2005. január 26.
(XVII. évfolyam, 20. szám)

Kolozsvár belvárosának felújítására-kiszínezésére a polgármesteri hivatal hamarosan pályázatot ír ki — jelentette be hétfôn Emil Boc. A polgármester elmondta: számos jelzés érkezett az idegenforgalommal foglalkozó cégek részérôl, miszerint Kolozsvár belvárosa szürke, gondozatlan, emiatt számtalan turisztikai lehetôségtôl esik el a város. A polgármesteri hivatalnak ezzel a pályázattal az a célja, hogy új, vonzóbb arculatot teremtsen a városközpontnak. Boc kifejtette: a városháza fedezné a költségeket, az elképzelések szerint ezeket 2–3 év alatt térítenék meg a haszonélvezôk, az átfestésre kiszemelt ingatlanok tulajdonosai.

Korábban, 1995–1999 között a volt polgármester, Gheorghe Funar indítványozására Kolozsvár belvárosa már átesett egy kozmetikázási kísérleten. Akkor ez az akció, amely több milliárdjába került a városházának, igen jó hasznot hozott a felújítást végzô, illetve a szükséges anyagokat szállító cégeknek. Ami az eredményt illeti, az ingatlanok tulajdonosai, a mûemlékvédôk csakúgy, mint Kolozsvár bármelyik jó ízlésû lakosa-látogatója, bosszankodva, felháborodva fogadta a látványt: rikító, épületekre nem illô színek, az évszázados házak ablakainak, kapuinak faragott kôkeretein olajfesték stb.

Akkor a "haszonélvezôknek" szintén megkellett téríteniük a homlokzat átfestésének költségeit. Mire azonban a városháza kiállította a számlát, és behajtotta volna az összegeket, az esô többnyire lemosta a sebtében felkent festéket, de volt olyan eset is, amikor a színezék a vakolattal együtt omlott a járókelôre, hiszen a városháza csak felületes látszatmegoldásokra vállalkozott, állagmegôrzésre, a jobb sorsa érdemesült ingatlanok restaurálására nem futotta. A városházának a költségek csak egy töredékét sikerült behajtani, a lakók közül sokan a munkálatok minôségére hivatkozva utasították el a fizetést, a veszteséget természetesen nem az akkori városvezetôk zsebe bánja.

Boros János alpolgármester a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az elképzelések nem csak az átfestésre, hanem javítási munkálatokra is vonatkoznak. Biztosított: a mûemléképületek esetében maximálisan figyelembe kívánják venni a szakértôk véleményét. Tudatában vannak annak, hogy a belvárosi ingatlanokban többnyire idôs kisnyugdíjasok laknak, a javítási munkálatok összegének megtérülése tehát eléggé nehéz lesz. A városháza megelôlegezi ugyan a felújításra szükséges összeget, de arra számít, hogy 2–3 éven belül a lakók — természetesen részletekben — visszafizetik ezeket. A költségek — egy homlokzat javítása, átfestése több tízmillió lejbe kerülhet — arányosan oszlanak meg az ingatlan tulajdonosai közt annak függvényében, hogy ki milyen nagyságú lakterületet foglal el. A jogi személyeknek rövidebb, a magánszemélyeknek pedig hosszabb idô áll rendelkezésükre a részletek kifizetésére.

Murádin Katalin mûépítész lapunknak elmondta: üdvözlendônek tartja a polgármesteri hivatal kezdeményezését a belváros homlokzatjavítási és színezési terveit illetôen. Ha alapos, és igen költséges restaurálási munkálatokra, belsô javítására nem is futja, fontos a városkép mielôbbi javítása, a belvárosi épületek színvilágának helyreállítása. De nem csak az épületek eredeti formájának a visszaállítására, hanem az összhang megteremtésére is oda kell figyelni. — Kolozsvár mindig is színes volt, csak az elmúlt negyven-ötven évben "szürkült" meg. A városra elsôsorban a meleg színek, a barokkos épületek króm vagy okkersárgái, a visszafogott zöldek voltak jellemzôk. A Farkas utcában a tanítósor épületei például kellemes zöld színûek voltak, a Báthory-kollégium pedig meleg sárga színt kapott. Természetesen voltak más színek is, kékek például, de sokkal finomabb árnyalatúak, mint amilyenre az elmúlt években néhány kolozsvári házat festettek. A rózsaszínek, narancssárgák viszont egyáltalán nem illenek az épületekre — magyarázta a szakember. A professzorasszony reméli, hogy a színmintákat a mûemlékbizottság is szemrevételezi majd.

Sz. K.

Az eredetileg tervezett idôponthoz képest egynapos késéssel, kedden a Ion Mester utca 12 szám alatt felavatták a polgármesteri hivatal által a Monostor lakónegyedben létrehozott irodát. Az ünnepségen, amelyre többnyire nyugdíjas polgárok gyûltek össze szép számban, részt vett Emil Boc polgármester és két helyettese, Boros János, valamint Adrian Popa, de jelen volt Mihail Hãrdãu prefektus is.

"A körzeti polgármesteri hivatal megnyitása a helyhatóság azon törekvései közé tartozik, hogy az ügyintézést a lehetô legközelebb hozza az adófizetô polgárokhoz. Ezáltal mindenki idôt és pénzt takarít meg" — mondta Emil Boc polgármester.

Az iroda a MOL töltôállomás és az épülôfélben levô ortodox templom között levô játszótér háta mögött található. Az elöljáró hangsúlyozta, hogy nem csupán a Monostor negyed lakói, hanem bárki igénybe veheti a lakónegyedi városháza szolgáltatásait. Ugyanakkor, aki itt ad be kérvényt, szintén itt veheti át a rendelkezésére bocsátott iratokat. Ezenkívül az alpolgármesterek egyike havonta pár alkalommal tart majd itt fogadóórát.

A városháza monostori irodája parkolási illetékek befizetésére alkalmas, a bérletekre vonatkozó iratok feldolgozásával és kiadásával foglalkozik, épület- és telekadót, gépkocsiadót, bírósági és bíróságon kívüli bélyegilletékeket vesz át, továbbá a városrendészeti dokumentációk átvétele és kibocsátása, összes igénylés és kérvények, panaszok átvétele és iktatása, valamint a tájékoztatás a városháza ügyosztályairól is hatáskörébe tartozik. Az ügyfélfogadás hétfôn, kedden és szerdán 9–16 óra között, csütörtökön 9–17 óra között, valamint pénteken 9–14 óra között történik. A rendszer mûködôképességének bemutatása érdekében kedden Emil Boc a helyszínen fizette ki lakásának és gépkocsijának adóját. A garázs illetékének törlesztésére azonban már nem maradt pénze.

Kiss Olivér

Ad-hoc gyûlésen döntöttek arról a kolozsvári önkormányzati képviselôk kedden, hogy a polgármesteri hivatal anyagi hozzájárulásával PHARE alapokból üzletkötô központot hozzanak létre.

A regionális (Kolozs–Máramaros megye) partnerség keretén belül a vissza nem térítendô kölcsönbôl Erdély északnyugati térségében üzletkötô központhálózatot hoznak létre a gazdasági fellendülés elôsegítése érdekében. A kolozsvári városháza 465 ezer euróval, azaz 18,2 milliárd lejjel járul hozzá a projekt kivitelezéséhez, míg az európai fél több mint 100 milliárd lejt költ el. A helyhatóság a nagybányai polgármesteri hivatallal köt szerzôdést az elképzelés kivitelezésére.

Az azonnali tanácsülés összehívására azért volt szükség, mert a projekt leadási határideje január 28-a. A tervek szerint az üzletkötô központ szoros együttmûködést alakít ki a felsôfokú oktatási intézményekkel. A megyei és a helyi tanács társulása során az üzletkötô központ felépítésére ötezer négyzetméteres telket szabadítottak fel a zöldmezôs befektetés megvalósítására. A négyemeletes ingatlant a megyei tanács hatáskörébe tartozó Tetarom Rt. által megvalósított ipari park mellett építik fel.

Kiss Olivér

Január 25-én a Kolozsvári Magyar Opera újra mûsorra tûzte Erkel Ferenc: Dózsa György címû operáját a Magyar Kultúra Napja tiszteletére. Az elôadás kezdete elôtt Simon Gábor igazgató köszöntötte az egybegyûlteket. Majd Szentpéteri István a Magyar Köztársaság Kolozsvári Fôkonzulátusa nevében mondott beszédet. A konzul sok szeretettel üdvözölte a jelenlevôket. Rávilágított arra, hogy a magyar Kultúra Napját csak másfél évtizede ünneplik. Mint ismeretes, január 22-e nevezetessége, hogy ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Kölcsey Ferenc.

Hintós Diana

Mircea Miclea tanügyminiszter elsô alkalommal tartott keddi sajtóértekezletén máris nézetellentét alakult ki a miniszter és a kisebbségekért felelôs államtitkári tisztségbe kinevezett Kötô József között. Miután Kötô József biztosította a sajtó képviselôit, hogy nem szándékszik szétválasztani az európai elismertségû Babes–Bolyai Tudományegyetemet, csupán magyar és német nyelvû karokat létesítene az egyetem keretében, Miclea tanügyminiszter válaszolt is az államtitkár kijelentésére, ugyanazon a sajtóértekezleten. Elmondta, hogy nem fogja engedélyezni a magyar karok létesítését a BBT-n belül.

Az új tanügyminiszter mandátumának prioritásai között szerepel az oktatás minôségének javítása. Folytatják a tej-kifli programot, de ellenôrizni fogják a tavalyi versenytárgyalások törvényességét. Várható továbbá a tanügyi törvény, az oktatásban dolgozók alapszabályzatának módosítása.

Hadjáratát folytatja Andrei Todea, Szilágy megye prefektusa. Keddi sajtóértekezletén a közintézmények sajtóirodáinak hiányosságait, sok esetben az irodák teljes hiányát kifogásolta, ugyanakkor kijelentette, kérni fogja azon intézmények vezetôinek menesztését, akik nem tesznek semmit a nemzetközi pályázatokból származó pénzösszegek megnyerése érdekében.

Szilágy megyében a különbözô minisztériumoknak mintegy 26 közintézménye mûködik, de az esetek felében nem hallottak a közérdekû információk szolgáltatásának kötelezettségérôl, amelyet törvény is rögzít. 26 intézménybôl 13 esetben nem jelöltek ki sajtóreferenst, és alig egy-két esetben tartották meg a törvény által is elôírt kötelezô havi sajtótájékoztatót. Andrei Todea prefektus tegnap délelôtti sajtótájékoztatóján megdöbbenéssel vázolta az általa talált állapotokat.

A prefektus szerint ez mélyen sérti a hazai törvényeket. Andrei Todea felvetette a kérdést: mi rejtegetni valójuk van a közpénzekbôl finanszírozott intézményeknek? "Várjuk az egészségügyi biztosítópénztár, a közegészségügyi igazgatóság vagy akár a pénzügyôrség sajtótájékoztatóit" — mondta.

A prefektus ugyanakkor a nemzetközi pályázatok helyzetének vázolását kérte a hatáskörébe tartozó intézményektôl. Kiderült, hogy a közintézmények több mint fele egyetlen pályázatot sem nyújtott be a világbanki vagy Európai Uniós kiírásokra, pedig ezekben integrációs és pályázatfelelôs munkatársakat fizetnek. Szerinte megengedhetetlen, hogy egy megyei kirendeltségû kormányintézmény ne próbáljon meg mindent annak érdekében, hogy pénzt hozzanak a megyébe. "Nincs mit keresnie vezetô tisztségben olyan igazgatónak, aki csak a központi költségvetés hiányosságaira hivatkozik, vagy a helyi közigazgatásnál tartja a markát, de nem tesz semmit a nemzetközi pénzalapok leszívása érdekében" — fejtette ki a kormányképviselô. A prefektus szerint az átláthatóság hiánya, illetve a nemzetközi pályázatok terén tapasztalt elégtelenségek miatt kérni fogja az érintett intézmények vezetôinek leváltását.

Ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, nem tudta, hogy a nyugdíjosztály vezetôje — akinek múlt héten a felmentését kérte — a Demokrata Párt tagja.

Végh Sándor alprefektus a sarmasági bányával kapcsolatos munkakonfliktust elemezte, amelyet sikerült kedvezôen rendezni. A múlt heti spontán munkabeszüntetést az indokolta, hogy a bányászok a téli ünnepek elôtt az elôleg töredékét kapták meg, és januárban elmaradt a bérük kifizetése. Végh Sándor szerint ezt is sikerült rendezni, és végül a kormány, illetve a zilahi hôközpont megígérte a fizetésalap folyósítását, tehát legkésôbb holnap mindenki felveheti teljes járandóságát.

J. L.

Nem az önálló magyar karok létrehozását támogatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) diákjai, a hallgatók szerencsésebb megoldásnak találják az önálló tanszékek létrehozását. Ez derült ki abból a felmérésbôl, amelyet a BBTE magyar hallgatói végeztek el. Emellett az is kitûnt, hogy a diákok körében nagyfokú a tájékozatlanság az egyetem magyar tagozatának önállósodási törekvéseivel kapcsolatban.

A fôként újságíró- és szociológus szakos diákok által január közepén végzett közvélemény-kutatás során az elkészítôk 531 egyetemi hallgatót kérdeztek meg. A 4,3 hibaszázalékos felmérés szerint a magyar diákok elsöprô többsége a jelenlegi tanszékek nagyobb mértékû szervezôdési önállóságát támogatná. Ezek aránya megközelíti a 70 százalékot. Ezzel szemben a magyar oktatók egy része és az RMDSZ által támogatott Természettudományi és a Társadalomtudományi Kar létrehozását a diákok mindössze 15 százaléka tartja célszerûnek. A kérdôívekben a megkérdezettek a BBTE hallgatóinak a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) való átköltöztetése és a jelenlegi struktúra megôrzése közül választhattak még. Az elôbbi elképzelést az alanyok 4 százaléka, utóbbit pedig 11 százalék támogatná.

A nagyon jól tájékozottak esetében az arányok némiképp módosulnak, az önálló tanszékek létesítését ezúttal csak 55 százalék szorgalmazza, a karok mellett pedig a megkérdezettek 20 százaléka tette le a garast. Az EMTE-re való átköltözést 5 százalék választaná, míg 20 százalék elégedett a jelenlegi helyzettel. E jól tájékozottak száma az 531 fôs mintavételbôl csak 20 diákot jelent.

A kevésbé tájékozottak aránya 96 százalékot tesz ki. Ôk — állításuk szerint — keveset vagy egyáltalán semmit nem hallottak az ügyrôl. Ennél a csoportnál a négy változatra adott

válaszok aránya nagyvonalakban megegyezik az összesített adatokkal. A természettudomány-szakos hallgatók a tanszékek fokozottabb önállósodása mellett voksolnak, mert a karok létrehozása esetében elveszíthetik az egyetem laboratóriumainak használati jogát. A társadalomtudomány-szakos hallgatókat ez a veszély nem fenyegetné, ennek ellenére ôk is a tanszéki szintû autonómia fokozását szorgalmazzák.

A fenti adatokhoz képest sem a régiónkénti, sem az évfolyamok szerinti felosztásban nem mutatkozik jelentôs különbség. Karok szintjén egyedül a jogászhallgatók vélekedtek egyhangúlag, ôk kizárólag az önálló tanszékek létesítése mellett foglaltak állást. Legkevésbé (22 százalék) a Fizika Karon tanulók támogatták az önálló tanszékek ötletét, 44 százalékuk pedig az EMTE-re költözne.

A Szabadság Magyari Tivadart, a BBTE szociológia-szakos oktatóját kérdezte az ügyrôl:

— A kilencvenes évek közepén készült már egy kutatás a magyar karok önállósodásról. Az akkori felmérés összevethetô-e a mostanival?

— Nemcsak egy kutatás készült, hanem évente több felmérést végeztek a diákok egyetemhez való viszonyulásáról. Mindegyik önálló kezdeményezés volt, így nem lehet ôket összehasonlítani.

— Hogyan kezelhetik a pedagógusok, illetve politikusok ezt a közvélemény-kutatást tekintettel arra, hogy meglehetôsen magas a tájékozatlanok száma?

— A tájékozatlanság azzal magyarázható, hogy a magyar felsôoktatás jövôjére vonatkozó alternatívák a kilencvenes évekhez képest kevésbé élénkek és talán kevésbé politizáltak. Erre az is magyarázatként szolgálhat, hogy a BBTE-n tervezett struktúraváltás elsôsorban a tanárokra vonatkozik. A felméréskor a diákok egyszerû változatot szoktak választani, vagy a meglévô állapotok fenntartására szavaznak, mivel a felfordulás elkerülésében érdekeltek.

— Veszít-e hitelességébôl a kutatás az alanyok tájékozatlansága miatt?

— Meg szoktuk különböztetni a tájékozottakat a tájékozatlanoktól, de a kérdezés hatására utóbbiaknak is lehet véleményük. Az adatok mindenképpen hitelesek, mert a létezô állapotokat tükrözik arra vonatkozóan, hogy ilyen tájékozottság vagy tájékozatlanság mellett mit gondolnak errôl.

Borsos Lehel, Borbély Tamás

DÁNIEL KÁROLY ORVOS-ÍRÓ CUKORRAL VAGY ANÉLKÜL? címû kötetét mutatják be január 26-án, szerdán du. 6 órakor a Phoenix könyvesboltban (Szentegyház/I. Maniu utca 6.). A könyvet Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus méltatja, Palocsay Kata színmûvésznô részleteket olvas fel.

AZ ÉNEKLÔ BORZ (Új folyam, második szám, Pas de deux) hangos irodalmi folyóirat bemutatására kerül sor január 27-én, csütörtökön, este 8 órakor a Tranzit Házban (Baritiu 16.). Az est házigazdája a Koinónia Kiadó. Felolvasnak: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Selyem Zsuzsa, Salat Levente,Visky András. A belépés ingyenes (adományokat azonban elfogadnak a veszélyeztetett erdélyi borzpopuláció javára).

A XXI. SZÁZAD LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEI címmel dr. Fábián András tart elôadást a Kisbácsi Népfôiskola keretében január 27-én, csütörtökön este 7 órától, az Ifjúsági Házban. Támogató az EMKE és a Pro Kisbács Egyesület.

A MANÓK HÁZA pénteken, január 28-án nyitja újra kapuit, a Kakasos-templom mögötti épületben. A zeneóvisokat a megszokott idôbeosztásban várja Kis Kalló Erika.

AZ RMDSZ ALSÓVÁROSI KERÜLETÉNEK meghívottja Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, képviselô, 2005. január 27-én, csütörtökön du. 4 órakor, a Párizs utca 17. szám alatti székházban.

BORSOS MIKLÓS Kossuth-díjas szobrászmûvész erdélyi vándorkiállítása január 27-én, 18 órakor nyílik meg a Római Katolikus Nôszövetség Szentegyház utca 2. szám alatti székhelyén. Bevezetôt mond Kratochwill Mimi budapesti mûvészettörténész. Közremûködnek Ft. Kozma Imre és Fertôszögi Erzsébet, a budapesti Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány kuratóriumának képviselôi, valamint Török Szilvia énekmûvész és Szabó Kati Kinga hárfamûvész.

Régóta várt eseményre kerül sor csütörtökön olvasóink, barátaink körében: kisorsoljuk mindazokat a jutalmakat, amelyeket az idei elsô negyedévi, illetve januári elôfizetôink, az elmúlt hónapok havi rejtvényfejtôi, valamint a Kalendárium-füzet mellékletünk pályázatára jelentkezôk érdemeltek ki.

A farsangi vidám hangulatban zajló nagyszabású eseményre, amikor több nagyon értékes díj sorsa dôl el, csütörtökön du. fél 6 órakor kerül sor a Báthory István Elméleti Líceum (Farkas/Kogãlniceanu u. 2. sz.) második emeleti dísztermében.

Odavárjuk támogatóinkat is, a közönséget pedig meglepetések várják!

Rendezvényünkön több millió lej értékben sorsolunk ki nyereményeket. Itt dönti el a közönség tagjai végezte sorshúzás, hogy a Szabadság elsô negyedévi elôfizetôi közül ki nyeri a Vitacom Electronics Kft. nagydíját, a 10 millió lejes vásárlási utalványt. További nyereményeink: 2.) fali nagytükör a Jolly Kft-tôl, 3.) 500 000 lejes szakorvosi vizsgálat vagy orvosi laboratóriumi kivizsgálás a Promedical Center rendelôházban, 4–5.) könyvcsomag, a Kriterion Könyvkiadó ajándéka, 6.) fülhallgató, mikrofon és két Philips hangszóró számítógéphez, a Kopiernicus Kft. felajánlásában.

Az is nyer, aki csak januárra, azaz egy hónapra kötött elôfizetést lapunkra. Közöttük kisorsoljuk a Dr. Video Kft. fôdíját, egy több millió lejes JVC CD-lejátszót és rádiómagnót. További nyereményeink: 2.) 500 000 lejes szakorvosi vizsgálat vagy orvosi laboratóriumi kivizsgálás a Promedical Center rendelôházban, 3–4.) könyvcsomag, a Kriterion Könyvkiadó ajándéka, 5.) Citizen számológép és 6.) számítógép-billentyûzet, mindkettô a Kopiernicus Kft.-tôl.

Külön érdekességnek számít, amikor kisorsoljuk a decemberi Kalendárium-füzet 2005 mellékletünk rejtvénypályázatának fônyereményét, egy pingpongasztalt, a VSA Kft. saját termékét, illetve további 19 díjat: 2–3.) faragott sakk-készlet, a Both Univers Kft-tôl és édességcsomag a Perfetti van Mellétôl, 4–10.) irattáska a Both Univers Kft-tôl és könyv a Phoenix Könyvesbolttól, 11–12.) üveg hamutartó az Artana Kft-tôl és édességcsomag a Perfetti van Mellétôl, 13–18.) fényképfilm-elôhívás a Zortec Kft-tôl, 19–20.) édességcsomag a Perfetti van Mellétôl.

Végül, de nem utolsósorban a lapban megjelent rejtvények megfejtôi sem maradnak hoppon. A Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin október–novemberi rejtvénypályázatainak nyilvános nyereménysorsolását a Szabadság szerkesztôségében tartjuk 27-én, csütörtökön, az eredményeket pedig a helyszínen ismertetjük, ahol sor kerül a december havi rejtvénypályázat jutalmainak kisorsolására is.

Az est fénypontja pedig kedves vendégünk, a Karaván együttes koncertje lesz, amely a minôségi kulturális élményen túl a jó hangulat biztosítéka is.

Csütörtök esti programjához a fentieket is figyelmébe ajánlja, és mindenkit szeretettel vár a sorshúzásra

a szerkesztôség

A 2000-ben alakult Karaván együttes neve nem idegen a kolozsvári közönség számára — a zenekar megalakulásáról, fejlôdésérôl Békési Attila beszélt: egyetemista csapatként indultak, egyházi ifjúságból nôttek ki, kezdetben 5 taggal mûködtek, mára 8 tagúvá bôvült az együttes, a tagok között vannak teológusok, egyetemi hallgatók, sôt középiskolás diák is zenél a Karavánban.

Mûfajilag nehéz meghatározni színvonalas, hangulatos zenéjüket — megzenésített verseket adnak elô, hangszeres kísérettel. A zenét a csapat két-három tagja szerzi, általában a versszöveg adott, és hozzá komponálják a hangokat. Kedvenceik a József Attila, Ady, Pilinszky versek, és általában a XX. század magyar költôi, de saját szövegû dalaik is vannak, és ritkábban ugyan, de más nyelvû költôk mûveihez is írnak zenét. Mintegy huszonöt daluk van összesen, ebbôl úgy tizenötöt adnak elô rendszeresen.

Közel hatvan fellépésük volt már, többnyire ifjúsági rendezvényeken zenélnek, de versenyeken is részt vettek, jó eredménnyel: két éve a Kaláka együttes szervezte Énekelt Versek Fesztiválján nyertek második helyezést.

A zenekar elsôsorban a tizenévesekhez, fiatalokhoz szól, de nem kevés az olyan dal, amely gyerekek vagy az idôsebb korosztály számára is kedves lehet.

Az együttes népszerûségét bizonyítja, hogy a tavaly tavasszal Apró képek balladája címmel kiadott CD-jükbôl már több százat megvásároltak. Nyárig szeretnének még egy albumot kiadni és terveik között szerepel egy egyhetes magyarországi turné megszervezése, amelynek célja, hogy mûemlékek felújítására gyûjtsön.

A Karaván együttest meghallgathatják a Szabadság nyereménysorsolásán, csütörtökön.

Carlo Goldoni: Velencei terecske címû darabjának bemutatójára kerül sor január 28-án, pénteken este 7 órakor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A velencei vígjátékíró ritkábban játszott komédiáját Mona Chirilã rendezésében tekinthetik meg az érdeklôdôk.

Az elôadásban Velence XVIII. századi lakosainak Goldoni által közelrôl ismert és megfigyelt alakjaival találkozunk, a karnevál idején. A szûk és mégis bensôséges kis téren ott van Donna Catte (Bács Miklós) és eladósorba került lánya, Lucietta (Laczó Júlia), akinek a házaló kalmár, Anzoletto (Salat Lehel) csapja a szelet, a szintén férjhez menni vágyó Gnese (M. Kántor Melinda) és anyja, donna Pasqua (Panek Kati), Fabrizio (Orbán Attila) unokahúga, Gasparina (Kézdi Imola), a fánksütô Orsola asszony (Dimény Áron) meg a fia, Zorzetto (Molnár Levente). Nekifognak szerencsejátékot játszani, amely hamarosan heves vitába torkollik. A foghíjas Catté és a megsüketült Pasqua azt tervezik, hogy miután férjhez adták lányaikat, maguknak is férjet kerítenek. A karnevál idejére Velencébe látogató nápolyi lovag (Bogdán Zsolt) jelenléte megbolygatja az amúgy sem túl csendes terecske életét, a félreértések sorozata féltékenykedéshez és oktalan veszekedésekhez, sôt, verekedésekhez vezet, míg végül mindenki párjára talál, és Gasparina régi vágya is teljesül: a lovag kíséretében elhagyja Velence partjait s a terecske nyomorúságát.

Mona Chirilã rendezô komédiájába a commedia dell’arte maszkos alakjait visszahozza, ôk idézik fel a karnevál hangulatát (maszkosok: Sinkó Ferenc, Buzási András, Galló Ernô, Fogarasi Alpár, Vindis Andrea, Laczkó Vass Róbert). Az ôsi emberi vágyakat, ösztönöket képviselô karnevál a mûvészi kifejezés eszközévé válik.

Az elôadás dramaturgja Visky András díszlettervezôje T. Th. Ciupe m. v., jelmeztervezôje Carmencita Brojboiu m. v., a maszkokat Venczel Attila m. v. készítette, míg a zenei összeállítás Corina Sârbu m. v. érdeme.

Szeretettel várunk minden érdeklôdôt a január 28-án, pénteken sorra kerülô bemutató elôadásra. További elôadások: pénteken, február 4-én; szerdán, február 9-én és szombaton, február 19-én este 7 órakor.

L. I.

B. Konrád Erzsébetnek, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekesének a Gheorghe Dima Zeneakadémia hangversenytermében tartott, szombati elôadóestjén a kisszámú közönség az elôadók színvonalas teljesítménye folytán ténylegesen megtapasztalhatta a kortárs zene erôs vonzerejét.

Az ilyen természetû rendezvények fontossága vitathatatlan, bár az operaénekesek zöme ódzkodik a kortárs szerzôk mûveinek elôadásától. Annál jelentôsebb B. Konrád Erzsébet teljesítménye. Szép hangszín, kiváló énektechnika, érthetô szövegmondás és nem utolsósorban mûvészi alázat jellemezte elôadásmódját. Mindegyik dalnak sikerült megkapnia a legmegfelelôbb hangulati töltetet — legyen az melankolikus, elégikus avagy tragikus. A Márkos-dalokat a Concordia vonósnégyes közremûködésével adta elô, a Hary-dalokat pedig maga a szerzô kísérte minden igényt kielégítô virtuozitással. Az Orbán-daloknál Réman Zoltán mûködött közre, a Demény-daloknál pedig Könczei Ilma és Márkos Albert.

B. Konrád Erzsébet több okból is dicséretet érdemel: elsôsorban talán azért, mert az elôadott mûvek szerzôi — egy kivétellel — kolozsváriak, akikre a város magyarsága büszke lehet. (No, nem azért, mintha olyan gyakran játszanák a mûveiket, hanem a bennük rejlô mûvészi érték és hitelesség miatt.) Másodsorban illesse dicséret azért, mert kitartása következtében sikerült olyan partnereket találnia — szándékosan nem írtam kísérôt —, akiket nemcsak a magas képzettség, gazdag mûvészi és elôadói tapasztalat, hanem az elkötelezettség is vezérelt. Nem riadtak meg a többletmunkától, és az alapállásuk által megkövetelt feladatok teljesítése után még volt idejük, türelmük és energiájuk részt vállalni a hangverseny létrehozásában. Gondolom, ezt hívják l’art pour l’art-nak.

Hintós Diana

Az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesületének (EMME) Kolozs Megyei Csoportosulása Székely Géza mûvészpedagógus irányításával 4. alkalommal rendez közös kiállítást az Apáczai Galériában. A megnyitóra január 27-én, csütörtökön 18 órakor kerül sor. A 32 mûvész mintegy 50 munkáját tartalmazó tárlat ízelítôt nyújt mûvészpedagógusaink múlt évi mûvészi termésébôl. Ahogyan a szervezô, Székely Géza fogalmaz : a kiállítók "lelkiismeretük és alkotói énjük parancsára hallgatva, elengedhetetlenül fontosnak tartják a képi forma általi tanúságtevést". A megnyitó mûvészi mûsorában közremûködnek a Zenelíceum diákjai.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Az utolsó gyémántrablás — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 23 órától és hétfôn minden elôadás.

MÛVÉSZ-EURIMAGES — Kaptár 2 — Apokalipszis. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20, 22; kedvezménnyel 22 órától, kedden minden elôadás.

GYÔZELEM — Nagy Sándor, a hódító — bemutató. — Vetítések idôpontja: 12, 15.30, 19, 22.30; kedvezménnyel 12 órától.

FAVORIT — Alien vs. Predator — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás.

DÉS

MÛVÉSZ — Ocean’s Twelwe — Eggyel nô a tét — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19.15; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától és hétfôn minden elôadás.

TORDA

FOX — Alien vs. Predator — A halál a ragadozó ellen — bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Az ördögûzô — A kezdet. — Vetítések idôpontja. 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Polar Express — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától.

DACIA B-TEREM — A pókember 2 — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.45 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden elôadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Cápamese — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfôn minden elôadás.

MAGYAR OPERA

Január 30-án, vasárnap du. 5 órakor: Huszka Jenô: Bob herceg. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendezô: Gy. Tatár Éva.

Február 3-án, csütörtökön fél 7 órakor: Kriza Ágnes gálakoncert. Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt m. v., Kulcsár Szabolcs, Incze G. Katalin. — Egyetemi-bérlet.

ROMÁN OPERA

Január 28-án, pénteken este 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony.

Január 31-én, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Rigoletto.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Január 28-án, pénteken este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske — bemutató elôadás. Rendezô: Mona Chirilã m.v.

Január 29-én, szombaton este 7 órakor: Ray Cooney: Egyszer kettô néha sok. Rendezô: Keresztes Attila. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 27-én, csütörtökön este 7 órakor: Goldoni: Két úr szolgája.

Január 29-én, szombaton du. 6 órakor: Matei Visniec: Mansardã la Paris cu vedere spre moarte.

DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ

Január 28-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Ilarion Ionescu–Galati. Közremûködik: Ágoston András (Németország). Mûsoron: J. Ibert: Páris 32-szvit kiszenekarra (és zongorára); E. Lalo: Spanyol szimfónia; Rimszkij Korszakov: Seherezádé (op. 35). Hegedûszóló: Márkos Albert.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Új könyv apropóján kezdjük a beszélgetést. Néhány hete jelent meg a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadónál Kántor Lajos Fellegek a város felett címû könyve. A szerzô fájlalja, hogy bár kötete kifejezetten a Kincses Városról szól, a könyvterjesztés visszásságai miatt Kolozsváron megvásárolni aligha lehet majd. Maga a szerzô is nehezen szerzett belôle néhány példányt, hiszen Budapesten sem kapható mindegyik könyvesboltban.

A könyv arról szól, hogy Kolozsvár hogyan van jelen a 20. századi magyar irodalomban. Esszéi kolozsvári nézôpontból kísérik végig a múlt század történelmét a Bánffy-trilógia ilyen vonatkozásaival kezdve, tehát a 20. század legelejétôl egészen a szélsôséges Gheorghe Funar polgármester 2004-es bukásáig, ami ugyan nem prózatükörben, hanem csak az utószóban van jelen. Bekerült a kötetbe Kuncz Aladár és Tamási Áron, Szabó Dezsô és Cs. Szabó László, Kolozsvári Grandpierre Emil és Passuth László, Kós Károly, Hunyady Sándor és Csiki László mellett Kiss János Omló falak címû 1991-es könyvének rövid jellemzése is, de Köntös-Szabó Zoltán hármaskönyvérôl, a Trianon gyermekeirôl és Bálint Tibor Bábel toronyháza címû könyvérôl is olvashatunk benne egy-egy fejezetet. A könyv a budapesti kiadó Európai iskola címen indított sorozatában jelent meg, amelyben korábban olyan szerzôk esszéi voltak olvashatók, mint Kosáry Domokos, Ágh Attila, Krausz Tamás vagy pedig Desewffy Tibor.

Kántor Lajos azt is sajnálja, hogy korábbi kötete, a szintén tavaly a budapesti Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös vállalkozásaként megjelent A kapu is csak "szimbolikusan" van jelen az erdélyi könyvesboltokban, és szintén alig jutott el az irodalmi-társadalmi problémák iránt még érdeklôdô közvéleményhez.

— Furcsa kizárólagosság... Könyveivel az ember vagy itt van jelen, Erdélyben, vagy pedig Magyarországon — véli a Korunk fôszerkesztôje, aki fájdalommal állapítja meg, hogy kolozsvári témájú könyveinek a tavaly kapott Széchenyi-díja ellenére sem volt szélesebb visszhangja. Talán éppen azért, mert ezek a könyvek nem jutottak el az erdélyi közönséghez.

Tavaly ôsszel Kántor Lajos Finnországban, Jyvskylben járt, ahol a helyi egyetem vendégeként a Balassi-évforduló alkalmával tartott elôadást, s az egyetem magyar tanszékén egy héten át, Jankovics Józseffel együtt, a magyar irodalomról adott elô.

— Számomra ez az út olyan reveláció volt, mint 2000-ben Kína. Teljesen más társadalom, amelyik ugyanakkor rendkívül nyitott a magyar kultúrára. A tanszék tagjai — többségükben finnek, többen magyar feleséggel és magyarul tökéletesen beszélô gyerekekkel — tudnak, persze, Kolozsvárról, de az egyetem rektora például városunkról már szinte semmit nem tudott. Pedig a beszélgetések során kiderült, hogy nagyon szívesen építenének kapcsolatot Kolozsvárral — állítja Kántor Lajos.

Éppen ezért jött létre a Kolozsvár Társaság, hogy a városnak minden irányú rehabilitációja elkezdôdjön, és Kolozsvár süllyedését lehessen megakadályozni. Vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy a süllyedés megállt, és a folyamat pozitív irányban elindult. Példaképpen Kántor az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által rendezett Magyar Tudomány Napját, illetve az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület (EMKE) évi díjkiosztó ünnepségeit említi. Ez utóbbi valójában fesztív alkalomnak számít, de a felvonultatott alkotók révén egész Erdélyt átfogja, és bizonyos fokig Kolozsvárhoz köti.

— A maguk módján a Kolozsváron megjelenô folyóiratok is igyekeznek ebbe az irányba hatni. A Korunk is ezt próbálja tenni. Más kérdés, hogy mennyire tudjuk magunkat reklámozni. Jelentôs belföldi és külföldi PR-tevékenységre lenne szükség, s ezen a téren még sok a tennivalónk. Nincs profi szervezet, amelyik ezt a tevékenységet összefogná, ezt próbálja tehát szerény eszközeivel a Kolozsvár Társaság elvégezni. Sokat jelentene, ha sikerülne Cs. Szabó László gyermekkorának a házát a társaság számára megvásárolni. Ez szimbolikus jelentôségû is volna, de a belvárosi épületben olyan központ épülhetne ki, ahonnan ezt a tevékenységet szervezni, irányítani és végezni lehetne. Remélem, hogy most, amikor az RMDSZ kormányra került, erre is gondolni fog — hangsúlyozza.

Kántor szerint a múltat érdemben kell számba venni, és kapcsolatokat kell kiépíteni az egész világgal. A számbavétel tekintetében az irodalomtörténész fontos eseménynek tartja a Cs. Szabó László centenáriumi év elindítását. Ezáltal is arra akarják ráébreszteni a kolozsváriakat, de a városon kívül élôket is, hogy Kolozsvár milyen fontos volt, és milyen fontos lehet.

— Ezért is örültem annak, hogy Kolozsvár egyik legsikeresebb PR-embere az a Tamás Gábor, aki Kolozsvár-dalaival tömegekhez szól. De emellett sok minden történik, amit tudatosítani kell az emberekben — véli.

A Kolozsvár Társaság alelnöke elismeri, hogy a gazdasági kérdések alapvetôen fontosak. E tekintetben is elkezdôdött valamilyen változás annak érdekében, hogy Kolozsvár a világ számára fontos legyen. A Funar utáni idôszakban elengedhetetlen a pozitív Kolozsvár-stratégia, s azt minden irányban, befelé is érvényesíteni kellene.

— A "befelé" alatt az RMDSZ-vezetést is értem. Van egy olyan érzésem, hogy Kolozsvár megint kezd háttérbe szorulni. Természetesen, nem hagyható figyelmen kívül a bukaresti jelenlét, pláne a kormányban, nyilván fontos Marosvásárhely, de Kolozsvárt nem lehet a háttérbe szorítani. Több RMDSZ-kongresszuson is elmondtam, hogy Kolozsvár stratégiai fontosságú kérdés, s ma azt hiszem, még inkább az. Mindent meg kellene tenni azért, hogy Kolozsvár múltját, jelenét és jövôjét átgondoltan szolgáljuk. Sok meglévô intézményünknek jól és lehetôleg összehangoltan kell mûködnie, s a sajtónak is tudomást kell vennie arról, ami ebbôl a szempontból fontos, s aminek PR-értéke is van — hívja fel a figyelmet.

A Kolozsvár Társaságon belül felmerült az 1956-os mártírok Kolozsváron felállítandó emlékmûvének gondolata. Persze, jelenleg a Márton Áron-szobor elhelyezése van Kolozsváron napirenden, azt követôen kerülne sor a Kolozsvár Társaság tervének megvalósítására. A leendô emlékmû felhívná a figyelmet arra is, hogy Erdélyben és Kolozsváron nemcsak személyek, hanem intézmények is szenvedtek, hiszen egész intézményeket büntettek meg annak idején az 1956-os magyar forradalom leverése után.

— Ez valóban olyan fontos pillanat, amelyet érdemes megörökíteni. Lehet majd beszélni, amikor elérkezik az ideje, arról is, hogy ennek az eseménynek román vonatkozásai is vannak, tehát a gondolatban semmiképpen nincs románellenesség. Hiszen 1956-ban Bukarestben és Temesváron, de kisebb mértékben Kolozsváron is voltak románok, akik kiálltak a magyar forradalom mellett. Társaságunkban már kezdetben szó volt arról, hogy keresni fogjuk a kapcsolatokat azokkal a román civil szervezetekkel, amelyek ugyancsak fontosnak tartják Kolozsvár rehabilitációját, kulturális, gazdasági és minden más vonatkozásban. Ma az új városvezetés felé is lehetséges megtalálni az utat, szemben a 2004-ig érvényes helyzettel — szögezte le.

Kántor Lajos azt állítja, nem lokálpatriotizmus okán veti fel ilyen hangsúlyosan Kolozsvár kérdését. Meggyôzôdése, hogy ez erdélyi magyar, összmagyar, sôt, romániai érdek is. — Amikor az ember azt mondja, hogy Kolozsvárt meg kellene próbálni ahhoz a szinthez közelíteni, amit valamikor jelentett, a régi sokszínûséget, a régi súlyt hiányolja. Kolozsvárt kis túlzással Heidelberggel, Cambridge-dzsel, Oxforddal és más hasonló egyetemi városokkal lehetne összehasonlítani. Azt, ami felé jó szervezôkészséggel és jelentôs adag ravaszsággal Andrei Marga az egyetem révén próbálkozott közelíteni, nekünk a magyar kultúra és a magyar közélet vonatkozásában — a gazdaságot és a vállalkozásokat beleértve — kellene megvalósítanunk. Akkor egészen más volna ennek a városnak a magyar és a nemzetközi helyezése. S akkor nemcsak nosztalgiázni lehetne, ahogyan ez a Tamás Gábor mûsoraiban történik, óriási taps és könnyezés kíséretében, hanem ennek mai realitása is lehetne.

Tibori Szabó Zoltán

(Folytatás a tegnapi lapszámunkból)
Aztán aranyosszéki gondokra terelôdik a szó. Vajon karácsonykor Hidason betörték-e a kocsma ablakait? — kajánkodik Mózes Attila, aki e színromán falucskában kezdte, franciatanárként, pedagógusi pályafutását. Szomszédfalusiként — ahogy dedikációiban önmagát nevezi. Abban értünk egyet: másként alakultak volna a tordai magyar ügyek, ha a történelmi változások mondjuk "ott", vagy "életben" találnak egyikünket-másikunkat, például szegény Vásárhelyi Gézát, a költôtársat.

A betoppanó Kányádi újságolja: Tôkés és Cornea asszony katonai kísérettel utazott föl Bukarestbe, a megmentési front tanácskozására. Jómagam meg azzal hozakodom elô, hogy a bukaresti események "pesti közvetítésekor" a magyar tévé külpolitikai kommentátora bizony jól mellétrafált Petre Roman kapcsán. Erdélyi régésznek titulálta, egyik barátja jó ismerôsének. Hogy aztán valaki betelefonáljon a szerkesztôségbe kiigazítást kérve... Persze, a dolgok lényegén ez mit sem változtat.

Jakab Anti újságolja: Vásárhelyen Markóék Látó-ra keresztelték az Igaz Szót. Megtudom, Sütô András nem tud fölutazni Bukarestbe, ô Király Károlyt tartja igazi ellenzékinek, aki vállalta is a diktátorral való nyílt szembeszegülést, ôneki — és Tôkés Lászlónak — kell képviselnie a romániai magyarságot, neki kell jogos követeléseinket kimondani.

Igen, de a megfogalmazás akár írói feladat is lehetne.

Valaki megjegyzi: a pennás emberek mára némiképp a második vonalba szorultak. Lám, Mircea Dinescu is eltûnt a képernyôkrôl. El a színész Caramitru is, mintha az ô forradalmuknak már vége volna...

Másik hang: láthatta a világ, a megmentési frontosok tárt karokkal fogadták a mikrofonok elé lépô Domokos Gézát, de mihelyt iskoláink visszaállításáról, magyar intézményekrôl és jogi sérelmeinkrôl ejtett szót: azonnal megváltozott az arcuk színe, ferdén néztek rá.

Igen, a hiéna, természeténél fogva, körbe szokta jelezni a maga életterét. Eddig, és ne tovább. Ösztönök terrénuma.

Búcsúzkodáskor arra gondolok, vajon az erdélyi magyarság (ha elveszítette, hát) mikor veszítette el természet adta ösztöneit. A következô pillanatban pedig arra: vajon a történelem melyik lépcsôfokán kerekedett fölibénk a ráció, mikor rugaszkodtunk el a Balkántól, az Európa iránti mérhetetlen vonzódás, az embertársak emberként való kezelése, a tolerancia gondolata mikor is vált meghatározóvá... Az íróember nagyképû és álmodozó, magam sem lehettem kivétel. Úgy éreztem, az állomásra tartó lépteimet erdélyi magyar nagyságok szobrai, épületei szegélyezik: Bethlen Gábor szakállát simogatva néz le rám, Apáczai Csere holland barátainak szóló üzenetet nyom hónom alá, itt a tordai vallásszabadságot megszavazók, amott az elsô európai szintû tolerancia-törvény kihirdetôit megfestô Körösfôi-Kriesch Aladár. Aztán a Mátyás-szobor, a Tordai-kapu, a Mariánum épülete, a kolozsvári magyar filológusok menhelye 1959 után...Nyertesek, vesztesek — holtak és élôk.

Erdélyi túlzással szólván sem kis garnitúra!

*
Ismét vonatozunk — otthonról haza.

És ismét azok a mentôövnyi szócsavarok: itthontalanná lett otthontalanok.

A visszaút mintha hosszabb volna.

Pelenkázás, gurgulázás, böfiztetés. Ott, a sárga viaszkosvásznon.

Nagyvárad. Innen átkozták ki Tôkést, villan át tudatomon. És nem a románok!

Nagyvárad megvárat — órányit késünk.

Aztán a határ. A szerelvény mellett kiskatonák, cigarettával kínálom ôket. Megnézik, Carpati, nem kell. Pedig füstszûrôs. Morcos férfi lép be. Csizmája kopog, szeme is. Útlevélvizsgálat, vámkezelés. Kisfiunk arca ismét… belepöttyed.

Ez nem véletlen — mondja az egyenruhás távozása után feleségem —, Dávid errefele jövet is a határon tojta össze magát. A vámos belépésekor. Most ismét.

Pedig milyen kedves volt az — mondom —, mármint a vámos, az (és akkor) magyarul is tudott. Bezzeg ez... Mintha azóta világok változtak volna meg...

Ismét pelenkázás. Kisfiunk mintha röstellné az esetet, sarokba húzódik, édesanyja hóna alá. Ebbôl sem lesz vámszedô, de még forradalmár sem — gondolom, aztán dudorászásba fogok.

Kis csikóm, ne ess el!

Hess, karvaly, hess el!

Nincsen már több vámos,

eltûnt a szélhámos!

Ha a gyomrunkba szorult görcsök, nemzedékeken át magunkkal hozott nyavalyáink beszélni tudnának... Pedig "beszélnek", itt a bizonyosság.

Kíváncsi volnék, mondom, vajon a Vereckei-szoroson belovagolók is hasonló görcsökkel, göcsörtökkel léptek erre a tájra.

A Nyugati pályaudvaron elsô utam az újságárushoz vezet. A lapban Fodor Bandi írását olvasom arról, ahogyan egy budapesti szerkesztôség megélte a Ceausescu-diktatúra bukását.

Mirôl is szól tulajdonképpen ? — nézünk egymásra. Olyan régen volt, hogy akár meg nem történtnek is vélhetnénk.

Pedig valaminek történnie kellett. Hiszen 1990-et írunk. Alig múlt el vízkereszt... és péntek van. Az idô nem szakadt félbe...

(Vége)

Bágyoni Szabó István

A legfôbb európai emberjogi szervezet, az Európa Tanács kedden felszólította a kontinens országait, hogy az eddiginél is hatékonyabban küzdjenek az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen.

Az Európa Tanács strasbourgi székháza elôtt kedden félárbocra engedték a tagállamok lobogóit, s egy emlékoszlopot avattak az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának hatvanadik évfordulójára emlékezve. Terry Davis, a 46 tagországot tömörítô nemzetközi szervezet fôtitkára sürgette az európai országok kormányait, de egyszerû állampolgárait is, hogy tegyenek meg mindent bármilyen újabb európai népirtás megakadályozására. Az egyik legfôbb Európa tanácsi döntéshozó szervnek, az éppen most ülésezô parlamenti közgyûlésnek az elnöke, a hétfôn megválasztott holland kereszténydemokrata képviselô, René van der Linden pedig ehhez hozzátette, hogy magának a strasbourgi szervezetnek is komolyan kell vennie kötelezettségvállalását, s küzdenie kell a továbbra is meglévô rasszizmus, antiszemitizmus ellen. Az Európa Tanácsot ugyanis nem sokkal a II. világháború után hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy a demokrácia és az emberi jogok értékeit terjesztve segítsen megelôzni egy újabb világégést.

René van der Linden szerint a holokauszt áldozatai a létezô legszörnyûbb bûn áldozatai voltak. "Jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy Európában már nincs antiszemitizmus — de mindannyian tudjuk, hogy még nem ez a helyzet. Ám a mi szervezetünket éppen azért hozták létre, hogy táplálja ezt a reményt. Ez az, amit az elmúlt ötven évben tettünk, s ezt kell folytatnunk, mert ezzel tartozunk a nácizmus összes áldozatának" — szögezte le.

Az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének tagjai keddi ülésükön egyperces gyászszünettel emlékeztek a holokauszt hatmillió áldozatára.

Halálos perverzióként bélyegezte meg az antiszemitizmust a francia államfô kedden egy párizsi múzeum felavatásakor mondott beszédében.

"Franciaországban nincsen hely az antiszemitizmus számára" — szögezte le Jacques Chirac, amikor megnyitotta Európa legnagyobb holokauszt-múzeumát a francia fôvárosban. Szavai szerint az antiszemitizmus "nem vélemény, hanem olyan perverzió, amely öl". Ezért a törvény teljes szigorával kell föllépni a holokausztot tagadókkal szemben.

A francia elnök hangsúlyozta: mindegy, hogy az antiszemita gondolatok írásban, szóban, a televízióból, a számítógépbôl vagy mûholdakról terjednek; a gyûlöletnek ez a formája elfogadhatatlan. Ezen a téren nincsenek bocsánatos tettek vagy megnyilatkozások. "Aki tagadja a holokauszt megtörténtét, azt felelôsségre kell vonni és meg kell büntetni" — szögezte le Chirac. Hazája II. világháborús szerepére célozva az elnök kijelentette: Franciaország örökké emlékezni fog a zsidók vértanúságára, és soha nem fogja elfeledni azt, amit megakadályozni nem volt képes.

A kedden megnyitott múzeum elôtt áll az a vasárnap felavatott emlékfal, amelyre a német megszállás (1940–1944) idején Franciaországból haláltáborokba elhurcolt 76 ezer zsidó nevét vésték fel.

A koncentrációs táborok gondolata nem a múlt század terméke, a történelem leghírhedtebb koncentrációs táborai azonban a 20. században, a sztálini Szovjetunióban és a hitleri Németországban mûködtek.

A nemzetiszocialisták 1933 tavaszán kezdtek koncentrációs táborokat építeni. Hitler hatalomra jutása után szinte azonnal meghozták azt a törvényt, amely lehetôvé tette bárki korlátlan ideig való fogva tartását ítélet nélkül. Elsôsorban a zsidó származásúakat internálták, de ide kerültek a politikai ellenfelek, az úgynevezett kisegyházakhoz tartozók, homoszexuálisok, papok, cigányok és bûnözôk is. Ilyen tábort létesítettek egyebek között Buchenwaldban, Dachauban, Flossenbürgben, Mauthausenben, Sachsenhausenben és Ravensbrückben.

A lágerekben 1933–36 között már mintegy ezer politikai foglyot ôriztek, szándékosan együtt a köztörvényes elítéltekkel. 1934-ben az SS halálfejes egységei vették át a felügyeletet, ettôl kezdve a polgári igazságügyi szerveknek nem volt beleszólásuk.

1937-ben alakult meg az elsô táborok építésével foglalkozó, álcázott SS-vállalkozás. 1937 után a koncentrációs táborok száma megsokszorozódott. 1940 és 1942 között hozták létre sok más, kisebb mellett a hírhedt auschwitzi tábort is. 1944. március végén már számos kihelyezett részleggel 20 fôtábor és 165 munkatábor mûködött. A háború elôkészítéséhez és magához a háborúhoz is egyre több kényszermunkaerôre volt szükség. Az SS-által irányított eutanázia-programban, vagyis az értéktelennek ítélt emberek — az elmebetegek, fogyatékosok stb. — elpusztításában orvosok is részt vettek.

A zsidók szisztematikus gyilkolása 1941 végén a chelmói megsemmisítô táborban kezdôdött, majd következett Treblinka, Sobibor és Belzec. A kezdetben munkatáborként is mûködô auschwitzi (Oswiecim) és majdaneki tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az elsô gázkamrákat. A zárt kamrába beengedett Cyklon B gázzal végrehajtott népirtás elsô áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak.

1942 januárjában a német vezetés megfogalmazta a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének szándékát, — ezzel kezdetét vette az "Endlösung", a végsô megoldás a zsidó nép kiirtására. 1942 júniusában kezdték építeni a négy krematóriumot és 1943 márciusában helyezték üzembe ôket. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a 8000 fôt is.

1942, a tömeges népirtás programszerû megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az ekkortól érkezô tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt. Ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérôek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek. Többségük elpusztult. Négy év alatt napi átlagban 3500–4000 deportáltat gyilkoltak meg. Az emberek tervszerû megsemmisítése csak 1944 késô ôszén ért véget.

Az auschwitzi tábort 1945 januárjában a Vörös Hadsereg elôl menekülô nácik felszámolták, felrobbantották a II. és a III. krematóriumot és elégették az irattár nagy részét. 48 ezer férfit és 18 ezer nôt hajtottak Németországba, hogy még néhány hónapig dolgoztassák ôket, a táborban január 20-án tömegesen lôttek agyon embereket. Az auschwitzi tábort az 1. ukrán fronthoz tartozó 100. lvovi gyalogos hadosztály szabadította fel, a szovjet katonák 7650 csonttá soványodott embert találtak itt.

A holokausztnak majdnem 13 millió áldozata volt, többségük, közel 6 millió zsidó, 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel állampolgár, németek, kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különbözô politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak.

A belgiumi politikai vitákat tovább élezô lépéssel állt elô egy Brüsszel-környéki városka önkormányzata: a testület megszavazta, hogy településük, a majdnem 14 ezer fôs Wezembeek-Oppem váljon ki Flandriából, s csatlakozzon Brüsszelhez.

Egy ilyen lépés a világ legtöbb országában legfeljebb az érintett településen kavarna szenvedélyeket. Belgiumban azonban más a helyzet. Itt a flamandok és a vallonok közötti együttélés egyik alapja, hogy a két népcsoport közötti határ 1963 óta változatlan: hiába változik valamely település lakosságának összetétele, kerülnek többségbe például egy flamand városkában a franciául beszélô vallonok, a település az adott országrészben marad. Legföljebb annyi történik, hogy a lakosok "nyelvi könnyítéseket" kapnak, azaz mondjuk flamand helyett franciául is igényelhetik az önkormányzattól a hivatalos iratokat. Ezt a rendszert az 1970-ben született belga alkotmány betonozta be: eszerint a nyelvi határvonalat csak kétharmados parlamenti határozattal lehet módosítani, de úgy, hogy ez a döntés megkapja mind a flamand, mind a vallon képviselôk többségének támogatását.

A rendszer alapvetôen a két népcsoport közötti határvonalon, illetve Brüsszel környékén okoz problémákat: itt vannak olyan települések, amelyek — bár Flandriában találhatók — alapvetôen vallon többségûek, illetve fordítva. Mivel az utóbbi hónapokban több olyan lépés történt flamand részrôl, amelyet a francia ajkúak az eddigi status quo veszélyeztetésének éreztek, a Brüsszel közelében, de flamand területen lévô és 70 százalékban francia ajkúak lakta Wezembeek-Oppem négy önkormányzati képviselôje a múlt héten határozati javaslatot terjesztett elô, hogy településüket Flandria helyett csatolják a szomszédos, Belgiumban különleges státust élvezô fôvároshoz.

Az önkormányzati vitában a javaslatot elôvezetô — egyébként német származású — helyi képviselô azzal érvelt, hogy az utóbbi években egyre rosszabbodott a flandriai francia ajkú kisebbség helyzete. Mint mondta, ilyen körülmények között érthetô, miért kérik településük átcsatolását a szomszédos Brüsszelhez, az egyetlen olyan belgiumi régióhoz, ahol hivatalosan is kötelezô a kétnyelvûség.

Bár a kezdeményezésnek az alkotmányos szabályok miatt nincs sok esélye a megvalósulásra, a két népcsoport közötti feszültségeket máris fokozta. Másfél héttel ezelôtt, amikor a vallon pártok vezetôi (a wezembeek-oppemiek ötletét "megelôlegezve") fölvetették egyes flandriai települések Brüsszelhez csatolását mint a flamand követelésekre adott vallon választ, a flamand pártok nyomban közölték: ôk egy centimétert sem fognak engedni. Két napja pedig egy flamand politikus egyenesen Ausztria náci bekebelezéséhez, a hitleri Anschlusshoz hasonlította a vallon elképzelést — igaz, a hatalmas felháborodás nyomán másnap kénytelen volt bocsánatot kérni.

A független Irak 82 éves történelmében eddig 11 parlamenti választást rendeztek, de egyik sem volt többpárti és demokratikus; sem akkor, amikor az ország brit mandátumterület volt, sem a háborúk, sem az embargó korszaka idején.

A britek 1923. június 1-jére jelöltek ki egy alkotmányozó nemzetgyûlést Irak megszületése érdekében, és I. Feiszal király népszavazást követôen trónra lépett.

Az elsô parlamenti választást 1926. november 1-jén rendezték, ez közvetett volt, és a megszállók szigorú ellenôrzésével zajlott le. Irak elvileg 1932. október 22-én vált függetlenné, de a britek saját emberüket, Núri Szaídot helyezték az ország élére. Szaíd kisebb megszakításokkal 1958. július 14-ig, a köztársasági forradalomig kormányozta Irakot, ahol a II. világháború elôtt egy választást tartottak Gázi király uralkodása idején.

A választásra jogosultaknak 1946-ig kellett várniuk, hogy ismét az urnákhoz járulhassanak, de megint csak közvetett voksolás erejéig, a törzsfôk voltak a legfôbb választók. Abdulillah régens Száleh Dzsáberre bízta a kormányzást, de a britek elérték, hogy Szaíd visszatérjen a hatalomba.

Rendkívüli állapot közepette rendeztek választásokat 1952 novemberében, a voksolást az ellenzék bojkottálta.

Az éppen 20 esztendôs II. Feiszal uralkodása korszakában elôször 1953. január 18-án tartottak választásokat. Ez volt az elsô közvetlen voksolás. A 135 képviselô közül 115 Szaíd mögött sorakozott fel, a "függetlenek" száma mintegy 20 volt, de az ellenzék kétségbe vonta a választási eredményeket.

Heves incidensekkel teletûzdeltek voltak az 1954-ben megtartott választások, amelyek következményeként egy nagyon kicsi, 21 szocialista honatyából álló ellenzék alakult meg. Ugyanez év szeptemberében az összes politikai pártot betiltották, és "népfrontot" hoztak létre, amely egyesítette a Baasz pártiakat, a kommunistákat, a nacionalista demokratákat, az Isztiklált és a Musztafa Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Pártot (PDK).

Ebben az idôszakban még két választás volt 1957-ben és 1958-ban, ez utóbbit az ellenzék teljes mértékben elutasította. Két hónap múlva Szaídot és a ifjú királyt meggyilkolták.

Ezután következett Abdel-Kerim Kászem uralma 1958-tól 1963-ig. Kászem 1963-ban néhány hónapra elôbb szövetségese, majd ellensége lett mind a kommunistáknak, mind a Baasz pártiaknak, majd miután megölték, az Áref fivérek, Abdesz-Szálem és Abder-Rahmán politikailag meglehetôsen viharos korszaka következett 1968-ig.

Az 1967 januárjában elfogadott alkotmány a nôknek is szavazati jogot adott, "már amennyiben ezt igénylik" a szebbik nem képviselôi. Mindez azonban csak holt betû maradt, és a Baasz Párt 1968 júliusában magához ragadta a hatalmat, az elnök Ahmed Haszan al-Bakr, az alelnök pedig Szaddám Huszein lett.

Irakban az elsô általános választásokat 1980. június 21-én rendezték meg, és ezeken a nôk is voksolhattak, illetve választhatók voltak. A 250 képviselô közül 29 nô volt. A választási hadjárat élénk volt, de a Baasz Párt gondosan ellenôrizte azt. A jelölteknek bizonyítaniuk kellett az 1968-as "forradalom iránti hûségüket", ugyanakkor furcsa módon tartózkodniuk kellett politikai ellenfeleik bírálatától. Szeptember 19-én az észak-iraki Kurdisztán autonómiájáról rendelkezô törvény értelmében megválasztották az elsô iraki kurd parlament tagjait.

A Baasz ebben az idôben gyakorlatilag egységes párt volt. Két szövetségessel rendelkezett, a PDK Barzanival szemben álló szárnyával és a kurd forradalmi párttal. A kommunisták tevékenységét betiltották. A megválasztottak kétharmada Baasz párti volt, a többiek "függetlenek".

Az Iránnal vívott háború kellôs közepén, 1984-ben is tartottak választásokat az elôzôhöz hasonló eredménnyel, majd ugyancsak a tûzszünet és az elsô öbölháború közötti idôszakban, 1989-ben.

Azt követôen, hogy nemzetközi gazdasági büntetôintézkedésekkel sújtották az országot, Irakban 1996-ban és 2000-ben szólították a választópolgárokat az urnákhoz, de a "függetlenek" súlya továbbra is elenyészô maradt.

Josep Borell, az Európai Parlament elnöke kedden bejelentette, hogy Romániába látogat mintegy egy hónappal az elôtt, hogy Románia és Bulgária aláírja az uniós csatlakozásról szóló szerzôdést, hogy rendezze a dokumentum aláírásával kapcsolatban esetleg felmerülô nehézségeket.

Josep Borell Brüsszelben találkozott Cãlin Popescu Tãriceanu kormányfôvel, akit arról tájékoztatott, hogy az EP bizonyos frakciói aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a két tagjelölt állam képes-e teljesíteni a csatlakozási feltételeket.

"Tudjuk, hogy ez létfontosságú mozzanat az új bukaresti kormány számára, de meggyôzôdésem, hogy az európai integrációs célkitûzés sikerrel megvalósul", mondta Borell. Hozzátette, a találkozón a román kormányfô biztosította, hogy Bukarest folytatni fogja a reformokat mind az igazságügy és a korrupcióellenes harc, mind pedig a gazdaság területén.

Tãriceanu ismertette az EP elnökével a román kormány prioritásait az európai integráció területén, és meggyôzôdését fejezte ki afölött, hogy az európai intézmények objektív és korrekt módon ítélik meg a kormány intézkedéseit.

"Biztosítékokat kaptam, hogy Romániát az EU-ban kívánják látni, az európai tisztségviselôkben pedig megvan a politikai szándék az unió bôvítésére", mondta Tãriceanu.

Románia és Bulgária 2005. április 25-én írja alá az EU-hoz való csatlakozásról szóló szerzôdést.

Markó: az EU-ban megvan a politikai szándék Románia mielôbbi integrációjára
Az Európai Unión belül megvan a politikai szándék arra, hogy Romániát mielôbb felvegyék az integrációs szervezetbe, ezt bizonyították azok a találkozók, amelyeket Románia kormányküldöttsége folytatott Brüsszelben Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnök vezetésével — mondta kedden Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke.

Markó Béla — aki az oktatásért, a mûvelôdésért és az integrációért felelôs miniszterelnök-helyettes a kormányban — elmondta: a két nap alatt lezajlott találkozók egyértelmûen azt bizonyították, hogy az EU-ban megvan a politikai szándék Románia mielôbbi — 2007 januárjában történô — felvételére. A következô fontos állomás áprilisban lesz, akkor írják alá a csatlakozási szerzôdést — emlékeztetett Markó, aki szerint most már csak Románián múlik, hogy megfelelôen tudja-e majd kezelni a még megoldatlan kérdéseket.

Mint Markó elmondta, a partnerek közül többen kifejtették: a mostani romániai kormányváltás komoly esélyt ad arra, hogy azokat a problémákat is megoldják, amelyeket az elmúlt négy esztendôben nem sikerült megszüntetni. Továbbra is rendezni kell az igazságszolgáltatás és a korrupció kérdését, a közigazgatás megfelelô mûködését — mondta a politikus. Minden találkozón nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormánykoalícióban, a tárgyalópartnerek örömmel nyugtázták, hogy az országon belül jól alakul a román–magyar együttmûködés — állapította meg a miniszterelnök-helyettes.

Markó elmondta, hogy külön találkozott az Európai Néppárt (PPE) frakciójának — fideszes és MDF-es —, valamint a szocialista frakció — MSZP-s — magyar tagjaival. Mindkét esetben a további együttmûködésrôl beszéltek. Megállapították: az RMDSZ-nek is fel kell készülnie, hogy a csatlakozási szerzôdés aláírása után megfigyelôket küldhessen majd az Európai Parlamentbe.

A vadászat örök idôktôl a kiváltságosok státusszimbólumának számított. Nemrég a Bihar megyei Bályok (Balc) település közelében, Ion Tiriac birtokán hazai és külföldi elôkelôségek társaságában Adrian Nãstase, a Szociáldemokrata Párt elnöke vezetésével igazi vérengzést rendeztek a vadállományban — az ilyen magas körökben szokásos úri díszvadászat helyett.

Sajtóértesülés szerint csupán Nãstase egymaga, aki miniszterelnöksége idején nem véletlenül vívta ki magának "az ország elsô vadásza" címet, 23 vaddisznót terített le. Az öldöklés végeredménye az esti emlékfotón 185 vaddisznó, amibôl 40 vadkan, és rengeteg fácán, nyúl, róka volt.

A házigazda, a bankmágnás Tiriac az utóbbi két év alatt 1,2 millió dollárt fektetett be a terület megfelelô elrendezésére és vadállatokkal való benépesítésére, erre az eseményre körülbelül kétszáz személyt szervezett be, minden vendégét hatan szolgálták ki. 180 hajtót alkalmaztak, akik azon a szombaton és vasárnapon 350 ezer lejes napidíjért dolgoztak a VIP-eknek. A szupervadászat vendéglistáján a hazaiak közül Ion Tiriac és fia, Adrian Nãstase, Ilie Sârbu volt mezôgazdasági miniszter, Elan Schwarzenberg (Mihaela Rãdulescu tévésztár férje) volt jelen, a külföldiek közül pedig Klaus Mangold (a Daimler Chrysler Service elnöke), Wolfgang Porsche (a világhírû autókonszern tulajdonosa), Julius Meinl (a nevét viselô élelmiszeripari multinacionális vállalat ura), Burchard Bergmann (a Ruhrgas vállalat elnöke), Max Emanuel von Thurn und Taxis herceg, Siegfried Wolf (a Magna Europa vállalat elnöke), Jose Marino Jimenez, Gonzalo Merino Nieto és Jose Luis Zanetti bankárok szerepeltek.

A Bihar Megyei Sportvadászok és Horgászok Egyesületének elnöke, Ioan Silaghi szerint ilyen méretû vadászatot még Ceausescu sem rendezett azon a vidéken (ô megelégedett maximum 50 vaddisznóval), és azokat az állatokat nem kerítették be, tehát volt esélyük a menekülésre. A romániai vadállomány védelmét szolgáló székelykeresztúri AVES Alapítvány elnöke, Szabó-Szeley László szerint példátlan és embertelen vadpusztítás történt azon a bizonyos hétvégén Bályokon, ha az "úri hagyományt" követték volna, akkor egy-két vadat ejtettek volna el, de nem mészárolták volna le a vadállományt.

A Trianon-film levetítését követô hazai, intézményi és hatósági hisztéria kialakulását több állásfoglalás kísérte. A jelenlegi hatalom intézkedései révén két alapvetô jogot, a szólás és gyülekezés szabadságát sértette meg, írta az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése nevében Kira Miklós. A jogkorlátozás azért is veszélyes, mivel ha egyszer már megtörtént, újra bekövetkezhet. A tömörülés reméli, hogy az RMDSZ kormánytényezôként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében.

Gál Kinga európai parlamenti képviselô fontosnak tartja felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan eljárássorozatnak tartja a rendôrségi megfélemlítéseket, aránytalanul magas pénzbüntetéseket a civil szervezetek, protestáns egyházi intézmények tagjai, vezetôi ellen csupán azért, mert részt vettek vagy helyt adtak a Magyarországon már sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének. Mindez ellentétben áll az EU alapelveivel, a véleménynyilvánítás szabadságával, a közösség számára biztosított gyülekezési szabadságjoggal és az egyházak függetlenségével, olvasható a közleményben.

Mint arról hírt adtunk, az Operatív Tanács a meghallgatások nyomán az integrációs tárca államtitkári tisztségére Csutak Istvánt, a Gyulafehérváron székelô Regionális Fejlesztési Ügynökség Hargita megyei munkatársát jelölte a január 21-én, pénteken Marosvásárhelyen megtartott ülésen. A Szabadság kérdésére, hogy melyek lennének a legfontosabb teendôi a kinevezés után, az államtitkárjelölt elmondta, amennyiben a minisztérium vezetôje elfogadja a jelölést, elsô teendôje a tárcavezetôvel való, a kormányprogramot illetô egyeztetés lesz. Csutak az RMDSZ választási programjában tett ígéretek teljesítését tartaná szem elôtt, a lehetôségek határain belül, hiszen a tisztség elsôsorban politikai megbízatásnak számít, mint ahogyan a miniszterelnök is jelezte, amikor kijelentette, hogy az államtitkárok politikai programot kell hogy végrehajtsanak.

"A legnagyobb feladat számomra a fejlesztési régiók átszervezése lesz, ez egyszerre szakmai és politikai feladat is. Véleményem szerint politikai háttér nélkül nem lehet elvégezni ezt a feladatot. Minket, erdélyi magyarokat ez az átszervezés erôteljesen érint és érdekel" — hangsúlyozta Csutak. Ugyanakkor, ha módja lesz rá, több információ eljuttatását tartja fontosnak a potenciális pályázókhoz, ugyanis viszonylag kevés adatot lehet beszerezni ezen a téren, a csatlakozás másnapján pedig már "idezúdulnak" a strukturális alapok. A jelölt véleménye szerint az elôcsatlakozási alapok lehívása, vagyis a PHARE, ISPA, SAPARD esetében a képzés, a tanulás nagyon fontos, mindenkinek alkalmazkodnia kell a talpon maradáshoz, egyénenként, közösségként és akár országként egyaránt. Sokkal több információt kell tehát eljuttatni az érdekeltekhez ezen a téren.

Szintén fontos lenne, hogy az eljárásrend sokkal erôteljesebben közelítsen az uniós szabályokhoz, vagyis a jelenlegi esetlegesen laza értelmezésmódhoz viszonyítva, egy poroszosabb, szigorúbb szabályrendszert kell alkalmazni. "Ez nem más, mint az a szabályrendszer, amelyet az Európai Unió 2003-ban frissített fel a PHARE, SAPARD és ISPA pályázatok elbírálása, nyomon követése és elszámoltatása esetében. Ezek lennének tehát az elképzeléseim jelöltként, de hangsúlyozom, egyelôre nem ismerem a tárcán belüli helyzetet" — szögezte le Csutak István.

Köllô Katalin

A romolyi diákok délutánonként különbözô magánházakba járnak tanulni, mert az iskolaépületben javítási munkálatok folynak. Ioan Monita polgármester szerint, ha a munkálatokat nem kezdték volna el, a tetô rászakadt volna a diákokra.

A község polgármestere hozzátette: a több mint 80 centis hóréteg az oka a kialakult állapotnak, mert a megrongálódott tetôszerkezet nem bírta volna el a nehéz terhet.

A polgármesteri hivatal átköltöztette a diákokat egy másik épületbe, ahol délutánonként tanulnak, de a községben egy magánház is az oktatás helyszínéül szolgál. Reggel az V–VIII. osztályosok, délután pedig a nagyobbak használják a rendelkezésre álló épületeteket, ahol a néhány teremben és a magánházban 200 diák tanul.

Egyelôre a tanulók és a szülôk is megértették a kialakult helyzet súlyosságát, ezért belenyugodtak abba, hogy gyerekeik ideiglenesen ilyen körülmények között tanuljanak. "Most azt várjuk, hogy elálljon a hóesés és befejezhessük a tetôzet javítását. A munkálatokba 4,5 milliárd lejt fektettünk be" — mondta Ioan Monita.

A munkálatokat nyáron fejezik be, ezért a diákok csak ôsszel, a nyári vakáció után költözhetnek vissza régi tantermeikbe.

A Beszterce-Naszód megyei fogyasztóvédelmi hivatal ellenôrei több mint 400 sífelszereléshez szükséges alkotóelemet vontak vissza a kereskedelembôl egy ellenôrzôkörút alkalmával.

Az ellenôrzés célja az volt, hogy megvizsgálják a sífelszerelések — síbotok, kabát, speciális nadrág, kesztyûk, védôszemüveg, botok és egyéb elemek — minôségét.

Lorica Sut, a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója elmondta, hogy a megyében öt, ilyen termékeket forgalmazó ügynökséget ellenôriztek, amelyekbôl az egyik gyártja is termékeit.

Az ellenôrök számos olyan hiányosságot fedeztek föl, amelyek a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatosak.

A törvénytelenségek miatt az ellenôrök megbüntették a kereskedelmi cégeket: pénzbírságuk összege 17 millió lej — és persze kivonták a forgalomból a hibás felszereléselemeket.

Az igazgató szerint a forgalmazott termékek nyolcvan százaléka nem teljesíti a törvényekben elôírt elvárásokat — kiváltképpen a ruhanemûk felcímkézése terén.

Egy másik végkövetkeztetés az volt, hogy a kereskedelmi hálózatban dominálnak az importtermékek annak ellenére, hogy — összehasonlítva a belföldi termékekkel — ezeknél fedezhetô fel a legtöbb rendellenesség.

A mozgó sürgôsségi szolgálat ettôl az évtôl Fehér megyében is igénybe vehetô, a helyi hatóságok támogatják a létesítmény megalakulását.

Cosmin Covaciu Fehér megyei prefektus elmondta, hogy találkozott Raed Arafat orvossal, a marosvásárhelyi "mozgókórház" irányítójával, és megegyeztek abban, hogy Arafat ellátogat Fehér megyébe és segédkezik majd a terv kivitelezésében.

A megyei adminisztráció fônöke szerint az elsô periódusban a tevékenységi terület csak az urbánus részeket fedi le, majd idôvel kiterjesztik a falvakra és a hegyvidéki, nehezen megközelíthetô térségekre is.

— Eddig Fehér megyei üzletemberekkel folytattunk tárgyalásokat, és akadt is három cég, amelyek elvállalnák a projekt kivitelezéséhez szükséges anyagi támogatást — mondta Cosmin Covaciu.

A Pro Hereditatem Egyesület kiadásában, az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és az Illyés Közlapítvány támogatásával létezik a Besztercei Híradó címû kiadvány. A havilap neve akaratlanul is valamiféle "véradó"-t asszociál számomra. Beszámolók, hírek, pályázási lehetôségek, sôt még diákoldal is szerepel a lapban. Színes írásokat, hasznos információkat, és még "nemzeti híreket" is tolmácsol az olvasóinak. Nagyon fontos ez, ha a szórványra gondolok. Azokra a szórványbeli napokra, csendes estékre, amikor a családok tagjai — ki-ki a maga útjáról — hazatérnek az "elnemzetietlenedett" munkahelyrôl, iskolából, fáradtan, elnyûtten, és nem nagyon akad semmi, ami felébresztené a nemzeti öntudatot. Általában érzi az ember, hogy valami hiányzik. Az erekben lassan, fáradtan csordogál ilyenkor a vér. Az effajta nehéz körülmények között élôkre sokkal kevésbé érvényes a szabály: vér nem válik vízzé. Valami kell, valami hiányzik, ami az ember vérét megpezsdíti és meghozza az életkedvét, életerôt ad és "valahová tartozást" sugall. Ezt érzem én a Besztercei Híradó kiadványból, ez az az "esténkénti", fárasztó és unalmas napokat kiegyensúlyozó "valami", még akkor is, ha csak havonta egy kiadásra van lehetôség, sokat jelenthet esténként akár újraolvasni is. E havilap közvetít szórvány és szórvány, ember és ember, ember és világ között. Vért ad, vért pezsdít és én úgy érzem, hogy ez nem pusztán csak szlogen: Besztercei Híradó, tényleg véradó!

Oláh Levente

A Világhírnév (www.vilaghirnev.net) internetes névsorolvasó és a nagyszebeni RMDSZ szervezésében nagy sikerrel zajlott le szombaton a Német Demokrata Fórum székházának tükörtermében az immár második alkalommal megrendezett Szórványtengelyek találkozó, amelynek fô célkitûzése az volt, hogy a szórványgondok sorjázásán túl a kézzelfogható — megragadható — megoldásokat is plénum elé terjessze. Az idei találkozóra Szilágy, Fehér, Brassó és Szeben megyei civil szervezetek, települések és kiadványok küldöttei jöttek el.

A rendezvényt Szombatfalvi Török Ferenc nyitotta meg, hangsúlyozva annak egyediségét. Rámutatott: elérkezett a kapcsolatteremtések ideje, hiszen a szórványban élôk alig ismerik sorstársaikat, így — viszonyítási pontok hiányában — nem tudják saját helyzetüket reálisan felmérni. A társszervezô Világhírnév fôszerkesztôje, Szabó Csaba már elsô felszólalásában meghatározta a rendezvény alap-munkahangulatát. — Mi, szervezôk, a kerítôk szerepét töltjük itt be, tehát elmondhatom: a kerítés és a kerettelenség jegyében zajlik a mai nap, azzal a reménnyel, hogy a meghívott települések, intézmények és kiadványok úgy tudják majd "áruba bocsátani magukat", hogy minél több "kapcsolatcsomagot", testvértelepülési kisszerzôdést, jövendôbeli együttmûködési lehetôséget szerezzenek — mondta.

A zsúfolásig megtelt tükörterem díszmeghívottja a nagyszebeni magyarok körében rendkívül népszerû megyei tanácselnök, a német Martin Bottesch volt, aki — immár hagyományosan — ízes magyarsággal szólt az egybegyûltekhez. Élményszámba ment, hogy még ôt is elragadta a rendezvény egyedi mivolta, és azonnal ráhangolódott annak "eredeti" hullámhosszára: kitért többek között arra, hogy a szászok nem voltak mindig kisebbségben — nemzet voltak, akárcsak a magyarok —, de arra is, hogy mennyire hasonlít a magyar és a német szószerkesztés. Mivel éppen a Szórványtengelyek programját vette górcsô alá a magyar nyelv iránt egyre "veszélyesebben" érdeklôdô tanácselnök, meglátásai a teremben azonnal amatôr nyelvészkedési mozgalmat kezdeményeztek.

A kulturális kapcsolatteremtések címet viselô rendezvényszakasz a magyar–német együttélést világította meg — újszerûen. A Paul Philippi, illetve Kalmár Zoltán által jegyzett, a szászság gyökereit, illetve kiváltságait vizsgáló értekezések után könyvbemutatók következtek. Szabó Csaba Gertrudis vére címû regényes nyomozáskötetét Mihály Krisztina mutatta be. A szerkesztô rámutatott a kötet eredetiségére — "Isten nyugtassa Gertrúd meráni királynét — mondta a szerzô" —, majd felhívta az egybegyûltek figyelmét a Tinivár könyvkiadó kirakodóvásárára. Ezt követôen a szilágysági kultúrszemle következett: Fejér László bemutatta a Hepehupa mûvelôdési folyóiratot — komoly hangsúlyt fektetve ennek etnikumközi vonzataira is —, majd a zilahi Népi Alkotások Házának igazgatója, Contras Cristian mutatta be román nyelven a Ház gondozásában megjelent háromnyelvû — román, magyar, német — verseskötetet. A kulturális kapcsolatteremtések rendezvényszakasznak két zenei intermezzója is volt: Orth Enikô és Barbara zongora-, fuvola-villanásának gyöngéd dallamait egészséges "ropaljal" egészítette ki a nagyszebeni ifjak Forgós-néptánccsoportja.

A közösségi kapcsolatteremtések rendezvényszakasz alaphangulatát az befolyásolta egyértelmûen jótékonyan, hogy — a moderátor biztatására — a jelenlévô küldöttek nem tolták el "szónoki irányba" a bemutatkozásokat, hanem azonnal húsba vágtak: úgy mutatták be az általuk képviselt közösségeket, hogy bemutatkozásuk "testvérkapcsolati gondolatokat ébresszen" a más megyékbôl érkezettekben. Fogarast Márkos Ervin unitárius lelkész képviselte, aki a vár, Babits és Mikszáth árnykörében láttatta a kisváros magyarságának jelenét. Zilah városát és környékét Kerekes Edit RMDSZ-elnök képviselte, aki a jelenlévôk legnagyobb örömére a Zilah-környéki magyarlakta falvak derûlátásáról számolt be. Szilágypanit, Szilágygörcsöny, Cigányi, Szilágyfôkeresztúr — mind-mind olyan települések, amelyek önerôbôl — házi módszerekkel — nemcsak térképen maradtak, de virágzó jövôben is reménykedhetnek. Az elnök elmondta: nagy örömmel kötik majd meg testvértelepülési kisszerzôdéseiket a jelenlévô Szeben és Fehér megyei falvakkal, iskolákkal, intézményekkel.

A Szeben megyei települések névsorolvasása még azok számára is élmény volt, akiknek nem ígért sok újat a téma: a tükörterem lassan kicsinek bizonyult, és a fiatalok egy része az ajtóból figyelte, miképpen nevezik nevén a dolgokat az új-végvári magyarok. Mivel Nagytalmács, Felek és Vöröstorony mohikánjai nem jutottak szóhoz a nagy szervezésben, a jelenlévôk jobbára félderûlátó beszámolókat, testvérkapcsolat-ajánlatokat hallottak. Különösen nagy élmény volt azon települések beszámolója, akik beismerték: a monarchia idejét juttatja eszükbe ez a mammutrendezvény.

Nagy érdeklôdés övezte a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium újdonsült igazgatójának a felszólalását. Szôcs Ildikó kemény beszédet intézett az egybegyûltekhez, szavaiból sugárzott az elszántság. Elmondta: a kollégium egyértelmûen a jelen felé fordul, és konkrét tervekkel tarsolyában indul meg a megújulás felé. Az igazgató rámutatott: Nagyenyedet már csak földrajzi fekvése, "magyar kollégium-kolóniája" is arra predesztinálja, hogy szerves részét képezze a Szórványtengelyeknek.

A Szórványtengelyek 2 zárófejezetét a médiakapcsolatok töltötték ki. Terveirôl és gondjairól beszélt a Krónika, szerkesztési stratégiáiról a Nyugati Jelen. Nagy érdeklôdés övezte a Kolozsvári Televízió Limes címet viselô rovatának nyilvános elkészítését is.

Kiváló záróakkordnak bizonyult Guttman Szabolcs Nagyszeben fôépítészének az idegenvezetése, aki felszólalásában egyértelmûen utalt arra, hogy a Szabadságban megjelent, a város építészeti hogyantovábbját boncolgató interjú ösztönzés volt számára abban, hogy többször végiggondolja a címet: Román város, német polgármester, magyar fôépítész. Derül és derûlát Nagyszeben magyarsága.

Schneider Tamás

Szigorúbb kritériumok szerint bírálják el a szociális segély folyósítására benyújtott kérelmeket Tordán. A munkaképes személyeknek 72 óra közmunkát kell végezniük. A feltételek között kevésbé szokványosak is szerepelnek, így például nem jogosult szociális segélyre az, akinek tulajdonában motorcsónak, autóbusz, festmények és mûtárgyak, ékszerek (jegygyûrûn és fülbevalón kívül) vannak, illetve fajtatiszta kutyát tart lakásában. Nem kaphatnak szociális segélyt a koldusok és a prostituáltak sem. A helyi tanács döntése értelmében azok a személyek, akiknek egy családtagja külföldön él, csupán egymillió lejes szociális segélyre jogosultak.

Hivatalosan bemutatták Torda hosszú távú fejlesztési stratégiáját. A hétfôi eseményen helyi tanácsosok, a lakossági konzultatív tanács képviselôi, a város személyiségei vettek részt. A bemutatáson a város gyengeségeirôl szóltak, ám ugyanakkor rámutattak az adottságokban rejlô fejlôdési lehetôségekre. A stratégia hat fô fejlesztési irányvonalra struktúrálódik, ezekrôl részletes tájékoztatás olvasható a www.primturda.ro honlapon.

Az intézmények, illetve a szakterületek vezetôinek összefoglalója alapján, az elmúlt év tevékenységérôl számolt be Debren polgármestere, Csapó Károly, a debreni helyi tanács legutóbbi ülésén.

A mezôgazdasági igazgatóság tájékoztatója a SAPARD-programokról, illetve az uniós csatlakozással járó változásokról hasznosnak bizonyult, minthogy nagyon sokan nincsenek még tisztában azzal, mit is feltételez a csatlakozás, milyen elônyökkel, illetve áldozatokkal jár. Elhangzott, jelenleg nyertes SAPARD-pályázata van a községnek, úthálózat kiépítésére, 36 milliárd lej értékben, ellenben a szerzôdés aláírására még nem került sor.

A vérvölgyi kultúrotthon befedése is az elmúlt év eredményeihez sorolható, a 250 milliós munkálatot — mint arról a Szabadságban korábban olvashattak — a lakosság anyagi hozzájárulásával végezték el. Debrenben és Dobán sikerült az iskola és kultúrház épületeit kijavítani.

A kábeltévé bevezetését is megoldották néhány faluban, a többiekben is hamarosan lehet majd kábelen nézni a tévémûsorokat.

Folyamatban van a telefonhálózat bôvítése is, továbbá nemsokára internet — hozzáférésre is lehetôség nyílik a polgármesteri hivatalban — jelenleg csak az iskolában érhetô el ez a szolgáltatás.

Az idei költségvetés nem fedezi a pedagógusok egész évi fizetését, a szociális segélyeknek mindössze 65 százalékát fedi le a pénzalap, várhatóan költségvetés — kiegészítésre lesz szükség, tette hozzá a polgármester.

F. I.

Tegnap a Nagy-Szamos és az I. P. Voitesti utcák sarkán felavatták azt az építôtelepet, amely a Györgyfalvi negyedet a fô gyûjtôcsatornával összekötô szennyvízcsatornaszakaszt építi meg. Az ISPA-támogatással a francia Soletanche Bachy fôvállalkozó korszerû, automatikus vezérlésû technológiával, napi 10–12 méter megtételével, 7,6–11,7 m mélységben az év végéig kivitelezi az 1060 m hosszú és 2,28 m belsô átmérôjû vasbetonalagútat. Hasonló technológiával, a felszíni forgalom és a mindennapi élet bármilyen zavarása nélkül készítette el a szennycsatornahálózat az Állomás tér–Oasului utcai vasúti híd, valamint a Vágóhíd tér–Sétatér közötti szakaszait.

Az "elsô kapavágásnál" jelen voltak a polgármesteri hivatal, a prefektúra és a megyei tanács vezetôi, valamint a RAJAC és más, a témában érintett vállalatok képviselôi.

Alaptalannak nyilvánította a prefektusnak a szombati látogatása után a sajtóban megjelentetett vádjait Ioan Driha fôtanfelügyelô a Szilágy Megyei Tanfelügyelôség tegnap délelôtti sajtótájékoztatóján. Ioan Driha elismerte, hogy szombaton nem volt kisegítô személyzet az intézményben, hiszen a hivatalos munkaidôn túl nem tudják fizetni a takarítónôt sem. Ennek ellenére a tanfelügyelôségen élénk tevékenység folyt szombaton is, állítja a fôtanfelügyelô. Rozs Rita kisebbségi tanfelügyelô a megye magyartanáraival a felügyelôség üléstermében folytatott megbeszélést a tantárgyverseny megyei szakaszáról, a tanfelügyelôk pedig szombaton és vasárnap a tantárgyversenyek helyi szakaszait felügyelték. Mindez nem azt jelenti, hogy az intézményben nem folyt tevékenység a mindenki számára munkaszünetnek tekintett napokon, éppen ellenkezôleg, értékelte Ioan Driha, aki szerint a prefektus elégedetlensége alaptalan.

A tanfelügyelôség vezetôje felhívta a figyelmet a kolozsvári BBTE által meghirdetett fizika tantárgyversenyre. A XI., illetve XII. osztályos diákok április kilencedikén vehetnek részt a versenyeken, a gyôzteseket eleve egyetemi diákoknak tekintik minden felvételi nélkül.

A magyar irodalom tantárgyverseny megyei szakaszát május 11-én tartják a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban.

J. L.

Amint Teodor Pop Puscas rendôrkvesztor, megyei rendôrparancsnok sajtótájékoztatón megígérte, tovább folytatódik a rendôrség megtisztítása a felelôtlen, törvénysértô, korrupt elemektôl.

A rendôrség közleményben tájékoztatott arról, hogy csalás és közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt vizsgálatot indítottak S. R. vezetô rendôrügynök-helyettes ellen. S. R.-t a hivatal sofôrként foglalkoztatta. A belsô ellenôrzés kiderítette, hogy a vezetô rendôrügynök-helyettes egy számítógép segítségével kinyomtatott két bûnügyi nyilvántartási lapot (cazier), amelyeket törvénytelenül le is pecsételt a kolozsvári városi rendôrség pecsétjével. Ezekkel a cselekedetekkel két, jelenleg Spanyolországban tartózkodó román állampolgáron akart segíteni, akik nem jelentek meg személyesen a bûnügyi nyilvántartónál, és meghatalmazást sem küldtek. Az ügyletért egy ismerôsön keresztül 600 eurót kellett volna kapnia a korrupt rendôrnek — a pénzt megígérték ugyan, de egyetlen centet sem látott belôle. A két személy közül az egyik egyáltalán nem szerepelt a bûnügyi nyilvántartásban, a másiknak viszont volt két lejárt határidejû bírsága.

A hamisítást egy fordítóirodában fedezték fel. A gyanúsított 31 esztendôs, a câmpinai Vasile Lascãr rendôriskolában végzett, 1997-tôl, az akadémia elvégzésétôl tartozik a rendôrség kötelékébe. Amikor január 24-én, hétfôn elkezdték a kivizsgálást, kérte a felmondását, amit a rendôrség azonnal elfogadott. Ôrizetbe vették, mivel ügyében felmerült a befolyással való üzérkedés gyanúja is. A megyei rendôr-felügyelôség parancsnoksága értesítette a korrupcióellenes bizottságot.

A rendôrség továbbra is várja az állampolgároktól érkezô jelentéseket, hogyha hasonló ügyek jutnak tudomásukra.

P. J. A.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A pénz beszél. Azt mondja, viszlát.

(ez van)

A KMDSZ zenei szakosztálya mindazok között, akik szerdán 16 óráig feliratkoznak a szakosztályba a KMDSZ irodájában, 210 000 lej értékû, kétszemélyes meghívót sorsol ki a kolozsvári filharmónia péntek esti hangversenyére. A belépôjegy igazolvánnyal rendelkezôknek 30 000 lejbe kerül.

A Fullextra internetes oldal pályázatot hirdet mindazoknak, akik teljes kulturális szférában szeretnének megnyilatkozni.

Pályázni lehet irodalom, képzômûvészet, iparmûvészet, elôadó-mûvészet és zene kategóriákban.

A pályázaton mindenki részt vehet, aki a Fullextra oldalain a nagyközönség számára 2005. január 30-ig közzé teszi más bármilyen kiadásban, illetve online-médiában még meg nem jelent munkáját.

A személyenként beküldhetô pályázatok száma nem haladhatja meg az 5-öt. (Vers esetében maximum 3 mû, más prózai mûfaj esetében két gépelt oldal terjedelméig kettô, tíz oldalig legtöbb egy írás, míg a beküldött hangfájl nagysága nem lépheti túl a 8 MB-ot, a videóé pedig a 15 MB-ot.)

A pályázat fôdíja egy 3,2 megapixeles felbontású márkás digitális fényképezôgép, valamint más mûszaki cikkek és könyvjutalmak. A zsûri a mû látogatottsága alapján közönségi díjjal is illet egy pályázót.

Az elbírálás teljes egészében a háttérben zajlik, nem kategóriánként, hanem a publikációból megállapítható tehetség alapján. Az eredményt február 15-ig teszik közzé.

Részletesebb információkért látogasd a fullextra.com internetes oldalt.

...telefirkálják frappáns, de mégsem azonnal érthetô képekkel, feliratokkal. Aki a központban nyitott szemmel jár-kel, biztosan látott már ilyent: "CENZÚRÁZZÁTOK MEG A HÍREKET", vagy "MA EGY SZÉP NAP VAN", esetleg "TÚLZOTTAN SOKAT DOLGOZOL, TÚLZOTTAN KEVÉSÉRT" hirdeti egy fal. Ezt képzômûvész körökben sablonozásként emlegetik, mûvelôi az utcai mûvészek, akik a jelenséget street art (utcai mûvészet) címszó alatt emlegetik. A sablonozás szoros rokonságban áll a graffitizéssel, mely szó mindenkinek ismerôsen cseng. Az utcai mûvészek azonban nem kizárólag a festegetésre szorítkoznak. Kolozsváron is szép számban találni matricát, azaz öntapadós papírra írt, festett, nyomtatott képekkel, szöveggel vagy kiolvashatatlan krikszkrakszokkal.

Mi a lényege az utcai mûvészetnek, mi különbözteti meg a rongálástól vagy a közönséges szeméttôl? A válasz egyszerû: a street art mûvelôi úgy gondolják, hogy minket, sétálókat, bevásárlókat, valahová igyekvôket hétköznapjainkból egy kicsit ki kell zökkenteni.

Az ember ne tunyuljon el, miközben dolgát végzi a városban, gondolkodjon a világ fontos kérdésein, esetleg ne gondolkodjon a világ fontos kérdésein, mûalkotás esete válogatja.

A nem minden arany, ami fénylik szólás a street artra is érvényes. Nem minden, ami falfirka vagy matrica, tekinthetô mûalkotásnak, még azokból sem, amelyek ezen szándékkal készültek el. Mint minden mûalkotástól, úgy ezektôl is megkövetelhetô bizonyos kivitelezési forma, amit egy mûvész így fogalmazott meg: "ne tudja akárki elkészíteni, látszodjon az alkotáson, hogy dolgoztak vele". Ez az a kritérium, ami simán megbuktatná a központ postaládáin otrombáskodó matricákat. Egyébként is, a legnehezebb mûfaj a matrica. Elsôsorban azért, mert az idôjárási tényezôk ezt teszik a leghamarabb tönkre. Másrészt, mert nehezen kivitelezhetô — talán ezért jár nálunk igencsak gyerekcipôben. Budapest belvárosában ezzel szemben a mûértôk igencsak bólogatni fognak a fejükkel: csôdbement boltok ablakából óriás méretû matricák néznek vissza. Ha az ember figyel, rengeteg matricát fedez fel — amúgy érdekes: az emberi agy nemcsak az utcai hirdetéseket szûri ki, hanem a tolakodó mûalkotásokat is. Kedvenceim közé tartoznak a szinte életnagyságú méretében ábrázolt Trabant, amibôl egy gülüszemû lény hajol ki, és néz szembe közönségével, vagy a másfél méteres tejesdobozt kíváncsian méregetô macska. Van más jellegû matrica is. Nagyon sokszor lehet pornografikus ihletésû matricákat találni, vagy a japán rajzfilmek ledér alakjai szólítják fel a járókelôt például a délelôtti szeretkezés gyakori mûvelésére. Gyakori a közlekedési táblák jelentésének átfogalmazása: iskola elôtti gyalogátjáró tábláján a kisgyerekek helyett egy agyat láthatunk áthúzva.

A street art, ha gyakran érthetetlen is, esetleg szemsértônek fest is, úgy tûnik, a nagyvárosok elmaradhatatlan kísérôjévé vált. Jelenségként mindenképp érdekes, tartalmilag pedig gyakran érdekes. Javaslom mindenkinek, keresgélje ezeket az utcán, hátha olyat talál, ami kedvére való, mert a matricák szaporodnak, a sablonos falfestmények pedig továbbra is szemtelenül szembeszöknek.

Kiss Bence

Lehetünk akár vonaton, akár más tömegközlekedési jármûvön, a "blattolásnak" mindig ugyanaz marad a lényege: úgy utazni, hogy nem fizettünk a jegyért. Ez már-már kezdi kultusszá kinôni magát, fôleg a fiatalok körében. Manapság a "bliccelni a Koronán" ugyanolyan természetes, mint jeggyel utazni.

Az utazásnak e módjával legtöbbet a már említett Korona nemzetközi (Brassó–Budapest) járaton találkoztam. Még középiskolás koromban a nôvéremmel utaztam Kolozsvárra, akkor még nem tudva, hogy milyen sokszor fogom ezt megtenni a Csíkszereda–Kolozsvár vonalon. Amikor a jegyellenôr bekukucskált a fülkébe, már olyan szélesen mosolygott, hogy ha nem lett volna füle, "körberöhögi" a fejét.

— Da’ unde mergeti (’Hova-hova’)? — vigyorogta.

— Pãi, la Cluj (’Hát, Kolozsvárra’)! — felelte a nôvérem minden izgalom nélkül.

A pénz a zsebbe vándorolt, és ennyi volt az egész, többet nem is láttuk a jegykezelôt. Így mûködik tehát! — gondoltam magamban. Igen. A séma egyszerû: megkérdezik, hova utazol, megmondod. Aki nem ismeri a pillanatnyi árakat, azt a kalauz nyájasan felvilágosítja, a pénz gazdát vált, és kész. Nincs jegy, s nincs semmilyen nyoma a csalásnak. Nem is tekinti senki csalásnak. Csak aki kívülálló, az nem érti.

Aztán, amikor odakerültem, adtam én is a pénzt, vigyorogtak nekem is. Évek teltek el, a legtöbb kalauzt személyesen megismertem. Elkezdte piszkálni a fantáziámat, hogyan is mûködik ez a rendszer. Az egyik jegyszedôt hosszas rábeszélés után rávettem, hogy áruljon el nekem egyet s mást. Természetesen kérésére a nevét elhallgatom, mert még állásába is kerülhetne. Nevezzük ôt egyszerûen Gipsz Jakabnak.

— Elôször is azt szeretném, ha tegezôdnénk, ha már itt tartunk… — mondta Jakab kissé izgatottan. Nyilván nem tudta, miért akarok kérdezôsködni.

— Rendben, ahogy akarod. — feleltem.

— Nos, mit szeretnél tudni?

— Nézd, Jakab, arról szeretnék tudni egy keveset, hogyan is mûködik az egész — kérdeztem. Kérdésemre még jobban leizzadt, de megnyugtattam, hogy csak magamnak szeretném ezt tudni, és nem fogok visszaélni a bizalmával.

— Akkor kezdjük a legelején. Ezelôtt tíz évvel, ha valaki azt mondja nekem, hogy én vasutas leszek, biz’ Isten szembeköpöm. Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy jegyellenôr lettem a CFR-nél, és ennek már több mint kilenc éve. Akkor csak az járt a fejemben, hogy nem tudok továbbtanulni. Irigylem is egy kicsit ezért a diákokat.

— Most mi a helyzet, nem akarsz továbbtanulni?

— Figyelj, már kivénültem ebbôl. Most lenne pénzem, de már se energiám, se kedvem hozzáfogni valamihez. Szóval ott tartottam, hogy az egyetlen hely, ahol linkelni és ezzel egy idôben dolgozni is lehetett, az a vasút volt. Aztán, amikor felvettek, jártam én is a vonatokat B. megyében. Személyvonatokat, tudod — megállt.

Merengett, mintha régi gondolatait keresné. Már rég lehetett, amikor utoljára errôl beszélt valakinek. Majd hirtelen folytatta: — S egyáltalán nem volt kellemes! Egész áldott nap állni, járkálni, s az a rengeteg ember… Azon kezdtem gondolkodni, hogy ejtem az egészet. Majd’ két évet tartott, amikor szólt az egyik kollégám, hogy menjünk a gyorsra, ott lehet jattot keresni!

— Mennyire volt ez megbízható? — kérdeztem.

— Manapság semmi sem biztos, de akkor olyan csábítónak tûnt, hogy nem is bírtam magammal örömömben. Ekkor jött a következô bökkenô: a gyorsra vizsgázni kellett, a vizsgához pedig pénz szükséges. Pénzt gyûjtöttem, eljártam a továbbképzô órákra, és vizsgáztam egy kitûnôt. A lényeg, hogy sikerült, és most is gyorsvonatokon dolgozom — megvakarta a fejét, majd kissé zavartan megkért, halasszuk el a beszélgetést, mert neki dolgoznia kell.

Aznap már nem is találkoztunk. Valószínûleg félt a továbbiaktól, ami érthetô is, hiszen nem veszélytelen dolog errôl "fecsegni". Gondoltam, majd találkozunk még, hogy befejezzük, amit elkezdtünk. Hiába, az embernek aludni kell egyet minden kényes kérdésre.

(Folytatjuk)

Fitz Tamás

A szesszióval járó felfordulás az idén is elkezdôdött. A könyvtárak megtelnek olvasni vágyó, buzgó diákokkal, de ha az ember nem elég élelmes, akkor már reggel nyolckor alig kap olvasóhelyet. Utolsó esélyként az ismerôs könyvtáros jelenthet menedéket, aki esetleg felkínál egy saját maga számára fenntartott helyet. Aki esetleg mégsem eléggé virgonc, akkor még ott van a fénymásolói iroda, ahova kilopva, a könyveket le lehet fénymásoltatni. Csak egy gond van: a fénymásolói helyiségek dugig telnek emberekkel, sokszor meg sem lehet közelíteni ôket. Ekkor mit tesz a diák? Kiállja a sort…

Az otthonokban sem fényesebb a dolog. A papirosok halomra állnak, az ágyakra nem lehet leülni, ha vendég jön, nincs hol helyet foglalnia. A diáknak nincs ideje fôzni, mosni, a házimunka várattat magára. Az idôhiány az egyetemisták legnagyobb problémáját képezi, a legtöbbször még tanulni is alig marad idô.

Az egyetemisták nagy része kerülni szándékszik az éjszakázást, de nem mindig mûködik ez a stratégia. Sokszor nyúlik bele az éjszakába a tanulási maraton, fôleg, ha a diáknak kezd a körmére égni a gyertya.

A vizsgaidôszak elengedhetetlen élménye a stressz állapota, ettôl egy diák se menekül. Egy magát feltárni nem kívánó diák a vizsga elôtti éjszakát tanulással tölti, reggel elmegy vizsgázni, vizsga után viszont átalussza a napot. "A minap is reggel 7-kor feküdtem le, meg kellett hogy írjak egy dolgozatot." Tuzson Mária, III. éves hallgató általános depresszióként nevezte meg a szesszió idôszakát, "akárkivel találkozom, mindenki csak panaszkodik".

Hudák Zoltán, III. éves egyetemistának a szesszió idôszakáról a következôk jutottak eszébe: "stressz, az információ gyors feldolgozása, annak átadása". Zoltán tanulási szokásait is elárulta, éjjelilámpa mellett szokott tanulni, elôször csak olvas, az olvasást a magolás követi, mindezt zenei aláfestéssel teszi. "Könyvtárba keveset járok, inkább fénymásolok."

A diákok jelentôs része a szesszió idôszakát nagyfokú stresszhelyzetként éli meg, amelynek egyedüli elégtételét a vizsgákon elért eredmény jelenti.

Takács Enikô

Leltár: 26 (huszonhat) asztal, ezt megszorozva körülbelül néggyel, az… száz szék, egy bárpult, egy (látható) hûtôszekrény (szerintem van még hátul egy eldugva, de arról nincs pontos információm) s váltásonként négy-öt vendéglátó-iparbeli szakmunkás, közönséges nevén felszolgáló. Ôk tíztôl hajnali egyig (hétfôtôl csütörtökig) vagy hajnali kettôig (ez pénteken), adott esetben pedig 12-tôl vagy délután háromtól szintén hajnali egyig várják tárt karokkal a fogyasztókat...

2004 vége óta, még valamikor karácsony elôttôl, úgy 17-tôl kezdôdôen a Vasile Goldis utca 4. szám alá, a Krajczár kávéházba nyomulhattok ti, szomjas egyetemisták, a korsó sör árának hallatára. Mert ez is amolyan "magyar hely", amely nemcsak vendégül látja, hanem otthont is ad a betérônek.

Viszont mindezek elôtt nagy megpróbáltatásban kell helyt állnod neked, látogatónak: a fogadó lépcsôrengeteg felfelé mászva talán nem is tûnik annyira veszélyesnek…

A kávézó bensôséges hangulatát labirintusszerû berendezésének köszönheti: ugyanazt a helyet kétféleképpen is meg lehet közelíteni a Felházi Ágnes képzômûvésznô festményeivel és egy hatalmas kereszttel díszített falak között. (Aki még nem tette volna meg, siessen, mert a festménykiállítás február elsején megszûnik a Krajczár falain létezni!) Ami a zenét illeti, kellemes, finomvegyes, minden ízlésnek eleget tevô. Hallottam én már ott Ghymestôl Red Hot Chili Peppersig minden irodalmi kávézóba illô zenét, s élvezetes annak is tanúja lenni, amint egy-egy távirányítót kezelô személy kiejti kezébôl a hangszórás erejét állító herkentyût.

A manzárdra szintén lépcsôk vezetnek. Ami megkülönböztetné a földszintrôl felfelé mutató párjától, az, hogy innen valamennyivel veszélyesebb a lejárat.

(Le a kalappal a pincérek elôtt!)

Odafenn viszont teljesen megváltozik a hangulat. A lambériás helyiség az erdô közepi kis menedékház bensôséges hangulatára emlékeztet, körös-körül pedig Fejér Ákos lenyûgözô sörcímke-tárlatát csodálhatod meg, miközben te is válogathatsz a menüben szereplô 21 fajta folyékony kenyér listájáról. Vagy jobban megbabrálod az italos könyvecskét, s kérsz egy fél deci Vilmos körtepálinkát…

Csak arra kérlek, ne igyál sokat. Mindegy, mibôl, csak a mögé a záras ajtó mögé ne kelljen majd kerülnöd, ami megkönnyebbülésedet szorgalmazza. Ha mégis megtörténne, olyankor bizonyosodj meg, hogy valaki (lehetôleg JÓ) ismerôs áll az ajtó elôtt, mert ellenben rád találnak nyitni, még abban az esetben is, ha te lelkiismeretesen bereteszelted magad mögött az elválasztó falemezt.

Ha pedig véletlenül hevülésed támadna, netán tüzelnél, s nem bírnád ki a szobákban dühöngô meleget (amit személy szerint kétlek), ajánlom a tetôtérbe vezetô lépcsôk melletti két asztalkát: a veséd valószínûleg jobban észben fogja tartani az ajtón belépôk számát, mint te magad a harmadik rendelés után...

A Krajczár kávéház február 3-án a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) és a KMDSZ keretében mûködô Közgazdászok Klubja (KGK) szervezésében farsangi bulinak ad otthont. Azok a jelmezbálra érkezôk, akik nem öltöznek be, kifestés áldozatai lesznek... A beugró "50 krajczár", amiért egy titokzatos "lélekmelegítô" is jár, hogy kedvet kapj a további programok egyikére: párkeresô, táncverseny, sörszívó verseny vagy erotikus mulatozás. A 431-488-as vagy 597-972-es telefonszámon, valamint az office@rmkt.ro vagy rmkt@from.ro email-címen kérdezôsködhetsz.

Sch

A 2004. évi 376. számú törvény a Hivatalos Közlöny októberi, 899. számában jelent meg. Hatályba lépésének idôpontjától számított 60 napon belül volt köteles a pénzügyminisztérium és tanügyminisztérium utasításokat kibocsátani a törvény alkalmazására.

A magánösztöndíj magánjogi jogi személy vagy természetes személy által valamely kedvezményezettnek — aki lehet az esetnek megfelelôen tanuló, egyetemista, doktori iskola hallgatója, hazai vagy külföldi akkreditált felsôoktatási intézmény szervezte posztgraduális tanulmányprogram hallgatója — szerzôdés alapján nyújtott tanulmányi támogatás. A magánösztöndíj összegét a szerzôdés megkötésekor állapítják meg, és az utólag csak kiegészítô okirattal módosítható.

A magánösztöndíj nyújtásakor kötött szerzôdés tartalmazza a kedvezményezett tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó kikötéseket, valamint az ösztöndíj adományozását meghatározó többi feltételt. A szerzôdést a kedvezményezett vagy, az életkorától függôen a kedvezményezett a törvényes képviselôjének beleegyezésével, és az ösztöndíjat felkínáló magánjogi jogi személy törvényes képviselôje vagy a természetes személy írja alá. Az ösztöndíj kedvezményezettje köteles a szerzôdést véleményezésre elôterjeszteni ahhoz az oktatási intézményhez, egységhez, ahol tanulmányait folytatja.

A szerzôdés a kedvezményezett számára kötelezô kikötéseket tartalmazhat, hogy a tanulmányok befejezése után egy adott idôszakot a magánösztöndíjat biztosító személynek dolgozzon, de csak a tanulmányainak megfelelô állásban. A magánösztöndíj folyósításának idôtartama alatt a kedvezményezettnek tilos az ösztöndíjat nyújtó jogi vagy természetes személy számára, vagy ez által kijelölt bármely más jogi vagy természetes személynek dolgoznia.

A magánösztöndíjat a tanulmányok teljes idôtartamára vagy a szerzôdésben meghatározott rövidebb idôszakra folyósíthatják. A havi összegnek fedeznie kell legalább az étkezés, a lakás és ellátás költségeit, és nem lehet kevesebb az országos minimálbérnél.

A magánösztöndíjak folyósítására felhasznált összegek levonhatók az adóalapból, a törvény feltételei között. A tanulóknak, egyetemistáknak, doktori iskola hallgatóinak, hazai vagy külföldi akkreditált felsôoktatási intézmények által szervezett posztgraduális tanulmányprogramok hallgatóinak magánösztöndíjat folyósító, nyereségadót fizetô jogi személyek, az általuk folyósított ösztöndíjak összegének megfelelô értéket levonják a tartozott nyereségadóból, ha halmozottan teljesítik a következô feltételeket: a) nem haladják meg az üzleti forgalom 3%-át; b) nem haladják meg a tartozott nyereségadó 20%-át.

Az önálló tevékenységet kifejtô természetes személyek a fentebb említett személyeknek magánösztöndíjat folyósíthatnak a 2003/571. számú adóügyi törvénykönyvrôl szóló törvény 46. szakasza 6) bekezdésének megfelelôen kiszámított adóalap 5%-áig terjedôen. Az adózók a tartozott évi jövedelemadó 1%-áig terjedô összeget fordíthatják az említett személyek magánösztöndíjaira. Magánösztöndíj nem folyósítható negyedik fokig terjedô vérrokonok számára, illetve házassági kötelékbôl származó rokonoknak, e törvény feltételei között. A magánösztöndíj nem adóköteles jövedelem. Költségei más szponzorálásokkal halmozva nem haladhatják meg jogi és természetes személyek esetében azokat az értékhatárokat, amelyeket az adóügyi törvénykönyv mindegyik esetben meghatároz.

Az elmúlt évi 500. számú törvény megjelent a Hivatalos Közlöny 2004. november 17-i 1067. számában, és a közzététele idôpontjától számított 30 nap leteltével lépett hatályba. A hatályba lépésének idôpontjától számított 30 napon belül azon természetes vagy jogi személyek, akik elektronikus audiovizuális eszközökkel írt vagy felvett közérdekû szöveget tettek forgalomba, kötelesek a törvény elôírásainak eleget tenni.

A törvény értelmében, közérdekû jellegû, bármely írott vagy beszélt román nyelvû szövegnek helyesnek kell lennie a szakkifejezések szabatossága, a nyelvtan, helyes kiejtés és, az esetnek megfelelôen, a központozás és helyesírás szempontjából, a hatályos akadémiai normáknak megfelelôen. Bármely közérdekû, idegen nyelvû írott vagy beszélt szöveghez, terjedelemtôl függetlenül, csatolni kell a román nyelvû fordítást vagy adaptációt.

E törvény értelmében közérdekû jellegû szöveg a szolgálati feladatok keretében, nyilvános helyen kiírt, közzétett, szóban kifejezett vagy tömegkommunikációs eszközön keresztül sugárzott vagy közölt szöveg, melynek célja közvetlen vagy közvetett reklám jellegû tartalommal bíró megnevezés, információ, üzenet köztudomásra hozása.

A román televízióadók által közvetített idegen nyelvû mûsorokat vagy a külföldi csatornák által román audiovizuális licenc alatt sugárzott mûsorait feliratozni kell román nyelven; sürgôsségi esetekben a szimultán fordítás alkalmazandó. A külföldi származású kereskedelmi termékekre vonatkozó, a román fogyasztó számára fontos idegen nyelvû megnevezésekhez, utasításokhoz és más magyarázatokhoz a hatályos jogszabályok szerint csatolni kell a román nyelvû fordítást.

Nem képezik e törvény tárgyát:

a) a bejegyzett védjegyek megnevezései;

b) a tudományos, irodalmi-mûvészeti, kulturális, vallásos jellegû szövegek;

c) a teljesen vagy részlegesen idegen nyelven szerkesztett kiadványok, ideértve a nemzeti kisebbségek nyelvén szerkesztetteket is;

d) a földi vagy mûholdas rádióelektromos úton sugárzott, a kábeles audiovizuális kommunikációs szolgálatokon keresztül átvett és továbbított mûsorok;

e) a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott rádióadók mûsorai;

f) a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott televíziós élô közvetítések;

g) a helyi vagy regionális tévéadók által a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott etnográfiai, vallásos és szórakoztató mûsorai;

h) a hatályos jogszabályok által szabályozott speciális elnevezések, utasítások;

i) a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a nyelvi identitásuk megtartásához, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogára vonatkozó jogszabályokkal szabályozott helyzetekbôl eredô kijelentések;

j) a sporttal kapcsolatos szövegek.

A nyilvános helyeken közzétett vagy a tömegkommunikációs eszközök által közvetített, idegen nyelven írt közérdekû szövegek román nyelvû teljes fordításának karakterei azonos méretûek kell hogy legyenek az idegen nyelvû szöveg karaktereivel, és szervesen be kell illeszkedniük az adott grafikai együttesbe.

E törvény hatályba lépésnek idôpontjától számított 30 napon belül a mûvelôdési és vallásügyi miniszter rendelettel megállapítja az alkalmazáshoz szükséges intézkedéseket. Bármely ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

A 2004. évi 371. számú törvénnyel (megjelent 2004. szeptember 27-én, a 878. Hivatalos Közlönyben) elrendelték az úgynevezett Közösségi Rendôrség létrehozását, megszervezését és mûködését. A jogszabály elôírásai értelmében (25. szakasz), a törvény 2005. január elsejétôl lépett életbe. Ettôl kezdve érvényteleníti a polgárôrségi testület létesítésérôl és szervezésérôl szóló jogszabályokat (1993/26. törvény és 1993/518. kormányhatározat).

A Közösségi Rendôrség a polgárôrség átszervezésével jön létre területi közigazgatási egységenként (megyeszékhelyek, városok, községek), és ezen egységek polgármestereinek lesznek alárendelve, létesítésükrôl pedig helyi tanácsi határozattal kell dönteni.

A Közösségi Rendôrség létrehozásának célját a törvény elsô szakaszában határozza meg, éspedig:

• a közrend és köznyugalom biztosítása,

• a köz- és magánérdekû objektumok és javak ôrzésének hatékonyabbá tétele.

Ez a szervezet tevékenységét az egyén, a közösség, a helyi közösségi és magánérdekû objektumok védelmének biztosítása, az állam támogatása érdekében kell hogy kifejtse, kizárólag a törvény alapján és annak végrehajtására. Feladatainak teljesítéséért a Közösségi Rendôrségnek együtt kell mûködnie a rendôrséggel és csendôrséggel, más állami intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel és egyesületekkel, magán és jogi személyekkel. Helyi szinten ez a típusú rendôrség jogi személy minôség nélkül alakul meg, a helyi tanácsok szaktestületeinek keretében. Minden város, község szintjén létrejön a helyi közrendbizottság, amely konzultatív szerepû szervezet, és tagja a polgármester, a helyi rendôrség vezetôje, a területi illetékességû csendôregység képviselôje, a közösségi rendôrség vezetôje, 2–4 tanácsos, a közösségnek a helyi tanács által kijelölt 2–5 képviselôje. A helyi közrendbizottságot a polgármester vezeti, feladatköre az alábbi:

• idôszakosan elemzi az anyagi és humán erôforrás szükségletet; tanácskozást szervez a helyi közösség tagjaival és a nem kormányzati szervezetekkel a Közösségi Rendôrség tevékenysége prioritásaira vonatkozóan;

• negyedévenként vagy ahányszor szükséges, tájékoztat a helyi tanács ülésén a Közösségi Rendôrség által kifejtett tevékenység hatékonyságáról, és intézkedéseket javasol annak javítására.

A közrend és köznyugalom, valamint a helység területén található helyi közérdekû objektumok és javak ôrzésének biztosítási módjával kapcsolatban végzett idôszakos elemzések következtetései alapján határozatok elfogadását javasolja a helyi tanácsnak, amelyekkel megelôzzék a társadalmi légkörre kiható bizonyos tetteket.

A Közösségi Rendôrség feladatköre a következô:

• biztosítja a közrendet és köznyugalmat, megelôzi és leküzdi a helységek tisztaságára és az utcai kereskedelemre vonatkozó törvényes szabályok megszegését, valamint a helyi tanács által megállapított más cselekmények elkövetését;

• biztosítja a tanács által megállapított köz- és magánérdekû objektumok és javak ôrizetét;

• sajátos ellenôrzések vagy akciók végrehajtásakor biztosítja a polgármesteri hivatal képviselôinek vagy a helyi közintézményekben tisztséget ellátó más személyeknek a kíséretét és védelmét;

• az esetnek megfelelôen részt vesz a közúti forgalom gördülékenységének biztosításában, a közlekedési utak korszerûsítését és javítását célzó munkálatok kivitelezésekor;

• biztosítja a parkolók, iskolai egységek, kereskedelmi és kikapcsolódási övezetek, piacok, temetôk és más helyek felügyeletét;

• kihágásokat állapít meg és büntetéseket alkalmaz;

• nyilvános gyülekezetek, nagygyûlések alkalmával részt vesz a rendfenntartási intézkedések biztosításában;

• a feljogosított szervekkel együtt a polgárok kérésére közbelép a konfliktushelyzetek elsimítása, egyes tettesek elfogása, szociális helyzetek megoldása érdekében;

• ellenôrzi a háztartási, ipari vagy bármiféle hulladék tárolási módját;

• ellenôrzi és a törvény korlátai között megoldja a lakó- vagy tulajdonostársulások megkereséseit a törvényes szabályokat megszegô, a bûnügyi jellegûektôl eltérô egyes cselekedetek elkövetésére vonatkozóan;

• támogatja a rendôrséget a nyomozásban, eltûnt személyek felkutatásában;

• ellát a törvénnyel megállapított bármely más feladatkört.

A Közösségi Rendôrség személyzete köztisztviselôkbôl és szerzôdéses személyzetbôl áll, akiket egyéni munkaszerzôdéssel alkalmaznak, a munkaügyi törvényeknek megfelelôen. Szolgálatuk idején a Közösségi Rendôrség köztisztviselôi kötelezôen egyenruhát viselnek, megkülönböztetô jelekkel, lôfegyverrel, gumibottal vagy tomfával, izgató-könnyfakasztó porlasztókkal, bilincsekkel és a törvény által

engedélyezett más védô- és beavatkozási eszközökkel vannak felszerelve.

A Közösségi Rendôrség köztisztviselôjének jogában áll igazoltatni a törvényes rendelkezéseket megszegô személyeket vagy azokat, akikre vonatkozóan a jelek arra utalnak, hogy törvényellenes cselekményt szándékoznak elkövetni vagy követtek el; kérni a polgárok támogatását a büntetendô cselekményeket elkövetô személyek nyomon követésére, elfogására, azonosítására, a rendôrségre való bekísérésre; megállapítani a kihágásokat és a törvény feltételei között büntetést alkalmazni.

A Közösségi Rendôrség kiadásait a helyi költségvetésbôl és a nyújtott szolgáltatásokból megvalósított saját bevételekbôl finanszírozzák. Az egyenruhát, jelvényt, igazolványokat kormányhatározatban állapítják meg.

A Közösségi Rendôrség ellátmányozása céljából szükséges ingatlanokat, fegyverzetet, lôszert, sajátos mûszaki felszerelést és szállítóeszközöket, ha esedékes, a polgárôrségtôl veszik át, a további szükségleteket pedig a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok feltételei között biztosítják. A K. R. köztisztviselôit, létesítésekor, a közrendészeti ôrség személyzete vagy a szabályzattal megállapított feltételeknek eleget tevô más személyek közül alkalmazzák.

Bodea Horatiu-Adrian (a szerzô ügyvéd)

(Folytatás január 19-i lapszámunkból)
1899: Közép utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Kárpát utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1905: Kárpát utcza [Stief]; 1914: Kárpát utca [Cim14 168.]; 1917: Kárpát utca [Cs17]; 1923: Str. Carpatilor (Carpati ’Kárpátok’) [Br 84., 99.]; 1933: Str. Carpatilor [OF 36.]; 1941: Kárpát utca [Kvát41]; 1945: Kárpát utca; Str. Carpatilor — Kárpát utca [Kvut]; 1964: Str. Carpatilor — Kárpát utca; Str. Carpati.

Nevét azért kapta, mert a Szélsô (Raktár) és a Kalandos utca között a telep közepén húzódott.

Közép utcai fertály. A város öt fertályának (városnegyedének) egyike. Idetartozott a Közép, a Szentegyház utca és sikátora, a Király utca, a Nagypiac (Fôtér) déli házsora és a Közép utca városfalon kívüli folytatása, a Külsô-Közép utca [KissF 32.].

1558: Kewzep Wczay ferthal [EMSzT VII. 538.]; 1588: Ratio Medie. Kewzep Wczay ferthal [Élô 26.].

Közép utcai kapu — Középkapu.

Közép utcai külváros. Az egykori Fapiac (Hunyadi tér), a Külsô-Közép utca és a Külsô-Magyar utca közti telkek határa, valamint a Kövespad lába által határolt városrész a XIX. században, a XX. elején.

1865: Közép utczai külváros [Páncz]; 1894: Közép utczai külváros [Mach].

Nevét a Közép utcáról kapta.

Közép utcára menô sikátor. A Magyar utcai negyedhez tartozó utca. Két ilyen utca létezett, és létezik ma is, a Bolyai és a Bethlen (Baba Novac). Az utalás alapján — Longa a fine — a késôbbi Rejtek és Csörgô (Bethlen) volt a címszóbeli utca. — Csörgô utca, Rejtek utca.

1599: "Longa a fine. Vicus ad Mediam. Intra Moenia" (’a Magyar utca végén. A Közép utcára menô sikátor. A falon belül’) [KvLtSzám 8/V. 55.]; 1869: Rejtek utca [Bodányi]; 1900: "Rejtek-utczai régi földalatti csatorna kitakarítása és betömése" [KvKözgyJk 1900. 21.]; 1902: Bethlen utca [Kvk902]; 1933: Str. Baba Novac [OF 34.].

Nevét a Magyar utcából a Közép utcára menô sikátorként kapta.

Központi. A XIX. század végén jó hírû szálloda a Nagypiac és a Belsô-Magyar utca sarkán, a korábban ott állt Fiskus vagy Fiskus-ház helyén. Egy ideig Pannonia volt a neve, majd tulajdonosáról Nagy Gábornak is mondták. A két világháború között, majd 1940 után Pro Deo néven a római katolikus szociális nôvérek mûködtették. Ma is Központi a neve a Mátyás király tér 29. szám alatti épületben mûködô vendéglátó egységnek. — Fiskus, Fiskus szegeletje.

1891: Központi szálloda [Eu 41]; 1894: Központi szálló [Mach]; 1914: "Központi-szálloda (Nagy Gábor), Mátyás király tér 29." [Cim14 78.]; 1923: "Central, Piata Unirii 28." [Br 179.]; 1941: "Központi Szálló és Étterem a Szociális Nôvérek vezetése alatt" [Tel41 15.]; 1943: Központi "Pro Deo" [Cím43 68.].

Központi Áruház. A Dózsa György (Híd) és a Szappany utca sarkán, a Forduló utcáig nyúló telken az 1970-es évek közepén épült ötszintes nagyáruház. Alapjainak ásásakor csúcsíves ablakkeret töredékeire bukkantak [BNM 131.]. Az üzletház 1977 nyarán nyílt meg. — Könyök utca.

A Dózsa György és a Szappany utca sarkán álló, az áruház helyének elôkészítésekor lebontott egyemeletes házba járt útlevélért a császári hatósághoz az 1850-es évek elején Petôfi felesége, Szendrey Júlia, hogy férje felkutatására Törökországba utazzék.

Központi kávéház. A XIX. század vége felé a Mátyás király utcában [Eu 41.].

1891: "Központi kávéház, csinos uj helyiség" [Eu 41.].

Központi szálló — Központi.

Községi iskola. A Nagy utca bal oldalán, a Mariánum táján lévô egykori tanintézet.

1888: Községi iskola [Kv88].

Közszállítás. A gépesített városi közszállítást a város vezetôi elsô ízben a közúti vasúttal, az ájvájjal szándékoztak megoldani. Miután ez nem vált be, a XIX. század végén feltalált robbanómotorral hajtott, sínek nélküli szállítás, a társasgépkocsi keltette föl az illetékesek figyelmét. Az elsô világháború elôtt több tervet dolgoztak ki villamos- vagy trolibuszvonalak létesítésére. Elôbb a tôke és a villamos energia hiánya, majd 1914-ben a háború kitörése akadályozta meg ezek valóra váltását, e jármûvek forgalomba állítását. 1924-ben a város részvétele nélkül két társaság, a Blaga és Mãrgãrit, valamint a Rotatia jött létre a közszállítási gondok megoldására. Ekkor álltak forgalomba az elsô autóbuszok. 1925-ben a Blaga és Mãrgãrit társaság megszûnt. A Rotatia viszont lassú fejlôdésnek indult, 1926-ban már 32 tagja volt. A városi vonalakon ekkor több mint 50 kocsi közlekedett, legtöbbjük a társaságtól független kisvállalkozó tulajdonában. Késôbb a kocsitulajdonosok a Rapid társaságba tömörültek, amely a városházától megszerezte a városi közszállítás megszervezésének kizárólagos jogát. Közvetlenül a második világháború elôtt 6 állandó és 3 idôszaki vonalon közlekedtek a buszok [IC 398–399.]. 1933. március 13-án a városi tanács rendelettel szabályozta a városi autóbusz közlekedést [GKv 234.]. 1970-ben 6 trolibusz- és 18 autóbuszjárat szállította az utasokat [GKv 245.]. 2004-ben 6 trolibusz-, 26 autóbusz-, 3 villamosjárat volt a városban. — Közúti vasút, Ájváj, Trolibusz, VAV, Villamos.

Köztársaság — Majális utca.

Köztársaság mozi. 1961–1962-ben épült a Széchenyi tér közepén. A város legnagyobb, ezer férôhelyes mozija. Román neve, a Republica alapján Repcsinek is mondják.

Nevét a hatóság adta.

Köztársaság utca — Majális utca.

Köztársaság útja — Szamosfalva.

Köztemetô — Házsongárdi temetô.

Köztemetô (utca). A Házsongárdi temetô bejáratától a Külsô-Torda utcáig ereszkedô rövid, illetôleg a temetô bejárata után a hegyoldalra kaptató út.

Köztisztviselôk és Nyugdíjasok Szövetkezete. A Mátyás király utca 4. szám alatti szövetkezet az 1940-es évek elsô felében.

1943: "Ha csemege- és italárukat, konzerveket jól és olcsón akar Ön is vásárolni, forduljon bizalommal a Köztisztviselôk és Nyugdíjasok Szövetkezetéhez, mint a Hangya tagjához." [Lak 88.].

Közúti vasút. Az 1892-ben alapított részvénytársaság által létesített, 1893 májusától közlekedô városi vasútnak három vonala volt: 1. a vasútállomástól a Fôtérig; 2. a Fôtértôl a monostori sörgyárig, sôt valamivel azon túl. A Nép (Bem) utcába betérô ága a Sétatér fôsétányának végéig vezetett [Mach]; 3. a Fôtértôl a Külsô-Magyar utcán a Szentpéteri-templom mögött, a Kis-Új (Liliom) utcáig. A Fôtér keleti oldala elôtti rövid leágazása a Belsô-Közép utca sarkáig vezetett [Mach].

Vonalainak hossza összesen 7,7 km volt. 1894-ben 432 624 személyt szállított [Pallas X.]. Az egyetlen kocsiból álló szerelvényt gôzmozdony vontatta. Számos közlekedési balesetet okozott. 1902-ben megszüntették. Abban az évben a még létezô síneken szállították a Mátyás király-szobor darabjait a vasútállomástól a Fôtérre [id. Asztalos Lajos közlése]. A kolozsváriak az angol tramway nyomán ájvájnak nevezték. — Ájváj, Ájváj fûtôház, Közszállítás, Trolibusz, VAV, Villamos.

Közvágóhíd. A Vágóhíd régi neve. 1876 táján a közvágóhíd a Kétvízközt, a Széchenyi tér északi részén, a mai nagyhíd táján volt. A XVII. században a Hídelvén. Csak a XIX. század végén került a Dézsmacsûr (Vágóhíd) térre. 1887-ben, Pákei Lajos terve szerint épült föl. 1922-ben, majd 1936-ban bôvítették [GKv 219.]. Az 1990-es évek vége felé bezárták, 2003-ban lebontották. Helyén irodaház és bevásárlóközpont épül.

1691: "Vetus extra vulgo Hidelue vago hid mellett" (’külsô régi [város], közönségesen Hídelve’) [KvLtSzám 36/X. 29., 36/XI. 26.]; 1893: Közvágóhid [SAKcs]; 1894: Városi közvágóhid [Mach]; 1937: Abator [Br37].

Közvágóhíd tér — Dézsmacsûr tér.

Kôrözsi-iskola. A Magyar utcai Nôegylet népiskolája nevének változata. A XX. század elsô felében itt tanító Kôrözsi igazgató nevébôl [Janitsek Jenô közlése]. — Nôegylet népiskolája.

Kôbánya.

1. A papfalvi patak völgyében. Az évszázadok során számtalan kolozsvári építkezéshez innen szállították a követ. Ma nem használják. Üledékes homokköve egykori tengeri kagylók, csigák kövületének gazdag lelôhelye.

1377: Kwbanya [Jokl I. 91.]; "monte lapidoso Kwbanya" (’Kûbánya köves hegy’) [Jokl I. 92.].

2. — Kolozsmonostor.

Kôbánya utca — Kolozsmonostor.

Kôfal utca. A Szappany utca Híd és Kurta-Szappany közti, eredetileg sikátorszerû része. — Szappany utca.

1869: Kôfal utcza [Bodányi].

Kôfali Szappany utca. A Szappany utca Kurta-Szappany és Hosszú-Szappany vége közti része. — Kôfalsori-Szappany utca.

1869: Kôfali Szapan ut[cza] [Bodányi] ( — Szappany utca); 1899: Kôfalsori-Szappany utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Szappany utcza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Kôfali-jelzôjét, a többi Szappany utcától való megkülönböztetés végett, a városfalról kapta, amely mellett vezetett.

Kôfalsori-Szappany utca. A városfalak erôdítés-jellegének idején, nagyjából a XVIII. század végéig, a Szappanyvárosnak csak három utcája volt: a Görbe-, a Hosszú- és a Kurta-Szappany utca. A városfal tövében annak idején a védôk könnyebb mozgása érdekében tilos volt építkezni. Mikor a XVIII. század végén a középkori városfalak erôdítés-jellege megszûnt, lebontásukkal egyidejûleg megkezdôdött a városfalak mellé, illetôleg helyére való építkezés. Így keletkezett a Szappanyvárosban a városfal mellett húzódó Kôfalsori Szappany utca. Ennek egy részét Kôfal utcának, másik részét Kôfalsori utcának is nevezték. E kettôbôl lett azután a Szappany utca [Kvtel 70.]. Egyesek szerint itt élt a Cziriákok és a Sallaiak családja hosszú ideig és innen származik a Vágja, mint Sallai a szappanyt tréfás, máig élô mondás [Nagy 32.]. — Felsô-Szappany utca, Görbe-Szappany utca, Hosszú-Szappany utca, Kurta-Szappany utca, Külsô-Szappany utca, Szappany utca.

1899: Kôfalsori-Szappany utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Szappany utcza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Kôfalsori- jelzôjét, a többi Szappany utcától való megkülönböztetés végett, a városfalról kapta, amely mellett vezetett.

Kôkert¹. Szent Lászlónak az 1092. évi szabolcsi zsinaton "a hívek holt testének eltakarításáról" hozott törvénye értelmében — "A ki [...] nem a templom mellé temeti az ô halottjait, tizenkét napon át vezekeljen kenyéren és vízen, kalodába zárva" [MT 59.] — Kolozsvárt is a templomok köré temetkeztek. Idôvel azonban ezek a temetôkertek megteltek. Zsigmond király 1405. július 2-án Kolozsvár megerôsítésére kiadott kiváltságlevele lehetôséget adott arra, hogy az Óváron kívül épült várost is falakkal kerítsék. Az új falak keleti, délnyugati és nyugati szakasza kettôs volt, itt a vastag, mellvéddel, belül gyilakjárattal ellátott magas fal elé, a vizesárok szélére, egy kevésbé vastag, alacsonyabb falat is építettek, hogy ostrom esetén az ellenség rohamait ez is megnehezítse. A két fal közti kb. 6–7 m széles területet kôkertnek nevezték. Miután a templomok körüli sírkertek a XVI. század közepére megteltek, a városi tanács új temetôhelyet keresett. A végleges megoldásig intézkedett, hogy a kôkerteket tegyék temetôhellyé. Ezért a közgyûlés több határozatot hozott. 1573. február 15-én a százférfiak: "Ertyk azok Embereknek panaszolkodasabol Mynemw Iszonywsagok lesznek az holt testeknek kj haniasabol es darabra valo vagdalasabol es hogy Az temetteo heliek Immar Rakwak. Azert eo k[egyelmek] Egienleo akarattal vegeztek hogy az zabok tornyatwl ely kezdwen, Az Zenwcha kysayto feleol esmet az chonka falokat keofalal rakyak fely es eleb vigek valamyt ez Eztendeobe veghez vihetnek benne." [Kiss 114.]. Két nap múlva újabb határozatot hoztak: "Akaryiak eok aztis, hogi Ez Maÿ Naptwl fogwa az ket kert mely az zenwcha Kisaytonal es az keozep kapwn allol vagion, meg zabadwllion Temetesre; az teob temetteo heliek penig beh tetessenek." [Kiss 114.]. Április 4-én a közgyûlés meghagyta a bírónak, hogy a régi temetôhelyet "zároltassa erôsen be", szeptember 29-én pedig intézkedett, hogy a Monostorkapu melletti kôkert ajtajára a bíró készíttessen lakatot, hogy az állatok ne járjanak be az ottani temetôhelyre [Kiss 114.]. — Zwinger, Házsongárdi temetô.

1585: "Az Kozep vchay Kö kertnek az Lakattia wezet megh" [EMSzT VII. 324.]; 1586: "Aggya Biro vram eo kgmek Eleibe eztis hogy Nagy sokak Immar el faraztottak volna, kik hol Clastromba, hol keo kertekbe kewanniak az halottokat temettetnj, Nem az vy temeteo kertbe² Azert egy Voxal vegeztek varosul³, hogy minden zemely valogatásnelkwl senkinek az Clastromba, es keo kertbe Ne legie[n] zabad senkit temetnj, es ot syrt Asny, hanem[m] tulajdon chak az Nagy vy kylseo Seoweny kertbe⁴ horgyanak […] minden megh holt testeket" [EMSzT VII. 324.]; 1592: "az Monostor kapubeli Keó kertre veöttem Lakatos Benedekteol eg’ lakatot f 0 d 50" [EMSzT VII. 324.]; 1595: "Adam haitotta az Monostor vtzaj kö kertben 22 Lúdfiat Jo öröget" [EMSzT VII. 324.]; 1704: "Másnap eltemették a vargák bástyájához, a Kôkertbe." [Kveml 288.].

Helyszûke miatt itt nem lehetett sírkövet állítani, ehelyett a külsô, alacsonyabb fal belsô vagy a belsô, magasabb fal külsô oldalának valamelyik hant fölötti kövét megcsiszolták, szélét keretnek faragták, s e kis felületbe vésték az elhunyt nevét és halálának idôpontját. Apró betûvel sem fért el itt hosszabb szöveg. Ezek tehát nem sírkövek, hanem sírfeliratok. A hitújítás nyomán a latin mellett megjelentek a magyar nyelvûek is. Késôbb, kevés kivételtôl eltekintve, csak magyar nyelvû feliratokat készítettek.

Bár a Házsongárdi temetô 1585. évi megnyitása után 1586-ban a százférfiak ismét elrendelték, hogy a halottakat ne a kôkertbe vagy a klastromba, hanem az új temetôbe temessék, egy ideig tovább temetkeztek a kôkertbe. Idônként, mint pl. 1602-ben, sôt 1704-ben is, a háborús helyzet miatt, az új temetôkertben való temetkezést föl kellett függeszteni, s ilyenkor megnyitották a Közép- meg a Monostorkapu melletti kôkertet. A hadi technika fejlôdésével azonban a városfalak a XVIII. század második felére elvesztették hadászati jelentôségüket, ezért gondozásuk elmaradt, s mind elhanyagoltabb állapotba jutottak. Az élelmes polgárok a kôkert egykori sírjai fölé gyümölcsfákat ültettek, a falakon kívüli, immár száraz vizesárkot virágos- és veteményeskertnek kezdték használni.

A XIX. század elsô felében Nagyajtai Kovács István még 43 kôkerti sírfeliratot jegyzett le [NKIV]. Miután azonban a városfalakat a város fejlôdése akadályának tekintették és java részüket lebontották, a legtöbb kôkerti sírfelirat az utókor nemtörôdömsége miatt eltûnt, megsemmisült, jobb esetben a múzeum kôtárába került. Pedig nyelvünk XVI–XVII. századi állapotáról tanúskodó, kôbe vésett emlék valamennyi. Napjainkban már csupán hatról tudunk: öt magyar és egy latin nyelvûrôl. Ezek közül négy eredeti helyén, a Vargák tornyán ( — Vargák tornya), egy a Házsongárdi temetôben, a Csejthei Jelen család kriptája falában, egy pedig 2003 májusában a Bethlen (Csörgô, Baba Novac) utca 15. szám alatti ház falának vakolata alól került elô.

1. A Petôfi (Külsô-Torda, Avram Iancu) utca 1. szám alatt, az udvarban, a városfal délnyugati sarkán, a Vargák tornyának dél–délkeleti oldalán, kb. 1 m magasságban latin sírfelirat olvasható:

H(i)C TVMVLATVS E(st) LUCAS
F(i)LIVS
NOBILIS [LV]CAE LITERATI ZEOLEOSI
O FI(li) INGENVE LVE AC HARME LOQVELA
MEMOR E(st) LI(n)GVA DVLCIS AMORE TVA
AN(no) DO(mini) 1574 3 DIE OCTOBR(i)S

’Itt van eltemetve Lukács, / nemes Szôlôsi Lukács deák fia. / Ó, kiváló fiam! Sírj és könnyezz, beszéd! / Édes szeretetedre emlékezik a nyelv. / Az Úr 1574. esztendejének október 3. napján’ (Szabó György fordítása).

¹részletesen: Hat kôbe vésett nyelvemlék. Szabadság, 2003. május 21., 23., 24., 27.

²vy temeteo kert — házsongárdi temetô.

³egy Voxal vegeztek városul — egyhangúan végezte, döntötte el a városi tanács.

⁴Nagy vy kylseo Seoweny kert — Házsongárdi temetô.

2. A Majális (Külsô-Szén, Köztársaság) utca 7. szám alatt az udvar déli végében nyíló kamrában, a Vargák tornyának északnyugati oldalán, az egyik, füles táblának vésett kövön, ez olvasható:

IT FEKSIK VDS I. GI(-)
ARTO IANOS HASAS
LEANIAVAL [...]MNIVAL
ES HAIADON LEIAN(-)
IAVAL ANNO D(omi)NI
1574

Mai olvasata: Itt fekszik üdôs Í[j]gy / ártó János házas / leányával ... ?nival / és hajadon leán / yával Anno Domini (’az Úr’) / l574. (’esztendejében’).

3. A szomszédos fáskamrában, ugyancsak a Vargák tornyának az északnyugati oldalán, az alábbi sírfelirat látható:

IT: FEKZIK BANAI.
OTOVOS. IANOS.
HOLT MEG MIN.(-)
D. ZENT: NAPIAN
1574

Mai olvasata: Itt fekszik Bányai / Ötövös [Ötvös] János / holt meg Min / dszent napján / 1574.

4. Ugyanott, a fenti sírfelirattól balra egy másik látható:

IT: FEKZYK: VALAZTO
GERGOLY: LEANIA:
BORBARA: A’ZONY:
OTOVOS ANTALNE:
HOLT: MEG: NAGBODOG(-)
A’ZONY NAPYAN: 1574

Mai olvasata: Itt fekszik Választó / Gergöly leánya / Borbára asszony / Ötövös [Ötvös] Antalné, / holt meg Nagyboldog- / asszony napján l574.

5. A Házsongárdi temetô bal oldali fôútjába torkolló második úttól néhány méterrel följebb, az út jobb oldalán, a Csejthei Jelen család kriptájának az ajtótól jobbra lévô falában, sírfelirat látható. Több szerzô, nyilván tévedésbôl, azt állítja, hogy ez a Házsongárdi temetô legrégibb sírköve. Bár évszáma, 1585, a Házsongárdi temetô létesítésének évével azonos, nem a temetôbôl való. Eredetileg a Monostor- és a Szénkapu közti kôkertben volt. Az 1840-es évek elején Nagyajtai Kovács István még ott, a Monostorkaputól — a Villamosmûvek irodaházától — délre húzódó külsô, alacsonyabb városfal belsô oldalán látta. Valószínûleg a XIX. század vége felé, a kripta építésekor került mai helyére. Szövege:

IT.NIVGSIK·ISTENBE
NIRW·IANNOS.FYA
ISTOK·HALALA:LEOT
PWNKOST·HAVANAK
IZ NAPIAN·ANNO
ÿ1ÿ5ÿ8ÿ5ÿ

Mai olvasata: Itt nyugszik Istenben / Nyírû (Nyírô) János fia / Istók. Halála lött / Pünköst havának / 12. napján. Anno 1585.

6. 2003 május közepén, a Csörgô (Bethlen, Baba Novac) utcában, a 15. szám alatti ház helyreállítási munkálatai során a vakolat alól magyar nyelvû kôkerti sírfelirat került felszínre. Ez a jelenleg hatodik ismert felirat. Szövege:

IT FEKZIK PECHI
THOL(C)HERES IA(-)
NOS LEANIA
KATA A(nno) D(omini) 1585

Mai olvasata: Itt fekszik Pécsi / Tölcséres Já- / nos leánya / Kata, az Úr 1585. esztendejében.

Valószínûleg a keleti kôkert belsô, nagyobbik falának külsô oldaláról, a mostani 15. szám alatti ház építése során került jelenlegi helyére.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

Élt az 1700-as évek derekán, a nagy osztrák birodalom délkeleti részén fekvô Homoródoklánd nevû faluban egy asztalosmester, akinek neve Elekes András volt. Istenadta tehetsége nemcsak a szép bútorok készítésére, hanem azoknak gyönyörû kipingálására is erôt adott. Ismerték és tisztelték is ezért. Ha valakinek szép kendôszegre, kelengyés ládára, lócára, almáriumra volt szüksége, akkor azért a homoródoklándi asztaloshoz fordult. Hírnevét az is öregbítette, hogy a közeli székelyderzsi vártemplom prédikáló székének festékes gombos koronáját is ô készítette el.

Az 1769–70-es évek táján, Homoródoklándra Mezei Márton személyében új pap érkezett, aki ügyes és okos szervezéssel és sok munkával elérte azt, hogy az unitárius templomot — amit kikezdett az idô vasfoga — javítsák ki, újítsák fel. Meghányták-vetették a dolgot, terveztek, számoltak, vitatkoztak, érveltek és végül úgy döntöttek, hogy a templomot felújítják, az épületben esett károkat kijavítják, és a templomhajót festett kazettás mennyezettel látják el, hogy a jámbor hívek lelke ne csak az ige szavaiban, hanem a festett mennyezet látványában is gyönyörûségét lelje, és így imádja Istenét.

Az, hogy a festett mennyezetet Elekes András készíti el és festi meg, annyira egyértelmû volt, mint hogy tavaszra nyár, vagy ôszre tél következik.

Elekes el is vállalta, és miután elkészült az asztalosmunkával, elindult, és bejárta a környezô hegyeket, völgyeket, hogy beszerezze a pingáláshoz szükséges festékek alapanyagait. A fehérhez lisztpalát, a bordópiroshoz vaspátot, a téglavöröshöz ólompírt, a zöldhöz rézgálicot, a feketéhez koromfekete festékföldet gyûjtött. Ezekbôl aztán elkészítette a kívánt színeket, és nekifogott a mennyezet festéséhez.

Csillagvirágok, lándzsás-, füles-, kanyarvéges tulipánok, cirkált-, harapó- vagy attikás végû rózsák, jácintok, kardvirágok, ezek lettek a menny virágai. Ezt az Elekes András által megálmodott és megfestett mennyországot szarvas, madár, kígyó, hal népesíti be. Hogy a hatalom se legyen elégedetlen, egyik kazettában Elekes megadja a császárnak azt, ami a császáré: megfesti az osztrák birodalom címerállatát, a kétfejû sast, piros szívvel.

Virágok, füzérek, levelek, növények, állatok, tobzódó színek, lendületesen húzott vonalak... és két olyan festett kazetta, amelyek témáinak együttes ábrázolását nem találjuk a kelet-európai térség kultúrköreinek egyikében sem. Az egyik kazetta a kopernikuszi heliocentrikus naprendszert ábrázolja, míg a másik a Húsvét vasárnapjának meghatározására szolgáló koncentrikus körökbôl álló táblázatot. Mindkét kazettát Mezei tiszteletes sugallatára és útmutatása alapján festhette Elekes, amit a "húsvéti kazettában" jelez is: "MICHAEL MEZEI" felirattal, az 1771-es évszám kíséretében.

1775-ben Mezei tiszteletes befejezi oklándi ténykedését. Elekes András pedig 1781-ben fiával az oklándi templom szentélyének kazettás mennyezetét készíti el.

Ma, a harmadik évezred elején, ha elmerülünk a homoródoklándi unitárius templomhajó kazettás mennyezetének vizsgálatában, az 1771-es évszám láttán döbbenet és csodálat fog el. Aligha találunk magyarázatot arra, hogy ez az Európa számára ismeretlen mûvész ennyire jártas volt korának tudásanyagában. Mert James Watt még csak két éve találta fel a gôzgépet, Mozart csak 14 év múlva ül le, hogy megírja a Figaro házassága címû operát, a nagy francia forradalomra még 18 évig kell várni. ... És akkor ott van a templom mennyezetére felírva a: SYSTEMA COPERNICANUM magyarázó mondat, mellé festve a naprendszer akkor még kevesek által elfogadott ábrázolása a Nappal, a bolygókkal és azok holdjaival. Csodálatunkat csak elmélyíti, ha arra gondolunk, hogy Galileinek a neve, aki maga is többek között a kopernikuszi tanok terjesztôje volt, csak a XX. század utolsó éveiben került le az eretnekek listájáról...

Nem tudjuk, hogy az asztalos-festô mikor született, hol tanulta a betûvetést, az asztalos szakmát és a festés mesterségét. Azt sem tudjuk, mikor és hol halt meg és hova temették el. Arról sem készült kimutatás, hogy az általa megfestett mennyezet alatt hány embert kereszteltek, konfirmáltak vagy eskettek...

Homoródoklándi Asztalos Elekes Andrásról csak azt tudjuk biztosan, hogy amit tett, azt "ISTENES JÓ INDULATTYÁBÓL" tette, és ezt az egyik kazettára fel is írta.

Minél tovább kutatjuk tekintetünkkel a homoródoklándi templomhajó kazettás mennyezetét, kérdéseink annál inkább szaporodnak.

Ugyanakkor ráérezünk arra is, hogy a felmerülô kérdésekre a választ a menny virágai között találjuk meg, ha ôszinte kíváncsisággal, nyílt szívvel, szabad lélekkel és istenes jó indulattal keressük, mint ahogy azt a titokzatos asztalos-festô is tette.

Veres Péter

A szerzô írása a homoródoklándi unitárius templom kazettás mennyezetét bemutató díszes falinaptárban jelent meg. A szerkesztés is Veres Péter hozzáértését dicséri. Fényképezte: Balázs Attila.

A külföldi tôkebefektetésekkel foglalkozó ügynökség (ARIS) felülvizsgált adatai szerint az idén Románia 3,1 milliárd dollár közvetlen külföldi tôkebefektetést (FDI) vonz. Korábban az ügynökség 2,6 milliárd euróra tette ezt az adatot.

A központi banktól származó adatok szerint fôként a zöldmezôs beruházások kapnak idén is elsôséget, hasonlóan 2004-hez.

Az ARIS elnöke szerint az egykulcsos jövedelemadó vonzó lehet, valamint a gazdasági stabilitás, amelyet a jó makrogazdasági ellenôrzés biztosít.

A jegybank adatai szerint a tavalyi elsô tizenegy hónapban a közvetlen külföldi tôkebefektetések volumene 2,158 milliárd euró volt, 40 százalékkal több, mint a tavalyelôtti azonos idôszakban.

A tavalyi FDI-ket jelentôsen emelte a Petrom olajcég privatizációja (1,5 milliárd euró).

Az ARIS elnöke szerint a befektetôk továbbra is leginkább az energiaiparban, az elektronikában, az elektromos háztartásigép-gyártásban, a kereskedelmi és banki szolgáltatásokban, a gyógyszeriparban, a fafeldolgozásban, a textil- és információtechnológiai iparágakban érdekeltek.

Az osztrák Raiffeisen Zentralbank tanulmánya szerint Romániában az infláció meghaladja majd a kormány által az idei évre kitûzött 8 százalékot, fôként a költségvetési bevételek csökkenése — az egysávos, egységes adórendszer következtében —, a kisebb mezôgazdasági termelés és a lej várható árfolyam-módosulása miatt.

Az RZB elemzése szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) a tôkemozgások július 1-tôl tervezett liberalizálása elôtt erôsen csökkenti az alapkamatot, ami szintén nyomást gyakorolhat az árakra.

A külföldiek július 1-tôl tervezett hozzáférése a lejalapú betétekhez arra ösztönzi a jegybankot, hogy folytassa az intervenciós kamat csökkentését havi fél százalékponttal áprilisig. Az RZB becslései szerint a rövid távú alapkamat 2005 decemberére 13–14 százalékot érhet el, a jelenlegi 16,5 százalékról.

A BNR múlt vasárnapi bejelentése szerint újabb fél százalékponttal 16,5 százalékra csökkentette alapkamatát a korábbi 17,0 százalékról. A bank utoljára december 19-én, háromnegyed százalékponttal, 17,75 százalékról 17,0 százalékra csökkentette irányadó kamatát.

Az indoklás szerint a kamatcsökkentést a lassuló infláció tette lehetôvé.

Az ország folyómérlegének hiánya 35 százalékkal 3,27 milliárd euróra nôtt a tavalyi év elsô tizenegy hónapjában az egy évvel korábbihoz képest — tette közzé a Román Nemzeti Bank (BNR). Az év egészében a hiány a GDP 6 százalékára növekedhet a 2003. évi 5,7 százalékról.

A hiány növekedésének fô oka, hogy a külkereskedelmi mérlegben az elsô tizenegy hónapban 4,45 milliárd eurós hiány keletkezett az egy évvel korábbi 3,42 milliárd helyett.

A folyómérleg tetemes hiányát a Romániának hitelezô Nemzetközi Valutaalap (IMF) az infláció mellett az egyik legfôbb problémának tartja. A kormány ígéretet tett hogy az idén 7 százalékra csökkenti az inflációt a tavalyi 9,3 százalékról, és a GDP 5,3 százalékára mérsékli a folyómérleg hiányát.

2000 óta évente közel megduplázódtak a hazai földárak, s jelenleg hektáronként 300–900 euróra tehetôk.

A Business Magazin jelentése szerint 2003 végén egy hektár megmûvelhetô terület 250–300 euróba került Románia déli részén, és 600–900 euró között Nyugat-Romániában. Az árnövekedésben nagy szerepet játszott a spekulációs nyomás is.

A kilencvenes években elvégzett uniós vizsgálat szerint Romániában a belépés után az uniós földárak 30 százaléka körül lesznek az árak. Egyes elemzôk szerint Románia sohasem éri el az uniós földárakat, mert ott hatalmasak a megmûvelhetô területek, míg egyes uniós országokban kis, szétaprózott területek állnak csak rendelkezésre, és a viszonylagos földhiány miatt magasak az árak.

Az Európai Központi Bank módszerével (harmonizált indexszámítással) számolt infláció az euróövezetben az idén nem éri el a 2 százalékot — jelentette ki Otmar Issing, az EKB vezetô közgazdásza.

Issing szerint a gazdaság növekedése is két százalék alatt lesz az övezetben.

A közgazdász szerint tehát teljesül az EKB által erre az évre remélt inflációs cél. A bank már a hónap elején közölte, hogy az infláció mérséklését egyengetô hatások érvényesülnek a zónában, egyebek között azért, mert egyes adónemek emelésének hatása már nem érvényesül majd.

Az EKB jövôre az ideinél is mérsékeltebb euróövezeti inflációra számít.

A héten elsôsorban a jegybanki kamatok alakulása lesz a legfontosabb piacbefolyásoló tényezô Közép-Európában: Romániában elôreláthatóan változatlan marad, Magyarországon várhatóan csökken, Lengyelországban és Csehországban szinten marad az alapkamat.

Magyarország esetében a befektetôk és az elemzôk biztosra veszik, hogy hétfôn az MNB 9,00 százalékra csökkenti a kamatot a jelenlegi 9,50 százalékról, ami a legmagasabb az Európai Unióban. A kamatcsökkentési várakozást egyebek között az erôsíti, hogy az infláció folyamatosan és a vártnál nagyobb mértékben csökken, miközben a forint továbbra is erôs annak ellenére, hogy a kormány gyengébb forintot szeretne.

A Dow Jones által megkérdezett 14 elemzô közül csupán egy számított arra, hogy hétfôn a Monetáris Tanács szinten tartja a kamatot, további egy szakértô 75 bázispontú visszafogást várt.

A túlnyomó többség által várt hétfôi 50 bázispontú kamatcsökkentést várhatóan újabbak követik. Februárban és márciusban szintén lehet kamatvágás, aminek a mértéke mindkét esetben elérheti az 50 bázispontot, mivel az infláció tovább gyengül; ezután azonban a kamatszint alig mérséklôdik tovább az év végéig, mert a túl nagy és túl gyors kamatgyengítésnek a forint látná a kárát.

Lengyelországban szerdán döntenek a kamatról, ami az elemzôk szerint legalább áprilisig 6,50 százalék marad. A Dow Jones Newswires által megkérdezett 9 banki szakértô közül 5 arra számít, hogy az év végéig a jelenlegi kamatszint 50–100 bázisponttal mérséklôdik az év végéig.

A cseh jegybank csütörtökön dönt az alapkamatról, miközben nyilvánosságra hozza a gazdaságnövekedési és inflációs elôrejelzését. Szakértôk szerint a jegybank az általános várakozásoknak megfelelôen 2,5 százalékon tartja a kamatot.

Elemzôk arra számítanak, hogy a héten emelkedhet a kôolaj ára részben a hétvégi iraki választások miatti belpolitikai feszültség élezôdése, és amiatt, hogy szintén vasárnap tartja ülését az OPEC, amely egyes várakozások szerint termelési kvótájának a csökkentésérôl dönt.

Nem elhanyagolható tényezô az sem, hogy az Egyesült Államok északkeleti vidékén a meteorológusok elôrejelzése szerint a jövô héten tovább tart a zord téli idôjárás, ami növeli a fûtôolaj iránti keresletet a világ legnagyobb fûtôolaj-felhasználó térségében.

Pénteken a New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyûolajfajta márciusi hordónkénti ára 1,22 dollár drágulással 48,53 dolláron zárt.

Az északi-tengeri Brent márciusi jegyzése 1,41 dollárral 45,73 dollárra nôtt a londoni Nemzetközi Olajtôzsdén (IPE).

A WTI ára október 25-én 55,67 dolláros rekord szinten állt, azóta ugyan jelentôsebben gyengült, de így is mintegy 40 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi szintet.

John Kilduff, a New York-i Fimat USA ágazati szakértôje lehetségesnek tartja, hogy a kôolaj ára hamarosan ismét megközelíti az 50 dollárt. Hozzátette azonban, hogy e szint fölé, illetve 40 dollár alá nehezen mozdulhat el az energiahordozó ára. A WTI ára legutóbb július 13-án volt 40 dollár alatti és november 3-án 50 dollár feletti.

Változatlan a várakozás, hogy az OPEC olajminiszterei a legközelebbi, január 30-i értekezletükön minden bizonnyal csökkentik az összkvótát. Az OPEC, a decemberi határozatának megfelelôen máris csökkenti túltermelését, a február 5-ével záruló négy hétben napi 650 ezer hordóval apadnak a tagországok szállításai hajózási források szerint.

A horvát idegenforgalom az idén 250 millió eurót fektet a szállodaépítésbe és -bôvítésbe, 40 millió eurót pedig kempingek kiépítésébe, hasonlóan a elmúlt évhez.

A horvát idegenforgalmi minisztérium bejelentése szerint ez az összeg még növekedhet, mivel a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank kedvezô kamatozású saját hitelvonalat állított az idegenforgalmi ágazat rendelkezésére.

A horvát idegenforgalom illetékesei úgy becsülik, hogy az ország turisztikai bevételei tavaly mintegy 7 százalékkal haladták meg a tavalyelôttit, elérve a 7 milliárd eurót.

Ehhez képest a bukaresti kormányzat az elmúlt években alig fordított valamit a turisztika fejlesztésére.

Digitális folyosó létrehozását javasolta a Dunán Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter a múlt hét végén a Baden-Württemberg, Bajorország, Ausztria és Magyarország miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján.

Kovács Kálmán a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök vezette magyar delegáció tagjaként vett részt a találkozón. Elôadásában felvetette a Duna mint 7. infrastrukturális folyosó tudományos intelligenciafolyosójává kibôvítésének lehetôségét. A digitális folyosó kialakításának célja a regionális együttmûködés elôsegítése a térségbeli országokban mûködô hivatalok, vállalatok, önkormányzatok, kamarák, egyetemek és kutatóintézetek minél szélesebb körû részvételével — hangsúlyozta elôadásában a magyar miniszter.

Az Expo Transilvania Rt. vezetôsége tegnap tartott sajtótájékoztatóján ismertették a vállalat tavalyi eredményeit és idei tevékenységének céljait.

Ioan Avram ügyvezetô igazgató, Radu Condor, a vásárszervezô osztály vezetôje és Adina Scaringi sajtóreferens elmondták: 2004-ben, az elôzô évhez képest, 28%-kal nôtt a kiállítási felület, 12%-kal a kiállítók, és 32%-kal a látogatók száma. Alapjában véve jó évet zártak, de változatlanul gondot jelent a helyhiány. A csarnok nem képes teljes mértékben lépést tartani az egyre növekvô igényekkel, ezért négy, egymással összekapcsolható sátrat szereztek be. Ez az ideiglenes megoldás további végleges döntést sürget. A polgármesteri hivatal egyelôre nem nyújt támogatást, ezért saját erejükre szorítkoznak. Minden szempontból közérdek, hogy egy Kolozsvár méretû nagyvárosnak legyen megfelelô méretû és minôségû vásárcsarnoka. Az Expo Transilvania Rt. most azt fontolgatja, hogy tovább "szakosítja" a vásárokat, így a témák leszûkítésével majd jobban megoszthatja a részvevôket, és kedvezôbb feltételeket képes biztosítani.

Az idei expóidény február elseje és ötödike között megrendezésre kerülô 14. Ambient Instal Nemzetközi Berendezésvásárral kezdôdik, amelyen egészégügyi, gáz-, fûtô- és légkondicionáló berendezéseket 134 hazai, magyarországi, osztrák, német, olasz, svájci, svéd és holland cég állít ki. A közönség a rendezvényt naponta 10–18, a zárónapon 10–16 óra között látogathatja.

Ö. I. B.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 780 lej, 1 USD = 28 958, 1 magyar forint = 154 lej.

Keddtôl vasárnapig rendezik meg a 2006-os torinói téli olimpia talán legnagyobb tesztversenyét, a mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságot, amelyen hat magyar versenyzô is jégre lép.

Sebestyén Júlia ráadásul nem egyszerû résztvevôje a kontinensviadalnak, hanem címvédôje, aki egyhetes svédországi edzôtáborral próbált formába kerülni az országos bajnokság megnyerését követôen.

— Nagyon jól sikerült a felkészülés, eredményes napokat töltöttem a skandináv országban. Úgy érzem, teljesen összeállt az új kûröm — mondta a sportág elsô magyar nôi Európa-bajnoka, aki ebben az idényben a nagyszerû elôadásmódot megkövetelô Bizet Carmenjére korcsolyázik a kûr során.

A tiszaújvárosi klasszis az esélyeket illetôen elmondta: Irina Szluckája tûnik favoritnak, de nagyon jó a többi orosz versenyzô is, illetve számolni kell az ukránokkal és a finnekkel, valamint a hazai közönség által támogatott Carolina Kostnerrel.

— Ha sikerül két hibátlan programot futnom, akkor bármire képes lehetek. A jég csúszik, így Szluckája sem legyôzhetetlen — tette hozzá Sebestyén.

Póth Diána esélyeirôl nehéz jósolni, hiszen 1999-ben negyedik lett az Eb-n, ám azóta adós maradt a jó eredményekkel, viszont hibátlan program esetén nem elképzelhetetlen egy hasonlóan bravúros szereplés.

A nôi mezôny egyik legnagyobb hiányzója Pavuk Viktória, aki tavaly Budapesten robbant be az élvonalba negyedik helyével, ám ezúttal nem lehet ott Torinóban, mivel októberben kifordult a bokája, és sérülése azóta sem jött rendbe teljesen. Helyette a szárnyait még csak bontogató 16 éves Pádár Bianka tesztelheti a 8500 nézôt befogadó, az ötkarikás játékokra újjávarázsolt Palavela csarnokot.

A férfiaknál Tóth Zoltán képviseli majd a magyar színeket, és számára jó eredmény lenne, ha bemutathatná kûrjét.

Jégtáncban a kétszeres junior világbajnoki ezüstérmes Hoffmann Nóra–Elek Attila duó próbálja meg elvarázsolni a bírákat, meg, persze, a nézôket. Utóbbival nem is szokott gond lenni, rendszeresen közönségsikert aratnak. Reményeik szerint ez most egyezik a pontozók véleményével is, s akkor végre a felnôttek között is az elsô tízben végezhetnek világversenyen.

A román színeket két egyéni versenyzô, a férfiaknál jó eredményre valamivel nagyobb eséllyel Gheorghe Chiper, a nôknél Roxana Luca képviseli.

Az esélyeket nézve kijelenthetô, hogy minden számban orosz versenyzô számít a legnagyobb favoritnak. A férfiaknál természetesen a sportág legnagyobb jelenkori alakja, Jevgenyij Pljuscsenko, míg a nôknél a nagy visszatérô, s ebben a szezonban minden versenyt megnyerô Irina Szluckája az aranyérem elsôszámú várományosa. Elôbbi nagy meglepetésre tavaly Budapesten kikapott a francia Brian Joubert-tôl, s most minden bizonnyal visszavágna a kudarcért.

Párosban és jégtáncban a címvédô sikere várható, azaz a Tatjana Totmjanyina–Makszim Marinyin és a Tatjana Navka–Roman Kosztomarov kettôs gyôzelme a legvalószínûbb.

• Marija Sarapova nyerte meg az orosz Grand Slam-tornagyôztesek rangadóját a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokság nôi egyesének negyeddöntôjében. A wimbledoni gyôztes három szettben verte meg az utolsó nyolc adogatójátékát elvesztô, US Open-bajnok Szvjetlána Kuznyecovát.

A 2003-ban ausztráliai elsô Serena Williams a 31 fokos hôségben mindössze 71 perc alatt végzett a francia Amélie Mauresmóval, aki továbbra sem tud nyerni a négy nagy viadal valamelyikén.

— Combsérülésem miatt alig 50 százalékot tudtam kihozni magamból, sajnos most ennyi sikerült — mondta a vesztes, aki 27 rontással fejezte be a mérkôzést.

A férfiaknál a tavaly döntôs orosz Marat Szafin a kánikula miatt már bezárt tetô alatt gázolta le a szlovák Dominik Hrbatyt.

A címvédô Roger Federer a vártnál simább mérkôzésen, 1 óra 39 perc alatt legyôzte az amerikai Andre Agassit. Az elképesztô formában teniszezô svájci világelsô 22 ászt küldött 34 éves ellenfelének térfelére, aki néhány zseniális megoldása mellett mindvégig alárendelt szerepet játszott. Ezt jelzi, hogy négy bréklabdájából egyet sem tudott értékesíteni, és csak 13 nyerô ütéssel tudott válaszolni a túloldalról érkezô 46-ra.

Eredmények:

Férfi egyes, negyeddöntô: Marat Szafin (orosz, 4.)–Dominik Hrbaty (szlovák, 20.) 6:2, 6:4, 6:2 és Roger Federer (svájci, 1.)–Andre Agassi (amerikai, 8.) 6:3, 6:4, 6:4. Az elôdöntô párosítása: Federer–Szafin és Lleyton Hewitt (ausztrál, 3.)/David Nalbandian (argentin, 9.)–Andy Roddick (amerikai, 2.)/Nyikoláj Davigyenko (orosz, 26.).

Nôi egyes, negyeddöntô: Marija Sarapova (orosz, 4.)–Szvjetlána Kuznyecova (orosz, 5.) 4:6, 6:2, 6:2 és Serena Williams (amerikai, 7.)–Amélie Mauresmo (francia, 2.) 6:2, 6:2. Az elôdöntô párosítása: Sarapova–Serena Williams és Lindsay Davenport (amerikai, 1.)–Alicia Molik (ausztrál, 10.)/Nathalie Dechy (francia, 19.)–Patty Schnyder (svájci, 12.).

• A felesége betegsége miatt korábban visszalépett legendás Rod Laver helyett az ausztrálok egy másik egykori klasszisa, Ken Rosewall adja át vasárnap a férfi egyes gyôztesének járó trófeát az ausztrál nyílt teniszbajnokságon, Melbourne-ben.

Ezt a szervezôk közölték kedden.

Rosewall az Australian Open legfiatalabb és legidôsebb bajnoka is egyben: 1953-ban 18 évesen nyert egyesben és párosban, majd közel húsz évvel késôbb, 1972-ben 37 esztendôsen megismételte ezt a bravúrt. Ezen kívül egyaránt kétszer diadalmaskodott a US Openen (1956, 1970) és a Roland Garroson (1953, 1968).

• Martina Navratilovának a negyeddöntô jelentette a végállomást nôi párosban az ausztrál nyílt teniszbajnokságon: az amerikaiak élô legendája a szlovák Daniela Hantuchová oldalán két sima játszmában, 6:3, 6:0-ra kikapott a hatodik helyen kiemelt Szvjetlána Kuznyecova–Alicia Molik orosz, ausztrál duótól.

A csehszlovák születésû 48 éves világklasszis — az egyes 3-szoros, a páros 9-szeres gyôztese az évnyitó Grand Slam-tornán — vegyespárosban még versenyben van, a fehérorosz Makszim Mirnyijjel a legjobb nyolc között jár.

Kiesése ellenére lesz Navratilová a négy között a hölgyek párosversenyében: a cseh Gabriela Navratilová–Michaela Pastiková kettôs ugyanis sikerrel vette a negyeddöntôt.

A Tordai Aranyos FC vasárnaptól a Bãile Sãrate edzôtáborból átköltözik Bradra. A fiatal játékosok közül Nemes Árpád (kapus), valamint Mihai Goia, Alin Tãmas, Daniel Pop és Valentin Marcu (mezônyjátékosok) hazautaznak, hogy folytathassák tanulmányaikat. Az öt fiatalkorú játékos az edzéseket a csapat pályáján folyatatja Viorel Pintilie másodedzô vezetésével. Néhány nemrégiben átigazolt játékos is szerepel az edzéseken: a Dési Egyesüléstôl Vartolomei (kapus), Kilin és Paraschiv (hátvédek); a Dicsôszentmártoni Kémiától Sergiu David (középpályás) és Alin Balea (csatár); az Aranyosgyéresi Sodronyipartól Ovidiu Bârlutiu; valamint a Kolozsvári Transilvania FC-tôl a középpályás Gabriel Luca. A múlt héttôl részt vesz az edzéseken — az újak mellett — Doru Pop csatár is.

Jose Mourinhót, az FC Porto volt és a Chelsea jelenlegi trénerét választották 2004 legjobb klubedzôjének a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS szavazásán.

A voksoláson 87 ország szakemberei, illetve újságírói vettek részt. A megkérdezettek nagy fölénnyel hozták ki gyôztesnek a szerdán 42. születésnapját ünneplô portugál szakembert, aki az FC Portóval tavaly megnyerte a Bajnokok Ligáját, majd nyáron a Chelsea-hez szerzôdött, s a fôvárosi csapattal jelenleg nagy fölénnyel vezeti a Premier League tabelláját és a BL-ben is a legjobb 16 között jár. A második helyen Arséne Wenger (Arsenal), a harmadikon pedig Didier Deschamps (AS Monaco) végzett.

A végeredmény (zárójelben a nemzetiség és a jelenlegi klub): 1. Jose Mourinho (portugál, Chelsea) 271 pont, 2. Arséne Wenger (francia, Arsenal) 86, 3. Didier Deschamps (francia, AS Monaco) 72, 4. Franck Rijkaard (holland, FC Barcelona) 71, 5. Rafael Benitez (spanyol, FC Liverpool) 62, 6. Carlos Bianchi (argentin, klub nélkül, korábban Boca Juniors) 57, 7. Luis Fernando Montoya (kolumbiai, Once Caldas) 56, 8. Carlo Ancelotti (olasz, AC Milan) 48, 9. Sir Alex Ferguson (skót, Manchester United) 26, 10. Vanderley Luxemburgo (brazil, Real Madrid) 19, 11. Claudio Ranieri (olasz, FC Valencia) 18, 12. Fabio Capello (olasz, Juventus) 13, 13. Hugo Sánchez (mexikói, UNAM Ciudad de México) 11, 14. Javier Irureta (spanyol, Deportivo La Corunaa) 9, 15. Sir Bobby Robson (angol, klub nélkül, korábban Newcastle United) 6.

• A Bolton Wanderers nyerte az angol Premier League 24. fordulójának hétfôi zárómérkôzését.

Eredmény: Blackburn Rovers–Bolton Wanderers 0–1. Az élmezôny: 1. Chelsea 61 pont, 2. Arsenal 51, 3. Manchester United 50, 4. Everton 44, 5. FC Liverpool 37 (36–25) 37, 6. Middlesbrough 37 (39–33), 7. Charlton Athletic 37 (28–33), ..., 9. Bolton 33, ..., 16. Blackburn 25.

• Az olasz Serie B 22. játéknapjának zárómérkôzésén: Crotone–Perugia 1–1.

(pja)

Mivel a Ploiesti-i Conpet Petrol nôi együttese nem rendelkezik szabályos méretû pályával, a Szamosújvári SOMVETRA elleni bajnoki találkozóra Fieni-ben került sor. A "hazaiak" fölényesen nyertek 3062–2808 fa (egyéniben: 6–0) arányban. Nagy József edzô fiatal tanítványainak mentségére szól az edzések hiánya, ugyanis a szamosújvári sétatéri tekecsarnok télen nem alkalmas játékra. Fûtéshiány miatt a szakszövetség nem engedélyezte hivatalos találkozók lebonyolítását.

A tavaszi idényben így hazai mérkôzéseiket a szamosújvári lányok egyelôre Marosvásárhelyen az Elektromos pályáján játsszák. Plusz idôveszteség, de plusz kiadás is!

Erkedi Csaba

Octavian Morariu, a Román Olimpiai Bizottság (ROB) elnöke január 27-én találkozik dr. Jacques Rogge-zsal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével. A csúcstalálkozót a NOB lausanne-i székhelyén rendezik, amelyen a nemzetközi olimpiai fórum elnöke is részt vesz.

Ez alkalommal a ROB elnöke bemutatja az élsportolók támogatása végett összeállított projektet, amely a Pol Romania — Pol Sperante nevet viseli.

A találkozón tárgyalásra kerülnek a román válogatott a 2006-os torinói téli-, illetve a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokon való részvétele is. Emellett a ROB és a NOB is jelezte a szervezésére vonatkozó együttmûködés erôsítésének igényét, amelyet szintén e találkozón tárgyalnak meg.

A Pol Romania — Pol Sperante néven ismert programot Octavian Morariu indította útjára a ROB fejlesztési projektjének keretében, a 2004–2008-as olimpiai ciklusra vonatkozóan. Az élsportolók egyéni támogatása végett a sportszövetségek tevékenysége elemzésének folyamatát indította be a ROB technikai bizottsága.

A bizottság összeállította a pekingi olimpia résztvevôinek kezdeti listáját, elsôként a Román Atlétikai Szövetség részérôl, majd ezt követôen sor kerül az evezôsökre és tornászokra vonatkozó javaslatok megtárgyalására. Minden sportág 2008-as olimpia éremesélyeseit várhatóan január végéig kiválasztják.

A ROB technikai bizottsága a következô személyekbôl áll: Cornel Otelea (elnök), Alexandru Mogos (alelnök), Mircea Apolzan, Rãzvan Busneag, Gheorghe Cismas, Pierre de Hillerin, Arthur Hoffmann, Elisabeta Lipa, Ioan Lungociu, Alexandru Lãzãrescu, Dumitru Mihail, Daniel Mitrea (tagok) és Dragos Tãtaru (titkár).

A Midland Group megvásárolta a Forma–1-es világbajnoki sorozatban szereplô Jordan csapatot, amelynek mûködési költségeit a jövôben nagyrészt orosz üzletemberek állják.

Az istálló idén Jordan Grand Prix néven indul a 19 futamon, az autó neve: Jordan Toyota EJ15 lesz, a motort ugyanis a Forma–1-ben ugyancsak szereplô Toyota adja.

Az üzleti csoport — amelynek élén a Kanadában élô, orosznak született, s Izraelben felnôtt Alex Schnaider áll — azt tervezte, hogy csak jövôre kapcsolódik be az autósport elitkategóriájának vérkeringésébe, októberben pedig még úgy volt, hogy az F–1-et jól ismerô Dallara segítségével.

Schnaider akkori nyilatkozata elôrevetítette, hogy kelet-európai versenyzôvel képzelik el a Midland Forma–1-es jövôjét.

— A csapatnak orosz gyökerei vannak, így bízunk abban, hogy hamarosan orosz pilóta is bemutatkozik a Forma–1-ben — mondta az üzletember.

A Jordan csapat megvásárlásának bejelentése az elsô lépés, rövid idôn belül újabb szerzôdéskötéseket ígért a Midland Group.

— Hiszek abban, hogy a Midland érkezésével a Jordan erôsebb csapat lesz. Az elmúlt hónapokban számtalan munkatársával ismerkedtem meg, valamennyien kiváló szakemberek — mondta az eddigi fônök, a jövôben gazdasági igazgatóként tevékenykedô Eddie Jordan.

A roppant népszerû szakember hozzátette: boldog, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei után munkatársai szebb jövô elé néznek.

— Örülök annak, hogy fennmarad a csapat neve, s én is segíthetem majd a munkáját. Roppant boldog vagyok, hogy az elmúlt tizennégy évben részese lehettem a Forma–1-nek, számos csodálatos pillanatot éltem át. Természetesen kiemelkedô siker volt, hogy 1998-ban megünnepelhettük a csapat elsô futamgyôzelmét, s ezzel megtörtük az F–1 nagycsapatainak uralmát. Ezt személyes sikernek is nevezhetem — mondta.

Az istálló részese a magyar Forma–1-es történelemnek is, hiszen 2003-ban két futamon át Baumgartner Zsolt volt az egyik versenyzôje, sôt, többször tesztelte is az autót.

A Jordan 231 futamon indult, 4 futamgyôzelmet aratott, 2-szer volt edzéselsô, 279 pontot gyûjtött. Az 1999-es sorozatban harmadik helyen végzett a konstruktôrök között, tavaly kilencedikként zárt.

Egyelôre kérdéses, hogy kik ülnek majd idén a Jordan autóiban a futamokon.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]

A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2004 - All rights reserved -