 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2005. január 13.
(XVII. évfolyam, 9. szám)
A gáz-, villany- és telefonhálózatot január 20-ig fel kellene építeni a Szászfenes belterületén levô Leányvárnál, de a Sade Rt. késve fejezte be a víz- és csatornahálózatot, így pár hónapot is késhet a fiataloknak szánt lakások átadása. Mindez annak ellenére, hogy a tömbházakat építô cég idôben végzett a munkálatokkal.
A gáz bevezetését e gyelôre elhal asztották a leányvári tömbházakhoz, ugyanis a Sade Rt. nem fejezte be idôben a rá bízott munkálatokat — közölte a sajtóval Cornelia Trif, a megyei tanács szóvivôje. Ezen kívül
elmarad a villany és a telefon bevezetése is. Az eredeti tervek szerint az infrastruktúra ezen részének január 20-ig meg kellett volna lennie, de a Sade késése miatt a tömbházak átadása csúszik.
Lapunknak adott nyilatkozatában Stefan Dimitriu, az Országos Lakásügynökség (ANL) által kiírt versenytárgyalást megnyert Napoca építkezési vállalat vezérigazgatója elmondta, az általa vezetett cég betartotta a szerzôdésben aláírt határidôket, a tömbházak idôben és a kért minôségben felépültek, de az infrastruktúrával gondok vannak. "Mi csupán karácsonykor és újévkor álltunk le pár napra, azonkívül feszített ütemben folytatódik a munka. Négy fiataloknak szánt tömbházat már október-november folyamán átadtunk, a következô négyet pedig márciusig fejezzük be. Jelen pillanatban a tömbházak belsô munkálatait vé gezzük" — mondta a vezérigazgató.
Egyelôre kisebb gondot okoz , hogy az infrastruktúra egy részének kivitelezésével megbízott multinacionális cég nem végezte még el a munkát, így a leányvári tömbházakhoz vezetô utat a Megyei Útépítô Vállalat n em tudta felépíteni. "Ezért a Napoca é pítkezési vállalat jármûvei nehezen tudnak közlekedni, de ennek ellenére nem tolják ki az újabb tömbházak felépítési határidejét " — mondta Dimitriu.
Lapunk megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Sade Rt. kolozsvári képviseletével is, de Popa Elisabeta , a cég képviselôje közölte, hogy Pasqual Royer vezérigazgató nem elérhetô.
A tervek szerint a Leányvárnál összesen 900 lakást adnak át. Ebbôl 451-et jelzálogkölcsönnel építenek fel, 500-at a fiatalok számára biztosítanak. Utób bi szám 230 garzont és 270 kétszobás lakást foglal magába.
A Kolozs megyei tanács és a szászfenesi polgármesteri hivatal, illetve a községi tanács megállapodása szerint a lakások 70 százalékát az elôbbi hatóság, 30 százaléká t pedig ez utóbbiak osztják ki a szomszédos településen lakó fiataloknak.
"A Leányvár területén, a tömbházak mellett még 200 lakóházat lehetne felépíteni" — mondta a Szabadságnak Kerekes Sándor , a megyei tanács alelnöke. Errôl a tervek már rég elkészültek, és jóváhagyás végett hosszú ideje Bukarestben vannak. Mihelyt megkapják az engedélyeket, meghirdetik a versenytárgyalást, és a fiatalok is jelentkezhetnek, hogy kiválasszák a számukra megfelelô házat, valamint bankintézményt a jelzálogkölcsön megkötésére, magyarázta a megyei tanács a lelnöke. Ezek a házak iránt is nagy az érdeklôdés, több mint ezren iratkoztak fel már jó néhány éve.
Politikai egyeztetések tárgya a különbözô decentralizált megyei intézmények vezetô tisztségei is. Az RMDSZ a magyarság számarányának megfelelôen kérne a megyei igazgatóságok, felügyelôségek vezetô tisztségeibôl. Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy véli: Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik megfelelô módon látnák el ezeket a funkciókat.
Eckstein-Kovács Péter a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette: több mint hatvan országos intézménynek van helyi kirendeltsége Kolozsváron, az egészségügytôl az oktatásig számos területen mûködnek igazgatóságok. Jelen pillanatban azonban egyik intézmény élén sem áll magyar nemzetiségû nô, vagy férfi vezetô, mindössze három alkalmazottról tudnak, alacsonyabb beosztású vezetôi funkcióban. Ez diszkrimináció, az RMDSZ pedig ezen szeretne változtatni az arányos képviselet elve alapján, ami egy demokratikus rendszerben normális elvárás. Nem lehet azonban egyik pillanatról a másikra nagy változtatásokat véghezvinni, ugyanis ezek az intézmények technikai jellegûek, amennyiben pedig az illetô vezetô jól látta el feladatát, nincs indok a váltásra. Egy másik kategória, a köztisztviselôi státus, az ilyen funkciót betöltôk elmozdítása csupán fegyelmi szempontból megalapozott. Az is nyilvánvaló, hogy ha egy bizonyos poszt betöltésére nincs megfelelô magyar szakember, akkor nem javasolhatnak valakit csupán azért, mert magyar nemzetiségû az illetô.
— Kolozsváron igenis vannak magyar szakemberek, akik betölthetik a decentralizált intézmények vezetôi funkcióit. Megemlíteném például a kataszteri hivatal volt vezetôjét, Sztranyiczki Szilárdot, a kiváló szakembert, akit nyilván politikai okokból távolítottak el — mondotta. Emlékeztetett: amiért Kolozsváron a helyhatósági választások után az RMDSZ a liberális–demokrata szövetséggel kötött egyezséget, a volt szociáldemokrata kormány helytartói Sztranyiczkit leváltották, noha szakmai és vezetôi kvalitásait soha senki nem vonta kétségbe. — Hagyomány már, hogy a tanfelügyelôségen is van tanfelügyelô-helyettesünk, komoly érvek vannak amellett, hogy ez a továbbiakban is így legyen — fejtette ki Eckstein-Kovács. Hozzáfûzte: a kultúra területén, amely szintén szorosan hozzátartozik az identitásunkhoz, pillanatnyilag nincs magyar képviselet, itt is szükség lenne vezetô beosztású szakemberre. A többi terület lefedése is gyakorlatilag humán erôforrás és tárgyalás kérdése, de az arányossági elv alapján, vélte a szenátor, aki leszögezte: az RMDSZ megyei szervezetének a tárgyalások elôtt számba kell vennie, milyen szakembereket tud ajánlani.
Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter szerdán megtartotta elsô sajtóértekezletét, amelyen közzétette az általa vezetett szaktárca prioritásait.
Nagy Zsolt a sajtó jelentôs számban összegyûlt képviselôinek elmondta: növelni kívánja a versenyképességet, és célül tûzte ki az amúgy is dinamikusan fejlôdô IT és kommunikáció ágazat fellendítését, a helyi és központi közigazgatás korszerûbbé és hatékonyabbá tételét, valamint az állampolgárok kényelmének növelését, a bürokratikus eljárások visszaszorítását. A miniszter ugyanakkor arról is tájékoztatta a sajtó képviselôit, hogy 2008-ig minôségi és hozzáférhetôbb, szélessávú kommunikációs szolgáltatásokat kívánnak biztosítani az ország lakosai számára, továbbá a Romtelecom és a Román Posta privatizálása is prioritásként szerepel programjában. Intézményi szinten pedig egy, a Parlamentnek alárendelt autonóm felügyelô hatóság létrehozását kezdeményezte.
A miniszter ugyanakkor kifejtette: szorgalmazni fogja az informatikai oktatás és a kultúra hatékonyabbá tételét, hiszen az iskolák számítógépes felszerelése, az informatikai oktatás kiterjesztése az egyik feltétele annak, hogy az amúgy is komoly humán erôforrás hiányossággal küszködô ágazatban dolgozó szakemberek itthon, és ne külföldön érvényesítsék tudásukat. A minisztérium költségvetését illetôen Nagy Zsolt elmondta: ez esetben egy abszolút liberális szemlélet érvényesül, hiszen a 171 milliárd lejes (a GDP 0,03%) költségvetéssel olyan erôs szakterületet vezet, amely a GDP 8 %-át fedi le.
Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Zsolt közölte: a minisztérium által eddig beindított, eredményesen mûködô programokat, mint például a teleház mozgalom, nem fogja leállítani. A miniszter ezt követôen tájékoztatta a sajtót a magyarországi szaktárcával eddig folytatott eredményes együttmûködésrôl és tapasztalatcserérôl. Ennek kapcsán arra is rámutatott, hogy az e-kormányzás program felhasználása szintjén Románia Magyarországnál és Bulgáriánál is jobban teljesít.
A sajtóértekezleten részt vett Marius Macovei, a Román Posta vezérigazgatója is, aki elmondta: az általa vezetett intézmény szolidaritása jelképeként a Román Posta alkalmazottjai fejenként 1 euróval támogatják, a délkelet-ázsiai szökôár sújtotta országokban élô kollegáikat.
Szerdán került sor az RMDSZ ez évi elsô bukaresti sajtóértekezletére, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, az oktatásért, mûvelôdésért és integrációért felelôs miniszterelnök-helyettes, valamint Györfi György, a miniszterelnök-helyettesi iroda vezetôje.
A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ a választásokat követôen a DA. Szövetséggel, valamint a Román Humanista Párttal együtt egy olyan kormánykoalíciót alkot, amely rendkívül fontos Románia politikai stabilitásának szempontjából. Markó Béla rámutatott, jelen pillanatban mindannyiunk számára elsôbbséget jelent az integráció folyamatának felgyorsítása, az Európai Unióhoz való csatlakozási egyezmény aláírása, és természetesen ennek ratifikálása az Unió tagállamai által.
Aminiszterelnök-helyettes ugyanakkor reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az elkövetkezô napokban, de legkésôbb a jövô hét folyamán sikerül véglegesíteni a kormány szerkezetét, a prefektusi és alprefektusi tisztségekre való kinevezéseket. A jövô hét folyamán minden bizonnyal megoldódik az államtitkárok kinevezésének kérdése is, jelentette ki Markó, valamint újságírói kérdésre hozzátette, nem szeret elhamarkodott nyilatkozatokat tenni, de természetesen vannak olyan minisztériumok, amelyekben a Szövetség szeretne államtitkári helyeket, megemlítve többek között a pénzügyi, mezôgazdasági, külügyi, oktatási, egészségügyi minisztériumot.
Az RMDSZ képviselôirôl és szenátorairól szólva a szövetségi elnök elmondta, a január 31-én véget érô parlamenti vakáció ideje alatt a Szövetség tisztségviselôi számos törvénytervezet, törvényjavaslat kidolgozásával, elôkészítésével foglakoznak, annak érdekében, hogy februárban ezeket már vitára lehessen bocsátani. Így például a kisebbségi törvény elôkészítésén az RMDSZ jogász-szakemberei jelen pillanatban is dolgoznak — mondta az elnök.
Újságírói kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondta, véleménye szerint a kormánykoalíciónak mindenképpen ki kell dolgoznia egy belsô mûködési szabályzatot, erre vonatkozóan az RMDSZ is készít javaslatokat. E szabályzatot elsôsorban a gördülékeny munkavitel, a jó döntéshozatal érdekében kell létrehozni.
A Kovászna megyei prefektus körül kialakult, már-már botrányos helyzetet elemezve Markó elmondta, elfogadhatatlan az, hogy 2005-ben egy kormánytisztségviselôt nemzetisége miatt támadjanak, kifogásoljanak, és a ’90-es évek elejére jellemzô sovén hangnemet használjanak. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, ezzel pedig szerepet vállalt nem csak Románia vezetésében, hanem az ország gazdasági, politikai és társadalmi életének fellendítésében is, ugyanakkor jelentôs szerepe van az Európai Uniós csatlakozás szempontjából is.
Az ügyészségnek, az oktatási és a mûvelôdésügyi minisztériumnak hivatalból eljárást kellene indítania a Trianon címû film vetítése miatt — áll abban a közleményben, amelyet Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa, Mihail Hãrdãu írt alá. A kormánymegbízott úgy vélte, hogy azok az RMDSZ-es tisztségviselôk, akik jelen voltak a vetítésen "politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot". A rendôrség is elkezdte a nyomozást, Székelyudvarhelyen például már meg is büntették a szervezôket.
A prefektus tiltakozását fogalmazta meg a Trianon kolozsvári vetítése miatt, mivel szerinte a film "Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol". A dokumentumban a prefektus leszögezte, félretéve bármilyen fajta cenzúrázási szándékot, "politikai elegancia hiányáról tettek tanúbizonyságot" azok a Kolozs Megyei Tanács, valamint a Kolozsvári Városi Tanács RMDSZ-es tisztségviselôi, akik részt vettek a vetítésen. Tudomásunk szerint Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Somogyi Gyula városi tanácsos volt jelen a rendezvényen.
Hãrdãu szerint Romániában nem indokolt levetíteni egy ilyen kényes témát feldolgozó filmet, amelyet még Magyarországon is betiltottak. Emiatt az ügyészségnek, valamint az oktatási és a mûvelôdésügyi szaktárcának hivatalból kéne eljárást indítania, mivel a vetítést egy oktatási intézményben szervezték meg.
"Jövô csütörtökön megismételjük a filmet, hiszen, mint kiderült, nagyon sok embert érdekel" — jelentette ki a Szabadságnak Juhász Tamás, az ügyben érintett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora. Az oktatási intézmény vezetôje úgy vélte, hogy a teológia nem vonható felelôsségre, mivel ôk nem vettek részt a film erdélyi körútjának megszervezésében, hanem csak a szervezôk rendelkezésére bocsátották a termet. Hozzátette, a Bocskai téren lévô épület már számos kulturális rendezvénynek adott otthont, a péntekit is ennek kell tekinteni. Közölte, a tanügyi törvény a teológiát egyházi magániskolaként ismeri el. Ez azt jelenti, hogy az oktatási minisztérium elismeri az intézmény által kibocsátott diplomákat, de az épület használati joga az Erdélyi Református Egyházkerületet illeti meg. Juhász Tamás elmondta, hogy a rendôrség nem kereste meg ôket.
Pórul jártak viszont a szervezô Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a szervezet nevére a székelyudvarhelyi rendôrség büntetésrôl szóló jegyzôkönyvet állított ki. Az EMI közleményben ítélte el a minisztérium feljelentését. A szervezet szerint a romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, ezért az EMI felkéri a kormányon lévô RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben a rendôrségi eljárás mielôbbi megszüntetése érdekében.
Koltay Gábor filmrendezô is értetlenül áll a dolog elôtt. A Krónika címû napilapnak elmondta, tizenöt évvel a kelet-közép-európai rendszerváltás után megdöbbentônek tartja, hogy a mai, demokratizálódni kívánó világban bárki betiltson egy mûvészi teljesítményt, egy ártatlan filmvetítést.
A hatóságok azért berzenkedtek a film ellen, mert az alkotást nem iktatták be a hazai filmjegyzékbe, ami kihágásnak minôsül. Az Országos Mozivállalat vezetôi szerint a tavaly született 418-as törvény értelmében tilos olyan filmet vetíteni Romániában, amely nem rendelkezik az intézmény által kibocsátott minôsítô bizonyítvánnyal.
A film körüli vitát elsôsorban az a román sajtóban megjelent hír gerjesztette, miszerint a film Magyarországon be lenne tiltva. A Népszabadság tavaly szeptemberi számában megjelent cikkbôl azonban kiderül, hogy a filmet tavaly június 5-e óta az Uránia Nemzeti Fimszínházban levetítették, az alkotást pedig több mint negyvenezer nézô látta, ami egy közepes magyar játékfilm országos közönségének felel meg. A mozi közlése szerint a vetítésbôl származó bevétel mintegy harmincmillió forint. Kiderült, hogy az MTV azért utasította vissza a magyar Országos Rádió- és Televíziótestület által 15 millió forinttal finanszírozott sorozatfilmet, mert a közszolgálati tévé által kért szakértôi vélemény szerint az elsô öt részben "a filmbejátszások... számos esetben dezorientálják, illetve összezavarhatják a nézôt... A szöveg és a kép között nagyon gyakran semmiféle kapcsolat nincs... Károlyi Mihály és az 1916-ban létrehozott pártja semmilyen szempontból nem nevezhetô kozmopolitának... A magyar zsidóság bizonyos csoportja tudatos bomlasztó tevékenységével kapcsolatos állításokat bizonyítani kellene. Ez a két világháború közötti antiszemita pamflet-irodalom olyan toposza, amelyet eddig még senki sem tudott tényekkel alátámasztani... A trianoni döntés rút cselszövésként való emlegetése bizonyítást igényelne. Egyébként nem ismeretterjesztés, hanem folklór és hangulatkeltés" — írja egyebek között a Koltay által átadott sorozatról a korszak egyik elismert történésze.
Wass Albert könyvei tavaly is keresettek voltak a kolozsvári könyvesboltokban, ezzel szemben Kertész Imre mûvei iránt csökkent az érdeklôdés — derült ki a Szabadság végezte körkérdésbôl. A legforgalmasabb belvárosi könyvesboltokban azt próbáltuk megállapítani, kik a legnépszerûbb szerzôk az eladott könyvek alapján. Kiderült, hogy a nyomtatott betû szerelmesei az erdélyi kortárs szerzôk közül Kovács András Ferencet, Láng Zsoltot és Orbán János Dénest kedvelik, a külföldiek közül Paulo Coelho és Gabriel Garcia Marquez aratott sikert.
— Nem igaz, hogy az emberek nem vásárolnak könyvet — jelentette ki a Szabadságnak Weghofer Erna Aletta, a Szentegyház utcában található egyik könyvesbolt vezetôje. Elismerte, hogy ritkábban költik ilyesmire az emberek a pénzt, de amikor mégis szellemi táplálék megvásárlása mellett döntenek, akkor a vevôk mindenképpen a jó minôségû kiadványt keresik. Weghofer szerint ezért egyre kevesebb sikerük van azoknak a könyveknek, amelyeket újságpapírra nyomnak, illetve nem kemény borításúak.
A mûvészeti kiadványok forgalmazására szakosodott könyvesüzlet kuncsaftjainak több mint fele román. Véleménye szerint ez egyrészt a magyarság gyatra anyagi helyzetével, másrészt a külföldi nyelvû könyvkínálattal magyarázható, amire a románok körében is van kereslet.
A tavalyi könyvsikerekrôl az üzletvezetô elmondta, hogy meglehetôsen keresettek voltak a képzômûvészeti és egyéb tematikájú szakalbumok, amelyek borsos áraik ellenére is kelendôk. Ezek közül az angol nyelvû Modern Hungarian Painting és a Hungarian Masterpieces címû kiadványok emelkedtek ki.
A másik Szentegyház utcai könyvesbolt vezetôje, Magyari Eszter tapasztalata szerint a kolozsváriak a helytörténeti kiadványok iránt is fokozottan érdeklôdnek. Biztos kasszasikert jelentenek még az ezoterikus és meditációs kiadványok, de a meséskönyveket is keresik a kolozsváriak.
Az irodalom kategóriában az egyik legismertebb antikvárium és könyvesbolt tulajdonosa, Röser Ferenc például úgy tapasztalta, hogy Wass Albert mûveinek még mindig terem babér. Az Egyesült Államokban elhunyt író Márai Sándort is megelôzi az eladott példányszámok szempontjából. A Wass Albert könyveinek tematikája és hangvétele szempontjából hasonlónak vélt Nyirô József alkotásai is kelendôek. Kiderült, hogy Kós Károly, Bánffy Miklós, Szilágyi Domokos, Reményik Sándor mûvei is népszerûek. A kortárs szerzôk közül Kovács András Ferenc neve emelkedik ki. Az eladott könyvek szempontjából ôt követi Láng Zsolt és Orbán János Dénes. Sütô Andrásnak a Neptun Kiadó által piacra dobott mûveit is sokan keresték.
HEIM ANDRÁS GRAFIKUSMÛVÉSZ Ruha István emlékének szentelt kiállítása január 14-én, pénteken 13 órakor nyílik meg a Korunk Nagy-Szamos/Iasilor utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt mond Németh Júlia és Kántor Lajos. Lászlóffy Aladár verseibôl Jancsó Miklós olvas fel. A zenei mûsorban felvételrôl Ruha István hegedûjátéka hangzik el. A kiállítás munkanapokon de. 10–14 óra között tekinthetô meg.
BALASKÓNÉ OSVÁTH ZSUZSA munkáiból nyílik kiállítás január 15-én, szombaton 11 órakor a Fôtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. Bevezetôt mond Szôcs István. A mûvészi mûsorban közremûködik Albert Júlia, Szabó Zsuzsa és Szilveszter Eszter.
ZENÉS-KÖNYVES NAP a Magyar Irodalomtudományi Tanszéken január 14-én, pénteken, délután 4 órai kezdettel, a Bölcsész Kar Brassai-termében. Az eseményen bemutatják a tanszéktagság 2004-ben megjelent köteteit.
ORGONAKONCERTET rendez január 15-én, szombaton este 7 órától a a kolozsvári Evangélikus–Lutheránus Egyházközség a Kossuth/December 21. út 1. szám alatti templomban. Orgonál dr. Kovács László Attila teológiai tanár, orgonamûvész. Mûsorán Buxtehude-, J. S. Bach-, Mendelssohn-, Kodály- és Britten-mûvek szerepelnek.
Pontosítás
A Szabadság január 10-i számának második oldalán, a 2005-ös Vasárnap évkönyvet bemutató írásban két mondatot összevont a szerkesztô, ezzel megváltoztatva eredeti értelmüket.
Helyesen így olvasandó a szöveg: Hézagpotló a dr. Jakubinyi György tollából született Szentek és hitvallók Erdély földjén — összeállítás. Tanulságosak, de részünkre elszomorítóak az évkönyvben megjelent 2002-es népszámlálás adatai az 1992-es adatokkal összehasonlítva.
Jelen körülmények között örvendetes mûvészi eseménynek ígérkezik a Magyar Opera ma este fél 7 órától bemutatásra kerülô G. Puccini Pillangókisasszony címû három felvonásos operájának új szereposztása. A kis japán gésa történetének Puccini zenéje a halhatatlanságot biztosította. Szín, illat, erotika, szemérmesség, a holdfényben remegô éjszaka varázsa, vágyakozás, várakozás, kijózanító hajnalodás érzékletes valósággal szólal meg a zenekar hangszerein, és tökéletesen leköti a hallgatót.
Cso-cso-szán szerepében a sokoldalú mûvésznô, Hary Judit csillogtatja meg ének- és szereptudását Molnár Mária (Suzuki) társaságában. A két kisebb, de jelentôs szerepben Szakács Levente (Yamadori) és Réti Zsuzsa (Kate Pinkerton) debütál. A többi szereplô — Pataki Adorján (F. B. Pinkerton), Sándor Árpád (Sharpless konzul), Laczkó V. Róbert (Góró), Szilágyi János (Bonzo), Veress László (Császári biztos) és Ádám János (Jegyzô) — már bizonyított. A kisgyermek szerepében Sipos Anikó látható. Az új szereplôket Katona Zs. József, Vincent I. Liotta rendezô munkatársa állította be. Díszlet- és jelmeztervezô Wittlinger Margit. Karigazgató Kulcsár Szabolcs. A négy debütöt magába foglaló elôadás karmestere Hary Béla, a Magyar Opera örökös tagja.
Kérjük közönségünket, hogy jelenlétével tisztelje meg és ösztönözze a nem mindennapi erôpróbára vállalkozó fiatal mûvészek munkáját.
Január 16–23. között jeles vendégek prédikálnak minden este 6 órakor a Teológia dísztermében. Vasárnap Nagy Albert tordai esperes, hétfôn Ferencz László körösfôi esperes, kedden Raduch Zsolt brassói evangélikus lelkipásztor, szerdán Sipos István máramarosszigeti esperes, csütörtökön dr. Bölcskei Gusztáv debreceni püspök, pénteken dr. Pap Géza kolozsvári püspök, szombaton dr. Oláh Zoltán gyulafehérvári katolikus rektor, a záró vasárnap pedig Farkas Dénes kolozsi unitárius esperes hirdeti az igét. Ruszka Sándor, Geréb Dénes és Sipos Dávid orgonajátéka színesíti a mûsort, csütörtök este pedig a Kolozsvári Református Kollégium énekkarát is hallhatjuk. A teológiai hallgatók, a református és az unitárius kollégium diákjai lesznek jelen, de minden érdeklôdôt szívesen lát a Teológia vezetôsége.
A Román Posta lehetôvé tette, hogy a helyi adókat és illetékeket Bukarest, Kolozsvár, Nagyvárad, Nagyszeben, Ploiesti és Buzãu megfelelôen felszerelt postahivatalaiban is ki lehesen fizetni. Az érdeklôdôk a postahivatalokban megtudhatják a kifizetendô összeg nagyságát, és a kifizetés nyomán megkapják a nyugtát, a mûveletet pedig elektronikus úton automatikusan bejegyzik a polgármesteri hivatal regiszterébe. Ezek a postahivatalok hétfôtôl péntekig 7,30–20, szombaton 7,30–13 óra között tartanak nyitva.
A téli ünnepek és a szünidô után újraindul a Manók háza zeneóvi. Kis Kalló Erika értesíti a szülôket és gyerekeket, hogy a Manók háza (Kakasos templom mögött) legközelebb január 28-án, pénteken várja ôket, a szokásos idôpontban.
A kolozsvári Népfôiskola idei elsô elôadását dr. Egyed Ákos tartotta: ismertette Mikó Imre életét, munkásságának jelentôségét. A téma idôszerûségét Erdély Széchenyijének 200. születési évfordulója adta. A XIX. század nagy egyéniségei közül senki nem tett nála többet azért, hogy Kolozsvár Erdély kulturális központja, a magyarság szellemi fôvárosa legyen — fogalmazott az elôadó.
Gróf Mikó Imre neve mindörökre összefonódik Kolozsvárral, azonban ô úgy tett a városért, hogy azzal Erdély egészét, a magyar közösséget is szolgálta, a magyar mûvelôdési és politikai élet nagyjai közé tartozott, Széchenyi, Kossuth, Deák Ferenc, Wesselényi kortársaként. A háromszéki Zabolán született, székely grófi családban, apja gróf Mikó György, anyja, Mikes Zsuzsanna gyermekágyi lázban meghal, ezért anyai nagyszülei: Mikes Zsigmond és Ugron Juliánna veszik magukhoz. Székelysége mindvégig fontos maradt számára, hangsúlyozta a székelység helyét az összmagyarság történetében. Nagyszülei marosújvári otthonából a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba vezet az útja, ahol példásan megállta a helyét, komolyan vette a munkát és könnyen beilleszkedett a közösségbe. Jó eredménnyel végezte el az iskolát, tehetsége már ekkor kiütközött, tanárai nagy jövôt jósoltak neki.
Marosvásárhelyre ment jogot tanulni, magyar és római jogból vizsgázott, rendkívüli eredménnyel, innen "hivatalba került", a kolozsvári "guberniumhoz", kormányhoz mint tiszteletbeli, (értsd: fizetés nélküli) írnok, majd szintén tiszteletbeli fogalmazóként bizonyít, így következô útja a Bécsben székelô erdélyi kancelláriához vezetett, ahol mintegy két évet töltött tiszteletbeli írnokként. Ez elsô kapcsolata Európával, életiskola, ahol a napi munka elvégzése után alkalma nyílt ismerkedni. Befolyásos emberekkel került kapcsolatba, a császári udvar is felfigyelt rá.
Kolozsvárra visszakerülve a Református Egyház gondnoka és a nagyenyedi Bethlen Kollégium fôgondnoka lesz — emberséges modora, jóindulata népszerûvé teszi.
1847-ben bécsi rendelet alapján kinevezik erdélyi kincstárnoknak — méltóságban a második ember lesz a kormányzó után.
Kincstárnoki munkája Nagyszebenbe szólítja, ekkor már családos, három gyereke van (fia, Ferenc még gyerekként meghal) feleségével, gróf Rhédey Máriával sûrû és tartalmas levelezésben marad.
Az 1848-as forradalom vet véget a békés idôszaknak, Mikó életébe is változásokat hoz: bécsi erdélyi kancellárnak nevezik ki, ezt a hivatalt azonban nem fogadja el, nem helyezkedik szembe a magyar nemzet akaratával, döntése kis híján botrányt kavar.
1848. eseményei iszonyatos, véres polgárháborúba torkollanak Erdélyben, ezrek pusztulnak el — a magyar politikum felkéri Mikót, járjon közben a császárnál a polgárháború beszüntetéséért, de házi fogságba vetik, 1949 októberéig. Amikor visszatér, elpusztított ország, letargiába esett nemzet és felesége halálhíre fogadja.
A kétségbeesésbôl elhatározás születik: a cselekvés útjára kell lépni. Programot dolgoz ki, amelynek lényege: önerôbôl, minden lehetségest megtenni a felemelkedésért. A történelmi alapokat, nyelvet, intézményeket, kultúrát megôrizve, Európától tanulva a polgárosodás útjára lépni. Az ô értelmezésében ez a kultúra — hagyomány és újítás —, illetve a civilizáció — modern gazdaság, reformok — harmonikus egységét jelentette.
Az eszmék tisztázása után megkezdte a gyakorlati munkát, 1850-tôl magyar színi társulat, 1845-ben az Erdélyi Gazdasági Egyesület újjászervezése, továbbá az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-es megalakulása fûzôdik nevéhez, amely egybefogta az alkotó és tudománypártoló értelmiséget. Alapításakor 400 tagja volt az egyesületnek, egyszerre 24 magyar akadémikus iratkozott be. Az EME létének köszönheti Kolozsvár, hogy itt jött létre Magyarország második tudományegyeteme.
Mikó közlekedésügyi miniszterként 4 év alatt építteti meg a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó vasútvonalat, a marosvásárhelyi szárnyvonalat és több elágazást. Ez azonban már nem az ô világa, hanem a vadkapitalizmusé, a korrupcióé, ezért visszalép funkcióiból, lemond a kolozsvári képviselôségrôl is, hiszen amit emberileg tehetett a városért, azt megtette. 1876 szeptemberében adta vissza lelkét teremtôjének, temetésén 10 000 ember vett részt, egész Erdély siratta nagy fiát, aki vagyona nagy részét visszaadta a társadalomnak olyan célokra, amelyek a mai napig gyümölcsöznek, tudományokban, kultúrában, mûvészetekben — eszméi sok tekintetben ma is helytállók.
Amikor az esztendô második hetében a hômérô higanyszála a déli órákban napokon keresztül meghaladja a 14 oC fokot, méltán gondolunk a globális felmelegedés nyújtotta meglepetésekre. Kolozsváron, például, amint azt Rohonyi D. Iván felvételei igazolják, kinyílt a hóvirág és kivirágzott az aranyesô.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Bridget Jones: Az értelem határán — angol — bemutató (13; 15,30; 18; 20,30; 23; kedvezménnyel 23 órától).
MÛVÉSZ-EURIMAGES — De Lovely — Cole Porter meséje — amerikai — bemutató (15; 17,30; 20; pénteken, szombaton és vasárnap 22,30; kedvezménnyel kedden minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 22,30 órától).
FAVORIT — Én, a robot — amerikai (15; 17; 19,30 órától; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás).
GYÔZELEM — Az ördögûzô — A kezdet (14; 16,30; 19; 21,30),
DÉS
MÛVÉSZ — jan. 7–13-án: Anaconda 2 — Rohanás az elátkozott orchidea nyomában — amerikai (15; 17; 19; pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken szombaton és vasárnap 21).
BESZTERCE
DACIA — A TEREM — Egy cápa története — amerikai (13; 15; 17,30; pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától).
B TEREM — Az élet csoda — francia–szerb (14,30; 18; 21; kedvezménnyel kedden minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 14,30 órától).
GYULAFEHÉRVÁR
DACIA — A mobiltelefon — amerikai (15; 17,30; 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfôn minden elôadás, pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától).
MAGYAR OPERA
Ma, január 13-án, csütörtökön este fél 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony. Vezényel: Hary Béla. Rendezô: Vincent J. Liotta m. v.
Január 16-án, vasárnap du. 5 órakor: Kálmán Imre: Marica grófnô. Vezényel:
Incze G. Katalin. Rendezô: Bor József m. v.
ROMÁN OPERA
Január 14-én, pénteken este 7 órakor: Leoncavallo: Bajazzók.
Január 16-án, vasárnap este 7 órakor: Loewe: My Fair Lady.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 14-én, pénteken este 8 órakor: Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket — stúdióelôadás. Rendezô: Bocsárdi László m. v.
BÁBSZÍNHÁZ
Január 15-én, szombaton 12 órakor: A csuka parancsára — magyar tagozat.
Január 16-án, vasárnap 12 órakor. A három jóbarát omán tagozat.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Január 14-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Theo Wolters (Hollandia). Közremûködik: Hans Colbers (Hollandia). Mûsoron: Beethoven: Coriolan-nyitány. Mozart: A-dúr klarinétverseny (K. V. 622). R. Strauss: Egy hôsi élet (hegedûszóló: Dorina Mangra).
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
Alig hiszem, hogy virágkedvelôk, kiskert-tulajdonosok körében ne lenne ismeretes Túrós Ani neve. Meglehet, hogy a fiatalabb korosztálynak nem mond sokat e név, de ha azt írom, hogy arról a kora ellenére is energikus, pedáns és — miért ne? — kellemes arcú hölgyrôl van szó, aki a Széchenyi tér déli oldalán mindig virágkülönlegességekkel lepi meg vásárlóit, rögtön rájönnek, kirôl is van szó. Valóban, Túrósné mindig igyekszik eredeti és ritkaságszámba menô virágfajtákkal kirukkolni. Talán ez a magyarázata annak, hogy kôasztala elôtt rendszerint sok a vevô, vagy csak az egyszerû bámészkodó. Többszöri beszélgetés, egyeztetés után ráállt, hogy elmesélje a kertészettel idestova bô félévszázada történt eljegyzése történetét.
A virágkertészet közelébe tulajdonképpen 1941-ben, Túrós Jánossal történt házassága révén került. Férje egyike a Túrós József és Deszbordesz Mária házasságából született két fiúnak. Elôbbi, a szülôk elhalálozása és József bátyja kitelepülése után örökölte a Magyar utcában, a Szentpéter utcától keletre esô, eredetileg harmadik házat. Az épület a fertály egyik legrégebbi háza volt. Veres Ferenc fényképész 1859-ben készült fényképalbumában láthatók ezek a régi, falusias házikók, kicsiny ablakaikkal, jellegzetes, elöl ferdén vágott bádogtetôikkel. Az 1940-es évek végén, amikor barátaimmal a Kazinczy utcából lemerészkedtünk a Csertörô-malomhoz fürödni, a hóstáti szekerek zakatoló kerekei elôl iszkoltunk a fahíd felé, oldalazva a házak elôtti keskeny járdán. Ezek az emlékek ugrottak be hirtelen az említett album lapozgatása közben.
A Túrós-féle házhoz nagy kert tartozott, s ezen a család már az 1900-as évek elején foglalkozott kertészettel. János Berlinben végzett kertészeti fôiskolát, és hazatérte után elsô felesége szüleinek Cukorgyár utcai kertészetében kezdte gyakorlatba ültetni a német fôvárosban tanultakat. Közben az egyetem gazdasági intézetének gondnokaként, a Kôkert utcai gazdasági telepet, a kertészetet is igazgatja, bár a munka dandárját apja, Túrós József végzi.
Kovács Ferenc, a kolozsvári rádió magyar adásának volt szerkesztôje meséli:
— Jól emlékszem rájuk. Én mint fiatal ember nyaranta napszámosként dolgoztam a kertészetükben. Ezzel kerestem meg tanulmányaimhoz, ôszire, a könyvek megvásárlásához szükséges pénzt. Mindenki tisztelte Túrósékat. Szomszédjuk volt Jordáki Lajos, egyetemi tanár, bátyja a neves úszó és vízilabdázónak, majd edzônek.
Az öreg Túrós zömök, de mozgékony, amolyan tiszttartó fazonú ember volt. Foglalkozásra nézve nyomdász volt, de szívesebben élte világát a növények, virágok közt, naphosszat szöszmötölve a melegházban, árgus szemekkel figyelve, nemcsak kedvenc virágainak fejlôdését, hanem a keze alatt dolgozó alkalmazottak munkáját, hozzáállását is.
János fia itt ismerkedik meg késôbbi, második feleségével, Rusu Anival, aki Borza professzor keze alatt végzi el a kertészeti kurzust. A tanultakat csak 1941 után gyakorolja, immár mint Túrós János felesége és szellemi, lelki támogatója.
1954-ben mindketten megválnak egyetemi állásuktól és teljes erôbedobással indítják útjára a Magyar utcai kertészetet. Küzdelmes idôszak veszi kezdetét. A régi kertészetet addig csak toldozták-foldozták. Szinte mindenüket pénzzé teszik és Reimann Árpád építésszel, a kert méreteinek megfelelôen, négy, egyenként húsz méter hosszú üvegházat építtetnek.
A férjem, mondja nevetve Túrósné, precíz ember volt. Mindent, amit Berlinben tanult, be akart vezetni a saját kertészetébe. Még a vizet sem szivattyúzta a Malomárokból, jóllehet a szomszéd hóstátiak kertjeik végében, hatalmas lapátos kerekekkel merítették az öntözésre szánt éltetô vizet. Ilyen vízmérô óriáskerekek mártogatták lapátjaikat, szüntelen vetve a cigánykereket, Hatházinál, Zágoni Szabó Mihálynál, Butyka Ferinél, Jakabéknál és lennebb még sok hóstátinál.
Talán a virágok sokasága, színpompás szépsége kölcsönözte azt a hallatlan szívósságot és kitartást, amivel beindították a nagyszerû virágtermesztést. Bevezették a gázfûtést, így télen sem kellett leállni a termeléssel. A központi fûtés biztosította a kellô hômérsékletet.
Az igazi elégtételt a sok gondterhes nap után, az elsô szállítmányok elindítása szolgáltatta. Rövid idô alatt, jó marketing érzékkel, valóságos hálózatot alakítottak ki termékeik értékesítésére. A virágokat speciális ládákban, a vasúti menetrendhez igazodva szállították az állomásra. Ezek 10–12 óra leforgása alatt Brassó, Várad, Arad, Temesvár piacain jelentkeztek eladásra. A virágokat egy kis kézi stráfszekérrel szállították az indóházhoz, majd egy Konstancán vásárolt, piros kabriolettel.
Saját munkájuk iránt is fokozott szakmai igényességet tanúsítottak. Hollandiából importáltak preparált virághagymákat. Különleges virágokhoz különleges tápdús földkeverék, megfelelô nedvesség és hômérséklet, különleges bánásmód dukált. Mindez energiát, hozzáértést és szakismeretet igényelt.
— Kolozsváron annak idején 10–15 kertész mûködött. Magas színtû kertészete volt a Cukorgyár utcai Szabó Józsefnek, akinek fia a Palocsai-féle kertészet elismert szakembere lett. Említésre méltó a kétvízközi Bíró, valamint a Réz testvérek kertészete, a Buci-kert közelében a Rucska kertészet, a Dermata gyári kertészete, amelyet vezetôjérôl Banga kertészetnek neveztek, a Budelecan bácsi vezette Vasúti mûhelyek kertészete. Még feltétlenül szólnom kell — folytatja a felsorolást Túrósné — az idôsebb Jablonovszki Szelicsei úti szépen mûvelt kertészetérôl, valamint a Liebhaberként, mûkedvelôként induló Palocsay Rudolfról, aki elismert szaktekintélyt vívott ki magának és elnyerte az akadémikusi címet is.
Természetesen, a kertészek ismerték és becsülték egymás munkáját és valamelyes módon szakosodtak is, megosztván a piacot. A Túrós kertészet nem rendezkedett be tömegtermelésre. Ezt nagyjából biztosították a hóstátiak, akiknek kertje elképzelhetetlen volt árvácska, szegfû, dália, muskátli, ôszirózsa vagy krizantém nélkül. Túrósék hajtatott különlegességekkel foglalkoztak. A külföldi virághagymákat tôzegvegyítékben hajtatták, cserepezték, és általában lépést tartottak a technológiai újításokkal. A termékpalettán ciklámen, hortenzia, gloxénia, primula, nemes jácint és begóniafajták egész sora, köztük az óriás harangvirághoz hasonló, gumós begónia szerepelt.
A felfuttatott virágüzlet virágzott. Túrós társadalmi pozíciójának, mindkettôjük szakmai végzettségének és felkészültségének köszönhetôen társasági életük is szolid és igényes volt. Ismeretségi körük széles skálán mozgott, és szakmabeliektôl az egyetemi tanárokig, színészektôl építészekig, orvosokig terjedt ki.
A Túrós ház nyugati szomszédja Szabó János háza volt, gazdája korán elesett a világháborúban. A házat leánya, Magda örökölte, aki a kincses város egyik legismertebb orvosához, a fül-orr-gégész specialista Magyari Bertalanhoz ment férjhez. Sokáig rendelôt is tartott fenn az épületben. Egyébként ô volt a Magyar Színház és Opera szakorvosa. A két szomszéd család között baráti kapcsolat szövôdött, kölcsönösen látogatták egymást, és Berci, a doktor révén a társaság néhány színésszel bôvült. Így alakult ki egy vidám, jókedvû, zártkörû társaság, amelynek a Túrós és Magyari családon kívül rendszeres látogatója volt Szervátiusz Jenô, Imrédi Géza, Bara Margit és Halász Géza is. Utóbbi kettô között talán akkor kezdôdött szövôdni a gyöngéd, de annál mélyebb kapcsolat, amely késôbb házassággá érik. Bara Margit a férfiszíveket megdobogtató, gyönyörû színésznô volt. Sok egyetemi hallgató volt fülig szerelmes belé — titkon. Különlegesen szép arcvonásai Gy. Szabó Bélát is megihlették egy portré-metszet elkészítésére.
A társaság hol Magyari doktoréknál, hol Túróséknál ünnepelt egy-egy névnapot, születési évfordulót, szilvesztert, vagy más alkalmat. Ilyenkor a mindennapi életben komoly férfiak tréfálkozása, élcelôdése féktelen nevetésre késztette a társaságot, remek hangulatot teremtve anélkül, hogy egymást megsértették volna.
— Egy nyári délután nálunk gyûlt össze a társaság meséli Túrós Ani. — Miután megcsodálták, mint rendszeresen, a melegházak színpompás virágkavalkádját, Halász Géza "befogta magát" a kézi stráfszekérbe és vontatni kezdte azt az udvaron. Magyari doktor sem volt rest. Felugrott a szekérre és a kocsist utánozva biztatta a "lovat":
— Gyí, gyííí, Géza lovam! Szedd a lábaidat, te fakó, mert másképp nem lesz abrak!
És a "ló", az arisztokratikus színész, a nôk bálványa, nyihorászva galoppolni kezdett. A társaság többi része dülöngélt a nevetéstôl.
— Egy másik alkalommal — meséli Magyari doktor volt felesége, Magda —, Szervátiusz Jenô megkérte Tibor fiát, hogy figyelje meg jól Bercit, és készítsen róla egy szobrot. Az ifjú szobrász remek kis szobrot formázott, élethû vonásokkal, úgy ábrázolva a doktort, amint egyik lábát, kissé torzítottan nagyított cipôben, elôre teszi, miközben a fején az elmaradhatatlan tükrözôvel, a képzeletbeli páciens torkát vizsgálja. A szobor, bár volt egy árnyalat karikírozó vonása is, óriási sikert aratott. Vidám hangulatú mulatságokon szórakoztak, amelyek nem is sejtették velük a nem is oly távoli jövô sokasodó gondjait, a sötét változások elôrevetített árnyékát.
A Túrós kertészet alkonya, majd szomorú megszûnése a városrész lebontásakor kezdôdött és 1985-ben következett be. A bontáskor a felszerelések nagy része tönkrement, alig tudtak valamit megmenteni belôle.
Bajza utcai házának kertjében, Túrós Ani, meghazudtolva nyolcadik X-ét, most is megszállottan kertészkedik, talán csak kissé lassúbb ütemben. A lehetôségekhez mérten. Végignézem virágkülönlegességeit, miközben megcsodálom, ahogyan tekintetével mindet végigsimogatja. Sorolja neveiket: Azaleea, Diffenbahia, Acuba, Kalemschitt és még egy, talán gazdájára jellemzô, ráillô nevû, szerény kis virág: Impatiens. Talán magyar megfelelôje sem véletlen: Szorgalmas Rózsika.
Köszönjük, hogy megtisztelte köreinket ön, a nagy politikus, a nagy államférfi, a valódi szociáldemokrácia megteremtôje, aki lefektette Romániában a demokrácia, a modernség és az európaiság alapjait. Fogadja ôszinte megbecsülésünket és elismerésünket, amellyel átnyújtjuk önnek az 1-es számú párttagsági könyvet — hangzott a múlt reminiszcenciáit idézô szöveg a hajdanvolt dicsôségét szôke hajfestékkel pótló, elsô fiatalságán túli hölgy szájából, amikor az 1-es számú bukaresti körzet képviseletében üdvözölte az újdonsült párttagot, Ion Iliescut. S nem csodálkoznék, ha az ismerôs stílus hallatán némelyeknek még könny is szökött volna a szemükbe: elvégre voltak ôk is egyszer fiatalok, s igaz, egy másik -escura vonatkoztatva, de ugyancsak gyakran éltek effajta csicsás fordulatokkal. Meg aztán meg is kell védeniük pártjuk alapítóját, amikor az erdélyi tizennégyek, élükön a volt belügyminiszterrel, Ioan Russzal, a pészédé erôs fiújával radikális reformokat rebesgetnek. S a példa ragadós. Hiszen a pészédé biztos pontjainak számító Regátban sincsenek elragadtatva a párt ellenzékbe szorulásától, s elégedetlenségüket nem is rejtik véka alá. Megújulásra van szükség — hangzott el a központi fórumon is, s ugyan bizony ki állhatna ennek a megújulásnak az élére, mint a legeslegújabb, 1-es számú könyvecskével rendelkezô párttag. A hû Hrebenciuc szerint például éppen az lehet a legsikeresebb átalakító, akinek nevéhez fûzôdik a párt megalakítása. Iliescu pedig, több évtizedes tapasztalattal, a háttérbôl manipulált marosvásárhelyi véres márciussal és a nyíltan irányított bányászjárásokkal a háta mögött nagyon jól tudja, hogy egyetlen, politikai fennmaradását szolgáló alkalmat sem szabad elszalasztania. Így hát most is azonnal sajtóértekezett, s kifejtette, hogy a pészédének változásokra van szüksége, sokkal rugalmasabbá kell válnia, szembe kell néznie az új, az ellenzéki politizálás megkövetelte helyzettel. S azt ugyan nem mondta ki, hogy eme szembenézésnek az ô irányításával kell megtörténnie, újrafelvétele eufóriájában azonban nem mulasztotta el felsorolni mindazokat az agyoncsépelt megvalósításokat, amelyek az általa irányított ország utóbbi négy esztendejében bekövetkeztek. S hogy mindezek ellenére mi lehetett mégis a volt kormánypárt választási sikertelenségének oka? Erre csupán utalások történtek, a párt hajdani és jelenlegi belsô ellenzékének bomlasztó tevékenysége vonatkozásában. Jelenlétem biztosítani fogja azt az elengedhetetlen dinamizmust, amelyre a szociáldemokrata pártnak szüksége van — jelentette ki a 75 éves Ion Iliescu, s dinamizmusa bizonyságául nyomban ostorozni kezdte a civil társadalmat, amely szerinte jobbra tolódott, s ilyenformán agresszív kisebbséggé vált.
Hogy mindezek után mi lesz a romániai szociáldemokrácia sorsa, csak találgathatjuk. Ha a pészédé azzal a legújabb tagjával az élen óhajt megújulni, akinek államelnöki hattyúdala Vadim Tudor kitüntetésében és Miron Cozma országos felháborodást kiváltó szabadon bocsátásában tetôzött, a szalonképes román baloldalt akár el is temethetjük. S mi tagadás, ilyen vonatkozásban Nãstase sem remekelt az utóbbi idôben. Sôt, a Petre Ponta képviselte legifjabb korosztály sem. Bár ôk még cizellálódhatnak. Az erôs fiú most a reformer, Ioan Rus, aki a rebelliót elindította, s aki kiutat is kínál a kátyúból. S bár tagadja, hogy vezetô pozícióra tör, az új idôk új szeleit mégiscsak ô fújta meg.
Csak remélni tudjuk, hogy elég erôsen. Hiszen bármennyire stabil is lenne egy ország kormányzása, amirôl esetünkben sajnos nincs szó, egy erôs ellenzékre mindig szükség van.
Az Ovidiu Sincai Szociáldemokrata Intézet igazgatója, Adrian Severin összegzô jelentést készített arról, milyen stratégia-típusokkal jelentkeztek a választási kampány idején a politikai alakulatok. Az SZDP-tag Severin szerint az egykori kormánypárt számos hibát követett el a kampány ideje alatt.
Az igazgató szerint sokat és negatív irányban nyomott a latban például az a tény, hogy a párt felajánlotta Ion Iliescunak a pártelnöki tisztséget annak ellenére, hogy e gesztusnak valójában antidemokratikus jellege van, és azt a benyomást keltette a közvélemény soraiban, hogy az SZDP-ben még mindig mûködnek a jól rögzült demokráciaellenes reflexek. A hibasorban elôkelô helyen áll a párt belsô választásainak eredménye, illetve megszervezési módja is. Severin úgy véli, hogy a vezetôségnek nem sikerült oly mértékben mozgósítani tagságát, hogy a belsô választások valóban elérjék valódi céljukat. Rossz fényt vetett a pártra az is, hogy a csúcsvezetôség többször is döntött komoly ügyekben, látványosan visszavonta szavát. Ez zavart keltett a párttagság soraiban, és ilyenformán más dimenziót kaptak a csúcsvezetôség tagjainak más, vitatható megnyilvánulási is, mint például azok a tapogatózások, amelyek által a vezéremberek a jövendôbeli SZDP-kormányban betöltött helyüket próbálták kideríteni. Nem aratott osztatlan sikert az sem, hogy a mamutpárt a névtelen Humanista Párttal lépett koalícióra, és e választási szövetség megkötésének megpecsételését vezetô helyek átadása — SZDP-szempontból: pozíciókról történô lemondás — képezte. Severin szigorúan bírálta Adrian Nãstase államfôjelölt választási hadjáratát is. Véleménye szerint a jelölt fellépése színtelen és személytelen volt, beszédei tompák, sematikusak. Az SZDP elnökjelöltnek nem sikerült egyéniségét rányomnia a kampányra, ellentétben Traian Bãsescuval, aki erôteljes, egyéniség-centrikus kampányt folytatott, és ezt a "személyre szabott ritmust" minden narancsszínben induló kollégájától elvárta, sôt megkövetelte. További, immár a választások utáni, interregnum-jellegû idôszakban szerzett fekete pont természetesen a Miron Cozma-ügy: szabadon bocsátása, majd e rendelet felfüggesztése.
A Kereszténydemokrata Parasztpárt (KDNPP) és a Szövetség Románia Újjáépítéséért (SZRÚ) tegnap megegyeztek a két pártnak egy új kereszténydemokrata néppártba való egyesülésében. Egy erôs keresztény-demokrata párt létrehozására vonatkozó javaslatot a Népi Cselekvés (NCS) és a Kereszténydemokrata Párt (KDP) is támogatja. Az új párt "születési bizonyítványát" a tervek szerint március 1-jén állítják ki, az elnök pedig a jelenlegi parasztpárti vezér, Gheorghe Ciuhandu lesz.
A kezdeményezôk programjukban három fô célt jelöltek meg: a Romániában bejegyzett valamennyi kereszténydemokrata politikai formáció egyesítése; egy sajátos kereszténydemokrata kormányprogram kidolgozása; a fiatalok és értelmiségiek felsorakoztatása az új párt mögé. Adrian Orza, a KDNPP egyik vezetôje szerint nagyon fontos lenne Romániában is létrehozni egy erôs kereszténydemokrata pólust, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a kereszténydemokraták igen jelentôs politikai erôt képviselnek. Cosmin Alexandru, a SZRÚ elnöke szerint csatlakozásukkal a KDNPP által képviselt kereszténydemokrata hagyományok kiegészülnek a pártja által felsorakoztatott fiatal, lendületes, hozzáértô politikusokkal.
A Mediafax tudósítása nem szól arról, hogy a másik két párt, az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés és a Kereszténydemokrata Párt, amelybe korábban már beolvadt az Erdélyiek Pártja, mikor csatlakozik majd az új kereszténydemokrata párthoz. Zoe Petre, az NCS alelnöke újságírói kérdésre sem volt hajlandó részletesebben kifejteni, hogy Constantinescu elfogadja-e, hogy pártja egy olyan politikai formációba tömörüljön, amelynek az elnöke a parasztpárti Ciuhandu. (Mint ismeretes, a választások elôtt az NCS és a KDNPP egyesülése azon bukott meg, hogy Constantinescu csakis magának akarta a pártelnöki funkciót.) Annyit mondott: a vezetô tisztségekrôl a Kongresszus dönt majd.
Traian Bãsescu síkra szállt amellett, hogy az adócsalókat ne pénzbírsággal, hanem börtönbüntetéssel sújtsák. Ez a kis és nagy csalókra egyaránt vonatkozna, mindazokra, "akik nem fizetik meg az állammal szemben a tartozásukat, vagy feketén dolgoztatnak" — mondta.
Az elnök elszántságát bizonyítja az is, hogy megkezdôdött az ügyészségi vizsgálat a Rafo kôolajfinomító adótartozása ügyében. A Nagy-Britanniában bejegyzett Rafo a Balkan Petroleum leányvállalata, a cég 8076 milliárd lejjel tartozik az államnak, s ezzel Románia legnagyobb adósa. A pénzügyminisztérium adatai szerint 57 nagy vállalat, és 3620 kis- és közepes cégnek összesen 18 ezer milliárd lej adótartozása van.
A Rafo tartozását a Nãstase-kormány elengedte azzal az indoklással, hogy több ezer munkahelyet lehet így megmenteni.
Románia és Bulgária április 25-én, Luxemburgban aláírhatja az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerzôdést, ha addig teljesül minden szükséges procedúra, beleértve az Európai Parlament jóváhagyását is, közölte szerdán, Bukarestben Fernand Kartheiser nagykövet, a luxemburgi elnöki hivatal képviselôje.
Az EU soros elnöki tisztségét január 1-tôl betöltô Luxemburgot Hollandia nagykövetsége képviseli majd Bukarestben, mivel a nagyhercegségnek nincs diplomáciai képviselete a román fôvárosban. Kartheiser, Luxemburg athéni nagykövete Bukarestben is akkreditált diplomata.
A nagykövet ismertette az Európai Unió Tanácsa luxemburgi elnökségének a következô hat hónapra szóló prioritásait. Ezek között szerepel a bôvítés folytatása Romániával és Bulgáriával, a csatlakozási tárgyalások elkezdése Horvátországgal és a tárgyalások elôkészítése Törökországgal.
Fernand Kartheiser közölte, Románia és Bulgária biztosan az EU tagjai lesznek, noha a két ország továbbra is gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küszködik.
A luxemburgi elnökség tervei között szerepel továbbá az EU 2007–2013-as idôszakra szóló költségvetésének elfogadása. Ebben az idôszakban Románia és Bulgária már az unió tagállamai lesznek; kompromisszumos megoldást kell találni, az EU-tagállamok pedig "nagylelkûek" lesznek a két új tagországgal, mondta a nagykövet.
Az oldalt szerkesztette Székely Kriszta
A matricával kapcsolatos cikkünket követôen több olvasónk kereste fel szerkesztôségünket. Legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy amennyiben egy évben csak egyszer-kétszer használják személygépkocsijukat, nincs-e valamilyen kedvezmény a matrica megvásárlásakor. Ugyanakkor azt kérdezték, ki kell váltaniuk-e a matricát, ha csupán a város belterületén használják jármûvüket.
Az Országos Útügyi Igazgatóság sajtóosztályának szûkszavú drótpostája arról tájékoztatott, hogy a matricát "az országutakat használó" jármûtulajdonosoknak kell kifizetniük. Arról nem szóltak, hogy a személygépkocsijukkal csupán a városban közlekedô nyugdíjasoknak ki kell váltaniuk-e a matricát.
Egyértelmû választ adtak azonban az olvasóink által feltett elsô kérdésre. A matricát egy évre kell megvásárolni, függetlenül attól, hogy az autós 365 nap alatt hányszor használja jármûvét.
A múlt évhez képest átlagban hét százalékkal emelkednek a helyi adók és illetékek a megyeszékhely polgármesteri hivatalának osztályvezetôje, Elena Pirãu szerint. A városháza adóhivatalától kapott tájékoztató értelmében idén a város belterületén levô telkek négyzetméterének adója az A övezetben 5800 lej, a B övezetben 4386, a C övezetben 3000, a D övezetben pedig 1425 lej lesz.
A külterületen levô telkek adója négyzetméterenként szántóföld esetén A övezetben 95 lej, B-ben pedig 70 lej, míg legelô esetén A övezetben 70, B-ben pedig 60 lej.
A vagyon típusú adók esetében az építményadó a betonból vagy téglából épített ingatlanok esetében egy szobára, azaz 27 négyzetméterre belsô szerelésekkel 429 537 lej, szerelések, berendezések nélkül 245 810, két szobára, azaz 50 négyzetméterre 795 438, illetve471 780 lej, három szobára, azaz 68 négyzetméterre 1 081 796, illetve
641 743 lej, négy szobára, azaz 80 négyzetméterre 1 272 701, illetve 754 662 lej értékre nô. Száz négyzetméteres házért például 1 590 876 (belsô szerelésekkel), illetve 943 740 lejt (szerelések nélkül) kell fizetni az adóhatóságnak.
Egy Dacia személygépkocsi adója 210 ezer lej.
A Széchenyi téri piacon szerda reggel a tojás 3500-4000 lej/db, a hagyma 10–15 ezer lej/kg, a fokhagyma 45–50 ezer lej/kg, a burgonya 6–8 ezer lej/kg, a fehér retek 45 ezer lej/kg, a káposzta 4–5 ezer lej/kg, a szemespaszuly 45 ezer lej/kg, a saláta 10–12 ezer lej/fej, a karalábé 10 ezer lej/kg, a murok 5–8 ezer lej/kg, az alma 13–22 ezer lej/kg árban volt megvásárolható.
Mintegy 13 milliárd lejes kintlévôsége van a tordai Közterület-fenntartó Vállalatnak, miután a lakosság és a városban mûködô cégek évrôl évre egyre kevésbé hajlandóak kifizetni a szemételszállítási díjakat. Az utóbbi években a szemétszállítás bizonyult a legmellôzöttebb szolgáltatásnak, a tordaiak annak ellenére sem fizettek, hogy a hulladék elszállításáért járó díjat tavaly a polgárôrök segítségével próbálták behajtani a lakosságtól.
Közel nyolcórás áramszünet tartásáról értesített a villamosmûvek a csütörtökre és péntekre tervezett átfogó mûszaki munkálatok miatt. Tizenkét utca marad áram nélkül csütörtökön és pénteken 8–15 óra között a Római tér és a város gyulafehérvári kijárata közötti térségben.
Újabb adót vezetett be az idéntôl a tordai piackezelôség. Az évi 600 ezer lejes adót havi 50 ezer lejes részletekben kell majd kifizetni. Aurel Bolog, a piackezelôség vezetôje szerint az új "foglalóadó" a kereskedôknek kedvez, akik az eddigi havi 60 ezer lej helyett 50 ezret fizetnek, és ennek fejében biztosítják számukra az áruláshoz szükséges piaci asztalt. Az új adót a "jelenlét" alapján fizetik vagy nem a kereskedôk. Míg korábban attól függetlenül kellett fizetni, hogy a kereskedô minden hónapban árult-e vagy sem, ezúttal adómentességet élveznek abban a hónapban, amikor "zárva" a bolt.
Pénzforrást igyekszik találni a Tineretului utcában megkezdett, majd parlagon hagyott sportterem munkálatainak folytatásához a helyi hatóság. Amennyiben sikerül igazolni, hogy a sportterem szükséges és hasznos, megkapják a munkálatok folytatásához szükséges pénzösszeget, mondta Tudor Stefanie, Torda polgármestere. A város Keresztes telepi lakóival folytatott keddi találkozón a költségvetés-tervezetrôl tárgyaltak. A városvezetô elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a tavaly leadott 110 pályázatból csupán hatot hagytak jóvá. Bár a teremben csupán mintegy harminc érdeklôdô volt jelen, a vita több óráig elhúzódott. A lakosok több problémát jeleztek a pénz leosztását illetôen, többen bizonyos útszakaszok aszfaltozását, más utcák közvilágításának rendezését óhajtották, de olyan javaslat is érkezett, amely pénzt utalna ki az Aranyos partjának "korzósítására".
A Tordai Polgármesteri Hivatal képviselôi rendre találkoznak a város lakónegyedeinek képviselôivel a költségvetés-tervezet megvitatása végett.
A város saját jövedelme 30,88 milliárd lej, állami költségvetésbôl 88,74 milliárdot kapott Szamosújvár, a más forrásokból befolyt összegekkel együtt az önkormányzat 2005-ben összesen 122,628 milliárd lejjel gazdálkodhat — tudtuk meg Török Bálint alpolgármestertôl.
A közhivatalok mûködtetése 22,76, a tanügy 57,07 milliárd lejt emészt fel, ebben a bérezések, anyag-költségek és befektetések is benne vannak, az egészségügy félmilliárd lejt kap a kórház anyagköltségeinek fedezésére.
Kulturális, mûvészeti célokra 3,24 milliárd lejt különítettek el, ezt a könyvtár mûködtetésére, sporttevékenységek és városnapok szervezésére, a kultúrotthon és a múzeum mûködtetésére használják fel. Külön tétel alatt szerepel az emlékmûre szánt 5 millió lej.
Szociális célokra — kantin, idôsotthon mûködése, a személyzet bérezése, segélyek, fûtéspótlék stb. — 11,80 milliárd lejt, városfejlesztésre 6,95 milliárd lejt osztottak le. Ebben zöldövezetek létrehozása és a közvilágítás költségei is szerepelnek. Az árvaházban nevelkedô gyerekek után összesen 825 millió lejt fizet a város a gyerekotthonoknak.
Az iskolaelhagyás megelôzését célzó átfogó programot bonyolított le tavaly az Aranyosgyéresi Közösségi Központ. A tevékenység keretében 192 gyermeket — 147 elemista és 45 gimnazista diákot — vontak be a konzultációs órákra, amelyeket szakképzett pedagógusok — három tanító, egy román nyelv és irodalom és egy matematikatanár — irányítottak. További 47 gyermeket a számítógép-használat alapelveire tanítottak meg.
A személyazonossági igazolvány felújításához szükséges iratok, amennyiben azt lopás következtében hagytuk el:
• kérvény (formanyomtatvány);
• születési bizonyítvány (eredeti);
• házasságlevél (eredeti);
• lakásszerzôdés (eredeti);
• válásról szóló végleges ítélet (eredeti);
• a rendôrség által kibocsátott, a lopás bejelentését igazoló irat eredeti és egy fénymásolt példánya;
• egy személyazonosságot igazoló fényképes dokumentum (útlevél, gépkocsivezetôi jogosítvány, választókártya);
• amennyiben nem lehetséges hivatalos fényképes dokumentumot bemutatni, két darab személyazonossági igazolványba szükséges 3 x 4-es fénykép;
• 38 ezer lejes bélyegilletményrôl szóló nyugta (a postáról);
• a takarékpénztárnál kifizetett 65 ezer lejrôl szóló számla (a személyazonossági értéke);
• a választókártya, amennyiben kártya típusú személyazonossági ellopásáról van szó.
Vasúti szarka
A vasúti rendôrség azonosította a 23 esztendôs bezédi (Bozed, Maros megye) illetôségû Ioan Petru G.-t, aki azzal gyanúsítható, hogy ellopta az 56 éves T. Noje táskáját. A büntetett elôéletû, foglalkozás nélküli férfi január 11-én, kedden együtt utazott áldozatával a Zsibó–Dés útvonalon közlekedô 1642 számú sebesvonaton. A mintegy 600 ezer lejnyi értéket tartalmazó táskát visszaszolgáltatták a kárvallottnak, Ioan Petru G. ellen minôsített lopás alapos gyanújával indítanak kivizsgálást.
Húszmillió lejes lopás
Karácsonyi lopás tettesei kerültek rendôrkézre, a bonchidai rendôrség január 10-én, hétfôn azonosította és ôrizetbe vette a 26 éves Florin Berkit és négy esztendôvel fiatalabb társát, Cristian Ciobant. A két büntetett elôéletû férfi 2004. december 24-én kifosztotta falubelijük, a bonchidai C. Mihãilescu lakását, ahonnan mintegy 20 millió lej értékû holmit vittek el. A kár 90%-ban megtérült. Berkit és Ciobant a szamosújvári ügyészség minôsített lopás alapos gyanúja miatt 29 napos elôzetes letartóztatásba helyezte.
Idén 9,227 milliárd lejbôl gazdálkodhat a Magyargorbói Helyi Tanács. Ebbôl 1,987 milliárd lej a község saját jövedelme (adókból és illetékekbôl), állami költségvetésbôl 7,240 milliárd származik. Utóbbiból 3,335 milliárd lejt kötelezôen a tanügyre kell fordítani, így összesen 4,246 milliárd lej jut az oktatás költségeire — a tanári bérekre és az adminisztratív költségekre.
Az önkormányzat megfelelô mûködése a személyzet bérezésével együtt biztosított.
Kulturális tevékenységek szervezésére 211 millió lejt, szociális segélyekre 700 milliót szánnak. Községfejlesztésre összesen 805 millió lejt fordítanak, továbbá a környezet védelmére, utak és hidak karbantartására is különítettek el alapokat. A gyerekotthonban élô gyerekek számára 30 millió lejt utaltak ki, tájékoztatatta lapunkat Kovács István polgármester.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
37 700/38 200 |
28 600/29 200 |
150/157 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 988 lej, 1 USD = 29 006, 1 magyar forint = 153 lej.
MÁRTA kedves, fogadd ôszinte részvétünket édesanyád, özv. SZÁVA LAJOSNÉ Budapesten történt elhunyta miatt. Kérlek, ha Kolozsvárra jössz, telefonon jelentkezz! Volt osztálytársnôid nevében KOZÁNNÉ NAGY ANNA. Telefon: 542-744. (0007)
A HETTY SZALON felvesz két kozmetikust, két fodrásznôt, egy manikûr-pedikûröst és egy masszôrt (nôt). Cím: Observatorului 117. Telefon: 0743-0490014.
Tervezô cég tartószerkezet-tervezô mérnököt vagy technikust keres, 2–3 éves tervezési tapasztalattal rendelkezôk elônyben. Telefon: 0744-636475, iroda_m@zappmobile.ro. (1722281)
Másfél éves kisfiú napi néhány órás felügyeletére bejárónôt keresünk. Telefon: 564-318, 0741-031687. (0006)
Angolórák V–VIII. osztályos gyermekeknek és kezdô felnôtteknek. Telefon: 0264/586-767. (0016)
Harmadéves informatika szakos hallgató matematika és informatika magánórát tart V–XII. osztályosoknak. 60 000 lej/óra. Telefon: 0740-198640. (0028)
Kiadó szobát vagy lakást keresek. Telefon: 0722-818723, 0788-147780. (0014)
Fabrizio Meoni tragédiájával már 46-ra emelkedett a halálos áldozatok száma a Dakar-rali történetében.
A versenyzôk közül 22-en vesztették életüket a sivatagi száguldozás során.
Az eddigi áldozatok:
1979: a viadal elsô áldozata egy motoros, a francia Patrick Dodin volt, aki lecsúszott az útról Agadés (Niger) közelében. 1981: egy olasz újságíró és a FIAT-csapat három szerelôje vesztette életét Algériában. 1982: egy kamion elütötte Maliban Ursula Zentsch francia újságírót. Bert Oosterhuis holland motoros baleset következtében vesztette életét. Meghalt Maliban egy kisfiú, aki az utcán játszott, amikor elütötte egy gépkocsi. 1983: Egy autó elütötte Jean-Noël Pineau francia motorost. 1984: Egy Range Rover terepjáró elgázolt egy asszonyt Burkina Fasóban. 1985: Egy autó Nigerben elütött egy nôt, Mauritániában helikopterbalesetben halt meg egy utas. 1986.: Kaneko Jaszuo japán motoros Franciaországban járt szerencsétlenül. Maliban lezuhant egy helikopter, amelyen Thierry Sabine, a Dakar megálmodója mellett még négyen voltak. Giampaolo Marinoni olasz motoros 48 órával a verseny befejezése után belehalt a zárószakaszon elszenvedett sérüléseibe. 1987.: Henri Mourent, a viadal egyik orvosát elgázolta egy szervizautó Kiffa közelében. 1988: Kees Van Loevezijn holland kamionos, Patrick Canado francia autós és Jean-Claude Huger francia motoros halt meg. Maliban egy kislányt, Mauritániában pedig egy anyát a gyermekével ütöttek el. 1990: Kal Salmiden finn újságíró halt meg balesetben. 1991: Gerillák Maliban lelôtték Charles Cabanne francia kamionost. Egy szervízkamion felborult és ketten meghaltak. 1992: A francia Gilles Lalay, a viadal 1989-es motoros gyôztese összeütközött a viadal egyik mentôautójával és életét vesztette. 1994.: Egy bukás után életét vesztette az 59 éves belga motoros, Michel Sansen. Szenegálban egy szervizautó elgázolt egy kisfiút. 1996: Laurent Gueguen francia kamionos aknára futott. A 24 éves spanyol Tomás Urpí felborult az autójával. Guineában elgázoltak egy kislányt. 1997: Jean-Pierre Leduc francia motoros egy bukás következtében vesztette életét. 1998: Maliban egy versenyautó és egy taxi ütközött össze: négyen haltak meg. 2001: Franciaországban, Maontauban közelében egy helyi autós vesztette életét, miután karambolozott az egyik versenyautóval. Daniel Vergnes autós Mauritániában közlekedési baleset áldozata lett. 2003: Bruno Cauvy francia navigátor autója felborult Líbiában, Daniel Nebot pilóta sértetlenül megúszta a balesetet. 2005: Hétfôn Jose Manuel Perez halt meg: a spanyol motoros még csütörtökön, a mauritániai Zuirát és Tísit közötti, hetedik szakaszon bukott, s szenvedett súlyos hastáji sérüléseket. Kedden Fabrizio Meoni, aki 2001-ben és 2002-ben is megnyerte a viadalt, az Atar és Kiffa közötti szakaszon hírügynökségi értesülések szerint bukott, és megállt a szíve.
• A kétszeres gyôztes olasz Fabrizio Meoni keddi tragédiája miatt a 27. Dakar-rali szervezôbizottsága törölte a motorosok szerdai szakaszát.
Az autósok és a kamionosok programja nem változott, vagyis a Kiffa és Bamako (Mali) közötti 819 km-es etap vár a versenyben lévô egységekre. A gyorsasági szakasz 586 km-es lesz.
A magyarok közül a Liszi László— Rack György (Mitsubishi Pajero) autós duó, valamint a Szaller Zoltán–Farkas Nándor–Keresztesi Péter (Mercedes) kamionos trió továbbra sem szerepel a keddi szakasz hivatalos eredménylistáján.
Eredmények:
11. szakasz Atar-Kiffa, 695 km (656 km gyorsasági):
Autósok (64 célba érkezett alapján): 1. Kleinschmidt, Pons (német, olasz, Volkswagen Touareg) 5:29:37 ó, 2. Alphand, Picard (francia, Mitsubishi Pajero) 5:30:41, 3. Peterhansel, Cottret (francia, Mitsubishi Pajero) 5:32:19, ..., 27. Palik László, Darázsi Gábor (Nissan Pickup) 7:48:05 ó, ..., 33. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan Pickup) 8:11:33 ó, ..., 34. Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel Frontera) 8:14:49 ó.
Az összetettben: 1. Peterhansel, Cottret 33:41:14 ó, 2. Alphand, Picard 34:01:04, 3. Kleinschmidt, Pons 34:49:17, ..., 13. Palik, Darázsi (Nissan Pickup) 51:12:10 ó, ..., 18. Szalay, Bunkoczi (Opel Frontera) 52:30:56 ó, ..., 32. Kis, Czeglédi (Nissan Pickup) 57:52:34 ó
Motorosok (106 célba érkezett alapján): 1. Coma (spanyol, KTM) 5:58:59 ó, 2. Despres (francia, KTM) 6:00:11, 3. Pujol (spanyol, KTM) 6:02:56, ..., 26. Varga Ákos (KTM) 7:12:58, ..., 49. Nagy Péter (KTM) 8:25:23 ó , ..., 75. Romeo Dunca (Románia, KTM) 9:43:34.
Az összetettben: 1. Despres 35:13:04 ó, 2. Coma 35:27:54, 3. Pujol 35:35:27, ..., 26. Varga (KTM) 44:22:56, ..., 86. Dunca (Románia, KTM) 68:22:05, ..., 92. Nagy (KTM) 69:53:04 ó .
Kamionosok (24 célba érkezett alapján): 1. Bekx, Willems, Maessen (holland, belga) 7:28:16 ó 2. G. De Rooy, Colsoul, Slaats (holland, belga, holland, DAF) 7:32:22 ó 3. Csaguin, Jakubov, Szavosztyin (orosz, KAMAZ) 7:39:35 ó, ..., 19. Darázsi Zsolt, Tagai Róbert, Szalai Notbert (MAN) 9:40:29 ó .
Az összetettben: 1. Kabirov, Beljajev, Mokejev (orosz, Kamaz) 45:32:31 ó 2. Bekx, Willems, Maessen (holland, belga) 47:33:26 ó 3. Szugavara, Hamura (japán, HINO) 50:25:44 ó ...19. Darázsi, Tagai, Szalai 64:30:29 .
• Dec. 27.: Ötvenöt esztendeje 1949 decemberének végén az ország legjobb jégkorongcsapatai javában készültek az országos bajnokság döntô tornájára. Az 1949–1950-es bajnokságról van szó, melynek rajtját a kedvezôtlen idôjárás — magyarán: a túl enyhe tél miatt minduntalan el kellett halasztani. Ezen a napon például a fôvárosi sportújság és a napilapok a Bukaresti Petrol csíkszeredai barátságos túrájáról számolt be. Ennek keretében két nappal korábban a fôvárosi együttes 4:3-ra nyert a szeredai IPEIL-lel szemben, a másnapi visszavágón viszont a vendéglátó csíki fiúk gyôztek 2:1-re. Góljaikat Szabó István és az akkor még középiskolás Takács Pista ütötték. Ezekrôl a mérkôzésekrôl számoltak be a lapok, s egyben közölték, hogy a bajnokságban érdekelt hat csapat két csoportban kezdi meg a vetélkedés s majd a két csoportnyertes és a két második méri össze tudását a bajnoki címért. A rajtot — immár véglegesen, — 1950. január 10-re, Brassóba írták ki. Az elsô csoportba — sorsolás révén — a Bukaresti Petrol, Marosvásárhelyi RATA és Segesvári CFR, a másodikba a Brassói Vörös Zászló, a Kolozsvári ESK és az elôzô évi bajnok, a Csíkszeredai IPEIL, a fások együttese jutott.
• Dec. 28.: Fél évszázada, 1954-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a leköszönôben lévô év legkellemesebb meglepetését szolgáltató magyar férfiválogatottat kiáltotta ki az esztendô legváratlanabb és az ország népességéhez viszonyítva, legeredményesebb szereplését nyújtó csapatának. Mert igaz ugyan, hogy a 24 férfi szám közül a szovjetek 8-at nyertek, de közvetlenül mögöttük a magyarok következtek 4 aranyéremmel (bajnokaik: Szentgáli Lajos 800 m-en, Rozsnyói Sándor 3000 m akadályon, a Zarándi, Varasdi, Csányi, Goldoványi összetételû 4 x 100-as váltó és Földessy Ödön távolugrásban), s a két ország lakosságának létszáma között fényévnyi volt — és ma is az — a különbség. A négy aranyérmes magyar csapat mögött a csehszlovákok 3, a finnek és nyugatnémetek 2–2, a franciák, lengyelek, britek, olaszok és svédek 1–1 gyôzelemmel következtek.
• Dec. 29.: Háromnegyed évszázada, 1914-ben a 7 mérkôzésbôl álló év végi, illetve az új évet köszöntô olaszországi barátságos portyájának harmadik mérkôzésérôl számoltak be ezen a napon a lapok. Elôzô este az Örök városnak nevezett olasz fôvárosban, Rómában 5:0-ra gyôzte le az Alba FC csapatát. Ez volt az egykori Fradi összeállítása: Amsel — Takács I, Ruprich — Fuhrmann, Müller, Kevitzky — Steiner, Kelemen, Steczovits, Kohnt, Héger. Kelemen és Steczovits 2–2, Steiner 1 gólt lôtt.
• Dec. 30.: A IV. Labdarúgó Balkán-kupa keretében 1934-ben december 26-án a hellén fôvárosban, Athénban lejátszott és 2:2 arányú döntetlennel végzôdött mérkôzés után négy nappal, vagyis pontosan 70 éve, 1934. december 30.-án ismét Görögország központjában szerepelt a romániai gárda. De ezúttal a Bulgáriát képviselô tizenegy volt az ellenfél. Az akkor Alexandru Sãvulescu edzette, Bukarestbôl érkezett válogatottnak feltétlenül gyôznie kellett, hogy versenyben maradhasson a képzeletbeli dobogós hely eléréséért. Ez a csapat vett fel Szófiából befutott szomszéd ország legjobbjaival szemben: Creteanu (Burdan) — Sucitulescu, Weiss — Albu — Robe, Juhász, David — Bindea, Kovács I, Ciolac, Bodola, Dobay. A nagy akarás már az I. félidôben meghozta a remélt eredményt: Bodola Dudusnak a 31. és 37. percben lôtt góljával, majd a temesvári Ciolacnac a 37. percben elért találatával már 3:0-ra vezetett a romániai sereg. Szünet után a bolgárok 5 perc alatt feljöttek egy gól különbségre, de végül is 3:2-vel zárult az összecsapás. De két nap múlva, január elsô napján következett a legrangosabb ellenfél, a jugoszláv csapat.
• Dec. 31.: Magyarországon kikiáltották a lezárult évnek közvélemény-kutatással megválasztott legjobb válogatottját. Ez volt a szurkolók nyomán kialakult csapat: Szabó (Háda) — Vágó, Sternberg — Szalay, Sárosi I (Szûcs), Lázár — Avar, Vincze, Cseh II, Toldi, Titkos.
• Jan. 1.: Hét évtizede, 1934-ben elérkezett Athénban a IV. labdarúgó Balkán-kupa sorsát eldöntô jugoszláv–román találkozó. Ez nagy csalódást okozott a román félnek, s ezzel együtt Sãvulescu edzô menesztését jelentette: a plávik, azaz a dél-nyugati szomszédok 4:0-val valósággal leseperték a pályáról a romániai csapatot. A két nappal korábbi felálláshoz képest annyi volt a változás, hogy Zombory került a kapuba, David helyét a temesvári Demetrovics Rezsô (a késôbbi NB.I.-es bajnok NAK Deményi-je!) foglalta el és a középcsatár posztján Ciolacot Chiroiu-Király II. váltotta fel.
• Jan. 2.: Ugyancsak 70 esztendôvel ezelôtt ezen a napon az évnek ilyen szakában ritkán mûsorra tûzött nemzetközi torna végeredményérôl számoltak be a lapok. A portugáliai Atlanti-óceáni kikötôvárosban, Portóban, a helység nevét viselô kupában az elôzô esti utolsó találkozón a Ferencváros 2:1-re legyôzte a Portói FC-t. De a kupát, jobb gólaránnyal az Újpest nyerte. Ôk voltak a kupagyôztesek: Hóri — Futó, Sternberg — Seres, Szûcs, Szalay — Balogh, Avar, Jávor, Kocsis, Tamássy (Szaniszló I. János, késôbb a KAC szaktanácsadója).
Sorozatunkban olyan eseményeket, történeteket elevenítünk fel, amelyek nélkül szegényebb lenne Kolozsvár sportélete.
(Folytatás elôzô lapszámunkból)
A versenyek mellett rendszeresen szerveztek különbözô estéket. Ezeknek a megtartását kék zászlók jelezték. Ilyenkor a polgárok kedvükre korcsolyázhattak zene mellett, de voltak jelmezes felvonulások és táncestélyek is. Egy ilyen eseményrôl tudósít az Ellenzék 1888. február 13-i száma: A kolozsvári korcsolyázó egylet tegnap este rendezett jégünnepélye nagyon szépen sikerült. Az ünnepélyességekben városunk legválogatottabb hölgy és férfi közössége vett részt.
A kíváncsi közönség már fél 6 órakor gyülekezett a sétatéri tó körül, mely villannyal világítva és hó oszlopokkal volt díszítve. A közönség jó hosszasan az ide tova suhanó jelmezes alakokban, furcsábbnál nevetségesebb álarcosokban gyönyörködött, míg aztán fél 7 órakor az üvegház elôtt csoportosuló jelmezesek éljen kiáltásai között megjelent a bájos jégkirályné (Bokros Gizella) és ôsz férje a jégkirály (gr. Teleki László Gyula) a feldíszített szánon helyet foglaltak. Kezdôdött azután a díszmenet, melyet a királyi hírnök nyitott meg. Utána jött a négy szerecsen által vontatott szán, melyet a hosszú sorokból álló királyi kíséret követett. A görögtûzfénnyel világított menet a tavat megkerülve a hóból épült királyi trónhoz vonult, hol a kíséret bemutatta hódolatát a királyi párnak. A program szerint következô francia négyest mintegy 40 pár táncolta a jégparketten. A mulatságos estélynek 8 óra után volt vége.
A zenepavilonban többnyire katonazenekar játszott, de fellépett például Salamon József zenekara is, aki egykor Bem kedvelt tábori zenésze, a 31. honvéd zászlóalj karmestere, majd Kolozsvár keresett cigányprímása volt. Huszonkét éven át minden március 15-i ünnepségen ingyen fellépett zenekarával. (Gaal György — Tört kövön és porladó kereszten).
A kolozsváriak megszerették a korcsolyázást, s a résztvevôk száma egyre nôtt. Ezért a korcsolyázó egylet egyre nagyobb gondokkal küzdött, s 1889. január 25-én az egylet több tagja felháborodásának adott hangot A korcsolyázás ügyében címû petíciójukban. A korcsolya egyleti választmány tagjai egyenként mind igen derék és okos emberek, de mikor összeülnek, nem mindig okos határozatokat is hoznak. Ilyen kevésbé okos határozat az, melyet tegnap léptettek életbe, amely szerint a jégpálya öntözését a szolgák d.u. már fél 5 órakor kezdjék. A t. választmány bizonyosan abban az illuzióban él, hogy a korcsolyázók mind délelôtt mennek, s délutáni közönség nincs is. Tehát azok a hivatalnokok, tanárok, katonatisztek, tanulók és ezek családjai, kiknek délelôtt egyáltalán nincs idejök korcsolyázni, s a kiknek szabad idejök csak d.u. négy óra tájt kezdôdik, ezután ki lesznek zárva a jégpályáról? Hiszen a nappal oly hosszú már, hogy bátran halaszthatnák a pálya öntözését egy órával késôbbre, azaz fél 6-ra. Szép dolog, hogy a szolgákat kímélik, de talán a közönség is érdemel némi figyelmet és kiméletet, mert voltaképpen a szolgák vannak a közönségért és nem megfordítva. Ha pedig a t. Választmány azt az ellenvetést teszi, hogy kevés szolga lévén, sok idôbe kerül a pálya öntözése, s e miatt jó korán kell hozzáfogni, hát erre csak azt feleljük, hogy tessék a szolgák mellé napszámosokat fogadni, mert a pálya tisztán és rendbetartása is sok kivánni valót hagy fenn. Hisz egy óly egylet, mely a villanyvilágítás fényûzését is megbírja, talán csak tud egy pár munkással naponként többet is alkalmazni? Ha pedig erre igen szegény, mert amint halljuk a kezelô személyzet fizetését is leszállította, hát akkor szüntesse meg a villanyvilágítás deficittel járó cifranyomorúságát s annak regijébôl ki fog telni a személyzet rendes díjazása mellett a napszámosok fizetése is. Ha nincs módunk benne, hogy az estéli korcsolyázás nagy költségeit fedezzük, gondoskodják a t. választmány arról, hogy az egylet tagjai legalább fényes nappal ne utasíttassanak ki a korcsolya térrôl, mint ahogy tegnap történt a künn levô nagyszámú társasággal. A korcsolyaegylet több tagja.
Az 1900-as évek elején már magasabb szintû versenyeket is rendeztek a sétatéri tavon, a K.K.E. házi versenyei mellett országos szintû korcsolya versenyeket is rendeztek a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Clubbal (K.E.A.C.) közösen. Ezeknek a versenyeknek rendszeres résztvevôi voltak a Somodi testvérek. István — aki 1908-ban ezüst érmet nyert magasugrásban a londoni olimpián — gyakran nyert gyorskorcsolya versenyeket, míg öccse, András, 1911-ben országos mûkorcsolyázó versenyt, valamint fôiskolás bajnokságot is nyert.
A kolozsvári korcsolyázás színvonalát jelzi az is, hogy kétszer is bemutatót tartott itt Kronberger Lili (1907 és 1911) háromszoros világbajnok, valamint 1912-ben Méray-Horváth Opika, szintén háromszoros világbajnok.
Ezek után természetesen mindnyájunkban feltevôdik a kérdés: miért haldoklik Kolozsváron a korcsolyázás? Miért nem rendeznek évek óta versenyeket gyerekeknek, felnôtteknek a sétatéri tó jegén? Miért van annyira elhagyatott állapotban a mulató és a sétatér? Talán majd egyszer választ kapunk mindezekre, talán majd egyszer ismét lelkes korcsolyázók zsivajától lesz hangos Sétatér!
Killyéni András
Az oldalt szerkesztette: Póka János András
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -