Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Nehezebb volt az idei tanév az előzőhöz képest, mivel Kolozs megye először vett részt abban a kísérleti programban, amely a fejkvótarendszerre való átállást vezeti be – értékelte lapunknak Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes a tegnap lezárult tanévet. A 2004–2005-ös tanévtől búcsúzó diákok egy része jól megérdemelt háromhónapos vakációra megy, a nyolcadikosoknak és a tizenkettedikeseknek pedig forró nyaruk lesz, hiszen hétfőn kezdődik a képességvizsga, utána pedig az érettségi következik.

Tegnap a reggeli órákban a tanulók többsége ünnepi ruhába öltözve ment az iskola felé. Kezükben szebbnél-szebb virágcsokrokat tartottak, amit vélhetően a tanító néninek és az osztályfőnöknek adtak át. A kolozsvári iskolák mindegyikében a hagyományossá vált ünnepi beszédek hangzottak el, de volt ahol rövid műsorral is jelentkeztek a diákok.

Török Ferenc lapunk kérdésére elmondta: az idei tanév a diákok számára sem könnyebb sem nehezebb nem volt, hiszen a fejkvótarendszer bevezetése főleg az igazgatókat érintette. Ez azt jelenti, hogy a következő tanévtől minden iskola a diáklétszámnak megfelelően részesül támogatásban. A tanévzáró által érintett tanulók száma Kolozs megyében eléri a 100 ezret, ebből körülbelül 12 ezer magyar nyelvű oktatásban vesz részt.

Szabó Gábor, a magyar nyelven tanuló elemistákért felelős tanfelügyelő szerint az idei év meglehetősen zökkenőmentesen zajlott, hiszen elhanyagolható volt a tanítók ellen tett feljelentések száma. Szabó Gábor szerint a nevelők lelkiismeretesen végzik munkájukat, amiért köszönet illeti őket.

A képességvizsga június 20-án, hétfőn kezdődik, a diákoknak ekkor román nyelv és irodalomból kell bizonyítaniuk tudásukat. Kedden magyar nyelv és irodalommal folytatódik, szerdán matematikából, és csütörtökön földrajzból vagy történelemből vizsgáztatják a tanulókat. Török szerint vasárnap már eredményre is lehet számítani. A vizsgáknak otthont adó termek közelében száz csendőr teljesít szolgálatot. A Megyei Csendőrparancsnokság közleménye szerint feladatuk elsősorban a csend és a rend biztosítása a vizsga ideje alatt, majd pedig a dolgozatok javítás céljából történő elszállításának felügyelete. A csendőrök a dolgozatjavítás során a központoknak kinevezett iskoláknál teljesítenek szolgálatot. Kolozs megyében 800 magyar kisérettségizőt tartanak számon, az összes diák száma eléri a hétezret. Az országban közel 280 ezer diák vesz részt a megmérettetésen.

Június 27-én a tizenkettedikeseken a sor, ekkor kezdődik román szóbeli vizsgával az érettségi. Ezen a héten kétnaponként követik egymást a szóbeli vizsgák, magyar és idegen nyelvből, a rá következő héten pedig az írásbelik következnek. A vizsgára több mint 500 magyar diákot várnak Kolozs megyében, a vizsgázók összlétszáma pedig eléri a hatezret. Az idei érettségi újdonsága az, hogy az oktatási minisztérium szigorúan megtiltotta, hogy a vizsgáztató vagy felügyelő tanárok ellátására a szülők pénzt adjanak.

Újabb dráguláshullám következik július 1-jén amikor a villany, gáz, hőenergia árát megemelik. A következő hónaptól a gázért 10 százalékkal fizetünk többet, a meleg víz és a fűtéshez használt hőenergia pedig 8–9 százalékkal kerül majd többe. Az elektromos háztartási cikkek használatára is vigyáznunk kell, törekednünk kell a takarékosságra, mivel a villany ára öt százalékkal kúszik fel.

Az új díjszabás szerint egy köbméter gáz 600 lejjel lesz drágább, vagyis az áfát leszámítva közel hétezer lejt fizetünk a szóban forgó mennyiség tüzelőanyagért. A monom-típusú nem bérlet-alapú tarifa esetében 1 kWh elektromos energia ára 4342 lej lesz, míg a bérletes tarifa esetében a fogyasztók 1590 lejes napi bérletet fizetnek a 3211 lejes ár mellett. A szociális bérlet esetében az egyes kategóriát havi 45 kWh-ról 65 kWh-ra növelték, a kettes kategória esetében a havi keret az eddigi 45–75 kWh helyett 65–90 kWh. Szociális bérletet ezentúl csak azok a fogyasztók köthetnek, ahol az egy családtagra eső jövedelem legfeljebb a 2800000 lejes országos átlagbérrel egyenlő. Az egyes kategória esetében július elsejétől 1840 lejbe kerül egy kWh villanyáram, a kettes kategória esetében 4333 lej, 90 kWh havi fogyasztás felett pedig 8413 lej lesz az új tarifa.

Vendégházat, szimbolikus követséget avatott Steiner Pál, Budapest V. kerületének főpolgármestere pénteken Torockón. A múlt századi épületet, amely teljesen romos állapotban került a tulajdonukba, a budapesti önkormányzat erdélyi falumentő programjának keretében vásárolta meg, és állít tatta helyre. A kolozsvári Transsylvania Trust Alapítvány által felújít ott épület újabb ékkő a műemlékértékű, sajátos torockói építési stílusjegyeket őrző házak sorában.

Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata csaknem egy évtizede indította falumentő programjait a két testvértelepülésen, az aranyosszéki Torockón és a székelyföldi Énlakán. Az V. kerület önkormányzata 1996-ban döntött úgy: jelentős anyagi támogatással kíván hozzájárulni a két erdélyi település építészeti hagyatékának megmentéséhez, megőrzéséhez. A testület hathatós anyagi segítséget nyújtott a felújítási munkálatokban, és évente átlagban 140 torockói ingatlan tulajdonosának juttat karbantartási támogatást (évente egy átlagbér értékét) azzal a feltétellel, hogy a házak építési és utcaképi elemeit nem változtatják meg, s ha módosítanak azelőtt kikérik a szakértők váleményét. Elsősorban ennek a segítségnek köszönhető, hogy Torockó népi építészeti öröksége épségben megmaradhatott. Nem is csoda, ha a torockói értékvédő programra felfigyeltek külföldön is, ezt 1999-ben Európa Nostra-díjjal jutalmazták.

– Csaknem tízéves mély, baráti együttműködés eredménye ez a mai házavató is – emelte ki beszédében Steiner Pál. A polgármester szerint e program sikere jó példája a magyar–magyar, magyar–nem magyar összefogásnak ebben a térségben. Úgy vélekedett: a budapesti önkormányzati segítséggel nem csak a torockói műemlék-együttest alkotó házakat sikerült az enyészettől megmenteni. Ezáltal új lehetőségek nyíltak a falubeliek előtt, hiszen növekedett a település idegenforgalmi vonzereje, a faluturizmus felpezsdülése pedig megélhetést biztosít sokak számára.

Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának vezetője a szövetség nevében köszönte meg a budapestiek törődését, anyagi segítségét. Szabó Bálint, a Transsylvania Trust Alapítvány elnöke úgy vélekedett: Torockó a legjobb példa arra, mit is jelent a hatékony anyaországi segítség, amely a legalkalmasabb pillanatban jött, hiszen a helyi közösség nem tudta vállalni a felújítási, karbantartási munkálatok anyagi fedezetét. Az viszont most már nagyrészt a helyieken múlik, vigyáznak-e arra, hogy ez a csoda valóban megmaradjon.

Az eseményen jelen volt dr. Román András is Budapestről, akiben ennek az erdélyi faluvédő programnak a megálmodóját tisztelhetjük. Elmondta: e program nélkül az a szépség, ami elődeinktől maradt ránk, elpusztult volna. Jó, hogy a torockóiak is rájöttek, milyen értéknek a birtokosai, hogy tudatosult bennünk, Európa egyik legszebb településének lakói, és hogy ezt a kincset meg kell őrizni. Reményének adott hangot, hogy a román kormány, az RMDSZ mindent megtesz azért, hogy Torockó a világörökség részévé váljon.

A házavatón jelen volt Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul. Nem hiányoztak a helyi, illetve a megyei hivatalosságok sem: a vendégeket Veres Rudolf polgármester fogadta, köztük Kocsis Krisztiánt, Nagyenyed alpolgármesterét, Mircea Negru kerületi rendőrparancsnokot, illetve Florin Mărgineant, a Fehér Megyei Tanács alelnökét, aki rövid beszéddel köszöntötte a magyar vendégeket. Elmondta: Torockó kiemelt helyen szerepel a megye turisztikai fejlesztési elképzeléseiben. Hogy terveik komolyságát bizonyítsa, kijelentette: hamarosan megkezdődik a Torockó–Nagyenyed (gyakorlatilag járhatatlan) útszakasz javítása, az erre szánt pályázati pénzt már megszerezték.

A másik testvértelepülés is népes küldöttséggel képviseltetette magát Hajdó István gyergyói főesperes, Dézsi Zoltán, Hargita megyei alprefektus, és Garda Dezső, Hargita megyei képviselő, személyében.

Délután Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata és a Transsylvania Trust közösen létrehozott, és Zsakó Istvánról, egykori torockói bíróról, nemzetőrszázadosról, a helyi unitárius közösség gondnokáról elnevezett díjakat osztottak. Ebben a kitüntetésben azok részesülhettek, akik az elmúlt évek során kitűntek a tulajdonukban lévő épület karbantartásában, helyreállításában. A díjazottak: Botár Simon és családja, Májay Cecilia és Fehér Csilla, valamint Pető Tünde és Károly. Az ünnepséget a Bogáncs népi táncegyüttes fellépése tette színesebbé.

Az RMDSZ fenntartja a korábban általa jelölt személyeket a nemsokára újból megalakuló közszolgálati tévé és rádió igazgatótanácsában – döntötte el tegnap a szövetség Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen. A testület titkos szavazással a tévé vezető testületében Gálfalvi Zsoltot erősítette meg, póttagnak pedig Stanik Istvánt jelölte. A rádió vezető testületében az RMDSZ-t továbbra is Ágoston Hugó képviseli, póttagnak Sebesi Karen Attilát nevezték meg.

Az RMDSZ hidelvi, alsóvárosi és belvárosi kerületeinek szervezésében csütörtök délután a hidelvi református templom tanácstermében hosszúra nyúlt olvasói találkozón vett részt a Szabadság szerkesztőségének küldöttsége: Balló Áron, Kerekes Edit, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Póka János András és Gyurka Előd. Az eseményen, amelyre a tanévzárók dacára viszonylag szép számban összegyűltek az érdeklődők, jelen volt Boros János alpolgármester, Molnos Lajos és László Attila városi tanácsos és megyei RMDSZ-elnök, Bitay Levente alelnök és megyei tanácsos, a meghívó kerületi szervezetek elnökei, Makkai László, a házigazdák vezetője, Ábrahám Emese az Alsó- és Góger Ferenc a Belvárosból, más RMDSZ-tisztségviselők, valamint két helyi lapterjesztő magáncég képviselője (Demény Mihály az Apex Abcom, Nagy Károly pedig az Apex Kft. részéről).

A főszerkesztői ismertető után, melyből nem hiányzott a lappal kapcsolatos néhány hiedelem eloszlatása (például az, hogy állami támogatást élveznénk), általános gondjainak vázolása mint az előfizetők száma növelésének a fontossága, a visszatekintés a múltra, illetve a jövőre vonatkozó elképzeléseink, a lap több síkon futó megújulási folyamata, a hallgatóság véleményezte a Szabadságot. A dicséretek mellett természetesen kifogásokat is hallhattunk, amelyek megszívlelése közös érdek. Több javaslat hangzott el a hiányosságot pótlására: olvasóink igénylik a polgármesteri hivatal terveit, munkásságát, általában a társadalmi és gazdasági jellegű felvilágosítást, a hasznos értesüléseket, Kolozsvár nagy magyarjainak és a város történelmének módszeres bemutatását, az Európai Unióhoz fűződő tudnivalókat, az oktatási rendszer változásait, a szakemberhiány okainak és orvoslásának feltárását, a magyar színház áldatlan közönségpolitikájának elutasítását, a jövő nemzedékek itthoni útkeresésének segítését stb. Elhangzott például az a közös gond is, hogy a fejkvótás kísérleti rendszer bevezetése az oktatásban oda vezethet, hogy a jelenleginél kevesebb iskolában maradhat magyar tagozat őszire.

A lapterjesztő vállalatok egyikének a képviselője elmondta, hogy hosszú ideje munkaerőhiánnyal küzd, nincs elegendő embere a lap reggeli kihordására. Talán egy, a vakációzó diákokat megcélozó munkaerővásár enyhíthetne a helyzeten, ami viszont más támogatást feltételez. A kisjövedelmű, de újságunkat szerető személyek önkéntes megsegítésének folyamatosabbá tétele is szóba került a támogatott előfizetések kapcsán, sőt lehetőségként felmerült, hogy a néhány napos lapokat valamilyen formában elérhetővé lehetne tenni a rászorulók számára.

Összességében, a közönség üzenete szerint, a Szabadság jó irányba halad. „Csak így tovább!"

Fizessen elő
3 hónapra,
július–szeptemberre,
a SZABADSÁG -ra!,
és nyerje el a nagydíjat,
az Amic mintegy

9,5 MILLIÓ LEJ értékű

PHILIPS
ÁLOMCSOMAGJÁT
(benne vasalóval, konyhamérleggel, fodrászkészülékkel és
hajnyírógéppel)!
Az Amic üzleteiben talál rá
a legkisebb árakra és
különleges ajánlatokra:

Fenesi/Floreşti út 2., Magyar / 1989. December 21. u. 137.,
tel./fax: 593300, 423741.

További nyereményeink:
500 000 LEJES SZAKORVOSI VIZSGÁLAT VAGY
ORVOSI LABORATÓRIUMI KIVIZSGÁLÁS
a Promedical Center
magán rendelőházban, EGY LÁDA SÖR, ÖVTÁSKA, PÓLÓK, NYITÓ az URSUS-tól, ILLATSZERCSOMAGOK a Cosmetic Plant-tól stb.

(A részletekre majd visszatérünk.)

A szeretet vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.

DICSÉRJÉTEK TETTEIÉRT... címmel zenés vecsernyére kerül sor június 18-án, szombaton este hét órától a Protestáns Teológia Dísztermében, az Erdélyi IKE és a Magvető együttes szervezésében. Fellépnek: az Impro és a Magvető együttesek.

STARMÜLLER KATALIN grafikai tárlata nyílik meg június 18-án, szombaton déli 12 órakor, a Gy. Szabó Béla Galériában (Főtér, 23 sz.). A kiállítást Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője nyitja meg.

AZ ULPIUS-HÁZ IRODALMI ESTJÉRE kerül sor június 19-én, vasárnap este hét órakor. A könyvbemutatóval egybekötött irodalmi este házigazdái: Orbán János Dénes és Szőcs Géza. Bemutatásra kerül Cserna-Szabó András Levin körút (gasztroesszék) és Szálinger Balázs A sík (eposz) című kötete. Helyszín: a Bulgakov kávézó Irodalmi Szalonja (Búza/I.M. Klein u. 17).

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT tart a Nyugdíjasok klubja vasárnap, június 19-én, délután 5 órától a Múzeum-tér 3. szám alatt. Mindenkit szeretettel várnak.

Idén is gazdag „összművészeti" fesztivált rendeznek Gyulán a július 1-jétől augusztus 14-ig tartó szezonban, amelyet új bemutatók gazdagítanak.

A kéthetes Shakespeare Fesztiválra július 5. és 17. között kerül sor.

A nagy drámaíró hazáját a londoni Globe színház művészei képviselik. A világhírű előadók azt mutatják be, hogyan szórakoztatták Shakespeare korában a nagyérdeműt az eredeti Globe-ban.

A Várszínházban 1999 óta minden évben a nagy angol drámaíró egy-egy darabját állítják színpadra neves rendezők felkérésével. Július 5-én mutatják be a Shakespeare koszorú-www.Shakespeare.hu című darabot, amely erre az alkalomra születik meg, Vidnyánszky Attila rendezésében. A drámaíró darabjaiból összeállított és életéről szóló mű egyszerre három helyszínen játszódik: a várban, a tószínpadon és a vár mögött. A közönség felvonásonként vándorol majd a helyszínek között. Az előadásban a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei is részt vesznek.

A másik gyulai bemutatóra július 10-én kerül sor a Ladics-ház udvarán, ahol Benedek Miklós szerkesztésében és rendezésében Shakespeare Szonettjeit hallhatják.

Magyar nyelvterületről a sepsiszentgyörgyi Othello-előadást választotta ki a grémium, amelyet Bocsárdi László rendezett. Az előadást Románia három legjobb produkciója közé válogatták be.

A Craiovai Nemzeti Színház művészei a Franciaországban élő világhírű rendező, Silviu Purcarate megfogalmazásában Shakespeare Vízkeresztjét adják elő, a városi sportcsarnokban.

A világhírű litván rendező feldolgozásában Oskaras Korsunovas, Shakespeare Szentivánéji álom című darabját játsszák július 16-án. A litván színház dél-koreai turnéja után érkezik Gyulára.

A főprogram a kijeviek látványos Macbeth előadása lesz.

Ingyenes koncertekre várják a közönséget szombat esténként a gyulai várban. A fesztivál ideje alatt középkori angol konyha működik a Corvin és a Kisködmön éttermekben.

Mindezt filmvetítések egészítik ki: világhírű Shakespeare feldolgozásokat láthat a Gyulára látogató közönség.

Az összművészeti fesztivál idén is a háromnapos Körösvölgyi Sokadalommal kezdődik július elsején. A kamarateremben a pár éve elhunyt Szász Endre életművét mutatják be egy képzőművészeti kiállításon, amely július 4-től augusztus 13-ig látható.

Eperjes Károly első rendezésében láthatják Tamási Áron varázslatos szerelmi történetét, a Vitéz lélek című darabot. A harmadik bemutatóra augusztus 10-én kerül sor, ekkor a Bárka Színházzal közösen színpadra állítják a Nobel-díjas belga író, Maurice Maeterlinck művét, a Pelleas and Mélisande-t.

A negyedik új produkció a Jézus utolsó szenvedéseit feldolgozó passió, amelyet Sopsits Árpád rendez.

Lesz még diákszínjátszók fesztiválja, irodalmi humorparádé, nyáresti szerenád, bábelőadás és mesejáték-sorozat is.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség-díj Bíráló bizottsága a 425 éves kolozsvári Báthory István Líceumnak ítélte a MAGYAR ÖRÖKSÉG kitüntető címet. Az oklevél és aranyjelvény ünnepélyes átadására június 25-én, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében (Budapest, Roosevelt tér, 9, I. emelet).

Nagy sikerrel működik Szamosújváron néhány esztendeje a kolozsvári Művészeti Iskola kihelyezett szakosztálya. A nép- és könnyűzene rajongók számára létesített osztályba tizenötön iratkoztak be és végezték el a képzést. Évzárójukra az elmúlt napokban került sor, amelynek alkalmával előadást szerveztek a főtéri kultúrház nagytermében. A könnyűzene műfajában nagy sikert aratott Soós Enikő és Flóriska Karola énekesek. A közönség hosszasan tapsolta a vizsgaelőadásnak is számító fellépésüket. Hasonlóképpen pozitív értékeléssel zárták a 2004–2005-ös tanévet a népzene szakosztály diákjai is, ők tizenegyen léptek színpadra.

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum június 27-én reggel 9 órai kezdettel vizsgát tart negyedik osztályt végzett tanulóknak, akik intenzív angol osztályban szeretnének tovább tanulni. A vizsga szóbeliből és írásbeliből áll. Beiratkozni az iskola titkárságán június 20-tól, 11 és 13 óra között lehet.

Az angol nyelvet intenzíven tanuló osztályba és a képzőművészeti osztályba a beiratkozás június 20–23. között zajlik az iskola titkárságán.

A vizsgák időpontja:

Angol nyelv: – írásbeli vizsga 2005. június 24. – 9 órától

– szóbeli vizsga 2005. június 25. – 10 órától

Rajz: – a képességfelmérő időpontja 2005. június 24., 10 órától

Bővebb felvilágosítás az iskola titkárságán.

Cím: I. C. Brătianu utca, 26. szám. Telefon: 597-251.

A Kolozsvári református Kollégium a 2005–2006-os tanévben felvételit hirdet kilencedik osztályba, összesen 84 helyre. A két teológiai (humán jellegű) osztály mellett idéntől, harmadikként, természettudományi (reál jellegű) osztályt is indítunk, ahol a kémia és biológia tantárgyak nagyobb óraszámban való tanítása lehetővé teszi a kollégium egészségügyi posztliceális osztályaiban, valamint az orvosi, testnevelési, gyógypedagógiai szakon való továbbtanulást is.

Érdeklődni lehet a 0264/430-653-as telefonszámon és az iskola titkárságán a M. Kogălniceanu (Farkas) utca, 16. szám alatt.

A Szabadság és a Transindex internetes újság folytatja közös Transfórum rovatát, amelynek vendége dr. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári városi tanácsos, helyi vállalkozó, gyermekorvos. A nevéhez fűződik a kolozsvári főtéri gödrök betömési akciója. Szívesen válaszol az olvasók kérdéseire. A kérdéseket a Szabadság címére várjuk, levélben június 17-ével bezárólag (postabélyegző dátuma), valamint szerkesztőségünk telefonszámain és e-mail címén (szabadsag@szabadsag.dntcj.ro) legkésőbb június 20-ig. László Attila válaszait ezt követően hamarosan olvashatják a Szabadságban és a Transindexen.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Pofonok földje – kínai–amerikai, bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

GYŐZELEM – Fallal szemben – német–török, bemutató. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30, 22; kedvezménnyel szerdán minden előadás.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – Csodálatos Júlia – kanadai–amerikai–magyar–angol, bemutató. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel kedden. Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítés időpontja: június 17–18. között: 22.30 órától. Ne mozdulj! – olasz. – Vetítés időpontja: június 19–21. között: 22.30 órától, kedden kedvezménnyel. Hosszú jegyesség – francia. – Vetítés időpontja: június 22–23.: között: 22.30.

FAVORIT – Az élet egy csoda – szerb–francia. – Vetítések időpontja: 16, 19; kedvezménnyel csütörtökön.

DÉS

MŰVÉSZ – Mennyei királyság. – amerikai. Vetítések időpontja: 17, 19.30; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától és hétfőn egész nap.

TORDA

FOX – Sky kapitány és a Holnap világa – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20; kedvezménnyel 16 órától.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Átok – amerikai. Vetítések időpontja: 17, 19, 21; kedvezménnyel 17 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Csillagok háborúja III.: A Sith-ek bosszúja – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 16, 19; pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától és hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Álmodozók – olasz. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton és vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 14.30 órától és kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Csak lazán! – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától és hétfőn minden előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, június 18-án, szombaton, este 8 órakor: E. Ionesco: Jaques vagy a behódolás (stúdióelőadás). Rendező: Tompa Gábor. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szinkronfordítással.

Június 19-én vasárnap, este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzeck (stúdióelőadás). Rendező Mihai Măniuţiu m.v. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román szinkronfordítással.

Június 20-án, hétfőn, este 7 órakor: Feketeszemű rózsák (cigány mesék és történetek alapján összeállította Alan Lyddiard és Kelemen Kinga). Rendező: Alan Lyddiard m.v. Román nyelvű szinkronfordítással.

ROMÁN OPERA

Június 20-án, hétfőn, este 7 órától: Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia. Ramona Eremia szoprán fellépésével. Rendező: Ferkay Tamás. Vezényel: Adrian Morar.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Két héttel az uniós alkotmányról szóló szavazás francia és holland fiaskója után sokkal higgadtabban lehet megítélni a két nem-szavazat gazdasági következményeit. A kissé túlhiszterizált hangulatban ugyanis egyesek már az Európai Unió, s az eurózóna szétesését vélték látni. A csatlakozásra váró Romániában és Bulgáriában, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdésében reménykedő Törökországban pedig azt észlelték, hogy az Európába vezető vágányon kigyulladt a vörös jelzőlámpa. Tény, hogy az EU tagállamainak – a június közepén megrendezett brüsszeli csúcs után is – először saját gondjaikkal és félelmeikkel kell szembenézniük, amelyek a közösség régebbi tagországai számára szokatlanul nagyléptékű bővítési folyamat miatt is hatványozódnak.

A francia és holland elutasítás ugyanakkor bármilyen hihetetlen, jótékony hatással is bírt: megnyitott egy olyan szelepet is, amely már-már robbanással fenyegette az uniós gazdaságot. Az euró május végén kezdődő gyengülése ugyanis az eurózóna országaiban mindenképpen konjunktúrabővítő hatású, hiszen az erős valuta bilincsében vergődő uniós exportőrök – legalábbis egy pillanatra – fellélegezhetnek.

Természetesen elképzelhető, hogy az euró dollárral szembeni jelenlegi gyengülése csak átmeneti, mert bár az EU-ban kialakult politikai bizonytalanság negatívan hatott, az árfolyam változását talán ennél is jobban befolyásolta az Egyesült Államok gazdasági folyamataival kapcsolatos dollárerősödés. Inkább tűnik hihetőnek az, hogy az euró az EU gazdasági lassulásának hatására már korábban gyengülni kezdett, a népszavazások keltette bizalmatlanság csak lökést adott az árfolyamesésnek.

Az euró értékvesztése ugyanakkor segítheti a gazdasági növekedés felgyorsítását az EU-ban, igaz csak rövidtávon, egyes szakértők szerint az 5 százalékos árfolyamcsökkenés akár 0,8–0,9 százalékkal növelheti a GDP-bővülés rátáját. A gyengébb euró kedvező az eurózónához még nem csatlakozó európai országok vállalatainak is, főleg azoknak, akik dollár-elszámolású piacokra exportálnak. Éppen ezért például az orosz piacra szállító román vállalatoknak is kedvez a magasabb dollárárfolyam, amely újra a 30 ezer lej szint közelébe emelkedett.

A rövidtávú pozitív hatások mellett azonban több kedvezőtlen folyamat indulhat be, amelynek eredményét főleg az EU-hoz tavaly csatlakozó országok, illetve a csatlakozásra váró Románia és Bulgária érezhet meg leginkább. Az uniós valutát bevezetni kívánó új tagállamokban a konvergencia folyamat lelassul, s a térségben – Magyarországon is – az euró bevezetése késlekedhet. Az euró bevezetésének késlekedését elsősorban az uniós csatlakozást amúgy is nehezedő körülmények között megélő feldolgozóipari vállalkozások szenvedhetik meg. Az euró-övezet szélesedésének késlekedése pedig az egész európai régió versenyképessége szempontjából is kedvezőtlen hatásokkal járhat.

A tavaly csatlakozott kelet-közép-európai országok gazdasága – a híresztelésekkel ellentétben – egyáltalán nem versenyképtelen a nyugati piacokon: ezen országok részesedése az EU importján belül egyelőre emelkedik. Románia és Bulgária pedig a csatlakozási folyamat lefékeződését érzékelheti: a bukaresti és szófiai kormány szinte biztos lehet abban, hogy a kötelezettségvállalásaikat Brüsszel nagyító alá fogja venni, s bármilyen apró rendellenesség a csatlakozás egy évvel való kitolását eredményezheti.

A halasztás pedig nagyon kedvezőtlen jel lesz a térségbe betörni kívánó befektetőknek, s átmenetileg a tőkebeáramlás megtorpanását eredményezheti, sőt rövidtávon pénzügyi és tőkepiaci válságot okozhat. Románia legkeményebb uniós vizsgája tehát október 25-én lesz, s vigyázni kell, mert a vizsgabiztosok ballal kelnek.

Tavaly decemberben, elnöki megbízatása végén kiadott kegyelmi rendeletével, majd ennek másnapi visszaszívásával Iliescu olyan, Caragiale-ízű kabarét rendezett, amely akár egykori latin-amerikai és afrikai zsarnokoknak is dicsőségére vált volna. Akkor e sorral zártam írásomat: „Kíváncsian várjuk a kabaré folytatását, esetleges befejezését".

Nos, hat hónap múltán itt a folytatás. Igaz, nem a kabaréé, hanem a tragédiáé. Az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás 15. évfordulója kapcsán, és persze a Szociáldemokrata Párt tavalyi választási veresége után, eljött az ideje az egykori események részletes feltárásának. A szennyes kiteregetésének.

Tizenöt évnek kellett eltelnie, hogy ezt megérjük. Persze, azt a kezdetektől tudtuk, hogy nem a bányászok ötlete volt a bukaresti „rendteremtés". Mint ahogy azt is, az akkori elnök nem egyedül sütötte ki, mit kell tenni, hogy az előző rendszer urai megőrizzék hatalmukat.

1989 decemberében minden közember úgy vélhette, az őszinte népharag, a népfelkelés a parancsuralmi rendszert minden mocskával, gonoszságával, alattomosságával együtt a szemétbe söpörte. A sebtében polcra kapaszkodott elvtársakból lett urak azzal kezdték, hogy az előző hatalom idején kitanult fondorlattal – ezt a félrevezetéssel, a hazugsággal együtt (addig kell hazudni, amíg igaznak tűnik) alaposan elsajátították – ügyesen félresiklatták a gyökeresnek induló változást. Most már egyre világosabb, előre kidolgozott forgatókönyv alapján állították félre a zsarnokot, az úgynevezett terroristákkal vívott, a számos áldozatot követelő árnyékbokszolással pedig azt a látszatot keltették, hogy keményen küzdöttek a demokrácia győzelméért. És mi akkor ezt be is vettük.

Iliescu – mert ki másról lehetne szó – és cimborái eleinte szabadságról, demokráciáról beszéltek. Emlékszünk, ugye, az 1990. január eleji nyilatkozatra, amely kimondta a kisebbségek jogait, beleértve az anyanyelv használatához valót, a közösségi jogokat is. Ezt is elhittük. De alig telt el néhány nap, s a magyar iskolák újralétesítésekor Iliescu máris erdélyi szeparatista tendenciákat emlegetett. Ez volt talán az első jele annak, hogy valami nincs rendben, és valóban, ennek nyomán kezdtek szervezkedni a szélsőségesek. A szabadságot azonban az emberek komolyan vették. Sorra alakultak a pártok, köztük a történelmiek. A bányászok január végi, első bukaresti látogatása ezt kísérelte meg visszavetni, ekkor hangzott el első ízben: „nem adjuk el az országot".

A mostani, évfordulós felhajtás közepette szó van sok mindenről, de egyről mindenki hallgat: a márciusi marosvásárhelyi pogromról. Pedig egyértelműen ez is az akkori vezetőség műve volt. A sötét erők megmutatták, nem úgy van ám a demokrácia, ahogyan azt mi elképzeljük. Ennek ürügyén más néven, de újjászervezték a politikai rendőrséget.

A június 13–15-i bányászjárás részletei nagyjából ismertek, mégis megdöbbentő, amikor a tévében újra látjuk, hogyan ütnek, rúgnak minden kezük, lábuk ügyébe kerülőt előbb a rendőrök, majd a katonák, végül a bányászok. Akiknek egy része már az akkori rebesgetés szerint sem az volt. Most láthattunk első ízben képeket arról, amint erdő szélén veszteglő kocsiknál egyenruhások – belügyisek? katonák? – tömege öltözik át bányásznak, s szerelkezik föl jókora fütykösökkel. Nem csoda, hogy miután ezek a Zsil-völgyiek közé keveredtek, a pusztító hordák egyenesen a pártok székhelyéhez vonultak, az ellenzéki vezetők lakását, szállodai szobáját keresték föl – a botos vezetők jól ismerték Bukarestet, tudták, hol kell törni, zúzni, kit honnét kell elhurcolni. A félrevezetett bányászok pedig elvégezték a piszkos munkát. Elszorul az ember torka, amikor ma is hallja, hogy van, aki azt kérdi, ugyan bizony mit akartak a nyugatról hazatérő liberálisok, parasztpártiak? Magukhoz akarták ragadni a hatalmat? Jól tették a bányászok, hogy ellátták a bajukat.

És mindezt a bukott rendszer embereiből alakult, magát újnak, demokratikusnak nevező vezetés szervezte, irányította. Természetesen nem azért, hogy az országban a nyugatiakhoz hasonló polgári rendszer alakuljon ki, hanem azért, hogy az előző rendszerben bitorolt hatalmukat továbbra is megtartsák. Fütyültek ők demokráciára, Európára, a Nyugathoz való felzárkózásra. Valamennyi volt szocialista országban a volt vezetés arra törekedett, hogy mentse a menthetőt. De sehol sem történt meg az, ami nálunk.

Most sajtó, tévé a másfél évtizeddel ezelőtti eseményeket tárgyalja. A kereskedelmi tévék mellett, az eddigiekkel ellentétben, a közszolgálati is. Emil Constantinescu frissen megjelent könyvében számos, a szervezőket terhelő bizonyítékot közöl. A véletlenül épp most ismét szabadlábra helyezett egykori bányászvezér, a végrehajtó, a nyilvánosság előtt megrendelőjének nevezi nem csupán Iliescut, hanem Petre Romant is, tetteiért mentegetőzik, elnézést kér, magyar anyjára hivatkozik. Az események szenvedői, az áldozatok igazságtételt követelnek. Egyszóval minden eddiginél nagyobb a felhajtás, a felzúdulás. A szennyes teregetése talán a mostanig lefedett bili kiborításával folytatódik.

Tagadhatatlan, a politikai helyzet erre ugyancsak minden eddiginél kedvezőbb. Mintha itt lenne az ideje a felelősségre vonásnak. Valamennyi cinkos törvény elé állításának. De ha arra gondolunk, hogy nem csupán kettő-három van belőlük, és valamennyien, kezdve Iliescuval – akinek a védelmére az őt kiszorító Geoană máris a végsőkig való kitartásról fogadkozik –, úgymond mind tekintélyes személyek, és nyilván mindenre képesek, reményeink nem túl kecsegtetők.

Bár ki tudja. Az elkövetett tettekkel kapcsolatban elhangzó vádak egyre súlyosabbak. És van rá példa, hogy a felelősségre vonás elől magát mindenféle kibúvóval bebetonozót, mint például Pinochetet, ha későn is, de utoléri a törvény keze.

Háborús bűntények elkövetése, 14 albán polgári lakos kivégzése miatt másodszor is húszévi börtönbüntetésre ítélték pénteken Szerbiában a Skorpiók nevű hírhedt kommandó egyik tagját.

Az újvidéki Sasa Cvjetant bűnösnek találta a belgrádi kerületi bíróság, az ítélet szerint a kommandós 1999. március 28-án az észak-koszovói Podujevóben kivégzett 14 albán polgári személyt és megsebesített öt albán gyereket.

A három éve folyó perben Cvjetant tavaly márciusban már húszévi szabadságvesztésre ítélte a prokupljei törvényszék, de a szerbiai legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította az ítéletet, méltányolva a védelem panaszát, miszerint a vádlott kényszer hatása alatt, védőügyvédje nélkül tett beismerő vallomást a nyomozati szakaszban.

A múlt héten hétfőn újrakezdődött perből kizárták a vádlottat, mivel már az eljárás legelején sértegette a bírót, egyszer felállt és ki akart sétálni a tárgyalóteremből. Cvjetan csak a pénteki ítélethirdetésre térhetett vissza a tárgyalóterembe. Az ügyész csütörtöki záróbeszédében azt mondta, hogy a kihallgatásról felvett jegyzőkönyv hiteles volt, az időközben elhunyt ügyvéd pedig részt vett a kihallgatáson, és ezt egy tanú is alátámasztotta aláírásával.

Cvjetan osztaga néhány hete került a világsajtó figyelmének középpontjában, miután Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő hágai perén az ügyészség levetített egy felvételt, amelyen a Skorpiók a boszniai háború idején hidegvérrel kivégeznek hat srebrenicai muzulmánt, köztük négy gyereket.

A bűntényt többen követték el, és tulajdonképpen máig nem világos, hogy a prokupljei bíróság annak idején miért csak két személy, Sasa Cvjeten és a beskai születésű Dejan Demirovic ellen emelt vádat. Demirovic jelenleg Kanadában van, a szerb hatóságok kérték kiadatását.

Észtország folytatja az Európai Unió alkotmányának ratifikálási folyamatát, annak ellenére, hogy a tagországok annak meghosszabbításáról döntöttek – jelentette be pénteken Andrus Ansip miniszterelnök. Az észt közszolgálati rádiónak nyilatkozva Ansip emlékeztetett, hogy kormánya már átadta az alkotmány szövegét a parlamentnek, s a képviselők a ratifikálás előkészületeivel foglalkoznak. Portugália elhalasztja az Európai Unió alkotmányos szerződésének ratifikálását, csatlakozva ezzel Nagy-Britanniához és Dániához – jelentette be José Socrates miniszterelnök. Jirí Paroubek cseh miniszterelnök bejelentette, hogy szintén javasolni fogja az alkotmányos szerződés ratifikálásának elhalasztását. Jean-Claude Juncker, az EU soros elnökségét adó Luxemburg miniszterelnöke csütörtökön késő este, a brüsszeli EU-csúcs első napjának eredményeit ismertetve jelentette be, hogy kitolják az EU-alkotmány ratifikálására eredetileg megszabott, 2006. novemberi határidőt.

Dél-Korea kész tetemes gazdasági segélyt nyújtani Észak-Koreának, ha Phenjan lemond atomfegyverkezéséről – mondta a dél-koreai országegyesítési miniszter pénteken Phenjanban Kim Dzsong Ilnek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság első számú vezetőjének. Kim szöuli kérésre fogadta az észak-koreai látogatáson tartózkodó Csung Dong Jong dél-koreai országegyesítési minisztert, aki Ro Mu Hjon államfő fenti szóbeli üzenetét kívánta átadni Kimnek. Három éve ez az első eset, hogy az északi sztálinista rendszer első embere dél-koreai államférfival tárgyal. A találkozó létrejötte olyan reményeket kelthet szerte a világban, hogy előbbre lehet lépni az Észak-Korea atomfegyverkezésével kapcsolatos nemzetközi válság rendezésében.

Az Irakban állomásozó amerikai csapatok kivonását a jövő év október elsején kellene megkezdeni washingtoni kongresszusi képviselők kis csoportja szerint. Csütörtökön benyújtott határozattervezetük arra szólítja fel George Bush elnököt, hogy az év végéig jelentse be a kivonulás menetrendjét. Ez az első eset, hogy a kongresszusban kezdeményezték az iraki kivonulást. A tervezetet két demokrata és két republikánus párti képviselő nyújtotta be. A washingtoni kormány rendre elutasítja, hogy menetrendet szabjon a kivonulásra. A Fehér Ház szóvivője elmarasztalóan szólt a négy képviselő tervezetéről. Scott McClellan megismételte a szokásos fejtegetést arról, hogy a kitűzött időpont „rossz üzenet" lenne, azaz kiváró taktikára késztetheti az ellenséget.

Nagy-Britannia enyhítette álláspontját az uniós költségvetésről zajló ádáz vitában, ilyen értelmű célzást tett pénteken a brit kormányfő szóvivője. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel folytatott eszmecseréjén Tony Blair értésre adta: a Londonnak járó visszatérítésre vonatkozó kompromisszum előtt Nagy-Britannia bizonyos akar lenni afelől, hogy megkezdődik az uniós költségvetés megreformálásának a folyamata - közölte a szóvivő pénteken Brüsszelben. Ez visszatáncolásnak tűnik Blair korábbi követelésétől, amely az agrárszubvenciók mértékének azonnal lefaragását célozta, cserébe a brit visszatérítés bármilyen módosításáért. Korábban több delegáció részéről ismét jelezték: nem tartják elengedhetetlennek, hogy a döntés most megszülessen 2007–2013 közötti költségvetésről. A legrendíthetetlenebb álláspontot a délelőtt kiszivárgott információk szerint továbbra is az úgynevezett nettó befizető tagállamok képviselik, annak ellenére, hogy a legutóbbi kompromisszumos javaslatokban ők kapták a legnagyobb engedményeket.

Megerősítik várhatóan az uniós taggá válni készülő országok, valamint a fejlődő világ segítése iránti elkötelezettségüket az Európai Unió állam- és kormányfői pénteki brüsszeli találkozójukon – derült ki az értekezlet helyszínén hozzáférhetővé vált zárónyilatkozat-tervezetből. A szövegben – mint azt már korábban jelezték – szerepel a további bővítéssel kapcsolatban tett eddigi ígéreteket megerősítő utalás. Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban továbbra is a 2007-es dátumot említi az EU, miközben a tárgyalásokat elkezdeni kívánó Horvátország és Törökország esetében is maradnak az eddig elhatározott döntések.

Romániában az internet-penetráció 2005 májusában 18,9 százalékos volt (Magyarországon ugyanez az arány 2004 végén 30,3 százalékos), igaz a statisztikák 23 százalékot becsülnek 2005 végére, ugyanis csak az év első öt hónapjában mintegy 25 százalékkal nőtt az egyéni internethasználók száma. Május hónapban 4,105 millió egyedi felhasználót regisztráltak.

A romániai honlapokat összesen 10,5 millió külföldi internetező kereste fel. A romániai web-helyeket látogatók 28 százaléka lépett be romániai IP-címről, 17 százalékuk az Egyesült Államokból, 6 százalékuk Nagy Britanniából, 4 százalékuk pedig Németországból. A nagyarányú külföldi látogatottság azzal magyarázható, hogy sok romániai internetes tárhely kínál ingyenesen letölthető programokat. A heti oldalletöltések száma június közepén már elérte a 130 milliót, igaz csak a trafic.ro által mért oldalakon, amely a felmérések szerint a forgalom 90 százalékát méri. A legtöbbet Internet Explorer böngészőt használnak (82,2%), míg a Firefoxszal 9,4 százalékuk barátkozott meg.

Ami a felnőtt lakosság internet-használatát illeti, jelenleg a lakosság 24 százaléka használja legalább heti rendszerességgel a világhálót, s az internetet használni tudók aránya összesen sem haladja meg a 28 százalékot.

Romániában 2005 júniusában a statisztikák szerint mintegy 16–17 ezer aktív honlap működik. Ami a domain-neveket illeti, Romániában a domain-regisztráció hatóságilag ellenőrzött. A .ro domain kezelője a romániai Informatikai Fejlesztések és Kutatások Országos Intézete (ICI), ehhez tartozik a Romániai Országos Számítógéphálózat, az RNC (Romanian National Computer Network), amelyiket a román Oktatási és Kutatási Minisztérium hozott létre. A romániai TLD (Top Level Domain) regisztrációs adatbázisa, whois szervere a RNC weboldalán keresztül érhető el. Jelenleg az alábbi, Romániában bejegyzendő domain végződések hozzáférhetőek: .ro, com.ro, org.ro, tm.ro, store.ro, info.ro, nom.ro, nt.ro, firm.ro, www.ro, arts.ro, rec.ro. Az egyszer fizetendő díj 61 USD (áfával együtt), a regisztráció pedig három napon belül lezajlik. Ennél lényegesen olcsóbban is foglalható domain nevek a „viszonteladóknál". Foglalhatóak nickname.ro domain-nevek is. A domain-nevek lefoglalása az elmúlt időszakban felgyorsult.

Az elmúlt hat hónapban nagyon megnőtt a domain-nevek iránti érdeklődés. Sokan foglalnak le spekulációs célból keresettebb domain-neveket. Éppen ezért az országos felügyeleti hatóság azt tervezi, hogy a későbbiekben bérleti díjat kér majd a domain-nevekért. Ez azonban gyakorlatilag azt jelenti, hogy feloldják a lefoglalt domain-nevek eladásának jogát is, ugyanis jelenleg csak ingyenes jogcímű, lemondási nyilatkozattal ruházható át úgy, hogy a kedvezményezett újra kifizeti a teljes regisztrációs díjat. Jelenleg a domain értékesítési kísérlete a használat felfüggesztését is maga után vonhatja.

Ha még most előfizet július hónapra a Szabadságra, elnyerheti az alábbi értékes jutalmak valamelyikét:

500 000 LEJES SZAKORVOSI VAGY ORVOSI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT, EGY LÁDA SÖR, ILLATSZERCSOMAGOK, ÖVTÁSKA, PÓLÓK, SÖRNYITÓK stb.

Támogatóink:
Promedical
Center

Lapunk megrendelhető Kolozs, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód és Szeben megye egész területén a postahivatalokban vagy a postásoknál június 24-ével bezárólag, Kolozsváron az Apex Kft. és a Apex AB Com Kft. lapkihordóinál is a hónap végéig, vidéken több településen a Krónika lapkihordóinál is, szilágysági városokban pedig a Damco Kft-nél a hónap utolsóelőtti munkanapjáig.

Ha a lapkihordók még nem jelentkeztek az Ön lakásán, hívja őket telefonon (Apex: 596-213, Apex Ab Com: 439-120, Krónika: 420-320, Damco: 0260-612867), és akkor felkeresik Önt otthonában!

Ismét az országos koalíciós egyeztető tanácshoz fordul az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete a helyi Állategészségügyi és Élelmiszerbiztosító Hivatal igazgatójának kinevezésével kapcsolatban.

Szilágyi János prefektus szerint feltétlenül szükséges volt ez a lépés, mert a liberális párt továbbra sem hajlandó felszabadítani ezt a tisztséget. A pártok között már rég megtörtént a tisztségek felosztása és ezt a vezetői funkciót az RMDSZ kapta.

Amint arról korábban többször is tudósítottunk, jelenleg Ioan Bogolin a hivatal igazgatója, aki nem hajlandó átadni helyét Kocsis Andrásnak, az RMDSZ jelöltjének. A prefektus azt is elmondta, hogy egyszer már kérték az országos döntőbizottság segítségét. Az ügyet Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter Beszterce-Naszód megyei látogatása bonyolította el, a tárcavezető elfogadhatatlannak tartotta, hogy egy liberális átadja a helyét egy RMDSZ-es tisztségviselőnek.

Szilágyiék is megragadták az alkalmat, és Borbély László területrendezési és közmunkaügyi miniszternek elpanaszolták a kialakult helyzetet. A politikus azt tanácsolta, hogy forduljunk ismét az országos egyeztető tanácshoz. Nem fogunk lemondani erről a tisztségről. Egy-két igazgatói tisztségben egyeztünk meg, sorra mindegyikről lemondtunk egy másik párt javára és egyik párttagunk sincs vezető pozícióban. Nem akarjuk átengedni ezt a tisztséget is – szögezte le Szilágyi.

Sabin Ilieş, a liberális párt megyei kirendeltségének vezetője ugyanazon a véleményen van, mint a mezőgazdasági miniszter: nincs semmi ok arra, hogy leváltsák a jelenlegi igazgatót.

Valószínűleg a jövő év első negyedében jöhetnek létre ez első magánnyugdíjpénztárak, mivel a vonatkozó új törvény csak január 1-jén léphet hatályba.

A jelenlegi törvény módosítására van szükség, hogy a nyugdíjalapokat vonzóbbá tegyék a befektetők számára. A felülvizsgálatot egy újonnan létrehozott testület, az úgynevezett magánnyugdíjrendszer ellenőrző bizottság végzi majd, amelynek felállításáról nemrégiben döntött a román kormány. A bizottságnak az idei év végéig véglegesítenie kell a magán-nyugdíjalapokkal kapcsolatos szabályozást, és ki kell képeznie a terület szakértőit.

A magánnyugdíj-ágazati szakértőket főleg külföldön képzik, azokban az országokban, ahol már léteznek a pénztárakat felügyelő hasonló testületek, így Lengyelországban és Magyarországon.

A testület függetlenné válásáig –vagyis, amíg a magán-nyugdíjalapokat kezelő cégek befizetéseiből el nem tudja tartani magát – a működését Világbank-kölcsönből finanszírozzák.

Minden vasúti alkalmazott általános sztrájkba lép hétfőn. Ekkor négy vasúti szakszervezet csatlakozik a tíz napja munkát megtagadó mozdonyvezetőkhöz és karbantartókhoz, miután a tiltakozók és a közlekedési minisztérium közötti eddigi tárgyalások során nem teljesültek a dolgozók követelései a 10,7 százalékos béremelés és havi 20 ebédjegy biztosításával. A vasúti forgalmat reggel 7 és délelőtt 11 óra között leállítják, ez idő alatt egyetlen szerelvény sem közlekedik. A mozgásban levő vonatok az első állomáson megállnak, két óra rostokolás után pedig folytatják útjukat. A sztrájkolók kötelesek a forgalom egynegyedét biztosítani.

Kemény ellenzéki ellenállásba ütközik a kisebbségi törvénytervezet, amely jelenleg a szenátus jogi és emberi jogi bizottsága előtt van. A szociáldemokraták és a nagyromániások elsősorban a kulturális autonómia fogalmát kifogásolják, de a kormánykoalíciós partnereknek sem jelent különösebb prioritást a tervezet, hiszen a liberálisokat és a demokratákat sokkal inkább a parlament két házelnökének leváltása és a megyei szintű hatalomátvétel érdekli.

A héten elkezdődött vita hosszúnak ígérkezik, mivel összesen több mint 200 módosító-javaslat érkezett a testülethez. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: a héten elkezdődött vita során noha a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Nagy-Románia Párt politikusai elismerték, hogy az Alkotmány előírása szerint is sarkalatos törvényt kell készíteni a kisebbségek jogállásáról, nagyon ellenzik a kulturális autonómia fogalmát. A héten a bizottság csak három módosító javaslatot tudott megvitatni.

A kisebbségi törvénytervezet újabb nézeteltéréseket okoz a kormánykoalíciós partnerek között. Az RMDSZ nem egyezett bele, hogy a képviselőház szabályzatát felügyelő bizottság napirendre tűzze a képviselőház elnökének visszavonásáról szóló javaslatot. Ezt a Demokrata Párt (DP) egyik képviselője terjesztette be. Amikor azonban a testület tagjai észrevették, hogy lejárt a gyűlésre szánt idő, véget vetettek a tanácskozásnak, annak ellenére, hogy a DP képviselője javasolta annak meghosszabbítását. Ezt az ötletet az SZDP képviselője mellett a Konzervatív Párt (KP) és az RMDSZ politikusai is elvetették.

Az ellenszavazat okára később Markó Béla derített fényt, aki közölte, hogy az RMDSZ számára nem jelent prioritást a két házelnök lecserélése a nemsokára véget érő parlamenti ülésszakban. Markó szerint a kormánynak most sokkal inkább a felelősség vállalása mellett a törvényhozás elé terjesztett, restitúciós kérdést és az igazságszolgáltatás reformját célul kitűző törvénycsomag alkalmazására kellene összpontosítania. Markó azonban nyitott kaput is hagyott, hiszen hozzátette: nem állítja azt, hogy nem szükséges a szabályzat módosítása a szóban forgó személyi cserék végrehajtására, de ezt szerinte nem júniusban kell rendezni.

Az RMDSZ álláspontja homlokegyenest ellentmond a DP véleményének, amely Emil Boc ideiglenes pártelnök révén azon óhaját fejezte ki, hogy még a mostani ülésszakban váltsák le a két házelnököt. Boc elégedetlensége a kormánynak alárendelt megyei hivatalokra is kiterjed, hiszen mai napig sem sikerült a megyék szintjén a tavaly decemberben beiktatott kormánynak átvennie a hatalmat.

Szintén Boc javaslatára a koalíció vezetői „útitervet" szándékoztak kidolgozni a hatalomátvételről. A román központi napilapok szerint a feleknek nem sikerült konszenzusra jutniuk, mivel az RMDSZ és a KP sakkban tartja nagyobb koalíciós partnereit. A magyar érdekvédelmi szervezet a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásának lassúságát kifogásolja, és koalíciós források szerint Markó közölte: az RMDSZ nem támogatja a liberális-demokrata szövetséget a házelnökök leváltásának kérdésében, amíg a parlament nem fogadja el a szövetség által kidolgozott tervezetet.

Az RMDSZ szemszögéből a tervezet fontosságát jelzi, hogy a szövetségnek a féléves kormányzás alatt egyik legfontosabb eredménye, hogy a kormány május 19-i ülésén elfogadta a jogszabály-tervezetet. Ezt Markó jelentette be a kormány tevékenységét értékelő egyik sajtótájékoztatóján.

Az RMDSZ elnöke a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében eddig tett erőfeszítések közül kiemelte az egységes adókulcs bevezetését, ezen kívül fontosnak minősítette, hogy a kormány a parlament elé terjesztette az igazságügyi reformot és a restitúciós törvényt tartalmazó jogszabálycsomagot.

A kormány egyik gyengeségének nevezte azonban, hogy az infrastrukturális fejlesztés kérdésében nincs következetes stratégiája. Kiábrándítónak nevezte azt is, hogy immár fél éve vitatkoznak az erdélyi autópályáról és más infrastrukturális kérdésekről, anélkül, hogy konkrét eredményre jutottak volna.

Az Európai Unió Tanácsa nyári csúcsértekezletének nyilatkozattervezete üdvözli a csatlakozási szerződés megkötését Romániával és Bulgáriával. A tervezet 2. cikkében a tanács úgy értékeli, hogy a csatlakozási szerződések aláírása fontos lépés Bulgária és Románia EU-csatlakozása felé. A tanácskozáson jelen lévő Traian Băsescu államelnök optimistán nyilatkozott, közölte: az összes tagállam biztosítékot adott Románia csatlakozásával kapcsolatban.

A csúcsértekezleten, ahol a 2007–2013-as költségvetési csomagot vitatták meg, kiderült, hogy Románia az említett hét év alatt összesen mintegy 30 milliárd eurót kap. Mihai-Răzvan Ungureanu külügyminiszter szerint a csomag változataira tett javaslatok kedvezőek Románia számára, és az országot gyakorlatilag az EU tagjának tekintik.

A bejegyzett vállalatoknak a július elsején életbe lépő pénzreformmal összhangban kerekíteniük kell részvényeik névértékét, abban az esetben, ha a mostani névérték százzal osztva nem ad kerek számot.

A névérték kerekítéséről június 30-ig kell dönteniük a részvénytársaságoknak és a korlátolt felelősségű társaságoknak. A részvénytőkeérték ezzel összefüggő változtatását a közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Ha egy vállalat nem növeli részvénytőkéjét, akkor az országos cégnyilvántartás június 30-án automatikusan lefelé kerekíti a részvényei névértékét. A cégnyilvántartás a vonatkozó jogszabály szerint csak a részvénytőke csökkentésével kerekítheti lefelé a névértéket, és a továbbiakban a vállalat az automatikus kerekítés eredményét köteles megjelentetni.

A pénzreformmal kapcsolatos tőkeemelés vagy csökkentés, illetékmentes a cégek számára.

Július elsejétől minden lejértéket elosztnak tízezerrel, minden tízezer régi lej egy lejt ér azontúl. A kereskedők, a bankok és a szolgáltatók már március elseje óta kötelesek a négy nullától megszabadított, kemény lejben is megadni az árakat.

A kereskedők, a pénzintézetek és a szolgáltatók kötelesek kifüggeszteni áraikat mind a régi, mind az új pénzben kifejezve. Ez vonatkozik a pénzváltókra is, a valutaárfolyamokat jelző táblákon is kétféle módon kell feltüntetni a napi kurzust március eleje óta.

Az új bankjegy csak július elsejétől kerül forgalomba, de 2006. december 30-ig párhuzamosan forog majd a piacon a régi és az új pénz. A régi lej 2007. január elsejétől – Románia európai uniós csatlakozásának remélt időpontjától – hivatalosan már nem lesz forgalomban, de még további három évig beváltják a bankokban.

Mugur Isărescu, a jegybank (BNR) elnöke korábban azt mondta, nem hiszi, hogy a pénzreform inflációt gerjesztene. Emlékeztetett arra, hogy az euró bevezetése 2012-ig vagy 2014-ig nem várható még, így az erős lejnek lesz ideje pszichológiai előnyre szert tenni, növekedhet e pénz hitele és tekintélye Európában.

Az erőslej-bankjegyek kilencven százalékban megőrzik a régi grafikai sajátosságokat, de a bankjegyek mérete megegyezik az euróéval.

Júliustól a jelenlegi tízezer „régi" lej egy erős lejt fog érni. Hatféle bankjegy kerül forgalomba: az egylejesen kívül megjelenik az ötlejes, a tízlejes, az ötvenlejes, a százlejes és az ötszáz lejes. Ez utóbbi lesz a legnagyobb névértékű. Az új lej váltópénze az egykori bani lesz ismét, lesz egybanis, ötbanis, tízbanis és ötvenbanis pénzérme.

Tegnap reggel 9 órától a Kolozs megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal az Diákművelődési Házban állásbörzét rendezett fogyatékos személyek részére. Ana-Maria Moisan sajtószóvivő elmondta, hogy huszonnyolc meghívott cégből tizenkilencen vettek részt a börzén, 144 munkahelyet kínálva. A munkaadók többek között készruhagyártókat, kirakat rendezőket, szakácsokat, elárusítókat, rendszergazdákat, tévészerelőket kerestek. Tizenhét személyt szerződtettek különböző cégek: kirakatrendezőket és papírgyűjtőket.

Az 1-es és 5-ös oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Nyolc évvel ezelőtt indult az első református óvoda Kolozsváron. Ma az intézmény már óvodaként és napköziként is működik, jelenleg három gyermekcsoporttal, három szakképzett óvónővel. Helyszűke miatt az igazgatóság igen gyakran kénytelen visszautasítani a bejelentkező gyerekeket, ezért született az ötlet, hogy az óvodát újabb épülettel bővítsék. Az építkezések tavaly tavasszal kezdődtek, az épület ma pirosban áll.

Lészai Lehel református lelkipásztort, az óvoda igazgatóját kérdeztük az intézmény múltjáról, az oktatás céljáról, tervekről.

– Az 1989-es rendszerváltás után az iskolákban lelkészek is oktattak, de az óvodákról sajnos megfeledkeztek, pedig a gyerekeknek szükségük van arra, hogy már az óvodában halljanak Istenről. Nem lehetett vallást tanítani állami óvodákban, ezért volt szükség a felekezeti óvodákra. 1997-ben a életbe lépett az a törvény, amely engedélyezi az egyházi óvodák létrehozását. Ekkor indult az első református óvoda Kolozsváron.

Az óvoda oktatói arra törekednek, hogy az intézményt olyan hellyé varázsolják, ahová a gyermek szívesen jár, visszakívánkozik, ugyanakkor az oktatás sem veszít minőségéből. Ezt csak játékos módszerek bevetésével lehet elérni. A gyerekeket megtanítják szabadon gondolkodni, kulturáltan vitatkozni, megvédeni véleményüket, de ugyanakkor tiszteletben tartani a másikét. Ez hosszú távú folyamat, de csak így lehet toleráns, nyílt, teljes értékű embereket nevelni. Ebben pedig az óvodának nagy szerepe van. A vallásoktatás keretén belül alapdolgokat tanítanak a hitről, imádságról és szeretetről. Ezért nemcsak református vallású gyerekeket vesznek fel. Annak ellenére, hogy a helyek száma nagyon korlátozott, a vallás nem számít előnynek a beiratkozásnál – mondta Lészai Lehel.

Pillanatnyilag harmincnyolc gyerekkel foglalkoznak az óvodában, korosztályonként összeállított csoportokban. Az igazgató szerint jobbak az ilyen csoportok a vegyeseknél, mivel más az igénye a hatéves és a hároméves gyereknek és másak az érdeklődési körei. A közös játék közben reggel és délben azonban együtt vannak a kicsik és a nagyok. Az egyház csak lehetőségeihez mérten tudja támogatni az intézményt, ám a vezetőség arra törekszik, hogy mindenki számára elérhetővé tegye azt, hogy a gyerekét ide jártassa. Ezt a külföldi kapcsolataik ápolásával próbálják megoldani, ugyanakkor úgynevezett szponzorrendszert alakítottak ki. Ez abból áll, hogy a hátrányosabb anyagi helyzetű családoknak keresnek külföldön egy testvércsaládot, amely átvállalja az óvodai ellátás egy részét.

Az óvoda új épületében a tervek szerint ősztől kezdenék az oktatást, abban bíznak, hogy minden gyermek számára lesz elegendő hely, senkit nem kell majd visszautasítaniuk.

Marosújvár közelében egy dombtetőn van Marosnagylak, a XIII. századi, Árpád kori templomával. Marosújvárnál a Maros völgye kiszélesedik, 7–8 km-rel odébb szelíd dombkaréj veszi körbe a zöldellő völgyet és a délutáni napsütésben a messziről kékellő hegyek között a Székelykövet is lehet látni.

Marosnagylak templomának két tornyát már Marosújvárról kifele jövet észre lehet venni. Nagyon jó aszfaltút vezet odáig. A kis templomot nagy fák veszik körül és szép fehérre van meszelve. Első írásos említése 1288-ból való. Egyhajós belső teréből hiányzik a diadalív, csak az ívet tartó oszlopok nyomai látszanak. A hajó mennyezete sima, szentélyzáródása egyenes. Északi oldalán nincs ablak és déli oldalának három ablaka közül már csak egy őrzi gótikus stílusának mérműves díszeit, amely a szentély részén található.

Kívülről két oldalról két-két támpillér tapad a falakhoz, a szentély felöli rész közelében. A két zömök, többszintes, négyszögletes torony a hajóhoz tapad, bejárataik a hajóba nyílnak. Csak embermagasságot jóval meghaladó magasságban vannak kicsi, lőrésekhez hasonló ablakocskák. Az oromfalon található nagy ablaknyílások pedig gótikus stílusúak. A két torony a nyugati homlokzattal egy síkban van, A templom bejárati ajtaja csúcsíves és két szemben álló összenőtt szárny pár díszíti a csúcsívet. Sajnos pont a szárnypárak találkozásánál töredezett a faragvány. A bejárat felett kerek, valamikor valószínűleg négy vagy többkaréjos ablak engedi be a délutáni napsugarakat még sejtelmesebbé téve a belső, csendre, imára hívó hangulatot.

A templom körül cinterem található régi, porladó, évszázados sírkövekkel. Szerencsére nem használják és ezért emberi kéz nem tehet kárt benne. A templomot erődfal vette körül, nyomai most is látszanak a növényzet gyökerei alatt. És talán kolostora is volt, mert kövek is vannak… én legalábbis úgy hallottam.

A templom dombjáról a kilátás csodálatos és a közelben egy nagy kiterjedésű halastó is látható.

A legcsodálatosabb azonban a község nemrég odaköltözött lelkésze, Ladányi Sándor. Évekig nem volt a faluban lelkész, csak istentiszteleteket tartottak. De most van és tenni akar. Több mint kétszáz magyar lakja a falut, és sajnos nincs magyar iskola. A régi magyar iskola épülete, amelyet az egyháztól vettek el, ott áll üresen. Kocsma már volt benne, de visszaadni nagyon nehéz. A fiatal lelkész kitartóan harcol ezért az épületért, mert kellene magyar óvoda és rendes vasárnapi iskola, ahol a gyerekek magyarul is tanulnak, mert hála Istennek vannak fiatalok.

A lelkész anyák napja alkalmából rövid műsort állított össze, amelyben 42 gyerek szerepelt. A mamák pedig meghatódva vették tudomásul, hogy így is lehet ünnepelni.

A falu csatornarendszerét is ki kellene építeni, és a faluturizmus fejlesztése is megélhetést biztosítana az ott lakók számára, mert a falu gyönyörű helyen fekszik. Ezenkívül a templomot sem ártana restauráltatni, mert a vakolat ki tudja mi mindent rejthet. Igaz, hogy nem olyan impozáns, mint Ákos- temploma, de Kerc nem áll tőle messze.

Pályázni kell, tanulni kell, és lelkésznek kell lenni. És a fiatal lelkész mindezt jókedvűen teszi. Ilyen emberek tudják a kis közösségekben tartani a lelket. Ők azok, akik értünk lesznek sikeresek.

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

A Román Fejlesztési Bank –Groupe Société Générale kolozsvári székhelyén a francia kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági kamara romániai részlege pénteken üzletemberi fórumot rendezett, amelyen francia befektetők ismerkedtek helybeli cégekkel és a beruházások feltételeivel.

A találkozón részt vett Hervé Bolot francia nagykövet, aki a sajtónak elmondta: Kolozsváron eddig csak francia kulturális központ volt, de a közeljövőben a gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében is létre fognak hozni egy irodát. Philippe Boin, a francia nagykövetség gazdasági tanácsosa szerint Romániában kiváló befektetési lehetőségek vannak. Eddig elsősorban a nagyobb francia vállalatok érkeztek az országba, ám ezentúl az őket követő kisebb cégek befektetéseire is van kilátás.

Patrick Gelin, a BRD-Groupe Société Générale főigazgatója, cége további terjeszkedéséről számolt be: idén és a jövő évben főleg Beszterce-Naszód és Bihar megyékben 10–15 új bankfiókot hoznak létre.

Dan Bedros, a francia üzleti kamara romániai vezetője szerint Kolozsváron és környékén 150 francia cég van jelen (4 millió eurós össztőkével), míg országos viszonylatban számuk eléri a 2600-at.

Ö. I. B.

Május harmadikától, az új parkolási szabályzat életbe lépésétől a Valcon Grup több ezer büntetést rótt ki azoknak a sofőröknek, akik nem tartották be a városi tanács erre vonatkozó határozatát – tájékoztatta a Szabadságot Emil Sabo, a cég igazgatója. A vállalatvezető kifejtette: a helyi döntéshozó testület döntésének életbe lépése előtt két héttel átfogó népszerűsítési kampányt folyattak annak érdekében, hogy mindenki tudomást szerezzen az új szabályzatról.

Amint arról korábban beszámoltunk, a városi tanács nemrég hozott határozata értelmében, május 3-tól új parkolási szabályzat lépett életbe a megyeszékhelyen. Ezentúl az autósok óránként 7500 és 30 ezer lej közötti tarifára számíthatnak, attól függően, hogy 0-s (belvárosi), 1-es vagy 2-es parkolási övezetben tartózkodnak. Ezenkívül napijegy is váltható, ennek az ára 90 ezer lej, de havi, illetve negyedévre és félévre érvényes bérlet is vásárolható.

– Az új rendszer lényege, hogy a jegykiadás ezentúl nem a parkolóőrök feladatköre – nyilatkozta lapunknak a Valcon Grup igazgatója. – A jegyeket és a bérleteket újságos standokon, üzletekben lehet beszerezni, de nemsokára parkoló automatákat is felszerelnek. A parkolóőrök csupán ellenőrzik, hogy az autós megvásárolta-e vagy sem a parkolójegyet, de büntethet is. A díj kifizetésének elmulasztása esetén 75 ezertől 500 ezer lejig terjedő büntetést rónak ki.

Ugyancsak a parkolásra vonatkozik a városi tanács egy másik határozata is, amely június közepétől lépett életbe. Eszerint a zöldövezetekben, buszmegállóban, gyalogosátjárón, vagy útkereszteződésben parkoló autókra kerékbilincs kerül, emellett 5 millió lejes büntetést is kirónak.

Sabo arról is beszámolt, hogy az új parkolási szabályzat életbe lépésének első napjaiban csupán felszólítást kaptak a szabálytalanul parkoló sofőrök. Amennyiben a mozgássérülteknek fenntartott helyeken parkolnak, vagy gépkocsijukkal akadályozzák a behajtást valamely udvarba, akkor a sofőrök súlyos büntetésre számíthatnak. Amennyiben 10 nap leforgás alatt nem fizetik ki a parkolóőr által megállapított büntetést, akkor félmillió lejt kell átutalniuk a polgármesteri hivatal folyószámlájára.

Pár héttel ezelőtt a kolozsvári polgármesteri hivatal, valamint a megyei rendőrség közlekedésrendészeti osztályának képviselőiből álló forgalmi bizottság több változást vezetett be: ezek között szerepelt az is, hogy a Bocskai téren (Avram Iancu) körforgalmat vezettek be. Erre azért is volt szükség, hogy a Tisztek Háza melletti ingatlant fel tudják építeni.

Ugyanakkor a polgármesteri hivatal közlekedési osztálya úgy döntött, hogy keskenyíti a Majális (Republicii) utca elején lévő járdát annak érdekében, hogy a Hajnal negyed irányában is két sávon lehessen közlekedni. Ezenkívül, az illetékesek az intézkedés bevezetésével azt is el akarták érni, hogy az egyetemi poliklinika előtt és mellett többé ne lehessen parkolni. Igen ám, de a járdát annyira lekeskenyítették, hogy lassan már a babakocsi sem fér el – főként ha a járművezetők a városháza szándéka ellenére továbbra is félig az úttesten, félig a keskeny járdán parkolnak majd. A tervezők és az építők talán arra gondoltak, hogy az egyetemi poliklinikára senki sem viszi el kicsinyét...

Nem kevesebb, mint harmincöt évvel ezelőtt kérelmezték a mákófalvi lakosok a telefon bevezetését falujukba. Hitegetések, ígérgetések után a kérelmek feledésbe merültek. 2000-ben Both György mákófalvi tanácsos és Both Ferkő István kezdeményezésére újabb kérelemmel fordultak a bánffyhunyadi telefonvállalathoz, de biztató választ akkor sem kaptak. A telefonvállalat vezetősége anyagi okokra hivatkozva visszautasította a kérelmezést. A kezdeményezők nem elégedtek meg ezzel a válasszal, 2005-ben sikerült elérniük, hogy a kérelmek átkerüljenek a kolozsvári Romtelecomhoz, ahol elfogadták azokat. A vezetékek elhelyezését egy héttel ezelőtt kezdték el.

A faluban korábban is működött egy központ, de az csupán húsz házat tudott kiszolgálni. Az új telefonközpont 250 számot kínál, de ez sem elégíti ki az igényeket, hiszen a kérelmezők száma eléri a hatszázat. Ezért a kezdeményezők addig ütik a vasat, amíg meleg, és arra törekednek, hogy senkit se utasítsanak vissza, aki telefont igényel. Eddig nyolcvan családnak már házában a vezeték, a többit augusztus 31-ig befejezik, mert addig tart a cég mandátuma. Olyan család is akadt, aki két külön vonalat kérelmezett. A telefonközpontot a református egyház Kós Károly népházában helyezik el. A 9,5 eurós beszerelési díjat minden igénylő egyénileg fizeti.

Both György tanácsos elmondta, hogy a faluturizmus szempontjából nélkülözhetetlen a vezetékes telefon, mivel Mákófalván nincs térerő, így mobiltelefonokat nem lehet használni. A 35 éves kérelem teljesítéséért az érdem a kezdeményezőké, továbbá a Kolozs Megyei Tanácsé és a Kolozs megyei RMDSZ-é.

Feleségét szúrta le
Szúrt sebekkel szállították kórházba csütörtökön negyed kettőkor a magyarfrátai T. Adinát. A 26 éves nőt a 3-as számú sebészetre vitték be, az ügyeletes pedig értesítette a rendőrséget. A két szúrt és egy vágott seb veszélybe sodorta a nő életét. Mint a nyomozásokból kiderült, 15-éről 16-ára virradóan T. Adina és férje, a 33 éves T. Ilie összeveszett, s a veszekedés során a férfi kést rántott. Minősített gyilkossági kísérlettel vádolják, őrizetbe vették.

Zsebre vágta alkalmazottai járulékait
Öt év alatt 386 millió lejes illegális jövedelemre tett szert a 40 éves D. Simionov Ovidiu. Mint kiderült, a kolozsvári férfi egy helyi cég ügyvivőjeként és tulajdonosaként 2000–2005 között visszatartotta alkamazottai fizetéséből a különféle járulékokat – egészségügyi biztosítás, munkanélküli- és nyugdíjalap stb. –, de azokat nem fizette be az állam pénztárába a törvény által előírt határidőn belül. A visszatartott és be nem fizetett járulékok összértéke 386 millió. A vádlott ellen a 2002/150-es sürgösségi kormányrendelet, a 2004/1050 kormányrendelet, a 2002/76, 2000/19 szabályok megsértése miatt indult kivizsgálás.

Nekiesett az autónak
Szokatlan baleset történt csütörtökön délben az állomás téren: a 65 éves B. Dora szabálytalanul kelt át az úton, s közben megbotlott a villamossínekben, nekiesve egy 1310-es Daciának. A nő szerencséjére az 52 éves C. Ionel vezette Dacia éppen elsőbbségadás miatt állt, így a nyugdíjas nő csak kisebb sérüléseket szenvedett.

Francia motorkerékpáros az áldozat
Csütörtök este negyed nyolckor az Octavian Goga utcában a 71 éves kolozsvári G. Ioan okozott közlekedési balesetet. Az idős férfi egy 1310-es Daciát vezetett, és a menetirány változtatásakor nem volt eléggé figyelmes: egy motorkerékpárral ütközött. A balesetben a motorkerékpár vezetője, a francia állampolgárságú 41 éves D. F. de Choisient Arnaud sérült meg, aki szabályosan vezette a kétkerekű járművet. Állapota nem súlyos.

Adócsalás ingatlanközvetítésből
Adócsalás vádjával indult nyomozás a 25 éves D. Edmond ellen. A kétgyermekes, nőtlen, büntetetlen előéletű aranyosgyéresi férfi egy helyi ingatlanügynökségnél dolgozott ügyvivőként, s mint kiderült, 2003 folyamán 21,7 millió lejes jövedelemre tett szert ingatlanközvetítésből, amit nem vezetett be a cég könyvelésébe. Szabadlábon védekezik.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A nemrég lezajlott operakarmester-verseny kapcsán megszólaltattuk a három díjazottat: a franciaországi Didier Lucchesit, a japán Kyosuke Matsushitat és Kamio Noburut, valamint a Kolozsvári Magyar Opera hangversenymestereit, Barabás Sándort és Ferenczi Endrét és a zsűri elnökét, Hary Bélát.

– Miért határozták el, hogy részt vegyenek a versenyen?

K.M. Elég kevés karmesterversenyt szerveznek szerte a világban, és ez az első operakarmester-verseny. Erről az egyedülálló eseményről nem szerettem volna lemaradni, ezért határoztam el, hogy jelentkezem.

D.L. A világhálón szereztem tudomást a versenyről, és mivel egyedüli operakarmester-verseny, elhatároztam, hogy jelentkezem. Eddigi karrierem során mindig operaházban dolgoztam, operát vezényeltem. Kevés alkalmam volt szimfonikus zene vezénylésére.

K.N. Ahogy tudomást szereztem erről a versenyről, rögtön felkeltette az érdeklődésemet, mert mindeddig operakarmester-versenyt nem rendeztek sehol a világon. Másrészt a versenyeken korhatárhoz kötik a részvételt, s mivel betöltöttem a 35. életévemet, egyre kevesebb lehetőségem nyílik arra, hogy versenyeken vegyek részt. Itt nem volt megszabva korhatár.

– Mikor szereztek tudomást konkrétan erről a versenyről, és mikortól kezdtek el erre készülni ?

K.N. Ha jól emlékszem januárban, a világhálóról értesültem a versenyről, és azóta készültem rá.

– Vezényelték-e már a versenyben szereplő öt opera egyikét?

K.M. Eddig már vezényeltem a Bohéméletet és a Carmenből részleteket. A Parasztbecsületet segédkarmesterként vezényeltem. A Rigolettót még soha nem volt alkalmam dirigálni, és a Bartók-operát sem.

D.L. Kettőt eddig még nem vezényeltem: a Parasztbecsületet és a Bartók-operát. Ismertem ugyan a művet, de soha nem foglalkoztam vele. Ennek az operának a betanulása volt számomra a legnehezebb: először a szöveget próbáltam megérteni, megfejteni. Elolvastam Balázs Béla szövegkönyvét, megpróbáltam a magyar nyelv rejtélyeit megérteni.

K.N. A Bartók-operát már vezényeltem. A Rigolettót tavaly vezényeltem, és rendeztem is. Ez év decemberében a Bohéméletet fogom vezényelni.

– Melyik a kedvenc operájuk, valamelyik az öt közül?

K.N. Mindegyik, de talán a Bohémélet áll hozzám a legközelebb.

– Az operamuzsika és a szimfonikus zene közül melyiket kedvelik jobban?

K.M. Mindkettőt, de ha választani lehet, akkor az operavezénylést részesítem előnyben.

K.N. Mindkettőt, de az operát jobban kedvelem, egyrészt a narratív szála, másrészt a zene- és az énekkarral, a szólistákkal való foglalatosság miatt.

– Mit tudott eddig Romániáról és a Kolozsvári Magyar Operáról?

K.M. Először járok Romániában. Tartózkodással viselkedtem e látogatásom iránt, semmit se tudtam az országról. Miután megérkeztem Kolozsvárra, 2-3 nap múlva kezdtem megszokni az itteni légkört, és – megszerettem. Ezt ne vegyék üres bóknak, hanem őszinte megjegyzésnek.

D.L. Semmit sem tudtam Romániáról, sem a Kolozsvári Magyar Operáról. Viszont ismerem Enescu műveit. Mielőtt ide jöttem volna, egy román énekesnővel dolgoztam a Marseille-i operában, aki mesélt Kolozsvárról és az itt található két operaházról.

– Gondoltak-e arra, hogy megnyerik a versenyt?

K.N. Igen.

K.M. A karmesterek mindannyian azért jönnek, mert nyerni szeretnének, győztesként szeretnék látni magukat. Nem tudom, hogy kollégáim mennyi bátorsággal és tapasztalattal rendelkeztek, én kissé emotívan álltam hozzá a versenyhez.

D.L. Elálmodoztam arról, hogy milyen lenne, ha nyernék, de hogy első helyezést érjek el, arra nem gondoltam.

– Melyek a nyári, azaz ez évi terveik?

K.M. Ebben az évben inkább Japánban fogok vezényelni, de más operaházak iránt is vannak kötelezettségeim. Sokat laktam Olaszországban, szeretek Európában élni, és remélem, hogy a karrierem itt fog kiteljesedni.

D.L. Nyáron a Bohéméletet fogom dirigálni egy franciaországi fesztiválon, amelyet 2000-től évente megtartanak. A fesztivál érdekessége az, hogy a színház épülete roppant korhű atmoszférát sugall. S mindez egy olyan településen, amelynek a lélekszáma nem haladja meg a hatszázat.

K.N. Első sorban a már említett decemberi Bohémélet foglalkoztat, ezt Japánban, a tokushimai operaházban fogom vezényelni.

– Milyen érzés franciaként a legnépszerűbb francia operát, Bizet Carmenjét dirigálni Kelet-Európában, Romániában, Kolozsváron?

D.L. Carment vezényelni mindig öröm. Ezt az operát hozzávetőlegesen tíz éve dirigálom – ezt is egy megvalósult álomnak tekintem. Ám először történt meg, hogy nem francia környezetben, nem francia anyanyelvű művészek előadásában vezényeltem. Roppant érdekes, hogy a francia nyelv és zene által sugallt üzenet, érzelmi töltet mennyire hitelessé vált. Ezáltal én is új élményekkel gazdagodtam.

– Milyen tapasztalatokat szereztek a verseny alatt?

K.M. Elsősorban a győzelem fontos. De legalább annyira fontos az a tapasztalat, hogy idegen operaházban vezényeljek, karmesterekkel ismerkedjek meg, akik más országból, sőt, más kontinensről jöttek.

D.L. Többszörös élményben volt részem a verseny folyamán, de a legszebb emlékem a döntőhöz fűződik, a Bartók-opera vezényléséhez. Ehhez hasonlót rég nem éltem át.

K.N. Harmadszorra járok Európában, és jó ideje nem voltam itt. Legnagyobb tapasztalatnak azt tartom, hogy láttam a többi karmestert vezényelni a versenyen.

– Mit jelent önöknek személy szerint az eredményes részvétel ezen a versenyen?

K.M. Ez a győzelem már nem cél, hanem csak egy lépcsőfok a szakmai fejlődést illetően. Ha megállok ezen a ponton, ez a győzelem értelmét veszti. Tovább kell dolgoznom a karrierépítés terén.

D.L. Első sorban a verseny izgalmát említeném, majd azt a megelégedettséget, amely akkor hatott át, amikor rájöttem, hogy megállom a helyemet. A díj átvétele nem jelenti azt, hogy kész, vége. A munka, a tanulás folytatódik.

K.N. Sokirányú tapasztalatokat szereztem mind a vezénylést, mind pedig a rendezést illetően, amelyeket otthon fogok hasznosítani, például az énekesekkel való tevékenységem során.

– Milyenek a lehetőségeik hazájukban fiatal karmesterként?

K.M. Inkább a verseny adta lehetőségekről szeretnék beszélni. Mivel a díj a különböző operaházakban való dirigálást is magába foglalja, ezeket a vendégszerepléseket is – jó értelemben – ki kell használnom.

D.L. Már eddig is számos lehetőség adódott számomra: pályám kezdetén a marseille-i opera akkori igazgatója, Jacques Karpo lehetőséget adott a kibontakozásra, majd Olivier Desbordes nevét említeném, aki a Sant-Céré-i fesztiválon figyelt fel rám, Pierre Filippit, a dijoni opera akkori igazgatóját, végül Christophe Blugeon-t a Sanvay-i Fesztiválról és Renée Auphan asszonyt, a Marseille-i Operaház jelenlegi főigazgatóját.

K.N. Feltétlenül szükséges az, hogy álmainkat megvalósítsuk. Szeretem a zenét, az embereket, s ez kitágítja a lehetőségeket.

– Mivel foglalkoznak hazájukban: van-e szerződésük valamelyik társulattal vagy meghívásoknak tesznek eleget?

K.N. Észrevételeim szerint Japánban érdekes helyzet alakult ki: a japán operaházak gyakran hívnak Európából karmestereket, vendégművészeket, minket elég ritkán foglalkoztatnak.

– A Kolozsvári Magyar Opera hangversenymestereiként mit jelentett Ferenczi Endrének és Barabás Sándornak a verseny újszerűsége?

F.E. Teljes mértékben újszerű volt. Első sorban azért, mert világszerte ez az első alkalom, hogy ilyet szerveznek, és pont itt, Kolozsváron, másrészt pedig tudomásom szerint itt egyáltalán nem volt még karmesterverseny. Eleinte arról volt szó, hogy karmestereknek való továbbképző tanfolyam lesz, amely szintén érdekes és hasznos lett volna számukra.

– Milyen meglátásaid vannak a versennyel kapcsolatban?

B.S. A zenekar számára érdekesebb volt a versenyen való részvétel, amely komplexebb jelentőséggel bír. Mindegyik karmester más zenei megvilágításban látja ugyanazt a zenei részt. Ebből a zenekari tagok nagyon sok tanulságot szűrhettek le. Észrevételeim szerint a zenekar szívesen vett részt ezen a versenyen, lelkes, odaadó munkájukért illesse őket dicséret.

– Személy szerint mit nyújtott nektek ez a verseny?

F.E. Sok munkát, erőfeszítést, de ezzel az intézménynek és a zenekarnak a hírnevét öregbítettük. Mondhatjuk azt, hogy szerte a világon híre ment zenekarunknak. Ha két év múlva sikerül újra megrendezni az operakarmester-versenyt, akkor még rangosabbá válik.

– Mi a véleményetek a szervezésről?

F.E. A szervezés nagyon jónak mondható – ebben nagy szerepet játszott Armore tapasztalata, hozzáértése. Minden rendben folyt le. Amit kifogásolnék az az, hogy nem volt megfelelő a hírverés: a verseny általában üres nézőtér előtt folyt le. Jobb hatással lett volna a zenekarra és a karmesterekre is, ha nézők előtt játszhattak volna.

– Mi volt az általános vélemény a zenekarról?

F.E. Az olyan karmesterek is, akik már az első szakaszban kiestek, pozitívan nyilatkoztak. Mindez azt jelenti, hogy tényleg rangos zenekar vagyunk operazenekar szinten.

– Volt-e szükség kisegítőkre?

F.E. Igen. Mivel egyes zenekari tagok – tőlünk független okok miatt – nem vállalták a részvételt, kisegítőket vettünk igénybe, de a zenekar létszáma nem haladta meg a szokásost, azaz 52 főt, hisz ennyien férnek el a zenekari árokban.

– Mi a tanulság? Mennyire tudtatok értekezni a különböző anyanyelvű karmesterekkel?

F.E.–B.S. Kommunikációs szempontból voltak ugyan nehézségeink, de ezek elenyésző mértékűek és fontosságúak. Mindketten beszélünk angolul, de megértettük az olaszul és németül beszélő karmestereket is. Két év múlva is ugyanez lesz a mezőny, és a követelmények is hasonlóak lesznek. Reméljük, hogy akkor jobb lesz a reklám. Évekig megvoltak a ház karmesterei, akiket megszoktunk mind a stílust, mind a gesztikát illetően. Ezért volt nagyon jó lecke, hogy húsz percenként váltották egymást a karmesterek, akik más-más jellegzetességgel, kézi beállítottsággal rendelkeznek. Ezeket meglehetősen jól lereagálta a zenekar, és nem voltak fennakadások. Persze, jobban sikerült az együttműködés azokkal a karmesterekkel, akikkel a nyelvi kommunikáció is zavartalanul folyt le.

– Volt-e valamilyen szembeszökő jellegzetesség?

F.E. A versenyzők nagy része fiatal és kevés gyakorlattal rendelkező karmester volt. A tehetségük nyilvánvaló, de még csak ezután kell kibontakoztatniuk a karrierjüket.

B.S. Észrevételeink szerint a karmesterek mintegy fele eddig nem dirigált operaházban, főleg nem teljes előadást. Mindannyian nyíltak, kedvesek, kommunikatívak voltak. Más világ, más mentalitás – senki sem vette zokon, ha nem jutott tovább valamelyik fordulón. Azért jöttek, hogy egyáltalán részt vegyenek ezen a versenyen, és tanuljanak. Tudomásunk szerint azok, akik most jelen voltak már jelezték, hogy a második operakarmester-versenyen is részt szeretnének venni. Egyrészt a szakmai szempontok miatt, másrészt mert nagyon meg voltak elégedve a szervezéssel, és a zenekarral.

– Mit hozott ez az évad a zenekarnak?

B.S. Sikeres évad van mögöttünk, amelynek méltó befejezése volt ez a verseny.

F.E. A zenekar fejlődése nyilvánvaló az ilyen jellegű megmérettetésen, és ez csak jót hozhat magával.

*

Hary Béla karmester, a zsűri elnöke is nyilatkozott:

– Két hét nagyon kemény munka áll mögöttünk, a kiválogatás nehéz és felelősségteljes munka volt. A zsűri elnökeként társaimnak különböző szempontokat javasoltam, amelyek alapján megtörtént a kiválasztás. A legfontosabb érv a műismerethez kapcsolódott. A második nagyon fontos szempont a manuális adottságra vonatkozott, azaz hogy a karmester keze mennyire tudta szuggerálni elgondolásait. A harmadik szempont a halláshoz kapcsolódott: mi az, amit meghall, és mi az, amit nem. A következő szempont az volt, hogy kommunikál: hogyan közli észrevételeit, függetlenül a beszélt nyelvtől. Az ötödik szempont a zenei stílusra vonatkozik. Öt olyan operát kellett dirigálni, amelyek homlokegyenest ellenkező stílusérzéket követelnek. Mindegyik szempontra külön jegyet kaptak a zsűritagoktól, a zene– és az énekkari tagoktól és a korrepetitortól is. A jegyeket összesítettük, elosztottuk az értékelők számával, és ennek alapján állt össze az eredmény. Az első két helyezett nagyon közel állt egymáshoz, ezért döntöttünk úgy, hogy megosztjuk az első díjat. A japán első díjas karmester határozott, energikus, karizmatikus jelenség, aki fantasztikus magabiztossággal dirigált. A francia karmester esetében az árnyaltságot, a dinamikai megvalósításokat és a kiváló pedagógiai érzéket emelem ki. A harmadik díjas japán karmester sem állt távol a tökéletességtől, de az előbb említett szempontok nem voltak annyira pregnánsak, mind az első díjasok esetében. A Bartók-opera vezénylésénél az volt a döntő, hogy mennyire tudták megközelíteni a nem magyar anyanyelvű karmesterek ezt az operát.

– Elmondható, hogy létezik japán, azaz ázsiai karmester-iskola, európai, esetleg amerikai?

–Igen. A japán iskola – amint általában jellemző erre a népre – mindenhez alapossággal és komolysággal áll hozzá. Személyes beszélgetéseimkor rákérdeztem, érdeklődtem, mi a titka, hogy ennyi jól képzett japán karmester van? A már említett érvek mellett megemlítették, hogy az európai kultúra és zene iránt egyre nagyobb az érdeklődés hazájukban. Sajátos ambíciójuk, tehetségük is hozzájárult a sikerhez. Emlékeztetnem kell arra, hogy amikor Magyarországon megrendezték az első karmesterversenyt, azt is japán karmester, Kobayashi Kenicsiro nyerte, akinek pályáján ez a verseny döntő fontossággal bírt.

– Természetes volt az, hogy Ön volt a zsűri elnöke?

– Szerénytelenség nélkül állítom, hogy a leggazdagabb és a legsokrétűbb karmesteri tapasztalattal rendelkeztem. A Bartók-operát több mint 35 éve én dirigáltam a romániai bemutatón, külföldön is vendégszerepeltem ezzel a művel.

– Milyen érzéssel töltötte el az, hogy ennyi tehetséges, fiatal operakarmestert láthatott-hallhatott két hét leforgása alatt?

– Ritka élmény volt: egy élet alatt ritkán adatik meg, hogy 38 képzett karmestert lássunk vezényelni ilyen rövid idő alatt. Ha ilyen érdeklődéssel és elmélyüléssel viszonyulnak hozzá, akkor az operának, mint zenei műfajnak, az életképességét bizonyítja.

Hintós Diana

Ha egyetlen jelzővel illethetném, azt mondanám róla: A rejtve működő. Nem én találtam ki rá ezt a jelzőt, én csak legkifejezőbbnek éreztem mindazok közül, melyekkel portréjának elkészítése közben találkoztam. Makkai Sándor nevezte őt rejtve működőnek, mondván róla: „Járosi Andor, a szellemi ember, egyike volt a legérdekesebb és legértékesebb személyiségeknek. Tudomány, irodalmi és művészeti érdeklődése az akkori erdélyi magyar élet egyik, sokszor rejtve működő, de igen hatásos motorjává tette őt. (…) Ezen a téren elsősorban nem írásaival, hanem személyes beszélgetéseivel végzett áldásos segítőmunkát".

A fenti sorok: egy végrendelet szövege. Járosi Andor végrendelete, évekkel halála előtt írta. Haláláig még küzdelmes évek telnek el. Életének legküzdelmesebb, legnehezebb hat éve van még hátra. Hiszem, ha tudta volna halála óráját, sem lett volna más e szöveg. A szellem embere hagyakozott itt szellemi értékeiről, Isten gyermeke készült Atyja színe elé.

1938-at írunk. Mi az, ami megelőzi ezt a végrendeletet?

41 év. S ezek az évek olyan személyiséggé formálták, amelynek kisugárzása végrendeletéből is árad. Személyiségének varázsát sokan próbálták halála után megfogalmazni. Könnyebb dolga volt annak, azoknak, akik személyesen is ismerhették, akik tapasztalhatták a lényéből áradó jóságot, nehezebb annak, akinek mások visszaemlékezései alapján kell portréját összeállítania. Én magam ez utóbbiak közé tartozom, bár Isten kegyelméből talán könnyít dolgomon az, hogy ismerek olyan embereket, akik személyes kapcsolatban voltak még vele, s akik részesülhettek abból a kisugárzásból, amely meghatározta életüket, s ezáltal közvetve az én életemre is hatott: gondolok itt mindenekelőtt özvegyére, Jánosi Andorné, született Brandt Laurára – nagymamámra –, és lányára, Antal Sándorné, született Járosi Margitra: édesanyámra. Volt tanítványai közül pedig Benczúr Lászlóra.

Járosi Andor a Torontál megyei (ma vajdasági) Újsándorfalván született 1897. december 5-én. Ötévesen már apa nélkül maradt. Erdélybe költöztek, ahol anyai rokonai éltek. Kolozsváron és Nagyenyeden tanult, a legnagyobb nélkülözések és küzdelmek között ugyan, de csodálatos gazdagon és boldogan. Amit ő iskoláiba kapott, abból semmi sem ment kárba, nemcsak a tanult anyag, de a tanárainak és diáktársainak minden szava, arc- vagy kézmozdulata, kedves vagy furcsa szokása valóságos életként maradt meg benne. Az ő elbeszélései alatt eltűnt idő, minden most és itt történt, mindenki régi ismerőssé vált" – írta felesége egy róla szóló visszaemlékezésében. Ugyanő írta le, hogy Járosi Andor „önmagáról tulajdonképpen hallgatott. Ha gyermek- vagy fiatalkoráról beszélt, s mondott is el eseményeket, a főszereplő sohasem ő volt, sőt a szereplők között sem fordult elő, bár nyilvánvalóan ott volt". És nagyon igaz az, amit nagymamám erről tételszerűen megfogalmazott: „egy ember életében sohasem az események és történések a lényegesek, hanem az, ahogyan fogadja őket, ahogyan szembenáll velük".

Eperjesen kezdte 1916-ban teológiai tanulmányait, mivel az akkori Erdélyben nem létezett magyar evangélikus teológia. Az első világháború végén, 1918-ban az eperjesi Teológia magyar jellege megszűnt, a tanári kar elmenekült. A cseh megszálláskor kénytelen volt szörnyű megpróbáltatások árán hazajönni. Az utolsó két évet a kolozsvári Református Teológián végezte el. 1920. július 1-én segédlelkészi kinevezést kapott a szász evangélikus lelkész mellé, rá hárult a magyar anyanyelvű hívek pasztorációja.

A teológia tanárai nagyon hamar befogadták legszűkebb baráti körükbe, s ezt ő mindvégig kitüntetésként élte meg. Az oltár előtt pedig mindvégig úgy szolgált, úgy állott, mint egy úrvacsorát először vevő, most komfirmáló kisfiú, azzal a meghatott, félő örömmel, s szinte, könnyes alázattal. Számára sohasem vált megszokássá, könnyű gyakorlattá a templomi szolgálat.

Milyen volt akkori munkája? Deák Ödön evangélikus lelkipásztor, tanár így írt erről: „Elmérgesedett légkörben kellett a kisemmizettek egyházi jogaiért harcolnia s ugyanakkor saját híveit is figyelmeztetnie, hogy az egyház nem a nemzeti irredenta fellegvára, hanem Krisztus teste.

(...) Hivatását maga is az igehirdetésben látta. Ő, aki egyébként nem szívesen írt, prédikációira lelkiismeretesen pontos textus-tanulmányok után írásban készült el. A vasárnap elmondandó beszédei rendszerint már szerdán megvoltak."(Ezt magam is tanúsíthatom, Édesanyám őrzi pár megmaradt prédikációja szövegét, s ezeken a lapokon az utolsó betűig kidolgozott mindent, még az imák, Miatyánk szövege is bennük van, az Ámen szócska is... mint akinek kedvére és szükségére van egészében látni megtartandó igehirdetését.) „Igehirdetését személyes meggyőződés hatotta át, és ügyelt arra, hogy evangéliumot hirdessen, az ítélet mellett mindig ott volt a kegyelem".

Azt akarta, hogy az Ige objektíven hasson, ezért a szónoki hatást gondosan kerülte. „Jöttek óriás prédikátorok, / És ostoroztak és égbe ragadtak, – /Csak ezt a szócskát: »én bűnös vagyok«, / Nem bírták velem úgy értetni meg, / Ahogy Te tetted, én „kicsi papom" – írja Az én lelkipásztorom című, Járosi Andornak dedikált versében a jó barát, Reményik Sándor.

Nemcsak érzékeny költő-lelkű idegrendszerű emberekre hatott így. Megint Deák Ödön szavait idézem:

„A lelkipásztor Járosi Andor hűséges sáfára volt az Igének a szószéken, de ha kellett, le is szállt onnan, hogy magánbeszélgetés meghitt közösségében siessen hívei segítségére. Minden nemzedéknek pásztora tudott lenni. Az elemisták mosolygó „Járosi-bácsi"-ja mindig gyermekgyűrűvel övezetten állott az ódon evangélikus iskola udvarán a szünetben. (...) Fokozottan őrködött a serdülőkorúak felett. Azt kell mondanunk, hogy karizmája volt ehhez a munkához. Sokszor mondta, hogy a lelkipásztornak ebben a korban kell leginkább a gyermek mellett lenni, mert e démonok a pubertás korában teszik leghamarabb tönkre az embert. Járosi Andor ezeket a démonokat Krisztus hatalmával űzte, ahol csak alkalma nyílott. (...) Járosi Andor pásztor volt, és bár sok minden érdekelte, sokat utazgatott, elsősorban mégis a kolozsvári gyülekezeté volt. Nagy műveltségű egyetemi tanárokhoz éppolyan közel tudott kerülni, mint a szerényebb tudású kisemberhez. Mindenki a lelkipásztort tisztelte és szerette benne. Pasztorációjának titka abban rejlett, hogy híveit nem felülről kezelte. A nyomorult, ha hozzá ment, megérezte, hogy nem földöntúli szenttel van dolga, hanem emberrel, aki nem „feleslegesen jócselekedetekből", de Isten kegyelméből az, ami. Nem titkolta saját vívódásait, bűnnel való harcát és ezért tudott bizonyságot tenni a kegyelemről. A bűnt gyűlölte, de szerette a bűnöst.

Az 1922–23-as tanévben a marburgi Teológia hallgatója volt, majd visszatért Kolozsvárra. Itt egy szétzilált gyülekezett talált, a hatóságok az előző lekészt kitoloncolták a városból. Újra kellett tehát szerveznie az egyházközséget. Szerepet vállalt a Teológián az evangélikus hallgatók oktatásában. 1926-ban léptették elő rendes lelkésszé, 1931-ben megszerezte a magántanári címet is. Bekapcsolódott a már szerveződő erdélyi magyar szellemi életbe.

A kortársak Járosiról
Hogyan, milyennek látták kortársai? Veörös Imre írta róla: „Mérhetetlen sok indítást lehetett kapni tőle. Ő volt a „nagy Késztető", ahogyan professzorát, Niebergalt nevezi. (…) sokoldalú, áldott indításokat vehetünk tőle istentiszteleti szolgálatunkban, vallástanításban, tudományos munkára, lelkipásztorkodásra, kulturális érdeklődésre és még felsorolhatatlanul sok mindenre, gazdag skálájú életre. (...) A barthi teológia egyik első magyar evangélikus hírnöke, s ugyanakkor a liberális teológiának gyermeke, a humánumnak, a kultúrának szerelmese. A bálványos-nacionalizmustól mentes, szabadon gondolkodó, népi és faji megkötöttségektől független ember, ugyanakkor az erdélyiségnek, a transsylván hazafiságnak költői ihletésű képviselője".

Lelkesen köszönti Illyés Gyula Puszták népének megjelenését. Ennek kapcsán a Pásztortűzbe írt könyvismertetőjében megfogalmazza saját korának legsürgősebb feladatait is:

„Megindultunk azzal ebben a cikkben, hogy a Dunamedence területén divat ma a szociográfiát, társadalomrajzot művelni, falut tanulmányozni, munkatábort sürgetni, s befejezzük azzal, hogy e tudományos, közírói és a művészi könyvek olvasásának élménye alatt követelő parancsként állítják fel a tételt: azonnal, sürgősen mentőszolgálatba állni, ennek a munkának légkört és lehetőséget teremteni, átszervezni egész nemzeti életünket a legsürgősebb, halasztást nem tűrő tudományos és gyakorlati mentő munkára". (Társadalomrajz, Pásztortűz, 1936. szept. 15.)

Ő maga e mentő munkát már régen végzi a maga sajátos módján, eszközeivel. „Nem nyugodott, amíg a proletár-negyedben lakó gyermekei számára meg nem szerezte az iskolába járáshoz szükséges lábbelit, ruhácskát és – amikor az emberek még keveset törődtek a szociális felelőséggel – éhező tanítványainak kenyeret és tejet osztatott. Növendékeit az iskolán kívül is szemmel kísérte, és testi, lelki tisztaságuk szívügye volt. (…) Ugyanilyen hűséggel állt a felnőttek mellett is. Abban az időben a kisebbségi elnyomás fokozódóban volt és sok hívének a kenyerébe került. Ezeknek a szerencsétleneknek az ügyében nem szűnt meg kilincselni. Napokig várt míg állást szerzett valakinek. A szegényeket sohase engedte el anyagi támogatás nélkül. Végtelen türelme volt az öregekhez, és az ő szolgálatukat sem hanyagolta el. Házát megnyitotta a Kolozsváron tanuló szegény erdélyi diákok, teológusok előtt és enni adott az éhezőknek. Ugyanakkor azonban mindig hangsúlyozta, hogy az egyház szeretetmunkájának nem szabad nyárspolgári jótékonysággá sekélyeskedni. A szegénység ellen gyökeres gyógyulást és nem tüneti kezelést keresett". (Deák Ödön)

Imre Lajos: Az ifjúság válsága című könyvének ismertetése és méltatása kapcsán így elmélkedik a számára is oly fontos kérdésről: (…) „az ifjúság nem csak múló életkor, amelyből kinő az Ember, s nemcsak arra való, hogy a gyermekből felnőtté serdülőt lehessen nevelni a felnőttek társadalma számára, hanem életforma is, melynek magyarázó tartalmi vonása az, hogy az ifjúság válságban van és döntés alatt áll. (…) Az ifjúságot meg kell ismernünk. A megismerés pedig együttélést (s nem felette-élést!) jelent az ifjúsággal." (Az ifjúság válsága, Pásztortűz, 1930. július 27.)

Hogy ez mennyire nem csak tetszetős elmélet volt számára, arra számtalan példa van. Herédi Gusztáv így emlékszik vissza erre az időszakra: „Szüleim halála után – ami még kisiskolás koromban bekövetkezett – Járosi Andor lutheránus esperes fokozott mértékben gondomat viselte. Ruhát vett nekem, elintézte, hogy mint állami alkalmazott árvája ingyen tanuljak, s gyakran elbeszélgetett velem, könyveket, folyóiratokat adott olvasni, bemutatott közeli barátjának, Reményik Sándor költőnek (aki nem sokkal azután meghalt), s fölvitt néhányszor a Pásztortűz szerkesztőségébe, melynek munkatársa volt. Dolgozószobájában (…) maga elé meredt, hosszan töprengett, majd felém bólintott, fölállt, s könyvespolcai elé lépett. Ujjait sok-sok kötet élén futtatta végig, egyikre-másikra rákoppintott, elővette, belelapozott, megfordult, rám pillantott, mintha latolgatná, elég érett vagyok-e ahhoz a könyvhöz, s ehhez mérten néhányat hóna alá vett, másokat visszarakott, majd elém állt. Kerek, telt arcára ezúttal nem települt mosoly, szemüvege mögött elgondolkozó tekintet komorlott.

– Tanulmányozd át mind. De alaposan. Komoly tanulmányok.

Azzal egy rakás könyvet ölembe csúsztatott. Háromra még emlékszem, már akkor ismert, sok port fölvert kötetek voltak, Kós Károly: Kalotaszeg, Bözödi György: Székely bánja, Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés.

(…) Úgy tíz nap múlva ismét jelentkezem Járosinál. Kerek arca még mosolygósabbra kerekült:

– Ilyen hamar kiolvastad, s meg is értetted mind? – kérdezte, s amikor megvallottam, mi tűnik túl magasnak számomra, magyarázott, kérdezett, én beszámoltam egyről-másról, hosszan elbeszélgettünk. Végül a könyvespolcok elé állott. (…) Seregnyi folyóiratot ömlesztett a táskámba s utamra bocsátott."

Ugyanerről tanúskodik Koren Emil evangélikus lelkipásztor írása is:

„De talán az egész félév belesimult volna a lezárt múlt tartalmas emlékei közé, ha nincs Valaki, aki dinamikussá, állandóan hatóvá és érlelővé nem teszi.

Rajta keresztül ajándékozott meg Isten az egész félévvel. Ő hívott. Az ő biztatása érlelte meg a vágyat, ő készített elő mindent, ő karolt fel ingadozó magunkra hagyatottságunkban, s ő töltötte meg a hónapokat programmal és tartalommal.

Reményik Sándorral az ő lakásán találkoztam először. Beleremegett a lelkem, amikor a »kicsi fehér templommal« szomszédos szobában a legendás Végvári szerény, komoly, szelíd, törékeny Reményik Sándorként jelent meg. Ő hozott össze vele, s ajándékozott meg sok kedves együttléttel.

Irodalmi tevékenysége
A Pásztortűz állandó munkatársa, 1939-től szerkesztőbizottsági tagja. Főleg könyvismertetéseket írt, a művelődési életet figyelemmel kísérő Krónika rovatot vezette, 1936-tól rendszeresen közölt színikritikákat. Részt vett az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház drámapályázatának bírálóbizottságában, az EIT tagja, az Ifjú Erdély és az Erdélyi Helikon munkatársa, a marosvécsi Helikon-találkozók meghívottja. Beszámolt a művelődési élet eseményeiről, tárlatokat, múzeumokat látogatott, ott volt a koncerteken, maga is szervezett orgonakoncerteket templomában. Állást foglalt a transzszilvanizmus mellett, elismerően értékelte a Vásárhelyi találkozót.

Zenebarát, hangversenyeket rendezett és hangversenykritikákat írt.

Írásait mély humanizmus, realista szemlélet és értelmezés jellemzi. A nagy Késztető címmel Ernst Elias Niebergall költőről emlékezett meg egy Niebergall emlékfüzetben (1934), az Erdélyi csillagok című gyűjteményes kötetben (Kv. 1935) Petelei Istvánról közölt esszét, több tanulmányban elemezte Reményik Sándor költészetét (1936, 1941), Schweitzer Albert c. portréjában pedig humanista eszményképét mutatta be (Pásztortűz 1939/3.)

Járosi, az igaz ember
Kolozsvári esperesként tiltakozott a fasizmus, a zsidók elhurcolása ellen. Mély vallásosságára jellemző, hogy hittanóráin a fajmítosz tudománytalanságáról beszélt, a háború borzalmairól, ártatlan életek és műkincsek pusztulásáról. A zsidótörvények bevezetése után is látogatta zsidó barátait, társaságukban mutatkozott, egy asztalnál ült velük a kávéházakban, az újságírók klubjában. Ebben az időben prédikációi – melyeket számon kértek a jobboldali rendszer hivatalos és nemhivatalos képviselői – is erről szóltak. Engedményeket a fenyegetések ellenére sem tett.

A szilveszteri prédikáció után megrázó imát mondott a fasizmus áldozataiért. Ezt követően beidézték a hadbíróságra, és sajtókampányt indítottak ellene.

Ennek az időszaknak a hangulatát hűségesen adják vissza nagymamám sorai:

„Aztán eljött az az idő, mikor késő éjszaka s kora hajnalban rémültszemű, sárga csillaggal bélyegzett emberek kopogtak: szüntelenül szólt a telefon, mikor ő egész nap rohant, könyörgött, intézkedni próbált, s éjszaka csak ült velem szemben az asztal mellett, mert a szomszéd szobában nyitott szemmel feküdt az egyedül maradt, rejtegetett zsidó leányka, s imádkozni kellett az övéiért. A mindig gyermek-ember férfivá lett, akit a maga igaz útjáról többet senki le nem téríthet, fenyegetések, feljelentések, eljárások, számonkérések özöne között menteni a még élőket, minden lehető módon, s eltemetni halottakat az Ószövetségből vett kegyelmi igékkel. Nem volt bátor ember, megreszketett bizony, ha erősen döngették meg a kaput, vagy az őrjárat az ablak előtt állt meg, de hős volt, mert egyetlen lépéssel sem hátrált meg mégsem.

Utolsó istentisztelete 1944. október 8-án, a bombázások halálfélelmében remegő, hisztériás városban tökéletes, zavartalan és teljes egész volt. A 16. zsoltár volt az ige: Áldom az Urat, aki tanácsot adott nékem, az Úrra néztem szüntelen, mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök. Mindnyájan éreztük a léleknek s erőnek kiáradását".

Nem az említett zsidó leányka volt az egyetlen, akit házában rejtegetett, és nem ez volt egyetlen módszere sem a segítésre. Lőwy Dániel a Szamos-parti város Wallenbergjének nevezte, méltán. A zsidótörvények hatálya alá eső személyek megsegítésére hamis keresztleveleket állított ki, ezeket 1942-es prédikációs kötetének utolsó oldalára jegyezte be. Volt, aki számára mentesítést sikerült kijárnia, volt, akit Budapestre juttatott ki. Karácsony Benő író barátjához bement a gettóba, hogy megölelje. Érezhette, hogy utoljára teheti. Őt nem sikerült megmentenie. Papként munkaszolgálatosokat temetett el, és a zsidók elhurcolása után visszamaradt halottakat is temetett az izraelita termetőben.

Nemrég ezért Yad Vashem kitüntetésre terjesztették fel.

Küne Oszkár egykori fogolytársa 1947. szeptember 9-én írt levelében, amelyet a kolozsvári lelkészi hivatalhoz juttatott el, közli: (...) „13-án, 4 órakor ismét tarthatott istentiszteletet, amely alkalommal Pál Filemonhoz írt levele alapján tartott igen értékes prédikációt a szeretetről, de ekkor már igen gyenge volt, összeesett volt, úgy- hogy másnap a legénységi kórházba is került. A betegeket a kórházban nem lehetett meglátogatni, azonban december 24-én a német evangélikus lelkész tartott ott istentiszteletet, amelyre én – mint tolmács – elkísérhettem, s ekkor láttam az esperes urat utoljára."

Egyik aláírója volt annak az 1944. szeptember 9-i Memorandumnak, amely a háború befejezésére szólította fel a kormányzót.

1944. október 13-án következett be a tragédia. A légvédelmi pincéből jöttek éppen fel azon a napon leánya visszaemlékezése szerint, mikor betörtek az udvarra az oroszok, és vitték el minden magyarázat nélkül. Az előrevonulásuk során meghalt mintegy ötezer fogoly létszámát kellett „pótolni". Így vitték el Focşani-on keresztül a Szovjetunióba, Magnyitogorszkba. Lám Béla, író barátja így emlékezett meg róla évtizedekkel halála után, 1970-ben: „Nekem nemcsak papom volt, de barátom is, akivel megosztottam örömeimet, de gondjaimat, bánataimat is".

Kérdem: mi volt az, amivel leginkább hatott reám? Széleskörű tudásával? Világi dolgokban való jártasságával? Akkori kisebbségi sorsunk higgadt és helyes megítélésével, amely egyaránt elutasította a haszonleső megalázkodást, mint a nagyhangú nemzetieskedést? Irodalmi rajongásával, azzal hogy maga Reményik Sándor volt közös barátunk, akivel minden úrvacsoraosztásnál egymás mellett térdepeltünk előtte, és nemcsak az ostyát fogadtuk el a kezéből, de azt a delejes sugárzást is, amely áhítat volt? Igen, mindezekkel hatott, de mindezeken felül azzal az egyszerű emberségével, hogy jó volt! Nem ezért, és nem azért, nem mert valláserkölcsi alapon meg tudta bocsájtani a gonoszságokat, amelyeket az élet hoz magával és kényszerít az emberekre, – hanem mert jó volt, mert részvétet érzett a megtévedettekkel szemben, mert azt vallotta, hogy az embernek jónak kell lennie, – és ha nem az, úgy azt félrevezetés, megtévesztés okozza. És ha most arra gondolok, hogy amikor oktalanul és kegyetlenül hajtották a halálba ostobán megtévesztett emberek, katonák, oroszok is, – akiket pedig Turgenyeven és Tolsztojon keresztül szeretett és nagyrabecsült – meg tudta-e bocsájtani nekik ezt a megtévelyedésüket – és ki tudta-e mondani azt, hogy: Bocsáss meg nékik, Atyám, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek..."

I. Endre magyar király uralkodásának nyolcadik évében, 1055-ben kelt, ritka becsű oklevél tartalmazza a Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére emelt tihanyi bencés apátságnak a királytól való megalapítását, kijelölve az apátság birtokait, e birtokok határait. Az oklevél latin nyelvű szövegébe számos (számszerint 86) magyar szó és szószerkezet, helynév van beágyazva. A határjáró ugyanis a birtok határait, a határneveket magyarul jegyzi fel és iktatja be a latin nyelvű szövegbe. A Tihanyi alapítólevél a legfontosabb korai nyelvemlékeink egyike. Időben csak az 1002 előtt kelt, másolatban 1109-ből fennmaradt, de csupán 18 magyar szórványt tartalmazó Veszprémvölgyi apácák görög nyelvű adománylevele előzi meg.

A Tihanyi alapítólevél magyar nyelvű szórványaiból érdemes idéznünk néhányat. Az alapítólevél leghosszabb magyar nyelvű mondata, szószerkezete eredeti feljegyzésben ez: feheruuaru rea meneh hodu utu rea. „Lefordítva", mai átírásban e szövegrész „fehérvárra menő hadútra" jelentésű. További érdekesebb adatok: aruk tue (= árok töve), zilu kut (= szilkút), kues kut (= köves kút), kert hel (= kert hely), keuris tue (= kőris töve), munorau kereku (= mogyoró kerék ’mogyoró erdő’; a nevet őrzi ma is a Magyrókereke nevű kalotaszegi település), kurtuel fa (= körtvélyfa ’körtefa’), ohut cutarea (= az ó út kútjára), nogu azah fehe (= nagy aszó feje), ruuz licu (= ravaszlik ’rókalyuk’), fekete humuk (= fekete homok) stb.

A fenti néhány részlet nyelvünk akkori állapotát tükrözi, amely szerint szavaink töve magánhangzóra végződött: utu (> út), kutu (> kút); a magánhangzók zártabbak voltak a maiaknál: aruk (> árok), humuk (> homok), hodu (> had). Alaktani szempontból megjegyzendő, hogy a szórványszövegben gyakorta előforduló rea szó nem egyéb, mint a mai -re ragunk előzménye. Egy évezreddel ezelőtt tehát névutó volt, s ilyen szófaji minőségben fejezte ki a valamire való irányulás helyviszonyát. A ravasz szó jelentése itt még ’róka’. A mai róka szavunk a ravasz-nak másféle képzővel alakult származéka, s minthogy a róka ravasz, a ravasz róka szerkezetből a ravasz jelzői szerepben átsiklott a melléknevek kategóriájába, s így a szó főnévi értelemben elavult, helyébe a szó másik alaktani változata, a róka lépett.

Nem kevés büszkeséggel utalnunk kell arra, hogy az európai nyelvek között a magyar az egyik, amely igen korai nyelvemlékkel rendelkezik. A német írásbeliség a VIII. századtól van jelen. Az első egyértelműen olasz szöveg egy X. század közepéről való formulaegyüttes. A francia írásbeliség folyamatos volt a latinból való átmenet korában, az első francia nyelvemlék, a Strasbourgi eskük szóvége 842-ből való. Az óorosz nyelv legkorábbi szövegemléke, az Osztromir evangélium 1056–57-ből származik. Az oszmán–török nyelv legkorábbi nyelvemlékei a XIII. századból maradtak fenn. Több európai nyelvnek fennmaradt emléke a magyarénál sokkal későbbi. Az első finn szöveg 1541-ből maradt fenn. Az észt nyelv első szövegemléke, egy katekizmus keletkezésének éve 1535. Mind a litván, mind a lett nyelvemlékek a XVI. századból valók. Az első román nyelvemlék – Neacşu cirill betűkkel írt levele – 1521-ből való.

Farkas Gyula (1847–1930) matematikus és fizikus a legtöbbet idézett kolozsvári egyetemi tanár mind a mai napig. Ma nincs a világon olyan egyetem, ahol matematikát is tanítanak, és a hallgatók ne hallanák ezt a nevet.

Farkas Gyula 1847. március 28-án született Sárosdon. A győri bencéseknél végezte középiskolai tanulmányait. 1866-ban beiratkozik a budapesti egyetem jogi karára és felvételizik a zongoraiskolába is. Ebben az időben zeneelméleti cikkeket közöl. Jedlik Ányos hatására érdeklődését a fizika irányába fordítja, és átiratkozik az egyetem természettan-vegytan szakára.

1870–1874 között a székesfehérvári reáltanoda tanára. Fizika tankönyvet ír a népiskolák számára.

1874–1880 között Batthány Géza gróf gyerekeinek házitanítója. A családdal kirándulást tesz Olaszországban és Franciaországban, ahol híres matematikusokkal találkozik. Ezek a találkozások meggyőzik, hogy matematikával kell foglalkoznia. 1881–1887 között a gróf anyagi támogatásával matematikai tanulmányokat folytat, ledoktorál, majd a budapesti egyetemen függvénytant kezd tanítani.

1887-ben kinevezik Kolozsvárra egyetemi tanárnak az elméleti fizika tanszékre. Itt tölti élete legszebb és legsikeresebb éveit 1915-ig, amikor nyugdíjba vonul. Hétszer volt a természettudományi kar dékánja: 1889–1890, 1892–1893, 1893–1894, 1896–1897, 1897–1898, 1898–1899, 1902–1903, egyszer rektor (1907–1908), egyszer pedig rektorhelyettes (1908–1909). 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1914-ben rendes tagja lesz. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben a természettudományi szakosztály elnöke. Részt vett a „Mathematikai és Physikai Társaság" megalapításában. 1892-ben a kolozsvári egyetem küldötteként részt vesz a páduai egyetemen rendezett Galilei-ünnepségen, ahol díszdoktorrá avatják.

Farkas Gyula legismertebb eredménye, amely Farkas-lemmaként ismeretes a tudományos világban, a lineáris egyenlőtlenségekre vonatkozik. Ezt az eredmény főleg 1951 után vált ismertté meg, amikor H. W. Kuhn és A. W. Tucker a Nonlinear programming című könyvükben használták, a ma Kuhn–Tucker-tételként emlegetett optimalizálási eredményük bizonyításában. Ezt a lemmát ma szinte naponta idézik és alkalmazzák az operációkutatási munkák.

Farkas Gyulának nagy érdeme, hogy Kolozsvárra hozott olyan, akkor még kevésbé ismert tehetségeket, mint Fejér Lipót (1880–1959), Riesz F rigyes (1880–1956), Haar Alfréd (1885– 1933), akiknek itt bontakozott ki tudományos tevékenysége, és világhírű matematikusokká váltak, dicsőséget szerezve ezzel Kolozsvárnak is.

Farkas Gyula 1906-ban publikálta első relativitáselméleti cikkét (Einstein cikke 1905-ben jelent meg!) Az 1789-ben leírt Fourier-elvet Gauss 1829-ben újrafelfedezi, de Farkas Gyula volt az első, aki ezt matematikailag pontosan megfogalmazta és leírta, megmutatva hasznosságát a mozgás leírásában.

A fizikában az elméleti mechanika, a termodinamika és az elektrodinamika kérdéseivel foglalkozott. Felfedezéseiben a fizikus Farkas Gyulát nagyban segítette a matematikus Farkas Gyula. „A természet a matematika nyelvén szól hozzánk" – írja egyik dolgozatában. 1900-ban kiadta a Vektortan és az egyszerű inaequatiók tana című könyvét, amelyben saját eredményei is szerepelnek.

Népszerűsítette a két Bolyai, Farkas és János munkásságát. 1902-ben, mint a természettudományi kar dékánja, ő tartott beszédet a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktábla felavatásakor.

Egyetemi jegyzetei egy része ma is megtalálható a matematikai és informatikai kar könyvtárában, és ezek ma is használhatók!

Miután 1915-ben nyugdíjaztatja magát, visszavonul Pestszentlőrincre, ahol 1930. december 27-én hal meg.

A magyarországi Bolyai János Matematikai Társulat 1973-ban díjat létesített a tiszteletére. A kolozsvári egyetem, amelynek annyi dicsőséget szerzett, még adósa.

Ebben az évben, augusztus 23 és 26. között, a kolozsvári egyetem matematikai és informatikai kara nemzetközi konferenciát szervez Farkas Gyula emlékére, halálának 75. évfordulóján. Ebből az alkalomból javasoltuk az egyetem vezetőségének, hogy az aula előtt helyezzünk el egy mellszobrot, szemben Hermann Oberth fizikus szobrával, hogy ezzel tisztelegjünk ezen zseniális elődünk előtt, törlesztve egy keveset rengeteg adóságunkból.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 150 lej (3,615 erős lej), 1 USD = 29 811 lej (2,981 erős lej), 1 magyar forint = 146 lej (100 Ft = 1,4585 erős lej).

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

Alkalmakra minden korosztályt kielégítő, hangulatos magyar zenét biztosítok, minőségi felszereléssel, Kolozs megyében. Telefon: 0723-807733.

Düllesztett mellel az őrmester a század előtt kérdi a cigány bakától:

– Kire hasonlítok én, te cigány?

– Olyan az őrmester úr mint egy oroszlán.

– Bravó! Te cigány, de hol láttál te oroszlánt?

– A templomban egy kípen.

– Mi volt azon a képen, te?

– Hát amikor Jézus Krisztus oroszlánháton bívonult Jheruzsálembe.

Ezen a hétvégén rendezik Kolozsvárott és környékén az országos rali bajnokság 3. szakaszát, a Kolozsvár Ralit.

A kétnapos rendezvényen a hazai autósport legjelesebb képviselői lesznek jelen, a szombati rajtnál 42 ver-senyautó sorakozik majd fel. A verseny talán legnagyobb esélyese az a Bogdan Marişca, aki a bajnokság második szakaszát is megnyerte, s aki a verseny főszponzorának, a Prodvinalcónak köszönhetően néhány nézőt is beavat az autóversenyzés örömeibe: a sportcsarnok előtt vagy a Deák Ferenc (Eroilor) utcában lehet feliratkozni Marişca autójának anyósülésére, s a sorshúzás három nyertesét az említett pilóta végigkocsikáztatja a bükki speciális próba útvonalán – már ha lehet ezt kocsikázásnak nevezni.

A kolozsvári verseny első napján, azaz szombaton a versenyzők délután 4 óra 1 perckor rajtolnak a Deák Ferenc utcából, és ugyanoda érnek vissza 19.52 környékén. A vasárnapi versenynap jóval korábban kezdődik, 9.01-kor indulnak a pilóták ugyancsak a Deák Ferenc utcából, s délután 5 és 6 között érnek vissza oda. A verseny során a pilóták többször meglátogatják a sportcsarnok előtt felállított szervízparkot is. A rali összesen 11 speciális próbát ölel fel, első nap ezek a Bükkben zajlanak, míg másnap a Tarnicai tó, Jósikafalva és Havasnagyfalu környékét futja körül a kijelölt pálya.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre vasárnap 22.00 órakor kerül sor a sportcsarnok előtt. A díjazást Anna Lesko és Direcţia 5 koncert előzi meg 20.00 órától.

A verseny során a nézőközönség nemcsak a jelenlegi legjobb román pilótákat tekintheti meg (Marişca, Constantin Aur, Dan Gârtofan, George Grigorescu stb.), de a feltunningolt autókban is gyönyörködhetnek, hogy csak néhányat említsünk: Mitsubishi EVO 8, Renault Megane Coupe, Volkswagen Golf III és VR6, Toyota Celica, Ford Escort Cosworth.

Míg a C-osztályban szereplő Szamosújvári Olimpia labdarúgó-csapata komoly anyagi gondokkal küzd (még a bajnokság új idényébe való beiratkozás is kétséges), az ifi együttes sorozatban nyeri mérkőzéseit. A napokban befejeződött ifjúsági II. megyei bajnoki címét a Szamosújvári Erdély Labdarúgó Iskola hódította el, maga mögé utasítva a sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkező Kolozsvári U FC, illetve Tordai Turdeana csapatait. A bajnokság gólkirályi címét ugyancsak Szamos menti labdarúgó nyerte, a 15 éves Ciucur 26-szor talált be.

Az új idény szeptemberben kezdődik, addig barátságos és edzőjellegű mérkőzéseket rendeznek Szamosújvárott.

A norvég válogatott jutott másodikként a fináléba az Angliában zajló női labdarúgó Európa-bajnokságon, miután az elődöntőben hosszabbításban legyőzte az előző kontinenstornán döntős svéd együttest.

Eredmény, elődöntő: Norvégia– Svédország 3–2 – hosszabbítás után, a rendes játékidőben 2–2 volt az eredmény; gól: Gulbrandsen 2 – 40. és 109., valamint Herlovsen – 64. perc, illetve Ljungberg 2 – 42. és 89. perc).

A német–norvég döntőt vasárnap rendezik Blackburnben.

Johansson szexisebb női futballistákat akar
Lennart Johansson, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke szerint a női labdarúgóknak jóval szexisebb felszerelést kellene hordaniuk, mert ezzel nagyot nőhetne a sportág népszerűsége. „A nőkre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a férfiakra. Úgy érzem, sokkal könnyebb lenne szponzorokat találni, ha ezek a lányok egy kicsivel többet mutatnának magukból. Valami olyasmire gondolok, mint amilyet a női röplabdások viselnek" – nyilatkozta a brit BBC rádióállomásnak a szövetség első embere, aki jelen van a szigetországban zajló női Európa-bajnokságon.

Johanssonhoz hasonlóan vélekedett Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke is: „Egyszerűen nőiesebbnek kellene lenniük. Egy rövidebb nadrág és egy szűkebb sportszár sokat dobna a lányokon."

A mexikói válogatott legyőzte a japán együttest a Németországban rendezett Konföderációs Kupán. A B-csoport második mérkőzésén a világbajnok brazil válogatott Adriano látványos bombájával, a fiatal sztár, Robinho szünet után szerzett találatával, illetve a csereként beállt Juninho Pernambucano hajrában rúgott szabadrúgásgóljával lehengerelte az Európa-bajnok görög csapatot.

Eredmények, B-csoport, 1. forduló: Mexikó–Japán 2–1 (Naelson – 39. és Fonseca – 64. perc, illetve Janagiszava – 12. perc) és Brazília–Görögország 3–0 (Adriano – 41., Robinho – 46. és Juninho – 81.).

A genovai ügyészség nyomozást indított a város futballklubjának elnöke ellen, mivel felmerült a gyanú, hogy a csapat törvénytelen eszközökkel jutott fel az olasz élvonalba. A nyomozók szerint Enrico Preziosi megvesztegette az ugyancsak az első osztályért küzdött AC Venezia labdarúgóit. A „civilben" dúsgazdag játékgyáros, valamint fia, Matteo és a sportigazgató Stefano Capozucca több lehallgatott telefonbeszélgetés révén került a hatóság látókörébe. Az ügyészség két legutóbbi bajnoki mérkőzés körülményeit vizsgálja ki. A múlt szombati, feljutást eredményező Venezia feletti győzelem előtt a hazaiak egyik munkatársát 250 ezer euró készpénzzel tartóztatták fel a klubportán, amelyet állítólag játékosvásárlásra adott neki a vezetőség. Ha bebizonyosodik a csalás, a Genoát visszaminősítik a Serie B-be, vagy pontlevonással kezdi meg az idényt a Serie A-ban.

Segesvárott rendezik a női Nemzeti Liga 11. és 12. helyén végzett, valamint a másodosztályban csoportjukban második csapatok közötti osztályozó tornát, amelyen a Nagybányai Marta Quartz, a Bukaresti Venus Apa Nova, Karácsonkői (Piatra Neamţ-i) Női Kézilabdaklub és a Kolozsvári U-Jolidon érdekelt.

Kolozs megye csapata már az első napon nagy lépést tett a bennmaradásért: 38–22 (21–8) arányban elgázolta a Martát. A kolozsvári együttes góljain: Senocico-Ani (7), Deac (5), Bârsan (5), Gherman (4), Cotârlă (4), Tudorache (3), Drilea (3), Anca Amariei (3), Márton (2) és Paşca (2) osztozott.

A másik találkozón: Piatra Neamţ–Venus Apa Nova 33–32 (16–15).

A Liviu Jurcă edzette U-Jolidon még legalább egy találkozót meg kell hogy nyerjen a másik két összecsapás közül, és akkor az élvonal tagja marad.

A sepsiszentgyörgyi sportpalotában rendezték az országos gyermekbajnokság döntőit. A kolozsvári Jövő ISK képviselői csak egy érmet szereztek, Kállai Alin révén a 85 kilo-grammosok súlycsoportjában, ahol ezüstérmes lett. A rendezvényt a székelyudvarhelyi gyerekek uralták, a Kolozs megyei birkózók ezúttal várakozáson alul teljesítettek.

E hét végén, június 18–19-én Vajdahunyadon bonyolítják le az országos ifjúsági csapatbajnokság harmadik fordulójának küzdelmeit, amelyen a kolozsvári Jövő-KMSC-Technofrig fiataljai is részt vesznek.

A magyarok közül egyedüliként versenyben maradt Czink Melinda sem jutott a főtáblára egyesben az angol nyílt teniszbajnokságon, Wimbledonban, ugyanis kikapott a selejtező harmadik fordulójában.

A világranglistán 133. helyen álló játékos csütörtökön két sima szettben szenvedett vereséget a fehérorosz Tatjána Pucsektől (218.).

Női egyes, selejtező, 3. forduló (a főtáblára jutásért): Pucsek (fehér-orosz)–Czink (19.) 6:3, 6:2.

A selejtezőket követően hétfőn a főtábla küzdelmei is megkezdődnek Wimbledonban, a füves pályás tenisz Grand Slam-tornán.

A férfiak vetélkedésében továbbra is a címvédő Roger Federer számít a legnagyobb esélyesnek. A svájci klasszis mellett Marat Szafin nyerhet a sportág szentélyében, az orosz nagyszerű játékkal győzött az idei első Grand Slam-tornán, az Australian Openen, ráadásul úgy, hogy az elődöntőben – sokáig emlékezetes meccsen – éppen Federert búcsúztatta. A svájci csillag mellett már csak egy korábbi bajnok teniszezik majd Wimbledonban: az ausztrál Lleyton Hewitt (2002). A harmadik az amerikai Andre Agassi (1992) lett volna, ám a tengerentúli klasszis sérülésére hivatkozva lemondta a szereplést.

A világelső Federer imponáló hónapokat tudhat maga mögött: egy hete sorozatban harmadszor nyerte meg a hallei viadalt, s ezzel idei hetedik, pályafutása 29. egyéni ATP-tornagyőzelménél tart.

A 23 éves svájci teniszező mellett – akit ma már mindenki egyértelműen a legendás Pete Sampras utódának tart – Andy Roddick is diadalmaskodhat Angliában: amennyiben folyamatosan jól megy „vizet fakasztó" szervája, akkor csak nagyon kevesen állíthatják meg. Tavaly ez éppen Federernek sikerült a döntőben. Az amerikai az idén eddig összesen 38 egyéni meccset játszott, s ezekből mindössze hetet veszített el, továbbá három tornán lett első. Legutóbb a wimbledoni előversenyt, a Queen’s Club zöld füvén rendezett viadalt nyerte meg – sorozatban harmadszor.

Agassi mellett szintén nem lesz ott Wimbledonban az argentin Gaston Gaudio és a spanyol Carlos Moyá, igaz ők eddig is jobbára csak salakon vitézkedtek. Rafael Nadalnak – aki a Roland Garros elődöntőjében verte Federert – sem adnak sok esélyt, bár a spanyol tinédzser elképesztő dolgokat művelt az idén: párizsi győzelmével 24 meccset nyert meg sorozatban. Aztán két hete – füvön – már az első fordulóban kikapott egy javarészt ismeretlen német játékostól, a világranglistán 147. Alexander Waskétól.

Esélyes lehet még az argentin David Nalbandian, aki 2002-ben döntős volt, s akkori legyőzője, az ausztrál Lleyton Hewitt is képes lehet a meglepetésre. Az angolok reményeit továbbra is Tim Henman és Greg Rusedski testesíti meg. Henman – mint mindig – nagyon készül a megmérettetésre, végső sikerével a hazai teniszrajongók régi vágya is teljesülne, hiszen Fred Perry 1936-os sikere óta nyeretlenek a britek.

A nőknél újra ott lesz a tavaly hiányzó két belga ász, Justine Henin-Hardenne és Kim Clijsters. Henin-Hardenne bombaformában játszik, a párizsi döntőben lesöpörte a pályáról Mary Pierce-t, ám Wimbledonban – eddig – nem sok babér termett számára: a 23 éves csillag négy alkalommal indult, legjobb eredményét 2001-ben érte el, amikor egészen a döntőig jutott, ám az amerikai Venus Williams 6:1, 3:6, 6:0-ra legyőzte. A legjobb eséllyel továbbra is a címvédő Marija Sarapova pályázik a végső győzelemre, legnagyobb ellenfele a tavaly-előtt győztes Serena Williams lehet. Az amerikai lány, aki az elmúlt esztendőben kikapott a döntőben az orosztól, az idei Australian Openen visszavágott: az elődöntőben búcsúztatta a szőke szépséget, majd a döntőben honfitársát, Lindsay Davenportot verte meg.

A többi orosz hölgy az idén nem különösebben villogott: Anasztaszja Miszkina, Jelena Gyementyjeva és Szvjetlána Kuznyecova azonban bármikor képes komoly teljesítményre. Az esélyesek között tartják számon az első helyen kiemelt amerikai Davenportot is, ám ő a nagy menetelés végére többnyire elfárad.

Ami az esélylatolgatásokat illeti, Taróczy Balázs – aki egyetlen magyarként, 1985-ben a svájci Heinz Günthardttal megnyerte a wimbledoni teniszbajnokságot – a következőképpen vélekedik:

„A férfiaknál Federer, Roddick és Nadal győzhet. Roger, fogalmazhatnék így is, a fűre termett teniszező, nálam ő a favorit. A spanyol tinédzser viszont fantasztikus formában játszik, Párizsban megverte Federert, s ez – még füvön is – jelenthet számára egyfajta lelki segítséget. A hölgyeknél szintén címvédés lehet: Sarapova újra győzhet, ráadásul nagyon szép" – nyilatkozta az egykori kiválóság.

A román egyéni versenyzők csak a férfiaknál érdekeltek, az első körben Andrei Pavel a selejtezőből kap ellenfelet, míg Victor Hănescu a dán Kenneth Carlsen ellen kezd.

Zárójelben a tavalyi összeg.

Az összdíjazás: 10 085 510 font (9 707 280).

Férfi egyes: győztes: 630 ezer font (602 500); döntős: 315 ezer (301 250); elődöntősök: 157 500 (150 630); negyeddöntősök: 81 900 (78 330); nyolcaddöntősök: 44 100 (42 170); 3. forduló: 25 ezer 100 (24 390); 2. forduló: 15 440 (14 760); 1. forduló: 9450 (9040).

Női egyes: győztes: 600 ezer font (560 ezer); döntős: 300 ezer (280 250); elődöntősök: 145 690 (135 560); negyeddöntősök: 73 710; (68 540); nyolcaddöntősök: 37 480 (35 850); 3. forduló: 20 400 (19 510); 2. forduló: 12 350 (11 810); 1. forduló: 7560 (7230).

A címvédő Detroit Pistons második hazai mérkőzésén is legyőzte a San Antonio Spurst, s ezzel 2–2-re kiegyenlített az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) négy sikerig tartó nagydöntőjében.

Eredmény, 4. mérkőzés: Detroit Pistons–San Antonio Spurs 102:71 (23:17, 28:19, 23:21, 28:14) – az állás: 2–2, az ötödik találkozóra vasárnap hajnalban kerül sor Detroitban.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András