 |
 |
|
| [Vissza
az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2005. január 29.
(XVII. évfolyam, 23. szám)
Cãlin Popescu Tãriceanu szerint Romániában több mint 40 000 pedagógus felejti el év végén adóbevallásában bejelölni azokat az összegeket, amelyeket magánórák tartásával kerestek. A miniszterelnök drasztikus ellenôrzéseket akar fo ganatosítani az ügyben. Számítások szerint az államkasszába évente 84 milliárd lejes plusz bevételt lehetne elkönyvelni, ha a magánórák adózása is a helyes kerékvágásba kerülne.
A közoktatási szakszervezetek egységesen reagáltak a hírre, rámutatva az ügy szubjektív és objektív árnyoldalaira egyaránt. Aurel Cornea, a Közoktatási Szakszervezetek Országos Szövetségének az elnöke például diszkréten utalt arra, hogy az adócsalások elleni harcot nem azzal a pedagógustársadalommal kellene kezdeni, ahol az évi nettó átlagbér alig emelkedik hatmillió lej fölé. Rãzvan Bobulescu, az Egyetemi Szakszervezetek elnöke szerint a magánóra magánügy is egyben, minden pedagógusnak tudnia kell, mivel is jár ez a dolog. Bobulescu figyelmeztetett: a magánórákból származó anyagiak be nem vallása korántsem jelenti azt, hogy a pedagógusok aláássák a nemzetgazdaságot. Az elnök egyenesen nevetségesnek tartotta azt a feltételezést, miszerint ez az ügy befolyásolná valamiképpen a nemzetgazdaság helyzetét.
Lucia Cojocaru, a Kolozs megyei közoktatási szakszervezet elnöke a Szabadságnak elmondta: véleménye szerint a Tãriceanu kormány lényegében ugyanúgy próbálja elhallgattatni a pedagógusokat, mint a Nãstese-kabinet: amikor a szakszervezet mozgolódik, hogy a kormány(ok) által beígért bér- (kiegészítés)ek ügyét végre tisztázzák, akkor kitalálnak valamit, amivel lecsendesíthetik a kedélyeket. Most a magánóra-ügy van terítéken. Az elnök megjegyezte: a szakszervezet egyelôre várakozó álláspontra helyezkedik, hiszen még nem tudni — vélte Lucia Cojocaru — hogy milyen irányba mozdul el az ügy.
Mint ismeretes, a magánórák adóztatását — a globális adóbevallás keretében — Traian Remes egykori pénzügyminiszter — az oktatási szakszervezetek "rémes" ellenfele — vezette be 2000-ben. A rendeletben szó szerint ott áll a megtisztelô figyelmesség: "az állampolgárok, a tanárokat is beleértve, kötelesek bevallani minden egyéb jövedelmüket".
A Szabadság körkérdést intézett olyan neves tanárokhoz, akik közismerten magánórákat tartanak. Válaszaikból kitûnt: magánórát adni státust jelent; a tanítványok jelenléte a "magánóra-szférában" egyben azt is legitimizálja, hogy az állami oktatás gyenge, és a szülôk/diákok kénytelenek félhivatalos módon megszerezni azt az ismeretbagázsit, amellyel valóban boldogulni lehet. Mások úgy vélekedtek, hogy nevetséges dolog "bevallani" azt a pénzt, amit ily módon megkeresnek, hiszen már maga a magánórázás státusa is vitatott. Miért kell magánóra, ha az állam ellátja az oktatással kapcsolatos teendôit? Ismét mások elmondták: havonta 2–4 milliót tudnak megkeresni magánórákból, de eszükben sincs bevallani azt. — Vallja be az állam, hogy az oktatása csôdös — aztán mi is vallunk! — jegyezték meg.
Az elmúlt napokban a kolozsvári polgármesteri hivatal ellenôrzô osztályának felügyelôi több büntetést róttak ki a cégek vagy a bérházak elôtti hó- vagy jégréteg el nem takarítása miatt. A helyhatóság illetékesei értetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a cégek és a lakótársulások gondnokai mind a mai napig nem fogták fel: a havat el kell takarítani, ellenkezô esetben büntetésre lehet számítani. Errôl többek között a tavaly elfogadott 808-as számú városi tanácsi határozat rendelkezik.
Mircea Abrudan, a városháza ellenôrzô testületének felügyelôje lapunkat arról tájékoztatta, hogy az elmúlt napokban összesen 30 büntetést róttak ki, ezek összértéke meghaladja a 150 millió lejt. — A legtöbb büntetést a város központi részében mûködô cégek és bérházak esetében róttuk ki — jelentette ki Abrudan. Hozzátette: hangzatos nevû cégek is szerepelnek a megbüntetettek között, de a de a felügyelô nem kívánt példákkal szolgálni.
Megtudtuk: a büntetés 3–5 millió lej között mozog. — Legtöbb esetben a büntetés minimumát alkalmaztuk, de egy-két esetben kénytelenek voltunk 5 millió lejre bírságolni, ugyanis a cégek képviselôi rosszindulatúak voltak. Mi több, megkérdôjelezték a felügyelôk jogosultságát — jegyezte meg Abrudan.
A városháza felügyelôi a belvároson kívül a lakótelepeken is jártak, de itt csak figyelmeztették a lakótársulatok gondnokait a törvényben elôírt kötelezettségeikre. Abrudan egy meglepô beadványról is szólt: egy cégvezetô panasszal fordult a helyhatósághoz, amelyben azt kifogásolja, hogy a polgármesteri hivatal kötelezôvé tette a hóeltakarítást. — A levélben elküldtek a fenébe bennünket. Nem látják be, hogy ez valamennyi országban így mûködik — tette hozzá a polgármesteri hivatal ellenôrzô osztályának munkatársa.
Mircea Miclea elutasítja az RMDSZ kérését azzal kapcsolatban, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) magyar tannyelvû karokat hozzanak létre. Ezt az oktatásügyi miniszter pénteki, kolozsvári sajtóértekezletén közölte. Ismeretes, az RMDSZ egy természettudományi és egy társadalomtudományi kar létrehozását akarja.
Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei RMDSZ-szenátor az elmúlt héten kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen két vagy három magyar tannyelvû kart kell létesíteni. "Nem a BBTE szétválasztásáról, hanem belsô átszervezésérôl van szó, hogy a magyar tagozat karokba szervezôdjön", mondta. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kötô József államtitkár is, aki többek között elmondta: nem tartja feloldhatatlannak ezt a "nézeteltérést", különben is a karok létrehozásáról nem csak minisztériumi szinten születik rendelet, ez politikai döntések eredménye lesz.
Az RMDSZ arra vonatkozó kérésével kapcsolatban, hogy a budapesti kormány mellett a román kormány is finanszírozza a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Miclea kifejtette, a magánegyetem akkreditálása folyamatban van, csak ezt követôen lehet felvetni a finanszírozás kérdését. "A Sapientia esetében is ugyanazokat az elveket alkalmazzuk majd, mint az ország többi egyeteme esetében", hangsúlyozta az oktatásügyi miniszter.
Tegnap Bukarestben Markó Béla úgy nyilatkozott: az RMDSZ megkezdte a tanügyminisztériummal a tanácskozást a magyar egyetemi oktatás kiszélesítésérôl, önálló döntéshozatali struktúrák létesítésérôl az állami egyetemek keretében. A bukaresti sajtóértekezletre különben a szlovákiai kormányban a Magyar Koalíció Pártját képviselô Csáky Pál miniszterelnök-helyettes látogatása alkalmával került sor. Az újságírói kérdéssel kapcsolatban a vendég hozzátette: Szlovákiában is létezik egy magyar tannyelvû, külön törvény alapján mûködô állami finanszírozású egyetem, amely tavaly nyitotta meg kapuit.
A Moonlight-botrány negatív hôse, a rendôrség szervezett bûnözéssel foglalkozó és kábítószer-ellenes szakosztályának rendôrfôbiztosa, Ioan Otel benyújtotta lemondását csütörtökön, január 27-én. Indoklásként a sajtóban megszellôztetett híreket hozta fel, miszerint kapcsolatban állt a sztriptízbárban történtekkel, és ezért már nem képes helytállni a szolgálatban.
Felmondását Teodor Pop Puscas rendôrparancsnok elfogadta, a tisztet felkészülésének és rangjának megfelelô helyre nevezik ki.
A CFR február elsejétôl, az utazóközönség részérôl mutatkozó érdektelenségre hivatkozva, megszünteti néhány járatát. Ezek a következôk: 810 és 819-es számú sebesvonat Kolozsvár és Beszterce között (ezen a szakaszon a továbbiakban három személyvonat fog közlekedni), Kolozsvár–Marosvásárhely (R 840) és Marosvásárhely–Kolozsvár (R 849), IC 566/569 és IC 560/565-ös számú intercity Vaslui és Husi között, és a Kék Nyíl intercity a Kolozsvár–Beszterce útvonalon.
Pénteken több olvasónk jelezte, hogy Kolozsvár több részén igen alacsony a gáznyomás.
Lapunk megkereste a Gázmûvek Rt. kolozsvári kirendeltségének illetékeseit, akik arról tájékoztattak, hogy csütörtökön délután földcsuszamlás miatt csôtörés történt Mezôcsány község területén. Rad Maria, a Gázmûvek Rt. képviselôje kifejtette: a vállalat szakemberei az üzemzavart követôen a helyszínre siettek és nekiláttak a munkának.
Rad elmondása szerint a gázvezetéket már pénteken délben megjavították, így mára már visszaállt a gáznyomás.
A hét közepén a Monostor lakónegyedi Mehedinti utcában fél napig központi fûtés és meleg víz nélkül maradtak több tömbház lakói. Racoti Daniel, a Távfûtési Vállalat szóvivôje arról tájékoztatott, hogy a Mehedinti utca nagy részét kiszolgáló hôközpontnál kisebb üzemzavar keletkezett, a meghibásodott felszereléseket viszont sikerült hamar megjavítani.
A BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR hétfôi összejövetelének meghívottja György Attila, aki A Tilos Kávéház legszebb meséi címû, készülô könyvérôl beszél. Házigazdák: Sántha Attila és Király Zoltán. A rendezvényre január 31-án, este 8 órakor a Bulgakov Kávéház pincéjében kerül sor.
KISMAMAKLUB összejövetel lesz a szokás szerint hétfôn, január 31-én du. 6 órától az Unitárius óvodában (bejárat a templom és a líceum közötti részen). A gyermekek a László Bakk Anikó vezette Bolyhos zeneóvodában szórakoznak, a gyerekeket kísérô felnôttekkel Kundi Enikô pszichológus beszélget a gyermeknevelési problémákról. A váltócipôkrôl ne feledkezzenek meg!
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST TART február 2-án, kedden du. 6 órától a szamosújvári RMDSZ a Téka Mûvelôdési Alapítvány nagytermében.
ALZHEIMER–KÓR, AZ ÖREGEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ EGYIK LEGGYAKORIBB KÖRKÉP címmel tart elôadást dr. Hegedûs Emese elmegyógyász, az Asztmaklub összejövetelén, 2005. január 31-én, hétfôn du. 5 órától, a Szent Mihály Caritas elôadótermében (Szentegyház/I. Maniu utca 2.).
ELÔADÁS-SOROZATRA kerül sor az egészséges életmódról január 30. és február 13. között. Az elôadásokat dr. Szentágotai T. Lóránt tartja a következô idôpontokban: január 30., február 1., 3., 6., 8., 10. és 13., délutánonként 6 órától, a Brassai-líceum dísztermében. Az elôadások után ingyenes szolgáltatásokat vehetnek igénybe a hallgatók: vérnyomás-mérés, test zsírtömegének mérése, vércukorszint és koleszterinszint mérés stb. Minden érdeklôdôt várnak!
ÖNÁLLÓ MÛSORUKAT mutatják be a IV. éves színmûvészeti hallgatók (Salat Lehel és Albert Júlia tanítványai) január 31-én, hétfôn este 7 órától a Tranzit Házban.
Cserkészek a cunami túlélôiért
Szombaton 10 és 16 óra között, valamint vasárnap délelôtt a kolozsvári magyar és román cserkészek városunk forgalmasabb pontjain forró teát osztogatnak a járókelôknek és adományokat gyûjtenek a cunami áldozatainak megsegítésére. Az akciót támogatja a polgármesteri hivatal és a közszállítási vállalat. Mindenki adományát szívesen fogadják.
A NYUGDÍJASKLUB összejövetelén, január 30-án, vasárnap du. 5 órakor a Marcellákat, Etelkákat, Károlyokat köszöntik. Helyszín a Fások klubja (Múzeum tér 3.). A zenét Marton István szolgáltatja.
Csütörtök este ünnepélyes keretek között nyílt meg az Apáczai Galériában az immár hagyományos Emme-tárlat. Az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesülete Kolozsvári Csoportjának vezetôje, Székely Géza grafikusmûvész szervezte 33 mûvész több mint 50 munkáját tartalmazó kiállítást Wolf Rudolf igazgató nyitotta meg, méltatva az esemény jelentôségét. Majd Székely Géza szólt a rendezvény közösségformáló szerepérôl. Úgy vélte: talán az alkotó és befogadó egymásra találásának ritka, a mostani tárlatmegnyitóhoz hasonló momentumai jelenthetik azokat a lelki kapaszkodókat, amelyekbôl szellemi-erkölcsi erôt meríthetünk mindannyian. Ugyanakkor pedig az önmagunkba való tekintés lehetôsége is felvillan ilyenkor: vajon kinek-kinek mit és hogyan kell cselekednie, hogy a Szülôföld a mûvészetek, s így a képzômûvészet számára is valóban otthont jelentsen.
A zenei mûsorban meghívottakként közremûködtek Guttman Mihály tanítványai, a Zenelíceum IX. osztályos növendékei. Johann Christoph Pepusch G-moll trioszonátája Kertész Adél (hegedû), Fodor Lilla (hegedû) és Starmüller Péter (zongora), valamint W. A. Mozart C-dúr szonátája Visovan Aurelia (zongora), illetve Butyka Aliz (hegedû) élményszerû elôadásában hangzott el.
Részletek a 11., Mûvelôdés oldalon.
A 15 éve elhunyt Borsos Miklós, a XX. századi szobrászat jelentôs képviselôjének grafikai vándorkiállítását nyitották meg csütörtökön, a Katolikus Nôszövetség dísztermében. A kiállított munkák a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós kollekcióhoz tartoznak.
Fôtisztelendô Kozma Imre atya kifejezte örömét, hogy itt lehet, és hogy itt lehet Borsos Miklós is, munkáin keresztül. A képzômûvészre emlékezve elmondta: beszélgetéseik során leggyakrabban a Székelyföld, ahonnan mindkettejük családja származik, illetve Gyôr (ahol késôbb laktak), jött szóba. Képei által kicsit maga a Kossuth-díjas szobrászmûvész is hazatérhetett, találkozhatunk, újraismerkedhetünk vele.
Kratochwill Mimi budapesti mûvészettörténész ismertette Borsos Miklós életét és munkásságát. Elmondta, a képzômûvész családjának története az 1500-as évekig visszavezethetô Gyergyócsomafalván — bár ô már Nagyszebenben született, szülei elbeszélései, meséi alapján szorosan kötôdött a székely hitvilághoz, a Székelyföld tájaihoz.
Végül Gyôrben telepedik le a család, Borsos a budapesti Képzômûvészeti Fôiskolára jár, igazi ihletét, inspirációját azonban a természet és az emberi kéz alkotta csodák képezték. Rengeteget utazott, szívében hazahozta Franciaország, Olaszország építészeti remekeit, hangulatát.
Gyôrben és Tihanyban alkotott, felesége idilli környezetet teremtett számára — otthona a kor nagy neveinek: íróknak, képzômûvészeknek gyülekezô helye volt.
Emlékházak, nevének szentelt múzeumok ôrzik alkotásait, de köztéri szobrai is állnak, a budapesti Frankel Leo úti Máltai Szeretetszolgálat kis temploma pedig szinte teljes mértékben az ô alkotása.
A most kiállított munkák plasztikus rajzok: tér, forma, nagyság, monumentalitás — a szobrászat sajátos külsô jegyei jellemzik, de a képzômûvész üzenetét is hordozzák.
Témái, amelyek leginkább foglalkoztatták: a bibliatörténet és a mitológia — egyéni látásmódján keresztül feldolgozva, de saját életébôl vett jellemzô momentumokat is anyagba önt.
Éremmûvészete is jelentôs, a 40-es évek második felétôl haláláig foglalkozott ezzel a mûfajjal. Sajátos technikát alkalmazott, nem dolgozott elôbb anyagból, egyenesen gipszbe faragta kompozícióit.
A megnyitó mûvészi mûsorában közremûködött: Török Szilvia énekmûvész és Szabó Kati Kinga hárfamûvész.
A grafikai tárlat február harmadikáig látogatható naponta 9-16 óra között.
Az Aranyosgyéresi Református Egyházközség és az RMDSZ Aranyosgyéresi Szervezete 2005. január 31. és február 4. között szervezte meg az Aranyosgyéresi Népfôiskolát. Ennek keretében naponta du. 5 órától a helyi református templomban tartják a következô elôadásokat. Január 31-én: dr. Vekov Ildikó fôorvos: Szív és érrendszeri megbetegedések; február 1-jén: Balázs Imre József egyetemi adjunktus: Erdélyi magyar irodalom 1990 után; február 2-án: Poszet Szilárd földrajztanár: Természeti katasztrófák; február 3-án: Soós Róbert újságíró: Az információs társadalom és az internet; február 4-én: Parlamenti krónika Kónya Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ megyei elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András képviselô közremûködésével. A népfôiskola támogatói az EMKE Országos Elnöksége, a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság és az RMDSZ Kolozs megyei Szervezete.
KOLOZSVÁR
KÖZTÁRSASÁG — A tûzbôl nincs kiút — amerikai bemutató. — Vetítések idôpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfôn minden elôadás.
MÛVÉSZ-EURIMAGES — Csak Ön után! — francia bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és kedden minden elôadás. Trója — amerikai. — Vetítések idôpontja: jan. 31–febr. 3.: 22.30 órától.
GYÔZELEM — Kaptár 2 — Apokalipszis — Vetítések idôpontja 14, 20, 22; kedvezménnyel 14 órától. Cápamese — Vetítések idôpontja: 16, 18.
FAVORIT — A hihetetlen család — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.15, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön minden elôadás.
DÉS
MÛVÉSZ — Polar Expressz — amerikai. — Vetítések idôpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától.
TORDA
FOX — Eggyel nô a tét — bemutató. — Vetítések idôpontja: 15, 17, 19.
SZAMOSÚJVÁR
BÉKE — Alien vs. Predator — A halál a ragadozó ellen — bemutató. — Vetítések idôpontja: 17, 19, 21.
BESZTERCE
DACIA A-TEREM — Feketék fehéren — amerikai. — Vetítések idôpontja: 13, 15, 17.30; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfôn minden elôadás.
DACIA B-TEREM — De-Lovely — amerikai. — Vetítések idôpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.45 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától és kedden minden elôadás.
GYULAFEHÉRVÁR
DACIA — Eggyel nô a tét — amerikai. — Vetítések idôpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és hétfôn minden elôadás.
MAGYAR OPERA
Január 30-án, vasárnap du. 5 órakor: Huszka Jenô: Bob herceg. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendezô: Gy. Tatár Éva.
Február 3-án, csütörtökön fél 7 órakor: Kriza Ágnes gálakoncert. Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt m. v., Kulcsár Szabolcs, Incze G. Katalin. — Egyetemi-bérlet.
ROMÁN OPERA
Január 31-én, hétfôn este 7 órakor: Verdi: Rigoletto.
MAGYAR SZÍNHÁZ
Január 29-én, szombaton este 7 órakor: Ray Cooney: Egyszer kettô néha sok. Rendezô: Keresztes Attila. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!
Január 30-án, vasárnap de. 11 órakor: Muszty Bea–Dobay András: A kék csodatorta — mesemusical. Rendezô: Keresztes Attila.
ROMÁN SZÍNHÁZ
Ma, január 29-én, szombaton du. 6 órakor: Matei Visniec: Mansardã la Paris cu vedere spre moarte.
Ma, január 29-én, szombaton 12 órakor: A szelíd sárkányfiú meséje — magyar tagozat.
Január 30-án, vasárnap 12 órakor: A boszorkány macskája — román tagozat.
DIÁKMÛVELÔDÉSI HÁZ
Ma, január 29-én, szombaton de. 11 órakor: Zeneoktató hangverseny fiataloknak. A filharmónia zenekarát Ilarion Ionescu-Galati vezényli. Mûsoron: Rimszkij-Korszakov: Seherezádé (op. 35).
Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia
Régóta nem mérgesített fel ennyire tévéadás, mint Stelian Tãnase csütörtök esti mûsora a Realitatea adón. A meghívott Ion Tiriac mágnás volt. A téma: a múlt hét végi vadászat a Bihar megyei Bályok közelében.
Pár nappal ezelôtt Ion Tiriac üzletember, Adrian Nãstase, a képviselôház elnöke és mintegy harminc rendkívül befolyásos nyugati meghívott 185 vaddisznót lôtt le a két napig tartó vadászaton. A múlt hét végi eseményrôl több tíz újságcikk jelent meg belföldön és külföldön egyaránt, több állatvédelmi szervezet tiltakozott az általuk mészárlásnak tartott vadászat miatt. Hazai hivatalosságok is ellenvetésüket, ellenérzésüket fejezték ki a történtekkel kapcsolatban. Az üzletember azt állítja, hogy a körülbelül ezerhektáros erdôterületen törvényesen bérli a vadászati jogot, következésképpen annyi vadat ejthet, amennyit akar.
Gondolom, sokan látták a szóban forgó mûsort, és azzal a véleményemmel is egyet értenek, hogy Stelian Tãnase meglehetôsen kesztyûs kézzel bánt a rendkívül befolyásos üzletemberrel. Szerintem a mûsorvezetô egyenesen félt. Puhány viselkedése valószínûleg annak tulajdonítható, hogy pár hónappal ezelôtt a B1 Tv Nasul címû mûsorában a beképzelt Tiriac a szó szoros értelmében megfenyegette a mûsorvezetôt: ha továbbra is kényes kérdéseket mer feltenni, megszünteti a mûsort. Hihetetlen arcátlanság!
Szóval Stelian Tãnase igen puhánynak bizonyult. Kiábrándító magatartás egy politikai elemzô és mûsorvezetô részérôl. Végig nem mert kényes kérdéseket feltenni a meghívottnak, holott a romániai sajtó — joggal! — ôrjöngött a vadászatnak nevezett barbárság miatt. A mûsorvezetô például megkérdezhette volna Tiriac úrtól, hogy nem sajnált agyonlôni annyi ártatlan, menekülni nem tudó vaddisznót? Amennyiben a vadállomány kárt okozott a gazdáknak, akkor valóban ki lehet lôni néhányat belôlük, de korántsem elfogadható az ilyen mérvû mészárlás. A kényes kérdések helyett a mûsorvezetô megdicsérte Ion Tiriacot. Megjegyezte, hogy a mágnásnak elegendô bátorsága volt eljönni az adásba! Vajon nem Tiriac érdeke volt tisztára mosni "véres" kezeit?!
A mûsorban az üzletember említést tett arról, hogy az általa szervezett vadászat korántsem nevezhetô mészárlásnak, ugyanis harminc ember két nap alatt "csupán" 185 vaddisznót lôtt le, holott az országban naponta több mint 100 ezer sertést és körülbelül ugyanennyi szárnyast vágnak le. Tiriac talán szándékosan nem említette, hogy ezeket azért áldozzák fel, hogy legyen mit ennünk, míg — elmondása szerint — ô és társai csupán kedvtelésbôl mészárolták le a vaddisznókat. Arra is kitért, hogy a lelôtt állatokat elajándékozták.
Kétségtelen, hogy barbárság ennyi vaddisznót vagy más vadállatot kizárólag kedvtelésbôl lemészárolni. Csak azért, mert Tiriac úrnak és dúsgazdag vendégeinek ehhez van kedvük. Ôk így lazítanak. Nekik ez a kikapcsolódás. Eléjük terelik a vaddisznót és ôk, a nagy mesterek tucatszámra agyonlövik ôket. Fantasztikus teljesítmény, minô férfiasság! Igazi bátor emberek, kemény legények mindannyian!
Ion Tiriac azt állította a mûsorban, hogy a vaddisznónak ugyanannyi esélye volt, mint a vadásznak. Elképedve bámultam a képernyôre: ez az ember lóvá akarja tenni nézôit? Aki kedvtelésbôl vadászik, és nem elégszik meg egy-két elejtett vaddal, annak más szórakozás után kéne néznie. Amennyiben Tiriac és Nãstase urat és dúsgazdag nyugati barátaikat a lövöldözés, az erôszak, a vér szórakoztatja, miért nem játszanak például számítógépes játékokat? Ott is ömlik a vér, tetôfokán az erôszak. Amennyiben valósághû szórakozást akarnak, minimális befektetéssel az is megoldható, hogy a társuk virtuális legyilkolásának pillanatában egy berendezés vásárolt vért fröccsentsen arcukba. A brutalitás növelése érdekében az is megoldható, hogy a kilövést követôen az ellenfelet késsel fel lehessen darabolni, testrészeit pedig el lehessen égetni.
Nemrég hazánkban vadászott a spanyol király is. Szerencsére a sajtónak akkor is sikerült kiderítenie a titokban tartott látogatást. Hogy a spanyol király miért nem vadászik odahaza? Mert nincs mit. Náluk már csupán kisebb karámokban és az állatkertben létezik vaddisznó.
Tájainkon valószínûleg Nicolae Ceasescu vadászati kicsapongásai miatt is oly érzékeny téma a vadászat. A mai politikusokban és üzletemberekben a lelôtt diktátort látjuk, amint a televízió képernyôjén az állatok hullái mellett tetszeleg. A sajtó erre az érzékenységre is rájátszik. De gondolom, mindenkiben sokkal erôsebb az állatok iránt érzett szeretet.
Van, aki azt gondolhatja, hogy frusztrált vagyok, hogy pénzhiány miatt nem engedhetem meg magamnak a vadászatot. Amennyiben annyi pénzem lenne, mint Tiriacnak és társainak, teljesen más szórakozást keresnék magamnak. Sokkal emberibbet, méltóbb módon!
Csodálkozva olvastam a Szabadságban, hogy Kása Zoltán volt prorektor véleménye szerint a fenti kérdés legjobb megoldása az lenne, ha a Babes–Bolyai Egyetem magyar hallgatói-elôadói költöznének át a Sapientia egyetemre (EMTE), otthagyva csapot-papot, az összes épületet, az egész felszerelést (amibôl sok minden még 1918 elôttrôl származik). Javaslatának oka az, hogy a Babes-Bolyai Egyetem magyarul tanulóinak minden, nagyobb önállóságra való törekvését reménytelennek véli. És — tenném hozzá — jogi helyzetét bizonytalannak tartja, mert a szenátusban a többség dönt és mert ez a testület "autonóm". Kötô József az RMDSZ nevében kissé bizakodóbb, a sokat emlegetett (de gyakorlatilag zavarosan mûködtethetô) két önálló magyar kar mellett érvel, egy önálló állami magyar egyetem megalapítását egyelôre reménytelennek tartva.
Sajnos a fentiek borúlátása megalapozott, magam mégis elsô lépésként az 1959-ben beolvasztott Bolyai Egyetem jogi személyiségének visszaállítását tartanám fontosnak, amely — jogászok szerint — talán megvalósítható, esetleg nemzetközi bíróságok fórumát is igénybe véve.
Egy kis történelem: 1. A Ferenc József Tudományegyetemet 1872-ben alapította a magyar állam. Ezt — 1919 tavaszán katonai erôvel a román hadsereg elfoglalta, leltárát lefoglalta, tanárait szélnek eresztette. Ezek nagyrészt Szegedre költöztek, ahol — menekültként — új épületekben és új leltárral tovább mûködött a Ferenc József Tudományegyetem. A bécsi döntés után (1940 ôszén) ez az egyetem költözött vissza Kolozsvárra, ismét új felszerelést szerezve be (a régit a románok elmenekítették). 1945 tavaszán Kolozsvár ismét Romániához került, szovjet befolyás alatt. A helyén maradó Ferenc József Egyetem épületeit ismét "átvették". És megszüntették volna újra (mint 1919-ben) a magyar egyetemet. De ezt — szovjet sugallatra is — a békeszerzôdés elôtt nem tehették. Így két, majd három régi iskolaépületet felszabadítva, a magyar egyetem is tovább mûködött. Most már Bolyai Egyetem néven. Különleges jogi manipuláció eredményeként e névváltoztatás nem átkeresztelés volt, hanem megszüntették a régit, majd "megalapították" az új Bolyai Egyetemet. Így a jogfolytonosság — elméletileg, a bolsevista taktika eredményeként — megszûnt. Az már ismeretes, hogy a békeszerzôdés megkötése után elôkészítették a magyar oktatás fokozatos megszüntetését, egyelôre 1959-ben "egyesítették" a román nyelvû egyetemmel. Azóta ez így létezik.
2. A román, Ferdinánd királyról elnevezett kolozsvári egyetemet 1919-ben alapították, az "örökölt" épületekben és leltárral. Ellentétben a magyar nyelvû egyetemmel (amely mind 1919-ben, mind 1945-ben helyben maradt), a bécsi döntéskor az egyetem Nagyszebenbe menekült, minden mozgatható leltárral egyetemben, noha semmi jel nem mutatott arra, hogy a magyar állam ezt az egyetemet megszüntette vagy elkergette volna. Az egyetem a háború után visszaköltözött, megtartva jogfolytonosságát, 1947-ben (a köztársaság kikiáltásakor) csak a nevét változtatta Babes egyetemre, mai napig megvan minden régi épülete.
Bármely állam (legyen az jogállam vagy diktatúra) törvényeit hatályon kívül lehet helyezni, ez elôbbi esetében pl. a parlament hatáskörében. Különösen igaz ez a véreskezû diktatúrák (így a szovjet típusú diktatúrák) törvényei esetében. Így szûntek meg 1989 után hazánkban, pl. a nagyipari vállalatok, a "kizsákmányolók" ingatlani államosításának törvényei, így a termelôszövetkezetek törvényei stb. és — nem utolsó sorban — a görög katolikus Egyház megszüntetésének-beolvasztásának törvénye is. "Csak" a Babes és a Bolyai egyetem "egyesítésének" törvényére ügyelünk ma is, éberen. Hogy ki kéne hogy kezdeményezze e törvény hatályon kívül helyezését? Gondolom — az RMDSZ, esetleg a Bolyai Társaság (ha van rá pénze). Hogy ki kéne ezt jóváhagyja? Gondolom, a parlament, de esetleg a bíróság is, akár nemzetközi szinten is. Csak el kellene kezdeni. Talán elsô lépésben legegyszerûbb a görög katolikus érsekséget megkérdezni: ôk hogyan jártak el?
Ha ez a per — jogilag — meg van nyerve, ismét "létezik" a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem. A többi? A gyakorlat? Azt még meglátjuk, addig eltelik akár tíz év is. De ez az elsô lépés.
A magyar egyetem "létrehozása" nem román–magyar, hanem bolsevista–antibolsevista (vagy, ha tetszik diktatúra–demokrata), probléma, aminek megoldása — akár európai szinten is — könnyebben elérhetô. Csak akarni kell.
Az embernek fizikai hazáján túl szellemi hazája az anyanyelve. Talán e szellemi hazára is vonatkoztatható a Szózatbeli idézet: "Áldjon vagy verjen sors keze: itt élned, halnod kell". Sok zsidó származású magyar értelmiségi a múlt század húszas-harmincas éveinek zsidótörvényeit és a holokausztot nem csupán a fizikai, de a szellemi hazából történô kiûzetés traumájaként is megélte. Ezért tartom természetesnek azt a viszonyulást, ami az Ellie Wieselé, aki nem csupán Magyarországról, de a magyar nyelvrôl sem akart hallani. Mondhatnám: csodával határos módon az ô példája a kivétel, és azoké, akik hûek maradtak anyanyelvükhöz az általános. Pedig nincsen ebben semmi rendkívüli. Az az ösztönös felismerés munkálkodhat mögötte, hogy szellemi hazájából az ember csak önmagát toloncolhatja ki. A nyelv ugyanis azé, aki hûséges hozzá. A magyar nyelv sokkal inkább Petôfié, József Attiláé, Radnótié, vagy Szerb Antalé, mint azoké a pribékeké, akik utóbbit agyonverték.
Három könyv: Merj gondolkozni (2001), Rá kellett eszmélnem (2002) és Életszakaszok (2003). Etikai-történelmi-filozófiai esszék sorozata önéletrajzi keretben. Megjelenésük helye Izrael, szerzôjük Ney András a Bolyai, késôbb a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek volt matematikatanára, aki 1980-tól él választott, új hazájában. Tragikus aktualitásukat Auschwitz felszabadításának hatvanadik évfordulója adja. Könyvek, amelyeket az ékes magyar nyelv és mélyenszántó gondolatvilág kétségtelenül a mûfaj páratlan teljesítményévé avat. Dokumentumai egy életpályának, amely példát szolgáltat arra, hogyan válhatnak a harmincas évek embertelen törvényei és a haláltáborok megsemmisítô pokla az életigenlés és a társadalmi kiútkeresés forrásaivá. A jómódú ügyvédi családból származó ifjú ezekbôl a traumákból származtatja azt a baloldali politikai elhivatottságát, amelybôl a túléléshez majd — családja nagy részének elvesztése után — az újrakezdéshez szükséges erôt meríti.
A világ, amelyet Ney András Aushwitzban megálmodott, nem olyanra sikeredett, amilyennek elképzelte. A kommunizmusnak nevezett fasisztoid személyi kultusz lépett az elképzelt szép új világ helyére, s ez a kiábrándulás vezetett a szerzô kivándorlásához, aki máig is a marxizmus elveinek megcsúfolását kéri számon a már elvérzett és letûnt "létezô(?)" szocializmus országaitól.
A Szabadság 2005. január 26-i számában olvasom, hogy a Babes–Bolyai Egyetem magyar diákjai felmérést készítettek az egyetem dolgairól. Ezeknek az "eredmények"-nek semmi közük az egyetem dolgainak rendezéséhez, ugyanis a diákok többnyire tájékozatlanok, de ez azért van, mert nem vesznek részt az adminisztrációs ügyekben. Tehát a magyar egyetem dolgait nem ilyen módon kell rendezni, hanem alapos munkával, minden kar és szak bevonásával. Ez a felmérés egy gyenge terepgyakorlat, ami inkább a diákok hozzá nem értését bizonyítja, mint az egyetemi oktatás elôtt álló megoldásokat. A közvéleményt csak mételyezi az ilyesmi, ügyünket pedig nem viszi elôre, hanem hátráltatja.
Dr Neményi Ágnes
egyetemi docens
Nem elég, hogy szerencsés legyél; más ne legyen az! Nem hiába olyan népszerû az a román szólásmondás, hogy: "Dögöljön meg a szomszéd kecskéje." Van egy autentikus, saját erejébôl lett dollármilliomosunk. A változás után elsôként hozta haza külföldrôl millióit, munkahelyeket teremtett, segélyakciókra áldozott óriási összegeket, szponzorizálta sportéletünket, s mindezt anélkül, hogy nagy port vert volna fel maga körül. S ami a leglényegesebb, semmi törvényellenes dolgot nem mûvelt. Lehet, hogy éppen ezért akarják most az aranytojást tojó tyúk fejét levágni. Pofátlanság tôle, hogy saját, törvényes keretek közt folytatott szórakozására is áldozni mer.
B. É.
Az oldalt szerkesztette: Makkay József
Január 30-án Irakban általános választásokat tartanak, megválasztják az ideiglenes nemzetgyûlés 275 képviselôjét és az 1992 óta mûködô, 111 fôs autonóm kurd parlament tagjait.
Irak a történelmi Mezopotámia területén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekszik. Területe 438 317 négyzetkilométer, a 25 375 ezer fôs népesség (2004,-es becslés) 77 százaléka arab, 19 százalék kurd, egyéb 4 százalék. Síita muzulmán 61 százalék, szunnita muzulmán 34 százalék, keresztény 4 százalék, egyéb 1 százalék. A fôváros Bagdad, a hivatalos nyelv az arab, a hivatalos pénznem az iraki dinár.
Irak 1932-ben lett formálisan független királyság, erôs angol befolyással. 1958-ban a monarchiát forradalom döntötte meg, létrejött az Iraki Köztársaság. 1968-ban a Baasz párt vette át a hatalmat, 1979-tôl az ország élén Szaddám Huszein állt. Irak 1980–1988 között területi viták miatt Iránnal vívott véres és értelmetlen háborút.
1990 augusztusában Szaddám lerohanta Kuvaitot, de innen 1991 január–februárban az Egyesült Államok vezette ENSZ haderôk kiûzték. A háború után az ENSZ BT követelte, hogy Irak számolja fel tömegpusztító fegyvereit és vesse alá magát nemzetközi ellenôrzésnek. Arra hivatkozva, hogy ez nem történt meg, 2003. március 20-án az Egyesült Államok és szövetségesei háborút indítottak Irak ellen. Április 9-én elfoglalták Bagdadot, megdöntve Szaddám Huszein 24 éves uralmát. A nagyobb harci cselekményeket 2003. május 1-jén befejezettnek nyilvánították, a bukott diktátort 2003 decemberében fogták el.
A koalíciós erôk Irakban maradtak, az országot amerikai vezetésû ideiglenes kormányzótanács irányította. 2004. június 1-jén megalakult az Ijád Allávi vezette átmeneti kormány, az államfô Gázi Adzsil al-Jáver lett, az átmeneti kormány június 28-án vette át hivatalosan a hatalmat. Szeptember 1-jén tette le az esküt a 100 tagú ideiglenes nemzeti tanács, amely a választásokig a kormány munkáját ellenôrzi. Az állandó fegyveres konfliktusokkal, merényletekkel járó konszolidációs folyamat mindkét féltôl hatalmas véráldozatokat követel. A háború megítélése a nemzetközi közvéleményt is erôsen megosztotta.
A január 30-i általános választásokon a nemzetgyûlést, a kurdisztáni autonóm parlament és a tartományi tanácsok tagjait választják meg.
A megalakuló új nemzetgyûlés választja meg az új kormányt és létrehozza az új alkotmányt.
A szunnita szervezetek többsége ellenzi a választások mostani megtartását és bojkottra hívott fel. Az elôrejelzések szerint a síita Egységes Iraki Szövetség listáján szereplôk a választás nagy esélyesei. A szövetséget az az Abdel-Azíz al-Hakím irányítja, aki több mint húsz évig élt iráni számûzetésben.
Megkezdôdött a választási folyamat Franciaországban és Németországban
A legnagyobb rendben zajlik péntek reggel óta Franciaországban és Németországban az iraki alkotmányozó nemzetgyûlési választási folyamat, amelynek keretében a hazájuktól távol élô irakiak élhetnek állampolgári jogukkal — jelentette a voksolásnak az arab országon kívüli felügyeletét végzô Nemzetközi Migrációs Szervezet.
E két országban adhatják le szavazataikat a környezô nyugat-európai államokban — Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában — letelepedett iraki állampolgárok is.
Németországban négy városban — Berlinben, Kölnben, Mannheimban és Münchenben — alakítottak ki szavazóhelyiségeket. A 80 ezer németországi iraki közül 26 416 vétette fel magát a választási névjegyzékbe. Berlinben az elsô iraki, aki elment szavazni, a közép-keleti országnak a német fôvárosban akkreditált nagykövete volt.
Franciaországban, ahol hivatalosan 8–10 ezer, egyes szervezetek szerint mintegy 20 ezer iraki él, a kolónia tagjai közül 1041-en jelezték, hogy szavazni kívánnak. Erre Párizsban van lehetôségük.
Iránban és Törökországban is szavaznak
Iránban és Törökországban is megnyíltak a szavazóhelyiségek az irakiak elôtt. Hat iráni városban közép-európai idô szerint péntek hajnali fél öt órától adhatják le szavazataikat az iraki állampolgárok, Törökországban pedig egy ankarai és két isztambuli iskolaépületben.
Iránban több mint hatvanezer iraki vétette magát nyilvántartásba a választásokra, az erre jogosultaknak mintegy a fele. Monica Ellena, a nemzetközi szervezet Iránban szolgálatot teljesítô képviselôje szerint a szavazás egyelôre mindenütt rendben folyik az országban.
A Törökországban élô mintegy 80 ezer szavazásra jogosultnak csak körülbelül öt százaléka, vagyis alig több mint négyezer iraki vetette fel magát a választási jegyzékre.
Az Egyesült Arab Emírségekben is leadhatják voksaikat
Megnyíltak a szavazóhelyiségek pénteken reggel az Egyesült Arab Emírségekben: a Perzsa-öböl országaiban élô irakiak itt adhatják le voksaikat hazájuk régóta várt parlamenti választásán.
Az Egyesült Arab Emírségek a Perzsa-öböl egyetlen olyan országa, ahol a külföldön élô irakiak szavazhatnak. Abu-Dzabi és a külföldön élô irakiak voksolásának megszervezéséért felelôs Nemzetközi Migrációs Szervezet megállapodása alapján az Egyesült Arab Emírségek két városában alakítottak ki szavazóhelyiségeket: a fôvárosban, Abu-Dzabiban és Dubajban. A szomszédos, vagy távolabbi országokban élô irakiak is itt szavazhatnak. Az Egyesült Arab Emírségekben 12 600 iraki állampolgárt vettek fel a választói névjegyzékre.
A külföldön élô irakiak közül az elsô szavazatokat Ausztráliában élô honfitársaik adták le Sydneyben. Az ausztrál nagyvárosban élô irakiak a régóta várt voksolás felett érzett örömükben az utcán táncoltak, zenéltek és énekeltek, s büszkén mutogatták kék tintafoltos ujjaikat. (A választási csalások elkerülése érdekében az urnák elé járuló választópolgárok ujját lemoshatatlan tintával jelölik meg.)
A világ 14 országában összesen mintegy 280 ezer iraki számûzött és menekült iratkozott fel a választói nyilvántartásba, hogy részt vehessen hazája elsô demokratikusnak szánt választásain.
Washington úgy véli, hogy a világ érvényesnek ismeri majd el az iraki választásokat
Az amerikai külügyminisztérium azt a meggyôzôdését hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség elismeri majd a hét végi iraki választások törvényességét, bár a tárca elzárkózott annak megnevezésétôl, hogy a voksolás szabályosságát pontosan milyen szempontból kellene megítélni.
Richard Boucher amerikai külügyminisztériumi szóvivô csütörtöki washingtoni sajtóértekezletén kijelentette: véleménye szerint az egész világ elismeri majd, hogy a hét végén megválasztandó személyek élvezik majd az iraki lakosság támogatását és erôsebb lesz a legitimitásuk bármely elôzô bagdadi kormányénál.
A szóvivô elzárkózott annak megnevezésétôl, hogy a jelenlegi iraki erôszakhullám és a síita-szunnita rivalizálás által fenyegetett választások érvényességét pontosan milyen szempontok figyelembe vételével kellene értékelni.
Bush: az amerikai csapatok kivonulnak Irakból, ha az új iraki vezetés felkéri
Az amerikai csapatok elhagyják Irakot, ha erre a vasárnap esedékes választások nyomán létrejövô új iraki vezetés felkéri az Egyesült Államokat — jelentette ki George Bush amerikai elnök a The New York Times címû napilapnak adott nyilatkozatában. Az interjú az újság pénteki számában jelent meg.
Bush közölte, hogy meghallgatta azokat a személyeket, akik felelôs posztot tölthetnek majd be a voksolás után. De úgy vélik, hogy az iraki vezetôk többségének az a véleménye, a koalíciós csapatokra mindaddig szükség van, amíg az (ellenálló) irakiak harcképesek.
Arra a kérdésre, hogy az új iraki kormány felkérésére távoznának-e az amerikai csapatok az arab országból, az elnök leszögezte: "egyértelmûen igen, mivel ez egy szuverén kormány lesz".
Az iraki fôvárosban autóba rejtett pokolgép robbant, négy halott
Autóba rejtett pokolgép robbant péntek reggel az iraki fôváros, Bagdad déli részén egy rendôrôrs közelében, a merényletben legalább négy polgári személy meghalt, kettô megsebesült.
A rendôrök egy száguldó autót láttak közeledni az ôrs felé, tüzet nyitottak a jármûre, amely felrobbant — közölték a hatóságok.
A vasárnapi választások elôtt a rendôrség és a hadsereg állandó célpontjává vált a felkelôk pokolgépes támadásainak. A lázadók felrobbantottak több iskolát, amelyeket korábban választási irodáknak is használtak.
Az erôszakos cselekményeknek további célpontjai a választási tisztviselôk, valamint az iraki lakosság többséget képviselô síita közössége, amely a választások révén most megerôsítheti az ország társadalmában betöltött politikai szerepét.
Az Afrikát sújtó szegénység enyhítésének kérdése áll a davosi Világgazdasági Fórum figyelmének középpontjában, miután a szerdai nyitónapon Jacques Chirac francia államfô és Tony Blair brit miniszterelnök is összefogásra szólította fel a tehetôs országokat a nyomor leküzdése érdekében.
Csütörtökön Blairnek, Bill Clinton volt amerikai elnöknek, Bill Gates-nek, a Microsoft alapítójának és a dél-afrikai, a nigériai államfô részvételével panelvitát rendeznek arról, hogy miként lehet enyhíteni az afrikai nyomoron, amelynek súlyát Blair számokkal érzékeltette. Afrikában 300 millióan nem jutnak ivóvízhez, naponta 3 ezer öt éven aluli gyerek hal meg maláriában és naponta 6 ezer afrikai hal meg AIDS-ben.
Chirac nagy összegû és tartós támogatást sürgetett, és a fórumra küldött videóüzenetében azt javasolta, hogy a gazdag országok új adók és egyéb intézkedések révén milliárd dolláros összegeket adjanak össze az éhínség leküzdésére. A december végén pusztító és a hírek szerint 300 ezer ember életét kioltó szökôárra utalva mondta: A világ a "csendes cunamitól", az éhségtôl szenved, fertôzéses megbetegedések tizedelnek meg egy egész kontinenst.
Blair nemzetközi pénzügyi alap létrehozását javasolta, amelynek révén duplájára lehetne emelni az Afrikának juttatott 50 milliárd dolláros támogatást. Ezzel segíteni lehetne az ENSZ évtizedre szóló fejlesztési céljának megvalósulását, amely 2015-re a nyomorszinten élôk számának felére való csökkenésével, az AIDS elleni hatékony fellépéssel és 100 millió gyerek képzésbe való bevonásával számol.
Az öt napig tartó davosi fórumon mintegy 2500 politikus, vállalati vezetô, közéleti személyiség globális fontosságú kérdéseket vitat meg.
Elôrelépés történhet a közel-keleti békefolyamatban Ariel Saron izraeli kormányfô és Mahmúd Abbász újonnan megválasztott palesztin elnök friss szemléletû megközelítése révén — jelentette ki pénteken Davosban az izraeli miniszterelnök-helyettes.
A világgazdasági fórumon felszólaló Simon Peresz kifejtette: úgy érzi, hogy új korszak közeledik. Véleményének kialakítására bátorítóan hatott Mahmúd Abbász palesztin elnök "meggyôzôen, demokratikus úton" történt megválasztása.
Pereszt a leginkább az lepte meg, ahogyan végbementek a közel-keleti békét elôsegítô változások. Abbász "néhány napon belül megváltoztatta az egész Közel-Kelet légkörét" — hangoztatta az izraeli politikus.
Önként feladja magát a Nemzetközi Törvényszéknek (NT) Vladimir Lazarevic, a szerbia-montenegrói hadsereg nyugalmazott tábornoka, akit Hága koszovói háborús bûntények elkövetésével vádol — jelentette be pénteken közleményben Vojislav Kostunica szerb kormányfô.
Lazarevic a jövô hét végén utazik Hágába. A miniszterelnök közleményében tudatta, hogy pénteken tárgyalt a tábornokkal, aki úgy nyilatkozott: Koszovóért sok katona esett el, s mivel Szerbia most is folytatja harcát a tartományért, önkéntes feladásával kívánja segíteni e küzdelemben országát és népét. Kostunica szerint a kormány mindenben segíteni fogja Lazarevic védekezését, és kezeskedni fog érte, hogy a per kezdetéig szabadlábon lehessen.
Lazarevic és három másik tábornok — Nebojsa Pavkovic volt vezérkari fônök, Sreten Lukic egykori országos rendôrparancsnok és Vlastimir Djordjevic rendôrparancsnok — ellen 2003. októberében emelt vádat az NT. A vádirat szerint az 1998–99-es koszovói válság idején emberiesség elleni bûncselekményeket követtek el, megsértették a hadijogot és a háborús szokásokat, és parancsnoki felelôsségük alapján vétkesek az albán lakosság elûzéséért.
Nem tudni, hogy mi lesz a sorsa a másik három tábornoknak. Pavkovic több ízben megerôsítette a belgrádi sajtónak, hogy "élve nem adja fel magát", Sreten Lukic készül a védelmére, de súlyos szívmûtéte után lábadozik, Djordjevic pedig a rendszerváltás óta külföldön, állítólag Oroszországban bujkál.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje a pénteki belgrádi Blic címû napilapnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia-Montenegró uniós integrációjában Hága jelenti a legfôbb akadályt, s emiatt az ország már így is sok idôt veszített. Úgy fogalmazott, hogy "senki se tolerálhatja többé a milosevici idôkben szôtt titkos hálózatokat, amelyek oltalmazzák a tíz éve vád alá helyzett bûnözôket", olyanokat, mint a népirtással vádolt volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadzic és hadseregparancsnoka, Ratko Mladic.
"Ezek a vádlottak nem nemzeti hôsök. Ôk egyszerûen háborús bûnösök" — szögezte le Solana.
Elsôsorban integrációs és kisebbségpolitikai kérdések szerepeltek Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásain, amelyeken a felek egyebek között megegyeztek abban, hogy az RMDSZ miniszterei, államtitkárai és szakértôi a jövôben szorosabb kapcsolatokat építenek ki szlovákiai kollégáikkal az integrációs tapasztalatok átadása érdekében.
Markó Béla a megbeszélések után a sajtónak megállapította: Szlovákia már tagja az Európai Uniónak, így Románia számít politikai és szakmai támogatására. A két politikus megegyezett abban, hogy az RMDSZ miniszterei, államtitkárai, szakértôi a jövôben az eddiginél is szorosabb kapcsolatokat építenek ki szlovákiai partnereikkel. Ennek keretében a szlovákiai tisztségviselôk megoszthatják integrációs tapasztalataikat. Markó példaként említette a Romániában is bevezetni tervezett egységes adókulcsot, amelyet Szlovákiában már alkalmaznak.
Csáky Pál hangsúlyozta: az egységes adókulccsal kapcsolatos szlovákiai tapasztalatok az elsô év után kedvezôek, a költségvetés több adót tudott beszedni, mint az elôzô évben. A plusz bevételek egy részét az egészségügyre, az oktatásügyre és a pénzügyi reformra fordították — fûzte hozzá.
Markó külön kérte vendégét: alakítsanak ki rendszeres és alapos véleménycserét a regionális politika kérdésében, nevezetesen a gazdasági fejlesztési régiók ügyében. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) most készít kisebbségi törvénytervezet saját országa számára. Ezek szövegét mielôbb összehasonlítják majd — mondta Markó Béla.
Csáky Pál jelezte: Markó Béla valószínûleg az év elsô felében utazik Pozsonyba. Elmondta: arra fogja kérni otthoni kollégáit, hogy a román kormányból ki-ki hívja meg a maga partnereit is. Hozzátette, hogy nem csupán a Magyar Koalíció Pártjában tevékenykedô tisztségviselôkre gondol, hanem például a szlovák igazságügy-miniszterre is. Abban ugyanis mindkét ország vezetôi egyetértenek — hangoztatta —, hogy az igazságügyi reform nagyon fontos eleme lesz az európai uniós csatlakozást elôsegítô jövôbeni változásoknak.
A két ország szakértôi ugyanakkor sokkal sûrûbben fognak találkozni — tette hozzá Csáky Pál, aki a tervek szerint legközelebb májusban készül újra Bukarestbe látogatni. Akkor a Visegrádi Négyek tartanak konferenciát, amelyen elmondják az EU-csatlakozás után szerzett tapasztalataikat.
Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövôben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni — derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek elsô eredményeit csütörtökön ismertették Budapesten egy konferencián.
"Az erdélyi magyarok kilenc százaléka mérlegeli azt a lehetôséget, hogy az anyaországba költözik, itt vállal munkát, Magyarországon két százalékuk szeretne magasabb képesítést szerezni" — mondta Gazsó Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézet (MTA PTI) munkatársa.
Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. január–július között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA PTI és a csíkszeredai KAM — Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetének rögzítésére. Az 1200 fôs mintán végzett szociológiai felmérés Székelyföld, Belsô-Erdély és Partium 879 településének több mint egymillió lakosát reprezentálja. Olyan falvakra, kis- és közepes városokra terjedt ki a kutatás, ahol a magyar lakosság aránya 20–100 százalék közötti.
A felmérést a tervek szerint 4–6 év múlva megismétlik, ami elôször kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére — mondta megnyitójában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.
Az adatok azt jelzik, hogy a romániai magyarok ellentmondásosnak és negatívnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket. A rendszerváltozás óta a többség véleménye szerint az ország nem került modernizációs pályára, s ez negatívan befolyásolja közérzetüket — összegezte a tapasztalatokat Gazsó Ferenc. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt idôszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 20,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek.
Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A személyes élethelyzet változásának megítélése 27,6 százalékban volt pozitív, 35,1 százalékban negatív, s 36,7 százalékban változatlan volt.
A demokratikus átalakulással kapcsolatban 30 százalék adott pozitív választ, 58 százalék szerint nincs demokrácia, nem történt változás. Gazsó professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a megkérdezettek 43 százaléka egyértelmûen pozitívan nyilatkozott az RMDSZ-rôl, míg Magyarországon a politikai pártok pozitív megítélése 14–16 százalék között mozog. A felmérésben résztvevôk négytizede elégedett az egyházakkal.
A jövôkép pozitívabb az erdélyi magyaroknál, mint a múlt megítélése. Gazsó Ferenc elmondta, hogy gazdasági téren 37 százalék vár pozitív változást, 33 százalék látja úgy, hogy személyes élethelyzete javulni fog a jövôben.
Össztûz alá vették a román hírszerzés vezetôit a bukaresti lapok, amelyek közül a Curentul pénteken azt írta, hogy nemcsak a román államfô elleni állítólagos merényletrôl szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is a hírszerzés (RHSZ) igazgatója az igazi szerzôje.
A lap a többi között szemére vetette az RHSZ-fônöknek, hogy "az etnikumközi feszültségek kiprovokálásáig Timofte (egyelôre) kirobbantotta a merényletek hisztériáját". A Curentul megírta, hogy Timofte valójában Iliescu embere, aki "nem véletlenül lépett rivaldafénybe", s aki "elbocsátása elôtt rendkívül veszélyes játékot ûz". A titkosszolgálati forrásokra hivatkozó Curentul szerint Timofte az igazi szerzôje annak az ötletnek, hogy egy bukaresti magántelevízió "importálja" és (februárban) csúcsidôben sugározza a Trianon címû magyar dokumentumfilmet, s aztán egy "hírhedetten híres" talk show-mûsorban ("Tucã-show") történô ízekre szedésével "felszítsák a marosvásárhelyihez hasonló etnikumközi feszültségeket Erdélyben és viszályt keltsenek a jelenlegi kormánykoalíción belül".
Traian Bãsescu elnök csütörtökön este, Lengyelországban kétoldalú megbeszélés keretében találkozott Jacques Chirac francia, Heinz Fischer osztrák és Horst Kohler német államfôvel, akik valamennyien arról biztosították: támogatják Románia 2007-es uniós csatlakozását. Bãsescu több mint negyven állam- és kormányfôvel, valamint európai hivatalosságokkal együtt csütörtökön részt vett az Auschwitz–Birkeanu koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulója alkalmából rendezett ceremóniákon.
A rendezvények után egy sor kétoldalú találkozóra került sor. A román és a francia államfô találkozója nem volt elôre eltervezve, diplomáciai források szerint a megbeszélést Chirac kezdeményezte, mivel meg akarta ismerni Bãsescut.
Az államfô szintén találkozott osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel, akinek kifejtette, nem lehetséges osztrák finanszírozással börtönt építeni Romániában. A román államfô csütörtök éjjel, Lengyelországból való visszatérése után közölte, hogy a Fischerrel folytatott megbeszélésen ismertette álláspontját azzal a javaslattal kapcsolatban, miszerint Romániában osztrák finanszírozással börtön épülne, amelyben az Ausztriában bûntetteket elkövetô román állampolgárok töltenék le büntetésüket. "Álláspontom szerint ez nem lehetséges, de a következô harminc napban elemezni fogjuk a kérdést az illetékes intézményekkel, az elnök urat pedig közvetlenül tájékoztatom a döntésrôl", mondta Bãsescu.
Heinz Fischer másrészt kifejtette, Ausztria "fenntartások nélkül támogatja Románia uniós csatlakozását a kitûzött idôpontban", számolt be a Mediafax tudósítójának a román államfô. Elmondta azt is: hasonlóan támogatásáról biztosította Romániát Horst Kohler német államfô is. Kohler jelezte, azt szeretné, hogy Bãsescu elôkészítés alatt álló németországi látogatása keretében több idôt szánjanak az államfôi találkozóra. Diplomáciai források szerint Bãsescu németországi látogatása alkalmával találkozhat a német kancellárral és a kormány több tagjával, valamint beszédet mondhat a Bundestagban.
Traian Bãsescu Stipe Mesic horvát államfôvel is találkozott Lengyelországban. Mesic elnök kifejezte óhaját, hogy a két elnök mielôbb ellátogasson egymás országába a román–horvát kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Egy hónappal elhalasztják az EMNT hét végére tervezett marosvásárhelyi közgyûlését — áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tôkés László által tegnap kiadott közleményben. "Az Erdély egész területérôl érkezett jelzések szerint a váratlanul kialakult mostoha idôjárási viszonyok bonyodalmassá és kétségessé teszik a területi küldöttek megfelelô idôben és számban való Marosvásárhelyre érkezését az EMNT január 29-i ülésére. Tekintetbe véve az így elôálló kockázatot, valamint a tanácskozás súlyát és az ezzel járó felelôsséget, az EMNT Állandó Bizottsága tagjaival való konzultálás nyomán, velük egyetértésben, ezennel elhalasztjuk a marosvásárhelyi gyûlést, és annak idôpontját 2005. február 26-ra, szombatra tûzzük ki" — szerepel a közleményben. Az EMNT ülésével egyidôben a Székely Nemzeti Tanács is meghirdette saját ülését, szintén szombatra, Gyergyószentmiklósra, így kétségessé vált az EMNT-gyûlés sikere, mivel sokan — köztük Csapó József SZNT-elnök — mindkét ülésre meghívót kaptak.
Több ezer család maradt villanyáram nélkül a Borgó-völgyében — mert az erôs szél eltépte a magas- és alacsonyfeszültségû huzalokat.
Cornelia Manea, a besztercei villamos mûvek szóvivôje elmondta: nincs villanyáram Aldorfban, Pintákon, Aszúbesztercén, Kusmán, Oroszborgón, Középborgón, Felsôborgón és Borgóprundon. A vezetékek elôször reggel szakadtak le, amit délig sikerült is megjavítaniuk a kiérkezett szakembereknek, de az erôs szél nem "kegyelmezett" nekik és megint tönkrementek.
Akkor éjjel a szakembereket hívták még Várorjára, Földrára és a Nagy-Szamos völgye más településeire is.
Cornelia Manea szerint a javítócsapatok azon fáradoznak, hogy minél hamarabb helyrehozzák a hálózatok hibáit, hogy a családok újra villanyáramhoz jussanak.
Nehezen lehet közlekedni az Erdélyi Szigethegység környéki közutakon, de a Fehér megyei utak nagy része a téli feltételekhez képest járható — nincsenek úttorlaszok.
A megyei téli parancsnokság beszámolója szerint a nemzetközi és megyei utak nyitottak a közforgalom számára, de a téli idôjárás valamennyire lelassítja a közlekedést.
A helyi úteltakarító csapatok több mint húsz hóeke bevetésével tették járhatóbbá a megyei utakat; felhasználtak továbbá még 200 köbméter csúszásgátlót.
A megyében csupán csak az Erdélyi Szigethegység térségében nehezebb közlekedni, ahol a járható utakon több mint 3 cm-es hó van. A lepusi sípályán a hóréteg vastagsága eléri a 70 centimétert, Aranyosfôn és Felsôvidrán pedig 40 cm.
Tavaly Dani Rubinka, helybeli tanító néni és Oroszhegyi Erika megszervezték Vicében a hagyományôrzô kört. A kör kezdett egyre ismertebbé válni. Utolsó alkalommal az érdeklôdôk száma meghaladta a 30-at. Az eseménynek a helyi Wass Albert Általános Iskola adott otthont. Minden alkalomnak jól meghatározott tematikája volt, és ezt járták körül (persze nem szigorúan), akik eljöttek. Ezt a már hagyománnyá fejlôdött eseményt kívántuk továbbvinni idén is, amikor meghirdettük a faluban: újra indul a kör. Úgy döntöttünk, hogy az elsô alkalom témája egy jellegzetes vicei mulatóalkalom lesz: a vérdzsél. A továbbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni. A szokás rekonstruálásához nagy segítséget nyújtottak Kertész János, Szôllôsi Márton és Szôllôsi Anna és mások.
A vérdzsél olyan, vicei téli mulatóalkalom, ami szorosan kapcsolódik a farsanghoz és a fonóhoz. Tulajdonképpen a fonónak szervezettebb változata és az utolsó mulatóalkalom húsvét elôtt.
Húshagyókedden vagy elôtte két három nappal tartották meg. Akárcsak a fonó, a vérdzsél is a fiatalok (még nem házasok és házasok) szórakozási és munkaalkalma. Abban különbözik a fonótól, hogy nem jelenhet meg akárki, csak azok, akiket elôzôleg meghívtak. A vérdzsélt mindig egy kevésbé módos háznál szervezték, persze a házigazda szülôk jelenléte mellett, akiknek nemcsak felügyelô szerepük volt, hanem ôk is aktívan részt vettek a mulatságban, és hozzájárultak az ünnepi töltött káposzta elkészítéséhez.
A vérdzsélra (ahogyan Vicében mondják) az elôkészületek már egy nappal korábban elkezdôdtek, amikor 2–3 fiatal legénybôl álló csoport elindult a faluba meghívni a legényeket. A fiatalokat a szülôktôl kell elkéreztetni, az ô beleegyezésük nélkül nem mehettek el. A hívogató legények egyike mindig annak a lánynak a szeretôje, akinek a házánál lesz a vérdzsél. Nem szoktak semmiféle meghívó verset mondani, csak egyszerûen elkéreztetik a legényt a szülôktôl. Azt, hogy kit hívnak meg a legények közül, a lányok döntik el a fonóban. A meghívott legények kötelesek itallal hozzájárulni a mulatsághoz, de a zenészekrôl is nekik kell gondoskodniuk.
Kertész János visszaemlékezése szerint minden meghívott legénynek hozzá kellett járulnia a vérdzsélhez fél liter pálinkával és 5 liter borral.
Ez a mennyiség kicsit soknak tûnhet, de voltak olyan alkalmak, amikor ennyi nem is volt elég. A töltött káposztát füstölt disznóhússal és málékásával rakták, és mindig a lányos háznál készítették el. Gyakran, ugratásból, ellopták vagy megdézsmálták nemcsak a töltött káposztát, hanem az italt is. Az italra külön kijelölt legény vigyázott, akinek nemcsak az volt a szerepe, hogy vigyázzon a külön szobába zárt italra, hanem az is, hogy kínálgassa a meghívottakat.
A vérdzsél fontos esemény volt a párválasztásban is, mivel csak azokat a legényeket hívták meg, akit valamelyik lány már kiszemelt magának.
Nem ritkán más fonókból maszkos alakoskodók is bejöttek a vérdzsélba. Ezeket illett megvendégelni étellel, itallal, de ugyanakkor vigyázni kellett arra is, hogy nehogy ellopjanak valamit. A maszkurásokat, akik kostyuggal (kosárral) és üres üveggel jelentek meg, a Táncolj, bolond! kezdetû dallal fogadták. Nem ritkán összetûzésbe kerültek a vérdzsélezôk és a maszkurások.
A lányok és legények vérdzsélje mellett volt Vicében az úgynevezett asszonyvérdzsél is, ahová a fiatalabb házasok gyûltek össze. A fiatalabb menyecskék arra törekedtek, hogy még jobban megszervezzék az ünnepélyt, mint a lányok. Szôllôsi Márton visszaemlékezése szerint egy alkalommal, az asszonyvérdzsélba hívogatót díszes kalappal, ruhával és álbajusszal öltöztették be, hogy minél feltûnôbb legyen.
A vérdzsél vagy más népi mulatóalkalmak nemcsak a tágabb faluközösség összetartozását erôsítették, hanem a kisebb csoportok mint a baráti közösségek, vagy utcák együvé tartozásának az érzését is fenntartották. Mára már a falu életében nem élnek ezek a népszokások, viszont az idôsebbek szívesen gondolnak vissza azokra az idôkre, amikor még a vérdzsél, a fonó vagy a farsang mindennapi életük része volt.
"Az oktatás fô célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, nem csupán megismételni azt, amit az elôzô nemzedékek már megtettek — olyan embereket, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak. Az oktatás másik célja, hogy olyan embereket neveljen, akik tudnak kíváncsiak lenni, az igazukat bizonyítani, és nem mindent fogadnak el, amit felkínálnak nekik." (Piaget)
A kisgyerekek hatékonyan tanulnak. Már nagyon korán belekezdenek a legnehezebb tanulási feladatba — a nyelv elsajátításába. Elbûvölô erejû kíváncsisággal és a gondolkodás rugalmasságával rendelkeznek. Képesek lényegre törô és elmélyült gondolkodást igénylô kérdések feltevésére és a válaszok keresésére. Ez a kíváncsiság azonban gyakran elhalványul az életkor elôrehaladtával, az iskolázás következményeként. A tanulás sikerességének egyik kulcsa lehet, ha a gyerek korai kíváncsiságát életben tartjuk. Vajon hogyan érhetjük ezt el? Hogyan lehet a gondolkodó gyereket bátorítani?
Az egyik lehetôség, hogy megkeressük azokat a személyre szóló módszereket, amelyekkel egy gyermek egyéni intelligenciaszintje emelhetô, kognitív fejlôdése felgyorsítható, gondolkodási és tanulási kapacitása javítható. Ehhez azonban minden egyes diákot segítenünk kell abban, hogy személyes kapcsolatot teremtsen az órán tanultakkal. A diákközpontú tanulás irányába történô váltás valódi kihívást jelent a tanár számára. A diákközpontú osztályban a tanár többé már nem minden tudás forrása, hanem sokkal inkább szervezi és irányítja a diákok tanulási folyamatát. Bölcs edzôként segít a diákoknak abban, hogy elsajátítsák és begyakorolják a tanulás és a jelentés-teremtés stratégiáit. A cél a cselekvéses, felfedezô, problémamegoldó tanulás középpontba állítása.
22 éve tanítok a nyelvi, irodalmi, kommunikációs programmal, amely tantervében tartalmazza az elôzôeket. 1998-ban pedig megismerkedtem az RWCT programmal (Reading and Writing for Critical Thinking) — magyar fordításban: A kritikai gondolkodás fejlesztéséért olvasással és írással. Az RWCT program egy nemzetközi kutatócsoport által kidolgozott, az Egyesült Államokban és Európában egyre szélesebb körben terjedô tanítási-tanulási stratégia. Elméleti megalapozottsággal, módszereinek kidolgozottságával, bármely tantárgyban és bármely korcsoportban alkalmazható, hierarchikusan egymásra épülô "technikáinak" sokaságával azonban kiemelkedik korunk "megváltó" pedagógiáinak sorából. Mint az elnevezésbôl is kitûnik, a hangsúlyt az ismeretek megtanítása helyett a tanulói gondolkodás olyan szintre emelésére helyezi, aminek segítségével a gyerek, a késôbbi felnôtt képes lesz az élet különbözô helyzeteiben a neki szükséges információk elsajátítására, a problémák megoldására, döntéshozatalra, a megfelelô szocializációra stb.
A program nem az olvasás, írás tanítását jelenti, ezeket a kommunikációs formákat eszközként használja a különféle tevékenységek során.
A tanítás fô célja, hogy kifejlessze a tanulókban a saját tanulási folyamataikhoz szükséges magas szintû kognitív önszabályozási stratégiát. Az önálló tevékenységet biztosító változatos és szórakoztató módszerek alkalmazásával elérhetô, hogy a gondolkodási mûveletek algoritmizálódjanak, amelyek bármely élethelyzetben mozgósíthatók. Cél a folyamat — hogyan jut el a tanuló a jó válaszig. Az információ tehát a gondolkodás katalizátorává válik és nem a végcélja lesz.
Az alsó tagozatban a különbözô mûfajú szövegek feldolgozásával megalapozhatók azok a tanulási technikák, amelyek segítségével a gyerek önálló tanulóvá válik. Mindig a szöveg mûfajának megfelelô eljárást, módszert kell optimálisan megválasztani. Ugyanis a narratív (szépirodalmi) szövegek feldolgozása mást kíván a pedagógustól, mint az ismeretterjesztô szövegek. Míg az utóbbi a tanulás tanítását teszi lehetôvé, addig a narratív szöveg vagy szépirodalmi mû gyönyörködtet. Ezen keresztül a mûvészi befogadás egyesíti a mûvészetet és a valósághoz fûzôdô esztétikai viszonyt. A világhoz való kötôdést, a világ jobbá, mássá alakításának vágyát is átadjuk.
Ezért nem mindegy, hogy milyen szöveget adunk a gyerekek kezébe. Minden jó irodalmi szöveg szellemi tevékenységet stimulál, például feltevést, sejtést, ítélkezést. Ha a gyerekek figyelmét saját személyes ítéletük belsô hangjára irányítjuk, majd ezeket megbeszéljük, elérjük az olvasottak, s azon keresztül a világ mélyebb megértését.
Az RWCT-s eljárások számtalan lehetôséget kínálnak a pedagógusnak, hogy a gyerek számára kézzelfoghatóvá tegyék az irodalmi mûvek értelmezését. A tanórákat az RJR-modell szerint célszerû felépíteni. A háromszintû gondolkodás elméleti kerete — RJR- modell a következô: Elsô fázis: R — Ráhangolódás — az anyag megismerése elôtti beszélgetés; A szöveg témájának meghatározása; A tanulók elôzetes tudásának feltérképezése; Feltételezések meghallgatása az elkövetkezôkrôl. Második fázis: J — A jelentés megteremtése — a tanuló teremti meg, miközben az elôzetes feltérképezések helytállóságát vizsgálja. Harmadik fázis: R — Reflektálás — a tartalom megismerése utáni vita; Mi derül ki a szövegbôl? Irányító kérdések feltevése; Válaszaikra kérdésekkel válaszoljunk: Miért gondolja így?
Ezekbe a fázisokba építjük be azokat a technikákat, eljárásokat, amelyek segítségével a gyerek gondolkodóvá és problémaérzékennyé válik. Természetesen, ehhez nagyon alapos tervezômunkára van szükség, és nem árt megfogadni Konfucius következô tanácsát: "Amikor a bölcs ember tanít, akkor irányítja és nem magával vonszolja a tanítványait, továbbhaladásra biztatja ôket ahelyett, hogy elnyomná ôket. Megmutatja az utat, de nem viszi végig a célig. Jó tanárnak nevezhetjük azt az embert, aki tanítványait arra bátorítja, hogy saját fejükkel gondolkodjanak."
Bartha Jánosné,
szakvezetô tanító (Debrecen)
A váradi székhelyû Piticot Alapítvány, Alföldi Andrea tanítónô vezetésével igen érdekes mesevetélkedôt szervez évrôl évre a II. és IV. osztályos tanulók számára. Beszterce-Naszód megyében január 26-án került sor a harmadik és egyben a két nyertes csapat kilétét eldöntô szakaszra, akik részt vesznek a márciusban sorra kerülô váradi, négy naposra tervezett országos szintû döntôben. Egyedi lehetôséget biztosít ez a vetélkedô, hogy tanulóink olyan iskolán kívüli tevékenység által gyakorolhassák anyanyelvi képzésüket, amely nemcsak szórakoztató számukra, de teljes mértékben kreativitásuk kibontakoztatását szolgálja. Megyénkben tizenhat csapat nevezett be, tíz tanító vezetésével: Beszterce, Bethlen, Magyardécse, Apanagyfalu, Magyarborzás és Felôr általános iskoláiból. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy a kollégák nemcsak a többletmunkát vállalták, hanem az anyagi háttér megteremtését is az utaztatásokhoz. Ezzel bizonyították nyitottságukat az új, az alternatív oktatási lehetôségek irányába. A tanulók számára nagy élmény volt, hiszen a pontosan meghatározott versenyfeltételek és az idôhöz kötött megoldások belépést jelentettek számukra az igazi versenyhelyzetek világába.
Minden résztvevônek gratulálok a szép eredményekhez, és kívánom, hogy mesék iránti szeretetük örökre megmaradjon. Lássuk akkor a két megyei gyôztes csapat névsorát: a bethleni magyar tagozat negyedik osztályának csapata Oláh János tanító vezetésével: Vajda István, Silas Benjámin, Tóth Mihály és Daróczi Levente.
A besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium magyar tagozata második osztályának csapata Sárkány Kinga és Orbán Ágnes tanítónôk vezetésével: Szekeres Ilma, Csurka Molnár Péter, Csillag Evelin és Orbán Károly.
A március 17–20. között sorra kerülô vetélkedô alkalmából kívánok sok sikert és olyan kitûnô eredményeket, mint a megyei szakaszokon.
Virágtermesztésben válhatnak szakképzetté az aranyosgyéresiek. Az Országos Mezôgazdasági Konzultatív Ügynökség virágkertészeti tanfolyamokat szervez. A jelentkezési határidô január 31. Eddig húsz személy jelezte részvételi szándékát a három hónapos tanfolyamra, amelynek végén szakképesítést igazoló oklevelet kapnak, amely szükséges ahhoz, hogy magánszemély virágkertészettel foglalkozzék.
Aranyosgyéresen elkezdték a drogellenes kampányt. A közelségi rendôrség és a helyi drogellenes alközpont képviselôi a Victor Ungureanu Mûszaki Kollégiumban tartottak elôadást a kábítószerhasználat következményeirôl. Pop Ioan Emanoil, az aranyosgyéresi közelségi rendôrség képviselôje elmondta, az elôadássorozat folytatódik, a tanév során a város többi iskolájába is eljutnak majd.
A január 27-én bekövetkezett légi katasztrófa kapcsán, melyben Jászvásár mellett egy postai küldeményeket szállító kisrepülôgép zuhant le, a Román Posta közleményt adott ki. Ebben együttmûködési szándékát hangsúlyozza a kivizsgálást folytató hatóságokkal, továbbá azt, hogy kártérítést nyújt a küldeményeiket elveszített ügyfeleknek.
A charter járat Bukarestbôl 450 kilogramnyi gyorsküldeményt szállított, amikor utolérte a végzet. A Román Posta más bérelt járatokkal folytatja a gyorsküldemények továbbítását.
A téli napnyugta fényözönében indult Egeres-gyárteleprôl hetven fôs csoport a kolozsvári Magyar Operába, gyönyörködni Kálmán Imre örökszép Marica grófnôjében. Az Opera teltházával feledtük a hétköznapok gondjait. Két ifjú, önzetlen szervezô: ifj. Balázs Jancsi és Licker Laci, valamint a megyei RMDSZ részérôl dr. Máté András hathatós támogatásának köszönhetôen látványosan szórakoztunk három és fél órán át. Szívbôl jött a köszönet és a kérés: — Lássunk még minél gyakrabban ilyen önfeledtetô elôadást! Kár, hogy ifjaink egy része nem ismeri napjainkban ezt a nemes szórakozást. De hibásak vagyunk mi, felnôttek is: nem tudunk hatni eléggé fiataljaink ilyen jellegû szórakozva-nevelésére. Pedig több egy ilyen elôadás az állandóan dübörgô metálzenénél. Gyôzôdjetek meg errôl, tisztelt fiatalok!
Tavaly alig vették igénybe a Tordai Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsátott kommunikációs lehetôségeket: a városháza külön levélszekrényben és telefonszámon fogadta a lakosság panaszait, észrevételeit, javaslatait. A beérkezett észlelések fôként a közvilágítás hiányosságait kifogásolták, valamint a város tisztaságát. Az Állampolgárok Információs Központjába az idén eddig egy jelzés érkezett a Ceanului utca javítása kapcsán, és egy a pénzügyi hivatallal kapcsoaltosan. Két polgár kihallgatást kért a polgármesternél, illetve az alpolgármesternél.
10,7 százalékkal nôtt a közszállítási vállalat járataira kiváltott bérletek ára Tordán. A kisvárosban 2003 óta nem drágították a bérleteket. Február elsejétôl kezdôdôen egyetlen járaton, hétfôtôl péntekig érvényes havi bérlet ára 215 ezer lej lesz, hétfôtôl vasárnapig érvényes havi bérlet ára 270 ezer lej. A heti bérletek ára 69 ezer lej lesz.
Új lakások építésére készül a tordai helyi közigazgatás. A város szintjén megnyilvánuló akut lakáshiány miatt az építkezés prioritást élvez. Új lakásokat építenek majd a Zambilelor és Panselutelor utcákban, a Maties Kertje körüli területen, ugyanakkor ingyen bocsátanak rendelkezésre területeket építkezés céljára a Caisului, Turturelelor és Cheii utcákban. A munkálatok elkezdéséig a helyi hatóságnak fel kell kutatnia a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat.
13 421 lejbe kerül egy köbméter ivóvíz, ebbôl ezer lej fejlesztési hozzájárulás, döntött rendkívüli ülésen Torda helyi tanácsa. A csatornázásért 5290 lejt kell fizetni, ebbôl 200 lej a fejlesztési kvóta. Az ár ilyen jellegû összetételét a helyi hatóság kérte, az így kialakult pénzalapból a város ivóvíz- és csatornahálózatán szükséges munkálatokat végzik el. A múlt héten a város elöljárói a Casa Egyesület 12 tulajdonosi társulásával találkoztak, akik elfogadták az ivóvíz és a csatornázási díj emelésének indoklását. A továbbiakban lakótelepenként szerveznek találkozókat annak érdekében, hogy a lakosság megértse a díjszabás módosításának szükségességét.
A tordai városi tanácsosok egy része nem ért egyet az ivóvíz és a csatornázási díj módosításával, szerintük a szolgáltatás minôsége nem indokolja az áremelést. A város 270 utcájából csupán 160-ban mûködik a csatornahálózat, ugyanakkor az ivóvíz-szolgáltatás csupán a hálózat 49 százalékában mûködik, mondta Gãinã Ioan, NRP-s tanácsos. Tordán külön problémát jelent a kanálisfedôk rendszeres lopása. Egyetlen fedô 5 millió lejbe kerül, a naponta eltûnô 2–3 fedôt a vállalatnak kell helyettesítenie.
Vidám hangulatú találkozónak voltunk részesei a múlt hét végén a szamosújvári Emmaus-házban: a Czetz János cserkészcsapat kicsinyei gyûltek össze mesedélelôttre. De nemcsak a mese szerepelt mûsoron, hanem énekek, szórakoztató játékok és vidám jelenetek is. Harminchárom 6–11 éves kisdiák ülte körül Kasza Rozália és Koncz Anikó mesemondókat. Jóformán mindenki mesélt. Fodor Sándor mesehôse csak ürügy volt az összejövetelre, a fô cél a kiscserkészek foglalkoztatása volt. Jól mondták a szervezôk: "A kiscserkészet soha nem cserkészet kicsiben!". Tekintetbe véve a gyermekek testi és szellemi adottságait, a kicsinyeket megtanítják a cserkészet fôbb alapelveire (mint például kötelesség) és módszereire (fogadalom, ôrsi rendszer, ösztönzô és folyamatos programok). Játékos keretek között nevelik ôket közösségépítésre, szorgalomra és a cserkészélet szépségeinek ápolására. A Czetz János cserkészcsapat vezetôinek ezt már az elsô találkozás alkalmával sikerült elérniük, hiszen a 33 gyermek elégedetten és vidáman hagyta el a termet, ahol mindnyájan igazán jól érezték magukat.
Ebben az idôszakban a szamosújvári cserkészek rendszeresen feltöltik a város parkjaiban és zöldövezeteiben felszerelt madáretetôket, közben szorgalmasan készülnek a tavasszal sorra kerülô helyi és megyeközi versenyekre, találkozókra.
Órákon keresztül leállt a forgalom a masszív havazás miatt a Tordát Palackossal összekötô országúton. A kivezényelt munkások hóekével igyekeztek eltakarítani csütörtökön a helyenként egy méter vastagságot is elérô hóréteget, a feladat azonban alaposan próbára tette erejüket. Így a forgalom még akkor sem zajlott akadálymentesen, amikor a helyszínre érkezett Mihail Hãrdãu, Kolozs megye prefektusa. A kormánymegbízottnak a környékbeliek haragjával is szembesülnie kellett emiatt. Az emberek elégedetlenségüket fejezték ki a kialakult helyzet miatt, és arra panaszkodtak, hogy nagyon nehezen jutnak be a városba.
A prefektus felszólította a megyei utak karbantartásáért felelôs vállalatot, hogy állandó jelleggel értesítsék, hogyan haladnak a munkával. A kormánymegbízott bevezette hivatalában az állandó útügyeletet is, ami azt jelenti, hogy a megyeháza alkalmazottai megszakítás nélkül figyelemmel követik a hóeltakarítást.
Órákon keresztül leállt a forgalom a masszív havazás miatt a Tordát Palackossal összekötô országúton. A kivezényelt munkások hóekével igyekeztek eltakarítani csütörtökön a helyenként egy méter vastagságot is elérô hóréteget, a feladat azonban alaposan próbára tette erejüket. Így a forgalom még akkor sem zajlott akadálymentesen, amikor a helyszínre érkezett Mihail Hãrdãu, Kolozs megye prefektusa. A kormánymegbízottnak a környékbeliek haragjával is szembesülnie kellett emiatt. Az emberek elégedetlenségüket fejezték ki a kialakult helyzet miatt, és arra panaszkodtak, hogy nagyon nehezen jutnak be a városba.
A prefektus felszólította a megyei utak karbantartásáért felelôs vállalatot, hogy állandó jelleggel értesítsék, hogyan haladnak a munkával. A kormánymegbízott bevezette hivatalában az állandó útügyeletet is, ami azt jelenti, hogy a megyeháza alkalmazottai megszakítás nélkül figyelemmel követik a hóeltakarítást.
Amennyiben az útlevélbe 14 év alatti kiskorút szeretnénk beíratni, a következô iratokra van szükségünk:
— a kiskorú születési bizonyítványa, eredeti és fénymásolat;
— a szülôk személyazonossági igazolványa, eredeti és fénymásolat;
— a másik szülô írásos belegyezése a közjegyzônél vagy az útlevélosztály munkatársa elôtt;
— a végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat eredeti és fénymásolt változata, amely értelmében a szülônek adták át a kiskorút;
— a kiskorúnak valamelyik szülô útlevelébe történô beírásakor nem kell konzuli illetéket fizetni.
Nyugdíjasok, figyelem!
Kolozsvár területén több mint három éve "mûködik" egy csaló nô, aki a nyugdíjasokat csapja be. A nyugdíjosztály alkalmazottjának kiadva magát azt állítja, hogy nagyobb pénzösszeg juttatását tudja elintézni. Elhiteti, hogy ehhez csak egy "elôleget" kellene kifizetnie egy bizonyos "adóhoz", aztán ha megkapta a pénzt, bottal üthetik a nyomát. Aki valamit tud a csalóról, értesítse a legközelebbi rendôrôrsöt. A rendôrség elkészített egy robotportrét (képünkön), a bûnözô 42–46 éves, testes nô, 160–163 cm magas, 80–90 kg a súlya. Rövid, csuklyás bundát, sötét színû szoknyát, kiscsizmát hord.
Randalírozó a Kalózok házában
A monostori rendôrôrs kéttagú járôrét január 27-én, csütörtökön hajnalban fél négykor a Kalózok háza elnevezésû bár személyzete értesítette, hogy egy ittas férfi randalírozik a mulatóban. A járôr az ôrsre vezette a csendháborítót. A rendôrség székháza elôtt a 24 esztendôs ôrizetes, Bucur G. sértô és tisztességtelen szavakkal illette a rendôrügynököt. A férfi ellen hatósági közeg megsértése alapos gyanúja miatt indítanak eljárást.
Filmekbe illô titkos akció során csípték nyakon az Országos Határrendôrség munkatársai azoknak a bukaresti és brãilai utasszállító vállalatoknak a munkatársait, akik a határátkelés megkönnyítése érdekében hamis eurót bocsátottak az ügyfelek rendelkezésére. A rendôrök sajátos eszközöket vetettek be a bûnözôk tevékenységének megfékezésére — civilben utaztak a buszon, s mihelyt a sofôröktôl kézhez kapták a valutát, riasztották társaikat, és ôrizetbe vették majd rövidesen letartóztatták ôket. A rendôrök ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a sofôrök több száz eurót kölcsönöztek az utasoknak, s arra kérték ôket, hogy ezt a határrendôröknek semmilyen körülmények között ne vallják be. A borsi határátkelônél viszont valamennyien lebuktak. Lévén, hogy nem rendelkeztek a kiutazáshoz szükséges 500 euróval, 35 személyt visszafordítottak a határról.
(k. o.)
Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit
Éjjel képtelenek vagyunk aludni, a szívverésünk annyira élénk, hogy szinte ájulást okoz, újból és újból ellenôriznünk kell, hogy le van-e zárva a gáz. Egyre feszültebbnek érezzük magunkat, egyre nyugtalanabbnak, ennek eredményeként úgy gondolunk a stresszre mint egy betegségre, amely beleavatkozik mindennapjainkba.
De valóban így van?
Próbáljuk csak megérteni, mi is a stressz. Képzeljünk el egy zebrát, amint legelészik a szavannán. Feltételezve, hogy erôs megfigyelô apparátusokkal vagyunk felszerelve, nézzük csak, mi történik, amikor a helyszínen megjelenik egy oroszlán. Az elsô dolog, amire felfigyelhetünk, hogy a zebra abbahagyja a legelést és figyelni kezd, kitágulnak a pupillái, hogy jobban láthasson, felegyenesednek a fülei, hogy a legkisebb zörejt is meghallhassa. A zebra ebben a fázisban adatokat gyûjt, felméri a veszélyt. Izomzata megfeszül, ez azért történik, mert futásra készül. Ez váltja ki a felgyorsuló szívverést és a szaporább légzést is. Ily módon a vér gyorsabban fog keringeni és az izmok oxigénellátása jelentôsen javul. Azt is megfigyelhetjük, hogy a zebra bôre hideggé válik az úgynevezett periférikus véredény szûkület miatt, ugyanis az adott helyzetben több szüksége van a vérre az izmoknak és a belsô szerveknek. Az izzadás is fiziológiai védekezési manôver, ugyanis megnehezíti az oroszlán fogását a zebra bôrén, amely az izzadástól síkossá válik.
Ez az erôs feszültség megakadályoz minden olyan szervi mûködést és viselkedést, amely gátolhatná a futást (alvás, emésztés, evés, szexuális aktivitás).
Mindez együttesen: a stressz — általános készenléti állapot, amely felgyorsítja a reakciókészséget. Az evolúció során, aki nem tudott eléggé gyorsan reagálni veszélyes helyzetre, elpusztult. Akinek adottságai elôsegítették a túlélést, az genetikai alapon átadta utódainak alkalmazkodási képességét. Manapság határozottan ritka oroszlánnal való találkozás. Ugyanakkor a szívünk még mindig ugyanaz. Ugyanazok a tüdôk és az izmok. A különbség csak annyi, hogy ma már nem az oroszlán jelenti a veszélyt, hanem az iskolai vizsgák, mások kritikái, a közforgalom, a munkanélküliség fenyegetô árnyéka és még sok más.
A stressz fokozottan kellemetlen érzést teremt és elkerülni csak a kiváltó okok magunktól való eltávolításával lehet. Ezért van az, hogy minél erôsebb a stressz, annál kevésbé sikerül gondolkodnunk. Így például a diák vizsga alatt elfelejti mindazt, amit megtanult és emlékezni fog rá azonnal, ahogy a vizsga véget ért.
Miért vagyunk ennyire a stressz befolyása alatt? Megpróbálom elmagyarázni az agy mûködésének ábrázolásából kiindulva, egyszerû hasonlat. Úgy képzeljük el az emberi agyat mint egy diót: a héj képezi a koponyát, a dióbél pedig a szürkeállományt, a fás képzôdmény pedig, amely a cikkek között található, alkotja a szubkortikális szerkezeteket. Az agyban vannak elraktározva a személyes tapasztalatból szerzett ismeretek, és azok, amelyek megfigyeléseinkbôl származnak. Ám az utóbbiakat rendszerezni kell. Ez úgy történik, mint egy hatalmas adattárban (a szürkeállomány), ahol van egy raktáros (a szubkortikális struktúra), amely tudja, hogyan vannak rendszerezve a különbözô információk).
Amikor tehát esetlegesen veszélyes inger ér hozzánk, a szubkortikális struktúrák a riadót elôször a testnek adják le, és csak azután kérnek magyarázatot a helyzetre az agytól. Látszólag jelentéktelen az idô, amely e két jelenséget elválasztja (12 ezredmásodperc), de bôven elegendô ahhoz, hogy a helyzet tudatosulása a test készenlétbe helyezése után érkezzen. A magyarázat minderre egyszerû: jobb fölöslegesen elszaladni, mint késôn reagálni egy valóban veszélyes helyzetre.
Csakhogy nem mindig a legjobb megoldás a futás! Léteznek olyan helyzetek, amikor sokkal elônyösebb a mozdulatlanság. Például erôs vérveszteség esetében. Íme miért lép fel lényeges változás viselkedésünkben: a vértôl való irtózat ájuláshoz vezet. Ily módon elkerülhetôvé válik a kár, amelyet hasonló esetben a mozgás okozhatna.
Remélem, a fenti példák segítségével sikerült megmagyaráznom a cikk címét. Mi okból kéne hát a stresszt átoknak vagy betegségnek tartani? A stressz elengedhetetlen eleme életünknek, amely figyelmeztet ha veszélybe kerülünk, idôt adva a menekülésre, és csupán abban a helyzetben válik károssá, amikor megakadályozza mindennapi életünk megszervezését. Ebben a helyzetben a szakemberek segítségünkre lehetnek.
Néha arra kell gondolnunk, hogy pillanatnyilag az emberiség legalattomosabb betegsége az, hogy erôsebb akar lenni a természetnél és önmagánál is. Így egyre több gondot teremt.
Ahogy Arisztotelész mondta: "Ha egy problémának nincs megoldása, miért aggódni? Ha pedig egy probléma megoldható, miért aggódni?"
Dr. Váradi Katalin
pszichológus
Elsô alkalommal Kolozsvár volt idén a helyszíne az egészségügyi szakterületû újságírók szövetsége által kiosztott orvosi díjak átadásának. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dísztermében tegnap délben ünnepélyes keretek között, gazdag mûvészi programmal kísérve vehették át az elismerést a díjazottak. Az eseményen jelen volt Mircea Cintezã újdonsült egészségügyi miniszter, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Marius Bojitã, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, továbbá az Orvosi Szakterületû Újságírók Egyesületének képviselôi.
Az egészségügyi miniszter kifejtette, értékeli a média tevékenységét, meggyôzôdése, hogy az országot — beleértve az egészségügyet — érintô problémákat terítéken kell tartani. A közfigyelemnek kötelessége hatalmat gyakorolni, így a felmerülô gondok mihamarabbi megoldására kényszerítheti az illetékeseket. Ezt — a tárcavezetô szerint — a média közvetítô tevékenysége nélkül lehetetlen volna megtenni.
Az ünnepségen számos elismerést osztottak ki, az elmúlt év legkiemelkedôbb sebészi eredményétôl a legsikeresebb orvosi kiadványig. Díjazták többek között a legeredményesebb kórházigazgatót, a legjobb, illetve legrosszabb sajtó-kapcsolatokkal rendelkezô intézményt is. A diplomák többsége a fôvárosba vándorolt, de kitüntettek temesvári, nagyszebeni, jászvásári szakembereket is.
Elismerésben részesült a kolozsvári "Iuliu Hatieganu" Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is mint színvonalas egyetemi központ.
Ha valaki megbánt, megsértôdünk, és hátat fordítunk az illetônek. Ha ablakunk alatt hangoskodnak, mérgesen megszólítjuk a rendzavarókat. Egy gyermek sírása azonnal aggodalmat kelt bennünk, és vigasztaló magatartásra késztet.
Mi eredményezi ezeket a viselkedéseket? Azt mondják, hogy a jellemünk. Hányszor mondtuk, vagy mondani hallottuk: "Milyen jellemtelen!" vagy ellenkezôleg: "Szép természete van!".
De mit is jelent az a szó, hogy jellem? A szótár így magyarázza: "… azon pszichológiai attitûdök összessége, amelyek az egyén személyiségét alkotják: hajlam, természet, temperamentum". Ennek a meghatározásnak alapját képezi az, hogy a jellem csakis összességében válik érthetôvé és elemezhetôvé, és nem lehet alkotó elemeire bontani.
A pszichológiai kutatások már régen kimutatták, hogy a "karakter" nem születési adottság és nem is megváltoztathatatlan. Amilyenek vagyunk, az a tapasztalatunk gyümölcse, vagyis megtanultuk. És éppen azért, mert a viselkedési stílusunkat megtanultuk, ez az adott körülményekhez kötôdik. Különbözô helyzetek más-más viselkedéshez vezetnek. Például: egy ember gondolkodás nélkül vízbe veti magát, hogy egy ismeretlen fuldoklót megmentsen, ezek után háborúba indul és ott ugyanaz a személy idegeneket halomra gyilkol. Különbözô helyzetek tehát különbözô viselkedést váltanak ki, néha teljesen ellentétben egymással.
Az emberiség három típusú elsajátítási folyamat által válik azzá ami. Ezeknek köszönhetôen tanulunk meg viselkedni, érezni, tenni és minden mást, ami jellemzô egyéniségünkre.
Az elsô és legelemibb ezek közül a klasszikus kondicionálás, avagy pavlovi reflex az orosz Nobel-díjas fiziológus Pavlov után kapta a nevét. Ez a elmélet nagyon leegyszerûsítve azt mondja, hogy ha egy természetes reflex ingeréhez társítunk egy másik, elôzôleg semleges ingert, akkor néhány ismétlés után megfigyelhetjük, hogy ez a második inger is az elsôhöz hasonló eredményt fog kiváltani. Egy példa erre, amikor mások véleménynyilvánítása, bírálata felingerel vagy egyszerûen megfélemlít.
Hogyan jöhet ez létre?
Nagyon valószínû, hogy kisgyermekként szüleink gyakran figyelmeztettek hibáinkra a következôhöz hasonló szavakat használva: "rossz vagy", "hagyd abba", vagy "nem".
Az is lehetséges, hogy e szavakat durvább módszerekkel is társították (fizikai fenyítés), hogy jobb belátásra bírjanak. Szinte biztosan félni kezdtünk szüleinktôl, amikor "rossz fát tettünk a tûzre". Társítottuk tehát a tiltott magatartásokat a hozzájuk fûzôdô negatív élményekkel, vagyis a büntetéssel. Ugyancsak nagy a valószínûsége annak is, hogy felnôve, más, jelentôs felnôttek: tanárok, rokonok stb. a szüleinkhez hasonló módszerekkel próbáltak nevelni. Ennek következtében mûködésbe lépett egy általánosítási folyamat: a szüleink büntetésétôl való félelmet átvittük más személyekre is. Mindebbôl következôen felnôttként félni fogunk a személyünket illetô negatív ítéletektôl.
A második tanulási folyamat az operatív kondicionálás vagy skineri kondicionálás nevet viseli, megfogalmazója után. Ez az elmélet azon alapszik, hogy ha az alany bármilyen viselkedési formára (operálás) pozitív visszajelzést kap (erôsítés), ha véletlenszerûen is, akkor azt a bizonyos viselkedést nagy valószínûséggel ismételni fogja. Ennek az elsajátítási módszernek a hatása a hétköznapi életben nagyon kiterjedt.
Például, ha egy nagyon forró délután kinyitunk egy ablakot és frissülést érzünk a beáramló levegô hatására, akkor ez a cselekvés (vagyis az ablaknyitás) jutalmat nyert a hûs levegô által. Ennek következtében, ha máskor is melegünk van, megnyitjuk az ablakot. De próbáljuk meg elképzelni az ellenkezô helyzetet. Vagyis, hogy ugyanaz az ablak egy verôfényes udvarra nyílik, ahol a hôség még rekkenôbb. Valószínûleg minden kedvünk elmenne attól, hogy még egyszer ugyanazt az ablakot megnyissuk.
Végezetül pedig, a harmadik elsajátítási folyamat, amelyrôl érdemes említést tenni, az úgynevezett modellezés, amelynek alapja az olasz Bandura által kidolgozott szociális felfogás.
Ennek az elméletnek a lényege az, hogy az érzelmek, az értékek és a cselekedetek nem mindig személyes tapasztalatokra alapszanak, hanem mások tapasztalatának eredményeit tesszük magunkévá.
Például, hogyha valaki meghívná önöket egy egzotikus étterembe vacsorázni, ahol az étlap különbözô módon elkészített hüllôket kínál, gyorsan visszautasítanánk a meghívást. Ugyanakkor meggyôzôdésem, hogy nagyon kevesen rendelkeznek önök közül saját tapasztalattal, ami a rántott krokodilus szeleteket, vagy a roston sült pitont illeti. Akkor hát, miért ez az erôs idegenkedés? Szinte kizárólag annak köszönhetô, amit mások tapasztalata által tudunk a hüllôkrôl: a kígyó veszélyes, alattomos, áruló stb.
Ezekbôl a tapasztalatokból alakítottuk ki viszonyulási módunkat a hüllôk iránt.
Lehetséges, hogy más, úgymond megmagyarázhatatlan félelmet tapasztaltak bizonyos helyzetekben? Valószínû, hogy alapjában véve ott is a modellezésrôl van szó! Ugyancsak a modellezés az, ami a fiatalokat a csoportosulásra készteti. Ráadásul ezt használják ki a reklámok is, amikor bizonyos, általuk kívánt viselkedési módokra akarnak rávezetni. E három elsajátítási folyamat kombinációja járul hozzá jellemünk ezerféle különbözô árnyalatának kialakításához.
Az tehát, amit "jellemünknek" nevezünk, a cselekvéseink által nyer kifejezést és mindez a tanulás gyümölcse.
A pozitív oldala pedig az idáig ismertetett dolgoknak az, hogy ha megtanultuk mindazt amik vagyunk, akkor lehetôségünk van arra is, hogy a negatív vonásokon javítsunk, megtanulva, hogy miként élhetünk és nevelhetünk jobban.
Dr. Váradi Katalin
Pszichológus
A régiót tekintve Budapesten jó minôségû iroda bérelhetô jó áron, a kínálat nô, és ez stabilizálja az árakat — vonta le a következtetést a Cushman, Wakefield Healey and Baker nemzetközi ingatlan tanácsadó cég felmérése.
Budapest központjában a legigényesebbnek számító irodahelyiségek bérleti költsége évi 287 euró négyzetméterenként, beleértve a bérleti díjat, az ingatlan után fizetendô adókat, valamint a közös költséget. Ez olcsóbb, mint Bécs, ahol ugyanez 336 euró/négyzetméter vagy Varsó (325 euró/négyzetméter), de drágább, mint Budapest legfôbb regionális vetélytársa, Prága, ahol 2004-ben 270 euró/négyzetméter évenkénti bérleti költséggel lehetett számolni.
Ugyanakkor Budapesten egy színvonalas iroda bérleti költsége mindössze 18 százaléka annak, amennyit London West End Mayfair körzetében kell fizetni –- írja a Business Space Across the World címû kiadványban megjelent összehasonlító tanulmány.A tanácsadó cég budapesti irodapiaccal foglalkozó részlegének vezetôje szerint a régió legmagasabb színvonalú irodáinak nagy része Budapesten található, miközben a bérleti költségek is kedvezôek. A Magyarországon belül terjeszkedni kívánó bérlôk, másrészt a régióba belépni szándékozó cégek élénkítették e keresletet, és így csökkenésnek indult a sokáig magas kiadatlansági ráta. Ezzel párhuzamosan az A kategóriás irodahelyiségek kínálata is tovább bôvül, ebbôl következôen stabil bérleti díjakra lehet majd számítani Budapesten.
A világméretû rangsorban toronymagasan London vezet 1.571 euró/négyzetméter/ év bérlet költséggel, Párizs (945 euró), Tokió (723 euró) és New York (680 euró) elôtt.
Hong Kongban emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak, így a város — tizenkét helyet elôre lépve — az ötödik helyen áll 637 euróval, ami 109 százalékkal több mint egy évvel korábban, de még mindig 42 százalékkal elmarad az 1997. évi csúcstól.
A sorban 624 euróval Moszkva a hatodik.
A Business Space Accross the World 2005-ös kiadványa az irodabérlet összköltsége szempontjából legdrágább városokat rangsorolja a világ 47 vezetô országának egy-egy városát véve alapul.
A listán Budapest a 27., két hellyel került hátrább az elôzô évhez képest.
A térségben Varsó a legdrágább, majd Budapest, Prága, Bukarest (259 euró/négyzetméter /év), Zágráb (246 euró) és Pozsony (199 euró) következik.
Az utolsó, 47. helyen 100 euróval Bangkok áll.
A felmérést a Cushman, Wakefield Healey and Baker — a Cushman and Wakefield nemzetközi ingatlan tanácsadó cég európai divíziója állította össze.
Megalapozatlannak bizonyultak az EU 15 régebbi tagországának félelmei, hogy olcsó kelet-európai munkaerô árasztja el ôket a szervezet tavaly májusi bôvítését követôen — állapította meg szerdai számában a Die Presse címû osztrák napilap.
A konzervatív újság több tanulmányt is ismertetett, amelyek azt bizonyítják, hogy a kelet-európaiak mobilitása nemcsak Európa, hanem saját régiójuk határain belül is nagyon korlátozott. Az olcsó kelet-európai munkaerô tömeges Nyugatra vándorlására még akkor sem lehet majd számítani, ha megszûnnek azok az ideiglenes korlátozások, amelyeket az EU régebbi tagországainak szinte mindegyike érvényesít még évekig az új tagországok munkavállalóival szemben. Nagy-Britanniában és Írországban nincsenek ilyen korlátozások, mégsem ugrott meg a kelet-európai bevándorlók száma.
A lap ismertette az Európai Bizottság egyik tanulmányát is, amely szerint az új EU-tagországok munkaképes korú lakosságának mindössze az 1 százaléka kész arra, hogy valamelyik régebbi EU-tagországba áttelepüljön. Ez évente mindössze 200 000 embert jelent, beleértve a még csak tagságra várakozó Bulgáriát és Romániát is. Az EU átlagától jóval elmaradt Bulgáriában is csak az e korcsoporthoz tartozók 2 százaléka álmodozik arról, hogy Nyugat-Európába települjön át. A német gazdaságkutatók pedig úgy becsülik, hogy a következô 25 évben az új EU-tagországok munkavállalói közül mintegy 2,2-4,5 milliónyian fognak csak dolgozni a 15-ök területén. Ausztria is azzal számol, hogy a következô 10 évben csak 120 000 kelet-európai fog bevándorolni a területére a szomszédos országokból.
A Die Presse a Vedior cég kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az új EU-tagországokból fôképpen csak meghatározott korcsoporthoz és foglalkozási ághoz tartozók készek a nyugat-európai munkavállalásra. A Vedior szerint "a tipikus kelet-európai emigráns" fiatal, egyedülálló, diplomás vagy diák, és a többségük nô. Mindenekelôtt orvosok, ápolónôk, vegyészek és informatikai szakemberek keresik boldogulásukat Nyugaton. Többségük azonban csak néhány évig marad ott, általában csak addig, amíg lakást tud vásárolni magának a hazájában.
A Vedior szerint Nyugat-Európának égetô szüksége lenne a magasan képzett bevándorlókra, azonban kulturális, bürokratikus és nyelvi gátak okolhatók a kelet-európaiak mobilitásának alacsony szintjéért. A képzettség EU-n belüli elismerésének hiányosságai továbbra is a legnagyobb akadályt jelentik a munkavállalók mobilitása szempontjából. — Az EU ebbôl a szempontból még távol van a mûködô belpiac kialakulásától — szólaltatta meg a bécsi lap Zach Milest, a Vedior vezetôjét.
Számítástechnikai újdonságokkal rukkolnak elô hamarosan a koreai mobilszolgáltatók.
Februárban dobja piacra az SK Telecom a vércukor- és koleszterin mérésére — no meg telefonálásra — is alkalmas újdonságát. A készülék akkumulátorát olyan speciális szenzorral látták el, amely kimutatja a kért értékeket, mihelyt tulajdonosa ráhelyezi az ujját az érzékelôre.
Egy másik koreai cég, a KFT is készül a maga egészségvédô telefonjával a piac meghódítására. Ez egyfajta látásvizsgáló, amely még a színvakságot is képes kimutatni. A vizsgálathoz merôen kell nézni a telefon képernyôjét, amelyen egy bizonyos idô elteltével megjelennek a tulajdonost érdeklô paraméterek. Némiképp csökkenti az újdonság értékét, hogy kevés embernek van szüksége naponkénti látásvizsgálatra.
A KFT másik újdonsága viszont nagyobb érdeklôdésre tarthat számot, hiszen a szerkezet a véralkoholszint megállapítására is alkalmas. A telefon a részegség mértékét a reakcióidô alapján állapítja meg — a tesztelt személynek minél gyorsabban kell reagálnia a telefon képernyôjén mozgó pontokra.
Több mint hetven olvasónk döntött úgy csütörtökön délután az egy idôben zajló több párhuzamos rendezvény közepette, hogy részt vesz a Szabadság hagyományos farsangi nyereménysorsolásán, amelynek ezúttal támogatónk, a Báthory István Elméleti Líceum díszterme adott otthont. Elôfizetôinket és a rejtvényfejtôket jutalmaztuk, majd a hangulatos rendezvényt a Karaván együttes koncertje és tombola zárta.
Sorsolásunk támogatói közül ezúttal hatan is jelen voltak. Elsôként Molnár Katalin, a negyedévi elôfizetôket jutalmazó nagydíjat adományozó Vitacom Electronics Kft. marketing referense mutatta be cégét, amely tavaly februárban nyitotta meg üzletét a Szentegyház/Maniu utca 6. szám alatt. A szerencsés nyertes az utalványt itt értékesítheti, elemek, akkumulátorok, töltôk, különbözô elektronikus cikkek, mérômûszerek, alkatrészek és tartozékok között válogathat. Az elektronikus felszerelést forgalmazó cég "fôhadiszállása" a Bunã Ziua utcában található, fiókjai pedig Bukarestben (kettô is), Temesvárott és Jászvásáron.
Az egyhavi elôfizetôk fôdíját szolgáltató Dr. Video Kft. igazgatója, Mihai Marcu arról beszélt, hogy a cég Izlazului utcai boltja elektronikus készülékek szervizelésével és forgalmazásával foglalkozik több éve, univerzális távirányítótól kezdve új és másodkézbôl származó audio-video felszerelésig bármi megtalálható náluk.
A több díjat is adományozó Kopiernicus Kft. kereskedelmi igazgatója, Sípos Sándor és a szintén ajándéktárggyal jeleskedô Jolly Kft. külkereskedelmi igazgatója, Boér Boglár egyaránt kiemelte, hogy az általuk képviselt cég nemcsak termékeket, hanem szolgáltatást is nyújt, az árucikkek forgalmazását tanácsadással és segítségnyújtással is kiegészítik. A maroktelefonok, számítógépek, irodatechnikai felszerelés forgalmazásában élenjáró Kopiernicus márciusban új üzletet nyit a Jókai utcában már létezô bolt átalakítása révén, miközben egy ideje már bútorgyártással és forgalmazással is foglalkoznak. A Jolly a Vágóhíd téri toronyházban székelô üzletben egyebek között csaptelepek, csempék, jacuzzik, más fürdôszoba- és konyhafelszerelések széles választékát kínálja, árujuk 80%-a külföldrôl származik. — A minôségbôl nem engedünk — mondotta Boér Boglárka, ezért lehet, hogy a Jolly-termékek drágábbnak tûnnek, de hosszabb távon ez inkább megéri.
A támogatók közül a meglepetésként betoppanó Fodor András képeslapgyûjtô a gyûjtési szenvedélyrôl és módszerekrôl beszélt, a Kalendárium füzet nagydíját adó VSA Kft-nél beszerzéssel foglalkozó Némethi Éva elmondta, hogy sportcikkeket, táskákat, hátizsákokat és pingpongasztalt gyártó és forgalmazó cégük idén a Jobbágy/Ariesului utcában üzletet is akar nyitni.
Támogatónk volt még a Promedical Center, Kriterion Könyvkiadó, Both Univers, Perfetti van Melle, Artana, Zortec és a Phoenix Könyvesbolt.
Amint már tegnapi lapszámunkban közöltük negyedévi elôfizetôink közül Jánosi Ibolya (Kossuth / 1989. December 21. u. 23–35/53.) örülhet a Vitacom Electronics tízmillió lejes vásárlási utalványának. A további jutalmazottak: 2. Váradi György (Putna 2/9.) — fali nagytükör; 3. Balogh Ferenc (Méhes/Albinii 65.) — 500 ezer lejes szakorvosi vizsgálat vagy orvosi laboratóriumi kivizsgálás; 4–5. Jakab Andrea (Petôfi/A. Iancu 58.) és Dénes Károly (Méhes/Albinii 133/11.) — könyvcsomag; 6. Zsakó Erzsébet (Mãcinului 16.) — fülhallgató, mikrofon és két Philips hangszóró számítógéphez.
A januári egyhavi Szabadság-elôfizetôk nagydíját, a JVC márkájú CD-lejátszót és rádiómagnót Szabó Mária (Herculane sétány 17/10.) nyerte. A további díjazottak: 2. Szekernyés Éva (Émile Zola 1.) — 500 ezer lejes szakorvosi vizsgálat vagy orvosi laboratóriumi kivizsgálás; 3–4. Kraftsik Katalin (Mócs 180.) és 4. Imreh György (Postakert / Cuza Vodã 6.) — könyvcsomag, 5. Balázs Tibor (Hasdeu 91.) — Citizen számológép; 6. Kardos Rozália (Padin 28.) — számítógép-billentyûzet; 7–8. Tamás Ilona (Unió/Memornadumului 17.) és Farkas József (Dornei 25.)— képeslapos naptár.
Tavaly karácsony tájékán megjelent, "évkönyv-pótló" Kalendárium füzetünk nagydíja, egy pingpongasztal Kiss Kornélia (Micus 1/130.) tulajdonába kerül. A további nyertesek: 2–3. a Lészai család (Pap/Párizs u. 13.) és Szász Gábor (Szentlélek / Virgil Fulicea u. 6/1.) — faragott sakk-készlet és édességcsomag; 4–10. Batiz Ilona (Mihai Veliciu 60.), Tyukodi László (Venus 22/161.), Olteanu Katalin (Bucura sétány 1/26.), Sebestyén Árpád (Majális/Köztársaság 88.), Haltrich Judit (Alkony u. 1/9.), Jaskó Judit (Jobbágy/Ariesului 28.) és Jánosi Elôd Csongor (Boldog 7.) — irattáska és könyv, 11–12. Kertész György (Szászfenes, A. Iancu 318.) és Molnár Alfréd (Herculane sétány 6/34.) — üveg hamutartó és édességcsomag; 13–18. Hancz Károly (Kalános/Primãverii 2/82.), Eszes Andrea (Kalános/Primãverii 2/265.), Bogdán Erzsébet (Majális/Köztársaság 8/3.), Korondi Adél (Torda, Victoriei 116.), Kalányos Albert (Fântânele 63–65/251.) és Simó Attila Tamás (Marinescu 82.) — fényképfilm-elôhívás; 19–20. Nyerges Gyöngyi (Unió/Memorandumului 15.) és Fischer Fodor Károly (Válaszút 341A) — édességcsomag.
Ugyanott sorsoltuk ki a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazinnal közös rejtvénypályázatunk decemberi jutalmazottjait (az októberi és novemberi díjazottak sorsolását aznap a szerkesztôségben ejtettük meg). A Szabadságban megjelent három rejtvény és Forog az idegen egyik feladványa helyes megoldásával és a szelvény beküldésével lehetett pályázni az egyik versenyen, a másikon csak a Szabadságban megjelent rejtvénysorozat helyes megfejtéseit és a szelvényt kellett beküldeni.
A nyertesek névsora:
Október, 4 rejtvény: 1. Rostás Árpád (Kolozsvár, Tãbãcarilor 4–6.) — DVD; 2–5. Serestély József (Fântânele E tömbház/63.), Mihályi Anna Mária (Alexandru Vaida Voevod 66/11.), Ferenczi Ilona (Vidraru 15/73.) és Kiss Ildikó (Fôtér 5.) — könyvjutalom.
Október, 3 rejtvény: 1–2. Molnár Alfréd (Herculane sétány 6/34.) és Gãbudean Jolán (Traian út 89/6.) — Szabadság-elôfizetés; 3–10. Kis Mária (Jugoszlávia 22.), Kerekes Irén (Mehedinti 86/13.), kétszer Pál Irén (Becas 17.), Lészai Emôke (Pap/Párizs utca 13.), Levey Ferenc (Árpád/Traian 91/11.), Török Mária Anna (Scãrisoara sétány 4/14.) és Kiss Ildikó (Fôtér 5.) — könyvjutalom.
November, 4 rejtvény: 1. Kiss Ildikó (Fôtér 5.) — DVD; 2–5. Serestély József (Fântânele E tömbház/63.), Lészai Tibor (Grigore Alexandrescu u. 28/7.), Kiss Ildikó (Fôtér 5.) és Paskucz Viola (Tarnica 4/27.) — könyvjutalom.
November, 3 rejtvény: 1. Asztalos Erzsébet (Nyárfasor 41.) és Lengyel László (Marinescu 13.) — Szabadság-elôfizetés; 3–10. Kis Mária (Jugoszlávia 22.), Balogh Klára (Detunata sétány 13/79.), Kovács D. Péter (Muscel sétány 21/12.), Boros Ilona (Grigore Alexandrescu u. 23/28.), Somogyi Botond (Kossuth / 1989. December 21. u. 37/55), Botár Erzsébet (Szentegyház/Maniu 5/8.), Drohobetczky Antal (Horea 47–49/21.) és Lészai Róbert (Pap/Párizs utca 13.) — könyvjutalom.
December, 4 rejtvény: 1. Mihályi Anna Mária (Alexandru Vaida Voevod 66/11.) — DVD, 2–5. Bajka Pál (Horea 18–20.), Valea Anna (Magyar/1989. December 21. u. 133/97.), Sándor Éva (Take Ionescu 97/2.) és Kiss Irma (Detunata sétány 15/14.).
December, 3 rejtvény: 1. Simon Gertrúd (Tulcea 14/9.) és Pál Irén (Becas 17.), Szabadság-elôfizetés, 3–10. Scrob Judit (Izlazului 2/93.), Németh Mária (Dézsma/Somesului 2–12.), Török Anna Mária (Scãrisoara sétány 4/14.), Rocskár Mátyás (Nagybánya u. 14.), Meszesán Jenô. (Ion Mester 7/6.), Molnár Alfréd (Herculane sétány 6/34.), Serester Klára (Aranyosgyéres, A. Vlaicu 10.), Lészai Orsolya (Pap/Párizs u. 13.) — könyvjutalom.
NYEREMÉNYEINK, A TÁRGYAK VAGY SZOLGÁLTATÁSOK ELLENÉRTÉKÜKRE VISSZA NEM VÁLTHATÓK!
A jutalmakat hétfôtôl, naponta 10–16 óra között lehet átvenni a szerkesztôségben, a könyvelôségen.
A sorsolást gyerekek végezték, akik már tudták, hogy ezért cukorka jár.
Az izgalmakat feloldandó, a Karaván-együttes koncertezett. Az öt éve alakult, egyetemistákból és középiskolásokból álló csapat gazdag dallamvilágú, találó hangulatú, tehetséges muzsikálásról tanúskodó produkciót nyújtott megzenésített versekbôl.
Az elôadást tombolasorsolás zárta.
|
Váltóiroda |
Euró (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
Forint (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (Fôtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.) |
37 300/37 700 |
28 500/29 000 |
150/154 |
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 723 lej, 1 USD = 28 902, 1 magyar forint = 154 lej.
Hogy mit jelenthet egy jó rajztanár egy város mûvelôdési életének alakulásában-alakításában, számtalan példával illusztrálhatjuk. Mindössze kolozsvári vonatkozásban is a kismesterek egész sorát vonultathatjuk fel, a távolabbi múltból egész napjainkig, ahogyan azt például a Báthory-líceum tanára, az itt kiállító Orbán István is megtette iskolája vonatkozásában. Nemrég pedig az Unitárius Kollégium egykori neves rajztanáráról, Tóth Istvánról jelent meg kismonográfia Sas Péter mûvelôdéstörténész tollából. És se szeri, se száma azoknak a mûvészetkedvelôknek, közülük néhányan gyakorló mûvészek is, akik a nemrég nyugalomba vonult rajztanárok, Zsoldos Álmos, Lészai Bordy Margit, Kováts Ildikó, Gally Katalin, Pócsai András tanítványaiként váltak hûséges tárlatlátogatókká, némelyek pedig, vásárlásaikkal, mûpártolókká. S hogy ez utóbbiak száma még meglehetôsen gyér, az nem annyira az érdektelenséggel, mint inkább a szûkös anyagi körülményekkel magyarázható. Egy általános gazdasági fellendülés — ha egyszer csak bekövetkezik — remélhetôleg ilyen irányban is jótékony változásokhoz vezet majd. Addig is azonban, mûélvezôkként, éljünk a felkínált lehetôségekkel: jelen esetben például a mûvészpedagógusaink tavalyi mûvészi termésébôl készült válogatás megtekintésével és élvezetével. A szemlélésen túl ugyanis a látottak valódi élvezettel szolgálhatnak: még a legigényesebbek számára is. S akinek mindezt köszönhetjük: Székely Géza grafikusmûvész, a kolozsvári magyarnyelvû speciális rajzoktatás megvalósítója, az Erdélyi Magyar Mûvészpedagógusok Egyesülete Kolozs megyei csoportjának vezetôje, a Barabás Miklós Céh vezetôségi tagja, aki immár 4. alkalommal rendez pályatársainak alkotásaiból tárlatot az Apáczai Galériában. Ezek után nyugodtan elmondhatjuk, hogy hagyományt teremtett, s ez a hagyomány nemcsak él, hanem izmosodik is. Talán nem is annyira az idôk múltával, mint inkább az itt bemutatott alkotások számát és minôségét illetôen. 33 mûvész több mint félszáz alkotása kapott helyet a falakon, s a jól ismert nevek mellett nem egy, különösképpen vonzó munka aljában számomra teljesen ismeretlen neveket fedeztem fel: pályakezdôkrôl, egyetemi hallgatókról van szó, akikrôl minden bizonnyal hallunk még. Az Apáczai Galéria egyébként híres arról, hogy teret biztosít az ifjúságnak, bedobja ôket a mélyvízbe, hadd mutassák meg, hogy mire képesek, s ha most egy-két munkával szerepeltek, késôbb egyéni kiállításon is megmérettethetik magukat. Ahogyan tette azt néhány évvel ezelôtt Lovász Noémi, aki most már mint az Apáczai-líceum tanára vesz részt Pietà és Napszekér címû, tekintetcsalogató munkáival a tárlaton. Keszeg Ágnes is túl van már egy Apáczai galériabeli egyéni kiállításon, ô azonban még diákként szerepel Rokokó címû, vegyes technikával készült, fölöttébb ötletes alkotásával. Fantáziában nem marad el mögötte Balogh Edgár sem, akinek rajzkészségét is megcsodáltuk, akárcsak a Bíró Zsuzsannáét és Barta Csilláét. Ígéretesek Nagy Melinda színes linómetszetei, Lini Enikô fotója, Zsigmond Adél textilkompozíciói. Ami pedig a galéria házigazdájának, Székely Gézának a munkáit illeti, méltók ahhoz a szerephez, amelyet betölt. Diákjai mûvészi igényesség szempontjából példát vehetnek tanárukról, s a kolozsvári mûértôk számára is élményt jelenthet Archaikus nyár címû rézkarca és Angyal utca címû pasztellje. Aminthogy másik két magyar tannyelvû líceumunk, a Báthory és a Brassai tanárainak, Orbán Istvánnak és Kocsis Ildikónak a munkái is figyelemfelkeltôk. Más-más mûvészi koncepció, de egyaránt igényes hozzáállás jellemzi alkotásaikat. Ötletes Koncz Münich Judith kerámia összeállítása és Cismasiu Labancz Ágnes Kompozíciója. A meglepetés erejével hatottak ismét Horváth Gyöngyvér Matisse és Klimt ihlette szecessziós utánérzései, amelyek kollográfiában öltöttek testet, és valósággal tüntetnek dekorativitásukkal. A tárlat doyenjének, Gedeon Zoltánnak a munkái alkotójuk korát meghazudtoló frissességükkel és ugyancsak dekorativitásukkal tûnnek ki. A táj vonzásában születtek Essig Klára, Lôrincz Lehel, Kováts Ildikó, Pócsai András és Deák István akvarelljei, pasztelljei és olajképei, míg Koncz Münich András színes kerámia Képeslapjai ugyancsak a realitás talajából fakadóan mûemlékeinket örökítik meg. Mûvészi szempontból tavalyi szereplése azonban felülmúlta a jelenlegit. Kerámia lapokkal jelentkezett Suba László is. Figyelemre méltó Dávid Ilona míves textilképe, Sebestyén Róbert Várakozás címû munkája, Szabó Vilmos Anyasága, Zsigmond Márton és Starmüller Katalin olajképei, Farkas Melinda linómetszetei. És végezetül, de valójában elsôsorban a tárlat minden évben szereplô legbiztosabb emberei, Lészai Bordy Margit, Tompos Opra Ágota és Gally Katalin. Munkáik olyan kiforrott, biztos kezû alkotókra vallanak, akik önálló mûvészi világukon belül is képesek a megújulásra, képi nyelvezetük bôvítésére, tökéletesítésére.
Nyelvünkben a bögre csak egyike a kisebb edényt jelölô szavainknak. A hasonló vagy éppen azonos edényfélékre évszázadokon át még sok más elnevezést használtak, és ma is használnak. Bizony ma is sokan még a reggeli tejeskávét, tejet hol csészébôl, hol csuporból isszák. Vagyis ugyanazt az edényfélét az egyik családban csupornak, a másikban csészének nevezik. De nevezhetik másként is. Kosztolányi egyik hôse minden reggel a kakaót "egy aranyszegélyes findzsában" tette a heverô mellé a székre. És még ma is szoktuk tréfásan mondani: "Jól eszik ez a gyerek. Szereti a tejet. Reggelenként egy nagy ibrikkel is felhajt belôle." Soroljuk csak: bögre, csésze, csupor, findzsa, ibrik — egy sor rokon értelmû szó — más-más történettel, sajátos hangulattal.
Ha aszerint vizsgáljuk, állítjuk sorba e szavakat, hogy mikor bukkantak fel elôször írásban, hogy a nyelvtörténet milyen régrôl tudja adatolni ôket, a csupor, csipor szavunké az elsôbbség. Már 1198-ból van rá írásos adatunk. Eredetét tekintve is ôsi magyar szó. A rokon finnugor nyelvek megfelelô adatai alapján kikövetkeztethetô, hogy a csupor eredeti jelentése ’nyírfakéregbôl készített ivóedény’ lehetett. Késôbb nyilván változott az anyag, a megformálás módja, de a név, a csupor maradt. Az erdélyi nyelvjárásokban a csupor (csupar, csipor) ma is általánosan használt szó, akár mint cserépcsupor, pléhcsupor vagy éppen porceláncsupor. A köznyelvben a csupor — a mindenképpen "finomabb" csészével szemben — kissé népies ízû, falusias hangulatú.
A XIV. század végén ugyanis megjelent a durvább formájú és anyagú csupor mellett a fôleg porcelánból készült, finomabb kidolgozású csésze. Alighanem cseh mesterek terjesztették el, hiszen a csésze szó a magyarban az ócseh nyelvbôl származik. A gazdagabb városi lakosság már meg tudja vásárolni a finomabb, formában is változatosabb edényt, s "párolgó csészék mellett" ül össze, de a csésze a hagyományos csupor szót nem tudja kiszorítani. Sôt, sok helyütt ezt a finomabb edényfélét is csupornak nevezik. Mindenesetre a két szó, a csupor és a csésze a továbbiakban egymás mellett él éppúgy, ahogyan az asztalra kerülhet a finomabb porcelán-csésze mellé a durvább, a mázas agyagedény, a csupor is.
A XVI. században beköszönt aztán a török világ. S ahogy Mikszáth írja: "Nagyokat lehetett inni ... a török urakkal findzsákból, ibrikekbôl". Török nyelvi hatás érvényesül tehát a findzsa, az ibrik s talán a bögre szó átvételében is. Ezek az ivóedények formájukban, anyagukban eltérhettek egymástól, a már meglévô csuproktól, csészéktôl, de e szavak nyelvjárási, csoportnyelvi elterjedésekor a jelentés nem ôrzi az eredeti formai jegyeket. Az ibrik is eredetileg öblös, füles, olykor fedôvel ellátott, csúcsos szájú porcelán ivóedény, s a bögre szintén öblös, hasas, inkább agyagból készült edényféle. Ám az egyes szavak eltérô nyelvföldrajzi terjedése következtében ugyanaz a kisebb ivóedény lehet például az egyik nyelvjárásban findzsa, a másik nyelvjárásban bögre, a harmadikban meg csupor.
Mind a választékos köznyelvben, mind az irodalmi nyelvben, a fenti rokon értelmû szavak bizonyos nyelvhasználati és stílusrétegekbe rendezôdtek. Sokuk népies, régies stíluseleme nyelvünknek. A porcelánból készült, általánosan használt ivóedényre ma még számszerûleg talán többen használják a csupor szót, de nem nehéz megállapítani: a csésze szóé a jövô.
Beszélgetés Kovács Istvánnal, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetsége és az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrász Szövetség elnökével kolozsvári látogatásán az erdélyi vendéglátóipar helyzetérôl, a szakmai szervezetek tevékenységérôl, illetve arról, milyen utat kell még bejárnia a hazai vendéglátásnak, hogy európai szintû szolgáltatással büszkélkedhessen.
— A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetsége úttörô ebben a szervezkedésben. Hogyan jött létre és melyek tevékenységének fôbb pontjai?
— Az egyesület úgy alakult meg, hogy a vendéglôsök, a vendéglátóipar egy sajátos ágaként, úgy érezték, tartozni akarnak valahová. 1997-ben, pár éttermi fônökkel összeülve határoztuk el, hogy létrehozunk egy ilyen szakmai szövetséget. Eleinte nagy lendülettel indult, aztán volt egy kisebb megtorpanás, minthogy voltak olyan emberek a szövetségben, akik sokkal többet vártak, mint amit mi adni tudtunk. Bizonyos idô után aztán szinte "ragadtak" ránk a kollegák, ez bizonyította, hogy van értelme a szervezetnek. Próbáltuk is úgy mûködtetni, hogy mindenki magáénak érezze, ezért az összejöveteleket, gyûléseket is "vándorgyûlésekként" szerveztük meg. Sorra minden tag vendégül látta a szervezetet, minden hónap elsô keddjén találkozunk. Rengeteg közös kérdés merül fel ezeken a beszélgetéseken, a tevékenységünk alapját képezik a véleménycserék, a megoldások közös keresése. Rendezvényeket is szervezünk, szakácskönyvet adtunk ki, amelybe megpróbáltunk összegyûjteni olyan ételeket, amelyek receptjei érdekességük, különlegességük miatt olvasmányként is megállják a helyüket. Továbbá szerveztünk gasztronómiai esteket, Népek konyhája elnevezéssel, volt már magyar, román, cigány, örmény stb., ezek nagy sikernek örvendtek, ugyanígy a versenyek: kolbásztöltô, szép asztal, csirkepaprikás-verseny.
Novemberben Szovátán volt egy szakmai rendezvény, itt alakítottuk meg az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrász Szövetséget, amelynek pillanatnyilag zajlik a bejegyeztetése, ennek az elnökéül engem választottak meg. Jelenleg hatvan tagja van a szövetségnek, de ez a szám napról napra nô, egész Erdélyt lefedi.
A szövetséget táplálni kell ahhoz, hogy eredményt tudjon felmutatni — ezért jöttünk el Kolozsvárra is. Szeretnénk ha itt és a környéken is a szakmabeliek, illetve mindazok, akiket érdekel a vendéglátóipar, csatlakoznának a szervezetünkhöz. (Részleteket a 0722-500347-es telefonszámon vagy a seft@planet.ro címen kaphatnak az érdeklôdôk.)
Az Erdélyi Gasztronómiai és Cukrász Szövetség elsô rendezvénye Sepsiszentgyörgyön lesz, erre meghívtuk a budapesti Vendéglátóipari Fôiskola neves elôadóit — a kezdeményezést a Danubius szállodalánc és a Duna Televízió is felkarolta, így lehetôségünk nyílt egyhetes szakmai tréninget szervezni a vendéglátóiparban dolgozók részére. Ennek keretében a résztvevôk megismerkedhetnek a felszolgálás, ételkészítés hagyományos és legújabb trendjeivel. Úgy vélem, a vendéglátóiparban dolgozók elméleti felkészültségben magas szinten vannak: mindenkinek van valamiféle diplomája, oklevele, arra volna szükség, hogy a gyakorlati tudást is megszerezzék, illetve továbbfejlesszék.
A december 5-i magyarországi történések után úgy éreztük, hogy csökkent a magyar turisták száma, mindamellett, hogy enyhe tél volt, így a közlekedés nem volt akadályoztatva. Szeretnénk elérni, hogy a magyarországiak érezzék azt, hogy függetlenül attól, hogyan szavaztak, mi várjuk ôket, szívesen fogadjuk a Székelyföldön, hiszen nagyon sok olyan magyarországi van, aki még sosem járt ezen a környéken, nem ismeri ezt a tájat.
További célkitûzéseink közé tartozik a hagyományok ápolása, meg kell mutatnunk, mivel vagyunk többek és jobbak, hiszen az itteni árak nem sokban térnek el a külföldi áraktól. A szolgáltatások minôsége azonban elmarad ettôl az ártól — szeretnénk elérni, hogy a turista, ha kifizeti az adott összeget, elégedetten távozzon, és máskor is visszatérjen hozzánk. Itt hangsúlyt kell fektetni a speciális ételek felsorakoztatására minden vendéglô étlapján: régiók, városok, falvak hagyományos ételeibôl alakuljon ki egy erdélyi konyha, azért jöjjenek ide az emberek, hogy olyan ételeket, ízeket fogyasszanak, amiket csak nálunk találnak meg.
— Milyen változásokat hozhat az uniós csatlakozás ebben az ágban?
— Az uniós csatlakozás küszöbén fel kell készülnünk bizonyos követelmények teljesítésére is: ha nem kezdünk elôre tervezni, sokakat drasztikusan fog érinteni például a minôségbiztosítási rendszer bevezetése. A HACCP rendszer a szolgáltatás konkrét minôségére vonatkozik, a termelôtôl egészen a tányérig, konkrétabban fogalmazva: például a krumpli útját "végigkísérik" attól az embertôl, aki azt megtermelte, egészen addig, amíg felszolgálják az asztalon. Minden technikai lépést ellenôriznek, hogy ez a folyamat korrektül legyen lebonyolítva a termeléstôl a szállításon, a feldolgozáson át a felszolgálásig. Ennek a minôségbiztosítási rendszernek a bevezetése költséges, jelenleg pályázni lehet a Vállalkozásfejlesztési Központnál, az Új Kézfogás Alapítvány programja támogatja ennek a rendszernek a kiépítését, bizonyos önrész mellett. Pillanatnyilag nem kötelezô, de ajánlott bevezetni, hiszen elôbb-utóbb kötelezôvé válik.
Lényeges, hogy megpróbáljunk olyan minôségû szolgáltatást nyújtani: felszolgálókon, konyhán, pincén át a kisegítô személyzetig, hogy a vendéget a pénzéért ugyanúgy kiszolgálják, mint akár Budapesten.
— Vannak olyan létesítmények városonként, ahol nyugati szintû szolgáltatást kap a vendég?
— Romániában végbement egy bizonyos fejlôdés a vendéglátóipar szintjén úgy, ahogy a forradalom után megjelentek szép üzletek, szép áruházak, léteznek minôségi vendéglátó egységek is, panziók, szállodák. Ezek azonban inkább elszigeteltek, ha egy turistának nem segít az útikalauz, katalógus vagy az internet, hogy rátaláljon ezekre a helyekre, esetleg betéved egy tönkrement vendéglátó egységbe, ahonnan rossz szájízzel távozik. Egészen más képe alakul ki az országról, Erdélyrôl, a nosztalgia helyett pofoncsapás fogja érni a vendéget. Minél több színvonalas, minôségi helyre van szükség, egyrészt, hogy a turisták rendelkezésére álljunk, másrészt, hogy fel tudjuk nevelni a közönséget erre a szintre.
— Mi jellemzi a hazai fogyasztót?
— Sajnos nálunk az történik, hogy egyrészt az anyagi gondok, másrészt a kommunizmus utolsó éveiben tapasztalható vendéglôkultúra-visszafejlôdésnek — az emberek hiába is mentek vendéglôbe, mert nem volt mit enni, inni — köszönhetôen az emberek inkább otthon fôznek, otthon étkeznek.
El szeretnénk érni azt, ami Nyugat-Európában tapasztalható: az emberek hét végén nem fôznek, hét közben is elmennek ebédelni vagy vacsorázni, és szívesen költik el azt a pénzt, jól érzik magukat. Minôségi szolgáltatást csak így lehet fenntartani: minél több a vendég, minél több a bevétel, annál inkább van, amibôl beruházni, továbbfejleszteni a szolgáltatást.
Fontos kinevelni az emberekbôl azt a mentalitást, hogy bármelyik vendéglôbe megy, úgyis becsapják. A múlt rendszerbôl fennmaradt elôítélet ez, amikor a vendégnek kellett megalázkodnia, hogy a pincér egyáltalán kiszolgálja, és mindig volt olyan hátsó érzése, hogy kerekítettek a számláján, vagy nem tisztességesen dolgoztak.
A bizalmat kell visszahozni az emberekbe, a szakma értelmét kell hogy visszanyerje a vendéglátás: nem minden vendéglôben csapják be a vendéget.
Most van szükség tehát minél több színvonalas egységre, valamint egy erôs szövetségre, hiszen az uniós csatlakozás után sokkal nehezebb lesz érvényesülni a szakmában. Jönnek majd a nagy tôkével, nagy marketing tapasztalattal rendelkezô külföldi cégek, akikkel nem könnyû felvenni a versenyt, ezért nekünk addigra ki kell alakítanunk, magunkhoz kell vonzanunk a saját vendégeinket, akik ha elégedettek lesznek, hûségesek is maradnak.
Idôt kell szánnunk arra, hogy megosztva egymással jó és rossz tapasztalatainkat, könnyebben megoldhassuk — sok esetben közös — gondjainkat.
— Hogyan lehet — a jelen anyagi körülmények között — az embereket visszaszoktatni a vendéglôhöz?
— A nyolcvanas évek — amikor nem volt, mit feltálalni a vendégnek, illetve nem voltak minôségi italok — nem múltak el nyomtalanul, nagyon nehéz lesz visszaszoktatni az embereket. Amíg a vendégnek nincsenek sikerélményei egy vendéglôvel kapcsolatban, hogy: nem veri át a pincér, jól szolgálják ki, nem betegszik le az ételtôl, és nem távozik elégedetten, nem ér haza, és nem meséli el családtagjainak, barátainak, és nekik sem ad kedvet egy vacsorához, összejövetelhez, addig nem szokik vissza a nagyközönség.
Ez lassú folyamat, de valamilyen szinten már elindult. Vannak jó egységek, vannak olyanok a szakmában, akiknek életük a vendéglátás, ezért azt hiszem, összefogással visszaszerezhetjük a szakma becsületét, a tekintélyét: hogy a vendéglô azért van, hogy szívesen menjek oda, megigyam akár egy kávét, vagy elszürcsöljek egy pohár bort kellemes környezetben.
A gazdasági nehézségek ellenére a helyi lakosságot is rá kell szoktatni a vendéglôbe járásra. Tizenhét éves vendéglôvezetôi tapasztalatom alapján elmondhatom, ez többnyire a családi összejövetelekre korlátozódik: születésnap, esküvô, keresztelô, bankett. Azonban ha ezek jól sikerültek, megfizethetôk, a vendég elégedetten távozik, akkor az a lehetôség sincs kizárva, hogy másnap beül egy kávéra, elfogyaszt barátaival egy üveg bort, netán ebédelni tér be. Ez rajtunk múlik.
Van még egy vetülete a vendég-nevelésnek: sajnos a vendéglôben való civilizált viselkedést is újra kell tanulniuk a vendégeknek, hiszen van, hogy egy-két pohár bor után jóval többet megengednek maguknak, mint amit egy vendéglôben — ahol mások is fogyasztanak, szórakoznak — illene. Ezeket azonban csak napról napra, türelemmel és kitartással lehet elérni, és erôs szakmai szervezet támogatásával a hátunk mögött.
— Azt is mondhatnánk, a vendéglátóipar egy ország névjegykártyája. Hogyan mûködik ez nálunk?
— Rendkívül fontos volna, hogy a politikum nagyobb hangsúlyt fektessen a témára, hiszen be kell látnunk, a külföldi befektetô, amint megérkezik az országba, elôször egy szállodába, egy panzióba tér be, ebédel, vacsorázik, és csak ezután lehet szó bármiféle üzletrôl. Ha betéved egy rossz étterembe, egy rossz szállásra, nem biztos, hogy lesz kedve ide hozni a pénzét. A rossz szolgáltatás elronthatja a befektetôi kedvet — a nagy üzletek nem az irodában, hanem a terített asztal mellett köttetnek, ahol a felek összeülnek, jó hangulatban elbeszélgetnek és bizalmat kapnak az üzlethez. Az irodában legfeljebb csak a papírok aláírása, a formaságok történnek.
— Sok év tapasztalata után mit tanácsol a szakmabelieknek?
— A vendéglôsöknek azt javaslom, fontolják meg, szeretik-e azt, amivel foglalkoznak, és ha nem tudják szívvel-lélekkel csinálni, akkor inkább válasszanak más tevékenységi területet, mert ezt a szakmát — mint bármelyik mást — csak odaadással lehet mûvelni, ha azt karjuk, hogy eredményes legyen.
Ami még lényeges lehet: jelenleg tárgyalásokat folytatunk a budapesti Vendéglátóipari Fôiskolával egy sepsiszentgyörgyi, kihelyezett, látogatásnélküli tagozat létrehozásáról, így fôiskolai szintû végzettséget kapnának azok, akik a vendéglátóiparban szeretnének dolgozni — és a magas felkészültség a szakma megbecsülésének visszaszerzésében is segítene.
Román, magyar nyelvbôl vizsgára felkészítek. Telefon: 0742-934014. (0015)
Matematikából felkészítek. Telefon: 582-309, 0741-513402.
• A Szvjetlána Kuznyecova–Alicia Molik kettôs gyôzött a nôi páros döntôjében az ausztrál nyílt teniszbajnokságon, Melbourne-ben. A nyertes duó jutalma 250 ezer euró, míg a vesztes Lindsay Davenport— Corina Morariu amerikai páros ennek az összegnek a felét kapta.
Nôi páros, döntô: Szvjetlána Kuznyecova, Alicia Molik (orosz, ausztrál, 6.)–Lindsay Davenport, Corina Morariu (amerikai, 15.) 6:3, 6:4.
• Lleyton Hewitt lesz Marat Szafin ellenfele az esztendô elsô tenisz Grand Slam-tornája, az Australian Open döntôjében, miután négy játszmában, 2 óra 54 perc alatt legyôzte Andy Roddickot.
A második helyen kiemelt amerikai klasszis kezdett jobban, s 39 perc alatt nyerte meg az elsô szettet. A hazai közönségkedvenc válaszára 50 percet kellett várni: nagy csatában, rövidítésben sikerült kiegyenlítenie, majd a harmadik játszmában — szintén rövidítésben — a vezetést is megszerezte.
Az utolsó felvonásban már nagyon magabiztosan teniszezett Hewitt, riválisa viszont egyre pontatlanabb volt.
Jellemzô: az amerikai 50 önhibát vétett, míg a gyôztes ausztrál csupán 21-et. A foghatatlan adogatások tekintetében viszont Roddick volt a jobb (31–14).
Férfi egyes, elôdöntô: Lleyton Hewitt (ausztrál, 3.)–Andy Roddick (amerikai, 2.) 3:6, 7:6 (3), 7:6 (4), 6:1.
• A jégtáncosoknál az originalt követôen is a címvédô Tatjana Navka–Roman Kosztomarov duó áll az élen a vasárnapig tartó torinói mûkorcsolya Európa-bajnokságon. A Hoffmann Nóra–Elek Attila magyar kettôs továbbra is a tizenegyedik.
Az orosz páros növelte az amúgy is jelentôs elônyét, így már több mint öt ponttal elôzi meg a második helyezett Jelena Grusina–Ruszlan Goncsarov ukrán kettôst.
A kétszeres junior világbajnoki ezüstérmes magyarok — akik igyekeznek pályafutásuk során elôször az elsô tízben végezni felnôtt világversenyen — különösebb hiba nélkül teljesítették az originalt. A pontozók — akárcsak a kötelezô során — a 11. helyre rangsorolták a programot, így összetettben is megôrizték helyüket. A tavalyi budapesti kontinensviadalt egyébként szintén tizenegyedikként zárták.
A kûrre péntek délután került sor.
• Jevgenyij Pljuscsenko visszavágott Brian Joubert-nek a tavalyi budapesti vereségéért, és szinte tökéletes kûrjével megnyerte a férfiak versenyét a vasárnapig tartó torinói mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon.
A háromszoros világbajnok orosz klasszis mind technikailag, mind mûvészi hatásban jobb volt címvédô riválisánál, így a rövidprogramból hozott 1,5 pontos hátrányát közel 3 pontos elônyre változtatta, ezzel pedig pályafutása során negyedszer lett Európa-bajnok.
A francia versenyzô sem vétett különösebb hibát, mindössze két apróbb bizonytalanságot lehetett felfedezni ugrásai után, s ez csak a második helyre volt elegendô. A harmadik a tavalyi világbajnokságon bronzérmes német Stefan Lindemann lett.
Minden idôk legjobb román eredményével zárt Gheorghe Chiper, a román sportoló kitûnôen szerepelt, és a 8. helyen fejezte be a kontinensviadalt.
Tóth Zoltán a rövidprogram során a 29. helyen végzett, így ô már nem mutathatta be kûrjét.
Eredmények:
Jégtánc, állás az original után: 1. Tatjana Navka, Roman Kosztomarov (orosz) 107,81 pont, 2. Jelena Grusina, Ruszlan Goncsarov (ukrán) 102,40, 3. Galit Chait, Szergej Saknovszki (izraeli) 98,99, ..., 11. Hoffmann Nóra, Elek Attila 76,93.
Férfiak: 1. Jevgenyij Pljuscsenko (orosz) 227,14 pont, 2. Brian Joubert (francia) 224,43, 3. Stefan Lindemann (német) 200,54, ..., 8. Gherghe Chiper 180,86, ..., 29. Tóth Zoltán 43,64.
• A jégtáncosoknál az originalt követôen is a címvédô Tatjana Navka–Roman Kosztomarov duó áll az élen a vasárnapig tartó torinói mûkorcsolya Európa-bajnokságon. A Hoffmann Nóra–Elek Attila magyar kettôs továbbra is a tizenegyedik.
Az orosz páros növelte az amúgy is jelentôs elônyét, így már több mint öt ponttal elôzi meg a második helyezett Jelena Grusina–Ruszlan Goncsarov ukrán kettôst.
A kétszeres junior világbajnoki ezüstérmes magyarok — akik igyekeznek pályafutásuk során elôször az elsô tízben végezni felnôtt világversenyen — különösebb hiba nélkül teljesítették az originalt. A pontozók — akárcsak a kötelezô során — a 11. helyre rangsorolták a programot, így összetettben is megôrizték helyüket. A tavalyi budapesti kontinensviadalt egyébként szintén tizenegyedikként zárták.
A kûrre péntek délután került sor.
• Jevgenyij Pljuscsenko visszavágott Brian Joubert-nek a tavalyi budapesti vereségéért, és szinte tökéletes kûrjével megnyerte a férfiak versenyét a vasárnapig tartó torinói mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon.
A háromszoros világbajnok orosz klasszis mind technikailag, mind mûvészi hatásban jobb volt címvédô riválisánál, így a rövidprogramból hozott 1,5 pontos hátrányát közel 3 pontos elônyre változtatta, ezzel pedig pályafutása során negyedszer lett Európa-bajnok.
A francia versenyzô sem vétett különösebb hibát, mindössze két apróbb bizonytalanságot lehetett felfedezni ugrásai után, s ez csak a második helyre volt elegendô. A harmadik a tavalyi világbajnokságon bronzérmes német Stefan Lindemann lett.
Minden idôk legjobb román eredményével zárt Gheorghe Chiper, a román sportoló kitûnôen szerepelt, és a 8. helyen fejezte be a kontinensviadalt.
Tóth Zoltán a rövidprogram során a 29. helyen végzett, így ô már nem mutathatta be kûrjét.
Eredmények:
Jégtánc, állás az original után: 1. Tatjana Navka, Roman Kosztomarov (orosz) 107,81 pont, 2. Jelena Grusina, Ruszlan Goncsarov (ukrán) 102,40, 3. Galit Chait, Szergej Saknovszki (izraeli) 98,99, ..., 11. Hoffmann Nóra, Elek Attila 76,93.
Férfiak: 1. Jevgenyij Pljuscsenko (orosz) 227,14 pont, 2. Brian Joubert (francia) 224,43, 3. Stefan Lindemann (német) 200,54, ..., 8. Gherghe Chiper 180,86, ..., 29. Tóth Zoltán 43,64.
A múlt héten érdekes teremfoci torna színhelye volt az aranyosgyéresi sportcsarnok. Az évekkel ezelôtt játék közben súlyos balesetet szenvedett tordai focista, Adi Somlea nevével fémjelzett torna arra volt hivatva, hogy a begyûjtött pénzzel segítsenek rajta. Össze is gyûlt 16 millió lej, mivel a tornán szereplô 8 csapat részvételi díja 2 millió lej volt, és a díjazás is csak szimbolikus jellegû volt.
Elismerést érdemelnek a torna szervezôi (a Tordai Sport Line SE, az aranyosgyéresi és tordai polgármesteri hivatal) és támogatói (a tordai Marele Alb és az aranyosgyéresi Rarex kereskedelmi társaság, valamint a tordai Nissan 2000 Sport Klub).
Eredmények:
A-csoport: Kolozsvári Olimpicon–Sport Line Torda 4–9, Kolozsvári Prima–Juventus Torda 7–5, Olimpicon–Prima 3–5, Spot Line–Juventus 11–4, Olimpicon–Juventus 11–5 és Sport Line–Prima 4–5.
A táblázaton:
1. Prima
3 3 0 0 17–12 9
2. Sport Line3 2 0 1 24–13 6
3. Olimpicon3 1 0 2 8–19 3
4. Juventus3 0 0 3 14–29 0
B-csoport: Alsójárai Bányász–Aranyosgyéresi Milán 7–5, Aranyosgyéresi Oroszlánok–Kolozsvári Indygo 5–4, Bányász–Oroszlánok 3–4, Milan–Indygo 10–3, Bányász–Indygo 3–0 és Milan–Oroszlánok 9–5.
A sorrend:
1. Milan
3 2 0 1 24–15 6
2. Bányász
3 2 0 1 13–9 6
3. Oroszlánok
3 2 0 1 14–16 6
4. Indygo
3 0 0 3 7–18 0
Elôdöntôk: Prima–Bányász 6–4 és Sport Line–Milan 5–8; kisdöntô (III–IV. hely): Bányász–Sport Line 3–12; döntô (I–II. hely): Prima–Milan 2–7.
Az Aranyosgyéresi Milanban játszottak Forró és Zeicu, a Sodronyipar jelenlegi és egykori játékosa.
A már említett összegyûjtött összeget (16 millió lejt) Adi Somleanak adományozzák, mondta Gicu Tothãzan, az immár harmadszor megrendezett torna fôszervezôje, a Nissan 2000 Sport Klub tulajdonosa és egyben a Tordai Sport Line támogatója.
Egy Moldovan helyett kettô
A Sodronyipartól a Szalontai Libertyhez átigazolt Cãlin Moldovan kapus helyett két, szintén Moldovan nevezetû játékost tesz próbára a gyéresi csapat. Az egyik, Marcel a szamosújvári C-ligás Olimpiától, míg Cristian a szintén harmadosztályú Sarmasági Bányásztól érkezett. A múlt szombati Dicsôszentmártoni Kémia elleni mérkôzés pályahiány miatt elmaradt.
Az elsô edzômérkôzést a Marosludasi Maros ellen szerdán játszották, a házigazdák 3–1 (2–0) arányban nyertek, a Sodronyipar góljain Mâtiu, Matei és Oroian osztozott. George Ciorceri edzô a következôket küldte pályára: Cristian Moldovan — Molnár, Muscã, Matei, Simon — Forró, Somotecan, Rupa, Szilágyi (ô a Marosvásárhelyi Szállítók együttesétôl érkezett) — Sagãu, Mâtiu; csereként még lehetôséghez jutott Marcel Moldovan Onet, Tímár, Florin Pop, Fetitã, Homos és Florin Miclea.
• Az Olasz Kupa harmadik és negyedik negyeddöntôjének elsô mérkôzésén a következô eredmények születtek: Cagliari–Sampdoria 2–0 és Atalanta–Milánói Internazionale 0–1.
• Nem tudott elônyt szerezni az élvonalban szereplô Real Betis Sevilla a harmadosztályú Gramanet otthonában a spanyol Király Kupa negyeddöntôjének elsô mérkôzésén.
Eredmény Király Kupa, negyeddöntô, 1. mérkôzés: Gramenet (III.)–Real Betis Sevilla 2–2.
Ne keressünk nagy szavakat a jellemzésre, mert azok eltakarják a lényeget. Jó kis csapat volt, sok örömet szerzett. Lassítsuk kissé életünk futását, hogy hat évtized távlatából figyelmet fordíthassunk az emlékezésre — eseményeket, arcokat keresve. Emlékeink gyûjtésekor akarva sem tudnánk lefejteni azokról a rátapadt érzéseket és akkori önmagunkat. Látjuk, ismét érezzük magunkat a csapat vonzási körében. Akár mint érdeklôdô rokonszenvezô, akár mint szurkoló, vagy éppen játékos...
Jó érzés volt ehhez a nagy, laza közösséghez tartozni. Ki tudná megmagyarázni, mi köti össze a futballbrancsot? Ki tudná megfejteni a labdarúgás varázsát? Ez egy világhatalom! Sokszor erôsebb az éhségérzetnél, a szerelemnél, az érvényesülés vágyánál, vagy éppen maga az érvényesülés. Ki a magasabb fokú: a homo sapiens vagy a homo ludens? Vagyis a bölcs ember vagy a játékos ember? Na, ugye, máris mintha azt kérdeznénk: ki találta fel a népdalt?
Egy emlék annyiféle, mint ahányan emlékeznek rá!
Bocsánatot kérek mindazoktól, akik másképp emlékeznek. Remélem még sokan vannak...
A sportegyesület hivatalos neve Kolozsvári Atlétikai Club, röviden: KAC volt. A város nevét viselte. Kolozsvár — Kincses Kolozsvár, Erdély fôvárosa, Mátyás király városa. Súlyos, történelmi emlékeket hordozó falak. Politikai- és kultúrközpont, történelmi neveket viselô személyekkel, az a város, ahol a legtisztábban beszélik a magyar nyelvet... Mindezek és a labdarúgás... Csupán elsô pillanatra tûnnek ellentétesnek...
Úgy kívánja a tisztesség, hogy elôbb az egyesület fônökét mutassuk be. Külsôre is már fônök. Nagy darab, világítóan kopasz fejû, dörgô hangú ember. Határozott, ellentmondást nem tûrô kijelentéssel. Amolyan Csortos Gyulához hasonló mozgással. Történetesen ô volt a városi adóhivatal fônöke is. A sok, egyéb jelzô helyett említhetô egy rá jellemzô eset, a mérkôzésre készülô csapat öltözôjében. Az együttesnek akkor két, közel egyforma képességû kapusa volt, Domonkos János edzô felváltva szerepeltette ôket. Az adott esetben az elnök rárivallt a tartalék Endreffyre:
— Te miért nem vetkôzöl?
— Elnök úr, Domi bácsi ma Seprényit állította be.
— Azt kérdeztem, miért nem vetkôzöl?
— Elnök úr, tizenketten nem mehetünk a pályára.
— Miért nem mehettek tizenketten?
— Hát, mert a bíró nem engedi.
— Na, állj csak neki vetkôzni, majd én elintézem a bíróval!
Ilyen ember volt Boga Ödön. (Persze, nem tudta elintézni...)
Az is lehet, hogy az esetbôl egy szó sem igaz, csak úgy kitalálta valaki. De, jól találta ki...
El ne feledjem, a labdarúgást azóta is 11 fôs csapatok játsszák... A történet nyomán pálcát törhetnénk a fônök foci ismerete fölött. Ne tegyük. Az közhely, hogy a futballhoz mindenki ért — egy kivétellel. Az pedig a szövetségi kapitány, vagyis a válogatott fôedzôje. A tudás megítélése nézôpont kérdése. A kérdés csak az, hogy ki hova sorolja magát?
A fônök úr pénzügyi zseni volt. Mármint tudta, hogyan kell mások zsebében kotorászni. Elvégre ez volt a szakmája. A pénzszerzés nem mindig hatalom kérdése.
Teszem azt, ott volt Montecuccoli. Hadvezér volt, hatalma volt, pénze viszont alig. Aminek még híján volt, az a szókincs... Így mondta: a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Nálunk egy valamirevaló utcagyerek legalább harminc pénzpótló szót ismer. Néha nem is mondja, csak mutatja. Az évszázadok távlatából megállapíthatjuk, hogy Montecuccolinak könnyû dolga volt. Nem ismerte a futballt. Neki csak a háborúhoz kellett pénz. Mert a labdarúgás a pénzszerzéssel kezdôdik és pénzhiánnyal ér véget...
Nem beszéltünk még az adóhivatalról...
A képlet az, hogy ezt a hivatalt senki sem szereti. Mondanám, szívbôl utálják. De nem merik. Aki oda beteszi a lábát, tudja, hogy ott fizetnie kell. Egyetlen elégtétele marad: majd jól beolvas nekik! Bátorsága abbéli alapgondolatából ered, hogy "mi vagyunk többen". Tévedni emberi dolog. Amikor a minden pénzétôl megfosztott ügyfél összeszedi magát elmondani, amire hetek óta készült, akkor a fiatal elôadó figyelmezteti, hogy: "Uram, hagyjuk a magánügyeket, nézze meg, hányan állnak ön mögött és mind fizetni akarnak!".
És a fizetni akarók mind bólogatnak. Hitelesítve lelkiállapotukat, melyben a boldogság beteljesülését abban látják, ha a zsebüket égetô pénztôl minél hamarabb megszabadulnak és a szándékuk megvalósításában nyújtott segítségért örök hálával kötelezik el magukat az adóhivatalnak.
De mi van akkor, ha nem az ügyfél megy a hivatalba, hanem a hivatal képviselteti magát az adósnál?
Nem tudom, ki hogyan van vele, de engem kiráz a hideg, ha a végrehajtókra gondolok. Így, többes számban, mert párosával járnak. Nyáron is fekete kalappal, sötét ruhában, marcona pofával. A szemük kizárólag arra szolgál, hogy keresse a lefoglalásra érdemes értékeket. Nincs kegyelem, nem számít a kedves emlék, ami a lefoglalt tárgyhoz kötôdik. Egyetlen irányító az elvi szempont: "Elviszem. Pont..."
Történt pedig, hogy viszonylag rövid idô alatt jelentôs számú levél hagyta el a városi adóhivatalt. Akik hozták, jól szituált, tehetôs személyek, hétköznapi nyelven jelentôs adóvagyonnal rendelkezô polgárok voltak. A különleges papíron íródott, díszes fejléccel ékesített levél nagy tisztelettel és örömmel adja tudtára a nagyra becsült (tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes) címzettnek, hogy a KAC ez évben alapítási jubileumot ünnepel és a megemlékezés fénypontja a zászlóavatás. Ez kivételes alkalmat kínál az egyesület sorsát szívén hordozóknak (tekintetes stb.), hogy a nevüket viselô zászlórúd-szeget a rúdba verjék. A zászlószeg megváltásának ára a mellékelt csekken számmal és betûvel rögzítve...
A dekoratív leveleket világos ruhába öltözött végrehajtók kézbesítették. Az örömteli helyzetnek megfelelôen mosolyogni próbáltak, de ezt még gyakorolni kellett. No, meg az is emberi tulajdonság, hogy a Temetkezési Vállalat gyászhuszárját nehezen ismerjük fel, ha egy virágos majális délután tavaszköszöntô táncot jár.
A levelet az egyesület elnöke, Boga Ödön írta alá. Vagyis: ez a Boga, az a Boga...
Mi kell még a mennybemenetelhez?
A könyveknek megvan a maguk sorsa. A zászlónak is. A történelmi küldetésnek eleget téve, a múzeumba kerülnek. Ez pedig, ne féljünk kimondani, már maga a halhatatlanság! És ráadásul még az adóhivatali fônökkel is jóba lettünk...
Én nem tudom, hogy volt-e alapítási jubileuma a KAC-nak abban az évben. Ha nem volt, hát jól találták ki.
A világ- és néppusztító háború utolsó teljes évében folyamatosan érkezett a pénz a KAC pénztárába. Amikor déli 1 órakor a városi adóhivatalban bezárult az utolsó adózó mögött a kapu és a nagy nyomásból kiengedve szusszanásnyi idôre összejöttünk az I. kerület tágasabb szobájában, az egyesület fôpénztárosa mosollyal adott rövid tájékoztatást az aznapi eredményrôl (bevételrôl).
És a jelen voltak mind tudták, hogy az a jó elnök, aki sok pénzt tud szerezni az egyesületnek. Sok pénzt... Szegény Montecuccoli, ha ezt megérhette volna...
Kiss Ferenc
Megjegyzés: Kiss Ferenc a 40-es évek elején a KAC ifjúsági csapatában játszott. A háború után Kolozsvárnak a Vasas és U mellett harmadik elsô osztályú együttesében, a Dermatában jeleskedett. Mint magyar állampolgárt kitoloncolták a városból. Azóta Budapesten él, szívesen emlékezik kolozsvári éveire.
László Ferenc
Az oldalt szerkesztette: Póka János András
A Szabadság
Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette
Copyright © Szabadság - 2004 - All
rights reserved -