 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2005. január 27.
(XVII. évfolyam, 21. szám)
Ismét meglepetésszerûen érte a helyhatóság illetékeseit keddrôl szerdára virradóan, hogy januárban hosszú órákon keresztül sûrûn hullt a hó. Az éjjeli és reggeli órákban alig lehetett közlekedni Kolozsvár egyes részein. A váratlanul beállt tél Erdély területén fejfájást okozott az útügyi igazgatóságok, a polgármesteri hivatalok és a Villamos Mûvek Rt. munkatársainak.
Annak ellenére, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal mûszaki osztályának illetékesei lapunkat arról tájékoztatták, hogy az éjszaka folyamán a városháza által szerzôdtetett cégek keményen dolgoztak a frissen hullott hóréteg eltakarítása érdekében, a Szabadság riportere szerda hajnali három óra tájékán megejtett Monostor lakónegyedi terepszemléjén hûlt helyét találta a hóeltakarító berendezéseknek. Ugyanakkor a taxisok arról tájékoztatták, hogy sehol a városban nem látták az erre szerzôdtetett cégeket csúszásgátló anyagot szórni. "Nincsenek sehol! Alig lehet közlekedni. Múlt hét végén, amikor szintén sûrûn havazott, de senki sem takarította el, egy kollégám megcsúszott a Monostori út és a Mezô utca keresztezôdésénél és felborult. A huszonéves utast kisebb sérülésekkel a sürgôsségre szállították. Szerencsére nem perelte be a kollégámat" — mesélte a taxisofôr.
Több olvasónk szintén arról számolt be, hogy az utakon lévô hóréteg miatt szerdán reggel nagyon nehezen lehetett közlekedni a városban. "Háromnegyed órát jöttem a központig. A polgármester többet foglalkozik a politikával, mint a várossal" — jegyezte meg elkeseredetten az egyik telefonáló.
A polgármesteri hivatal sajtóosztálya szerint a cégek már a hajnali órákban elkezdték a munkát a fontosabb utakon, majd a közlekedés-rendészet munkatársainak, valamint a különbözô intézmények és magánszemélyek kérésére a mellékutcákban is eltakarították a havat. A tájékoztató szerint az út szélén parkoló személygépkocsik és teherautók komoly gondot jelentettek a hóeltakarítást végzô cégeknek. Szerdán reggel nyolcig nyolcszáz tonna csúszás- és síkossággátló anyagot szórtak az utakra, de bevetették a hóeltakarító gépjármûveket is.
A városháza figyelmezteti a magánszemélyeket és cégeket, hogy a 2004-ben elfogadott 808-as számú városi tanácsi határozat értelmében az ingatlan elôtt lévô havat és jeget el kell takarítaniuk. Ellenkezô esetben 3-tól 5 millió lejig terjedô bírsággal sújthatók.
A Kolozs megyei prefektúra zöldszáma 0800-800-330. Itt többek között a lezárt utakról érdeklôdhetünk.
Szintén keddrôl szerdára virradóra 10–15 cm vastagságú hótakaró lepte el Zilah utcáit is. A városban még a mellékutakat is megtakarították, homokos-sós csúszásgátló anyaggal szórták fel, ám az idei tél elsô havazásának örülô gyermekek lapáttal hányták vissza a havat, hogy végre kedvükre szánkózhassanak. A köd a Meszesrôl szakadt le, a látótávolság jelentôsen csökkent, az eltakarított hó meggyûl az utak szélén, tudtuk meg Józsa László Szilágy megyei tudósítónktól, aki azt ajánlotta a helybelieknek, ilyen idôjárási körülmények között hagyják otthon személygépkocsijukat, inkább a tömegközlekedést vegyék igénybe.
Fehér megyében is gondot okozott a hóhullás. Topánfalva környékén a hóhullás és hóvihar miatt 12 áramátalakító állomásnál üzemzavart jeleztek, több mint 600 ház maradt villanyáram nélkül.
Ítéletidô tombol az ország déli és délkeleti részén is. Buzãu megyében például 50, míg Dâmbovita megyében 70 településen jelentettek rövidebb vagy hosszabb ideig tartó áramkiesést. Ezenkívül Hargita megyében több utat lezártak, Csíkszereda és Székelyudvarhely között nem lehetett közlekedni. Az illetékesek azt tanácsolják a sofôröknek, ha tehetik, ne induljanak el hosszú útra. Ha mégis megteszik, akkor legyenek megfelelôen felszerelve a makrancos tél viszontagságainak leküzdésére.
Torda fejlesztési stratégiájában hat átfogó terv szerepel: ivóvíz- és csatornahálózat infrastruktúrájának kialakítása Torda–Aranyosgyéresen; az Aranyos–Torda–Aranyosgyéres regionális turisztikai övezet kialakítása; a tordai sósfürdô és sóbánya turisztikai övezet infrastrukturális fejlesztése; a Tordai Fürdô csatornahálózatának bôvítése és javítása; az Aranyos–Torda–Aranyosgyéres városi közösség kialakítása és mûködtetése; a közszolgálatok újjászervezése és hatékonnyá tétele. (Részletek az 5. oldalon.)
Utcára kerülhet a Romániai Képzômûvészek Szövetsége Kolozsvári Fiókjának Szentegyház utcabeli galériája, ha az igazságszolgáltatás az épület tulajdonosának, a Szent Mihály plébániának ad igazat. A katolikusok azt követôen fordultak a bírósághoz, hogy a képzômûvészek egyesülete megtagadta az egyház által kért havi négyezer eurós bérleti díj kifizetésérôl szóló szerzôdés aláírását. A két fél között tegnap kezdôdött per azonban könnyen okafogyottá válhat, ha bebizonyosodik a polgármesteri hivatal álláspontja, miszerint az ingatlan tulajdonosa gyakorlatilag még mindig a városi tanács.
A galéria sorsa már jó néhány hónapja bizonytalan. A hatvanas évektôl a központban mûködô 249 négyzetméter felületû kiállítóterem tulajdonosa a római katolikus egyház. Az épület az államosítást követôen is papíron az egyházé volt, hiszen a tulajdonmódosítást nem vezették be a telekkönyvbe. Ennek ellenére az elmúlt években az egyháznak végig kellett járnia a visszaszolgáltatás kálváriáját. Kiss Tibor gondnok a Szabadságnak elmondta, ez az akció sikerrel járt, hiszen tavaly januárban a legfelsôbb bíróság jogerôs ítéletben ismerte el az egyház ingatlan fölötti tulajdonjogát.
A plébánia vezetôi nyeregben érezték magukat, ezért javaslatot tettek a képzômûvészek szövetségének, hogy írják alá a teremhasználatra vonatkozó szerzôdést. Kiss szerint a katolikusok kezdetben hajlandóak lettek volna szimbolikus összeget is elfogadni, a szakmai szervezet vezetôi azonban megtagadták a szerzôdés aláírását. Ezt a jelek szerint joggal tették, hiszen egy, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal kötött szerzôdés — amely szintén a teremhasználatra vonatkozott — volt érvényben. A szövetség évtizedek óta a városházának fizette a bért. 1999 és 2004 áprilisa között például csak 1,5 millió lejjel gazdagították a város költségvetését, tavaly áprilistól pedig három hónapig ingyen használhatták a termeket. Augusztustól a polgármesteri hivatal már kevésbé mutatkozott nagylelkûnek, de a városgazdák még mindig csak 4 millió lejt kértek.
Az ügy tavaly október 15-én mérgesedett el, amikor Rodica Prodannak, a szövetség ügyvezetô igazgatójának az orra elé tett szerzôdésben a plébánia havi négyezer eurót kért. Az igazgató ismét megtagadta a szerzôdés aláírását, így a plébánia az igazságszolgáltatáshoz fordult. A per tegnap kezdôdött el, az alperes kérése miatt a következô tárgyalást februárra halasztották.
A képzômûvészek igazságtalannak tartják a plébánia eljárását, szerintük egy nem kormányzati szervezettôl nem követelhetnek ekkora összeget, mivel egyedüli bevételi forrásuk a galériában eladott festményekre kivetett 30 százalékos árrésbôl származik. Rodica Prodan szerint ôket az 1280-as számú kormányhatározat is védi, amely leltárba veszi a mûvészeti alkotómûhelyeteket. Kiss Tibor szerint a határozat csak azt tiltja, hogy megváltoztassák az illetô helyiség rendeltetését. Ez azt jelenti, hogy a termeket az egyház csak kulturális tevékenységet folytató szervezetnek adhatja ki a továbbiakban is, de Kiss szerint megtörténhet, hogy a plébánia fogja azokat használni. A szakmai szervezet ügyvezetô igazgatója azonban tudni véli, hogy a termekre a szomszédban lévô pincehelyiségben mûködô bár tulajdonosa feni a fogát. Rodica Prodan szerint a tulajdonos közölte, bármennyit fizetne, csak engednék, hogy terjeszkedjen. Ottjártunkkor egy olyan bárra bukkantunk, amely ajtaján azzal a felirattal csalogatta a kuncsaftokat, miszerint az italokat a legszexibb pincérlányok szolgálják fel.
A két fél közötti per azonban okafogyottá válhat, ha bizonyságot nyer a polgármesteri hivatal álláspontja, miszerint az ingatlan fölött továbbra is a városi tanács rendelkezik. A városháza illetékes igazgatóságán elmondták, az egyház kérte, hogy az ingatlant helyezzék tulajdonába, a kérésnek azonban nem tettek eleget, mivel a dossziéban olyan iratot találtak, amely nem jogerôs ítéletrôl szól. Ezért, annak ellenére, hogy az egyháznak elismerték a tulajdonjogát, gyakorlatilag még mindig a városháza rendelkezik a helyiség fölött. Így vált lehetôvé az, hogy miközben az egyház már januárban megkapta a jogerôs ítéletet, a városháza még augusztusban is meghosszabbította a bérleti szerzôdést.
Mindazok, akik bérbôl, bérbeadásból vagy más tevékenységekbôl a tavaly jövedelmeket realizáltak, az azok után fizetendô adójuk 1 százalékát — az államkassza helyett — alapítványoknak és egyesületeknek juttathatják. Kérjük, hogy adószázalékát adományozza a Szabadságot birtokló és támogató Minerva Mûvelôdési Egyesületnek. Az adományozással (valamint az adóalapot csökkentô összegekkel) kapcsolatos technikai részleteket a 6. oldalon közölt írásunkból megtudhatja. Ha Ön csak bérbôl szerzett jövedelmet, cége könyvelési osztályán jelezze, hogy adójának 1 százalékával rendelkezni szeretne. Az összevont vagy az egyetlen forrásból származó jövedelemadó 1 százalékának kedvezményezettjét adóbevallásában fel kell tüntetnie. Esetünkben ez:
Asociatia Culturalã Minerva, CUI: 5337563,
Cont bancar IBAN: RO97RNCB2200000025370001.
Öntudatosabbak a munkavállalók, óvatosabbak a munkaadók, és annak ellenére, hogy továbbra is fellelhetô a törvényes formaságok nélküli foglalkoztatás, 2004-ben kevesebben dolgoztak feketén, mint 2003-ban — összegezte elmúlt évi tapasztalatait Marian Ciplea, a Kolozs megyei munkaügyi felügyelôség fôfelügyelôje. A hivatal tegnapi sajtóértekezletén elmondta, a különbözô szakmák szerint végrehajtott ellenôrzési akciók hatékonyak voltak, mert egyrészt sikerült felderíteni a feketemunka-eseteket, másrészt pótolták hiányosságaikat az esetleges ellenôrzéstôl tartó munkáltatók.
2004-ben a megyében 2833 munkaadót ellenôriztek a felügyelôk, közülük 849-et vontak felelôsségre, 1042 büntetést alkalmaztak összesen 6331 millió lej értékben. Ebbôl 3160 milliót kimondottan a feketemunka-esetekért róttak ki, ugyanis a vétkes cégeknél 294 alkalmazott dolgozott törvényes formaságok nélkül. Marian Ciplea elismerte, nagyon sok esetben az elôzetes feljelentés, panasztevés váltja ki a munkaadók késôbbi ellenôrzését. Az elmúlt évben 1160 beadványt iktattak, és legfôképpen a fiatalok reklamálták a munkaügyi törvények be nem tartását, és sérelmezték jogaik figyelmen kívül hagyását a munkáltatók által. A fôfelügyelô véleménye szerint az ellenôrzések végül is a munkaszerzôdések megszaporodásához vezettek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben húszezer munkakönyvet rendeltek, és ebbôl már több mint 18 ezret eladtak.
A számadatok alapján aránytalannak tûnhet az eredmény. A kereskedelmi kamarától kapott értesítések szerint a felügyelôség nyilvántartásában 32 769 munkaadó szerepel, gyakorlatilag azonban alig 18 ezer cég fejt ki tevékenységet, a nyugdíjpénztár tájékoztatása szerint pedig csupán 212 217 alkalmazott után fizetnek biztosítási járulékot a munkaadók — tekintettel kell lenni arra is azonban, hogy sok alkalmazott munkakönyve más városban található. A felügyelô elégedett az ellenôrzések számával, arra való tekintettel, hogy csak 12 terepmunkát végzô felügyelôvel dolgoznak. A jogszabályok kedvezôbb módosítása révén azonban várhatóan tovább fog csökkenni a feketemunka, vélekedett a felügyelô.
Egyetlen magyar jelöltnek sem sikerült a legjobbnak bizonyulnia a Kolozs Megyei Tanácshoz tartozó kulturális intézmények igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgán. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke — aki tagja volt a bizottságnak — lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Puck Bábszínházat Mona Chiril ã neves rendezô fogja vezetni. Venczel Péter, a kolozsvári Állami Magyar Opera tagja a meghallgatáson a rendezôhöz képest kisebb jegyet kapott. Székely Sebestyén György mûkritikusnak sem sikerült felülmúlnia Livia Drãgoit, a Mûvészeti Múzeum igazgatóját. A magyar szakember azért maradt alul, mert a megpályázott intézménynél nem rendelkezett megfelelô idôtartamú munkaviszonnyal. A Transilvania Filharmónia élére Mangra Dorina koncertmester került, az Etnográfiai Múzeumot pedig Munteanu Maria Simona fogja igazgatni, aki eddig is ezt a tisztséget töltötte be. A kolozsvári népmûvészeti iskolát is a volt igazgató , Pop Nicolae fogja irányítani.
A csúcsai Octavian Goga Múzeumnál sem történt változás, a bizottság továbbra is Aurel Budnak szavazott bizalmat. A hagyományos értékek megôrzésével és népszerûsítésével foglalkozó központ élére Tiberiu Grozát választották, aki a Dor Transilvan népi együttes vezetôje.
DR. VÁRHELYI CSABA Zöldkémia (Környezetvédô kémia) címmel tart tudományos ismeretterjesztô elôadást az EME Természettudományi Szakosztályának ülésén, január 28-án, pénteken du. 5 órától, az EME Jókai/Napoca utca 2. szám alatti (elsô emelet) székházában.
MIT ALKALMAZHATUNK MA A MAGYAR NÉPI GYÓGYÁSZATBÓL címmel tart elôadást Bernád Ilona marosvásárhelyi természetgyógyász a tordai Petôfi Társaság szervezte Aranyosszéki Népfôiskola keretében. Az elôadás után bemutatják az elôadó Egészségünkért II. címû kötetét is. A közvetlen beszélgetésre is lehetôséget nyújtó összejövetelre január 28-án, pénteken 18 órától kerül sor az IKE teremben.
SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A FEJEDELEMKORI ERDÉLYBEN címmel dr. Rüsz Fogarasi Enikô egyetemi docens tart elôadást az Unitárius Nôszövetség összejövetelén, január 27-én, csütörtökön du. 4 órától, a Brassai utca 6. szám alatti tanácsteremben.
ÉVVÉGI KÖZGYÛLÉST tart a Piarista és Mariánumi Öregdiákok Baráti Köre január 29-én, szombaton de. 10 órakor a szervezet székhelyén.
JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYT rendez az Unitárius Egyház és a Speranta–Reménység Alapítvány a mozgássérültek megsegítésére január 29-én, szombaton 18 órakor a belvárosi unitárius templomban (Kossuth Lajos/December 21 út). Elôadó: Ágoston András, közremûködik a Transilvania Filharmónia kamarazenekara. Mûsoron Vivaldi: A négy évszak. Támogató a Communitas Alapítvány.
A PRO ORIENTARE TÁRSASÁG 2005. február 15-én este 7 órakor tartja évi közgyûlését az Apáczai-líceumban.
Régóta várt eseményre kerül sor ma olvasóink, barátaink körében: kisorsoljuk mindazokat a jutalmakat, amelyeket az idei elsô negyedévi, illetve januári elôfizetôink, az elmúlt hónapok havi rejtvényfejtôi, valamint a Kalendárium-füzet mellékletünk pályázatára jelentkezôk érdemeltek ki.
A farsangi vidám hangulatban zajló nagyszabású eseményre, amikor több nagyon értékes díj sorsa dôl el, ma du. fél 6 órakor kerül sor a Báthory István Elméleti Líceum (Farkas/Kogãlniceanu u. 2. sz.) második emeleti dísztermében.
Odavárjuk támogatóinkat is, a közönséget pedig meglepetések várják!
Rendezvényünkön több millió lej értékben sorsolunk ki nyereményeket. Itt dönti el a közönség tagjai végezte sorshúzás, hogy a Szabadság elsô negyedévi elôfizetôi közül ki nyeri a Vitacom Electronics Kft. nagydíját, a 10 millió lejes vásárlási utalványt, a Jolly Kft. fali nagytükrét vagy a Promedical Center, Kriterion Könyvkiadó és a Kopiernicus Kft. felajánlotta többi értékes jutalmat.
Az is szóhoz, illetve nyereményhez jut, aki csak januárra, azaz egy hónapra kötött elôfizetést lapunkra. Közöttük kisorsoljuk a Dr. Video Kft. fôdíját, egy több millió lejes CD-lejátszót és rádiómagnót, valamint a Promedical Center, Kriterion Könyvkiadó és a Kopiernicus Kft. többi értékes ajándékát.
Külön érdekességnek számít, amikor kisorsoljuk a decemberi Kalendárium-füzet 2005 mellékletünk rejtvénypályázatának fônyereményét, egy pingpongasztalt, a VSA Kft. saját termékét, illetve további 19 díjat a Both Univers, Perfetti van Melle, Artana és Zortec Kft., valamint a Phoenix Könyvesbolt jóvoltából.
Végül, de nem utolsósorban a lapban megjelent rejtvények megfejtôi sem maradnak hoppon. A Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin október–novemberi rejtvénypályázatainak nyilvános nyereménysorsolását a Szabadság szerkesztôségében tartjuk ma délelôtt, az eredményeket pedig a helyszínen ismertetjük. Ugyanott sor kerül a december havi rejtvénypályázat jutalmainak kisorsolására is.
Az est fénypontja pedig kedves vendégünk, a Karaván együttes koncertje lesz, amely a minôségi, kulturális élményen túl a jó hangulat biztosítéka is.
Csütörtök esti programjához a fentieket is figyelmébe ajánlja, és mindenkit szeretettel vár a sorshúzásra
A Bretter György Irodalmi Kör szokásos hétfô esti találkozóján Demeter Ferenc írásai voltak terítéken. A Nextepp Béla néven publikáló szerzô, aki "civilben" a Puck Bábszínház mûvésze, 4 novelláját olvasta fel. Burus Botond vitaindítójában elmondta, hogy tagadhatatlan a fejlôdés Demeter munkáiban. A történetek jól megépítettek, mûködôképesek, fogyaszthatóak. A Bodigárd fôszereplôje tipikus nexteppi, irracionális hôs, akinek története abszurd öngyilkossággal végzôdik. A Nagyapám és a Színésznô archetipikus szereplôkkel operál. Az Utazás a szürke vonaton felkészülést is igényelt, központi figurája ugyanis Karácsony Benô és annak egyik regényfigurája. Kisebb vita alakult ki a résztvevôk között arról, hogy szükséges-e a szerzônek ragaszkodnia a vulgáris nyelvezethez, ha az már néhány írásában elôfordult. Az est zárásaként Demeter Ferenc Csikiri címû novelláját hallgathattuk meg.
Vincze Judit Az Unitárius Egyház Képviselô Tanácsa a 2005–2006-os tanévben EGY ELEMI OSZTÁLYT hagyott jóvá.
A beiratkozás idôpontja január 28-án 17–19, január 29-én 10–12 óra között. Ekkor a szülôk megismerhetik a versenyvizsgát nyert tanítónôt is. Amikor a helyek beteltek, a beiratkozást felfüggesztjük.
85 éves korában, január 21-én, Budapesten elhunyt Balogh Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar és az európai zene hûséges képviselôje és mestere, aki 1948-tól 1988-ig Kolozsváron szolgálta az erdélyi magyar kultúrát. A professzort 2003-ban Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. Az akkor elhangzott laudáció szövegének részleteivel idézzük emlékét.
Balogh Ferenc, a világhírû magyar hegedûiskola neveltje, Hubay Jenô egykori tanársegédjénél, Gábriel Ferencnél végzett, majd nyugati meghívásokkal a zsebében — többek között a salzburgi Mozarteumot választhatta volna — Kodály Zoltán tanácsára nem nyugat, hanem kelet felé indult el, Erdélybe, ahol 1946-ban a székelyudvarhelyi Református Gimnázium és Tanítónôképzô zenetanári állását foglalta el.
Azt mondja, választását sohasem bánta meg.
Balogh Ferenc 1920-ban született Aszódon. A család 1932-es, székelyudvarhelyi megtelepedése után az ottani Római Katolikus Gimnáziumban tanult, majd 1938-ban átkerült Marosvásárhelyre. Haják Károly és George Ionescu voltak a mesterei. 1939-ben, az elsô Enescu versenyen — ahol maga George Enescu is jelen volt — az elsô díjat: Nicola Amati, cremonai hegedûkészítô mester mûhelyébôl kikerült hegedût — Balogh Ferenc nyerte meg. George Enescu meghívta Párizsba, hogy további tanulmányait az ô vezetésével végezze. Ment is volna boldogan, de Marosvásárhely román prefektusa, Dandrea úr, azt a feltételt szabta kiutazásához, hogy térjen át az ortodox hitre és változtassa meg a nevét Baloghról — Bologára.
Nem tette!
Észak-Erdély visszatérése után, 1940 októberében felvételizett a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol azonnal harmadévre vették föl.
1943-ban Finnországban járt hangversenykörúton, de mire hazaért, megkapta katonai behívóját. 1944-es leszerelése után versenyvizsgát tett a budapesti Operaház zenekarába, ahová fel is vették. 1945 márciusáig, sokakkal együtt, itt vészelte át a háborút, ugyanis az Operaház svéd és amerikai védnökség alatt állott, így a megszállók, németek vagy oroszok, nem léphették át az épület küszöbét. Egyik hajnalban, már a gettó felszabadulása után, ôrt állt a kapuban. Látta, hogy egy vedlett bundájú idôs ember támolyog feléje. Ismerôs is volt, meg nem is. Az öregember megszólította: "Te vagy az, Balogh Feri? Adjatok valamit ennem, mert éhen halok…" Az idôs ember Weiner Leó volt, a mindenki által nagyon tisztelt és szeretett Mester.
Ilyen helyzetben nem is tudni, melyik indulat erôsebb az emberben, a düh vagy a szégyen…
1948-ban, már Székelyudvarhelyen, Balogh Ferencet bízták meg az 1848-as szabadságharc megünneplésének szervezésével. A székely fiúkból és lányokból 250 tagú kórust állított ki, elénekeltette velük Kodály: Forr a világját, a Himnuszt, a Szózatot…
A siker óriási volt, a hatás kettôs.
Volt tanítványai közül vannak olyanok, akik ma is így köszöntik volt mesterüket: Tanár úr, Forr a világ!!!
De azonnal akadt olyan kolléganô is, aki feljelentette mint irredentát, s kérte a Román Kommunista Párttól az ilyen káderek eltávolítását a tanügybôl.
Meg is történt. De szerencsére mindez egybeesett a Magyar Népi Szövetség mûvészeket és tanárokat toborzó akciójával: 1948-ban nyitották meg a Kolozsvári Magyar Operát, ahová Balogh Ferencet hangversenymesternek hívták meg, ahogyan az 1949-ben alapított Magyar Mûvészeti Intézethez tanárnak. A Magyar Mûvészeti Intézet erôszakos bezárása után, 1953-tól 1982-es nyugdíjaztatásáig a kolozsvári Gheorghe Dima Zenemûvészeti Fôiskola professzora volt. Százhét növendék végzett nála: négy román, öt szász és kilencvennyolc magyar.
A manapság már furcsának tûnô, nyugatról keletre tartó életút értelme és tartalma csakis a szolgálat lehetett. A világhírû magyar hegedûiskola követe Kodály nyomán, Kolozsváron szolgálta és adta tovább legnemesebb zenei hagyományainkat, bô négy évtizeden keresztül.
Az Európa Háza Egyesület A nemzet állapota: Kolozsvár–Bruxelles nevû projektet terjeszti elô a 2003-ban közölt, Az EU Kolozsvárra való kiterjesztésének hatása nevû tanulmányban fellelhetô tematikák elmélyítése érdekében. A tervezetben felkérik a civil társadalom képviselôit, a társadalmi és mûvelôdési élet helyi személyiségeit, hogy olyan ötleteket, elgondolásokat terjesszenek elô, amelyek bevonják Kolozsvárt az európai fejlôdés folyamataiba. A tervezet két alkotóelemre támaszkodik. Az egyik keretében interjúk készülnek és kerülnek bemutatásra a tudomány, az ipar és a politika területén mûködô személyiségekkel.
A projekt másik részében egy esszépályázatot hirdetnek meg Európai Kolozsvár (Clujul european) címmel. Az esszéknek Kolozsvárt Európa vérkeringésébe bekapcsoló újításokat, elképzeléseket kell tartalmazniuk. A maximum kétoldalas mûveket február 15-én du. 4 óráig juttathatják el a szerzôk a proiect@casaeuropei.com e-mail címre (Laura Butnariu — 0745-025416). Az esszéket egy európai zsûri fogja elbírálni. A díjak pénzösszegbôl állnak: I. — 300 euró, II. — 200 euró, III. — 100 euró. A nyertes elképzelését személyesen fogja majd bemutatni a projekt záróvitáján, 2005 júniusában.
Az Európa Háza partnerei A nemzet állapota: Kolozsvár–Bruxelles projekt elôterjesztésében a Megyei Könyvtár, a Kolozsvári Iparkamara, a Kolozs megyei Tanács, a prefektúra, a helyi tanács, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, az Adevãrul de Cluj, a Szabadság, a Kolozsvári TV, a kolozsvári rádió és az AEGEF Cluj.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — Az utolsó gyémántrablás — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 23 órától és hétfôn minden elôadás.
MÛVÉSZ-EURIMAGES — Kaptár 2 — Apokalipszis. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20, 22; kedvezménnyel 22 órától, kedden minden elôadás.
GYÔZELEM — Nagy Sándor, a hódító — bemutató. — Vetítések idôpontja: 12, 15.30, 19, 22.30; kedvezménnyel 12 órától.
FAVORIT — Alien vs. Predator — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás.
DÉS
MÛVÉSZ — Ocean’s Twelwe — Eggyel nô a tét — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19.15; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától és hétfôn minden elôadás.
TORDA
FOX — Alien vs. Predator — A halál a ragadozó ellen — bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — Az ördögûzô — A kezdet. — Vetítések idôpontja. 17, 19, 21.
BESZTERCE
DACIA A-TEREM — Polar Express — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától.
DACIA B-TEREM — A pókember 2 — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.45 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden elôadás.
GYULAFEHÉRVÁR
DACIA — Cápamese — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfôn minden elôadás.
MAGYAR OPERA
Január 30-án, vasárnap du. 5 órakor: Huszka Jenô: Bob herceg. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendezô: Gy. Tatár Éva.
Február 3-án, csütörtökön fél 7 órakor: Kriza Ágnes gálakoncert. Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt m. v., Kulcsár Szabolcs, Incze G. Katalin. — Egyetemi-bérlet.
ROMÁN OPERA
Január 28-án, pénteken este 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony.
Január 31-én, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Rigoletto.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 28-án, pénteken este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske — bemutató elôadás. Rendezô: Mona Chirilã m.v.
Január 29-én, szombaton este 7 órakor: Ray Cooney: Egyszer kettô néha sok. Rendezô: Keresztes Attila. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!
ROMÁN SZÍNHÁZ
Ma, január 27-én, csütörtökön este 7 órakor: Goldoni: Két úr szolgája.
Január 29-én, szombaton du. 6 órakor: Matei Visniec: Mansardã la Paris cu vedere spre moarte.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Január 28-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Ilarion Ionescu–Galati. Közremûködik: Ágoston András (Németország). Mûsoron: J. Ibert: Páris 32-szvit kiszenekarra (és zongorára); E. Lalo: Spanyol szimfónia; Rimszkij- Korszakov: Seherezádé (op. 35). Hegedûszóló: Márkos Albert.
ZENEAKADÉMIA
Ma, január 27-én, csütörtökön este fél 7 órakor a hangversenyteremben: Szimfonikus hangverseny a III–V. évesek (Gheorghe Victor Dumãnescu professzor osztálya) zenekarának elôadásában. Vezényel: Cristian Sandu (IV. éves). Közremûködik: Mara Pop zongorán (V. éves). Mûsoron: Paul Constantinescu: Zongoraverseny; Johannes Brahms: 4. e-moll szimfónia (op. 98).
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
Nem népszavazásnak kellett volna döntenie a kettôs állampolgárságról — mondta a magát baloldalinak és magát jobboldalinak nevezô politikai elit. (A kormányon lévô baloldal már rég nem a szociális érzékenységérôl ismert klasszikus értelemben vett baloldal. Inkább egy már nem is multinacionális, hanem szupranacionális gazdasági érdekeket szem elôtt tartó nemzet-ellenes, liberális-ateista érdekemberek szûk csoportja. Az ellenzékben lévôk pedig nemzeti jelszavakat puffogtatók társasága, amely a Kárpát-medencei magyar nemzet igazi érdekeiért ugyancsak keveset tesz, és igyekszik a nemzet érdekeit képviselôket a parlamenten kívül rekeszteni.)
A magát pártatlannak valló személy is egyet érthet a kijelentéssel, hiszen már közhelynek számít az, hogy a környezô államok minden (pártpolitikai) vita nélkül lehetôvé tették a kettôs állampolgárság kérvényezését a határon túl élô nemzettársaiknak. Leginkább persze a baloldal harsogta, hogy nem kell népszavazás, és hagyják a parlamentre a döntést. Nem csoda, hiszen amikor terítékre került, leseperték. A jobb oldalnak sem tetszett nagyon, hiszen a Fidesz néhány évvel ezelôtt nem tartotta idôszerûnek a kettôs állampolgárságot. Még a külhoni állampolgárságot sem (ámbár jogászok szerint ez amúgy is kivitelezhetetlen). Ilyen körülmények között nem csoda, ha azt mondogatták, hogy "rossz idôben, rossz helyen, rosszul feltett" kérdés. Csakhogy ugyanígy lett volna rossz idô és rossz hely tíz évvel ezelôtt (akkor ugyanis valószínû, hogy "még nem érett meg a helyzet erre"), valamint tíz-tizenöt év múlva is, mert akkor már esetleg elavult, idejétmúlt lenne. Az elôállt helyzetért pedig keresni kellett egy bûnbakot, az MVSZ-t. Elvégre ô kényszerítette ki a népszavazást. Ez igaz, viszont ha nem tette volna, senki sem beszélne róla, évek múlva sem.
A bûnbak vagy a támadási felület szerepe azonban nem újkeletû az MVSZ számára. Az elmúlt években sorozatosan próbálták lejáratni, rosszindulatúan, helyenként alattomosan, máskor jogi úton. Félreértés ne essék. Senkit nem akarok védeni. Sok mindent elmondtak és leírtak az öt évvel ezelôtti választásról, a jelenlegi vezetésrôl. Nekem nem tisztem ezeket elemezni, sem véleményt mondani (megtette ezt különben a magyarországi legfelsôbb bíróság, visszautasítva mindazokat a vádakat, feljelentéseket, amelyek az MVSZ-t érték az elmúlt néhány év alatt). Egy viszont biztos, az elmúlt idôszak a szövetség történetében példaértékû. S talán ez egy másik ok, amiért támadják a világszövetséget. Tény ugyanis: a szervezet az elmúlt néhány évben folyamatosan, rendszeresen dolgozott — a magyar nemzet érdekében. Nem csak az egész Kárpát-medencére és a világra is kiterjedô gazdag kulturális munkájával (valamint különbözô kulturális kezdeményezésekkel). És nem is azzal, hogy kovász szerepet töltött be a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) létrehozásában. Hanem azzal, hogy hallatta hangját az egész magyar nemzetet érintô kérdésekben.
Foglalkozott a benesi dekrétumokkal. A Strasbourgban és Brüsszelben tartott sajtótájékoztatók, kollokviumok vezettek oda, hogy Európa ma már tudja: a benesi dekrétumok nemcsak egy cseh–német ügy volt, hanem súlyosan érintett mintegy kétszázezer felvidéki magyart is és sújt a mai napig is. A felsorolás folytatódik azzal, hogy az MVSZ volt az a szervezet, amely érdemileg is hozzászólt a leendô európai alkotmányhoz: nyolcoldalas, kisebbségi jogokat tartalmazó beadványt nyújtott át az európai alkotmányt tervezô bizottságnak. A tavaly nyáron tartott hatodik világkongresszus munkálatait sem szabad figyelmen kívül hagyni. A magyarság és a Kelet címû kongresszus olyan kérdésre irányította a figyelmet, amelyre ázsiai gyökerû ôsi kultúránkkal foglalkozó történészeink közül többen régóta felfigyeltek. Tette mindezt minden anyagi eszközétôl megfosztva, hatalmi zaklatásoknak kitéve. Úgy, hogy a sajtó (a jobb oldalit is beleértve!) a szövetség munkáját teljesen elhallgatta.
Hírérték szempontjából az MVSZ csak a december 5. körüli idôszakban értékelôdött fel. A lejárató kampány azonban továbbra is folytatódik. A szövetséget folyamatosan támadják. Mert egyesek irigyelik a nehézségek ellenére sikeresen végzett munkát. Mások tudatlanságból, az idegen szívûek pedig, akik a magyarokat született fasisztának igyekeznek beállítani, meggyôzôdésbôl teszik. Megint mások azért, mert ez a feladatuk, ezért kapnak pénzt, elismerést.
Minden támadás ellenére azonban a szövetségnek továbbra is vállalnia kell küldetését úgy, ahogy tette ezt eddig. Kovász kell hogy legyen, amely a magyarság sorskérdéseit éleszti, fórum kell hogy legyen, ahol a gondolatok vita során szándékból akarattá válnak, és intézménynek kell lennie, amely az akarattá formálódott gondolatokat, a lehetôségekhez mérten, megvalósítja — egyetemes keresztény magyarságunk érdekében.
A demokratizmus egyik alapelve, hogy mindenkinek addig terjed a szabadsága, amíg mások szabadságát nem sérti. Az egyén szabadsága tehát nem korlátlan, határai vannak, ezeket a határokat pedig a társadalmi környezet szabja meg. A korlátok jogi, erkölcsi, vagy illemtani jellegûek, a kérdés súlyosságától függôen. Az írott vagy íratlan törvények, szabályok megszegôit a társadalom bünteti, akár a hatalmi szervezetek szigorával, akár csak helytelenítéssel, erkölcsi elítéléssel, elhatárolódással, megvetéssel.
A rendszerváltás óta elért egyik legfontosabb szabadságjogunk a szólás-, illetve sajtószabadság. Ma már nem kell félni, hogy egy kijelentésért elhurcol a szekuritáté, az államfôt is lehet bírálni, akár szidni is. Nincs cenzúra, mindent meg lehet írni.
Ezzel a szabadsággal azonban vissza is lehet élni. Szóban és írásban lehet hazudni, félrevezetni, rágalmazni, sértegetni. Ez ellen nehéz védekezni, mert a peres eljárások költségesek, hosszadalmasak és bizonytalan kimenetûek, mert pl. nehéz választóvonalat húzni a bírálat és a sértés között. Ráadásul még a per megnyerése is gyenge vigasz, mert nem teszi jóvá az érintett személy becsületén, jó hírnevén esett sérelmet.
Itt jelenik meg a felelôsség kérdése. Nem lehet mindent törvényileg szabályozni, a véleményét kifejtô személynek kell felelôséggel rendelkeznie, hogy ne lépje át a becsület, jóérzés, erkölcs, illem megszabta határokat. A felelôsség önkorlátozásban nyilvánul meg: nem mondok-írok olyasmit, ami másokat sérthet, igazságtalanul rossz színben tüntet fel. Különös felelôsség hárul a sajtóra, amely jót-rosszat sok emberhez juttat el, közvéleményt teremt, befolyásol. A felelôsség egyaránt kötelezô a szerzôre és a szerkesztôre nézve. Ez nem cenzúra; a lap közölhet — és közöljön is — eltérô véleményeket, de van egy határ, amelyet a lap a sajtószabadság nevében még elvállalhat, de a korrektség szellemében nem léphet át.
Különösen káros és veszélyes, ha a sértés, támadás egy nép vagy népcsoport ellen irányul. Két etnikum közötti konfliktus nagyságrendileg is más, mint két személy közti veszekedés, következményei összehasonlíthatatlanul súlyosabbak. Különös tapintatra van szükség a többség-kisebbség viszonylatban, ahol a történelem folyamán sok feszültség gyülemlett fel. A "kötél" szónak önmagában nincs érzelmi töltete, de a közmondás szerint nem ildomos kiejteni akasztott ember házában (különösen olyan személy szájából, akinek valami köze volt az akasztáshoz). Egy vajdasági vezetô panaszkodott, hogy a szerb rendôrség többször behívta és egy általa szervezett honvédtalálkozó felôl faggatta. Pedig mi rossz van abban, ha néhány öregember találkozik? De a "honvéd" szóról a szerbeknek a "hideg napok" jutnak az eszébe, mikor magyar csendôri és katonai alakulatok Újvidéken, valamint Zsablyán és környékén ötezer polgári lakost öltek meg (1942. jan. 4–29.). Hogy a szerbek is követtek el vérengzést? Ez igaz, de minden kocsmai verekedés úgy kezdôdik, hogy a másik visszaüt. Nyugaton ezt másképpen csinálják. Amerikai pilóta találkozott azzal a némettel, aki annakidején a gépét lelôtte. A normandiai parton a partraszálló angol–amerikai csapatok két frontharcos katonája barátságosan elbeszélgetett azzal a némettel, aki ôket annak idején géppuskatûz alatt tartotta.
Más példa: Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke számára csak azért kell a magyar útlevél, hogy a mellényzsebébe rakja és a temerini piacon mutogassa, ahol öt magyar fiatalember félholtra vert egy szerbet amellett a ház mellett, amelynek falára kicsit korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom provokatív rendezvénye idején az irredenta Hiszekegy mondatait festették. Vajon ezzel kibékíti a Boszniából és Koszovóból menekült munkanélküli szerbeket? Így akar véget vetni az ellenségeskedésnek, amelyben törvényszerûen a kisebbség csak vesztes lehet?Jellegzetes viktimológiai eset: az áldozat maga segíti elô azt, hogy végül áldozattá váljon. Aki kihívó magatartásával szelet vet, az vihart arat, de — sajnos — a vihar másokat is sújt. Ezért elítélendô felelôtlenség.
Most úgy teszek, mint a régi francia regényírók, akik a hazájuk hibáit, fonákságait ostorozták, de mûveikben a színhelyet Spanyolországba tették át. Az olvasóra bízom, hogy olyan eseményekre, kijelentéseinkre gondoljon, amelyek a román polgártársaink érzékenyégét sérthetik.
Sokan kérdezik: miért mindig csak mi legyünk tekintettel a mások érzékenységére? A kérdés jogos. De az a helyzet, hogy a magunk magatartását könnyebb megváltoztatnunk, mint a másét. Ha az egyik fél korrektül viselkedik, akkor a kérdés már félig meg is van oldva, a második lépés könnyebben fog menni. A Tanítás is azt mondja: ha megdobnak kôvel, dobd vissza kenyérrel; nem úgy szól, hogy várd meg, amíg a másik kenyérrel kínál meg. Mahátma Gandhi is szelídséggel gyôzte le a gyarmatosítókat, vívta ki országa függetlenségét.
Amerikában nagy tiszteletben tartják a másik ember etnikai másságát, azzal nem szabad gúnyolódni, de még tréfálni sem. Ha a szokásokat nem ismerô valaki egy vendéglôben azt találja mondani, hogy "néger" vagy "fekete", a szomszéd asztaloktól is csúnyán néznek rá, mégpedig a fehérek. Csak úgy szabad mondani, hogy afro-amerikai. Ez a politikai korrektség (politically correctness), amelyet mindenki betart.
Jó volna, ha mi is megtanulnánk.
Álljunk meg ma egy percre. Álljunk meg, és ha valóságosan nem is, de képzeletben helyezzünk egy szál virágot annak a sok millió embertársunknak a nem létezô sírjára, akiket egy bomlott agy tervei szerint csupán azért ítéltek embertelen halálra, mert "másnak" születtek. Álljunk meg és lelkünk legmélyén próbáljuk meg átérezni azt a talán utolsó pillanatig egy csöppnyi reménysugárral átitatott szörnyû kínt, amelyet a gázkamrákba menetelôk érezhettek. Álljunk meg és mondjunk el egy csöndes imádságot azok helyett, akik ma is gyûlölködést szítanak, akik ma sem képesek tanulni abból a szörnyûségbôl, amelyet sajnos emberi akarat idézett elô.
Hatvan évvel ezelôtt, 1945. január 27-én szabadították fel az auschwitzi koncentrációs tábort. Hatvan évvel ezelôtt ismét gyúlt halvány fény agyongyötört, megkínzott embertársaink szemében, akiket még életben találtak a felmentô seregek. Akik addig azt hitték, bármelyik utat választják, az egyaránt a halálba visz, egyszer csak fölfedezték, hogy kinyílt számukra az élet kapuja. Talán örülni sem tudtak már, talán erôtlen testüket mozdítani sem bírták az elszenvedett kínoktól, de szemükben bizonyára ott pislákolt az újrakezdés reménye. Talán akkor is ilyen hótakaró fedte el az elkövetett, égbekiáltó bûnt. A síneket, amelyeken a halálvonatok berobogtak.
Egyszer mindenkinek el kellene zarándokolnia Auschwitzba. Akkor bizonyára sok mindent megértenénk. Azt mondják, van egy terem, amely tele van hajjal. Emberi hajjal. Egy része annak a hét tonnányi emberi hajnak, amelyet a szovjet csapatok ott találtak a tábor felszabadításakor. Hajfonatok, copfok. Sok-sok kislány, kisfiú, fiatal és idôs nô és férfi haja. A nácik öltönyök bélésébe varrható vásznat készítettek belôle.
Hát álljunk meg egy percre ma. De aztán sohase feledjük el ezt a képet. Égessük bele az emlékezetünkbe.
Valószínûleg az iskolában szedhette fel a gyerek az ijesztgetôs játékot. Az óvodában egyenesen ódzkodott tôle — olyannyira, hogy még a bújócskát is csak módjával lehetett játszani vele —, de az iskola úgy látszik, megnövelte önbizalmát. Most is, ahogy kirohan az elsôsökkel a kapun, azonnal nekiugrik apjának: — Hú! Hú! Aztán persze a végtelen kérdezôsködés: ugye megijedtél, ugye nagyon megijedtél…
Az apa éppen fejben számol, így hát csak feszülten bólogat: hogyne, persze. A gyerek nem bír magával — újra elrohan, és elbújik a járdaszélen egy fa mögé. Hull a hó, színtelen takarót húz magára az utca. A férfit elbûvöli a látvány; fehér lesz minden: elbújnak, számûzetnek a színek. Boldog, színtelen világ! A gyereknek kilátszik hátul a hátitáskája, elöl pedig keze, sapkája. Amikor a férfi odaér, a játék hevében kipirult gyermek újra ijeszt: Hú! Hú! Most egy darabig nyugton ül, és figyeli apját. — Apu — heurékázik egy nagyot —, te havazol! Ahogy lépkedsz, hull a sapkádról meg a válladról a hó! Te havazol! Alig lihegi végig összekötô szövegét, máris rohan. Most egy kirakatkiszögellésbe húzódik, onnan les öt másodpercenként ki. A férfi arca egyszerre felderül. Megiramodik, végigszaladja a kisutcát, majd az utolsó percben sikerül behúzódnia a kirakatkiszögellés másik oldalára. Most csak húsz centi választja el ôket — kezdôdik a valódi játék! A járókelôk megmosolyogják a bújókat, fôleg az egyedi látványt nyújtó, falhoz tapadó pocakos férfit, egy nagymama meg is áll: milyen szép család — érzékenyedik el. Aztán a férfi megunja a dolgot — és hát már elege is lett a járda-ingyencirkuszból —, és villámgyorsan ráhajol a gyanútlan gyermekre: Hú-ha! Hú-ha! A járókelôk kacagnak egy nagyot, de a gyerek sápadtan rezzen. Fél perc is eltelik, mire a rettenetes ijedtség kizsibbad belôle, és pityergô daccal elkiáltja magát. — Mit csináltál velem? Miért ijesztettél így meg?
Kínos jelenet: a gyerek eltorzult arccal próbálja palástolni, hogy mennyire megrémült, amikor apja felnôttes precizitással — könyörtelenül — ráijesztett. Nénik-bácsik vigasztalják — az apa csak áll nagy zavartan, és hallgatja az arra tévedt némbert: maga marha… így megijeszteni egy gyereket…
Már a megállóban vannak, amikor a férfi mély lélegzetet vesz, és megpróbálja mederbe terelni a dolgokat. — Ni — rázza meg magát — havazok! Látod? Apu havazik!
A gyerek hallgat, cipôjét nézi, majd nagyosan végignéz az utcán.
— Hazudsz. Hát nem látod, hogy elolvadt a hó?Bokáig ér a latyak! Hiába akarsz felvidítani! A felnôttnek nem szabad sem ijeszteni, sem igazán játszani!
Az apa most tényleg megijed: az utóbbi idôben annyira szétszórt volt, hogy már félteni kezdte magát. Most sem vette észre például azt, amit rajta kívül mindenki tud és lát: a derûs hóhullásnak vége, és a mocskos utca visszalopta a járdára és a lelkekbe a kétkedést — a színeket.
Szabó Csaba
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
Radu Timofte, a Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) igazgatója kedden este elismerte, hogy bizonyos újságírók telefonjait lehallgatják nemzetbiztonsági megfontolásból. Elmondta azt is: amióta Traian Bãsescu lett az ország elnöke, megszaporodtak az államfônek címzett életveszélyes fenyegetések.
A titkosszolgálat igazgatója ezt a Realitatea TV egyik mûsorában közölte arra a kérdésre válaszolva, hogy az RHSZ lehallgatja-e újságírók telefonbeszélgetéseit. Timofte elmondta, technikai szempontból az RHSZ irányítja az összes telefonlehallgatást, azokat is, amelyeket a biztonsági rendszer más intézményei végeznek. Hozzátette, ezek az intézmények ügyészségi határozat alapján végzik a lehallgatásokat. Közölte, hajlandó lehetôvé tenni, hogy az újságírók képviselôi megtekinthessék az RHSZ lehallgató központját. "A telefonok mellesleg igen könyen lehallgathatók", mondta az RHSZ igazgatója.
Radu Timofte elmondta azt is: az utóbbi hetekben feltûnôen elszaporodtak az RHSZ birtokába került olyan alvilági információk, amelyek arra utalnak, hogy korrupciós ügyekbe keveredett maffiózó körök külföldi bérenceket próbálnak felfogadni román területen elkövetendô merényletek végrehajtására. Hangoztatta: az utóbbi négy év leforgása alatt összesen nem futott be hozzájuk annyi ilyen jellegû figyelmeztetô információ, mint ez év januárja folyamán. A Timofte által "töredékesnek, részlegeseknek" nevezett információk egyértelmûen a decemberben hivatalba lépett és a korrupció elleni kérlelhetetlen harcot meghirdetô Traian Bãsescu államfô és Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnök "érintettségérôl, veszélyeztetettségérôl" szólnak.
Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, Timofte elmondta: az RHSZ most a kormányôrség szakembereivel együtt ellenôrzi az információkat, amelyekrôl tájékoztatták magát Traian Bãsescu államelnököt is. Timofte — mint mondta — azért tette szóvá nagy nyilvánosság elôtt is az ominózus információkat, hogy ily módon is megfogalmazott üzenetével "lehûtse" és figyelmeztesse a korrupció útján az évek során meggazdagodott maffiózókat: a hírszerzés résen van, szemmel tartja minden lépésüket.
Az államfôi hivatal szóvivôje, valamint a kormányôrség szerdai közleményei megerôsítették Timofte fenti kijelentéseit.
"Egyes román újságírók régóta sajtókampányt folytatnak a magyar egyetemi karok ügyében, hiszen az új tanügyminiszter még ki sem volt nevezve, amikor már szegregációt emlegettek, és arról írtak, hogy szét akarunk verni egy európai intézményt", nyilatkozta lapunknak Kötô József. A kisebbségi oktatásért felelôs államtitkár azt a keddi sajtótájékoztatón tett tanügyminiszteri kijelentést kommentálta, amely szerint Mircea Miclea nem fogja engedélyezni a magyar karok létesítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE).
"A sajtóértekezletnek kettôs célja volt, egyrészt a miniszter ismertette azokat a prioritásokat, amelyeket a tárca szem elôtt tart a legközelebbi idôszakban, másrészt pedig bemutatta az eddig kinevezett két államtitkárt", mondta Kötô. A bemutatkozásnál az RMDSZ-es tisztségviselô kifejtette: a romániai magyar oktatásnak is elsôrendû érdeke bekapcsolódni az európai szemléletû reformfolyamatba, hiszen létérdekünk, hogy versenyképes ifjú nemzedéket neveljünk. "De szólnom kellett arról is, hogy nemcsak köztisztviselônek jöttem ide, hanem egyfajta programnak a megvalósítását képviselem. Elmondtam, hogy a parlament által jóváhagyott kormányprogramban benne foglaltatik néhány olyan elôírás is, amelyek a kisebbségek közösségi érdekeinek az érvényesítését szolgálják. Itt szóltam arról, hogy a felsôoktatásban ki kell alakítanunk azokat az intézményes kereteket, amelyek biztosítják a magyar oktatás autonómiáját, ezen belül az önálló karoknak a létrehozását", mondta Kötô. Hangsúlyozta, erre a kijelentésére a tanügyminiszter nem reagált, amikor azonban a kérdésekre került sor, az egyik román napilap újságírója elkezdte feszegetni a problémát.
Emlékeztetett: ez az újságíró már egyszer nekiszegezte a tárcavezetônek a kérdést az elmúlt hetekben, Miclea akkor nekifutásból rögtön azt válaszolta: nem ért egyet az anyanyelvi karok létrehozásával, sôt bejelentette, hogy ebben az esetben inkább lemond. "Most ugyanez megismétlôdött. Én kijelentettem, hogy nem csak egy RMDSZ-es államtitkár elképzelését képviselem, hanem a kormányprogram rangjára emelt tennivalóról van szó, közösségi érdekrôl. Végül a miniszter, a provokatív kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ô az etnikai alapon létrehozandó szegregációval nem ért egyet. Ezt értelmezhetjük, ahogyan akarjuk" részletezte a történteket a politikus.
Véleménye szerint azonban megnyugtató, hogy Miclea már nem helyezte kilátásba a lemondását, de nyilván tartania kellett magát az elôzô kijelentéseihez. Elmondta: késôbb megbeszélték az ügyet. Úgy értékelte: ez nem olyan konfliktusos helyzet, amely lebéníthatná a minisztériumon belüli együttmûködésüket. "Sôt, aláírási joggal is felruházott azokra az esetekre, amikor távolléte miatt nekem kell helyettesíteni. A karok létrehozásáról egyébként amúgy sem csupán minisztériumi szinten születik rendelet, hiszen ez politikai döntések eredménye lesz. Én bízom benne, hogy ezek csupán olyan elôcsatározások, amelyek mindig megelôzik a nagyobb elvi döntéseket", összegzett Kötô József.
Ami a tegnapi lapszámunkban megjelent felmérést illeti, amely szerint a BBTE diákjai nem támogatják az önálló karok létrehozását, az államtitkár kijelentette: a politika nem akar ráerôszakolni senkire semmit, de az RMDSZ elsôrendûen a magyar oktatói vonal autonómiájának az erôsítését szeretné. "Az oktatók döntô többsége az önálló karok mellett foglal állást, a diákok ezek szerint a tanszékek mellett. Amikor eljön a kérdés tisztázásának az ideje, a szakma véleményét kikérve próbálunk majd egy olyan köztes álláspontot kialakítani, ami az ügyet szolgálja", fejtette ki Kötô.
Kritizálta pártja elnökét, Adrian Nãstasét a múlt hétvégi elhíresült bályoki (Bihar megye) vadászata miatt Victor Ponta, a Szociáldemokrata Ifjúság elnöke szerdán Kolozsváron megtartott sajtóértekezletén. Szerinte ez a kaland ártott pártja és vezetôsége imázsának.
Utólag kiderült, hogy a neves külföldi és hazai mágnás-politikus meghívottakat mozgósító, nagystílû, tömeges mészárlásba torkollott vadászaton részt vett a házigazda Ion Tiriac bankár fia, Ion Alexandru Tiriac is, aki nem rendelkezik fegyverhasználati engedéllyel.
Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter elrendelte a bályoki vadászat körülményeinek kivizsgálását. Az intézkedés kiterjed a terület beruházásának, vadállománnyal való benépesítésének és kezelésének részleteire is. A Ion Tiriac által két évvel ezelôtt kétmillió euróért megszerzett és berendezett vadászközpont törvényességét is ki fogják deríteni. A tulajdonos elégedettségét fejezte ki a sajtónak, amiért alkalma nyílik eloszlatni az ellene felmerült gyanút.
Szerinte nagy lépés a demokrácia fejlesztésében, hogy a román hatóságok saját kezdeményezésükbôl indítottak eljárást a valóság felfedésére.
A Marius Tucã-show keretében mutatják be Romániában hivatalosan elôször a Koltay Gábor által rendezett, román részrôl heves tiltakozást kiváltó Trianon címû filmet — értesült tegnap a Transindex hírportál. Florin Oancea, az Antena 1 alelnöke és hírigazgatója közölte, hogy az alkotás feliratozása folyamatban van, de a hónap végéig befejezik a film elôkészítését, így február elsô hetében, valamelyik este már mûsorra is kerülhet. A Transindex úgy tudja, hogy a film bemutatására az Antena 1 fô riválisa, a ProTv is pályázott.
Ma rendkívüli ülésen dönt a szenátus az onesti-i RAFO tartozásainak elengedésérôl szóló kormányrendelet felfüggesztésérôl. Az új kormány képviselôi ismét kilátásba helyezték az elôdök által kötött szerzôdéseket. Hajtóvadászat indult ugyanakkor a hírhedt SZDP-kiskirályok ellen is, az elsô áldozatok: Nicolae Mischie és Marian Oprisan, Gorj és Vrancea "bárói".
Ismeretes, a Rafo tartozását Adrian Nãstase kormánya elengedte azzal az indoklással, hogy több ezer munkahelyet lehet így megmenteni. Az új kormány beiktatása után néhány nappal, december végén visszavonta az elôzô kormány eme döntését. A Nagy-Britanniában bejegyzett Rafo a Balkan Petroleum leányvállalata, a cég 8076 milliárd lejjel (209 millió euró) tartozik az államnak, s ezzel Románia legnagyobb adósa. Jelenleg 19 személy ellen folyik ügyészségi vizsgálat Rafo-ügyben pénzmosás és csalás vádjával. Köztük van Corneliu Iacobov és Ovidiu Tender, a Szociáldemokrata Párthoz (SZDP) közeli üzletemberek, akik viszont hiába folyamodnak a párthoz támogatásért, a megújulási-megtisztulási stratégián elmélkedô szociáldemokraták meglehetôsen távolságtartók velük szemben.
Adrian Nãstase, az SZDP elnöke szerdai sajtónyilatkozatában beismerte: tavaly, a kampány idején okos dolognak tartotta, hogy a Rafo tartozásait az Állami Vagyont Értékesítô Ügynökség átvegye, most azonban neki is kételyei vannak, ami a döntés helyességét illeti. Az onesti-i választási eredményekbôl ugyanis kiderült: a helyiek egyforma arányban szavaztak rá, illetve ellenfelére, a demokrata Traian Bãsescura. "A jelek szerint rosszul mértem fel az onestiek igényeit, akiket a jelek szerint nem is foglalkoztat annyira munkahelyük esetleges elvesztése. Ha másképp lenne, ez mérhetô lett volna az SZDP-re leadott szavazatokban" — fogalmazott a volt kormányfô. Nãstase válasza reakció volt Nicolae Vãcãroiunak, a szenátus elnökének kijelentésére, aki nem tartja kizártnak, hogy maga is a Rafo-tartozások elengedésének felfüggesztését támogassa a szenátus mára idôzített vitáján.
A Rafo-ügy mellett az új kormány kilátásba helyezte az SZDP-kormány által kötött szerzôdések zömének kivizsgálását is. Amint korábban jeleztük, a fekete-lista "elôkelô" helyén szerepelnek az autópálya-szerzôdések (Bechtel, Vinci), és következik a kifli–tej-akcióban részt vevô cégek kiválasztásának felülvizsgálata. Szintén a listán szerepel az augusztusban kötött EADS-szerzôdés, amely 650 millió eurós bevételhez juttatta a román országhatárok biztonságossá tételére vállalkozó német céget, amely szintén licit nélkül kapta a megbízatást. Várható a Román Dohányipari Társaság, illetve Miron Mitrea volt közlekedési miniszter konstancai tévétársasága létrehozásának kivizsgálása.
Az új kormány tisztogatási akciója kiterjed az SZDP hírhedt "kiskirályaira" is: szerdán ôrizetbe vették Nicolea Mischiét. Gorj egykori megyei tanácselnökének korrupciós ügyei még a helyhatósági választások elôtt nyilvánosságra kerültek, az SZDP akkor ki is zárta köreibôl. A vád ellene: minôsített hivatali visszaélés, okirathamisítás különbözô útjavítási munkálatok kapcsán. Az okozott kár meghaladja a 10 milliárd lejt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) nagy figyelemmel tanulmányozza a Marian Oprisan "vranceai báró" ügyeivel kapcsolatos dossziékat is.
Egyre többen igénylik a mezôgazdasági ártámogatást a szamosújvári polgármesteri hivatalban. Eddig 518 gazda kapta kézhez pénzét. A 2004/61-es számú kormányrendelet értelmében összesen 1,7 milliárd lej ártámogatásban részesítették az 5 hektárig terjedô földek megmûvelôit. Ezt az összeget összesen 693 hektár mûvelésére utalták ki. A támogatásból legtöbben vetômagot, gázolajat vagy mûtrágyát vásároltak. Különösen Hesdát, Kérô és Szilvás falvak lakói vették igénybe az állami támogatást.
Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következô árak voltak érvényben: tojás — 3500 lej/db, hagyma — 8–10 ezer lej/kg, fokhagyma — 45–50 ezer lej/kg, burgonya — 8 ezer lej/kg, cékla — 7 ezer lej/kg, paszuly — 40–45 ezer lej/kg, káposzta — 8 ezer lej/fej, murok 6–10 ezer lej/kg, alma — 15–25 ezer lej/kg.
Több mint 28 millió eurót költenének a Torda–Aranyos–Aranyosgyéres urbanisztikai övezet ivóvíz- és csatornahálózatának rehabilitációjára, fejlesztésére, korszerûsítésére, amelyet a tervek szerint 2005–2007-ben valósítanak meg. A projekt jelenleg a tanácsadó (consulting) iroda kiválasztásánál tart, erre február–április idôszakban írnak ki versenytárgyalást. Eszerint az ivóvízhálózatra Tordán 8,66 millió eurót költenek, Aranyosgyéresen 2,45 millió eurót, Koppándon 715 ezer eurót, Szinden 1,33 millió eurót, Bogátpusztán 656 ezer eurót. A csatornahálózat korszerûsítésére és bôvítésére az alábbi befektetéseket tervezik: Tordán több mint 10 millió euró, Aranyosgyéresen 3,4 millió, Tordaszentmihályon közel 710 ezer euró értékben. A pénzösszegeket többek között a vízhálózat kiterjesztésére fordítanák, az alábbiak szerint: Tordán 6,128 km, Szinden 11,5 km, Koppándon 6,2 km, Bogátpusztán 5,7 km. Tordán 34 kilométeren cserélik a vízvezetéket, Aranyosgyéresen 10 km hosszúságban. Tordán 38,5 kilométeren bôvítik a csatornahálózatot, Aranyosgyéresen 3,2 km, Tordaszentmihályon 4,38 km hosszúságban; egymillió eurót fordítanak Tordán négy automata víztisztító állomás építésére; Tordán 20,2 km-en, Aranyosgyéresen 3 km-en tatarozzák a szennyvízgyûjtô csatornahálózatot, Aranyosgyéresen tatarozzák a tisztítóállomást.
Az Aranyos–Torda–Aranyosgyéres regionális turisztikai övezet kialakítása az alábbi látványosságokra koncentrál: állatkerti rezervátum; a borrévi 4 margaréta turisztikai központ; Borrév völgye; Aranyos völgye; Tordai-hasadék; Tordatúri-hasadék; Római Kasztrum; Mócok vására; Mihály vajda sírja; Tordai Történelmi Múzeum; tordai sóbánya; a sósfürdô strandja és környéke, a Sósfürdô–Aranyosgyéres útszakasz; turisztikai információs központok; az Erdélyi Érchegység bejárata; a "mocãnita" kisvasút útvonala és összeállítása; a városi és vidéki szállodák regionális hálózatba foglalása stb.
A tordai sósfürdô és sóbánya turisztikai övezet infrastrukturális fejlesztése a közutakhoz tartozó infrastruktúra (csatornahálózat, vízlefolyó árkok, közvilágítás) kialakítását jelenti, parkolók kialakítását, a kezelési központokhoz vezetô gyalogutak kialakítását, a sósfürdô (medence és környéke) tatarozását, illemhelyek és ösvények kialakítását, telkesítéseket, felvonórendszer, monitorizáló videoberendezés, speciális közvilágítás, területek kialakítása különféle szabadidôs tevékenységek céljára, kemping kialakítása stb. Az erre vonatkozó pályázatot január végén adják le, a PHARE 2004–2006 Gazdasági és szociális kohézió, Átfogó infrastrukturális projektek címû programja keretében.
A Tordai Fürdô csatornahálózatának bôvítése és javítása témájú pályázatot nyertesnek minôsítette az Északnyugati Fejlesztési Ügynökség, a PHARE 2001 Gazdasági és szociális kohézió, kis infrastrukturális projektek vissza nem térítendô támogatása címû programja. A projekt megvalósításához szükséges 473 ezer euróból 272 200 euró a vissza nem térítendô PHARE-támogatás, több mint 186 ezer euró a helyi tanács hozzájárulása, 15 ezer euró a programpartner, a RATACFL Távfûtési, Víz- és Csatornázási Vállalat önrésze. A programban 3310 méteres hosszúságú hálózat, illetve egy víztisztító építése szerepel, a Castanilor és Caisului utcák keresztezôdésénél.
A teljes stratégia részletesen megtekinthetô a www.primturda.ro honlapon.
Útlevél kibocsátásához szükséges iratok:
• az útlevélosztályon található formanyomtatvány;
•személyazonossági igazolvány, eredeti és fénymásolt (a személyes adatokra, lakhelyre, vonatkozó részek);
•születési bizonyítvány és házasságlevél (adott esetben) eredeti és fénymásolt;
•számlák a takarékpénztárnál (CEC) befizetett kibocsátási illetékekrôl (konzulátusi díj 315 ezer lej és az útlevél ellenértéke 642 ezer lej);
•útlevél cseréje esetén a kérelmezô bemutatja a régi úti okmányt.
Az ügyészség elôzetes letartóztatásba helyezte a mezôkóki (Pãdurenii) illetôségû Nicolae Burciut, Ion Motrici-ot és a kiskorú D. C.-t, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy január 20-án nemi erôszakot követtek el. A nyomozás megállapította, hogy Burciu lakásán nemi kapcsolatra kényszerítették a 14 éves P. N. C.-t, mégpedig úgy, hogy egymásnak "segítettek" (ketten lefogták a lányt, míg a harmadik megerôszakolta). A vizsgálat során azt is megállapították, hogy ugyanaznap este és ugyanott Burciu nemi erôszakot követett el a 16 éves J. I. T. ellen is. A két felnôttet 29, a kiskorút 19 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.
Végre igazi tél fogadta szerda reggel a korán kelôket. A havazás természetesen az utakat is érintette. Kedden este a Magyarpataka felé vezetô út vált járhatatlanná, de reggelre sikerült a szlovák településhez vezetô utat járhatóvá tenni. Jelenleg is két hóeke biztosítja az út járhatóságát.
A kiadós hóesésnek leginkább a kicsik örvendenek. Ismerôsöm mesélte, hogy kisfia nem volt hajlandó óvodába menni, "nincs idôm az óvodára mert szánkózni kell" — mondotta.
Zilahon az utcákat rendszeresen járja a hókotró vagy a homokszóró, hogy a dombos vidékre épült település minden utcája járható legyen. Ma reggel a szerkesztôség felé jövet a Király utca sarkán éppen akkor fordult ki a homokszóró a dombra vezetô utcáról. Az utca közepe felé két pöttöm lurkó tevékenykedett. Az egyikük szánkót húzott maga után, a másik pedig egy óriási hólapátot forgatott. Szorgosan lapátolta az út szélére kotort havat az útra szórt homokra. "Azért is fogunk szánkózni!" — mondta a társának.
Minden szánkózni vágyó gyereknek, fiatalnak, bárkinek kellemes telet, sok havat, baráti kapcsolatokat kívánunk. Ha mindez akadozik, javasoljuk, kövessék e gyerekek példáját, akik nem ismernek lehetetlent.
J.L.
Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit
Még december 28-án aláírta Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter az 1941. számú rendeletet, amely a lakások és az egészségügyi biztosításra, illetve a magánnyugdíjra tavaly befizetett összegekbôl történô adóalap-csökkentés technikájára vonatkozik. A jogszabály értelmében mindazok, akik 2004-ben bérbôl, bérbeadásból vagy független tevékenységekbôl jövedelmet realizáltak, összevont adóalapjukat csökkenthetik a lakás- és egészségügyi biztosításra költött, illetve a magánnyugdíjra fordított összegek egy részével. A kedvezményt csakis azok vehetik igénybe, akik személyi jövedelemadó-bevallásukat idejében benyújtották a pénzügyi hatósághoz. A lakásbiztosítás esetében mellékelni kell a biztosítási szerzôdés, a befizetési bizonylat, a tulajdont igazoló iratok, illetve a vonatkozó anyakönyvi kivonatok másolatát is. A magánnyugdíj-hozzájárulás és az egészségügyi biztosítás esetében is kérik a befizetési bizonylat másolatát. Az adózó személyek által benyújtott dokumentumok alapján az adóhatóság kiszámítja az adóalap-csökkentést.
Hasonlóképpen szabályozta az említett rendelet az adó 1 százalékának szponzorálásra fordítható részével kapcsolatos tennivalókat. Az összevont személyi jövedelemadó benyújtásakor az adózónak nyilatkoznia kell, hogy mely alapítványnak vagy egyesületnek kívánja eljuttatni befizetett adójának egy százalékát, s ezt az összeget az adóhatóság 2005. december 31-ig köteles átutalni az illetô szervezet számlájára. Ha az adózó magánösztöndíjra is költött adójából, a nonprofit szervezeteknek átutalható összeget az ösztöndíj összegével csökkentik. Az adóhatóság csak a határidô elôtt benyújtott nyilatkozatokban foglalt opciókat teljesíti.
A hivatkozott pénzügyminisztériumi rendelet a 2005. január 17-én megjelent, 54. számú Hivalos Közlönyben látott napvilágot.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
37 300/38 000 |
28 400/29 000 |
151/155 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 654 lej, 1 USD = 28 943, 1 magyar forint = 153 lej.
Német kozmetikai cég elárusítókat alkalmaz. Telefon: 0740-136824. (1722669)
Férfi másodállásban szakképzetlen munkát vállal. Telefon. 0743-329856. (0017)
Az orosz Nyikoláj Davigyenko a 35 Celsius-fokos hôségben, légzési problémák miatt a harmadik játszmában feladta az amerikai Andy Roddick elleni negyeddöntôs mérkôzését a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokságon. Az igazsághoz tartozik, hogy a második helyen kiemelt tengerentúli sztár ennek ellenére is nagyon közel állt a háromszettes sikerhez.
A hazai közönségkedvenc Lleyton Hewitt 4 óra 5 perces összecsapáson legyôzte David Nalbandiant és bejutott az elôdöntôbe (ahol Roddick lesz az ellenfele). Az ausztrál klasszis kezdett jobban, simán nyerte az elsô két szettet, s ekkor úgy tûnt, hogy gyorsan végez kissé megszeppent argentin ellenfelével. Ám a 9. helyen kiemelt dél-amerikai másként gondolta: 35 perc alatt szépített, majd újabb 38 perc elteltével ki is egyenlített.
A mindent eldöntô utolsó felvonás óriási küzdelmet hozott, 16 gémen keresztül egyikük sem tudta elnyerni a másik adogatójátékát. Mindketten többnyire az alapvonalon teniszeztek, s csak akkor vállalkoztak egy-egy röptére, ha az ellenfél már kiszorult a pályáról. Nalbandiannak 8:8-nál remegett meg a keze: Hewitt bréklabdához jutott, s könyörtelenül ki is használta a lehetôséget, majd semmire nyerte a saját szerváját.
A frenetikus csatakiáltásairól is ismert — s emiatt olykor bírált — ausztrál klasszis, aki eddig három alkalommal jutott a nyolcaddöntôbe (2000, 2003, 2004) a hazai rendezésû GS-tornán, ezzel pályafutása legjobb eredményét érte el az Australian Openen.
A nôk negyeddöntôjében a legelôkelôbb helyen rangsorolt, világelsô amerikai Lindsay Davenport hatalmas, 2 óra 33 perces csatában, a döntô játszmát 9:7-re megnyerve diadalmaskodott a hazai közönség elôtt szereplô, 24. születésnapját csütörtökön ünneplô Alicia Molik ellen.
Szintén óriási izgalmakat hozott a francia Nathalie Dechy és a svájci Patty Schnyder összecsapása, amelyet végül az elôbbi játékos nyert meg.
A két gyôztes egymás ellen találkozik majd az elôdöntôben.
Eredmények, negyeddöntôk:
Nôi egyes: Lindsay Davenport (amerikai, 1.)–Alicia Molik (ausztrál, 10.) 6:4, 4:6, 9:7 és Nathalie Dechy (francia, 19.)–Patty Schnyder (svájci, 12.) 5:7, 6:1, 7:5.
Férfi egyes: Andy Roddick (amerikai, 2.)–Nyikoláj Davigyenko (orosz, 26.) 6:3, 7:5, 4:1-nél az orosz játékos feladta és Lleyton Hewitt (ausztrál, 3.)–David Nalbandian (argentin, 9.) 6:3, 6:2, 1:6, 3:6, 10:8.
Folytatják elôkészületeiket a tavaszi idényre a Szamosújvári Olimpia labdarúgói. Miután túljutottak a szokásos orvosi viziten, a hét végén a labda is elôkerül. Elsô barátságos mérkôzésüket a Zilahi Armãturával játsszák a Szamos mentiek január 29-én, szombaton, utána többek között a Kolozsvári Ivánszuk Futballiskola, a Tordai Aranyos FC, a Marosvásárhelyi HSK és a Dési Egyesülés csapataival játszanak ellenôrzô mérkôzést Gheorghe Vasile fiatal tanítványai.
Az ôsszel szerepelt játékos-keretbôl hiányzik Bocos csatár, aki a B-osztályos Dési Egyesüléssel készül a visszavágóra.
ATLÉTIKA
Szombaton és vasárnap 9.30-tól a Iuliu Hatieganu (Egyetemi) Sportparkban: a felnôtt és az ifi országos bajnokság megyei szakasza.
CSELGÁNCS
Szombaton 8 órától a Horia Demian Sportcsarnok cselgáncstermében: a férfi és nôi junior I. országos bajnokság megyei szakasza.
KÉZILABDA
Csütörtökön és pénteken 14–18.30 óra között, pénteken 9–13 óra között a Horia Demian Sportcsarnokban: junior I. nôi torna.
Vasárnap 9.30 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Armãtura U Agronomia–Temesvári Politechnika — férfi Román Kupa mérkôzés.
Vasárnap 11 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U-Jolidon–Brassói Rulmentul — nôi Nemzeti Liga.
Lékó Péter nyert, míg Polgár Judit remizett a hollandiai Wijk aan Zee-ben zajló sakk szupertorna kilencedik fordulójában.
Elôbbi nagyszerû végjátékának köszönhetôen a 37. lépés után késztette a parti feladására az angol Nigel Shortot, így — a bolgár Veszelin Topalovval holtversenyben — az élre ugrott.
A gyermeke születése után visszatérô Polgár az 55. lépést követôen állapodott meg döntetlenben a kubai Lazaro Bruzonnal.
Eredmények, 9. forduló: Topalov (bolgár)–Anand (indiai) döntetlen, Polgár–Bruzon (kubai) döntetlen, Szokolov (holland)–Morozevics (orosz) 0–1, Lékó–Short (angol) 1–0, Ponomarjov (ukrán)–Adams (angol) döntetlen, Kramnyik (orosz)–van Wely (holland) döntetlen és Szvidler (orosz)–Griscsuk (orosz) 1–0.
Az állás: Topalov és Lékó 6–6 pont, Adams és Anand 5,5–5,5, Kramnyik 5, Griscsuk, Bruzon és Ponomarjov 4,5–4,5, Short, Polgár, van Wely és Szvidler 4–4, Morozevics 3, Szokolov 2,5.
Szerdán, a 13 fordulós torna tizedik körében Lékó Alekszandr Morozeviccsel, Polgár pedig Veszelin Topalovval játszott, egyaránt sötéttel.
Sorozatunkban olyan eseményeket, történeteket elevenítünk fel, amelyek nélkül szegényebb lenne Kolozsvár sportélete.
Az elsô labdarúgó edzés az Unitárius Kollégiumban
Koncz Rudolf a Kolozsvári Református Kollégium legendás francia–latin tanára volt. 1905-ben az Unitárius Kollégiumban érettségizett, s tanári pályafutásával párhuzamosan all-round sport-emberként több sportág jeles képviselôje volt: labdarúgás, vízilabda, atlétika, torna stb. Életrajzában visszaemlékezett az elsô labdarúgó edzésre, amelyet egy tornakör keretében tartott László (Lassel) Gyula (képünkön) testnevelô tanára.
Az Unitárius Kollégium új épülete 1901 ôszén nyilt meg az új tornateremmel együtt; addig a Torna-Vivodába (épült 1872) jártunk tornaórára. Az új tornaterem új felszerelést kapott, melyben 2 hajítólabda 32 korona és két footballlabda 32 korona értékben szerepel.
Új tornatanárunk, Lassel (késôbb László) Gyula brassói szászifjú Berlinben tanúlt, utána Budapesten tornatanári diplomát szerzett s mint tornatanár 1894–99-ig Pozsonyban mûködött, ahol a footballjáték már jól el volt terjedve.
Minthogy most volt 2 drb. football labdánk, Lassel tanár úr elhatározta, hogy megismerteti velünk ezt az új angol labdajátékot, a footballt. E végbôl 1901 ôszén, egy szép szeptemberi verôfényes délután VI-os koromban — nagyon jól emlékszem reá — Lassel tanár úr kivitte az V. és VI. osztályt az ún. Kismezôre, a kollégium kertjébe játék órát tartani 4–6-ig. (A Kismezô még 1925-ig szolgált a kollégium ifjúságának játszóhelyül, mikor is az egyház, hogy a kisajátítástól megóvja, kénytelen volt felparcelláztatni és házhelyeknek eladni. Ma, 1968-ban a str. Prof. E Racovitã (azelôtt Erzsébet) utca 50–60. számú villái és a str. Crisan (azelôtt gróf Kún) utca 31–39. számú házai épültek a helyén; ugyanis a Kismezô két utcára szállt, felsô felével egy térre nyult ki, ahova 6 utca torkolt a Kôváry telepen).
A kollégiumból katonai rendben elindúlva hamarosan felértünk a Kismezôre, természetesen a footballlabdát is magunkkal vittük. Itt Lassel tanár úr sorba állította a két osztályt és megkérdezte: "Akarjátok-e játszani az az új angol labdajátékot?" "Akarjuk — feleltük mi — sôt, kíváncsiak vagyunk reá." "Jól van! Akkor tehát játszani fogjátok" felelte a tanár úr. "Azonban elôbb meg kell ismerkednetek sok olyan tudnivalóval, ami ezzel a labdajátékkal összefüggésben van; ugyanis ez az új játék nem olyan egyszerû és nem olyan könnyen megtanúlható, mint a mostani kézi bôr labdajátékok; ennek a játéknak sok szabálya van, minek elôzetes tudása nélkül nem lehet szabályosan és eredményesen játszani…"
Miután a tanár úr végig tekintett a Kismezô rétjén, megállapította, hogy nem felel meg teljesen a szabályszerû méreteknek, de azért mi megpróbálunk játszani rajta, tette hozzá. Felszólítására mi, tanulók az egyenes kerítés mellett kimértünk jó 100 lépést a pálya-hosszának; közben megjegyeztük a sarkokat, felezôvonalakat zöldséggel, a középpont helyén kitapostuk a füvet; a szélessége nem volt éppen megfelelô, mert alul majdnem meg volt az 50 lépés, felül azonban csak annyi, amennyit kiadott a felfelé keskenyedô kert szélessége, mintegy 30 lépés; a kapuk helyét is kimértük, jó 7 és fél lépéssel; az alsó kapu volt az alsó kalyiba háta, amit késôbb is döngettünk a labdával, amig egy kapura játszottunk; a felsô kapút zöld ággal jelöltük meg. Ámbár nem volt meg a pályának szabályos mérete, a tanár úr azt mondta, ez a pálya is megfelel, ezen is tudtok játszani…
Eme felvilágosító magyarázat után a tanár úr felállította a játékosokat egyenként, kit-kit a maga helyére nagyjából a következôképpen, már amennyire még emlékszem reá. Mi pedig letettük a kalapunkat és levetettük kabátunkat.
Határbírók: Bartók Géza VI. oszt. (képünkön) és Hajdú János V. oszt. Kötelességük megmutatni a helyet azonnal, ahol kiment a labda a pályáról.
Jelen alkalommal én határoztam meg, hogy melyik csapat melyik térfélben álljon fel, jegyezte meg közben a tanár úr — de verseny alkalmával ezt sorsolással kell eldönteni még pedig úgy, hogy a két csapat kapitánya a bíró jelenlétében pénzfeldobással sorsot húz; amelyik nyert, az választ kaput, a másik csapaté a kezdés joga; itt azonban most eltekintünk ettôl, és a félidô letelte után a helycserét megcsináljuk. A játékidô 2x45 perc, közben 10 perc szünet...
Tehát én sipolok, ti pedig kezdjétek meg a játékot, ahogy elmagyaráztam nektek. Mi játékosok pedig nagyon kiváncsiak voltunk arra, hogy fog menni a játék.
A VI.-osok indítják meg a játékot, az V. azonban nem igen igyekeznek támadni, hanem ott állnak egy helyben gyámoltalanul, mire a tanár úr erôsen rájuk kiált: "Ötödikesek, Babos, Lôwi, Horváth, ne lustálkodjatok, menjetek elôre és támadjátok meg az ellenfelet, vegyétek el tôlük a labdát." Erre az V-esek neki bátorodva nagy lelkesedéssel és még nagyobb kiabálással támadásra indulnak.
A nézôközönség is két pártra oszolva hol az egyiket, hol a másikat bíztatja sûrû és hangos közbekiáltásokkal. Erre megkezdôdött a rendetlen össze-vissza futkosás a labda után; ugyanis mindegyik szeretett volna minél hamarabb legalább egy jót rugni a labdába csupán kiváncsiságból. Természetesen ezek az elsô próba rugások igen bizonytalanok vagy ügyetlenek voltak, sôt, sokszor el sem találtuk a labdát, hanem egyszerûen mellérugtak; de azért nagy hévvel és lökdösôdéssel igyekeztek a labda közelébe férközni és minél többször belerugni, nem sokat törödve azzal, vajon az ellenfél elôl rugja el a labdát vagy saját társa elôl is, ha nála jobban tudott futni s elôbb elérte az elôre rugott labdát...
Miután mindkét csapat játékosai a tanár úr magyarázata szerint szabályszerûen elhelyezkedtek, a tanár úr megadta a sípjelt az elrugásra; közben bíztatta Vas Palit "Most aztán rugj akkorát, amekkorát csak tudsz!" megpróbálom tanár úr, ha tudok, mondta ô. Rugott is egy elég jó nagyot. A labda Horváthoz kerül, aki Lôwi Emilnek akarja átadni, de közben Koncz elfogja a labdát s ebben a pillanatban megkérdi a tanár úrtól: hova rugjam most a labdát? "Rugd Barabásihoz!" Oda is rugtam. Barabási, te meg rugd a kapu elé! Kiáltja közben a tanár úr. A labdát Freund meg is kapja.
E közben az izgalom tetôfokra hágott mind a játékosoknál, mind a nézô közönségnél. Az egyik párt kiáltja Freundnak: Rugd be, rugd be! A másik párt: Vas, Taglicht, ne hagyjátok Freundot rugni! Közben Freund igen gyorsan berugta a kapuba a labdát, a kapus nem tudta megfogni. Erre a tanár úr kétszeres sipolással jelzi, hogy a goal szabályosan történt. Eredmény 1:0 a VI. oszt. javára...
A tanár úr sipjelére Lôwi Emil megindítja a játékot és a labdát Horváthnak adja át, aki Geleinek akarván átadni, közben a gyorsabb Barabási elkapta a labdát és Freundnak passzolja; ezalatt a VI. oszt. csatárai erôsen közelednek az V. oszt. kapujához. A nézô közönség erôsen lelkesedik és izgul. Biztatások hallatszanak: Pálfi ne félj, támadd meg Freundot! Meg is támadja rögvest, erre Freund gyorsan átadja a labdát Lôwi Lajosnak a kapu elé, akit a közönség hevesen bíztat: Rugd be, rugd be! Ô kapura is rugja a labdát, azonban a kapus megfogja; a többi csatár dühösen fut a kapus felé, hogy belökje labdástul a kapuba. A tanár úr látván a veszélyes helyzetet, sípol és közben kiált: ne fussatok neki a kapusnak, nem szabad belökni!...
Így folyt le nagyjából az elsô football játék, azaz az elsô próbálkozás. Én, mint egyik szereplôje, igyekeztem megrögzíteni, hogy megmaradjon az utókornak.
Killyéni András
Hatodik osztály az alsó kapunál
Rázmán Samu — kapus
Rédinger ZoltánAbrudbányai Ede — hátvédek
Derzsi Sándor Sebestyén Lajos Koncz Rudolf — fedezékek
Szabó József Lôwi Lajos Freund János Grûn István Barabási József — csatárok
Zakariás Ferenc Babos Dániel Lôwi Emil Horváth Lajos Gelei Vilmos
Pálfi József Kozma György Moga Viktor
Taglicht Samu Vas Pál
Gál Zsigmond
Ötödik osztály a felsô kapunál
Az oldalt szerkesztette: Póka János András
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -