. Jog szerint az egyéni munkaszerzôdést a következô helyzetekben függesztik fel: anyasági szabadság idejére; ideiglenes munkaképtelenség idejére; kotelezô sorkatonai szolgálat, végrehajtói tisztség vagy mandátum, szakszervezeti fizetett tisztség idejére; erôhatalom esetében; elôzetes letartóztatás esetében; a törvényben elôírt többi esetben.A munkavállaló a következô esetekben kezdeményezheti a munkaszerzôdése felfüggesztését: gyermekgondozási szabadság; beteg vagy hátrányos helyzetu gyermek gondozása; az apának járó szabadság idejére; szakmai képzés; mandátum lejártáig a központi és helyi szakmai szervezetek keretében a választott tisztség betöltésének idejére; sztrájk; igazolatlan hiányzás. A munkaadó kezdeményezésére a következô esetekben függeszthetô fel a munkaszerzôdés: fegyelmi büntetésként; ha az alkalmazott munkaadója ellen bunügyi feljelentést tett vagy a munkavállalót betöltött munkakörével összeegyeztethetetlen buncselekmény elkövetéséért fogták perbe; a tevékenység ideiglenesen szünetel. Az egyéni munkaszerzôdést a felek beleegyezésével tanulmányi okokból kért fizetetlen szabadság idejére vagy személyes okokból is fel lehet függeszteni.
Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára telt ház elôtt tartotta péntek esti, a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásait tárgyaló elôadását az EME elôadótermében.
Az elhangzottak szakszeru szociológiai felmérések eredményeire alapultak, az elôadó hitelt érdemlôen ismertette a térség olvasási szokásait, Magyarországon, Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján és a Vajdaságban végzett kutatások alapján.
A tulajdonképpeni olvasáskultúrát leíró adatok ismertetése elôtt más, az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezôket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárt fel az elôadó. Egy XV. századból származó luxemburgi falfelirat példájával élve: „azok akarunk maradni, akik vagyunk" — noha az azonosságtudat fogalmát úgy 1950-tôl használja a szociálpszichológia, a kis népek több száz éve már kidolgozták a megmaradás módszereit, itt kulcsszó a nemzeti kultúra.
A skála a „magyarnak születtem, túl sokat nem tehetek ellene" magatartástól a cselekvésvállaló nemzeti öntudatig terjed — úgy tunik, az erôsebb nemzeti öntudat egyben fejlettebb, minôségibb olvasáskultúrával jár.
Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezetô helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya.
A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki: a felnôtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentôs történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában (variációkkal) dominál. („Befurakodnak" még a listára Tôkés László, J. F. Kennedy és Teréz anya is, sôt Kádár és Antall neve is megjelenik.) Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, ôt követi Szent István és Mátyás király!
A legtragikusabb történelmi eseménynek mindenik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak.
Érdekes a legolvasottabb szerzôk listája is: 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lôrincz L. László a listavezetôk Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabbak.
Megerôsödött: a Kárpát-medencében keletrôl nyugatra haladva csökken az olvasás aránya, azonban az olvasáskultúra szintje és az identitástudat minôsége közötti pontos viszony még tisztázásra vár.
Gazdag tartalmú évkönyvvel örvendezteti meg olvasóit a vasárnap katolikus hetilap. amely ezúttal papjainkat, Isten szolgáit állítja a figyelem középpontjába.
Milyen legyen Erdély papja? címu bevezetôjében a gyulafehérvári fôegyházmegye Csíkszeredában székelô segédpüspöke, Tamás József leszögezi: "Ma a kihívás sok irányból érkezik, ezek hol nyílt támadások, hol alattomos, burkolt módon fellépôk, hol pedig munkára serkentôk... Nemcsak ilyenfajta kihívásokkal találjuk magunkat szembe, hanem azzal az Isten-éhséggel is, ami megmutatkozik. Érdekes módon tapasztaljuk, hogy a technika fejlôdése, a nyers erô kultusza, a pénzimádat, az élvezetek hajhászása sem kielégíteni, sem elnyomni teljesen nem tudja az emberi lélek mélyén rejlô vágyakat...Erdély papsága is, ha az apostolok hitével és buzgóságával él, akkor be tudja tölteni küldetését, tud kovásza lenni az itteni társadalmi életnek."
Papság: eszmény és élet. Ezt a címet viseli a könyv azon fejezete, amelyben Karol Woytila (II. János Pál pápa) és Márton Áron elmélkedéseit olvashatjuk. Dr. Erôss Alfréd 1949-ben titokban felszentelt püspök, költô és teológiatanár 1938-ban megjelent mondanivalója, melyet az évkönyv közöl, ma is „napiparancsául" szolgál a lelkészeknek: „Mindenképpen népmuvelô feladataink egyik legmélyebbre vágyó hatása az legyen, hogy a közösségérzést és a közösségért való felelôsségtudatot felébresszük népünkben."
Tartalmas írásokat olvashatunk továbbá Majláth püspök nevelési elveirôl, az írott homiliákról és a retorikáról, Scheffler János szatmári megyéspüspök (1952-ben halt vártanúhalált a jilavai börtönben) szellemiségérôl és életpályájáról, egyházmegyéink történelmi eseményeirôl. Dr. Jakubinyi György Szentek és hitvallók Erdély földjén címu összeállításában a 2002-es népszámlálás adatait hasonlítja össze az 1992-es évével. Az évkönyv nyomdai és kiadói munkáját, Bodó Márta igényes szerkesztésében, a kolozsvári Gloria végezte el. Kapható az Albert Einstein utca 2. szám alatti szerkesztôségünkben és a templomokban.
Aki elolvasta a Szabadság 2005. január 8-i számában velem készített beszélgetés ismertetôjét, számot adhatott, hogy egyetlen mondat sem tartalmazza a címben kiemelt, nekem tulajdonított, de az újságíró által címmé fogalmazott gondolatot. Az önálló magyar egyetem létrehozása egyetlen pillanatra sem válhat idôszerutlenné. Bármilyen közvetlen tennivalót sürgetünk, az is az anyanyelvu felsôoktatási intézmény építésének folyamatába illeszkedô szakasz. Ha az idôkre való tekintettel fokozatosan is, de építkezünk. Hiszen, egyre közelebb kerülünk célunkhoz. A kormányprogramban is szereplô, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadtatása megteremtheti azt a közjogilag szavatolt önkormányzati keretet, amelyben magunk rendelkezhetünk intézményeink létrehozásáról.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — jan. 7–13-án: Bridget Jones: Az értelem határán — angol — bemutató (13; 15,30; 18; 20,30; 23; kedvezménnyel 23 órától).
MUVÉSZ-EURIMAGES — jan. 7–13-án: De Lovely — Cole Porter meséje — amerikai — bemutató (15; 17,30; 20; pénteken, szombaton és vasárnap 22,30; kedvezménnyel kedden minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 22,30 órától).
FAVORIT — jan. 7–13-án: — Én, a robot — amerikai (15; 17; 19,30 órától; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás).
GYÔZELEM — jan. 7–13-án: Az ôrdöguzô — A kezdet (14; 16,30; 19; 21,30), Nagy Sándor (bemutató elôtti vetítés, szombaton 21,30 órától)
DÉS
MUVÉSZ — jan. 7–13-án: Anaconda 2 — Rohanás az elátkozott orchidea nyomában — amerikai (15; 17; 19; pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken szombaton és vasárnap 21).
BESZTERCE
DACIA — A TEREM — jan.7–13-án: Egy cápa története — amerikai (13; 15; 17,30; pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától).
B TEREM — jan. 7–13-án: Az élet csoda — francia–szerb (14,30; 18; 21; kedvezménnyel kedden minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 14,30 órától).
GYULAFEHÉRVÁR
DACIA — jan. 7–13-án: A mobiltelefon — amerikai (15; 17,30; 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától).
MAGYAR SZÍNHÁZ
Ma, január 10-én, hétfôn, este 8 órakor: Euripidesz: Bakkhánsnôk — stúdióelôadás. Rendezô: David Zinder (Izrael). Román nyelvu szinkronfordítással.
ROMÁN OPERA
Ma, január 10-én, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Álarcosbál. — Rendkívüli elôadás Alfonso Saura spanyol karmester közremuködésével.
Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla
Már Arisztotelész megfogalmazta a kérdést, hogy melyik a legjobb kormányforma. A válasz igen nehéz, hiszen különbözô nemzetek különbözô korokban egymástól lényegesen eltérô kormányzati rendszerek keretei között bizonyultak sikeresnek. Aligha lehet azonban pontosan meghatározni, hogy a sikerekben vagy a kudarcokban milyen része van a kormányformának. (Akár az is vitatható, hogy mi tekinthetô sikernek.) Az államhatalom esetén ezt a kérdést az állam céljához viszonyítva ítélhetjük meg. Bonyolítja a problémát, hogy meglehetôsen nagy a csábítás a sikeresnek tartott nemzetek kormányzati rendszereinek mechanikus, kritikátlan átvételére, másolására. Részletes indoklás nélkül fogadjuk el, hogy válasz kizárólag tér és idô figyelembe vételével adható. Létezik azonban olyan eszme- és értékrendszer, amely a legnagyobb hatásúnak bizonyult a modern kormányzati rendszerek létrehozása során. Ez az eszme- és értékrendszer a hatalommegosztás.
A hatalommegosztásnak három nagy történelmi jelentéstartalma van. Az egyik politikai vagy jogelméleti, s azt a követelményt fejezi ki, hogy az emberek hatalomnak való alávetését a jog objektív eszköze közvetítse. Ne ember uralkodjék tehát ember felett, hanem a törvény, legrövidebb megfogalmazásban: teremtsük meg a Rex Lexet. Ennek számos feltétele van. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhányat. Ide tartozik az az elv, hogy az embereket csak elôre megállapított és kihirdetett, tehát ismert szabályok alapján lehessen büntetôjogilag felelôsségre vonni. Továbbá: a törvény mindenkire, alattvalóra és uralkodóra, állampolgárra és kormányra egyaránt kötelezô legyen. A törvénynek való alávetés elve feltételezi a törvényhozás és a végrehajtás funkciójának szétválasztását. Egyértelmunek tunik tehát a hatalommegosztásnak ez az egész újkori politikai-jogelméleti öröksége, amely a XVII. századi angol rule of law (a törvény uralma) szemléletébôl meríti gondolati és érvrendszerét. (Milyen jó lenne, ha az elv nálunk is érvényesülne.)
A politikai-jogelméleti értelemben vett hatalommegosztás a XVII. századi angol fejlôdés során az állami intézményi rendszer, ezen belül a kormányzat megszervezésének alapelvévé válik. Az állam funkcióit a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás szerint kell meghatározni, az egyes funkciókat megvalósító szervezeteket el kell különíteni egymástól, személyileg is el kell választani azokat, annak érdekében, hogy a közjónak megfelelô szabályok szülessenek meg, és gyakorlatilag érvényesüljenek. Az elmúlt évszázadok során két, alapelv értéku elem maradt változatlan. Az egyik a Lex Rex- szemlélet, illetve annak kiterjesztése az alkotmányos rendszer egészére, a másik pedig az a szándék, hogy a közérdek érvényesülhessen.
A hatalommegosztás további jelentéstartalma társadalmi-politikai jellegu, a hatalmak társadalmi csoportok közötti felosztására utal. A polgári forradalmak gyôzelme után a rendi társadalom erôi és a polgári osztályok egyaránt részesedtek a hatalomból. A történelem folyamán ez a részesedés egyre szélesebb körben terjedt el, fontos lépéseket téve egy valóban demokratikus rendszer megteremtésének nem könnyu útján.
A hatalommegosztás elméletének újkori, elsô meghatározó jelentôségu megfogalmazását John Locke végezte el. Ô a hatalmak, a szervezetek elkülönítését, továbbá a hatalmak-funkciók elválasztását tartja lényegesnek az emberi szabadság megóvása érdekében. Kiemeli viszont a föderatív hatalmat, amely, szemlélete szerint, az államok közötti kapcsolattartást jelenti. Ezért tartják Lockét sokan az amerikai, a „fékek és egyensúlyok" rendszerére épülô kormányforma egyik nagy teoretikusának. A hatalommegosztásos gondolkodás késôbbi fejleményei szempontjából különösen jelentôs az, hogy Locke szerint a föderatív hatalom, azaz a kormány tevékenysége nem korlátozódik az általános szabályok egyedi esetekre való alkalmazására.
Az ismertetett elmélet fejlôdésében kiemelt jelentôsége volt Montesquieu-nek. Az ô nevéhez fuzôdik a hatalmi „hármas" legelterjedtebb megfogalmazása. Ô sem teljesen egyértelmu a bírói hatalom megítélésében, amely, szerinte „bizonyos értelemben nem is hatalom". Felfogásának ezen a ponton több eredôje van. Az egyik az, hogy nem az akkori angol viszonyokból indult ki, hanem a korabeli Franciaországot vette alapul. Feltételezhetôen azt vette figyelembe, hogy a bíróságok mögött nincs meg az a társadalmi bázis, amely a törvényhozás és a végrehajtás mögött kimutatható volt. Egyébként, hogy erre egyáltalán szükség van-e, véleményem szerint legalábbis vitatható.
A hatalom hármas megosztásának Montesquieu is elkötelezett híve. A funkciókat megvalósító hatalmakat szervezetileg és személyileg is el kell különíteni egymástól. Ezen belül a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát úgy kell szabályozni, hogy az utóbbi korlátozhassa az elsôt. Szerzô az egyes hatalmakat a reájuk jellemzô társadalmi háttérrel gondolta át. Véleményét azonban egyetemesebb formában is megfogalmazta — ha a különbözô hatalmak egyetlen társadalmi erô kezében vannak, az intézményi hatalommegosztás nem muködik rendeltetésének megfelelôen.
Locke és Montesquieu felfogásának mélyén az a felismerés húzódik meg, hogy nem szabad megengedni a hatalom egy kézben, egy személyben vagy egy testületben való összpontosulását, mert ez a hatalommal való visszaéléshez vezethet. A megosztott hatalom ellenôrzött hatalmat jelent, amely az emberi szabadság megvalósulásának egyik meghatározó biztosítéka.
Mind Locke, mind Montesquieu felfogása nagymértékben befolyásolta azt a kormányzati megoldást, amelyet az amerikai alkotmány honosított meg, s amelyet — mint említettem — a fékek és az egyensúlyok rendszerének neveznek. A francia alkotmányozást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a hatalommegosztásos gondolkodás változatos utat tett meg. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata kimondja, hogy nincs alkotmánya egyetlen olyan államnak sem, amelyben a jognak nincs biztosítéka, sem pedig amelyben a hatalom megosztása nem garantált. Az 1791. évi francia alkotmány a hatalommegosztás jegyében a törvényhozó hatalmat korlátozott királyi szentesítés mellett a nemzetgyulésre, a végrehajtó hatalmat pedig a királyra bízta — miniszteri felelôsség mellett. Más helyen azonban ugyanaz az alkotmány azt hangsúlyozta, hogy a fôhatalom egy és oszthatatlan, elidegeníthetetlen és nem szorítható korlátok közé. Ez a szuverén hatalmi egység, amely itt még csak elméleti formában jelentkezik, a késôbbiek során egyetlen szervezetben fejezôdik ki: a törvényhozó hatalom a nemzetgyulés, az alkotmányozó nemzetgyulés, majd a konvent lesz a „korlátok közé nem szorítható hatalom" letéteményese. A végrehajtás mint elkülönült szervezet megmarad, azonban a törvényhozásnak teljesen alárendelve.
Az alkotmányozásnak ezekben a fejleményeiben a hatalom ellenôrzésének a hatalommegosztás mellett egy másik iránya, nevezetesen a társadalom általi ellenôrzés követelménye jelenik meg. Fô képviselôje
Rousseau, aki nyíltan kimondta, hogy a végrehajtás alá van rendelve a törvényhozásnak. Megfogalmazása szerint a kormányzat az alattvalók és a fôhatalom közé iktatott közvetítô testület, amelynek az a dolga, hogy biztosítsa a kettô kölcsönös megfelelését: végrehajtsa a törvényeket és fenntartsa mind a polgári, mind a politikai szabadságot. Ebben a rendszerben tehát a végrehajtás a törvényhozáshoz képest alacsonyabb rendu tevékenység, s kizárt, hogy e funkció gyakorlója a törvényhozóval egyenrangú tényezô legyen.
(Folytatjuk)
Bizonytalan idôket él a hazai politika, hiszen alig a hétvégén szusszanhatott fel megkönnyebbülten az, aki igyekezett komolyan venni a koncon való osztozkodást kísérô s(z)erényebb és követelôzôbb marakodást, hogy végül is mindenki jóllakott és elégedett. Nem lesz tehát elpártolás, sem kiválás, és nem írnak ki újabb választást, ami egyébként is csak amolyan szekond hend parlamentet eredményezett volna, hiszen turkálva sem találnánk más áruválasztékot a jelenleginél, csak ez a meglévô tunne még (ki)viseltebbnek. Ezekben a bizonytalan idôkben kínálta magát a gondolat, hogy ugyanbiza mi lett volna egy esetleges kormányfeloszlás meg új parlamenti választások után a 16 százalékos egységes adókulccsal, amely mindeddig az új kormány legfeltunôbb és alapos elfoglaltságot nyújtó intézkedése. A válasz valójában egyszeru, mert vagy megszavazták volna valamikor a parlamentben a sürgôsséggel megjelentetett kormányrendeletet, amely bevezette az új adókulcsot, vagy nem. Ha igen, folytatódik a már elkezdett folyamat, ha meg elvetik az ötletet, akkor is az addig eltelt idôszakban jelentôs nyereséghez juttathatta volna a politikus üzletembereknek (vagy üzletelô politikusoknak) a hadát. Mert hogy ezekbôl most nincs hiány a jelenlegi kormányban, látható/hallható volt a kormánytagok meg egyes pártvezetô politikusok bemutatását kísérô vagyonismertetésben. Az elmúlt pár napban mindenki utánaszámolt valamilyen módon annak, hogy számára — meg egyáltalán — mit is jelent az új adózás. Inkább a hivatalos álláspontot elfogadó vélemények szerint (amelyek a néhány létezô kelet európai példákra is hivatkoznak), az egységes adókulcs új, több és jobb lehetôséget nyit meg: az a tény, hogy a jövedelmeket nagyságuktól függetlenül egységesen, tehát 16 százalékkal adózzák, ösztönzôen fog hatni a munkavállalókra, akik közül eddig sokan más fizetési módszerekhez próbáltak folyamodni — vagy egyszeruen nem érezték magukat érdekeltnek többet termelni —, hogy elkerüljék egy nagyobb kereset nagyobb adólevonását; ily módon a feketegazdaság lassanként "felszínre kerül", hiszen a vállalkozók sem lesznek többet érdekeltek törvénytelenségekhez folyamodni. Vitathatatlan elônye az új rendszernek az adókiszámítás leegyszerüsôdése, amely megkönnyíti egyrészt a nyilvántartást, másrészt a befizetések ellenôrzését és a behajtások szigorítását — állítják gazdasági elemzôk és az új pénzügyminiszter. De mindezzel talán el is érkeztünk az egységes adózás elônyeinek a végére — elemzôk sem tudtak többet felsorolni, csupán ezeket tárgyalták változatosabban —, és ha tovább gondoljuk, ezek az elônyök talán nem is lesznek egyértelmuen kedvezményekké minden esetben. Mert akár a nagypiacon, a kedvezôbb kínálathoz itt elkerülhetetlenül csatolt áru is jár. A 16 százalékosra csökkentett jövedelemadó ugyanis az állami költségvetésben az eddigi bevételek 31–32 ezer milliárdos csökkentését fogja eredményezni. Érthetô, hogy ezt valamilyen módon ellensúlyozni kellett. A szigorításokat azonban nem tartja a kormány túlzottan elônyteleneknek. Mindenekelôtt a mikrovállalatok jártak rosszul a jövedelmükre alkalmazott eddigi másfélszeres adó megduplázásával, három százalékra. Számukra végül is meghagytak egy kiskaput azzal, hogy tetszés szerint áttérhetnek a nyereségadó-számításra, ahol szintén az egységes adókulcsot használják, és ami végül valóban elônyösebb lehet az érintett vállalatoknak. Egy másik szigorítást a magánszemélyek kereseténél alkalmazott úgynevezett személyes alaplevonásnál vezettek be. Az az összeg, amelyet az adókiszámítás elôtt levonnak a fizetésbôl, hogy jóval kevesebb jövedelemre alkalmazzák majd a kereseti adót, 2,5 milliótól 6,5 millió lejig terjed, az illetô személy eltartásában levô családtagok számától függôen. De ebben a kedvezményben már csak azok részesülnek, akiknek havi bruttó jövedelme nem haladja meg a tízmillió lejt. Mivel azonban jelentôs számú munkavállalónak a keresete feltornázta magát valahogy az átlagbér környékére, ezáltal sokuknak nagyobb lesz a vesztesége, mint ahánynak nô a nyeresége az alaplevonás kedvezményével. Azt pedig számítás nélkül is sejteni lehet, hogy a kicsi kicsit nyer, a nagyobb meg többet. Elemzôk számítása szerint egy havi bruttó 6 millió lejes keresetnél az egységes adózással százezer lejt nyernek, 18 millió lejnél 1,2 millió lejt, míg 50 millió lejnél 7,3 milló lejt. Ki járt jobban?
És még lehetne sorolni a kedvezményt ellensúlyozó intézkedéseket. Nehéz azonban ilyen korán egy pontos mérleget felállítani, ahol az elônyök és elônytelenségek egyensúlyban legyenek. Kénytelen-kelletlen el kell fogadni az eddigi kínálatot, amely a nagyon egyenlôtlen jövedelmek mellé egységes közteherviselést ró ránk. Mert a jövedelmek közötti eltérést ellensúlyozó ilyen-olyan kedvezmények még nagyon homályosak. Kétségtelen, hogy az új adózásnak megkérik majd az árát. És az is biztos, hogy a leckét kénytelenek leszünk megfizetni.
ez nem kenyerem, de hozzászólok, mert ezt viszont kötelességemnek tartom, mivel a tudománynépszerusítés kényes és egyben felelôsségteljes mufaj, tele buktatókkal. A január 5-i Szabadság egészségügyi oldalához szólnék hozzá, mint olyan, aki fél évszázada ezen a területen dolgozik.
Azelôtt ezeket a kérdéseket az orvosokra bízták, ma már bárki gazdag dokumentációs anyagot nyerhet az internetrôl. Ehhez — látszólag — semmilyen szakképzés nem szükséges. Ha tehát A magnézium szerepe a szervezetben cikkben megjelenik egy olyan sokat sejtetô és még többet ígérô kitétel, mint „káliumot védô, kalciumantagonista, antitrombotikus, stresszfaktor-mérsékelô és a lipidháztartást befolyásoló hatása" az említett ásványi sónak, abból a napilapolvasó nem sokkal gazdagodik. Még kevésbé abból, hogy „a magnézium és kálium kationok funkciói szoros egységben vannak, a magnézium hat a szívizomsejtek nátriumcsatornáira".
Ha az önkezelô beteg, tegyük fel, megkeresi a gyógyszertárban az ajánlott hat magnéziumsó közül a kétszeresen megemlített magnézium-szulfátot, akkor bevesz egy nagy adag erôs hashajtót, hogy aztán naphosszat a WC-n ülve töprengjen rajta: vajon miért is vette? (Arról nem is szólva, hogy tájainkon a felsoroltakkal ellentétben a magnézium-glutamolactat, a magnézium-orotat (Magnerot) vagy a magnézium-aspartat (Aspacardin, Panangin) használatosak.
A magnézium gyógyszerként való adagolása orvosi feladat.
Olyan jeles biokémikus, mint Szántay János, életének és muködésének java részét a magnézium kutatásának szentelte. Adott pillanatban én is tanítványa voltam, és együtt mosolyogtuk meg azokat, akik kalciummal együtt adagolták a magnéziumot („még azt sem tudják, hogy antagonisták!"). Aztán újabb kutatások eredményeképp engedékenyebbek lettünk, és csupán csak máskor adagoltuk a nap folyamán a kalciumot, megint máskor a magnéziumot, végül is ma találunk olyan tablettákat, amelyekben mindkét ion egyben van. (Ezeket azért nem ajánlanám senkinek.)
Éppen ez tehát az orvos szerepe: interpretálni, értelmezni, kiértékelni, mérlegelni a beteg helyzetét és annak függvényében meghatározni nemcsak azt, hogy mit kell adni, hanem azt is, hogy mennyit. Mert ugyanaz az anyag kortól, nemtôl, testsúlytól függôen lehet kevés, elegendô, sok vagy akár túl sok.
Ne ajánljunk — mint a cikkíró — gyógyszereket, de ha már tesszük, akkor ne olyanokat, amelyek nem állnak rendelkezésünkre, vagy a teának ajánlott anyagoknál pontosítsunk, ne mondjuk azt, hogy diófa, mert a fának van kérge, levele, gyümölcse, és tisztázni kellene, mirôl beszélünk, mert esetleg az lábfürdônek is használatos.
*
Ugyanazon az oldalon olvastam a Végzetes álomról.
Férfiakról van szó, „akiket erôs rángógörcs vesz hatalmába, értelmetlen szófoszlányokat kiáltoznak, majd egy utolsót rándulnak, s a megkínzott, csupa veríték testbôl elszáll a lélek. (...) Az is biztosnak látszik, hogy az ilyen módon elhalálozott férfiak mind ugyanilyen rémálom áldozatai voltak."
Menthetetlenül eszembe ötlik a történet, amellyel fiatalkorunkban egymás logikai képességét vizsgálgattuk: az idôs történelemtanár bácsi vasárnap délelôtt ott ül megszokott helyén a templomban feleségével együtt. Elbóbiskol. Szörnyu álom kínozza. A francia forradalom kellôs közepén viszik a vérpadra. Felcipelik a gilotinhoz, a bakó lehajtatja fejét a kivégzéshez... és ekkor felesége észreveszi, hogy élettársa elaludt és legyezôjével finoman tarkójára üt. Igen ám, de a tanár úr álmában úgy érzi, hogy a bárd a nyakát vágta el, csendesen felsóhajt — és meghal!
Ilyenkor azt figyeltük játékunkban, hogy a helyes logikával gondolkozó alany felkiált-e: Ha egyszer meghalt, honnan tudjuk, mit álmodott.
Hát errôl van szó ebben az esetben is.
Az igazsághoz híven ide biggyesztem a cikk utolsó bekezdését is:
„Eddig mindössze egyetlen Bang Utot-ban rángatózó személyt sikerült felébreszteni, aki azt állította, hogy álma során egy titokzatos, apró emberke próbálta ôt megfojtani, akinek markából semmiképpen sem tudott szabadulni."
Az az egy Bang Utot beteg sajnos nem bizonyít semmit. Az csak elindult azon az úton, ahonnan nincs többé visszatérés.
Január elsejétôl több, havonta folyósított illeték, járulék, pótlék összegét módosították törvényben, kormányhatározatban vagy sürgôsségi kormányrendelettel. Az alábbiakban ezeket soroljuk fel, megjelölve a megfelelô jogszabályokat is.
Állami gyermekpénz: 225 000 lej (2004/2392. kormányhatározat).
Kiegészítô családi pótlék: a juttatás megítéléséhez a személyenkénti jövedelem nem haladhatja meg az 1,6 millió lejt havonta; a pótlék összege a következôképpen módosult: a) 320 000 lej 1 gyermekes családoknak; b) 375 000 lej 2 gyermekes családoknak; c) 428 000 lej 3 gyermekes családoknak; d) 480 000 lej 4 vagy ennél több gyermekes családoknak. (2004/2395. decemberi kormányhatorzat)
Egyszülôs családok eltartási támogatása: (a személyenkénti jövedelem ez esetben sem lehet havonta több nettó 1,6 millió lejnél) a) 480 000 lej 1 gyermekes családnak; b) 556 000 lej 2 gyermekes családnak; c) 642 000 lej 3 gyermekes családnak; d) 722 000 lej 4 vagy ennél több gyermekes családnak. (2004/2395. decemberi kormányhatározat)
Világtalan felnôttek: a súlyos rokkantságban szenvedô személyek havi szociális juttatása: 1 695 000 lej; mérsékelt rokkantságban szenvedôk: 847 500 lej. (2004/2394. decemberi kormányhatározat)
Az állam által garantált minimális jövedelem havi szintje:
a) 1 584 000 lej 2 személyes családoknak; b) 2 200 000 lej 3 személyes családoknak; c) 2 725 000 lej 4 személyes családoknak; d) 3 254 000 lej 5 személyes családoknak; e) 220 000 lej az ötöt meghaladó minden, családtagnak számító személy után. Az egyedül élôkre kiszámított minimális jövedelem szintje 883 000 lej.
Társadalombiztosítási járulék: a) átlagos munkakörülmények 31,5%; b) különleges munkakörülmények 36,5%; c) rendkívüli munkakörülmények 41,5%. (2004/139. sürgôsségi kormányrendelet decemberbôl)
Országos bruttó minimálbér:3 100 000 lej, amely teljes munkaprogramban átlagban 171,333 órának felel meg havonta, ez pedig 18 093,40 lejes órabért jelent. (2004/2.346. kormányhatározat, megjelent januárban)
Nyugdíjpontszám: 2 955 592 lej. Országos bruttó átlagfizetés:
9 211 000 lej. Temetkezési segély: a) a biztosított vagy a nyugdíjas elhalálozása esetében 9 400 000 lej; b) a biztosított vagy nyugdíjas családtagjának elhalálozása esetében 4 700 000 lej. (2004/512. törvény, megjelent novemberben)
Adóügyi Törvénykönyv: a nyugdíjak 9 000 000 lejig adómentesek, az ezt meghaladó pénzösszegre 16% adót számítanak; a személyes alaplevonást azoknak a magánszemélyeknek az esetében alkalmazzák, akiknek a havi bruttó jövedelme nem haladja meg a 10 000 000 lejt, a következôképpen: amennyiben az adófizetô nem rendelkezik eltartásában levô személlyel, az alaplevonás
2 500 000 lej; egy eltartásban levô személy után 3 500 000 lej az alaplevonás; 2 eltartott személy esetében4 500 000 lej; 3 eltartott személy után 5 500 000 lej; 4 vagy ennél több eltartott személy esetében az alaplevonás 6 500 000 lej. A 10 és 30 millió lej közötti jövedelemmel rendelkezô személyek esetében csökkenô adólevonásos kedvezményeket fognak alkalmazni, ezt pénzügyminiszteri rendelettel állapítják majd meg.
30 000 000 lej felett nem alkalmaznak kedvezményt.
A mikrovállalatok jövedelemadója 1,5%-ról 3%-ra növekedett. Az érdekelt mikrovállalatok áttérhetnek a jövedelemadó fizetésrôl a nyereségadó fizetésre, ehhez azonban január 31-ig jelentkezniük kell a pénzügyi hivatal illetékes osztályán.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB) 2005. január 8-án Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén a következôkrôl határozott:
1.Támogatja a Gyergyószéki Székely Tanácsot az autonómiaigény kinyilvánítására kezdeményezett népszavazások érdekében szervezett Székelyföldi autonómia-hónap lebonyolításában, amelynek keretében minden gyergyószéki településen autonómia-fórumra kerül sor.
2.A Székely Nemzeti Tanács soros ülésének idôpontja: 2005. január 29.
3.Az SZNT ÁB soron következô ülése 2005. január 21-én lesz, Gyergyócsomafalván.
Jelentôsen erôsödött az antiszemitizmus az utóbbi években Európában az amerikai külügyminisztérium szerint. A világszerte megnyilvánuló antiszemitizmusról készült átfogó, szerdán Washingtonban nyilvánosságra hozott jelentés szerint antiszemita cselekmények egész Európában elôfordulnak, de az esetek száma, illetve a róluk szóló beszámolók pontossága tekintetében jelentôs különbségek mutatkoznak. A legtöbb európai kormány súlyos társadalmi gondnak tekinti az antiszemitizmust, és nagyobb készséget mutat arra, hogy szembenézzen ezzel a gonddal. A bécsi székhelyu Európai Uniós Megfigyelô Központ (EUMC) szerint 2002-ben és 2003-ban az incidensek legnagyobb mértéku növekedését Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Hollandiában észlelték az EU tagállamai közül.
A magyar kormány jelentôs erôfeszítéseket tett az antiszemitizmus elleni harcban azzal, hogy világosan felemelte szavát a jobboldali szélsôségesek kódolt antiszemita beszéde ellen, s maga a miniszterelnök nyilvánosan kijelentette, hogy a magyarok is felelôsek a holokausztért — olvasható a jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezetében. A zsidó közösség képviselôi aggodalmukat fejezték ki az egyes médiákban, a társadalomban és burkoltan a politikai beszédben megnyilvánuló antiszemitizmus miatt — olvasható a fejezetben. A magyar közszolgálati rádió Vasárnapi újság címu musorát bírálták amiatt, hogy antiszemita nézeteket valló vendégeknek adtak megszólalási lehetôséget.
Öt halott, egy sebesült, több tízezer áram nélkül maradt lakás, akadozó légi, vasúti és vízi forgalom — ez az elsô mérlege a Hollandián, Dánián és Svédország nyugati részén szombaton átsüvítô szélviharnak. Nagy-Britanniára pedig az utóbbi 30 év legsúlyosabb, özönvízszeru esôzéssel kísért orkánja tört rá a hét végén.
A dániai Odense városban egy autós életét vesztette, mert jármuvére zuhant egy hatalmas fa. Odense és Koppenhága térségében sok fát csavart ki gyökerestôl a szél. A több mint 150 kilométer/órás sebességet is elérték a viharos széllökések. Assens közelében két embert ölt meg a szél által leszakított háztetô.
Svédországban két autós halt meg ugyancsak amiatt, hogy fa dôlt az autójukra. Az ország déli részén leállították a vasúti forgalmat, és az Oresund-szoroson átívelô, Dániát Svédországgal összekötô hídon is szünetel a közlekedés. 130 ezer háztartás maradt villanyáram nélkül. Koppenhága és Malmö repülôtereit ideiglenesen lezárták.
A Svédországból, Dániából, Norvégiából, Nagy-Britanniából és Németországból induló, illetve oda tartó komphajók tucatjai kényszerültek veszteglésre, és számos hajónak horgonyt kellett vetnie a Balti-tenger déli részén, hogy megmeneküljön a vihartól.
Hollandiában egy 17 éves német fiatal sebesült meg a viharban. A fiatalember sárkányrepülôvel Zeewolde közelében nyolc méter magasságból lezuhant, s hát- és lábsérülésekkel kórházba kellett szállítani. A viharos széllökések miatt az amszterdami Schiphol repülôtéren 30-60 percet késtek a repülôk.
Nagy-Britanniában a szél kamionok tucatjait fordította fel, zátonyra sodort egy utasokkal teli komphajót, amelyet estig sem tudtak elérni a mentôalakulatok. A víz teljesen elöntött egy észak-angliai kisvárost, ahonnan ezreket kellett kimenekíteni. Az ítéletidô fôleg Skóciát és Anglia északnyugati vidékeit, valamint Walest sújtotta. Carlisle várost teljesen elöntötte az áradat, és a bevezetô utak is víz alá kerültek. A városból szombat estig háromezer embert mentettek ki, de további háromezer otthon maradt; 110 ezer lakásban megszunt az áramszolgáltatás. A szélvihar napközben Londont sem kímélte, de szombat estére a fôvárosban már enyhült az idôjárás.
Visszakapta korábbi rangját Ion Mihai Pacepa, a külföldi hírszerzés egykori vezetôje. Gheorge Fulga, a külföldi hírszerzés (SIE) jelenlegi vezetôje 2004 decemberében, Ion Iliescu elnök mandátumának utolsó napjaiban adta vissza Pacepának tábornoki rangját.
Mona Musca muvelôdési miniszter egyetértett azzal, hogy Pacepa visszakapja azokat a festményeket is, amelyeket Nyugatra történô szökését követôen a kommunista rendszer lefoglalt.
Pacepa személyes tanácsadója is volt a kivégzett kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak. Egyik hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán Nyugat-Németországban maradt, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott. Három héttel külföldre szökése után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.
Akkoriban Bukarestben olyan híresztelések kaptak lábra, hogy Pacepa amerikai kém volt, és Washingtonban feladta Románia és más szocialista országok titkos ügynökeit. Pacepa azóta is Amerikában rejtôzködik a helyi hatóságok segédletével.
A Legfelsôbb Bíróság 1999-ben határozatban semmisítette meg a korábbi ítéletet, és döntött a tábornok vagyonának visszaadásáról. Abban az idôszakban még Emil Constantinescu volt az államelnök, és a Román Demokratikus Konvenció volt hatalmon. A bíróság döntésének végrehajtását azonban sokáig késleltette a Ion Iliescu vezette államelnöki hivatal.
A három legnagyobb lélekszámú nemzetiség vezetôi nem támogatják, hogy Magyarországon nyilvánítsák nemzeti kisebbséggé a hunokat, s a kezdeményezést a kisebbségi ombudsman sem tartja jogosnak.
A magyarországi Országos Választási Bizottság (OVB) elôzô nap, késô estébe nyúló ülésén tudomásul vette az Országos Választási Iroda jelentését, amelyben a hun kisebbség alakítására összegyujtött aláírások ellenôrzésérôl számolt be.
— Az én felfogásom szerint a hunok nem felelnek meg a törvényi kritériumoknak, de állapítsa meg ezt az Országgyulés — nyilatkozta Kaltenbach Jenô, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyulési biztosa, hozzátéve, nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a hun mint beszélt nyelv létezik egyáltalán.
Nem ért egyet a kezdeményezéssel Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke sem, aki szerint a hunok elismerése „lavinát indíthatna el, amely a nemzeti kisebbségek mostani, törvénybe foglalt tizenhármas számát húszra-harmincra növelhetné, s ezzel végeredményben súlytalanná tenné az ügyet".
— Nem tudok róla, hogy hun kisebbség lenne Magyarországon — mondta az élô hun nyelv és kultúra hiányát is említve Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki szerint az ötlet „valamiféle politikai szereplési vággyal megáldott társaság meglehetôsen idétlen kezdeményezése".
— El nem tudom képzelni, hogy az Országgyulés elismerné ôket kisebbségnek — tette hozzá, megemlítve, az ügy minden bizonnyal elôször a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elé kerül, márpedig „ott azért lesz egy közös álláspontja" a tizenhárom, már bejegyzett nemzetiségnek.
Szintén a hun nyelvet és kultúrát hiányolta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, a kezdeményezést aláírásukkal támogatókkal kapcsolatban feltéve a kérdést, „közülük hányan beszélnek hunul".
— Abszurd lenne, ha ez a javaslat átmenne a parlamenten — jelentette ki, hozzátéve, már eddig is „sok minden demoralizálta, leértékelte a kisebbségi önkormányzatok rendszerét".
Magyarországon a 2001-es népszámlálás szerint egyetlen olyan, a kisebbségi törvényben említett nemzetiség él, amelynek létszáma az újak elismeréséhez szükséges ezres határ alatt van: az örmény, amelyhez tartozónak 620-an vallották magukat.
Több mint fél éve elnök nélkül muködô országos önkormányzatuk egyik tagja, Lányi Zsolt, volt kisgazda országgyulési képviselô szerint az új közösség bejegyzési kezdeményezése „egy megosztó politikát jelent".
— A hunok létezését nem tagadom, de annak nem látom értelmét, hogy tovább bontsuk a magyar nemzetet — mondta, megemlítve —, ezen az alapon elôállhatnának ilyen kezdeményezéssel a besenyôk, a jászok is, akik — noha ôrzik hagyományaikat — a magyar nemzet részének tartják magukat.
Az OVB keddi, késô estébe nyúló ülésén vette tudomásul az Országos Választási Iroda jelentését, amelyben a hun kisebbség alakítására összegyujtött aláírások ellenôrzésérôl számolt be.Rytkó Emília, az OVI vezetôje közölte: a hun kisebbség bejegyzésére 2381 aláírást juttattak el az irodához, s az ezekbôl vett minta alapján megállapították, hogy a jogszabályban meghatározott ezer, mindenben megfelelô aláírás biztosan összegyult ahhoz, hogy az Országgyulés a kérdésben döntést hozhasson.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, tizenegy éve elfogadott törvény meghatározása szerint nemzetiség „minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszeru kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakosság többi részétôl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megôrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul".
— Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon — áll a jogszabályban, amelynek értelmében „Magyarországon honos népcsoportnak minôsülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán".
A törvény rendelkezése szerint, amennyiben ezeken kívül „további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább ezer, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyulés elnökéhez nyújthatja be" a népszavazásról és a népi kezdeményezésrôl szóló törvény hatálya alatt.
Számítástechnikai melléklet
Megjelenik kéthetente
VI. évfolyam, 1. szám
Digitális tendenciák
A hangtechnikáról szóló sorozatunk harmadik részében elsôsorban az analóg és a digitális megoldások közötti különbségekrôl, a filmhangról lesz szó. Korábban a szerzô a hang lényegérôl, ennek a környezettôl függô megnyilvánulási formáiró (reflekció, abszorbció, difrakció és refrakció), a mikrofon használati céljairól írt.
A hang analóg és digitális rögzítése
A mikrofonból kijövô jel még túl gyenge ahhoz, hogy egyenesen rögzíteni lehessen. Ezért több kezelésen esik át, míg a rögzítôberendezésig ér. Erôsíteni kell, megszurni kell, zajtalanítani kell.
Ezek a folyamatok bonyolult elektronikai áramkörökben valósulnak meg. A hang mint elektromos jel analóg és mint információ digitális formában rögzíthetô.
Az analóg hangtechnika
Már az Edison által 1876-ban feltalált hengeres fonográf analóg hangfelvevô és lejátszó eszköz volt. A barázdában szökdécselô tu rezgését erôsítette ki akusztikus kürtô segítségével. Nos, az analóg rendszerek innen fejlôdtek ki. Vagyis a mikrofon által szolgáltatott idôben a változó feszültséget erôsítik fel arra a szintre, hogy az már rögzítésre való lehessen. Az analóg hang tehát egy idôben folytonosan változó feszültség, amely a következôkkel jellemezhetô: amplitúdó, frekvencia és fázis.
A 19. század elején Jean-Baptiste Fourier francia matematikus bebizonyítja, hogy bármely periodikus hang lebontható az ôt alkotó szinuszos és koszinuszos összetevôire. Ezt a tulajdonságát a hangnak a késôbbiekben a digitális feldolgozásnál használják fel. Egy hangfelvétel akkor professzionális, ha eleget tesz a következônek: a visszajátszott hang megkülönböztethetetlenül hasonlít a természetes hangra. Ez ideál eléréséhez a következôk szükségesek: a felvevô készülék frekvencia karakterisztikája legyen hasonló az emberi fül karakterisztikájához; a felvételen nagyobb legyen a hasznos jel, mint az egyéb zaj; sztereó sávoknál legyen biztosítva a térhatás.
A hangot kezdetben mágneses szalagra rögzítették magnetofonokkal. A magnetofon mágneses hangrögzítô eszköz.
Egy ilyen készülék akkora volt, mint egy közepes méretu koffer. Elektroncsövekkel muködött, iszonyatosan felmelegedett emiatt, és sokat is fogyasztottak.
Egy teljes csapat kellett hozzájuk, kik a hangoskocsiban dolgoztak. Az elv egyszeru: a rögzítô magnófej elôtt hosszanti irányban, lineáris konstans sebességgel mágneses szalag halad. A mikrofonból a keverôn keresztül érkezô jel a rögzítô magnófejbe jut. A magnófej a szalaggal fizikai kontaktusban van (ezért is kopnak a magnófejek). Ha ferromágneses anyaggal bevont szalagot állandó sebességgel az elektromágneses hangfrekvenciás áram által átjárt tekercsének légrése elôtt elhúzunk, akkor rajta az elemi mágnesek a mágneses tér mindenkori irányának és erôsségének megfelelôen rendezôdnek, azaz a hangot mágneses formában rögzítettük. Ez tulajdonképpen az örök mágnes tulajdonságát használja fel.
A szalagokat utána speciális stúdiómagnókon vissza lehetett hallgatni, és filmre írni. Azonban sérülékenyek voltak: könnyen elmágnesezôdhetett a szalag, melegben megolvadt, megnyúlt stb.
Ezek mellett zajosabbak is voltak, mint a mai digitális felvételek. Viszont a lámpás erôsítôknek köszönhetôen testesebb volt a hangjuk, gazdagabbak filharmonikusokban és szebb volt a hangszínük is.
A digitális hangtechnika
A hang idôben és térben is folytonos jelekbôl áll eredeti formájában — tehát — analóg [ = hasonló (gör.)]. A digitális jelek viszont úgy jönnek létre, hogy az analóg jelbôl „mintákat" vesznek, és azokat binárisan kódolják. Ez a kettes számrendszer szerinti átalakítás azt jelenti, hogy két állapot létezhet: 1 (van jel) és 0 (nincs jel). A digitális (digit = számjegy) hangtechnika már a 70-es évek második felében elterjedt, és az így készült — de végsô megjelenésükben mégiscsak hagyományos (analóg) módon lejátszható — felvételek, filmek, zenék hangminôsége érezhetôen javult. Igazi elôrelépést e téren az hozott, hogy sikerült elterjeszteni a sokszorosított hanghordozókra is ezt az új technikát. Ez pedig nem más, mint a Compact Disc és ennek népszeru utódja, a SACD (Super Audio CD).
A hang digitalizálása, vagyis bitekbe való átalakítása egy ADC konverterben történik. A konverter a tiszta és zajtalan erôsített hangot mintavételezi és kvantálja. Másodpercenként több ezer mintát vesz belôle és ezeknek a mintáknak biteket tulajdonít. A CD szabvány esetében másodpercenként 44 000 mintát vesz és 16 bitet tulajdonít egy mintának a konverter. Digitális hangrögzítô a DAT-magnó, a hard disc rekorder és a MiniDisc. Igaz, hogy utóbbit csak rádiós és amatôr célokra érdemes használni a benne alkalmazott ATRAC nevu hangtömörítés miatt. A hangot azért tömörítik, hogy minél kisebb helyre kelljen ezt az információmennyiséget bezsúfolni. Ez az eljárás a hallásunk hiányosságait használja fel, röviden fogalmazva: csak azt az információt kell rögzíteni, amely visszajátszáskor az eredeti hanghoz a legközelebb álló hallási élményt tudja eredményezni.
Filmhangfelvételre DAT vagy hard disk rekordert használnak. A DAT egy mini DV méretu kazettára dolgozik. Tud sztereo- és monofelvételt tömörítés nélkül. A felvételek másodperc pontosságra visszakereshetôk, digitálisan átjátszhatók más eszközre vagy számítógépbe. A hard disk rekorder a DAT-ot hívatott helyettesíteni. Ez már egy több sávos magnó, amely szimultán képes akár 8 különbözô hangforrás tárolására. Kaphatók USB és Firewire port-al vonal szintu ki- és bemenetekkel. Egy hangmérnök fô kelléke a keverôje.
Vannak, akik speciálisan egyénre szabott keverôt gyártatnak, van, aki megépíti a sajátját, vagy ha a büdzsé engedi, akkor vesz gyárit. Értékük 1000 és 10 000 dollár között mozog. Ez az az egység, amelyre csatlakoznak a professzionális mikrofonok.
(Folytatjuk)
Bár az úgynevezett szoftvergyárak teljes megvalósítása még évekig váratni fog magára, a Microsoft és szoftveripari partnerei a Visual Studio 2005 Team Systemet kiegészítô, testre szabható eszközöket, folyamatokat és architektúrákat készíthetnek. Ezek az egyéni kiegészítôk (gyujtônéven a „szoftvergyárak") leegyszerusítik a fejlesztési folyamatokat, így a szervezetek a problématerületek sajátos üzleti és technikai aspektusaira összpontosíthatnak. Napjainkban a fejlesztôcégek általános célú eszközökkel, eseti eljárásokkal és egyéni architektúrákkal építik fel az alkalmazásokat — ez a módszer azonban egyrészt idôpazarló, másrészt hibalehetôségeket is rejt magában. A „szoftvergyárak" azzal kecsegtetnek, hogy a fejlesztési életciklus átszabásának köszönhetôen gyorsan lehet majd egyéni alkalmazásokat fejleszteni az egyes vertikális és horizontális üzleti területekre. A szoftvergyárak fokozzák a gépies rutinfeladatok automatizáltságát, felszabadítják a fejlesztôket, akik így a szoftverfejlesztés kreatívabb aspektusaira összpontosíthatnak. „A szoftvergyártás fejlôdésébôl fakadóan ügyfeleink azt igénylik, hogy gyorsabban és olcsóbban fejlesszünk ki részükre meghatározott típusú, az üzleti szükségleteikhez igazított alkalmazásokat, például az egészségügyi ellátáshoz hasonló vertikális piacokon vagy az ügyfélkapcsolat-menedzsment (CRM) területén" — fejtette ki S. Somasegar, a Microsoft fejlesztôi divíziójának alelnöke. „A Microsoft Visual Studio 2005 Team System beépített bôvíthetôsége és testreszabhatósága, illetve a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma közösen egyszerubb, szoftvergyárakra épülô jövôt vázol fel az alkalmazásfejlesztés számára." „A Siemens és a Microsoft ugyanúgy a szakterület-specifikus fejlesztésben látja a jövôt. Bízunk benne, hogy jelentôs mértékben javítani fogja a szoftverfejlesztés hatékonyságát, hiszen sokkal könnyebb lesz újrafelhasználni a modelleket. Az objektumorientált elemzésre és tervezésre készült létezô modellezôeszközök nem nyújtanak hatékony megoldást a szakterületek sajátos üzleti szükségleteire" — vélekedett Reinhold Achatz, a Siemens vállalati technológiai alelnöke. „Úgy véljük, hogy a Visual Studio Team System megkönnyíti a szoftvergyárak megtervezését, testre szabását és specializálását, ami fokozza majd a gyógyászati célú szoftverek gyártásának termelékenységét."
A nyílt forráskódú szoftvereirôl ismert MySQL elkészítette azonos nevu adatbázis-kezelô programjának 5-ös változatát, amelyet még ebben a hónapban közzé is tesz béta változatban. A MySQL 5 olyan jellegu fejlesztéseken ment át, amelyek az egyik legnagyobb felvevôpiacot jelentô vállalati szférának kedveznek, ezek a folyamatok követésének és ellenôrzésének, irányításának kérdései. Zack Urlocker, a vállalat marketing-elnökhelyettese szerint az új változatban megjelenô MySQL már minden fontos funkcióval rendelkezik, kijelentette, hogy olyan üzleti célú megoldásokat is elhelyeztek a programban, amit talán a felhasználók sem vártak. Ehhez hozzátette, hogy ez egyfajta extra szolgáltatásgyujtemény, mivel a legtöbb gyakorlati alkalmazáskor ezeket nem is veszik igénybe, a cél változatlanul a nagy adatforgalom lebonyolítása.
www.prim.hu
Van témajavaslatod? Írnál mellékletünkbe? Olvasnál valamirôl? Érdekel a számítástechnika, az internet, szereted a számítógépes játékokat? Írjál nekünk az interaktiv2@emt.ro e-mail címre vagy a szerkesztôség címére: Szabadság, Jókai (Napoca) utca 16. szám — inter@ktív2.
A volt alpesisí világbajnok, a francia Luc Alphand nyerte az autósok között a 27. Dakar-rali szombati, kilencedik szakaszát.
Valamennyi magyar egység, amelyik elkezdte a kilencedik szakaszt, célba is ért, így a vasárnapi pihenônapot követôen folytathatja a versenyt a négy autós duó, a két motoros, valamint a három kamionos trió.
A szombati késô esti befutók révén némileg módosultak az eredmények, deígy is a remek huszadik helyet foglalja el a magyarok közül pillanatnyilag legelôkelôbben jegyzett Szalay Balázs–Bunkoczi László kettôs, amelynek autója a mauritániai Tidzsikdzsa és Atar közötti szakaszon kétszer is bennrekedt a homokban, s csak jelentôs idôveszteséggel tudta folytatni az útját.
Folytatja a versenyt a Temesvári Moto Verde motorkerékpárosa is, Romeo Dunca a mezôny kullogói között ért be.
Eredmények:
9. szakasz, Tidzsikidzsa-Atar, 399 km (361 km gyorsasági):
Autósok (84 célba érkezett alapján): 1. Alphand, Picard (francia, Mitsubishi) 4:52:39 ó, 2. Peterhansel, Cottret (francia, Mitsubishi Pajero) 4:54:10, 3. Gordon, von Zitzewitz (amerikai, német, VW-Race-Touareg) 5:10:08, ..., 45. Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) 7:48:44, ..., 59. Palik László, Darázsi Gábor (Nissan Pickup) 8:29:32, ..., 65. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan Pickup) 9:06:33, ..., 74. Liszi László, Rack György (Mitsubuishi Pajero) 10:15:07.
Az összetettben: 1. Peterhansel, Cottret 22:45:57 ó, 2. Alphand, Picard 23:05:58, 3. Kleinschmidt, Pons (német, olasz, Volkswagen Touareg) 23:26:23, ..., 20. Szalay, Bunkoczi 34:38:57, ..., 22. Palik, Darázsi 35:06:08, ..., 41. Kis, Czeglédi 40:45:29, ..., 82. Liszi, Rack 62:31:15.
Motorosok (120 célba érkezett alapján): 1. Pujol (spanyol, KTM) 5:14:10 ó, 2. Meoni (olasz, KTM) 5:15:39, 3. Ullevalseter (norvég, KTM) 5:18:19, ..., 40. Varga Ákos (KTM) 6:31:19, ..., 57. Nagy Péter (KTM) 7:36:23, ..., 85. Romeo Dunca (Temesvári Moto Verde) 9:00:59.
Az összetettben: 1. Despres (francia, KTM) 23:44:27 ó, 2. Coma (spanyol, KTM) 23:46:23, 3. Cox (dél-afrikai, KTM) 23:47:56, ..., 26. Varga 28:55:53, ..., 78. Nagy 44:13:57, ..., 100. Dunca 48:20:02.
Kamionosok (44 célba érkezett alapján): 1. Csagin, Jakubov, Szavosztyin (orosz, KAMAZ) 6:08:38 ó, 2. Stacey, Chevaillier, van Gestel (holland, MAN) 6:26:23, 3. Loprais, Gilar, Kalina (cseh, TATRA) 6:27:33, ..., 20. Darázsi Zsolt, Tagai Róbert, Szalai Norbert (MAN) 7:41:55, ..., 35. Szaller Zoltán, Farkas Nándor, Keresztesi Péter (Mercedes) 9:59:37.
Az összetettben: 1. Kabirov, Beljajev, Mokejev (orosz, KAMAZ) 29:58:02, 2. Bekx, Willems, Maessen (holland, Belga) 31:39:24, 3. Szugavara, Hamura (japán, HINO) 33:45:32, ..., 24 Darázsi, Tagai, Szalai 44:06:41, ..., 26. Szaller, Farkas, Keresztesi 46:41:24.
Hétfôn a mezôny Atar környékén 499 km-t (483 km gyorsasági) teljesít.
• A Székesfehérvári Cornexi-Alcoa nagy küzdelemben, egy góllal kapott ki a német bajnokság második helyén álló Frankfurter HC otthonában a nôi kézilabda EHF-kupában, a 16 közé jutásért rendezett elsô mérkôzésen.
A másik két EHF-kupában szereplô magyar gárda, a Ferencváros és a Gyôri Graboplast ETO KC viszont gyôzött. A fehérváriak és a Fradi jövô szombaton játsszák a visszavágót, az ETO viszont már vasárnap lebonyolította, a lublóiak ugyanis feladták a pályaválasztói jogukat.
A kupa romániai résztvevôje, a Zilahi Silcotub Spanyolhonban lép pályára, de csak január 14-én és 16-án, ugyanis a szilágyságiak is feladták pályaválasztói jogukat a CS Madeira ellenében.
Nôi EHF Kupa, a 16 közé jutásért, elsô mérkôzés: Frankfurter HC (német)–Cornexi-Alcoa 26–25 (12–15), Ferencváros–Önnereds HK (svéd) 43–21 (22–12) és Gyôri Graboplast ETO KC–SPR Lublin (lengyel) 33–25 (15–11).
• A Bukaresti Rapid CFR Besztercebányán vendégszerepelt és a január 15-i visszavágót tekintve biztató háromgólos gyôzelmet aratott a nôi kézilabda KEK-ben.
A Váci NK fölényesen nyert a pályaválasztói jogáról lemondott macedón Tutunski Kombinat Prilep ellen, a 8 közé jutásért rendezett mérkôzéseket: elôbb 14, utóbb 18 góllal gyôzött.
Nôi KEK, a 8 közé jutásért, elsô mérkôzés: Besztercebányai/Banska Bystricai SK (szlovák)–Bukaresti Rapid CFR 28–31 (17–15), Váci NK–Tutunski Kombinat Prilep (macedón) 32–18 (18–7) és 37–19 (19–8) — Továbbjutott a Vác kettôs gyôzelemmel, 69–37-tel.
• Megnyerte csoportját és veretlenül továbbjutott a házigazdaként játsszó Nagybányai Selmont a Challenge-Cupban.
A január 7–9. között lebonyolított tornán a következô eredmények születtek:
B-csoport: 1. forduló Nagybányai Selmont KK–LK Zug Handball (svájci) 37–28 (23–10) és HC Florgarden (olasz)–RK Skopje (macedón) 33–18 (17–7); 2. forduló: Selmont–Skopje 31–21 (21–6) és Florgarden–Zug 35–25 (19–11); 3. forduló: Selmont Florgarden 28–25 (16–11) és Zug–Skopje 27–21 (12–11).
A végeredmény: 1. Selmont 6 pont, 2. Florgarden 4, 3. Zug 2, 4. Skopje 1.
• A megfiatalított magyar válogatott ismét gyôzött Fehéroroszország ellen az Európa-bajnoki selejtezôsorozat második, Minszkben rendezett mérkôzésén. Skaliczki László szövetségi kapitány együttese okos, türelmes és taktikus játékkal múlta felül a kvartett legerôsebbnek tartott riválisát. Az elsô, Dabason rendezett hétközi mérkôzésen hétgólos gyôzelem született, most hat góllal volt jobb a magyar válogatott.
Eredmények: 1. csoport, 1. forduló: Magyarország–Fehéroroszország 38–31 (19–15) és Olaszország–Ciprus 33–21 (16–11); 2. forduló: Fehéroroszország–Magyarország 27–33 (11–16) — a Ciprus–Olaszország összecsapás lapzárta után ért véget.
A magyarok legközelebb szerdán Nicosiában lépnek pályára.
• Mindhiába szenvedett reménykeltô egygólos vereséget Ukrajnában, a román válogatott hazai pályán is kikapott — sôt, ezúttal két góllal.
Eredmények: 1. forduló: Ukrajna–Románia 27–26 (14–13) és Észtország–Luxemburg 29–22 (11–11); 2. forduló: Románia–Ukrajna 29–31 (17–15) — a Luxemburg–Észtország találkozó késôbb végzôdött.
Románia legközelebb szerdán Észtországot fogadja.
A Daniela Hantuchová–Dominik Hrbaty szlovák duó nyerte az ausztráliai Perth-ben rendezett tenisz Hopman-kupát, miután a szombati döntôben 3–0-ra legyôzte a Gisela Dulko–Guillermo Coria argentin párost.
A finálét a dél-amerikaiak kezdték jobban, hiszen a tornán egyesben minden találkozóját elvesztô Dulko könnyedén, 16 perc alatt megnyerte az elsô játszmát Hantuchová ellen, ám a folytatásban a szlovák klasszis magára talált, s két szoros, 6:4-es szettel megszerezte a vezetést a csapatának.
A férfiak összecsapása nem hozott ennyi izgalmat, ugyanis az idei viadalon „szingliben" még játszmát sem vesztô Dominik Hrbaty esélyt sem adott a tavalyi francia nyílt bajnokság finalistájának, akit végül egy óra alatt gyôzött le 6:4, 6:1-re. A párosok mérkôzését már le sem játszották az együttesek, miután Coria hátsérülése miatt az argentinok visszaléptek.
A tavalyi döntôben az Egyesült Államokkal szemben alulmaradó Szlovákia ezzel 1998 után másodjára hódította el a vegyescsapatok nemhivatalos világbajnokságának trófeáját.
Eredmény: döntô: Szlovákia–Argentína 3–0 (Hantuchová–Dulko 1:6, 6:4, 6:4; Hrbaty–Coria 6:4, 6:1; Hrbaty, Hantuchová–Coria, Dulko mérkôzés nélkül).
Az eddigi bajnokok: 1989: Csehszlovákia, 1990: Spanyolország, 1991: Jugoszlávia, 1992: Svájc, 1993: Németország, 1994: Csehország, 1995: Németország, 1996: Horvátország, 1997: Egyesült Államok, 1998: Szlovákia, 1999: Ausztrália, 2000: Dél-afrikai Köztársaság, 2001: Svájc, 2002: Spanyolország, 2003: Egyesült Államok, 2004: Egyesült Államok, 2005: Szlovákia.
Több mint két évvel legutóbbi profi mérkôzése után Martina Hingis, a svájciak korábbi világelsô teniszezôje ismét részt vesz egy WTA-tornán, s ezután dönti el, hogy visszatér-e a profi teniszezôk világába.
— Ez tulajdonképpen tesztverseny lesz számomra, fogalmam sincs, hogyan reagál majd a szervezetem a megterhelésre. A lábam néha fáj egy kicsit, de ez is hozzátartozik a versenyzéshez — nyilatkozta a Le Matin címu svájci napilapnak a 24 éves klasszis, aki a január végén esedékes thaiföldi, 170 ezer dollár összdíjazású viadalon kapott szabadkártyát.
A svájci kiválóság 2002 októberében vett részt utoljára WTA-versenyen, makacs lábsérülése ugyanis pályafutása befejezésére kényszerítette.
A profik táborába 1994-ben állt be, karrierje során öt egyéni Grand Slam-diadalt aratott, a világranglistát összesen 209 héten át vezette.
Kolozsvár ökölvívósportja sohasem szukölködött tehetséges, jó képességu és eredményes versenyzôkben. Hogy hirtelenjében csak olyanokra emlékeztessek, mint többek között Kádár Tibor, Daróczi-Dorián Emil, Ripka Gusztáv, az Ambrusok egész sora (Ferenc, József, Péter, Lajos), kiegészítve a sort a labdarúgásban is jeleskedô Kovács Misiig, Mîrza Laciig, Nagy Árpiig szinte lehetetlenség berekeszteni a felsorolást. Eredményeit, sikereit tekintve viszont ha nem is éppenséggel kimagaslik — ez már közepes termete és a legkönnyebbek és legnehezebbek között átmenetet jelentô súlycsoportokban való szereplése miatt sem lehetséges —, de fôleg az általa megtett utat tekintve leginkább jeleskedett az a Mihálik József, akit a minap kísértek utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temetôben.
Egészen fiatalon kötött életre szóló barátságot a kesztyus sportággal, amelyben késôbb legtöbb fellépése során a szó legszorosabb értelmében ugyancsak kesztyus kézzel bánt el vetélytársaival. Olyan szempontból, hogy kesztyukkel a kezén a sportág egyik legtehetségesebb helyi, majd országos képviselôjeként vált ismertté. Elsô edzôje, Douda Jenô fedezete fel; pályafutása során olyanok is edzették, mint Ripka Gusztáv, Constantin Nour, Ion Popa és mások, a legtechnikásabb öklözôk egyikének számított. Mind helyi egyesületeiben, szakosztályaiban — a Dermatánál, az Akaratnál, a Dinamónál és az ifjúsági, valamint a felnôtt válogatottban is — volt mestere, Kádár Tibor szavait idézve: „a legszebben verekedô ökölvívó címet érdemelné ki leginkább". A pehely-, könnyu- és kisváltósúlyban 3 ifjúsági és 5 felnôtt egyéni országos bajnoki címet szerzett, számtalanszor volt országos felnôtt bajnok csapattag, 1956–1964 között 38 ízben erôsítette a válogatottat. 1960-ban a római, 1964-ben a tokiói olimpián képviselte az országot és 5 alkalommal — 1957-ben Prágában, 1958-ban a svájci Luzernben, 1961-ben Belgrádban, 1963-ban Moszkvában és 1965-ben Kelet-Berlinben — Európa-bajnokságon is szorítóba léphetett. Pályafutása során 507 mérkôzést — köztük 208 nemzetközit — vívott, s ezek közül mindössze 9-et nem ô nyert meg.
Legnehezebb mérkôzését hosszú évek óta a szörnyu betegség képében ellene szegült halállal vívta. A könyörtelen ellenfél mással szemben már rég kiütéses gyôzelmet aratott volna. Be kellett érnie „pontozásossal". Így viszont több szenvedést okozott Jóska számára. Családtagjai és barátai gyászában olvasóink nevében is szomorúan búcsúzunk tôle. Jóska, pihenj békében!
Szombatra virradóra hasba szúrták egy ecseri szórakozóhely elôtt Matolcsi Józsefet, a Nemzetközi Bokszföderáció (IBF) interkontinentális bajnokát. A sportolót súlyos sérüléssel kórházban ápolják.
A 28 éves kisközépsúlyú öklözô a mulató biztonsági ôreként dolgozik, s az éjjel két verekedô között próbált rendet teremteni — mondta el Bényi Mónika, a Pest Megyei Rendôr-fôkapitányság sajtóreferense.
A renitenskedôket Matolcsi kitessékelte az utcára, ahol a két férfi nekiesett, ütlegelni kezdték, majd egyikôjük késsel hasba szúrta a sportolót. Ezt követôen mindketten elmenekültek. Matolcsi összeesett, a mentôk a budapesti baleseti sebészetre szállították.
A Román Olimpia Bizottság a dél-kelet ázsiai károsultak megsegítésére segélyszámlát nyitott az ING bank Kiseleff fiókjánál. Akik pénzzel segíteni akarnak a katasztrófa áldozatainak, azok a következô számlákra fizethetik be az összegeket:
RO62INGB0001008160208910 (lej);
RO54INGB0001008160204010 (USD);
RO11INGB0001008160200710 (euró).
Több mint 20 percet töltött a 2,8 Celsius fokos vízben Schirilla György, aki sikeresen úszta át a Dunát Vácnál.
Az édesapja emlékezetes hagyományát folytató sportember immár hatodik éve telente többször átússza a Dunát, s minden alkalommal elôször Vácnál.
E hét elején újrakezdik edzéseiket a szamosújvári Erdély elnevezésu fociiskola tanítványai. A sportra szakosodott tanintézet 32 diákja eddig vakációzott, de hétfôtôl ismét a kérôfürdôi edzôtáborban tölti idejét. Mihai Georgescu edzô (a Dobrin Futballiskola volt tanára) irányítása alatt naponta két alkalommal lépnek pályára az ifjak (egyelôre a szamosújvárnémeti bázison), hamarosan igénybe veszik a nemrég átadott új sporttermet is.
Háromhetes alapozás után az Erdély ifi csapata (13–15 éves korosztály) több barátságos mérkôzést játszik dési és kolozsvári együttesekkel. Ezeken néhány szamosújvári ifi is szerepel majd, de Georgescu mester csapatában inkább a déli megyékbôl érkezett gyermekek találhatók.
Erkedi Csaba
Az oldalt szerkesztette: Póka János András
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -